GEN 1:1 Bɩgabaazɩya, adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá.
GEN 1:2 Adɛ nɛ́, kɩlɛ́ kɩvʊnlewáa yéḿ gɛ, nabʊ́rʊ fʊnvɛ́yɩ́ kɩrɔ; bɩka bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ temenuú. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ́nvɛtɩ kʊ lɩ́m-rɔ.
GEN 1:3 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Bɩ́la ɖɛnyɛm,» ngɛ biivu bɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:4 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ ɖɛnyɛm cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ. Ngɛ waadára ɖɛnyɛm na temenuú;
GEN 1:5 ɩyáa ɖɛnyɛm sɩsɩ ɩdaawʊ́, bɩka ɩyáa temenuú sɩsɩ nuvoowú. Ńna gɛ kiiyu kifé. Wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ nbɩlɛ́.
GEN 1:6 Sɩɩlɛ wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Nɛrʊʊ́ ɩ́lɩɩ kɩtára lɩ́m nabʊ́lɛ; nabɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá, nabɩ́rɩ adɛ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ nɛrʊʊ́ ɩlɩ́ɩ kɩtára lɩ́m nabʊ́lɛ.
GEN 1:8 Ngɛ waayáa nɛrʊʊ́ kɩḿ kɩɖɩdáarɛ sɩsɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ńna gɛ kiiyu kifé. Sɩɩlɛ wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
GEN 1:9 Toozo wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ lɩ́m rɩ́ŋa ɩ́bɩsɩ fɔɔlʊʊ́, bɩka adɛ laadɔ́ɔ ɩlɩ́ɩ bánnáa kɛ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:10 Ngɛ waayáa lénlé lɩ́m wɛ nɛ́ sɩsɩ tenkú, bɩka ɩyáa lénlé lɩ́m fɛ́yɩ́ nɛ́ sɩsɩ adɛ laadɔ́ɔ. Ngɛ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
GEN 1:11 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ laadɔ́ɔ íyele nyɩ́ɩ́dɩ na tɩ́ɩ́nɩ ɩnyɔ kɔrɔɔzɩ́. Nyɩ́ɩ́dɩ ndɩ‑ndɩ na tɩ́ɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ ɩ́nyɔ́, báa wentí na tibíya.» Ngɛ biivu bɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:12 Ngɛ adɛ laadɔ́ɔ weeyéle nyɩ́ɩ́dɩ ɩbáázɩ nyɔ́ɔ, báa wentí na tibíya. Tɩ́ɩ́nɩ tɩlɛ́ ɖʊɖɔ bɩlɛ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
GEN 1:13 Ńna gɛ kiiyu kifé, toozo wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
GEN 1:14 Naaza wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Kpɩná weená ángɔnáa ɖɛnyɛm nɛ́, álɩɩ acɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá; amʊ́ gɛ bánnáa na batɩlɩ́ nuvoowú na ɩdaawʊ́, batɩlɩ́ jíńgáárɩ́wá-dɛ́ɛ sáátɩ, na batɩlɩ́ wɛ́-bíya, na bɩ́ɩ́zɩ.
GEN 1:15 Kpɩná amʊ́ ábɩsɩ fɩtɩ́lawá ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka ánnáa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:16 Waalá fɩtɩ́lawá kʊ́bɔńdɩ natɩ́lɛ; ɩkpɔ́ɔ kʊ́bɔnbɔńgɩ ɩsɩ́ɩ sɩsɩ kɩlɛ́ kɩ́nnáa kʊ ɩdaawʊ́, bɩka ɩkpɔ́ɔ kúmuukú ɩsɩ́ɩ sɩsɩ kɩlɛ́ kɩ́ná nuvoowú. Ngɛ waadásɩ ɩlá wɩlásɩ ɖʊɖɔ.
GEN 1:17 Waalá kpɩná amʊ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɛ ɩsɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ áná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ,
GEN 1:18 abɩ́ɩ́zɩ ánnáa nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩka abɩ́ɩ́zɩ atára temenuú na ɖɛnyɛm. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
GEN 1:19 Ńna gɛ kiiyu kifé; naaza wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
GEN 1:20 Nʊʊwa wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Weezíni kpɩná ɩ́la lɩ́m-daá biri‑biri, bɩka siḿsi ɩɖʊ sɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá síngilím.»
GEN 1:21 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waalá lɩ́m-daá fanáńdɩ kʊ́bɔńdɩ na kúmuúti ndɩ‑ndɩ, na siḿsi ndɩ‑ndɩ. Ngɛ waana sɩsɩ: bɩɩlá kazɔ́ɔ.
GEN 1:22 Ngɛ waaɖʊ yɛ alɩbáráka sɩsɩ: «Mɩ́ɩ lɩ́m-daá kpɩná, ɩɖʊ bɩɖɔ́ɔ isu lɩ́m-daá; mɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kpɩná nɛ́, ɩbɩ́sɩ áɖʊ́ʊ́ráa ɩɖʊ bɩɖɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
GEN 1:23 Ńna gɛ kiiyu kifé; nʊʊwa wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
GEN 1:24 Loɖo wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ íyele fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ ɩ́lɩɩ ángilím; bɛɛ ɖaána fʊ́ńdɩ kpɩná, adɛ‑gaalɩɖáa na fanáńdɩ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:25 Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá fanáńdɩ rɩ́ŋa ndɩ‑ndɩ, ɖaána fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ, na adɛ‑gaalɩɖáa ɖʊɖɔ. Ngɛ waana sɩsɩ: bɩɩlá kazɔ́ɔ.
GEN 1:26 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩrɩ́ŋa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɖɩ́la ɩrʊ́ ńŋɩnáa ɖɔ́jɔwʊrɛ, ɩlɩ́ɩ ɖáa, bɩka iɖi kowúrátɩ lɩ́m-daá tiiná-rɔ, ɩsɔ́ɔ́dáá siḿsi, na fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa na adɛ‑gaalɩɖáa-rɔɔzɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
GEN 1:27 Ngɛ waama ɩrʊ́ ńŋɩnáa ɩjɔwʊrɛ. Waalá yɩ ɩlɩ́ɩ ńŋɩnáa wenbí ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩjɔɔ́ɔ nɛ́. Waalá wɛ gɛ alʊ́ na abaalʊ́.
GEN 1:28 Ngɛ waaɖʊ wɛ alɩbáráka sɩsɩ: «Mɩ́nlʊrʊ́ʊ bɩlʊ́rʊ isu adɛ laadɔ́ɔ, iɖi kʊ́bɔńdɩ ɖúúlínya-rɔɔzɩ́, iɖi kowúrátɩ lɩ́m-daá tiiná, na ɩsɔ́ɔ́dáá siḿsi, na fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa ángilím laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́ arɔ.»
GEN 1:29 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, mígíɖíím nɖɔ́: máává mɩ́ɩ nyɩ́ɩ́dɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya na tɩ́ɩ́nɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya tʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́ sɩsɩ ɩ́tɔɔ.
GEN 1:30 Fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa, na siḿsi na wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bínweezí nɛ́, bɛlɛ́ begíɖíím gɛ nyɩ́ɩ́dɩ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
GEN 1:31 Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá waalá bɩ nɛ́, bɩɩbá bɩlá kazɔ́ɔ páá. Ńna gɛ kiiyu kifé. Loɖo wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
GEN 2:1 Bɩlɛ́ gɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ bɩdaá nɛ́ bɩdɛ́ɛ lám waagʊrɩná.
GEN 2:2 Wɛ́ lʊbɛ wɩ́rɛ nɛ́, ɩdɩmɛ́rɛ wɛ́ńdɛ́ḿ nɛ́, wɛɛvɛ́ɛ́zɩ.
GEN 2:3 Ngɛ waaɖʊ lʊbɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ alɩbáráka, ɩlá ɖɛ ɖacɩrɩ-cɩrɩ, ɩlɩzɩ́ ɖɛ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ nbɩlɛ́; káma, wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ ɩmʊ́ wɛɛdɛ́ ɖúúlínya lám ɩfɛ́ɛ́zɩ.
GEN 2:4 Nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m nɖɔ́: Ɩsɔ́ɔ waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́,
GEN 2:5 tɩ́ɩ́nɩ ya, nyɩ́ɩ́dɩ ya, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bʊ́nnyɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; káma, ideyele tá tɛ́ɛ́wʊ ɩnɩ́ɩ, ngʊ́ ɩrʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ sɩ ɩfára.
GEN 2:6 Amá, lɩ́m wángagám kʊ adɛ bɩ́nvʊʊzɩ́ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa.
GEN 2:7 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waajɩrɩ́ tɛ́ɛ́dɩ ɩma Áɖam; Áɖam kutoluú gɛ sɩsɩ ɩrʊ́. Wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ woovósi ɩnɩbɔ́ɔ́nɩ-daá ɩɖʊ yɩ weezuú; ńna gɛ Áɖam waabɩ́sɩ ɩrʊ́ weezuú-dʊ́ʊ.
GEN 2:8 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waama ɩrʊ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalá kárɔɔ́ nɛkɛ́rɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Edɛ́ɛnɩ nɛ́ tɩdaá; tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩgɔwɛ ná wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ gɛ. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩrʊ́ waalá yɩ nɛ́, ɩsɩ́ɩ kárɔɔ́ kɛḿ kadaá.
GEN 2:9 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle tɩ́ɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ ɩnyɔ kárɔɔ́ kɛḿ kadaá. Tɩ́ɩ́nɩ tɩḿ tɩɩbá tɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɛɛŋ́, bɩka tibíya ɩbá bɔjɔɔ́ɔ ɩzɩ́bɛ́rɛ tɔwʊ́ʊ. Kɔlɔwʊtáá gɛ weezuú-dɛ́ɛ tɩɩwʊ́ sɩ́ŋɛ́ɛ na kífeńbi na bɩdaavé nɛ́-dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ dɛ́ɛ tɩɩwʊ́.
GEN 2:10 Edɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá gɛ buwá nɛkɛ́rɛ wéndím kánvʊʊzɩ́ kárɔɔ́ kɛḿ. Kárɔɔ́ kɛḿ kadɩ́ŋa gɛ buwá kɛḿ kaadára nʊ́ʊ́zɩ nasɩ́náázá.
GEN 2:11 Kaɖaa ńga gɛ bánÿaá sɩsɩ Pisɔ́ɔnɩ. Kɛlɛ́ kaalara ná kamɩlɩná laadɔ́ɔ bánÿaá kɛ Havíila, lé bánlɩzɩ́ɩ siká nɛ́.
GEN 2:12 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá siká kɛ́ɛ siká kífenveńgi gɛ; ngɛ cɩrɩ́m bánlanáa bɩ tulaarɩ́ nɛ́, na bɔ́ kífenvená ɖʊɖɔ wɛ ńna.
GEN 2:13 Sɩɩlɛ ńga gɛ bánÿaá sɩsɩ Giyɔ́ɔnɩ. Kɛlɛ́ kaalara ná kamɩlɩná laadɔ́ɔ bánÿaá kɛ Kúusi nɛ́.
GEN 2:14 Toozo ńga gɛ Tíigiri; kɛlɛ́ kéndináa kʊ Asúuri tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́. Naaza ńga gɛ Efɩráatɩ.
GEN 2:15 Tɔ́ɔ, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔ́ɔ ɩrʊ́ ɩsɩ́ɩ Edɛ́ɛnɩ kárɔɔ́ kɛḿ kadaá sɩsɩ ɩ́bɛɛŋ kɛ, bɩka wánvarɩ́m.
GEN 2:16 Ngɛ waabásɩ yɩ sɩsɩ: «Nyánbɩɩzɩ́ ndɔ́ɔ kárɔɔ́ kana kadaá tɩɩwʊ́ báa wenkí-dɛ́ɛ bíya,
GEN 2:17 amá, tɩɩwʊ́ wenkí ɩrʊ́ wɔ́ndɔwʊ́ʊ kibíya na ɩtɩlɩ́ kífeńbi na bɩdaavé nɛ́, nkɔtɔ́ɔ kibíya; a wɩ́rɛ nyɔ́ɔ́dɔ́ɔ wɛ, nyánzɩ́m.»
GEN 2:18 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɩdɔmɔɔná ɩrʊ́ cɔɔ́ɔ iriké; mánlám ɩzɩnárʊ weení waalɩ́ɩ yɩ nɛ́ madasɩná yɩ.»
GEN 2:19 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waajɩrɩ́ tɛ́ɛ́dɩ gɛ ɩmaná fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa na siḿsi rɩ́ŋa. Ngɛ weeyéle kpɩná amʊ́ akɔ́nɩ ɩrʊ́-jɔ́ ɩbɛ́ɛ sɩsɩ yɩrá weená gɛ sɩ ɩfa yɛ. Aadála nɛ́, waayáa kpɩ́nɖɛ báa wenɖé wenbí nɛ́ bɩɩbɩsɩ ná kpɩ́nɖɛ ɖɩḿ ɖɩyɩ́ɖɛ.
GEN 2:20 Na bɩrɩ́ŋa Áɖam waava ɖaána fʊ́ńdɩ kpɩná, na fɔɔ́-daá ńná na siḿsi rɩ́ŋa yɩrá nɛ́, arɩ́ŋa adaá, ɩdana sɩnárʊ weení waalɩ́ɩ yɩ wánbɩɩzɩ́ ɩsɩná yɩ nɛ́.
GEN 2:21 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɖóm kʊ́bɔńbɩ nabɩ́rɩ ɩkpɔ́ɔ Áɖam. Sáátɩ wenkí wónɖóm nɛ́, ngɛ wɛɛvɛ́ɛ ɩlɩzɩ́ ɩzɩnɖɛ́nɩ kʊ́ɖʊḿ, ɩbɩsɩná sɔ́m ifu bɩcɔ́ɔ bʊjɔwʊrɛ.
GEN 2:22 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ sɩnɖɛ́nɩ ɩmʊ́ iyóózi ɩmaná alʊ́. Wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ikóduuzi abaalʊ́-jɔ́.
GEN 2:23 Ńna gɛ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩna bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɩhɩ́n, bɛɛ lɛlɛɛɖɔ́ weení mána yɩ ɖámʊ́ʊ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, ɖɔ́zɔ́m kʊ́ɖʊńbɩ nɛ́. Sɩ bayáa yɩ gɛ sɩsɩ alʊ́, káma, abaalʊ́-daá gɛ baalɩzɩ́ yɩ.»
GEN 2:24 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔjɔ́ ibó ɩkpɔ́ɔ alʊ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
GEN 2:25 Ɩráa bana bɛlɛ́ɛ́nɩ́, tunbóóló gɛ bavʊnjɔɔ́ɔ; bɩka bɩdɛ́ɛ sáátɩ baasɩ fɛɛrɛ́.
GEN 3:1 Fɔɔ́-daá kpɩná rɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waalá yɛ nɛ́ adaá, ɖoḿ waagɩlɩ ná lɔ́nɩ. Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ ɖoḿ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ alʊ́ ceení sɩsɩ: «Toovonúm Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́kɔtɔ́ɔ kárɔɔ́-daá tɩ́ɩ́nɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya?»
GEN 3:2 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́tɔɔ kárɔɔ́-daá tɩ́ɩ́nɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya,
GEN 3:3 amá, tɩɩwʊ́ wenkí kɩzɩ́ŋɛ́ɛ kárɔɔ́ lɔwʊtáá nɛ́, ɖɩ́kɔtɔ́ɔ kibíya, ngʊ́ ɖíketekiná; káma, a wɩ́rɛ ɖɔ́ɔ́dɔ́ɔ wɛ, ɖánzɩ́m.»
GEN 3:4 Ńna gɛ ɖoḿ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bʊbɔ́tɩ gɛ, mɩ́dánzɩḿ.
GEN 3:5 Amá, Ɩsɔ́ɔ nyɩ sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩtɔ́ɔ tɩɩwʊ́ kɩḿ kibíya nɛ́, mɩ́ɩ́zá-rɔ wónvulúu, mɩ́nbɩsɩ́ nyazɩ Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa, ɩtɩlɩ́ kífeńbi na bɩdaavé nɛ́.»
GEN 3:6 Alʊ́ bɛɛ́na tɩɩwʊ́-bíya nɛ́, waana sɩsɩ baabá bɔjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ tɔwʊ́ʊ, bɔjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɛɛŋ́. Ɩbɛɛ́na ɖʊɖɔ sɩsɩ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ ɩrʊ́ ɩtɔ́ɔ wɛ bɩka waazá-rɔ ifulú. Ngɛ wɔɔgɔrɩ́ ɩtɔ́ɔ, ɩwaalʊ́ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩjɔ́ nɛ́, ngɛ weejéle ɩlɛ́ ɖʊɖɔ ɩtɔ́ɔ.
GEN 3:7 Ńna gɛ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baazá-rɔ woovulú. Ngɛ baadɩlɩ́ sɩsɩ bɔjɔɔ́ɔ tunbóóló. Ngɛ baajáa tɩɩwʊ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ figíyée nɛ́-dɛ́ɛ fáádɩ balʊ́ʊ bɔtɔɔ́lɩ.
GEN 3:8 Ɖaanɩ́ŋa-rɔ kpátáá bɩlɛ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ wéngilím kárɔɔ́-daá. Baanɩ́ɩ ɩdɛ́nɩ nɛ́, ngɛ beeze bamʊ́sɩ tɩ́ɩ́nɩ lɔwʊtáá.
GEN 3:9 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Áɖam sɩsɩ: «Nyɔ́wɛ lé.»
GEN 3:10 Ngɛ Áɖam woobúsi sɩsɩ: «Máánɩ́ɩ nyɛ́dɛ́nɩ kárɔɔ́-daá nɛ́ bɩɩlá ma nɩdáárɛ, káma, mɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló; ngɛ méézé mamʊ́sɩ.»
GEN 3:11 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Nyáálá nŋɩ́nɩ́ ndɩlɩ́ sɩsɩ nyɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló. Nyɔ́ɔ́dɔ́ɔ tɩɩwʊ́ wenkí méégízíná nya nɛ́ kibíya yáá wé.»
GEN 3:12 Ńna gɛ Áɖam sɩsɩ: «Alʊ́ weení nyɔ́ɔ́gɔ́ná yɩ ndasɩná ma nɛ́ weejele ná ma mɔdɔ́ɔ.»
GEN 3:13 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ alʊ́ sɩsɩ: «Bɩyáásɩ́ gɛ nyɔ́ɔ́ nyáálá bɩlɛ́.» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖoḿ wɔɔgɔnɩ ná itúúli ma mɔdɔ́ɔ.»
GEN 3:14 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ ɖoḿ sɩsɩ: «Wenbí nyáálá bɩ ɖɔ́ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́, mánlám nya láálɩ́ fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa-daá. Nyólóódi-rɔ gɛ sɩ ndúu bɩka buuruú wánzʊʊ́ nya báa ngbeére hálɩ nyázɩ́m wɩ́rɛ.
GEN 3:15 Mánɖʊ́ʊ báɖáárɛ nyána alʊ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, mánɖʊ́ʊ ɖɛ ɖʊɖɔ nyógutoluú-dɛ bíya na alʊ́ kutoluú-dɛ bíya bɔlɔwʊtáá. Ɩlɛ́ igutoluú-dɛ bú wɔ́nÿɔ́m nyágʊjʊʊ́, nyɔ́ɔ́ nnyásɩ ɩnʊvɔdóle.»
GEN 3:16 Ngɛ wɔɔdɔ́ alʊ́ sɩsɩ: «Mónzuurí fúúzi sɩ nÿɛ́ɛ sɩ nɛ́-dɛ́ɛ wahála; bɩ́nnʊŋásɩ nya na nlʊ́rʊ. Nwaalʊ́ wánlám nya lowú, amá, ɩlɛ́ wénɖíi kʊ́bɔńdɩ nyɔ́rɔ́.»
GEN 3:17 Ngɛ wɔɔdɔ́ Áɖam sɩsɩ: «Máávʊ́ńveeri nya sɩsɩ ńkɔtɔ́ɔ tɩɩwʊ́ kɩna kibíya. Ɖé nyáánɩ́ɩ́ná nɖɛɛlʊ́ ndɔ́ɔ wɛ nɛ́, nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, mánlám adɛ laadɔ́ɔ láálɩ́. Asée nyáázɩ́rɛ wɛ́ńzɛ́ɛ́ naanɩ́ na nÿuú kíɖíím nɖi, hálɩ nyázɩ́m wɩ́rɛ.
GEN 3:18 Nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ na sɔwá‑sɔwá wánbaazɩ́ nyɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Tɩlɔwʊtáá gɛ nyánvarɩ́m na nÿuú nɖi.
GEN 3:19 Asée nyáńláḿ fifíni ití nya na nÿuú kíɖíím, hálɩ bɩtála wɩ́rɛ wenɖé sɩ nbɩ́sɩ tɛ́ɛ́dɩ wentí baajɩrɩ́ bamaná nya nɛ́, káma, nyɛ́gɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ gɛ, tɩnáábɩ́lɛ́ baajɩrɩ́ bamaná nya, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ gɛ sɩ ndɔ́kɔnɩ́ nbɩ́sɩ.»
GEN 3:20 Ńna gɛ Áɖam waava ɩɖɛɛlʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Awááwʊ, bugutoluú sɩsɩ weezuú; káma, ɩmʊ́ gɛ wenbá barɩ́ŋa bénweezí nɛ́ bɔgɔɔ.
GEN 3:21 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waajáa tɔná isúu wɛ.
GEN 3:22 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩrʊ́ waabɩ́sɩ nyazɩ ɖádáá naárʊ nbɩlɛ́, ɩnyɩ kífeńbi na bɩdaavé nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖíkeyéle ikúti itekiná weezuú tɩɩwʊ́-dɛ́ɛ bíya, káma, a wɔɔdɔ́ɔ wɛ, wónÿuúu weezuú kɩvɛ́yɩ́na tɛ́m nɛ́.»
GEN 3:23 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ yɩ ɩlɩ́ɩ Edɛ́ɛnɩ kárɔɔ́-daá sɩsɩ íbo ɩfára adɛ laadɔ́ɔ wenká baajɩrɩ́ bamaná yɩ nɛ́.
GEN 3:24 Sáátɩ wenkí wɔɔɖɔ́ɔ yɩ ɩlɩ́ɩ nɛ́, ngɛ waazɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá fereɖáa bána bɛdɛ́ɛ tókobíwá tínɖée nɛ́ kárɔɔ́ kɛḿ kɛdɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ sɩsɩ béfere weezuú tɩɩwʊ́ kɩḿ kɩrɔ, na naárʊ ɩ́kabɩ́ɩ́zɩ ɩsʊ́ʊ ɩkɔrɩ́ kibíya.
GEN 4:1 Áɖam na ɩɖɛɛlʊ́ Awááwʊ baadɩlɩ́ ɖamá, ngɛ Awááwʊ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Kááyinu, káma, wɔɔdɔ́ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waazɩná ɩmʊ́ iyuú bú abaalʊ́.
GEN 4:2 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, waadásɩ ɩlʊ́rʊ Kááyinu wɔ́rɔ́ ńnɩ́ abaalʊ́; bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Abíilu. Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baabɩ́ɩ nɛ́, Abíilu ɩlɛ́ waabɩ́sɩ fééni ketirú, bɩka Kááyinu ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ faɖʊ́.
GEN 4:3 Bɩjɔɔ́ɔ‑bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, wɩ́rɛ, Kááyinu wɔɔgɔ́gɔ́ná wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ fɔɔ́-daá kíɖíídi nɛ́ ɩlá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ.
GEN 4:4 Ngɛ newúu ɩlɛ́ wɔɔgɔ́gɔ́ná ɩdɛ́ɛ fééni-daá bíya kaɖaa ńba bɔjɔɔ́ɔ núm nɛ́ ɩkʊ, ngɛ waalɩzɩ́ núm ɖɩdáarɛ ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ. Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waamʊ newúu ɩ́na ɩdɛ́ɛ sarɔ́ɔ,
GEN 4:5 bɩka ɩdamʊ Kááyinu na ɩdɛ́ɛ ńga. Ńna gɛ bɩɩwɩ́ɩ́zɩ yɩ, ngɛ waajʊ́ʊ́rɩ.
GEN 4:6 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kááyinu, bɩyáásɩ́ gɛ bɩ́nwɩɩzɩ́ nya hálɩ nyánjʊʊrɩ́.
GEN 4:7 A nyáálá kazɔ́ɔ, bɩ́nmɔɔnáa nya. A ńdálá kazɔ́ɔ, kidaavééníti cɔɔ́ɔ nyazɩ gúúní nyáɖáḿ wɔnɔɔ́ tɩ́njɔŋ́ sɩ tɩkpa nya. Amá, nyɔ́ɔ́ caarɩ nyádɩ nbɩ́ɩ́zɩ tɩ.»
GEN 4:8 Na bɩrɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, Kááyinu wɔɔdɔ́ inewú sɩsɩ: «Ɖɩ́lɩɩ.» Sáátɩ wenkí baadála fɔɔ́ lɔwʊ́rɛ nɛ́, ngɛ weegbí inewú ɩkʊ.
GEN 4:9 Bɩɩdásɩ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kááyinu, nyénewú wɛ lé.» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Máásɩ. Mɔ́ɔ́ mɛ́nbɛɛŋ kʊ ménewú-rɔɔzɩ́ yáá wé.»
GEN 4:10 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «We gɛ nyáálá bɩlɛ́. Mááná nyáágʊ́ nyénewú nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ kɩvɛrɛwʊ.
GEN 4:11 Sinje tɩ́ŋa, láálɩ́ wéndím nyɔ́rɔ́, adɛ tándanɩɩná nya; káma, nyáágʊ́ nyénewú nbɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ azimá kɔrɔɔzɩ́.
GEN 4:12 A nyáávára kɔrɔ, kádándalaḿ kíɖíím. Sɩ ngíli yéḿ gɛ, nyɛ́dɛfɛ́yɩ́na ɖaána.»
GEN 4:13 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Kááyinu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m waagɩ́lɩ ma.
GEN 4:14 Ába, sinje nyɔ́nɖɔwʊ́ʊ ma tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ńdɩ-rɔ sɩsɩ mókokúti madɩlɩná nya; málɩɩ méngilím báa lé nɛ́, a naárʊ waana ma, ɩ́dángʊ́ʊ ma?»
GEN 4:15 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «A naárʊ waagʊ nya, bɩdɛ́ɛ lʊbɛ gɛ sɩ bɛfɛ́rɛ yɩ.» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɖaazɩ́tɩ Kááyinu-rɔɔzɩ́ sɩsɩ a naárʊ waana yɩ ɩ́kakʊ yɩ.
GEN 4:16 Ńna gɛ Kááyinu waalɩ́ɩ ɩlaná Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ bolíni ɩɖɛ́ɛ Edɛ́ɛnɩ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ lénlé bánÿaá sɩsɩ Nɔ́ɔdɩ nɛ́ ɩkɔ́jɔ́ɔ.
GEN 4:17 Kááyinu na ɩɖɛɛlʊ́ baadɩlɩ́ ɖamá, ɩlɛ́ ɩyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ baava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Enɔ́ɔkɩ. Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ waama hálɩ bɩlá tɛ́ɛ́dɩ; ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ibú Enɔ́ɔkɩ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ ɩfa tɩ.
GEN 4:18 Enɔ́ɔkɩ waabɩ́ɩ ɩkʊrʊ́ ɩlʊ́rʊ Iráadɩ; Iráadɩ ɩlɛ́ ɩkʊrʊ́ ɩlʊ́rʊ Mehuyayɛ́ɛlɩ; Mehuyayɛ́ɛlɩ ɩlɛ́ ɩkʊrʊ́ ɩlʊ́rʊ Metusayɛ́ɛlɩ; Metusayɛ́ɛlɩ ɩlɛ́ ɩkʊrʊ́ ɩlʊ́rʊ Lamɛ́ɛkɩ.
GEN 4:19 Lamɛ́ɛkɩ waabɩ́ɩ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ aláa nɔɔ́lɛ. Bánÿaá kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ Adáa, kúmuú gɛ Siláa.
GEN 4:20 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ waalʊ́rʊ Yabáalɩ. Ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ na kʊ ketiráa bónɖóm bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛ nɛ́ bajaájaa.
GEN 4:21 Yabáalɩ wɔ́rɔ́ gɛ waadásɩ ɩlʊ́rʊ Yubáalɩ. Ɩlɛ́ gɛ cɩmɩ́nɩ ɖuuráa na foyísi fʊlʊɖáa bajaájaa.
GEN 4:22 Alʊ́ kúmuú ɖʊɖɔ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́; bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Tubáalɩ-Kááyinu. Ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ kóólúu gɛ wónlúm nyɩɩrɩ́tɩ. Ɩwɛná bú aléeré ɖʊɖɔ, bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Naamá.
GEN 4:23 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Lamɛ́ɛkɩ waabáázɩ yéńdi téédi wénveerím ɩɖɛɛlɩnáa sɩsɩ: «Adáa na Siláa, iwélesi ma cé, mɩ́ɩ Lamɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ aláa, ɩdʊlʊ́ mɩ́nɩgbamɩ́nɩ ɩnɩ́ɩ. Naárʊ waamá ma nɛ́, máágʊ́ yɩ! Bú waaɖʊ ma féézi nɛ́, máágʊ́ yɩ!
GEN 4:24 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a ɩrʊ́ waagʊ Kááyinu, bʊrɔ lʊbɛ gɛ sɩ bɩfɛ́rɛ yɩ. Sɩ mevééri mɩ́ɩ sɩsɩ weení sɩ ɩkʊ mɔ́ɔ́ Lamɛ́ɛkɩ nɛ́, bʊrɔ niídoozo na saaláa na lʊbɛ (77) gɛ sɩ bɩfɛ́rɛ bʊdʊ́ʊ.»
GEN 4:25 Tɔ́ɔ, Áɖam na ɩɖɛɛlʊ́, bɛlɛ́ baadásɩ balʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ alʊ́ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Séti. Káma, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Kááyinu waagʊ móbú Abíilu nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waava ma bú abaalʊ́ mazɩ́ɩ ɩɖɩdáarɛ.»
GEN 4:26 Séti ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩbɩ́ɩ ɩkpɔ́ɔ alʊ́, balʊ́rʊ bú abaalʊ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Enɔ́ɔsɩ. Tɔ́ɔ, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩráa waadábaazɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yɩ́ɖɛ yáádɩ bɛ́nzɛɛ́ yɩ!
GEN 5:1 Áɖam kutoluú-dɛ bíya nɖɔ́: Wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ waalá ɩrʊ́ nɛ́, waalá yɩ gɛ ɩlɩ́ɩ yɩ.
GEN 5:2 Alʊ́ na abaalʊ́ gɛ waalá wɛ. Wɩ́rɛ wenɖé waalá wɛ nɛ́, bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ waaɖʊ wɛ alɩbáráka, ɩfa wɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ ɩráa.
GEN 5:3 Áɖam-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na ákoosaaláa-daá (130) gɛ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́ waabá ɩlɩ́ɩ yɩ nɛ́. Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Séti.
GEN 5:4 Ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá (800) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:5 Áɖam waalá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na ákoosaaláa (930) nɛ́, ngɛ waazɩ́.
GEN 5:6 Séti waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na nasʊ́nʊ́wá (105) nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Enɔ́ɔsɩ.
GEN 5:7 Enɔ́ɔsɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na lʊbɛ (807) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:8 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na fuú na nasɩ́lɛ (912) gɛ Séti waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:9 Enɔ́ɔsɩ ɩlɛ́ waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́náázá na saaláa (90) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́ ɩfa yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Kenáanɩ.
GEN 5:10 Kenáanɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Enɔ́ɔsɩ waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na ákɩzaalʊʊ́ (815) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:11 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na nasʊ́nʊ́wá (905) gɛ waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:12 Kenáanɩ ɩlɛ́ waalá bɩ́ɩ́zɩ niídoozo na saaláa (70) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́ ɩfa yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Mahalalɛ́ɛlɩ.
GEN 5:13 Mahalalɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Kenáanɩ waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɛɛ́lɛ (840) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:14 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na fuú (910) gɛ Kenáanɩ waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:15 Mahalalɛ́ɛlɩ waalá bɩ́ɩ́zɩ niídoozo na nasʊ́nʊ́wá (65) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Yarɛ́ɛdɩ.
GEN 5:16 Yarɛ́ɛdɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Mahalalɛ́ɛlɩ waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na ákoosaaláa (830) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:17 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́náázá na saaláa na nasʊ́nʊ́wá (895) gɛ Mahalalɛ́ɛlɩ waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:18 Yarɛ́ɛdɩ waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na niídoozo na nasɩ́lɛ (162) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Enɔ́ɔkɩ.
GEN 5:19 Enɔ́ɔkɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Yarɛ́ɛdɩ waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá (800) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:20 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na niídoozo na nasɩ́lɛ (962) gɛ wɔɔjɔ́ɔ ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:21 Enɔ́ɔkɩ waalá bɩ́ɩ́zɩ niídoozo na nasʊ́nʊ́wá (65) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Matusaláa.
GEN 5:22 Matusaláa-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Enɔ́ɔkɩ woovu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm bɩ́ɩ́zɩ kákpaanɩɩ́nʊwá (300) ɩtásɩ ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:23 Enɔ́ɔkɩ-dɛ́ɛ wɛ́ rɩ́ŋa wɔɔjɔɔná yɛ ɖúúlínya nɛ́ agɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ kákpaanɩɩ́nʊwá na niídoozo na nasʊ́nʊ́wá (365).
GEN 5:24 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ na Ɩsɔ́ɔ bɔɔjɔɔná hálɩ bɔkɔ́nɩ bacáa yɩ bawɩ́ɩ; káma, Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ ɩjɔ́.
GEN 5:25 Matusaláa waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na nɩɩ́náázá na lʊbɛ (187) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Lamɛ́ɛkɩ.
GEN 5:26 Lamɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Matusaláa waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na nɩɩ́nʊ́wá na nɩɩ́náázá na nasɩ́lɛ (782) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:27 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na niídoozo na kééníré (969) gɛ Matusaláa waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:28 Lamɛ́ɛkɩ waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na nɩɩ́náázá na nasɩ́lɛ (182) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́.
GEN 5:29 Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Núhum sɩsɩ ceení ɖɔ́ sɩ ɩfɛɛzɩ ná ɖáa tɩmɛ́ káálɛ ńná ɖánlám yɛ adɛ laadɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waalá kɛ láálɩ́ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́.
GEN 5:30 Núhum-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Lamɛ́ɛkɩ waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá na nɩɩ́náázá na saaláa na nasʊ́nʊ́wá (595) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 5:31 Bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na nɩɩ́nʊ́wá na niídoozo na saaláa na lʊbɛ (777) gɛ Lamɛ́ɛkɩ waalá ɖúúlínya naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 5:32 Núhum ɩlɛ́ waadála bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá (500) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Sɛ́ɛmɩ, Háamɩ, na Yafɛ́ɛtɩ.
GEN 6:1 Sáátɩ wenkí ɩráa waabáázɩ ɖɔɔmɩ́nɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ngɛ baalʊ́rʊ bíya aléewá nɛ́,
GEN 6:2 ɩsɔ́ɔ́dáá ńba wooyuú bana sɩsɩ bíya aléewá bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ wɛ kazɔ́ɔ. Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ wɛ babɩ́sɩ bɛɖɛɛlɩnáa.
GEN 6:3 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Kezeŋa mááɖʊ́ kɛ ɩrʊ́ nɛ́, kɔ́dɔ́njɔɔná yɩ bɩlɛ́ bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m; káma, ɩrʊ́ kɛ́ɛ tɔnʊʊ́ gɛ. Bɩ́ɩ́zɩ sɩ ɩcɔɔná sɩ ɖúúlínya-daá nɛ́, sɩ́dɛ́njɛzɩ́ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na ákoowú (120).»
GEN 6:4 Sáátɩ wenkí ɩsɔ́ɔ́dáá ńba na aléewá booyóózi nɛ́, ɩráa gáátʊwá gɛ baalʊ́rʊ; ɩráa bɛḿ bɔɔjɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Ɖoo caanawʊ́ nɛ́, ɩráa fɩ́ya ńba wenbá bayɩrá wɛɛzɛ́ɛ nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 6:5 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩna sɩsɩ ɩráa-dɛ́ɛ kidaavééníti bamáa bʊ́ʊ kpáa ɖúúlínya-daá; bɩka báa sáátɩ wenkí, tɩtɛ lomaazɛ́ riké gɛ bewenbé-daá nɛ́;
GEN 6:6 ngɛ bɩɩjáárɩ yɩ waalá ɩrʊ́ ɩsɩ́ɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́. Bɩɩbá bɩkʊ́sɩ ɩlaakáarɩ.
GEN 6:7 Ngɛ sɩsɩ ɩmʊ́ wónnuudí ɩráa waalá wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ barɩ́ŋa páyɩ́. Bɩkpɛdɩ́na fʊ́ńdɩ kpɩná kʊ́bɔná na kúmuwé, na siḿsi, kigbeemásɩ na adɛ‑gaalɩɖáa. Káma, baagʊ́sɩ ɩmʊ́ ɩlaakáarɩ.
GEN 6:8 Amá, Núhum wooyuú kʊnyɔnnɩɩrɛ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
GEN 6:9 Núhum kutoluú-dɛ bíya-dɛ́ɛ tɔ́m nɖɔ́: Núhum-dɛ́ɛ sáátɩ-daá, ɩmʊ́ ɩba ná ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ bádánnaná yɩ natɩ́rɩ tɩdakazɔ́ɔ nɛ́, bɩka ivóo Ɩsɔ́ɔ na toovonúm.
GEN 6:10 Ngɛ waalʊ́rʊ bíya noódoozo: Sɛ́ɛmɩ, Háamɩ na Yafɛ́ɛtɩ.
GEN 6:11 Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ ɖúúlínya wɔɔvɔrɔ́sɩ; kidaavééníti waagɩ́lɩ ɖɔɔmɩ́nɩ: bɛɛ tɩtɛ lakásɩ, kánnyáádɩ, na yóóni. Ɖúúlínya-daá ɩráa rɩ́ŋa kpátáá wánlám kʊ bɩlakásɩ.
GEN 6:13 Waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ Núhum sɩsɩ: «Wenbí bɩrɩ́ŋa bínweezí adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ bɩdɛ́ɛ kʊʊrɩ́ waadála; káma, ɩráa-rɔɔzɩ́ gɛ kánnyáádɩ woozu ɖúúlínya. Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ monúúdi bɩrɩ́ŋa bɩ́na adɛ laadɔ́ɔ.
GEN 6:14 Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ ka nyádɩ mɛ́ɛ́lɛ kʊ́bɔńgɩ. A sɩ ngá kɩ, caa tɩɩwʊ́ kɩdɛ́ɛ cɩrɩ́m cɔɔ́ɔ kéti‑kéti nɛ́ nganá kɩ. A nyángám kɩ, nlɩzɩ́ ɖamɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ kɩdaá; na ndíi kɩdaá na kɩwɔ́rɔ́ aŋɔ.
GEN 6:15 Kɩbɩɩzɩ́nɩ ɩtála nʊ́ʊ́zɩ kákpaanɩɩ́nʊwá (300), kɩwaláázɩ: nʊ́ʊ́zɩ nɛɛ́saaláa (50), kuworáázɩ: nʊ́ʊ́zɩ ákoosaaláa (30).
GEN 6:16 A nyáágá kɩ bɩtɛ́ gɛ sɩ nlɔ́ kɩ, nga lɔ́tɩ na koláázɩ bɔlɔwʊtáá fotoolo nyazɩ nʊ́ʊ́nɩ bɩɩzɩ́nɩ bɩlɛ́; nga ɖaḿ wɔnɔɔ́ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ-rɔ; ngá kɩdaá bísa natúdoozo.
GEN 6:17 A nyáágbɩ́ɩ́rɩ bɩtɛ́, mɔ́ɔ́ ménÿelíi lɩ́m kʊ́bɔńbɩ isu adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́ bɩkʊ wenbí bɩrɩ́ŋa bínweezí nɛ́; bɩrɩ́ŋa kpátáá bɩ́nzɩ́m.
GEN 6:18 Amá, mɔ́nɖɔkɩ́ mána nya ɖávʊ́ndɛ́ɛ keɖiyá; mɔ́ɔ́ mɛ́nlɛɛ́ nya. Nyánzʊʊ́ mɛ́ɛ́lɛ-daá nyána nɖɛɛlʊ́ na nbiyaalɩnáa na bɛɖɛɛlɩnáa.
GEN 6:19 Bɩka nzʊ́ʊ́zɩ fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ báa wenɖé ɖɩdɛ́ɛ alʊ́ na abaalʊ́: wenbí bɩɩlá ɖaána na fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ, siḿsi ndɩ‑ndɩ, kigbeemásɩ ndɩ‑ndɩ, na adɛ‑gaalɩɖáa ndɩ‑ndɩ nɛ́ mɛlɛ́ɛ alɛ́. Kpɩná amʊ́ arɩ́ŋa ángɔnɩ kʊ amɔɔná nya na bʊcɔ ayuú weezuú.
GEN 6:21 Bɩlɛ́ nɛ́, fʊnjaa mɩ́rɩ́ŋa mígíɖíídi nzɩ́ɩ.»
GEN 6:22 Ngɛ toovonúm, Núhum waalá wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ weevééri yɩ nɛ́.
GEN 7:1 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Núhum sɩsɩ: «Núhum, kpɩɩrɩ nyána nyɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ ɩsʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ-daá; káma, mɛ́ɛ́bɛ́ɛ nɛ́, hálɩ na sinje, nyɛ́dɛ́ɛ sáátɩ ɩráa rɩ́ŋa-daá, nyériké nyázɩ́ɩ́zɛ́ɛ na kʊ máázá-daá.
GEN 7:2 A sɩ nzʊ́ʊ, kpɛdɩ́na fʊ́ńdɩ kpɩná bánlanáa yɛ sarásɩ nɛ́ adɛ́ɛ aláa na abaaláa lʊbɛ-lʊbɛ; weená adɛkɛ́ɛ sarásɩ ńná nɛ́, alʊ́ na abaalʊ́ kʊ́ɖʊńɖɛ‑kʊ́ɖʊńɖɛ;
GEN 7:3 bɩɩga siḿsi nɛ́, kpɔɔ sɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩdɛ́ɛ aláa na abaaláa lʊbɛ-lʊbɛ, na bʊcɔ báa kpɩ́nɖɛ wenɖé-dɛ́ɛ kutoluú ɩcɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
GEN 7:4 Sinje bɩɩga wɛ́ lʊbɛ, ménÿelíi tɛ́ɛ́wʊ ɩnɩ́ɩ wɛ́ nɛɛ́lɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ malá na monúúdi weezíni-dɩnáa rɩ́ŋa máálá wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́.»
GEN 7:5 Ngɛ Núhum waalá wenbí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ nɛ́ nɔ́ɔ́.
GEN 7:6 Tɛ́ɛ́wʊ waabáázɩ nɩ́ɩ́dɩ wɩ́rɛ wenɖé bɩlɛ́ nɛ́, Núhum-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo (600) nbɩlɛ́.
GEN 7:7 Na lɩ́m íkeɖi wɛ nɛ́, mɛ́ɛ́lɛ-daá gɛ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ na ibíya na bɛɖɛɛlɩnáa baazʊ́ʊ.
GEN 7:8 Fʊ́ńdɩ kpɩná ɖʊɖɔ: weená bánlanáa yɛ sarásɩ nɛ́, na weená bádánlaná yɛ nɛ́, siḿsi, kigbeemásɩ na adɛ‑gaalɩɖáa, arɩ́ŋa bɩlɛ́, ná-náálɛ gɛ aagɔ́nɩ báa wenɖé na ɖɩɖɛɛlʊ́ asʊ́ʊ ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nɛ́.
GEN 7:10 Biizúlu wɛ́ lʊbɛ nɛ́, ngɛ lɩ́m bʊwɛ adɛ nɛ́, bɩɩbáázɩ kagám, ngɛ tɛ́ɛ́wʊ waabáázɩ nɩɩ́. Núhum-dɛ́ɛ bɩ́nɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo ńnɩ́ wɔ́rɔ́ irodúu sɩɩlɛ ńnɩ́-dɛ́ɛ wɛ́ ákɩzaalʊʊ́ na náálɛ wɩ́rɛ gɛ lɩ́m waabáázɩ kagám adɛ bɩka ɩsɔ́ɔ́dáá ńbɩ ɖʊɖɔ ɩkádʊ́lʊ́ bɩlɛ́.
GEN 7:12 Ngɛ tɛ́ɛ́wʊ kɩḿ kɩɩnɩ́ɩ nuvoowú na ɩdaawʊ́ hálɩ wɛ́ nɛɛ́lɛ.
GEN 7:13 Tɛ́ɛ́wʊ baazɩ́ nɩɩ́ wɩ́rɛ gɛ Núhum na ɩɖɛɛlʊ́ na ibiyaalɩnáa Sɛ́ɛmɩ, Háamɩ na Yafɛ́ɛtɩ na iwoolináa toozóóní
GEN 7:14 na fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ; ɖaána ńná ndɩ‑ndɩ, siḿsi ndɩ‑ndɩ, kigbeemásɩ ndɩ‑ndɩ na adɛ‑gaalɩɖáa ndɩ‑ndɩ baazʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ-daá.
GEN 7:15 Kpɩná amʊ́ sɩ asʊ́ʊ nɛ́, nánnáálɛ gɛ aazʊ́ʊ Núhum-jɔ́;
GEN 7:16 báa wenɖé-dɛ́ɛ alʊ́ na abaalʊ́, ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńdɔḿ Núhum nɛ́. Baazʊ́ʊ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ wɔɔdɔ tará bɔrɔ.
GEN 7:17 Lɩ́m bamáa súu adɛ laadɔ́ɔ-rɔ hálɩ wɛ́ nɛɛ́lɛ. Sáátɩ wenkí biizu bɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ngɛ bɩɩgbáázɩ mɛ́ɛ́lɛ kʊ́bɔńgɩ kɩḿ kɩdɛlɛndɛ́ɛ lɩ́m-rɔ.
GEN 7:18 Lɩ́m wɛ bɩbamáa kpáa hálɩ mɛ́ɛ́lɛ ibulú ɖɛɛ́.
GEN 7:19 Lɩ́m waagba gɛ bɩwáálɩ bʊ́ʊ́nɩ tiiwóro nɛ́ tɩrɩ́ŋa tɩrɔ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá.
GEN 7:20 Bukúti bisu bɩfɛ́lɛ tɩ nyazɩ nʊ́ʊ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ bɩlɛ́.
GEN 7:21 Tɔ́ɔ, bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá inúúdi wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bínweezí nɛ́: bɩɩlá bɩ ɩráa, ɖaána na fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩná, siḿsi, adɛ‑gaalɩɖáa; bɩdaka nabʊ́rʊ. Wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bínweezí nɛ́, bɩrɩ́ŋa bɩɩzɩ́. Asée Núhum na ɩdɛ́ɛ ńba na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ beriké gɛ bɩɩga weezíni-dɩnáa.
GEN 7:24 Ngɛ lɩ́m waagba bɩwáálɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bɩlɛ́ hálɩ wɛ́-bíya nɩɩ́nʊ́wá na nɛɛ́saaláa (150).
GEN 8:1 Ɩsɔ́ɔ tɔɔzɛ́ɛ Núhum na ɩdɛ́ɛ ńba na fʊ́ńdɩ kpɩná ɩ́na yɛ bɔwɛ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ bɔrɔɔzɩ́. Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ weeyéle fefelimá ɩbáázɩ fɛtɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́, ngɛ lɩ́m waabáázɩ tʊʊ́ʊ.
GEN 8:2 Adɛ lɩ́m weeyéle kagám; ɩsɔ́ɔ́dáá ńbɩ iyéle kedím, tɛ́ɛ́wʊ ɩcɛ́.
GEN 8:3 Ngɛ lɩ́m waabáázɩ sɔɔ́ cʊ́kɔ-cʊ́kɔ. Wɛ́ nɩɩ́nʊ́wá na nɛɛ́saaláa (150) gɛ lɩ́m wɔɔgbɔ́ɔ bʊsɔ́ɔ bití.
GEN 8:4 Bɩka irodúu lʊbɛ ńnɩ́-dɛ́ɛ wɛ́ ákɩzaalʊʊ́ na náálɛ wɩ́rɛ gɛ mɛ́ɛ́lɛ kʊ́bɔńgɩ kɩḿ kiidí kɩcɔ́ɔ Araráatɩ-dɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá.
GEN 8:5 Lɩ́m bamáa sɔɔ́ bɩlɛ́ hálɩ irodúu fuú ńnɩ́. Irodúu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ gɛ bʊ́ʊ́nɩ kʊjʊ́nɩ waabáázɩ losí.
GEN 8:6 Bɩɩlá wɛ́ nɛɛ́lɛ nɛ́, ngɛ Núhum waadʊlʊ́ tókóró waalá kɩ nɛ́,
GEN 8:7 ɩlɩzɩ́ ŋɔ́ɔŋɔ́ɔ́wʊ ɩtálɩ. Kɩlɛ́ kiibó kɩkábɩ́sɩ kɩɖamáa sɩsɩ lɩ́m ɩsɔ́ɔ.
GEN 8:8 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ waadálɩzɩ́ ɖuvóóre kʊ́fʊlʊńɖɛ ɩtálɩ ɩbɛ́ɛ sɩsɩ lɩ́m waadʊʊ́.
GEN 8:9 Ɖɩɩɖɛ́ɛ nɛ́, ɖɩdakáná ɖaazomɖɛ́; ngɛ ɖiizúu ɖɩkábɩsɩ Núhum-jɔ́, ngɛ ɩlɛ́ woodóózi ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩmʊ ɖɛ ɩsʊ́ʊ́zɩ mɛ́ɛ́lɛ-daá, káma, lɩ́m tɛɛzɩzuurée.
GEN 8:10 Ngɛ weeyéle bɩlá wɛ́ lʊbɛ gɛ waadálɩzɩ́ ɖɛ ɩtálɩ.
GEN 8:11 Ɖɩɩɖɛ́ɛ nɛ́, hálɩ ɖaanɩ́ŋa-rɔ gɛ ɖɩɩgábɩsɩ. Ɖɩɩgɔ́nɩ nɛ́, tɩɩwʊ́ bánÿaá kɩ olivíyée nɛ́-dɛ́ɛ faawʊ́yɔ́ɔ kadʊ́ʊ na ɖɩnjʊ́ʊ́rɛ. Ńna gɛ Núhum waadɩlɩ́ sɩsɩ lɩ́m waadásɩ bɩtʊʊ́.
GEN 8:12 Ngɛ weeyéle bɩtálaḿ wɛ́ lʊbɛ ɖʊɖɔ gɛ waadátalɩ ɖɛ. Ɖɩɩjáŋ ɖɩɖɛ́ɛ nɛ́, ɖidokúti ɖɩkábɩsɩ.
GEN 8:13 Bɩ́nɩ weení Núhum wooyuú bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na nɛkɛ́rɛ (601) nɛ́-dɛ́ɛ kááɖɛ wɩ́rɛ gɛ lɩ́m wɔɔzɔ́ɔ adɛ. Ngɛ Núhum woovulú mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ́dáá, iwííli ɩbɛ́ɛ adɛ; wɛɛbɛ́ɛ nɛ́, adɛ bamáa wɩlɩ́ɩ.
GEN 8:14 Bɩbɩ́nɩ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ irodúu sɩɩlɛ ńnɩ́-dɛ́ɛ wɛ́ ákoowú na lʊbɛ (27) wɩ́rɛ gɛ adɛ wɛɛdɛ́ɛ́zɩ wɩlɩ́ɩ.
GEN 8:15 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Núhum sɩsɩ:
GEN 8:16 «Nyána nɖɛɛlʊ́ na nyébíya na nwoolináa, ɩlɩ́ɩ mɛ́ɛ́lɛ-daá,
GEN 8:17 nÿéle kpɩná nyána yɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ arɩ́ŋa alɩ́ɩ ɖʊɖɔ. A aalɩ́ɩ, nÿéle yɛ aya ɖamá aɖʊ bɩɖɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́.»
GEN 8:18 Ngɛ ɩ́na ibiyaalɩnáa, ɩɖɛɛlʊ́ na iwoolináa baalɩ́ɩ;
GEN 8:19 kpɩná báa weená na agoobíya ifu ɖamá ɖʊɖɔ alɩ́ɩ.
GEN 8:20 Baalɩ́ɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Núhum waama sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ sɩ ɩlá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ. Waama bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ fʊ́ńdɩ kpɩná bánlanáa yɛ sarásɩ nɛ́ rɩ́ŋa-daá naárɛ; ɩlɩzɩ́ siḿsi bánlanáa sɩ sarásɩ nɛ́ rɩ́ŋa-daá nasɩ́rɩ ɩkʊ iyóózi bɩrɩ́ŋa iboná ɩtɩ́nɩ sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ ńnaamʊ́ ɩlá yɩ sarɔ́ɔ bɩcáŋ biɖe bɩnyɔ́ɔ.
GEN 8:21 Sarɔ́ɔ kɛngɛ́ kɛdɛ́ɛ aŋmaala woovóóri bɩsʊ́ʊ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ. Bɩɩzʊ́ʊ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ ɩdaá sɩsɩ: «Sinje tɩ́ŋa, mádándatɩŋɩná ɩrʊ́ malá adɛ laadɔ́ɔ láálɩ́. Toovonúm, ɩrʊ́-dɛ́ɛ afobire kaɖaa gɛ ɩdɛ́ɛ tɩtɛ lomaazɛ́ wángabaazɩ́ iwenbiré-daá. Sinje tɩ́ŋa, mádándakʊ́ʊ wenbí bɩrɩ́ŋa bínweezí adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńŋɩnáa wenbí máálá bɩ ɖɔ́ nɛ́.
GEN 8:22 A ɖúúlínya takʊrʊ́ kʊwɛ, wenbí sɩ bɩcɔ́ɔ bilééri ɖʊɖɔ nɛ́ nɖɔ́: Kíɖíídi ɖúúdi na tɩlɩzɩ́ɩ, ɖokpowu na kaanɩŋá, yoolimá na lʊngʊrɛ́, nuvoowú na ɩdaawʊ́.»
GEN 9:1 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ Núhum na ibiyaalɩnáa alɩbáráka sɩsɩ: «Mɩ́nlʊrʊ́ʊ bisu adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.
GEN 9:2 Kpɔɔ lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ nɖɛ́ɛ, fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa, adɛ‑gaalɩɖáa na tiiná wánnɩɩ́ mɩ́nɩdáárɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩlaná yɛ wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
GEN 9:3 Ńŋɩnáa wenbí máávʊ́ńváa mɩ́ɩ kíɖíídi tɩ́nnyɔ́ɔ adɛ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ máává mɩ́ɩ kpɩná rɩ́ŋa weená ánweezí nɛ́ sɩsɩ ɩ́tɔɔ.
GEN 9:4 Amá, mɩ́dɔ́ndɔwʊ́ sɔ́m na bɩdɛ́ɛ azimá; káma, weezuú wɛ azimá-daá gɛ.
GEN 9:5 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ azimá kɛ́ɛ na míweezuú. A fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ waagʊ ɩrʊ́, mɔ́ngɔbɔɔzɩ́ ɖɛ tɔ́m; bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ mɔgɔ́bɔɔzɩ ɩrʊ́ weení ɩrɩ́ŋa waagʊ ɩrɔwʊ́ nɛ́ tɔ́m.
GEN 9:6 A ɩrʊ́ waagʊ ɩrɔwʊ́, ɩrʊ́ ɖʊɖɔ sɩ ɩkʊ ná yɩ ɩfɛ́rɛ. Káma, Ɩsɔ́ɔ waalá ɩrʊ́ gɛ ɩlɩ́ɩ ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩdɩtɩŋa.
GEN 9:7 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ isu adɛ laadɔ́ɔ.»
GEN 9:8 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ:
GEN 9:9 «Mɔ́nɖɔkɩ́ mávʊ́ndɛ́ɛ keɖiyá mána mɩ́ɩ, na míbíya, na míbíya-bíya,
GEN 9:10 bɩkpɛdɩ́na weezíni kpɩná weená mɩ́na yɛ nɛ́, bɩɩlá bɩ siḿsi, ɖaána na fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩná; wenbí bɩrɩ́ŋa bínweezí mɩ́na bɩ mɩ́ɩ́lɩ́ɩ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́, na weená sɩ bɩkɔ́nɩ bʊɖʊ yɛ bʊwɔ́rɔ́-bʊwɔ́rɔ́ nɛ́.
GEN 9:11 Mɔ́nɖɔkɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá kɛḿ; sinje tɩ́ŋa, lɩ́m kʊ́bɔńbɩ tóndosúu bɩfɔrɔ́sɩ adɛ laadɔ́ɔ, yáá bɩkʊ weezíni-dɩnáa rɩ́ŋa bɔwɛ kɔrɔ nɛ́.»
GEN 9:12 Ngɛ sɩsɩ: «Ɖaazɩ́tɩ sɩ tɩwɩ́lɩ mɛ́dɛ́ɛ keɖiyá mána mɩ́ɩ, na múgutoluú-dɛ bíya na weezíni kpɩná mɩ́na yɛ na weená sɩ akɔ́nɩ akájɔɔ bʊwɔ́rɔ́-bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ nɖɔ́:
GEN 9:13 mónbuú mɔ́dɔ́ɔ́wʊ ŋmɩ́ńdɩ-daá ɩsɔ́ɔ́dáá, kɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ keɖiyá kɔwɛ mána ɖúúlínya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.
GEN 9:14 A mééyéle ŋmɩ́ńdɩ ibirí ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ boolósi kééwúré,
GEN 9:15 sɩ kɩtɔɔzɩ ná ma mána mɩ́ɩ na weezíni kpɩná ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá-rɔɔzɩ́. Lɩ́m kʊ́bɔńbɩ tɛfɛ́yɩ́ bínzúu bɩkʊ weezíni-dɩnáa rɩ́ŋa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
GEN 9:16 Kééwúré ɖɩḿ gɛ mánnáa na mɔ́ńdɔ́rɔdɔ́ɔ́zɩ́ keɖiyá kɔwɛ mána wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bínweezí nɛ́ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.»
GEN 9:17 Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weevééri Núhum sɩsɩ: kééwúré ɖɩḿ gɛ mɛ́dɛ́ɛ keɖiyá kɛḿ kɛdɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ.
GEN 9:18 Núhum-dɛ́ɛ bíya baalɩ́ɩ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ nɖɔ́: Sɛ́ɛmɩ, Háamɩ na Yafɛ́ɛtɩ. Háamɩ ɩlɛ́ waalʊrʊ ná Kanáanɩ.
GEN 9:19 Núhum-dɛ́ɛ bíya toozóóní waalʊ́rʊ wɛ nɛ́ nbɩlɛ́; baajáŋ bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá gɛ bɩɩlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ busuná ɖúúlínya laadɔ́ɔ rɩ́ŋa.
GEN 9:20 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Núhum waabáázɩ farɩ́m, waaɖaaná tiyɔ́ɔ bánÿaá kɛ víinyi bánlanáa kebíya sʊlʊ́m nɛ́ sɔ́ɔ.
GEN 9:21 Wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ waabá ɩnyɔ́ɔ sʊlʊ́m ɩfɔ́ɔ. Sʊlʊ́m bɩḿ bɩdɛ́ɛ yɩ ɖɛɛzɩ́-daá gɛ waazʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ ibúti ɩgbɩná rɩ́ŋa ɩlɔ bɩka yɩ tunbóóló ilewáa.
GEN 9:22 Ilewáa tunbóóló bɩlɛ́ gɛ, Kanáanɩ ɩjaa Háamɩ waagázʊʊ ɩmɔɔná yɩ. Waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ woozúu ɩbɩ́sɩ ikéveeri igoobíya baaganáa lɛ́ɛ́nɩ́.
GEN 9:23 Bɛlɛ́ baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ baajáa kpáyɩ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ, batɩ́nɩ bavaamɩ́nɩ-rɔ, bɩka bánnʊŋnáa bɔwɔ́rɔ́-bɔwɔ́rɔ́, hálɩ batála bajaa-jɔ́ bofu yɩ kɩ. Ńŋɩnáa bondoláázɩ fáa nɛ́, badana bajaa lewáa tunbóóló nɛ́.
GEN 9:24 Tɔ́ɔ, sʊlʊ́m wɔɔgɔ́nɩ bɩcɛ́ bajaa ɩzá-rɔ ɩkʊrʊ́ nɛ́, waanɩ́ɩ wenbí ibiyaalʊ́ kúmuú ɩmʊ́ waalá bɩ nɛ́.
GEN 9:25 Waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Mánváa mɩ́ɩ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ. Kanáanɩ, Ɩsɔ́ɔ ɩ́la nya láálɩ́, bɩ́bɩ́sɩ́ná nya nɖawaalɩnáa-dɛ́ɛ yomáa-dɛ́ɛ tɔ́ɔ́rɔɔ́.»
GEN 9:26 Ngɛ sɩsɩ: «Sɛ́ɛmɩ, máázá Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ. Kanáanɩ ɩ́bɩsɩ Sɛ́ɛmɩ-dɛ́ɛ yoḿ.
GEN 9:27 Ɩsɔ́ɔ ɩ́tɔ́ Yafɛ́ɛtɩ ndɛ́ ndɔɔlɩmá; ɩfa yɩ ɖɩdáarɛ ɩcɔ́ɔ Sɛ́ɛmɩ bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛ; bɩka Kanáanɩ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ yoḿ ɖʊɖɔ.»
GEN 9:28 Lɩ́m súu bɩḿ bʊwɔ́rɔ́, Núhum waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpaanɩɩ́nʊwá na nɛɛ́saaláa (350) gɛ waazɩ́.
GEN 9:29 Ɩdɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ rɩ́ŋa wɔɔjɔ́ɔ ɖúúlínya nɛ́, siiyóózi sɩlɩ́ɩ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́náázá na nɩɩ́nʊ́wá na nɛɛ́saaláa (950).
GEN 10:1 Lɩ́m súu wɔ́rɔ́ nɛ́, Núhum-dɛ́ɛ bíya Sɛ́ɛmɩ, Háamɩ, na Yafɛ́ɛtɩ bogutoluú-dɛ bíya nɖɔ́:
GEN 10:2 Yafɛ́ɛtɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́, waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Gɔmɛ́ɛrɩ, Magɔ́ɔgɩ, Madáayɩ, Yaváanɩ, Tubáalɩ, Mɛsɛ́ɛkɩ na Tiráasɩ.
GEN 10:3 Gɔmɛ́ɛrɩ waagʊrʊ́ nɛ́, waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Asɩkɛnáazɩ, Rifáatɩ na Togarɩmáa.
GEN 10:4 Yaváanɩ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Elísa, Tarɩsíisɩ, Kitíim na Rodaníim.
GEN 10:5 Bíya bɛḿ bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá gɛ zamɔ́ɔ waaya kisu tenkú kpámásɩ-rɔ, hálɩ kɩtára tɛ́ɛ́dɩ ndɩ‑ndɩ laadɔ́ɔ báa wenká-daá na sɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ kʊnʊm báa wenkí-daá.
GEN 10:6 Háamɩ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Kúusi, Mɩsɩrayím, Púuti, na Kanáanɩ.
GEN 10:7 Kúusi ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Séba, Havíila, Sábɩta, Rahííma na Sabitéka. Rahííma ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bíya abaaláa: Séba na Ɖɩdáánɩ.
GEN 10:8 Kúusi-dɛ́ɛ bú naárʊ ɖʊɖɔ gɛ Nimiróodi; ɩlɛ́ gɛ ɖúúlínya-daá ɩrʊ́ fɩ́ya ńnɩ́ kaɖaa ńnɩ́.
GEN 10:9 Ɩbá ɩgɛ́ɛ ɩgbám fɩ́ya ńnɩ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá. Bʊrɔ gɛ baazɩ́ɩ bɛ́ngɛɛzɩ́ sɩsɩ: «Wáánɩ kɛ́ɛ ɩgbám kʊ́bɔnɩ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá gɛ nyazɩ Nimiróodi.»
GEN 10:10 Weeɖi kowúrátɩ Babɛ́ɛlɩ, Erɛ́kɩ na Akáadɩ barɩ́ŋa bɛdɛ́ɛ́dɩwá-rɔ Sineyáarɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 10:11 Laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá gɛ Nimiróodi waalɩ́ɩ ɩɖɛ́ɛ Asúuri laadɔ́ɔ-daá. Ńna gɛ waama Niníivi, Rehɔbɔ́ɔtɩ-Íirɩ, Kaláa
GEN 10:12 na Resɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ tʊwɛ Niníivi na Kaláa tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ bɔlɔwʊtáá nɛ́.
GEN 10:13 Mɩsɩrayím kutoluú-dɛ bíya gɛ Lúudi, Anɛ́ɛmɩ, Leháabɩ, Nafɩtúu,
GEN 10:14 Patɩrɔ́ɔsɩ, Kasɩlúu ńba; Kasɩlúu tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá gɛ Filisitíi na Kafɩtɔ́ɔrɩ ńba waagálɩ́ɩ́ná.
GEN 10:15 Kanáanɩ biyaalʊ́ kaɖaa ńnɩ́ waalʊ́rʊ yɩ nɛ́ gɛ Sidɔ́ɔnɩ. Ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́ gɛ waalʊ́rʊ Hitíi,
GEN 10:16 Kanáanɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ na Yebúsi, Amɔ́ɔrɩ, Gigáarɩ,
GEN 10:17 Hivíi, Áarɩkɩ, Síini,
GEN 10:18 Arɩváadɩ, Sɩmáárɩ, na Hamáatɩ ńba rɩ́ŋa bajaájaa. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, Kanáanɩ ńba bɛḿ baaya ɖamá bosuná tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 10:19 Bɛdɛ́ɛ laadɔ́ɔ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa gɛ kpɔɔ Sidɔ́ɔnɩ nɖɛɛ ná Gɩráarɩ fáráńdɩ́ hálɩ Gazáa, ngbɔ́ɔ nbó Sodɔ́ɔmɩ, Gomɔ́ɔrɩ, Adɩ́ma, na Sɩbɔ́ɔ ńba-dɛ́ɛ, hálɩ ngóyoozi Lésa.
GEN 10:20 Bɩlɛ́ gɛ Háamɩ waalʊ́rʊ bíya bosu tɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ, báa wenbá na bɛdɛ́ɛ sɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ na kʊnʊmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ.
GEN 10:21 Sɛ́ɛmɩ, Yafɛ́ɛtɩ ɖawaalʊ kʊ́bɔnɩ́ ɖʊɖɔ waalʊ́rʊ bíya abaaláa. Sɛ́ɛmɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ na Éburu na igutoluú-dɛ bíya bajaájaa.
GEN 10:22 Sɛ́ɛmɩ ɩmʊ́ ibíya bɛḿ nɖɔ́: Eláamɩ, Asúuri, Arɩpakɩsáadɩ, Lúudi na Aráamɩ.
GEN 10:23 Aráamɩ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Úusi, Úuli, Gɛtɛ́ɛrɩ na Máasɩ.
GEN 10:24 Arɩpakɩsáadɩ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Séla; Séla ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Éburu.
GEN 10:25 Éburu waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waalʊ́rʊ bíya nɔɔ́lɛ. Kʊ́ɖʊḿ gɛ bánÿaá sɩsɩ Pelɛ́ɛgɩ, bugutoluú sɩsɩ tarɩ́ɩ; káma, ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩráa waadára ɖamá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Sɩɩlɛ ńnɩ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Yɔkɩtáanɩ.
GEN 10:26 Ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Alɩmɔdáadɩ, Sɩlɛ́ɛfʊ, Hasarɩmavɛ́ɛtɩ, Yeráa,
GEN 10:27 Hadoráam, Uzáalɩ, Ɖikiláa,
GEN 10:28 Obáalɩ, Abɩmayɛ́ɛlɩ, Séba,
GEN 10:29 Ofíiri, Havíila na Yobáabɩ. Tɔ́ɔ, Yɔkɩtáanɩ-dɛ́ɛ bíya riké nbɩlɛ́.
GEN 10:30 Ngɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Mésáa nɛ́, tɩ́na Sefáarɩ-dɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́-dɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ nɛ́ bɔlɔwʊtáá gɛ bɔɔjɔ́ɔ.
GEN 10:31 Bɩlɛ́ gɛ Sɛ́ɛmɩ waalʊ́rʊ bíya bosu tɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ, báa wenbá na bɛdɛ́ɛ sɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ na kʊnʊmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ.
GEN 10:32 Wenbí Núhum-dɛ́ɛ bíya waalʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bisu laadásɩ ndɩ‑ndɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Lɩ́m woozu bɩwáálɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa na bʊsɔ́ɔ wɔ́rɔ́ nɛ́, Núhum kutoluú-dɛ bíya bɛḿ baalʊrʊ ná bíya baya ɖamá bosu laadásɩ ndɩ‑ndɩ-daá.
GEN 11:1 Ɖoo bɩgaɖaa nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa wánŋmatɩ́ ŋmatɩrɛ kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ, kʊnʊm kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
GEN 11:2 Bɛdɛ́ɛ kisɔɔ́-daá gɛ bɔɔgɔ́nɩ bakálɩ́ɩ́ná wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ batála Sineyáarɩ bɔkɩrɛ-daá bɔcɔ́ɔ. Ngɛ baajáŋ bawalɩ́ ńnaamʊ́.
GEN 11:3 Bɔwɛ ńna nɛ́ gɛ bɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ɩgɔ́nɩ ɖɩcɛ́ bírikisiwá, bɩka ɖɩwɔ́ tɩ tɩlá ɖóni.» Ngɛ bɛɛjɛ́ bírikisiwá wentí sɩ bamaná nɛ́, bacáa aŋɔ wenkí sɩ kiyóózi bɩrɩ́ŋa bʊɖɔ́kɩ nɛ́.
GEN 11:4 Ngɛ sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ɖɩ́má tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ na bísa; bɩka bísa kɩḿ kɩgʊjʊʊ́ ikédékíná ɩsɔ́ɔ́dáá ŋmɩ́ńdɩ. A ɖáámá bɩlɛ́, ɖádándayáa ɖamá ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá, bɩka ɖʊɖɔ ɖáájáa yɩ́ɖɛ ɖɩsɩ́ɩ ɖádɩ nbɩlɛ́.»
GEN 11:5 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weegédi ɩbɛ́ɛ́ŋ bɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ na bísa kʊ́bɔńgɩ wenkí bánmáa kɩ nɛ́.
GEN 11:6 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɩráa bana barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ, bɩka bánŋmatɩ́ kʊnʊm kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. A bɩlɛ́ gɛ baabáázɩ, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ sɩ bukúti bʊtɔ wenbí bɔzɔɔlɛ́ɛ sɩ balá nɛ́ nɩ́bááwʊ.
GEN 11:7 Bɩlɛ́ nɛ́, iyéle ɖití ɖiyóózi bɛdɛ́ɛ kʊnʊm ɖɩsááwʊ, bɩka badaá naárʊ tándanɩɩ ɩrɔwʊ́-dɛ́ɛ ńgɩ.»
GEN 11:8 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weegédi ɩkɔ́nɩ ɩsááwʊ bɛdɛ́ɛ kʊnʊm. Ngɛ waayáázɩ wɛ ɩsɩ́ɩ ndɩ‑ndɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá, ngɛ beeyéle tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ máa.
GEN 11:9 Ńŋɩnáa ńnaamʊ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waazááwʊ ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊnʊm nɛ́, biiyele ná bayáa bɛdɛ́ɛ́dɩ tɩḿ sɩsɩ Babɛ́ɛlɩ; bugutoluú sɩsɩ saawʊ́. Lɛlɛɛɖɔ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waayáázɩ wɛ ɩsɩ́ɩ ndɩ‑ndɩ, wenbí biiyéle gɛ ɩráa woozu ɖúúlínya-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 11:10 Sɛ́ɛmɩ kutoluú-dɛ bíya nɖɔ́. Lɩ́m kʊ́bɔńbɩ súu bɩwáálɩ ɖúúlínya-rɔ wɔ́rɔ́, bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ nɛ́, Sɛ́ɛmɩ waalá bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá (100) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Arɩpakɩsáadɩ.
GEN 11:11 Ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Sɛ́ɛmɩ waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá (500) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:12 Arɩpakɩsáadɩ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩtála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa na nasʊ́nʊ́wá (35) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Séla.
GEN 11:13 Séla-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Arɩpakɩsáadɩ waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nasúdoozo (403) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:14 Séla waadála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa (30) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Éburu.
GEN 11:15 Éburu-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Séla waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nasúdoozo (403) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:16 Éburu waadála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa na nasɩ́náázá (34) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Pelɛ́ɛgɩ.
GEN 11:17 Pelɛ́ɛgɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Éburu waadásɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na ákoosaaláa (430) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:18 Pelɛ́ɛgɩ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩtála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa (30) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Réhu.
GEN 11:19 Réhu-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Pelɛ́ɛgɩ waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpáŋa na kééníré (209) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:20 Réhu ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩtála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa na nasɩ́lɛ (32) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Serúugu.
GEN 11:21 Serúugu-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Réhu waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpáŋa na lʊbɛ (207) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:22 Serúugu waalá bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa (30) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Nahɔ́ɔrɩ.
GEN 11:23 Nahɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Serúugu waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ kákpáŋa (200) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:24 Nahɔ́ɔrɩ waagʊrʊ́ ɩtála bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ (29) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ Teráa.
GEN 11:25 Teráa-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, Nahɔ́ɔrɩ waadásɩ ɩcɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na ákoowú nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ (119) ɩlʊ́rʊ bíya aláa na abaaláa.
GEN 11:26 Teráa ɩlɛ́ waalá bɩ́ɩ́zɩ niídoozo na saaláa (70) nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bíya noódoozo: Ɩbrám, Nahɔ́ɔrɩ, na Haráanɩ.
GEN 11:27 Teráa kutoluú-dɛ bíya nɖɔ́: waalʊ́rʊ Ɩbrám, Nahɔ́ɔrɩ, na Haráanɩ. Ngɛ Haráanɩ ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Lɔ́ɔtɩ.
GEN 11:28 Tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Úuri tʊwɛ Babilɔ́ɔnɩ laadɔ́ɔ-daá lé baalʊ́rʊ Haráanɩ ɩmʊ́ nɛ́ tɩdaá ńna gɛ waazɩ́ ɩka ɩjaa.
GEN 11:29 Ɩbrám na Nahɔ́ɔrɩ bɛlɛ́ bɔɔgbɔ́ɔ aláa. Ɩbrám-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Saaráyɩ; Nahɔ́ɔrɩ nɛ́, Haráanɩ wɛɛlɛ́ɛ Mílíka gɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ. Haráanɩ ɩmʊ́ ibú naárʊ ɖʊɖɔ gɛ bánÿaá sɩsɩ: Yísíka.
GEN 11:30 Saaráyɩ kɛ́ɛ kaalʊrʊya gɛ, ɩvɛ́yɩ́na bú.
GEN 11:31 Ngɛ Teráa wɛɛzɛlɩ́ ibiyaalʊ́ Ɩbrám na ɩlɛ́ ɩɖɛɛlʊ́ Saaráyɩ na ibiyaalʊ́ Haráanɩ bú Lɔ́ɔtɩ bakʊrʊ́ Úuri Babilɔ́ɔnɩ laadɔ́ɔ-daá bɛ́nɖɛɛ́ Kanáanɩ. Amá, baagʊrʊ́ nɛ́, boobó bɩlɛ́ hálɩ Haráanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá; ngɛ boozúu ńnaamʊ́.
GEN 11:32 Haráanɩ ńnaamʊ́ gɛ Teráa wɛ, hálɩ ɩlá bɩ́ɩ́zɩ kákpáŋa na nasʊ́nʊ́wá (205) gɛ waazɩ́.
GEN 12:1 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Ɩbrám sɩsɩ: «Ɩbrám, lɩɩ ngɔɔ na njaa bɛdɛ́ɛ, nÿéle nyɛ́dɛ́ɛ koobíre na mawɩ́lɩ nya tɛ́ɛ́dɩ wentí tɩdaá sɩ nbó ngɔ́jɔ́ɔ nɛ́.
GEN 12:2 Mánɖʊ́ʊ nya alɩbáráka nlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ bɩlá tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ, nyáyɩ́ɖɛ ɩlɩ́ɩ; ɩráa iɖiná nya alɩbáráka.
GEN 12:3 A weení ɩrɩ́ŋa wóngoorináa nya kífeńbi nɛ́, kífeńbi gɛ sɩ mɛvɛ́rɛ yɩ. Amá, a weení wóngoorináa nya bɩdaavé nɛ́, bɩdaavé ɖʊɖɔ gɛ mɛ́nvɛrɩ́ɩ yɩ. Nyánáábɩ́lɛ́ sɩ mabaná maɖʊ yíriwá rɩ́ŋa alɩbáráka.»
GEN 12:4 Ngɛ Ɩbrám weedísi ɩkʊrʊ́ Haráanɩ ńŋɩnáa wenbí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ nɛ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Ɩbrám wɛná bɩ́ɩ́zɩ niídoozo na saaláa na nasʊ́nʊ́wá (75) nbɩlɛ́.
GEN 12:5 Sɩ ɩkʊrʊ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ Saaráyɩ, na inewú-dɛ́ɛ bú Lɔ́ɔtɩ; ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ yomáa rɩ́ŋa na ɩdɛ́ɛ amáána rɩ́ŋa ɩgɔwɛná Haráanɩ nɛ́ bɛɖɛ́ɛ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 12:6 Boobó batála Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́, ngɛ boobó hálɩ ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ Sɩkɛ́ɛm nɛ́ ɖɩdaá, Morée tɩɩwʊ́ kʊ́bɔńgɩ-dɛ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ baadála nɛ́, Kanáanɩ ńba suwáa ńnaamʊ́.
GEN 12:7 Bɔwɛ ńnaamʊ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Ɩbrám-rɔ ifééri yɩ sɩsɩ: «Laadɔ́ɔ kana gɛ sɩ mava nyébíya‑bíya.» Ngɛ Ɩbrám waajáŋ ɩma sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ sɩ ɩlá Ɖádʊ́ʊ sarɔ́ɔ lénlé waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́.
GEN 12:8 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ waadákʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Betɛ́ɛlɩ nɛ́ tɩdɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́-dɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá isúu; Betɛ́ɛlɩ wɛná ɩdɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaazalaɖɛ́, bɩka Ayíi wɛná ɩdɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́. Waadála ńna nɛ́, ngɛ waadámáa sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ bɩka ɩyáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yɩ́ɖɛ.
GEN 12:9 Ɩcɔ́ɔ cé, ɩkʊrʊ́; ɩcɔ́ɔ cé, ɩkʊrʊ́. Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔɔná Negɛ́ɛvɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɩ́bááwʊ.
GEN 12:10 Bɩɩgɔ́nɩ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, nyɔɔ́sɩ waazʊ́ʊ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Sɩɩgɔ́nɩ sɩbá sɩkɩ́lɩ nɛ́ gɛ Ɩbrám waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ Mɩ́sɩra sɩ ɩkɔ́jɔ́ɔ.
GEN 12:11 Sáátɩ wenkí waajʊʊná Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩɖɛɛlʊ́ Saaráyɩ sɩsɩ: «Nyááná, mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ nyɔ́jɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ.
GEN 12:12 A ɖáádála gɛ Mɩ́sɩra ńba waana nya, bɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩɖɛɛlʊ́ nbɩlɛ́; asée baagʊ ma bɩka beyéle nyɔ́ɔ́.
GEN 12:13 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɖáádála gɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ nya, máávɩ́nɩ nya, busi wɛ sɩsɩ ménewú gɛ nya. Ńdánátá bánlám ma kazɔ́ɔ nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, ńna nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mónÿuúu weezuú.»
GEN 12:14 Ɩbrám waadála Mɩ́sɩra nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ baana sɩsɩ ɩɖɛɛlʊ́ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ páá.
GEN 12:15 Mɩ́sɩra wúro Farawʊ́na-dɛ́ɛ awóronbíya waana bɩlɛ́ sɩsɩ ɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, ngɛ boobó bánzám ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ wúro ɩmʊ́ waazá-daá; bɔkɔ́nɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ boboná ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá.
GEN 12:16 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, baabá gɛ bamʊ Ɩbrám kazɔ́ɔ: bafa yɩ fééni, namɩ́nɩ, náánɩ, kpangbásɩ na raakúḿwá, bɩkpɛdɩ́na yomáa aláa na abaaláa.
GEN 12:17 Amá, Ɩbrám ɖɛɛlʊ́ Saaráyɩ ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle nbusú ɩmɔɔná wúro Farawʊ́na na ɩdɛ́ɛ ɩyáálɩ rɩ́ŋa.
GEN 12:18 Ńna gɛ weedíri bayáa Ɩbrám ifééri yɩ sɩsɩ: «Ɩbrám, we-rɔ gɛ nyáálá ma bɩlɛ́. Bɩyáásɩ́ gɛ ńdéfééri ma sɩsɩ nɖɛɛlʊ́ nbɩlɛ́,
GEN 12:19 ndísi nvééri ma sɩsɩ nyénewú gɛ, hálɩ bʊkɔná ma mɔgbɔ́ɔ yɩ ɩsɩ mɛɖɛɛlʊ́; bɛɛ́ɛ, nɖɛɛlʊ́ ɩmʊ́ nbɩlɛ́, kpɔɔ yɩ nɖɛ́ɛ.»
GEN 12:20 Ńna gɛ wúro weevééri ɩdɛ́ɛ furúsiwá sɩsɩ bɔ́ɖɔɔ yɩ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ na bagbɩná rɩ́ŋa balɩzɩ́ wɛ tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 13:1 Ngɛ Ɩbrám na ɩɖɛɛlʊ́ baagálɩɩ Mɩ́sɩra bakábɩsɩ Negɛ́ɛvɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá bágana bagbɩná rɩ́ŋa. Bɛ́ngɛɖɛɛ́ bɩlɛ́ nɛ́, bɛɛgɛ́gbɛ́dɩ́na Lɔ́ɔtɩ.
GEN 13:2 Ɩbrám cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ na toovonúm; ɩwɛná fʊ́ńdɩ kpɩná, liideé, na siká.
GEN 13:3 Ɩwɛ Negɛ́ɛvɩ bɩlɛ́ gɛ wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ bɩsɩ́-daá; ɩcɔ́ɔ cé, ɩkʊrʊ́, ɩcɔ́ɔ cé, ɩkʊrʊ́,
GEN 13:4 hálɩ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ kɩ́bɩńɖɛ Betɛ́ɛlɩ na Ayíi bɔlɔwʊtáá, lénlé waavʊ́ńmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ nɛ́. Waadála ńna nɛ́, ngɛ waayáa Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: Ɖádʊ́ʊ.
GEN 13:5 Inewú-bú Lɔ́ɔtɩ weení ɩ́gana yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɖʊɖɔ ɩwɛná fééni, namɩ́nɩ, náánɩ; na ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ.
GEN 13:6 Bána bavʊ́ńdɩ kpɩná-dɛ́ɛ ɖɔɔmɩ́nɩ weeyéle ɖɩdáarɛ bɔwɛ ɖɩdaá nɛ́, ɖidokúti ɖɩcáa sɩ ɖɩwála wɛ na boyuú bɔcɔ́ɔ bɛlɛ́ɛ́nɩ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Kanáanɩ ńba na Perizíi ńba ɖʊɖɔ wɛ ńnaamʊ́. Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, yowú waazʊ́ʊ Ɩbrám-dɛ́ɛ ketiráa na Lɔ́ɔtɩ-dɛ́ɛ ńba bɔlɔwʊtáá.
GEN 13:8 Bɩnáábɩ́lɛ́ Ɩbrám waayáa Lɔ́ɔtɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, ɖɛ́gɛ́ɛ koobíre gɛ. Bɩdɔmɔɔná yowú ɩsʊ́ʊ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá, yáá kʊsʊ́ʊ ɖɛ́dɛ́ɛ ketiráa lɔwʊtáá.
GEN 13:9 Bɛɛ laadɔ́ɔ lewáa na puuu bɩlɛ́; bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́yá ɖamá; a nyɔ́ngbɔɔnáa nʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ, mɔ́ɔ́ mɔ́ngbɔɔnáa nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ. A ngʊ́ nyɔ́ngbɔɔnáa nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, mɔ́ɔ́ mɔ́ngbɔɔnáa nʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ.»
GEN 13:10 Lɔ́ɔtɩ wɔɔlɔ ɩzá ɩbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, ngɛ waana sɩsɩ Yɔrɔdáanɩ-dɛ́ɛ buwá-dɛ́ɛ kɩdɛrɛwʊ rɩ́ŋa saláa kaanɩŋá. Naanɩ́ na Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩyɔ́ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ nɛ́, kpɔɔ bɩlɛ́ nɖɛ́ɛ hálɩ Sowáarɩ fʊnjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ gɛ nyazɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kárɔɔ́-daá, yáá nyazɩ Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ-daá bɩlɛ́.
GEN 13:11 Ngɛ waalɩzɩ́ na ńnaamʊ́; ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná ɩfaná ɩzá na wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́. Bɩka Ɩbrám ɩlɛ́ ɩwalɩ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Bɩlɛ́ gɛ Ɩbrám na Lɔ́ɔtɩ baalá baya ɖamá. Lɔ́ɔtɩ woobó isúu Yɔrɔdáanɩ kɩdɛrɛwʊ-daá tɛ́ɛ́dɩwá-jɔ́, bɩka ɩdɩláána Sodɔ́ɔmɩ.
GEN 13:13 Sodɔ́ɔmɩ ńba bɛḿ babá bɛgɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ-dɩnáa gɛ. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá nɛ́, bɛdɛ́ɛ kidaavééníti lám taká fɛ́yɩ́.
GEN 13:14 Sáátɩ wenkí Ɩbrám na Lɔ́ɔtɩ baaya ɖamá nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Ɩbrám sɩsɩ: «Sɩŋ lénlé nyɔ́wɛ ɖɔ́ nɛ́, nbɛ́ɛ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, nbɛ́ɛ nyánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ; nbɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́; nbɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagazalaɖɛ́.
GEN 13:15 Laadɔ́ɔ rɩ́ŋa nyɛ́bɛɛ́na kɛ ɖɔ́ nɛ́, mánváa kɛ nyána nyébíya‑bíya, kpɔɔ sinje hálɩ ceré.
GEN 13:16 Ménÿelíi nyébíya‑bíya bɛḿ bɔɖɔ́ɔ; a weení waabɩ́ɩ́zɩ ɩkála wɛ nɛ́, ɩlɛ́ waabɩ́ɩ́zɩ ɩkála buuruú nbɩlɛ́.
GEN 13:17 Bɩlɛ́ nɛ́, kʊrʊ́ ngíli nbɛ́ɛ́ŋ laadɔ́ɔ kɛḿ kabɩɩzɩ́nɩ na kawaláázɩ-daá; káma, nyánáábɩ́lɛ́ sɩ mava kɛ.»
GEN 13:18 Ngɛ Ɩbrám wɛɛgɛ́gbɛ́zɩ́ ɩbɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ ɩkɔ́nɩ isúu Mamɩrée tɩ́ɩ́nɩ kʊ́bɔńdɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ Ebɩrɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-jɔ́. Waadála ńna nɛ́, ngɛ waama Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́.
GEN 14:1 Bɩdɛ́ɛ zaamáánɩ gɛ Sineyáarɩ-dɛ́ɛ wúro Amɩrafɛ́ɛlɩ, na Elasáarɩ-dɛ́ɛ wúro Arɩyɔ́ɔkɩ, na Eláam-dɛ́ɛ wúro Kedɔ́ɔrɩ-Lawʊmɛ́ɛrɩ na Goyíim-dɛ́ɛ wúro Tideyáalɩ
GEN 14:2 baalá yowú bána Sodɔ́ɔmɩ-dɛ́ɛ wúro Beráa, na Gomɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ wúro Birisáa, na Adɩ́ma-dɛ́ɛ wúro Sineyáabɩ, na Sɩbɔ́ɔ ńba-dɛ́ɛ wúro Sɛmbɛ́ɛrɩ na Béla tɛ́ɛ́dɩ bándayaá tɩ sɩsɩ Sowáarɩ nɛ́-dɛ́ɛ wúro.
GEN 14:3 Wúrowá sɩɩlɛ ńba bana bɛɛɖɛ́ɛ botúúzi ɖamá Sidíim bɔkɩrɛ-daá Ɖɔ́m Tenkú ɖɩdáarɛ.
GEN 14:4 Bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ gɛ bɔɔjɔ́ɔ balá wúro Kedɔ́ɔrɩ-Lawʊmɛ́ɛrɩ bɔwʊtá. Amá, fuú na toozo ńga-daá gɛ baagʊrʊ́ basɩ́ŋ.
GEN 14:5 Ákɩzaalʊʊ́ nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ ńga-daá nɛ́, ngɛ wúro Kedɔ́ɔrɩ-Lawʊmɛ́ɛrɩ na wúrowá ɩ́na wɛ nɛ́ baagʊrʊ́ boyóo Réfa ńba Asiteróoti-Karinayíim tɛ́ɛ́dɩ-daá, boyóo Zuzíimiwá Háamɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, na Emíimiwá Savé-Kiriyatayíim tɛ́ɛ́dɩ-daá barɩ́ŋa bɩlɛ́ beɖi wɛ.
GEN 14:6 Bɩlɛ́ gɛ booyóo Hɔ́ɔrɩ ńba ɖʊɖɔ bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ Seyíiri bʊ́ʊ-daá beɖi wɛ; bofu wɛ bɩlɛ́ hálɩ Paráanɩ tɩɩwʊ́ kʊ́bɔńgɩ kʊwɛ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-jɔ́ nɛ́.
GEN 14:7 Booyóo bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baagábɩsɩ bɔwɔ́rɔ́ bɔkɔ́nɩ Eyíini-Misipáatɩ bándayaá sɩsɩ Kadɛ́ɛsɩ nɛ́ botóyoo Amalɛ́ɛkɩ ńba bɛlɛ́ balaadásɩ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́, bɩkpɛdɩ́na Amɔ́ɔrɩ ńba bɔwɛ Asasɔ́ɔnɩ-Tamáarɩ nɛ́.
GEN 14:8 Ńna gɛ Sodɔ́ɔmɩ, na Gomɔ́ɔrɩ, na Adɩ́ma, na Sɩbɔ́ɔ ńba na Béla tɛ́ɛ́dɩ bándayaá tɩ sɩsɩ Sowáarɩ nɛ́ bɛdɛ́ɛ wúrowá waagʊrʊ́ bakpɩ́ɩ́rɩ boyóo wúro Kedɔ́ɔrɩ-Lawʊmɛ́ɛrɩ Eláam ńnɩ́, na wúro Tideyáalɩ Goyíim ńnɩ́, na wúro Amɩrafɛ́ɛlɩ Mesopotamíi ńnɩ́, na wúro Arɩyɔ́ɔkɩ Elasáarɩ ńnɩ́ Sidíim bɔkɩrɛ-daá. Wúrowá nɔɔ́nʊ́wá wooyóo wúrowá nɔɔ́náázá.
GEN 14:10 Na ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, Sidíim-dɛ́ɛ bɔkɩrɛ-daá nɛ́, aŋɔ bɔ́ɔ́nɩ waabá gɛ tɩɖɔ́ɔ. Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ wúrowá wɛ bénzewɔ́ɔ nɛ́, boobó basála tɩdaá; bɩka baaganáa rɩ́ŋa bána wɛ nɛ́, bɛlɛ́ bese bakpa bʊ́ʊ́nɩ-daá.
GEN 14:11 Ngɛ wenbá bóngoyoó wɛ nɛ́ bɔɔgɔ́nɩ bokúu Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ ńba-dɛ́ɛ kpɩná rɩ́ŋa páyɩ́, bɩkpɛdɩ́na kíɖíídi azíya bɔkpɔ́ɔ bɛɖɛ́ɛ.
GEN 14:12 Bɔɔgɔ́nɩ bɔ́ngbɔwʊ́ʊ kpɩná bɩlɛ́ nɛ́, Ɩbrám newú-bú Lɔ́ɔtɩ wɛ Sodɔ́ɔmɩ ɖʊɖɔ, ngɛ baajáŋ bakpa yɩ, bɔkpɔ́ɔ ɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa bɛɖɛɛná.
GEN 14:13 Ńna gɛ wenbá booyuú bese bɩlɛ́ nɛ́ badaá kʊ́ɖʊḿ woobó ɩtɩ́ tɔ́m ifééri Ɩbrám Éburu ńnɩ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩwɛ Amɔ́ɔrɩ Mamɩrée-dɛ́ɛ tɩ́ɩ́nɩ-jɔ́. Esekɔ́ɔlɩ na Anɛ́ɛrɩ bogoobú gɛ Mamɩrée ɩmʊ́. Bodoozóóní bána Ɩbrám baavʊ́ńdaḿ nɔɔ́ gɛ balá kʊ́ɖʊḿ.
GEN 14:14 Ɩbrám waanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ baagba inewú-bú bɛɖɛɛná nɛ́, ngɛ waagbɩ́ɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ yooráa bɛgɛ́ɛ yomáa baalʊ́rʊ wɛ ɩɖaána-daá nɛ́ ɩráa kákpaanɩɩ́nʊwá na ákɩzaalʊʊ́ na noódoozo (318) banyáa batá bɔwɔ́rɔ́ hálɩ Dáanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 14:15 Baadála nɛ́, ngɛ Ɩbrám waadára wɛ nuvoowú-daá boyóo wɛ beɖi bɔrɔ; bɔɖɔ́ɔ wɛ hálɩ Damáasɩ kʊjʊʊ́-rɔ Óoba tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 14:16 Ngɛ Ɩbrám wɛɛgɛ́lɛɛ kpɩná rɩ́ŋa kpátáá baavʊ́ńgbɔwʊ́ yɛ nɛ́, bɩkpɛdɩ́na Lɔ́ɔtɩ na ɩlɛ́ ɩgbɩná na aláa na wenbá barɩ́ŋa baavʊ́ńgbáa wɛ nɛ́ ikégbéná.
GEN 14:17 Ɩbrám wooyóo Kedɔ́ɔrɩ-Lawʊmɛ́ɛrɩ na wúrowá baaganáa iɖi wɛ bɩtɛ́ wéngegbém nɛ́, ngɛ Sodɔ́ɔmɩ-dɛ́ɛ wúro woobó ɩkɛ́gɛtɩ yɩ Savé bɔkɩrɛ-daá lé bándayaá sɩsɩ wúro-dɛ́ɛ bɔkɩrɛ nɛ́.
GEN 14:18 Ńna gɛ Salɛ́ɛm-dɛ́ɛ wúro Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ waajáa kpɔ́nɔ́ na sʊlʊ́m iboná. Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ gɛ.
GEN 14:19 Waadála nɛ́, ngɛ waazʊ́lʊ Ɩbrám-rɔ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́ waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ɩ́ɖʊ́ Ɩbrám alɩbáráka.
GEN 14:20 Ɖánzám Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ weení wɔɔgbɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá ɩɖʊ nyɛ́ńdɛ́ nɛ́.» Ńnaamʊ́ gɛ Ɩbrám waadára wenbí bɩrɩ́ŋa wooyuú bɩ nɛ́ bʊrɔ fuú ɩkpɔ́ɔ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ icéle Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ ɩmʊ́.
GEN 14:21 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Sodɔ́ɔmɩ wúro weevééri Ɩbrám sɩsɩ: «Bɩsɩná ɩráa njéle mɔ́ɔ́, na nyɔ́ɔ́ ngbɔ́ɔ kpɩná.»
GEN 14:22 Ngɛ Ɩbrám sɩsɩ: «Máágbáázɩ ménííká mawɩ́lɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́ waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ sɩsɩ:
GEN 14:23 Mɔ́ɔ́ mɛ́vɛ́yɩ́ mɔ́ngbɔwʊ́ʊ nyɛ́dɛ́ɛ yɔ́ɔ́lɩ́ká yáá takaḿ nibiiká; cáńfáná nabʊ́rʊ na ngɔ́nɩ ndɔ́ sɩsɩ nyééyéle ná mɔ́ɔ́ Ɩbrám mabɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ.
GEN 14:24 Wenbí mɛ́dɛ́ɛ ńba weeɖi nɛ́, méédísi tɩlɛ́, na wenbá badásɛ́ɛná ma nɛ́: Anɛ́ɛrɩ, Esekɔ́ɔlɩ na Mamɩrée sɩ bɔkpɔ́ɔ nɛ́, bibaasí, mɛ́vɛ́yɩ́ mánzɩɩ́ mádɩ nabʊ́rʊ.»
GEN 15:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Ɩbrám-rɔɔzɩ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nkɛnyɛ́ nabʊ́rʊ; mázɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́; bɩlɛ́ bibaasí, mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya kɩvɛrɛwʊ kʊ́bɔńgɩ.»
GEN 15:2 Ngɛ Ɩbrám woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́, mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́ mɛ́vɛ́yɩ́na bú. Kʊjɔɔwʊ wenkí gɛ sɩ nva ma bɩlɛ́.
GEN 15:3 A sinje máázála mazɩ́, mɛ́dɛ́ɛ yomáa-daá kʊ́bɔnɩ́ Damáasɩ bú bánÿaá yɩ sɩsɩ Elizɛ́ɛrɩ nɛ́ sɩ iɖi ná médííbí. Káma, ńdáfá ma bú.»
GEN 15:4 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩlɛ́ sɩ iɖi ná nyédííbí amá, nyóbú sɩ nlʊ́rʊ yɩ nɛ́ sɩ iɖi ná nyédííbí.»
GEN 15:5 Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ ɩkálɩɩ asʊ. Waagálɩɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kpaazɩ nyáázá ɩsɔ́ɔ́dáá nbɛ́ɛ wɩlásɩ; a nyánbɩɩzɩ́, kala sɩ. Wenbí nyááná sɩɩɖɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ nyébíya‑bíya ɖʊɖɔ sɩ bɔɖɔ́ɔ.»
GEN 15:6 Ngɛ Ɩbrám waava wentí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ tɩ nɛ́ toovonúm. Biiyéle ɩlɛ́ ɩtɔ́ yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
GEN 15:7 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́tɔḿ yɩ sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́ nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ máagálɩzɩ́ nya Úuri Kalɩdée tɛ́ɛ́dɩ-daá mava nya laadɔ́ɔ kana nɛ́.»
GEN 15:8 Ngɛ Ɩbrám woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́, we gɛ sɩ madɩlɩ́ na sɩsɩ mádɩɩná kɛ.»
GEN 15:9 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bo ngájaa bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo nɔ́wʊ aléeré, na bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo nemíka, na bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo agbaŋ, njáa kovóoyɔ́ɔ na ɖuvóore kɩ́faɖɛ́ nÿóózi nlá ma sarɔ́ɔ.»
GEN 15:10 Ngɛ Ɩbrám waajáa kpɩná amʊ́ arɩ́ŋa ɩfɛ́ɛ báa wenɖé nabʊ́nbʊ́lɛ, ɩsɩ́ɩ fɔɔlʊʊ́ báa wenkí kɩfaná kɩrɔwʊ́ ɩzá; amá, ɩdɛfɛ́ɛ siḿsi.
GEN 15:11 Waazɩ́ɩ nɛ́, abɛ́ntɛ́wá wéndím sɔ́m-rɔɔzɩ́; ngɛ ɩjɔɔ́ɔ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ tɩ.
GEN 15:12 Wɩ́sɩ sɩ ɩsála nɛ́, ɖóm kʊ́bɔńbɩ nabɩ́rɩ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ; temenuú kʊ́bɔnbɔńgɩ ití bɩka nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ ɩsʊ́ʊ yɩ.
GEN 15:13 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Tɩlɩ́ sɩsɩ nyébíya‑bíya wɔ́ngɔnɩ́ bɔkɔ́jɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá ɩgɔ́ńdɩ, babɩ́sɩ yomáa, banáázɩ wɛ hálɩ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400).
GEN 15:14 Amá, mɔ́ngɔnɩ́ mɔvɔ́ wenbá sɩ bakpa wɛ yoḿti nɛ́ banɩgbamʊʊ́; a bɩɩdɛ́, bɛḿ bánbɩɩzɩ́ balɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ na ɖɔ́ɔ́lɛ ɖabata bɛɖɛ́ɛ.
GEN 15:15 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ nɛ́, sɩ nbá gɛ ngɔ́nɩ nbɩ́ɩ ábɔ́nɩ́ kúdú‑kúdú naanɩ́ nzɩ́ fɛɛzɩrɛ-daá boboná nya bebí.
GEN 15:16 Nyébíya-bíya sɩ bokúti bɔkɔ́nɩ bakábɩsɩ cé nɛ́, báńlʊ́rʊ́ bɩlʊ́rʊ, bɩlʊ́rʊ hálɩ nabʊ́náázá. Káma, Amɔ́ɔrɩ ńba-dɛ́ɛ kidaavééníti takɩlɩ tá na mɔɖɔ́ɔ wɛ.»
GEN 15:17 Wɩ́sɩ wɛɛgbɛdɩ́ sɩsála gɛ bɩɩlá temenuú nɛ́, sɩ bɔtɔ́ na bosú nɛ́, bɛɛ nimíni aŋmalá ánɖée bɩka nyɔ́ɔ́zɩ wángám nɛ́, na nimíni kaadɔ́ɔ́rɛ nbɩlɛ́ bɩ́nɖɛɛ́ sɔ́m tuwé lɔwʊtáá.
GEN 15:18 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na Ɩbrám beeɖi keɖiyá. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Máává nyébíya‑bíya laadɔ́ɔ kana. Kɔgbɔɔ Mɩ́sɩra buwá nbó Efɩráatɩ buwá kʊ́bɔńga, na laadásɩ wensí
GEN 15:19 Kéni, na Keníizi, na Kadɩmɔ́ɔ,
GEN 15:20 Hitíi, na Perizíi, na Réfa,
GEN 15:21 Amɔ́ɔrɩ, na Kanáanɩ, na Gigáarɩ, na Yebúsi ńba tɩɩná sɩ nɛ́.»
GEN 16:1 Ɩbrám ɖɛɛlʊ́ Saaráyɩ wɛ bɩlɛ́ nɛ́, ɩdalʊ́rʊ yɩ bú. Aléeré yoḿ naárʊ wɛ ná ɩjɔ́ ɩgɛ́ɛ Mɩ́sɩra ńnɩ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Agáarɩ.
GEN 16:2 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Saaráyɩ wɔɔdɔ́ ɩwaalʊ́ Ɩbrám sɩsɩ: «Nyááná sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ ma lʊrʊ́ʊ! Bɩlɛ́ nɛ́, yele mɛ́dɛ́ɛ yoḿ ɩsʊ́ʊ nyɔ́jɔ́ nyána yɩ ɩfɩ́nɩ; nabʊ́rʊ, ɩlɛ́ wánlʊrʊ́ʊ bɩka moyuú bú mɔɖɔ́kɩ.» Saaráyɩ waaŋmátɩ Ɩbrám bɩlɛ́ nɛ́, ɩlɛ́ waanɩ́ɩ ɩnɔɔ́.
GEN 16:3 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ yoḿ Mɩ́sɩra alʊ́ Agáarɩ ɩmʊ́ ɩfa ɩwaalʊ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, Ɩbrám-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ fuú nbɩlɛ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 16:4 Ngɛ Ɩbrám waazʊ́ʊ ɩ́na Agáarɩ bafɩ́nɩ, ngɛ fuwá waazʊ́ʊ. Sáátɩ wenkí Agáarɩ waadɩlɩ́ sɩsɩ ɩ́na fuwá nɛ́, idokúti wénzewɔ́ɔ ɩgʊ́bɔnɩ́ Saaráyɩ.
GEN 16:5 Saaráyɩ waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwaalʊ́ sɩsɩ: «Kʊdʊ́ʊ́nɩ bándʊ́ʊ́dɩ ma tɩ ɖɔ́ nɛ́, nyádɩɩná tɩ. Mɔ́ɔ́ mávʊndɩɩná yoḿ gɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ yɩ mava nya; amá, lɛlɛɛɖɔ́ wooyuú fuwá nɛ́, wɛ́ngbɛɛnáa ma. Bɩlɛ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ riké wánvʊʊ kʊ mána nya ɖɔ́dɔ́m.»
GEN 16:6 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Ɩbrám sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ yoḿ gɛ; a nyánlám yɩ wenbí nɛ́, nlá yɩ.» Ngɛ Saaráyɩ waabá ɩnáázɩ Agáarɩ hálɩ ɩlɛ́ ɩwɩ́ɩ ise iyéle yɩ.
GEN 16:7 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka wɔɔmɔɔná yɩ bɔɔnʊʊ́ kɩdɩláána Súuri ɖibimbiɖé nɛ́ kɩjɔ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
GEN 16:8 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Agáarɩ Saaráyɩ-dɛ́ɛ yoḿ, lé gɛ nyáagálɩɩ, ngɛ lé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́.» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ gɛ ménzewɔ́ɔ bɩlɛ́.»
GEN 16:9 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩsɩ nyágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩjɔ́, a nyáádála, fʊʊzɩ nyádɩ ɩdɛɛzɩ́.
GEN 16:10 Ménÿelíi nyɛ́dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá ɩráa ɩbá bɔkɔ́nɩ bɔɖɔ́ɔ; bɛdɛ́ɛ ɖɔɔmɩ́nɩ ikúti biyéle naárʊ tándabɩɩzɩ ɩkála wɛ.»
GEN 16:11 Ngɛ sɩsɩ: «Fuwá nyɛ́yɛ́ɛ́na kɛ ɖɔ́ nɛ́, bú abaalʊ́ gɛ sɩ ngɔ́nɩ nlʊ́rʊ, bɩka nva yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Asʊmáyɩ́la; káma, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ nyɛ́dɛ́ɛ mɛɛdɩrɛ.
GEN 16:12 Nyóbú ɩmʊ́ sɩ ɩbɩ́sɩ gɛ nyazɩ fɔɔ́-daá kpangbɔ́ɔ; wónÿoó ɩráa rɩ́ŋa na bɛlɛ́ ɖʊɖɔ boyóo yɩ. Sɩ ɩlɩ́ɩ gɛ ɩcɔɔná ɩdɩ, iyóo igoobíya.»
GEN 16:13 Ńna gɛ Agáarɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩdɩ sɩsɩ: «Weení ɩbɛɛ́na ma ɖɔ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ máábá mana yɩ toovonúm yáá wé.» Ngɛ waava Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weení wɔɔgɔ́nɩ ɩŋmatɩná yɩ nɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Ɛl‑Rɔ́ɔyɩ,» bugutoluú sɩsɩ, Ɩsɔ́ɔ weení ɩbɛɛ́na ma nɛ́.
GEN 16:14 Ngɛ baava bɔɔnʊʊ́ kɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Lakáayɩ-Rɔ́ɔyɩ; sɩsɩ weezuú-dʊ́ʊ wánnáa ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ lɔkɔ. Lɔkɔ kɩḿ kɩdɛɛzɩwɛ Kadɛ́ɛsɩ tɛ́ɛ́dɩ na Bɛrɛ́ɛdɩ tɛ́ɛ́dɩ bɔlɔwʊtáá.
GEN 16:15 Ngɛ Agáarɩ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́; ɩjaa Ɩbrám waava yɩ́ɖɛ sɩsɩ Asʊmáyɩ́la.
GEN 16:16 Sáátɩ wenkí baalʊ́rʊ bú ɩmʊ́ nɛ́, Ɩbrám wɛná bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́náázá na loɖo (86).
GEN 17:1 Sáátɩ wenkí Ɩbrám wooyuú bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ (99) nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ ifééri yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ. Bɩlɛ́ nɛ́, fu ma, nvu toovonúm.
GEN 17:2 Mána nya ɖénɖíi keɖiyá na mava nya lʊrʊ́ʊ ɖabata.»
GEN 17:3 Ngɛ Ɩbrám woovu ilóódi-rɔɔzɩ́, ɩbá ɩnyɩ́ɩ́rɛ adɛ.
GEN 17:4 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ sɩ malá ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá kɛḿ kadaá wenbí nɛ́ nɖɔ́: nyánbɩsɩ́ laadásɩ ɖabata-dɛ́ɛ ɩráa ɩjaa kʊ́bɔnɩ́.
GEN 17:5 Bádándayaa nya sɩsɩ Ɩbrám, sɩ bayáa nya gɛ sɩsɩ Ibrahím; káma, ménÿelíi nbɩ́sɩ laadásɩ ɖabata-dɛ́ɛ ɩráa ɩjaa kʊ́bɔnɩ́.
GEN 17:6 Ménÿelíi nlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bɩbá bɩɖɔ́ɔ. Lʊrʊ́ʊ bɩḿ bɩdaá gɛ yíriwá ɖabata sɩ ɩlɩɩná. Badaá ɖʊɖɔ gɛ bɩ́nlɩzɩ́ɩ wúrowá.
GEN 17:7 Mɔ́nɖɔkɩ́ mána nya ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá kɔcɔ́ɔ bɩlɛ́ mána nya na nyébíya‑bíya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá sinje hálɩ ceré. Bɩlɛ́ nɛ́, mɛ́gɛ́ɛ na nyána nyébíya‑bíya mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
GEN 17:8 Kanáanɩ laadɔ́ɔ nyɔ́jɔɔ́ɔ kadaá ɩgɔ́ńdɩ ɖɔ́ nɛ́, mánváa karɩ́ŋa nyána nyébíya‑bíya, nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ nyɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, kabɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ ńga sinje hálɩ ceré, bɩka mɛ́gɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.»
GEN 17:9 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waadásɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ nyána nyógutoluú-dɛ bíya, kpɔɔ sinje hálɩ bɩɖɛ́ɛ, ɩɖɔ́kɩ keɖiyá mána mɩ́ɩ ɖééɖí kɛ nɛ́.
GEN 17:10 Ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wenbí sɩsɩ ɩ́la bɩ nɛ́ nɖɔ́: Mɩ́dáá báa weení gɛ ɩgɛ́ɛ abaalʊ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bɛbɛlɩ́ yɩ.
GEN 17:11 Bɛlɩ́ɩ kɛ́ɛ na mána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ.
GEN 17:12 Kpɔɔná sinje hálɩ míbíya-bíya-jɔ́; bú abaalʊ́ báa weení gɛ baalʊ́rʊ yɩ, ɩdɛ́ɛ wɛ́ lutoozo wɩ́rɛ nɛ́, asée bɛbɛlɩ́ yɩ. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ yomáa mɩ́ɩ́mʊ́ wɛ bɛdɛkɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ yíri nɛ́, asée bɛbɛlɩ́ wɛ.
GEN 17:13 Bɛlɩ́ɩ bɩḿ bɩgɛ́ɛ na ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɔnɩ́nɩ-rɔɔzɩ́ sinje hálɩ ceré.
GEN 17:14 A bɩɩga ɩrʊ́ weení gɛ bɛdɛbɛlɩ́ yɩ nɛ́, wenbí ńŋɩnáa idofu keɖiyá-dɛ́ɛ mará nɛ́, bánlɩzɩ́ɩ yɩ koobíre-daá.»
GEN 17:15 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́tɔḿ Ibrahím sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́, nkokúti nÿáa nɖɛɛlʊ́ sɩsɩ Saaráyɩ; yaa yɩ sɩsɩ Saráa.
GEN 17:16 Mánɖʊ́ʊ yɩ alɩbáráka meyéle ɩlʊ́rʊ nya bú abaalʊ́, maɖʊ yɩ alɩbáráka ɩbɩ́sɩ yíriwá ɖabata-dɛ́ɛ ɩráa nize. Ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá, bɩ́ngɔnɩ́ bɩlɩzɩ́ wúrowá.»
GEN 17:17 Ibrahím waanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waabála ifu ilóódi-rɔɔzɩ́ ɩsála kɔdɔ́ŋa; káma, ɩwɛ wánŋmatɩ́ iwenbiré-daá sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ abaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́, mɔ́wɛná bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá (100) nɛ́, we gɛ sɩ malá na mogúti malʊ́rʊ. Ngʊ́ mɛɖɛɛlʊ́ ɩlɛ́ wáńláḿ ábɔ́nɩ́ ɖʊɖɔ ɩwɛná bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́náázá na saaláa (90). We gɛ sɩ ɩlá na bɔtɔ́ sɩsɩ waalʊ́rʊ bú.»
GEN 17:18 Ngɛ Ibrahím woobúsi Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Aaa… A bɩgɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ móbú Asʊmáyɩ́la, bɩɩɖɔ́ɔ.»
GEN 17:19 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Aayɩ́, nɖɛɛlʊ́ Saráa wánlʊrʊnáa nya bú abaalʊ́; na nva yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ɩsaáka. Mɔ́nɖɔkɩ́ mána nya ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá kɔcɔ́ɔ mána yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá; kɔcɔ́ɔ bɩlɛ́ hálɩ ibíya-bíya-jɔ́. Keɖiyá kɛḿ, kɛdɛ́ndɛŋ́.
GEN 17:20 Tɩlɛ́ tɩbaasí, sʊlʊ́ńdɩ nyáázʊ́lʊ tɩ Asʊmáyɩ́la-rɔɔzɩ́ nɛ́, máánɩ́ɩ tɩ. Mánɖʊ́ʊ yɩ alɩbáráka ɩlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ páá; wánlʊrʊ́ʊ bíya fuú na nɔɔ́lɛ, babɩ́sɩ wúrowá, bɩka ɩbɩ́sɩ ɩráa zamɔ́ɔ ɩjaa kʊ́bɔnɩ́.
GEN 17:21 Amá, a bɩɩga ɖɛ́dɛ́ɛ keɖiyá, sɩ mɔɖɔ́kɩ kɛ gɛ kɔcɔ́ɔ mána Ɩsaáka ɩmʊ́ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Sɩ busúlu bɩ́nɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́ gɛ nɖɛɛlʊ́ Saráa sɩ ɩlʊrʊná nya bú ɩmʊ́.»
GEN 17:22 Sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná Ibrahím bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ iyéle yɩ.
GEN 17:23 Ngɛ Ibrahím wooyóózi ɩ́na ibiyaalʊ́ Asʊmáyɩ́la na yomáa wenbá barɩ́ŋa baalʊ́rʊ wɛ ɩɖaána-daá nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa waamʊ wɛ na liideé nɛ́; weení ɩrɩ́ŋa ɩwɛ ɩɖaána-daá gɛ ɩgɛ́ɛ abaalʊ́ nɛ́, ɩbɛlɩ́ wɩ́rɛ ɖɩḿ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ nɛ́.
GEN 17:24 Ibrahím-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ (99) gɛ bɛɛbɛlɩ́ yɩ,
GEN 17:25 bɩɩga ibiyaalʊ́ Asʊmáyɩ́la nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasúdoozo gɛ bɛɛbɛlɩ́ yɩ.
GEN 17:26 Sɩ bɛbɛlɩ́ Ibrahím nɛ́, ɩ́na ibiyaalʊ́ Asʊmáyɩ́la na weení ɩrɩ́ŋa ɩdanbá ɩwɛ ɩɖaána-daá ɩgɛ́ɛ abaalʊ́ nɛ́: bɩɩlá ɩdɛ́ɛ yomáa waamʊ wɛ ɩgɔma-jɔ́ nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa baalʊ́rʊ wɛ ɩdɛ́ɛ nɛ́ gɛ booyóózi bɛbɛlɩ́ wɩ́rɛ ɖɩḿ.
GEN 18:1 Tɔ́ɔ, wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waadáɖʊʊ ɩlɩ́ɩ Ibrahím-rɔɔzɩ́ Mamɩrée tɩ́ɩ́nɩ kʊ́bɔńdɩ-jɔ́. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ, ɩdaawʊ́ fifíni sáátɩ, Ibrahím wáńlɩ́ɩ́ ɩjɔɔ́ɔ ijókúre wɔnɔɔ́.
GEN 18:2 Sɩ ɩkʊ́sɩ na ɩbɛ́ɛ ɖɔ́ nɛ́, waana abaaláa noódoozo sɩ́ŋɛ́ɛ bajʊ́ʊ́na yɩ. Waana wɛ nɛ́, ngɛ waanyʊʊ́ ɩkʊrʊ́ itoózi ibó ití isóm ɩsɛ́ɛ wɛ.
GEN 18:3 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnáa, ɩlá suúru ɩyɛlɩ́ mɛ́dɛ́ɛ cé na bɔkɔná mɩ́ɩ lɩ́m cʊ́kɔ ɩsáŋ mɩ́nʊvɔ́, bɩka ibó ɩcɔ́ɔ tɩɩwʊ́-dɛ ɩfɛ́ɛ́zɩ. Ɩ́kabá ɩɖɛ́ɛ bɩlɛ́ yéḿ.
GEN 18:5 Mɔ́ngɔnáa mɩ́ɩ kíɖíím iɖi mɩ́dɔnɩ́nɩ ɩkpa ɖóni na bʊcɔ ɩɖɛ́ɛ.» Ngɛ ɩdɛ́ɛ ɩgɔma woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, bɩɩlá kazɔ́ɔ; la wenbí nyááŋmátɩ bɩ ɖɔ́ nɛ́.»
GEN 18:6 Ńna gɛ Ibrahím wɛɛgbɛdɩ́ ise ɩbɩ́sɩ kɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ ifééri ɩɖɛɛlʊ́ Saráa sɩsɩ: «Ɖasam, kpɛdɩ́ njɩrɩ́ mʊlʊ́m kazɔ́ɔ ńbɩ nnúúdi nlá kɩ́kandáárɩ́nɩ natúdoozo.»
GEN 18:7 Ngɛ weeze ibó fʊ́ńdɩ kpɩná-daá ɩkálɩ́zɩ́ naavalʊ́ ɩjɔɔ́ɔ núm nɛ́ ɩkɔná yɩ icéle ɩdɛ́ɛ ketíriyɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩkʊ iyíízi ituú.
GEN 18:8 Sɔ́m waabɩ́ɩ nɛ́, ngɛ Ibrahím woogózólí bɩ bɩ́na naalɩ́m sitá na naalɩ́m sinje ńbɩ ɩkɔná ɩsɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ɩgɔma. Bɛlɛ́ bɔwɛ bénɖíi nɛ́, ɩmʊ́ ɩwɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bɔjɔ́ tɩɩwʊ́-dɛ ńna.
GEN 18:9 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nɖɛɛlʊ́ Saráa wɛ lé.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩwɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ cé.»
GEN 18:10 Ngɛ ɩgɔma-daá naárʊ nɔɔ́ nbɩlɛ́ sɩsɩ: «Sɩ bitósulú bɩ́nɩ ɖɛkɛrɛ-kɛrɛ nɛ́, mángabɩsɩ́; sɩ mɔgɔ́nɩ nɛ́, báa bɩɩlá wé, Saráa wáńlʊ́rʊ́ bú abaalʊ́.» Ɩgɔm ceení wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, Saráa sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ wɔnɔɔ́ wénwelesí.
GEN 18:11 Waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waamʊ́ŋ ɩdaá; káma, ɩ́na ɩwaalʊ́ báńláḿ ábɔ́náa, bɩka ɩmʊ́ wáńlɩ́ɩ́ sáa-daá. Ngɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nɖɔ́ máńláḿ ábɔ́nɩ́, mawaalʊ́ ɖʊɖɔ bɩlɛ́, kɔɖɛyɩ́ wenkí gɛ mándacáádɩ ɖʊɖɔ.»
GEN 18:13 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Ibrahím sɩsɩ: «Ngbetíi-rɔɔzɩ́ gɛ Saráa wánmʊŋɛ́. Ngbetíi-rɔɔzɩ́ gɛ wánŋmatɩ́ sɩsɩ ɩmʊ́ waalá ábɔ́nɩ́, ɩmʊ́ waalɩ́ɩ sáa-daá.
GEN 18:14 Nabʊ́rʊ wɛ bɩɩgɩ́lɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nɛ́? Sɩ magábɩsɩ bɩ́nɩ naárʊ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́, Saráa wáńlʊ́rʊ́ bú abaalʊ́.»
GEN 18:15 Bɩɩlá Saráa nɩdáárɛ nɛ́, ngɛ wɔɔjɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩdamʊ́ŋ. Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Nyándanjɔɔlɩ́ yéḿ gɛ, nyáámʊ́ŋ.»
GEN 18:16 Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ ɩráa bɛḿ baagʊrʊ́ sɩ bɛ́nɖɛɛ́. Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, Sodɔ́ɔmɩ fáráńdɩ́ gɛ baavaná ɩzá. Ngɛ Ibrahím waagʊrʊ́ ɩlɩzɩ́ wɛ nɩ́bááwʊ.
GEN 18:17 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ: «Bɩdɔmɔɔná mamʊ́sɩ Ibrahím wenbí sɩ malá bɩ nɛ́.
GEN 18:18 Sɩ ɩkɔ́nɩ gɛ ɩbɩ́sɩ yíriwá fɩ́ya ńdɩ ɩjaájaa. Ɩnaa sɩ mabaná maɖʊ ɖúúlínya-dɛ́ɛ yíriwá rɩ́ŋa alɩbáráka.
GEN 18:19 Máálɩ́zɩ́ yɩ gɛ sɩsɩ ɩ́fá ibiyaalɩnáa wɛ́ɖɛ na bofu mɛ́dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɖéyí-ɖéyí na toovonúm, hálɩ bebíya-bíya-jɔ́, na bʊcɔ malá yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa móóɖúu mazɩ́ɩ sɩ malá yɩ nɛ́.»
GEN 18:20 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Lakásɩ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ ńba waalá gɛ bíngoó nɛ́ kɛ́ɛ tɩtɛ ńzɩ; bɛdɛ́ɛ kidaavééníti waagɩ́lɩ ɖɔɔmɩ́nɩ.
GEN 18:21 Méndím mɛbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ wentí bánŋmatɩ́ bɔrɔɔzɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm yáá wé; a bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mánnáa.»
GEN 18:22 Ngɛ Ibrahím-dɛ́ɛ ɩgɔma noódoozo bana badaá nɔɔ́lɛ wɔɔgbɔ́ɔ Sodɔ́ɔmɩ nɩ́bááwʊ; Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩwalɩ́, bɩka Ibrahím sɩ́ŋɛ́ɛ ɩjɔ́.
GEN 18:23 Ńnaamʊ́ gɛ Ibrahím waabá ikóduu ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, toovonúm nyánba nÿéle sɩ́m ɩkpɔ́ɔ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ na kidaavéénúu bɛlɛ́ɛ́nɩ́?
GEN 18:24 Nabʊ́rʊ, Sodɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnaamʊ́, bánbɩɩzɩ́ bana ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ nyazɩ ɩráa nɛɛ́saaláa (50) bɩlɛ́. A bɩlɛ́ gɛ bʊwɛ, nyénÿelíi sɩ́m iyóózi barɩ́ŋa bɩkpɔ́ɔ? Ɩráa nɛɛ́saaláa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, ńdɛ́njɛḿ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ?
GEN 18:25 Aayɩ́, bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlá bɩlɛ́ nÿéle sɩ́m iyóózi bɩkpɔ́ɔ ɩrʊ́ kidaavéénúu na ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́. Bɩdɔmɔɔná wenbí sɩ bɩlá kidaavéénúu nɛ́ ɩmɔɔná weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ɖʊɖɔ. Nyɔ́ɔ́ weení nyánvʊʊnáa ɩráa rɩ́ŋa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, nyánbɩɩzɩ́ ńdónvúu wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́?»
GEN 18:26 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, a máábɩ́ɩ́zɩ mana Sodɔ́ɔmɩ ńnaamʊ́ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ batála ɩráa nɛɛ́saaláa (50), mɛ́njɛ́m tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩrɩ́ŋa ɩráa bɛḿ bɔrɔɔzɩ́.»
GEN 18:27 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, la ma gááfára, mɔ́ɔ́ weení mɛ́gɛ́ɛ buuruú na tɔɔlɩmá nɛ́, nkɔtɔ́ sɩsɩ mɔ́wɛ mángalɩɩnáa nya tɔ́m.
GEN 18:28 A badatála nɛɛ́saaláa ngɛ bɛgɛ́ɛ ɩráa nɛɛ́lɛ na nɔɔ́nʊ́wá ní; nɔɔ́nʊ́wá kɩna bɩɩga kɩ na bɩtála nɛ́ kɩrɔɔzɩ́, nyɔ́nÿɔ́m tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa?» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «A ɖé ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ nɛɛ́lɛ na nɔɔ́nʊ́wá wɛ ná, mɔ́dɔ́nÿɔḿ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ.»
GEN 18:29 Ibrahím tosú, ɩbamáa; ngɛ sɩsɩ: «Nabʊ́rʊ, ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ nɛɛ́lɛ gɛ sɩ nna.» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «A ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ nɛɛ́lɛ wɛ ná, mádánlaḿ tɩ nabʊ́rʊ.»
GEN 18:30 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, máávɩ́nɩ nya; nkɔkɔ́ nÿɛ́ɛ baaná sɩsɩ mábamáa nya ŋmatɩnáa. Nabʊ́rʊ, a bɩdalá, ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ákoosaaláa wɛ ná.» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Báa bɩlɛ́, mádánlaḿ tɩ nabʊ́rʊ.»
GEN 18:31 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Nyááwɩ́ɩ mɔ́dɔ́m; nabʊ́rʊ, ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ákoowú wɛ ná.» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «A ɩráa ákoowú bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ wɛ ná, mɔ́dɔ́nÿɔḿ tɩ.»
GEN 18:32 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, bɩ́kawɩ́ɩ́zɩ nya, mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ kegbiirinɔ́ɔ nɖɔ́. Nabʊ́rʊ, ɖánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, ɩráa fuú gɛ bɛgɛ́ɛ.» Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Báa bɛgɛ́ɛ fuú, beriké bɔrɔɔzɩ́, mɔ́dɔ́nÿɔḿ tɩ.»
GEN 18:33 Ɖádʊ́ʊ na Ibrahím baaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waajáŋ ɩɖɛ́ɛ, bɩka Ibrahím ɩlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ.
GEN 19:1 Ɖaanɩ́ŋa-rɔ bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá bɛlɛ́ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baadála Sodɔ́ɔmɩ. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Lɔ́ɔtɩ ɩlɛ́ ɩwɛ ɩjɔɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖaazʊʊnáɖɛ. Sáátɩ wenkí waajáŋ ikólosi wɛ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waanyʊʊ́ ɩkʊrʊ́ ibó ɩkázɩŋ wɛ. Waadála bɔjɔ́ nɛ́, ngɛ weedí ɩbála ifu adɛ baazá-daá
GEN 19:2 ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnáa, máávɩ́nɩ mɩ́ɩ, ɩlá suúru ibó iɖóo mɛ́dɛ́ɛ. Bánváa mɩ́ɩ lɩ́m ɩsáŋ mɩ́nʊvɔ́, bɩka ceré tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ɩlɩ́ɩ ɩkpɔ́ɔ mɩ́nɩ́bááwʊ.» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́, ɖánvɩnɩ́ kadɔ́ɔ-daá ɖɔ́.»
GEN 19:3 Amá, Lɔ́ɔtɩ waabá ɩcáárɩ wɛ ɖɔ́, hálɩ bɛtɛ́ betísi basʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ. Baadála nɛ́, ngɛ baalá wɛ kíɖíím, balá wɛ kpɔ́nɔ́ kɩ́dángbáa nɛ́, beɖi bɔnyɔ́ɔ.
GEN 19:4 Badatanvɩnɩ tá gɛ Sodɔ́ɔmɩ ńba wɔɔgɔ́nɩ balára bamɩlɩná ɖɔɔ́; kpɛdɩ́ ngbɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɔɔ́-nɔɔ́ afobivaláa bɩlɛ́ hálɩ ábɔ́náa wɔɔgɔnɩ ná barɩ́ŋa balára bamɩlɩná ɖɔɔ́.
GEN 19:5 Ngɛ baayáa Lɔ́ɔtɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ ɩgɔma baazʊ́ʊ nyɛ́dɛ́ɛ cé nuvoowú kɩna nɛ́ bɔwɛ lé, yaa wɛ bakálɩɩ; ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɖiɖooná wɛ.»
GEN 19:6 Ngɛ Lɔ́ɔtɩ waagálɩɩ ɩsɩ́ŋ ɩdɛ́ɛ ɖaḿ wɔnɔɔ́, ɩbɩsɩná tará ɩtɔ;
GEN 19:7 ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mogoobíya, máávɩ́nɩ mɩ́ɩ, iyéle lakásɩ sɩ ɩlá sɩ ɖɔ́ nɛ́;
GEN 19:8 mɔ́wɛná aléewá náálɛ badaá naárʊ waasɩ abaalʊ́ nɛ́, mángalɩɩnáa yɛ mejéle mɩ́ɩ ɩlaná yɛ wenbí mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Amá, bɩɩga ɩráa abaaláa bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baazʊ́ʊ mɔ́jɔ́ ɖɔ́ nɛ́, bɔwɛ mánʊ́ʊ́zɩ-daá gɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kalá wɛ nabʊ́rʊ.»
GEN 19:9 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Lɩɩ ńnaamʊ́; nyɔ́ɔ́ nyɛ́gɛ́ɛ ɩgɔm gɛ nyóógúti nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ nɖi kʊ́bɔńdɩ? A ńdéfére, bɩ́nnɩɩ́ nya bɩkɩ́lɩ wɛ.» Ngɛ bɛɛvɛdɩ́ yɩ ɖóni-ɖóni bacáŋ bɛɖɛ́ɛ sɩ bɔyɔ́ tará.
GEN 19:10 Ńna gɛ malááyɩ́kawá bana bɛɛgbɛdɩ́ bɔlɔ nʊ́ʊ́zɩ banára Lɔ́ɔtɩ basʊʊná bɔjɔ́ bokuná tará bɔtɔ.
GEN 19:11 Ngɛ baaɖʊ ɩráa bana barɩ́ŋa bazɩ́ŋɛ́ɛ ɖɔɔ́ wɔnɔɔ́-jɔ́ nɛ́ njɛ́ńdɩ; kpɔɔ bíya hálɩ kʊ́bɔnáa, badabɩ́ɩ́zɩ bacáa bana ɖaḿ wɔnɔɔ́ ɖɩdáarɛ.
GEN 19:12 Ngɛ malááyɩ́kawá bana bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Lɔ́ɔtɩ sɩsɩ: «Nyóógúti nyɔ́wɛná naárʊ ɩgɛ́ɛ ngoobú ɩwɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá cé yáá wé: bɩɩlá nbiyaalɩnáa, nwɛɛlɩnáa, yáá nmɩɩdɩnáa; wenbí bɩrɩ́ŋa nyádanwɛná bɩ bʊwɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá nɛ́, bɩrɩ́ŋa bɩ́lɩɩ tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 19:13 Ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɖɩyɔ́ tɩ. Wenbí bóngoó tɩdɛ́ɛ kidaavééníti lám nɛ́ waagɩ́lɩ ɖɔɔmɩ́nɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá. Bʊrɔɔzɩ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weegédíri ɖáa sɩsɩ ɖɩ́kɔnɩ ɖɩyɔ́ tɩ.»
GEN 19:14 Ngɛ Lɔ́ɔtɩ waalɩ́ɩ ibó ɩtɔ́ ɩmɩɩdɩnáa sɩsɩ: «Ɩgʊrʊ́ ɖasam ɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩyɔ́ tɩ.» Waaŋmátɩ bɛlɛ́ bɩlɛ́ nɛ́, bɛlɛ́ bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ abɩɩla gɛ wánlám.
GEN 19:15 Kɩɩgbɛdɩ́ sɩ kifé asʊbáa-daá bɩlɛ́ gɛ malááyɩ́kawá bana bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baajáárɩ Lɔ́ɔtɩ kpiti‑kpiti sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nɖɛɛlʊ́ na nwɛɛlɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́ ɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ ɖasam, tɩdɛ́ɛ aleesi ɩ́kɔmɔɔná nya.»
GEN 19:16 Baaŋmátɩ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, igúti ɩjɔɔ́ɔ wɛ́njɛɛnɩ́; Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlɛ́ɛ wɛ nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ bɔɔɖɔ́kɩ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ na ɩwɛɛlɩnáa banʊ́ʊ́zɩ-daá balɩɩná wɛ tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́.
GEN 19:17 Sáátɩ wenkí baalɩɩná wɛ tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ malááyɩ́kawá bɛḿ badaá naárʊ wɔɔdɔ́ Lɔ́ɔtɩ sɩsɩ: «Ba nbá nze, bɩlɛ́ɛ nyéweezuú. A nyénzée, nkɛkɛ́ɛ́zɩ nbɛ́ɛ́ŋ nyɔ́wɔ́rɔ́, ngʊ́ nkasɩ́ŋ ɖeelí, hálɩ bʊ́ʊ-daá. A bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, bɩ́ngbɛdɩ́na nya.»
GEN 19:18 Ngɛ Lɔ́ɔtɩ sɩsɩ: «Aayɩ́ yoo, Mádʊ́ʊ, máávɩ́nɩ nya.
GEN 19:19 Toovonúm, mányɩ sɩ nyééwíi ná mɔ́rɔ́ nbá nlá ɩrʊ́tɩ nlɛ́ɛ ma, amá, mɔgbɔ́ɔ ɖɔ́ sɩ magádála bʊ́ʊ, aleesi kɩna kɩ́nmɔɔnáa ma nɩ́bááwʊ mazɩ́.
GEN 19:20 Nyááná tɛ́ɛ́dɩyɔ́ɔ tɩna, ńdáná sɩsɩ tɩdɔɖɔ́ɔ? Tɩlɛ́ tɩjʊ́ʊ́na bɩkɩ́lɩ; bɩlɛ́ nɛ́, yele meze mobó ńna bɩlɛ́ɛ ma.»
GEN 19:21 Wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, méédísi ɖʊɖɔ; mɔ́dɔ́ndɔyɔḿ tɛ́ɛ́dɩ nyánŋmatɩ́ tɩdɔ́m ɖɔ́ nɛ́.
GEN 19:22 La ɖasam nze; a ńdatala tá nzʊ́ʊ ńnaamʊ́, mádánbɩɩzɩ malá nabʊ́rʊ.» Wenbí bʊrɔɔzɩ́ baava tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Sowáarɩ nɛ́ nbɩlɛ́; bugutoluú sɩsɩ mádáázá.
GEN 19:23 Wɩ́sɩ wɛɛgbɛdɩ́ sɩkɔ́dɔ́ sɩdɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Lɔ́ɔtɩ waadála ɩsʊ́ʊ Sowáarɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 19:24 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle fáráwíítá nimíni ɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩnɩ́ɩ nyazɩ tɛ́ɛ́wʊ bɩlɛ́ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ tɛ́ɛ́dɩwá-rɔɔzɩ́.
GEN 19:25 Weeyéle tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩlɛ́ɛ́nɩ́ na tɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ na bɔkɩrɛ rɩ́ŋa na wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩnyɔ adɛ-bú-rɔ nɛ́ binúúdi cɩ́rɩ́-cɩ́rɩ́.
GEN 19:26 Lɔ́ɔtɩ ɖɛɛlʊ́ ɩlɛ́ ɩbamáa ɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ waazɩ́ŋ ɩkɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ, ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩwɔ́rɔ́. Ńna‑ńna gɛ waajáŋ ɩbɩ́sɩ ɖɔ́ḿbʊ́ʊ́rɛ.
GEN 19:27 Kiivé asʊbáa bɩlɛ́ gɛ Ibrahím wɔɔjɔ́ɔ́rɩ ibó lénlé ɩ́na Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ bavʊnzɩ́ŋɛ́ɛ nɛ́.
GEN 19:28 Waadála ńna gɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ bɛdɛ́ɛ́dɩ na bɩdɛ́ɛ bɔkɩrɛ rɩ́ŋa-daá nɛ́, wánnáa nyɔ́ɔ́zɩ nyazɩ nimíni nyɔ́ɔ́zɩ kadaaleŋa kɛḿ kadaá.
GEN 19:29 Ɩsɔ́ɔ wɔɔyɔ́ bɔkɩrɛ lénlé Lɔ́ɔtɩ wɔɔjɔɔná nɛ́ bɩdɛ́ɛ́dɩwá bɩtɛ́ nɛ́, ɩdɔsɔ́ɔ Ibrahím-rɔɔzɩ́, waalɩzɩ́ Lɔ́ɔtɩ aleesi kɩḿ kɩdaá.
GEN 19:30 Sowáarɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá cɔɔ́ɔ Lɔ́ɔtɩ nɩdáárɛ cɔwʊ́ʊ. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ aléewá lɛ́ɛ́nɩ́ balɩ́ɩ tɩdaá bɛɖɛ́ɛ bakpa bʊ́ʊ-daá bɔkɔ́jɔ́ɔ. Baadála bʊ́ʊ-daá nɛ́, bʊ́tangbalʊʊ́ nakɩ́rɩ-dɛ́ɛ bɔɔwʊ́-daá gɛ bɔɔjɔ́ɔ.
GEN 19:31 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ ɩwɛɛlɩnáa bɛḿ badaá kaáwʊ wɔɔdɔ́ newúu sɩsɩ: «Ɖájaa cɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, waalá ábɔ́nɩ́ nbɩlɛ́, ngʊ́ abaalʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ fáráńdɩ́-daá cé sɩ ɖɩsáa yɩ ńŋɩnáa bánlám báa lé nɛ́.
GEN 19:32 Bɩlɛ́ nɛ́, yele ɖibó ɖɩfa yɩ sʊlʊ́m ɩnyɔ́ɔ; a bɩɩɖɛ́ɛ́zɩ yɩ, ɖibó ɖána yɩ ɖuɖóo, bɩka ɖʊlʊ́rʊ yɩ bíya ɖɩsɩ́ɩ ceré wɔ́rɔ́.»
GEN 19:33 Ɖaanɩ́ŋa kɛḿ gɛ baava bajaa sʊlʊ́m ɩnyɔ́ɔ. Ngɛ kaáwʊ waazʊ́ʊ ɩ́na yɩ bafɩ́nɩ, bɩka caáwʊ tatɩlɩ́ sɩsɩ nabʊ́rʊ waalá; ɩdana ɩwɛɛlɛ́ɛ-dɛ́ɛ sʊʊ́, ngʊ́ ɩdana ɩlɩɩ́.
GEN 19:34 Kiivé nɛ́, ngɛ kaáwʊ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ inewú sɩsɩ: «Nyááná, keɖee mána yɩ ɖóóɖóo; bɩlɛ́ nɛ́, ɖaanɩ́ŋa kana ɖʊɖɔ ɖɩ́fá yɩ sʊlʊ́m, na nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nzʊ́ʊ ɩjɔ́; bɩka ɖiyuú ɖʊlʊ́rʊ yɩ bíya ɖɩsɩ́ɩ ceré.»
GEN 19:35 Ngɛ baadáfáa bajaa sʊlʊ́m ɖaanɩ́ŋa kɛḿ kɔrɔ ɩnyɔ́ɔ. Ngɛ newúu waazʊ́ʊ ɩjɔ́ ɩ́na yɩ boɖóo, bɩka ɩdatɩlɩ́ sɩsɩ nabʊ́rʊ waalá; ɩdana ɩwɛɛlɛ́ɛ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ sʊʊ́, ngʊ́ ɩdana ɩlɩɩ́.
GEN 19:36 Bíya aléewá bana bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bána bajaa baavɩ́nɩ nɛ́, ngɛ baamʊ fúúzi.
GEN 19:37 Kaáwʊ ɩlɛ́ ɩkɔ́nɩ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Mowáabɩ. Ɩlɛ́ ɩnáábɩ́lɛ́ sinje Mowáabɩ ńba ɩjaájaa kʊ́bɔnɩ́.
GEN 19:38 Newúu ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waalʊ́rʊ bú abaalʊ́, ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ben‑Ami; sinje Amɔ́ɔnɩ ńba ɩjaájaa kʊ́bɔnɩ́ nbɩlɛ́.
GEN 20:1 Ngɛ Ibrahím waagbɩ́ɩ́rɩ ɩkʊrʊ́ lénlé ɩwɛ nɛ́ ɩbɩsɩná Negɛ́ɛvɩ fáráńdɩ́. Waadála fáráńdɩ́ kɩḿ kɩdaá nɛ́, Kadɛ́ɛsɩ na Súuri bɔlɔwʊtáá gɛ woozúu; bɩka ibó ɩgɔwɛ Gɩráarɩ.
GEN 20:2 Ibrahím wángʊrʊ́ʊ sɩ ɩŋmátɩ ɩɖɛɛlʊ́ Saráa-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɔ́ndɔ́m gɛ sɩsɩ: Ménewú nbɩlɛ́. Gɩráarɩ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ waanɩ́ɩ sɩsɩ inewú gɛ Saráa nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ weeyéle bɔkɔ́nɩ bakpa yɩ saarɩ́tɩ boboná yɩ.
GEN 20:3 Nuvoowú ɖoozire-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Alʊ́ nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ yɩ ɖɔ́ nɛ́ ɩrɔɔzɩ́, nyánzɩ́m; káma, ɩgɛ́ɛ alʊ́ ɩzáána nɛ́ gɛ.»
GEN 20:4 Ngʊ́ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ tetekiná ta Saráa ɩmʊ́. Ngɛ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, mána mɛ́dɛ́ɛ ɩyáálɩ ɖáásɩ natɩ́rɩ, bɩlɛ́ nɛ́, nyénÿelíi ɖáa ɖɩsɩ́?
GEN 20:5 Ibrahím ɩmʊ́ weeveeri ná ma sɩsɩ inewú gɛ, bɩka alʊ́ ɖʊɖɔ itísi ma sɩsɩ ɩmʊ́ ɩɖawaalʊ gɛ. Wenbí máálá nɛ́, mádáná lénlé mááyɩ́sɩ nɛ́.»
GEN 20:6 Ɖoozire ɖɩḿ ɖɩdaá gɛ Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mányɩ sɩsɩ wenbí nyáálá nɛ́, na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ nyáálá ná bɩrɩ́ŋa. Mɔ́ɔ́ méégbí ná nya sɩsɩ nkalá nabʊ́rʊ nÿɩsɩná ma. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ médéyéle ndáńdekiná yɩ.
GEN 20:7 Kpɛdɩ́ ngbɔ́ɔ alʊ́ ɩmʊ́ nbɩsɩná njéle ɩwaalʊ́ lɛlɛɛkɩna. Ɩwaalʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ anɖébi gɛ. Sɩ ɩsʊlʊ ná Ɩsɔ́ɔ nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ na nÿuú weezuú. Amá, a nyéégízi ńdábɩ́sɩ́ná yɩ njéle ɩwaalʊ́, tɩlɩ́ sɩsɩ nyána nyɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ mɩ́nzɩ́m.»
GEN 20:8 Kiivé nɛ́, ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ waalɩ́ɩ tɛ́ɛrɛ́ itúúzi ɩdɛ́ɛ awóronbíya ɩkpɔ́ɔ bɩlɛ́ ɩtɩ́ ifééri wɛ. Ngɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩbá tɩsʊ́ʊ́zɩ bɛlɛ́ kaanɩŋá.
GEN 20:9 Ngɛ weeyéle bakáya Ibrahím ɖʊɖɔ. Wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ wúro ɩmʊ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ngbetíi lakásɩ gɛ nyáábá nlá ɖáa bɩlɛ́. Taalɩ́ wenkí gɛ máábá malá nya gɛ nyáábá nÿéle mána mɛ́dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa sɩ ɖɩlá kidaavééníti tɩna. Bɩdɔmɔɔná ɩrʊ́ ɩlá ńŋɩnáa wenbí nyáálá ma nɛ́.
GEN 20:10 Wentí gɛ nyáámáázɩ gɛ nyáálá bɩlɛ́.»
GEN 20:11 Ngɛ Ibrahím woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́jɔɔ́ɔ gɛ sɩsɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ fáráńdɩ́ kɩna kɩdaá; mɛɖɛɛlʊ́-rɔɔzɩ́, sɩ bɔkɔ́nɩ gɛ bakʊ ma.
GEN 20:12 Na ngʊ́ nbɛ́ɛ ɖʊɖɔ nɛ́, ménewú gɛ ɩgɛ́ɛ, mána yɩ caáwʊ kʊ́ɖʊḿ gɛ, kɔɔnáa gɛ ɖɛ́dɛ́kpɛ́dɩ́; ngɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ yɩ.
GEN 20:13 Ɖoo Ɩsɔ́ɔ yelíi magágʊ́rʊ́ majaa-dɛ́ɛ mazʊ́ʊ kisɔɔ́ kana ɖɔ́, máávʊ́ńdɔḿ Saráa gɛ sɩsɩ báa lé gɛ ɖáádála, ɩ́la isóórómíti ɩtɔ́ sɩsɩ ɩɖawaalʊ gɛ ma.»
GEN 20:14 Ńna gɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ waajáa fééni, namɩ́nɩ, náánɩ, na yomáa aláa na abaaláa ɩfa yɩ, ɩcáŋ ɩkpɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ Saráa ɩbɩsɩná icéle yɩ.
GEN 20:15 Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Máláádɔ́ɔ nyɛ́bɛɛ́na kɛ ɖɔ́ nɛ́, bɛɛŋ lé bɩ́nlám nya nɛ́ njɔ́ɔ.»
GEN 20:16 Ngɛ wɔɔdɔ́ Saráa sɩsɩ: «Bɛɛ! Liideé jɩtɔ́ɔ mííli mééjéle nɖawaalʊ nɛ́, agɛ́ɛ na kʊ seríya wenbá bajʊ́ʊ́na nya nɛ́ bɔjɔ́ sɩsɩ ńdáyɩ́sɩ natɩ́rɩ tɔ́m tɩna tɩdaá bɩka baɖʊ nya gírímá.»
GEN 20:17 Ibrahím ɖɛɛlʊ́ Saráa-dɛ́ɛ tɔ́m tɩna tɩrɔɔzɩ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waabɩsɩná aláa wenbá bɔwɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ nɛ́ kaalʊrʊ́sɩ. Ngɛ Ibrahím waazʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ-rɔɔzɩ́, na ɩɖɛɛlʊ́ na ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa bɔrɔ. Ngɛ aláa waadábɩ́sɩ álʊ́rʊ́ɖáa.
GEN 21:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ɔ́zɩ Saráa-rɔɔzɩ́ ɩlá yɩ wenbí waavʊ́ńdɔḿ yɩ nɛ́.
GEN 21:2 Ngɛ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ Ibrahím-dɛ́ɛ ábɔɔ‑bú abaalʊ́ alɩwáátɩ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńzɩɩ yɩ kɩ nɛ́.
GEN 21:3 Ngɛ Ibrahím waava bú Saráa waalʊ́rʊ nɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ɩsaáka.
GEN 21:4 Bú ɩmʊ́ waalá wɛ́ lutoozo nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ yɩ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńdɔḿ yɩ bɩ nɛ́.
GEN 21:5 Baalʊ́rʊ Ɩsaáka nɛ́, ɩjaa wɛná bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá (100).
GEN 21:6 Ngɛ Saráa wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waagʊ ma kɔdɔ́ŋa. Wenbá barɩ́ŋa bánnɩɩ́ sɩsɩ máálʊ́rʊ Ɩsaáka nɛ́, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ sɩ basála kɔdɔ́ŋa gɛ.»
GEN 21:7 Ngɛ sɩsɩ: «A naárʊ waabá ifééri Ibrahím sɩsɩ mɔ́ɔ́ Saráa, bú wɔ́ngɔnɩ́ ɩmʊ́zʊ ma, ítetísi; na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́, mɛ́ɛ́dɛ́ malʊ́rʊ yɩ bú abaalʊ́ ɩdɛ́ɛ ábɔńdɩ-daá.»
GEN 21:8 Bɩɩgɔ́nɩ bʊwɛ nɛ́, Ɩsaáka waabɩ́ɩ. Sáátɩ wenkí ɩgɔɔ wɛɛjɛ́ yɩ yɩ́lɛ nɛ́, ngɛ ɩjaa waabá iɖi jíńgáárɩ́ kʊ́bɔńgɩ.
GEN 21:9 Ńna gɛ Saráa waana Mɩ́sɩra alʊ́ Agáarɩ-dɛ́ɛ bú Asʊmáyɩ́la wánbɩɩlɩ́ Ɩsaáka.
GEN 21:10 Ngɛ woobó ifééri ɩwaalʊ́ Ibrahím sɩsɩ: «Ɖɔɔ yoḿ ceení na ibiyaalʊ́ balɩ́ɩ cé. Ibú tɔmɔɔná ɩ́na móbú Ɩsaáka boyóózi beɖi nyédííbí.»
GEN 21:11 Tɔ́m tɩna tɩɩbá tɩcáárɩ Ibrahím ɖɔ́ páá. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Asʊmáyɩ́la ɖʊɖɔ kɛ́ɛ ibú gɛ.
GEN 21:12 Amá, Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩtɔ́ yɩ wentí nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ yoḿ na ibiyaalʊ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m ɩ́kacáárɩ nya. Kpɛdɩ́ nvu nlá wenbí nɖɛɛlʊ́ Saráa wɔɔdɔ́ nya bɩ nɛ́. Káma, Ɩsaáka-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá gɛ lʊrʊ́ʊ wenkí kɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́ sɩ kɩlɩɩná.
GEN 21:13 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ meyéle nyɛ́dɛ́ɛ yoḿ-dɛ́ɛ bú ɩlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bɩbɩ́sɩ yíri. Káma, nyádɩɩná yɩ ɖʊɖɔ.»
GEN 21:14 Kiivé asʊbáa nɛ́, ngɛ Ibrahím wɔɔjɔ́ɔ́rɩ ɩlɩ́ɩ ɩcáa kíɖíím, ɩcɩrɩ́ lɩ́m isúu jɔlɔ ɩsɛlɩ́ icéle Agáarɩ; ɩkpɔ́ɔ ibú ɖʊɖɔ icéle yɩ ɩcáŋ ɩɖɔ́ɔ yɩ ɖaána. Ɩlɛ́ waagʊrʊ́ nɛ́, hálɩ Bɛrɩsebáa tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá gɛ woobó wɛ́nÿɛrɛ́tɩ.
GEN 21:15 Ɩbamáa yɛrɛ́tɩ gɛ jɔlɔ-daá lɩ́m wɛɛdɛ́. Ngɛ wooboná ibú ɩfɩ́ɩ́zɩ tiyɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ-dɛ;
GEN 21:16 bɩka ɩmʊ́ itorí ɩdɩ ɩ́na ibú bɔjɔɔ́na ɖamá bolíni nyazɩ bɔ́ndɔ́ɔ tɔ́ɔ́wʊ nyɩmɛ́rɛ na ɖɩkázála nɛ́-dɛ́ɛ bolíni. Ɩ́dánjaa ɩna ibú-dɛ́ɛ sɩ́m. Kpɔ́mɔ́ɔ́ ńna bɩlɛ́ gɛ ɩgɔjɔɔ́ɔ gɛ waabáázɩ wíídi.
GEN 21:17 Bú wénwií ɖʊɖɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ. Ngɛ malááyɩ́ka woogógoo ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá ɩyáa Agáarɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ngbaalá nya, Agáarɩ. Nkakʊ́sɩ nyéwenbiré, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ nyóbú tɛ́nɩ lé ɩwɛ ɖɔ́ nɛ́.
GEN 21:18 Kʊrʊ́ nbó nzɛlɩ́ yɩ adɛ bɩka nɖɔ́kɩ yɩ; sɩ meyéle gɛ ɩbá ɩkɔ́nɩ ɩlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bɩbɩ́sɩ yíri.»
GEN 21:19 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ woovulú waazá-rɔ ɩna lɔkɔ lɩ́m wɛ kɩdaá nɛ́. Ngɛ woobó ilu ɩɖʊ ɩdɛ́ɛ jɔlɔ-daá, ɩfa ibú ɩlɛ́ ɩnyɔ́ɔ.
GEN 21:20 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩná bú ceení tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá ńnaamʊ́, hálɩ ɩbɩ́ɩ ɩlá ɩrʊ́, ɩkɔ́nɩ ɩbɩ́sɩ tɔ́ɔ́wʊ tɔɔrʊ́.
GEN 21:21 Paráanɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá ńnaamʊ́ gɛ bɔɔjɔ́ɔ, hálɩ ɩgɔɔ ɩcáa Mɩ́sɩra alʊ́ ɩfa yɩ.
GEN 21:22 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ na ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Pɩkɔ́ɔlɩ bɔɔgɔ́nɩ Ibrahím-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́ wenbí bɩrɩ́ŋa nyánlám nɛ́ bɩdaá.
GEN 21:23 Bɩlɛ́ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́, mʊná Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ ńdánlɩɩ mɔ́wɔ́rɔ́ yáá mébíya na mógutoluú-dɛ bíya wɔ́rɔ́. Wenbí ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ́ná nya na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ nyɔ́nɖɔkɩ́ mána tɛ́ɛ́dɩ nyɔ́jɔɔ́ɔ tɩdaá ɩgɔ́ńdɩ ɖɔ́ nɛ́.»
GEN 21:24 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Máámʊ́ná.»
GEN 21:25 Wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa waavʊ́ńlɛɛ lɔkɔ nakɩ́rɩ ɖóni-ɖóni; ngɛ Ibrahím waajáŋ iyooná yɩ tɩrɔ.
GEN 21:26 Ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mádábá madɩlɩ́ weení waalá lakásɩ sɩḿ bɩlɛ́ nɛ́, ngʊ́ ńdéfééri ma tɩ, a bɩdɛkɛ́ɛ sinje nyánŋmatɩ́ ɖɔ́.»
GEN 21:27 Ńna gɛ Ibrahím waalɩzɩ́ fééni, na namɩ́nɩ, na náánɩ ɩfa yɩ; bacáŋ beɖi keɖiyá.
GEN 21:28 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Ibrahím woogúti ɩlɩzɩ́ fééni aláa lʊbɛ ɩsɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́.
GEN 21:29 Ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Fééni wentí gɛ nyáálɩ́zɩ́ nzɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ ɖɔ́.»
GEN 21:30 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «A nyéédísi nmʊ fééni tɩna mɛ́ńdɛ́, sɩ tɩwɩlɩ ná seríya sɩsɩ toovonúm máábáa ná lɔkɔ kɩḿ.»
GEN 21:31 Ngɛ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baajáŋ boɖuuná ɖamá ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá, bʊrɔ gɛ bánÿaá lɔkɔ kɩḿ kɩɖɩdáarɛ sɩsɩ Bɛrɩsebáa.
GEN 21:32 Tɔ́ɔ, Bɛrɩsebáa ńnaamʊ́ gɛ beeɖi keɖiyá. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ na ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Pɩkɔ́ɔlɩ bɛlɛ́ baazɩ́ŋ babɩ́sɩ Filisitíi ńba-dɛ́ɛ.
GEN 21:33 Ibrahím wɔɔzɔ tiyɔ́ɔ kaabá kándáa, kénleerí nɛ́ Bɛrɩsebáa ńnaamʊ́ ɩyáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yɩ́ɖɛ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ nyɔ́wɛ sinje hálɩ ceré nɛ́.»
GEN 21:34 Ngɛ wɔɔjɔ́ɔ Filisitíi ńba-dɛ́ɛ bilééri.
GEN 22:1 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ ɩmʊ́ wánɖaazɩ́ Ibrahím na ɩbɛ́ɛ. Ngɛ sɩsɩ: «Ibrahím wɛ lé.» Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Mánááɖɔ́.»
GEN 22:2 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Kpɔɔ nyágʊ́ɖʊmɔ́ɔ Ɩsaáka nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ nboná Moriyáa laadɔ́ɔ-daá. A nyáádála, mánwɩlɩ́ɩ nya bʊ́ʊ nakɩ́rɩ, kɩrɔɔzɩ́ gɛ nyɔ́ngbɔwʊ́ʊ nyóbú ɩmʊ́ nlá ma sarɔ́ɔ keɖe kanyɔ́ɔ.»
GEN 22:3 Kiivé nɛ́, ngɛ Ibrahím wɔɔjɔ́ɔ́rɩ ɩlɩ́ɩ ɩkpɩ́ɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ kpangbɔ́ɔ, ɩkpɔ́ɔ ɩdɩmɛlanɖáa nɔɔ́lɛ na ibiyaalʊ́ Ɩsaáka, ɩfɛ́ɛ sarɔ́ɔ ɖáázɩ sɩ ɩkáláná sarɔ́ɔ nɛ́, bɔkpɔ́ɔ lé Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ yɩ nɛ́-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
GEN 22:4 Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, Ibrahím waagbáázɩ waazá nɛ́, woogólosi bɩɖɩdáarɛ.
GEN 22:5 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɩmɛlanɖáa sɩsɩ: «Mɩ́na kpangbɔ́ɔ ɩjɔ́ɔ cé ɩɖáŋ ɖáa. Mána afobú ɖángbáa ɩsɔ́ɔ́dáá ɖɔ́ ɖikóguu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ na ɖɩkɔ́nɩ.»
GEN 22:6 Ngɛ Ibrahím wɛɛzɛlɩ́ ɖáázɩ ɩsʊ́ʊ ibiyaalʊ́, bɩka ɩmʊ́ ɩdɔ́kɩ nimíni, ɩkpɔ́ɔ sɔɔ́ bɩka bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ.
GEN 22:7 Bɛrɛŋɛ‑bɛrɛŋɛ nɛ́, ngɛ Ɩsaáka sɩsɩ: «Baabá, bɛɛ ɖáázɩ, bɛɛ nimíni, fée sɩ ngála yɩ sarɔ́ɔ nɛ́ wɛ lé.»
GEN 22:8 Ngɛ Ibrahím woobúsi yɩ sɩsɩ: «Móbú, a ɖáádála, Ɩsɔ́ɔ wánváa kʊ ɖáa fée ɖɩlaná keɖe-kanyɔ́ɔ sarɔ́ɔ.» Ngɛ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ baanʊ́ŋ bɩlɛ́ bobó batála.
GEN 22:9 Baadála lénlé Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ yɩ nɛ́, ngɛ Ibrahím waagáa bɔ́ ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ ɖaalanɖɛ́. Wɛɛdɛ́ nɛ́, ɩkáa ɖáázɩ bɔ́ amʊ́ arɔɔzɩ́. Waagáa ɖáázɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔvɔ́kɩ ibiyaalʊ́ Ɩsaáka nibé ɩsɛlɩ́ ɩtɩ́nɩ ɖáázɩ sɩḿ sɩrɔɔzɩ́.
GEN 22:10 Wɛ́ńzɛ́lɩ́ sɔɔ́ sɩ ɩtɔ́ɖɩ ibiyaalʊ́ ɖɔ́ gɛ
GEN 22:11 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka woogóo ɩyáa yɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ: «Ibrahím, Ibrahím». Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ ma.»
GEN 22:12 Ngɛ malááyɩ́ka sɩsɩ: «Yele bú, nkalá yɩ nabʊ́rʊ. Lɛlɛɛɖɔ́ gɛ máádɩ́lɩ́ sɩsɩ nyénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ; káma, ńdékízíná ma nyágʊ́ɖʊmɔ́ɔ.»
GEN 22:13 Ńna gɛ Ibrahím waagʊ́sɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, waana agbankúrú‑kúrú fɔɖásɩ ɖɔ́kɩná ɩyɩ́sɩ. Ngɛ woobó ikóboɖi kɩ ɩkɔná ɩkɛɛná ibú ɩkʊ ɩlá sarɔ́ɔ keɖe-kanyɔ́ɔ.
GEN 22:14 Ngɛ Ibrahím waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wánváa kʊ. Bʊrɔ gɛ sinje bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «A nyáádála Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bʊ́ʊ-daá, Ɩsɔ́ɔ wánváa kʊ.»
GEN 22:15 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waadáyáa Ibrahím ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá ifééri yɩ sɩsɩ:
GEN 22:16 «Mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mazɩ: ɖé nyéédísi nlá ma ɖɔ́, ńdékízíná ma nyágʊ́ɖʊmɔ́ɔ nɛ́, máámʊ́ná mádɩ sɩsɩ
GEN 22:17 mánɖʊ́ʊ nya alɩbáráka bɩka nlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ nyazɩ wɩlásɩ, yáá tenkú nɔɔ́ kanyɩ́ŋa bɩlɛ́. Nyébíya-bíya sɩ boyóo babáɖaanáa gɛ beɖi bɛdɛ́ɛ́dɩ.
GEN 22:18 Nyáánɩ́ɩ mɔ́nɔ́ɔ́ nɛ́, nyébíya‑bíya-rɔ gɛ sɩ mabaná maɖʊ laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa alɩbáráka.»
GEN 22:19 Tɔ́ɔ, bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ Ibrahím na ibiyaalʊ́ boozúu bakábɩsɩ bɔmɔɔná ɩdɩmɛlanɖáa; barɩ́ŋa bakágʊ́rʊ́ bakábɩsɩ Bɛrɩsebáa lénlé Ibrahím woozúu nɛ́.
GEN 22:20 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ baadɩ́ tɔ́m befééri Ibrahím sɩsɩ Mílíka waalʊrʊná inewú Nahɔ́ɔrɩ bíya abaaláa.
GEN 22:21 Kʊ́bɔnɩ́ gɛ Úusɩ, ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́ ńba gɛ Búuzi na Kemuwɛ́ɛlɩ, ɩlɛ́ gɛ Aráamɩ ɩjaa;
GEN 22:22 Kesɛ́ɛdɩ na Hazóo na Pilidáasɩ na Yidɩláafɩ na Betuwɛ́ɛlɩ.
GEN 22:23 Ɩlɛ́ ɩmʊ́ waalʊrʊ ná Rebééka. Bíya ɩráa kʊjʊ́nɩ lutoozo gɛ Mílíka waalʊrʊná Ibrahím newú Nahɔ́ɔrɩ.
GEN 22:24 Ngɛ ɩɖɛɛlʊ́ kúmuú Rehúma ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waalʊrʊná yɩ bíya. Bɛlɛ́ gɛ: Tééba, Gaháam, Taháasɩ, na Maakáa.
GEN 23:1 Saráa-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ wensí sɩrɩ́ŋa wɔɔjɔɔná sɩ ɖúúlínya-daá nɛ́, kɛ́ɛ nɩɩ́nʊ́wá na ákoowú na lʊbɛ (127) gɛ.
GEN 23:2 Sɩ ɩsɩ́ nɛ́, Kiriyátɩ-Arɩbáa tɛ́ɛ́dɩ tɩɩbɩ́sɩ Ebɩrɔ́ɔnɩ tʊwɛ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́ tɩdaá gɛ waazɩ́. Ngɛ Ibrahím wɔɔgɔ́nɩ iwíi ɩdɛ́ɛ lííya.
GEN 23:3 Weewíi kɛ nɛ́, ngɛ weeyéle ɩsɩɖʊ́, bɩka ɩdɩtɩŋa ɩkʊrʊ́ ibó ikéveeri Hitíi kutoluú-dɛ bíya sɩsɩ:
GEN 23:4 «Kʊ́bɔnáa, mɛ́gɛ́ɛ agɔ́ɔ́jɔwʊ gɛ; ɩgɔ́ńdɩ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá cé. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩva ma bɔɔlááwʊ mebí mɛɖɛɛlʊ́ bɩlɩ́ɩ mɔ́rɔ́.»
GEN 23:5 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ:
GEN 23:6 «Kʊ́bɔnɩ́, welesi ɖáa. Nyɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ awóronbú gɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá; bɩlɛ́ nɛ́, bo nbí nyáárʊ́ ɖɛ́dɛ́ɛ bɔɔlááwʊ kɩɩbá kɩmɔɔ́ɔ nya nɛ́ kɩdaá. Ɖádáá naárʊ fɛ́yɩ́ wéngizíi sɩ ńkebí yɩ ɩbɔɔlááwʊ-daá nɛ́.»
GEN 23:7 Bɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Ibrahím waagʊrʊ́ isóm Hitíi kutoluú-dɛ bíya rɩ́ŋa ɩzá-daá
GEN 23:8 ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ míídísi sɩsɩ mánbɩɩzɩ́ mebí máárʊ́, iwélesi ɩnɩ́ɩ ma: ɩlá suúru ɩsʊlʊ ná mɔ́nɔ́ɔ́ Sowáarɩ biyaalʊ́ Efɩrɔ́ɔnɩ
GEN 23:9 sɩsɩ ɩ́yáná ma ɩdɛ́ɛ Makpéela bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́ kʊwɛ ɩvɔɔ́ tɩ́ŋa-daá nɛ́ kɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ ńgɩ. A sɩ ɩyaná ma, ɩ́yáná ma biliideé nɔɔ́-daá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́ɩ́zá-daá.»
GEN 23:10 Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, Efɩrɔ́ɔnɩ Hitíi kutoluú-dɛ bú ɩmʊ́ ɩgʊ́ ɩwɛ ɩdɛ́ɛ ńba lɔwʊtáá ńna; ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ Hitíi kutoluú-dɛ bíya rɩ́ŋa baagáyáa wɛ tɛ́ɛ́dɩ wɔnɔɔ́-daá nɛ́ baazá-daá sɩsɩ:
GEN 23:11 «Aayɩ́, kʊ́bɔnɩ́, máávɩ́nɩ nya; mɔ́vɔɔ́ na bɔɔlááwʊ bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́, kpɔɔ, máává nya bɩrɩ́ŋa. Mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa ɩzá-daá gɛ mááŋmátɩ, bo nbí nyáárʊ́.»
GEN 23:12 Baaŋmátɩ Ibrahím bɩlɛ́ nɛ́ gɛ waabɩ́sɩ ibó ɩbá ití isóm tɛ́ɛ́dɩ bíya ɩzá-daá.
GEN 23:13 Ngɛ wɔɔdɔ́ Efɩrɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ bíya bɛḿ baazá-daá sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, máávɩ́nɩ nya, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ welesi ma; fɔɔ́ kɛḿ kɛdɛ́ɛ kɩyakʊ nɖɔ́ sɩ maɖʊ nya nɛ́, la suúru ndísi nmʊ liideé amʊ́, bɩka moboná máárʊ́ mebí.»
GEN 23:14 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ:
GEN 23:15 «Kʊ́bɔnɩ́, liideé jɩtɔ́ɔ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400) laadɔ́ɔ tónÿoozi mána nya. Bɩlɛ́ nɛ́, boná nyáárʊ́ nbí.»
GEN 23:16 Ibrahím ɖʊɖɔ waanɩ́ɩ tɔ́m kutoluú; ngɛ waamáázɩ liideé jɩtɔ́ɔ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400) waaŋmátɩ kɩdɔ́m nɛ́ fɔɔ́-dʊ́ʊ igoobíya rɩ́ŋa ɩzá-daá icéle Efɩrɔ́ɔnɩ.
GEN 23:17 Tɔ́ɔ, Efɩrɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ fɔɔ́ kɔwɛ Makpéela kadɩláána Mamɩrée nɛ́, kána bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́ kʊwɛ kadaá nɛ́, na tɩ́ɩ́nɩ bɔɔzɔ tɩ kadaá na kɛdɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa nɛ́,
GEN 23:18 bɩɩbɩ́sɩ Ibrahím-dɛ́ɛ ńbɩ kadʊ́ʊ na ɩdɛ́ɛ ńba na wenbá barɩ́ŋa baagáyáa wɛ bɔwɛ tɛ́ɛ́dɩ wɔnɔɔ́-daá nɛ́ baazá-daá.
GEN 23:19 Bɩɩdɛ́ nɛ́ gɛ Ibrahím wooboná ɩɖɛɛlʊ́ Saráa ibí bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́-daá. Bɔɔwʊ́ kɩḿ kʊwɛ Makpéela fɔɔ́ kadɩláána Mamɩrée tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩɩbɩsɩ ná lɛlɛɛɖɔ́ Ebɩrɔ́ɔnɩ bɩlɛ́.
GEN 23:20 Bɩlɛ́ gɛ fɔɔ́ kɛḿ na kɛdɛ́ɛ bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́ waajáŋ bɩlɩ́ɩ Hitíi bíya ndɛ́ bɩbɩ́sɩ Ibrahím-dɛ́ɛ ńbɩ, lénlé wénbím ɩdɛ́ɛ ɩsɩɖáa nɛ́.
GEN 24:1 Ibrahím waabá ɩbɩ́ɩ ɩlá ábɔ́nɩ́; ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ waaɖʊ yɩ alɩbáráka bɩrɩ́ŋa bɩdaá.
GEN 24:2 Wɩ́rɛ gɛ waayáa ɩdɩmɛlanɖáa-daá kʊ́bɔnɩ́ wɛ́nbɛɛŋ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-rɔ nɛ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖʊ nyánʊ́ʊ́nɩ móyúúre-dɛ
GEN 24:3 bɩka meyéle nmʊná Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weení waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ sɩsɩ ńdánjaa Kanáanɩ laadɔ́ɔ mɔ́wɛ kadaá ɖɔ́ nɛ́ kɛdɛ́ɛ aléeré njéle mebiyaalʊ́;
GEN 24:4 Mʊná sɩsɩ nyónboɖé mɛ́dɛ́ɛ tɛɛvʊ́lɔɔ́-daá nbɛ́ɛ́ŋ mɛ́dɛ́ɛ koobíre-daá ngájaa aléeré ngɔná móbú Ɩsaáka.»
GEN 24:5 Ngɛ ɩdɩmɛlanɖʊ́ ɩmʊ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nabʊ́rʊ, gaḿ, alʊ́ ɩmʊ́ ikízi sɩ ídóngovúu ma ɩkɔ́nɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá; bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́gbɔɔ nyóbú moboná tɛ́ɛ́dɩ nyáagágʊ́rʊ́ tɩ nɛ́ tɩdaá yáá wé.»
GEN 24:6 Ngɛ Ibrahím sɩsɩ: «Hń‑hn, bɩ́kacɩ́ nya nboná móbú ńna.
GEN 24:7 Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ waagálɩ́zɩ́ na ma majaa-dɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ́dɩ-daá; waagálɩ́zɩ́ ma nɛ́, waaŋmátɩ gɛ ɩmʊná sɩsɩ ɩmʊ́ wɔ́ngbɔwʊ́ʊ laadɔ́ɔ kana icéle mógutoluú-dɛ bíya. Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ wéngediríi ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka ɩtɛ nya nɩ́bááwʊ, na nbɩ́ɩ́zɩ ngájaa aléeré ngɔná móbú.
GEN 24:8 A bɩgɛ́ɛ aléeré weegízi sɩ ídóngovúu nya nbɩlɛ́, nyɔ́ɔ́ nyáálɩ́ɩ nyódoovonúm-daá; amá, móbú gɛ nkoboná ńna.»
GEN 24:9 Ngɛ tɩmɛlanɖʊ́ ɩmʊ́ waaɖʊ ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ Ibrahím yúúre-dɛ ɩmʊná sɩsɩ ɩmʊ́ weedísi.
GEN 24:10 Ngɛ waalɩzɩ́ ɩgʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ raakúḿwá-daá tɩrɔ fuú, na ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ kpɩná ɩkpɛdɩ́na Mesopotamíi Nahɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 24:11 Woobó ɩtála sɩ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, waana lɔkɔ nakɩ́rɩ, ngɛ weeyéle raakúḿwá ɩká tɩɖʊná-rɔɔzɩ́ tɩcɔ́ɔ tɩfɛ́ɛ́zɩ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɛ́ɛ na ɖaanɩ́ŋa-rɔ, sáátɩ wenkí aláa wɔ́ngɔnɩ́ lɩ́m lúu nɛ́.
GEN 24:12 Ńna gɛ waazʊ́lʊ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, yele mabɩ́ɩ́zɩ mɛgɛtɩná wenbí mánjáádɩ bɩ nɛ́ sinje kɩna. Ɖɔkɩ mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím bɩcáárɩ.
GEN 24:13 Bɛɛ ma lɔkɔ-jɔ́; tɛ́ɛ́dɩ-daá aléewá nɖɔ́ bɛlɛ́ sɩ balɩ́ɩ bɔkɔ́nɩ bolu lɩ́m.
GEN 24:14 Bɩlɛ́ nɛ́, badaá wenɖé sɩ mɔdɔ́ ɖɛ sɩsɩ ɖíkpilisi ɖɩdɛ́ɛ báyɔ́ɔ mɔnyɔ́ɔ lɩ́m gɛ ɖiidísi sɩsɩ mɔ́nyɔɔ, na a mɛ́ɛ́dɛ́, ɖɩḿ ɖulu ɖɩɖʊ mɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá nɛ́, mándɩlɩ́ɩ sɩsɩ aléeré ɖɩḿ gɛ nyáágbɩ́ɩ́rɩ nzɩ́ɩ nyáárʊ́ Ɩsaáka. Ńnaamʊ́ gɛ mándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ nyɔ́ɖɔ́kɩná mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím bɩjaarɛ́ɛ.»
GEN 24:15 Sɩ ɩtɔ́ na isú nɛ́, Betuwɛ́ɛlɩ wɛɛlɛ́ɛ Rebééka nbɩlɛ́, ɩgɛrɛŋɛ báyɔ́ɔ kadɩ́nɛ́ɛ ɩvaamʊ́ʊ-rɔ. Betuwɛ́ɛlɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ na Mílíka na Nahɔ́ɔrɩ bebiyaalʊ́, bɩka Ibrahím newú nbɩlɛ́ Nahɔ́ɔrɩ.
GEN 24:16 Bú aléeré ɩmʊ́ ɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ɩgazɔ́ɔ na nabʊ́rʊ bɩdatá, bɩka waasɩ abaalʊ́. Ngɛ woobó lɔkɔ-jɔ́ ikólú lɩ́m wɛ́ngɛɖɛɛ́.
GEN 24:17 Ńna gɛ Ibrahím-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ weegézé ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Aléeré, la suúru, fa ma nyábáyɔ́ɔ-daá lɩ́m cʊ́kɔ mɔnyɔ́ɔ.»
GEN 24:18 Ngɛ aléeré woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, kʊ́bɔnɩ́, nyɔɔ.» Ngɛ wɛɛgbɛdɩ́ itísi báyɔ́ɔ ɩɖɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩnyɔ́ɔ.
GEN 24:19 Wɔɔnyɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Mónlúu maɖʊ nyɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá rɩ́ŋa páyɩ́ ɖʊɖɔ tɩnyɔ́ɔ bɩɖɔ́ɔ tɩ.»
GEN 24:20 Ngɛ wɛɛgbɛdɩ́ ɩbɩ́rɩ lɩ́m bɩɩga nɛ́ lénlé fʊ́ńdɩ kpɩná wɔ́nnyɔɔ́ nɛ́, ise ɩbɩ́sɩ lɔkɔ-jɔ́ wóngolúu wánɖʊ́ʊ yɛ.
GEN 24:21 Waalá ɖɔ́nɖɔ́ rɩ́ŋa kpátáá nɛ́, ngɛ abaalʊ́ tɩmɛlanɖʊ́ ceení wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, bɩka wɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɩ sɩsɩ: «Hm‑hmm, toovonúm Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ma nɩ́bááwʊ ɩlá ɖéyí-ɖéyí yáá ngʊ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ tɩ ɖɔ́.»
GEN 24:22 Sáátɩ wenkí raakúḿwá wɔɔnyɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ abaalʊ́ ceení waalɩzɩ́ siká ketéreniiká sanɩ́ya fɔɔlʊʊ́-dɛ́ɛ yíni ńga, na siká kpaarásɩ sanɩ́ya fuú-dɛ́ɛ yíni ńzɩ nasɩ́lɛ icéle Rebééka ɩmʊ́.
GEN 24:23 Ngɛ wɔɔmɔ́ɔ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Awéní-dɛ́ɛ bú gɛ nya. Ɖónÿuú ɖaavɩnɩɖɛ́ njaa-dɛ́ɛ?»
GEN 24:24 Ngɛ Rebééka woobúsi yɩ sɩsɩ: «Betuwɛ́ɛlɩ wɛɛlɛ́ɛ gɛ ma, Betuwɛ́ɛlɩ Mílíka waalʊrʊ ná yɩ Nahɔ́ɔrɩ nɛ́.
GEN 24:25 Nyɩ́ɩ́dɩ na ɖoofú ɩbá gɛ bʊwɛ ɖɛ́dɛ́ɛ aboyi, ngɛ ɖaaɖooɖɛ́ ɖʊɖɔ wɛ.»
GEN 24:26 Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ woozóm adɛ ɩsɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ sɩsɩ:
GEN 24:27 «Máázá Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Toovonúm, nyééwíi mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩrɔ, bɩka nyɔ́ɖɔ́kɩná yɩ. Mádɩtɩŋa gɛ nyáagálaazɩ mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ inewú-dɛ́ɛ bɩlɛ́.»
GEN 24:28 Rebééka waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ weeze ikpé ibó ɩtɩ́ tɔ́m tɩḿ ifééri ɩgɔɔ.
GEN 24:29 Rebééka ɩmʊ́, ɩwɛná ɖawaalʊ́ʊ, bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Labáanɩ. Ɩlɛ́ waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ weeze ɩlɩ́ɩ lɔkɔ-jɔ́ ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná ɩrʊ́ ɩmʊ́.
GEN 24:30 Wáńgánáa ketéreniiká na kpaarásɩ newúu ɖɩ́ɩ́na nɛ́; bɩka ɩnɩ́ɩ tɔ́m wentí beevééri ɩlɛ́ nɛ́, ngɛ woobó ɩmɔɔná ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ raakúḿwá-jɔ́ lɔkɔ-jɔ́
GEN 24:31 ifééri yɩ sɩsɩ: «Ówu, isóóroḿ, kʊrʊ́ ngɔ́nɩ; we-rɔ gɛ nyááwálɩ́ asʊ, máńgbɩɩrɩ ɖaána na ɖɩdáarɛ mazɩ́ɩ nyɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá.»
GEN 24:32 Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ waagʊrʊ́ ifu yɩ bɛɖɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ. Baadála nɛ́, ngɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ bobóɖi kpɩná raakúḿwá-rɔ, baɖʊ tɩ nyɩ́ɩ́dɩ na ɖoofú. Ngɛ bɔɔgɔná lɩ́m ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩ́na wenbá bogovóo yɩ nɛ́ basáŋ banʊvɔ́.
GEN 24:33 Bɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgɔná wɛ kíɖíím. Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «A ɖé mádaŋmatɩ tá wentí tɩɩgɔ́gɔná ma nɛ́, mɛ́vɛ́yɩ́ ménɖíi kíɖíím.» Ngɛ Labáanɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, kʊ ngʊ́ nŋmátɩ ɖɩnɩ́ɩ.»
GEN 24:34 Ngɛ sɩsɩ: «Ibrahím-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.
GEN 24:35 Toovonúm, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ alɩbáráka, ɩsɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ, ɩfa yɩ fééni, namɩ́nɩ na náánɩ, liideé, siká, yomáa aláa na abaaláa, raakúḿwá na bɩdɛ́ɛ kpangbásɩ.
GEN 24:36 Mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩɖɛɛlʊ́ Saráa waalʊrʊná yɩ bú abaalʊ́ ɩdɛ́ɛ ábɔńdɩ-daá. Bú ɩmʊ́ gɛ weejéle wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́.
GEN 24:37 Weeyéle mamʊná sɩsɩ mádánjaa Kanáanɩ laadɔ́ɔ ɩwɛ kadaá ɖɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ aléeré mejéle ibiyaalʊ́ ɩmʊ́;
GEN 24:38 ɩsɩ mɔ́gɔnɩ ɩdɛɛvʊ́lɔɔ́-daá mɛbɛ́ɛ́ŋ igoobíre-daá majáa aléeré moboná yɩ.
GEN 24:39 Waaŋmátɩ ma bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ a gaḿ mááná aléeré gɛ weegízi sɩsɩ ídónvúu ma ní.
GEN 24:40 Ngɛ woobúsi ma sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weení ɩmʊ́ ivóo yɩ nɛ́, wéngediríi ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka ɩtɛ ma nɩ́bááwʊ hálɩ mogóyuú wenbí mánjáádɩ nɛ́ mɔgɔ́gbɔ́ɔ ɩmʊ́ igoobíre-daá aléeré mɔgɔ́gɔná ibiyaalʊ́.
GEN 24:41 Sáátɩ kɩḿ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ móóbó ɩdɛ́ɛ koobíre-daá gɛ bedetísi, máálá wenbí móóɖúúná bɩ nɛ́; ɩmʊ́ wɛ́njɛ́m ma.”
GEN 24:42 Ngɛ sinje máádála lɔkɔ-jɔ́ nɛ́, sʊlʊ́ńdɩ tɩna gɛ máázʊ́lʊ mazɩ: “Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, boɖi ma mánɩ́bááwʊ kɩna kɩdaá.
GEN 24:43 Bɛɛ ma lɔkɔ-jɔ́, bɩ́la aléeré neɖére ɩkɔ́nɩ sɩ ɖulu lɩ́m, mánzʊlʊ́ʊ ɖɛ ɖɩfa ma ɖɩdɛ́ɛ báyɔ́ɔ-daá lɩ́m cʊ́kɔ mɔnyɔ́ɔ.
GEN 24:44 A mɔ́ɔ́dɔ́ ɖɛ bɩlɛ́ gɛ ɖiidísi sɩsɩ mɔ́nyɔɔ, na ɖɩḿ ɖikólú ɖɩɖʊ mɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá ɖʊɖɔ; aléeré ɖɩḿ ɖɩ́la aléeré nyáágbɩ́ɩ́rɩ ɖɛ nzɩ́ɩ sɩsɩ mágʊ́bɔnɩ́ biyaalʊ́ ɖɛɛlʊ́ nɛ́.”
GEN 24:45 Mánzʊlʊ́ʊ bɩlɛ́ nɛ́, mádatandɛ tá gɛ mááná Rebééka waadála ɩgazʊwáána báyɔ́ɔ, ɩkɔ́nɩ ití lɔkɔ-jɔ́ ikólú lɩ́m. Ngɛ máázʊ́lʊ yɩ sɩsɩ ɩ́la suúru ɩfa ma lɩ́m cʊ́kɔ mɔnyɔ́ɔ.
GEN 24:46 Ngɛ wɛɛgbɛdɩ́ itísi ɩdɛ́ɛ báyɔ́ɔ ɩtɔ́ ma sɩsɩ: “Kɔnɩ nnyɔ́ɔ, a nyɔ́ɔ́nyɔ́ɔ bɩtɛ́, mobó molu maɖʊ nyɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá.” Ngɛ mɔ́ɔ́nyɔ́ɔ; ibó ikólú ɩɖʊ mɛ́dɛ́ɛ raakúḿwá tɩnyɔ́ɔ.
GEN 24:47 Mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ ɩjaa gɛ awé. Ngɛ woobúsi ma sɩsɩ ɩmʊ́ ɩjaa gɛ Betuwɛ́ɛlɩ, bɩka ɩjaájaa gɛ Nahɔ́ɔrɩ, inize gɛ Mílíka. Ngɛ máájáŋ mɔgbɔ́ɔ ketéreniiká maɖʊ ɩnʊbɔɔwʊ́; bɩka mɔgbɔ́ɔ kpaarásɩ maɖʊ ɩnʊ́ʊ́zɩ.
GEN 24:48 Ngɛ méédí mozóm mogúu Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ, mɛzɛ́ɛ mágʊ́bɔnɩ́ Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ. Mɛ́ɛ́zɛ́ɛ yɩ ńŋɩnáa weegégeti ma nɔwɛ́ya nakɩ́rɩ talá hálɩ mágʊ́bɔnɩ́ yídawʊ́-bú-jɔ́ nɛ́. Bú ɩmʊ́ gɛ sɩ mɔgbɔ́ɔ moboná mágʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ibiyaalʊ́.
GEN 24:49 Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ a míndisí ɩlá mágʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ kɛngɛ́ mɩ́dánlɩɩ ɩwɔ́rɔ́, ivééri ma. A ngʊ́ mídéndisi, ifééri ma bɩka madɩlɩ́ wenkí sɩ mɔgbɔɔná nɛ́.»
GEN 24:50 Ngɛ Labáanɩ na Betuwɛ́ɛlɩ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɩna ɖɔ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńbaná ɩkpɩ́ɩ́rɩ tɩ; bɩlɛ́ nɛ́, tɩlɛ́ tɩɩbá tɩvɛ́yɩ́na fʊ́ʊ́dɩ sɩ bafʊ́ʊ.
GEN 24:51 Rebééka cɔɔ́ɔ na nyáázá-daá bɩlɛ́, kpɛdɩ́na yɩ nyána yɩ ɩɖɛ́ɛ; bɩka ɩbɩ́sɩ nyɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ biyaalʊ́ ɖɛɛlʊ́, ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ bɩ nɛ́.»
GEN 24:52 Ibrahím-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ ceení waanɩ́ɩ baaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ weedí ɩwááwʊ, ilúúzi ɩdɩ hálɩ adɛ ɩsɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ.
GEN 24:53 Wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ́zɩ ivuruú-daá ɩlɩzɩ́ siká kpɩná, na kpɩná kúsuuyé ɩfa Rebééka; ɩfa ɩgɔɔ na ɩɖawaalʊ kpɩná kífenvená ńná ɖʊɖɔ.
GEN 24:54 Ngɛ ɩ́na wenbá baagálaazɩ yɩ bɔkɔ́nɩ nɛ́ baabá beɖi bɔnyɔ́ɔ; bɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ baazʊ́ʊ bafɩ́nɩ. Tɛ́ɛ́wʊ weevé baalɩ́ɩ nɛ́, ngɛ tɩmɛlanɖʊ́ ceení wɔɔdɔ́ Rebééka ɩgɔɔ na ɩɖawaalʊ sɩsɩ: ɩmʊ́ wánzʊlʊ́ʊ wɛ nɩ́bááwʊ ɩbɩ́sɩ ɩmʊ́ ɩgʊ́bɔnɩ́-jɔ́.
GEN 24:55 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, yele aléeré ɩtásɩ ɩlá wɛ́ náálɛ, nyazɩ wɛ́ fuú bɩlɛ́ naanɩ́ ɩkɔ́nɩ ibó.»
GEN 24:56 Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wónboɖí ma mánɩ́bááwʊ-daá; bɩlɛ́ nɛ́, íkokuti ɩbárasɩ ma; iyéle mabɩ́sɩ mɔgɔ́mɔ́ɔ́ná mágʊ́bɔnɩ́.»
GEN 24:57 Ngɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Ɖɩ́yaa aléeré ɖɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ ɖɩbɛ́ɛ.»
GEN 24:58 Ngɛ baayáa Rebééka bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyónvúu abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩɖɛ́ɛ?» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mónboɖé.»
GEN 24:59 Ngɛ baava ɩ́na ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ nɩ́bááwʊ bofu abaalʊ́ ɩmʊ́ na ɩdɛ́ɛ ńba bɛɖɛ́ɛ.
GEN 24:60 Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, boogóóri bafa benewú Rebééka sɩsɩ: «Ɖénéwú Rebééka, Ɩsɔ́ɔ ɩ́fá nya lʊrʊ́ʊ nlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ, bɩka nyébíya‑bíya bɛḿ beɖi wenbá barɩ́ŋa bádánjaa nya nɛ́ balaadásɩ.»
GEN 24:61 Ngɛ Rebééka waagbɩ́ɩ́rɩ ɩ́na ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa bakpa raakúḿwá-rɔɔzɩ́ bofu Ibrahím-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ bɛɖɛ́ɛ.
GEN 24:62 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Ɩsaáka wáńgagʊrʊ́ Lakáayɩ-Rɔ́ɔyɩ-dɛ́ɛ lɔkɔ-jɔ́ ɩkɔ́nɩ isúu Negɛ́ɛvɩ fáráńdɩ́.
GEN 24:63 Wɩ́rɛ ɖaanɩ́ŋa waalɩ́ɩ fatɩma wánmʊ́ʊ fefelimá nɛ́, waagʊ́sɩ nɛ́, waagáná raakúḿwá kɛgɛrɛŋɛ.
GEN 24:64 Sáátɩ wenkí Rebééka waagʊ́sɩ ɩkáná Ɩsaáka nɛ́, ngɛ weedí raakúḿ-rɔ;
GEN 24:65 ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Ibrahím-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Weení wɛ́ngɛɖɛɛ kʊ ɖáázá-daá ɖɔ́.» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mágʊ́bɔnɩ́ nbɩlɛ́.» Ngɛ waajáŋ ɩwaláɖɩ ɩdɛ́ɛ kɛkɛntɛ́ ifu waazá-daá.
GEN 24:66 Bɔɔgɔ́nɩ batála nɛ́, ngɛ tɩmɛlanɖʊ́ ceení waadɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá waagála nɛ́ ifééri Ɩsaáka.
GEN 24:67 Ngɛ Ɩsaáka ɩmʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ Rebééka ɩsʊʊná ɩgɔɔ Saráa-dɛ́ɛ ɖaḿ-daá. Ngɛ Rebééka waabɩ́sɩ ɩɖɛɛlʊ́; ɩmʊ́ ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ yɩ. Rebééka-dɛ́ɛ tɔ́m tɩna tɩɩgɔnɩ ná tɩfɛ́ɛ́zɩ Ɩsaáka ɩmʊ́ iwenbiré ɩgɔɔ sɩ́m wɔ́rɔ́.
GEN 25:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Ibrahím woogúti ɩkpɔ́ɔ alʊ́ ɖʊɖɔ ɩtásɩ. Bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Ketúúra.
GEN 25:2 Ɩlɛ́ ibíya waalʊrʊná yɩ wɛ nɛ́ nɖɔ́: Zimiráanɩ, Yɔkɩsáánɩ, Medáanɩ, Madiyáanɩ, Yisebáakɩ, na Súwa.
GEN 25:3 Yɔkɩsáánɩ waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Séba na Ɖɩdáánɩ. Ɖɩdáánɩ ɩmʊ́ ibíya-bíya gɛ Asúuri bíya, Letusíi bíya na Lewumíi bíya.
GEN 25:4 Madiyáanɩ ɩlɛ́ ibíya gɛ Éfa, Efɛ́ɛrɩ, Enɔ́ɔkɩ, Abidáa na Ɛlɩdáa. Barɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, Ketúúra bíya-bíya nbɩlɛ́.
GEN 25:5 Ibrahím wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa ɩwɛná kɩ nɛ́ gɛ ɩfa Ɩsaáka.
GEN 25:6 Bɩɩga ɩɖɛɛlɩnáa asʊ ńba bíya nɛ́, ɖoo ɩwɛ weezuú-daá nɛ́ gɛ waavʊ́ńlaḿ bɛlɛ́ kʊjɔ́ɔ́nɩ ɩcáŋ ɩɖɔ́ɔ wɛ bɛɖɛ́ɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ bɩka Ɩsaáka riké.
GEN 25:7 Bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na niídoozo na saaláa na nasʊ́nʊ́wá (175) gɛ Ibrahím wɔɔjɔɔná ɖúúlínya-daá naanɩ́ ɩsɩ́.
GEN 25:8 Waabá gɛ ɩbɩ́ɩ, iɖi ábɔńdɩ kazɔ́ɔ naanɩ́ ɩmɔ́ɔ ɩsɩ́ ibó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná kʊ́bɔnáa.
GEN 25:9 Waazɩ́ nɛ́, ngɛ ibiyaalɩnáa Ɩsaáka na Asʊmáyɩ́la bɔɔgbɔ́ɔ yɩ, boboná bekébi Makpéela bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́-daá, ɩɖɛɛlʊ́ Saráa-dɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-daá kpɔ́mɔ́ɔ́. Bɔɔlááwʊ kɩngɩ́ nɛ́, Hitíi ńba-daá abaalʊ́ Sowáarɩ biyaalʊ́ Efɩrɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ fɔɔ́ kadɩláána Mamɩrée nɛ́ kadaá gɛ kʊwɛ; fɔɔ́ kɛḿ, Hitíi kutoluú-dɛ bíya-jɔ́ gɛ Ibrahím waavʊ́ńmʊ́ʊ kɛ.
GEN 25:11 Ibrahím waazɩ́ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waabá ɩɖʊ Ɩsaáka alɩbáráka. Ngɛ waagágʊ́rʊ́ ɩkɔ́nɩ isúu Lakáayɩ-Rɔ́ɔyɩ lɔkɔ-jɔ́.
GEN 25:12 Saráa-dɛ́ɛ yoḿ Mɩ́sɩra alʊ́-dɛ́ɛ bú Asʊmáyɩ́la weení waalʊrʊná yɩ Ibrahím nɛ́ igutoluú-dɛ bíya nɖɔ́.
GEN 25:13 Ibíya bɛḿ bayɩrá nɖɔ́ kʊ́bɔńdɩ-rɔ: Nebayɔ́ɔtɩ, Kedáarɩ, Adɩbɛ́ɛlɩ, Mibisám,
GEN 25:14 Misemáa, Ɖúma, Masáa,
GEN 25:15 Hadáadɩ, Temáa, Yetúuri, Nefíisi na Kedimáa.
GEN 25:16 Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ bíya fuú na nɔɔ́lɛ bɛḿ nbɩlɛ́. Badaá báa awéní weeɖi kʊ́bɔńdɩ ɩdɛ́ɛ sɛ́ɛ́dɩ-rɔɔzɩ́; ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ bayɩrá bafa bɛdɛ́ɛ́dɩwá na lénlé boozúu‑bosúu nɛ́.
GEN 25:17 Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na ákoosaaláa na lʊbɛ (137) gɛ waazɩ́ ibó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná kʊ́bɔnáa.
GEN 25:18 Ibíya wɔɔgbɔɔná fáráńdɩ́ kʊwɛ Havíila na Súuri kɩdɩláána Mɩ́sɩra nɛ́ bɔlɔwʊtáá, hálɩ ngbɔ́ɔ nɖɛ́ɛ Asúuri. Fáráńdɩ́wá tɩḿ tɩdaá gɛ bɛlɛ́ baalɩ́ɩ bɔcɔɔná badɩ bodoyooziná badɩ Ibrahím-dɛ́ɛ bíya baaganáa.
GEN 25:19 Ibrahím biyaalʊ́ Ɩsaáka kutoluú-dɛ bíya nɖɔ́:
GEN 25:20 Ibrahím waalʊ́rʊ Ɩsaáka; Ɩsaáka-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ gɛ wɔɔgbɔ́ɔ Labáanɩ newú Rebééka; bɛlɛ́ bajaa gɛ Aráamɩ abaalʊ́ Betuwɛ́ɛlɩ Padan-Aráamɩ ńnɩ́.
GEN 25:21 Rebééka cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ɩgɛ́ɛ kaalʊrʊya gɛ; ngɛ ɩwaalʊ́ waazʊ́lʊ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩrɔɔzɩ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waamʊ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ ɩyɛ́ɛ fuwá.
GEN 25:22 Ɩdɛ́ɛ fuwá-daá nɛ́, a ɩjɔɔ́ɔ, bíya wónduú ɖamá ilóódi-daá gɛ. Ngɛ sɩsɩ: «Alaafɩ́ya nbɩlɛ́?» Woobó ɩbɔ́ɔ́zɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.
GEN 25:23 Wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Yíriwá natɩ́lɛ gɛ nyólóódi-daá; yíri natɩ́lɛ-dɛ́ɛ ɩráa gɛ sɩ nlʊ́rʊ. Badaá kʊ́ɖʊḿ wɔ́ngɔnɩ́ ɩlá ɖóni ɩkɩ́lɩ ɩrɔwʊ́; badaá kúmuú wénɖíi kʊ́bɔńdɩ ɩɖawaalʊ-rɔɔzɩ́.»
GEN 25:24 Ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ waadála sɩ ɩlʊ́rʊ nɛ́, sikawá nɔɔ́lɛ nbɩlɛ́.
GEN 25:25 Kaɖaa ńnɩ́ waagálɩɩ nɛ́, ɩrɩ́ŋa ɩgɛzɛɛmáána fʊ́ńdɩ gɛ nyazɩ fanavʊ́ńdɩ tóko. Ngɛ baava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ísááwʊ.
GEN 25:26 Ngɛ sɩɩlɛ ńnɩ́ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waagálɩɩ ɩgɛgɛ́ɛ abaalʊ́; bɩka ɩgɔɖɔ́kɩ́ná kaɖaa ńnɩ́ nʊvɔdóle. Ngɛ baava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yaakúbu. Bánlʊrʊ́ʊ bíya bɛḿ nɛ́, bajaa Ɩsaáka wɛná bɩ́ɩ́zɩ niídoozo (60).
GEN 25:27 Bɔɔgɔ́nɩ babɩ́ɩ nɛ́, ngɛ Ísááwʊ ɩlɛ́ waabɩ́sɩ ɩgbám kpeŋ‑kpéŋ́; waabá ɩsɔ́ɔ́lɩ fɔɔ́-daá kisɔɔ́ gɛ. Bɩɩga Yaakúbu ɩlɛ́ nɛ́, ɩjɔɔ́ɔ gɛ ɖɛfɛɛ, bɩka ɩlaakáarɩ rɩ́ŋa wɛ ɖaána-rɔɔzɩ́.
GEN 25:28 Fanazɔ́m-rɔɔzɩ́, Ɩsaáka waabá gɛ ɩzɔɔlɛ́ɛ Ísááwʊ; bɩka Rebééka ɩlɛ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ Yaakúbu.
GEN 25:29 Wɩ́rɛ Yaakúbu ɩbá ɩwɛ ɩbamáa kíɖíím nabɩ́rɩ lám gɛ Ísááwʊ waagálɩɩ kisɔɔ́ ɩtála nyɔɔ́sɩ wáńganɩɩ yɩ.
GEN 25:30 Ngɛ waayáa Yaakúbu ifééri yɩ sɩsɩ: «Nyɔɔ́sɩ wáńganɩɩ ma; bɩlɛ́ nɛ́, kpɛdɩ́ nÿéle meɖi nyégíɖíím kɩ́sɛɛḿbɩ bɩna.» Wenbí bʊrɔɔzɩ́ baava Ísááwʊ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Edɔ́m nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 25:31 Ńna gɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Kpɔɔ nyɔ́gʊ́bɔńdɩ nÿaná ma naanɩ́.»
GEN 25:32 Ngɛ Ísááwʊ sɩsɩ: «Nyɔɔ́sɩ gɛ mánzɩ́m ɖɔ́; we gɛ kʊ́bɔńdɩ sɩ tɩfɔ́ɔ́zɩ ma yée.»
GEN 25:33 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, bɩlɛ́ nɛ́, mʊná naanɩ́.» Ngɛ waamʊná, ɩkpɔ́ɔ ɩgʊ́bɔńdɩ ɩyaná ɩlɛ́.
GEN 25:34 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ sɔɔná kíɖíím bɩḿ na kpɔ́nɔ́ ɩfa yɩ. Ngɛ weeɖi ɩnyɔ́ɔ; wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ. Tɔ́ɔ, bɩlɛ́ gɛ waalá ɩkpɛɛná ɩgʊ́bɔńdɩ.
GEN 26:1 Ibrahím-dɛ́ɛ sáátɩ gɛ, nyɔɔ́sɩ nasɩ́rɩ waazɩ́ŋ sɩlá. Sɩlɛ́ sɩbaasí gɛ kɩ́fasɩ waazʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ ɖʊɖɔ. Ngɛ Ɩsaáka waagʊrʊ́ ibó Filisitíi ńba-dɛ́ɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ-jɔ́ Gɩráarɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 26:2 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ íkokuti ɩbɩ́sɩ Mɩ́sɩra; sɩsɩ ɩ́wálɩ́ laadɔ́ɔ wenká ɩmʊ́ sɩ ifééri yɩ sɩsɩ ɩcɔ́ɔ kadaá nɛ́ kadaá.
GEN 26:3 Ngɛ sɩsɩ: «Cɔɔ laadɔ́ɔ kana kadaá cé, mánzɩŋ́ nyɔ́wɔ́rɔ́, bɩka maɖʊ nya alɩbáráka. Nyána nyógutoluú-dɛ bíya gɛ sɩ mava laadásɩ sɩna sɩrɩ́ŋa. A máálá bɩlɛ́, wenbí móóɖúu mazɩ́ɩ njaa Ibrahím nɛ́ gɛ máálá bɩlɛ́.
GEN 26:4 Ménÿelíi nyébíya‑bíya ɩbá bɔɖɔ́ɔ nyazɩ wɩlásɩ bɩlɛ́, mava wɛ laadásɩ sɩna sɩrɩ́ŋa. Bɔrɔɔzɩ́ gɛ sɩ mabaná maɖʊ ɖúúlínya laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa alɩbáráka.
GEN 26:5 Káma, Ibrahím waanɩ́ɩ mɔ́nɔ́ɔ́, ifu mɛ́dɛ́ɛ wɛ́ɖɛ, ɩlá mɛ́dɛ́ɛ mará-rɔɔzɩ́.»
GEN 26:6 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Ɩsaáka waawalɩ́ ɩcɔ́ɔ Gɩráarɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 26:7 Ɩwɛ ńnaamʊ́ nɛ́, ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ gɛ, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá ɩráa wɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ alʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m. A bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ, wónbusí gɛ sɩsɩ ɩmʊ́ inewú gɛ; ídéndisi sɩsɩ ɩɖɛɛlʊ́ gɛ yɩ. Wɛ́nnyɛ́m sɩsɩ ɩlɛ́ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, bɔ́kɔkɔ́nɩ bakʊ ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́.
GEN 26:8 Tɔ́ɔ, Ɩsaáka wɔɔjɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá gɛ ilééri. Wɩ́rɛ Filisitíi ńba-dɛ́ɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ wɛ wɛ́nbɛɛŋnáa tókóró nɛ́, ngɛ woolósi yɩ ɩbá ɩwɛ wánjɩnáa ɩɖɛɛlʊ́ Rebééka ɩmʊ́.
GEN 26:9 Ngɛ wúro weedíri bakáyáa yɩ sɩsɩ: «Nbá nɖɛɛlʊ́ nbɩlɛ́; bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ nyɔ́ndɔ́m sɩsɩ nyénewú.» Ngɛ Ɩsaáka sɩsɩ: «Aa, mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ ɩrɔɔzɩ́ bɔ́kɔkɔ́nɩ bakʊ ma; bʊrɔɔzɩ́ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́.»
GEN 26:10 Ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ sɩsɩ: «We gɛ nyáálá ɖáa bɩlɛ́. Buroogúti bilééri cʊ́kɔ gɛ naárʊ ɩraajáa nɖɛɛlʊ́, bɩ́tabɩ́sɩ ɖáa tɔ́m tá.»
GEN 26:11 Ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ weeyéle bɔbɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa bɩɩjɩ́ yɩ ɩɖʊ nʊ́ʊ́nɩ Ɩsaáka yáá ɩɖɛɛlʊ́ Rebééka-rɔɔzɩ́ nɛ́, bʊdʊ́ʊ weezuú fɛ́yɩ́.»
GEN 26:12 Bɩbɩ́nɩ ɩmʊ́ gɛ Ɩsaáka waavára fásɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá. Wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩlɩzɩ́ kíɖíídi nɛ́, wenbí wooɖúu nɛ́ bɩdɛ́ɛ nɩɩ́nʊ́wá gɛ waalɩzɩ́. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waabá gɛ ɩɖʊ yɩ alɩbáráka.
GEN 26:13 Ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ woogúti ɖɩbamáa kpáa ɩsɔ́ɔ́dáá; biiyéle ɩbá ɩbɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ.
GEN 26:14 Ɩwɛná fééni, namɩ́nɩ, na náánɩ ɖabata. Bɩka ɩwɛná yomáa ɖabata. Ńna gɛ Filisitíi ńba waalɩzɩ́ ɩzɩ́rɛ batɩ́nɩ ɩrɔ.
GEN 26:15 Ɩjaa Ibrahím waavʊ́ńbáa lɔkɔwá wentí sáa wenkí ɩvʊnwɛ weezuú-daá nɛ́, beegíli bosúúri tɩrɩ́ŋa.
GEN 26:16 Ngɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ wɔɔdɔ́ Ɩsaáka sɩsɩ: «Nyɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, nyáágɩ́lɩ ɖáa ɖóni, bɩlɛ́ nɛ́, asée ɖé gɛ ngʊrʊ́ ɖɛ́dɛ́ɛ cé.»
GEN 26:17 Ngɛ Ɩsaáka waagʊrʊ́ bɛdɛ́ɛ ńna ɩɖɛ́ɛ hálɩ Gɩráarɩ-dɛ́ɛ bɔkɩrɛ-daá ikózuu, ɩcáŋ ɩcɔ́ɔ ńnaamʊ́.
GEN 26:18 Ngɛ woogóózi lɔkɔwá ɩjaa fʊnwɛ gɛ waabáa tɩ na Filisitíi ńba isúúri tɩ nɛ́. Ngɛ waava tɩ yɩrá ɩjaa waavʊ́ńváa tɩ nɛ́.
GEN 26:19 Ɩdɛ́ɛ yomáa waadásɩ babáa lɔkɔ nakɩ́rɩ bɔkɩrɛ-daá nɛ́, ngɛ baalɩ́ɩ lɩɩrɛ́ neɖére-rɔ.
GEN 26:20 Ngɛ lɔkɔ kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m wɔɔgɔná bána Gɩráarɩ-dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná ketiráa ŋmatɩrɛ. Bɛlɛ́ sɩsɩ bɛḿ badɩɩná lɔkɔ. Ngɛ Ɩsaáka waava lɔkɔ kɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: «Esɛ́ɛkɩ,» bugutoluú sɩsɩ: Bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ. Káma, baajáa ɩmʊ́ ŋmatɩrɛ.
GEN 26:21 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, baadásɩ babáa nakɩ́rɩ, ngɛ kɩlɛ́ ɖʊɖɔ kiidóyoozi wɛ. Ngɛ waava kɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: «Sitináa,» bugutoluú sɩsɩ: Bɩɩgɔná sitáánɩ.
GEN 26:22 Ngɛ baalɩ́ɩ ńna botóbolí ɖeelí babáa nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ. Kɩlɛ́ kɩjɔ́, yowú talá. Ngɛ waava kɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: «Rehɔbɔ́ɔtɩ,» bugutoluú sɩsɩ: Faɖáma. Ngɛ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɖɩfɛ́ɛ́zɩ; bɩka ɖábámáa tɛ́ɛ́dɩ ɖíi.
GEN 26:23 Ngɛ waagʊrʊ́ ńnaamʊ́ ɩkpa ná Bɛrɩsebáa ɩkɔ́jɔ́ɔ.
GEN 26:24 Waadála ńnaamʊ́ nɛ́, bɩwɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdɛ́ɛ nuvoowú-daá gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́ njaa Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩ́kalá nya nɩdáárɛ, mázɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́. Mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ Ibrahím-rɔɔzɩ́, mánɖʊ́ʊ nya alɩbáráka meyéle nlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bʊɖɔ́ɔ.»
GEN 26:25 Ngɛ waama sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ ɩyáa Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩyɩ́ɖɛ sɩsɩ: Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ; ɩcáŋ isúu ijókúre ńnaamʊ́. Ngɛ iyomáa waabáázɩ lɔkɔ báádɩ ńna ɖʊɖɔ.
GEN 26:26 Bɔwɛ ńna gɛ wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ na ɩɖɔndɩ Ahuzátɩ na wúro Abɩmelɛ́ɛkɩ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Pɩkɔ́ɔlɩ baagálɩɩ Gɩráarɩ bɔkɔ́nɩ sɩ bɛsɛ́ɛ yɩ.
GEN 26:27 Ngɛ Ɩsaáka wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnáa, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɖɔ́ mɩ́dánvʊnjaa ma, ɩkʊrʊ́ ɩkɔ́ɖɔ́ɔ ma mɩ́dɛ́ɛ; bɩlɛ́ nɛ́, wentí-rɔɔzɩ́ gɛ mɩ́ɩ́gɔ́nɩ sɩ ɩna ma.»
GEN 26:28 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖáábá ɖusúlu ɖɩbɛ́ɛ nɛ́, ɖááná sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩzɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́. Biiyéle ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ ɖɩŋmátɩ sɩsɩ bɩmɔɔ́na keɖiyá ɩcɔ́ɔ ɖána nya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖána nya ɖiɖi keɖiyá.
GEN 26:29 Nyányɩ sɩsɩ nyɔ́ɔgɔ́jɔɔ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, ɖádábá ɖɩlá nya nɔwɛ́ya nakɩ́rɩ; kazɔ́ɔ riké gɛ ɖáálá nya, ngɛ na alehééri gɛ ɖééyéle ngágʊ́rʊ́ na ɖɛ́dɛ́ɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ weení Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ nya alɩbáráka nɛ́, mʊná sɩsɩ ńdánlaḿ ɖáa nɔwɛ́ya.»
GEN 26:30 Ngɛ Ɩsaáka waabá iɖi wɛ jíńgáárɩ́ kʊ́bɔnbɔńgɩ babá beɖi, bɔnyɔ́ɔ.
GEN 26:31 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ngɛ booɖuuná ɖamá. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ bɛḿ baagbɩ́ɩ́rɩ bakʊrʊ́ na alehééri; Ɩsaáka ɩcáŋ ɩsɛ́ɛ wɛ bɛɖɛ́ɛ.
GEN 26:32 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsaáka ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ yomáa wɔɔgɔ́nɩ befééri yɩ sɩsɩ lɔkɔ wenkí bɛḿ bɔwɛ bánbaá kɩ nɛ́, bɛḿ baalɩ́ɩ lɩ́m-rɔ.
GEN 26:33 Ngɛ bagʊ́bɔnɩ́ waava lɔkɔ kɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: «Sibeyáa,» bugutoluú sɩsɩ: Ɖuunáa. Biiyéle baabɩsɩná tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ bánÿaá hálɩ na sinje sɩsɩ: «Bɛrɩsebáa,» bugutoluú sɩsɩ: Ɖuunáa-dɛ́ɛ lɔkɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 26:34 Ísááwʊ waabɩ́ɩ ɩtála bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Hitíi aláa nɔɔ́lɛ. Kʊ́ɖʊḿ gɛ bánÿaá sɩsɩ Yehudíiti; ɩlɛ́ ɩjaa gɛ Beeríi. Sɩɩlɛ ńnɩ́ gɛ Basɩmáatɩ; ɩlɛ́ ɩjaa gɛ Elɔ́ɔnɩ.
GEN 26:35 Aláa bɛḿ badabá bɛfɛ́ɛ́zɩ Ɩsaáka na Rebééka bewenbé péḿ.
GEN 27:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Ɩsaáka waabɩ́ɩ ɩlá ábɔ́nɩ́, waazá waawɩ́ɩ, ádándanáa ɖʊɖɔ. Wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ waayáa ibiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ sɩsɩ: «Móbú». Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Mánááɖɔ́.»
GEN 27:2 Ńna gɛ Ɩsaáka sɩsɩ: «Nyááná sɩsɩ máálá ábɔ́nɩ́, máásɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ mazɩ́ nɛ́.
GEN 27:3 Bɩlɛ́ nɛ́, kpɔɔ nyɛ́dɛ́ɛ kagbáńdɩ kpɩná nzʊ́ʊ nyɩ́ɩ́dɩ ngágʊ́ sɔ́m
GEN 27:4 ngɔná nlá ma mólowú-dɛ kíɖíím máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́ meɖi bɩka maɖʊ nya alɩbáráka naanɩ́ mazɩ́.»
GEN 27:5 Sáátɩ wenkí Ɩsaáka wɛ wánŋmatɩnáa Ísááwʊ nɛ́, Rebééka ɩlɛ́ waanɩ́ɩ. Ngɛ Ísááwʊ waagbɩ́ɩ́rɩ ɩsʊ́ʊ nyɩ́ɩ́dɩ sɔ́m kʊ́ʊ.
GEN 27:6 Ńna gɛ Rebééka waayáa ibiyaalʊ́ Yaakúbu ifééri yɩ sɩsɩ: «Máánɩ́ɩ njaa wɔ́ndɔ́m nɖawaalʊ Ísááwʊ sɩsɩ
GEN 27:7 íbo ɩkágʊ́ fanaḿ ɩkɔná ɩlá ɩmʊ́ kíɖíím kífeńbi ɩmʊ́ iɖi; a weeɖi gɛ bɩɩdɛ́, ikóóri ɩfa yɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá naanɩ́ ɩmʊ́ ɩsɩ́.
GEN 27:8 Bɩlɛ́ nɛ́, móbú, nɩɩ wentí sɩ mevééri nya nɛ́.
GEN 27:9 Kpɛdɩ́ nbó namɩ́nɩ-daá ngálɩ́zɩ́ nemísi nasɩ́lɛ ngɔná ma malá kíɖíím kífeńbi njaa sɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́,
GEN 27:10 nboná yɩ iɖi bɩka ikóóri ɩfa nya naanɩ́ ɩsɩ́.»
GEN 27:11 Ngɛ Yaakúbu woobúsi ɩgɔɔ sɩsɩ: «Nyányɩ sɩsɩ maɖawaalʊ Ísááwʊ ɩlɛ́ ɩdɔnʊʊ́ cɔɔ́ɔ fʊ́ńdɩ-fʊ́ńdɩ gɛ, bɩka mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ ńgɩ lɛɛzɛ́ɛ!
GEN 27:12 Mándalɩ́ɩ majaa ɩzá-daá nɛ́, nabʊ́rʊ, ɩlɛ́ sɩ ɩtákɩ ma gɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ. A waadɩlɩ́ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ máálá, máábɩ́sɩ bʊbɔtʊ́ʊ; bɩ́dándanlaḿ alɩbáráka ɖʊ́ʊ; láálɩ́ gɛ bɩ́nbɩsɩ́.»
GEN 27:13 Ngɛ ɩgɔɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «A láálɩ́ gɛ sɩ bɩbɩ́sɩ, láálɩ́ kɩḿ kíti mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́. Nyɔ́ɔ́ nɩɩ mɔ́dɔ́m nbó ngálɩ́zɩ́ ma nemísi ɖé.»
GEN 27:14 Ngɛ woobó ɩkálɩ́zɩ́ sɩ ɩkɔná yɩ; ɩlá kíɖíím kazɔ́ɔ ńbɩ bajaa ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́.
GEN 27:15 Ngɛ bɔgɔɔ waazʊ́ʊ ɩkálɩ́zɩ́ ibiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ-dɛ́ɛ kpɩná kífenvená ɩwɛná yɛ ɖaána-daá nɛ́ ɩkɔná isúu ibiyaalʊ́ kúmuú Yaakúbu.
GEN 27:16 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ nemísi waagʊ nɛ́ sɩdɛ́ɛ tɔná ifu Yaakúbu nʊ́ʊ́zɩ lénlé tóko tofu nɛ́, na ilowú-dɛ lé bɩlɛɛzɛ́ɛ nɛ́.
GEN 27:17 Woovu bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛzɛlɩ́ kíɖíím na kpɔ́nɔ́ waalá nɛ́ ɩɖʊ wɛndɛ́ ɩlɛ́
GEN 27:18 ɩkpɔ́ɔ ibó ɩmɔɔná ɩjaa Ɩsaáka ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Baabá», ngɛ ɩlɛ́ weedísi sɩsɩ: «Ɩɩ́n, nyɔ́ɔ́ móbú awéní gɛ.»
GEN 27:19 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nbiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ gɛ. Máagála nya wenbí nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ ma bɩ nɛ́ gɛ. Kʊrʊ́ njɔ́ɔ ndɔ́ɔ sɔ́m máagágʊ nya bɩ nɛ́, a nyɛ́ɛ́dɛ́, ngóóri nva ma.»
GEN 27:20 Ngɛ ɩjaa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Óo, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩgbɛdɩ́ bɩlá gɛ nyóogóyuú sɔ́m ngágʊ́ ɖasam bɩlɛ́ móbú.» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ nyɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ waanara ná bɩ ɩkɔná ma.»
GEN 27:21 Ngɛ ɩjaa wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Móbú, koduuzi nyádɩ cʊ́kɔ madákɩ nyɔ́rɔ́ mɛbɛ́ɛ sɩsɩ toovonúm nyɔ́ɔ́ móbú Ísááwʊ yáá bɩdɛkɛ́ɛ nya.»
GEN 27:22 Ngɛ Yaakúbu woogóduu ɩjaa-jɔ́. Ɩlɛ́ waadákɩ ɩrɔ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Hḿm, lowú kɛ́ɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ ńgɩ gɛ, amá, nʊ́ʊ́zɩ kɛ́ɛ Ísááwʊ nʊ́ʊ́zɩ.»
GEN 27:23 Waadákɩ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩdatɩlɩ́ yɩ; káma, ɩnʊ́ʊ́zɩ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́ cɔɔ́ɔ fʊ́ńdɩ-fʊ́ńdɩ nyazɩ ɩɖawaalʊ Ísááwʊ. Naanɩ́ ikóóri ɩfa yɩ nɛ́, wenbí wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ nɛ́ nɖɔ́:
GEN 27:24 «Toovonúm nyánáábɩ́lɛ́ mebiyaalʊ́ Ísááwʊ?» Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mánáábɩ́lɛ́.»
GEN 27:25 Ngɛ sɩsɩ: «Móbú, kʊ nɖʊ ma kíɖíím bɩka mɔdɔ́ɔ sɔ́m nyáagágʊ́ bɩ ngɔná ma nɛ́; na bɩka mogóóri mava nya.» Ngɛ Yaakúbu waaɖʊ yɩ kíɖíím iɖi, ɩkɔná yɩ sʊlʊ́m ɩnyɔ́ɔ.
GEN 27:26 Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, móbú, koduu ngbíriki ma.»
GEN 27:27 Ngɛ Yaakúbu woogóduu ikpíriki yɩ. Ɩjaa waanɩ́ɩ tóko fɔwʊ́tɩ, ngɛ waaɖʊ yɩ alɩbáráka sɩsɩ: «Óo, móbú-dɛ́ɛ kiveḿ wónvoorí gɛ nyazɩ fɔɔ́ wenká Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ kɛ alɩbáráka nɛ́ kɛdɛ́ɛ foorí.
GEN 27:28 “Ɩsɔ́ɔ ɩ́mɩzɩ ɩdɛ́ɛ amɩɩlɛ́ nyɔ́rɔ́; bɩka adɛ ɩlá niíni bʊkɔná nya ɖíi na nyɔɔ́ ɖabata.
GEN 27:29 Nyénɖíi kʊ́bɔńdɩ laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa-rɔ, bɩka yíri báa wenkí ɩkɔ́nɩ kisóm nyáázá-daá. Sɩ nɖi ná kʊ́bɔńdɩ njaa-dɛ́ɛ bíya rɩ́ŋa-rɔ, ngɔɔ-dɛ́ɛ bíya isóm nyáázá-daá. Weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩlá nya láálɩ́ nɛ́, láálɩ́ sɩ iti ná ɩrɔ. Amá, weení sɩ ɩɖʊ nya alɩbáráka nɛ́, ɩlɛ́ ɖʊɖɔ íyúú alɩbáráka.”»
GEN 27:30 Sáátɩ wenkí Ɩsaáka woogóóri ɩfa ibú Yaakúbu bɩtɛ́ ɩlɛ́ ɩkpɛdɩ́ ɩlɩ́ɩ nɛ́, ɩɖawaalʊ Ísááwʊ nbɩlɛ́ ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná kisɔɔ́ ɩtála.
GEN 27:31 Ngɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waabá ɩlá ɩjaa kíɖíím kazɔ́ɔ ńbɩ ɩkpɔ́ɔ iboná yɩ. Waadalaná nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩjaa sɩsɩ: «Baabá, kʊrʊ́ njɔ́ɔ nɖi kíɖíím máagágʊ sɔ́m malaná nya bɩ nɛ́. A nyééɖí ndɛ́, ngóóri nva ma.»
GEN 27:32 Ngɛ ɩjaa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ awé gɛ.» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nbiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ gɛ.»
GEN 27:33 Ɩsaáka waajáŋ ɩnɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɔnʊʊ́ rɩ́ŋa waazʊ́ʊ kaanɩŋá kínzelíi. Ngɛ sɩsɩ: «Ngɛ weení ɩlɛ́ waagágʊ́ ná sɔ́m ɩkɔná ma mɔdɔ́ɔ, bɩka maɖʊ yɩ alɩbáráka naanɩ́ nmɔ́ɔ ngɔ́nɩ ye. Ngʊ́ alɩbáráka kɩḿ, sɩ kɩcɔɔná yɩ gɛ, bɩvɛ́yɩ́ bɛ́nlɛɛ́ ɩjɔ́.»
GEN 27:34 Sáátɩ wenkí Ísááwʊ waanɩ́ɩ ɩjaa nɔɔ́-daá tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ waamá kebiká. Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩjaa sɩsɩ: «Baabá, koori nva mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ.»
GEN 27:35 Ɩjaa nɔɔ́ nbɩlɛ́ sɩsɩ: «Alɩbáráka wenkí sɩ maɖʊ nya nɛ́, nyénewú wɔɔgɔ́nɩ itúúli ma ɩlɛ́ɛ.»
GEN 27:36 Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Bánÿaá yɩ Yaakúbu-rɔɔzɩ́ gɛ woodúúli ma iɖi ma bɔɔrɩ́ nabʊ́lɛ? Kaɖaa-dɛ́ɛ, wɛɛlɛ́ɛ mɔ́gʊ́bɔńdɩ; lɛlɛɛɖɔ́, ikúti ɩkɔ́nɩ ɩlɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ alɩbáráka ɩtásɩ.» Ngɛ wɔɔdɔ́ bajaa sɩsɩ: «Baabá, bidokúti bɩka nabʊ́rʊ ngóóri nva mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ?»
GEN 27:37 Ngɛ ɩjaa sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Nyɔ́gʊ́bɔńdɩ, mééjéle yɩ tɩ; ngɛ igoobíya rɩ́ŋa sɩ balá yɩ bɔwʊtá gɛ. Ɖíi na nyɔɔ́, sɩ ɩbá gɛ ɩkɔ́nɩ iyuú. Bɩlɛ́ nɛ́, móbú, nabʊ́rʊ tɛfɛ́yɩ́ sɩ malá nya.»
GEN 27:38 Ngɛ Ísááwʊ sɩsɩ: «Kooríti wentí tɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná tɩ nɛ́ nbɩlɛ́? Baabá, koori gɛ nva mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ.» Ngɛ waamá kebiká ɩbáázɩ wíídi.
GEN 27:39 Ngɛ ɩjaa sɩsɩ: «Bɛɛ adɛ laadɔ́ɔ kɛvɛ́yɩ́ niíni nɛ́ kadaá gɛ sɩ njɔ́ɔ, ńdándɩlɩná ɩsɔ́ɔ́dáá amɩɩlɛ́ sɩ amɩ́zɩ lé nɛ́.
GEN 27:40 Nyɛ́dɛ́ɛ tókobí sɩ kɩfa ná nya kíɖíím nɖi. Nyénewú gɛ sɩ nlá bɔwʊtá njéle. Amá, a bɩɩgɔ́nɩ bɩkɩ́lɩ nya, nyánlɩɩ́ ɩdɛ́ɛ yíko-daá.»
GEN 27:41 Ɩsaáka-dɛ́ɛ alɩbáráka waaɖʊ Yaakúbu nɛ́ kɩrɔɔzɩ́, Yaakúbu ɩmʊ́ waabá ɩbɩ́sɩ Ísááwʊ-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛ gɛ. Ɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ilowú-dɛ gɛ sɩsɩ bɛḿ bajaa-dɛ́ɛ lííya wɩ́rɛ sɩ ɩtála nɛ́, ɩmʊ́ sɩ ɩkʊ inewú Yaakúbu gɛ ɩfɛ́rɛ.
GEN 27:42 Ngɛ naárʊ waanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ ɩkpɔ́ɔ tɩ iboná ikéveeri bɔgɔɔ Rebééka. Ngɛ ɩlɛ́ waayáa Yaakúbu ifééri yɩ sɩsɩ: «Nɖawaalʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩkʊ nya ɩfɛ́rɛ.
GEN 27:43 Bɩlɛ́ nɛ́, móbú, welesi nnɩ́ɩ sɩ maŋmátɩ nya nɛ́. Kʊrʊ́ nze nɖɛ́ɛ maɖawaalʊ Labáanɩ-jɔ́ Haráanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 27:44 A bɩgɛ́ɛ nyóóbó, cɔɔ ńna cʊ́kɔ hálɩ nɖawaalʊ-dɛ́ɛ baaná ɩkɔ́nɩ kɩfɛ́ɛ;
GEN 27:45 njɔ́ɔ bɩlɛ́ hálɩ iwenbiré ɩfɛ́ɛ ɩsɔɔná wenbí nyáálá yɩ nɛ́. Ńnaamʊ́ kɩḿ nɛ́, ménÿelíi ngábɩsɩ. Mádánjaa mébíya lɛ́ɛ́nɩ́ iyóózi basɩ́ beyéle ma.»
GEN 27:46 Ngɛ Rebééka weevééri ɩwaalʊ́ Ɩsaáka sɩsɩ: «Mólowú ɩbá gɛ bɩvɛ́yɩ́ Hitíi bíya aléewá péḿ. A Yaakúbu sɩ ɩkpɔ́ɔ ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ aléewá taká, we gɛ sɩ mɔjɔ́ɔ ɖúúlínya-daá malá.»
GEN 28:1 Ngɛ Ɩsaáka waayáa ibiyaalʊ́ Yaakúbu ɩmʊ́ ikóóri ɩfa yɩ, ngɛ waava yɩ wɛ́ɖɛ sɩsɩ: «Nkɔkpɔ́ɔ Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá alʊ́ naárʊ.
GEN 28:2 Kʊrʊ́ nbó Padan-Aráamɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá; a nyáádála, nzʊ́ʊ ngɔɔ ɩjaa Betuwɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ, ngbɔ́ɔ ngɔɔ ɖawaalʊ Labáanɩ-dɛ́ɛ bíya aléewá-daá naárʊ.
GEN 28:3 Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ ɩ́ɖʊ́ nya alɩbáráka nlʊ́rʊ bɩlʊ́rʊ bʊɖɔ́ɔ, bɩka yíriwá ɖabata ɩlɩ́ɩ nyɛ́dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ bɩḿ bɩdaá.
GEN 28:4 Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ nyána nyébíya‑bíya alɩbáráka wenkí waaɖʊ Ibrahím nɛ́; bɩka tɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ waava tɩ Ibrahím nyɔ́jɔɔ́ɔ tɩdaá ɩgɔ́ńdɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩbɩ́sɩ nyɛ́dɛ́ɛ ńdɩ.»
GEN 28:5 Ɩsaáka wɔɔdɔ́ Yaakúbu bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waagbɩ́ɩ́rɩ ɩkʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ Padan-Aráamɩ Betuwɛ́ɛlɩ Aráamɩ ńnɩ́ biyaalʊ́ Labáanɩ-jɔ́. Labáanɩ ɩmʊ́ gɛ Yaakúbu na Ísááwʊ beese, bɔgɔɔ Rebééka ɖawaalʊ nbɩlɛ́.
GEN 28:6 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Ísááwʊ wooyuú ɩnɩ́ɩ sɩsɩ bajaa Ɩsaáka waaɖʊ Yaakúbu alɩbáráka, bɩka ɩtɔ́ yɩ sɩ ɩɖɛ́ɛ Padan-Aráamɩ na ɩkpɔ́ɔ alʊ́. Sɩ ikóóri ɩfa yɩ nɛ́, waava wɛ́ɖɛ gɛ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩ́dánjaa sɩsɩ ɩ́kpɔɔ Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá alʊ́ naárʊ;
GEN 28:7 ngɛ Yaakúbu waanɩ́ɩ ɩjaa nɔɔ́ ɩkpɩ́ɩ́rɩ ɩɖɛ́ɛ.
GEN 28:8 Bajaa waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, Ísááwʊ wooyuú ɩnɩ́ɩ bɩdaá sɩsɩ Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá aléewá-dɛ́ɛ tɔ́m tasʊ́ʊ yɩ.
GEN 28:9 Ngɛ Ísááwʊ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ sɩ ɩkɔ́gbɔ́ɔ alʊ́. Ɩdɛ́ɛ aláa ɩvʊnwɛná wɛ nɛ́ babaasí, ngɛ waadásɩ ɩkpɔ́ɔ Ibrahím biyaalʊ́ Asʊmáyɩ́la wɛɛlɛ́ɛ Mahalátu. Mahalátu ɩmʊ́ ɩɖawaalʊ gɛ Nebayɔ́ɔtɩ.
GEN 28:10 Ngɛ Yaakúbu waagbɩ́ɩ́rɩ ɩkʊrʊ́ Bɛrɩsebáa wɛ́nɖɛɛ́ Haráanɩ.
GEN 28:11 Ɩbamáa ɖɛɛ́ ngɛ waadála ɖeelí gɛ kiiyu yɩ nɛ́, ngɛ wooɖóo ńna. Sɩ ɩfɩ́nɩ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ bʊ́ʊ́rɛ neɖére ɩtɩlɩ́ ɩgʊjʊʊ́ ɩcáŋ ɩfɩ́nɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá.
GEN 28:12 Ɖóm-daá gɛ wooɖóózi ɖoozire neɖére. Wooɖóózi sɩsɩ karɩ́-karɩ́ ɩbaná kɩzɩ́ŋɛ́ɛ adɛ, ngɛ kɩɩbɩ́nɩ hálɩ kikédékíná ɩsɔ́ɔ́dáá ŋmɩ́ńdɩ; ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá wángbáa kɩrɔ béndím.
GEN 28:13 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa kazɩ́ŋɛ́ɛ kʊgʊjʊʊ́-daá wɔ́ndɔ́m ɩmʊ́ sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́ nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, njaa Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ; Ɩsaáka-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Laadɔ́ɔ nyávɩ́nɛ́ɛ kɔrɔ ɖɔ́ nɛ́, nyána nyébíya‑bíya gɛ sɩ mava kɛ.
GEN 28:14 Nyébíya-bíya sɩ bɔɖɔ́ɔ gɛ nyazɩ buuruú bɩlɛ́; sɩ bɔcɔ́ɔ nɛ́, bánbá gɛ bɔfɔ badɩ, kɔgbɔɔ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ hálɩ sɩɖaagazalaɖɛ́; nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ hálɩ nyánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ. Nyána nyébíya‑bíya gɛ sɩ mabaná maɖʊ ɖúúlínya ɩráa rɩ́ŋa alɩbáráka.
GEN 28:15 Mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ nyɔ́jɔ́ gɛ; báa lé gɛ nyóóbó, sɩ mazɩ́ŋ nyɔ́wɔ́rɔ́ gɛ hálɩ ngábɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá cé. A ɖé mádala tá wenbí mɔ́ɔ́dɔ́ nya nɛ́, mɛ́vɛ́yɩ́ mɛ́nɖɛɛ́ meyéle nya.»
GEN 28:16 Ngɛ Yaakúbu wɛɛnyɛ́ ifé sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɛ cé, mádafʊ́ńdɩlɩ́ bɩlɛ́.»
GEN 28:17 Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ nɩdáárɛ waazʊ́ʊ yɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Óo, maamááci gɛ ɖɩdáarɛ ɖɩna; cé gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖɔɔ́, cé gɛ arɩjáńna ɖɔɔ́ wɔnɔɔ́.»
GEN 28:18 Kiivé nɛ́, wɔɔjɔ́ɔ́rɩ ɩkʊrʊ́; ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ bʊ́ʊ́rɛ waadɩ́lɩ ɖɛ ɩgʊjʊʊ́ nɛ́ isúu ɩsɩ́ɩ. Woozúu ɖɛ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waabɩ́rɩ núm ɖɩgʊjʊʊ́-daá.
GEN 28:19 Ngɛ waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Betɛ́ɛlɩ, bugutoluú sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖɔɔ́; bɩka fáráńdɩ́ wenkí kɩdaá ɩwɛ nɛ́, bánvʊnÿaá kɩ gɛ sɩsɩ Lúuzi.
GEN 28:20 Tɔ́ɔ, Yaakúbu wooɖuuná gɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ mɛ́nɖɛɛ́ kɩ ɖɔ́ nɛ́, a ɖé Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ŋ mɔ́wɔ́rɔ́ kɩdaá, bɩka ifére mɔ́rɔ́, ɩfa ma ɖíi na nyɔɔ́ na kpɩná kúsuuyé,
GEN 28:21 ngɛ a máagábɩ́sɩ́ná alaafɩ́ya majaa-dɛ́ɛ, bɩlɛ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wánbɩsɩ́ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́.
GEN 28:22 Bʊ́ʊ́rɛ ɖɩna móózúu ɖɛ mazɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, ɖɩ́nbɩsɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖaána; ngɛ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfa ma bɩ nɛ́, mándarɩ́ɩ bɩ bʊrɔ fuú gɛ mejéle yɩ bɩdɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ.»
GEN 29:1 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ hálɩ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ ńba-dɛ́ɛ.
GEN 29:2 Waadála fɔɔ́ nɛkɛ́rɛ-daá nɛ́, waana lɔkɔ nakɩ́rɩ. Lɔkɔ kɩḿ kɩjɔ́ nɛ́, bóńdúuzi fééni fuwé náádoozo basɩ́ɩ tɩjɔɔ́ɔ tɩ́nvɛɛzɩ́. Ńna gɛ tɩ́ndárányɔɔ́ lɩ́m. Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé bónzulúu lɔkɔ kɩḿ kɩnɔɔ́-rɔ nɛ́, bʊ́ʊ́rɛ gɛ fɩ́ya ńɖɛ.
GEN 29:3 A bɩgɛ́ɛ fééni rɩ́ŋa woodúúzi bɩlɛ́, na botúúzi bʊ́ʊ́rɛ kpɔ́mɔ́ɔ́ na tɩnyɔ́ɔ; bɩɩdɛ́ nɛ́, babɩsɩná ɖɛ bosúlu ɖɩɖɩdáarɛ.
GEN 29:4 Yaakúbu waana lɔkɔ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ fééni ketiráa bɔwɛ ńna nɛ́ sɩsɩ: «Mogoobíya, lé gɛ mɩ́ɩgálɩ́ɩ́ná.» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Haráanɩ».
GEN 29:5 Ngɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ ɩrʊ́ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Nahɔ́ɔrɩ nɛ́ ibiyaalʊ́ Labáanɩ?» Ngɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, ɖányɩ yɩ.»
GEN 29:6 Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Ɩ́na ɩdɩ?» Ngɛ bɛlɛ́ boodóbusi yɩ sɩsɩ: «Alaafɩ́ya, hálɩ bɛɛ ɩwɛɛlɛ́ɛ Rasɩ́ɩ́la kɛrɛŋɛ ná bɩlɛ́ ɩ́gana fééni.»
GEN 29:7 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Kudoyúu ta botúúzi fééni; ɩva tɩ lɩ́m tɩnyɔ́ɔ, bɩka ɩbɩ́sɩ kisɔɔ́.»
GEN 29:8 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ketiráa bɛḿ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖádánbɩɩzɩ; asée fééni rɩ́ŋa wóńdúuzi na ɖutúúzi bʊ́ʊ́rɛ lɔkɔ nɔɔ́-jɔ́ na tɩnyɔ́ɔ.»
GEN 29:9 Yaakúbu bamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ gɛ Rasɩ́ɩ́la waadála ɩ́gana ɩjaa-dɛ́ɛ fééni. Rasɩ́ɩ́la ɩmʊ́ ɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, fééni ketirú gɛ ɩgɛ́ɛ.
GEN 29:10 Sáátɩ wenkí Yaakúbu waana weeseni Labáanɩ wɛɛlɛ́ɛ Rasɩ́ɩ́la na isenúu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ fééni nɛ́, ngɛ waajáŋ itúu ɩtɩlɩná lɔkɔ itúúzi bʊ́ʊ́rɛ ɖizuláa nɛ́ ɩlɛ́ ivééni ɩnyɔ́ɔ.
GEN 29:11 Ngɛ woobó ikpíriki Rasɩ́ɩ́la ɩmʊ́ na wíídi, bʊdɔcɔ yɩ ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ.
GEN 29:12 Ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩ́na ɩjaa bɛgɛ́ɛ koobíre gɛ; ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Rebééka-dɛ́ɛ bú. Wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waajáŋ ise ibó ikéveeri tɩ ɩjaa Labáanɩ.
GEN 29:13 Labáanɩ waanɩ́ɩ baaŋmátɩ inewú-bú Yaakúbu-dɛ́ɛ tɔ́m bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ weeze ɩlɩ́ɩ ɩkázɩŋ yɩ, ikpíriki yɩ, ɩkpɔ́ɔ yɩ ɩkázʊ́ʊ́ná ɖaána. Baadála ɖaána nɛ́, ngɛ Yaakúbu waadɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bɩɩmɔɔná yɩ nɛ́ ifééri yɩ.
GEN 29:14 Ńna gɛ Labáanɩ weevééri yɩ sɩsɩ: «Tʊtʊʊ́rɛ, nyábá nyɛ́gɛ́ɛ máárʊ́ gɛ; mána nya koobíre kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ.» Tɔ́ɔ, irodúu ɖebilibili gɛ Yaakúbu wɔɔjɔ́ɔ Labáanɩ-jɔ́.
GEN 29:15 Wɩ́rɛ gɛ Labáanɩ weevééri yɩ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ nyɛ́gɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́-rɔ gɛ nyɔ́nvɔɔzɩ́ ma faala; bɩlɛ́ nɛ́, feeri ma wenbí máta mɛvɛ́rɛ nya nɛ́.»
GEN 29:16 Ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, Labáanɩ wɛná bíya aléewá nɔɔ́lɛ. Kʊ́bɔnɩ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Léya, kúmuú nɛ́, Rasɩ́ɩ́la.
GEN 29:17 Léya ɩlɛ́ waazá-daá cɔɔ́ɔ summ, bɩka Rasɩ́ɩ́la ɩlɛ́ waazɩ́ŋ aléeré, ɩbá ɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ.
GEN 29:18 Yaakúbu ɩgʊ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ Rasɩ́ɩ́la gɛ; ngɛ wɔɔdɔ́ Labáanɩ sɩsɩ: «Mánlám nya bɔwʊtá bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ nyɛ́dɛ́ɛ aléeré kúmuú Rasɩ́ɩ́la-rɔɔzɩ́.»
GEN 29:19 Wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Labáanɩ weedísi sɩsɩ: «Mava nya yɩ cɔɔ́ɔ ma kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ mava yɩ naárʊ yéḿ; cɔɔ mɔ́jɔ́.»
GEN 29:20 Ngɛ Yaakúbu waalá bɔwʊtá bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ ɩfɛ́rɛ Rasɩ́ɩ́la kʊjʊʊ́-rɔ. Ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, bɩ́ɩ́zɩ sɩḿ sɩɩgbɛdɩ́ gɛ sɩlá waazá-jɔ́ nyazɩ wɛ́ náálɛ bɩlɛ́.
GEN 29:21 Ngɛ wɔɔdɔ́ Labáanɩ sɩsɩ: «Bɩ́ɩ́zɩ ɖáázɩ́ɩ nɛ́, siizúluki, cele ma mɛɖɛɛlʊ́ mɔgbɔ́ɔ yɩ.»
GEN 29:22 Ngɛ Labáanɩ woobó ɩyáa ɩráa itúúzi balá hiije kɩḿ kɩdɛ́ɛ jíńgáárɩ́.
GEN 29:23 Bɩɩdásɩ ɖaanɩ́ŋa nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩwɛɛlɛ́ɛ Léya iboná Yaakúbu; ngɛ ɩ́na yɩ baavɩ́nɩ.
GEN 29:24 Bɩɩga nɛ́, Labáanɩ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ yoḿ alʊ́ Zílipa gɛ wɔɔgbɔ́ɔ icéle ɩwɛɛlɛ́ɛ ɩmʊ́ sɩsɩ ɩfɔ́ɔ́zɩ yɩ.
GEN 29:25 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ Yaakúbu woolósi ɩɖɛɛlʊ́ ɩzá-daá nɛ́, awé nbɩlɛ́, Léya nbɩlɛ́. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ Labáanɩ sɩsɩ: «We gɛ nyáálá ma bɩlɛ́. Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ kpɔwʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ gɛ máálá nya bɔwʊtá. We-rɔ gɛ nyóódúúli ma ɖɔ́.»
GEN 29:26 Ngɛ Labáanɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ cé nɛ́, newúu tánzaa ɩka kaáwʊ.
GEN 29:27 Nyána ceení ɩdɛ́ɛ́zɩ wɛ́ lʊbɛ kɩna ɖíi na ɖɩtáfáa nya waaganáa na ndásɩ nlá ma bɔwʊtá bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ ɖʊɖɔ.»
GEN 29:28 Yaakúbu woovu ɩlá bɩlɛ́ ɩ́na Léya bɛtɛ́ɛ́zɩ wɛ́ lʊbɛ ɖíi. Ngɛ Labáanɩ wɔɔgbɔ́ɔ ɩwɛɛlɛ́ɛ Rasɩ́ɩ́la itécelí yɩ.
GEN 29:29 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ yoḿ alʊ́ Bíla icéle Rasɩ́ɩ́la ɩmʊ́ sɩsɩ ɩfɔ́ɔ́zɩ yɩ.
GEN 29:30 Yaakúbu na Rasɩ́ɩ́la baadɩlɩ́ ɖamá; ngɛ Yaakúbu wɔɔzɔ́ɔ́lɩ yɩ bukúti bɩkɩ́lɩ Léya. Ngɛ wɔɔjɔ́ɔ Labáanɩ ɩmʊ́ ɩjɔ́ ɩtásɩ ɩfɔ́ɔ́zɩ yɩ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ ɖʊɖɔ.
GEN 29:31 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ baraazɔɔlɛ́ɛ Léya nɛ́, ngɛ waava yɩ lʊrʊ́ʊ, bɩka Rasɩ́ɩ́la ɩlɛ́ ɩbɩ́sɩ kaalʊrʊya.
GEN 29:32 Ngɛ Léya wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́ ɩfa yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Rʊ́bɛ́ɛnɩ. Wenbí nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waana fɛɛrɛ́ baaɖʊ ma ɖɛ nɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mawaalʊ́ wɔ́nzɔɔlɩ́ ma.»
GEN 29:33 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waadásɩ ɩyɛ́ɛ fuwá ɖʊɖɔ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waadɩlɩ́ sɩsɩ bádánjaa ma nɛ́, ngɛ waava ma ceení ɖʊɖɔ.» Ńna gɛ waava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Simeyɔ́ɔnɩ.
GEN 29:34 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, waadásɩ ɩyɛ́ɛ fuwá ɖʊɖɔ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ngɛ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ nɛ́, máálʊ́rʊ mawaalʊ́ bíya noódoozo nbɩlɛ́, wɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɩdɩ ɩtaná ma.» Bʊrɔɔzɩ́ gɛ baava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Léévi.
GEN 29:35 Ngɛ woogúti ɩyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́; ngɛ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mánzám Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.» Bʊrɔɔzɩ́ gɛ waava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yudáa, ɩcáŋ iyéle lʊrʊ́ʊ.
GEN 30:1 Rasɩ́ɩ́la wɔɔgɔ́nɩ ɩna sɩsɩ ɩvɛ́yɩ́na lʊrʊ́ʊ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ ɩgaa sʊ́ʊ́zɩ lám. Ngɛ wɔɔdɔ́ Yaakúbu sɩsɩ: «Fa ma bíya, a bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mánzɩ́m.»
GEN 30:2 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Yaakúbu wɛɛyɛɛná yɩ baaná sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ yáá wé, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́jɔ́; Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ ná nya lʊrʊ́ʊ.»
GEN 30:3 Ngɛ Rasɩ́ɩ́la sɩsɩ: «Bɛɛ mɛ́dɛ́ɛ yoḿ Bíla nɖɔ́, bo nyána yɩ ɩfɩ́nɩ ɩlʊ́rʊ na mɔgɔrɩ́ ibíya mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ meɖi ɩdɛ́ɛ alɩbáráka moyuú bíya.»
GEN 30:4 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Bíla ɩfa Yaakúbu ɩlɛ́ ɩ́na yɩ bafɩ́nɩ.
GEN 30:5 Ngɛ ɩlɛ́ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊrʊ ná Yaakúbu bú abaalʊ́.
GEN 30:6 Ngɛ Rasɩ́ɩ́la sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi ma. Waanɩ́ɩ mázʊ́lʊ́ńdɩ ɩfa mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bú abaalʊ́.» Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Dáanɩ.
GEN 30:7 Biigúti bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Bíla waadásɩ ɩyɛ́ɛ fuwá ɩlʊrʊná Yaakúbu bú sɩɩlɛ ńnɩ́ abaalʊ́.
GEN 30:8 Ngɛ Rasɩ́ɩ́la sɩsɩ: «Mána magaa ɖáálʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, ngɛ máágá yɩ.» Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Nɛfɩtalíi.
GEN 30:9 Léya ɩlɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩna sɩsɩ ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ waazɩ́ŋ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ yoḿ Zílipa ɖʊɖɔ ɩfa ɩwaalʊ́ Yaakúbu.
GEN 30:10 Ngɛ Zílipa waalʊrʊná Yaakúbu bú abaalʊ́.
GEN 30:11 Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Léya sɩsɩ: «Alehééri wenkí nɖɔ́.» Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Gaádɩ.
GEN 30:12 Bʊwɔ́rɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́, ngɛ Zílipa waadásɩ ɩyɛ́ɛ fuwá ɩlʊrʊná Yaakúbu bú abaalʊ́ sɩɩlɛ ńnɩ́.
GEN 30:13 Bɩnáábɩ́lɛ́ Léya sɩsɩ: «Kʊjʊʊ́ niíni wenkí nɖɔ́ ɖʊɖɔ; aléewá rɩ́ŋa sɩ bayáa ma gɛ sɩsɩ kʊjʊʊ́ niíni-dʊ́ʊ.» Ngɛ waava bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ bú yɩ́ɖɛ sɩsɩ Asɛ́ɛrɩ.
GEN 30:14 Mɩlá naárɛ kʊ́m sáátɩ gɛ Rʊ́bɛ́ɛnɩ waalɩ́ɩ ɩkáná lʊrʊ́ʊ cɔ́kɔ́ɔ́rɛ-bíya bɔjɔɔ́ɔ nyazɩ cʊ́cʊ́ɖɛ-bíya nɛ́ fɔɔ́-daá ɩkájaa ɩkɔ́gɔ́ná ɩgɔɔ Léya. Ngɛ Rasɩ́ɩ́la woobó ɩsʊ́lʊ Léya sɩsɩ: «Ówu, la suúru nva ma nbiyaalʊ́-dɛ́ɛ cʊ́cʊ́ɖɛ-bíya.»
GEN 30:15 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́ɛ́lɛ́ɛ mawaalʊ́ nɛ́, bɩdɔɖɔ́ɔ nya; nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ndásɩ nlɛ́ɛ móbú-dɛ́ɛ cʊ́cʊ́ɖɛ-bíya?» Ngɛ Rasɩ́ɩ́la woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, ɩ́sʊʊ nyɔ́wɔ́rɔ́ sinje iɖóo ɖɩkɛɛná cʊ́cʊ́ɖɛ-bíya.»
GEN 30:16 Ɖaanɩ́ŋa-rɔ Yaakúbu waagálɩɩ fɔɔ́ ɩtála nɛ́, ngɛ Léya waalɩ́ɩ ɩsɩ́ŋ yɩ sɩsɩ: «Mána nya sɩ ɖiɖoo ná sinje. Mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mébiyaalʊ́-dɛ́ɛ cʊ́cʊ́ɖɛ-bíya mɛgɛɛná sɩsɩ na ɖuɖóo.» Ngɛ Yaakúbu waazʊ́ʊ Léya wɔ́rɔ́ ɩ́na yɩ boɖóo nuvoowú kɩḿ.
GEN 30:17 Ɩsɔ́ɔ waamʊ Léya-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ, ngɛ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊrʊná Yaakúbu bú abaalʊ́ nʊʊwa ńnɩ́.
GEN 30:18 Ngɛ Léya sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ yoḿ mejéle mawaalʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛɛvɛ́rɛ ma kɩvɛrɛwʊ.» Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Isakáarɩ.
GEN 30:19 Waadásɩ ɩyɛ́ɛ fuwá ɖʊɖɔ ɩlʊrʊná Yaakúbu bú abaalʊ́ loɖo ńnɩ́.
GEN 30:20 Ngɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waalá ma kʊjɔɔwʊ kífeńgi; máálʊ́rʊ́ná mawaalʊ́ bíya kʊjʊ́nɩ loɖo nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ nɛ́, wánlaanáa ma.» Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Zabulɔ́ɔnɩ.
GEN 30:21 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waalʊ́rʊ bú aléeré ɩfa ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Dína.
GEN 30:22 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ɔ́zɩ Rasɩ́ɩ́la-rɔɔzɩ́ ɩmʊ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ ɩfa yɩ lʊrʊ́ʊ.
GEN 30:23 Ngɛ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́. Ńna gɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ma fɛɛrɛ́.»
GEN 30:24 Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ísifu. Ngɛ waazʊ́lʊ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩ́tasɩ ɩfa ɩmʊ́ bú abaalʊ́.
GEN 30:25 Ísifu-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yaakúbu wɔɔdɔ́ Labáanɩ sɩsɩ: «Cɛ ma megbé máɖaána.
GEN 30:26 Bɩlɛ́ nɛ́, cele ma mɛ́dɛ́ɛ aláa na mébíya máálá tɩmɛ́rɛ bɔrɔ nyɛ́dɛ́ɛ cé nɛ́ bɩka mɛɖɛ́ɛ. Nyádɩtɩŋa nyányɩ nŋɩ́nɩ́ mɔ́ɔ́vɔ́ɔ́zɩ nya nɛ́.»
GEN 30:27 Ngɛ Labáanɩ weevééri yɩ sɩsɩ: «Máávɩ́nɩ nya, mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ madɩlɩ́ sɩsɩ nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma alɩbáráka.
GEN 30:28 Bɩlɛ́ nɛ́, feeri ma nŋɩ́nɩ́ sɩ mɛvɛ́rɛ nya nɛ́.»
GEN 30:29 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Nyányɩ bɔwʊtá máálá nya kɩ nɛ́, ngɛ nyányɩ ɖʊɖɔ nŋɩ́nɩ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nyávʊ́ńdɩ kpɩná waabɩ́sɩ nɛ́.
GEN 30:30 Cʊ́kɔ wenkí nyávʊnwɛná kɩ naanɩ́ mɔgɔ́nɩ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ kɩɩbá kifizí. Ɖoo mɔ́gɔ́nɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ cé, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waabá ɩɖʊ nya alɩbáráka. Bɩɩdála mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ malá tɩmɛ́rɛ mɔvɔ́ɔ́zɩ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.»
GEN 30:31 Ngɛ Labáanɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ mɛ́vɛrɛ nya ɖɔ́.» Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Nkɛfɛ́rɛ ma nabʊ́rʊ, a nyéédísi wentí sɩ mevééri nya tɩ ɖɔ́ nɛ́ mánbaazɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná ketí, bɩka mɛbɛ́ɛ́ŋ tɩrɔɔzɩ́.
GEN 30:32 Sinje tɩtɩŋa, yele mazʊ́ʊ nyávʊ́ńdɩ kpɩná-daá madára yɛ ndɩ‑ndɩ. Mánlɩzɩ́ɩ fééni kɩ́kpádɩ́tɩ fɔɔlʊʊ́, malɩzɩ́ namɩ́nɩ-daá wentí tɩvʊ́ńdɩ wɔɔyɔ́ɔ yáá tɩɩja nɛ́ ɖʊɖɔ fɔɔlʊʊ́. Mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ sɩ nvɛ́rɛ ma kɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 30:33 A ceré wɔ́rɔ́ nyádɩtɩŋa nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ nna mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wenbí nɛ́, nyándɩlɩ́ɩ sɩsɩ módomúúli nya. A nyááná namɩ́nɩ wentí tɩrɩ́ŋa tɩvʊ́ńdɩ taca, na fééni tibiráa nɛ́ mɔ́jɔ́, mááŋmɩ́ɩ́lɩ tɩ gɛ.»
GEN 30:34 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Labáanɩ sɩsɩ: «Bɩ́la ńŋɩnáa nyɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́.»
GEN 30:35 Bɩɩjáŋ bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ gɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ɔ́zɩ agbɛzɛyɩ́wá tɩvʊ́ńdɩ waaja bɩca nɛ́, na namɩ́nɩ aláa tɩvʊ́ńdɩ wɔɔyɔ́ɔ bɩyɔ́ɔ nɛ́, na fééni tɩvʊ́ńdɩ waaja bɩca ɖʊɖɔ nɛ́ fɔɔlʊʊ́; ɩkpɔ́ɔ tɩlɛ́ ɩɖʊ ibiyaalɩnáa ndɛ́.
GEN 30:36 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ bakpɩ́ɩ́rɩ bakʊrʊ́ ńna bobó nyazɩ wɛ́ náádoozo boɖé-dɛ́ɛ bolíni ɩtára bána Yaakúbu bɔlɔwʊtáá. Ngɛ Yaakúbu ɩlɛ́ waawalɩ́ wéngetí fʊ́ńdɩ kpɩná aaga nɛ́ Labáanɩ-dɛ́ɛ.
GEN 30:37 Ńna gɛ Yaakúbu wɔɔgbɔ́ɔ tɩ́ɩ́nɩ natúdoozo natɩ́rɩ-dɛ́ɛ wɩlɛnísi lɩ́m ńzɩ ɩkɔná ikéreɖi bɩfʊ́lʊ.
GEN 30:38 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ wɩlɛnísi weegéreɖi sɩ bɩlɛ́ nɛ́ ɩkɔná ɩsɩ́ɩ nabɔ́ɔ́nɩ-daá fʊ́ńdɩ kpɩná wɔ́nnyɔɔ́ lɩ́m ɖɩdáarɛ tɩɩzá-jɔ́ sɩsɩ a tɩɩgɔ́nɩ sɩ tɩnyɔ́ɔ lɩ́m, tɩ́ngbáa ɖamá tɩbɛɛ́na wɩlɛnísi sɩḿ.
GEN 30:39 Fʊ́ńdɩ kpɩná wɔɔgɔ́nɩ tɩ́ngbáa ɖamá tínlosí wɩlɛnísi nɛ́, tɩɩgɔ́nɩ tɩ́nɖʊ́ʊ bíya nɛ́, natɩ́rɩ fʊ́ńdɩ cáa bɩjáa, natɩ́rɩ ɩyɔ́ɔ na natɩ́rɩ kaarásɩ‑kaarásɩ.
GEN 30:40 Amá, fééni wentí Yaakúbu waalɩzɩ́ tɩ fɔɔlʊʊ́ nɛ́, weeyéle tɩbɛɛ́na Labáanɩ-dɛ́ɛ ńdɩ wentí tɩjɔɔ́ɔ kaarásɩ‑kaarásɩ na tibiráa nɛ́. Waalá bɩlɛ́ ɩlɩzɩ́ fééni natɩ́rɩ fɔɔlʊʊ́ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ, idoyooziná tɩ Labáanɩ-dɛ́ɛ ńdɩ.
GEN 30:41 Báa sáa wenkí gɛ fééni tɩvɛɛdɛ́ɛ nɛ́ sɩ tɩkpa ɖamá, asée Yaakúbu wɔɔgɔ́gbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ wɩlɛnísi sɩḿ ɩkɔná ɩsɩ́ɩ tɩɖaanyɔɔɖɛ́ lɩ́m tɩɩzá-jɔ́.
GEN 30:42 A fééni bɔɔrásɩ sɩ tɩkpa ná ɖamá, ɩ́dɔ́ngɔná wɩlɛnísi sɩḿ ɩsɩ́ɩ tɩ. Ńna nɛ́, ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ńdɩ gɛ tɩvɛɛdɛ́ɛ nɛ́, bɩka Labáanɩ-dɛ́ɛ ńdɩ gɛ bɔɔrásɩ.
GEN 30:43 Ngɛ Yaakúbu waabá ɩbɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩbá iyuú fʊ́ńdɩ kpɩná kúmuwé na kʊ́bɔná; iyuú yomáa aláa na abaaláa, raakúḿwá na kpangbásɩ.
GEN 31:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Yaakúbu wooyuú ɩnɩ́ɩ Labáanɩ-dɛ́ɛ bíya wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɖájaa-dɛ́ɛ kpɩná rɩ́ŋa gɛ Yaakúbu woogúu ɩsɩ́ɩ ɩdɩ. Kpɩná amʊ́ aabɩsɩná na yɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɖɔ́.»
GEN 31:2 Ngɛ woogúti ɩna sɩsɩ wenbí ɩ́na Labáanɩ bavʊnjɔɔ́ɔ nɛ́ bɩɩgɛ́ɛ.
GEN 31:3 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná yɩ sɩsɩ: «Kpɩɩrɩ nbɩ́sɩ nyɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́ lé baalʊ́rʊ nya nɛ́; mána nya sɩ ɖɩcɔɔ ná.»
GEN 31:4 Ngɛ Yaakúbu weedíri bakáyáa Léya na Rasɩ́ɩ́la bɔkɔ́nɩ bɔmɔɔná yɩ fʊ́ńdɩ kpɩná-jɔ́ fɔɔ́-daá.
GEN 31:5 Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́ gɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Wenbí mána mɩ́jaa ɖávʊnjɔɔ́ɔ na bɩ nɛ́, mááná sɩsɩ wɛɛgɛ́ɛ. Amá, majaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ tɛbɛ́ɖɩ ma.
GEN 31:6 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ móɖóni rɩ́ŋa gɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ malaná mɩ́jaa bɔwʊtá.
GEN 31:7 Ngɛ ɩdɩtɩŋa weeyíli ma hálɩ bʊrɔ fuú wɛ́ngɛɛ́ mɛ́gɩvɛrɛwʊ wɛ́nvɛrɩ́ɩ ma nɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ tafa yɩ nɩ́bááwʊ sɩ ɩ́la ma bɩdaavé nɛ́.
GEN 31:8 A mɩ́jaa wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ a fʊ́ńdɩ kpɩná waaɖʊ bíya gɛ tɩjáa‑tɩjáa, mádɩ́lɩ́ sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́ sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩfɛ́rɛ ma nɛ́; wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, fʊ́ńdɩ kpɩná wángʊrʊ́ʊ sɩ tɩɖʊ nɛ́, na tɩɖʊ tɩjáa‑tɩjáa nɛ́ tiriké. A ngʊ́ wɔɔdɔ́ sɩsɩ fʊ́ńdɩ kpɩná sɩ tɩɖʊ bíya wenbá nɛ́, a bíya bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ kaarásɩ‑kaarásɩ, mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́ sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩfɛ́rɛ ma nɛ́, wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, na fʊ́ńdɩ kpɩná ɩtáɖʊ́ʊ bíya kaarásɩ‑kaarásɩ ɖʊɖɔ.
GEN 31:9 Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔɔná mɩ́jaa-dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa icéle ma.
GEN 31:10 Sáátɩ wenkí namɩ́nɩ wángbáa ɖamá nɛ́, wenbí mánnáa bɩ ɖoozire-daá nɛ́ nɖɔ́: mánnáa sɩsɩ agbɛzɛyɩ́wá wentí tɩ́ngbáa namɩ́nɩ aláa bɩlɛ́ nɛ́, natɩ́rɩ fʊ́ńdɩ cáa bɩjáa, natɩ́rɩ ɩyɔ́ɔ, na natɩ́rɩ kaarásɩ‑kaarásɩ.
GEN 31:11 Ɖoozire ɖɩḿ ɖɩdaá gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka wɔɔgɔ́nɩ ɩyáa ma sɩsɩ: “Yaakúbu!” Ngɛ mazɩ: “Mánááɖɔ́.”
GEN 31:12 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: “Kpaazɩ nyáázá ɩsɔ́ɔ́dáá nbɛ́ɛ́ŋ agbankúrú‑kúrúwá wentí tɩrɩ́ŋa tɩ́ngbáa fééni ɖɔ́ nɛ́, natɩ́rɩ fʊ́ńdɩ cáa bɩjáa, natɩ́rɩ ɩyɔ́ɔ, na natɩ́rɩ kaarásɩ‑kaarásɩ. Bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá; káma, mááná wenbí bɩrɩ́ŋa Labáanɩ wánlám nya nɛ́.
GEN 31:13 Mɔ́ɔ́ mánáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ nyɔ́rɔ́ Betɛ́ɛlɩ lé nyóózúu bʊ́ʊ́rɛ nbɩ́rɩ ɖʊgʊjʊʊ́-daá núm nɖúu nzɩ́ɩ sɩ nlá ma bɩ nɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́, kʊrʊ́ ngbɩ́ɩ́rɩ nlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna nbɩ́sɩ nyɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́ lé baalʊ́rʊ nya nɛ́.”»
GEN 31:14 Yaakúbu waadɩ́ wɛ tɔ́m bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Rasɩ́ɩ́la na Léya boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́wɛná nabʊ́rʊ yáá tííbí nakɩ́rɩ ɖájaa-dɛ́ɛ ɖʊɖɔ?
GEN 31:15 Ɩdɔkpɔ́ɔ ɖáa ɩbɩsɩná ɩgɔma bɩka ɩkpɔ́ɔ ɖáa ɩyá iɖi ɖéliideé?
GEN 31:16 Ɖɔ́ɔ́lɛ wenɖé ɖɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ ɖɛ ɖájaa-jɔ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖána ɖébíya ɖɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ nbɩlɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, la wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nya bɩ nɛ́.»
GEN 31:17 Ngɛ Yaakúbu wɔɔdɔ́ ɩɖɛɛlɩnáa na ibíya bakpa raakúḿwá-rɔɔzɩ́ bakʊrʊ́.
GEN 31:18 Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ wɛɛgbɛdɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ ɩvʊngɔwɛná ɖɛ nɛ́; ɩkpɛdɩ́na ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná weená ɩvʊngɔwɛná yɛ ɖoo Padan-Aráamɩ nɛ́. Baagʊrʊ́ nɛ́, hálɩ Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩjaa Ɩsaáka-jɔ́.
GEN 31:19 Labáanɩ wɛ́ńɖɛ́ɛ́ ɩdɛ́ɛ fééni fʊ́m gɛ Rasɩ́ɩ́la waalá ɖɛfɛɛ ɩŋmɩ́ɩ́lɩ ɩjaa ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ lɩzásɩ.
GEN 31:20 Yaakúbu sɩ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, weeyíli Aráamɩ abaalʊ́ Labáanɩ gɛ; idefééri yɩ sɩ wɛ́nɖɛɛ́.
GEN 31:21 Sɩ ise nɛ́, wɛɛgbɛdɩ́na wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́. Waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ woobó ɩɖʊ buwá ɩtɛ́sɩ, ɩkpɔɔná Galáadɩ bʊ́ʊ fáráńdɩ́.
GEN 31:22 Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ gɛ beevééri Labáanɩ sɩsɩ Yaakúbu weeze.
GEN 31:23 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ igoobíya abaaláa banyáa batá ɩwɔ́rɔ́. Baanʊ́ŋ hálɩ wɛ́ lʊbɛ naanɩ́ bobó bɔkɔ́mɔ́ɔ́ná yɩ Galáadɩ bʊ́ʊ-jɔ́.
GEN 31:24 Amá, nuvoowú-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Aráamɩ abaalʊ́ Labáanɩ-rɔ ɖoozire-daá ifééri yɩ sɩsɩ: «Bɩ́kacɩ́ nya ndɔ́ Yaakúbu tɔ́m natɩ́rɩ: báa kífeńbi, báa bɩdaavé nɛ́.»
GEN 31:25 Ngɛ Labáanɩ woobó ɩmɔɔná Yaakúbu. Baadála nɛ́, ɩlɛ́ wóńzúú ɩdɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ Galáadɩ bʊ́ʊ-rɔ; ngɛ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ na igoobíya boozúu bɛdɛ́ɛ ńga ńna.
GEN 31:26 Ngɛ Labáanɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yaakúbu sɩsɩ: «We gɛ nyáálá bɩlɛ́; ngbetíi-rɔ gɛ nyééyíli ma ngʊrʊ́ ngɔ́gbɔ́ɔ mɛwɛɛlɩnáa ngézéná nyazɩ yowú gɛ nyóóyóo ngágbá wɛ bɩlɛ́.
GEN 31:27 Bɩyáásɩ́ gɛ ńdafʊ́ńveeri ma nyɛ́dɛ́ɛ kɛɖɛɛ́ gɛ nyééyíli ma nmʊ́sɩ ngézé. Nyaraavʊ́ńveeri ma ɖɔ́, ayɛnɛ́ɛ na lóózi na kamɩ́nɩ gɛ maraayéle ngɛ́ɖɛ́ɛ́ná.
GEN 31:28 Nyáálá bɩlɛ́ ńdeyéle megbíriki mɛwɛɛlɩnáa na bebíya. Wenbí nyáálá ɖɔ́ nɛ́, ńdábá nlá péḿ.
GEN 31:29 Mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mɔ́wɛná yíko malá nya bɩdaavé nɛ́. Amá, mɩ́jaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ weevééri ma keɖee nuvoowú sɩsɩ bɩ́kacɩ́ ma maŋmátɩ nya kífeńdi natɩ́rɩ yáá tɩdaavé nɛ́.
GEN 31:30 Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ nyáázá waanyɩŋná njaa-dɛ́ɛ ngágʊ́rʊ́ nyéngbém nɛ́, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ nyáagáŋmɩɩlɩ málɩ́zásɩ.»
GEN 31:31 Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Wenbí mɛ́ɛ́nyɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɔ́kɔkɔ́nɩ mevééri nya na nlɛ́ɛ nwɛɛlɩnáa.
GEN 31:32 Amá, nyálɩ́zásɩ nɛ́, sɩ nna sɩ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́ weení-jɔ́ nɛ́, bʊdʊ́ʊ weezuú fɛ́yɩ́. Yaazɩ ɖágbɩ́ná rɩ́ŋa ɖɛ́dɛ́ɛ ńba ɩzá-daá cé. Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ nna bɩ bɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, kpɔɔ.» Yaakúbu tatɩlɩ́ sɩsɩ Rasɩ́ɩ́la waagáŋmɩɩlɩ lɩzásɩ.
GEN 31:33 Ngɛ Labáanɩ waazʊ́ʊ Yaakúbu-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ, ɩsʊ́ʊ Léya-dɛ́ɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ, ɩsʊ́ʊ Léya na Rasɩ́ɩ́la bɛdɛ́ɛ yomáa lɛ́ɛ́nɩ́-dɛ́ɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ; na bɩrɩ́ŋa, ɩdana nabʊ́rʊ. Tɔ́ɔ, waagálɩɩ Léya-dɛ́ɛ nɛ́, Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ gɛ waazʊ́ʊ.
GEN 31:34 Rasɩ́ɩ́la waavʊ́ńgbɔwʊ́ lɩzásɩ sɩḿ gɛ ɩkáɖʊ́ raakúḿ kpelé-daá bɩka ɩkpa ɩkɔ́jɔ́ɔ bʊrɔɔzɩ́. Labáanɩ waayáázɩ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ rɩ́ŋa-daá, ɩdana nabʊ́rʊ.
GEN 31:35 Ngɛ Rasɩ́ɩ́la wɔɔdɔ́ ɩjaa sɩsɩ: «Baabá, a mádakʊ́rʊ́ nyáázá-daá, bɩ́kawɩ́ɩ́zɩ nya, aláa kʊdɔḿ wɛná na ma.» Ngɛ Labáanɩ waajáa lɩzásɩ sɩna ɩwɩ́ɩ ɩdana.
GEN 31:36 Ngɛ Yaakúbu wɛɛyɛ́ɛ baaná wónÿoonáa Labáanɩ sɩsɩ: «Kidaavééníti wentí gɛ máábá malá nya, taalɩ́ wenkí gɛ máálá nya gɛ nyáábá ngʊrʊ́ nyágadɩ́nɛɛ mɔ́wɔ́rɔ́ ɖóni-ɖóni bɩlɛ́.
GEN 31:37 Nyáábá nÿáázɩ mágbɩná rɩ́ŋa nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, we gɛ nyááná bɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ. Wɩlɩ ma bɩ mogoobíya na ngoobíya ɩzá-daá cé bɛlɛ́ batára ɖáa tɔ́m.
GEN 31:38 Bɩ́ɩ́zɩ ákoowú nɖɔ́ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ nyɔ́jɔ́ nɛ́, kɛtɛngɛrɛ nyévéwu yáá nyánáḿ naárʊ tɔbɔ́lɔsɩ cáńfáná mɔdɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ agbaŋ nakɩ́rɩ sɔ́m.
GEN 31:39 Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ kɛtɛngɛrɛ mɔ́dɔkɔ́ná nya fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ neɖére sɩsɩ fanaḿ naárʊ waagba ná ɖɛ ɖɩsɩ́. Bɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́, mágʊjʊʊ́-daá gɛ bɩ́ndɛ́rɛ́dɛ́m. A baaŋmɩ́ɩ́lɩ ma ɩdaawʊ́, asée nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ ma mɛvɛ́rɛ, a ngʊ́ nuvoowú gɛ baaŋmɩ́ɩ́lɩ ma, asée mɛvɛ́rɛ nya.
GEN 31:40 Ɩdaawʊ́-daá, bɩlɛ́ gɛ wɩ́sɩ wɔ́nwɔ́m ma, nuvoowú, kaanɩŋá wángʊ́ʊ ma; bɩka ɖóm fɛ́yɩ́.
GEN 31:41 Ábá, bɩ́ɩ́zɩ ákoowú nbɩlɛ́ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ nyáɖaána-daá nɛ́; malá nya nyɛ́dɛ́ɛ aléewá-rɔɔzɩ́ bɔwʊtá bɩ́ɩ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́; mɛbɛ́ɛ́ŋ nyɛ́dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná-rɔ bɩ́ɩ́zɩ loɖo; mɛ́dɛ́ɛ fɛrɩ́tɩ sɩ nvɛ́rɛ ma nɛ́, ngɛ́ɛ hálɩ bʊrɔ fuú.
GEN 31:42 A bɩdɛkɛ́ɛ majaájaa Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ Ɩsaáka wánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ nɩdáárɛ nɛ́, sɩ́ŋɛ́ɛ mɔ́wɔ́rɔ́, nyaraaɖɔ́ɔ ma gɛ mɛɖɛ́ɛ nʊ́ʊ́zɩ yéḿ. Amá, Ɩsɔ́ɔ waana máɖɩwɩɩrɛ na mɛ́dɛ́ɛ konkárɩ́; bʊrɔɔzɩ́ keɖee nuvoowú weeɖéézi toovonúm.»
GEN 31:43 Ngɛ Labáanɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Aléewá bana, mádɩɩná wɛ; bebíya, mébíya nbɩlɛ́, fʊ́ńdɩ kpɩná ana arɩ́ŋa, mádɩɩná; wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá nyɛ́bɛɛ́na ɖɔ́ nɛ́, mádɩɩná. Ngɛ bɩjɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, sinje we gɛ sɩ mabɩ́ɩ́zɩ malá mɛwɛɛlɩnáa na bebíya baalʊ́rʊ wɛ nɛ́.
GEN 31:44 Bɩlɛ́ nɛ́, yele mána nya ɖiɖi keɖiyá sɩ kalɩzɩ́ mána nya seríya nɛ́.»
GEN 31:45 Ngɛ Yaakúbu wɛɛzɛlɩ́ bʊ́ʊ́rɛ isúu.
GEN 31:46 Ngɛ wɔɔdɔ́ igoobíya sɩsɩ bɔ́kɔdɔɔzɩ bɔ́; ngɛ bɔɔdɔ́ɔ́zɩ bɔ́ basɩ́ɩ fuúre, barɩ́ŋa bakpa bɔcɔ́ɔ arɔ beɖi kíɖíím.
GEN 31:47 Ngɛ Labáanɩ waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yegáarɩ-Sahadúta, bɩka Yaakúbu ɩlɛ́ ɩfa ɖɛ yɩ́ɖɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ Galɛ́ɛdɩ.
GEN 31:48 Ńnaamʊ́ gɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Bɔ́ ana ɖáágáa yɛ sinje ɖɔ́ nɛ́, ánlɩzɩ́ɩ kʊ seríya mána nya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá.» Bʊrɔɔzɩ́ gɛ baava yɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Galɛ́ɛdɩ.
GEN 31:49 Ngɛ baadáyáa yɛ sɩsɩ Mísipa; káma, Labáanɩ wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «A mána nya ɖódokúti ɖɩna ɖamá, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ífere ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
GEN 31:50 A nyáánáázɩ mɛ́wɛɛlɩnáa yáá ngúti ngbɔ́ɔ aláa ndasɩná wɛ, tɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ; amá, Ɩsɔ́ɔ gɛ.»
GEN 31:51 Ngɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ Yaakúbu sɩsɩ: «Bɛɛ bɔ́ ɖáagáa yɛ nɛ́ nɖɔ́; bʊ́ʊ́rɛ móózúu ɖɛ nɛ́ nɖɔ́.
GEN 31:52 Aabɩ́sɩ ɖɛ́dɛ́ɛ seríya-dɩnáa, mɛ́dɛ́nvɛlɩ́ yɛ mɔɖɔ́kɩ nyánɩ́bááwʊ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ńdɛ́vɛlɩ́ yɛ nɖɔ́kɩ mánɩ́bááwʊ nlá ma bɩdaavé nɛ́.
GEN 31:53 Ibrahím na Nahɔ́ɔrɩ, bajaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ɩ́sɩŋ seríya mána nya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá.» Ngɛ Yaakúbu waamʊná Ɩsɔ́ɔ ɩjaa Ɩsaáka wánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ nɩdáárɛ nɛ́;
GEN 31:54 ɩcáŋ ɩlá sarɔ́ɔ bʊ́ʊ-daá ńna; ɩyáa igoobíya jíńgáárɩ́; beeɖi bɩtɛ́ nɛ́, bʊ́ʊ-daá ńnaamʊ́ gɛ baawalɩ́ boɖóo.
GEN 32:1 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ngɛ Labáanɩ wɔɔjɔ́ɔ́rɩ ibó ikpíriki ɩwɛɛlɩnáa na bebíya; ngɛ waaɖʊ wɛ alɩbáráka. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ waabɩ́sɩ ikpé ɩdɛ́ɛ.
GEN 32:2 Yaakúbu waagʊrʊ́ wéngbém nɛ́, ɩbamáa ɖɛɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá wɛɛgɛ́tɩ yɩ.
GEN 32:3 Sáátɩ wenkí waajáŋ ɩna wɛ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Cé gɛ Ɩsɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ ńba baɖaaduuziɖé.» Ngɛ waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Mahanayíim.
GEN 32:4 Ngɛ waagʊ́sɩ ɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa itíri ɩɖawaalʊ Ísááwʊ-jɔ́ Seyíiri tɛ́ɛ́dɩ tɩgɔwɛ Edɔ́m nɛ́ tɩdaá.
GEN 32:5 Bɛlɛ́ sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wentí sɩ ikéveeri mágʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ nɛ́ nɖɔ́: Ivééri yɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ ɩdɛ́ɛ yoḿ Yaakúbu mánŋmatɩ kʊ yɩ sɩsɩ ɖoo bɩrɩ́ŋa, Labáanɩ-dɛ́ɛ gɛ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ; ngɛ ɩjɔ́ gɛ mááwálɩ́ mɔjɔ́ɔ hálɩ na sinje.
GEN 32:6 Mɔ́wɛná náánɩ, kpangbásɩ, fééni, yomáa aláa na abaaláa. Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ méédíri sɩ béfeeri mádʊ́ʊ sɩsɩ: “Máávɩ́nɩ nya, cɛ ma.”»
GEN 32:7 Tɩndɩnáa woobó bakábɩsɩ nɛ́, ngɛ bɔɔgɔ́nɩ befééri yɩ sɩsɩ: «Ɖóóbó ɖɩna nɖawaalʊ Ísááwʊ nɛ́, waagágʊ́rʊ́ ɩgɛrɛŋɛ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ nya, ɩ́gana ɩráa kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400).»
GEN 32:8 Baaŋmátɩ bɩlɛ́ Yaakúbu ɩnɩ́ɩ nɛ́, ɩdaá lɩ́m wɛɛjɛ́; ɩdɔnʊʊ́ ɩyɔ́ɔ́lɩ. Ngɛ waadára ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nabʊ́lɛ, bɩkpɛdɩ́na fééni, nemísi, náánɩ, na raakúḿwá
GEN 32:9 sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ Ísááwʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩkɛtɩná fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ gɛ sɩ iyóo kɩ, fɔɔlʊʊ́ kɩɩganáa wánbɩɩzɩ́ kise.»
GEN 32:10 Ngɛ sɩsɩ: «Óo, majaájaa Ibrahím na majaa Ɩsaáka bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, nyéévééri ma sɩsɩ mábɩsɩ mɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́ lé baalʊ́rʊ ma nɛ́, nyazɩ nyánlám ma kazɔ́ɔ ńbɩ.
GEN 32:11 Mádʊ́ʊ, mádatála nlá isóórómíti nvu mɔ́ɔ́ nyóyóḿ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ ɖɔ́; ɖooriká gɛ mɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ mɛdɛ́sɩ Yɔrɔdáanɩ buwá kana; amá, sinje máagábɩ́sɩ na zamɔ́ɔ fɔɔlɩ́nɩ natɩ́lɛ.
GEN 32:12 La suúru nlɩzɩ́ ma maɖawaalʊ Ísááwʊ ndɛ́; mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩkʊ mɛɖɛɛlɩnáa na mébíya.
GEN 32:13 Aa tɔ́ɔ, nyɔ́ɔ́dɔ́ ma gɛ sɩsɩ nyánlám ma kazɔ́ɔ ńbɩ nɖʊ mébíya-bíya alɩbáráka bɔɖɔ́ɔ bádánbɩɩzɩ bakála wɛ nyazɩ tenkú nɔɔ́-jɔ́ kanyɩ́ŋa bɩlɛ́.»
GEN 32:14 Ńna gɛ Yaakúbu waawalɩ́ ɩfɩ́nɩ iɖóo. Ngɛ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná awɛ ɩjɔ́ nɛ́ adaá ɩlɩzɩ́ kʊjɔ́ɔ́nɩ natɩ́rɩ ɩsɩ́ɩ ɩɖawaalʊ Ísááwʊ.
GEN 32:15 Waalɩzɩ́ namɩ́nɩ kákpáŋa (200), agbɛzɛyɩ́wá ákoowú (20), fééni aláa kákpáŋa (200), agbankúrú‑kúrúwá ákoowú, (20)
GEN 32:16 Raakúḿwá aláa ákoosaaláa (30) tɩ́na tibíya tɩbamáa mʊzʊ́ʊ nɛ́, náánɩ aláa nɛɛ́lɛ (40) na tɩdɛ́ɛ abaaláa fuú (10), kpangbásɩ aláa ákoowú (20), na sɩdɛ́ɛ abaaláa fuú (10).
GEN 32:17 Ngɛ waadára fʊ́ńdɩ kpɩná amʊ́ fuwé-fuwé icéle ɩdɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa, báa weení, fuúre kʊ́ɖʊńɖɛ, ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ bɛ́tɛ́ ɩmʊ́ nɩ́bááwʊ, bɩka beyéle fuúre báa wenɖé ɩlaná ɖɩrɔwʊ́ bolíni cʊ́kɔ-cʊ́kɔ.
GEN 32:18 Ngɛ wɔɔdɔ́ badaá weení ɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ maɖawaalʊ Ísááwʊ wɛɛgɛ́tɩ nya gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nya sɩsɩ awéní-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ nyɔ́ɔ́, lé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́, ngɛ awéní tɩɩná fʊ́ńdɩ kpɩná adɛ́ɛ nya nɩ́bááwʊ ɖɔ́ nɛ́,
GEN 32:19 busi yɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ yoḿ Yaakúbu tɩɩná nya; ɩdɩɩná fʊ́ńdɩ kpɩná ɖʊɖɔ; kʊjɔɔwʊ gɛ waagála ɩgʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ; ɩdɩtɩŋa ɩgɔwɛ bʊwɔ́rɔ́ ɩgɛgɛrɛŋɛ.»
GEN 32:20 Tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ tɩḿ nɔ́ɔ́ gɛ wɔɔdɔ́ sɩɩlɛ ńnɩ́, ɩtɔ́ toozo ńnɩ́, na wenbá barɩ́ŋa bɛ́nɖɛɛnáa fʊ́ńdɩ kpɩná amʊ́ nɛ́, sɩsɩ a bɩgɛ́ɛ baana ɩgʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ, bɩlɛ́ gɛ sɩ báŋmatɩ yɩ.
GEN 32:21 Na batásɩ befééri yɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ yoḿ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa ɩgɔwɛ bɔwɔ́rɔ́ ɩgɛgɛrɛŋɛ, sɩsɩ kʊjɔɔwʊ kɩdɛ́ɛ ɩmʊ́ nɩ́bááwʊ ɖɔ́ nɛ́ gɛ ɩmʊ́ sɩ ɩfɛɛzɩná ɩgʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ wenbiré, na ɩmʊ́ ɩ́na yɩ bɔkɔ́nɩ bana ɖamá. Nabʊ́rʊ, ɩmʊ́ ɩ́na yɩ bɛdɛ́ɛ ɖamá náa-daá, wánmʊ́ʊ ɩmʊ́ kazɔ́ɔ.
GEN 32:22 Ngɛ wɛɛdɛ́ɛ́zɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ rɩ́ŋa nɩ́bááwʊ tɩɖɛ́ɛ, bɩka ɩmʊ́ ɩwalɩ́ ɖɩdáarɛ lé boozúu nɛ́ iɖóo.
GEN 32:23 Nuvoowú kɩḿ kɩdaá gɛ waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ aláa lɛ́ɛ́nɩ́ na bɛdɛ́ɛ yomáa lɛ́ɛ́nɩ́, na ɩdɛ́ɛ bíya fuú na naárʊ iboná wɛ bɛtɛ́sɩ buwá bánÿaá kɛ sɩsɩ Yabɔ́ɔkɩ nɛ́ kɛdɛ́ɛ lɩ́m tɔɖɔ́ɔ ɖɩdáarɛ;
GEN 32:24 ɩtɛsɩná ɖʊɖɔ wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́.
GEN 32:25 Ngɛ ɩmʊ́ waawalɩ́ iriké. Ngɛ nuvoowú kɩḿ kɩdaá, ɩrʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩ́na yɩ balʊ́ hálɩ asʊbáa.
GEN 32:26 Bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ waana sɩsɩ ɩ́dánbɩɩzɩ ɩká Yaakúbu nɛ́, ngɛ waamá ɩdɩnɔɔ́-rɔ tɩnɔɔ́ ɩcáŋ kabʊʊ́dɩ.
GEN 32:27 Ngɛ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Tɛ́ɛ́wʊ wénvém kʊ bɩlɛ́, yele ma mɛɖɛ́ɛ.» Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A ńdáɖʊ́ ma alɩbáráka, mɛ́vɛ́yɩ́ ménÿelíi nya nɖɛ́ɛ.»
GEN 32:28 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bánÿaá nya sɩsɩ wé.» Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Yaakúbu».
GEN 32:29 Ngɛ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, bádándayaa nya ɩsɩ Yaakúbu; amá, sɩ bayáa nya gɛ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ, káma, nyána Ɩsɔ́ɔ na ɩráa mɩ́ɩ́lʊ́, ngɛ nyééɖí.»
GEN 32:30 Ńna gɛ Yaakúbu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «La suúru nvééri ma nyáyɩ́ɖɛ.» Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Ngbetíi-rɔ gɛ nyɔ́nbɔɔzɩ́ máyɩ́ɖɛ.» Ngɛ waaɖʊ yɩ alɩbáráka ńna.
GEN 32:31 Ńnaamʊ́ gɛ Yaakúbu waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Peniyɛ́ɛlɩ, wenbí nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Mááná Ɩsɔ́ɔ ɩzá na ɩzá, bɩka méweezuú talɩ́ɩ.»
GEN 32:32 Wɩ́sɩ sɩ sɩlɩ́ɩ nɛ́, wɛ́ńgɛvɛlɩ́ Peniyɛ́ɛlɩ, bɩka wánganʊŋ́ tɩnɔɔ́-rɔ.
GEN 32:33 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ hálɩ na sinje Israyɛ́ɛlɩ bíya tɔ́ndɔtɔwʊ́ tɩnɔɔ́ fóle sɔ́m. Káma, Yaakúbu-dɛ́ɛ tɩnɔɔ́ fóle ɖɩḿ ɖɩɖɩdáarɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waamá.
GEN 33:1 Yaakúbu waagʊ́sɩ waazá ɩkɛ́bɛ́ɛŋ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waagáná Ísááwʊ kɛrɛŋɛ ɩ́gana ɩráa kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400). Ngɛ waadára bíya icéle Léya na Rasɩ́ɩ́la na yomáa lɛ́ɛ́nɩ́.
GEN 33:2 Ngɛ wɔɔdɔ́ yomáa bɛḿ bána bebíya bɛtɛ nɩ́bááwʊ; bɛlɛ́ bɔwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Léya na ibíya baadɩ́nɩ; ngɛ Rasɩ́ɩ́la na Ísifu bɛlɛ́ bɛɛdɛ́ɛ́zɩ fúu bɔwɔ́rɔ́.
GEN 33:3 Ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wɛɛdɛ ná wɛ nɩ́bááwʊ. Naanɩ́ ɩtála ɩɖawaalʊ ɩzá-daá nɛ́, bʊrɔ lʊbɛ gɛ woozóm adɛ.
GEN 33:4 Ngɛ Ísááwʊ weeze ɩkázɩŋ yɩ; ɩnyáa ikpíriki yɩ. Ngɛ baabáázɩ wíídi.
GEN 33:5 Ísááwʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩkʊ́sɩ ɩgʊjʊʊ́ ɩbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, waana aláa na bíya; ngɛ sɩsɩ: «Wenbá gɛ ɩráa bana baagálaazɩ nya ɖɔ́ nɛ́.» Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bíya Ɩsɔ́ɔ waava ma wɛ nɛ́ nbɩlɛ́.»
GEN 33:6 Ńna gɛ yomáa aláa na bebíya bɛlɛ́ boogóduu baká baɖʊná-rɔ.
GEN 33:7 Ngɛ Léya na ibíya ɖʊɖɔ boogóduu baká baɖʊná-rɔ. Ngɛ Ísifu na Rasɩ́ɩ́la bɔɔmɔ́ɔ bokóduu baká baɖʊná-rɔ ɖʊɖɔ.
GEN 33:8 Ńnaamʊ́ gɛ Ísááwʊ sɩsɩ: «Fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa mɛ́ɛ́gɛ́gɛ́tɩ yɛ ɖɔ́ nɛ́, we gɛ nyáázɩ́ɩ sɩ nlaná.» Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́, sɩ mavɩnɩná nya gɛ.»
GEN 33:9 Ngɛ Ísááwʊ sɩsɩ: «Ménewú, bɩbá bʊwɛ mɔ́jɔ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔkɩ.»
GEN 33:10 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Aayɩ́, la suúru, a ɖé nyɛ́ɛ́jɛ́ ma, tisi nmʊ mágʊjɔɔwʊ mɛ́ńdɛ́; káma, mɛ́dɛ́ɛ nya náa cɔɔ́ɔ ma gɛ nyazɩ Ɩsɔ́ɔ gɛ mááná; ngɛ toovonúm, nyáámʊ́ ma nʊ́ʊ́zɩ nasɩ́lɛ.
GEN 33:11 Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma alɩbáráka, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ ma takáásɩ́; bɩlɛ́ nɛ́, la suúru ndísi nmʊ mágʊjɔɔwʊ máálá nya kɩ nɛ́.» Bɩlɛ́ gɛ waalaaná Ísááwʊ caarɩ́ hálɩ ɩlɛ́ ɩtɛ́ ɩmʊ.
GEN 33:12 Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Ɖʊ́kʊ́rʊ́ ɖɩɖɛ́ɛ maláázɩ nya.»
GEN 33:13 Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Mágʊ́bɔnɩ́, nyányɩ sɩsɩ bíya ɩbá bɛvɛ́yɩ́ fɩ́ya ɖɔ́, ngʊ́ ɖʊɖɔ mɔ́wɛná fééni na náánɩ ásɔ́ɔ́nɩ́náa. A ɖéégbí tɩ ɖóni tɩnʊ́ŋ wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa wánzɩ́m.
GEN 33:14 Bɩlɛ́ nɛ́, mágʊ́bɔnɩ́, tɛ nɩ́bááwʊ ndóróbó, mɔ́ɔ́ mónvúu mávʊ́ńdɩ kpɩná na bíya-dɛ́ɛ nʊŋɛ́ mɔgɔ́mɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ Seyíiri.»
GEN 33:15 Ngɛ Ísááwʊ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, ménÿelenáa nya mááráa nɛbɛ́rɛ.» Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Na bɩlá wé; a nyáábá nmʊ ma kazɔ́ɔ, bɩɩɖɔ́ɔ.»
GEN 33:16 Ngɛ Ísááwʊ waajáŋ isúu ɩbɩ́sɩ Seyíiri wɩ́rɛ ɖɩḿ.
GEN 33:17 Yaakúbu ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ Sukɔ́ɔtɩ. Ngɛ woobó ɩma ɩdɩ ɖɔɔ́, ɩma fʊ́ńdɩ kpɩná kɛ́rɛ́ɛ́zɩ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bánÿaá ɖɩdáarɛ ɖɩḿ sɩsɩ Sukɔ́ɔtɩ, bugutoluú sɩsɩ kɛ́rɛ́ɛ́zɩ.
GEN 33:18 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Yaakúbu waagálɩɩ Padan-Aráamɩ ɩtala ná alaafɩ́ya Sɩkɛ́ɛm, Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Waadála nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ-jɔ́ ńna gɛ woozúu.
GEN 33:19 Laadɔ́ɔ wenká-rɔ woozúu nɛ́, Amɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ bú Sɩkɛ́ɛm-dɛ́ɛ bíya-jɔ́ gɛ waamʊ kɛ ɩfɛ́rɛ liidásɩ nɩɩ́nʊ́wá.
GEN 33:20 Ngɛ Yaakúbu waama Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ ńnaamʊ́ ɩfa yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Ɛ́ɛlɩ-Elohée-Israyɛ́ɛlɩ.
GEN 34:1 Wɩ́rɛ gɛ Yaakúbu wɛɛlɛ́ɛ Dína waalɩ́ɩ sɩsɩ wónboɖé ɩkáná tɛ́ɛ́dɩ-daá aléewá. Dína ɩmʊ́ nɛ́, Léya waalʊrʊná Yaakúbu bú weení nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 34:2 Wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, fáráńdɩ́ kɩḿ kɩdɛ́ɛ wúro Hivíi ńnɩ́ Amɔ́ɔrɩ biyaalʊ́ Sɩkɛ́ɛm waana yɩ. Ngɛ ɩlɛ́ weegbí yɩ ɩɖɛɛná ikóɖóóná ɩfɔrɔ́sɩ yɩ.
GEN 34:3 Ngɛ Yaakúbu wɛɛlɛ́ɛ Dína waazʊ́ʊ afobú kezeŋa. Ngɛ waadɩ́ tɔ́m tɩ́nbɩɩzɩ́ tɩyɔ́ iwenbiré nɛ́ ifééri yɩ.
GEN 34:4 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩjaa Amɔ́ɔrɩ sɩsɩ: «Bo ngázʊlʊ ma aléeré ceení, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ sɩ mɔgbɔ́ɔ.»
GEN 34:5 Yaakúbu ɩlɛ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ afobú ɩmʊ́ wɔɔvɔrɔ́sɩ ɩmʊ́ ɩwɛɛlɛ́ɛ Dína. Ibiyaalɩnáa wɛ́ńɖɛ́ɛ́ná ɩvʊ́ńdɩ kpɩná fásɩ-daá nɛ́, woozu ɖɛfɛɛ ɩdaŋmátɩ, hálɩ bɛlɛ́ bakábɩsɩ.
GEN 34:6 Ngɛ Sɩkɛ́ɛm ɩjaa Amɔ́ɔrɩ waagʊrʊ́ ibó Yaakúbu-jɔ́ sɩ ɩkáŋmátɩ́na yɩ.
GEN 34:7 Yaakúbu biyaalɩnáa waagálɩɩ fɔɔ́ batála gɛ baanɩ́ɩ wenbí bɩɩlá bɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ bɩna bɩbá bɩgɛ́ɛ bɛḿ Israyɛ́ɛlɩ bíya kʊdʊ́ʊ́wʊ gɛ. Ńna gɛ baabá bɛyɛ́ɛ baaná. Wenbí wɔɔvɔrɔ́sɩ bɛḿ benewú nɛ́, bɩdabá bɩmɔɔná bɩlɛ́. Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ balá Israyɛ́ɛlɩ bíya bɩlɛ́.
GEN 34:8 Amɔ́ɔrɩ woobó nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ tɔ́m ɩŋmátɩ wɛ sɩsɩ: «Mebiyaalʊ́ Sɩkɛ́ɛm wenbiré waabá bɩsʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ bú aléeré ceení, ɩlá suúru ɩfa ma yɩ mejéle mebiyaalʊ́ ɩmʊ́.
GEN 34:9 Ɖána mɩ́ɩ ɖíɖí keɖiyá, ɖɔ́ngbɔwʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ aléewá bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́ngbɔwʊ́ʊ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba.
GEN 34:10 Ɩjɔ́ɔ ɖána mɩ́ɩ, mɩ́jɔwʊ́ʊ gɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩjɔɔ́ɔ; mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩlá fótóósi bɩka iyuú laadásɩ ɖʊɖɔ ɩsɩ́ɩ mɩ́dɩ.»
GEN 34:11 Ngɛ Sɩkɛ́ɛm woovulú ɩnɔɔ́ ifééri Dína ɖawaalɩnáa na ɩjaa sɩsɩ: «Máávɩ́nɩ mɩ́ɩ sɩsɩ báa mɩɩdɩ́rɛ-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ gɛ ɖiigíi nŋɩ́nɩ́, bɩ́na kʊjɔ́ɔ́nɩ, ɩbɛlɩ́ ma, mɛ́nvɛrɩ́ɩ; na wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩtɔ́ ma sɩsɩ mɛ́vɛrɛ nɛ́, bɩrɩ́ŋa mɛ́nvɛrɩ́ɩ, bɩka ɩbá itísi ɩfa ma Dína mɔgbɔ́ɔ.»
GEN 34:13 Sɩkɛ́ɛm wɔɔvɔrɔ́sɩ Dína nɛ́ bʊrɔɔzɩ́, bɛlɛ́ baagʊrʊ́ sɩ bobúsi ɩ́na ɩjaa Amɔ́ɔrɩ nɛ́, boodúúli wɛ gɛ
GEN 34:14 bobúsi wɛ sɩsɩ: «Kéyi, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́ ɖɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖénéwú ɖɩfa jɔfɔ́lɔ-dʊ́ʊ. A ɖáálá bɩlɛ́, bɩgɛ́ɛ ɖáa kʊdʊ́ʊ́wʊ gɛ.
GEN 34:15 A mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖɩlá mɩ́ɩ wenbí mɩ́ɩ́bɔ́ɔ́zɩ ɖáa nɛ́, asée bɛbɛlɩ́ wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ abaaláa nɛ́ babɩ́sɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ɔ́.
GEN 34:16 A mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́, mɩ́nbɩɩzɩ́ mɩ́ngbɔwʊ́ʊ ɖɛ́dɛ́ɛ aléewá, bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɔ́ngbɔwʊ́ʊ mɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ ńba; ɖárɩ́ŋa ɖiyóózi ɖɩcɔ́ɔ ɖɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ.
GEN 34:17 Amá, a míígízi mɩ́danɩ́ɩ tɔ́m ɖááŋmátɩ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖɛ́dɛ́ɛ aléeré ɖɩɖɛ́ɛ.»
GEN 34:18 Ngɛ Amɔ́ɔrɩ na ibiyaalʊ́ beedísi tɔ́m tɩḿ.
GEN 34:19 Sɩkɛ́ɛm wɛɛgbɛdɩ́ na ɩkʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ wenbí bɔɔdɔ́ wɛ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́; káma, ɩzɔɔlɛ́ɛ aléeré nɛ́ ní. Na nbɛ́ɛ nɛ́, ɩmʊ́ gɛ baabá bánɖʊ́ʊ gírímá ɩjaa-dɛ́ɛ ɖaána-daá.
GEN 34:20 Ngɛ Amɔ́ɔrɩ na ibiyaalʊ́ baagʊrʊ́ bobó tɛ́ɛ́dɩ wɔnɔɔ́-daá, befééri ɩráa sɩsɩ:
GEN 34:21 «Ɩráa bana bɔwɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá ɖɔ́ nɛ́, bɛgɛ́ɛ ɩráa ɖɔyɔɔyɔɔ ńba gɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, bɔ́cɔɔ ɖɛ́dɛ́ɛ́dɩ-daá cé bɩka bánlám bɛdɛ́ɛ fótóósi. Tɛ́ɛ́dɩ waawála, bɩ́ndalɩ́ɩ wɛ. Ɖónÿuú ɖʊkpɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ aléewá bɩka bɛḿ ɖʊɖɔ bɔkpɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba.
GEN 34:22 Amá, na ɩráa bɛḿ betísi bɔcɔ́ɔ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá cé ɖána wɛ ɖɩlá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, asée bɛ́ńbɛ́lɩ́ ɖáa ńŋɩnáa bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́.
GEN 34:23 Náńta bɛdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná kúmuwé na kʊ́bɔná na bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa wánbɩsɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́. Ɖɩ́kpɛ́dɩ́ gɛ ɖufu ɖɩlá wenbí bɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɖáa nɛ́; bɩka ɖána wɛ ɖiyóózi ɖɩcɔ́ɔ.»
GEN 34:24 Bɔwɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba wenbá barɩ́ŋa baadála abaaláa nɛ́ beedísi tɔ́m tɩḿ. Ngɛ baajáŋ bɛbɛlɩ́ wenbá barɩ́ŋa kpátáá bɔɔgɔ́nɩ bɔwɛ ńna nɛ́.
GEN 34:25 Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ abaaláa bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ lewáa bɛ́nÿɛlɛ́ŋ nɛ́, ngɛ Dína ɖawaalɩnáa Simeyɔ́ɔnɩ na Léévi baagʊrʊ́ bɛsɛlɩ́ bɛdɛ́ɛ tókobíwá basʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá botudú wɛ bakʊ barɩ́ŋa.
GEN 34:26 Ngɛ baagʊ Amɔ́ɔrɩ na ibiyaalʊ́ Sɩkɛ́ɛm. Ngɛ bɔɔgɔ́gbɔ́ɔ benewú Dína Sɩkɛ́ɛm-dɛ́ɛ ɖaána-daá bekégbéná.
GEN 34:27 Ńnaamʊ́ gɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ bíya rɩ́ŋa waazʊ́ʊ ɩsɩɖáa-rɔɔzɩ́ balɩzɩ́ bɔwɛná bɩ nɛ́; basʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá bokóti ɩráa kpɩná; káma, bɔɔvɔrɔ́sɩ benewú.
GEN 34:28 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná kúmuwé na kʊ́bɔná, kpangbásɩ, wenbí bɩrɩ́ŋa badanbá bɔwɛná tɛ́ɛ́dɩ-daá na fásɩ-daá nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ.
GEN 34:29 Ngɛ baaŋmɩ́ɩ́lɩ bagbɩná rɩ́ŋa cɩ́rɩ́, bɩkpɛdɩ́na bebíya na bɛdɛ́ɛ aláa, na wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bʊwɛ bɛɖɛ́ɛ́zɩ-daá nɛ́.
GEN 34:30 Ngɛ Yaakúbu weevééri Simeyɔ́ɔnɩ na Léévi sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́vɔ́rɔ́sɩ ma Kanáanɩ na Fɛrɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ bíya ɩzá-daá ɖɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́jáa ma tɔ́m gɛ. Ɩráa mɔ́wɛná wɛ nɛ́, bɔdɔɖɔ́ɔ; a bɩgɛ́ɛ bɛlɛ́ baadá nɔɔ́ bakágʊ́rʊ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, bónnuudí mána mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.»
GEN 34:31 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, ɖénéwú gɛ báláná nyazɩ kiliɖú yáá wé.»
GEN 35:1 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Yaakúbu sɩsɩ: «Kʊrʊ́ nɖɛ́ɛ Betɛ́ɛlɩ ngɔ́jɔ́ɔ. A nyáádála ńna, ma ma sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́, mɔ́ɔ́ weení máávʊ́ńɖʊ́ʊ malɩ́ɩ nyɔ́rɔ́ sáátɩ wenkí nyéngezewɔ́ɔ nɖawaalʊ Ísááwʊ nɛ́.»
GEN 35:2 Ngɛ Yaakúbu wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ ɩyáálɩ na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ɩjɔ́ nɛ́ sɩsɩ: «Ɩlɩzɩ́ lɩzásɩ sɩwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ ɩbɛ́ɖɩ, bɩka ɩlá mɩ́dɩ ɖacɩrɩ-cɩrɩ, ɩkɛ́ɛ kpɩná kúsuuyé.
GEN 35:3 Sɩ ɖʊkʊrʊ́ nbɩlɛ́ ɖɩɖɛ́ɛ Betɛ́ɛlɩ; ɖándalɩ́ɩ ńna nɛ́, mánmáa Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ ma wɩ́rɛ wenɖé takáásɩ́ sɩ iɖi ma nɛ́, ɩdɛ́ɛ sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́; waalaazɩ ná ma mánɩ́bááwʊ-daá.»
GEN 35:4 Ngɛ barɩ́ŋa boodúúzi lɩzásɩ sɩḿ na bɩdɛ́ɛ abúńkunɖíwá baɖʊ Yaakúbu ndɛ́. Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ bɩrɩ́ŋa iboná ɩnyʊ́ʊ́dɩ tɩɩwʊ́ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ-dɛ, tɩɩwʊ́ kɩḿ kɩdɩláána Sɩkɛ́ɛm gɛ.
GEN 35:5 Ngɛ baagbɩ́ɩ́rɩ bakʊrʊ́. Baagʊrʊ́ nɛ́, tɛ́ɛ́dɩwá tɩdɩláána wɛ nɛ́, tɩɩnɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ nɩdáárɛ, biiyéle báa naárʊ takʊrʊ́ bɔwɔ́rɔ́.
GEN 35:6 Ngɛ Yaakúbu na wenbá barɩ́ŋa bovóo yɩ nɛ́ bɔɔgɔ́nɩ batála Lúuzi tɛ́ɛ́dɩ bándayaá tɩ sɩsɩ Betɛ́ɛlɩ nɛ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 35:7 Waadála nɛ́, ngɛ waama sarɔ́ɔ ɖaalanɖɛ́ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá, bɩka ɩfa ɖɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Ɛ́ɛlɩ‑Betɛ́ɛlɩ; káma, sáátɩ wenkí wénzewɔ́ɔ ɩɖawaalʊ nɛ́, ńnaamʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔ.
GEN 35:8 Tɔ́ɔ, Ɖebóóra weení wɔɔɖɔ́kɩ Rebééka nɛ́ weevéti boboná yɩ bebí Betɛ́ɛlɩ-jɔ́ tɩɩwʊ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ «Wíídi tɩɩwʊ́» nɛ́ kɩdɛ.
GEN 35:9 Ngɛ sáátɩ wenkí Yaakúbu waagálɩɩ Padan-Aráamɩ ɩtála nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waadáɖʊʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔ ɩɖʊ yɩ alɩbáráka.
GEN 35:10 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyáyɩ́ɖɛ gɛ Yaakúbu; bádándayaa nya bɩlɛ́, sɩ bayáa nya gɛ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ.» Ngɛ waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ.
GEN 35:11 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ, mánváa nya lʊrʊ́ʊ nlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ. Yíriwá ɖabata gɛ sɩ nlʊ́rʊ; badaá, wúrowá ɖabata sɩ bɔkɔnɩ ná balɩ́ɩ.
GEN 35:12 Laadɔ́ɔ máávʊ́ńvaa kɛ Ibrahím na Ɩsaáka nɛ́, mɔ́ngbɔwʊ́ʊ kɛ mava nya; na nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ nyɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, nyébíya‑bíya ɩkpɔ́ɔ kɛ.»
GEN 35:13 Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waagʊrʊ́ ɖɩdáarɛ lé ɩ́na Yaakúbu baazɩ́ŋ baŋmátɩ nɛ́ ɩɖɛ́ɛ.
GEN 35:14 Ngɛ Yaakúbu woozúu bʊ́ʊ́rɛ lénlé ɩ́na Ɩsɔ́ɔ baazɩ́ŋ baŋmátɩ nɛ́. Bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ gɛ weelé lɩ́m, ɩbɩ́rɩ núm ɖʊgʊjʊʊ́-daá.
GEN 35:15 Ngɛ waava baɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Betɛ́ɛlɩ.
GEN 35:16 Ngɛ ɩ́na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ baagʊrʊ́ Betɛ́ɛlɩ ńna. Báńjʊ́ʊ́ná Efɩráatɩ bɩlɛ́ gɛ Rasɩ́ɩ́la waalʊ́rʊ. Bɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ waalá yɩ káálɛ.
GEN 35:17 Bɩbamáa yɩ nʊŋásɩ nɛ́, ngɛ alʊ́ álʊ́rʊ́sɩ́rʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩ́kalá nya nɩdáárɛ; bú abaalʊ́ ɖʊɖɔ gɛ nyóóyúú.»
GEN 35:18 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, ɩdɛ́ɛ weezuú wáńjʊ́ʊ́ tɛ́m; káma, bɩbá bʊwɛ bɩ́njaarɩ́ yɩ. Ngɛ waava bú ɩmʊ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Bɛ́ɛnɩ-Oníi, bugutoluú sɩsɩ máwahála bú. Amá, caáwʊ ɩlɛ́ waava yɩ gɛ sɩsɩ Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu, bugutoluú sɩsɩ mólowú-dɛ bú.
GEN 35:19 Ngɛ Rasɩ́ɩ́la waazɩ́ bɔkpɔ́ɔ yɩ bebí Efɩráatɩ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm nɛ́ tɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-jɔ́.
GEN 35:20 Ngɛ Yaakúbu woozúu bʊ́ʊ́rɛ ɩbɔɔlááwʊ kɩḿ kɩrɔ; hálɩ na sinje, bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdɛɛzɩzuwáa ńna, bánÿaá bɩɖɩdáarɛ sɩsɩ Rasɩ́ɩ́la bɔɔlááwʊ bʊ́ʊ́rɛ.
GEN 35:21 Ngɛ Israyɛ́ɛlɩ, bándayaá yɩ sɩsɩ Yaakúbu nɛ́, waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ ikózuu Mɩgɩdáalɩ-Ɛdɛ́ɛrɩ wɔ́rɔ́.
GEN 35:22 Sáátɩ wenkí ɩwɛ ńna nɛ́, ngɛ Rʊ́bɛ́ɛnɩ woobó ɩfɩnɩná ɩjaa ɩmʊ́ ɩɖɛɛlʊ́ kúmuú Bíla. Ngɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩzʊ́ʊ ɩjaa nɩgbamʊʊ́-daá. Yaakúbu ɩmʊ́ ɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ibíya abaaláa riké kɛ́ɛ ɩráa kʊjʊ́nɩ fuú na natɩ́lɛ gɛ.
GEN 35:23 Léya-dɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Rʊ́bɛ́ɛnɩ, ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ na Yaakúbu-dɛ́ɛ bú kaɖaa ńnɩ́. Simeyɔ́ɔnɩ, Léévi, Yudáa, Isakáarɩ na Zabulɔ́ɔnɩ.
GEN 35:24 Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Ísifu na Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu.
GEN 35:25 Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ yoḿ Bíla-dɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Dáanɩ na Nɛfɩtalíi.
GEN 35:26 Léya ɩlɛ́ iyoḿ Zílipa-dɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Gaádɩ na Asɛ́ɛrɩ. Tɔ́ɔ, Yaakúbu-dɛ́ɛ bíya waalʊ́rʊ wɛ Padan-Aráamɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 35:27 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ woobó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná ɩjaa Ɩsaáka Mamɩrée Kiriyátɩ-Arɩbáa tɛ́ɛ́dɩ bándayaá tɩ Ebɩrɔ́ɔnɩ nɛ́ tɩdaá; ńnaamʊ́ gɛ ɩjaa Ɩsaáka na ɩjaájaa Ibrahím baavʊ́ńjɔwʊ́.
GEN 35:28 Bɩ́ɩ́zɩ kákpáŋa ákoowú fɛ́yɩ́ (180) gɛ Ɩsaáka waalá ɖúúlínya-daá
GEN 35:29 naanɩ́ ɩsɩ́ ibó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná kʊ́bɔnáa. Waabá gɛ ɩbɩ́ɩ ɩlá ábɔ́nɩ́. Ngɛ ibiyaalɩnáa Ísááwʊ na Yaakúbu bɔɔgbɔ́ɔ yɩ boboná bebí.
GEN 36:1 Ísááwʊ bándayaá yɩ Edɔ́m nɛ́ igutoluú-dɛ bíya nɖɔ́:
GEN 36:2 Kanáanɩ aléewá lɔwʊtáá gɛ Ísááwʊ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ aláa; Hitíi ńnɩ́ Elɔ́ɔnɩ wɛɛlɛ́ɛ Adáa, Hivíi ńnɩ́ Sibeyɔ́ɔnɩ wɛɛlɛ́ɛ Anáa-dɛ́ɛ bú Oholibamáa;
GEN 36:3 na Asʊmáyɩ́la wɛɛlɛ́ɛ Basɩmáatɩ. Aléeré ɩmʊ́ igoobú gɛ Nebayɔ́ɔtɩ.
GEN 36:4 Elifáazɩ gɛ Adáa waalʊrʊná Ísááwʊ. Basɩmáatɩ ɩlɛ́ ɩlʊrʊná yɩ Rehuwɛ́ɛlɩ;
GEN 36:5 ngɛ Oholibamáa ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Yewúsɩ, Yawɛlám na Korée. Bíya wenbá Ísááwʊ waalʊ́rʊ wɛ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:6 Ngɛ Ísááwʊ waagʊrʊ́ ɩsɛlɩ́ ɩɖɛɛlɩnáa, na ibiyaalɩnáa, na ɩwɛɛlɩnáa, na ɩɖaána-daá ńba rɩ́ŋa, na ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná kúmuwé na kʊ́bɔná; na ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa wenɖé wooyuú ɖɛ Kanáanɩ nɛ́ ɩkpɔ́ɔ ɩɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá ɩlaná inewú Yaakúbu bolíni.
GEN 36:7 Bɛlɛ́ɛ́nɩ́, báa awéní-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ fɛ́yɩ́na kalɩ́ɩ; ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, bɔwɛná fʊ́ńdɩ kpɩná ɖabata, biiyéle ɖɩdáarɛ bɔwɛ ɖɩdaá nɛ́, ɖidokúti ɖɩcáa sɩ ɖɩwála wɛ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ.
GEN 36:8 Ngɛ Ísááwʊ Edɔ́m wɛɛɖɛ́ɛ ikózuu Seyíiri bʊ́ʊ-daá.
GEN 36:9 Edɔ́m ńba ɩjaa kʊ́bɔnɩ́ Ísááwʊ, Seyíiri bʊ́ʊ-daá abaalʊ́ ɩmʊ́ igutoluú-dɛ bíya nɖɔ́;
GEN 36:10 Ísááwʊ biyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Elifáazɩ, ɩɖɛɛlʊ́ Adáa waalʊrʊná yɩ nɛ́; na Rehuwɛ́ɛlɩ ɩɖɛɛlʊ́ Basɩmáatɩ waalʊrʊná yɩ nɛ́.
GEN 36:11 Elifáazɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Temáanɩ, Omáarɩ, Sééfu, Gayetám na Kenáazɩ.
GEN 36:12 Ngɛ Ísááwʊ biyaalʊ́ Elifáazɩ ɩmʊ́ igúti ɩwɛná alʊ́ asʊ ńnɩ́ naárʊ kúmuú, bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Tɩ́mɩna. Ngɛ Tɩ́mɩna ɩmʊ́ waalʊrʊná yɩ Amalɛ́ɛkɩ. Tɔ́ɔ, Ísááwʊ ɖɛɛlʊ́ Adáa biyaalɩnáa nbɩlɛ́.
GEN 36:13 Rehuwɛ́ɛlɩ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Naháatɩ, Zeráa, Samáa na Mizáa. Ísááwʊ ɖɛɛlʊ́ Basɩmáatɩ biyaalʊ́-bíya yɩrá nbɩlɛ́.
GEN 36:14 Ísááwʊ ɖɛɛlʊ́ Oholibamáa Sibeyɔ́ɔnɩ biyaalʊ́ Anáa wɛɛlɛ́ɛ biyaalɩnáa waalʊrʊná Ísááwʊ nɛ́ bayɩrá nɖɔ́: Yewúsɩ, Yawɛlám na Korée.
GEN 36:15 Ɖugoré báa wenɖé-dɛ́ɛ wúrowá bɩɩlɩzɩ́ wɛ Ísááwʊ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ nɖɔ́: wúrowá baalɩ́ɩ Ísááwʊ-dɛ́ɛ bú kʊ́bɔnɩ́ Elifáazɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ nɖɔ́: wúro Temáanɩ, wúro Omáarɩ, wúro Sééfu, wúro Kenáazɩ,
GEN 36:16 wúro Korée, wúro Gayetám na wúro Amalɛ́ɛkɩ. Wúrowá wenbá baalɩ́ɩ Elifáazɩ na ɩɖɛɛlʊ́ Adáa bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá Edɔ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:17 Wúrowá baalɩ́ɩ Ísááwʊ biyaalʊ́ Rehuwɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ nɖɔ́: wúro Naháatɩ, wúro Zeráa, wúro Samáa na wúro Mizáa. Wúrowá baalɩ́ɩ Ísááwʊ na ɩɖɛɛlʊ́ Basɩmáatɩ bebiyaalʊ́ Rehuwɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá Edɔ́m nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:18 Wúrowá baalɩ́ɩ Ísááwʊ na ɩɖɛɛlʊ́ Oholibamáa bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ nɖɔ́: wúro Yewúsɩ, wúro Yawɛlám, na wúro Korée. Wúrowá baalɩ́ɩ Ísááwʊ na ɩɖɛɛlʊ́ Anáa wɛɛlɛ́ɛ Oholibamáa-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:19 Ísááwʊ-dɛ́ɛ bíya-daá wenbá beeɖi kowúrátɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Ísááwʊ ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Edɔ́m.
GEN 36:20 Seyíiri, Hɔ́ɔrɩ abaalʊ́ ɩvʊnwɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ bíya nɖɔ́: Lotáanɩ, Sobáalɩ, Sibeyɔ́ɔnɩ, Anáa,
GEN 36:21 Ɖisɔ́ɔnɩ, Esɛ́ɛrɩ na Ɖisáanɩ. Hɔ́ɔrɩ ńba-dɛ́ɛ wúrowá Seyíiri waalʊ́rʊ wɛ Edɔ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:22 Lotáanɩ-dɛ́ɛ bíya waalʊ́rʊ wɛ nɛ́ gɛ Horíi na Hemáamɩ. Lotáanɩ ɩmʊ́ ɩgaa gɛ Tɩ́mɩna.
GEN 36:23 Sobáalɩ biyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Alɩváanɩ, Manaháatɩ, Ebáalɩ, Sefóo na Onáamɩ.
GEN 36:24 Sibeyɔ́ɔnɩ biyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Aya na Anáa. Anáa ɩmʊ́ waazɩŋ ná ɩlɩ́ɩ búúzi kʊjʊ́nɩ sizoláa nɛ́ sɩrɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sáátɩ wenkí wéngetí ɩjaa Sibeyɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ kpangbásɩ nɛ́.
GEN 36:25 Anáa ɩlɛ́ ibíya yɩrá nɖɔ́: ibiyaalʊ́ Ɖisɔ́ɔnɩ na ɩwɛɛlɛ́ɛ Oholibamáa.
GEN 36:26 Ɖisɔ́ɔnɩ biyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Hɛmɩdáanɩ, Esebáanɩ, Yitiráanɩ na Keráanɩ.
GEN 36:27 Esɛ́ɛrɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Biliháanɩ, Zaváanɩ, na Akáanɩ.
GEN 36:28 Ɖisáanɩ biyaalɩnáa yɩrá nɖɔ́: Úusi na Aráanɩ.
GEN 36:29 Hɔ́ɔrɩ ńba-dɛ́ɛ wúrowá yɩrá nɖɔ́: wúro Lotáanɩ, wúro Sobáalɩ, wúro Sibeyɔ́ɔnɩ, wúro Anáa,
GEN 36:30 wúro Ɖisɔ́ɔnɩ, wúro Esɛ́ɛrɩ na wúro Ɖisáanɩ. Hɔ́ɔrɩ ńba-dɛ́ɛ wúrowá beeɖi kowúrátɩ Seyíiri tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 36:31 Wúrowá beeɖi kowúrátɩ Edɔ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá naanɩ́ na basɩ́ɩ kowúrátɩ Israyɛ́ɛlɩ nɛ́ bayɩrá nɖɔ́:
GEN 36:32 Beyɔ́ɔrɩ biyaalʊ́ Béla, ɩlɛ́ ɩmʊ́ weeɖi kowúrátɩ Edɔ́m laadɔ́ɔ-daá; ɩdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ yɩ́ɖɛ gɛ Ɖináába.
GEN 36:33 Béla wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; ngɛ Zeráa Bosɩráa ńnɩ́ biyaalʊ́ Yobáabɩ weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ.
GEN 36:34 Ngɛ Yobáabɩ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; ngɛ Temáanɩ ńnɩ́ Husáamɩ weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ.
GEN 36:35 Ngɛ Husáamɩ ɖʊɖɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; waazɩ́ nɛ́, ngɛ Bedáadɩ biyaalʊ́ Hadáa wɔɔgbɔ́ɔ ɩɖɩdáarɛ. Ɩlɛ́ ɩmʊ́ wooyoo ná Madiyáanɩ ńba Mowáabɩ fásɩ-daá. Ɩdɛ́ɛ́dɩ gɛ bánÿaá sɩsɩ Avíiti.
GEN 36:36 Hadáadɩ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; waazɩ́ nɛ́, ngɛ Masɩrekáa ńnɩ́ Samɩláa weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ.
GEN 36:37 Samɩláa wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; waazɩ́ nɛ́, ngɛ Rehɔbɔ́ɔtɩ tɛ́ɛ́dɩ tʊwɛ buwá-rɔ nɛ́ ńnɩ́ Sawúuli weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ.
GEN 36:38 Sawúuli wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; waazɩ́ nɛ́, ngɛ Akɩbɔ́ɔrɩ biyaalʊ́ Báalɩ-Hanáanɩ weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ.
GEN 36:39 Ngɛ Akɩbɔ́ɔrɩ biyaalʊ́ Báalɩ-Hanáanɩ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́; waazɩ́ nɛ́, ngɛ Hadáarɩ weeɖi kowúrátɩ ɩɖɩdáarɛ. Ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ́dɩ gɛ bánÿaá sɩsɩ: Pawúu. Ngɛ ɩɖɛɛlʊ́ gɛ Metabɛ́ɛlɩ, Mezaháabɩ wɛɛlɛ́ɛ Matɩrɛ́ɛdɩ-dɛ́ɛ bú nbɩlɛ́.
GEN 36:40 Wúrowá beeɖi Ísááwʊ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá nɛ́ bɛdɛ́ɛ sɛ́ɛ́dɩ na bɛdɛ́ɛ́dɩ na bayɩrá nɖɔ́: wúro Tɩ́mɩna, wúro Alɩváa, wúro Yetɛ́ɛtɩ,
GEN 36:41 wúro Oholibamáa, wúro Éla, wúro Pinɔ́ɔnɩ,
GEN 36:42 wúro Kenáazɩ, wúro Temáanɩ, wúro Mibisáarɩ,
GEN 36:43 wúro Magɩdɩyɛ́ɛlɩ na wúro Iráamɩ. Edɔ́m wúrowá wenbá boozúu adá ndɩ‑ndɩ bɛdɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ nbɩlɛ́. Ísááwʊ náábɩ́lɛ́ Edɔ́m ńba ɩjaájaa.
GEN 37:1 Yaakúbu ɩlɛ́ wɛɛɖɛ́ɛ ikózuu Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá lénlé ɩjaa waavʊ́ńjɔwʊ́ ɩgɔ́ńdɩ nɛ́.
GEN 37:2 Bɛɛ Yaakúbu ɩmʊ́ igutoluú-dɛ bíya-dɛ́ɛ tɔ́m. Ɩdɛ́ɛ bú Ísifu waalá bɩ́ɩ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ na nasɩ́lɛ (17) nɛ́, ɩ́na ɩɖawaalɩnáa béngetí fééni na namɩ́nɩ; bɔwɛ nɛ́, ɩmʊ́ Ísifu na ɩgɔɔ yɔ́ɖɔ́ɔ́nɩ́náa Bíla na Zílipa bebiyaalɩnáa béngeti kʊ fʊ́ńdɩ kpɩná. A bɛlɛ́ baalá nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ, ɩmʊ́ wɔ́ngɔnáa gɛ wénveerím bajaa.
GEN 37:3 Yaakúbu ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ Ísifu-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ bɩkɩ́lɩ ibíya baaganáa; káma, ɩdɛ́ɛ ábɔɔ-bú nbɩlɛ́. Ngɛ ɩjaa waanyára yɩ jaba kífeńgi nakɩ́rɩ.
GEN 37:4 Ɩɖawaalɩnáa wooyuú bana sɩsɩ bajaa sɔɔlɛ́ɛ Ísifu-dɛ́ɛ tɔ́m bɩkɩ́lɩ bɛḿ. Ngɛ baalɩzɩ́ ɩzɩ́rɛ batɩ́nɩ ɩrɔ; bádándabá bokúti bacáa baŋmatɩná yɩ ɖɛfɛɛ.
GEN 37:5 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ísifu wooɖóózi, ngɛ ɖoozire ɖɩḿ ɖiiyéle ɩɖawaalɩnáa tándacaa ɩdɔ́m.
GEN 37:6 Ngɛ weevééri ɩɖawaalɩnáa sɩsɩ: «Móóɖóózi ɖoozire neɖére; iwélesi ɩnɩ́ɩ ɖɛ.
GEN 37:7 Móóɖóózi sɩsɩ ɖárɩ́ŋa ɖɔ́wɛ fɔɔ́ ɖɔ́nvɔkɩ́ mɩlá abángámá. Sɩ ɖɩtɔ́ na ɖusú nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ ɖɩbánɖɛ́ waagʊrʊ́ ɖɩsɩ́ŋ ɩsɔ́ɔ́dáá; ngɛ mɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ ńná wɔɔgɔ́nɩ alára amɩlɩná ɖɛ, acáŋ alúúzi adɩ ɖɩɩzá-daá.»
GEN 37:8 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ ɩɖawaalɩnáa sɩsɩ: «Kéyi, bɩlɛ́ nɛ́, nyánvʊʊ́ sɩsɩ sɩ ngɔ́nɩ nbɩ́sɩ wúro bɩka nɖi ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ kʊ́bɔńdɩ yáá wé.» Ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na ɩdɛ́ɛ ɖoozá amʊ́ aabá ayéle ɩɖawaalɩnáa ɩbá bɔnyɔ́ɔ́zɩ balɩzɩ́ ɩzɩ́rɛ batɩ́nɩ ɩrɔ.
GEN 37:9 Bɩdɔrɔjɔɔ́ɔ ɖʊɖɔ nɛ́, Ísifu woodóɖoozi ɖoozire neɖére. Ngɛ wɔɔdɔ́kpɔwʊ́ ɖɛ ifééri ɩɖawaalɩnáa sɩsɩ: «Óo, ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, móódóɖoozi ɖʊɖɔ: móóɖóózi sɩsɩ wɩ́sɩ na fenɔɔ́ na wɩlásɩ fuú na nɛkɛ́rɛ bɔɔgɔ́nɩ bosóm máázá-daá.»
GEN 37:10 Ngɛ ɩdasɩŋná bɛlɛ́ beriké, weevééri ɩjaa ɖʊɖɔ. Ɩjaa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Kéyi, we-dɛ́ɛ ɖoozire nbɩlɛ́; bɩlɛ́ nɛ́, mána ngɔɔ na nɖawaalɩnáa sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖisóm nyáázá-daá yáá wé.»
GEN 37:11 Ngɛ ɩɖawaalɩnáa waabá bánlám yɩ sʊ́ʊ́zɩ; amá, bajaa ɩlɛ́ ɩdɔsɔɔná tɩ.
GEN 37:12 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ ɩɖawaalɩnáa wɔɔgbɔ́ɔ fééni na namɩ́nɩ bɛɖɛɛná Sɩkɛ́ɛm kisɔɔ́.
GEN 37:13 Wɩ́rɛ neɖére nɛ́, ngɛ bajaa waayáa yɩ sɩsɩ: «Ísifu, nyányɩ sɩsɩ nɖawaalɩnáa kɔwɛ Sɩkɛ́ɛm fáráńdɩ́ bána bavʊ́ńdɩ kpɩná ya. Méndiríi nya bɔjɔ́.» Ngɛ Ísifu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, baabá.» Ngɛ Yaakúbu sɩsɩ:
GEN 37:14 «Bo ngɛ́bɛɛŋ wɛ sɩsɩ bána badɩ? A nyáagána wenbí-daá bɔwɛ nɛ́, ngábɩsɩ ngɔ́nɩ nvééri ma.» Ngɛ waalɩ́ɩ bɛdɛ́ɛ Ebɩrɔ́ɔnɩ kazalɩ́ya-daá ɩkpɔ́ɔ Sɩkɛ́ɛm nɩ́bááwʊ. Woobó ɩtála Sɩkɛ́ɛm nɛ́,
GEN 37:15 ɩdatɩlɩ́ na fúu lénlé ɩɖawaalɩnáa wɛná nɛ́. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɛrɛ́tɩ. Ɩdɛ́ɛ yɛrɛ́tɩ tɩḿ tɩdaá, wɛɛgɛtɩná abaalʊ́ naárʊ fɔɔ́-daá ɖeelí; ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Afobú, we gɛ nyánjáádɩ.»
GEN 37:16 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Maɖawaalɩnáa gɛ mánjáádɩ; la suúru, a nyányɩ lénlé béngilináa fééni nɛ́, nvééri ma.»
GEN 37:17 Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Óo, báńlɩ́ɩ́ cé; máánɩ́ɩ bánŋmatɩ́ sɩsɩ bɛḿ bánbɩsɩnáa Ɖɔtáanɩ fáráńdɩ́.» Ngɛ Ísifu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ. Woobó ɩtála Ɖɔtáanɩ ńnaamʊ́ nɛ́, toovonúm, wɔɔmɔɔná wɛ.
GEN 37:18 Sáátɩ wenkí bɛlɛ́ baagʊ́sɩ bakáná yɩ bolíni ɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́, naanɩ́ ɩtála bɔjɔ́ nɛ́, báńjáá áséńsí sɩsɩ bángʊ́ʊ yɩ. Ngɛ sɩsɩ:
GEN 37:19 «Kɛbɛɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ɖoozá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩgɛgɛrɛŋɛ ná ɖɔ́.
GEN 37:20 A bɩgɛ́ɛ waadála, ɖɩ́kʊ́ yɩ ɖɩsɛlɩ́ ɖʊlɔ lɔkɔ nakɩ́rɩ-daá, bɩka ɖubuuná sɩsɩ fɔɔ́-daá kpɩ́nɖɛ neɖére wɔɔdɔɔ ná yɩ. A ɖáálá yɩ bɩlɛ́, ɖánnáa nŋɩ́nɩ́ ɩdɛ́ɛ ɖoozá sɩ akɛ́dɛ́ná nɛ́.»
GEN 37:21 Baɖawaalʊ kʊ́bɔnɩ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Rʊ́bɛ́ɛnɩ; ɩlɛ́ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ weegízi sɩsɩ bákakʊ yɩ.
GEN 37:22 Ngɛ sɩsɩ: «Ɩ́kakʊ ɩrʊ́, bɛɛ lɔkɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá cé, lɩ́m fɛ́yɩ́ kɩdaá; a wɔɔgɔ́nɩ, ɩzɛlɩ́ yɩ ɩlɔ kɩdaá, ɩ́kakʊ yɩ.» We-rɔ gɛ baɖawaalʊ ɩmʊ́ waalá lɔ́nɩ ɩmʊ́, káma, ɩzɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlɛ́ɛ benewú Ísifu ɩbɩ́sɩ ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná bajaa ɖaána na alaafɩ́ya.
GEN 37:23 Sáátɩ wenkí Ísifu wɔɔgɔ́nɩ ɩtála bɔjɔ́ nɛ́, ngɛ beegbí yɩ, bobúti ɩdɛ́ɛ jaba kífeńgi kɩna ɩrɔɔzɩ́,
GEN 37:24 ngɛ bɛɛzɛlɩ́ yɩ bɔlɔ lɔkɔ kɩḿ kɩdaá.
GEN 37:25 Bɔɔlɔ yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛɖɛ́ɛ bobó betí bɔcɔ́ɔ bénɖíi kíɖíím. Bɩɩgɔ́nɩ bɩtásɩ nɛ́, baagáná fótóósi-dɩnáa nɛbɛ́rɛ kɛgɛrɛŋɛ. Baagálɩ́ɩ́ná tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Galáadɩ nɛ́ bɛ́nɖɛɛ́ Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ-daá, bɛgɛ́ɛ Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́-daá ńba gɛ. Bɛdɛ́ɛ raakúḿwá kazʊwáána kpɩná: yáázɩwá, tulaarɩ́ na faadɩ́nɩ núm ńdɩ.
GEN 37:26 Ísifu ɖawaalɩnáa-daá naárʊ gɛ bánÿaá sɩsɩ Yudáa. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ igoobíya sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ɖɩkʊ ɖénéwú ɖusuná ɖádɩ, we gɛ sɩ bɩtásɩ ɖáa. Ɖánlám bɩlɛ́ bɩtɛ́, na bɩrɩ́ŋa, ɖénéwú gɛ ɩgɛ́ɛ.
GEN 37:27 Bɩlɛ́ nɛ́ ɖɩ́kpɔɔ yɩ ɖɩyaná Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ ńba bɛ́nɖɛɛ́ ɖɔ́ nɛ́; ɖíketekiná yɩ; káma, ɖárɩ́ŋa, azimá kʊ́ɖʊmá gɛ.» Ngɛ baaganáa weedísi.
GEN 37:28 Medáanɩ fótóósi-dɩnáa bɛḿ bɔɔgɔ́nɩ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ benewú Ísifu lɔkɔ-daá bayaná bɛlɛ́ wɛ́ ákoowú tɩmɛ́rɛ liideé; bɛlɛ́ bacáŋ bɔkpɔ́ɔ yɩ bɛɖɛɛná Mɩ́sɩra.
GEN 37:29 Bɩɩgɔ́nɩ bɩtásɩ ɖawaalʊ́ʊ kʊ́bɔnɩ́ Rʊ́bɛ́ɛnɩ wɔɔgɔ́nɩ iwííli lɔkɔ-daá ɩbɛ́ɛ nɛ́, ŋméńgéléḿ, Ísifu fɛ́yɩ́ ńna. Ngɛ bɩɩgʊ́sɩ ɩlaakáarɩ, ɩcáŋ ɩlɛrɩ́ idóko.
GEN 37:30 Ngɛ woozúu ɩbɩ́sɩ inewáa-jɔ́ ifééri wɛ sɩsɩ: «Bú fɛ́yɩ́ ńna; nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ malá lɛlɛɛɖɔ́ ɖɔ́.»
GEN 37:31 Ngɛ boobó bɛbɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná-daá bakálɩzɩ́ agbɛzɛyɩ́ bɔkɔná bakʊ, bɔkpɔ́ɔ Ísifu-dɛ́ɛ jaba baalɩzɩ́ kɩ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́ banyʊʊ́ azimá-daá.
GEN 37:32 Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ kɩ beyéki boboná bajaa sɩsɩ ɩ́mʊ́ tóko kɩna ɩbɛ́ɛ, kɩɩlɩ́ɩ ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ tóko?
GEN 37:33 Baadalaná kɩ bawɩ́lɩ bajaa Yaakúbu nɛ́, ɩlɛ́ wɛɛbɛ́ɛ tóko kɩna nɛ́, waadɩlɩ́ kɩ. Ngɛ sɩsɩ: «Ówu, móbú-dɛ́ɛ tóko nbɩlɛ́. Fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ neɖére waayáázɩ Ísifu sɔ́m bɩka ɖɩtɔ́ɔ yɩ.»
GEN 37:34 Ngɛ bɩɩbá bɩkʊ́sɩ ɩlaakáarɩ, ɩcáŋ ɩlɛrɩ́ idóko izóóna kɩ nɛ́; ibó ɩkpɔ́ɔ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ kpɩná isúu. Ɖoo wɔɔgbɔ́ɔ mɛɛdɩrɛ nɛ́, hálɩ wɛ́-bíya ɖabata.
GEN 37:35 Ibiyaalɩnáa na ɩwɛɛlɩnáa rɩ́ŋa ɩbɛ́ɛ́lɩ yɩ bawɩ́ɩ, weegízi ɩbamáa sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ ɩmʊ́ sɩ ɩcɔ́ɔ lííya hálɩ ɩmʊ́ ibó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná ibú. Ngɛ ɩjɔɔ́ɔ ɩbamáa yɩ wíídi.
GEN 37:36 Medáanɩ fótóósi-dɩnáa bɛḿ baadalaná Ísifu Mɩ́sɩra nɛ́, ngɛ babɩsɩná yɩ bayaná Pɔtɩfáarɩ. Ɩlɛ́ gɛ Mɩ́sɩra wúro Farawʊ́na-dɛ́ɛ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
GEN 38:1 Sáátɩ kɩḿ gɛ Yaakúbu biyaalʊ́ Yudáa waalɩ́ɩ igoobíya-jɔ́ ɩɖɛ́ɛ Aduláam abaalʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Hiráa nɛ́ ɩjɔ́.
GEN 38:2 Ńna gɛ ɩwɛ gɛ waana Kanáanɩ ńnɩ́ Súwa wɛɛlɛ́ɛ ɩkpɔ́ɔ yɩ ɩbɩ́sɩ ɩɖɛɛlʊ́.
GEN 38:3 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, alʊ́ wɛɛyɛ́ɛ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́, ngɛ baava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Ɛ́ɛrɩ.
GEN 38:4 Ngɛ waadámʊʊ fuwá ɖʊɖɔ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́; ngɛ baava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Onáanɩ.
GEN 38:5 Ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waadátasɩ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́, ngɛ baava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Séla. Kezíibi tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ bɔwɛ gɛ balʊ́rʊ ɩlɛ́.
GEN 38:6 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Yudáa wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ icéle ibiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ɛ́ɛrɩ; bánÿaá alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ Tamáarɩ.
GEN 38:7 Ɛ́ɛrɩ cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, waabá gɛ ɩlá kidaavééníti Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá; ngɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ iweezuú.
GEN 38:8 Ńna gɛ Yudáa wɔɔdɔ́ Onáanɩ sɩsɩ: «Nyányɩ wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ a ngoobú waazɩ́, ńla ɩɖɛɛlʊ́ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́ Kpɔɔ nɖawaalʊ ɖɛɛlʊ́ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́ bɩka ɩlʊ́rʊ yɩ bíya.»
GEN 38:9 Amá, Onáanɩ waana sɩsɩ báa baalʊ́rʊ, bɩdɛkɛ́ɛ bíya sɩ balá ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́, a ɩ́na alʊ́ boyóózi gɛ sɩ ɩna ɩdɩ, adɛ gɛ wánbɩrɩ́ɩ na alʊ́ ɩ́kamʊ fuwá ɩlʊ́rʊ ɩɖawaalʊ bú.
GEN 38:10 Ɩlakásɩ sɩḿ sɩdɔmɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ iweezuú.
GEN 38:11 Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Yudáa wɔɔdɔ́ iwoolú Tamáarɩ ɩsɩ ɩ́kpɔɔ ikpé ɩjaa-dɛ́ɛ ɩkɔ́jɔ́ɔ leelíti ɩɖáŋ ɩmʊ́ ibiyaalʊ́ Séla ɩbɩ́ɩ. Ilowú-dɛ sɩsɩ Séla ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩsɩ́ nyazɩ ɩɖawaalɩnáa waazɩ́ nɛ́. Wɔɔdɔ́ alʊ́ ɩmʊ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waagbɩ́ɩ́rɩ ikpé ɩjaa-dɛ́ɛ.
GEN 38:12 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Súwa wɛɛlɛ́ɛ Yudáa ɖɛɛlʊ́ waazɩ́. Sáátɩ wenkí lííya wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ Yudáa na ɩɖɔndɩ Hiráa, Aduláam ńnɩ́ baagʊrʊ́ bakpa Tɩ́mɩna ivééni fʊ́m.
GEN 38:13 Ngɛ beevééri Tamáarɩ sɩsɩ: «Bɛɛ nwɔ́nyɩ́nɩ́ wɛ́nɖɛɛ kʊ Tɩ́mɩna bɩlɛ́ sɩ ɩkávʊ ivééni.»
GEN 38:14 Sáátɩ wenkí ɩlɛ́ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ leelíti kpɩná ɩsɩ́ɩ, ɩcáa kɛkɛntɛ́ ifu, ibó ɩɖɛ́ɛ ɩgɔjɔɔ́ɔ Enayíim wɔnɔɔ́-jɔ́ Tɩ́mɩna nɩ́bááwʊ-daá. Wáńnáa ɩsɩ Séla waabɩ́ɩ ɩlá afobú, amá, bɔdɔkpɔ́ɔ ɩmʊ́ bafa yɩ.
GEN 38:15 Yudáa wɔɔgɔ́nɩ gɛ waana yɩ kɛkɛntɛ́ fóo waazá-daá nɛ́, ɩjɔɔ́ɔ sɩsɩ alʊ́ kiliɖú gɛ.
GEN 38:16 Ngɛ woogóduu ɩjɔ́ nɩ́bááwʊ-jɔ́ ńna ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ɖibó mána nya ɖɩfɩ́nɩ,» bɩka ɩdatɩlɩ́ sɩsɩ iwoolú nbɩlɛ́. Ńna gɛ Tamáarɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «A méédísi, we gɛ sɩ nva ma.»
GEN 38:17 Ngɛ Yudáa sɩsɩ: «Mánváa nya mánámɩ́nɩ-daá nemíka kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.» Ngɛ Tamáarɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, amá, sɩɩná ma nabʊ́rʊ naanɩ́.»
GEN 38:18 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We gɛ sɩ mazɩɩná nya.» Ngɛ alʊ́ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ kɩ́ɖaazɩkʊ́, kɩdɛ́ɛ nibiiká, bɩtasɩná nyɛ́dɛ́ɛ ɖooriká wenká nyɔ́ɖɔ́kɩná kɛ ɖɔ́ nɛ́.» Ngɛ wooguná yɛ icéle yɩ; bɩka ɩ́na yɩ bafɩ́nɩ. Baavɩ́nɩ nɛ́, fuwá waazʊ́ʊ.
GEN 38:19 Ngɛ alʊ́ ɩmʊ́ waagʊrʊ́ ikpé. Waadála nɛ́, waalɩzɩ́ kɛkɛntɛ́ ɩsɩ́ɩ, bɩka ɩbɩsɩná ɩdɛ́ɛ leelíti kpɩná isúu.
GEN 38:20 Yudáa waadála nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ nemíka ikédíríná ɩɖɔndɩ Aduláam ńnɩ́ ɩsɩ ɩ́kɔ́ná kɛ icéle alʊ́ ɩmʊ́ na ɩkpɔ́ɔ kpɩná waazɩɩná yɩ yɛ nɛ́. Ɩɖɔndɩ waadála nɛ́, ɩdɔmɔɔná alʊ́ ɩmʊ́.
GEN 38:21 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ńnaamʊ́ ńba sɩsɩ: «Alʊ́ kiliɖú wɔ́njɔwʊ́ʊ Enayíim nɩ́bááwʊ-jɔ́ cénjé nɛ́ ɩwɛ lé.» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Alʊ́ kiliɖú naárʊ fɛ́yɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ cé.»
GEN 38:22 Ɖɔndʊ́ʊ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waagábɩsɩ ɩkɔ́nɩ ifééri Yudáa sɩsɩ: «Móóbó nɛ́, mádáná yɩ; hálɩ ɩráa wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ beevééri ma sɩsɩ alʊ́ kiliɖú naárʊ fɛ́yɩ́ bɛḿ bɛdɛ́ɛ ńnaamʊ́.»
GEN 38:23 Ńna gɛ Yudáa sɩsɩ: «Ɖíyéléná yɩ kpɩná, bɔ́kɔkɔ́nɩ bamʊ́ŋ ɖáa. Aa tɔ́ɔ, máádánjelí nemíka nboná yɩ gɛ ńdákáná yɩ.»
GEN 38:24 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́ ní, sɩ bɩlá irodunáa noódoozo nɛ́, ngɛ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ifééri Yudáa sɩsɩ iwoolú Tamáarɩ waalá wásangarɩ́tɩ hálɩ ɩmʊ fuwá. Ngɛ Yudáa sɩsɩ: «Bóbo balɩzɩ́ yɩ bɔsɔ́ nimíni.»
GEN 38:25 Sáátɩ wenkí boobó bánlɩzɩ́ɩ yɩ nɛ́, ngɛ weedíri befééri ɩwɔ́nyɩ́nɩ́ sɩsɩ ɩ́bɛɛŋ kɩ́ɖaazɩkʊ́ kɩna na kɩdɛ́ɛ nibiiká na ɖooriká, weení ɩdɩɩná ɩmʊ́ ivuwá nɛ́ ɩdɩɩná kpɩná amʊ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́caa ɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́.
GEN 38:26 Yudáa waana kpɩná nɛ́, waadɩlɩ́ yɛ, ngɛ sɩsɩ: «Alʊ́ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ cɔɔ́ɔ sóńcí na mɛ́dɛ́ɛ ńdɩ. Káma, mebiyaalʊ́ Séla gɛ mɔrɔɔgbɔ́ɔ yɩ mava.» Sɩɩná bɩwɩ́rɛ, ɩ́na yɩ bodokúti boyóózi.
GEN 38:27 Bɩɩgɔ́nɩ bɩtála lʊrʊ́ʊ sáátɩ nɛ́, baana sɩsɩ sikawá nɔɔ́lɛ gɛ ɩdaá.
GEN 38:28 Lʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ waadála sɩ ɩlʊ́rʊ nɛ́, sikawá-daá kʊ́ɖʊḿ waagálɩ́zɩ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ. Ngɛ alʊ́ álʊ́rʊ́sɩ́rʊ́ weegbí ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩcáa yɔ́ɔ́lɩ́ká kɩ́sɛɛmɔ́ɔ ɩtá sɩsɩ bú ɩmʊ́ gɛ kaɖaa ńnɩ́.
GEN 38:29 Ngɛ bú ɩmʊ́ waabɩsɩná ɩnʊ́ʊ́nɩ. Waabɩsɩná bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ igoobú wɔɔmɔ́ɔ ɩkálɩɩ. Ńna gɛ alʊ́ álʊ́rʊ́sɩ́rʊ́ wɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ gɛ nyáádʊ́lʊ́ nlɩ́ɩ?» Ngɛ baava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Perɛ́ɛsɩ, bugutoluú sɩsɩ Tʊlʊ́ nlɩ́ɩ.
GEN 38:30 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ bú lí ńnɩ́ waagálɩɩ, bɩka yɔ́ɔ́lɩ́ká kɩ́sɛɛmɔ́ɔ kadamáa na ɩnʊ́ʊ́nɩ. Ngɛ baava ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Zeráa, bugutoluú sɩsɩ wɩ́sɩ kalɩɩ́ sɛɛmɩ́nɩ.
GEN 39:1 Asʊmáyɩ́la-dɛ́ɛ ńba waadalaná Ísifu Mɩ́sɩra nɛ́, Mɩ́sɩra ńnɩ́ Pɔtɩfáarɩ waamʊ ná yɩ. Pɔtɩfáarɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Mɩ́sɩra wúro Farawʊ́na-dɛ́ɛ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ.
GEN 39:2 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɛ Ísifu-jɔ́; ɩgʊ́bɔnɩ́ Mɩ́sɩra ńnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá gɛ ɩwɛ wánlám tɩmɛ́rɛ.
GEN 39:3 Ɩgʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ woogúti ɩbɛ́ɛ nɛ́, waana sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́; káma, wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénÿelíi gɛ bínboɖé bɩɩzá-daá.
GEN 39:4 Ísifu-dɛ́ɛ tɔ́m waabá bɩlá yɩ kazɔ́ɔ; ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩbɩsɩná ɩdɩmɛlanɖʊ́. Wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́, na ɩɖaána rɩ́ŋa-dɛ́ɛ yíko gɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩɖʊ wɛndɛ́.
GEN 39:5 Ɩgʊ́bɔnɩ́ kpɔwʊ́ʊ yɩ ɩɖʊ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdaá, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ wɛndɛ́ nɛ́ bibó bɩɩzá-daá. Mɩ́sɩra ńnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-dɛ́ɛ báa wenbí, na ɩdɛ́ɛ fɔɔ́-daá, bɩrɩ́ŋa biibó bɩɩzá-daá gɛ Ísifu-rɔɔzɩ́.
GEN 39:6 Biiyele ná ɩgʊ́bɔnɩ́ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ báa wenbí ɩɖʊ wɛndɛ́. Wenbí bɩɩga bɩ ɩlɛ́ sɩ ɩlá nɛ́ gɛ kíɖíím ɖíi. Ísifu cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ɩbɩɩzɩ́nɩ na waazá-daá kazɔ́ɔ na nabʊ́rʊ bɩ́dɛ́ngɛɛzɩ.
GEN 39:7 Ngɛ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ waazʊ́ʊ ɩgʊ́bɔnɩ́ ɖɛɛlʊ́. Wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ alʊ́ ɩmʊ́ ɩsɩ: «Ísifu, kɔnɩ mána nya ɖɩfɩ́nɩ.»
GEN 39:8 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Kéyi, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́. Mɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waava ma toovonúm-rɔ gɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa ɩɖʊ mɛ́ńdɛ́. Ɩvɛ́yɩ́na neɖére lám ɖaána-daá cé.
GEN 39:9 Ɩdɛ́ɛ ɖaána rɩ́ŋa-daá cé, naárʊ fɛ́yɩ́ waagɩ́lɩ ma nɛ́, nyɔ́ɔ́ ɩɖɛɛlʊ́ nyériké gɛ weegiziná ma. Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na malá ziná mayɩsɩná Ɩsɔ́ɔ.»
GEN 39:10 Amá, alʊ́ ɩmʊ́ ideyéle Ísifu caarɩ́; báa ngbeére, bɩlɛ́ gɛ ɩbamáa yɩ caarɩ́. Na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ Ísifu weegízi.
GEN 39:11 Wɩ́rɛ bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ísifu waazʊ́ʊ ɖaḿ-daá sɩ ɩbáázɩ ɩdɩmɛ́rɛ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, tɩmɛlanɖáa baaganáa fɛ́yɩ́ ńnaamʊ́.
GEN 39:12 Waagázʊʊ gɛ alʊ́ ceení waagʊ́sɩ ɩna yɩ nɛ́, ngɛ wɛɛgbɛdɩ́ ibó ikpí idóko wánnarɩ́ɩ yɩ sɩsɩ: «Kɔnɩ ɖibó mána nya ɖɩfɩ́nɩ!» Sɩ bɩkɩ́lɩ nɛ́ gɛ Ísifu wooguná tóko ɩtalɩná yɩ bɩka ise ɩlɩ́ɩ asʊ.
GEN 39:13 Sáátɩ wenkí alʊ́ ceení waana sɩsɩ Ísifu wooguná idóko ɩtalɩná yɩ ise ɩlɩ́ɩ nɛ́,
GEN 39:14 ngɛ waamá kebiká wánÿaá tɩmɛlanɖáa baaganáa sɩsɩ: «Cíbeyi, ɩgɔ́nɩ yoo, ɩgɔ́nɩ ɩbɛ́ɛ bɔɔgɔná Éburu ńnɩ́ wɛ́ngbɛɛnáa ɖáa nɛ́; waagázʊʊ mɔ́jɔ́ gɛ sɩsɩ mána yɩ ɖɩfɩ́nɩ. Ngɛ máámá kebiká.
GEN 39:15 Sáátɩ wenkí waanɩ́ɩ máámá kebiká mogóo mánÿaá nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ise ɩɖɛ́ɛ ɩcáŋ iyelená ma idóko.»
GEN 39:16 Bɩɩdɛ́ nɛ́ ní, ngɛ alʊ́ ceení wɔɔgbɔ́ɔ tóko kɩḿ ɩsɩ́ɩ ɩjɔ́ hálɩ kʊ́bɔnɩ́ ɩkɔ́nɩ.
GEN 39:17 Ɩlɛ́ waadála nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ wénveerím yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Éburu afobú yoḿ weení nyɔ́ɔ́gɔ́ná ɖáa yɩ nɛ́, waagázʊʊ mɔ́wɔ́rɔ́ gɛ sɩ ɩfɩnɩná ma.
GEN 39:18 Sáátɩ wenkí waanɩ́ɩ máámá kebiká nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ise ɩlɩ́ɩ iyéle idóko mɔ́jɔ́.»
GEN 39:19 Sáátɩ wenkí Ísifu-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ wɛɛyɛ́ɛ baaná.
GEN 39:20 Ngɛ weeyéle bakpa Ísifu bɔtɔ sáráka. Sɩ bɔtɔ yɩ nɛ́, sáráka wenká kadaá bɔ́ndɔ́rɔ́dɔ́ɔ wúro-dɛ́ɛ sáráka-dɩnáa nɛ́ kadaá gɛ bɔɔdɔ Ísifu.
GEN 39:21 Na bɩrɩ́ŋa, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́, ɩɖɔ́kɩná yɩ bɩjaarɛ́ɛ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ weeyéle Ísifu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m ɩlá sáráka fereɖú kazɔ́ɔ;
GEN 39:22 ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ sáráka-dɩnáa rɩ́ŋa kpátáá-dɛ́ɛ báa wenbí ɩɖʊ wɛndɛ́ wɛ́nbɛɛŋ́ baaganáa rɩ́ŋa-rɔ. Ɩmʊ́ Ísifu wɛ́nbɛɛŋ kʊ barɩ́ŋa badɩmɛ́ wónboɖé wenbí nɛ́.
GEN 39:23 Bɩɩga nɛ́, sáráka fereɖú tɛ́ndɛbɛɛŋ tɩmɛ́ weená weejéle yɩ yɛ nɛ́; káma waana sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ wónboɖí yɩ báa ngbetíi-daá.
GEN 40:1 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Mɩ́sɩra wúro Farawʊ́na-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa kʊ́bɔnáa nɔɔ́lɛ waayɩsɩná yɩ. Bɛlɛ́ ɩmʊ́ bɛgɛ́ɛ na wenbá bánɖʊ́ʊ wúro sʊlʊ́m wɔ́nnyɔɔ́ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́, na wenbá bánlám yɩ kpɔ́nɔ́ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
GEN 40:2 Baalá wenbí nɛ́, weeyele ná wúro ɩbá ɩyɛ́ɛ baaná,
GEN 40:3 iyéle bakpa wɛ bɔtɔ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sáráka-daá lé bɔɔdɔ Ísifu nɛ́.
GEN 40:4 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ bɔkpɔ́ɔ wɛ baɖʊná Ísifu bɩka wɔ́nvɔɔzɩ́ wɛ. Ngɛ barɩ́ŋa bɔɔjɔ́ɔ sáráka kɛḿ kadaá balá wɛ́ náálɛ.
GEN 40:5 Wɩ́rɛ nuvoowú bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Mɩ́sɩra wúro-dɛ́ɛ sʊlʊm‑ɖʊʊrʊ́ na ɩdɛ́ɛ kpɔ́nɔ́ lanɖʊ́ bɔdɔ́ɔ sáráka nɛ́ booɖóózi; báa awéní na ɩdɛ́ɛ ɖoozire. Ngɛ ɖoozá amʊ́, báa wenɖé na ɖugutoluú.
GEN 40:6 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ Ísifu wɔɔgɔ́nɩ ɩna wɛ nɛ́, bɔjɔɔ́ɔ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ-daá.
GEN 40:7 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Bɩyáásɩ́ gɛ mɩ́ɩ́zá nyɩ́ŋɛ́ɛ sinje bɩlɛ́.»
GEN 40:8 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖoozá gɛ ɖóóɖóózi ɖɛ́lɛ́ɛ́nɩ́ báa weení na ɩdɛ́ɛ ɖoozire; ngʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ cé sɩ ɩlɩzɩ́ ɖáa agutoluú.» Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, awéní wánlɩzɩ́ɩ kʊ ɖoozá kutoluú bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩ́ yɛ ifééri ma yeeé.»
GEN 40:9 Ngɛ Wúro-dɛ́ɛ sʊlʊm-ɖʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weevééri Ísifu ɩdɛ́ɛ ɖoozire. Sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ ɖoozire nɖɔ́: mááná gɛ sɩsɩ víinyi tiyɔ́ɔ bánlanáa kibíya sʊlʊ́m nɛ́ sɩ́ŋɛ́ɛ máázá-daá,
GEN 40:10 kɔwɛná wʊláázɩ nasúdoozo. Ngɛ kaajáŋ kɛtɛ, kalá fɛ́ɛ́dɩ́tɩ, kaɖʊ bíya, bɛsɛ́ɛ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ.
GEN 40:11 Mɔ́ɔ́ mɔ́ɖɔ́kɩná wúro-dɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ. Ngɛ mɔ́ɔ́gɔ́rɩ́ tiyɔ́ɔ-bíya bɛḿ manyáázɩ maɖʊ kɔ́ɔ́pɩ-daá mejéle yɩ.»
GEN 40:12 Ńna gɛ Ísifu sɩsɩ: «Nyóɖoozire kutoluú nɖɔ́: Nyááná tiyɔ́ɔ kɛḿ kɛdɛ́ɛ wʊláázɩ nasúdoozo sɩna, wɛ́ náádoozo nbɩlɛ́.
GEN 40:13 Bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ sinje bɩɩga wɛ́ náádoozo, wúro wángagʊsɩ́ nyɔ́dɔ́m, wɔ́ngbɔwʊ́ʊ nya ɩbɩsɩná nyádɩmɛ́rɛ kɩ́bɩńɖɛ-daá. Nyánbaazɩ́ yɩ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́m celíi wɔ́nnyɔɔ́ ńŋɩnáa nyánvʊnlám nɛ́.
GEN 40:14 Amá, a bɩɩlá bɩlɛ́, ngɛ nyɛ́dɛ́ɛ báa wenbí wɔɔnyɔ́ɔ́zɩ, máávɩ́nɩ nya nkɔsɔɔná mɔ́rɔ́. Nɩɩ mágʊnyɔḿ ndɔ́ɔ́zɩ nŋmátɩ mɔ́dɔ́m Farawʊ́na-jɔ́ hálɩ bɩlá balɩzɩ́ ma sáráka kana kadaá.
GEN 40:15 Mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, na ɖóni gɛ baagágbá ma Éburu laadɔ́ɔ-daá bɔkɔná cé; bɩka ɖʊɖɔ máádála cé nɛ́, mádábá malá nabʊ́rʊ bínÿelíi bɔtɔ ma sáráka nɛ́.»
GEN 40:16 Wúro-dɛ́ɛ kpɔ́nɔ́ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waana sɩsɩ wenbí Ísifu waalɩzɩ́ sʊlʊm-ɖʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖoozire kutoluú nɛ́ waalá kazɔ́ɔ nɛ́, ngɛ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ móóɖóózi gɛ sɩsɩ mázʊ́wáána kpɔ́nɔ́ ɖɔkɩ́nɩ natúdoozo;
GEN 40:17 ɖɔkʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ńgɩ-daá nɛ́, wúro-dɛ́ɛ kíɖíídi kpɔ́nɔ́-dɩnáa wánlám nɛ́ wɛ ná kɩdaá. Amá, siḿsi wɔ́ngɔnɩ́ sínɖíi tɩ mágʊjʊʊ́-daá.»
GEN 40:18 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Ménveerím nya nyóɖoozire kutoluú. Nyááná ɖɔkɩ́nɩ natúdoozo tɩḿ? Tɩgɛ́ɛ wɛ́ náádoozo gɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ
GEN 40:19 sinje bɩɩga wɛ́ náádoozo, Farawʊ́na wɛ́njɛ́m nyágʊjʊʊ́, bosúu nya ɖɛ́nɩ-rɔ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, siḿsi ɩkɔ́nɩ siɖi nyɔ́zɔ́m.»
GEN 40:20 Bɩɩlá wɛ́ náádoozo nɛ́, wúro sɩ iɖi ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ tɔɔzɩ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́. Ngɛ waayáa ɩdɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa rɩ́ŋa ɖíi. Baazá-daá gɛ weeyéle bakʊ́sɩ ɩdɛ́ɛ sʊlʊm-ɖʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ tɔ́m na kpɔ́nɔ́ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
GEN 40:21 Ngɛ waabɩsɩná sʊlʊ́m-dʊ́ʊ ɩdɩmɛ́rɛ kɩ́bɩńɖɛ-daá.
GEN 40:22 Bɩɩga lí ńnɩ́ nɛ́, weeyéle gɛ bɛcɛ́ ɩgʊjʊʊ́ bɔkpɔ́ɔ yɩ bosúsi. Wenbí Ísifu weevééri wɛ nɛ́, bɩɩlá bɩlɛ́.
GEN 40:23 Amá, sʊlʊm-ɖʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waalɩ́ɩ sáráka-daá nɛ́, ngɛ wɔɔzɔɔná Ísifu-rɔɔzɩ́.
GEN 41:1 Bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ nɛ́, ngɛ Farawʊ́na tɩtɩŋa wooɖóózi ɖoozire neɖére. Wooɖóózi sɩsɩ ɩmʊ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ buwá kʊ́bɔńga-jɔ́.
GEN 41:2 Ngɛ waana náánɩ fɩ́ya ńdɩ tɩɩbá tikíi nɛ́ lʊbɛ waagálɩɩ lɩ́m-daá tɩkɔ́nɩ kpaam-rɔ tɩ́ndɔwʊ́ʊ nyɩ́ɩ́dɩ.
GEN 41:3 Bɩɩgɔ́nɩ bɩtásɩ cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ náánɩ bɔɔrásɩ lʊbɛ tɩɩbá tɩwɩláa nɛ́ ɖʊɖɔ waagálɩɩ lɩ́m bɩḿ bɩdaá tɩkɔ́nɩ tɩsɩ́ŋ tɩɩganáa-jɔ́.
GEN 41:4 Ngɛ tɩɩjáŋ tɩsɛlɩ́ náánɩ kíkiidíti lʊbɛ tɩna tɩtɔ́ɔ. Waajáŋ iɖóózi bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛnyɛ́ ifé.
GEN 41:5 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waabáázɩ ɖóm. Ngɛ woodóɖoozi sɩsɩ mɩ́lɛ kʊ́ɖʊńɖɛ waaɖʊ mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ fɩ́ya ńdɩ tɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ lʊbɛ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ.
GEN 41:6 Ngɛ neɖére ɖʊɖɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́, mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ lʊbɛ kpáfʊ́ʊ́rɩ́nɩ tɩwɩláa nɛ́ gɛ ɖɩlɛ́ ɖɩɩɖʊ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ; wɩlɩ́ŋa-dɛ́ɛ fefelimá waawɩlɩsɩ ná yɛ.
GEN 41:7 Ngɛ mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ kpáfʊ́ʊ́rɩ́nɩ tɩna tiilí tɩɩganáa fɩ́ya ńdɩ. Bɩɩjáŋ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wúro weevé, ngɛ waana sɩsɩ ɩwɛ wónɖoozí gɛ.
GEN 41:8 Kiivé nɛ́, ɖoozá amʊ́ aagʊ́sɩ ɩlaakáarɩ, ngɛ waayáa Mɩ́sɩra rɩ́ŋa-dɛ́ɛ síhíri-dɩnáa na kɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɖa. Bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɛ bɩlɛ́ ɩtɩ́ ifééri wɛ. Amá, badabɩ́ɩ́zɩ balɩzɩ́ yɩ ɖoozá amʊ́ agutoluú.
GEN 41:9 Ńna gɛ sʊlʊm-ɖʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ wúro sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, sinje mɔ́zɔɔlɛ́ɛ madɩ́ nya taalɩ́wá natɩ́rɩ máálá bɩɖɛ́ɛ nɛ́.
GEN 41:10 Wɩ́rɛ, nyɛ́ɛ́yɛ́ɛ baaná ndɔ́ bɔkpɔ́ɔ mána nyɛ́dɛ́ɛ kpɔ́nɔ́ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ bɔtɔ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sáráka-daá.
GEN 41:11 Ɖɔ́wɛ ńnaamʊ́ gɛ wɩ́rɛ nuvoowú kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-daá, ɖɛ́lɛ́ɛ́nɩ́ ɖóóɖóózi. Ngɛ báa awéní-dɛ́ɛ ɖoozire na ɖugutoluú.
GEN 41:12 Ɖɔ́wɛ sáráka-daá ńna nɛ́, ɖána bú afobú Éburu ńnɩ́ naárʊ gɛ; ɩgɛ́ɛ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ yoḿ gɛ. Ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ ɖoozá ɖɩtɩ́ ɖifééri yɩ. Ngɛ waalɩzɩ́ ɖáa báa weení-dɛ́ɛ ńɖɛ kutoluú.
GEN 41:13 Wenbí waaŋmátɩ ifééri ɖáa nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá nɔ́ɔ́. Waavʊ́ńveeri ma sɩsɩ bánbɩsɩnáa ma mádɩmɛ́rɛ-daá; bɩlɛ́ bɩɩla ná ɖɔ́. Wenbí ɖʊɖɔ weedéfeeri lí ńnɩ́ nɛ́, bɩlɛ́ bɩɩla ná, bosúsi yɩ.»
GEN 41:14 Wúro waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ weedíri sɩsɩ bákalɩzɩ́ Ísifu sáráka-daá bɔkɔná. Ńna‑ńna gɛ baagálɩ́zɩ́ Ísifu bafʊ́ yɩ, bɛkɛ́ɛ yɩ kpɩná. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ wúro ɩzá-daá.
GEN 41:15 Ńna gɛ wúro weevééri Ísifu sɩsɩ: «Ɖoozire neɖére gɛ móóɖóózi; amá, naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ifééri ma ɖugutoluú. Ngɛ beevééri ma sɩsɩ báa ɖoozire wenɖé gɛ beevééri nya, nyɔ́ɔ́ nyánbɩɩzɩ́ nlɩzɩ́ ɖugutoluú.»
GEN 41:16 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́, Ɩsɔ́ɔ wánbɩɩzɩ kʊ ɩlɩzɩ́ nya nyóɖoozire kutoluú bɩsáa.»
GEN 41:17 Ngɛ wúro waadɩ́ ifééri yɩ sɩsɩ: «Móóɖóózi sɩsɩ mázɩ́ŋɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ buwá kʊ́bɔńga-jɔ́ gɛ
GEN 41:18 mááná náánɩ fɩ́ya ńdɩ tɩɩbá tikíi nɛ́ lʊbɛ waagálɩɩ buwá kɛḿ kadaá tɩ́ndɔwʊ́ʊ nyɩ́ɩ́dɩ kpaam-rɔ.
GEN 41:19 Bɩɩdásɩ nɛ́, náánɩ natɩ́rɩ lʊbɛ ɖʊɖɔ waagálɩɩ buwá kɛḿ kadaá tɩkɔ́nɩ tɩsɩ́ŋ tɩɩganáa-jɔ́. Náánɩ tɩḿ, tɩɩbá gɛ tɩjɔɔ́ɔ bɔɔrásɩ, bɩka tɩjɔɔ́ɔ mʊwá; mádanáá ta náánɩ ɩŋmɩ́ɩ bɩlɛ́ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá.
GEN 41:20 Ngɛ náánɩ tɩḿ tɩɩzɛlɩ́ náánɩ fɩ́ya ńdɩ tɩɩɖáa kalɩɩ́ nɛ́ tɩtɔ́ɔ.
GEN 41:21 Na bɩrɩ́ŋa tɩɩdɔ́ɔ náánɩ fɩ́ya ńdɩ tɩḿ nɛ́, bɩdanvɛ́yɩ́ sɩ tɩɩdɔ́ɔ nabʊ́rʊ, bɩlɛ́ gɛ tɩdɛɛzɩwɩláa. Bɩɩjáŋ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ mɛ́ɛ́nyɛ́ mevé.
GEN 41:22 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ máádábaazɩ ɖóm. Ngɛ móódóɖoozi ɖʊɖɔ sɩsɩ mááná mɩ́lɛ waaɖʊ mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ lʊbɛ fɩ́ya ńdɩ tɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́.
GEN 41:23 Ngɛ neɖére ɖʊɖɔ waaɖʊ mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ kpáfʊ́ʊ́rɩ́nɩ fefelimá waawɩ́lɩsɩ yɛ nɛ́ lʊbɛ.
GEN 41:24 Ngɛ mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ kpáfʊ́ʊ́rɩ́nɩ tɩḿ tɩɩzɛlɩ́ fɩ́ya ńdɩ tɩɩganáa tɩcáŋ tilí. Mɛ́dɛ́ɛ ɖoozire sɩɩlɛ ńɖɛ nbɩlɛ́. Ɖoozá ana ɖɔ́ móóɖóózi yɛ nɛ́, máńɖɩ́ḿ yɛ mevééri mɛ́dɛ́ɛ síhíri-dɩnáa, amá, badaá naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ifééri ma agutoluú.»
GEN 41:25 Ngɛ Ísifu woobúsi sɩsɩ: «Wúro, nyɛ́dɛ́ɛ ɖoozá ana alɛ́ɛ́nɩ́, agutoluú kɛgɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ gɛ. Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ nya wenbí sɩ ɩlá bɩ nɛ́ gɛ.
GEN 41:26 Nyááná náánɩ fɩ́ya ńdɩ lʊbɛ tɩna na mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ fɩ́ya ńdɩ lʊbɛ tɩna? Bɩgɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ gɛ. Bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ nbɩlɛ́; bɩlɛ́ nɛ́, ɖoozire kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ.
GEN 41:27 Bɩɩga náánɩ lʊbɛ bɔɔrásɩ tɩɩganáa na mɩlɩzɛnɖɩ́nɩ fefelimá waawɩ́lɩsɩ yɛ bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ ɖʊɖɔ nbɩlɛ́; amá, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ kɛ́ɛ nyɔɔ́sɩ bɩ́ɩ́zɩ gɛ.
GEN 41:28 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, kʊ́bɔnɩ́, tɩnáábɩ́lɛ́ méévééri nya sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánwɩlɩ́ɩ nya wenbí sɩ ɩlá nɛ́ gɛ.
GEN 41:29 Nyááná bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ kaɖaa ńzɩ sɩgɛrɛŋɛ ɖɔ́ nɛ́, fɔɔnɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nbɩlɛ́ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá.
GEN 41:30 Amá, fɔɔnɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ sɩḿ sɩwɔ́rɔ́, nyɔɔ́sɩ kʊ́bɔńzɩ wánzʊʊ́ tɛ́ɛ́dɩ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ. Nyɔɔ́sɩ-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ sɩḿ sínÿelíi ɩsɔ́ɔ mɩ́dɛ́ɛ fɔɔnɔ́ɔ kɛlɛ́. Nyɔɔ́sɩ sɩḿ sínnuudí tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 41:31 Sɩ́nbá sɩcáárɩ hálɩ ɩráa ɩsɔɔná sɩsɩ kɛtɛngɛrɛ fɔɔnɔ́ɔ waazɩ́ŋ kalá.
GEN 41:32 Nyɛ́dɛ́ɛ nyóóɖóózi nabʊ́lɛ bɩlɩ́ɩ ɖamá wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ sɩ ɩlá nɛ́, bídénleeri wɛ́ndɛ́m ɩlá bɩ.
GEN 41:33 Bɩlɛ́ nɛ́, kʊ́bɔnɩ́, kpɛdɩ́ njáa ɩrʊ́ áséńsí-dʊ́ʊ ngbɔ́ɔ bɩna bɩdɩmɛ́rɛ nɖʊ wɛndɛ́; ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩwɛná yíko Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ,
GEN 41:34 na nlɩzɩ́ sɩbaabɩwá ɖʊɖɔ; bɛlɛ́ badɩmɛ́rɛ gɛ fɔɔnɔ́ɔ sáátɩ, bekíli befééri Mɩ́sɩra ńba batára báa awéní-dɛ́ɛ kíɖíídi nabʊ́nʊ́wá, bokúu kʊ́ɖʊńbɩ,
GEN 41:35 bamáárɩ kíɖíídi fɔɔnɔ́ɔ sáátɩ. Bakáa mɩlá ɖamɩ́nɩ-daá tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ-daá basɩ́ɩ azíya, bɩka bɩrɩ́ŋa bʊwɛ nyɛ́ńdɛ́.
GEN 41:36 A baalá bɩlɛ́, Mɩ́sɩra wooyuú kíɖíídi baɖáŋ nyɔɔ́sɩ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ sɩgɛrɛŋɛ nɛ́; bɩka nyɔɔ́sɩ tándasʊʊ tɛ́ɛ́dɩ bɩkʊ ɩráa rɩ́ŋa.»
GEN 41:37 Wúro na ɩdɛ́ɛ sɩbaabɩwá baanɩ́ɩ Ísifu-dɛ́ɛ lomaazɛ́ ana nɛ́, aabá alá wɛ kazɔ́ɔ páá.
GEN 41:38 Ńna gɛ wúro wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́ná ɩrʊ́ ceení, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ɖóni wɛ ɩrɔ. Lé gɛ sɩ ɖukúti ɖɩkáná ɩrʊ́ ceení taká.»
GEN 41:39 Ngɛ wúro weevééri Ísifu sɩsɩ: «Wenbí ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ waabɩ́ɩ́zɩ ifulúsi nyáázá ndɩlɩ́ tɩna tɩrɩ́ŋa ɖɔ́ nɛ́, ɖódókúti ɖɩna áséńsí-dʊ́ʊ naárʊ ɩwɛná tɩlɩ́ɩ ɩtála nya.
GEN 41:40 Bɩlɛ́ nɛ́, ménjelíi nya tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ. Mɛ́dɛ́ɛ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ ɩráa rɩ́ŋa sɩ banɩ́ɩ gɛ bofu nyɔ́nɔ́ɔ́. Mɛ́dɛ́ɛ kowuro-gbelé gɛ sɩ magɩlɩ ná nya.»
GEN 41:41 Farawʊ́na wɔɔdɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Máává nya yíko Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́.»
GEN 41:42 Ngɛ waalɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ kowúrátɩ ketéreniiká ɩnʊ́ʊ́nɩ-daá, ɩkpɔ́ɔ ɩɖʊ Ísifu niiká. Ngɛ weejéle yɩ kowuro-dóko isúu; ɩkpɔ́ɔ siká kejiya ɩɖʊ ilowú-dɛ.
GEN 41:43 Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩkpa awéńja túúruú wenkí kuvóo ɩmʊ́ wúro-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́, bɩka ɩráa tɛ́ɛ yɩ nɩ́bááwʊ bóngoó sɩsɩ: «Izóm adɛ, izóm adɛ.» Tɔ́ɔ, bɩlɛ́ gɛ wúro waazɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ.
GEN 41:44 Ngɛ wúro waadásɩ ifééri Ísifu sɩsɩ: «Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá cé, mɛ́gɛ́ɛ na wúro Farawʊ́na. Amá, laadɔ́ɔ kana kadaá, a ɖé ńdáfá yíko, naárʊ fɛ́yɩ́ wɛ́ngbɛzɩ́ɩ nʊvɔ́rɛ.»
GEN 41:45 Ngɛ wúro waava Ísifu Mɩ́sɩra yɩ́ɖɛ neɖére sɩsɩ: Safɩnáatɩ-Paneyáa; ɩcáŋ ɩcáa alʊ́ ɩfa yɩ. Óoni tɛ́ɛ́dɩ-daá sarásɩ lanɖʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Poti-Feráa nɛ́, ɩwɛɛlɛ́ɛ Asɩnáatɩ gɛ waava yɩ.
GEN 41:46 Sáátɩ wenkí Ísifu waabáázɩ wúro-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-ɖɩḿ nɛ́, ɩwɛná bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa (30). Ngɛ waalɩ́ɩ wúro-dɛ́ɛ ɩsʊ́ʊ ikíli ɩbɛ́ɛ́ŋ laadɔ́ɔ-rɩ́ŋa.
GEN 41:47 Fɔɔnɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ sɩḿ sɩdaá, kíɖíím waabá gɛ bɩlá fásɩ-daá.
GEN 41:48 Ngɛ Ísifu woodúúzi kíɖíídi ɖabata ɩsɩ́ɩ azíya bɩ́ɩ́zɩ sɩḿ sɩdaá. Wɔɔgbɔ́ɔ kíɖíídi wooyuú tɩ fásɩ-daá nɛ́ ɩkázɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩwá kʊ́bɔńdɩ tɩdɩláána nɛ́ tɩdaá.
GEN 41:49 Ngɛ Ísifu woodúúzi kíɖíídi bɩbá bɩɖɔ́ɔ nyazɩ tenkú nɔɔ́ kanyɩ́ŋa, hálɩ biiyéle waasɩ bɩgʊjʊʊ́.
GEN 41:50 Naanɩ́ nyɔɔ́sɩ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, Ísifu ɖɛɛlʊ́ Óoni tɛ́ɛ́dɩ sarásɩ lanɖʊ́ Poti-Feráa wɛɛlɛ́ɛ Asɩnáatɩ wáńlʊ́rʊ́ bíya abaaláa nɔɔ́lɛ.
GEN 41:51 Ngɛ Ísifu waava kʊ́bɔnɩ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Manasée bugutoluú sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ weeyéle mɔzɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ wahála na mána mɛ́dɛ́ɛ koobíre ɖɛ́dɛ́ɛ ɖamá tarɩ́ɩ.»
GEN 41:52 Ngɛ waava kúmuú ɩlɛ́ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Efɩrayíim, bugutoluú sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waava ma lʊrʊ́ʊ laadɔ́ɔ wenká kadaá máálá wahála nɛ́.»
GEN 41:53 Bɩjɔɔ́ɔ‑bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ fɔɔnɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ wɛɛdɛ́.
GEN 41:54 Nyɔɔ́sɩ bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ waabáázɩ ńŋɩnáa wenbí Ísifu waavʊ́ńdɔḿ bɩ nɛ́. Nyɔɔ́sɩ waaɖʊ sɩlɩ́ɩ laadásɩ rɩ́ŋa-daá. Amá, Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá, kíɖíím wɛ.
GEN 41:55 Sáátɩ wenkí nyɔɔ́sɩ waajáárɩ Mɩ́sɩra ńba bádándanáa nabʊ́rʊ beɖi nɛ́, ngɛ boobó bénwiináa wúro sɩsɩ bɛḿ bánzɩ́m nyɔɔ́sɩ. Ngɛ wúro sɩsɩ: «Ibó ɩbɔ́ɔ́zɩ Ísifu; a wenbí wɔɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩ ɩlá nɛ́, ivu ɩlá bɩlɛ́.»
GEN 41:56 Sáátɩ wenkí nyɔɔ́sɩ waabá sɩcáárɩ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá páá nɛ́, ngɛ Ísifu weeyéle batʊlʊ́ kpééni lénléwá baazɩ́ɩ azíya nɛ́, bánÿanáa ɩráa kíɖíím. Báa ɖoo nyɔɔ́sɩ ɩbá sɩwɛ sɩbamáa ɖóni kpáa Mɩ́sɩra ńnaamʊ́,
GEN 41:57 ɩráa wángalɩɩ́ laadásɩ ndɩ‑ndɩ ɖʊɖɔ gɛ bɔ́ngɔnɩ́ Mɩ́sɩra ńna bánmʊ́ʊ Ísifu-jɔ́ kíɖíídi; káma, adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ gɛ nyɔɔ́sɩ sɩḿ sɩwɛ.
GEN 42:1 Yaakúbu waanɩ́ɩ sɩsɩ kíɖíídi kɔwɛ Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ-daá bángayám. Ngɛ wɔɔdɔ́ ibiyaalɩnáa sɩsɩ: «Mébíya, máánɩ́ɩ sɩsɩ kíɖíídi kɔwɛ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá; bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kɔcɔ́ɔ mɩ́bɛɛ́na ɖamá bɩlɛ́. Ɩgʊrʊ́ ibó ɩkámʊ́ ɩkɔná ɖiɖi ɖɩlɛɛná ɖéweezíni.»
GEN 42:3 Ngɛ Ísifu ɖawaalɩnáa fuú bana baagʊrʊ́ bɛɖɛ́ɛ Mɩ́sɩra sɩ bakámʊ́ kíɖíídi.
GEN 42:4 Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, bajaa teyéle benewú Ísifu wɔ́rɔ́ ńnɩ́ Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu ifu wɛ; káma, sɩsɩ nabʊ́rʊ ɩ́kɔkɔ́nɩ bɩkála yɩ nɩ́bááwʊ.
GEN 42:5 Kanáanɩ laadásɩ rɩ́ŋa gɛ nyɔɔ́sɩ wɔ́nwɔ́m, biiyéle Israyɛ́ɛlɩ biyaalɩnáa wɛ mʊʊráa boobó Mɩ́sɩra kíɖíím mʊ́ʊ nɛ́ bɔlɔwʊtáá.
GEN 42:6 Mɩ́sɩra ńna, Ísifu kɛ́ɛ na kʊ wúro-dɛ́ɛ bɩdɛ ńnɩ́; wánÿanáa kʊ ɩráa rɩ́ŋa kíɖíídi. Ɩɖawaalɩnáa waadála nɛ́, ngɛ boobó betí baká baɖʊná waazá-daá; babá bɛnyɛ́ adɛ.
GEN 42:7 Ísifu waana wɛ nɛ́, waadɩlɩ́ wɛ; amá, ideyéle bɛlɛ́ batɩlɩ́ yɩ. Ngɛ woovolí wɛ sɩsɩ: «Lé gɛ mɩ́ɩgálɩ́ɩ.» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá gɛ; ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ ɖɩmʊ kíɖíídi gɛ.»
GEN 42:8 Ńna nɛ́, Ísifu waabá ɩtɩlɩ́ wɛ páá; amá, bɛḿ badatɩlɩ́ yɩ.
GEN 42:9 Ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ɔ́zɩ ɖoo ɩdɛ́ɛ ɖoozá alɛ́ arɔ. Ńna gɛ wɔɔdɔ́kpɔwʊ́ wɔ́ndɔ́m wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ mɩ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ cɔŋɩráa gɛ. Mɩ́ɩ́gɔ́nɩ sɩ ɩcɔ́ŋ ɩna laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ mádafɩ́yátɩ ɖɩdáarɛ gɛ.»
GEN 42:10 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mádʊ́ʊ; kíɖíídi mʊ́ʊ wɔɔgɔná na ɖáa cé.
GEN 42:11 Bɛɛ, ɖárɩ́ŋa ɖázɩ́ŋɛ́ɛ ɖɔ́ nɛ́, ɖájaa kʊ́ɖʊḿ gɛ. Toovonúm-dɩnáa gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ; ɖɛ́dɛ́kɛ́ɛ cɔŋɩráa.»
GEN 42:12 Ngɛ Ísifu waabá ɩnyɩ́ŋ sɩsɩ: «Bʊbɔ́tɩ gɛ, mɩ́ɩ́gɔ́nɩ sɩ ɩcɔ́ŋ laadɔ́ɔ ɩna lénlé kɛvɛ́yɩ́ fɩ́ya nɛ́ gɛ.»
GEN 42:13 Ngɛ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ yomáa ɖɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, ɖájaa kʊ́ɖʊḿ gɛ; ɖávʊ́ngɛ́ɛ ɩráa fuú na nɔɔ́lɛ gɛ, ngɛ kʊ́ɖʊḿ igúti ɩvɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ. Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá gɛ ɖáagálɩɩ; bɩɩga ɖɛ́dɛ́ɛ tɔ́ɔ́rɔɔ́ ɩlɛ́ ɩgɔwɛ ɖaána ɖájaa-jɔ́.»
GEN 42:14 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Yaa mɔ́nɔɔdɔmʊʊ́ nbɩlɛ́? Mɩ́gɛ́ɛ cɔŋɩráa gɛ.
GEN 42:15 Tɔ́ɔ, a ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mánɖaazɩ́ mɩ́ɩ mɛbɛ́ɛ; máámʊ́ná wúro Farawʊ́na sɩsɩ naanɩ́ mɛjɛ́ mɩ́ɩ ikpé nɛ́, asée máńnáa mínewú weení waagágá ɖaána mɩ́jaa-jɔ́ nɛ́ cé.
GEN 42:16 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlɩzɩ́ mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ ɩlɛ́ ibó ɩkɔ́gbɔ́ɔ mínewú ɩmʊ́ ɩkɔná; bɩka baaganáa ɩcɔ́ɔ sáráka hálɩ ɩlɛ́ ibó ɩkɔ́nɩ. Ńnaamʊ́ gɛ mónÿuúu na madɩlɩ́ sɩsɩ toovonúm gɛ míívééri ma. A ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, máámʊ́ná wúro Farawʊ́na sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ cɔŋɩráa.»
GEN 42:17 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ barɩ́ŋa páyɩ́ ɩtɔ sáráka hálɩ wɛ́ náádoozo.
GEN 42:18 Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, Ísifu woobó ifééri wɛ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ ménzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ; bɛɛ wenbí sɩ ɩlá na iyuú mɩ́dɩ nɛ́ nɖɔ́:
GEN 42:19 A mɩ́gɛ́ɛ ɩráa kazɔ́ɔ ńba, mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ ɩ́cɔɔ sáráka-daá cé, bɩka baaganáa ɩkpɔ́ɔ kíɖíídi bekpená zamɔ́ɔ kɩ́ngazɩ́m nyɔɔ́sɩ ɖaána nɛ́.
GEN 42:20 Na a bɩgɛ́ɛ bɛlɛ́ boobó gɛ sɩ bakábɩsɩ, bɛkɛ́gbɛ́dɩ́na mínewú mɩ́ndɔ́m ɩdɔ́m nɛ́ bɔkɔná. A mááná yɩ, na bɩcɔ mava mɩ́ɩ toovonúm bɩka ɩlɩ́ɩ sɩ́m-daá.» Ngɛ ɩɖawaalɩnáa weedísi.
GEN 42:21 Bɔjɔɔ́ɔ bɔ́ndɔ́m ɖamá sɩsɩ: «Ɩhɩ́n, ɖoo ɖénéwú-dɛ́ɛ naazɩrɛ ɖáánáázɩ yɩ ɖɛ nɛ́, ɖɩnáábɩ́lɛ́ bɩ́nvɛrɩ́ɩ ɖáa sinje bɩlɛ́ yoo. Ɖoo sáátɩ wenkí ɖánnaazɩ́ yɩ nɛ́, waavɩ́nɩ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́cɛ ɩmʊ́, amá, ɖádatáńnɩɩná yɩ. Bɛɛ bɩdɛ́ɛ naazɩrɛ gɛ bɩ́nvɛrɩ́ɩ ɖáa ɖɔ́.»
GEN 42:22 Ngɛ baɖawaalʊ Rʊ́bɛ́ɛnɩ ɩlɛ́ ɩnɔɔ́ nbɩlɛ́ sɩsɩ: «Ahán, máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ sɩsɩ lakásɩ wensí mɩ́nlanáa bú ceení ɖɔ́ nɛ́, iyéle sɩ; amá, mɩ́dánɩ́ɩ́ná ma. Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́, ɩdɛ́ɛ sɩ́m-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ gɛ bɩ́nvɛrɩ́ɩ ɖáa ɖɔ́.»
GEN 42:23 Amá, bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, badatɩlɩ́ sɩsɩ Ísifu wánnɩɩ́. Ɩlɛ́ wánŋmatɩ́ kʊnʊm nakɩ́rɩ-daá gɛ bɩka naárʊ wánlɩzɩ́ɩ wɛ bugutoluú bagʊnʊŋ-daá, biiyéle bodoyuú batɩlɩ́ sɩsɩ ɩlɛ́ wánnɩɩ́.
GEN 42:24 Ísifu waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ nɛ́, ngɛ woodorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ íkewíi. Weewíi bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ woozúu ɩkábɩsɩ bɔjɔ́. Wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ ɩmʊ́ wángbáa Simeyɔ́ɔnɩ ɩsɩ́ɩ; ngɛ weeyéle bɔfɔ́kɩ yɩ nibé baazá-daá ńna.
GEN 42:25 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waava nɔɔ́ sɩsɩ bósuu wɛ kíɖíídi bɛdɛ́ɛ kpetekíni-daá bisu; bɩka babɩsɩná báa awéní-dɛ́ɛ liideé baamʊ ná yɛ nɛ́ baɖʊ ɩdɛ́ɛ kpetekú-daá; bɩka bacáŋ balá wɛ guzúúrí. Boozúu wɛ kíɖíídi bɩtɛ́ nɛ́,
GEN 42:26 ngɛ báa awéní wɔɔgbɔ́ɔ ɩgbɩná ɩfɔ́kɩ ɩgbangbɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ.
GEN 42:27 Boobó batála ɖeelí kiiyu wɛ sɩ boɖóo nɛ́ ní, ngɛ badaá naárʊ woobóɖi ɩdɛ́ɛ kpetekú sɩ ɩlɩzɩ́ kíɖíídi ɩɖʊ ɩdɛ́ɛ kpangbɔ́ɔ. Woobóɖi nɛ́, ngɛ waana iliideé tɩ́nɛ́ɛ kíɖíídi-rɔɔzɩ́ kpetekú-daá.
GEN 42:28 Ngɛ waajáŋ ikóo ifééri baaganáa sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ɩbɛ́ɛ! Baabɩsɩná méliideé bakáɖʊ́ ma mégbetekú-daá cé.» Ngɛ bewenbé wɛɛbɛlɩ́ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «We gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa bɩlɛ́.»
GEN 42:29 Ngɛ baagʊrʊ́ bobó batála bɔmɔɔná bajaa Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá; bɔkpɔ́ɔ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bɩɩlá nɛ́ batɩ́ befééri yɩ sɩsɩ:
GEN 42:30 «Ɖóóbó ɖɩtála nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnɩ́ ɩbá wónvolíi ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ sɩsɩ ɖɛ́dɛkɛ́ɛ ɩráa kazɔ́ɔ ńba, ɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ cɔŋɩráa gɛ.
GEN 42:31 Wɔɔdɔ́ ɖáa bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɖóóbúsi yɩ sɩsɩ aayɩ́, ɖɛ́dɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩráa; toovonúm-dɩnáa gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ. Ngɛ ɖáádásɩ ɖifééri yɩ sɩsɩ
GEN 42:32 ɖázɩ́ŋɛ́ɛ ɖɔ́ nɛ́, ɖávʊ́ngɛ́ɛ afobíya fuú na nɔɔ́lɛ gɛ, caáwʊ kʊ́ɖʊḿ. Amá, ɖádáá kʊ́ɖʊḿ wɛɛdɛlɛ́ŋ, bɩka ɖɛ́dɛ́ɛ tɔ́ɔ́rɔɔ́ ɩlɛ́ ɩkáwalɩ́ ɖájaa-jɔ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 42:33 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ sɩsɩ a bɩlɛ́, ɩmʊ́ wánɖaazɩ́ ɖáa na ɩbɛ́ɛ sɩsɩ toovonúm ɖɛ́gɛ́ɛ toovonúm-dɩnáa? Ngɛ sɩsɩ ɖíyele ɖádáá kʊ́ɖʊḿ ɩkɔ́jɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩjɔ́; bɩka baaganáa ɩkɔ́gbɔ́ɔ kíɖíídi bekégbéná becéle zamɔ́ɔ nyɔɔ́sɩ wángʊ́ʊ kɩ nɛ́;
GEN 42:34 a bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ, bɛlɛ́ bɔkpɔ́ɔ ɖénéwú waaga ɩwɛ nyɔ́jɔ́ cé nɛ́ boboná ɩmʊ́ ɩkáná yɩ. Ńnaamʊ́ nɛ́, ɩmʊ́ wónÿuúu ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖɛ́dɛkɛ́ɛ cɔŋɩráa, amá, toovonúm-dɩnáa gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ; na bʊcɔ ɩmʊ́ ɩkɛ́jɛ ɖénéwú, bɩka iyéle ɖáa ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖíkíli laadɔ́ɔ-daá ɖɩlá wenbíwá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ lám nɛ́.»
GEN 42:35 Boovúti begbetekíni nɛ́, ngɛ báa awéní waana sɩsɩ baabɩsɩná ɩdɛ́ɛ jɔrɔfɔ́ńdɔ́ na liideé bakáɖʊ́ yɩ. Baana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩlá bána bajaa Yaakúbu nɩdáárɛ.
GEN 42:36 Ngɛ bajaa sɩsɩ: «Ówu, lɛlɛɛɖɔ́ mííyéle mádánnáa mébíya nɔɔ́lɛ, Ísifu fɛ́yɩ́, Simeyɔ́ɔnɩ ɖʊɖɔ fɛ́yɩ́; mɩzɩ sɩ ikúti ɩsɛlɩ́ Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu. Yaatá bɩrɩ́ŋa kpátáá ɖɔ́ nɛ́, mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ sɩ bɩbɩ́sɩ.»
GEN 42:37 Ńna gɛ Rʊ́bɛ́ɛnɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Baabá, a mɔ́ɔ́ mádakábɩ́sɩ́ná nya Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu, nyánbɩɩzɩ́ ngʊ mebiyaalɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, kpɔɔ yɩ nɖʊ mɛ́ńdɛ́, mángabɩsɩnáa nya yɩ.»
GEN 42:38 Ngɛ bajaa sɩsɩ: «Bʊbɔ́tɩ gɛ, móbú fɛ́yɩ́ wónvúu mɩ́ɩ. Ɩjɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, ɩɖawaalʊ wáńzɩ́ḿ; iriké gɛ bɩɩganá ma. A ɖɔ́ gɛ mɩ́nɖɛɛ́ gɛ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ waalá yɩ nɩ́bááwʊ, mínÿelíi na mɛ́dɛ́ɛ ábɔńdɩ tɩna, mɛbɛlɩ́ mazɩ ná sísíbí.»
GEN 43:1 Nyɔɔ́sɩ ɩbá sɩwɛ sɩbamáa ɩráa caarɩ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 43:2 Sáátɩ wenkí Yaakúbu na ɩdɛ́ɛ ńba begíɖíídi baagámʊ́ tɩ Mɩ́sɩra nɛ́ tɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ibiyaalɩnáa sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbɩ́sɩ Mɩ́sɩra ɩkámʊ́ ɖáa kíɖíídi.»
GEN 43:3 Ńna gɛ ibiyaalʊ́ Yudáa woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɩ́sɩra kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ waabá gɛ ifééri ɖáa ɩyáázɩ sɩsɩ naanɩ́ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩna ɩmʊ́ nɛ́, asée ɩmʊ́ wáńnáa ɖána ɖénéwú ɖázɩ́ŋɛ́ɛ ɖɔ́.
GEN 43:4 Bɩlɛ́ nɛ́, a nyéndisí ɖána Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu ɖɩɖɛ́ɛ, ɖɔ́ɔ́ ɖónboɖé ɖɩkámʊ́ nya kíɖíídi.
GEN 43:5 Amá, a nyéégízi, ɖɔ́ɔ́ ɖódónbolí. Káma, kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ waabá ɩtɔ́ gɛ sɩsɩ a ɩmʊ́ ɩdana ɖána ɖénéwú ɖɔ́, ɩmʊ́ ɩ́dánmʊ́ʊ ɖáa.»
GEN 43:6 Ngɛ bajaa Israyɛ́ɛlɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́ɩ́bá ifééri ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ bɩɩgágá mínewú naárʊ ɖaána. Mɩ́dálá ma kazɔ́ɔ kpátáá.»
GEN 43:7 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩlɛ́ ɩdɩtɩŋa waabaná ɩbɔ́ɔ́zɩ ɖáa tɔ́m ɖabata; ɩbɔ́ɔ́zɩ ɖána ɖɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ sɩsɩ: “Mɩ́jaa ní, ɩwɛ? Míígúti mɩ́wɛná newúu naárʊ?” Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɖubúsi yɩ nɛ́, tisí gɛ ɖéédísi. Ɖádánbɩɩzɩ ɖɩfʊ́ńdɩlɩ́ sɩsɩ wɔ́ndɔ́m ɖáa sɩsɩ ɖɩ́kɔ́gɔná ɖénéwú.»
GEN 43:8 Ngɛ ibiyaalʊ́ Yudáa wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Baabá, a nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ nyána ɖáa na ɖɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ ɖiyuú weezuú nyɔɔ́sɩ ɩ́kakʊ ɖáa, talɩná mɔ́ɔ́ bú ɖána yɩ ɖɩɖɛ́ɛ.
GEN 43:9 Máázɩ́ŋ sɩsɩ mɛ́nbɛɛŋ́ yɩ. A nabʊ́rʊ waalá yɩ, nyánbɩɩzɩ́ nbɔ́ɔ́zɩ ma ɩrɔɔzɩ́. A bɩgɛ́ɛ mádákábɩsɩná yɩ, mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ na tɔ́m-dʊ́ʊ nyɔ́jɔ́ sinje hálɩ ceré.
GEN 43:10 Na nbɛ́ɛ nɛ́, a bɩdɛkɛ́ɛ ɖááwálɩ́ ɖoo bɩrɩ́ŋa, ńŋɩnáa ɖɔ́, ɖááfʊ́ńbólí hálɩ nabʊ́lɛ ɖɩkábɩsɩ.»
GEN 43:11 Ńna gɛ bajaa Israyɛ́ɛlɩ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, wenbí bɩgɛ́ɛ bɩ nɛ́ nbɩlɛ́, mánlám nŋɩ́nɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, a sɩ ɩɖɛ́ɛ, ɩgbɛdɩ́na ɖɛ́dɛ́ɛ cé kpɩná kífená naárɛ ɩɖʊ mɩ́gbɩná-daá; a mɩ́ɩ́dála, ɩlɩzɩ́ ɩfa Mɩ́sɩra kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́. Bɩɩlá ɖɛ́dɛ́ɛ cé faadɩ́nɩ núm ńbɩ, tʊ́ʊ́nɩ, yáázɩwá, cɩrɩ́m kéti ńbɩ, pisitáasɩ, kpákpa, na kpákpa-bíya,
GEN 43:12 ɩkpɛdɩ́na liideé nabʊ́lɛ: kaɖaa ńná weená baabɩsɩná yɛ bakáɖʊ́ mɩ́ɩ kpetekíni-daá nɛ́; báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, naárʊ waayɩsɩ ná ɩkáɖʊ́. Na ikúti ɩɖɔ́kɩ kɩ́falá sɩ ɩkámʊ́ ná yɛ kíɖíídi nɛ́;
GEN 43:13 bɩka ɩkpɛdɩ́na mínewú ɩɖɛ́ɛ.
GEN 43:14 Mánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ sɩsɩ sɩ ibó ɩmɔɔná kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ nɛ́, ɩ́bɩɩzɩ ɩkánɩɩ mɩ́gʊnyɔḿ bɩka ɩkɛ́jɛ lí ńnɩ́ na Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu mɩ́rɩ́ŋa ikégbe. A bɩɩga mɔ́ɔ́, a bɩ́ndarɩ́ɩ mána mébíya nbɩlɛ́, bɩ́tara ɖʊɖɔ; móbú kʊ́ɖʊḿ wɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ, nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩ ɩtasɩná tɛlɛ́ŋ ɖɔ́.»
GEN 43:15 Ngɛ ibiyaalɩnáa waadákpɩɩrɩ wenbí ńŋɩnáa bajaa wɔɔdɔ́ wɛ nɛ́, bɩɩlá kʊjɔ́ɔ́nɩ sɩ bakává tɩ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́ na liideé lɛ́ɛ́nɩ́. Sɩ babɩ́sɩ Mɩ́sɩra bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛgbɛdɩ́na Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu bána yɩ bɛɖɛ́ɛ. Boobó batála nɛ́, ngɛ boobó bɔmɔɔná Mɩ́sɩra kʊ́bɔnɩ́ Ísifu.
GEN 43:16 Sáátɩ wenkí Ísifu waagʊ́sɩ ɩna sɩsɩ bána Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu bɔɔgɔnɩ ná nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔ́ ɖɔkɩrʊ́ sɩsɩ: «Kpɔɔ ɩráa bana nzʊʊná mɛ́dɛ́ɛ. A nyáázʊ́ʊ́ná wɛ, nlɩzɩ́ fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ neɖére ngʊ balá kíɖíím; mána wɛ sɩ ɖiɖi ná ɩdaawʊ́.»
GEN 43:17 Ngɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waanɩ́ɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ nɔɔ́, ɩkpɔ́ɔ wɛ bɛɖɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ.
GEN 43:18 Sáátɩ wenkí baadála sɩ basʊ́ʊ Ísifu-dɛ́ɛ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́, ngɛ nɩdáárɛ waazʊ́ʊ wɛ. Ńna gɛ baazála ɖamá ŋmatɩnáa sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, liideé weená ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖɩmʊ kíɖíídi na ɖɩbɩ́sɩ na ɖɩna yɛ ɖágbɩ́ná-daá bɩlɛ́ nɛ́, arɔɔzɩ́ gɛ bánzʊʊnáa ɖáa cé bɩlɛ́. Tɩrɔɔzɩ́, bánzʊʊnáa ɖáa cé ɖɔ́ nɛ́, sɩ banáázɩ ɖáa gɛ. Bɛ́nlɛɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ kpangbásɩ, bɩka babɩsɩná ɖáa yomáa.»
GEN 43:19 Baabá bacʊʊná ɖaḿ-wɔnɔɔ́ sɩ basʊ́ʊ nɛ́, ngɛ boogóduu wúro-dɛ́ɛ ɖɔɔ́ ɖɔkɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩjɔ́ bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ:
GEN 43:20 «Kʊ́bɔnɩ́, la suúru, bɛɛ́ɛ, ɖáńzɩm ɖɩkɔ́nɩ cé kááɖɛ-dɛ́ɛ ɖɩmʊ kíɖíídi. Ɖáámʊ́ bɩtɛ́ ɖɩbɩ́sɩ ɖéngbém nɛ́,
GEN 43:21 ɖáádála ɖeelí kiiyu gɛ sɩ ɖuɖóo nɛ́, ɖóóbóɖi ɖɛ́dɛ́ɛ kpetekíni sɩ ɖɩbɛ́ɛ nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ liideé ɖɔ́ɔgɔ́ɖɔkɩ yɛ ɖɩkɔ́nɩ sɩ ɖɩmʊ ná kíɖíídi nɛ́, anáábɩ́lɛ́ nɔ́ɔ́ ɖáábɩ́sɩ ɖɩna ɖégbetekíni-daá. Amá, ɖáagábɩ́sɩ́ná yɛ, awɛ ɖɔ́jɔ́ cé.
GEN 43:22 Ngɛ ɖɔ́ɔ́gɔ́ná liideé kɩ́falá sɩ ɖɩmʊ ná kíɖíídi nɛ́ ɖʊɖɔ. Amá, liideé amʊ́ adɛ́ɛ tɔ́m waalá ɖáa bítí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ ɖádɩ sɩsɩ weení bʊdʊ́ʊ waabɩsɩná na yɛ ɩɖʊ ɖégbetekíni-daá.»
GEN 43:23 Baaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ ɩlɛ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩzɩ́ɩ míwenbé ɖɛfɛɛ, ɩ́kalá síka, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, mɩ́jaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ná mɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́lɛ mígbetekíni-daá. A bɩɩga míliideé míívʊ́ńjelí yɛ bɩlɛ́ nɛ́, máńmʊ́ʊ yɛ.» Ngɛ waagálɩ́zɩ́ Simeyɔ́ɔnɩ ɩkɔná wɛ
GEN 43:24 ɩsʊʊná barɩ́ŋa Ísifu-dɛ́ɛ. Waazʊʊná wɛ nɛ́, ngɛ baagájɩ́rɩ́ wɛ lɩ́m basáŋ banʊvɔ́; baɖʊ bɛdɛ́ɛ kpangbásɩ kíɖíím.
GEN 43:25 Bɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ baagbɩ́ɩ́rɩ bɛdɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ bɔɔgɔ́gɔ́ná tɩ sɩ bafa Ísifu nɛ́ baɖamáa ɩdɛ́ɛ kɔnɖɛ́ ɩdaawʊ́. Béńveeri wɛ sɩsɩ bána yɩ sɩ beɖi ná kíɖíím ɩdaawʊ́.
GEN 43:26 Sáátɩ wenkí Ísifu waagázʊʊ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ becéle yɩ, bacáŋ baká bɛnyɛ́ adɛ waazá-daá, bɛsɛ́ɛ yɩ.
GEN 43:27 Ngɛ Ísifu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ bɛdɛ́ɛ alaafɩ́ya-rɔɔzɩ́; ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mɩ́jaa ábɔ́nɩ́ mɩ́ɩ́vʊ́ńŋmatɩ ma ɩdɔ́m bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́na ɩdɩ? Ɩdɛɛzɩwɛ weezuú-daá?»
GEN 43:28 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖájaa nyɛ́dɛ́ɛ yoḿ na ɩdɩ.» Ngɛ boodóluuzi badɩ adɛ waazá-daá betí bosóm bɛsɛ́ɛ yɩ.
GEN 43:29 Ísifu waagʊ́sɩ ɩna inewú Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu ɩ́na yɩ bɔgɔɔ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, mínewú mɩ́ɩ́vʊ́ńveeri ma ɩdɔ́m nɛ́ nɖɔ́?» Ngɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n». Ngɛ waajáŋ ɩtɔ́ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Móbú fɔɔ́, Ɩsɔ́ɔ ɩ́sɩ́ná nya.»
GEN 43:30 Ísifu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ inewú nɛ́, ɩlaakáarɩ waagʊrʊ́ hálɩ waazá ɩkɛ́gɛ́ɛ́ná lɩ́m. Ngɛ waajáŋ ɩkʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ ɩsʊ́ʊ ɩɖaḿ-daá ɩsála wíídi.
GEN 43:31 Weewíi bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ woojozí lɩ́m ɩkɔ waazá; ngɛ waabɩ́sɩ ɩkálɩɩ. Waagálɩɩ nɛ́, ngɛ weeɖi suúru ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ, ɩtɔ́ sɩsɩ báɖʊ́ kíɖíím barɩ́ŋa beɖi.
GEN 43:32 Sɩ baɖʊ nɛ́, ngɛ baaɖʊ ɩmʊ́ Ísifu na wandɩ; bɩka baɖʊ igoobíya na bandɩ; Mɩ́sɩra ńba ɩ́na wɛ bénɖíi nɛ́, bɛlɛ́ bána bandɩ ɖʊɖɔ. Káma, bɛlɛ́ bána Éburu ńba bódóndóróyóózi bénɖíi kíɖíím.
GEN 43:33 Ísifu igoobíya sɩ beɖi kíɖíím nɛ́, sɩ basɩ́ɩ wɛ nɛ́, kʊ́bɔńdɩ-rɔɔzɩ́ gɛ baazɩ́ɩ wɛ waazá-jɔ́; ngɛ bɩɩlá wɛ bítí bɛ́ngɛɛzɩ́ bɛ́nbɛɛŋ́ ɖamá ŋmalam‑ŋmalam.
GEN 43:34 Bɔɔjɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ bɔkpɔ́ɔ kíɖíím waazá-daá batára baɖʊ wɛ. Bánɖʊ́ʊ wɛ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ baɖʊ Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu-dɛ́ɛ bɩɖɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ ɩɖawaalɩnáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ nabʊ́nʊ́wá. Ngɛ barɩ́ŋa beeɖi bɔfɔ́ɔ, bɔnyɔ́ɔ.
GEN 44:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔ́ ɖɔkɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ ɩráa bana begbetekíni nzúu wɛ kíɖíídi. A sɩ nzúu wɛ, suu wenbí báa awéní wánbɩɩzɩ́ ɩsʊ́ʊ bɩ nɛ́. A nyóózúu wɛ bɩtɛ́, nbɩsɩná báa awéní-dɛ́ɛ liideé sɩ ɩfɛ́rɛ yɛ nɛ́ ndɩ́nɩ ɩsɔ́ɔ́dáá.»
GEN 44:2 Ngɛ sɩsɩ: «A nyábámáa wɛ kíɖíídi suú gɛ bɩɩdála bɛdɛ́ɛ tɔ́ɔ́rɔɔ́, kpɔɔ mɛ́dɛ́ɛ nyɩɩrʊʊ́ kɔ́ɔ́pɩ na iliideé wɔɔgɔ́ɖɔ́kɩ yɛ sɩ ɩmʊná kíɖíídi nɛ́ ndɩ́nɩ kíɖíídi-rɔ igbetekú-daá.» Ngɛ ɩlɛ́ waalá wenbí Ísifu wɔɔdɔ́ yɩ nɛ́.
GEN 44:3 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛjɛ́ wɛ bɔkpɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ kpangbásɩ, bɛɖɛ́ɛ.
GEN 44:4 Bɛɛgbɛdɩ́ bakʊrʊ́ bɛfɛ́lɛ tɛ́ɛ́dɩ badalɩɩ tá bolíni gɛ Ísifu waagʊ́sɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔ́ ɖɔkɩrʊ́ sɩsɩ: «Ɖasam, kʊrʊ́ nvu ɩráa bana banʊvɔ́; a nyáájʊ́ʊ́ná wɛ, bɔɔzɩ wɛ sɩsɩ we-rɔ gɛ baalá wɛ kazɔ́ɔ gɛ bɛ́nvɛrɩ́ɩ juutá.
GEN 44:5 Ngbaalá baagáŋmɩɩlɩ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ wɔ́nnyɔnáa kɩ bɩka wánlanáa bɔɔzɩ́tɩ nɛ́. Wenbí baalá ɖɔ́ nɛ́ ɩbá bɩvɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ kpátáá.»
GEN 44:6 Ngɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waagʊrʊ́ ise ɩkɔ́mɔɔná wɛ; wɔɔmɔɔná wɛ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́kpɔwʊ́ bɩlɛ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ.
GEN 44:7 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ nyánbɩɩzɩ́ nbuuná ɖáa tɔ́m tɩna, kʊ́bɔnɩ́. Ɖɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, ɖádánbɩɩzɩ ɖɩlá tɔ́m tɩna tɩdaká kɛtɛngɛrɛ.
GEN 44:8 Bɛɛ ɖáagálɩɩ Kanáanɩ ɖɩkɔ́nɩ nɛ́, ɖɛ́ɛgɛ́gbɛ́dɩ́na liideé ɖáávʊ́ńnáa yɛ ɖégbetekíni-daá nɛ́ gɛ ɖɩkɔná. Ngbetíi wénÿelíi kʊ na ɖɩkɔ́nɩ nyágʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá ɖángaŋmɩɩlɩ́m nyɩɩrɩ‑gbɩ́nɖɛ yáá siká.
GEN 44:9 Amá, bɛ́bɛɛŋ ɖágbɩ́ná-daá, weení ɩdɛ́ɛ kpetekú-daá bánnáa kɩ nɛ́, bánbɩɩzɩ́ bakʊ yɩ; bɩka ɖádɩtɩŋa ɖɩbɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ yomáa.»
GEN 44:10 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, máánɩ́ɩ, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ɩ́dɔ́ ná; amá, weení igbetekú-daá sɩ mana kɩ nɛ́, ɩlɛ́ iriké wánbɩsɩ kʊ mɛ́dɛ́ɛ yoḿ; bɩka baaganáa rɩ́ŋa ɩlɩ́ɩ tɔ́m-daá.»
GEN 44:11 Ngɛ barɩ́ŋa boobóɖi bagbɩná betísi adɛ ɖasam. Ngɛ boobóɖi begbetekíni;
GEN 44:12 ngɛ ɩlɛ́ waabáázɩ bɛɛŋ́. Sɩ ɩɖáa nɛ́, ɖawaalʊ́ʊ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ gɛ waaɖaaná hálɩ bibó bikégbííríná tɔ́ɔ́rɔɔ́. Bɩɩgɔ́nɩ sɩ bikégbííríná Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu nɛ́, ɩlɛ́ igbetekú-daá gɛ baana kɔ́ɔ́pɩ.
GEN 44:13 Ɖawaalɩnáa waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩgʊ́sɩ balaakáarɩ bɛlɛrɩ́ bagbɩná bozóóna yɛ nɛ́; ngɛ báa awéní waabɩsɩná ɩgbɩná bɔfɔ́kɩ, barɩ́ŋa bosúu babɩ́sɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
GEN 44:14 Yudáa na igoobíya boobó batála bɔmɔɔná Ísifu ɩdɛɛzɩ ɩwɛ ɖaána. Ngɛ barɩ́ŋa beedí babála bofu waazá-daá.
GEN 44:15 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́. Mɩ́dátɩ́lɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ ńŋɩnáa mádáká ɖɔ́ wɛná yíko ɩbɔ́ɔ́zɩ ɩna wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ nɛ́?»
GEN 44:16 Ńna gɛ Yudáa sɩsɩ: «Wentí gɛ sɩ ɖɩŋmátɩ, mágʊ́bɔnɩ́. Wentí gɛ ɖɔ́wɛná sɩ ɖɩŋmátɩ na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́kɛ́ɛ tɔ́m-dɩnáa; Ɩsɔ́ɔ wóńvúlú ɖɔ́wɔ́rɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖárɩ́ŋa ɖɔ́, ɖána weení igbetekú-daá baana kɔ́ɔ́pɩ nɛ́, ɖánbɩsɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ yomáa.»
GEN 44:17 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́. Bɩdɔmɔɔná malá bɩlɛ́. A sɩ magba yoḿti, weení igbetekú-daá baana kɔ́ɔ́pɩ nɛ́, ɩlɛ́ iriké gɛ mángbáa yoḿti; a bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ibó ikpé ɖɛfɛɛ ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná mɩ́jaa.»
GEN 44:18 Ngɛ Yudáa woogóduu Ísifu ɩzá-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́; nyɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ wúro Farawʊ́na. Máálá nya gááfára sɩsɩ bafa ma nɔɔ́ maŋmátɩ tɔ́m bíya cʊ́kɔyɔ́ɔ ɖɔ́; amá mákákʊsɩ nyálaakáarɩ.
GEN 44:19 Ɖoo kaɖaa-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ nɛ́, nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ ɖáa sɩsɩ ɖájaa wɛ, yáá ɖógóóbú naárʊ wɛ.
GEN 44:20 Ngɛ ɖóóbúsi nya sɩsɩ ɩɩ́n, ɖájaa wɛ; amá, wáńbɩ́ɩ ábɔ́nɩ́ gɛ, ɖénéwú ɖájaa-dɛ́ɛ ábɔɔ-bú ɖʊɖɔ wɛ. Ngɛ ɖénéwú ɩmʊ́, ɖájaa ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩdɔ́m gɛ; iriké waaga ná ɩgɔɔ-dɛ́ɛ bíya-daá. Bú ɩmʊ́ ɩɖawaalʊ waazɩ́.
GEN 44:21 Ɖááŋmátɩ nya bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ nyazɩ ɖíbo ɖɩkɔ́gɔ́ná ɖénéwú ɩmʊ́ nna yɩ na nyáázá.
GEN 44:22 Ngɛ ɖéévééri nya tɔ́m kutoluú sɩsɩ bú ɩmʊ́ ɩ́dánbɩɩzɩ ɩbá ɩɖɛ́ɛ ɖeelí ɖɔ́ iyéle ɩjaa. A wɛɛɖɛ́ɛ bɩlɛ́, ɩjaa wɛ́nbɛlɩ́ɩ ɩsɩ́.
GEN 44:23 Ɖááŋmátɩ nya bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ nyɔ́ɔ́dɔ́ ɖáa sɩsɩ a ɖé ɖódóbó ɖɩkɔná ɖénéwú ɩmʊ́ nna yɩ ɖádándanáa nya.
GEN 44:24 Tɔ́ɔ, nyááŋmátɩ ɖáa bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɖóózúu ɖɩbɩ́sɩ ɖɛ́dɛ́ɛ. Ɖáádála nɛ́, ɖʊkpɔ́ɔ bɩlɛ́ ɖɩtɩ́ ɖifééri ɖájaa.
GEN 44:25 Woogúti ɩkɔ́nɩ ɩtɔ́ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́kábɩsɩ cé ɖɩmʊ kíɖíídi nɛ́,
GEN 44:26 ngɛ ɖɔ́ɔ́dɔ́ yɩ sɩsɩ naanɩ́ ɖɩbɩ́sɩ ɖɩkámʊ́ kíɖíídi nɛ́, asée wéńÿélí ɖána ɖénéwú ɖibó; a bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖódónbolí. Káma, Mɩ́sɩra kʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ ɖáa gɛ sɩsɩ a bɩdɛkɛ́ɛ ɖána yɩ ɖɔ́, ɖádándanáa yɩ.
GEN 44:27 Ngɛ ɖájaa woobúsi ɖáa sɩsɩ ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ bíya abaaláa nɔɔ́lɛ riké gɛ ɩmʊ́ ɩɖɛɛlʊ́ waalʊrʊná ɩmʊ́.
GEN 44:28 Ngɛ kʊ́ɖʊḿ ɩlɛ́ waazʊ́ʊ nyɩ́ɩ́dɩ; ɩsɩ báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ fɔɔ́-daá fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ neɖére wɔɔdɔɔ ná yɩ; ɖoo bɩrɩ́ŋa, ɩmʊ́ idokúti ɩna yɩ.
GEN 44:29 Ngɛ sinje nɛ́, ɖazɩ ɖɛ́ndɛɛzɩ́ ceení kpɔwʊ́ʊ. A ɖɔ́ gɛ nabʊ́rʊ waalá yɩ nɩ́bááwʊ-daá, ɖénÿelíi na ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ábɔńdɩ tɩna, ɩbɛlɩ́ ɩsɩná sísíbí.
GEN 44:30 Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ mánbá mabɩ́ɩ́zɩ mabɩ́sɩ ɖájaa-jɔ́ bɩka bú ceení fɛ́yɩ́ ɖɔ́jɔ́; káma, ɩgɛ́ɛ na ɖájaa-dɛ́ɛ weezuú.
GEN 44:31 A ɖé ɩdana ɖána bú ɩmʊ́ ɖɩkábɩsɩ, sɩ́m wɛ́nbɛlɩ́ɩ bɩkpɔ́ɔ yɩ. Ngɛ ɩdɛ́ɛ sɩ́m bɩḿ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖééyélé ná gɛ waazɩ ná sísíbí ɩdɛ́ɛ ábɔńdɩ-daá.
GEN 44:32 Na ngúti nbɛ́ɛ nɛ́, mɔ́ɔ́ mɔ́ɔgɔ́dɔ́ ná ɖájaa sɩsɩ bú ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m rɩ́ŋa kpátáá, bɔ́kpɔɔ baɖʊ mɛ́ńdɛ́. Méévééri yɩ sɩsɩ a mádákábɩsɩná yɩ, ɩdɔ́m ɩ́bɩsɩ mágʊjʊʊ́-rɔ sinje hálɩ ceré.
GEN 44:33 Bɩlɛ́ nɛ́, kʊ́bɔnɩ́, máávɩ́nɩ nya, la suúru; mɔ́ɔ́ mɔ́njɔwʊ́ʊ bú ɩmʊ́ ɩɖɩdáarɛ nyɔ́jɔ́ cé, mabɩ́sɩ nyɛ́dɛ́ɛ yoḿ; bɩka bɛcɛ́ yɩ ɩ́na ɩɖawaalɩnáa baaganáa bekpé.
GEN 44:34 Mádánbɩɩzɩ megbé meyéle bú ceení cé mobó mɔgɔ́mɔ́ɔ́ná majaa. Mádánbɩɩzɩ mana kʊnyɔḿ wenkí majaa sɩ ɩna kɩ nɛ́, mɛ́vɛ́yɩ́na bɩdɛ́ɛ wenbiré.»
GEN 45:1 Ísifu cɔɔ́ɔ nɛ́, ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ ɩɖaána-daá ńba ɩzá-daá. Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ bɔ́tɔ wɛ balɩ́ɩ asʊ. Ngɛ bɩɩga ɩ́na igoobíya beriké ɖaḿ-daá. Ńna gɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ wɛ babɩ́ɩ́zɩ batɩlɩ́ yɩ.
GEN 45:2 Ngɛ waabáázɩ wíídi. Ɩdɛ́ɛ wíídi ɖóni weeyéle Mɩ́sɩra ńba bɔwɛ asʊ nɛ́ banɩ́ɩ. Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔgbɔ́ɔ tɔ́m tɩna hálɩ wúro Farawʊ́na-jɔ́.
GEN 45:3 Nna gɛ Ísifu weevééri igoobíya sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ Ísifu; majaa ní, ɩdɛɛzɩwɛ weezuú-daá?» Wɔɔdɔ́ igoobíya bɩlɛ́ banɩ́ɩ sɩsɩ ɩmʊ́ Ísifu ɩnáábɩ́lɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá biyóózi bɩlá bɛlɛ́ kirim, badatɩlɩ́ wentí sɩ baŋmátɩ yɩ nɛ́.
GEN 45:4 Ngɛ Ísifu sɩsɩ: «Igóduuzi mɩ́dɩ.» Ngɛ boogóduu. Ngɛ waadásɩ ifééri wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mánáábɩ́lɛ́ mínewú Ísifu weení mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ yɩ ɩyaná ɩráa sɩsɩ bɛ́ɖɛ́ɛ́ná yɩ Mɩ́sɩra nɛ́.
GEN 45:5 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ, ngʊ́ ɩ́kɛnyɛ́ sɩsɩ bɛɛ ɖááyá yɩ bɔkɔná yɩ cé nɛ́, ɖɔ́ yáá ɖɔ́. Ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńgɛdɛɛzɩ ná ma nɩ́bááwʊ sɩsɩ mɔ́gɔnɩ mɛlɛ́ɛ ɩráa weezíni.
GEN 45:6 Bɛɛ nyɔɔ́sɩ bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ wɛ́ńɖɛ́ɛ́, bɩɩga bɩ́ɩ́zɩ nasʊ́nʊ́wá. Bɩ́ɩ́zɩ sɩḿ sɩdaá, ɩrʊ́ fɛ́yɩ́ sɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩfára, belenté bɔtɔ́ sɩsɩ wɔ́ngɔnɩ́ ikóyuú kíɖíídi.
GEN 45:7 Bɩlɛ́ nɛ́, a Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔ́ɔ ma ɩtɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bɩ́ká mɩ́dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ gɛ. Ɩdɩlɩ́ sɩsɩ lɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńbɩ gɛ mííyúú.
GEN 45:8 Bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́ɩgɔ́gɔná na ma cé, Ɩsɔ́ɔ gɛ; Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ waazɩɩ ná ma nyazɩ wúro Farawʊ́na ɩjaa. Mɛ́ńdɛ́ gɛ waaɖʊ wúro Farawʊ́na-dɛ́ɛ kowúrátɩ; bɩka ɩbɩsɩná ma Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
GEN 45:9 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlá ɖasam ibó ikéveeri majaa sɩsɩ mɔ́ɔ́ ibú Ísifu mazɩ béfeeri yɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waabɩsɩná ma Mɩ́sɩra rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́; bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kpɩɩrɩ ɖasam ikégbe mɔ́jɔ́.
GEN 45:10 A wɔɔgɔ́nɩ, Goséníi fáráńdɩ́ gɛ sɩ ɩcɔ́ɔ, ɩ́na ibíya, na bebíya; na ɩdɛ́ɛ fééni, namɩ́nɩ, na náánɩ, na ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa; mɩ́rɩ́ŋa ɩkɔ́nɩ ɩcʊʊná ma.
GEN 45:11 A wɔɔgɔ́nɩ ɩtála, mánváa ɩ́na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ kíɖíídi; mava ɩvʊ́ńdɩ kpɩná ɖʊɖɔ. Tɩ́fa, takáásɩ́ wénɖíi ɩ́na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ na wenbí bɩrɩ́ŋa ɩdɩɩná nɛ́; nabʊ́rʊ tángáa yɩ; káma, bɩɩga nyɔɔ́sɩ bɩ́ɩ́zɩ nasʊ́nʊ́wá.»
GEN 45:12 Ngɛ waadásɩ ifééri wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ɩ́bá ɩna, ɖabáŋ́ na nyɔ́ɔ́ Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu sɩsɩ mɔ́ɔ́ mánŋmatɩnáa kʊ mɩ́ɩ.
GEN 45:13 Bɩlɛ́ nɛ́, ibó ɖasam ɩtɩ́ ikéveeri majaa kʊ́bɔńdɩ wentí ménɖíi tɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá cé nɛ́; bɩka ifééri yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná nɛ́. A míívééri yɩ bɩtɛ́, íkokuti ɩkɔ́jɔ́ɔ ikéleeri, ɩgbɛdɩ́ ɩkɔ́gbɔ́ɔ yɩ ɩkɔná mɔ́jɔ́ cé.»
GEN 45:14 Waaŋmátɩ wɛ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waanyáa ikpí Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu ɩ́na yɩ babáázɩ wíídi.
GEN 45:15 Ngɛ ɩ́na baaganáa beegbíriki ɖamá ɖʊɖɔ na wíídi. Ńna gɛ bɛlɛ́ bána yɩ baazʊ́ʊ faawɩ́ɩ lám.
GEN 45:16 Wúro tɩtɩŋa waanɩ́ɩ sɩsɩ Ísifu igoobíya wɔɔgɔ́nɩ Mɩ́sɩra. Ngɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩbá tɩlá wúro tɩtɩŋa na ɩdɛ́ɛ awóronbíya niíni.
GEN 45:17 Ngɛ wúro waayáa Ísifu ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Feeri ngoobíya sɩsɩ bɔ́kpɔɔ kíɖíídi babɩ́sɩ Kanáanɩ
GEN 45:18 bɔkɔ́gbɔ́ɔ bajaa na bɛdɛ́ɛ ɩyáálɩ bɔkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ cé. Mánváa wɛ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ kífeńga nɛkɛ́rɛ-daá bɔcɔ́ɔ boyuú kíɖíídi kífeńdi.
GEN 45:19 Na ndásɩ nvééri wɛ sɩsɩ bóyúú Mɩ́sɩra cé tuuríni natɩ́rɩ bɔkɔ́gbɔ́ɔ́ná bajaa na bɛɖɛɛlɩnáa na bebíya.
GEN 45:20 Bákatáńvɔrɔ́sɩ bewenbé sɩsɩ sɩ bakágʊ́rʊ́ bekéyéle bagbɩná. Káma, sɩ bɔkɔ́nɩ cé ɖɔ́ nɛ́, Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ cɔɔ́ɔ na bɔjɔwʊ́ʊ.»
GEN 45:21 Ngɛ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ bíya waalá wenbí bɔɔdɔ́ wɛ nɛ́. Ísifu waalɩzɩ́ tuuríni icéle igoobíya, ńŋɩnáa wenbí wúro wɔɔdɔ́ yɩ bɩ nɛ́; ɩfa wɛ ɖʊɖɔ bɛdɛ́ɛ guzúúrí.
GEN 45:22 Ngɛ waava igoobíya báa awéní jíńgáárɩ́ tóko kʊ́ɖʊmʊ́ʊ‑kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩkává inewú Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu nɛ́, tɩrɔ natʊ́nʊ́wá gɛ waava ɩlɛ́. Sɩ ikúti ɩtásɩ yɩ nɛ́, ngɛ waava yɩ wɛ́ kákpaanɩɩ́nʊwá (300)-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ liideé.
GEN 45:23 Bɩlɛ́ bibaasí, ngɛ waaɖʊ ɩjaa Mɩ́sɩra kpɩná kífená ɩsʊ́ʊ kpangbásɩ abaaláa sɩrɔ fuú; ɩɖʊ kíɖíídi, kpɔ́nɔ́, na kíɖíídi ndɩ‑ndɩ ɖʊɖɔ ɩsʊ́ʊ kpangbásɩ aláa fuú sɩsɩ bóbóná bekéjéle ɩmʊ́ ɩjaa sɩsɩ ɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ guzúúrí nbɩlɛ́.
GEN 45:24 Bɩɩdɛ́ sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ waabásɩ wɛ sɩsɩ bókoyóo nɩ́bááwʊ. Ngɛ wɛɛjɛ́ wɛ bɛɖɛ́ɛ.
GEN 45:25 Ngɛ baagʊrʊ́ Mɩ́sɩra hálɩ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá bɔkɔ́mɔ́ɔ́ná bajaa Yaakúbu.
GEN 45:26 Baadála nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ bɩlɛ́ befééri bajaa sɩsɩ: «Ísifu wɛ weezuú-daá, ɩdasɩ́; hálɩ ɩlɛ́ ɩɖɔ́kɩná na kʊ Mɩ́sɩra rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kowúrátɩ.» Beevééri bajaa bɩlɛ́ nɛ́, bɩdatáńveeri ɩlɛ́ natɩ́rɩ, ɩdafa wɛ toovonúm.
GEN 45:27 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá Ísifu weegéveeri wɛ sɩsɩ béfeeri yɩ nɛ́ befééri yɩ. Ngɛ baawɩ́lɩ yɩ tuuríni wentí Ísifu weegéjéle wɛ sɩsɩ bɔ́kɔ́ná bɔkpɔɔná yɩ nɛ́. Ńnaamʊ́ gɛ bajaa Yaakúbu Israyɛ́ɛlɩ waagba ɖóni.
GEN 45:28 Ngɛ sɩsɩ: «Óo, móbú Ísifu wɛ weezuú-daá yaá. Bɩ́katáńgɩlɩ́ ɖɔɔmɩ́nɩ, mónboɖé máázɩ́rɛ ilósi yɩ naanɩ́ mázɩ́m ɩtála.»
GEN 46:1 Ngɛ Israyɛ́ɛlɩ waagbɩ́ɩ́rɩ ɩ́na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ na wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́ bakʊrʊ́ bɔkpɔ́ɔ Mɩ́sɩra nɩ́bááwʊ. Boobó batála Bɛrɩsebáa nɛ́, ngɛ waagʊ fʊ́ńdɩ kpɩná ɩlá ɩjaa Ɩsaáka-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ.
GEN 46:2 Kiiyu nuvoowú nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Yaakúbu, Yaakúbu!» Ngɛ Yaakúbu weedísi sɩsɩ: «Mánááɖɔ́ Mádʊ́ʊ.»
GEN 46:3 Ngɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ njaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Mɩ́sɩra boɖé ɩ́kalá nya nɩdáárɛ. Káma, nyándalɩ́ɩ ńna nɛ́, sɩ meyéle gɛ yíri kʊ́bɔńgɩ ɩbá kɩlɩ́ɩ nyálʊrʊ́ʊ-daá.
GEN 46:4 Mádɩtɩŋa sɩ malaazɩ ná nya moboná. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a nyáagádala, sɩ malaazɩ ná nyébíya magábɩ́sɩ́ná. Nyánzɩ́m nɛ́, Ísifu sɩ ifu ná nyáázá.»
GEN 46:5 Ngɛ Yaakúbu na ɩdɛ́ɛ ńba baadákpɩɩrɩ bakʊrʊ́ Bɛrɩsebáa babamáa hálɩ Mɩ́sɩra. Sɩ bakʊrʊ́ nɛ́, ngɛ ibiyaalɩnáa wɛɛzɛlɩ́ ɩ́na iwoolináa na bebíya baɖʊ tuuríni wentí Mɩ́sɩra wúro weegéjéle wɛ tɩ nɛ́. Bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, bɛɛgbɛdɩ́na bɛdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná na wenbí bɩrɩ́ŋa bavʊngɔwɛná bɩ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́.
GEN 46:7 Wenbí-daá Yaakúbu wɛɛɖɛɛná bɩ Mɩ́sɩra nɛ́ nbɩlɛ́; ɩ́na ibiyaalɩnáa na bɛlɛ́ bebíya na ɩwɛɛlɩnáa na bebíya. Ɩbá ɩ́na igutoluú-dɛ bíya rɩ́ŋa páyɩ́ bɛɛɖɛɛná Mɩ́sɩra.
GEN 46:8 Yaakúbu kutoluú-dɛ bíya wenbá bɛɛɖɛ́ɛ Mɩ́sɩra nɛ́, Israyɛ́ɛlɩ bíya nbɩlɛ́; bayɩrá nɖɔ́: Yaakúbu-dɛ́ɛ kaɖaa bú gɛ Rʊ́bɛ́ɛnɩ.
GEN 46:9 Rʊ́bɛ́ɛnɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Enɔ́ɔkɩ, Palúu, Ɛsɩrɔ́ɔnɩ, na Karɩmíi.
GEN 46:10 Simeyɔ́ɔnɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Yemuwɛ́ɛlɩ, Yamíini, Oháádɩ, Yakíini, Sowáarɩ; Kanáanɩ alʊ́ biyaalʊ́ Sawúuli.
GEN 46:11 Léévi ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Gɛrɩsɔ́ɔnɩ, Keháatɩ na Meraríi.
GEN 46:12 Yudáa ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Ɛ́ɛrɩ, Onáanɩ, Séla, Perɛ́ɛsɩ na Zeráa; amá, Ɛ́ɛrɩ na Onáanɩ bɛlɛ́ baazɩ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Perɛ́ɛsɩ bíya gɛ Ɛsɩrɔ́ɔnɩ na Hamúuli.
GEN 46:13 Isakáarɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Toláa, Púúva, Yasúubɩ na Simirɔ́ɔnɩ.
GEN 46:14 Zabulɔ́ɔnɩ ɩlɛ́ ibiyaalɩnáa nɖɔ́: Serɛ́ɛdɩ, Elɔ́ɔnɩ na Yaleyɛ́ɛlɩ.
GEN 46:15 Léya biyaalɩnáa waalʊrʊná wɛ Yaakúbu Padan-Aráamɩ nɛ́ nbɩlɛ́, bána ɩwɛɛlɛ́ɛ alʊ́ Dína. Ɩdɛ́ɛ aléewá bɛḿ na ɩdɛ́ɛ afobíya na bebíya wooyóózi gɛ balɩ́ɩ ɩráa ákoosaaláa na noódoozo (33).
GEN 46:16 Gaádɩ biyaalɩnáa nɖɔ́: Sifiyɔ́ɔnɩ, Hagíi, Súuni, Ɛsɩbɔ́ɔnɩ, Eríi, Arodíi, na Arelíi.
GEN 46:17 Asɛ́ɛrɩ biyaalɩnáa nɖɔ́: Yimináa, Yisiváa, Yisivíi, na Beriyáa; bána benewú alʊ́ Seráa. Beriyáa biyaalɩnáa nɖɔ́: Éburu na Malikiyɛ́ɛlɩ.
GEN 46:18 Aléeré wenɖé Labáanɩ wɔɔgbɔ́ɔ ɖɛ icéle ɩwɛɛlɛ́ɛ Léya bánÿaá yɩ sɩsɩ Zílipa nɛ́ waalʊrʊná Yaakúbu bíya afobíya wenbá na bebíya nɛ́ nbɩlɛ́. Barɩ́ŋa booyóózi gɛ balɩ́ɩ ɩráa ákɩzaalʊʊ́ na naárʊ (16).
GEN 46:19 Yaakúbu ɖɛɛlʊ́ Rasɩ́ɩ́la biyaalɩnáa nɖɔ́: Ísifu na Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu.
GEN 46:20 Ísifu biyaalɩnáa Manasée na Efɩrayíim nɛ́, Mɩ́sɩra gɛ baalʊ́rʊ wɛ. Bíya bɛḿ nɛ́, ɩɖɛɛlʊ́ Asɩnáatɩ, Óoni tɛ́ɛ́dɩ sarásɩ lanɖʊ́ Poti‑Feráa waava yɩ weení nɛ́ waalʊrʊná yɩ wenbá nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 46:21 Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu biyaalɩnáa nɖɔ́: Béla, Bekɛ́ɛrɩ, Asɩbɛ́ɛlɩ, Géra, Namáanɩ; Ehíi, Rɔ́ɔsɩ, Mupíim, Hupíim, na Áarɩdɩ.
GEN 46:22 Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ bíya rɩ́ŋa waalʊrʊná wɛ Yaakúbu nɛ́ na bebíya nbɩlɛ́. Barɩ́ŋa baalɩ́ɩ gɛ ɩráa ákɩzaalʊʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ (14).
GEN 46:23 Dáanɩ ɩlɛ́ ibiyaalʊ́ gɛ Husíim.
GEN 46:24 Nɛfɩtalíi biyaalɩnáa nɖɔ́: Yatɩséyɛ́ɛlɩ, Guníi, Yetisɛ́ɛrɩ, na Silɛ́ɛm.
GEN 46:25 Bíla Labáanɩ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ icéle ɩwɛɛlɛ́ɛ Rasɩ́ɩ́la nɛ́ ibiyaalɩnáa waalʊrʊná wɛ Yaakúbu nɛ́ na bebíya nbɩlɛ́. Ɩráa kʊjʊ́nɩ lʊbɛ (7) gɛ barɩ́ŋa baalɩ́ɩ.
GEN 46:26 Ɩráa wenbá barɩ́ŋa boogóvú Yaakúbu bɔkɔ́nɩ Mɩ́sɩra nɛ́, wenbá baabá bɛgɛ́ɛ ɩmʊ́ Yaakúbu ɩdɛ́ɛ azimá nɛ́ bɛgɛ́ɛ gɛ ɩráa niídoozo na loɖo (66); bodoyooziná ibiyaalɩnáa-dɛ́ɛ aláa.
GEN 46:27 A bɔɔgbɔ́ɔ Ísifu-dɛ́ɛ bíya lɛ́ɛ́nɩ́ waalʊ́rʊ wɛ Mɩ́sɩra nɛ́ boyóózi, barɩ́ŋa wenbá bɔɔgɔ́nɩ Mɩ́sɩra nɛ́ baalɩ́ɩ gɛ ɩráa niídoozo na saaláa (70).
GEN 46:28 Sáátɩ wenkí bɔɔgɔ́nɩ bakájʊ́ʊ́ná Mɩ́sɩra nɛ́, ngɛ Yaakúbu waalɩzɩ́ ibiyaalʊ́ Yudáa itíri Ísifu-jɔ́ sɩsɩ bákpɩɩrɩ baɖáŋ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ talɩ́ɩ Goséníi fáráńdɩ́. Sáátɩ wenkí Yaakúbu na ɩdɛ́ɛ ńba baadála Goséníi nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ ɖʊɖɔ gɛ
GEN 46:29 Ísifu weeyéle bɔfɔ́kɩ ɩdɛ́ɛ awéńja túúruú ɩkágʊ́rʊ́ ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ ɩjaa. Sáátɩ wenkí waadála ɩjaa Israyɛ́ɛlɩ ɩzá-daá nɛ́, ngɛ waanyáa ikpí yɩ iwíi bilééri.
GEN 46:30 Ńna gɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mááná nya nyɔ́wɛ weezuú-daá ɖɔ́ nɛ́, báa lɛlɛɛɖɔ́, mánbɩɩzɩ́ mazɩ́.»
GEN 46:31 Ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ igoobíya na ɩjaa-dɛ́ɛ koobíre ɖɩrɩ́ŋa ɖiigóvú yɩ nɛ́ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́ɩ́dála ɖɔ́ nɛ́, mónboɖé megéveeri wúro Farawʊ́na sɩsɩ mogoobíya na majaa-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ bavʊngɔwɛ Kanáanɩ nɛ́ bɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná ma.»
GEN 46:32 Ménveerím yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ mɩ́ɩ́gɔ́nɩ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná ketiráa gɛ; ngɛ sɩ ɩkɛ́ɖɛɛ nɛ́, mɩ́ɩgɛ́gbɛ́dɩ́na mívééni, mínémísi; mɩ́náánɩ na wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́gɔwɛná bɩ nɛ́.
GEN 46:33 A weedíri bayáa mɩ́ɩ gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́dɩmɛ́rɛ gɛ wenɖé,
GEN 46:34 ibúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖoo ɖébijáádɩ hálɩ na sinje, fʊ́ńdɩ kpɩná gɛ ɖéngetí ńŋɩnáa ɖájaájaanáa waavʊ́ńlaḿ bɩ nɛ́.» A mɩ́ɩ́dɔ́ yɩ bɩlɛ́, wɔ́ndɔ́m mɩ́ɩ ɩwalɩ́ Goséníi fáráńdɩ́. Káma, Mɩ́sɩra ńba na fééni na nemísi ketiráa bódónÿoozi bɔcɔ́ɔ.
GEN 47:1 Ngɛ Ísifu waanyʊʊ́ ɩkʊrʊ́ ibó ikéveeri wúro Farawʊ́na sɩsɩ: «Majaa na mogoobíya baagágʊ́rʊ́ Kanáanɩ bɔkɔ́nɩ bɔmɔɔná ma cé. Bɔɔgɔ́nɩ bágana bavʊ́ńdɩ kpɩná; bɩɩlá bɩ: fééni, nemísi, na náánɩ, na bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa. Mánŋmatɩ́ nya ɖɔ́ nɛ́ báńdálɩ́ bɔgɔwɛ Goséníi.»
GEN 47:2 Naanɩ́ Ísifu ibó ikéveeri wúro Farawʊ́na bɩlɛ́ nɛ́, wɛɛgbɛdɩ́na ɩɖawaalɩnáa nɔɔ́nʊ́wá gɛ ɩkáwɩlɩ wúro ɩmʊ́.
GEN 47:3 Wúro waana bɛlɛ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ tɩmɛ́rɛ wenɖé gɛ mɩ́nlám. Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ tííbí gɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ; fʊ́ńdɩ kpɩná gɛ ɖéngetí.
GEN 47:4 Nyɔɔ́sɩ wánjaarɩ kʊ Kanáanɩ laadɔ́ɔ hálɩ nyɩ́ɩ́dɩ igúti tɩvɛ́yɩ́ ɖávʊ́ńdɩ kpɩná ɩtɔ́ɔ. Biiyéle ɖáagágʊ́rʊ́ sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖusúu cé. Bɩlɛ́ nɛ́, kʊ́bɔnɩ́, a bɩgɛ́ɛ béndisí, bafa ɖáa nɩ́bááwʊ ɖɩcɔ́ɔ Goséníi fáráńdɩ́.»
GEN 47:5 Ngɛ Farawʊ́na wɔɔdɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Njaa na ngoobíya bɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná nya ɖɔ́ nɛ́,
GEN 47:6 Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa cɔɔ́ɔ nyɔ́jɔ́wʊ́ʊ, bɛɛŋ lénlé tɛ́ɛ́dɩ cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩ́nlám nɛ́ nzɩ́ɩ wɛ. A Goséníi ɖʊɖɔ gɛ bɩ́nlám, bánbɩɩzɩ́ bɔcɔ́ɔ, nɔwɛ́ya fɛ́yɩ́. Bɩka, a nyɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ bɔlɔwʊtáá ɖʊɖɔ gɛ nyááná wenbá bánbɩɩzɩ́ nɛ́, nlɩzɩ́ bɛlɛ́ béngetí mávʊ́ńdɩ kpɩná.»
GEN 47:7 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Ísifu wɔɔgbɔ́ɔ ɩjaa Yaakúbu iboná yɩ ɩkɛ́zɛɛ wúro. Baadála nɛ́, ngɛ Yaakúbu wɛɛzɛ́ɛ wúro na gírímá.
GEN 47:8 Ngɛ wúro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩ́ɩ́zɩ nŋɩ́nɩ́ gɛ nyɔ́wɛná bɩlɛ́.»
GEN 47:9 Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ kisɔɔ́-daá, mɛ́dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na ákoosaaláa (130) nɖɔ́. Máábɩ́ɩ ɖasam; máálá wahála. Mána majaájaanáa ɖɛ́dɛ́ɛ kisásɩ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊńsɩ gɛ, amá, mɛ́dɛ́ɛ bɩ́ɩ́zɩ tatála wɛ.»
GEN 47:10 Ngɛ wɛɛzɛ́ɛ wúro Farawʊ́na, ɩcáŋ ɩkálɩɩ.
GEN 47:11 Ísifu sɩ ɩsɩ́ɩ ɩjaa na igoobíya nɛ́, Mɩ́sɩra ɖɩdáarɛ kífeńɖe-daá gɛ waazɩ́ɩ wɛ; Ramɩsɛ́ɛsɩ fáráńdɩ́-daá gɛ waalɩzɩ́ ɩfa wɛ ńŋɩnáa wenbí wúro Farawʊ́na wɔɔdɔ́ nɛ́;
GEN 47:12 ɩfa ɩjaa na igoobíya na bɛdɛ́ɛ zamɔ́ɔ kíɖíím wenbí bɩ́nɖɔɔ́ báa awéní-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́.
GEN 47:13 Bɩɩgɔ́nɩ bʊwɛ nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ waabá sɩcáárɩ páá, hálɩ nabʊ́rʊ igúti bɩvɛ́yɩ́ sɩ beɖi; Mɩ́sɩra na Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá nyɔɔ́sɩ ɩbá sɩ́nwɔ́m.
GEN 47:14 Ngɛ Ísifu woodúúzi liideé Mɩ́sɩra ńba na Kanáanɩ ńba waamʊná yɛ kíɖíídi nɛ́; woodúúzi yɛ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɛ iboná wúro Farawʊ́na-jɔ́.
GEN 47:15 Liideé wɛɛdɛ́ Mɩ́sɩra na Kanáanɩ nɛ́, ngɛ Mɩ́sɩra ńba rɩ́ŋa wɔɔgɔ́nɩ befééri Ísifu sɩsɩ: «Báfá ɖáa kíɖíídi. We-rɔ gɛ mɩ́bɛɛ́na ɖáa ɖánzɩ́m nyɔɔ́sɩ, ngʊ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́na liideé.»
GEN 47:16 Ngɛ Ísifu woobúsi wɛ sɩsɩ: «A mɩ́dɛfɛ́yɩ́na liideé, ɩgɔná ma mɩ́vʊ́ńdɩ kpɩná na mɔ́ɔ́ mejéle mɩ́ɩ kíɖíídi.»
GEN 47:17 Ngɛ boobó bɔkɔ́gɔ́ná yɩ bavʊ́ńdɩ kpɩná, bɩka ɩlɛ́ icéle wɛ kíɖíídi ɩkɛɛná awéńja, fééni, namɩ́nɩ, náánɩ, na kpangbásɩ. Bɩbɩ́nɩ ɩmʊ́ ɩdaá nɛ́, bɛdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná gɛ wɛɛgɛɛ ná wɛ kíɖíídi.
GEN 47:18 Bɩ́nɩ ɩmʊ́ wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ baadákabɩsɩ Ísifu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖádanbá ɖɩmʊ́sɩ nya, ɖɛ́vɛ́yɩ́na liideé nɖɔ́! Ngɛ ɖɛ́dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa kpátáá wɛ́ńgɛɖɛɛ nyɔ́jɔ́ cé. Lɛlɛɛɖɔ́, ɖóógúti ɖáábá ɖɛ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ, asée ɖádɩtɩŋa na ɖɛ́dɛ́ɛ laadásɩ ɖábáásí.
GEN 47:19 Mɩ́nbɛɛŋ́ ɖáa na mɩ́ɩ́zá ɖɔ́ hálɩ ɖɩsɩ́? Ɩbaná ɖána ɖɛ́dɛ́ɛ laadásɩ mʊ́ʊ bɩka ɩfa ɖáa kíɖíím. A mɩ́ɩ́mʊ́ ɖáa bɩlɛ́, náńta ɖána ɖɛ́dɛ́ɛ laadásɩ ɖɔ́nvɔɔzɩ́ mɩ́ɩ bɩka ɖɩtɔlɩ́ nɛ́. Íkeyéle ɖɛ́dɛ́ɛ laadásɩ ɩwalɩ́ bɩwɩ́lɩ faala; ɩva ɖáa tɔsʊʊ́ ɖuɖúu.»
GEN 47:20 Nyɔɔ́sɩ waabá sɩcáárɩ hálɩ biiyéle báa awéní ɩkpɔ́ɔ ɩvásɩ ɩyá. Ngɛ Ísifu waamʊ Mɩ́sɩra laadásɩ rɩ́ŋa na Farawʊ́na yɩ́ɖɛ-daá. Bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá Farawʊ́na iɖi Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa.
GEN 47:21 Ngɛ Ísifu wɔɔgbɔ́ɔ Mɩ́sɩra báa lé-dɛ́ɛ ɩráa ɩbɩsɩná yomáa.
GEN 47:22 Bɩɩga laadásɩ wensí siriké Ísifu tamʊ nɛ́ gɛ sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ ńzɩ; káma, wɛ́ɖɛ neɖére wɛ bána Farawʊ́na bɔlɔwʊtáá sɩsɩ wánváa kʊ wɛ kíɖíídi. Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ badayá bɛlɛ́ balaadásɩ.
GEN 47:23 Ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ Mɩ́sɩra ńba sɩsɩ: «Ńŋɩnáa máámʊ́ mɩ́ɩ mɩ́na mɩ́láádásɩ maɖʊ Farawʊ́na ndɛ́ nɛ́, bɛɛ tɔsʊʊ́ nɖɔ́, mɩ́nbɩɩzɩ́ iɖúu fásɩ-daá.
GEN 47:24 A bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩlɩzɩ́ kíɖíídi, mɩ́ndarɩ́ɩ bɩ nabʊ́nʊ́wá; Farawʊ́na-dɛ́ɛ, kʊ́ɖʊńbɩ, bɩka nabʊ́náázá bɩɩga nɛ́, bɩdaá gɛ mɩ́na míbíya na mɩ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ mínɖíi, bɩka ɩtɔ́sɩ.»
GEN 47:25 Ísifu wɔɔdɔ́ wɛ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́, nyɛ́ɛ́lɛ́ɛ ɖáa gɛ kʊ́bɔnɩ́. Báa nyééwíi ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ ɖɔ́ nɛ́, ɖéédísi sɩsɩ ɖánbɩsɩ́ Farawʊ́na-dɛ́ɛ yomáa.»
GEN 47:26 Bɩdɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ gɛ Ísifu waajáŋ ɩkpɔ́ɔ ɩbɩsɩná mará; bɩcáŋ bɩcɔ́ɔ bɩlɛ́ hálɩ na sinje. Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ-daá, báa weení gɛ waalɩzɩ́ kíɖíídi, asée ɩtára bɩ nabʊ́nʊ́wá gɛ, ɩkpɔ́ɔ kʊ́ɖʊńbɩ iboná Farawʊ́na. Sarásɩ lanɖáa riké-dɛ́ɛ fásɩ-rɔɔzɩ́ gɛ Farawʊ́na fɛ́yɩ́na yíko.
GEN 47:27 Israyɛ́ɛlɩ ńba waadála Mɩ́sɩra nɛ́, Goséníi fáráńdɩ́ gɛ boozúu, bɩka bakpa laadásɩ. Bɔwɛ ńna nɛ́, baabá balʊ́rʊ ɖabata boyóózi bɔɖɔ́ɔ.
GEN 47:28 Bɩ́ɩ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ na nasɩ́lɛ gɛ Yaakúbu wɔɔjɔ́ɔ Mɩ́sɩra. Wɔɔjɔ́ɔ ɖúúlínya-daá nɛ́, bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na nɛɛ́lɛ na lʊbɛ (147) gɛ waalá.
GEN 47:29 Sáátɩ wenkí waadɩlɩ́ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ sɩ́m waajʊ́ʊ nɛ́, ngɛ weedíri bakáyáa ibiyaalʊ́ Ísifu ɩkɔ́nɩ. Ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: «A nyányɩ sɩsɩ nyáábá nyénwií mɔ́rɔ́, nkalɩ́ɩ mɔ́wɔ́rɔ́; mʊná nɖʊ nyánʊ́ʊ́nɩ móyúúre-dɛ sɩsɩ ńdénbiḿ ma Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá cé.
GEN 47:30 A máázɩ́, lɩɩná ma Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ, nboná ma ngébi majaájaanáa-dɛ́ɛ bɔɔláánɩ-daá.» Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́ ngɛ Ísifu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Máánɩ́ɩ, mónvúu malá wenbí ńŋɩnáa nyéévééri ma nɛ́.»
GEN 47:31 Ńna gɛ Yaakúbu sɩsɩ: «Mʊná.» Ngɛ Ísifu waamʊná. Ngɛ Yaakúbu woozóm ɩdɛ́ɛ gáɖó kʊjʊʊ́-jɔ́ ikúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ.
GEN 48:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ bɔɔgɔ́nɩ befééri Ísifu sɩsɩ ɩjaa wánnyaadɩ́. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ibiyaalɩnáa Manasée na Efɩrayíim bɛɖɛ́ɛ ɩjaa-jɔ́.
GEN 48:2 Beevééri Yaakúbu sɩsɩ ibiyaalʊ́ Ísifu kɛgɛrɛŋɛ sɩ ɩsɛ́ɛ yɩ nɛ́, ngɛ waajáárɩ ɩdɩ ɩkʊrʊ́ ɩdɛ́ɛ gáɖó-rɔ ɩcɔ́ɔ igutoluú-rɔ.
GEN 48:3 Ísifu waadála nɛ́, ngɛ ɩjaa wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ mɔ́rɔ́ Lúuzi, Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá ɩɖʊ ma alɩbáráka.
GEN 48:4 Wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ ɩmʊ́ wánváa ma lʊrʊ́ʊ bɩɖɔ́ɔ, bɩka iyéle mabɩ́sɩ ɩráa zamɔ́ɔ-dʊ́ʊ. Mébíya-bíya gɛ ɩmʊ́ sɩ ɩfa laadɔ́ɔ kana sinje hálɩ ceré.»
GEN 48:5 Ngɛ Yaakúbu waadásɩ ɩtɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Nyááná nyébíya nɔɔ́lɛ bana nyáálʊ́rʊ wɛ Mɩ́sɩra naanɩ́ mɔgɔ́nɩ mɔmɔɔná nya nɛ́, bɛlɛ́, mebiyaalɩnáa nbɩlɛ́. Efɩrayíim na Manasée, mɔ́ɔ́ mádɩɩná bɛlɛ́ ńŋɩnáa mádɩɩná Rʊ́bɛ́ɛnɩ na Simeyɔ́ɔnɩ nɛ́.
GEN 48:6 Amá, bíya sɩ ngɔ́nɩ nlʊ́rʊ wɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ gɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńba. Baɖawaalɩnáa-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá gɛ bɛḿ ɖʊɖɔ bɛdɛ́ɛ tííbí wɛ.
GEN 48:7 Máagágʊrʊ́ Padan-Aráamɩ mɛ́ngɛɖɛɛ́ nɛ́, bɩ́ńgáa cʊ́kɔ na madála Efɩráatɩ tɛ́ɛ́dɩ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá gɛ ngɔɔ Rasɩ́ɩ́la waazɩ́ mánʊ́ʊ́zɩ-daá. Ńna gɛ méébí yɩ nɩ́bááwʊ kpɔ́mɔ́ɔ́.» Efɩráatɩ gɛ bánÿaá lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm.
GEN 48:8 Ńna gɛ Yaakúbu Israyɛ́ɛlɩ waagʊ́sɩ ɩna Ísifu biyaalɩnáa, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Wenbá gɛ bana.»
GEN 48:9 Ngɛ Ísifu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bíya wenbá Ɩsɔ́ɔ waava ma wɛ Mɩ́sɩra cénjé nɛ́ nbɩlɛ́.» Ngɛ sɩsɩ: «Koduuzi wɛ mɔ́jɔ́ mogóóri mava wɛ.»
GEN 48:10 Israyɛ́ɛlɩ waabá ɩbɩ́ɩ ábɔ́nɩ́ páá, biiyéle waazá tɛfɛ́yɩ́ fɩ́ya ɖʊɖɔ; ɩ́dándanáa kazɔ́ɔ. Ngɛ Ísifu woogóduuzi ibiyaalɩnáa ɩjaa-jɔ́. Ngɛ ɩlɛ́ waaɖʊ wɛ ndɛ́, ikpíriki wɛ.
GEN 48:11 Ngɛ wɔɔdɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Ɖoo mádafʊ́ńɖʊʊ tamɔ́ɔ ɖʊɖɔ sɩsɩ wɩ́rɛ mánnáa nyáázɩ́rɛ-daá. Amá, Ɩsɔ́ɔ weeyéle mana nya, hálɩ mana nyébíya.»
GEN 48:12 Ngɛ Ísifu waagʊ́sɩ ibiyaalɩnáa ɩjaa nʊvɔ́-rɔ. Ngɛ weedí ɩwááwʊ ɩjaa ɩzá-daá adɛ.
GEN 48:13 Ngɛ wɔɔɖɔ́kɩ Efɩrayíim na ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú, ɩbɩsɩná ɩjaa-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ; bɩka ɩɖɔ́kɩ Manasée na ɩnʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́ ɩbɩsɩná ɩlɛ́ ɩjaa-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ. Ngɛ woogóduuzi wɛ batɩlɩná bajaa kʊ́bɔnɩ́ Israyɛ́ɛlɩ.
GEN 48:14 Ngɛ ɩlɛ́ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ, ɩkpɔ́ɔ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩtɩ́nɩ Efɩrayíim-rɔ, ngʊ́ ɩlɛ́ gɛ bú; ngɛ waadɩ́nɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́ Manasée-rɔ. Bɩka ɩlɛ́ gɛ kʊ́bɔnɩ́.
GEN 48:15 Nʊ́ʊ́zɩ wɛ sɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ gɛ woogóóri ɩfa Ísifu sɩsɩ: «Bíya bana, mánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ majaájaa Ibrahím na majaa Ɩsaáka boovu ɩnɩ́bááwʊ nɛ́; Ɩsɔ́ɔ weení weegéti ma ɖoo bɩrɩ́ŋa nɛ́;
GEN 48:16 malááyɩ́ka weení woovu ma ásíírí nɔwɛ́yawá rɩ́ŋa-daá nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ ɩ́ɖʊ́ wɛ alɩbáráka. Bɔ́ɖɔkɩ máyɩ́ɖɛ, bɔɖɔ́kɩ majaa Ɩsaáka na majaájaa Ibrahím bayɩrá. Bálʊrʊ bɩlʊ́rʊ bɩɖɔ́ɔ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ.»
GEN 48:17 Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩtɩ́nɩ Efɩrayíim kʊjʊʊ́-rɔ nɛ́ waajáárɩ Ísifu páá. Waana waadɩ́nɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ wɛɛgbɛdɩ́ ɩkʊ́sɩ ɩjaa nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩmʊ́ sɩsɩ:
GEN 48:18 «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ baabá, ceení gɛ kʊ́bɔnɩ́, tɩnɩ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩlɛ́ ɩgʊjʊʊ́-rɔ.»
GEN 48:19 Amá, ɩjaa weegízi sɩsɩ: «Móbú, mányɩ. Manasée ɖʊɖɔ-dɛ́ɛ bíya sɩ bɔkɔ́nɩ babɩ́sɩ zamɔ́ɔ gɛ; iɖi kʊ́bɔńdɩ, na bɩrɩ́ŋa, inewú wángɩlɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ, bɩka newúu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ-daá ɩráa ɩkɔ́nɩ babɩ́sɩ yíriwá ɖabata.»
GEN 48:20 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ nɛ́, wenbí waaŋmátɩ ɩɖʊ wɛ alɩbáráka nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ: «Mɩ́yɩ́rá gɛ Israyɛ́ɛlɩ bíya sɩ baɖʊná ɖamá alɩbáráka. Bángʊrʊ́ʊ sɩ baŋmátɩ nɛ́, bɔ́ndɔ́m gɛ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ ɩ́la bɩlɩɩná Efɩrayíim na Manasée bɛdɛ́ɛ alɩbáráka-daá.”» Bɩlɛ́ gɛ waaŋmátɩ ɩkpɔ́ɔ Efɩrayíim ɩtɛ́ɛ́zɩ Manasée nɩ́bááwʊ.
GEN 48:21 Ngɛ wɔɔdɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Mɔ́jɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ sɩ́m waajʊ́ʊ; amá, Ɩsɔ́ɔ wánzɩnáa mɩ́ɩ; ɩláázɩ mɩ́ɩ ɩbɩ́sɩ mɩ́jaájaanáa-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá.
GEN 48:22 Mánváa nya laadɔ́ɔ bɩcɛzɩ́ nɖawaalɩnáa-dɛ́ɛ; kanáábɩ́lɛ́ tɛ́ɛ́dɩ móóyóóná tókobí na tɔ́ɔ́wʊ meɖi Amɔ́ɔrɩ ńba mɛlɛ́ɛ tɩ nɛ́.»
GEN 49:1 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Yaakúbu waayáa ibiyaalɩnáa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Idúúzi ɖamá, na mevééri mɩ́ɩ wenbí sɩ bɩkɔ́nɩ bʊkɔ́mɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ ceré wɔ́rɔ́ nɛ́.»
GEN 49:2 Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Mébíya, idúúzi ɖamá iwélesi ɩnɩ́ɩ mɔ́ɔ́ mɩ́jaa Israyɛ́ɛlɩ sɩ maŋmátɩ mɩ́ɩ wentí nɛ́:
GEN 49:3 Nyɔ́ɔ́ Rʊ́bɛ́ɛnɩ, nyánáábɩ́lɛ́ móbú kʊ́bɔnɩ́ mááɖáa yɩ lʊrʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ afobire-daá nɛ́. Nyáágɩ́lɩ nyénewáa rɩ́ŋa ɖóni na kʊ́bɔńdɩ.
GEN 49:4 Amá, nyáágɩ́lɩ kiri-kiri nyazɩ lɩ́m ɖóni ńbɩ. Bɩlɛ́ nɛ́, ńdóndoyuú kʊ́bɔńdɩ, káma, nyáávɩ́nɩ́ná mɛ́dɛ́ɛ aláa-daá naárʊ máɖaavɩnɩɖɛ́.
GEN 49:5 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Simeyɔ́ɔnɩ na Léévi; mɩ́gɔɔ kʊ́ɖʊḿ gɛ, lakásɩ tɩtɛ ńzɩ gɛ mɩ́ɩ́lá ná mɩ́zɛ́ɛ́zɩ.
GEN 49:6 Módónvúu mɩ́lakásɩ ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mádánzʊʊ mɩ́dɛ́ɛ nɔɔdaka-daá; káma, mɩ́dɛ́ɛ baaná-daá, mɩ́ɩ́gʊ́ ɩráa, ɩlá tɩtɛ lakásɩ ɩcɛ́ náánɩ abaaláa fɩ́ya ńdɩ nʊvɔdolá.
GEN 49:7 Máálá mɩ́dɛ́ɛ baaná tɩtɛ ńgɩ láálɩ́; malá mɩ́dɛ́ɛ ɩzɩ́sɛɛmɩ́rɛ láálɩ́. Mánÿaazɩ́ míbíya-bíya málaadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá. Báyá ɖamá Israyɛ́ɛlɩ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá.
GEN 49:8 Nyɔ́ɔ́ Yudáa, ngoobíya sɩ bɔkɔ́nɩ gɛ betée yéńdi baɖára nya. Sɩ ngɔ́nɩ gɛ njáárɩ nyábáɖaanáa bolúúzi badɩ nyáázá-daá; bɩka njaa-dɛ́ɛ bíya ɩkɔ́nɩ bosóm nyáázá-daá ɖʊɖɔ.
GEN 49:9 Mebiyaalʊ́ Yudáa, nyɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ guunivalʊ́ wángbáa fanaḿ kɩtɔ́ɔ na kɩbɩ́sɩ kɩraazʊʊɖɛ́ nɛ́. Gúúní wángám kɩɖʊná-rɔ gɛ na kɩfɩ́nɩ. A kɩɩvɩ́nɩ, awéní wánbɩɩzɩ kʊ ɩkʊ́sɩ kɩ.
GEN 49:10 Kowuro-ɖooriká wɔ́nlɔwʊ́ʊ nyɔ́ɔ́ Yudáa nyóɖúgoré-daá; ngɛ nyébíya‑bíya ndɛ́ gɛ kowuro-ɖɛ́nɩ sɩ ɩwalɩ́ hálɩ bɩtála wɩ́rɛ wenɖé ɩdʊ́ʊ sɩ ɩtála nɛ́. Ɩlɛ́ ɩmʊ́ ɩdɛɛzɩ́ gɛ ɖúúlínya ɩráa rɩ́ŋa sɩ bɔkɔ́nɩ bosóm.
GEN 49:11 Sɩ bɩkɔ́nɩ gɛ bɩlá nyánɖɩnáa nyágbangbɔ́ɔ víinyi fɔɖásɩ bɩka nɖɩná kpangbɔ́ɔ-bú víinyi wɩlɛnísi. Víinyi sʊlʊ́m-daá gɛ sɩ ngɔ́nɩ ngbéézi nyágbɩná kúsuuyé; bɩka ngbéézi nyɛ́dɛ́ɛ kosúu katɩ́nɩ kɩdɛ́ɛ bíya lɩ́m-daá.
GEN 49:12 Nyáázá-bíya-ɖée kazɔ́ɔ wángɩlɩ́ɩ víinyi sʊlʊ́m-dɛ́ɛ ńbɩ, bɩka nyágálá ɩfʊ́lʊ bɩkɩ́lɩ naalɩ́m fʊlʊmɩ́nɩ.
GEN 49:13 Nyɔ́ɔ́ Zabulɔ́ɔnɩ, tenkú kidiríni-jɔ́ gɛ sɩ ngɔ́nɩ njɔ́ɔ, ńna gɛ mɛ́ɛ́lɛwá sɩ tɩkɔ́nɩ tɩ́nzɩŋ́; bɩka nyɛ́dɛ́ɛ́dɩ ɩfɔ bɩlɛ́ hálɩ Sidɔ́ɔnɩ.
GEN 49:14 Isakáarɩ, nyɔ́ɔ́ nyɛ́gɛ́ɛ na kpangbɔ́ɔ fɩ́ya ńga kónɖóm kárɔɔ́wá nasɩ́lɛ lɔwʊtáá nɛ́.
GEN 49:15 Nyááná sɩsɩ ɖɩdáarɛ sɩ njɔ́ɔ ɖɩdaá nɛ́ ɖɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ ɖʊɖɔ tɩjɔɔ́ɔ yáásɩ́. Nyáámʊ́ sʊʊ́tɩ ndɩ́nɩ nyáváámʊ́ʊ-rɔ; ngɛ nyéédísi nlá yomáa tɩmɛ́rɛ.
GEN 49:16 Nyɔ́ɔ́ Dáanɩ, sɩ ngɔnɩ ná nvʊʊná nyɛ́dɛ́ɛ ɩráa tɔ́m ńŋɩnáa Israyɛ́ɛlɩ agó aaganáa sɩ alá bɩ nɛ́.
GEN 49:17 Nyɔ́ngɔnɩ́ nbɩ́sɩ gɛ nyazɩ nɩ́bááwʊ-daá ɖoḿ; bɔɔzɩ́rɛ ɖilewáa nɩ́bááwʊ kpɔ́mɔ́ɔ́ nɛ́. Bɔɔzɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩ́nnyasɩ́ ɖeére nʊvɔdóle na ɖɩdʊ́ʊ ɩkɔrɩ́ ɩsála lééléé.
GEN 49:18 Ówu Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, nyánáábɩ́lɛ́ mɔ́jɔɔ́ɔna tamɔ́ɔ sɩsɩ nyɛ́nlɛɛ́ ɖáa.
GEN 49:19 Nyɔ́ɔ́ Gaádɩ, yooráa wánlɩɩ́ nyɔ́rɔ́, amá, nyɔ́nɖɔwʊ́ʊ wɛ.
GEN 49:20 Nyɔ́ɔ́ Asɛ́ɛrɩ, nyálaadɔ́ɔ sɩ kabá gɛ kalá kíɖíím kazɔ́ɔ ńbɩ; wúrowá kíɖíím gɛ sɩ kalá.
GEN 49:21 Nyɔ́ɔ́ Nɛfɩtalíi, nyɛ́gɛ́ɛ koluú kʊwɛ kɩdɩ kɩrɔ kɩ́nɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba nɛ́ gɛ
GEN 49:22 Nyɔ́ɔ́ Ísifu, nyɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tiyɔ́ɔ kánzɩŋ́ buwá kʊjʊʊ́-rɔ nɛ́. Kɛdɛ́ɛ wʊláázɩ wángbáa bɩfɛ́lɛ koláázɩ.
GEN 49:23 Tɔ́ɔ́nɩ-dɩnáa woojóódi nya hálɩ bɔtɔ nya nyɩmɛ́, boyóo nya;
GEN 49:24 amá, Yaakúbu-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖóni-dʊ́ʊ, ɩgɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ ńba-dɛ́ɛ ketirú na bɛdɛ́ɛ bʊ́tangbalʊʊ́ nɛ́ ɩdɛ́ɛ yíko-daá, bɔdɔ́ɔ́nɩ waawɩ́ɩ koodí, banára hálɩ bovolá ɩbáázɩ selíi.
GEN 49:25 Njaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩsɩná na nya; Ɩsɔ́ɔ ɖóni-dʊ́ʊ ɩmʊ́ sɩ ɩɖʊ ná nya alɩbáráka; adɛ-dɛɛzɩ́-dɛ́ɛ alɩbáráka ɩ́kpá nyɔ́rɔ́, bɩka ɩsɔ́ɔ́dáá ńgɩ ití nyɔ́rɔ́. Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ nya lʊrʊ́ʊ-dɛ́ɛ alɩbáráka, bɩka ɩɖʊ nyávʊ́ńdɩ kpɩná ɖʊ́ʊ-dɛ́ɛ alɩbáráka.
GEN 49:26 Njaa-dɛ́ɛ alɩbáráka waagɩ́lɩ caanawʊ́ bʊ́ʊ́nɩ na wenbí bɩrɩ́ŋa booyuú tɩdaá nɛ́. Nyɔ́ɔ́ Ísifu weení nyénɖíi kʊ́bɔńdɩ ngoobíya-rɔ nɛ́, alɩbárákawá tɩḿ títi nyágʊjʊʊ́-daá.
GEN 49:27 Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu, nyɛ́gɛ́ɛ káwʊkáwʊ fɩ́ya ńgɩ gɛ; tɛ́ɛrɛ́ gɛ nyéngbím fanáńdɩ ndɔ́ɔ, na ɖaanɩ́ŋa nɛ́, ndára nyóóyúú bɩ nɛ́.»
GEN 49:28 Tɔ́ɔ, wenbá booyóózi bama Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ nɛ́ nbɩlɛ́, bɩka alɩbáráka bajaa waaɖʊ badaá báa weení nɛ́ nbɩlɛ́.
GEN 49:29 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yaakúbu waazɩ́ɩ́zɩ ibíya tɔ́mwá tɩna ɖɔ́ sɩsɩ: «Méngbém mɔgɔ́mɔ́ɔ́ná kʊ́bɔnáa, a máázɩ́, iboná ma ikébi majaájaanáa-dɛ́ɛ bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔlááwʊ-daá. Bɔɔlááwʊ kɩḿ kʊgɔwɛ Efɩrɔ́ɔnɩ Hitíi ńnɩ́-dɛ́ɛ fɔɔ́
GEN 49:30 bánÿaá kɛ Makpéela nɛ́ kadaá gɛ; kadɩláána Mamɩrée gɛ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Fɔɔ́ kɛḿ nɛ́, Ibrahím waamʊ ná kɛ Efɩrɔ́ɔnɩ ńnɩ́ ɩmʊ́ ɩjɔ́ kabɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ ɩráa ɖaabimɖé.
GEN 49:31 Waazɩ́ nɛ́, ńna gɛ beebí yɩ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ Saráa. Ńna ɖʊɖɔ gɛ beedébiḿ ibiyaalʊ́ Ɩsaáka na ɩɖɛɛlʊ́ Rebééka; ńna ɖʊɖɔ gɛ mádɩtɩŋa méébí mɛɖɛɛlʊ́ Léya.
GEN 49:32 Fɔɔ́ kɛḿ na kɛdɛ́ɛ bʊ́tangbalʊʊ́ bɔɔwʊ́ nɛ́, Hitíi bíya-jɔ́ gɛ baamʊ kɛ.»
GEN 49:33 Yaakúbu waajáŋ ɩwɩ́lɩ ibiyaalɩnáa bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waabɩ́sɩ ití ɩfɩ́nɩ, ɩcáŋ itísi weezuú, ibó ɩkɔ́mɔ́ɔ́ná kʊ́bɔnáa.
GEN 50:1 Yaakúbu waazɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ibiyaalʊ́ Ísifu wɛɛjɛ́ ɩsála ɩrɔɔzɩ́ ikpíriki yɩ na nzʊlʊ́m.
GEN 50:2 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ lákʊ́tawá sɩsɩ bákpɩɩrɩ ɩjaa Israyɛ́ɛlɩ basaárɩ yɩ faadɩ́nɩ kʊ́wɩlɩsɩ́tɩ; ngɛ bɛlɛ́ baazaárɩ yɩ.
GEN 50:3 Wɛ́ nɛɛ́lɛ (40) gɛ baagbɩɩrɩ ná ɩdɔnʊʊ́ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́. Ngɛ Mɩ́sɩra ńba wɔɔjɔ́ɔ Yaakúbu-dɛ́ɛ lííya wɛ́ niídoozo na saaláa (70).
GEN 50:4 Lííya wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ Ísifu wɔɔdɔ́ Farawʊ́na-dɛ́ɛ awóronbíya sɩsɩ: «A mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ma, ɩlá suúru ibó ifééri wúro Farawʊ́na wentí sɩ mevééri mɩ́ɩ nɛ́.
GEN 50:5 “Naanɩ́ majaa ɩsɩ́ nɛ́, weeyéle mamʊná sɩsɩ a ɩmʊ́ waazɩ́, móbóná ɩmʊ́ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá bɔɔlááwʊ waagbɩ́ɩ́rɩ kɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́ megébi yɩ kɩdaá. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́fá ma nɩ́bááwʊ mobó megébi yɩ lɛlɛɛɖɔ́ na magábɩsɩ.”»
GEN 50:6 Boobó befééri Farawʊ́na nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ weedísi sɩsɩ íbo ikébi ɩjaa ńŋɩnáa wenbí wooɖuuná yɩ bɩ ɩsɩ́ɩ nɛ́.
GEN 50:7 Ngɛ Ísifu waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ ɩjaa bím. Sɩ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, Farawʊ́na-dɛ́ɛ awóronbíya na ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá kʊ́bɔnáa na Mɩ́sɩra tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa,
GEN 50:8 na ɩmʊ́ Ísifu ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá ńba rɩ́ŋa na igoobíya kʊ́bɔnáa na ɩjaagoobíya-daá ńba nɔɔ́-nɔɔ́ waalaazɩ ná yɩ. Wenbá bɩɩga wɛ Goséníi tɛ́ɛ́dɩ-daá bodobó nɛ́, a bɩdɛkɛ́ɛ bíya, asée fʊ́ńdɩ kpɩná.
GEN 50:9 Bɛdɛ́ɛ boɖé ɖɩḿ ɖɩdaá, awéńja tuuríni na awéńja gɛ bɛɛɖɛɛná. Ngɛ zamɔ́ɔ waabá kɩɖɔ́ɔ.
GEN 50:10 Baajʊʊná Yɔrɔdáanɩ buwá nɛ́, Atáadɩ kíɖíídi ɖaamasɩɖɛ́ gɛ bɔɔjɔ́ɔ wɛ́ lʊbɛ babá bewíi lííya kalá yíni bɔtɔ́ɔ́zɩ ɩsɩɖʊ́-rɔ.
GEN 50:11 Kanáanɩ ńba bɔwɛ lɔwʊtáá ńna nɛ́, baana baalá lííya nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Lííya kana kaabá kɛgɛ́ɛ Mɩ́sɩra lííya kʊ́bɔńga gɛ.» Bʊrɔɔzɩ́ gɛ baava Yɔrɔdáanɩ buwá ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Abɛ́ɛlɩ-Mɩsɩrayím; bugutoluú sɩ bɩlɩ́ɩ gɛ sɩsɩ «Mɩ́sɩra lííya».
GEN 50:12 Bɩlɛ́ gɛ Yaakúbu biyaalɩnáa waalá wenbí bajaa waavʊ́ńdɔḿ wɛ nɛ́.
GEN 50:13 Bɔɔgbɔ́ɔ yɩ boboná Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá Makpéela fɔɔ́ kajʊ́ʊ́na Mamɩrée Ibrahím waamʊ kɛ Hitíi ńnɩ́-jɔ́ wénbím ɩdɛ́ɛ ɩráa nɛ́ kɛdɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-daá bekébi.
GEN 50:14 Ísifu weebí ɩjaa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩ́na igoobíya na wenbá barɩ́ŋa kpátáá baaláázɩ wɛ nɛ́, bɔɔlɔ́ɔ bakábɩsɩ Mɩ́sɩra.
GEN 50:15 Ísifu igoobíya waana sɩsɩ bajaa waazɩ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɖájaa waazɩ́ ɖɔ́ nɛ́, a lɛlɛɛɖɔ́ gɛ Ísifu wɛɛyɛɛná ɖáa baaná sɩsɩ ɩmʊ́ wɛ́nvɛrɩ́ɩ ɖáa wenbí bɩrɩ́ŋa ɖáálá yɩ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ ɖɩlá.»
GEN 50:16 Ńna gɛ beedíri bekéveeri yɩ sɩsɩ: «Naanɩ́ njaa ɩsɩ́ nɛ́, nɔɔ́ wenká waadásɩ kɛ nɛ́ nɖɔ́:
GEN 50:17 Wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: “Ivééri ma Ísifu sɩsɩ ɩ́nɩɩ ɩɖawaalɩnáa kʊnyɔḿ, bɩka ɩcɛ́ wɛ taalɩ́ kidaavéénúu wenkí baalá yɩ nɛ́; na wenbí bɩrɩ́ŋa baalá yɩ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́.” Bɩlɛ́ nɛ́, la suúru njɛ́ ɖáa, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖána njaa ɖɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ nɛ́.» Ísifu waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ waabáázɩ wíídi.
GEN 50:18 Ngɛ igoobíya bɛḿ badɩtɩŋa bɔɔgɔ́nɩ bɛcɛ́ basála waazá-daá sɩsɩ: «Ɖáábɩ́sɩ nyɛ́dɛ́ɛ yomáa.»
GEN 50:19 Amá, Ísifu sɩ ibúsi wentí nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Bɩ́kalá mɩ́ɩ nɩdáárɛ; mɛ́dɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
GEN 50:20 Mɩ́ɩ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩlá ma kidaavééníti, amá, Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔ́ɔ tɩ ɩbɩsɩná kazɔ́ɔ ńbɩ. Ɩráa ɖabata weezíni gɛ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩlɛ́ɛ; bɩnáábɩ́lɛ́ sinje mɩ́nnáa ɖɔ́.
GEN 50:21 Bɩlɛ́ nɛ́, nabʊ́rʊ ɩ́kalá mɩ́ɩ nɩdáárɛ; mɛ́nbɛɛŋ́ mɩ́na mɩ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ mɩ́rɔ́.» Ísifu-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩna ɖɩɩvɛ́ɛ́zɩ igoobíya wenbé.
GEN 50:22 Tɔ́ɔ, wenbí Ísifu na ɩjaa na ɩdɛ́ɛ ńba bɔɔjɔɔná bɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá nɛ́ nbɩlɛ́. Ísifu wɔɔjɔ́ɔ nɛ́, ɩwɛná bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na saaláa (110).
GEN 50:23 Waana Efɩrayíim bíya-bíya igúti bebíya, ɩna Manasée biyaalʊ́ Makíiri hálɩ ɩɖɔ́kɩ ɩlɛ́ ibíya.
GEN 50:24 Naanɩ́ Ísifu ɩsɩ́ nɛ́, wɔɔdɔ́ igoobíya gɛ sɩsɩ: «Mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mánzɩ́m; amá, mányɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánzɩnáa mɩ́ɩ ɩlɩ́ɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá cé ibó tɛ́ɛ́dɩ wentí waavʊ́ńɖúu ɩsɩ́ɩ Ibrahím, Ɩsaáka na Yaakúbu nɛ́ tɩdaá.
GEN 50:25 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ Israyɛ́ɛlɩ bíya, iɖuuná sɩsɩ a Ɩsɔ́ɔ waazɩná mɩ́ɩ bɩlɛ́, mɩ́ngbɛdɩ́na mɛ́dɛ́ɛ mʊwá ɩɖɛɛná.»
GEN 50:26 Ísifu wooyuú bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá na saaláa (110) ngɛ waazɩ́. Waazɩ́ nɛ́, ngɛ baazaárɩ ɩdɔnʊʊ́ faadɩ́nɩ kʊ́wɩlɩsɩ́tɩ. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛzɛlɩ́ yɩ boboná baɖʊ aɖákaá-daá basɩ́ɩ Mɩ́sɩra ńna.
MAT 1:1 Yeésu Krísto caájaanáa yɩrá nɖɔ́: Ɖáwʊɖa gɛ Yeésu Krísto ɩjaájaanáa ɩjaa, bɩka Ibrahím gɛ Ɖáwʊɖa ɩjaájaanáa ɩjaa.
MAT 1:2 Ibrahím waalʊ́rʊ Ɩsaáka, Ɩsaáka ɩlʊ́rʊ Yaakúbu, Yaakúbu ɩlʊ́rʊ Yudáa na igoobíya.
MAT 1:3 Yudáa ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Farɛ́ɛsɩ na Zaará (bɛlɛ́ bɔgɔɔ gɛ Tamáarɩ), Farɛ́ɛsɩ waalʊ́rʊ Ɛsɩrɔ́ɔnɩ, Ɛsɩrɔ́ɔnɩ ɩlʊ́rʊ Aráamɩ.
MAT 1:4 Aráamɩ waalʊ́rʊ Aminadáabɩ, Aminadáabɩ ɩlʊ́rʊ Nasɔ́ɔnɩ, Nasɔ́ɔnɩ ɩlɛ́ waalʊ́rʊ Salɩmɔ́ɔnɩ;
MAT 1:5 Salɩmɔ́ɔnɩ waalʊ́rʊ Bóozɩ, ɩlɛ́ ɩgɔɔ gɛ Ráábí. Bóozɩ waalʊ́rʊ Obɛ́ɛdɩ, ɩlɛ́ ɩgɔɔ gɛ Ruwétu. Obɛ́ɛdɩ waalʊ́rʊ Yesée.
MAT 1:6 Yesée waalʊrʊ ná wúro Ɖáwʊɖa. Ɖáwʊɖa waalʊ́rʊ Sulemáana (ɩlɛ́ ɩgɔɔ fʊngɛ́ɛ na Uríi ɖɛɛlʊ́).
MAT 1:7 Sulemáana waalʊ́rʊ Robowáamɩ, Robowáamɩ ɩlʊ́rʊ Abiyáa, Abiyáa ɩlʊ́rʊ Azáa.
MAT 1:8 Azáa waalʊ́rʊ Yosafáatɩ, Yosafáatɩ ɩlʊ́rʊ Yoráamɩ, Yoráamɩ ɩlʊ́rʊ Oziyáasɩ.
MAT 1:9 Oziyáasɩ waalʊ́rʊ Yowatáanɩ, Yowatáanɩ ɩlʊ́rʊ Akáazɩ, Akáazɩ ɩlʊ́rʊ Ezekíyáasɩ.
MAT 1:10 Ezekíyáasɩ waalʊ́rʊ Manasée, Manasée ɩlʊ́rʊ Amɔ́ɔnɩ, Amɔ́ɔnɩ ɩlʊ́rʊ Yoziyáasɩ.
MAT 1:11 Yoziyáasɩ waalʊ́rʊ Yokoniyáasɩ na igoobíya. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ baagba Israyɛ́ɛlɩ bíya bɛɖɛɛná Babilɔ́ɔnɩ laadɔ́ɔ-daá.
MAT 1:12 Bɛɛɖɛɛná Israyɛ́ɛlɩ bíya Babilɔ́ɔnɩ wɔ́rɔ́ nɛ́, Yokoniyáasɩ waalʊ́rʊ Salatɩyɛ́ɛlɩ, Salatɩyɛ́ɛlɩ ɩlɛ́ ɩlʊ́rʊ Zorobabɛ́ɛlɩ.
MAT 1:13 Zorobabɛ́ɛlɩ waalʊ́rʊ Abiwúudi, Abiwúudi ɩlʊ́rʊ Eliyakíimi, Eliyakíimi ɩlʊ́rʊ Azɔ́ɔrɩ.
MAT 1:14 Azɔ́ɔrɩ waalʊ́rʊ Sadɔ́ɔkɩ, Sadɔ́ɔkɩ ɩlʊ́rʊ Akíimi, Akíimi ɩlʊ́rʊ Eliwúudi.
MAT 1:15 Eliwúudi waalʊ́rʊ Eleyazáarɩ, Eleyazáarɩ ɩlʊ́rʊ Matáanɩ, Matáanɩ ɩlʊ́rʊ Yaakúbu.
MAT 1:16 Yaakúbu waalʊ́rʊ Ísifu, Marɩyáma weení waalʊ́rʊ Yeésu weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ nɛ́, ɩwaalʊ́.
MAT 1:17 Kɔgbɔɔ Ibrahím ngɔ́nɩ Ɖáwʊɖa, caájaanáa waalɩ́ɩ gɛ ákɩzaalʊʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́; bɩka kɔgbɔɔ Ɖáwʊɖa ngɔ́nɩ sáátɩ bɛɛɖɛɛná Israyɛ́ɛlɩ bíya Babilɔ́ɔnɩ nɛ́, caájaanáa waadálɩɩ ɖʊɖɔ ákɩzaalʊʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ gɛ. Kɔgbɔɔ sáátɩ kɩḿ ngɔ́nɩ baalʊ́rʊ Yeésu Krísto nɛ́, caájaanáa waalɩ́ɩ gɛ ákɩzaalʊʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́.
MAT 1:18 Ɩbɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́táá baalʊrʊ ná Yeésu Krísto nɛ́. Báńváa ɩgɔɔ Marɩyáma Ísifu sɩ ɩkpɔ́ɔ. Ɩ́na yɩ bodoyoozi tá bɔcɔ́ɔ gɛ Marɩyáma wɛɛyɛ́ɛ fuwá na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ɖóni-daá.
MAT 1:19 Ísifu weení baava yɩ nɛ́, kɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ɩdɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩŋmátɩ tɩ ɩráa zamɔ́ɔ ɩnɩ́ɩ bɩka bɩfɔrɔ́sɩ Marɩyáma yɩ́ɖɛ. Biiyéle wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩ́na yɩ batára súmúú-daá.
MAT 1:20 Ɩwɛ wánmaazɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔ ɖoozire-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ísifu, Ɖáwʊɖa kutoluú-dɛ bú, nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ sɩ ngbɔ́ɔ Marɩyáma nɛ́, káma, na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko-daá gɛ wɛɛyɛɛ ná fuwá kana.
MAT 1:21 Wánlʊrʊ́ʊ bú abaalʊ́ na nva yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yeésu, káma, ɩmʊ́ sɩ ɩlɛɛ ná ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá-daá.»
MAT 1:22 Bɩrɩ́ŋa bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ na anɖébi nɔɔ́ nɛ́ ikóódi; waaŋmátɩ gɛ sɩsɩ:
MAT 1:23 «Aléeré waasɩ abaalʊ́ nɛ́ wɛ́nÿɛɛ́ fuwá ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́ na bafa yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Emanʊwɛ́ɛlɩ.» Yɩ́ɖɛ ɖɩḿ ɖugutoluú gɛ sɩsɩ «Ɩsɔ́ɔ wɛ ɖɔ́jɔ́.»
MAT 1:24 Ísifu weevé nɛ́, waalá ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waaŋmátɩ yɩ nɛ́ nɔ́ɔ́, ɩkpɔ́ɔ Marɩyáma ɩbɩ́sɩ ɩɖɛɛlʊ́.
MAT 1:25 Amá, ɩ́na yɩ bodoyóózi hálɩ ɩkɔ́nɩ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́ weení Ísifu waava yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yeésu nɛ́.
MAT 2:1 Baalʊ́rʊ Yeésu Bɛtɩlɛhɛ́ɛm, tɛɛbiiyá kɔwɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́-daá gɛ, sáátɩ wenkí Eróodi wénɖíi kowúrɔ́ɔ nɛ́. Baalʊ́rʊ yɩ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ tɩlɩ́ɖa túbu-dɩnáa bɛɛgbɛ́lɛŋ wɩlásɩ-dɛ́ɛ boɖé nɛ́ waagálɩ́ɩ́ná wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ batála Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá.
MAT 2:2 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro baalʊ́rʊ yɩ nɛ́, ɩwɛ lé. Káma, ɖáagáná ɩdɛ́ɛ wɩlɔɔ́ ɖoo wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ nɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ ɖukúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.»
MAT 2:3 Wúro Eróodi waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlaakáarɩ waagʊrʊ́ ɩ́na Yerusalɛ́ɛm zamɔ́ɔ rɩ́ŋa.
MAT 2:4 Ngɛ woodúúzi Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa na Mará wɩlɩɖáa ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ lé gɛ sɩ balʊ́rʊ Lɛɛrʊ́.
MAT 2:5 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɛtɩlɛhɛ́ɛm, Yudée laadɔ́ɔ-daá. Káma, bɛɛ wentí Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná anɖébi nɔɔ́ nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ:
MAT 2:6 “Nyɔ́ɔ́ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm Yudée laadɔ́ɔ-daá, ńdɛkɛ́ɛ tɛɛbiiyá bɩɩdɔɔrɩ ná kɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, káma nyɔ́ɔ́ nyádáá gɛ wúro weení sɩ ikéti Israyɛ́ɛlɩ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́ sɩ ɩlɩɩná.”»
MAT 2:7 Ngɛ Eróodi weeyéle bayáa tɩlɩ́ɖa túbu-dɩnáa bɛɛgbɛ́lɛŋ wɩlásɩ-dɛ́ɛ boɖé nɛ́ súmúú-daá, ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sáátɩ wenkí ɖéyí‑ɖéyí wɩlɔɔ́ waaɖʊ kalɩ́ɩ nɛ́.
MAT 2:8 Ngɛ weeyéle bɛɖɛ́ɛ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm bɩka ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ibó ɩbɔ́ɔ́zɩ ɩtɩlɩ́ bú ɩmʊ́ ɩɖɩdáarɛ ɖéyí‑ɖéyí. A mɩ́ɩ́ná yɩ iyéle madɩlɩ́, na mɔ́ɔ́ ɖʊdɔ mobó mogóguu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.»
MAT 2:9 Wúro waaŋmátɩ wɛ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ. Ngɛ baana wɩlɔɔ́ wenká baagáná kɛ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ nɛ́ baazá-daá kɛ́nɖɛɛ́. Kaadála lénlé bú wɛ nɛ́, ngɛ kaazɩ́ŋ.
MAT 2:10 Baana wɩlɔɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ niíni.
MAT 2:11 Ngɛ baazʊ́ʊ ɖaána-daá bɔmɔɔná bú na ɩgɔɔ Marɩyáma. Ńna gɛ baagá baɖʊná-rɔ bokúu bú tɛ́ɛ́dɩ, bobóɖi bagbɩná-daá balɩzɩ́ siká, cɛ́lɛ bɩná-dɛ́ɛ tulaarɩ́ bónvuudɩ́ nɛ́, na tulaarɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ míiri nɛ́.
MAT 2:12 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waabásɩ wɛ ɖoozire-daá sɩsɩ bákabɩ́sɩ Eróodi-jɔ́; ngɛ bɔɔgbɔɔná nɩ́bááwʊ nakɩ́rɩ babɩ́sɩ balaadɔ́ɔ-daá.
MAT 2:13 Bɛɛɖɛ́ɛ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Ísifu-rɔ ɖoozire-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊrʊ́, kpɔɔ bú na ɩgɔɔ ise ɩɖɛ́ɛ Mɩ́sɩra. Cɔɔ ńna hálɩ sáátɩ wenkí sɩ mɔdɔ́ nya sɩsɩ ngábɩsɩ nɛ́, káma Eróodi wɔ́ngɔnɩ́ ɩcáa bú sɩ ɩkʊ yɩ.»
MAT 2:14 Ísifu waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ bú na ɩgɔɔ nuvoowú bɛɖɛ́ɛ Mɩ́sɩra.
MAT 2:15 Wɔɔjɔ́ɔ ńna hálɩ Eróodi ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná anɖébi nɔɔ́ nɛ́ ikóódi; waaŋmátɩ gɛ sɩsɩ: «Mááyáa mebiyaalʊ́ sɩsɩ ɩ́lɩɩ Mɩ́sɩra.»
MAT 2:16 Eróodi waadɩlɩ́ sɩsɩ tɩlɩ́ɖa túbu-dɩnáa bɛɛgbɛ́lɛŋ wɩlásɩ-dɛ́ɛ boɖé nɛ́ boodúúli yɩ nɛ́, ngɛ waabá ɩyɛ́ɛ baaná. Ngɛ waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ bákʊ́ bíya abaaláa rɩ́ŋa bɔwɛná bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ ngbɔ́ɔ ngédi nɛ́ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm na kɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́wá-daá. Bɩ́ɩ́zɩ sɩḿ sɩdaá gɛ tɩlɩ́ɖa waawɩ́lɩ sɩsɩ bánlʊrʊ́ʊ bú ɩmʊ́.
MAT 2:17 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí anɖébi Yeremíya waavʊ́ńŋmátɩ nɛ́ ikóódi. Waavʊ́ńŋmátɩ gɛ sɩsɩ:
MAT 2:18 «Baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ Raamáa tɛ́ɛ́dɩ-daá, wíídi na mɛɛdɩrɛ gɛ bɩgɛ́ɛ. Rasɩ́ɩ́la wénwii kʊ ɩdɛ́ɛ bíya, ɩ́dánjaa bɛbɛ́ɛ́lɩ yɩ, káma ibíya waazɩ́.»
MAT 2:19 Eróodi sɩ́m wɔ́rɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Ísifu-rɔ ɖoozire-daá Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá.
MAT 2:20 Ngɛ wɔɔdɔ́ Ísifu sɩsɩ: «Kʊrʊ́, kpɔɔ bú na ɩgɔɔ nbɩ́sɩ Israyɛ́ɛlɩ laadɔ́ɔ-daá, káma, wenbá bánvʊnjáádɩ sɩ bakʊ bú nɛ́ baazɩ́.»
MAT 2:21 Ngɛ Ísifu waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ bú na ɩgɔɔ ɩbɩ́sɩ Israyɛ́ɛlɩ laadɔ́ɔ-daá.
MAT 2:22 Amá, waanɩ́ɩ sɩsɩ Arɩkelawɔ́ɔsɩ Eróodi biyaalʊ́ wénɖíi kʊ kowúrɔ́ɔ ɩjaa wɔ́rɔ́ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, bɩɩlá yɩ nɩdáárɛ ńna boɖé. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná yɩ ɖoozire-daá ɩɖɛ́ɛ Galilée fáráńdɩ́-daá.
MAT 2:23 Ngɛ woobó ɩcɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Nazarɛ́ɛtɩ nɛ́ tɩdaá. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí anɖébiwá waavʊ́ńŋmátɩ nɛ́ ikóódi; bɛlɛ́ baavʊ́ńŋmátɩ gɛ sɩsɩ: «Sɩ bayáa yɩ gɛ sɩsɩ Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́.»
MAT 3:1 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yaayá weení wénliríi ɩráa lɩ́m-daá wɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m nɛ́ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Yudée tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá wánlám waázu sɩsɩ:
MAT 3:2 «Ɩgɛ́ɛ mɩ́lakásɩ, káma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊ́ʊ.»
MAT 3:3 Yaayá-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ anɖébi Esáya waavʊ́ńŋmátɩ sɩsɩ: «Lowú nakɩ́rɩ wɔɔvɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sɩsɩ: “Ɩgbɩ́ɩ́rɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, ɩzɩ́ɩ́zɩ ɩdɛ́ɛ níbeyísi.”»
MAT 3:4 Raakúḿ-dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ tóko gɛ Yaayá sóóna bɩka tɔ́nɖɛ ɖanbára nyaarɛ́ɛ ɩdɩnɔɔ́-daá. Bɩɩga nɛ́, igíɖíím gɛ cɩ́báánɩ na tʊ́ʊ́nɩ.
MAT 3:5 Yerusalɛ́ɛm na Yudée rɩ́ŋa, na Yɔrɔdáanɩ buwá fáráńdɩ́-daá ɩráa wɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́
MAT 3:6 bándɩ́m bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá ɩráa-daá, bɩka wénliríi wɛ lɩ́m-daá wɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m Yɔrɔdáanɩ buwá-daá.
MAT 3:7 Yaayá waana sɩsɩ Faríizi ńba ɖabata na Sadusée ńba wɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́ sɩsɩ ilíri wɛ lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ bɔɔzá ana ɖɔ́! Weení waawɩlɩ ná mɩ́ɩ sɩsɩ ísé ɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa tɩɩjʊ́ʊ nɛ́ tɩdaá.
MAT 3:8 Ɩlá lakásɩ sɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá túúbá ɩkɛ́ɛ nɛ́;
MAT 3:9 Ɩ́kamáázɩ mɩ́dáá sɩsɩ mɩ́jaájaa gɛ Ibrahím nɛ́ bɩɩdɛ́. Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánbɩɩzɩ́ ɩkpɔ́ɔ bɔ́ ana ɖɔ́ ɩbɩsɩná Ibrahím kutoluú-dɛ bíya.
MAT 3:10 Báńgbɩɩrɩ kpenbiiyá sɩ bɛbɛlɩ́ na tɩ́ɩ́nɩ tigutolíni dɛ nɛ́. Tɩɩwʊ́ wenkí kɩrɩ́ŋa kɩ́dánɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba nɛ́, bɛ́nbɛlɩ́ɩ kɩ baɖʊ nimíni-daá.
MAT 3:11 Lɩ́m-daá gɛ mɔ́ɔ́ ménliríi mɩ́ɩ mɔzɔ mɩ́ɩ túúbá lɩ́m na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá túúbá ɩkɛ́ɛ, amá, weení ɩgɛrɛŋɛ mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́ waagɩ́lɩ ma. Mádatála malɩzɩ́ yɩ takaḿwá. Ɩlɛ́ sɩ iliri ná mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-daá na nimíni.
MAT 3:12 Ɩɖɔ́kɩná kɩ́falanákʊ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá, sɩsɩ ɩlɩzɩ́ tolá fɔɔlʊʊ́ bɩka ɩkpɔ́ɔ mɩlá ɩbɩ́rɩ igbeewú-daá, na ɩkpɔ́ɔ tolá ɩbɩ́rɩ nimíni ɩ́dánɖɩḿ nɛ́ ɩdaá biɖe.»
MAT 3:13 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Yeésu waagálɩ́ɩ́ná Galilée ɩkɔ́nɩ Yaayá-jɔ́ Yɔrɔdáanɩ buwá-jɔ́ sɩsɩ ilíri yɩ lɩ́m-daá.
MAT 3:14 Yaayá wɔɔjɔ́ɔ́lɩ yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɔ́mɔɔ́na kʊ mɔgɔ́nɩ nyɔ́jɔ́ nlíri ma lɩ́m-daá nzɔ ma túúbá lɩ́m, na nyɔ́ɔ́ ngúti nyɔ́ngɔnɩ́ mɔ́jɔ́?»
MAT 3:15 Amá, Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yele ɖɩlá bɩlɛ́ lɛlɛɛɖɔ́, káma, bɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.» Ńna gɛ Yaayá weedísi ilíri Yeésu lɩ́m-daá.
MAT 3:16 Weelíri Yeésu lɩ́m-daá ɩlɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ ɩsɔ́ɔ́dáá waadʊlʊ́, ngɛ Yeésu waana Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wéngedím nyazɩ ɖuvóóre kʊ́fʊlʊńɖɛ bɩlɛ́ kɔkɔ́nɩ kosóm ɩrɔɔzɩ́.
MAT 3:17 Ngɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ: «Ceení gɛ Mebiyaalʊ́ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́. Ɩrɔ gɛ mááɖʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m rɩ́ŋa.»
MAT 4:1 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wooboná Yeésu tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sɩsɩ Sitáánɩ ɩyɩ́ yɩ kɔdɔ́sɩ.
MAT 4:2 Wɔjɔ́ɔ wɛ́ nɛɛ́lɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́ ideɖi ɩdɔnyɔ́ɔ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ waalá yɩ.
MAT 4:3 Ngɛ Sitáánɩ woogóduu ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «A nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, tɔ bɔ́ ana abɩ́sɩ kíɖíím.»
MAT 4:4 Amá, Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíím riké gɛ ɩrʊ́ wénɖíi na ɩcɔ́ɔ weezuú-daá, amá, ŋmatɩrɛ rɩ́ŋa ɖɩ́nlɩɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́-daá nɛ́ ɖʊɖɔ gɛ.”»
MAT 4:5 Ńna gɛ Sitáánɩ wooboná Yeésu Yerusalɛ́ɛm Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá, ɩdɛ́ɛ ɖaána kʊ́bɔńga kʊjʊʊ́-daá.
MAT 4:6 Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, tɔ nyádɩ nzúu adɛ, káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ wánváa ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá wɛ́ɖɛ sɩsɩ bɛkpɛ́kɩ nya banʊ́ʊ́zɩ-daá na nyɔ́nʊvɔ́ íkotuúli bʊ́ʊ́rɛ.”»
MAT 4:7 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Baadáŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ńdánɖaazɩ Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nbɛ́ɛ sɩsɩ wánbɩɩzɩ́?”»
MAT 4:8 Sitáánɩ waadásɩ iboná yɩ bʊ́ʊ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ kʊjʊʊ́-daá, ngɛ waawɩ́lɩ yɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa na kɩdɛ́ɛ ásícé,
MAT 4:9 ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A nyáágá nyáɖʊná-rɔ ngúu ma tɛ́ɛ́dɩ, mánváa nya bɩrɩ́ŋa.»
MAT 4:10 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Laná ma bolíni, Sitáánɩ! Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ riké gɛ nyónguú tɛ́ɛ́dɩ, bɩka iriké gɛ nyánlám bɔwʊtá.”»
MAT 4:11 Ńna gɛ Sitáánɩ wɛɛɖɛ́ɛ iyéle yɩ. Ngɛ malááyɩ́kawá woogóduu Yeésu-jɔ́ balá yɩ bɔwʊtá.
MAT 4:12 Yeésu waanɩ́ɩ sɩsɩ bɔɔdɔ Yaayá sáráka. Waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Galilée.
MAT 4:13 Amá, idokúti ɩcɔ́ɔ Nazarɛ́ɛtɩ, wɛɛɖɛ́ɛ ɩcɔ́ɔ Kapɛrɩnawʊ́m lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-jɔ́, Zabulɔ́ɔnɩ na Nɛfɩtalíi bɛdɛ́ɛ laadásɩ-daá,
MAT 4:14 na wentí anɖébi Esáya waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ:
MAT 4:15 «Zabulɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ, na Nɛfɩtalíi-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ mɩ́dɩ́láána tenkú, na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kɩɩganáa nɛ́, Nyɔ́ɔ́ Galilée, ɩráa bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ laadɔ́ɔ,
MAT 4:16 Zamɔ́ɔ kʊwɛ temenuú-daá nɛ́ kɩɩna ɖɛnyɛm kʊ́bɔńgɩ, bɩka ɖɛnyɛm ɩɖʊ kɩlɩ́ɩ sɩ́m-dɛ́ɛ temenuú tɛ́ɛ́dɩ-daá.»
MAT 4:17 Bɩdɩ́ŋa-rɔ gɛ Yeésu waabáázɩ waázu lám sɩsɩ: «Ɩgɛ́ɛ mɩ́lakásɩ, káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊ́ʊ.»
MAT 4:18 Waadála Galilée tenkú nɔɔ́-jɔ́ nɛ́, ngɛ waana ɩráa nɔɔ́lɛ ɩrʊ́ na igoobú, bɔ́nlɔ́ɔ biruú, káma bɛgɛ́ɛ biríni lɔɔráa gɛ; ɩráa bɛḿ bayɩrá gɛ Simɔ́ɔnɩ weení baava yɩ sɩsɩ Pétro nɛ́, na Andirée.
MAT 4:19 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Igóvú ma bɩka mabɩsɩná mɩ́ɩ wenbá bánÿaá ɩráa sɩsɩ bófú ma nɛ́.»
MAT 4:20 Ńna‑ńna gɛ beeyéle biríni bofu yɩ.
MAT 4:21 Woodúu bolíni nɛ́, ngɛ waana koobíya nɔɔ́lɛ: Yaakúbu Zebedée biyaalʊ́ na igoobú Yʊháánɩ, bɔwɛ bɛdɛ́ɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bána bajaa Zebedée, bɔ́nnyɔɔzɩ́ bɛdɛ́ɛ biríni. Ngɛ waayáa wɛ.
MAT 4:22 Ńna‑ńna gɛ beeyéle bɛdɛ́ɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ na bajaa bɩka bofu yɩ.
MAT 4:23 Ngɛ Yeésu woobó wéngilím Galilée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, wénveerím wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi bɩka wánwaazɩ́ ɩráa-dɛ́ɛ kʊdɔmɩ́nɩ báa wentí na bɛdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ.
MAT 4:24 Ɩráa waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m Siríi tɛ́ɛ́dɩwá rɩ́ŋa-daá, ngɛ bɔ́ngɔgɔnáa yɩ wenbá barɩ́ŋa bɛ́nÿɛlɛ́ŋ nɛ́, na kʊdɔndɩnáa na wenbá zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́, kazáladɛ́ɛ́dɩ-dɩnáa na gaala‑gáálásɩ, bɩka Yeésu wánwaazɩ́ wɛ.
MAT 4:25 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ fóo na kʊ yɩ. Badaá nɛbɛ́rɛ waagálɩ́ɩ́ná Galilée na tɛ́ɛ́dɩwá fuú tɩdamáa nɛ́, na Yerusalɛ́ɛm na Yudée na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kɩɩganáa.
MAT 5:1 Yeésu waana zamɔ́ɔ nɛ́, ngɛ waagba bʊ́ʊ-daá ɩkɔ́jɔ́ɔ. Ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́.
MAT 5:2 Ńna gɛ waabáázɩ wɛ wɩlɩ́ɩ sɩsɩ:
MAT 5:3 «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá banyɩ bewenbé-daá sɩsɩ bɛgɛ́ɛ kadanbʊrʊ́sɩ nɛ́, káma, badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
MAT 5:4 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bɔjɔɔ́ɔ ɖúkúru nɛ́, káma, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nbɛɛlɩ́ wɛ.
MAT 5:5 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bɔjɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ nɛ́, káma, Ɩsɔ́ɔ wánlám wɛ laadɔ́ɔ kʊjɔɔwʊ.
MAT 5:6 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bɔcɔ́ɔ wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩcɔɔná nɛ́, cɔɔ́ɔ na wɛ nyɔɔ́sɩ na ɖoolɔɔ́ nɛ́, káma, babʊkááta wánzɩ́m.
MAT 5:7 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bánnɩɩ́ baranáa kʊnyɔḿ nɛ́, káma, Ɩsɔ́ɔ wánnɩɩ́ bagʊnyɔḿ.
MAT 5:8 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bewenbé-daá cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, káma, bánnáa Ɩsɔ́ɔ.
MAT 5:9 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bánjaanáa baranáa fɛɛzɩrɛ nɛ́, káma, sɩ bayáa wɛ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
MAT 5:10 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bánnáa wahála, káma, bovóo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ na toovonúm nɛ́, káma, badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
MAT 5:11 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ a bɩgɛ́ɛ bándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ, bánnaazɩ́ mɩ́ɩ bɩka bónbuunáa mɩ́ɩ tɔ́mwá ndɩ‑ndɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
MAT 5:12 Ɩváárɩ bɩka bɩlá mɩ́ɩ niíni, káma, mɩ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ baanáázɩ anɖébiwá baavʊ́ńdɛ́ɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ nɛ́.»
MAT 5:13 «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ na ɖúúlínya-dɛ́ɛ ɖɔ́m. A ɖɔ́m waazɩ́ niíni, nŋɩ́nɩ́ gɛ bánlám bɩ na bɩtálaḿ niíni ɖʊɖɔ. Asée bɔkpɔ́ɔ bɩ gɛ bɛbɛ́ɖɩ asʊ bɩka ɩráa ɩnʊ́ŋ bɩ.
MAT 5:14 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ na ɖúúlínya-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm. Tɛ́ɛ́dɩ baama tɩ bʊ́ʊ kʊjʊʊ́-daá nɛ́, tɩ́dánmʊsɩ.
MAT 5:15 Ngʊ́ bɔ́dɔ́nzɔḿ fɩtɩ́la na bɔkpɔ́ɔ gbégídi bofu kɩrɔ. Amá, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ kɩ gɛ batɩ́nɩ ɩsɔ́ɔ́dáá na bɩka bilósi báa weení ɖaána-daá.
MAT 5:16 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́dɛ́ɛ ɖɛnyɛm mɔɔ́na kilósi, báa weení ɩna mɩ́lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ, na basá Mɩ́jaa ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.»
MAT 5:17 «Ɩ́kamáázɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ maɖɩ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá baaganáa-dɛ́ɛ ŋmáádɩ. Mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ maɖɩ́ tɩ, amá, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ gɛ na tɩbɩ́ɩ́zɩ tikóódi.
MAT 5:18 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ: hálɩ ɖúúlínya ɩkʊrʊ́ gɛ, Mará-daá báa ŋmáádɩ-bú yáá toḿka tándʊʊ́.
MAT 5:19 Bɩlɛ́ nɛ́, weení idofu Mará amʊ́ adaá kʊ́ɖʊńɖɛ báa ɖɩgɛ́ɛ kúmuuɖé, ngɛ weeyéle baaganáa ikízi ɖɛ nɛ́, sɩ bayáa yɩ kúmuú gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá. Amá, weení woovu tɩ ngɛ waawɩ́lɩ tɩ ɩranáa nɛ́, sɩ bayáa yɩ kʊ́bɔnɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAT 5:20 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba, mɩ́dánzʊʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
MAT 5:21 «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ sɩsɩ baaŋmátɩ ɖájaájaanáa sɩsɩ: “Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́; weení waagʊ ɩrɔwʊ́ nɛ́, bánvʊʊnáa yɩ.”
MAT 5:22 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: weení wɛɛyɛɛ ná ɩrɔwʊ́ baaná nɛ́, bánvʊʊnáa yɩ; weení wɔɔdɔ́ ɩrɔwʊ́ sɩsɩ ɩvɛ́yɩ́na lomaazɛ́ nɛ́, bánvʊʊnáa yɩ; weení waadʊ́ʊ ɩrɔwʊ́ sɩsɩ ɖijinɖe nɛ́ mɔɔ́na baɖʊ yɩ azáába nimíni-daá.
MAT 5:23 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyáádála Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ sɩ nlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ, ngɛ nyɔ́ɔ́dɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ nyɔ́rɔwʊ́ yɛ́ɛ́na nya,
MAT 5:24 sɩɩ nyázarɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ ɩzá-daá bɩka nbó nnyɔ́ɔ́zɩ nyána nyɔ́rɔwʊ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá naanɩ́ ngábɩsɩ nlá kɛ.
MAT 5:25 A nyána naárʊ tɔ́m, caarɩ nyádɩ ɩnyɔ́ɔ́zɩ tɩ mɩ́lɛ́ɛ́nɩ́ mɩ́wɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, na ɩlɛ́ ɩ́kɔkɔ́nɩ iboná nya tɔmvʊʊráa-jɔ́, bɛlɛ́ bɔkpɔ́ɔ nya becéle sɔ́ɔ́jawá bɔtɔ nya sáráka.
MAT 5:26 Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ, a ńdɛfɛrɛ tá bɩrɩ́ŋa bɩtɛ́, nyɛ́vɛ́yɩ́ nyánlɩɩ́ ńna.»
MAT 5:27 «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Nkalɩ́ɩ nɖɛɛlʊ́ yáá nwaalʊ́ wɔ́rɔ́” nɛ́.
MAT 5:28 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: ɩrʊ́ weení waana naárʊ ɖɛɛlʊ́ ɩcɩ́ɩ́lɩ yɩ nɛ́, ɩ́tɩ́lɩ́ sɩsɩ waalɩ́ɩ ɩɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́ iwenbiré-daá.
MAT 5:29 A bɩgɛ́ɛ nyáázɩ́rɛ kíɖiiwú wénÿelíi kʊ gɛ nyánlám alaháácɩ́, lɩzɩ́ ɖɛ nlɔ bolíni, káma, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nbɛ́ɖɩ nyɛ́dɛ́ɛ ɖeelí na nyárɩ́ŋa nzʊ́ʊ azáába nimíni-daá.
MAT 5:30 A ngʊ́ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú wénÿelíi kʊ nyánlám alaháácɩ́, cɛ yɩ nbɛ́ɖɩ bolíni, káma, nbɛ́ɖɩ nyánʊ́ʊ́nɩ kʊ́ɖʊḿ cɔɔ́ɔ sóńcí na nyárɩ́ŋa nzʊ́ʊ azáába nimíni-daá.»
MAT 5:31 «Bɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: “A naárʊ weegízi ɩɖɛɛlʊ́, ícéle yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.”
MAT 5:32 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa weegízi ɩɖɛɛlʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ na sɩsɩ waalɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, weeyele ná alʊ́ ɩmʊ́ ɩlɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́ a bɩgɛ́ɛ sɩ woobó ɩsáa naárʊ; ngʊ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ weení wooɖooná alʊ́ weení naárʊ weegízi yɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ wooɖooná naárʊ ɖɛɛlʊ́.»
MAT 5:33 «Mɩ́ɩ́dánɩ́ɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ bɔɔdɔ́ ɖájaájaanáa sɩsɩ: “A nyóóɖúúná Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá sɩsɩ nyánlám wenbí nɛ́, asée nlá bɩ gɛ.”
MAT 5:34 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ íkoɖuuná nabʊ́rʊ. Íkoɖuuná ɩsɔ́ɔ́dáá, káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé gɛ bɩgɛ́ɛ,
MAT 5:35 cáńfáná adɛ laadɔ́ɔ, káma, kɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nʊvɔ́ ɖaazɩɩɖɛ́ gɛ, cáńfáná nɖuuná Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ, káma, tɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ gɛ.
MAT 5:36 Ngʊ́ nkoɖuuná nyágʊjʊʊ́, káma, ńdánbɩɩzɩ nlá nyágʊjʊʊ́-daá nyɔká kʊ́ɖʊmɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ kʊ́fʊ́lʊmɔ́ɔ yáá kɩ́kpɛdɔɔ́.
MAT 5:37 Wenbí sɩ ɩlá nɛ́ gɛ sɩsɩ a bɔɔbɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ tɔ́m, a mɩ́nyɩ tɩ, idísi sɩsɩ: Ɩɩ́n; a mɩ́ɩ́sɩ tɩ, sɩsɩ: Aayɩ́. Wentí bónzuurí nɛ́ wánlɩɩnáa Sitáánɩ-jɔ́ gɛ.»
MAT 5:38 «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: “A ɩrʊ́ wɔɔyɔ́ nyáázɩ́rɛ, waazɩ́rɛ gɛ bɔ́nÿɔ́m bɛfɛ́rɛ; a wɛɛbɛlɩ́ nyégéle, bɛ́nbɛlɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ-ńɖɛ.”
MAT 5:39 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: A ɩrʊ́ waalá mɩ́ɩ bɩdaavé, ɩ́kɛfɛrɛ yɩ. A ɩrʊ́ wɛɛjɛ́ nya kadaŋá nyédeegbeluú kíɖiiwú-rɔ, kɛɛzɩ kɩɩganáa njéle yɩ.
MAT 5:40 A naárʊ sɩ iboná nya tɔmvʊʊrʊ́-jɔ́ ibuuná nya tɔ́m na ɩkpɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ ɖaazíki, yele ɩkpɔ́ɔ bɩkpɛdɩ́na kpáyɩ.
MAT 5:41 A naárʊ waagba nya ɖóóle sɩsɩ nzʊ́ʊ yɩ sʊʊ́tɩ nboná hálɩ kilomɛ́ɛ́tawá natɩ́lɛ, sʊʊ nboná natɩ́náázá.
MAT 5:42 Fa weení wánzʊlʊ́ʊ nya nɛ́, bɩka ngɩ́ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ngɩ́ yɩ nɛ́.»
MAT 5:43 «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Sɔɔlɩ nyɔ́rɔwʊ́ bɩka nlɩzɩ́ weení ɩ́dánjaa nya nɛ́ báɖáárɛ.”
MAT 5:44 Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: Ɩzɔ́ɔ́lɩ mɩ́báɖaanáa, bɩka ɩsʊ́lʊ wenbá bánváa mɩ́ɩ fúkúḿsi nɛ́ bɔrɔ,
MAT 5:45 na ɩbɩ́sɩ toovonúm Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩdɛ́ɛ bíya. Káma, Ɩsɔ́ɔ waalá wɩ́sɩ gɛ sínlosí ɩráavénáa na badaavé nɛ́ barɩ́ŋa, wénÿelíi tɛ́ɛ́wʊ wánnɩɩ́ ɩráavénáa na badaavé nɛ́ bɛdɛ́ɛ fásɩ-daá.
MAT 5:46 A wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́ beriké gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ, kɩvɛrɛwʊ wenkí gɛ mɩ́ɖamáa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. Bɩlɛ́ gɛ tikée mʊʊráa ɖʊɖɔ wánlám.
MAT 5:47 A mígoobíya riké gɛ mɩ́nzɛɛ́, we gɛ maamááci mɩ́ɩ́lá. Bɩlɛ́ gɛ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɖʊɖɔ wánlám.
MAT 5:48 Wenbí ńŋɩnáa Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩbá ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩzɩ́ɩ́zɩ bɩlɛ́.»
MAT 6:1 «Ɩ́kalá mɩ́dɛ́ɛ aɖííni ɩráa-daá sɩsɩ na balaakáarɩ ɩkábɩsɩ mɩ́rɔ́. Tɩ́fa mɩ́vɛ́yɩ́na kɩvɛrɛwʊ nakɩ́rɩ Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩjɔ́.
MAT 6:2 A bɩgɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ nyánváa kadanbʊrʊ́sɩ nabʊ́rʊ, nkalá hálɩ ɩráa laakáarɩ ɩbɩ́sɩ nyɔ́rɔ́ ńŋɩnáa munáávikíwá wánlám Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ na nɩ́báánɩ-daá nɛ́; bɛlɛ́ bánlám bɩlɛ́ gɛ na ɩráa ɩsá wɛ. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɛlɛ́ báńmʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́.
MAT 6:3 Amá, nyɔ́ɔ́, a sɩ nva kadanbʊrʊ́sɩ nabʊ́rʊ, nyánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́ ɩ́katɩlɩ́ wenbí kíɖiiwú waava nɛ́,
MAT 6:4 na bɩlɔ́ɔ nyána weení nyáává yɩ nɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, na Njaa weení wánnáa súmúú-daá nɛ́, ɩfɛ́rɛ nya bɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.»
MAT 6:5 «A sɩ ɩsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ɩ́kalá nyazɩ munáávikíwá wánlám nɛ́, bɛlɛ́ bángʊrʊ́ʊ gɛ bazɩ́ŋɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ yáá nɩ́baadará na bʊcɔ ɩráa rɩ́ŋa ɩna wɛ. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ baajáŋ bánmʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́.
MAT 6:6 Amá, nyɔ́ɔ́ a bɩgɛ́ɛ sɩ nzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, sʊʊ nyáɖáḿ-daá ndɔ tará na nzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ńna súmúú-daá, na Njaa Ɩsɔ́ɔ weení ɩbɛɛ́na súmúú-daá nɛ́, ɩfɛ́rɛ nya bɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.
MAT 6:7 A sɩ ɩsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ɩ́kɔkpɔ́ɔ ŋmatɩrɛ tʊmm bɩ́dɛ́ndɛŋ́ bɩka mɩ́láána tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ busí ńŋɩnáa wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ wánlám nɛ́. Bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́ gɛ sɩsɩ, asée ɩrʊ́ waaŋmátɩ bʊɖɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ.
MAT 6:8 Ɩ́kamáázɩ wɛ, káma, Mɩ́jaa Ɩsɔ́ɔ nyɩ wenbí bɩjaarɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́ naanɩ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ.
MAT 6:9 Ɩnɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ nɛ́: Ɖájaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, yele ɩráa ɩtɩlɩ́ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ gɛ;
MAT 6:10 nyógowúrátɩ íkedi adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, bála nyɔ́zɔɔlɩ́m adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńŋɩnáa bánlám ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
MAT 6:11 Fa ɖáa sinje wɩ́rɛ-dɛ́ɛ kíɖíím.
MAT 6:12 Cɛ ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá, ńŋɩnáa ɖɛ́njɛ́m wenbá baayɩsɩná ɖáa nɛ́.
MAT 6:13 Nkeyéle ɖáa ɖɩsála ɩ́bɛrɛ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá, amá, laná ɖáa bolíni na Sitáánɩ. [Káma, nyánáábɩ́lɛ́ kowúrɔ́ɔ na yíko rɩ́ŋa, na ásícé-dʊ́ʊ kpɔɔ lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.]
MAT 6:14 Bɩlɛ́ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ mɩ́njɛ́m mɩ́ránáa bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ, Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ wɛ́njɛ́m mɩ́ɩ ɖʊɖɔ,
MAT 6:15 amá, a mɩ́dɛ́njɛḿ mɩ́ránáa bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ, Mɩ́jaa ɖʊɖɔ tɛ́njɛḿ mɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ ńdɩ.»
MAT 6:16 «A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́vɔ́kɩná, ɩ́kɔcɔ́ɔ cʊ́ḿḿ ńŋɩnáa munáávikíwá wánlám nɛ́. Bɛlɛ́ bɔ́nvɔrɔ́sɩ baazá-daá gɛ bɩka bɔ́dɔnnyɔɔzɩ badɩ na báa weení ɩna sɩsɩ bɔvɔ́kɩná. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɛlɛ́ báńmʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́.
MAT 6:17 Amá, nyɔ́ɔ́, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyɔ́vɔ́kɩná, kɔ nyáázá bɩka nzaárɩ nyágʊjʊʊ́ tulaarɩ́,
MAT 6:18 na baaganáa ɩ́katɩlɩ́ sɩsɩ nyɔ́vɔ́kɩná; amá, yele bɩlɔ́ɔ nyána Ɩsɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá na bɩka ɩmʊ́ weení wánnáa súmúú-daá nɛ́, ɩfɛ́rɛ nya bɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.»
MAT 6:19 «Ɩ́kacáa ɖɔ́ɔ́lɛ ɩmáárɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ lénlé siizeeyá na korɔ́ɔ wánbɩɩzɩ́ bɩfɔrɔ́sɩ ɖɛ yáá ŋmɩɩláa wánbɩɩzɩ́ bɔyɔ́ baŋmɩ́ɩ́lɩ ɖɛ nɛ́.
MAT 6:20 Ɩjáa ɖɔ́ɔ́lɛ ɩmáárɩ ɩsɔ́ɔ́dáá, káma, ńna siizeeyá na korɔ́ɔ tánbɩɩzɩ bɩfɔrɔ́sɩ ɖɛ, cáńfáná ŋmɩɩláa ɩyɔ́ basʊ́ʊ baŋmɩ́ɩ́lɩ.
MAT 6:21 Káma, lénlé nyɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ wɛ nɛ́, ńna ɖʊɖɔ gɛ nyálaakáarɩ wɛ.»
MAT 6:22 «Ɩzɩ́rɛ gɛ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɩtɩ́la. A nyáázɩ́rɛ na ɖɩdɩ, nyɔ́dɔ́nʊʊ́ rɩ́ŋa wɛ ɖɛnyɛm-daá gɛ.
MAT 6:23 Amá, a nyáázɩ́rɛ fɛ́yɩ́ ɖéyí‑ɖéyí, nyárɩ́ŋa nyɔ́wɛ temenuú-daá gɛ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ɖɛnyɛm kʊwɛ nyɔ́rɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ temenuú, yaatá bɩ́nbá bɩnyɔ́ɔ́zɩ bɩlá temenuú gɛ.»
MAT 6:24 «Naárʊ fɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ ɩlá kʊ́bɔnáa nɔɔ́lɛ bɔwʊtá: wéngizíi kʊ́ɖʊḿ, ɩsɔ́ɔ́lɩ lí ńnɩ́; yáá wánmalanáa ɩdɩ kʊ́ɖʊḿ bɩka ɩkpɛɛná lí ńnɩ́. Mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ na liideé bɔwʊtá.»
MAT 6:25 «Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ kíɖíím sɩ iɖi na ɩcɔ́ɔ weezuú-daá nɛ́, na kúsúúdi-rɔ. Weezuú waagɩ́lɩ kíɖíím bɩka tɔnʊʊ́ ɩkɩ́lɩ kúsúúdi, yáá bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́.
MAT 6:26 Ɩbɛɛŋná siḿsi: sídónɖuu, sɩ́dángʊḿ; ngʊ́ sɩ́dánjaa kíɖíím sɩmáárɩ kpééni-daá, amá, Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ wɛ́njɛlɩ́ɩ sɩ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́vɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ siḿsi?
MAT 6:27 Mɩ́dáá weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩdɛ́ɛ ɩdɩ yɩtɩ́-daá ɩtándúuzi iweezuú báa cʊ́kɔ.
MAT 6:28 Tɔ́ɔ ngbaalá gɛ mɩ́nÿɩtɩ́ mɩ́dɩ kúsúúdi-rɔɔzɩ́? Ɩbɛɛŋná nyɩ́ɩ́dɩ na tɩdɛ́ɛ fɛ́ɛ́dɩ́tɩ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ, tɩ́dánlaḿ tɩmɛ́rɛ, tɩ́dánlʊʊ,
MAT 6:29 amá, wúro Sulemáana tɩtɩŋa na ɩdɛ́ɛ ásícé, ɩdɛ́ɛ kúsúúdi tacʊʊná tɩ.
MAT 6:30 A Ɩsɔ́ɔ wɔ́nzɔ́ɔ nyɩ́ɩ́dɩ tɩwɛ sinje bɩka ceré sɩ bɔsɔ́ tɩ nimíni nɛ́ lɩ́m ńŋɩnáa ɖɔ́, ɩdɔ́nzɔ́ɔ mɩ́ɩ bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́? Toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ-dɩnáa mɩ́ɩ.
MAT 6:31 Bɩlɛ́ nɛ́ ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ sɩsɩ: We gɛ ɖénɖíi. We gɛ ɖɔ́nnyɔɔ́ yáá we gɛ ɖónzuú.
MAT 6:32 Wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ mɔɔ́na kʊ balá bɩlɛ́. Mɩ́nyɔ́ɔ́ Mɩ́jaa Ɩsɔ́ɔ nyɩ wenbí bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ takáásɩ́ nɛ́.
MAT 6:33 Kaɖaa-dɛ́ɛ, ɩjáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ na wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ yɩ nɛ́. Wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩga bɩ nɛ́, wánváa mɩ́ɩ bɩ.
MAT 6:34 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ ceré-rɔɔzɩ́ sinje. A ceré-dɛ́ɛ ńbɩ wɔɔgɔ́nɩ, ɩrʊ́ wánnáa nŋɩ́nɩ́ sɩ ɩkpɔɔná nɛ́. Báa wɩ́rɛ wenɖé na ɖɩdɛ́ɛ ɖɩwɩɩrɛ gɛ.»
MAT 7:1 «Ɩ́kafʊʊná naárʊ, na bádanvʊʊná mɩ́ɩ;
MAT 7:2 káma, wenbí mɩ́nvʊʊnáa baaganáa nɛ́ gɛ sɩ bafʊʊná mɩ́ɩ, bɩka kɩ́maazʊʊ́ wenkí mɩ́nmaazɩnáa baaganáa nɛ́ gɛ sɩ bamaazɩ ná mɩ́ɩ.
MAT 7:3 Ngbaalá gɛ nyɛ́bɛɛ́na keyiká kɔwɛ nyɔ́rɔwʊ́ ɩzɩ́rɛ-daá nɛ́, bɩka ńdánnáa ɖaagbetumuú kʊwɛ nyɛ́dɛ́ɛ-ńɖɛ-daá nɛ́.
MAT 7:4 Nŋɩ́nɩ́ gɛ nyánbɩɩzɩ́ ndɔ́ ngoobú sɩsɩ: “Yele malɩzɩ́ keyiká kɔwɛ nyáázɩ́rɛ-daá nɛ́,” bɩka ɖaagbetumuú gɛ nyɛ́dɛ́ɛ-ńɖɛ-daá.
MAT 7:5 Munáávikí, lɩzɩ́ ɖaagbetumuú nyáázɩ́rɛ-daá naanɩ́ na bʊcɔ nya nna kazɔ́ɔ nlɩzɩ́ keyiká kɔwɛ ngoobú ɩzɩ́rɛ-daá nɛ́.
MAT 7:6 Ɩ́kɔkpɔ́ɔ wenbí baalɩzɩ́ bɩ basɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɩfa fáázɩ. Ɩ́kɔkpɔ́ɔ kejísi ɩlɔ afawá na tɩ́kɔkɔ́nɩ tɩnʊ́ŋ sɩ bɩka fáázɩ ɩfaná mɩ́ɩ ɩzá sɩnyásɩ mɩ́ɩ.»
MAT 7:7 «Ɩbɔ́ɔ́zɩ, bánváa mɩ́ɩ; ɩjáa, mínÿuúu; ɩgɔ́tɩ, bándʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ.
MAT 7:8 Káma, weení ɩrɩ́ŋa wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ bánváa yɩ, weení wánjáádɩ nɛ́ wónÿuúu bɩka weení wɔ́ngɔtɩ́ nɛ́ bándʊlʊ́ʊ yɩ.
MAT 7:9 Mɩ́dáá naárʊ wɛ a ibú wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ kpɔ́nɔ́, wánváa yɩ bʊ́ʊ́rɛ?
MAT 7:10 Yáá a wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ tińɖe, wɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖoḿ ɩfa yɩ.
MAT 7:11 Na bɩrɩ́ŋa mɩ́dáávé nɛ́, mɩ́nyɩ mɩ́nváa míbíya wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́. Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩ́dánváa ibíya kazɔ́ɔ ńbɩ wenbí bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ nɛ́.
MAT 7:12 Ɩlá baaganáa wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ bɛlɛ́ bála mɩ́ɩ nɛ́, káma, bɩlɛ́ gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá baaganáa waawɩ́lɩ.»
MAT 7:13 «Ɩzʊʊ ná ɖaḿ wɔnɔɔ́ kadawála nɛ́, káma ɖaḿ wɔnɔɔ́ kaawála nɛ́, na nɩ́bááwʊ kɩɩwála kɩrɔɔzɩ́ fɛ́yɩ́ káálɛ nʊŋɛ́ nɛ́ wɛ́nɖɛɛ́ nimíni-daá gɛ. Ngɛ kɩlɛ́ gɛ ɩráa ɖabata wánmʊnáa.
MAT 7:14 Amá, ɖaḿ wɔnɔɔ́ kadawála nɛ́, na nɩ́bááwʊ kɩdawála kɩrɔɔzɩ́ cɔɔ́ɔ káálɛ nʊŋɛ́ nɛ́, wɛ́nɖɛɛ́ weezuú-daá gɛ. Ɩráa cʊ́kɔ wɔ́ngbɔɔná kʊ kɩlɛ́.»
MAT 7:15 «Iguná laakáarɩ na anɖébiwá bʊbɔtɩnáa. Bɔ́ngɔnɩ́ mɩ́jɔ́ nɛ́, bogozóóna gɛ nyazɩ fééni. Amá, badaá, káwʊ‑káwʊwá gɛ bɛgɛ́ɛ.
MAT 7:16 Balakásɩ gɛ mɩ́ndɩlɩ́ɩ na wɛ, káma, bɔ́dɔ́ngɔrɩ́ furúu bíya sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá, yáá kɩjɩcɩ́lʊ́ʊ bíya bʊvʊ́m-daá.
MAT 7:17 Tɩɩwʊ́ kazɔ́ɔ ńgɩ wánɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba gɛ, bɩka tɩɩwʊ́ kɩdaavé nɛ́ ɩɖʊ bíya badaavé nɛ́.
MAT 7:18 Tɩɩwʊ́ kazɔ́ɔ ńgɩ tánbɩɩzɩ kɩɖʊ bíya badaavé nɛ́, yáá tɩɩwʊ́ kɩdaavé nɛ́ ɩɖʊ bíya kazɔ́ɔ ńba.
MAT 7:19 Tɩɩwʊ́ wenkí kɩrɩ́ŋa kɩ́dánɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba nɛ́, bɛ́nbɛlɩ́ɩ kɩ gɛ baɖʊ nimíni.
MAT 7:20 Bɩlɛ́ nɛ́, anɖébiwá bʊbɔtɩnáa, balakásɩ gɛ mɩ́ndɩlɩ́ɩ na wɛ.»
MAT 7:21 «Bɩdɛkɛ́ɛ wenbá barɩ́ŋa bánÿaá ma sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ, Ɖádʊ́ʊ” nɛ́, sɩ basʊʊ ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá, amá, wenbá bánlám Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́ gɛ.
MAT 7:22 Tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ wándalɩ́ɩ nɛ́, ɖabata wɔ́ndɔ́m ma sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ, mányɩ sɩsɩ na nyáyɩ́ɖɛ-daá gɛ ɖááŋmátɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, ɖɩɖɔ́ɔ zííniwá ya. Na nyáyɩ́ɖɛ-daá, ɖáálá maamááciwá ɖabata.”
MAT 7:23 Na mobúsi wɛ sɩsɩ: “Kɛtɛngɛrɛ mádátɩ́lɩ́ mɩ́ɩ; ɩlaná ma bolíni, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́nlám bɩdaavé nɛ́.”»
MAT 7:24 «Ɩrʊ́ weení waanɩ́ɩ tɔ́m mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ woovu ɩlá wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ áséńsí-dʊ́ʊ weení waama ɩɖɔɔ́ bʊ́tangbalʊʊ́-rɔ nɛ́.
MAT 7:25 Tɛ́ɛ́wʊ waanɩ́ɩ, búúzi isu sɩyɛlɩ́, fefelimá kʊ́bɔná ɩfɛ́tɩ na ɖóni, bɩrɩ́ŋa bɩkʊrʊ́na ɖɔɔ́ kɛḿ; amá, ɖɔɔ́ kɛḿ kadasála, káma, bʊ́tangbalʊʊ́-rɔ gɛ baazɩ́ɩ kɛdɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ.
MAT 7:26 Amá, ɩrʊ́ weení waanɩ́ɩ tɔ́m mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ ɩdalá wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ weení waama ɩɖɔɔ́ kanyɩ́ŋa-daá nɛ́.
MAT 7:27 Tɛ́ɛ́wʊ waanɩ́ɩ, búúzi isu sɩyɛlɩ́, fefelimá kʊ́bɔná ɩfɛ́tɩ, ngɛ ɖɔɔ́ waazála kabá konúúdi.»
MAT 7:28 Yeésu waaŋmátɩ tɔ́mwá tɩḿ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ waabá bɩlá zamɔ́ɔ bítí.
MAT 7:29 Ɩ́dánwɩlɩ́ nyazɩ bɛdɛ́ɛ Mará wɩlɩɖáa wánwɩlɩ́ɩ nɛ́, amá, wánwɩlɩnáa yíko wenkí Ɩsɔ́ɔ weejéle yɩ nɛ́ gɛ.
MAT 8:1 Yeésu weedí bʊ́ʊ nɛ́, ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woovu yɩ.
MAT 8:2 Ńna gɛ cɛnɩŋa nɛkɛ́rɛ woogóduu ɩjɔ́ kosóm waazá-daá kɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ mányɩ sɩsɩ a nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ, nyánbɩɩzɩ́ nÿéle mawáa malá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
MAT 8:3 Ngɛ Yeésu wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ itekiná kɛ ɩtɔ́ kɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ, waa nlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.» Ngɛ ńna‑ńna gɛ kɛdɛ́ɛ cɛnɩ́tɩ waawáa kalá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
MAT 8:4 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ kɛ sɩsɩ: «Welesi nnɩ́ɩ ma kazɔ́ɔ. Nkefééri naárʊ wenbí bɩɩlá nɛ́. Amá, bo Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖʊ́ ɩna wenbí nyɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́, na nlá sarɔ́ɔ wenká Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ bála nɛ́, na báa weení ɩtɩlɩ́ sɩsɩ nyááwáa.»
MAT 8:5 Yeésu sɩ ɩsʊ́ʊ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ woogóduu ɩjɔ́ wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ:
MAT 8:6 «Kʊ́bɔnɩ́, mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ lewáa ɖaána biilí yɩ ɩbá wɛ́nÿɛlɛ́m.»
MAT 8:7 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mónboɖé magáwaazɩ yɩ.»
MAT 8:8 Ngɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mádatála nzʊ́ʊ máɖaána-daá, amá, ŋmatɩ tɔ́m bú kʊ́ɖʊḿ, mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wánwaá.
MAT 8:9 Mádɩtɩŋa mɔ́wɛná mɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa, bɩka mɔ́wɛná sɔ́ɔ́jawá mɛ́dɛ́ɛ́zɩ́ mɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá. A mɔ́ɔ́dɔ́ mɛ́dɛ́ɛ yoḿ sɩsɩ: ɖɛɛ, wɛ́nɖɛɛ́ gɛ; a mááyáa weení nɛ́, wɔ́ngɔnɩ́ gɛ; a mɔ́ɔ́dɔ́ naárʊ sɩsɩ la ɖɔ́, wánlám gɛ.»
MAT 8:10 Yeésu waanɩ́ɩ ɩrʊ́ ceení-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ nɛ́, ngɛ bɩɩlá yɩ mááɖé ɩtɔ́ wenbá bovóo yɩ nɛ́ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ, mádanáá ta toovonúm fáa ńŋɩnáa bɩna bɩdaká Israyɛ́ɛlɩ bíya-daá.
MAT 8:11 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩráa ɖabata wángalɩɩnáa wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ na sɩɖaagazalaɖɛ́ fáráńdɩ́ bána Ibrahím na Ɩsaáka na Yaakúbu, boyóózi bɔcɔ́ɔ beɖi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAT 8:12 Bɩka wenbá báta basʊ́ʊ kadaá nɛ́, bɛbɛ́ɖɩ wɛ asʊ temenuú-daá bewíi balá mányɩ lé.»
MAT 8:13 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «Bo ngbé; nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wénÿelíi nÿuú wenbí nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ nɛ́.» Ngɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ waadáwáa sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́.
MAT 8:14 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu woobó Pétro-dɛ́ɛ ɖaána. Ngɛ wɔɔmɔɔná Pétro nɔɔzɔ́ɔ ɩvɩ́nɛ́ɛ wánnyaadɩ́ bɩka ɩdɔnʊʊ́ ɩbá kizoláa.
MAT 8:15 Yeésu weedekiná ɩnʊ́ʊ́nɩ, ngɛ waawáa ɩkʊrʊ́ ɩɖʊ yɩ kíɖíím.
MAT 8:16 Ɖaanɩ́ŋa waalá nɛ́, bɔɔgɔná Yeésu ɩráa ɖabata zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́, na ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ gɛ wɔɔɖɔɔ ná zííniwá tɩḿ. Ngɛ waawáázɩ kʊdɔndɩnáa bɔɔgɔ́nɩ nɛ́ barɩ́ŋa.
MAT 8:17 Waalá bɩlɛ́ gɛ na wentí anɖébi Esáya waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Wɔɔgbɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ ɩrɔ, bɩka ɩmʊ ɖágʊdɔmɩ́nɩ rɩ́ŋa.»
MAT 8:18 Yeésu waana wenbí zamɔ́ɔ waalára kɩmɩlɩná yɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ bɛ́tɛ́sɩ́ná lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ.
MAT 8:19 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ woogóduu ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, báa lé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́ móvóo nya gɛ.»
MAT 8:20 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Sɔ́ɔ́lɛ́ɛ́rásɩ wɛná bɔ́ɔ́nɩ bɩka siḿsi wɛná ɖɛ́ńɖɛ́lá, amá, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ fɛ́yɩ́na lénlé sɩ ɩfɩ́nɩ ɩfɛ́ɛ́zɩ nɛ́.»
MAT 8:21 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa-daá naárʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, fa ma nɩ́bááwʊ mobó megébi majaa naanɩ́.»
MAT 8:22 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kovu ma bɩka nÿéle ɩsɩɖáa ibí bɛdɛ́ɛ ɩsɩɖáa.»
MAT 8:23 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá, ngɛ ɩwanbaaráa waaláázɩ yɩ.
MAT 8:24 Ńna‑ńna gɛ fefelimá kʊ́bɔná waabáázɩ fɛtɩ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-rɔ bɩka bɩ́ndańdɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ hálɩ lɩ́m wánzʊʊ́ kɩdaá. Amá, Yeésu wɛ wónɖóm.
MAT 8:25 Ńna gɛ ɩwanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ beféézi yɩ bɔtɔ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, lɛɛ ɖáa, ɖánzɩ́m!»
MAT 8:26 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mɩ́jɔɔ́ɔ nɩdáárɛ bɩlɛ́, toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ-dɩnáa mɩ́ɩ.» Ngɛ waagʊrʊ́ ɩkazɩ́ fefelimá na lɩ́m, ngɛ bɩɩzála bɩcɔ́ɔ ɖɛfɛɛ.
MAT 8:27 Ńna gɛ bɩɩlá ɩwanbaaráa rɩ́ŋa bítí hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení gɛ weení gɛ bɩkpɛdɩ́na lɩ́m na fefelimá wánlám wenbí wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.»
MAT 8:28 Yeésu wɛɛdɛsɩná lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ Gadaráa tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ ɩráa nɔɔ́lɛ zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́, waagálɩ́ɩ́ná bɔɔláánɩ-daá bɛgɛgɛrɛŋɛ sɩ basɩ́ŋ yɩ. Bɛdɛ́ɛ bánlám ɩráa bɩdaavé nɛ́ weeyéle naárʊ tɔ́ngbɔɔná nɩ́bááwʊ kɩḿ.
MAT 8:29 Ngɛ ɩráa bɛḿ baabáázɩ agogo sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, we gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ɖáa. Yáá nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ nva ɖáa fúkúḿsi naanɩ́ alɩwáátɩ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩtála.»
MAT 8:30 Afawá natɩ́rɩ cɔɔ́ɔ na wɛ bolíni cʊ́kɔ, tɩlɛ́ tɩwɛ tínɖíi kíɖíím.
MAT 8:31 Ngɛ zííniwá waavɩ́nɩ Yeésu sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ sɩ nɖɔ́ɔ ɖáa, yele ɖáa ɖɩsʊ́ʊ afawá fuúre ɖɩna ɖɩdaá.»
MAT 8:32 Ngɛ Yeésu waava tɩ wɛ́ɖɛ sɩsɩ tíbo tɩɖɛ́ɛ. Ngɛ zííniwá waalɩ́ɩ ɩráa nɔɔ́lɛ bɛḿ bɔrɔ tibó tɩsʊ́ʊ afawá. Ngɛ afawá waalɩ́ɩ bʊ́ʊyɔ́ɔ kʊjʊʊ́-daá na sewɔ́ɔ tɩsʊ́ʊ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-daá lɩ́m iɖi tɩ tɩsɩ́.
MAT 8:33 Wenbá béngetí afawá tɩḿ nɛ́ beeze bobó tɛ́ɛ́dɩ-daá batɩ́ wenbí bɩɩlá nɛ́ befééri, na wenbí bɩɩmɔɔná zííniwá-dɩnáa nɔɔ́lɛ bɛḿ nɛ́.
MAT 8:34 Ńna gɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa rɩ́ŋa waagálɩɩ sɩ bɛkɛ́tɩ Yeésu. Baana yɩ nɛ́, ngɛ baavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩ́lɩɩ bɛḿ balaadɔ́ɔ-rɔ.
MAT 9:1 Ngɛ Yeésu waagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩtɛ́sɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ́dɩ-daá.
MAT 9:2 Ńna gɛ bɔɔgɔná yɩ gaala‑gáálɔɔ́ kagavɩ́nɛ́ɛ kagɩgbáláwʊ-rɔ. Yeésu waana nŋɩ́nɩ́ baava yɩ toovonúm nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ móbú, mɛ́ɛ́jɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
MAT 9:3 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ wɔɔdɔ́ badaá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení wánŋmatɩ́ wɛ́ngbɛɛnáa Ɩsɔ́ɔ.»
MAT 9:4 Yeésu waadɩlɩ́ wentí bánmaazɩ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nmaazɩ́ wenbí bɩdaavé nɛ́ bɩlɛ́.
MAT 9:5 Mɔdɔ́ sɩsɩ: bɛɛjɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá, yáá mɔdɔ́ sɩsɩ: kʊrʊ́ nnʊ́ŋ, bɩlɛ́ɛ́nɩ́ bɩlɔwʊtáá, wenbí fɛ́yɩ́na káálɛ.
MAT 9:6 Amá, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná yíko ɩcɛ́ ɩráa bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé.» Ngɛ wɔɔdɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nyágɩgbáláwʊ ngbé nyɛ́dɛ́ɛ.»
MAT 9:7 Ngɛ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ikpé ɩdɛ́ɛ.
MAT 9:8 Zamɔ́ɔ waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ kɩɩnɩ́ɩ nɩdáárɛ bɩka kɩ́nzám Ɩsɔ́ɔ ńŋɩnáa waava ɩráa yíko ńŋɩnáa kɩna nɛ́.
MAT 9:9 Yeésu waalɩ́ɩ ńna wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ waana abaalʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Maatéwu, ɩjɔɔ́ɔ wánmʊ́ʊ tikée ɩdɩmɛ́rɛ-daá. Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kovu ma.» Ngɛ Maatéwu waagʊrʊ́ ifu yɩ.
MAT 9:10 Bɩɩgɔ́nɩ Yeésu ibó ɩsʊ́ʊ Maatéwu-dɛ́ɛ ɖaána-daá kíɖíím ɖíi. Tikée mʊʊráa ɖabata na alaháácɩ́-dɩnáa, bɔɔgɔ́nɩ bɔcɔ́ɔ ɩjɔ́ bána ɩwanbaaráa bénɖíi kíɖíím.
MAT 9:11 Faríizi ńba waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ: «Bɩyáásɩ́ gɛ mɩ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na tikée mʊʊráa na alaháácɩ́-dɩnáa booyóózi bénɖíi kíɖíím.»
MAT 9:12 Yeésu waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Kʊdɔndɩnáa wánjáádɩ kʊ lákʊ́ta, alaafɩ́ya-dɩnáa baafɛ́yɩ́na yɩ.
MAT 9:13 Ibó ɩcáa tɔ́m tɩna Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m waaŋmátɩ nɛ́ tugutoluú; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Kʊnyɔnnɩɩrɛ́ waagɩ́lɩ ma fʊ́ńdɩ kpɩná mɩ́ngʊ́ʊ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá ma sarɔ́ɔ nɛ́.” Káma, mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ mayáa wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, amá, alaháácɩ́-dɩnáa-rɔ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ.»
MAT 9:14 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖána Faríizi ńba ɖɔ́ndɔ́rɔ́vɔ́kɩ́ nɔɔ́ gɛ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa tɔ́nvɔkɩ.»
MAT 9:15 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ weetáhárʊ ɖɔndɩnáa mɔɔ́na bɔcɔ́ɔ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ-daá sáátɩ wenkí bána weetáhárʊ nɛ́? Bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́. Sáátɩ nakɩ́rɩ wɔ́ngɔnɩ́, bɔ́ngɔnɩ́ balɩzɩ́ yɩ bɔlɔwʊtáá. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bɔ́nvɔkɩ́ nɔɔ́.»
MAT 9:16 Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Naárʊ fɛ́yɩ́ wɔ́ngbɔwʊ́ʊ bɩsaawʊ́ kedeyɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́ ɩtɔ ná tóko kɩ́bɩńgɩ. Tɩ́fa bɩsaawʊ́ kɩ́falʊʊ́ wánjɩrɩ́ɩ tóko kɩ́bɩńgɩ gɛ, bɔɔwʊ́ ɩnyɔ́ɔ́zɩ kɩwála.
MAT 9:17 Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bódónzuu sʊlʊ́m kɩ́fabɩ bɩdabɩɩ tá bɩtɛ́ nɛ́ tɔ́nɖɛ furuú kɩ́bɩńgɩ-daá, tɩ́fa kɩ́nÿáa gɛ, sʊlʊ́m ɩbɩ́rɩ adɛ, tɔ́nɖɛ furuú ɩlá ásáráwʊ́. Amá, bónzuú sʊlʊ́m kɩ́fabɩ bɩdabɩɩ tá bɩtɛ́ nɛ́ tɔ́nɖɛ furuú kɩ́falʊʊ́-daá gɛ na bɩrɩ́ŋa bɩcɔ́ɔ ɖéyí‑ɖéyí.»
MAT 9:18 Yeésu bamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩká ɩɖʊná-rɔ waazá-daá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Lɛlɛɛkɩna gɛ mɛwɛɛlɛ́ɛ weevéti. Amá, kɔnɩ ngádɩnɩ nʊ́ʊ́nɩ ɩrɔ, wénvém.»
MAT 9:19 Ńna gɛ Yeésu waagʊrʊ́ ɩ́na ɩwanbaaráa batɩ́nɩ ɩwɔ́rɔ́.
MAT 9:20 Ngɛ alʊ́ naárʊ azimá wéndináa yɩ bʊwɛná bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ nbɩlɛ́ nɛ́ woogóduu itekiná Yeésu-dɛ́ɛ tóko njʊ́ʊ́rɛ na ɩwɔ́rɔ́.
MAT 9:21 Alʊ́ ɩmʊ́ waamáázɩ sɩsɩ: «A ɖé máábɩ́ɩ́zɩ medekiná idóko, mánwaá.»
MAT 9:22 Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ yɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ mɛwɛɛlɛ́ɛ, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.» Sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́ gɛ alʊ́ ɩmʊ́ waajáŋ ɩwáa.
MAT 9:23 Yeésu woobó ɩtála Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ. Ngɛ wɔɔmɔɔná foyísi-dɩnáa bángbɩɩrɩ́ sɩ bɛɖɛ́ɛ ɩrʊ́ bím, bɩka ɩráa zamɔ́ɔ wɛ ɖaána-daá bénwií, bóngoó.
MAT 9:24 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩlɩ́ɩ, káma, aléeré tasɩ́, wónɖóm gɛ.» Ngɛ bɛlɛ́ baamʊ́ŋ yɩ.
MAT 9:25 Baalɩzɩ́ zamɔ́ɔ asʊ nɛ́, Yeésu waazʊ́ʊ ɖaḿ-daá ɩɖɔ́kɩ aléeréyɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ-daá, ngɛ aléeré waagʊrʊ́.
MAT 9:26 Ngɛ tɔ́m tɩḿ tiizu fáráńdɩ́ kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩdaá.
MAT 9:27 Yeésu waalɩ́ɩ ńna wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́ gɛ njɛma nɔɔ́lɛ waalɩ́ɩ batɩ́nɩ ɩwɔ́rɔ́ bóngoó sɩsɩ: «Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ ɖágʊnyɔḿ.»
MAT 9:28 Yeésu waadála ɖaána nɛ́, njɛma woogóduu ɩjɔ́. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́vá toovonúm sɩsɩ mánbɩɩzɩ́ mawáázɩ mɩ́ɩ?» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n kʊ́bɔnɩ́».
MAT 9:29 Ńna gɛ Yeésu weedekiná baazá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Bɩ́la mɩ́ɩ ńŋɩnáa wenbí mɩ́ɩ́vá toovonúm nɛ́.»
MAT 9:30 Ngɛ baabáázɩ náa. Ngɛ waabá ɩbásɩ wɛ sɩsɩ békeyéle naárʊ ɩnɩ́ɩ tɩ.
MAT 9:31 Amá, bɛlɛ́ boobó gɛ bekiliná tɩ fáráńdɩ́ kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩdaá.
MAT 9:32 Sáátɩ wenkí njɛma wánlɩɩ́ nɛ́ gɛ bɔɔgɔná Yeésu ɩrʊ́ naárʊ zííni waabɩsɩná yɩ komóomúŋa nɛ́.
MAT 9:33 Yeésu wɔɔɖɔ́ɔ zííni kɩḿ nɛ́, ngɛ komóomúŋa waabáázɩ ŋmatɩrɛ. Ngɛ bɩɩlá zamɔ́ɔ bítí bɩka kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Kɛtɛngɛrɛ ɖádanáa ta bɩna bɩdaká Israyɛ́ɛlɩ laadɔ́ɔ-daá cé.»
MAT 9:34 Amá, Faríizi ńba bɛlɛ́ sɩsɩ zííniwá-dɛ́ɛ wúro gɛ wɔ́nɖɔɔnáa zííniwá.
MAT 9:35 Yeésu wɛ wéngilím tɛ́ɛ́dɩwá na tɛɛbíízi-daá wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, wénveerím wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi, wánwaazɩ́ kʊdɔḿ báa wenkí na mádafɩ́yatɩ báa wentí.
MAT 9:36 Waana ɩráa zamɔ́ɔ nɛ́, ngɛ bɩɩlá yɩ kʊnyɔḿ, káma, bɩ́ńnɩ́ɩ́ ɩráa bɩka balaakáarɩ kʊráa nyazɩ fééni tɩvɛ́yɩ́na ketirú nɛ́.
MAT 9:37 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Kíɖíídi sɩ bakʊ́ nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ, amá, kʊmɖáa tɔɖɔ́ɔ.
MAT 9:38 Ɩzʊ́lʊ fɔɔ́-dʊ́ʊ ɩtásɩ ikédiri kʊmɖáa bʊɖɔ́ɔ bɔkɔ́nɩ bakʊ́.»
MAT 10:1 Ngɛ Yeésu waayáa ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ ɩfa wɛ yíko sɩsɩ bɔ́ɖɔɔ zííniwá bɩka bawáázɩ ɩráa-dɛ́ɛ kʊdɔmɩ́nɩ na gaala‑gáálátɩ.
MAT 10:2 Tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ bɛḿ bayɩrá nɖɔ́: kaɖaa ńnɩ́ gɛ Simɔ́ɔnɩ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Pétro nɛ́, na igoobú Andirée, Yaakúbu na igoobú Yʊháánɩ Zebedée biyaalɩnáa,
MAT 10:3 Filíipu na Barɩtelemíi, Tomáa na Maatéwu tikée mʊʊrʊ́, Yaakúbu Alɩfée biyaalʊ́ na Tadée;
MAT 10:4 Simɔ́ɔnɩ kezée-bú na Yudásɩ Isikariyóo weení waayá yɩ nɛ́.
MAT 10:5 Ɩráa fuú na nɔɔ́lɛ bana gɛ Yeésu weedíri, ifééri wɛ sɩsɩ: «Íkobó wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔjɔ́, ngʊ́ ɩ́kasʊ́ʊ Samarɩ́ya tɛ́ɛ́dɩ báa natɩ́rɩ-daá.
MAT 10:6 Amá, ibó Israyɛ́ɛlɩ bíya-jɔ́; bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ fééni tɩɩdɛlɛ́ŋ nɛ́.
MAT 10:7 Nɩ́bááwʊ-daá, ivééri ɩráa sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ.”
MAT 10:8 Ɩwáázɩ kʊdɔndɩnáa, ivéézi ɩsɩɖáa, ɩwáázɩ cɛnɩ́sɩ, ɩɖɔ́ɔ zííniwá. Faala gɛ baava mɩ́ɩ, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩva faala.
MAT 10:9 A sɩ ɩɖɛ́ɛ, ɩ́kaɖʊ siká, yáá liideé, yáá jɩtɔ́ɔ mízíba-daá.
MAT 10:10 Ngʊ́ ɩ́kɔkpɔ́ɔ furuú nɩ́bááwʊ kɩ́ɖɛ́ɛnákʊ, ɩ́kɔkpɔ́ɔ tókowá natɩ́lɛ. Ɩ́kɔkpɔ́ɔ takaḿwá yáá ɖɛ́nɩ, káma, bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ weení wánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́ iɖi kíɖíím.
MAT 10:11 A mííbó tɛ́ɛ́dɩ yáá tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá, ɩjáa ɩbɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ wɛ wéndisí ɩmʊ mɩ́ɩ bɩka ɩcɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ hálɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩɖɛ́ɛ nɛ́.
MAT 10:12 A mɩ́nzʊʊ́ ɖaána wenká-daá nɛ́, ɩdɔ́ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ.”
MAT 10:13 A bɩgɛ́ɛ baamʊ mɩ́ɩ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ wɔ́njɔɔnáa wɛ. Amá, a badamʊ mɩ́ɩ, mɩ́dɛ́ɛ kooríti wángabɩsɩ́ mɩ́ɩ.
MAT 10:14 A bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ ɖaána nɛkɛ́rɛ yáá tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá, ngɛ badamʊ mɩ́ɩ ngʊ́ bedewélesi mɩ́ɩ, ɩlɩ́ɩ ńna bɩka ikpíízi mɩ́nʊvɔ́-dɛ́ɛ buuruú ɩtalɩná wɛ.
MAT 10:15 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa nɛ́, Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ tɛ́ɛ́dɩwá-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ.»
MAT 10:16 «Iwélesi ɩnɩ́ɩ ma. Méndiríi mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bónbonáa fééni káwʊ‑káwʊwá lɔwʊtáá nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́ ɩlá laakáarɩ, ɩlá ɖabaram nyazɩ ɖomáa, bɩka ńŋɩnáa avówa kʊ́fʊlʊmá cɔɔ́ɔ bɩ nɛ́, míwenbé-daá ɖʊɖɔ ɩ́fʊlʊ bɩlɛ́.
MAT 10:17 Ɩlá laakáarɩ, káma, ɩráa wánÿaá mɩ́ɩ wɔnásɩ tɔmvʊʊráa-dɛ́ɛ bakʊ mɩ́dɔ́m, bamá mɩ́ɩ agbáázá bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá;
MAT 10:18 mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ bónbonáa mɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ nɩ́baadɛɛráa na wúrowá-jɔ́, ńna nɛ́ mɩ́nlɩzɩ́ɩ seríya bána wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔjɔ́.
MAT 10:19 A bɩgɛ́ɛ booboná mɩ́ɩ tɔmvʊʊráa-jɔ́, ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ sɩsɩ nŋɩ́nɩ́táá gɛ sɩ ɩŋmatɩ ná, yáá wentí gɛ sɩ ɩŋmátɩ, káma, sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́, Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa wénveerím mɩ́ɩ wentí sɩ ɩŋmátɩ nɛ́.
MAT 10:20 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ sɩ ɩŋmatɩná, Mɩ́jaa-dɛ́ɛ Kezeŋa sɩ ɩŋmatɩná na mɩ́nɔ́ɔ́.
MAT 10:21 Koobúu wɔ́ngɔnɩ́ iyéle bakpa koobúu sɩsɩ bákʊ́ yɩ, caáwʊ iyéle bakpa ibú sɩsɩ bákʊ́ yɩ; bíya ɩkʊrʊ́ na bajaanáa bakʊ bɔdɔ́m sɩsɩ bákʊ́ wɛ.
MAT 10:22 Mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, ɩráa rɩ́ŋa wánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ báɖáárɛ. Amá, weení wɔɔɖɔ́kɩ ɩdɩ hálɩ bɩkádʊ́lʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ yɩ.
MAT 10:23 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ bánváa mɩ́ɩ fúkúḿsi tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá, ize ɩkɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mídéngilí Israyɛ́ɛlɩ tɛ́ɛ́dɩwá rɩ́ŋa-daá ɩtɛ́ na Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩkɔ́nɩ.
MAT 10:24 Wanbaarʊ́ tángɩlɩ́ weení wɛ́ngbɛlɛŋ́ yɩ nɛ́, cáńfáná bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩkɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
MAT 10:25 Wanbaarʊ́ mɔɔ́na ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ weení wɛ́ngbɛlɛŋ́ yɩ nɛ́, bɩka bɔwʊtá-dʊ́ʊ nyazɩ ɩgʊ́bɔnɩ́. A baadʊ́ʊ ɖaána-dʊ́ʊ sɩsɩ Bɛlɩzebúuli, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖaána-daá ńba, bádándʊʊ mɩ́ɩ bɩcɛzɩ́ bɩlɛ́?»
MAT 10:26 «Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kanɩ́ɩ banɩdáárɛ, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩmʊ́sɛ́ɛ bɩ́dánlɩɩ bana bɩ nɛ́, cáńfáná ásíírí bádándɩlɩ́ kɩ nɛ́.
MAT 10:27 Wentí ménveerím mɩ́ɩ nuvoowú nɛ́, ɩŋmátɩ tɩ ɩdaawʊ́. Wentí bánzaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́, ɩbɔ́ɔ tɩ ɖamɩ́nɩ kʊjʊ́nɩ-rɔ.
MAT 10:28 Ɩ́kanɩ́ɩ wenbá bángʊ́ʊ tɔnʊʊ́ bɩka bádánbɩɩzɩ bakʊ kezeŋa nɛ́ banɩdáárɛ, amá, ɩnɩ́ɩ weení wánbɩɩzɩ́ ɩkʊ kezeŋa na tɔnʊʊ́ azáába nimíni-daá nɛ́ ɩnɩdáárɛ.
MAT 10:29 Mányɩ sɩsɩ fárám gɛ bánÿám cɩcɩ́sɩ nasɩ́lɛ ya. Amá, na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́, sɩdaá nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ kánzalɩ́ɩ adɛ bɩka Mɩ́jaa Ɩsɔ́ɔ waasɩ bʊrɔ nɛ́.
MAT 10:30 Nyááná mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩrɩ́ŋa na mɩ́nyɔ́ɔ́zɩ, Ɩsɔ́ɔ nyɩ sɩgʊjʊʊ́.
MAT 10:31 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ, mɩ́wɛná Ɩsɔ́ɔ fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩcɛzɩ́ cɩcɩ́sɩ birika.»
MAT 10:32 «A naárʊ waaŋmátɩ zamɔ́ɔ ɩzá-daá sɩsɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ waazá-daá, mánŋmatɩ́ sɩsɩ bʊdʊ́ʊ kɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́.
MAT 10:33 Amá, a naárʊ wɔɔdɔ́ zamɔ́ɔ ɩzá-daá sɩsɩ waasɩ ma, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́ndɔ́m Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ waazá-daá sɩsɩ máásɩ yɩ.»
MAT 10:34 «Ɩ́kamáázɩ sɩsɩ fɛɛzɩrɛ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́ná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; mɔ́dɔkɔ́ná fɛɛzɩrɛ, amá, yowú gɛ mɔ́ɔ́gɔ́ná.
MAT 10:35 Mɔ́ɔ́gɔ́nɩ gɛ sɩsɩ madára ɩrʊ́ na ɩjaa, aléeré na ɩgɔɔ, awónboolú na ɩwɔ́nɩ́.
MAT 10:36 Ɩráa wánlɩzɩ́ɩ bogoobíya báɖáárɛ.
MAT 10:37 Weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɩgɔɔ yáá ɩjaa bɩkɩ́lɩ ma nɛ́, tɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́, weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɩwɛɛlɛ́ɛ yáá ibiyaalʊ́ bɩkɩ́lɩ ma nɛ́, tɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́.
MAT 10:38 Weení ɩdɔkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ikóvú ma nɛ́, tɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́.
MAT 10:39 Weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ iweezuú nɛ́, wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ; amá, weení wɛ́nbɛɖɩ́ iweezuú mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, wóngoyuú kɩ.»
MAT 10:40 «Weení waamʊ mɩ́ɩ ɩgɔ́ńdɩ nɛ́, mɔ́ɔ́ gɛ waamʊ bɩlɛ́; ngʊ́ weení waamʊ ma nɛ́, waamʊ weení weegédíri ma nɛ́.
MAT 10:41 Weení waamʊ anɖébi ɩgɔ́ńdɩ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bámʊ́ anɖébi nɛ́, kɩvɛrɛwʊ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩ bɛfɛ́rɛ anɖébi nɛ́-dɛ́ɛ nɔ́ɔ́ gɛ bɛ́nvɛrɩ́ɩ yɩ. Weení waamʊ ɩrʊ́ toovonúm-dʊ́ʊ ɩgɔ́ńdɩ káma, wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, kɩvɛrɛwʊ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bɛfɛ́rɛ toovonúm-dʊ́ʊ nɛ́-dɛ́ɛ nɔ́ɔ́ gɛ sɩ bɛfɛ́rɛ yɩ.
MAT 10:42 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa báa lɩmgaanɩŋá kagbɔ́ɔ gɛ waava mɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa-daá báa kúmuú sɩsɩ ɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ wanbaarʊ́-rɔ nɛ́, wóngoyuú ɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.»
MAT 11:1 Sáátɩ wenkí Yeésu wɛɛdɛ́ ɩwanbaaráa tɔ́mwá tɩna wɩlɩ́ɩ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩwá-daá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ, na waázu lám.
MAT 11:2 Yaayá wɛ ɩdɛ́ɛ sáráka-daá nɛ́, waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ tɩmɛ́ Krísto wánlám yɛ nɛ́ adɔ́m. Ngɛ weedíri ɩwanbaaráa bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAT 11:3 «Nyánáábɩ́lɛ́ weení sɩsɩ wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́ yáá ɖándasɩ́ ɖɩɖáŋ naárʊ.»
MAT 11:4 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ibó ifééri Yaayá wenbí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ na wenbí mɩ́ɩ́ná nɛ́.
MAT 11:5 Njɛma wánnáa bɩka gaala‑gáálásɩ wánnʊŋɛ́, cɛnɩ́sɩ waawáa sɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ndamáa wánnɩɩ́, ɩsɩɖáa wénvém, bɩka bénveerím kadanbʊrʊ́sɩ Laabáárʊ Kífeńgi.
MAT 11:6 Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ weení ɩdɛbɛ́ɖɩ toovonúm waava ma nɛ́.»
MAT 11:7 Sáátɩ wenkí Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ wánŋmatɩ́ zamɔ́ɔ Yaayá-rɔ sɩsɩ: «Wé gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá. Ɖɩgɛrɛ́ fefelimá wónÿuúdi ɖɛ nɛ́? Aayɩ́.
MAT 11:8 Bɩlɛ́ nɛ́, wé gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ. Ɩrʊ́ izóóna tókowá kífeńdi nɛ́? Wenbá bónzuú tókowá kífeńdi nɛ́ bɔwɛ wúrowá-dɛ́ɛ kowuro-ɖɛ́ɛ́zɩ-daá gɛ.
MAT 11:9 Bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ. Anɖébi? Ɩɩ́n, bɩlɛ́ gɛ ménveerím mɩ́ɩ, hálɩ waagɩ́lɩ anɖébi.
MAT 11:10 Káma, Yaayá-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ sɩsɩ: “Méndiríi mɛ́dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ itóróbó bɩka ɩkpára nya nyánɩ́bááwʊ.”
MAT 11:11 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ ɩráa-daá, anɖébi naárʊ tɔcɔ́ɔ waagɩ́lɩ Yaayá. Ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, weení ɩgɛ́ɛ kúmuú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá nɛ́ waagɩ́lɩ yɩ.
MAT 11:12 Kɔgbɔɔ Yaayá-dɛ́ɛ sáátɩ ngɔ́nɩ lɛlɛɛɖɔ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-ɖɔɔ́ wánnáa fúkúḿsi, fúkúḿsi-dɩnáa wánjáádɩ sɩ bɛlɛ́ɛ kɛ.
MAT 11:13 Káma, anɖébiwá rɩ́ŋa na Múúsá-dɛ́ɛ Mará tákaraɖá waaŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála Yaayá.
MAT 11:14 A mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩnɩ́ɩ gɛ, Yaayá gɛ Elíya weení baaŋmátɩ sɩsɩ wángabɩsɩ́ nɛ́.
MAT 11:15 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ.
MAT 11:16 Weení gɛ mánbɩɩzɩ́ mɛgɛɛzɩná zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa. Bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bíya bɔjɔɔ́ɔ wɔnɔɔ́ kʊ́bɔńga-daá bɔ́ndɔ́m baranáa sɩsɩ:
MAT 11:17 “Ɖáávʊ́lʊ mɩ́ɩ foyísi, amá, mɩ́dabáa. Ɖéédée lííya yéńdi, mɩ́dɛ́mɛ́ɛ́dɩ iwíi,” nɛ́.
MAT 11:18 Káma, Yaayá wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíím yáá sʊlʊ́m-dɛ́ɛ tɔ́m ɖɔ́kɩná na yɩ, ngɛ bɔɔdɔ́ sɩsɩ ɩwɛná zííniwá.
MAT 11:19 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ɩlɛ́ wénɖíi wɔ́nnyɔɔ́. Ngɛ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ ceení, ɖiirú na sʊlʊ́m nyɔɔrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ; tikée mʊʊráa na alaháácɩ́-dɩnáa gɛ ɩɖɔndɩnáa.” Amá, wenbí wánlám nɛ́ bɩdaá gɛ bánnanáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí.»
MAT 11:20 Ńna gɛ Yeésu waabáázɩ tɛ́ɛ́dɩwá wentí waalá maamááciwá tɩdaá ɖabata nɛ́ yoonáa, káma, tɩdɛkɛ́ɛ tɩlakásɩ tɩlá túúbá.
MAT 11:21 Yeésu wɔɔdɔ́ tɩ sɩsɩ: «Nbusú ɖamáa na kʊ nya Korazíini tɛ́ɛ́dɩ! Nbusú ɖamáa na kʊ nya Bɛtɩsayɩdáa tɛ́ɛ́dɩ! Káma, maamááciwá tɩɩlá mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, a baraalá tɩ Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩwá-daá, tɩlɛ́ tɩraajɔ́ɔ lííya tisúu kpetekíni tókowá tifuná tɩdɩ tɔɔlɩmá bɩwɩ́lɩ sɩsɩ tɩɩlá túúbá tɩkɛ́ɛ lakásɩ.
MAT 11:22 Bʊrɔ gɛ ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na mɩ́ɩ.
MAT 11:23 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ, nyánmaazɩ́ sɩsɩ nyángbáa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ yáá wé. Béndisí nya hálɩ ɩsɩɖáa-daá. Káma, maamááciwá tɩɩlá nyɛ́dɛ́ɛ nɛ́, a baraalá tɩ Sodɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩ́fʊnwɛ hálɩ na sinje.
MAT 11:24 Bʊrɔ gɛ ménveerím nya sɩsɩ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Sodɔ́ɔmɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na nya.»
MAT 11:25 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Majaa, Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá lanɖʊ́, mɛ́nzɛɛ́ nya kɩzɛɛwʊ ńŋɩnáa nyáámʊ́sɩ áséńsí-dɩnáa na tɩlɩ́ɖa wentí nɛ́, nyééyéle bíya kúmuúsi ɩtɩlɩ́ tɩ nɛ́.
MAT 11:26 Ɩɩ́n Majaa, bɩlɛ́ gɛ nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ nɛ́, bʊrɔ gɛ bɩɩlá bɩlɛ́.
MAT 11:27 Majaa weejéle ma bɩrɩ́ŋa. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Biyaalʊ́ʊ, asée Caáwʊ riké, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Caáwʊ asée Biyaalʊ́ʊ na wenbá Biyaalʊ́ʊ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bátɩ́lɩ́ yɩ nɛ́.
MAT 11:28 Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́rɩ́ŋa bɩ́ńnɩ́ɩ́ mɩ́ɩ bɩka mɩ́zʊ́wáána nɛ́, ɩgɔ́nɩ mɔ́jɔ́, mánváa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
MAT 11:29 Ɩgbɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ kɩ́kawʊ́ ɩtɩ́nɩ mɩ́rɔ́ bɩka ɩkɔ́nɩ mɛgbɛ́lɛ́ŋ mɩ́ɩ; káma, mɛ́dɛ́ɛ fúu cɔɔ́ɔ niíni bɩka mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ. Ńna nɛ́, mínÿuúu fɛɛzɩrɛ.
MAT 11:30 Ɩɩ́n, mɛ́dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ kɩ́kawʊ́ fɛ́yɩ́ káálɛ sʊʊ́ʊ bɩka mɛ́dɛ́ɛ sʊʊ́tɩ fɛ́yɩ́ yíni.»
MAT 12:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ́ndɛsɩ́ bilée fásɩ. Nyɔɔ́sɩ wánjaarɩ́ ɩwanbaaráa nɛ́, ngɛ baabáázɩ bilée kpɛɛ́ bɔ́ndɔwʊ́ʊ kibíya.
MAT 12:2 Faríizi ńba waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa wánlám wenbí ɖɛ́dɛ́ɛ Mará tafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́.»
MAT 12:3 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dákála wenbí Ɖáwʊɖa waalá sáátɩ wenkí nyɔɔ́sɩ waagʊ ɩ́na ɩwanbaaráa nɛ́?
MAT 12:4 Waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ, ngɛ wɔɔgɔ́gbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá baalá tɩ Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́ bɔtɔ́ɔ. Ngʊ́ bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩmʊ́ Ɖáwʊɖa yáá ɩwanbaaráa bɔtɔ́ɔ tɩ, asée Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa riké.
MAT 12:5 Yáá mɩ́dákála Múúsá-dɛ́ɛ Mará-daá sɩsɩ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa bánlám tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́ bódónvúu Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-dɛ́ɛ mará bɩka bádánÿɩsɩ.
MAT 12:6 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ wenbí bʊwɛ cé nɛ́, bɩɩgɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga.
MAT 12:7 A mɩraanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Kʊnyɔnnɩɩrɛ́ gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ bɩdɛkɛ́ɛ sarásɩ,” nɛ́ bugutoluú, mɩ́takʊ ɩráa bana badayɩ́sɩ nɛ́ bɔdɔ́m.
MAT 12:8 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná na kʊ yíko Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-rɔ.»
MAT 12:9 Waalɩ́ɩ ńna nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛɛ ná bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ɖaána fáráńdɩ́ ibó ɩsʊ́ʊ kadaá.
MAT 12:10 Abaalʊ́ naárʊ wɛ ńna biilí ɩnʊ́ʊ́nɩ. Ɩráa wánjáádɩ sɩ bayɩ́ Yeésu nɔɔ́-jɔ́ na bakʊ ɩdɔ́m nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ báwaazɩ ɩrʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ?»
MAT 12:11 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dáá weení gɛ a fée kʊ́ɖʊḿ gɛ ɩwɛná, ngɛ fée ɩmʊ́ waazála bɔɔwʊ́-daá Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, ídéndiḿ ɩkálɩ́zɩ́ yɩ.
MAT 12:12 Ngʊ́ ɩrʊ́ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩcɛzɩ́ fée. Bɩlɛ́ nɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála kazɔ́ɔ ńbɩ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ.»
MAT 12:13 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ abaalʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Fɔ nyánʊ́ʊ́nɩ.» Ɩlɛ́ wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ, ngɛ nʊ́ʊ́nɩ waawáa ɩbɩ́sɩ nyazɩ lí ńnɩ́.
MAT 12:14 Faríizi ńba waalɩ́ɩ ńna nɛ́, ngɛ boobó balá sááwʊ́ra nŋɩ́nɩ́ báta balá na bakʊ Yeésu nɛ́.
MAT 12:15 Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woovu yɩ, ngɛ waawáázɩ badaá wenbá barɩ́ŋa bánnyaadɩ́ nɛ́.
MAT 12:16 Ńna gɛ waabásɩ wɛ sɩsɩ békeyéle ɩráa ɩtɩlɩ́ weení ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ nɛ́,
MAT 12:17 na wentí anɖébi Esáya waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ:
MAT 12:18 «Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ máádá malɩzɩ́ yɩ nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ, wɛ́nvɛɛzɩ kʊ méwenbiré, mánɖʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ Kezeŋa ɩrɔ na ifééri zamɔ́ɔ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
MAT 12:19 Ɩ́dánjaa yóóni, ídóngoo, ɩ́dángbaazɩ ilowú zamɔ́ɔ ɖaaduuziɖé.
MAT 12:20 Ɩ́dɛ́nbɛlɩ́ ɖɩgɛrɛ́ ɖíńgoodi nɛ́ bɩka ɩ́dánɖɩḿ fɩtɩ́la kídénɖée kazɔ́ɔ nɛ́ hálɩ iyéle toovonúm iɖi,
MAT 12:21 Yíri báa wenkí wánɖʊ́ʊ tamɔ́ɔ ɩrɔ.”»
MAT 12:22 Ngɛ bɔɔgɔná Yeésu ɩrʊ́ naárʊ zííniwá wáńbɩ́sɩ́ná yɩ njɛm na komóomúŋa nɛ́. Wawáázɩ yɩ hálɩ ɩlɛ́ wánŋmatɩ́ bɩka wánnáa nɛ́,
MAT 12:23 ngɛ bɩɩlá zamɔ́ɔ rɩ́ŋa bítí kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ ceení gɛ Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́?»
MAT 12:24 Amá, Faríizi ńba waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɛlɩzebúuli, zííniwá-dɛ́ɛ wúro gɛ ceení wɔ́nɖɔɔnáa zííniwá.»
MAT 12:25 Yeésu nyɩ bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Laadɔ́ɔ báa wenká gɛ kɛdɛ́ɛ ɩráa wónÿoó, asée kɔɔyɔ́. Tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ, yáá koobíre neɖére fɛ́yɩ́ ɖɩdaá ɩráa tánnɩɩ ɖamá gɛ ɖɩjɔɔ́ɔ nɛ́.
MAT 12:26 A Sitáánɩ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ Sitáánɩ, wónÿoó ɩdɩ nbɩlɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ ɩcɔ́ɔ tɩ́dɔ́nÿɔḿ.
MAT 12:27 Ngɛ a na Bɛlɩzebúuli gɛ mɔ́ɔ́ mɔ́nɖɔɔnáa zííniwá, mɩ́dɛ́ɛ wanbaaráa ní. Na weení gɛ bɔ́nɖɔɔnáa tɩ. Mɩ́wanbaaráa tɩtɩŋa wángʊ́ʊ kʊ mɩ́dɔ́m.
MAT 12:28 Amá, a na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa gɛ mɔ́nɖɔɔnáa zííniwá, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wáńdálɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá nbɩlɛ́.
MAT 12:29 Yáá nŋɩ́nɩ́ gɛ naárʊ wánbɩɩzɩ́ ɩsʊ́ʊ ɩrʊ́ ɩjɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́ ɩdɛ́ɛ ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná, a ɩdafʊ́ńbɩɩzɩ ɩfɔ́kɩ yɩ. Asée wɔɔvɔ́kɩ yɩ na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná.
MAT 12:30 Weení ɩraavóo ma nɛ́, ɩyɛ́ɛ́na ma, bɩka weení ɩ́dánzɩná ma tuuzí nɛ́, wánÿaazɩ́ gɛ.
MAT 12:31 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m ɩráa alaháácɩ́ báa wenkí na kʊdʊ́ʊ́wʊ báa wenkí gɛ baadʊ́ʊ yɩ, amá, weení waadʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tɛ́njɛḿ yɩ.
MAT 12:32 Weení waaŋmátɩ ɩyɩsɩná Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m yɩ, amá, weení waaŋmátɩ ɩyɩsɩná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nɛ́, bɛ́dɛ́njɛḿ yɩ ɖúúlínya kɩna kɩdaá, cáńfáná ceré.»
MAT 12:33 «Naanɩ́ na ɩrʊ́ iyuú tɩɩwʊ́ bú kazɔ́ɔ ńnɩ́ nɛ́, asée wooyuú tɩɩwʊ́ kazɔ́ɔ ńgɩ. A tɩɩwʊ́ wánnyaadɩ́, kibíya ɖʊɖɔ kʊdɔndɩnáa gɛ. Tɩɩwʊ́-dɛ́ɛ bíya gɛ bándɩlɩ́ɩ na kɩ.
MAT 12:34 Mɩ́ɩ bɔɔzá ana! Mɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩŋmátɩ tɔ́m kazɔ́ɔ ńdɩ bɩka mɩ́dáávé. Káma, wenbí biizu wenbiré-daá nɛ́ gɛ nɔɔ́ wánŋmatɩ́.
MAT 12:35 Ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ wánlɩzɩ́ɩ wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ wenbí ɩwɛná kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́ bɩdaá; ɩrʊ́ kidaavéénúu ɩlɩzɩ́ wenbí bɩdaavé nɛ́ wenbí ɩwɛná bɩdaavé nɛ́ bɩdaá.
MAT 12:36 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, ɩráa wándɩnáa bɔnɔ́ɔ́zɩ tɔ́m bú tɩtɛ ńnɩ́ weení baaŋmátɩ yɩ nɛ́.
MAT 12:37 Káma, wentí tɩrɩ́ŋa nyááŋmátɩ nɛ́, tɩnáábɩ́lɛ́ sɩ bafʊʊná na nya na beɖéézi nya yáá bakʊ nyɔ́dɔ́m.»
MAT 12:38 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ na Faríizi ńba wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ nlá ɖáa maamááci nakɩ́rɩ.»
MAT 12:39 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa badaavé bɩka bádánzɩŋná Ɩsɔ́ɔ riké nɛ́, bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ bála maamááci, amá, anɖébi Ínúusa-dɛ́ɛ ńgɩ baasí, bádándanáa maamááci nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ.
MAT 12:40 Káma, ńŋɩnáa Ínúusa waalá wɛ́ náádoozo nuvoowú na ɩdaawʊ́ tińɖe kʊ́bɔńɖɛ lóódi-daá nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩlá wɛ́ náádoozo nuvoowú na ɩdaawʊ́ adɛ laadɔ́ɔ-daá.
MAT 12:41 Tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Niníivi tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa wángʊrʊ́ʊna zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa bakʊ bɔdɔ́m, káma, Niníivi ńba waalá túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ sáátɩ wenkí baanɩ́ɩ Ínúusa-dɛ́ɛ waázu nɛ́. Ngʊ́ sinje-daá, naárʊ wɛ cé waagɩ́lɩ Ínúusa.
MAT 12:42 Tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Sebáa laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ wúro alʊ́ wángʊrʊ́ʊna zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa, ɩkʊ bɔdɔ́m káma, waagálɩ́ɩ́ná ɖoo bolíni ɩkɔ́nɩ iwélesi wúro Sulemáana-dɛ́ɛ áséńsí. Ngʊ́ sinje-daá, naárʊ wɛ cé waagɩ́lɩ Sulemáana.»
MAT 12:43 «A Zííni waalɩ́ɩ ɩrʊ́-rɔ, kínboɖé gɛ kɩ́ngabɩsɩ́ ɖɩdáarɛ wɩlɩ́ŋa ńɖɛ-daá kɩ́njáádɩ ɖaavɛɛzɩɖɛ́, amá, kídónÿuú nɛ́
MAT 12:44 na kɩtɔ́ sɩsɩ: “Mánbɩsɩ́ mɛ́dɛ́ɛ ɖaána wenká máagálɩɩ kadaá nɛ́.” A kɩɩdála gɛ kɩɩmɔɔná kɛ naárʊ fɛ́yɩ́ kadaá, báńgbárɩ́ kɛ bɔnyɔ́ɔ́zɩ,
MAT 12:45 ńna nɛ́, kínboɖé kɩkájaa zííniwá lʊbɛ tɩgɩdaavééníti waagɩ́lɩ kɩḿ nɛ́, na tɩkɔ́nɩ tisúu ńna. Bɩgɛdɛɛzɩya, ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ wɔ́nvɔrɔ́sɩ bɩkɩ́lɩ kaɖaa-dɛ́ɛ. Bɩlɛ́ gɛ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa kɩdaavéénínáa sɩ bɛtɛná.»
MAT 12:46 Yeésu bamáa zamɔ́ɔ ŋmatɩnáa gɛ ɩgɔɔ na igoobíya baadála bazɩ́ŋɛ́ɛ asʊ bánjáádɩ sɩ baŋmatɩná yɩ.
MAT 12:47 Ńna gɛ naárʊ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Bɛɛ ngɔɔ na ngoobíya bazɩ́ŋɛ́ɛ asʊ bɔzɔɔlɛ́ɛ sɩ baŋmatɩná nya.»
MAT 12:48 Ńna gɛ Yeésu woobúsi weení waaŋmatɩná yɩ nɛ́ sɩsɩ: «Weení gɛ mɔgɔɔ. Wenbá gɛ mogoobíya.»
MAT 12:49 Ngɛ waawɩ́lɩ ɩwanbaaráa na ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Bɛɛ mɔgɔɔ na mogoobíya.
MAT 12:50 Weení ɩrɩ́ŋa wánlám Majaa ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩzɔɔlɩ́m nɛ́, ɩlɛ́ gɛ mogoobú alʊ́, yáá abaalʊ́, yáá mɔgɔɔ.»
MAT 13:1 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ, Yeésu waalɩ́ɩ ɖaána-daá ibó ɩcɔ́ɔ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-jɔ́ sɩ ɩwɩ́lɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
MAT 13:2 Ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ waalára kɩmɩlɩná yɩ hálɩ biiyéle ɩkpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩcɔ́ɔ bɩka zamɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ lɩ́m nɔɔ́‑nɔɔ́.
MAT 13:3 Waawɩ́lɩ zamɔ́ɔ kɩḿ tɔ́mwá ɖabata na tɔmgɛɛzɩrɛ. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wɩ́rɛ gɛ ɩrʊ́ naárʊ woobó ɩvɔɔ́-daá kúɖúúdi larɩ́ɩ.
MAT 13:4 Wánlarɩ́ɩ nɛ́, ngɛ natɩ́rɩ waazála nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ, ngɛ siḿsi wɔɔgɔ́nɩ siɖi tɩ.
MAT 13:5 Natɩ́rɩ waazála bɔ́-daá lénlé tɛ́ɛ́dɩ tɔɖɔ́ɔ nɛ́, ngɛ tɩɩjáŋ tɩnyɔ káma, tɛ́ɛ́dɩ telím.
MAT 13:6 Wɩ́sɩ wɔɔgɔ́nɩ sɩsáa nɛ́, ngɛ bɩɩnyɔ́ɔ tɩ, ngɛ tɩɩwɩ́lɩ, káma, wóózi tafɩ́ya.
MAT 13:7 Kúɖúúdi natɩ́rɩ waazála sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá, ngɛ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ waabɩ́ɩ sɩnyʊʊ́ tɩ.
MAT 13:8 Natɩ́rɩ waazála tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ńdɩ-daá. Ngɛ tɩlɛ́ tɩɩɖʊ bíya; tikú nakɩ́rɩ nɩɩ́nʊ́wá, nakɩ́rɩ niídoozo nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ ákoosaaláa.»
MAT 13:9 Ngɛ Yeésu waadásɩ sɩsɩ: «Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ.»
MAT 13:10 Ńna gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyánŋmatɩnáa ɩráa na tɔmgɛɛzɩrɛ bɩlɛ́.»
MAT 13:11 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́tɩ́lɩ́ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásíírí, amá, bɛlɛ́ nɛ́, ɩdafa wɛ sɩsɩ bátɩ́lɩ́ kɩ.
MAT 13:12 Káma, weení ɩwɛná nɛ́, bándasɩ́ yɩ na iyuú bɩbá bɩɖɔ́ɔ; amá, weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́, bɛ́nlɛɛ́ cʊ́kɔyɔ́ɔ wenká ɩwɛná nɛ́.
MAT 13:13 Wenbí bʊrɔ mánŋmatɩnáa wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ bɛbɛɛ́na, amá, bádánnáa; bénwelesí, amá, bádánnɩɩ, cáńfáná banɩ́ɩ bugutoluú.
MAT 13:14 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí anɖébi Esáya waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; waaŋmátɩ gɛ sɩsɩ: “Mɩ́nbá iwélesi amá, mɩ́dánnɩɩ, mɩ́nbá ɩbɛ́ɛ́ŋ amá, mɩ́dánnáa,
MAT 13:15 káma, zamɔ́ɔ kɩna kiwenbiré waagbɩ́ɩ́zɩ, baabɩ́sɩ nɩgbaaɖóni-dɩnáa boovu baazá na bákana na baazá yáá banɩɩná banɩgbamɩ́nɩ na bitekiná bewenbé balá túúbá na mɛlɛ́ɛ wɛ.”
MAT 13:16 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́náábɩ́lɛ́ wenbi‑niíni-dɩnáa, káma, mɩ́ɩ́zá wánnáa bɩka mɩ́nɩgbamɩ́nɩ wánnɩɩ́.
MAT 13:17 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ anɖébiwá ɖabata na ɩráa ɖabata boovu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm nɛ́ bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bana wenbí mɩ́bɛɛ́na ɖɔ́ nɛ́, amá, badana; banɩ́ɩ wentí mɩ́nnɩɩ́ ɖɔ́ nɛ́, amá, badanɩ́ɩ.»
MAT 13:18 «Bɩlɛ́ nɛ́, iwélesi ɩnɩ́ɩ kúɖúúdi laraɖʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔmgɛɛzɩrɛ kutoluú.
MAT 13:19 Wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bádánnɩɩ tugutoluú nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ lé kúɖúúdi waazála nɛ́. Sitáánɩ wɔ́ngɔnɩ́ gɛ ɩkpɛzɩ́ wenbí booɖúu bewenbé-daá nɛ́.
MAT 13:20 Weení wánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na ɩcáŋ ɩmʊ tɩ na wenbi‑niíni nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɔ́-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́.
MAT 13:21 Amá, wóózi fɛ́yɩ́ nɛ́, tídénleeri. A bɩgɛ́ɛ nɔwɛ́ya yáá fúkúḿsi waadála yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, wánbɩsɩ́ ɩwɔ́rɔ́.
MAT 13:22 Weení wénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na iyéle ɖúúlínya lomaazɛ́ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dɛ́ɛ ayiila ɩnyʊʊ́ tɩ bɩka ɩ́dánɖʊ́ʊ bíya nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́.
MAT 13:23 Wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bánnɩɩ́ tugutoluú nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ńdɩ wentí-daá kúɖúúdi waazála nɛ́. Bʊrɔ gɛ wánɖʊ́ʊ bíya: naárʊ nɩɩ́nʊ́wá, naárʊ niídoozo, naárʊ ákoosaaláa.»
MAT 13:24 Ngɛ Yeésu wɛɛdɛ́kɛɛzɩ wɛ tɔ́m natɩ́rɩ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́: Ɩrʊ́ naárʊ wooɖuu ná kúɖúúdi kazɔ́ɔ ńdɩ ɩvɔɔ́-daá.
MAT 13:25 Wɩ́rɛ nuvoowú ɩráa rɩ́ŋa wónɖóm nɛ́, ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩbáɖaa wɔɔgɔná nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ ɩsɔ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bilée-daá bɩka ɩɖɛ́ɛ.
MAT 13:26 Kúɖúúdi wɔɔnyɔ bɩɖʊ bíya nɛ́, ngɛ nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ ɖʊɖɔ waaɖʊ tɩlɩ́ɩ.
MAT 13:27 Ngɛ ɖaána-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wɔɔgɔ́nɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, mányɩ sɩsɩ kúɖúúdi kazɔ́ɔ ńdɩ gɛ nyóóɖúu nyɔ́vɔɔ́-daá ya. Lé gɛ nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ waalɩɩ ná.”
MAT 13:28 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: “Ɩ́bɛrɛ naárʊ waala ná bɩlɛ́.” Ńna gɛ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: “Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖibó ɖɩkpɛzɩ́ nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ tɩḿ?”
MAT 13:29 Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: “Aayɩ́, ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩkpɛzɩ́ bɩkpɛdɩ́na kúɖúúdi.
MAT 13:30 Iyéle bɩrɩ́ŋa bɩbɩ́ɩ hálɩ kʊ́m sáátɩ. Sáátɩ kɩḿ nɛ́, ménveerím kʊmɖáa sɩsɩ bákʊ nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ bɔfɔ́kɩ na bɔsɔ́ tɩ nimíni, bɩɩga bilée nɛ́, a baagʊ́ kɩ bɩtɛ́, boboná kɩ babɩ́rɩ mégbééwú-daá.”»
MAT 13:31 Ngɛ Yeésu waadáŋmatɩ wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ neɖére sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́: kaalɩ́ɩ báńŋɩ́náyɔ́ɔ bú ɩrʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ iɖúu ɩvɔɔ́-daá nɛ́ gɛ.
MAT 13:32 Idekii ná kúɖúúdiwá rɩ́ŋa-daá; amá, a wɔɔnyɔ, na ɩdɛ́ɛ tikú ɩkʊrʊ́ ɩkɩ́lɩ ɖóóziwá sɩɩganáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ tikíni hálɩ ɩbɩ́sɩ tɩɩwʊ́ bɩka siḿsi wɔ́ngɔnɩ́ sɩ́ngaá sɩdɛ́ɛ ɖɛ́ńɖɛ́lá kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ-daá.»
MAT 13:33 Ngɛ Yeésu waadáŋmatɩ wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ neɖére sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́: kɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ faadɩ́nɩ alʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ inuudiná kpɔ́nɔ́ mʊlʊ́m agúwe natúdoozo kpɔ́nɔ́ mʊ́tʊ rɩ́ŋa ɩkpa nɛ́.»
MAT 13:34 Na tɔmgɛɛzɩrɛ gɛ Yeésu waaŋmatɩná zamɔ́ɔ tɔ́mwá tɩna tɩrɩ́ŋa. Ɩdaŋmátɩ natɩ́rɩ bɩdɛkɛ́ɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ,
MAT 13:35 na wentí anɖébi waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Mónvulúu mɔ́nɔ́ɔ́ maŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ. Mɔ́nbɔwʊ́ʊ wentíwá tɩvʊnmʊ́sɛ́ɛ ɖoo balám ɖúúlínya nɛ́.»
MAT 13:36 Ngɛ Yeésu weeyéle zamɔ́ɔ ɩɖɛ́ɛ ɖaána. Ngɛ ɩwanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Lɩzɩ́ ɖáa fɔɔ́-daá nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ-dɛ́ɛ tɔmgɛɛzɩrɛ kutoluú.»
MAT 13:37 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Weení wooɖúu kúɖúúdi kazɔ́ɔ ńdɩ nɛ́ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́,
MAT 13:38 fɔɔ́ gɛ ɖúúlínya. Kúɖúúdi kazɔ́ɔ ńdɩ gɛ wenbá badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́. Nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ gɛ wenbá bovóo kidaavéénúu nɛ́.
MAT 13:39 Ɩ́bɛrɛ weení wooɖúu nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ nɛ́ gɛ Sitáánɩ. Kʊ́m sáátɩ gɛ ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ. Bɩɩga kʊmɖáa gɛ malááyɩ́kawá.
MAT 13:40 Ńŋɩnáa bánlɩzɩ́ɩ nyɩ́ɩ́dɩ tɩtɛ ńdɩ na bɔsɔ́ tɩ nimíni nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ.
MAT 13:41 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wéngediríi ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá balɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá wenbá barɩ́ŋa bénÿelíi baranáa wánlám alaháácɩ́ nɛ́ na wenbá barɩ́ŋa bánlám bɩdaavé nɛ́;
MAT 13:42 na bɔlɔ wɛ nimíni kʊ́bɔnɩ́-daá, ńna gɛ bénwií balá mányɩ lé.
MAT 13:43 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, toovonúm-dɩnáa wénɖée nyazɩ wɩ́sɩ bɩlɛ́ Bajaa-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá. Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ.»
MAT 13:44 «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖɔ́ɔ́lɛ baamʊ́sɩ ɖɛ fɔɔ́-daá gɛ naárʊ waalɩ́ɩ ɖɩrɔ nɛ́; ɩlɛ́ ɖʊɖɔ wándamʊsɩ́ ɖɛ gɛ na ńŋɩnáa bɩjɔɔ́ɔ yɩ niíni nɛ́, wónboɖé ɩyá wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́ na ɩmʊ fɔɔ́ kɛḿ.
MAT 13:45 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ tɔrɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɛ́ɛ́dɛ́ɛ́rɛ-dʊ́ʊ weení wánjáádɩ kejibíya kazɔ́ɔ ńba nɛ́.
MAT 13:46 Wooyuú kejibú kífenvení nɛ́, ngɛ woobó ɩyá wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́ ibó ɩmʊ yɩ.»
MAT 13:47 «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ tɔrɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ biruú bɔ́nlɔ́ɔ tenkú-daá na kikóbuu tiiná ndɩ‑ndɩ nɛ́.
MAT 13:48 A tiiná woozu biruú, na banára kɩ balɩɩná kpaam-rɔ, na balɩzɩ́ tiiná kazɔ́ɔ ńná baɖʊ ɖɔkɩ́nɩ-daá na bɛbɛ́ɖɩ weená avɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́.
MAT 13:49 Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ sɩ bɩlá ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ. Malááyɩ́kawá wánɖʊ́ʊ balɩ́ɩ, na bata balɩzɩ́ toovonúm-dɩnáa fɔɔlʊʊ́, badaavé nɛ́ fɔɔlʊʊ́,
MAT 13:50 na bɔlɔ badaavé nɛ́ nimíni kʊ́bɔnɩ́-daá. Ńna gɛ bénwií balá mányɩ lé.»
MAT 13:51 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ wentí tɩrɩ́ŋa mááŋmátɩ ɖɔ́ nɛ́ tugutoluú?» Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n».
MAT 13:52 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mará wɩlɩɖʊ́ weení baawɩ́lɩ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖaána-dʊ́ʊ weení wánlɩzɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-daá kɩ́fabɩ na kɩ́bɩńbɩ nɛ́.»
MAT 13:53 Yeésu waaŋmatɩná tɔ́mwá tɩna na tɔmgɛɛza bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá.
MAT 13:54 Ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ wentí tɩdaá wɔɔjɔ́ɔ ɩbɩ́ɩ nɛ́; bɩka wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́. Ngɛ bɩɩlá bɛlɛ́ bítí bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lé gɛ wooyuú na áséńsí na maamááciwá tɩna bɩlɛ́.
MAT 13:55 Mányɩ sɩsɩ kááfɩ́nta biyaalʊ́ nbɩlɛ́! Mányɩ sɩsɩ ɩgɔɔ gɛ Marɩyáma bɩka igoobíya gɛ Yaakúbu na Ísifu na Simɔ́ɔnɩ na Yudáa gɛ!
MAT 13:56 Mányɩ sɩsɩ ɖána igoobíya aláa rɩ́ŋa gɛ cé ya! Ngɛ lé gɛ ɩmʊ́ wooyuú na bɩna bɩrɩ́ŋa.»
MAT 13:57 Ngɛ bɛdɛ́ɛ banyɩ Yeésu nɛ́ wɔɔdɔ wɛ nɩ́bááwʊ sɩsɩ bafa yɩ toovonúm. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bánváa anɖébi gírímá báa lé, asée ɩdɛ́ɛ́dɩ na ɩɖaána-daá baasí gɛ bɛ́ngbɛɛnáa yɩ.»
MAT 13:58 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá, Yeésu talá maamááciwá ɖabata káma, badafa yɩ toovonúm.
MAT 14:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Eróodi weení wénɖíi kowúrɔ́ɔ Galilée nɛ́ waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m.
MAT 14:2 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá lanɖáa sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení ɖɔ́, Yaayá gɛ. Weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá-rɔ gɛ ɩwɛná yíko wánlám maamááciwá.»
MAT 14:3 Wúro Eróodi waamáázɩ bɩlɛ́ káma, waavʊ́ńÿélí bakpa Yaayá baɖʊ yɩ agbarangbára bɔtɔ sáráka; káma, wúro Eróodi wɔɔgbɔ́ɔ igoobú Filíipu ɖɛɛlʊ́ Erodiyáadɩ nɛ́,
MAT 14:4 Yaayá wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ńdɔmɔ́ɔ́ná nlá bɩlɛ́.»
MAT 14:5 Wúro Eróodi wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩkʊ yɩ, amá, wánnɩɩ́ zamɔ́ɔ nɩdáárɛ, káma, kɩlɛ́ kiiɖéézi sɩsɩ Yaayá kɛ́ɛ anɖébi gɛ.
MAT 14:6 Ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, wúro Eróodi-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ tɔɔzɩ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ wɩ́rɛ waadála nɛ́, ngɛ Erodiyáadɩ wɛɛlɛ́ɛ waabáa zamɔ́ɔ baayáa kɩ ɖíína nɛ́ kɩɩzá-daá. Ɩdɛ́ɛ báárɛ waalá wúro kazɔ́ɔ.
MAT 14:7 Ngɛ Eróodi wooɖuuná sɩsɩ báa wé gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ, ɩmʊ́ wánváa yɩ.
MAT 14:8 Bɩnáábɩ́lɛ́ bú ɩgɔɔ waadásɩ yɩ tɔ́m sɩsɩ ɩ́tɔ sɩsɩ: «Fa ma Yaayá kʊjʊʊ́ tɛ́lɛ́lɛ́-daá cé.»
MAT 14:9 Wúro laakáarɩ waagʊrʊ́. Amá, ńŋɩnáa wooɖuuná zamɔ́ɔ bayáa kɩ ɖíína nɛ́ ɩzá-daá nɛ́, waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ bɔ́kɔ́gɔná aléeré Yaayá kʊjʊʊ́.
MAT 14:10 Ngɛ weedíri bɛkɛ́jɛ Yaayá kʊjʊʊ́ sáráka-daá.
MAT 14:11 Bɔɔgɔ́gɔ́ná kʊjʊʊ́ tɛ́lɛ́lɛ́-daá becéle aléeré, ngɛ ɩlɛ́ wooboná kɩ icéle ɩgɔɔ.
MAT 14:12 Ngɛ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa wɔɔgɔ́nɩ bɔkpɔ́ɔ ɩdɔnʊʊ́ bebí; ngɛ boobó bekéveeri Yeésu.
MAT 14:13 Yeésu waanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩɖɛ́ɛ faɖáma-daá ɩgɔjɔɔ́ɔ ɩlaná ɩráa bolíni. Zamɔ́ɔ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ kɩɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩwá-daá kifu yɩ.
MAT 14:14 Yeésu weedí kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá nɛ́, ngɛ waana zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ. Ngɛ kɩdɛ́ɛ tɔ́m waalá yɩ kʊnyɔḿ. Ngɛ waawáázɩ bɛdɛ́ɛ kʊdɔndɩnáa.
MAT 14:15 Ɖaanɩ́ŋa waalá nɛ́, ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́jɔɔ́na tɛ́ɛ́dɩ bolíni, ngʊ́ kɩɩɖáánɩ, bɩlɛ́ nɛ́, feeri zamɔ́ɔ kɩɖɛ́ɛ tɛɛbíízi-daá kɩkámʊ́ kíɖíím kiɖi.»
MAT 14:16 Amá, Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bobó ɖeelí, mɩ́dɩtɩŋa ɩva wɛ kíɖíím beɖi.»
MAT 14:17 Ńna gɛ bɛlɛ́ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ gɛ ɖɔ́jɔ́ cé.»
MAT 14:18 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgɔná ma kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ amʊ́ cé.»
MAT 14:19 Ngɛ waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ zamɔ́ɔ ɩcɔ́ɔ adɛ nyɩ́ɩ́dɩ-rɔ. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ amʊ́, ɩsá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ wɛɛbɛlɩ́ kpɔ́nɔ́wá, ɩkpɔ́ɔ tɩ icéle ɩwanbaaráa batára zamɔ́ɔ.
MAT 14:20 Barɩ́ŋa bɔɔdɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ. Fɔɔlásɩ sɩɩga wanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ nɛ́ woozu ɖɔkɩ́nɩ fuú na natɩ́lɛ.
MAT 14:21 Abaaláa nyazɩ mííli nɔɔ́nʊ́wá bɩlɛ́ weeɖi ná kíɖíím bɩḿ, ngʊ́ badakála aláa na bíya.
MAT 14:22 Bɩlɛ́ bɩɩjáŋ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waajáárɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ bákpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bɛtɛ ɩmʊ́ nɩ́bááwʊ bɛtɛsɩ ná fɔɔlʊʊ́ kɩɩganáa. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, ɩmʊ́ iyéle zamɔ́ɔ ɩya ɖamá.
MAT 14:23 Weeyéle zamɔ́ɔ ɩya ɖamá bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagba bʊ́ʊ-daá sɩ ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ. Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ɩwɛ ńna iriké.
MAT 14:24 Kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wáńláná laadɔ́ɔ bolíni bɩka lɩ́m wángʊrʊ́ʊ bínÿoó kɩ, káma, fefelimá wónÿoó kɩ.
MAT 14:25 Asʊbáa gɛ Yeésu wɔɔgɔ́nɩ ɩwanbaaráa-jɔ́ wánganʊŋ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-rɔ.
MAT 14:26 Wanbaaráa waana yɩ wánganʊŋ́ lɩ́m-rɔ nɛ́, nɩdáárɛ waazʊ́ʊ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ásɩ́náálɩ́ɩ gɛ!» Ngɛ baabáázɩ agogo.
MAT 14:27 Ńna‑ńna Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, mɔ́ɔ́ gɛ, ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ.»
MAT 14:28 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, a toovonúm nyánáábɩ́lɛ́, fa ma nɩ́bááwʊ manʊ́ŋ lɩ́m-rɔ mɔgɔ́nɩ nyɔ́jɔ́.»
MAT 14:29 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kɔnɩ.» Ngɛ Pétro waalɩ́ɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá, wánnʊŋɛ́ lɩ́m-rɔ wɛ́nɖɛɛ́ Yeésu-jɔ́.
MAT 14:30 Amá, waana fefelimá-dɛ́ɛ ɖóni nɛ́, ngɛ nɩdáárɛ waazʊ́ʊ yɩ. Ńna gɛ waabáázɩ lɩ́m-daá tím. Ngɛ woogóo sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, lɛɛ ma.»
MAT 14:31 Ńna‑ńna gɛ Yeésu wɔɔlɔ nʊ́ʊ́nɩ ɩɖɔ́kɩ Pétro, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ, ngbaalá nyáálá síka.»
MAT 14:32 Baabɩ́sɩ bakpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá nɛ́, ngɛ fefelimá waazála.
MAT 14:33 Ngɛ wenbá bɔwɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá nɛ́ boogúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ bɔtɔ́ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
MAT 14:34 Bɛɛdɛ́sɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ bɩtɛ́ nɛ́, baadála Genezarɛ́ɛtɩ laadɔ́ɔ-daá.
MAT 14:35 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá ɩráa waadɩlɩ́ yɩ, ngɛ beegíli befééri ɩráa fáráńdɩ́ kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩdaá, ngɛ bɔɔgɔná yɩ kʊdɔndɩnáa rɩ́ŋa.
MAT 14:36 Ngɛ baavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íyele kʊdɔndɩnáa itekiná báa ɩdɛ́ɛ tóko njʊ́ʊ́rɛ riké. Ngɛ wenbá barɩ́ŋa beedekiná nɛ́, baawáa.
MAT 15:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa waalɩɩná Yerusalɛ́ɛm bɔkɔ́nɩ Yeésu-jɔ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAT 15:2 «Ngbaalá gɛ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa tónvúu caájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ. Káma, bádánzam banʊ́ʊ́zɩ naanɩ́ beɖi kíɖíím.»
MAT 15:3 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ní, we-rɔ gɛ mɩ́nÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará mɩ́dɛ́ɛ taáɖɛ-rɔ.
MAT 15:4 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Ɖɔɔzɩ ngɔɔ na njaa,” ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: “Weení waalá ɩgɔɔ yáá ɩjaa láálɩ́ nɛ́ mɔɔ́na bakʊ yɩ.”
MAT 15:5 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ndɔ́m sɩsɩ a ɩrʊ́ wɔɔdɔ́ ɩgɔɔ yáá ɩjaa sɩsɩ: “Wenbí máázɩ́ɩ sɩ malá nya kʊjɔɔwʊ na bɩsɩná nya nɛ́, mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ bɩ malá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ,”
MAT 15:6 mɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bidokúti bɩbɔ́ɔ́zɩ bʊdʊ́ʊ ɩɖɔ́ɔ́zɩ ɩjaa. Bɩlɛ́ gɛ mɩ́dɛ́ɛ taáɖɛ-rɔ, mɩ́nɖɩ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
MAT 15:7 Munáávikíwá bana ɖɔ́, Esáya waabá ɩwɛná toovonúm waaŋmatɩná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ ɩŋmátɩ mɩ́dɔ́m nɛ́; káma, waaŋmátɩ sɩsɩ:
MAT 15:8 “Na ntɔɔ́nɩ gɛ zamɔ́ɔ kɩna kɩ́nÿaanáa máyɩ́ɖɛ, amá, kiwenbiré cɔɔ́ɔ na ma bolíni.
MAT 15:9 Faala gɛ bánlám sɩsɩ bɛ́nzɛɛ́ ma, káma, wentí bánwɩlɩ́ɩ nɛ́ kɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ mará gɛ.”»
MAT 15:10 Ngɛ Yeésu waayáa zamɔ́ɔ ɩtɔ́ kɩ sɩsɩ: «Iwélesi ɩnɩ́ɩ ma kazɔ́ɔ.
MAT 15:11 Bɩdɛkɛ́ɛ wenbí bɩ́nzʊʊ́ ɩrʊ́ nɔɔ́-daá nɛ́ wénÿelíi kʊ ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, amá, wenbí bɩ́nlɩɩ́ ɩnɔɔ́-daá nɛ́ gɛ.»
MAT 15:12 Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyáádɩ́lɩ́ sɩsɩ wentí nyááŋmátɩ nɛ́, tɩɩgʊ́sɩ Faríizi ńba laakáarɩ?»
MAT 15:13 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɩɩwʊ́ wenkí kɩrɩ́ŋa Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ toɖúu kɩ nɛ́, bɛ́ngbɛzɩ́ɩ kɩ.
MAT 15:14 Iyéle wɛ, njɛma wéngeti kʊ njɛma. Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ a njɛm wéngeti kʊ njɛm, bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bánzalɩ́ɩ bɔɔwʊ́-daá gɛ.»
MAT 15:15 Ńna gɛ Pétro sɩsɩ: «Lɩzɩ́ ɖáa tɔ́m nyɛ́ɛ́gɛ́ɛ́zɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́ tugutoluú.»
MAT 15:16 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «A bɩlɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́vɛ́yɩ́na tɩlɩ́ɩ?
MAT 15:17 Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nzʊʊ́ nɔɔ́-daá nɛ́, bíndím lóódi-daá gɛ na bɩlɩ́ɩ bɩɖɛ́ɛ ɖɩyáásʊ́-daá?
MAT 15:18 Amá, wenbí bɩ́nlɩɩ́ ɩrʊ́ nɔɔ́-daá nɛ́, wánlɩɩnáa wenbiré-daá gɛ. Ngɛ bɩlɛ́ bínÿelíi kʊ gɛ ɩrʊ́ fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
MAT 15:19 Bɩlɛ́ nɛ́, wenbiré-daá gɛ lomaazɛ́ tɩtɛ ńná wánlɩɩnáa: bɛɛ ɩráa kʊ́ʊ, ɩrʊ́ ɩlɩ́ɩ ɩwaalʊ́ yáá ɩɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́, wásangarɩ́tɩ, ŋmɩɩlɩ́m, seríya tɩtɛ ńgɩ, na ɩráa tʊ́ʊ́dɩ.
MAT 15:20 Wenbí bínÿelíi ɩrʊ́ fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Amá, ɩrʊ́ iɖi kíɖíím ɩdasám ɩnʊ́ʊ́zɩ ténÿelí ɩ́dánlaḿ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
MAT 15:21 Yeésu waalɩ́ɩ ńna nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ fáráńdɩ́.
MAT 15:22 Ngɛ Kanáanɩ alʊ́ naárʊ ɩwɛ fáráńdɩ́ kɩḿ kɩdaá nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́ wóngoó sɩsɩ: «Nɩɩ mágʊnyɔḿ, Kʊ́bɔnɩ́, Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́. Zííni ɩbaná kɩ́njaarɩ́ mɛwɛɛlɛ́ɛ.»
MAT 15:23 Amá, Yeésu tobúsi yɩ báa tɔ́m bú. Ɩwanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔɔ yɩ, káma, ivóo ɖáa wánjaarɩ́ ɖáa na agogo.»
MAT 15:24 Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Israyɛ́ɛlɩ fééni tɩɩdɛlɛ́ŋ nɛ́ tiriké tɩrɔ gɛ beegédiri ma.»
MAT 15:25 Amá, alʊ́ ceení wɔɔgɔ́nɩ isóm waazá-daá wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, lɛɛ ma.»
MAT 15:26 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩvɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ sɩsɩ bɔkpɔ́ɔ bíya-dɛ́ɛ kíɖíím bɔlɔ fáa‑bíya.»
MAT 15:27 Ngɛ alʊ́ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, amá, fáa‑bíya wánjalaazɩ́ cʊ́kɔ wenkí kɩ́nlɩɩ́ sɩdɩnáa-dɛ́ɛ tébíri-rɔ bɩ́nzalɩ́ɩ nɛ́ sínɖíi.»
MAT 15:28 Ńna gɛ Yeésu woobúsi alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɔɔɖɔ́ɔ. Ɩsɔ́ɔ ɩ́fá nya wenbí nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ nɛ́.» Sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩwɛɛlɛ́ɛ waagáwaa.
MAT 15:29 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-jɔ́. Ngɛ waagba bʊ́ʊ-daá ití ɩcɔ́ɔ.
MAT 15:30 Ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́ kɩ́gana nʊvɔ́-dɩnáa na njɛma na wenbá biilí wɛ nɛ́, na komóomúsi, na kʊdɔndɩnáa nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ. Ngɛ bɔɔgɔná wɛ basɩ́ɩ Yeésu nʊvɔ́-jɔ́. Ngɛ Yeésu waawáázɩ wɛ.
MAT 15:31 Bɩɩlá zamɔ́ɔ mááɖé kɩɩna komóomúsi wánŋmatɩ́ nɛ́, na wenbá biilí wɛ nɛ́ baawáa nɛ́, na nʊvɔ́-dɩnáa wánnʊŋɛ́ bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na njɛma wánnáa nɛ́. Ngɛ zamɔ́ɔ kɩḿ kɩɩɖɔ́ɔ́zɩ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
MAT 15:32 Ngɛ Yeésu waayáa ɩwanbaaráa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Zamɔ́ɔ kɩna kɩjɔɔ́ɔ ma kʊnyɔḿ, káma, wɛ́ náádoozo nbɩlɛ́ kʊwɛ mɔ́jɔ́ nɛ́, ngʊ́ kɩvɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ sɩ kiɖi. Mádánjaa mɔdɔ́ kɩ sɩsɩ kíkpe bɩka kideɖi nabʊ́rʊ, na kɩ́kɔkɔ́nɩ kɩwɩ́ɩ nɩ́bááwʊ-daá.»
MAT 15:33 Ngɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Lé gɛ ɖónÿuú na kpɔ́nɔ́wá faɖáma kɩna kɩdaá bɩtála zamɔ́ɔ ńŋɩnáa kɩna ɖɔ́ kiɖi kɩfɔ́ɔ.»
MAT 15:34 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́wá nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́wɛná.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɩrɔ lʊbɛ na tiiná yáawá cʊ́kɔ ɖɔ́.»
MAT 15:35 Ngɛ weeyéle zamɔ́ɔ ɩcɔ́ɔ adɛ.
MAT 15:36 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá lʊbɛ tɩḿ na tiiná amʊ́. Waazá Ɩsɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ tɩ ɩkpɔ́ɔ icéle ɩwanbaaráa batára zamɔ́ɔ.
MAT 15:37 Barɩ́ŋa bɔɔdɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ. Fɔɔlásɩ sɩɩga wanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ nɛ́, woozu ɖɔkɩ́nɩ lʊbɛ.
MAT 15:38 Abaaláa mííli nɔɔ́náázá weeɖi ná kíɖíím bɩḿ, ngʊ́ badakála aláa na bíya.
MAT 15:39 Yeésu weeyéle zamɔ́ɔ ɩya ɖamá wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩɖɛ́ɛ Magadáanɩ fáráńdɩ́-daá.
MAT 16:1 Faríizi ńba na Sadusée ńba woogóduu Yeésu-jɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká. Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ ɩ́la maamááci nakɩ́rɩ kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́.
MAT 16:2 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «A ɖaanɩ́ŋa waalá, mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ́dáá wɛ́njɛ́m káma, ŋmɩ́ńdɩ wɛɛzɛ́ɛ.”
MAT 16:3 Bɩka tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “Sinje ɩsɔ́ɔ́dáá fɛ́yɩ́ ɖéyí‑ɖéyí, káma, biivu ɩsɔ́ɔ́dáá, bɩraajɛmáa.” Bɩlɛ́ gɛ mɩ́nyɩ mɩ́nbɛɛŋnáa ɩsɔ́ɔ́dáá mɩ́nɖaazɩ́ sáátɩwá. Amá, wentí tɩ́nlám lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ gɛ mɩ́ɩ́sɩ.
MAT 16:4 Zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa badaavé bɩka bádánzɩŋná Ɩsɔ́ɔ riké nɛ́, bɔ́nbɔɔzɩ́ maamááci. Amá, Ínúusa-dɛ́ɛ maamááci baasí, bádánnáa nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ.» Ngɛ Yeésu weeyéle wɛ ńna ɩɖɛ́ɛ.
MAT 16:5 Wanbaaráa wɛɛdɛ́sɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ nɛ́, bɔɔzɔ́ɔ bɔdɔkpɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá.
MAT 16:6 Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩlá laakáarɩ na Faríizi ńba na Sadusée ńba-dɛ́ɛ faadɩ́nɩ bónnuudináa kpɔ́nɔ́ mʊlʊ́m nɛ́.»
MAT 16:7 Yeésu wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, wanbaaráa waamáázɩ sɩsɩ bɛḿ bɔdɔkpɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá-rɔ gɛ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́.
MAT 16:8 Amá, Yeésu waadɩlɩ́ bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ, ngbaalá gɛ mɩ́ɩ́máázɩ sɩsɩ mɩ́dɔkɔ́gbɔɔ kpɔ́nɔ́wá-rɔ nɛ́ gɛ.
MAT 16:9 Mɩ́dánɩɩ tá kazɔ́ɔ? Mɩ́raadɔɔzɛ́ɛ kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá ɩráa mííli nɔɔ́nʊ́wá wɔɔdɔ́ɔ bɩka nɛ́, na kpɔ́nɔ́ ɖɔkɩ́nɩ nŋɩ́nɩ́ bɩɩga ɩkpɔ́ɔ ɩkpɛdɩ́na nɛ́?
MAT 16:10 Yáá mɩ́raadɔɔzɛ́ɛ kpɔ́nɔ́wá lʊbɛ ɩráa mííli nɔɔ́náázá wɔɔdɔ́ɔ bɩka nɛ́, na kpɔ́nɔ́ ɖɔkɩ́nɩ nŋɩ́nɩ́ bɩɩga ɩkpɔ́ɔ ɩkpɛdɩ́na nɛ́.
MAT 16:11 Nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́dábɩ́ɩ́zɩ ɩnɩ́ɩ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ kpɔ́nɔ́wá-dɛ́ɛ ńdɩ gɛ mánŋmatɩ́ sáátɩ wenkí mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́la laakáarɩ na Faríizi ńba na Sadusée ńba-dɛ́ɛ faadɩ́nɩ bónnuudináa kpɔ́nɔ́ nɛ́.»
MAT 16:12 Ńna gɛ baanɩ́ɩ sɩsɩ ɩdɔtɔ́ sɩsɩ bála laakáarɩ na faadɩ́nɩ bónnuudináa kpɔ́nɔ́ nɛ́, amá, Faríizi ńba na Sadusée ńba-dɛ́ɛ wentí bánwɩlɩ́ɩ ɩráa nɛ́ gɛ báláná laakáarɩ.
MAT 16:13 Yeésu waadála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ wentí wúro Filíipu waama tɩ nɛ́ tɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́-daá nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɩráa-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá, weení gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ kɛ́ɛ.»
MAT 16:14 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ gɛ Yaayá, nɛbɛ́rɛ sɩsɩ Elíya, nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ nyánáábɩ́lɛ́ Yeremíya yáá anɖébi naárʊ.»
MAT 16:15 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ ní, weení gɛ mɛ́gɛ́ɛ.»
MAT 16:16 Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ Biyaalʊ́.»
MAT 16:17 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, Ínúusa biyaalʊ́, nyóóyúú wenbi‑niíni káma, bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ waawɩlɩ ná nya wentí nyááŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, amá, Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ gɛ.
MAT 16:18 Ngɛ mɔ́ɔ́ ménveerím nya sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ Bʊ́ʊ́rɛ gɛ, ngɛ bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ gɛ sɩ mama mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya. Sɩ́m tɩtɩŋa na bɩdɛ́ɛ yíko bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlá kɛ nabʊ́rʊ.
MAT 16:19 Ménjelíi nya Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ sááfɩwá. Wenbí sɩ nvɔ́kɩ bɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bɔ́ngɔvɔkɩ́ bɩ ɩsɔ́ɔ́dáá; bɩka wenbí sɩ nbóɖi bɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bóngoboɖí bɩ ɩsɔ́ɔ́dáá.»
MAT 16:20 Ńna gɛ waabásɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ békefééri naárʊ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Lɛɛrʊ́.
MAT 16:21 Sɩɩná sáátɩ kɩḿ gɛ Yeésu waabáázɩ ɩwanbaaráa wɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ ɩmʊ́ ibó Yerusalɛ́ɛm ɩna wahála ɖabata Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa, na sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa, na Mará wɩlɩɖáa nʊ́ʊ́zɩ-daá; bakʊ ɩmʊ́, amá, wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ, ɩmʊ́ wánbɩsɩ́ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
MAT 16:22 Ńna gɛ Pétro waanára yɩ ɩlɩɩná kpɔ́mɔ́ɔ́, ngɛ weegiziná yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ wénveríi nyɔ́rɔ́, Ɖádʊ́ʊ. Aayɩ́, wentí nyánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, tɩ́dɔ́nmɔɔná nya.»
MAT 16:23 Amá, Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «Laná ma bolíni Sitáánɩ! Nyɛ́gɛ́ɛ ma kɔdɔká gɛ mánɩ́bááwʊ-rɔ, káma, nyólomaazɛ́ tɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńná, amá, ɩráa-dɛ́ɛ ńná gɛ agɛ́ɛ.»
MAT 16:24 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ifu ma, íkizi ɩdɩ bɩka ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ikóvú ma.
MAT 16:25 Káma, weení wánjáádɩ sɩ ɩlɛ́ɛ iweezuú nɛ́ wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ, amá, weení wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, wóngoyuú kɩ.
MAT 16:26 Ɩrʊ́ iɖi ɖúúlínya rɩ́ŋa, amá, ɩbɛ́ɖɩ iweezuú nɛ́, we gɛ bɩvɔ́ɔ́zɩrɛ. Yáá we gɛ wánbɩɩzɩ́ ɩfɛ́rɛ na ɩmʊ iweezuú.
MAT 16:27 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wángabɩsɩ́ na ɩjaa-dɛ́ɛ ásícé-daá ɩ́na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá na ɩfɛ́rɛ báa weení bɩlɩɩná wenbí báa weení waalá nɛ́.
MAT 16:28 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ nɛbɛ́rɛ wɛ cé, bádánzɩḿ naanɩ́ bana Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩkɔ́nɩ nyazɩ wúro.»
MAT 17:1 Wɛ́ loɖo wɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ Pétro na Yaakúbu na igoobú Yʊháánɩ bobó bakpa bʊ́ʊ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ-rɔ bɔgɔjɔɔ́ɔ beriké.
MAT 17:2 Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ yáásɩ́ wɛɛgɛ́ɛ baazá-daá ńna. Waazá-daá wénɖée nyazɩ wɩ́sɩ bɩlɛ́, bɩka ɩdɛ́ɛ kpɩná izóóna nɛ́ ɩbá afʊ́lʊ párɩ́‑párɩ́.
MAT 17:3 Ngɛ ɩwanbaaráa toozóóní waana Múúsá na Elíya baaɖʊ balɩ́ɩ bána Yeésu bánŋmatɩ́.
MAT 17:4 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɛ́dɛ́ɛ cénjé cɔwʊ́ʊ wánlám kazɔ́ɔ. A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ, mónzuú kɛ́rɛ́ɛ́zɩ nasúdoozo cé: Nyɔ́ɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Múúsá kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Elíya kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.»
MAT 17:5 Ɩbamáa ŋmatɩrɛ gɛ, ŋmɩnʊʊ́ nakɩ́rɩ kínnyeléɖi nɛ́ woovu bɔrɔ. Ngɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ŋmɩnʊʊ́-daá sɩsɩ: «Ceení gɛ mebiyaalʊ́ weení máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ yɩ nɛ́. Ɩrɔ gɛ mááɖʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m rɩ́ŋa. Ɩnɩɩná yɩ.»
MAT 17:6 Wanbaaráa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, nɩdáárɛ waabá bɩlá wɛ, ngɛ boovu bolóódi-rɔ babá bɛnyɛ́ adɛ.
MAT 17:7 Amá, Yeésu woogóduu bɔjɔ́ itekiná wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgʊrʊ́, nɩdáárɛ ɩ́kalá mɩ́ɩ.»
MAT 17:8 Baagʊ́sɩ ɩzá nɛ́, badana naárʊ, Yeésu riké gɛ baana.
MAT 17:9 Bɔwɛ béndím bʊ́ʊ nɛ́, ngɛ Yeésu waabásɩ wɛ sɩsɩ: «Íkefééri naárʊ wenbí bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ cé nɛ́, hálɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩkɔ́nɩ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
MAT 17:10 Ńna gɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «We-rɔ gɛ Mará wɩlɩɖáa wánŋmatɩ́ sɩsɩ asée Elíya wɔ́ńgɔ́nɩ́ naanɩ́.»
MAT 17:11 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Toovonúm, Elíya wɔ́ngɔnɩ́ na ɩnyɔ́ɔ́zɩ báa wenbí.»
MAT 17:12 Amá, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Elíya wɔ́ńgɔ́nɩ́. Badatɩlɩ́ yɩ, ngɛ baala ná yɩ wenbí bolowú fáa bɩ nɛ́. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩna wahála bɔjɔ́.
MAT 17:13 Ńna gɛ wanbaaráa waadɩlɩ́ sɩsɩ Yaayá-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ wɔ́ndɔ́m.
MAT 17:14 Yeésu na ɩwanbaaráa baadála zamɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, ngɛ ɩrʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩká ɩɖʊná Yeésu ɩzá-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ:
MAT 17:15 «Kʊ́bɔnɩ́, nɩɩ mebiyaalʊ́ kʊnyɔḿ, kazáladɛ́ɛ́dɩ wɛná yɩ wɛ́nÿɛlɛ́m páá. Wándárázálɩ́ɩ nimíni yáá lɩ́m-daá gɛ.
MAT 17:16 Mɔ́ɔ́gɔ́ná yɩ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa-jɔ́, amá, badabɩ́ɩ́zɩ bawáázɩ yɩ.»
MAT 17:17 Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa badafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɩka badaavé nɛ́! Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ mógúti mɔjɔ́ɔ mɩ́jɔ́. Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ mógúti mɔɖɔ́kɩ mɩ́ɩ. Ɩgɔná ma bú ɩmʊ́ cé.»
MAT 17:18 Ngɛ Yeésu waagazɩ́ zííni kɩ́njaarɩ́ bú ɩmʊ́ nɛ́ kɩcáŋ kɩlɩ́ɩ ɩrɔ, bú ɩcáŋ ɩwáa ńna‑ńna.
MAT 17:19 Ngɛ wanbaaráa woogóduu Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ bána yɩ beriké nɛ́ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖádabɩ́ɩ́zɩ ɖɩɖɔ́ɔ zííni kɩḿ.»
MAT 17:20 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Káma, mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa waadála báńŋɩ́náyɔ́ɔ bú, mɩ́ndɔ́m bʊ́ʊ kɩna sɩsɩ kpɛzɩ́ nyádɩ cé ngózuu lí. Bɩka bifu bɩlá bɩlɛ́. Nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ sɩsɩ mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá nɛ́. [
MAT 17:21 Amá, na sʊlʊ́ńdɩ na nɔɔ́ fɔkɩ́ gɛ bánbɩɩzɩ́ bɔɖɔɔná zííni ńŋɩnáa kɩna.]»
MAT 17:22 Boduuzée Galilée ńna gɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle ɩráa,
MAT 17:23 bɛlɛ́ bángʊ́ʊ yɩ, amá, toozo wɩ́rɛ wénvém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.» Ńna gɛ wanbaaráa waabá basʊ́ʊ kaanɩŋá.
MAT 17:24 Baadála Kapɛrɩnawʊ́m nɛ́, ngɛ wenbá bɔ́nbɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá lanpóo nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ Pétro sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɛ́nvɛrɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá lanpóo?»
MAT 17:25 Ngɛ Pétro sɩsɩ: «Ɩɩ́n, wɛ́nvɛrɩ́ɩ.» Yeésu waadála ɖaána nɛ́, ngɛ wɛɛdɛ nɩ́bááwʊ ɩbɔ́ɔ́zɩ Pétro sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, sɩsɩ wé gɛ nyánmaazɩnáa tɔ́m tɩna: wenbá-jɔ́ gɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé wúrowá wánmʊ́ʊ lanpóo. Tɛ́ɛ́dɩ-bíya yáá ɩgɔma-jɔ́.»
MAT 17:26 Ngɛ woobúsi sɩsɩ ɩgɔma. Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ tɩ́lásɩ sɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ bíya ɩfɛ́rɛ lanpóo.
MAT 17:27 Amá, na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩwɩ́ɩ́zɩ wɛ nɛ́, bo ngɔ́lɔ́ kolɔɔ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-daá. Fulú tińɖe kaɖaa ńɖɛ sɩ nbúu ɖɛ nɛ́ ɖɩnɔɔ́, nyánnáa liideé weená nɔ́ɔ́ bɩ́nbɔɔzɩ́ mána nya sɩ ɖɩfɛrɛ ná lanpóo nɛ́. Kpɔɔ yɛ nbó nvɛ́rɛ mána nya.»
MAT 18:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ wanbaaráa woogóduu Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Weení gɛ kʊ́bɔnɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
MAT 18:2 Ngɛ Yeésu waayáa bú naárʊ ɩkɔná yɩ bɔlɔwʊtáá
MAT 18:3 ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a mɩ́dɛkɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ nyazɩ bíya, mɩ́dánzʊʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAT 18:4 Bɩlɛ́ nɛ́, weení wánvʊʊzɩ́ ɩdɩ nyazɩ bú ceení nɛ́, wónÿuúu kʊ kʊ́bɔńdɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAT 18:5 Weení waamʊ bú ńŋɩnáa ceení ɩgɔ́ńdɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, mádɩtɩŋa gɛ waamʊ.»
MAT 18:6 «Weení rɩ́ŋa sɩ iyéle bíya bana baava ma toovonúm nɛ́ badaá naárʊ ɩlá alaháácɩ́ nɛ́, a baadaná bʊdʊ́ʊ lowú namɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ bɔlɔ tenkú-daá, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí.
MAT 18:7 Nbusú ɖamáa na nya ɖúúlínya, ńŋɩnáa nyénÿelíi ɩráa wánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɛ́! Wenbí bínÿelíi na ɩrʊ́ ɩyɩ́sɩ nɛ́, tɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ, amá, nbusú na weení wénÿelíi ɩrɔwʊ́ ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
MAT 18:8 A bɩgɛ́ɛ nyánʊ́ʊ́nɩ yáá nyɔ́nʊvɔ́rɛ wénÿelíi kʊ gɛ nyánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ, cɛ ɖɛ nbɛ́ɖɩ bolíni; káma, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nzʊ́ʊ arɩjáńna-daá nʊ́ʊ́nɩ yáá nʊvɔ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ fɛ́yɩ́, bɩkɩlɩ ná nyánʊ́ʊ́zɩ lɛ́ɛ́nɩ́, yáá nyɔ́nʊvɔ́ lɛ́ɛ́nɩ́ wɛ bɩka nzʊ́ʊ azáába nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ ɩdaá.
MAT 18:9 A nyáázɩ́rɛ wénÿelíi kʊ gɛ nyánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ, lɩzɩ́ ɖɛ nbɛ́ɖɩ bolíni; bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nzʊ́ʊ arɩjáńna-daá na ɩzɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ bɩkɩlɩ ná alɛ́ɛ́nɩ́ awɛ bɩka nzʊ́ʊ azáába nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ ɩdaá.»
MAT 18:10 «Ɩlá laakáarɩ. Ɩ́kɛkpɛɛná bíya bɛḿ badaá naárʊ, káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ báa sáátɩ wenkí bɛdɛ́ɛ malááyɩ́kawá sɩ́ŋɛ́ɛ Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ waazá-daá gɛ.
MAT 18:11 [Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlɛ́ɛ wenbá bɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́.]
MAT 18:12 Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ wé tɔ́m tɩna sɩ mɛgɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩrɔ. A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɩrʊ́ wɛná fééni nɩɩ́nʊ́wá, ngɛ tɩdaá kʊ́ɖʊḿ wɛɛdɛlɛ́ŋ, ídénÿelí nɩɩ́nʊ́wá kʊ́ɖʊḿ fɛ́yɩ́ tɩna bʊ́ʊ-rɔ ɩɖɛ́ɛ ɩkájaa weení wɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́?
MAT 18:13 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a bɩgɛ́ɛ waana yɩ, ɩdɛ́ɛ wenbi‑niíni fée kʊ́ɖʊḿ ɩmʊ́ ɩrɔ wángɩlɩ́ɩ nɩɩ́nʊ́wá kʊ́ɖʊḿ fɛ́yɩ́ tɩɩganáa rɩ́ŋa tɩdɛtɛlɛ́ŋ nɛ́-rɔ.
MAT 18:14 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ tánjaa sɩsɩ bíya bɛḿ badaá báa kʊ́ɖʊḿ ɩtɛlɛ́ŋ.»
MAT 18:15 «A bɩgɛ́ɛ ngoobú waayɩsɩná nya, bo ɩjɔ́ nvééri yɩ ɩdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ nyána yɩ mɩ́lɛ́ɛ́nɩ́. A waanɩɩná nya itísi sɩsɩ waayɩ́sɩ, nyáábɩ́sɩ́ná yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nbɩlɛ́.
MAT 18:16 Amá, a ɩdanɩɩná nya, kpɔɔ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ yáá nɔɔ́lɛ ibó ɩna yɩ. Ńna nɛ́, nyóóyúú seríya-dɩnáa nɔɔ́lɛ yáá noódoozo ɩnyɔ́ɔ́zɩ tɔ́m ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waaŋmátɩ nɛ́.
MAT 18:17 A weegízi ɩdanɩɩná wɛ, feeri Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya. A bɩlɛ́ gɛ weegízi ɩdanɩɩná Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya, ɩ́bɩsɩ nya nyazɩ weení waasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ yáá tikée mʊʊrʊ́.
MAT 18:18 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wenbí rɩ́ŋa sɩ ɩfɔ́kɩ bɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé nɛ́, bɔ́nvɔkɩ́ bɩ ɩsɔ́ɔ́dáá; wenbí rɩ́ŋa sɩ ibóɖi bɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé nɛ́, bónboɖí bɩ ɩsɔ́ɔ́dáá.
MAT 18:19 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm ɖʊɖɔ sɩsɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé, a mɩ́dáá nɔɔ́lɛ waalá nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ báa wenbí, Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ wánváa wɛ bɩ.
MAT 18:20 Káma, lénlé ɩráa nɔɔ́lɛ yáá noódoozo woodúúzi na máyɩ́ɖɛ-daá nɛ́, mɔ́wɛ bɔlɔwʊtáá.»
MAT 18:21 Ngɛ Pétro woogóduu Yeésu-jɔ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, a mogoobú wánÿɩsɩnáa ma, bʊrɔ nŋɩ́nɩ́ gɛ mɛ́njɛ́m yɩ. Hálɩ bʊrɔ lʊbɛ yáá wé.»
MAT 18:22 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́dɔ́tɔ́ nya sɩsɩ hálɩ bʊrɔ lʊbɛ, amá, hálɩ niídoozo na saaláa bʊrɔ lʊbɛ.
MAT 18:23 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nyazɩ wúro weení waayáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ bɔ́kɔnɩ batɩ́ ɩmʊ́ kɩmɛ́ beeɖi ɩmʊ́ nɛ́.
MAT 18:24 Waabáázɩ nɛ́ gɛ bɔɔgɔná yɩ ɩrʊ́ naárʊ ɩlɛ́ ɩgɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ liideé tuutúúma.
MAT 18:25 Ɩvɛ́yɩ́na liideé sɩ ɩfɛ́rɛ kɩmɛ́rɛ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ báya yɩ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́, na ibíya na wenbí bɩrɩ́ŋa bɔwɛná nɛ́ bɛfɛ́rɛ ɩgɩmɛ́rɛ.
MAT 18:26 Ńna gɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɛɛjɛ́ ɩsála kʊ́bɔnɩ́ ɩzá-daá ɩɖʊná-rɔ wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: “Ɖiná ma suúru, mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya bɩrɩ́ŋa.”
MAT 18:27 Bɩɩlá ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ kʊnyɔḿ, ngɛ wɛɛjɛ́ yɩ ɩgɩmɛ́rɛ iyéle yɩ ɩɖɛ́ɛ.
MAT 18:28 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ wánlɩɩ́ nɛ́, ngɛ waana ɩɖɔndɩnáa ɩ́na wɛ bánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́ badaá naárʊ, ɩlɛ́ weeɖi yɩ kɩmɛ́rɛ liideé cʊ́kɔyɔ́ɔ. Ngɛ weegbí yɩ wánŋmɩrɩ́ɩ ilowú bɩka wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: “Fɛrɛ ma mágɩmɛ́rɛ.”
MAT 18:29 Ngɛ ɩɖɔndɩ wɛɛjɛ́ ɩsála ɩnʊvɔ́-dɛ wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ: “Ɖiná ma suúru, mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya.”
MAT 18:30 Amá, ɩlɛ́ weegízi. Wooboná yɩ gɛ bɔtɔ sáráka sɩsɩ asée wɛɛvɛ́rɛ ɩmʊ́ ɩgɩmɛ́rɛ.
MAT 18:31 Ɩɖɔndɩnáa waana wenbí bɩɩlá nɛ́, bɛlɛ́ baabá basʊ́ʊ kaanɩŋá. Ngɛ boobó befééri bagʊ́bɔnɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́.
MAT 18:32 Ńna gɛ ɩgʊ́bɔnɩ́ weeyéle bɔkɔná yɩ, ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: “Nyɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kidaavéénúu; mɛ́ɛ́jɛ́ nya nyágɩmɛ́rɛ ɖɩna ɖɩrɩ́ŋa gɛ, káma, nyáávɩ́nɩ ma sɩsɩ mɛ́jɛ nya.
MAT 18:33 Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ńnɩ́ɩ nɖɔndɩ kʊnyɔḿ ńŋɩnáa máánɩ́ɩ nyágʊnyɔḿ nɛ́?”
MAT 18:34 Ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waabá ɩyɛ́ɛ baaná. Ngɛ weeyéle boboná yɩ sáráka baɖʊ yɩ tɩmɛ́ ɖóni‑ɖóni ńná sɩsɩ hálɩ ɩfɛ́rɛ ɩgɩmɛ́rɛ rɩ́ŋa.
MAT 18:35 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Majaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ sɩ ɩlá mɩ́dáá báa weení, a ɩ́dɛ́njɛḿ igoobú bɩtála iwenbiré-daá.»
MAT 19:1 Yeésu wɛɛdɛ́ tɔ́mwá tɩḿ wɩlɩ́ɩ nɛ́, waalɩ́ɩ Galilée laadɔ́ɔ-daá ɩɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ.
MAT 19:2 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woovu yɩ, ngɛ waawáázɩ wɛ ńna.
MAT 19:3 Ńna gɛ Faríizi ńba woogóduu ɩjɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká, ngɛ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ báa we gɛ waalá nɛ́ bʊrɔ?»
MAT 19:4 Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Mɩ́dákála wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ? Baaŋmáa gɛ sɩsɩ bɩgabaazɩya, alʊ́ na abaalʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ.
MAT 19:5 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɛdɛ́ɛ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ bɔcɔ́ɔ, na bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.”
MAT 19:6 Ńna nɛ́, bodokúti bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ ɩkátara wenbí Ɩsɔ́ɔ waadá bɩ nɛ́.»
MAT 19:7 Ngɛ Faríizi ńba wɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «A bɩlɛ́, wé-rɔɔzɩ́ gɛ Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɩ ikízi ɩɖɛɛlʊ́, asée weejéle yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.»
MAT 19:8 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ gɛ Múúsá waava mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ íkizi mɩ́dɛ́ɛ aláa. Amá, bɩgabaazɩya nɛ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bɩvʊnwɛ.
MAT 19:9 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a naárʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ na sɩsɩ alʊ́ waalɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ kɩ́falʊ́, ɩmʊ́ waalɩɩ ná ɩɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́ bɩlɛ́.»
MAT 19:10 Ńna gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ gɛ bɩjɔɔ́ɔ ɩrʊ́ abaalʊ́ na ɩɖɛɛlʊ́ bɔlɔwʊtáá, a ɩrʊ́ tɔkpɔ́ɔ alʊ́, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nbɩlɛ́.»
MAT 19:11 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩráa rɩ́ŋa téndisi, asée wenbá Ɩsɔ́ɔ waava wɛ bɩdɛ́ɛ yíko nɛ́.
MAT 19:12 Ɩramáa nɛbɛ́rɛ wɛ bɔdɔkpɔ́ɔ aláa nɛ́, ɖoo balʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ gɛ badafʊngɛ́ɛ abaaláa; nɛbɛ́rɛ nɛ́, ɩráa waala ná wɛ; nɛbɛ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-rɔ gɛ baabɩsɩná badɩ ɩramáa. Weení wéndisí tɔ́m mááŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ ítísi.»
MAT 19:13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya sɩsɩ ɩtɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ na ɩsʊ́lʊ bɔrɔ. Amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wónÿoonáa wɛ.
MAT 19:14 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́. Ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.»
MAT 19:15 Waadɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá.
MAT 19:16 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ abaalʊ́ naárʊ woogóduu ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, kazɔ́ɔ ńbɩ wenbí gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
MAT 19:17 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyɔ́nbɔɔzɩ́ ma kazɔ́ɔ ńbɩ tɔ́m. Kʊ́ɖʊḿ kóŋ́ gɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́. A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nÿuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, la wenbí Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.»
MAT 19:18 Ńna gɛ afobú ɩmʊ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Mará weená.» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́; ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́; ńdánŋmɩɩlɩ; ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ.
MAT 19:19 Ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá na nzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
MAT 19:20 Ńna gɛ afobú ɩmʊ́ sɩsɩ: «Máálá bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa. Wé gɛ bɩɩga ma sɩ mádasɩ malá.»
MAT 19:21 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nzɩ́ɩ́zɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bo nÿá wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ nva kadanbʊrʊ́sɩ na nÿuú ɖɔ́ɔ́lɛ ɩsɔ́ɔ́dáá. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́, na ngɔ́nɩ nvu ma.»
MAT 19:22 Afobú ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá ɩɖɛ́ɛ ɖɛfɛɛ, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
MAT 19:23 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ iyuú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
MAT 19:24 Máádásɩ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
MAT 19:25 Wanbaaráa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ bítí bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.»
MAT 19:26 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ káálɛ.»
MAT 19:27 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖufu nya nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖɛ́ndɛnáa.»
MAT 19:28 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ ɖúúlínya kɩ́falʊʊ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩlá kɩ nɛ́ kɩdaá, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔ́njɔwʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ásícé kowuro-gbelé-daá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá míívú ma nɛ́ ɖʊɖɔ mɩ́njɔwʊ́ʊ kowuro-gbelásɩ fuú na nasɩ́lɛ-daá ɩfʊʊná Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ.
MAT 19:29 Ngɛ bɩlɛ́ gɛ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya yáá fásɩ máyɩ́ɖɛ-rɔ nɛ́, wóngoyuú bɩdɛ́ɛ nɩɩ́nʊ́wá na ɩtásɩ iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
MAT 19:30 Amá, ɖabata wenbá lɛlɛɛɖɔ́ bɛdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bekpííri; bɩka ɖabata wenbá beegbííri lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩkɔ́nɩ bɛtɛ nɩ́bááwʊ.»
MAT 20:1 «Ɩbɛ́ɛ wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́: Ɖaána-dʊ́ʊ naárʊ waalɩɩ ná tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ sɩ ɩcáa tɩmɛlanɖáa balá yɩ tɩmɛ́rɛ ɩdɛ́ɛ víinyi fɔɔ́-daá.
MAT 20:2 Ɩ́na tɩmɛlanɖáa baaŋmátɩ bɩsáa sɩsɩ wɩ́rɛ, ɩmʊ́ wɛ́nvɛrɩ́ɩ báa weení wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé. Ngɛ weeyéle bɛɖɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ lám víinyi fɔɔ́-daá.
MAT 20:3 Tɛ́ɛrɛ́ kéréfu kééníré waadálɩɩ nɛ́, ngɛ waana nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ bazɩ́ŋɛ́ɛ wɔnɔɔ́-daá bádánlaḿ neɖére,
MAT 20:4 ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: “Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ibó mɛ́dɛ́ɛ víinyi fɔɔ́-daá ɩkála tɩmɛ́rɛ. Mɛ́nvɛrɩ́ɩ mɩ́ɩ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́.”
MAT 20:5 Ngɛ bɛlɛ́ bɛɛɖɛ́ɛ. Ɩdaawʊ́ na kéréfu natúdoozo ɖaanɩ́ŋa waadálɩɩ nɛ́, ngɛ waadálaḿ bɩlɛ́ nɔ́ɔ́.
MAT 20:6 Ɖaanɩ́ŋa-rɔ kéréfu natʊ́nʊ́wá gɛ waadálɩɩ. Ngɛ wɔɔdɔ́mɔɔná tɩmɛlanɖáa nɛbɛ́rɛ kadɔ́ɔ-daá. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: “We-rɔ gɛ ɖoo tɛ́ɛrɛ́ mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ ńna bɩka mɩ́dánlaḿ neɖére.”
MAT 20:7 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: “Naárʊ tɔkpɔ́ɔ ɖáa sɩsɩ ɖíbo ɖɩlá yɩ tɩmɛ́rɛ.” Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: “Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ibó mɛ́dɛ́ɛ víinyi fɔɔ́-daá.”
MAT 20:8 Ɖaanɩ́ŋa waalá nɛ́, ngɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ waayáa ɩdɛ́ɛ tɩmɛ́ bɛɛŋɩrʊ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Yaa tɩmɛlanɖáa bɩka njéle báa weení ɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé. Baazɩ ná wenbá biigbiiriná wɛ nɛ́, bɩka ndɛɛzɩ ná wenbá baaɖáa nɛ́.”
MAT 20:9 Wenbá baabáázɩ tɩmɛ́rɛ ɖaanɩ́ŋa kéréfu natʊ́nʊ́wá nɛ́ bɔɔgɔ́nɩ. Ngɛ baamʊ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé.
MAT 20:10 Bɩɩdála wenbá baaɖáa nɛ́, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ bánmʊ́ʊ bɩcɛzɩ́ baaganáa, amá, bɛḿ ɖʊɖɔ baamʊ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé gɛ.
MAT 20:11 Baamʊ yɛ nɛ́, bánŋmɩɩdɩnáa ɖaána-dʊ́ʊ sɩsɩ:
MAT 20:12 “Bana ɖɔ́ beegbííri bɔkɔ́nɩ nɛ́, áwa kʊ́ɖʊḿ gɛ baalá tɩmɛ́rɛ, ngɛ nyɛ́nvɛrɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáálá tɩmɛ́rɛ na fifíni wɩ́rɛ rɩ́ŋa nɛ́ ɖána wɛ ɖéyí‑ɖéyí?”
MAT 20:13 Amá, ɖaána-dʊ́ʊ woobúsi badaá kʊ́ɖʊḿ sɩsɩ: “Mɔɖɔndɩ, módomúúli nya! Ɖáávʊ́ńŋmátɩ bɩsáa sɩsɩ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé gɛ mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya!
MAT 20:14 Mʊ nyɛ́dɛ́ɛ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ liideé bɩka nɖɛ́ɛ. Mɛ́nvɛrɩ́ɩ nyána tɩmɛlanɖʊ́ méégbííri mɔgbɔ́ɔ yɩ nɛ́ ɖéyí‑ɖéyí.
MAT 20:15 Bɩdafa ma nɩ́bááwʊ sɩsɩ máláná mɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́? Yáá máálá waaganáa kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ nyánlám sʊ́ʊ́zɩ.”»
MAT 20:16 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wenbá beegbííri nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bɛtɛ nɩ́bááwʊ; bɩka wenbá bɛɛdɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, bekpííri.»
MAT 20:17 Yeésu wángbáa Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ fɔɔlʊʊ́ ɩ́na wɛ bánnʊŋɛ́ bɩka wénveerím wɛ sɩsɩ:
MAT 20:18 «Iwélesi ma kazɔ́ɔ, ɖángbáa Yerusalɛ́ɛm. Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa, na bakʊ ɩdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ bákʊ́ yɩ;
MAT 20:19 na bɔkpɔ́ɔ yɩ becéle wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ sɩsɩ bámʊ́ŋ yɩ, bamá yɩ, baká yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Amá, wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
MAT 20:20 Ńna gɛ Zebedée biyaalɩnáa ɩgɔɔ woogóduu Yeésu-jɔ́ ɩ́na ibíya. Ngɛ woozóm waazá-daá sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ nabʊ́rʊ.
MAT 20:21 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ.» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá, nÿéle mebiyaalɩnáa nɔɔ́lɛ bana badaá kʊ́ɖʊḿ ɩcɔ́ɔ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, waaganáa nyánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ.»
MAT 20:22 Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́. Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩnyɔ́ɔ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́?» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, ɖánbɩɩzɩ́.»
MAT 20:23 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nnyɔɔ́ máwahála kagbɔ́ɔ, amá, a bɩɩga weení ɩcɔ́ɔ mánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú yáá nɩbɩɩwʊ́-rɔ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mánváa kʊ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ adá. Wenbá Majaa waagbɩ́ɩ́rɩ yɛ ɩsɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩ bafa yɛ.»
MAT 20:24 Wanbaaráa fuú baaganáa waanɩ́ɩ wentí nɔɔ́lɛ bana bɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, ngɛ bɛɛyɛɛ ná wɛ baaná.
MAT 20:25 Amá, Yeésu waayáa wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ yíriwá-dɛ́ɛ wúrowá wánnaazɩ́ bɛdɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa gɛ na bɛdɛ́ɛ yíko bɩka kʊ́bɔnáa bɛlɛ́ bánwɩlɩ́ɩ wɛ boɖóni.
MAT 20:26 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Hálɩ a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́dáá naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ,
MAT 20:27 bɩka a mɩ́dáá naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ yoḿ.
MAT 20:28 Bɩlɛ́ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ tɔkɔ́nɩ sɩsɩ balá yɩ bɔwʊtá. Amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlá ɩráa bɔwʊtá bɩka ɩkpɔ́ɔ iweezuú ɩfɛrɛ ná ɩráa zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
MAT 20:29 Baalɩ́ɩ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woovu Yeésu.
MAT 20:30 Njɛma nɔɔ́lɛ cɔɔ́ɔ nɩ́bááwʊ-jɔ́ gɛ baanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu wɛ́nɖɛɛ kʊ nɛ́, ngɛ baabáázɩ agogo sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ ɖágʊnyɔḿ.»
MAT 20:31 Ngɛ zamɔ́ɔ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ wɛ sɩsɩ bósu tɔ́m. Amá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bɛlɛ́ baabá bóngoó bínjaarɩ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ ɖágʊnyɔḿ!»
MAT 20:32 Ńna gɛ Yeésu waazɩ́ŋ, ɩyáa wɛ, ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wé gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála mɩ́ɩ.»
MAT 20:33 Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖáázá ifulú.»
MAT 20:34 Bɩɩlá Yeésu kʊnyɔḿ nɛ́, ngɛ weedekiná baazá. Ńna‑ńna gɛ baabáázɩ náa; ngɛ baagʊrʊ́ bofu yɩ.
MAT 21:1 Sáátɩ wenkí baajʊʊná Yerusalɛ́ɛm sɩ batála Bɛtɩfagée tɛɛbiiyá Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ fáráńdɩ́ nɛ́, ngɛ Yeésu weedíri ɩwanbaaráa nɔɔ́lɛ,
MAT 21:2 ifééri wɛ sɩsɩ: «Ibó tɛɛbiiyá kɔwɛ mɩ́ɩ́zá-daá nɛ́ kadaá; mɩ́nnáa baaɖɩ kpangbɔ́ɔ alʊ́ na kobú; ibóɖi sɩ ɩkɔná ma.
MAT 21:3 A naárʊ waaŋmátɩ mɩ́ɩ natɩ́rɩ, ibúsi yɩ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩ.” Bánjáŋ beyéle ɩkɛ́ɖɛɛná sɩ.»
MAT 21:4 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí anɖébi waaŋmátɩ nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ:
MAT 21:5 «Ivééri Siyɔ́ɔnɩ aléeré sɩsɩ: Bɛɛ́ɛ, nyɛ́dɛ́ɛ wúro kɛgɛrɛŋɛ nyɔ́jɔ́. Ɩjɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ bɩka ɩgɔjɔɔ́ɔ na kpangbɔ́ɔ alʊ́ na kobú; fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ bɔ́njɔwʊ́ʊ ɖɛ nɛ́ ɖibú.»
MAT 21:6 Ngɛ wanbaaráa woobó bakála wenbí nɔ́ɔ́ Yeésu waaŋmátɩ wɛ nɛ́.
MAT 21:7 Bɔɔgɔ́gɔ́ná kpangbɔ́ɔ na kobú; ngɛ baalɩzɩ́ bɛdɛ́ɛ kúsúúdi batɩ́nɩ sɩrɔ Yeésu ɩkpa ɩcɔ́ɔ.
MAT 21:8 Ngɛ ɩráa ɖabata bɔwɛ zamɔ́ɔ-daá nɛ́, bɔɔvɔ bogúsúúdi nɩ́bááwʊ-rɔ; nɛbɛ́rɛ waajáa cɔ́kɔ́ bɔlɔ nɩ́bááwʊ-rɔ.
MAT 21:9 Wenbá bɔwɛ waazá-daá na wenbá bɔwɛ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, bóngoó sɩsɩ: «Sám mɔɔ́na kʊ Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́! Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ weení ɩgɛrɛŋɛ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́ alɩbáráka! Bása Ɩsɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí.»
MAT 21:10 Yeésu waazʊ́ʊ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá rɩ́ŋa woodulú bɩka ɩráa wɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Weení gɛ ɩrʊ́ ceení.»
MAT 21:11 Ngɛ zamɔ́ɔ woobúsi sɩsɩ: «Anɖébi Yeésu, Nazarɛ́ɛtɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Galilée laadɔ́ɔ-daá nɛ́ ńnɩ́ gɛ.»
MAT 21:12 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɩɖɔ́ɔ wenbá barɩ́ŋa bánÿám yáá bánmʊ́ʊ kpɩná ńna nɛ́. Wɛɛvɛdɩ́ liide-gɛɛráa-dɛ́ɛ tébíriwá na avówa kʊ́fʊlʊmá yamɖáa-dɛ́ɛ kpelásɩ.
MAT 21:13 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Sɩ bayáa máɖaána gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ ɖaána,” amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́bɩ́sɩ́ná kɛ ŋmɩɩláa ɖaána.»
MAT 21:14 Ngɛ njɛma na nʊvɔ́-dɩnáa woogóduu Yeésu-jɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ngɛ waawáázɩ wɛ.
MAT 21:15 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa baana bítí-tɩmɛ́ Yeésu waalá nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ bíya wóngoó sɩsɩ: «Sám mɔɔ́na kʊ Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́,» Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́, ngɛ bɛɛyɛ́ɛ baaná.
MAT 21:16 Ńna gɛ bɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Nyáánɩ́ɩ wentí bánŋmatɩ́ nɛ́?» Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, kɛtɛngɛrɛ mɩ́dákala tá wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ tɔ́m tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Nyáálá hálɩ bɩkpɛdɩ́na bíya kúmuúsi na áfʊlʊmáa wánzám nya” nɛ́?»
MAT 21:17 Ngɛ Yeésu waalɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá iyéle wɛ ńna ɩɖɛ́ɛ Betáániya ikóɖóo.
MAT 21:18 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ waalɩ́ɩ wángabɩsɩ́ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ waalá yɩ.
MAT 21:19 Waana figíyée tɩɩwʊ́ nakɩ́rɩ nɩ́bááwʊ-jɔ́ nɛ́, ngɛ woodúu kɩjɔ́, amá, idoyuú nabʊ́rʊ, asée fáádɩ riké. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ kɩ sɩsɩ: «Kɛtɛngɛrɛ ńdándaɖʊ́ʊ bíya ɖʊɖɔ.» Ńna‑ńna gɛ figíyée tɩɩwʊ́ waawɩ́lɩ.
MAT 21:20 Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩlá wɛ bítí bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩlá gɛ ńna‑ńna kɩḿ, tɩɩwʊ́ waajáŋ kɩwɩ́lɩ.»
MAT 21:21 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a mɩ́ɩ́vá toovonúm bɩka mɩ́dálá síka, bɩdɛkɛ́ɛ wenbí máálá figíyée tɩɩwʊ́ nɛ́ biriké gɛ sɩ ɩlá, amá, báa mɩ́ɩ́dɔ́ bʊ́ʊ kɩna sɩsɩ: “Kpɛzɩ́ nyádɩ ńna nzála tenkú-daá,” bɩ́nlám bɩlɛ́.
MAT 21:22 Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ sʊlʊ́ńdɩ-daá na toovonúm fáa nɛ́, mínÿuúu bɩ.»
MAT 21:23 Yeésu waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa woogóduu ɩjɔ́ sáátɩ wenkí wánwɩlɩ́ɩ nɛ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Na yíko wenkí gɛ nyánlanáa tɩmɛ́ ana. Ngɛ weení waava ná nya yíko kɩḿ.»
MAT 21:24 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ kóŋ́; a mííbúsi ma tɩ, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ménveerím mɩ́ɩ weení waava ma bɩdɛ́ɛ yíko nɛ́.
MAT 21:25 Weení weegédíri ná Yaayá ɩkɔ́nɩ ilíri ɩráa lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m. Ɩsɔ́ɔ yáá ɩráa.» Ngɛ baala ná ɖamá sááwʊ́ra bɔtɔ́ ɖamá sɩsɩ: «A ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ, wɔ́ndɔ́m ɖáa sɩsɩ: “Ngbaalá mɩ́dálá yɩ yaraɖá.”
MAT 21:26 A ngʊ́ ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ ɩráa, zamɔ́ɔ ténÿelí ɖáa, káma, barɩ́ŋa beeɖéézi sɩsɩ Yaayá kɛ́ɛ anɖébi gɛ.»
MAT 21:27 Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖádátɩ́lɩ́ weení weegédíri yɩ nɛ́.» Ńna gɛ Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔdɔ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ médénveeri mɩ́ɩ yíko wenkí mánlanáa tɩmɛ́ ana nɛ́.»
MAT 21:28 «Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ wé, tɔ́m tɩna tɩrɔ. Ɩrʊ́ naárʊ wɛná na bíya abaaláa nɔɔ́lɛ. Woogóduu kaɖaa ńnɩ́-jɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Mebiyaalʊ́, sinje bo víinyi fɔɔ́-daá ngála tɩmɛ́rɛ.”
MAT 21:29 Ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: “Módónbolí.” Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waalá mányɩ lé ɩkʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ fɔɔ́.
MAT 21:30 Caáwʊ woogóduu sɩɩlɛ ńnɩ́-jɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ tɩḿ nɔ́ɔ́. Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: “Mónboɖé, baabá,” amá, idobó.
MAT 21:31 Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔlɔwʊtáá, weení waala ná bajaa-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m.» Ngɛ boobúsi sɩsɩ kaɖaa ńnɩ́. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ tikée mʊʊráa na wásangarɩ́wá wɛ́ndɛ́ɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAT 21:32 Káma, Yaayá wɔɔgɔ́nɩ ɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ toovonúm ńgɩ, amá, mɩ́dálá yɩ yaraɖá. Amá, tikée mʊʊráa na wásangarɩ́wá waalá yɩ yaraɖá. Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, na bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dálá túúbá ɩlá yɩ yaraɖá.»
MAT 21:33 «Iwélesi tɔmgɛɛzɩrɛ neɖére ɖʊɖɔ. Fɔɔ́-dʊ́ʊ naárʊ wooɖuu ná víinyi tiyísi, ngɛ waalá kárɔɔ́ ɩmɩlɩná ɩvɔɔ́, ɩbáa lénlé bánnyaazɩ́ víinyi bíya nɛ́, ɩma lénlé fereɖáa wɔ́njɔwʊ́ʊ na befére nɛ́, buwóro. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ fɔɔ́ kɛḿ icéle wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɩka ɩɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
MAT 21:34 Víinyi bíya kɔrɩ́ɩ-dɛ́ɛ sáátɩ waadála nɛ́, ngɛ weedíri ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɔjɔ́ sɩsɩ bóbo bakámʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ńbɩ bɔkɔ́gɔ́ná ɩmʊ́.
MAT 21:35 Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́, beegbí ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa; baabá bamá kʊ́ɖʊḿ, ngɛ baagʊ naárʊ, bɩka bɔyɔ́ɔ naárʊ bɔ́ ɩsɩ́.
MAT 21:36 Ngɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ weedétirí bɔwʊtá-dɩnáa nɛbɛ́rɛ. Bɛlɛ́ bɔɔɖɔ́ɔ bɛcɛzɩ́ kaɖaa ńba. Wenbí nɔ́ɔ́ baalá kaɖaa ńba nɛ́ gɛ baadálaḿ wɛ.
MAT 21:37 Kegbiirinɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɛ́, fɔɔ́-dʊ́ʊ weedíri ibiyaalʊ́. Ilomaazɛ́-daá sɩsɩ: “Bánɖʊ́ʊ mebiyaalʊ́ gírímá.”
MAT 21:38 Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́, baana biyaalʊ́ʊ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: “Tííbí-dʊ́ʊ nbɩlɛ́! Ɩgɔ́nɩ! Ɖɩ́kʊ́ yɩ bɩka ɖɩkpɔ́ɔ tííbí.”
MAT 21:39 Ngɛ beegbí yɩ balɩɩná víinyi fɔɔ́ wɔ́rɔ́ bakágʊ́.
MAT 21:40 Bɩlɛ́ nɛ́, a víinyi fɔɔ́-dʊ́ʊ wɔɔgɔ́nɩ, nŋɩ́nɩ́ gɛ wánlám wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́.»
MAT 21:41 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Wénÿelíi bakʊ kánnyáázɩ sɩḿ; ɩ́dánnɩɩ bagʊnyɔḿ, na ɩkpɔ́ɔ víinyi fɔɔ́ icéle kɩ́faláa. Na a víinyi bíya kɔrɩ́ɩ waadála, bɛlɛ́ bɔkɔ́gɔ́ná ɩdɛ́ɛ ńbɩ.»
MAT 21:42 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Kɛtɛngɛrɛ mɩ́dákala tá tɔ́m tɩna baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ? Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé maaráa weegízi ɖɛ nɛ́, ɖɩɩbɩsɩ ná cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waala ná bɩlɛ́. Mááɖé kʊ́bɔńgɩ gɛ bɩgɛ́ɛ ɖáa.”
MAT 21:43 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bʊrɔɔzɩ́, bɛ́nlɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ mɩ́jɔ́ becéle yíri nakɩ́rɩ wenkí kɩ́nlám lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ nɛ́. [
MAT 21:44 Weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩsála bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ nɛ́, wánbʊʊ́rɩ, a ngʊ́ ɖɩɩzála weení-rɔ nɛ́, ɖɩ́nnaḿ yɩ.]»
MAT 21:45 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba baanɩ́ɩ tɔ́mwá Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ nɛ́, baadɩlɩ́ sɩsɩ bɔdɔ́m gɛ wánŋmatɩ́.
MAT 21:46 Baajáa sɩ bakpa yɩ, amá, baanɩ́ɩ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩdáárɛ, káma, zamɔ́ɔ ɖɔ́kɩná sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ anɖébi gɛ.
MAT 22:1 Ngɛ Yeésu waadáŋmatɩ wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ:
MAT 22:2 «Wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́: Wúro naárʊ waayaa ná ɖíína ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ hiije-rɔ.
MAT 22:3 Ngɛ weedíri ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ bóbo bakáyáa wenbá bayáa wɛ ɖíína nɛ́. Amá, bɛlɛ́ beegízi kɔnɖɛ́.
MAT 22:4 Ngɛ weedétirí bɔwʊtá-dɩnáa kɩ́faláa sɩsɩ bóbo befééri wenbá baayáa wɛ nɛ́ sɩsɩ waagbɩ́ɩ́rɩ kíɖíím, ɩkʊ ɩdɛ́ɛ náánɩ abaaláa na ɩvʊ́ńdɩ kpɩná ajɔɔ́ɔ núm nɛ́. Bɩrɩ́ŋa biizúluki, bɩlɛ́ nɛ́, bɔ́kɔnɩ hiije-dɛ́ɛ ɖíína.
MAT 22:5 Amá, bɛlɛ́ badatáńbɩsɩná laakáarɩ. Báa weení wɛɛɖɛ́ɛ gɛ ɩnɩɩná ɩdɩ. Nɛbɛ́rɛ wɛɛɖɛ́ɛ bɔvɔɔ́-daá, nɛbɛ́rɛ ɩɖɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ kɩyakʊ.
MAT 22:6 Nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ beegbí bɔwʊtá-dɩnáa banáázɩ wɛ bɩka bakʊ wɛ.
MAT 22:7 Wúro wɛɛyɛ́ɛ baaná, ngɛ weedíri ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá bakágʊ́ ɩráńgʊ́ʊ́ráa bɛḿ, bɩka beɖéézi bɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ nimíni.
MAT 22:8 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: “Hiije-dɛ́ɛ ɖíína waagbɩ́ɩ́rɩ, amá, wenbá baayáa wɛ ɖíi nɛ́, badatála beɖi kɩ.
MAT 22:9 Bɩlɛ́ nɛ́, ibó nɩ́baadará ɩkáyaa wenbá barɩ́ŋa sɩ ɩna wɛ nɛ́ sɩsɩ bɔ́kɔnɩ beɖi hiije-dɛ́ɛ ɖíína.”
MAT 22:10 Ngɛ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa waalɩ́ɩ nɩ́báánɩ-daá botúúzi wenbá barɩ́ŋa baana nɛ́, kazɔ́ɔ ńba na badaavé nɛ́. Ngɛ ɩráa woozu hiije ɖaána-daá.
MAT 22:11 Wúro waagázʊʊ sɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ wenbá baagáyáa wɛ nɛ́, ngɛ waana ɩrʊ́ naárʊ badaá; ɩlɛ́ idosúu hiije tóko.
MAT 22:12 Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Mɔɖɔndɩ, nŋɩ́nɩ́ gɛ nyáálá ngázʊʊ cé bɩka nyɛ́vɛ́yɩ́na hiije tóko.” Ɩrʊ́ ceení tana kʊ́tɔḿtɩ.
MAT 22:13 Ngɛ wúro wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: “Ɩvɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ na ɩnʊvɔ́ ɩkpɔ́ɔ yɩ ɩlɔ temenuú-daá asʊ. Ńna gɛ wénwií ɩlá mányɩ lé.”
MAT 22:14 Toovonúm, ɩráa ɖabata gɛ baayáa, amá, cʊ́kɔ gɛ sɩ balɩzɩ́.»
MAT 22:15 Ńna gɛ Faríizi ńba woobó bakála sááwʊ́ra nŋɩ́nɩ́ bayɩ́ Yeésu nɔɔ́-jɔ́ na ɩŋmátɩ na bobúu yɩ kɔdɔká nɛ́.
MAT 22:16 Ngɛ beedíri bɛdɛ́ɛ wanbaaráa na Eróodi-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-daá ɩráa sɩsɩ bóbo befééri Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖányɩ sɩsɩ toovonúm gɛ nyánŋmatɩ́, bɩka nyánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ na toovonúm; ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ńdánnɩɩ naárʊ nɩdáárɛ, bɩka ńdɛ́nbɛɛŋná ɩrʊ́ ɩzá-daá na nŋmátɩ.
MAT 22:17 Bɩlɛ́ nɛ́, feeri ɖáa wentí nyánmaazɩ́ tɔ́m tɩna tɩrɔ nɛ́: Bɩɩva nɩ́bááwʊ yáá bɩdafa sɩsɩ ɖɩ́fɛrɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ lanpóo.»
MAT 22:18 Amá, Yeésu nyɩ bɛdɛ́ɛ lɔ́nɩ-rɔ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Munáávikíwá bana! We-rɔ gɛ mɩ́nÿɩ́m ma kɔdɔká.
MAT 22:19 Ɩwɩ́lɩ ma liideé mɩ́nvɛrɛnáa lanpóo nɛ́.» Ngɛ baawɩ́lɩ yɩ liideé jɩtɔ́ɔ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
MAT 22:20 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Weení kʊjʊʊ́ na ɩyɩ́ɖɛ gɛ kɩrɔ.»
MAT 22:21 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ gɛ.» Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ijéle Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ wenbí bɩgɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, bɩka icéle Ɩsɔ́ɔ wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́.»
MAT 22:22 Yeésu wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ bítí bɛɖɛ́ɛ beyéle yɩ.
MAT 22:23 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ, Sadusée ńba wenbá bɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩsɩɖáa ténveḿ nɛ́, boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAT 22:24 «Kʊ́bɔnɩ́, Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ a ɩrʊ́ abaalʊ́ talʊ́rʊ gɛ waazɩ́, igoobú wɔ́ngbɔwʊ́ʊ leelú na ɩlʊ́rʊ bíya babɩ́sɩ koobúu weení waazɩ́ nɛ́ ɩdɛ́ɛ bíya.
MAT 22:25 Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ, koobíya lʊbɛ wɛ ná. Kaɖaa ńnɩ́ weení wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ nɛ́ waazɩ́; ńŋɩnáa ɩdalʊ́rʊ nɛ́, inewú waavʊ́ leelú.
MAT 22:26 Bɩlɛ́ gɛ bɩɩla ná sɩɩlɛ ńnɩ́ na toozo ńnɩ́ hálɩ lʊbɛ ńnɩ́.
MAT 22:27 Barɩ́ŋa bazɩ́m wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ leelú ɖʊɖɔ waazɩ́.
MAT 22:28 Tɔ́ɔ, ńŋɩnáa barɩ́ŋa bɔɔgbɔ́ɔ yɩ nɛ́, wɩ́rɛ wenɖé ɩsɩɖáa sɩ befé bɩlɛ́ nɛ́, badaá weení tɩɩná alʊ́.»
MAT 22:29 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́wɛ yɩsɩ́tɩ-daá! Káma, mɩ́ɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá, cáńfáná ɩdɛ́ɛ yíko.
MAT 22:30 Ɩsɩɖáa wénvém nɛ́, aláa na abaaláa tɔ́ndɔkpɔwʊ́ ɖamá ɖʊɖɔ. Amá, bɔ́njɔwʊ́ʊ gɛ nyazɩ malááyɩ́kawá bɩlɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá.
MAT 22:31 Bɩɩga ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ fém tɔ́m nɛ́, mɩ́dákála Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m-daá baaŋmáa sɩsɩ:
MAT 22:32 “Mɔ́ɔ́ gɛ Ibrahím na Ɩsaáka na Yaakúbu bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ” nɛ́? Ɩdɛkɛ́ɛ ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, amá, weezíni-dɩnáa dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ gɛ ɩgɛ́ɛ.»
MAT 22:33 Zamɔ́ɔ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ waalá wɛ bítí.
MAT 22:34 Faríizi ńba waanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ Yeésu waagá Sadusée ńba tɔ́m nɛ́, ngɛ boodúúzi ɖamá.
MAT 22:35 Ngɛ badaá kʊ́ɖʊḿ weení ɩgɛ́ɛ Mará wɩlɩɖʊ́ nɛ́ sɩ ɩyɩ́ Yeésu kɔdɔká nɛ́, wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAT 22:36 «Kʊ́bɔnɩ́, Mará-daá, wenɖé waagɩlɩ ná.»
MAT 22:37 Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «“Nyɔ́nzɔɔlɩ́ Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na nyéwenbiré rɩ́ŋa, na nyégezeŋa rɩ́ŋa, na nyólomaazɛ́ rɩ́ŋa.”
MAT 22:38 Mará-daá, wenɖé ɖɩɩgɩ́lɩ nɛ́ nbɩlɛ́; ɖɩnáábɩ́lɛ́ kaɖaa ńɖɛ.
MAT 22:39 Kʊ́bɔńɖɛ sɩɩlɛ ńɖɛ ɖɩɩlɩ́ɩ ɖɛ nɛ́ nɖɔ́: “Nyɔ́nzɔɔlɩ́ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.”
MAT 22:40 Mará amʊ́ alɛ́ɛ́nɩ́ gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá-dɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ tɛlɛsɛ́ɛ na.»
MAT 22:41 Faríizi ńba tuuzée bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ:
MAT 22:42 «Wentí gɛ mɩ́nmaazɩnáa Lɛɛrʊ́. Weení biyaalʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖáwʊɖa».
MAT 22:43 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaŋmatɩná Ɖáwʊɖa ɩyáa Lɛɛrʊ́ sɩsɩ “Mádʊ́ʊ”. Káma, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ:
MAT 22:44 “Ɖádʊ́ʊ wɔɔdɔ́ Mádʊ́ʊ sɩsɩ: Cɔɔ mégíɖíiwú-rɔ, hálɩ maɖʊ nbáɖaanáa nyɔ́nʊvɔ́-dɛ.”
MAT 22:45 A bɩlɛ́ gɛ Ɖáwʊɖa waayáa yɩ sɩsɩ “Ɩdʊ́ʊ”, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ikúti ɩgɛ́ɛ ibiyaalʊ́ ɖʊɖɔ.»
MAT 22:46 Badaá naárʊ toyuú báa natɩ́rɩ ibúsi. Bɩdɩ́ŋa-rɔ gɛ naárʊ tokúti iyuú wenbiré ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́m ɖʊɖɔ.
MAT 23:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waaŋmatɩná zamɔ́ɔ na ɩwanbaaráa sɩsɩ:
MAT 23:2 «Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba bánlɩzɩ́ɩ kʊ Múúsá-dɛ́ɛ Mará kutoluú.
MAT 23:3 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlá bɩka ifu wentí tɩrɩ́ŋa bánŋmatɩ́ mɩ́ɩ nɛ́. Amá, ɩ́kamáázɩ balakásɩ. Káma, bádánlaḿ wentí bánŋmatɩ́ nɛ́.
MAT 23:4 Bɔ́nvɔkɩ́ sʊʊ́tɩ yíni ńdɩ gɛ bándɩnɩ́ ɩráa faamɩ́nɩ-rɔ, amá, bɛḿ badɩtɩŋa bédéndendekiná tɩ na niiká basɩná wɛ.
MAT 23:5 Bánlám balakásɩ rɩ́ŋa gɛ sɩsɩ na ɩráa ɩna wɛ. Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ tɔná bátawá bándám bɛnyɛ́ na banʊ́ʊ́zɩ-rɔ; bɩka bónzuú kpáyɩwá tɩwɛná kpɛ́ɛ́dɩ kɩ́bɩɩzɩ́tɩ nɛ́.
MAT 23:6 Kʊ́bɔɔ-ɖɩdáarɛ gɛ bɔɔzɔ́ɔ́lɩ cɔwʊ́ʊ ɖíínawá-daá na Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
MAT 23:7 Bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ a ɩráa wɛ́nzɛɛ́ wɛ, bɔ́nɖɔɔzɩ́ wɛ, bɩka bɔzɔɔlɛ́ɛ ɖʊɖɔ bánÿaá wɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa kʊ́bɔnáa zamɔ́ɔ-daá.
MAT 23:8 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩ́kɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ báyaa mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa kʊ́bɔnáa. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ mɩ́wɛná; bɩɩga mɩ́rɩ́ŋa nɛ́, koobíya gɛ mɩ́gɛ́ɛ.
MAT 23:9 Ɩ́káyaa naárʊ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ sɩsɩ mɩ́jaa; káma, Caáwʊ kʊ́ɖʊḿ gɛ mɩ́wɛná, ɩnáábɩ́lɛ́ Caáwʊ ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
MAT 23:10 Íkeyéle bayáa mɩ́ɩ sɩsɩ nɩ́baadɛɛrʊ́; káma, nɩ́baadɛɛrʊ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ mɩ́wɛná, ɩnáábɩ́lɛ́ Lɛɛrʊ́.
MAT 23:11 Mɩ́dáá kʊ́bɔnɩ́ ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ.
MAT 23:12 Weení ɩrɩ́ŋa wángbaazɩ́ ɩdɩ nɛ́, béndisí yɩ, bɩka weení ɩrɩ́ŋa wéndisí ɩdɩ nɛ́, bángbaazɩ́ yɩ.»
MAT 23:13 «Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́ndɔ́ɔ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wɔnɔɔ́. Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dánzʊʊ, ngʊ́ mídénÿelí wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ basʊ́ʊ. [
MAT 23:14 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́nlɛɛ́ leeláa-jɔ́ wenbíyɔ́ɔ rɩ́ŋa bɔwɛná nɛ́, bɩka mɩ́nlám sʊlʊ́ńdɩ kɩ́bɩɩzɩ́tɩ ɖʊɖɔ na bana mɩ́ɩ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɩ́dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa wánbá bɩlá ɖóni.]
MAT 23:15 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́nɖɛɛ́ nɩ́báánɩ báa lé, tenkú-rɔ, na adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, na sɩsɩ iyuú naárʊ ɩlá yɩ túúbá. Na a mííyúú yɩ, ɩbɩsɩná yɩ azáába nimíni ɩrʊ́ ɩdɛ́ɛ ńdɩ waagɩ́lɩ mɩ́ɩ nabʊ́lɛ nɛ́.
MAT 23:16 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ nɩ́baadɛɛráa njɛma, mɩ́ɩ wenbá mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “A ɩrʊ́ wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga, bɩdɛkɛ́ɛ tɔ́m, amá, a ɩrʊ́ wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá siká, asée waalá wentí wooɖuuná sɩsɩ wánlám nɛ́.”
MAT 23:17 Kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa njɛma mɩ́ɩ. Ngbetíi waagɩlɩ ná gɛ. Siká yáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga wenká keeyéle gɛ siká waabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́.
MAT 23:18 Mɩ́ndɔtɔ́m ɖʊɖɔ sɩsɩ: “A ɩrʊ́ wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ bɩdɛkɛ́ɛ tɔ́m, amá, a ɩrʊ́ wooɖuuná sarɔ́ɔ baalá batɩ́nɩ ɖɩrɔ nɛ́, asée waalá wentí wooɖuuná sɩsɩ wánlám nɛ́.”
MAT 23:19 Njɛma bana! Ngbetíi waagɩlɩ ná gɛ. Sarɔ́ɔ yáá sarásɩ ɖaalanɖɛ́ wenɖé ɖiiyéle gɛ sarɔ́ɔ waabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́.
MAT 23:20 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ weení wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ nɛ́, wooɖuuná wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ ɖɩrɔ nɛ́.
MAT 23:21 Weení wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga nɛ́, wooɖuuná wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kadaá nɛ́.
MAT 23:22 Weení wooɖuuná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, wooɖuuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé na Ɩsɔ́ɔ weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɩrɔ nɛ́.
MAT 23:23 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́nvɛrɩ́ɩ yáázɩwá mɩ́nlanáa ɖóózi nɛ́-dɛ́ɛ fuú-rɔ kʊ́ɖʊńbɩ, bɩka mɩ́ngbɛɛnáa wenbí bɩjaarɛ́ɛ nɛ́ Mará-daá, bɩlɛ́ ɩmʊ́ gɛ: toovonúm fúu, kʊnyɔnnɩɩrɛ́ na ɩrʊ́ ɩsɩŋná Ɩsɔ́ɔ. Tɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɩɖaaná na ɩtásɩ tɩɩganáa.
MAT 23:24 Nɩ́baadɛɛráa njɛma, mɩ́njɛtɩ́ lɩ́m mɩ́nlɩzɩ́ɩ bɔɖʊʊ́ bɩka mɩ́nnyɔɔ́ mɩ́ngbɛdɩ́na raakúḿ!
MAT 23:25 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́nÿaalɩ́ yíka na nyɩnɔɔ́ wɔ́rɔ́ bɩka bɩdaá na ŋmɩɩlɩ-gbɩná na wenbí mɩ́ɩ́lɛ́ɛ́ná ɖóni nɛ́.
MAT 23:26 Faríizi ńnɩ́ njɛm! Yaalɩ yíka-daá naanɩ́ na kɔwɔ́rɔ́ ɖʊɖɔ ɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
MAT 23:27 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɔɔláánɩ baavʊ́láazɩ tɩ nɛ́. A ɩrʊ́ bɛɛ́na tɩwɔ́rɔ́, tɩjɔɔ́ɔ bɛɛŋ́, amá, tɩdaá na ɩsɩɖáa mʊwá na kpɩná áńɖázɩ́ nɛ́.
MAT 23:28 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́, ɩráa ɩzá-daá nɛ́, bɛbɛɛ́na mɩ́ɩ sɩsɩ toovonúm-dɩnáa, ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, mɩ́dáá nɛ́, munááfíísi na kidaavééníti riké gɛ.
MAT 23:29 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba munáávikíwá. Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́nmáa anɖébiwá-dɛ́ɛ bɔɔláánɩ bɩka mɩ́nnyɔɔzɩ́ toovonúm-dɩnáa-dɛ́ɛ ńdɩ
MAT 23:30 bɩka mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “A ɖáfʊ́nwɛ ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ sáátɩ, ɖátátasɩná wɛ ɖɩkʊ anɖébiwá.”
MAT 23:31 Bɩlɛ́ gɛ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nlɩzɩ́ɩ mɩ́dɩ seríya sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ na wenbá baagʊ anɖébiwá nɛ́ bebíya.
MAT 23:32 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɛ́ɛ́zɩ wenbí mɩ́jaájaanáa waabáázɩ nɛ́.
MAT 23:33 Mɩ́ɩ ɖomáa bɔɔzá ana ɖɔ́! Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ ɩlá na ɩlɩ́ɩ azáába nɩgbamʊʊ́ fɔ́m-daá.
MAT 23:34 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ méngediríi mɩ́ɩ anɖébiwá, áséńsí-dɩnáa na Mará wɩlɩɖáa. Mɩ́ngʊ́ʊ badaá nɛbɛ́rɛ, ɩká nɛbɛ́rɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ basɩ́. Mínzutí badaá nɛbɛ́rɛ agbáázá mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, bɩka ɩtɩ́nɩ bɔwɔ́rɔ́ ɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ.
MAT 23:35 Bɩka ɩráa toovonúm-dɩnáa: kɔgbɔɔ Abíilu ɩrʊ́ toovonúm-dʊ́ʊ hálɩ ngɔ́nɩ Sákarɩ Barasíi biyaalʊ́, weení mɩ́ɩ́gʊ́ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga na sarásɩ ɖaalanɖɛ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́, bɛdɛ́ɛ azimá-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m ití mɩ́rɔ́.
MAT 23:36 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa-rɔ gɛ nbusúwá tɩḿ tɩrɩ́ŋa ɖɔ́ sɩ tití.»
MAT 23:37 «Yerusalɛ́ɛm! Yerusalɛ́ɛm! Nyɔ́ɔ́ weení nyángʊ́ʊ anɖébiwá bɩka nyɔ́nÿɔwʊ́ʊ tɩndɩnáa bɔ́ nɛ́, bʊrɔ nŋɩ́nɩ́-nŋɩ́nɩ́ gɛ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ modúúzi nyébíya ńŋɩnáa konɖóowú wónduuzí kibíya kigelíni-dɛ nɛ́; amá, nyéégízi.
MAT 23:38 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wándalɩnáa mɩ́ɩ mɩ́ɖaána.
MAT 23:39 Káma, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ kɛtɛngɛrɛ mɩ́dándanáa ma hálɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: “Sám mɔɔ́na kʊ weení ɩgɛrɛŋɛ na Ɖádʊ́ʊ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́.”»
MAT 24:1 Yeésu waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bánwɩlɩ́ɩ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ máa-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ.
MAT 24:2 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ mɩ́bɛɛ́na bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ ya. Tɔ́ɔ, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɩ́dángáa bʊ́ʊ́rɛ ɖɩdɩ́nɛ́ɛ ɖɩrɔwʊ́-rɔ. Bɩrɩ́ŋa bínnuudí.»
MAT 24:3 Ɩjɔɔ́ɔ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ fɔɔlʊʊ́-rɔ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Feeri ɖáa sáátɩ wenkí sɩ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́, na nyɛ́dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ na ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ-dɛ́ɛ seríya.»
MAT 24:4 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ, naárʊ ɩ́kɛtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ.
MAT 24:5 Káma, ɩráa ɖabata wɔ́ngɔnɩ́ na máyɩ́ɖɛ-daá, bɔtɔ́ sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́,” na bɛtɛlɛ́sɩ ɩráa ɖabata.
MAT 24:6 Mɩ́nnɩɩ́ baŋmátɩ yóóni tɩjʊ́ʊ́na nɛ́, na bolíni ńdɩ tɔ́m. Ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ! Bɩmɔɔ́na bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩtála. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ waadala ná.
MAT 24:7 Káma, yíri wónÿoó yíri, wúro iyóo wúro; Fáráńdɩ́wá ndɩ‑ndɩ-daá nyɔɔ́sɩ wánlám, adɛ iséle.
MAT 24:8 Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ alʊ́ fuwá-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ nʊŋásɩ kabaazɩya.
MAT 24:9 Na bayá mɩ́ɩ, banáázɩ mɩ́ɩ bɩka bakʊ mɩ́ɩ. Wenbá barɩ́ŋa baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ báɖáárɛ máyɩ́ɖɛ-rɔɔzɩ́.
MAT 24:10 Na ɩráa ɖabata ɩbɛ́ɖɩ toovonúm fáa. Bánlɩɩ́ ɖamá wɔ́rɔ́ bɩka balɩzɩ́ ɖamá báɖáárɛ.
MAT 24:11 Anɖébiwá bʊbɔtɩnáa ɖabata wánɖʊ́ʊ balɩ́ɩ, na bɛtɛlɛ́sɩ ɩráa ɖabata.
MAT 24:12 Kɩdaavééníti lám wɔ́nɖɔɔ́ hálɩ biyéle ɩráa tuutúúma-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩfʊ́ʊ.
MAT 24:13 Amá, weení wɔ́nɖɔkɩ́ ɩdɩ hálɩ bɩkádʊ́lʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ yɩ.
MAT 24:14 Bénveerím ɖúúlínya rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi kɩna, na yíri báa wenkí ɩnɩ́ɩ kɩsɩ́ɩ seríya. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɖúúlínya wángʊrʊ́ʊ.»
MAT 24:15 «A mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩna Fɔrɔ́sɩ́rʊ láálɩ́-dʊ́ʊ, anɖébi Danɩyɛ́ɛlɩ waaŋmátɩ ɩdɔ́m nɛ́, ɩkɔ́nɩ isúu ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɖɩdáarɛ, (weení wángalɩ́ɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ bugutoluú kazɔ́ɔ).
MAT 24:16 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, wenbá bɔwɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, bésé bɛɖɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá.
MAT 24:17 Weení ɩwɛ ɖaḿ kʊjʊʊ́-daá atáárɩ-rɔ nɛ́, íketí sɩsɩ sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná awɛ ɖaḿ-daá nɛ́.
MAT 24:18 Weení ɩwɛ fɔɔ́ nɛ́, ɩ́kakábɩsɩ ɩwɔ́rɔ́ sɩsɩ ɩkɔ́gbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kpáyɩ.
MAT 24:19 Nbusú ɖamáa na aláa bɛyɛ́ɛna fúúzi nɛ́, na wenbá bebíya wánmʊzʊ́ʊ wɛ wɛ́ amʊ́ nɛ́.
MAT 24:20 Ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ sɩ ise nɛ́, bɩ́kásaaná kaanɩŋá sáátɩ yáá Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ.
MAT 24:21 Sáátɩ kɩḿ, ɩráa wánnáa fúkúḿsi kɛtɛngɛrɛ badanáa ta sɩ ɖoo ɖúúlínya kabaazɩya hálɩ ngɔ́nɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́. Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ tándanáa sɩdaká.
MAT 24:22 A Ɩsɔ́ɔ ɩ́tatʊʊ́ wɛ́-bíya bɛḿ, naárʊ ɩ́tabɩ́ɩ́zɩ ɩcɔ́ɔ weezuú-daá. Amá, wenbá waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, waadʊʊ́ wɛ́-bíya bɛḿ.
MAT 24:23 Bɩlɛ́ nɛ́, a naárʊ wɔɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ wɛ cé yáá ɩwɛ lí, ɩ́kafa yɩ toovonúm.
MAT 24:24 Káma, lɛɛráa bʊbɔtɩnáa na anɖébiwá bʊbɔtɩnáa wángʊrʊ́ʊ balá maamááciwá kʊ́bɔńdɩ na mááɖéwá na a bɩ́njɔ́ɔ, bɛtɛlɛ́sɩ bɩkpɛdɩ́na wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́.
MAT 24:25 Bɩlɛ́ nɛ́ máábásɩ mɩ́ɩ nbɩlɛ́ naanɩ́ bɩtála.
MAT 24:26 Bɩlɛ́ nɛ́, a beevééri mɩ́ɩ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ yɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá,” íkobó. Yáá a bɔɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ yɩ, ɩmʊ́sɛ́ɛ cé,” ɩ́kafa wɛ toovonúm.
MAT 24:27 Káma, ńŋɩnáa bɩ́nnyaláázɩ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ na bikólósi sɩ ɖaagazalaɖɛ́ fáráńdɩ́ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ wɩ́rɛ.
MAT 24:28 Lénlé wenbí bɩ́ńzɩ́ḿ nɛ́ bʊwɛ nɛ́, ńna gɛ abɛ́ntɛ́wá wónduuzí.»
MAT 24:29 «Wɛ́-bíya bɛḿ bajáŋ bɛdɛ́ɛ fúkúḿsi wɔ́rɔ́ nɛ́, wɩ́sɩ-daá, bɩ́nlám temenuú; fenɔɔ́-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm tóńdolosi, wɩlásɩ wánlɩɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩ́nzalɩ́ɩ, bɩka ɩsɔ́ɔ́dáá yíkowá iséle.
MAT 24:30 Na Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ ɩɖʊ tɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá, na adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ yíriwá rɩ́ŋa ɩbáázɩ mɛɛdɩ́ bénwií. Bánnáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩkálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá ŋmɩ́ńdɩ-rɔɔzɩ́ ɩ́na ɩdɛ́ɛ yíko rɩ́ŋa na ásícé.
MAT 24:31 Wéngediríi ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá na ɖɩgandɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ botúúzi wenbá waada ɩlɩzɩ́ wɛ ɖúúlínya gootá natɩ́náázá-daá fúu cé na fúu lí nɛ́.»
MAT 24:32 «Ɩgbɛlɛm ná figíyée tɩɩwʊ́. A bɩgɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ waalá siíni bɩka fáádɩ wánzʊʊ́, mɩ́nyɩ sɩsɩ lʊngʊrɛ́ waajʊ́ʊ nbɩlɛ́.
MAT 24:33 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, a mɩ́ɩ́ná wentí tɩrɩ́ŋa mááŋmátɩ mɩ́ɩ nɛ́, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ waajʊ́ʊ nbɩlɛ́, wáńdálɩ́ mɩ́ɖaḿ wɔnásɩ.
MAT 24:34 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa tɛ́ndɛŋ́ na bɩrɩ́ŋa máádɩ́ ɖɔ́ nɛ́ bɩtála.
MAT 24:35 Adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá wɛ́ndɛlɛ́ŋ, amá, mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ tɛ́ndɛlɛ́ŋ kɛtɛngɛrɛ.»
MAT 24:36 «Amá, naárʊ waasɩ bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ yáá alɩwáátɩ. Malááyɩ́kawá bɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ baasɩ, cáńfáná Biyaalʊ́ʊ, asée Caáwʊ riké.
MAT 24:37 Wenbí bɩɩlá Núhum-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́ nɔ́ɔ́ sɩ bɩla ná Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ sáátɩ.
MAT 24:38 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, naanɩ́ na tɛ́ɛ́wʊ kʊ́bɔńgɩ ɩbáázɩ nɩɩ́ lɩ́m iɖi ɩráa nɛ́, ɩráa wénɖíi bɔ́nnyɔɔ́, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ aláa, bɩka bánváa bebíya hálɩ wɩ́rɛ wenɖé Núhum waazʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ nɛ́ ɩtála.
MAT 24:39 Bidefééri wɛ natɩ́rɩ hálɩ lɩ́m kʊ́bɔńbɩ ɩkɔ́nɩ biɖi barɩ́ŋa. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ bɩlá Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ wɩ́rɛ.
MAT 24:40 Ɩráa nɔɔ́lɛ wɛ fɔɔ́-daá gɛ na bɩsɛlɩ́ kʊ́ɖʊḿ biyéle sɩɩlɛ ńnɩ́.
MAT 24:41 Aláa nɔɔ́lɛ wɛ bánnaḿ namɩ́rɛ-rɔ gɛ na bɩsɛlɩ́ kʊ́ɖʊḿ biyéle lí ńnɩ́.
MAT 24:42 Bɩlɛ́ nɛ́ ivére, káma, mɩ́ɩ́sɩ wɩ́rɛ wenɖé Mɩ́dʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.
MAT 24:43 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a ɖɔɔ́-dʊ́ʊ ɩ́fʊnnyɩ nuvoowú-dɛ́ɛ alɩwáátɩ wenkí ŋmɩɩlʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, wénveríi gɛ ɩcɔɔná waazá na ŋmɩɩlʊ́ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩsʊ́ʊ ɖaána-daá.
MAT 24:44 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩgbɩ́ɩ́rɩ mɩ́ɖamáa, káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ alɩwáátɩ wenkí mɩ́raaɖamáa nɛ́ gɛ.»
MAT 24:45 «Weení gɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩzɩɩzɛ́ɛ bɩka ɩgɛ́ɛ tɩlɩ́ɖʊ ɩgʊ́bɔnɩ́ waazɩ́ɩ yɩ wɛ́nbɛɛŋ́ ɩɖaána-daá bɔwʊtá-dɩnáa-rɔ, bɩka wánváa wɛ kíɖíím sáátɩ wenkí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
MAT 24:46 A bɩgɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩgʊ́bɔnɩ́ waagábɩsɩ, ngɛ wɔɔmɔɔná yɩ wánlám tɩmɛ́rɛ wenɖé waaɖʊ yɩ nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ wenbi‑niíni-dʊ́ʊ.
MAT 24:47 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wánzɩɩ́ yɩ kʊ́bɔńdɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa-rɔ.
MAT 24:48 Amá, a ɩgɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ tɩtɛ ńnɩ́, wɔ́ndɔ́m iwenbiré-daá sɩsɩ: “Mágʊ́bɔnɩ́ tángabɩsɩ ɖasam,”
MAT 24:49 na ɩsʊ́ʊ ɩ́na wenbá tɩmɛ́rɛ-daá nɛ́ mám, wénɖíi bɩka ɩ́na nyɔɔráa bɔ́nnyɔɔ́.
MAT 24:50 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wándalɩ́ɩ wɩ́rɛ na alɩwáátɩ wenkí ɩraaɖʊ́ʊ́na nɛ́.
MAT 24:51 Ɩgʊ́bɔnɩ́ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ yɩ bɩka ɩfɛ́rɛ yɩ munáávikíwá-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ. Ńna gɛ wénwií bɩka wánlám mányɩ lé.»
MAT 25:1 «Bɩlɛ́ nɛ́, wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́: Aléewá fuú badatɩlɩ́ ta abaaláa nɛ́ wɔɔgbɔɔ ná fɩtɩ́lawá balɩ́ɩ weetáhárʊ sɩŋ́.
MAT 25:2 Badaá nɔɔ́nʊ́wá kɛ́ɛ laakáarɩ buḿsi-dɩnáa, bɩka nɔɔ́nʊ́wá baaganáa kɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa.
MAT 25:3 Nɔɔ́nʊ́wá laakáarɩ buḿsi-dɩnáa wɔɔgbɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ fɩtɩ́lawá nɛ́, bɛdɛkpɛdɩ́na núm bánɖʊ́ʊ fɩtɩ́la-daá nɛ́ azíya.
MAT 25:4 Amá, nɔɔ́nʊ́wá baaganáa kɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa, bɛlɛ́ bɛɛgbɛdɩ́na núm azíya bɛdɛ́ɛ kpárábayáawá-daá.
MAT 25:5 Weetáhárʊ tofolí kɔnɖɛ́ nɛ́, ɖóm waalá aléewá bɛḿ barɩ́ŋa bɔkpɔ́ɔ ɖóm.
MAT 25:6 Nuvoo-lɔwʊ́rɛ gɛ ɖugoogoore wɔɔvɔ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ weetáhárʊ, ɩlɩ́ɩ ɩsɩ́ŋ yɩ!”
MAT 25:7 Ńna gɛ aléewá bɛḿ barɩ́ŋa beevé bángbɩɩrɩ́ bavɩtɩ́lawá.
MAT 25:8 Nɔɔ́nʊ́wá laakáarɩ buḿsi-dɩnáa wɔɔdɔ́ áséńsí-dɩnáa sɩsɩ: “Ɩva ɖáa mɩ́dɛ́ɛ núm, ɖɛ́dɛ́ɛ fɩtɩ́lawá wánɖɩ́m.”
MAT 25:9 Áséńsí-dɩnáa woobúsi wɛ sɩsɩ: “Aayɩ́. Bɩ́dándalɩ́ ɖána mɩ́ɩ, bɩlɛ́ nɛ́ ibó yamɖáa-jɔ́ ɩkámʊ́.”
MAT 25:10 Sáátɩ wenkí bɛɛɖɛ́ɛ mʊ́ʊ nɛ́ gɛ weetáhárʊ waadála. Wenbá báńgbɩɩrɩ badɩ baɖamáa nɛ́, boovu yɩ basʊ́ʊ hiije ɖaána-daá, ngɛ bɔɔdɔ tará bakára.
MAT 25:11 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ aléewá baaganáa waadála bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́! Kʊ́bɔnɩ́! Bátʊlʊ́-ɖáa.”
MAT 25:12 Amá, woogóbusi wɛ sɩsɩ: “Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ máásɩ mɩ́ɩ.”
MAT 25:13 Bɩlɛ́ nɛ́, ivére káma, mɩ́ɩ́sɩ wɩ́rɛ yáá alɩwáátɩ wenkí Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.»
MAT 25:14 «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ tɔrɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení sɩ ɩɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ gɛ waayáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa ɩtalɩná wɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ nɛ́.
MAT 25:15 Weejéle kʊ́ɖʊḿ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá (500), naárʊ siká liideé kákpáŋa (200), ngɛ weejéle toozo ńnɩ́ siká liideé nɩɩ́nʊ́wá (100). Weejéle báa weení bɩlɩɩná ɩdɛ́ɛ konkárɩ́-rɔ. Ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
MAT 25:16 Weení beejéle yɩ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá nɛ́, waajáŋ ibó ɩlaná yɛ tɩmɛ́rɛ iyuú alɩbɔ́ɔ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá ɖʊɖɔ.
MAT 25:17 Siká liideé kákpáŋa-dʊ́ʊ woobó ɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ iyuú alɩbɔ́ɔ siká liideé kákpáŋa ɖʊɖɔ.
MAT 25:18 Amá, weení beejéle yɩ siká liideé nɩɩ́nʊ́wá nɛ́, woobó ɩbáa bɔɔwʊ́ adɛ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ liideé ɩmʊ́sɩ ńna.
MAT 25:19 Bʊwɔ́rɔ́ kpeteree nɛ́, bɔwʊtá-dɩnáa bana bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waadála, ngɛ waayáa badaá báa weení sɩsɩ ɩtɩ́ yɩ wenbí waalaná iliideé nɛ́.
MAT 25:20 Weení beejéle yɩ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ ɩzá-daá, ngɛ waazɩ́ɩ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá kɩ́falá ɩtɔ́ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, nyééjéle ma siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá gɛ, bɛɛ siká liideé kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá móóyúú alɩbɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́.”
MAT 25:21 Ńna gɛ ɩgʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Nyáálá kazɔ́ɔ, nyɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kazɔ́ɔ ńnɩ́ na toovonúm-dʊ́ʊ; mééjéle nya cʊ́kɔ, ngɛ nyáálá ná kɩ tɩmɛ́rɛ na toovonúm nɛ́, ménjelíi nya tɩmɛ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ. Kɔnɩ mána nya ɖɩfáárɩ.”
MAT 25:22 Weení beejéle yɩ siká liideé kákpáŋa nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ ɩzá-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, nyééjéle ma siká liideé kákpáŋa gɛ, bɛɛ siká liideé kákpáŋa móóyúú alɩbɔ́ɔ nɛ́.”
MAT 25:23 Ńna gɛ ɩgʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Nyáálá kazɔ́ɔ, nyɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kazɔ́ɔ ńnɩ́ na toovonúm-dʊ́ʊ; mééjéle nya cʊ́kɔ, ngɛ nyáálá ná kɩ tɩmɛ́rɛ na toovonúm nɛ́, ménjelíi nya tɩmɛ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ. Kɔnɩ mána nya ɖɩfáárɩ.”
MAT 25:24 Weení beejéle yɩ siká liideé nɩɩ́nʊ́wá nɛ́, wɔɔgɔ́nɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ ɩzá-daá nɛ́, ngɛ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, mányɩ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩjɔɔ́ɔ káálɛ nɛ́ gɛ. Lénlé ńdóɖuu nɛ́ gɛ nyɔ́ngɔrɩ́ɩ, bɩka nyángʊ́m lénlé ndálára nɛ́.
MAT 25:25 Biiyéle máánɩ́ɩ nɩdáárɛ nɛ́, móóbóná nyɛ́dɛ́ɛ siká liideé nɩɩ́nʊ́wá mabáa bɔɔwʊ́ adɛ mɔgbɔ́ɔ yɛ mamʊ́sɩ ńna. Bɛɛ yɛ, nyéliideé nbɩlɛ́.”
MAT 25:26 Ngɛ, ɩgʊ́bɔnɩ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: “Bɔwʊtá-dʊ́ʊ tɩtɛ ńnɩ́ bɩgaadʊ́ʊ. Nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ lénlé módóɖúu nɛ́ gɛ mɔ́ngɔrɩ́ɩ bɩka mángʊ́m lénlé mádalára nɛ́.
MAT 25:27 Bɩlɛ́ nɛ́, nɖaaboná méliideé nzɩ́ɩ bánkɩ; máagábɩ́sɩ ɖɔ́ nɛ́, maraamʊ méliideé na adɛ́ɛ alɩbɔ́ɔ.
MAT 25:28 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlɛ́ɛ siká liideé nɩɩ́nʊ́wá ɩjɔ́ icéle weení ɩwɛná siká liideé mííli nɛ́.
MAT 25:29 Káma, weení ɩwɛná nɛ́, bándasɩ́ yɩ na iyuú bɩbá bɩɖɔ́ɔ, amá, weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́, bɛ́nlɛɛ́ wenbíyɔ́ɔ ɩwɛná nɛ́.
MAT 25:30 Bɩɩga bɔwʊtá-dʊ́ʊ tɩtɛ ńnɩ́ ɩmʊ́ nɛ́, ɩlɔ yɩ asʊ temenuú-daá. Ńna gɛ wénwií ɩlá mányɩ lé.”»
MAT 25:31 «Sáátɩ wenkí Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá ɩ́gana malááyɩ́kawá rɩ́ŋa nɛ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ kowuro-gbelé ásícé ńɖɛ-rɔ.
MAT 25:32 Yíriwá rɩ́ŋa wónduuzí waazá-daá. Wándarɩ́ɩ ɩráa ńŋɩnáa ketirú wándarɩ́ɩ ɩsɩ́ɩ fééni fɔɔlʊʊ́, namɩ́nɩ fɔɔlʊʊ́ nɛ́.
MAT 25:33 Wánzɩɩ́ fééni igíɖiiwú-rɔ, ɩsɩ́ɩ namɩ́nɩ ɩnɩbɩɩwʊ́-rɔ.
MAT 25:34 Na wúro ɩtɔ́ wenbá bɔwɛ igíɖiiwú-rɔ nɛ́ sɩsɩ: “Ɩgɔ́nɩ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Majaa waaɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka nɛ́, ɩmʊ kowuro-ɖɔɔ́ wenká baagbɩ́ɩ́rɩ basɩ́ɩ mɩ́ɩ ɖoo balám ɖúúlínya nɛ́.
MAT 25:35 Káma, nyɔɔ́sɩ wɛná ma, ngɛ mɩ́ɩ́vá ma kíɖíím meɖí; ɖoolɔɔ́ wɛná ma, ngɛ mɩ́ɩ́vá ma lɩ́m mɔnyɔ́ɔ, mɔ́wɛ ɩgɔ́ńdɩ, ngɛ mɩ́ɩ́mʊ́ ma;
MAT 25:36 mɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló, ngɛ míízúu ma kpɩná; mánnyaadɩ́ nɛ́, míízúlu mɔ́rɔ́; mɔ́wɛ sáráka-daá nɛ́, mɩ́ɩ́gɔ́nɩ mɔ́jɔ́.”
MAT 25:37 Na wenbá baalá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́ bobúsi yɩ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ, sáátɩ wenkí gɛ ɖááná nya nyɔɔ́sɩ wɛná nya gɛ ɖáává nya kíɖíím nɖi yáá ɖoolɔɔ́ wɛná nya gɛ ɖáává nya lɩ́m nnyɔ́ɔ.
MAT 25:38 Sáátɩ wenkí gɛ ɖááná nya nyɔ́wɛ ɩgɔ́ńdɩ gɛ ɖáámʊ nya, yáá nyɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló gɛ ɖóózúu nya kpɩná.
MAT 25:39 Sáátɩ wenkí gɛ ɖááná nya nyánnyaadɩ́ yáá nyɔ́wɛ sáráka-daá gɛ ɖóózúlu nyɔ́rɔ́.”
MAT 25:40 Na wúro ibúsi wɛ sɩsɩ: “Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ báa sáátɩ wenkí gɛ mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́ mogoobíya bana badaá báa kúmuú naárʊ, mɔ́ɔ́ gɛ mɩ́ɩ́lá.”
MAT 25:41 Na ɩtɔ́ wenbá bɔwɛ ɩnɩbɩɩwʊ́-rɔ nɛ́ sɩsɩ: “Ɩlaná ma bolíni, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waalá mɩ́ɩ láálɩ́ nɛ́. Ibó ɩɖɛ́ɛ nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ baagbɩ́ɩ́rɩ yɩ basɩ́ɩ Sitáánɩ na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá nɛ́ ɩdaá.
MAT 25:42 Káma, nyɔɔ́sɩ waalá ma, ngɛ mɩ́dáfá ma kíɖíím meɖi; ɖoolɔɔ́ waalá ma, ngɛ mɩ́dáfá ma lɩ́m mɔnyɔ́ɔ.
MAT 25:43 Mɔ́wɛ ɩgɔ́ńdɩ, ngɛ mɩ́damʊ́ ma; mɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló, ngɛ mídosúu ma kpɩná. Mánnyaadɩ́ bɩka mɔ́wɛ sáráka, ngɛ mídóbó isúlu mɔ́rɔ́.”
MAT 25:44 Na bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bobúsi sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ, sáátɩ wenkí gɛ ɖááná nya nyɔɔ́sɩ yáá ɖoolɔɔ́ wɛná nya; nyɛ́gɛ́ɛ ɩgɔm yáá nyɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló; nyánnyaadɩ́ yáá nyɔ́wɛ sáráka-daá gɛ ɖádásɩ́ná nya.”
MAT 25:45 Na wúro ibúsi wɛ sɩsɩ: “Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ báa sáátɩ wenkí gɛ mɩ́dálá bɩlɛ́ mogoobíya bana badaá báa kúmuú naárʊ, mɔ́ɔ́ gɛ mɩ́dálá.”
MAT 25:46 Na bɛɖɛ́ɛ azáába kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ kɩdaá. Bɩɩga wenbá bánlám Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́, bɛlɛ́ bɛɖɛ́ɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ kɩdaá.»
MAT 26:1 Yeésu wɛɛdɛ́ tɔ́mwá tɩna tɩrɩ́ŋa wɩlɩ́ɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ:
MAT 26:2 «Mɩ́nyɩ sɩsɩ bɩɩga wɛ́ náálɛ na beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́. Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle na baká yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.»
MAT 26:3 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa woodúúzi ɖamá Kayífu, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá.
MAT 26:4 Baaŋmátɩ banɩ́ɩ ɖamá sɩsɩ bakpa Yeésu súmúú-daá bɩka bakʊ yɩ.
MAT 26:5 Amá, sɩsɩ bɩ́kalá jíńgáárɩ́ lɔwʊ́rɛ, na bɩ́kɔkɔ́nɩ bitulúsi zamɔ́ɔ.
MAT 26:6 Yeésu wɛ Betáániya tɛ́ɛ́dɩ-daá Simɔ́ɔnɩ weení cɛnɩ́tɩ waazɩ́ŋ bɩkpa yɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá nɛ́,
MAT 26:7 ngɛ alʊ́ naárʊ woogóduu ɩjɔ́ ɩ́gana kpárábá kazɔ́ɔ ńgɩ kɩdaá na liidebɔná tulaarɩ́. Ngɛ waabɩ́rɩ tulaarɩ́ Yeésu kʊjʊʊ́-daá sáátɩ wenkí ɩlɛ́ ɩwɛ wénɖíi kíɖíím nɛ́.
MAT 26:8 Wanbaaráa waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛyɛ́ɛ baaná. Ngɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ wɔɔvɔrɔ́sɩ tulaarɩ́ bɩlɛ́.
MAT 26:9 Baraabɩ́ɩ́zɩ bayá kɩ liidebɔná, bɔkpɔ́ɔ kiliideé bafa kadanbʊrʊ́sɩ.»
MAT 26:10 Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nlám alʊ́ ɩmʊ́ nɔwɛ́ya. Kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ waalá ma.
MAT 26:11 Káma, báa sáátɩ wenkí mɩ́na kadanbʊrʊ́sɩ gɛ, amá, bɩdɛkɛ́ɛ báa sáátɩ wenkí gɛ sɩ iyuú mɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́.
MAT 26:12 Waabɩrɩná ma tulaarɩ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ bím gɛ waajáŋ ɩkpɩ́ɩ́rɩ bɩlɛ́.
MAT 26:13 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ báa lé gɛ sɩ befééri Laabáárʊ Kífeńgi ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá, bánŋmatɩ́ wenbí waalá nɛ́ bɔtɔɔzɩná ɩrɔ.»
MAT 26:14 Ńna gɛ fuú na nɔɔ́lɛ-daá kʊ́ɖʊḿ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Yudásɩ Isikariyóo nɛ́, wɛɛɖɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa-jɔ́
MAT 26:15 ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «We gɛ mɩ́nváa ma a bɩgɛ́ɛ máágbá Yeésu mejéle mɩ́ɩ.» Ngɛ bɛlɛ́ beejéle yɩ wɛ́ ákoosaaláa tɩmɛ́rɛ liideé.
MAT 26:16 Bɩdɩ́ŋa-rɔ gɛ waazʊ́ʊ nɩ́báánɩ na ɩkpa Yeésu icéle wɛ.
MAT 26:17 Kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ gɛ wanbaaráa wɔɔgɔ́nɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Lé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖɩ́kpɩɩrɩ nya Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ kíɖíím.»
MAT 26:18 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ibó tɛ́ɛ́dɩ-daá ŋmáánɩ-jɔ́, ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ waajʊ́ʊ, nyɛ́dɛ́ɛ gɛ ɩ́na ɩdɛ́ɛ wanbaaráa sɩ beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́.»
MAT 26:19 Ngɛ wanbaaráa waalá wenbí nɔ́ɔ́ Yeésu waaŋmátɩ wɛ nɛ́ bakpɩ́ɩ́rɩ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́.
MAT 26:20 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ bɔɔjɔ́ɔ sɩ beɖi kíɖíím.
MAT 26:21 Bɔwɛ bénɖíi nɛ́, ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ wánÿám ma.»
MAT 26:22 Wanbaaráa waazʊ́ʊ kaanɩŋá, ngɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ bángáa ɖamá sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mɔ́ɔ́ yáá wé; mɔ́ɔ́ yáá wé.»
MAT 26:23 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mána weení wánÿám ma nɛ́ ɖénɖíi nyɩnɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ-daá.
MAT 26:24 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛ́nɖɛɛ́ ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɩrɔ nɛ́, amá, nbusú na weení sɩ ɩyá yɩ nɛ́. A bátalʊ́rʊ bʊdʊ́ʊ, bɩraalá sóńcí.»
MAT 26:25 Ńna gɛ Yudásɩ, weení wánÿám yɩ nɛ́, wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ bɩgɛ́ɛ yáá wé kʊ́bɔnɩ́.» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́dɔ́ ná.»
MAT 26:26 Bɔwɛ bénɖíi kíɖíím nɛ́, Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́, waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ kɩ icéle ɩwanbaaráa ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩmʊ ɩtɔ́ɔ, mɔ́dɔ́nʊʊ́ nbɩlɛ́.»
MAT 26:27 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ sʊlʊ́m na kagbɔ́ɔ, waazá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ weejéle bɩ ɩwanbaaráa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́rɩ́ŋa ɩnyɔ́ɔ bɩ,
MAT 26:28 káma, mɛ́dɛ́ɛ azimá nbɩlɛ́, bɩnáábɩ́lɛ́ keɖiyá azimá sɩ abɩ́rɩ ɩráa tuutúúma-rɔ na bɛcɛ́ wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́.
MAT 26:29 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́dɔ́ndɔnyɔɔ sʊlʊ́m bɩḿ hálɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ mɔgɔ́nyɔ́ɔ sʊlʊ́m kɩ́fabɩ mána mɩ́ɩ Majaa-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá nɛ́.»
MAT 26:30 Beedée jíńgáárɩ́ yéńdiwá basá Ɩsɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá.
MAT 26:31 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Nuvoowú kɩna kɩdɩtɩŋa, mínzée iyéle ma, káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Mángʊ́ʊ ketirú na fééni ɩya ɖamá fuúre-daá.”
MAT 26:32 Amá, a méévé malɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, mɛ́ndɛ́ɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ mobó Galilée laadɔ́ɔ-daá.»
MAT 26:33 Ńna gɛ Pétro sɩsɩ: «Báa barɩ́ŋa bénzée beyéle nya, mɔ́ɔ́ médénzée kɛtɛngɛrɛ meyéle nya.»
MAT 26:34 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ nuvoowú kɩna kɩdɩtɩŋa, naanɩ́ na kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ nɛ́, nyɔ́njɔɔlɩ́ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma.»
MAT 26:35 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Báa bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mána nya ɖɩsɩ́, mɔ́dɔ́ndɔḿ sɩsɩ máásɩ nya.» Ngɛ wanbaaráa baaganáa rɩ́ŋa ɖʊɖɔ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́.
MAT 26:36 Bána Yeésu boobó bɩlɛ́ hálɩ batála ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Gɛtɩsemanée nɛ́ ɖɩdaá. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɩjɔ́ɔ cé, na mobó lí magázʊlʊ Ɩsɔ́ɔ.»
MAT 26:37 Ngɛ wɛɛgbɛdɩ́na Pétro na Zebedée biyaalɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá bɩka ɩlaakáarɩ kʊráa.
MAT 26:38 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Málaakáarɩ waazʊ́ʊ kaanɩŋá páá hálɩ bínÿelíi mazɩ́. Ɩjɔ́ɔ cé ɩcɔɔná mɩ́ɩ́zá mána mɩ́ɩ.»
MAT 26:39 Ngɛ woodorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ bolíni cʊ́kɔ, ngɛ waabá ɩgʊjʊʊ́ adɛ ɩsʊ́lʊ sɩsɩ: «Majaa, a bɩ́nlám, laná ma bolíni na wahála kagbɔ́ɔ kana. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩ́la ná, wenbí nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩ́la ná.»
MAT 26:40 Yeésu wɔɔlɔ́ɔ ɩkábɩsɩ ɩwanbaaráa toozóóní-jɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔmɔɔná wɛ bónɖóm. Ngɛ wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «A bɩlɛ́ mɩ́dábɩ́ɩ́zɩ ɩcɔɔná mɩ́ɩ́zá báa alɩwáátɩ cʊ́kɔ mána mɩ́ɩ?
MAT 26:41 Ɩjɔɔná mɩ́ɩ́zá bɩka ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ na ɩ́kasála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá. Ɩrʊ́ wɛná sɔɔlɩ́m sɩ ɩlá, amá, tɔnʊʊ́ tafɩ́ya.»
MAT 26:42 Ngɛ woodorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ bolíni cʊ́kɔ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ ɩsʊ́lʊ sɩsɩ: «Majaa, a ńdánlaná ma bolíni na wahála kagbɔ́ɔ kana, ngɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ gɛ, nyɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩ́la ná.»
MAT 26:43 Waadákabɩsɩ ɩwanbaaráa-jɔ́ nɛ́, wɔɔdɔ́mɔɔná wɛ bónɖóm, káma, ɖóm caarɛ́ɛ wɛ.
MAT 26:44 Ngɛ Yeésu weeyéle wɛ itorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ bolíni cʊ́kɔ ɖʊɖɔ ɩsʊ́lʊ toozo-dɛ́ɛ na tɔ́m bíya kʊ́ɖʊmáa bɛḿ.
MAT 26:45 Ngɛ waagábɩsɩ wanbaaráa-jɔ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́bamáa ɖóm mɩ́nvɛɛzɩ́! Tɔ́ɔ, alɩwáátɩ wenkí sɩ bakpa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ bayaná alaháácɩ́-dɩnáa nɛ́ waajʊ́ʊ.
MAT 26:46 Ɩgʊrʊ́! Ɖɩ́ɖɛ́ɛ! Ɩbɛ́ɛ, weení wánÿám ma nɛ́ waadála.»
MAT 26:47 Babamáa ŋmatɩrɛ gɛ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá kʊ́ɖʊḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Yudásɩ nɛ́ waadála, ɩ́na ɩráa fuúre bágána tókobíwá na ɖáázɩ. Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa weegédíri ná wɛ.
MAT 26:48 Yudásɩ, weení wánÿám yɩ nɛ́, waavʊ́ńgéveeri wɛ sɩsɩ: «Weení sɩ megbíríki yɩ mɛzɛ́ɛ yɩ nɛ́, Yeésu nbɩlɛ́. Ɩgba yɩ.»
MAT 26:49 Ńna‑ńna gɛ waanʊ́ŋ ɩkɛ́ɖɛɛ Yeésu-jɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɛ́ɛ́zɛ́ɛ nya kʊ́bɔnɩ́.» Ngɛ weegbíríki Yeésu.
MAT 26:50 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɔɖɔndɩ, la wenbí nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ lám nɛ́.» Ńna gɛ baaganáa woogóduu bakpa Yeésu.
MAT 26:51 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu na wenbá nɛ́ badaá kʊ́ɖʊḿ wɛɛgbɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ tókobí ɩcɛ́sɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ, ngɛ bɩɩjɛ́ ɩlɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́.
MAT 26:52 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩsɩná nyɛ́dɛ́ɛ tókobí nɖʊ kɩɖɩdáarɛ, káma, wenbá barɩ́ŋa bónÿoonáa tókobí nɛ́, tókobí gɛ sɩ basɩná.
MAT 26:53 Nyánmaazɩ́ sɩsɩ mádánbɩɩzɩ mavɩ́nɩ Majaa ikéjele ma malááyɩ́kawá yooráa tuutúúma fuwé fuú na náálɛ na bʊwɔ́rɔ́?
MAT 26:54 Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waaŋmátɩ sɩsɩ bɩmɔɔ́na bɩlá bɩlɛ́ nɛ́ ikóódi.»
MAT 26:55 Alɩwáátɩ kɩḿ gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Mɩ́ɩgálɩ́ɩ ɩkɔ́nɩ sɩ ɩkpa ma na tókobíwá na ɖáázɩ nyazɩ mɛ́gɛ́ɛ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́? Báa wɩ́rɛ wenɖé, mɔ́jɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ mánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, mɩ́dákpá ma.
MAT 26:56 Amá, bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩɩlá gɛ na wentí anɖébiwá waaŋmáa nɛ́ ikóódi.» Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waaya ɖamá bese beyéle yɩ.
MAT 26:57 Wenbá baagba Yeésu nɛ́, bɛɛɖɛɛná yɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Kayífu weení Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa tuuzée ɩdɛ́ɛ nɛ́-jɔ́.
MAT 26:58 Pétro ɩlɛ́ woovu Yeésu ɩjɔɔ́na yɩ bolíni hálɩ sarásɩ lanɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá, ɩsʊ́ʊ ɩcɔ́ɔ ɩ́na ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩ ɩna nŋɩ́nɩ́ sɩ bɩtɛná nɛ́.
MAT 26:59 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa baaganáa wánjáádɩ sɩ bobuuná Yeésu tɔ́m na bakʊ yɩ.
MAT 26:60 Bodoyuú kúbuunátɩ, na bɩrɩ́ŋa ɩráa ɖabata waalɩzɩ́ seríya bʊbɔ́tɩ ńgɩ nɛ́. Kegbiirinɔ́ɔ gɛ ɩráa nɔɔ́lɛ wɔɔgɔ́nɩ
MAT 26:61 bɔtɔ́ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení wɔɔdɔ́ sɩsɩ wánbɩɩzɩ́ ɩyɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga na ɩbɩ́sɩ ɩma kɛ wɛ náádoozo.»
MAT 26:62 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waagʊrʊ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́vɛ́yɩ́na natɩ́rɩ sɩ nbúsi wentí ɩráa bana bónbuunáa nya nɛ́?»
MAT 26:63 Amá, Yeésu sumáa gɛ. Bɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «Na Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, mɔ́nbɔɔzɩ́ nya sɩsɩ nvééri-ɖáa a nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
MAT 26:64 Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́dɔ́ná. Amá, wentí sɩ mevééri mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ sɩɩná lɛlɛɛɖɔ́, mɩ́nnáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ. Mɩ́ndanáa yɩ wángalɩɩnáa ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím ŋmɩ́ńdɩ-rɔ.»
MAT 26:65 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɛɛlɛrɩ́ igúsúúdi ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wɛɛgbɛɛná Ɩsɔ́ɔ. Bidokúti bɩbɔ́ɔ́zɩ seríya-dʊ́ʊ ɖʊɖɔ. Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ waaŋmátɩ ɩkpɛɛná Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
MAT 26:66 Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ wé.» Ngɛ boobúsi sɩsɩ: «Ɩmɔɔ́na gɛ bakʊ yɩ.»
MAT 26:67 Ngɛ bɔɔdɔ ndɔɔlɩmá waazá-daá, bamá yɩ cɔɖɩ́wá, nɛbɛ́rɛ ɩcɛ́ yɩ kadáázɩ
MAT 26:68 bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́, tɩrɩkɩ, weení waama ná nya.»
MAT 26:69 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Pétro cɔɔ́ɔ asʊ tɔ́ɔ-rɔɔzɩ́. Ngɛ alʊ́ bɔwʊtá-dʊ́ʊ woogóduu ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyágána Yeésu Galilée ńnɩ́ gɛ.»
MAT 26:70 Amá, wɔɔjɔ́ɔ́lɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩzá-daá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Máásɩ wentí nyɔ́ndɔ́m nɛ́.»
MAT 26:71 Sáátɩ wenkí wɛ́nɖɛɛ́ ɖɔɔ́ wɔnɔɔ́ nɛ́, kɩ́falʊ́ waana yɩ ifééri wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ sɩsɩ: «Ceení kána Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ gɛ.»
MAT 26:72 Waadásɩ ɩcɔ́ɔ́lɩ iɖuuná sɩsɩ: «Máásɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́.»
MAT 26:73 Bɩɩdásɩ cʊ́kɔ nɛ́, wenbá bavʊnwɛ ńna nɛ́, boogóduu bɔtɔ́ Pétro sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́gɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ, nyɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ wánwɩlɩ́ɩ bɩlɛ́.»
MAT 26:74 Ńna gɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «A ɖé bʊbɔ́tɩ gɛ mɛ́nbɛlɩ́ɩ, Ɩsɔ́ɔ ɩ́fɔ mánɩgbamʊʊ́. Máásɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́.» Ngɛ kalɩńbaawʊ́ waajáŋ kɩbɔ́ɔ.
MAT 26:75 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ɔ́zɩ tɔ́m Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Naanɩ́ na kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ nɛ́, nyɔ́njɔɔlɩ́ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma» nɛ́. Ngɛ waalɩ́ɩ ɩbá iwíi.
MAT 27:1 Kiivé tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɔɔjɔ́ɔ bacáa lomaazɛ́ na bakʊ Yeésu.
MAT 27:2 Ngɛ bɔɔvɔ́kɩ yɩ nibé boboná yɩ becéle laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ Piláatɩ.
MAT 27:3 Yudásɩ weení waayá Yeésu nɛ́, waana sɩsɩ baazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bángʊ́ʊ Yeésu nɛ́, waalá mányɩ lé ɩkpɔ́ɔ wɛ́ ákoosaaláa tɩmɛ́rɛ liideé iboná icéle Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa
MAT 27:4 sɩsɩ: «Máálá alaháácɩ́ mayá ɩrʊ́ weení ɩdalá nabʊ́rʊ nɛ́.» Amá, bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Wentí waana ná ɖáa. Nyɔ́jɔ́ nbɩlɛ́.»
MAT 27:5 Ngɛ Yudásɩ wooboná liideé ɩlɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩɖʊ ɩdɩ nibiiré ɩsɩ́.
MAT 27:6 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa wɔɔgbɔ́ɔ liideé bɔtɔ́ sɩsɩ: «Bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɖɩ́ɖʊ́ liideé ana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá kʊjɔ́ɔ́nɩ wɔ́rɔ́, káma, ɩrʊ́-dɛ́ɛ azimá liideé gɛ agɛ́ɛ.»
MAT 27:7 Baala ná ɖamá sááwʊ́ra bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ liideé amʊ́ bamʊ cʊ́ʊ maarʊ́-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ bénbím ɩgɔma.
MAT 27:8 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ hálɩ na sinje bánÿaá laadɔ́ɔ kɛḿ sɩsɩ azimá laadɔ́ɔ.
MAT 27:9 Bɩlɛ́ gɛ wentí anɖébi Yeremíya waaŋmátɩ nɛ́ woogóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Bɔɔgbɔ́ɔ wɛ́ ákoosaaláa tɩmɛ́rɛ liideé ńŋɩnáa Israyɛ́ɛlɩ bíya waamáázɩ sɩsɩ bɛfɛ́rɛ ɩrɔ nɛ́,
MAT 27:10 bamʊ ná cʊ́ʊ maarʊ́-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ waavʊ́ńzɩɩzɩ ma nɛ́.»
MAT 27:11 Booboná Yeésu laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́-jɔ́ sɩ bafʊʊná yɩ, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́dɔ́ ná.»
MAT 27:12 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa woobuuná yɩ tɔ́mwá ɖabata, amá, idobúsi wɛ natɩ́rɩ.
MAT 27:13 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ńdánnɩɩ wentí tɩrɩ́ŋa bónbuunáa nya nɛ́?»
MAT 27:14 Amá, Yeésu tobúsi yɩ báa natɩ́rɩ wentí tɩrɩ́ŋa waaŋmátɩ yɩ nɛ́ tɩrɔ hálɩ bɩbá bɩlá laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ Piláatɩ bítí.
MAT 27:15 Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ báa wenkí, laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ wɛ́ndɛ́rɛ́jɛ́m sáráka-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ weení zamɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩ́cɛ nɛ́.
MAT 27:16 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, sáráka-dʊ́ʊ kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɛ sáráka-daá, bánÿaá yɩ sɩsɩ Barabáasɩ.
MAT 27:17 Bɩnáábɩ́lɛ́ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ zamɔ́ɔ kiduuzée ńnaamʊ́ nɛ́ sɩsɩ: «Weení gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mɛ́jɛ. Barabáasɩ yáá Yeésu weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ nɛ́.»
MAT 27:18 Káma, Piláatɩ nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ sʊ́ʊ́zɩ weeyele ná bakpa Yeésu becéle yɩ.
MAT 27:19 Sáátɩ wenkí Piláatɩ cɔɔ́ɔ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́ ńna nɛ́ gɛ ɩɖɛɛlʊ́ weegédíri befééri yɩ sɩsɩ: «Nkaɖʊ nyɔ́nɔ́ɔ́ ɩrʊ́ ceení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m-daá. Káma, nuvoowú kɩna mááná wahála ɖabata mɛ́dɛ́ɛ ɖoozire-daá ɩrɔɔzɩ́.»
MAT 27:20 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waadásɩ zamɔ́ɔ sɩsɩ kɩ́bɔɔzɩ Barabáasɩ-dɛ́ɛ cɛ́m bɩka bakʊ Yeésu.
MAT 27:21 Laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ waadásɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ badaá, weení gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mɛ́jɛ.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Barabáasɩ!»
MAT 27:22 Bɩnáábɩ́lɛ́ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Nɛ́, we gɛ máláná Yeésu weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ nɛ́.» Barɩ́ŋa boobúsi yɩ sɩsɩ: «Báka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!»
MAT 27:23 Ngɛ waadásɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Taalɩ́ wenkí gɛ waalá.» Amá, bɛlɛ́ baabá gɛ babamáa kóódi bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Báka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!»
MAT 27:24 Piláatɩ waana sɩsɩ waawɩ́ɩ wɛ, bɩka bɩbamáa bʊ́ʊ kpáa nɛ́, ngɛ waajɩrɩ́ lɩ́m ɩsáŋ ɩnʊ́ʊ́zɩ zamɔ́ɔ ɩzá-daá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Mánʊ́ʊ́nɩ fɛ́yɩ́ ɩrʊ́ ceení-dɛ́ɛ sɩ́m tɔ́m-daá yoo. Mɩ́jɔ́ nbɩlɛ́.»
MAT 27:25 Ngɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩdɛ́ɛ sɩ́m-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m íti ɖána ɖébíya-ɖɔ́rɔ́.»
MAT 27:26 Ńna gɛ Piláatɩ wɛɛjɛ́ wɛ Barabáasɩ. Bɩɩga Yeésu ɩlɛ́ nɛ́, weeyéle bosúti yɩ agbáázá bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ icéle wɛ sɩsɩ bóbóná yɩ baká ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
MAT 27:27 Ngɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ Piláatɩ-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá wooboná Yeésu ɩdɛ́ɛ kowuro-ɖugoré-daá; botúúzi sɔ́ɔ́jawá baaganáa rɩ́ŋa balára bamɩlɩná yɩ.
MAT 27:28 Baalɩzɩ́ yɩ ɩgbɩná izóóna nɛ́, bosúu yɩ tóko kɩ́sɛɛmʊ́ʊ.
MAT 27:29 Ngɛ baalʊ́ʊ wʊláázɩ sɩjɔɔ́ɔ sɔwá‑sɔwá nɛ́ nyazɩ kowuro-vulɔɔ́ bɩlɛ́ bofu ɩgʊjʊʊ́; bacáa ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka baɖʊ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá. Ngɛ boozóm waazá-daá bánmʊŋɛ́ yɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɖɛ́ɛ́zɛ́ɛ nya, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro!»
MAT 27:30 Bɔ́ndɔnáa yɩ ndɔɔlɩmá bɩka bɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka bánmám ɩgʊjʊʊ́-daá.
MAT 27:31 Baamʊ́ŋ yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ yɩ tóko boozúu yɩ nɛ́, babɩsɩná ɩdɛ́ɛ-ndɩ bosúu yɩ. Ngɛ bɛɛɖɛɛná yɩ sɩ bakága ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
MAT 27:32 Baalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, bɛɛgɛ́tɩ abaalʊ́ naárʊ, ɩgɛ́ɛ Sirɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ gɛ. Bánÿaá yɩ sɩsɩ Simɔ́ɔnɩ. Ngɛ baagba yɩ ɖóóle ɩsʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ.
MAT 27:33 Baadála ɖɩdáarɛ wenɖé bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Gɔlɩgóóta nɛ́, bugutoluú gɛ sɩsɩ Kʊjʊʊ́ Bɔɔrɔɔ́ ɖɩdáarɛ.
MAT 27:34 Baadála ńna nɛ́, ngɛ baava yɩ sʊlʊ́m baaja ná faadɩ́nɩ nyɛ́nɩ ńdɩ nɛ́ sɩsɩ ɩ́nyɔ́ɔ. Waaɖɩ́m nɛ́, idetísi ɩnyɔ́ɔ.
MAT 27:35 Baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ tɛ́tɛ́ ɩgbɩná-rɔ batára yɛ ɖamá.
MAT 27:36 Ngɛ beedí bɔcɔ́ɔ ńna bénveríi ɩrɔ.
MAT 27:37 Ngɛ baaŋmáa kpálɩfɔ́ɔ-rɔ wenbí-rɔ baagʊ yɩ nɛ́, bosúsi ɩgʊjʊʊ́-rɔ; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Ceení gɛ Yeésu, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.»
MAT 27:38 Ngɛ baagá ɩráńgʊ́ʊ́ráa nɔɔ́lɛ batasɩná yɩ. Kʊ́ɖʊḿ igíɖiiwú-rɔ, waaganáa ɩnɩbɩɩwʊ́-rɔ.
MAT 27:39 Nɩ́baaɖɛɛráa wándʊ́ʊ́dɩ yɩ, bánmʊŋɛ́ yɩ,
MAT 27:40 bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ weení nyɔ́nÿɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga nbɩ́sɩ nma kɛ wɛ náádoozo nɛ́, nyádɩtɩŋa lɛɛ nyádɩ a nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, bɩka ngédi ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!»
MAT 27:41 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa wánmʊŋɛ́ yɩ bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ:
MAT 27:42 «Wɛɛlɛ́ɛ baaganáa, amá, ɩ́dánbɩɩzɩ ɩlɛ́ɛ ɩdɩ. A ɩgɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ wúro, íkedi lɛlɛɛɖɔ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ na ɖɩfa yɩ toovonúm!
MAT 27:43 Ɩsɔ́ɔ gɛ waava toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩ́kɔnɩ ɩlɛ́ɛ yɩ lɛlɛɛɖɔ́ a ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ, káma, wɔɔdɔ́ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ gɛ!»
MAT 27:44 Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ bɩkpɛdɩ́na ɩráńgʊ́ʊ́ráa wenbá baagá ɩ́na wɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ bándʊ́ʊ́dɩ yɩ.
MAT 27:45 Kpɔɔ ɩdaawʊ́ kéréfu fuú na natɩ́lɛ nbó ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo, bɩɩlá temenuú laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ.
MAT 27:46 Ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo bɩlɛ́ gɛ Yeésu woogóo bɩcáárɩ sɩsɩ: «Elíi, Elíi, lemá sabakɩtááni.» Bugutoluú sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ngbaalá gɛ nyɛ́ɛ́jɛ́ ma ndálɩ.»
MAT 27:47 Wenbá bɔwɛ ńna gɛ baanɩ́ɩ nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Elíya gɛ wánÿaá.»
MAT 27:48 Ngɛ badaá naárʊ waajáŋ ise ɩkɔ́gbɔ́ɔ kɩcɛ́ ilíi sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ-daá ɩkpɔ́ɔ isúu ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka nɔɔ́-daá ɩkpáázɩ Yeésu nɔɔ́-jɔ́ sɩsɩ ɩ́nyɔ́ɔ.
MAT 27:49 Baaganáa sɩsɩ: «Ɩzɩ́ŋ ɖɩbɛ́ɛ sɩsɩ Elíya wɔ́ngɔnɩ́ ɩlɛ́ɛ yɩ?»
MAT 27:50 Amá, Yeésu woodókoo bɩcáárɩ, ngɛ weedísi weezuú.
MAT 27:51 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá láámílé waadára nabʊ́lɛ kɔgbɔɔ ɩsɔ́ɔ́dáá ngɔ́nɩ adɛ. Adɛ weezéle, bʊ́tángbalɩ́nɩ ɩfɛ́ɛ,
MAT 27:52 bɔɔláánɩ ifulú bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩráa ɖabata báńzɩ́ḿ nɛ́ ifé.
MAT 27:53 Yeésu weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ baalɩ́ɩ, ngɛ baazʊ́ʊ Yerusalɛ́ɛm Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá balɩzɩ́ badɩ bawɩ́lɩ ɩráa ɖabata.
MAT 27:54 Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ na sɔ́ɔ́jawá baaganáa bénveríi Yeésu nɛ́, baana adɛ weezéle na wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́, ngɛ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waazʊ́ʊ wɛ bɔtɔ́ sɩsɩ: «Toovonúm, ɩrʊ́ ceení kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ gɛ.»
MAT 27:55 Aláa ɖabata wɛ ńna bagazɩ́ŋɛ́ɛ bolíni bɛgɛbɛɛ́na. Ɖoo Galilée laadɔ́ɔ-daá gɛ boogóvú Yeésu bángalám yɩ bɔwʊtá.
MAT 27:56 Badaá, bɛɛ Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́, Marɩyáma Yaakúbu na Ísifu bɔgɔɔ na Zebedée biyaalɩnáa ɩgɔɔ bɔwɛ ńna.
MAT 27:57 Ɖaanɩ́ŋa waalá nɛ́, ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Ísifu ɩgɛ́ɛ Arɩmatée tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ bɩka ɩgɛ́ɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ ɖʊɖɔ nɛ́, waadála.
MAT 27:58 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ woobó ɩmɔɔná Piláatɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ Yeésu tɔnʊʊ́. Ngɛ Piláatɩ waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ bécéle yɩ kɩ.
MAT 27:59 Ísifu wɔɔgbɔ́ɔ kɩ nɛ́, ngɛ woogoodi ná kɩ kásáŋá.
MAT 27:60 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kɩ ɩɖʊ bɔɔlááwʊ kɩ́falʊʊ́ waabáa kɩ ɩdɩ bʊ́tangbalʊʊ́-daá nɛ́ kɩdaá; ngɛ weebiláázɩ bʊ́ʊ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ ɩtɔ bɔɔlááwʊ nɔɔ́. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ.
MAT 27:61 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ na Marɩyáma lí ńnɩ́ bɔwɛ ńna, bɔjɔɔ́ɔ bɔɔlááwʊ ɩzá-daá.
MAT 27:62 Kiivé nɛ́, bángbɩɩrɩ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ kifé nɛ́ nbɩlɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba booyóózi bobó Piláatɩ-jɔ́.
MAT 27:63 Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖɔ́ɔ́dɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bʊbɔtʊ́ʊ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ ɩ́na waazá nɛ́ sɩsɩ: “Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ ménvém.”
MAT 27:64 Bɩlɛ́ nɛ́, fa nɩ́bááwʊ befére bɔɔlááwʊ hálɩ wɛ́ náádoozo na ɩwanbaaráa ɩ́kɔkɔ́nɩ baŋmɩ́ɩ́lɩ yɩ bɩka bɔtɔ́ zamɔ́ɔ sɩsɩ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá. Bʊbɔ́tɩ kegbiirinɔ́ɔ ńdɩ tɩna tɩ́ngɩlɩ́ɩ kaɖaa ńdɩ.»
MAT 27:65 Ngɛ Piláatɩ weevééri wɛ sɩsɩ: «Bɛɛ fereɖáa. Iboná wɛ befére bɔɔlááwʊ ńŋɩnáa mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.»
MAT 27:66 Ngɛ boobó sɩ befére bɔɔlááwʊ. Baaɖáázɩ bʊ́ʊ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ boovu kɩnɔɔ́-rɔ nɛ́, na a naárʊ weedekiná ɖɛ, batɩlɩ́.
MAT 28:1 Beeɖi Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ kifé aláháɖɩ tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ na Marɩyáma lí ńnɩ́ boobó sɩ bɛkɛ́bɛ́ɛŋ bɔɔlááwʊ.
MAT 28:2 Ńna‑ńna gɛ adɛ waabá biséle. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waalɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ití ibiláázɩ bʊ́ʊ́rɛ ití ɩcɔ́ɔ ɖɩrɔ.
MAT 28:3 Wénɖée nyazɩ wɩlɔɔ́ bɩka ɩgbɩná izóóna nɛ́ aabá avʊlʊmáa párɩ́‑párɩ́.
MAT 28:4 Ngɛ bɩɩɖʊ sɔ́ɔ́jawá fereɖáa nɩdáárɛ bénzelíi, bɩka babɩ́sɩ nyazɩ ɩsɩɖáa bɩlɛ́.
MAT 28:5 Amá, malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ aláa sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ. Mányɩ sɩsɩ Yeésu baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ gɛ mɩ́njáádɩ.
MAT 28:6 Ɩvɛ́yɩ́ cé, káma, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá ńŋɩnáa waavʊ́ńdɔḿ nɛ́. Ɩgɔ́nɩ ɩbɛ́ɛ lénlé baavʊ́ńvɩɩzɩ yɩ nɛ́.
MAT 28:7 Ibó ɖasam ifééri ɩwanbaaráa sɩsɩ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá. Wɛ́ndɛ́ɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ Galilée. Ńna gɛ mɩ́ngɔmɔɔnáa yɩ. Wentí sɩ mevééri mɩ́ɩ nɛ́ nbɩlɛ́.»
MAT 28:8 Na nɩdáárɛ na wenbi‑niíni kʊ́bɔńɖɛ gɛ boodoózi ná balɩ́ɩ bɔɔlááwʊ-jɔ́ bese bobó bekéveeri Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa laabáárʊ kɩḿ.
MAT 28:9 Ngɛ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, Yeésu wɔɔgɔ́nɩ ɩkɛ́tɩ wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɛ́ɛ́zɛ́ɛ mɩ́ɩ!» Ngɛ boogóduu ɩjɔ́ bosóm ɩnʊvɔ́-dɛ bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
MAT 28:10 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ. Ibó ifééri mogoobíya sɩsɩ bɛ́ɖɛɛ Galilée. Ńna gɛ bánganáa ma.»
MAT 28:11 Aláa bɛḿ bɔwɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, ngɛ fereɖáa-daá nɛbɛ́rɛ woobó tɛ́ɛ́dɩ-daá bafa Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́-dɛ́ɛ báárʊ.
MAT 28:12 Bɛlɛ́ boodúúzi ɖamá bána Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa balá sááwʊ́ra nɛ́, ngɛ baava sɔ́ɔ́jawá fereɖáa bɛḿ liidebɔná,
MAT 28:13 befééri wɛ sɩsɩ: «Wentí sɩ ɩŋmátɩ nɛ́ nɖɔ́: “Ɩdɛ́ɛ wanbaaráa wɔɔgɔ́nɩ nuvoowú baŋmɩ́ɩ́lɩ yɩ sáátɩ wenkí ɖónɖóm nɛ́.”
MAT 28:14 A ngʊ́ tɔ́m waadála laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́, ɖɔ́ɔ́ sɩ ɖɩlɩzɩ́ na yɩ bugutoluú na mɩ́nyɔ́ɔ́ mídónÿuú nɔwɛ́ya nakɩ́rɩ.»
MAT 28:15 Ngɛ bɛlɛ́ baamʊ liideé balá ńŋɩnáa baaŋmátɩ wɛ nɛ́. Bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ, hálɩ na sinje bánŋmatɩ́ tɔ́m tɩḿ Yahúúɖuwá lɔwʊtáá.
MAT 28:16 Bɩɩga wanbaaráa fuú na naárʊ nɛ́, bɛɛɖɛ́ɛ Galilée bʊ́ʊ wenkí Yeésu waavʊ́ńveeri wɛ sɩsɩ bóbo nɛ́-kɩrɔ.
MAT 28:17 Baana yɩ nɛ́, ngɛ boozóm ɩnʊvɔ́-dɛ bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ, amá, badaá nɛbɛ́rɛ waalá síka.
MAT 28:18 Ngɛ Yeésu woogóduu bɔjɔ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Baava ma yíko rɩ́ŋa ɩsɔ́ɔ́dáá na adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
MAT 28:19 Bɩlɛ́ nɛ́, ibó ɩbɩsɩná yíri báa wenkí-dɛ́ɛ ɩráa mɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa. Ilíri wɛ lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m na Caáwʊ na Biyaalʊ́ʊ na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
MAT 28:20 Ɩwɩ́lɩ wɛ bofu balá wentí tɩrɩ́ŋa máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́. Bɩɩga nɛ́, mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ mɩ́jɔ́ gɛ báa wɩ́rɛ wenɖé hálɩ ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ.»
MAR 1:1 Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́nŋmatɩ́ Yeésu Krísto Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m waabaazɩ ná lé nɛ́ nɖɔ́:
MAR 1:2 Baaŋmáa Anɖébi Esáya-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Méndiríi mɛ́dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ itóróbó bɩka ɩkpára nyánɩ́bááwʊ.
MAR 1:3 Lowú nakɩ́rɩ wɔɔvɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sɩsɩ: “Ɩgbɩ́ɩ́rɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, Ɩzɩ́ɩ́zɩ ɩdɛ́ɛ níbeyísi.”»
MAR 1:4 Ńŋɩnáa baaŋmáa wenbí nɛ́, Yaayá waaɖʊ ɩlɩ́ɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá wánlám waázu sɩsɩ ɩráa ɩ́kɛɛ balakásɩ belíri wɛ lɩ́m-daá bɔsɔ wɛ túúbá lɩ́m na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
MAR 1:5 Yudée laadɔ́ɔ-daá ńba rɩ́ŋa na Yerusalɛ́ɛm ńba rɩ́ŋa wónboɖé Yaayá-jɔ́ bándɩ́m bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá ɩráa-daá bɩka ɩlɛ́ wénliríi wɛ Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ lɩ́m-daá.
MAR 1:6 Raakúḿ fʊ́ńdɩ-dɛ́ɛ tóko gɛ Yaayá sóóna, bɩka tɔ́nɖɛ ɖanbára nyaarɛ́ɛ ɩdɩnɔɔ́-daá. Bɩɩga nɛ́, igíɖíím gɛ cɩ́báánɩ na tʊ́ʊ́nɩ.
MAR 1:7 Yaayá wánlám waázu sɩsɩ: «Naárʊ kɛrɛŋɛ mɔ́wɔ́rɔ́, ɩlɛ́ waagɩ́lɩ ma. Mádatála molúúzi mádɩ malɩzɩ́ yɩ ɩdakaḿwá.
MAR 1:8 Mɔ́ɔ́ nɛ́, lɩ́m-daá gɛ ménliríi mɩ́ɩ mɔ́nzɔ́ɔ mɩ́ɩ túúbá lɩ́m, amá, ɩlɛ́ sɩ ilíri mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-daá gɛ.»
MAR 1:9 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Yeésu waagálɩ́ɩ́ná Nazarɛ́ɛtɩ Galilée laadɔ́ɔ-daá ɩkɔ́nɩ Yaayá ilíri yɩ lɩ́m-daá Yɔrɔdáanɩ buwá-daá.
MAR 1:10 Sáátɩ wenkí sɩ ɩkálɩɩ lɩ́m-daá ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waana ɩsɔ́ɔ́dáá wɛ́nvɛɛ́ nabʊ́lɛ, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wéngedím nyazɩ ɖuvóóre kʊ́fʊlʊńɖɛ bɩlɛ́ kɔkɔ́nɩ kosóm ɩrɔɔzɩ́.
MAR 1:11 Ngɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Mebiyaalʊ́ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́; nyɔ́rɔ́ gɛ mááɖʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m rɩ́ŋa.»
MAR 1:12 Ńna‑ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wooboná Yeésu tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
MAR 1:13 Ngɛ wɔɔjɔ́ɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá ńna wɛ́ nɛɛ́lɛ bɩka Sitáánɩ ɩyɩ́ yɩ kɔdɔ́sɩ. Ɩ́na fanáńdɩ gɛ bɩka malááyɩ́kawá wánlám yɩ bɔwʊtá.
MAR 1:14 Baagba Yaayá wɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Galilée wénveerím ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi sɩsɩ:
MAR 1:15 «Alɩwáátɩ waadála, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ; ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́lakásɩ bɩka ɩfa Laabáárʊ Kífeńgi toovonúm.»
MAR 1:16 Wɩ́rɛ Yeésu wɛ wánnʊŋɛ́ Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-jɔ́ gɛ waana Simɔ́ɔnɩ na igoobú Andirée bɔwɛ bɔ́nlɔ́ɔ biruú, káma, bɛgɛ́ɛ biríni lɔɔráa gɛ.
MAR 1:17 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Igóvú ma, bɩka mabɩsɩná mɩ́ɩ wenbá bánÿaá ɩráa sɩsɩ bófú ma nɛ́.»
MAR 1:18 Ńna‑ńna gɛ beeyéle biríni, bofu yɩ.
MAR 1:19 Woodúu bolíni cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ waana Yaakúbu, Zebedée biyaalʊ́ na igoobú Yʊháánɩ bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɔwɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bɔ́nnyɔɔzɩ́ bɛdɛ́ɛ biríni.
MAR 1:20 Ńna‑ńna gɛ waayáa wɛ. Ngɛ bɛlɛ́ beeyéle bajaa Zebedée na ɩdɩmɛlanɖáa, bofu yɩ.
MAR 1:21 Boobó basʊ́ʊ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá. Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ woobó Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, ɩbáázɩ ɩráa wɩlɩ́ɩ.
MAR 1:22 Ngɛ ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ waabá bɩlá ɩráa bítí; káma, wánwɩlɩnáa yíko wenkí Ɩsɔ́ɔ weejéle yɩ kɩ nɛ́ gɛ. Ɩ́dánwɩlɩ́ nyazɩ Mará wɩlɩɖáa.
MAR 1:23 Ɩrʊ́ naárʊ ɩjáŋ ɩwɛ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ńna. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩwɛná zííni.
MAR 1:24 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ wóngoó sɩsɩ: «We gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ɖáa, Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́. Nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ ndɛlɛ́sɩ ɖáa yáá wé. Mányɩ weení nyɛ́gɛ́ɛ nɛ́; ɩrʊ́ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńnɩ́ Ɩsɔ́ɔ weegédíri yɩ nɛ́ gɛ.»
MAR 1:25 Ńna gɛ Yeésu waagazɩ́ zííni ɩtɔ́ kɩ sɩsɩ: «Su tɔ́m bɩka nlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ nɖɛ́ɛ!»
MAR 1:26 Ngɛ zííni woojuúdi ɩrʊ́ ɩmʊ́, kɩlɩ́ɩ ɩrɔ na ɖugoogoore kʊ́bɔńɖɛ.
MAR 1:27 Ngɛ bɩɩlá barɩ́ŋa nɩdáárɛ hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Tɔ́m wentí gɛ tɩna ɖɔ́. Wánwɩlɩ́ɩ tɔ́m kɩ́fatɩ na yíko. Bɩkpɛdɩ́na zííniwá tɩtɩŋa wánlám wentí wɔ́nbɔɔzɩ́ tɩ nɛ́.»
MAR 1:28 Ngɛ ɩyɩ́ɖɛ waajáŋ ɖɩsɛ́ɛ báa lé, Galilée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá.
MAR 1:29 Ńna gɛ waajáŋ ɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ɩ́na Yaakúbu na Yʊháánɩ bobó Simɔ́ɔnɩ na Andirée bɛdɛ́ɛ ɖaána-daá.
MAR 1:30 Baadála nɛ́, bɔɔmɔɔná Simɔ́ɔnɩ nɔɔzɔ́ɔ fɩ́nɛ́ɛ wánnyaadɩ́ tɔnʊʊ́ ɩbá kizoláa. Ńna gɛ bɔɔgbɔ́ɔ befééri Yeésu.
MAR 1:31 Ngɛ Yeésu woogóduu ɩjɔ́ ɩɖɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩkʊ́sɩ yɩ. Ńna gɛ waawáa. Ngɛ waagʊrʊ́ ɩɖʊ wɛ kíɖíím.
MAR 1:32 Ɖaanɩ́ŋa-rɔ wɩ́sɩ waazála nɛ́, bɔɔgɔná wenbá barɩ́ŋa bánnyaadɩ́ nɛ́ na zííniwá-dɩnáa Yeésu-jɔ́.
MAR 1:33 Tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa woodúúzi ɖaḿ wɔnɔɔ́.
MAR 1:34 Ngɛ Yeésu waawáázɩ kʊdɔndɩnáa ɖabata bɛ́nÿɛlɛ́ŋ na kʊdɔmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ nɛ́, bɩka ɩɖɔ́ɔ zííniwá ɖabata ɩráa-rɔɔzɩ́, bɩka ídénÿelí zííniwá wánŋmatɩ́, káma, tɩlɛ́ tɩnyɩ weení ɩgɛ́ɛ nɛ́.
MAR 1:35 Asʊbáa kidefe tá nɛ́, Yeésu weevé ɩɖɛ́ɛ faɖáma-daá wángazʊlʊ́ʊ.
MAR 1:36 Simɔ́ɔnɩ na wenbá nɛ́ baagʊrʊ́ batɩ́nɩ Yeésu wɔ́rɔ́;
MAR 1:37 baana yɩ nɛ́, ngɛ beevééri yɩ sɩsɩ: «Ɩráa rɩ́ŋa wánjáádɩ nya.»
MAR 1:38 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɖɩ́ɖɛ́ɛ ɖeelí tɛɛbíízi sɩdɩláána nɛ́ sɩdaá megéveeri Laabáárʊ Kífeńgi ńna ɖʊɖɔ, káma, bʊrɔɔzɩ́ gɛ máagálɩɩ.»
MAR 1:39 Ngɛ weegíli Galilée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá wénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá bɩka wɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá.
MAR 1:40 Cɛnɩŋa nɛkɛ́rɛ woogóduu Yeésu-jɔ́ kosóm ɩnʊvɔ́-dɛ kánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ: «A nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ, nyánbɩɩzɩ́ nÿéle mawáa malá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
MAR 1:41 Ngɛ kɔdɔ́m waabá bɩlá Yeésu kʊnyɔḿ. Ńna gɛ Yeésu wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ itekiná kɛ ɩtɔ́ kɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ, waa nlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
MAR 1:42 Ngɛ ńna‑ńna cɛnɩ́tɩ waalɩ́ɩ kɔrɔ. Kaawáa kalá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
MAR 1:43 Ngɛ Yeésu waabá ɩbásɩ kɛ ɩtɔ́ kɛ sɩsɩ kékpe.
MAR 1:44 Ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ kɛ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Nkefééri naárʊ wenbí bɩɩlá nɛ́, amá, bo Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖʊ́ ɩna wenbí nyɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́, na nlá sarɔ́ɔ wenká Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ bála nɛ́, na báa weení ɩtɩlɩ́ sɩsɩ nyááwáa.»
MAR 1:45 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ wɛɛɖɛ́ɛ, ngɛ waajáŋ ɩbáázɩ laabáárʊ kɩḿ feerím bɩ́njaarɩ́ báa lé bɩka wándɩ́m ɩráa wenbí bɩɩlá nɛ́. Biiyéle Yeésu tándalɩɩ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá ɩráa ɩna yɩ. Wánmʊsɩ́ ɩdɩ tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́ lénlé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́ gɛ, bɩka ɩráa wángalɩɩnáa báa lé bɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́.
MAR 2:1 Bɩɩlá wɛ́-bíya nɛ́, ngɛ Yeésu waabɩ́sɩ Kapɛrɩnawʊ́m; ɩráa waanɩ́ɩ sɩsɩ ɩwɛ ɖaána.
MAR 2:2 Ngɛ ɩráa tuutúúma woodúúzi ɩdɛ́ɛ, hálɩ bɩkpɛdɩ́na ɖaḿ wɔnɔɔ́, ɖɩdáarɛ tanvɛ́yɩ́. Bɩka Yeésu wánŋmatɩ́ wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
MAR 2:3 Ɩráa nɔɔ́náázá waagázʊʊ gaala‑gáálɔɔ́ bɔkɔ́gɔ́ná Yeésu.
MAR 2:4 Zamɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bádánbɩɩzɩ sɩ basʊ́ʊ kɛ boboná Yeésu-jɔ́; ngɛ baadʊlʊ́ bɔɔwʊ́ ɖaḿ ɩwɛ kɩdaá nɛ́ kɩgʊjʊʊ́-daá lénlé ɖéyí‑ɖéyí Yeésu sɩ́ŋɛ́ɛ nɛ́ betísi ɩrʊ́ ɩmʊ́ na kɩgbáláwʊ ɩvɩ́nɛ́ɛ kɩrɔ nɛ́.
MAR 2:5 Yeésu waana bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: «Móbú, mɛ́ɛ́jɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
MAR 2:6 Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ wɛ bɔjɔɔ́ɔ ńna nɛ́, bɔwɛ bɔ́ndɔ́m badaá sɩsɩ:
MAR 2:7 «Ngbaalá gɛ ɩrʊ́ ceení wánŋmatɩ́ bɩlɛ́. Wɛ́ngbɛɛnáa Ɩsɔ́ɔ. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩcɛ́ ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ riké.»
MAR 2:8 Yeésu waajáŋ ɩtɩlɩ́ wentí bánmaazɩ́ badaá nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nmaazɩ́ míwenbé-daá bɩlɛ́.
MAR 2:9 Ɩrʊ́ ɩtɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: “Bɛɛjɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá,” yáá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ kɩgbáláwʊ nnʊ́ŋ, bɩlɛ́ɛ́nɩ́ bɩlɔwʊtáá, wentí fɛ́yɩ́na káálɛ.”
MAR 2:10 Amá, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná yíko ɩcɛ́ ɩráa bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé.»
MAR 2:11 Ngɛ wɔɔdɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́, kʊrʊ́! Kpɔɔ nyágɩgbáláwʊ ngbé nyɛ́dɛ́ɛ.»
MAR 2:12 Ngɛ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ, ɩcáŋ ɩsɛlɩ́ ɩgɩgbáláwʊ ɩlɩ́ɩ báa weení ɩzá-daá. Ngɛ bɩɩbá bɩlá báa weení bítí bánzám Ɩsɔ́ɔ, bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Kɛtɛngɛrɛ ɖádanáa ta ńŋɩnáa ɖɔ́.»
MAR 2:13 Yeésu waadálɩɩ ibó lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-jɔ́. Ngɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́ bɩka wánwɩlɩ́ɩ kɩ.
MAR 2:14 Wɔɔgɔ́nɩ wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, waana Léévi Alɩfée biyaalʊ́ ɩjɔɔ́ɔ tikée ɖaajɛnɖɛ́. Ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: «Kovu ma.» Ngɛ waagʊrʊ́ ifu yɩ.
MAR 2:15 Ngɛ Yeésu woobó Léévi-dɛ́ɛ wénɖíi kíɖíím. Tikée mʊʊráa ɖabata na alaháácɩ́-dɩnáa wɔɔgɔ́nɩ batasɩná ɩ́na ɩwanbaaráa; káma, bɔɔɖɔ́ɔ bovóo yɩ nɛ́.
MAR 2:16 Faríizi ńba-daá Mará wɩlɩɖáa waana Yeésu na alaháácɩ́-dɩnáa na tikée mʊʊráa bónÿoozí bénɖíi kíɖíím nɛ́, ngɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ: «Bɩyáásɩ́ gɛ mɩ́gʊ́bɔnɩ́ na alaháácɩ́-dɩnáa na tikée mʊʊráa bónÿoozí bénɖíi kíɖíím.»
MAR 2:17 Yeésu waanɩ́ɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Kʊdɔndɩnáa wánjáádɩ kʊ lákʊ́ta, alaafɩ́ya-dɩnáa baafɛ́yɩ́ na yɩ. Mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ mayáa wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, amá, alaháácɩ́-dɩnáa-rɔ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ.»
MAR 2:18 Wɩ́rɛ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa na Faríizi ńba wɛ bɔ́nvɔkɩ́ nɔɔ́; ngɛ bɔɔgɔ́nɩ Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa na Faríizi ńba-dɛ́ɛ ńba wɔ́nvɔkɩ́, ngɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńba tɔ́nvɔkɩ.»
MAR 2:19 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Weetáhárʊ ɖɔndɩnáa mɔɔ́na bɔfɔ́kɩ nɔɔ́ sáátɩ wenkí bána weetáhárʊ nɛ́? Sáátɩ wenkí kɩrɩ́ŋa bána weetáhárʊ nɛ́, bádánbɩɩzɩ bɔfɔ́kɩ.
MAR 2:20 Amá, Sáátɩ nakɩ́rɩ wɔ́ngɔnɩ́, bɔ́ngɔnɩ́ balɩzɩ́ yɩ bɔlɔwʊtáá. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bɔ́nvɔkɩ́.
MAR 2:21 Naárʊ fɛ́yɩ́ wɔ́ngbɔwʊ́ʊ bɩsaawʊ́ kedeyɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́ ɩtɔ ná tóko kɩ́bɩńgɩ. Tɩ́fa, bɩsaawʊ́ kɩ́falʊʊ́ wánjɩrɩ́ɩ tóko kɩ́bɩńgɩ gɛ, bɔɔwʊ́ ɩnyɔ́ɔ́zɩ kɩwála.
MAR 2:22 Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bódónzuu sʊlʊ́m kɩ́fabɩ bɩdabɩɩ tá bɩtɛ́ nɛ́ tɔ́nɖɛ furuú kɩ́bɩńgɩ-daá, tɩ́fa kɩ́nÿáa gɛ sʊlʊ́m ɩbɩ́rɩ adɛ, tɔ́nɖɛ furuú ɩlá ásáráwʊ́. Amá, bónzuú sʊlʊ́m kɩ́fabɩ bɩdabɩɩ tá bɩtɛ́ nɛ́ tɔ́nɖɛ furuú kɩ́falʊʊ́-daá gɛ.»
MAR 2:23 Wɩ́rɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ́ndɛsɩ́ bilée fásɩ. Ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa waabáázɩ bilée kpɛɛ́ na nɩ́bááwʊ.
MAR 2:24 Ńna gɛ Faríizi ńba waana bɩlɛ́ nɛ́, bɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Bɛɛ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa wánlám wenbí ɖɛ́dɛ́ɛ Mará tafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́.»
MAR 2:25 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dákala tá kɛtɛngɛrɛ wenbí Ɖáwʊɖa waalá ɩwɛ takáásɩ́-daá nyɔɔ́sɩ wɛná ɩ́na wenbá nɛ́?
MAR 2:26 Nŋɩ́nɩ́ waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Abiyatáarɩ-dɛ́ɛ sáátɩ, ɩtɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá baalá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́? Hálɩ ɩfa tɩ ɩ́na wenbá nɛ́ bɔtɔ́ɔ ɖʊɖɔ. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa riké gɛ bɩɩva sɩsɩ bɔ́tɔɔ.»
MAR 2:27 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́-rɔ gɛ baalá Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, bɩdɛkɛ́ɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-rɔ gɛ baalá ɩrʊ́.
MAR 2:28 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná yíko Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-rɔ.»
MAR 3:1 Yeésu waadásʊʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́; abaalʊ́ naárʊ fʊnwɛ ńnaamʊ́ biilí ɩnʊ́ʊ́nɩ.
MAR 3:2 Ngɛ ɩráa wɛ bɛbɛɛ́na Yeésu sɩsɩ wánwaazɩ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ yáá nŋɩ́nɩ́, na boyuú kúbuunátɩ bobuuná.
MAR 3:3 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ abaalʊ́ ɩmʊ́ biilí ɩnʊ́ʊ́nɩ nɛ́ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ nzɩ́ŋ lɔwʊtáá ɖɔ́.»
MAR 3:4 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «We gɛ bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ. Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála kazɔ́ɔ ńbɩ yáá bɩdaavé nɛ́; sɩsɩ bɛ́lɛɛ ɩrʊ́ yáá bákʊ́ yɩ gɛ.» Amá, bodobúsi natɩ́rɩ.
MAR 3:5 Ńna gɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ɩlára ɩmɩ́lɩ na baaná. Bɛdɛ́ɛ wenbi-ɖóni talá yɩ niíni kpátáá. Ngɛ wɔɔdɔ́ abaalʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Fɔ nyánʊ́ʊ́nɩ.» Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ, ngɛ ɩnʊ́ʊ́nɩ waawáa.
MAR 3:6 Faríizi ńba waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛgbɛdɩ́ botúúzi ɖamá bána wúro Eróodi-dɛ́ɛ ńba balá sááwʊ́ra nŋɩ́nɩ́ báta balá na bakʊ Yeésu nɛ́.
MAR 3:7 Yeésu wɛɛɖɛɛ ná Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ fáráńdɩ́ ɩ́na ɩwanbaaráa. Ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ waalɩ́ɩ kivóo yɩ. Zamɔ́ɔ kɩḿ kɩɩgálɩ́ɩ́ná Galilée na Yudée laadásɩ-rɔ, Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, Idúmée laadɔ́ɔ, na laadásɩ sɩgɔwɛ ná Yɔrɔdáanɩ buwá kɩdɛ́sʊ́ʊ nɛ́; na Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ laadásɩ-rɔ. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ kɩḿ kɩɩnɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám nɛ́, ngɛ kɩɩgɔ́nɩ ɩjɔ́.
MAR 3:9 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ bɔ́kɔ́ná kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩmʊ́ ɩkpa ɩcɔ́ɔ kɩdaá na zamɔ́ɔ ɩ́kányʊʊ́ yɩ.
MAR 3:10 Káma, Yeésu waawáázɩ ɩráa ɖabata, biiyéle wenbá barɩ́ŋa bɔwɛná kʊdɔmɩ́nɩ nɛ́, bánzalɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ na boyuú betekiná yɩ.
MAR 3:11 Wenbá bɔwɛná zííniwá nɛ́, bánnáa Yeésu nɛ́, bónzoḿ ɩnʊvɔ́-dɛ bɩka bóngoó sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
MAR 3:12 Amá, Yeésu wángazɩ́ɩ zííniwá wánbasɩ́ tɩ sɩsɩ tíkeyéle batɩlɩ́ weení ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ nɛ́.
MAR 3:13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu waagba bʊ́ʊ-daá ɩyáa wenbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́, bɛlɛ́ bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́.
MAR 3:14 Ngɛ waalɩzɩ́ badaá ɩráa fuú na nɔɔ́lɛ ɩbɩsɩná wɛ ɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa sɩ bɔ́cɔɔ ɩjɔ́ bɩka wéndiríi wɛ bángalám waázu,
MAR 3:15 bɩka ɩfa wɛ yíko bɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá.
MAR 3:16 Ɩráa fuú na nɔɔ́lɛ bana gɛ waalɩzɩ́: Simɔ́ɔnɩ, weení waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Pétro nɛ́,
MAR 3:17 Yaakúbu, Zebedée biyaalʊ́ na Yʊháánɩ Yaakúbu igoobú wenbá waava wɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Bowanɛrgɛ́ɛsɩ nɛ́; bugutoluú sɩsɩ: Ɩráa bɛdɛ́ɛ baaná cɔɔ́ɔ nyazɩ kpálálayɔ́ɔ nɛ́.
MAR 3:18 Andirée, Filíipu, Barɩtelemíi, Maatéwu, Tomáa, Yaakúbu Alɩfée biyaalʊ́, Tadée, Simɔ́ɔnɩ kezée-bú
MAR 3:19 na Yudásɩ Isikariyóo, weení waayá Yeésu nɛ́.
MAR 3:20 Bɩlɛ́ bɩwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu na ɩwanbaaráa baagábɩ́sɩ ɖaána, ngɛ zamɔ́ɔ woodótuuzi hálɩ biiyéle badabɩ́ɩ́zɩ beɖi kíɖíím.
MAR 3:21 Ɩdɛ́ɛ ńba waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ sɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ na ɖóni bekpená, káma, bɔwɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ yɩ ɖéyí‑ɖéyí.
MAR 3:22 Mará wɩlɩɖáa baagálɩ́ɩ́ná Yerusalɛ́ɛm bɔkɔ́nɩ nɛ́ sɩsɩ: «Ɩwɛná zííni Bɛlɩzebúuli; na zííniwá-dɛ́ɛ wúro gɛ wɔ́nɖɔɔnáa zííniwá.»
MAR 3:23 Ngɛ Yeésu waayáa wɛ ɩŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ: «Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na Sitáánɩ ɩɖɔ́ɔ Sitáánɩ.
MAR 3:24 A laadɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ-dɛ́ɛ ɩráa wónÿoó ɖamá, laadɔ́ɔ kɛḿ kádánbɩɩzɩ kɔcɔ́ɔ kɔdɔyɔ́.
MAR 3:25 A koobíre neɖére-daá ɩráa tánnɩɩ ɖamá, koobíre ɖɩḿ ɖɩ́dánbɩɩzɩ ɖɩcɔ́ɔ ɖɩdɔyɔ́.
MAR 3:26 A bɩlɛ́ gɛ Sitáánɩ wónÿoó ɩdɩ, Sitáánɩ waadára ɩdɩ nbɩlɛ́, ńna nɛ́, ɩdɔ́njɔwʊ́, asée wɛɛdɛlɛ́ŋ.
MAR 3:27 Naárʊ tánbɩɩzɩ ɩsʊ́ʊ ɩrʊ́ ɖóni ńnɩ́-dɛ́ɛ, ɩŋmɩ́ɩ́lɩ ɩgbɩná bɩka ɩdafʊ́ńvɔkɩ yɩ nibé. Asée wɔɔvɔ́kɩ yɩ nibé na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩŋmɩ́ɩ́lɩ ɩgbɩná rɩ́ŋa ɩɖaána-daá.
MAR 3:28 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá rɩ́ŋa bánlám nɛ́, bɩ́na kʊdʊ́ʊ́nɩ rɩ́ŋa bándʊ́ʊ́dɩ yɩ nɛ́.
MAR 3:29 Amá, weení waadʊ́ʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tɛ́njɛḿ yɩ kɛtɛngɛrɛ. Bɩdɛ́ɛ alaháácɩ́ wɔ́njɔɔnáa yɩ gɛ.»
MAR 3:30 Bɔwɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩwɛná zííni nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ Yeésu wɔ́ndɔ́m bɩlɛ́.
MAR 3:31 Yeésu ɩgɔɔ na igoobíya bɔɔgɔ́nɩ bagazɩ́ŋɛ́ɛ asʊ, ngɛ beedíri sɩsɩ bákayaa yɩ.
MAR 3:32 Zamɔ́ɔ wɔɔjɔ́ɔ kɩlára kɩmɩlɩná yɩ. Ngɛ beevééri yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ ngɔɔ na ngoobíya aláa na abaaláa bɔwɛ asʊ bánjáádɩ nya.»
MAR 3:33 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Weení gɛ mɔgɔɔ na mogoobíya.»
MAR 3:34 Wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wenbá bɔjɔɔ́ɔ bamɩláána yɩ bisúlúki nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɛɛ mɔgɔɔ na mogoobíya nɖɔ́;
MAR 3:35 weení wánlám Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́, ɩlɛ́ gɛ mogoobú alʊ́, mogoobú abaalʊ́ na mɔgɔɔ.»
MAR 4:1 Yeésu waadábaazɩ wɩlɩ́ɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-jɔ́. Ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woodúúzi ɩjɔ́ hálɩ biiyéle waagba ɩcɔ́ɔ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-rɔ. Bɩka zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wɛ kɩzɩ́ŋɛ́ɛ adɛ lɩ́m nɔɔ́‑nɔɔ́.
MAR 4:2 Ngɛ waawɩ́lɩ wɛ tɔ́mwá ɖabata na tɔmgɛɛza. Ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ-daá, wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ:
MAR 4:3 «Iwélesi ma. Wɩ́rɛ gɛ ɩrʊ́ naárʊ woobó ɩvɔɔ́-daá kúɖúúdi larɩ́ɩ.
MAR 4:4 Wánlarɩ́ɩ nɛ́, ngɛ natɩ́rɩ waazála nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ, ngɛ siḿsi wɔɔgɔ́nɩ siɖi tɩ.
MAR 4:5 Natɩ́rɩ waazála bɔ́-daá lénlé tɛ́ɛ́dɩ tɔɖɔ́ɔ nɛ́, ngɛ tɩɩjáŋ tɩnyɔ, káma, tɛ́ɛ́dɩ telím.
MAR 4:6 Wɩ́sɩ wɔɔgɔ́nɩ sɩsáa nɛ́, ngɛ bɩɩnyɔ́ɔ tɩ, ngɛ tɩɩwɩ́lɩ, káma, wóózi tafɩ́ya.
MAR 4:7 Kúɖúúdi natɩ́rɩ waazála sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá, ngɛ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ waabɩ́ɩ sɩnyʊʊ́ tɩ. Ngɛ tɩdaɖʊ bíya.
MAR 4:8 Natɩ́rɩ waazála tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ndɩ-daá. Ngɛ tɩɩnyɔ, tɩkʊrʊ́, tɩkpa, tɩɖʊ bíya. Tikú nakɩ́rɩ ákoosaaláa, nakɩ́rɩ niídoozo nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ nɩɩ́nʊ́wá.»
MAR 4:9 Ngɛ Yeésu waadásɩ sɩsɩ: «Weení ɩwɛná nɩgbamʊʊ́ sɩ ɩnɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́nɩɩ.»
MAR 4:10 Yeésu waalɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ iriké nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ na wenbá bovóo yɩ nɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́m tɔmgɛɛza-rɔ.
MAR 4:11 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́tɩ́lɩ́ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásíírí. Bɩɩga asʊ ńba nɛ́, tɔmgɛɛza gɛ bánnɩɩ́,
MAR 4:12 na “Bɛbɛɛ́na, amá, bádánnáa, bénwelesí, amá, bádánnɩɩ bugutoluú na bɔ́kɔkɔ́nɩ balá túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá.”»
MAR 4:13 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, mɩ́danɩ́ɩ tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna ɖugutoluú? Bɩlɛ́ nɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ ɩlá na ɩnɩ́ɩ tɔmgɛɛza rɩ́ŋa.
MAR 4:14 Kúɖúúdi laraɖʊ́ wánlarɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ.
MAR 4:15 Wenbá bánnɩɩ́ tɔ́m tɩḿ bɩka bádánnɩɩ tugutoluú nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ lé kúɖúúdi waazála nɛ́. Sitáánɩ wɔ́ngɔnɩ́ gɛ ɩkpɛzɩ́ wenbí booɖúu bewenbé-daá nɛ́.
MAR 4:16 Wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na bacáŋ bamʊ tɩ na wenbi‑niíni nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɔ́-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́.
MAR 4:17 Amá, wóózi fɛ́yɩ́ nɛ́, tídénleeri. A bɩgɛ́ɛ nɔwɛ́ya yáá fúkúḿsi waadála wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, bánbɩsɩ́ bɔwɔ́rɔ́ gɛ.
MAR 4:18 Wenbá bénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, na beyéle ɖúúlínya lomaazɛ́ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dɛ́ɛ ayiila na kɔɖɛyɩ́wá ndɩ‑ndɩ ɩnyʊʊ́ tɩ bɩka tɩ́dánɖʊ́ʊ bíya nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́.
MAR 4:20 Wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bánnɩɩ́ tugutoluú nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ńdɩ wentí tɩdaá kúɖúúdi waazála nɛ́. Bʊrɔ gɛ bánɖʊ́ʊ bíya; tikú nakɩ́rɩ ákoosaaláa, nakɩ́rɩ niídoozo, nakɩ́rɩ nɩɩ́nʊ́wá.
MAR 4:21 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: bɔ́dɔ́nzɔḿ fɩtɩ́la na bɔkpɔ́ɔ gbégídi bofu kɩrɔ yáá basɩ́ɩ kɩ gáɖó-dɛ. Amá, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ kɩ gɛ batɩ́nɩ ɩsɔ́ɔ́dáá na bilósi báa weení ɖaána-daá.
MAR 4:22 Káma, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩmʊ́sɛ́ɛ bɩ́dánlɩɩ bana bɩ nɛ́, cáńfáná ásíírí bádándɩlɩ́ kɩ nɛ́.
MAR 4:23 Weení ɩwɛná nɩgbamʊʊ́ sɩsɩ ɩnɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩnɩ́ɩ.
MAR 4:24 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ na wentí mɩ́nnɩɩ́ nɛ́. Kɩ́maazʊʊ́ wenkí mɩ́ɩ́máázɩ́ná mɩ́ránáa nɛ́ gɛ sɩ bamaazɩ ná mɩ́ɩ, bɩka batásɩ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ.
MAR 4:25 Káma, weení ɩwɛná nɛ́, bándasɩ́ yɩ na iyuú bɩbá bɩɖɔ́ɔ; amá, weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́, bɛ́nlɛɛ́ cʊ́kɔyɔ́ɔ wenká ɩwɛná nɛ́.»
MAR 4:26 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ wánlarɩ́ɩ kúɖúúdi ɩvɔɔ́-daá nɛ́.
MAR 4:27 Wánlarɩ́ɩ bɩtɛ́ nɛ́, kínÿúu nɛ́, wánzʊʊ́ ɩfɩ́nɩ, kínvém nɛ́, ɩkʊrʊ́. Báa ngbeére, bɩlɛ́ bɩdaá gɛ ɩwɛ. Sáátɩ kɩḿ nɛ́, kúɖúúdi waalára tɩ nɛ́ wɔ́nnyɔ́ɔ, bɩka bɩ́ngʊrʊ́ʊ, ngʊ́ waasɩ nŋɩ́nɩ́ bɩ́nlám nɛ́.
MAR 4:28 Adɛ tɩtɩŋa wénÿelíi kʊ bɩnyɔ, bɩkʊrʊ́, bɩmʊ fuwá, bɩlá bíya cɩkpɩtɩɩ.
MAR 4:29 A bíya wɛɛzɛ́ɛ, na baɖʊ loozó, káma, kʊ́m waadála.»
MAR 4:30 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «We gɛ ɖándabɩɩzɩ́ ɖɩkpɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ɖɩkɛɛzɩná. Tɔmgɛɛzɩrɛ wenɖé gɛ sɩ ɖɩkpɔ́ɔ kɛ ɖɩkɛɛzɩná.
MAR 4:31 Bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ báńŋɩ́náyɔ́ɔ bú bónɖuú adɛ nɛ́, idekii ná kúɖúúdiwá rɩ́ŋa-daá ɖúúlínya-daá.
MAR 4:32 Amá, a bɔɔgbɔ́ɔ yɩ gɛ booɖúu, ɩdɛ́ɛ tikú wángʊrʊ́ʊ kɩkɩ́lɩ ɖóóziwá sɩɩganáa-dɛ́ɛ tikíni, bɩka kɩlɩzɩ́ wʊláázɩ kʊ́bɔńzɩ hálɩ siḿsi wánbɩɩzɩ́ sɩkɔ́nɩ sɩkáa sɩdɛ́ɛ ɖɛ́ńɖɛ́lá kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ-rɔ.»
MAR 4:33 Na tɔmgɛɛza ɖabata ńŋɩnáa ana ɖɔ́ gɛ Yeésu waaŋmatɩná ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, waaŋmatɩná wɛ wenbí báta babɩ́ɩ́zɩ banɩ́ɩ nɛ́.
MAR 4:34 Ɩdaŋmátɩ wɛ natɩ́rɩ bɩdɛkɛ́ɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ. Amá, a iriké ɩ́na ɩwanbaaráa, na ɩlɩzɩ́ wɛ tɔmgɛɛza rɩ́ŋa kutoluú.
MAR 4:35 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ bɩɩlá ɖaanɩ́ŋa nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɖɩ́tɛsɩ fúu lí ńgɩ-rɔ.»
MAR 4:36 Ngɛ beeyéle zamɔ́ɔ bɩka bɔkpɔ́ɔ Yeésu kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩvʊnjɔɔ́ɔ kɩdaá nɛ́ bána yɩ bɛɖɛ́ɛ. Kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ natɩ́rɩ ɖʊɖɔ fóo yɩ.
MAR 4:37 Bɔwɛ bɛ́nɖɛɛ́ lɩ́m-rɔ nɛ́, ngɛ fefelimá kʊ́bɔná naárɛ waabáázɩ fɛtɩ́ na ɖóni; bɩka bɩ́ngʊsɩ́ lɩ́m bɩ́nÿɔɔnáa kpɩ́ɩ́rʊʊ́ hálɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩbáázɩ súu.
MAR 4:38 Yeésu ɩlɛ́ ɩwɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wɔ́rɔ́ wónɖóm kʊjʊʊ́ tɩ́nɛ́ɛ kʊjʊʊ́ tɩ́lɩ́wʊ́-rɔ. Ngɛ ɩwanbaaráa weevéézi yɩ bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, bɩvɛ́yɩ́ nya natɩ́rɩ ɖánzɩ́m nɛ́?»
MAR 4:39 Yeésu weevé nɛ́, ngɛ waagazɩ́ fefelimá, ɩtɔ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ sɩsɩ: «Su tɔ́m, cɔɔ ɖɛfɛɛ.» Ngɛ fefelimá waazála bɩcɔ́ɔ ɖɛfɛɛ.
MAR 4:40 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nɩdáárɛ waabá ɖɩsʊ́ʊ mɩ́ɩ bɩlɛ́. A bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dafáá ta toovonúm?»
MAR 4:41 Ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ nɩdáárɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení gɛ weení gɛ bɩkpɛdɩ́na lɩ́m na fefelimá wánlám wenbí wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́ bɩlɛ́!»
MAR 5:1 Yeésu na ɩwanbaaráa baadála lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ Geraseníi ńba-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
MAR 5:2 Ngɛ Yeésu waalɩ́ɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá; ńna‑ńna gɛ ɩrʊ́ naárʊ zííni wánjaarɩ́ yɩ nɛ́ waagálɩ́ɩ́ná bɔɔláánɩ-daá ɩgɛgɛrɛŋɛ sɩ ɩsɩ́ŋ yɩ.
MAR 5:3 Ɩrʊ́ ɩmʊ́, bɔɔláánɩ-daá gɛ ɩwɛ, naárʊ fɛ́yɩ́ wɔ́nvɔkɩ́ yɩ ɩdɛcɛ́ nɛ́, báa na agbarangbára gɛ bɔɔvɔkɩná yɩ.
MAR 5:4 Káma, baalaaná ɩnʊvɔ́ ɖɩ́ɩ na nyɩɩrɩ́tɩ, bɔfɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ na agbarangbára, amá, wɛɛjɛ́ bɩrɩ́ŋa, báa naárʊ tɛfɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ yɩ ɖʊɖɔ.
MAR 5:5 Báa sáátɩ wenkí, bɩlɛ́ gɛ wéngilím bɔɔláánɩ na bʊ́ʊ́nɩ-daá nuvoowú na ɩdaawʊ́, wóngoó bɩka wɛ́nlɛrɩ́ɩ ɩdɩ na bɔ́.
MAR 5:6 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ woogólosi Yeésu nɛ́, ngɛ weegézé ɩkɔ́nɩ isóm waazá-daá.
MAR 5:7 Wóngoó sɩsɩ: «Yeésu Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ Biyaalʊ́, we gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma. Máávɩ́nɩ nya Ɩsɔ́ɔ-rɔ, nkanáázɩ ma.»
MAR 5:8 Káma, Yeésu wɛ wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Zííni, lɩɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́-rɔ.»
MAR 5:9 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Sɩsɩ wé gɛ bánÿaá nya.» Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «“Tuutúúma”, káma, ɖɔ́ɔ́ɖɔ́ɔ.»
MAR 5:10 Ngɛ waabá ɩfɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩ́kɔɖɔ́ɔ wɛ ɩlɩzɩ́ wɛ laadɔ́ɔ.
MAR 5:11 Ngʊ́ lé bɔwɛ nɛ́, bʊ́ʊ cʊ́ʊ́na wɛ. Ngɛ afawá tuutúúma natɩ́rɩ wɛ bʊ́ʊ fáráńdɩ́ ńna tínɖíi.
MAR 5:12 Ngɛ zííniwá waavɩ́nɩ Yeésu sɩsɩ: «Yele ɖáa ɖibó ɖɩsʊ́ʊ afawá tɩna tɩdaá.»
MAR 5:13 Ngɛ Yeésu waava tɩ nɩ́bááwʊ. Ńna gɛ zííniwá waalɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩrɔ tɩsʊ́ʊ afawá. Ngɛ afawá weeze tití kazalɩ́ya tɩsʊ́ʊ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-daá lɩ́m iɖi tɩ tɩsɩ́. Tɩgɛ́ɛ gɛ nyazɩ afawá mííli natɩ́lɛ (2.000) bɩlɛ́.
MAR 5:14 Tigetiráa weeze bobó bekéveeri tɛ́ɛ́dɩ-daá na fásɩ-daá. Ngɛ ɩráa wɔɔgɔ́nɩ sɩ bɛbɛ́ɛ wenbí bɩɩlá nɛ́.
MAR 5:15 Ngɛ bɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná Yeésu. Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, baana zííniwá-dʊ́ʊ cɔɔ́ɔ izóóna kpɩná ɩ́na ɩdɩ, ɩmʊ́ weení ɩvʊnwɛná zííniwá tuutúúma nɛ́. Ńna gɛ bɩɩlá wɛ nɩdáárɛ.
MAR 5:16 Wenbá baana wenbí bɩɩlá nɛ́, baadɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá zííniwá-dʊ́ʊ na afawá nɛ́ befééri wɛ.
MAR 5:17 Ńna gɛ baabáázɩ Yeésu fɩnɩ́ sɩsɩ ɩ́lɩɩ bɛḿ balaadɔ́ɔ-rɔ.
MAR 5:18 Sáátɩ wenkí Yeésu wángbáa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá nɛ́, ngɛ zííniwá-dʊ́ʊ Yeésu waawáázɩ yɩ nɛ́ waavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íyele ɩmʊ́ ifu yɩ.
MAR 5:19 Amá, Yeésu weegízi, ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: «Bɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ, nyɛ́dɛ́ɛ ńba-jɔ́, feeri wɛ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waalá nya nɛ́ na nŋɩ́nɩ́ waanɩ́ɩ nyɔ́gʊnyɔḿ nɛ́.»
MAR 5:20 Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ wɛɛɖɛ́ɛ ɩbáázɩ ɩráa feerím wenbí bɩrɩ́ŋa Yeésu waalá yɩ nɛ́ laadɔ́ɔ bánÿaá kɛ Tɛ́ɛ́dɩwá fuú tɩdamáa nɛ́ kadaá, bɩka bɩjɔɔ́ɔ ɩráa rɩ́ŋa bítí.
MAR 5:21 Yeésu waazʊ́ʊ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩtɛ́sɩ fúu lí ńgɩ-rɔ. Ngɛ Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔgɔ́nɩ kitúúzi ɩjɔ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-jɔ́ ńna.
MAR 5:22 Ńna gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ, bánÿaá yɩ sɩsɩ Yááhíru nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́. Ɩlɛ́ waana Yeésu nɛ́ ngɛ wɛɛjɛ́ ɩsála Yeésu nʊvɔ́-dɛ.
MAR 5:23 Ɩbá wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ: «Mɛwɛɛlɛ́ɛyɔ́ɔ wɛ kánzɩ́m. Máávɩ́nɩ nya, kɔnɩ ngádɩnɩ nyánʊ́ʊ́zɩ kɔrɔɔzɩ́ nlɛ́ɛ kɛ koyuú weezuú.»
MAR 5:24 Ngɛ ɩ́na yɩ bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛ́nɖɛɛ́. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ fóo Yeésu bɩka kɩ́nnyʊʊ́ yɩ cé na cé.
MAR 5:25 Alʊ́ naárʊ wɛ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá ńna. Alʊ́ ɩmʊ́, azimá wéndináa yɩ bʊwɛná bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ bɩlɛ́.
MAR 5:26 Alʊ́ ɩmʊ́ waabá ɩyɛlɛ́m lákʊ́tawá ɖabata nʊ́ʊ́zɩ-daá. Weeɖi wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́, ngʊ́ natɩ́rɩ tasáa wɩ́sɩ; biigúti gɛ bɩnyɔ́ɔ́zɩ bɩkpa bʊ́ʊ.
MAR 5:27 Waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩsʊ́ʊ zamɔ́ɔ-daá na bʊwɔ́rɔ́ itekiná Yeésu-dɛ́ɛ tóko.
MAR 5:28 Káma, waamáázɩ sɩsɩ: «A ɖé máábɩ́ɩ́zɩ medekiná idóko, mánwaá.»
MAR 5:29 Weedekiná yɩ nɛ́, ngɛ azimá bíndináa yɩ nɛ́ bɩɩjáŋ bɩsɩ́ŋ. Wooyuú ɩnɩ́ɩ ɩdɔnʊʊ́-daá sɩsɩ waawáa.
MAR 5:30 Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Yeésu waajáŋ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖóni nabɩ́rɩ waalɩ́ɩ ɩmʊ́ ɩrɔ, ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ zamɔ́ɔ-daá ɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Weení weedekiná na módóko.»
MAR 5:31 Ngɛ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Bɛɛ zamɔ́ɔ wánnyʊʊ́ nya cé na cé nɛ́, ngɛ nyɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ weení weedekiná na nya?»
MAR 5:32 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩlára ɩmɩ́lɩ wánjáádɩ weení weedekiná yɩ nɛ́.
MAR 5:33 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩnyɩ wenbí bɩɩlá yɩ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ selíi, nɩdáárɛ wɛná yɩ. Ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩcɛ́ ɩsála Yeésu ɩzá-daá ɩtɩ́ toovonúm rɩ́ŋa ifééri yɩ.
MAR 5:34 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɛwɛɛlɛ́ɛ, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya, bo nɖɛɛ ná alaafɩ́ya, bíyéle nya.»
MAR 5:35 Ɩwɛ ɩbamáa ŋmatɩrɛ gɛ ɩráa waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ batála sɩsɩ: «Nwɛɛlɛ́ɛ waazɩ́, nkacáárɩ kʊ́bɔnɩ́ ɖʊɖɔ.»
MAR 5:36 Amá, Yeésu waanɩ́ɩ wentí baaŋmátɩ nɛ́, ngɛ weevééri Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «Nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, fa toovonúm ɖé.»
MAR 5:37 Yeésu teyéle naárʊ ɩláázɩ yɩ, asée Pétro, na Yaakúbu, na ɩlɛ́ igoobú Yʊháánɩ beriké.
MAR 5:38 Boobó batála Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána nɛ́, waana bɩjɔɔ́ɔ kiri-kiri bɩka ɩráa wénwií baabá bánmám kebísi.
MAR 5:39 Ngɛ Yeésu waazʊ́ʊ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá mɩ́nlám kiri-kiri bɩlɛ́. Ngbaalá gɛ mínwií bɩlɛ́. Bú tasɩ́, amá, wónɖóm gɛ.»
MAR 5:40 Ńna gɛ ɩráa waamʊ́ŋ Yeésu. Amá, Yeésu weeyéle barɩ́ŋa balɩ́ɩ asʊ. Ngɛ weeyéle ɩ́na bú ɩgɔɔ na ɩjaa, na ɩwanbaaráa baagálaazɩ yɩ nɛ́ basʊ́ʊ lé bú wɛ nɛ́.
MAR 5:41 Ngɛ wɛɛzɛlɩ́ bú nʊ́ʊ́nɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Talííta kúm!» Bugutoluú gɛ sɩsɩ: Aléeréyɔ́ɔ, mazɩ kʊrʊ́ nzɩ́ŋ!
MAR 5:42 Ngɛ aléeréyɔ́ɔ waagʊrʊ́ kabáázɩ nʊŋɛ́. Bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ gɛ kavʊnwɛná. Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ bítí.
MAR 5:43 Ngɛ Yeésu waabá ɩbásɩ wɛ sɩsɩ békéyele naárʊ ɩtɩlɩ́. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ báfá bú kíɖíím iɖi.
MAR 6:1 Ngɛ Yeésu waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ lé wɔɔjɔ́ɔ ɩbɩ́ɩ nɛ́, ɩ́na ɩwanbaaráa.
MAR 6:2 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ waadála nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ɩbáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ. Ɖabata waanɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ nɛ́, ngɛ bɩɩlá wɛ bítí, ngɛ sɩsɩ: «Lé gɛ woogóyuú na tɩna ɖɔ́. Áséńsí kɩna bɩɩva yɩ nɛ́, wenkí gɛ kɩlɛ́ bɩlɛ́. Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám gɛ wánlám maamááciwá tɩna bɩlɛ́.
MAR 6:3 Ɩmʊ́ nɛ́, mányɩ sɩsɩ Marɩyáma biyaalʊ́ kááfɩ́nta nbɩlɛ́. Mányɩ sɩsɩ Yaakúbu, na Yoozée, na Yudáa, na Simɔ́ɔnɩ bogoobú nbɩlɛ́! Igoobíya aláa fɛ́yɩ́ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá cé?» Ngɛ beegízi yɩ badafa yɩ toovonúm.
MAR 6:4 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bánváa anɖébi gírímá báa lé asée ɩdɛ́ɛ́dɩ-daá, na igoobíre-daá, na ɩɖaána-daá baasí gɛ bɛ́ngbɛɛnáa yɩ.»
MAR 6:5 Ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩlá maamááci báa nakɩ́rɩ Nazarɛ́ɛtɩ ńnaamʊ́. Amá, kʊdɔndɩnáa nɛbɛ́rɛ-rɔɔzɩ́ gɛ waadɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ ɩwáázɩ wɛ.
MAR 6:6 Nazarɛ́ɛtɩ ńba-dɛ́ɛ badafa yɩ toovonúm waalá Yeésu bítí. Yeésu wéngilím tɛɛbíízi sɩdɩláána Nazarɛ́ɛtɩ nɛ́ sɩdaá wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
MAR 6:7 Ngɛ waayáa tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ wéndiríi wɛ nɔwɔ́nwɔ́lɛ. Waava wɛ yíko zííniwá-rɔɔzɩ́.
MAR 6:8 Weevééri wɛ wéndiríi wɛ nɛ́ sɩsɩ: «A mɩ́nɖɛɛ́, ɩ́kɔkpɔ́ɔ nabʊ́rʊ, ɖɛ́nɩ riké gɛ ɩɖɔ́kɩ. Ɩ́kɔɖɔ́kɩ kíɖíím, ɩ́kɔkpɔ́ɔ furuú, ɩ́kaɖʊ liideé zíba-daá,
MAR 6:9 amá, ɩɖɩ takaḿwá bɩka íkosúu tóko natɩ́lɛ.»
MAR 6:10 Weevééri wɛ sɩsɩ: «A mɩ́ɩ́dála gɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ ɖaána wenká-daá nɛ́, ɩjɔ́ɔ ńna hálɩ ɩkɔ́nɩ ɩlɩ́ɩ fáráńdɩ́ kɩḿ.
MAR 6:11 A mɩ́ɩ́dála lé gɛ beegízi badamʊ mɩ́ɩ, ngʊ́ bedewélesi mɩ́ɩ, ɩlɩ́ɩ ńna bɩka ikpíízi mɩ́nʊvɔ́-dɛ́ɛ buuruú ɩtalɩná wɛ.»
MAR 6:12 Ngɛ baalɩ́ɩ befééri laabáárʊ sɩsɩ ɩráa ɩ́la túúbá.
MAR 6:13 Bɔɔɖɔ́ɔ zííniwá ɖabata, batáa kʊdɔndɩnáa ɖabata núm bawáázɩ wɛ.
MAR 6:14 Wúro Eróodi waanɩ́ɩ Yeésu tɛ́nɩ, káma, ɩyɩ́ɖɛ wɛɛzɛ́ɛ báa lé. Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Yaayá weegéve ná sɩ́m-daá, bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɩwɛná yíko wánlám maamááciwá bɩlɛ́.»
MAR 6:15 Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Elíya gɛ», nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Anɖébi naárʊ gɛ, ńŋɩnáa caanawʊ́ anɖébiwá-daá naárʊ.»
MAR 6:16 Wúro Eróodi waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Yaayá weení mééyéle bɛcɛ́ ɩgʊjʊʊ́ nɛ́ weegéve ná.»
MAR 6:17 Káma, wúro Eróodi ɩmʊ́ weediri ná bakágbá Yaayá bɔfɔ́kɩ yɩ bɔtɔ sáráka. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, wúro Eróodi wɔɔgbɔ́ɔ igoobú Filíipu ɖɛɛlʊ́ Erodiyáadɩ.
MAR 6:18 Káma, Yaayá weevééri Eróodi sɩsɩ: «Bɩdafa nya nɩ́bááwʊ sɩsɩ ńgbɔɔ ngoobú ɖɛɛlʊ́!»
MAR 6:19 Biiyéle Erodiyáadɩ waalɩzɩ́ Yaayá báɖáárɛ wánjáádɩ sɩ ɩkʊ yɩ, amá, ɩ́dánbɩɩzɩ.
MAR 6:20 Káma, Eróodi wénzewɔ́ɔ Yaayá. Ɩnyɩ sɩsɩ ɩlɛ́ ɩjɔwʊrɛ sɩɩzɛ́ɛ, bɩka ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ nɛ́, ɩ́danbá ɩcáa balá yɩ nabʊ́rʊ. A bɩgɛ́ɛ wɔɔjɔ́ɔ iwélesi ɩnɩ́ɩ Yaayá wánŋmatɩ́ wentí nɛ́, na bɩnyɔ yɩ, ngʊ́ na bɩlɛ́, waabá wénwelesí yɩ gɛ kazɔ́ɔ.
MAR 6:21 Amá, wɩ́rɛ neɖére gɛ Erodiyáadɩ wooyuú wentí sɩ ibuuná na ɩkʊ Yaayá nɛ́. Bɩgɛ́ɛ na wɩ́rɛ wenɖé Eróodi wénɖíi ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ wɩ́rɛ tɔɔzɩ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́. Waayáa ɩdɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa kʊ́bɔnáa, na sɔ́ɔ́jawá kʊ́bɔnáa, na Galilée kʊ́bɔnáa ɖíína.
MAR 6:22 Bɔwɛ ɖíína-daá ńna gɛ Erodiyáadɩ wɛɛlɛ́ɛ waazʊ́ʊ ɩbáa. Ngɛ ɩdɛ́ɛ báárɛ waabá bɩlá Eróodi na wenbá waayáa wɛ ɖíína nɛ́ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ Eróodi wɔɔdɔ́ bú aléeré ɩmʊ́ sɩsɩ: «Sʊlʊ ma wenbí nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, mánváa nya.»
MAR 6:23 Ngɛ waamʊná ɩlɛ́ waazá-daá sɩsɩ: «Báa wé gɛ nyáázʊ́lʊ ma mánváa nya, báa ɖoo mógowúrɔ́ɔ laadɔ́ɔ fɔɔlʊʊ́, mánváa nya.»
MAR 6:24 Ngɛ bú aléeré ɩmʊ́ waalɩ́ɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ ɩgɔɔ sɩsɩ: «Wé gɛ mázʊlʊ.» Ngɛ ɩgɔɔ sɩsɩ: «Sʊlʊ Yaayá kʊjʊʊ́.»
MAR 6:25 Ńna gɛ waajáŋ ɩkɔ́nɩ ɩsʊ́ʊ wúro Eróodi-jɔ́ na toózi, ngɛ waazʊ́lʊ wúro sɩsɩ: «Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ngɔná ma lɛlɛɛkɩna Yaayá kʊjʊʊ́ tɛ́lɛ́lɛ́-daá.»
MAR 6:26 Wúro laakáarɩ waagʊrʊ́. Amá, ńŋɩnáa wooɖuuná zamɔ́ɔ baayáa kɩ ɖíína nɛ́ kɩɩzá-daá nɛ́, ɩ́dánbɩɩzɩ ikízi bú aléeré waazʊ́lʊ wenbí nɛ́.
MAR 6:27 Ngɛ ńna‑ńna wúro weedíri sɔ́ɔ́ja, ɩfa yɩ wɛ́ɖɛ sɩsɩ ɩ́kɔ́ná ɩmʊ́ Yaayá kʊjʊʊ́. Ngɛ ɩlɛ́ woobó sáráka-daá ɩkɛ́jɛ Yaayá kʊjʊʊ́.
MAR 6:28 Waagáɖʊ́ kɩ tɛ́lɛ́lɛ́-daá ɩkɔná icéle bú aléeré. Ngɛ ɩlɛ́ waamʊ iboná icéle ɩgɔɔ.
MAR 6:29 Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa waanɩ́ɩ nɛ́, ngɛ boobó bɔkpɔ́ɔ ɩdɔnʊʊ́ bebí.
MAR 6:30 Yeésu-dɛ́ɛ tɩndɩnáa woodúúzi ɩjɔ́, ngɛ baadɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa baagála nɛ́ befééri yɩ, na wentí tɩrɩ́ŋa baagáwɩlɩ ɩráa nɛ́.
MAR 6:31 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩgɔ́nɩ ɖibó kpɔ́mɔ́ɔ́ lé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́ ɩkɛ́vɛɛzɩ.» Káma, ɩráa wɔɔɖɔ́ɔ bánzʊʊ́ bánlɩɩ́ nɛ́, badanvɛ́yɩ́na ɖáámá na beɖi kíɖíím.
MAR 6:32 Ngɛ boobó bɔkpɔ́ɔ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ balɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́, lé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́.
MAR 6:33 Bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ɩráa waana wɛ, ɖabata waadɩlɩ́ wɛ, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ nʊvɔ́ bovóo wɛ bénzewɔ́ɔ bɛ́nɖɛɛ́ lé babamáa nɛ́. Tɛ́ɛ́dɩwá rɩ́ŋa-daá gɛ baagálɩ́ɩ́ná. Ngɛ baadála baka Yeésu na ɩwanbaaráa.
MAR 6:34 Yeésu weedí kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá nɛ́, ngɛ waana zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ. Ngɛ kɩdɛ́ɛ tɔ́m waalá yɩ kʊnyɔḿ, káma, kɩjɔɔ́ɔ nyazɩ fééni tɩvɛ́yɩ́na ketirú nɛ́. Ngɛ waawɩ́lɩ kɩ tɔ́mwá ɖabata.
MAR 6:35 Ɖaanɩ́ŋa waalá nɛ́, ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa woogóduu ɩjɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́jɔɔ́ɔ na tɛ́ɛ́dɩ bolíni ngʊ́ kɩɩɖáánɩ,
MAR 6:36 bɩlɛ́ nɛ́, feeri zamɔ́ɔ kɩɖɛ́ɛ fásɩ na tɛɛbíízi sɩdɩláána nɛ́ sɩdaá kɩkámʊ́ kíɖíím kiɖi.»
MAR 6:37 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɩtɩŋa ɩva wɛ kíɖíím beɖi.» Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «A bɩlɛ́, ɖɩkpɔ́ɔ wɛ́ kákpáŋa (200) tɩmɛ́rɛ liideé ɖibó ɖɩkámʊ́ kpɔ́nɔ́ ɖicéle wɛ bɔtɔ́ɔ?»
MAR 6:38 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ibó ɩbɛ́ɛ! Kpɔ́nɔ́wá tɩrɔ nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́wɛná!» Boobó bɔbɔ́ɔ́zɩ, ngɛ beevééri yɩ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ.»
MAR 6:39 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wanbaaráa sɩsɩ béyele ɩráa rɩ́ŋa ɩcɔ́ɔ fuwé‑fuwé nyɩ́ɩ́dɩ lɩ́m ńdɩ-rɔ.
MAR 6:40 Ngɛ beeyéle ɩráa ɩcɔ́ɔ fuwé‑fuwé. Fuwé naárɛ-daá, ɩráa nɩɩ́nʊ́wá (100), naárɛ-daá ɩráa nɛɛ́saaláa (50).
MAR 6:41 Ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá tɩḿ na tiiná náálɛ amʊ́, ɩkpáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá ɩsá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ wɛɛbɛlɩ́ kpɔ́nɔ́wá ɩkpɔ́ɔ tɩ icéle ɩwanbaaráa batára zamɔ́ɔ. Ngɛ waadára barɩ́ŋa tiiná náálɛ ɖʊɖɔ.
MAR 6:42 Barɩ́ŋa bɔɔdɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ.
MAR 6:43 Bɔɔdɔ́ɔ́zɩ kpɔ́nɔ́ na tiiná fɔɔlásɩ bɩɩga nɛ́ bisu ɖɔkɩ́nɩ fuú na natɩ́lɛ.
MAR 6:44 Abaaláa nyazɩ mííli nɔɔ́nʊ́wá (5.000) bɩlɛ́ weeɖiná kíɖíím bɩḿ.
MAR 6:45 Bɩlɛ́ bɩɩjáŋ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waajáárɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ bákpá kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bɛtɛ ɩmʊ́ nɩ́bááwʊ bɛtɛsɩ ná fɔɔlʊʊ́ kɩɩganáa Bɛtɩsayɩdáa tɛ́ɛ́dɩ fáráńdɩ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, ɩmʊ́ iyéle zamɔ́ɔ ɩya ɖamá.
MAR 6:46 Weeyéle zamɔ́ɔ ɩya ɖamá bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagba bʊ́ʊ-daá sɩ ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ.
MAR 6:47 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wáńdálɩ́ lɔwʊtáá bɩka Yeésu wɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ iriké kpaam-rɔ.
MAR 6:48 Ɩzɩ́ŋɛ́ɛ nɛ́, ɩbɛɛ́na wɛ bánzaá bɛ́nÿɛlɛ́ŋ, káma, fefelimá wónÿoó kpɩ́ɩ́rʊʊ́. Asʊbáa gɛ Yeésu waagʊrʊ́ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩwanbaaráa-jɔ́ wánganʊŋ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-rɔ. Wáńjʊ́ʊ́ná wɛ hálɩ sɩ ɩcɛzɩ́.
MAR 6:49 Bɛlɛ́ baana yɩ wánganʊŋ́ lɩ́m-rɔ nɛ́, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ ásɩ́náálɩ́ɩ gɛ. Ńna gɛ baabáázɩ agogo.
MAR 6:50 Káma, barɩ́ŋa baana yɩ nɛ́, nɩdáárɛ waabá bɩsʊ́ʊ wɛ. Ńna‑ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, mɔ́ɔ́ gɛ, ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ.»
MAR 6:51 Ngɛ waagba bɔjɔ́ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá; fefelimá ɩcáŋ asála. Bɩɩbá bɩlá wɛ bítí páá.
MAR 6:52 Káma, badanɩ́ɩ Yeésu waadára kpɔ́nɔ́ nɛ́ bɩdɛ́ɛ maamááci kutoluú. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bewenbé cɔɔ́ɔ ɖóni.
MAR 6:53 Bɛɛdɛ́sɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ bɩtɛ́ nɛ́, baadála Genezarɛ́ɛtɩ laadɔ́ɔ-daá; ngɛ baazɩ́ŋ ńna.
MAR 6:54 Baajáŋ betí kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɖɔ́ nɛ́, ɩráa waadɩlɩ́ Yeésu.
MAR 6:55 Ngɛ beegíli tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá bakázʊʊ kʊdɔndɩnáa tará-rɔ bɔkɔná lé baanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu wɛ nɛ́.
MAR 6:56 Báa tɛɛbiiyá, yáá tɛ́ɛ́dɩ, yáá fɔɔ́ wenká-daá gɛ waadála, bɔ́ngɔnáa kʊdɔndɩnáa gɛ bánvɩɩzɩ́ wɔnásɩ-daá bɩka bánvɩnɩ́ Yeésu sɩsɩ íyéle betekiná báa idóko njʊ́ʊ́rɛ-daá riké. Ngɛ wenbá barɩ́ŋa beedekiná kɩ nɛ́, baawáa.
MAR 7:1 Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ baagálɩ́ɩ́ná Yerusalɛ́ɛm nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ botúúzi Yeésu-jɔ́.
MAR 7:2 Baana sɩsɩ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wénɖíi kíɖíím bɩka banʊ́ʊ́zɩ fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, bugutoluú sɩsɩ badasám sɩ ńŋɩnáa caájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́.
MAR 7:3 Ngʊ́ Faríizi ńba na Yahúúɖuwá baaganáa ɖɔ́kɩná wentí bajaájaanáa waawɩ́lɩ wɛ nɛ́ gɛ bɩjaarɛ́ɛ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: a sɩ beɖi kíɖíím, asée báńzám banʊ́ʊ́zɩ máḿ-máḿ naanɩ́ beɖi.
MAR 7:4 A baagálɩ́ɩ́ná kɩyakʊ, asée báńwaadɩ balá badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá naanɩ́ beɖi kíɖíím. Bɩlɛ́ bibaasí, caana-zɔ́ɔ́zɩwá ɖabata ɖʊɖɔ wɛ bɔɖɔ́kɩná sɩ bɩjaarɛ́ɛ, ńŋɩnáa kagbásɩ na toyísi, na nyɩnásɩ-dɛ́ɛ yaalɩ́.
MAR 7:5 Ńna gɛ Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa tónvúu wentí caájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ waazɩ́ɩ nɛ́, ngɛ bádánzam banʊ́ʊ́zɩ na beɖi kíɖíím.»
MAR 7:6 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Munáávikíwá bana ɖɔ́; Esáya waabá ɩwɛná toovonúm waaŋmatɩná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ ɩŋmátɩ mɩ́dɔ́m nɛ́. Káma, waaŋmátɩ sɩsɩ: “Na ntɔɔ́nɩ gɛ zamɔ́ɔ kɩna kɩ́nÿaanáa máyɩ́ɖɛ. Amá, kiwenbiré cɔɔ́ɔ na ma bolíni.
MAR 7:7 Faala gɛ bánlám sɩsɩ bɛ́nzɛɛ́ ma. Káma, wentí bánwɩlɩ́ɩ nɛ́, kɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ mará gɛ.”
MAR 7:8 Mɩ́ɩ́zɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará fɔɔlʊʊ́ bɩka mívóo caájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ.»
MAR 7:9 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ míngizíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará bɩka mɩ́ɖɔ́kɩná caájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ bɩjaarɛ́ɛ.
MAR 7:10 Káma, Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Ɖɔɔzɩ ngɔɔ na njaa,” ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: “Weení waalá ɩgɔɔ yáá ɩjaa láálɩ́ nɛ́, mɔɔ́na bakʊ yɩ.”
MAR 7:11 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ndɔ́m sɩsɩ a ɩrʊ́ wɔɔdɔ́ ɩgɔɔ yáá ɩjaa sɩsɩ: “Wenbí máázɩ́ɩ sɩ malá nya kʊjɔɔwʊ na bɩsɩná nya nɛ́, mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ bɩ malá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ,”
MAR 7:12 mɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bidokúti bɩbɔ́ɔ́zɩ bʊdʊ́ʊ ɩɖɔ́ɔ́zɩ ɩgɔɔ yáá ɩjaa.
MAR 7:13 Bɩlɛ́ gɛ mɩ́nlám mɩ́ngbɔwʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ taáɖɛ mɩ́nɖɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m; ngɛ míígúti mɩ́nlám yáásɩ́wá natɩ́rɩ tɩɩlɩ́ɩ tɩna nɛ́.»
MAR 7:14 Ngɛ Yeésu waadáyáa zamɔ́ɔ ɩtɔ́ kɩ sɩsɩ: «Mɩ́rɩ́ŋa iwélesi ɩnɩ́ɩ ma kazɔ́ɔ:
MAR 7:15 Nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩ́nzʊʊ́ ɩrʊ́ nɔɔ́-daá na bɩbɩsɩná yɩ weení ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́. Amá, wenbí bɩ́nlɩɩ́ ɩrʊ́-daá nɛ́ wánbɩsɩnáa kʊ yɩ weení ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.
MAR 7:16 [Weení ɩwɛná nɩgbamʊʊ́ sɩ ɩnɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́nɩɩ.]»
MAR 7:17 Ngɛ Yeésu weeyéle zamɔ́ɔ, bɩka ibó ɩsʊ́ʊ ɖaána. Ńna gɛ ɩwanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ ɩ́lɩ́zɩ́ wɛ tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖugutoluú.
MAR 7:18 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́vɛ́yɩ́na tɩlɩ́ɩ? Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nzʊʊ́ ɩrʊ́-daá nɛ́ tánbɩɩzɩ bɩbɩsɩná yɩ weení ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́?
MAR 7:19 Káma, bɩ́dánzʊʊ iwenbiré-daá, amá, bíndím lóódi-daá gɛ, na bɩlɩ́ɩ bɩɖɛ́ɛ ɖɩyáásʊ́-daá.» Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, waawɩ́lɩ sɩsɩ kíɖíídi rɩ́ŋa kɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ kpɩná gɛ.
MAR 7:20 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wenbí bɩ́nlɩɩ́ ɩrʊ́-daá nɛ́, bɩ́nbɩsɩnáa kʊ yɩ weení ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.
MAR 7:21 Káma, wenbí bɩ́nlɩɩ́ ɩrʊ́-daá nɛ́, wángalɩɩnáa iwenbiré-daá gɛ; ńna gɛ lomaazɛ́ tɩtɛ ńná wángalɩɩnáa: bɛɛ tɩtɛ-lakásɩ, ŋmɩɩlɩ́m, ɩráa kʊ́ʊ,
MAR 7:22 ɩrʊ́ ɩlɩ́ɩ ɩɖɛɛlʊ́ yáá ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́, liideé na kpɩná-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɖabata, kánnyáádɩ, ɩráa tuulím, wásangarɩ́tɩ, sʊ́ʊ́zɩ, kaawarɔɔ, ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩdɩ wɩlɩ́ɩ, kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ lakásɩ.
MAR 7:23 Wenbiré-daá gɛ yáásɩ́wá tɩḿ tɩdaavé nɛ́ tɩ́ngalɩɩnáa, ngɛ tɩ́nlám kʊ gɛ ɩrʊ́ fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
MAR 7:24 Ngɛ Yeésu waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Tíiri laadɔ́ɔ fáráńdɩ́. Waadála nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ ɖaána nɛkɛ́rɛ-daá. Ɩdacáa sɩsɩ báa naárʊ ɩtɩlɩ́, amá, na bɩrɩ́ŋa, ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩmʊ́sɩ ɩdɩ.
MAR 7:25 Káma, alʊ́ naárʊ waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ ɩdɔ́m. Alʊ́ ɩmʊ́, zííni wánjaarɩ́ ɩwɛɛlɛ́ɛ. Waanɩ́ɩ Yeésu tɛ́nɩ nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ití isóm waazá-daá.
MAR 7:26 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu, Siríi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Fenisíi nɛ́ tɩdaá gɛ baalʊ́rʊ yɩ. Wɔɔgɔ́nɩ wánvɩnɩ́ Yeésu sɩsɩ ɩ́ɖɔɔ zííni ɩwɛɛlɛ́ɛ-rɔɔzɩ́.
MAR 7:27 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Yele bíya iɖi bɔfɔ́ɔ naanɩ́, káma, bɩvɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ sɩsɩ bɔkpɔ́ɔ bíya-dɛ́ɛ kíɖíím bɔlɔ fáa‑bíya.»
MAR 7:28 Ńna gɛ alʊ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, amá, kʊ́bɔnɩ́, na bɩrɩ́ŋa, fáa‑bíya wánjalaazɩ́ cʊ́kɔ wenkí kɩ́nlɩɩ́ bíya-dɛ́ɛ tébíri-rɔ bɩ́nzalɩ́ɩ nɛ́ sínɖíi.»
MAR 7:29 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ busí bɩna bʊrɔ, bo nbɩ́sɩ nyɛ́dɛ́ɛ, zííni waalɩ́ɩ nwɛɛlɛ́ɛ-rɔ.»
MAR 7:30 Alʊ́ waabɩ́sɩ ikpé ɩdɛ́ɛ nɛ́, wɔɔmɔɔná ibú fɩ́nɛ́ɛ gáɖó-rɔ, bɩka zííni wáńlɩ́ɩ́ ɩrɔ.
MAR 7:31 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu waalɩ́ɩ Tíiri laadɔ́ɔ-daá ɩkpɔɔná Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, ngɛ waagábaná laadɔ́ɔ bánÿaá kɛ sɩsɩ Tɛ́ɛ́dɩwá fuú tɩdamáa nɛ́, ɩkábɩsɩ Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-jɔ́.
MAR 7:32 Ngɛ bɔɔgɔ́gɔ́ná yɩ ndaḿ komóomúŋa nɛkɛ́rɛ bánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ ɩ́tɩnɩ kɛ nʊ́ʊ́zɩ.
MAR 7:33 Ngɛ waanára yɩ ɩ́na yɩ balɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ balaná zamɔ́ɔ bolíni. Ńna gɛ waaɖʊ iníízi ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩnɩgbamɩ́nɩ-daá, ɩtɔ ndɔɔlɩmá ɩnʊ́ʊ́nɩ-rɔ itekiná wanzʊlʊmʊ́ʊ.
MAR 7:34 Waalá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waagbáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá, itísi weezuú. Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Efááta!» Bugutoluú sɩsɩ: Tʊlʊ́!
MAR 7:35 Ńna‑ńna gɛ ɩnɩgbamɩ́nɩ waadʊlʊ́, wanzʊlʊmʊ́ʊ ibóɖi, ɩcáŋ ɩbáázɩ ŋmatɩrɛ sɛ́yɩ́‑sɛ́yɩ́.
MAR 7:36 Yeésu waabásɩ wɛ sɩsɩ bákaŋmátɩ tɩ naárʊ-jɔ́. Amá, sáátɩ wenkí wéngizináa wɛ nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ baabá bénveerím tɩ.
MAR 7:37 Bɩɩlá wɛ mááɖé páá bɩcɛzɩ́ hálɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám nɛ́, ɩbá bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ páá, wénÿelíi ndamáa wánnɩɩ́ bɩka komóomúsi wánŋmatɩ́.»
MAR 8:1 Wɛ́-bíya bɛḿ badaá nɛ́, zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔdɔ́kɔnɩ́ kɩlára kɩmɩlɩná Yeésu; ngɛ ńŋɩnáa nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ sɩ kiɖi nɛ́, waayáa ɩwanbaaráa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ:
MAR 8:2 «Zamɔ́ɔ kɩna kɩjɔɔ́ɔ ma kʊnyɔḿ, káma, wɛ́ náádoozo nbɩlɛ́ kʊwɛ mɔ́jɔ́ nɛ́, ngʊ́ kɩvɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ sɩ kiɖi.
MAR 8:3 A mééyéle kikpé kɩdɛ́ɛ kideɖi nabʊ́rʊ, kɩ́ngɔnɩ́ kɩwɩ́ɩ nɩ́bááwʊ-daá, káma, nɛbɛ́rɛ waagálɩ́ɩ́ná bolíni.»
MAR 8:4 Ngɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Lé gɛ ɖónÿuú na kpɔ́nɔ́wá faɖáma kɩna kɩdaá bɩtála zamɔ́ɔ ńŋɩnáa kɩna kɩtɔ́ɔ kɩfɔ́ɔ.»
MAR 8:5 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́wá nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́wɛná.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɩrɔ lʊbɛ.»
MAR 8:6 Ngɛ weeyéle zamɔ́ɔ ɩcɔ́ɔ adɛ. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá lʊbɛ tɩḿ, waazá Ɩsɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ tɩ ɩkpɔ́ɔ icéle ɩwanbaaráa sɩsɩ bátára zamɔ́ɔ. Ngɛ bɛlɛ́ baadára wɛ tɩ.
MAR 8:7 Tiiná yáawá cʊ́kɔ ɖʊɖɔ fʊnwɛ bɔjɔ́. Yeésu waazá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ ngɛ weejéle wɛ sɩsɩ bátára yɛ ɖʊɖɔ.
MAR 8:8 Ngɛ bɔɔdɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ. Fɔɔlásɩ sɩɩga wanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ nɛ́ woozu ɖɔkɩ́nɩ lʊbɛ.
MAR 8:9 Ngʊ́ bavʊngɛ́ɛ gɛ nyazɩ abaaláa mííli nɔɔ́náázá bɩlɛ́. Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ bekpé bɛdɛ́ɛ.
MAR 8:10 Nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, woobó ɩkpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩ́na ɩwanbaaráa bɛɖɛ́ɛ Dalɩmanúúta laadɔ́ɔ fáráńdɩ́.
MAR 8:11 Ńna gɛ Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ bána Yeésu babáázɩ ŋmatɩrɛ. Sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká nɛ́, bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ ɩ́la wɛ maamááci nakɩ́rɩ na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ waagálɩ́ɩ́ná.
MAR 8:12 Yeésu waabá itísi weezuú bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa wɔ́nbɔɔzɩ́ maamááci. Aayɩ́, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa tánnáa maamááci nakɩ́rɩ.»
MAR 8:13 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ weeyéle wɛ ibó ɩkpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩɖɛ́ɛ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ.
MAR 8:14 Wanbaaráa wɔɔzɔɔná bɔdɔkpɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá. Kʊ́ɖʊmʊ́ʊ kóŋ́ wɛná bɔjɔ́ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá.
MAR 8:15 Yeésu wɛ wánbasɩ́ wɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩlá laakáarɩ na Faríizi ńba na wúro Eróodi bɛdɛ́ɛ faadɩ́nɩ bónnuudináa kpɔ́nɔ́ nɛ́.»
MAR 8:16 Wanbaaráa waamáázɩ sɩsɩ bɛḿ bɔdɔkɔ́gbɔɔ kpɔ́nɔ́wá-rɔ nɛ́ gɛ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́.
MAR 8:17 Amá, Yeésu waadɩlɩ́ bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mɩ́ɩ́máázɩ sɩsɩ mɩ́dɔkɔ́gbɔɔ kpɔ́nɔ́wá nɛ́-rɔ gɛ. A bɩlɛ́, mɩ́danɩɩ tá kazɔ́ɔ? Mɩ́vɛ́yɩ́na tɩlɩ́ɩ? Míwenbé cɔɔ́ɔ ɖóni gɛ?
MAR 8:18 Mɩ́wɛná ɩzá, bɩka mɩ́dánnáa; mɩ́wɛná nɩgbamɩ́nɩ, bɩka mɩ́dánnɩɩ.
MAR 8:19 Mɩ́raadɔɔzɛ́ɛ kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá máádára ɩráa mííli nɔɔ́nʊ́wá ɩtɔ́ɔ nɛ́, na ɖɔkɩ́nɩ tɩrɔ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́ɖʊ́ fɔɔlásɩ sɩɩga nɛ́?» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «fuú na natɩ́lɛ».
MAR 8:20 «Ngɛ kpɔ́nɔ́wá tɩrɔ lʊbɛ máádára ɩráa mííli nɔɔ́náázá ɩtɔ́ɔ nɛ́, ɖɔkɩ́nɩ tɩrɔ nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́ɩ́ɖʊ́ fɔɔlásɩ sɩɩga nɛ́.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «lʊbɛ».
MAR 8:21 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dánɩɩ tá?»
MAR 8:22 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ baalɩ́ɩ bobó Bɛtɩsayɩdáa tɛɛbiiyá-daá. Bɔwɛ ńna gɛ bɔɔgɔná njɛm naárʊ Yeésu-jɔ́ bánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ ítékíná yɩ.
MAR 8:23 Yeésu wɔɔɖɔ́kɩ njɛm nʊ́ʊ́nɩ-daá ɩ́na yɩ balɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ balaná tɛɛbiiyá bolíni. Ngɛ waadáa ndɔɔlɩmá njɛm ɩzá-rɔ, ɩtɩ́nɩ yɩ nʊ́ʊ́zɩ, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyánnáa nabʊ́rʊ?»
MAR 8:24 Njɛm woovulú waazá nɛ́, ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mánnáa ɩráa, amá, bɔjɔɔ́ɔ nyazɩ tɩ́ɩ́nɩ, bɩka bánnʊŋ́.»
MAR 8:25 Ngɛ Yeésu waadátɩnɩ nʊ́ʊ́zɩ njɛm ɩzá-rɔ. Ɩlɛ́ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ tíḿḿ nɛ́, waawáa ngɛ waabáázɩ náa kazɔ́ɔ.
MAR 8:26 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ ikpé ɩdɛ́ɛ, bɩka ɩbásɩ yɩ sɩsɩ ɩ́katánzʊʊ tɛɛbiiyá-daá ɖʊɖɔ.
MAR 8:27 Yeésu na ɩwanbaaráa baalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛ́ tɛɛbíízi sɩjʊ́ʊ́na Sezarée, tɛ́ɛ́dɩ wentí wúro Filíipu waama tɩ nɛ́ sɩdaá. Babamáa ɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ɩráa-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá nɛ́, weení gɛ mɛ́gɛ́ɛ.»
MAR 8:28 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ gɛ Yaayá, nɛbɛ́rɛ sɩsɩ Elíya, yáá anɖébiwá-daá naárʊ.»
MAR 8:29 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ ní, weení gɛ mɛ́gɛ́ɛ.» Ngɛ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́.»
MAR 8:30 Ngɛ Yeésu waabá ɩbásɩ wɛ sɩsɩ békefééri tɩ báa naárʊ.
MAR 8:31 Sáátɩ kɩḿ gɛ waabáázɩ wɛ wɩlɩ́ɩ sɩsɩ: «Bɩ́nbɔɔzɩ́ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩna wahála ɖabata, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa, na Mará wɩlɩɖáa ikízi yɩ, bakʊ yɩ, amá, wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
MAR 8:32 Waaŋmatɩná wɛ bɩlɛ́ gɛ ɩyáázɩ. Ńna gɛ Pétro waanára yɩ ɩlɩɩná kpɔ́mɔ́ɔ́ wéngizináa yɩ.
MAR 8:33 Ngɛ Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩwɔ́rɔ́, ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩwanbaaráa, ngɛ wooyooná Pétro ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Laná ma bolíni, Sitáánɩ! Káma, nyólomaazɛ́ tɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ lomaazɛ́, amá, ɩráa-dɛ́ɛ ńná gɛ agɛ́ɛ.»
MAR 8:34 Ngɛ Yeésu waayáa zamɔ́ɔ na ɩwanbaaráa, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ifu ma, íkizi ɩdɩ bɩka ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ikóvú ma.
MAR 8:35 Káma, weení wánjáádɩ sɩ ɩlɛ́ɛ iweezuú nɛ́, wɛ́ngɛbɛɖɩ́ kɩ. Amá, weení wɛ́nbɛɖɩ́ iweezuú mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ na Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ nɛ́, wóngoyuú kɩ.
MAR 8:36 Ɩrʊ́ iɖi ɖúúlínya rɩ́ŋa, amá, ɩbɛ́ɖɩ iweezuú nɛ́, we gɛ bɩvɔ́ɔ́zɩrɛ.
MAR 8:37 Yáá we gɛ ɩrʊ́ wánbɩɩzɩ́ ɩfɛ́rɛ na ɩmʊ iweezuú.
MAR 8:38 Káma, weení ɩrɩ́ŋa mɔ́dɔ́m sɩ ɩlá yɩ fɛɛrɛ́, yáá mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ sɩ ɩlaná yɩ fɛɛrɛ́ zaamáánɩ ɩráa bana bádánzɩŋná Ɩsɔ́ɔ riké bɩka bánlám alaháácɩ́wá nɛ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́, ɩdɔ́m wánlám Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɖʊɖɔ fɛɛrɛ́ sáátɩ wenkí sɩ ɩkɔ́nɩ na ɩjaa-dɛ́ɛ ásícé-daá ɩ́na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá nɛ́.»
MAR 9:1 Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ nɛbɛ́rɛ wɛ cé bádánzɩḿ naanɩ́ bana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ɩkɔnɩ ná yíko.»
MAR 9:2 Wɛ́ loɖo wɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ Pétro na Yaakúbu na Yʊháánɩ, ɩ́na wɛ bobó bakpa bʊ́ʊ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ kʊjʊʊ́-rɔ bɔgɔjɔɔ́ɔ beriké. Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ yáásɩ́ wɛɛgɛ́ɛ baazá-daá ńna.
MAR 9:3 Ɩdɛ́ɛ kpɩná izóóna nɛ́ waavʊ́lʊ párɩ́‑párɩ́. Ɖúúlínya-daá, wenbá bánvʊlaazɩ́ kpɩná nɛ́, badaá báa naárʊ tánbɩɩzɩ ɩfʊ́laazɩ bɩfʊ́lʊ ńŋɩnáa bɩlɛ́.
MAR 9:4 Ńna gɛ Elíya na Múúsá baaɖʊ balɩ́ɩ bɔrɔ bána Yeésu bánŋmatɩ́.
MAR 9:5 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖɛ́dɛ́ɛ cénjé cɔwʊ́ʊ wánlám kazɔ́ɔ; ɖɩ́la kɛ́rɛ́ɛ́zɩ nasúdoozo: nyɔ́ɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Múúsá kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Elíya kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.»
MAR 9:6 Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, waatanzɩ wentí-daá ɩwɛ nɛ́, káma, nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ wáńbá ɖɩkpa wɛ.
MAR 9:7 Ŋmɩnʊʊ́ nakɩ́rɩ waaɖʊ kɩlɩ́ɩ kɩbála kifu bɔrɔ. Ngɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ŋmɩnʊʊ́-daá sɩsɩ: «Ceení gɛ Mebiyaalʊ́ weení máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ yɩ nɛ́, ɩnɩɩná yɩ.»
MAR 9:8 Baajáŋ bɛbɛ́ɛ́ŋ balára bamɩ́lɩ nɛ́, badana naárʊ, Yeésu riké gɛ baana bɔjɔ́.
MAR 9:9 Sáátɩ wenkí béngedím bʊ́ʊ nɛ́, ngɛ Yeésu waabásɩ wɛ sɩsɩ békefééri naárʊ wenbí baana nɛ́, hálɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
MAR 9:10 Boovu balá wentí Yeésu waabásɩ wɛ nɛ́ tɩrɔ kazɔ́ɔ. Amá, na bɩrɩ́ŋa, bɔwɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «“Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá” kutoluú gɛ sɩ wé.»
MAR 9:11 Ńna gɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «We-rɔ gɛ Mará wɩlɩɖáa wánŋmatɩ́ sɩsɩ asée Elíya wɔ́ńgɔ́nɩ́ naanɩ́.»
MAR 9:12 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Toovonúm, Elíya wɔ́ngɔnɩ́ ɩnyɔ́ɔ́zɩ báa wenbí naanɩ́. Tɔ́ɔ, ngʊ́ ngbaalá gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɖʊɖɔ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wánbá ɩna wahála bɩka bɛkpɛɛná yɩ.
MAR 9:13 Amá, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Elíya wɔ́ńgɔ́nɩ́, ngɛ baalaná yɩ wenbí bolowú fáa bɩ nɛ́ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́.»
MAR 9:14 Sáátɩ wenkí baagábɩ́sɩ wanbaaráa baaganáa-jɔ́ nɛ́, baana zamɔ́ɔ tuutúúma wáńlárɩ́ kɩmɩlɩná wɛ, bɩka Mará wɩlɩɖáa wɛ bána wɛ bánŋmatɩ́.
MAR 9:15 Zamɔ́ɔ waagʊ́sɩ gɛ kɩɩgána Yeésu nɛ́, bɩɩbá bɩlá kɩ bítí, ngɛ kɩɩgbɔ́ɔ sewɔ́ɔ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ kɩ́nɖɛɛ́ sɩ kɩkɛ́zɛɛ yɩ.
MAR 9:16 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Wentí gɛ mɩ́na wɛ mɩ́wɛ mɩ́nŋmatɩ́.»
MAR 9:17 Ńna gɛ zamɔ́ɔ-daá, naárʊ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mɔ́ɔ́gɔ́ná nya mebiyaalʊ́ gɛ, káma, zííni nakɩ́rɩ wánjaarɩ́ yɩ, kɩɩbɩsɩná yɩ komóomúŋa ɩ́dánŋmatɩ.
MAR 9:18 Báa lé gɛ zííni kɩḿ kɩɩgʊrʊ́na yɩ, kɩ́nlɔ́ɔ yɩ adɛ gɛ; na bú nɔɔ́ ɩbáázɩ kʊbʊʊdʊ́ʊ lɩɩ́, wánzarɩ́ɩ ɩgalá, bɩka ɩdɔnʊʊ́ ɩkpa ɖóni. Máávɩ́nɩ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ bɔ́ɖɔɔ zííni kɩḿ, amá, badabɩ́ɩ́zɩ.»
MAR 9:19 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Zaamáánɩ ɩráa badafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ bana ɖɔ́! Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ móguti mɔjɔ́ɔ mɩ́jɔ́. Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ móguti mɔɖɔ́kɩ mɩ́ɩ. Ɩgɔná ma bú ɩmʊ́ cé.»
MAR 9:20 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ bú ɩmʊ́ bɔkɔ́gɔ́ná Yeésu. Sáátɩ wenkí zííni waajáŋ gɛ kɩɩna Yeésu nɛ́, ngɛ kɩɩbá kicuúdi bú na ɖóni, ngɛ bú waazála adɛ, ibiláázɩ ɩdɩ bɩka ɩnɔɔ́ ɩbáázɩ kʊbʊʊdʊ́ʊ lɩɩ́.
MAR 9:21 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ bú ɩjaa sɩsɩ: «Ɖoo ngbeére gɛ bɩɩbáázɩ yɩ.» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖoo ibijáádɩ-daá gɛ.
MAR 9:22 Bɩlɛ́ gɛ kɩɩlɔɔná yɩ lɔ́ɔ nimíni-daá yáá lɩ́m-daá sɩ kɩkʊ yɩ. Amá, a nyánbɩɩzɩ́ nlá nabʊ́rʊ, la suúru nnɩ́ɩ ɖágʊnyɔḿ nlɛ́ɛ ɖáa.»
MAR 9:23 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyazɩ a mánbɩɩzɩ́ yaá? Weení waava toovonúm nɛ́, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ ɩ́dánbɩɩzɩ nɛ́.»
MAR 9:24 Ngɛ bú ɩjaa waajáŋ ɩcɔ na ɖóni sɩsɩ: «Máává toovonúm, amá, la suúru nzɩná ma, káma, mɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ.»
MAR 9:25 Yeésu waana sɩsɩ zamɔ́ɔ bamáa kɔnɩ́ kɩ́nɖɔɔ́ nɛ́, ngɛ waagazɩ́ zííni ɩtɔ́ kɩ sɩsɩ: «Zííni ndaḿ komóomúŋa, mazɩ lɩɩ bú ceení-rɔɔzɩ́! Ngɛ nkokúti nzʊ́ʊ yɩ kɛtɛngɛrɛ.»
MAR 9:26 Ngɛ zííni waamá kebísi, kɩcɔlɩ́ bú kɩlɔ adɛ kɩbá kɩ́nnarɩ́ɩ yɩ wɔ́ndɔ́ɔ nʊ́ʊ́zɩ na nʊvɔ́, kɩcáŋ kɩlɩ́ɩ ɩrɔ. Ngɛ bɩɩlá nyazɩ bú waazɩ́ bɩlɛ́, hálɩ ɩráa ɖabata wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Waazɩ́.»
MAR 9:27 Amá, Yeésu wɔɔɖɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ-daá ɩkʊ́sɩ yɩ, ngɛ bú waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ ɩnʊvɔ́-rɔ.
MAR 9:28 Sáátɩ wenkí Yeésu waazʊ́ʊ ɖaána nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa woodúu ɩjɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ bána yɩ beriké nɛ́ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖádabɩ́ɩ́zɩ ɖɩɖɔ́ɔ zííni kɩḿ.»
MAR 9:29 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Na sʊlʊ́ńdɩ riké gɛ bánbɩɩzɩ́ bɔɖɔɔná zííni ńŋɩnáa kɩna.»
MAR 9:30 Yeésu na ɩwanbaaráa baalɩ́ɩ ńna bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɔkpɔɔná Galilée laadɔ́ɔ-rɔ bɛ́nɖɛɛ́. Yeésu tacáa sɩsɩ naárʊ ɩ́tɩ́lɩ́ lé ɩwɛ nɛ́.
MAR 9:31 Káma, ɩwɛ wánwɩlɩ́ɩ ɩwanbaaráa wénveerím wɛ sɩsɩ: «Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle ɩráa; bɛlɛ́ bángʊ́ʊ yɩ, amá, toozo wɩ́rɛ, wénvém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
MAR 9:32 Amá, wanbaaráa bɛlɛ́ badanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ tugutoluú, ngʊ́ bénzée nɩdáárɛ sɩsɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ nɛ́.
MAR 9:33 Bɛɛɖɛ́ɛ bɩlɛ́ hálɩ batála Kapɛrɩnawʊ́m. Sáátɩ wenkí baazʊ́ʊ ɖaána-daá nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Wentí gɛ mɩ́ngaŋmatɩ́ nɩ́bááwʊ-daá ye.»
MAR 9:34 Amá, bɛlɛ́ bozumáa, káma, nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, baagáŋmátɩ́ná ɖamá na batɩlɩ́ weení ɩgɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́.
MAR 9:35 Ńna gɛ Yeésu weedí ɩcɔ́ɔ, ngɛ waayáa wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ bɛḿ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́bɩ́sɩ́ná ɩdɩ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ kegbiirinɔ́ɔ ńnɩ́ na mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ.»
MAR 9:36 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ bú naárʊ ɩkɔná ɩsɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá, ikpíriki yɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ:
MAR 9:37 «Weení waamʊ bú ńŋɩnáa ceení ɩgɔ́ńdɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, mádɩtɩŋa gɛ waamʊ, ngɛ weení waamʊ ma nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mériké gɛ waamʊ, amá, bɩkpɛdɩ́na weení weegédíri ma nɛ́ gɛ.»
MAR 9:38 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yʊháánɩ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖááná naárʊ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá na nyáyɩ́ɖɛ-daá, ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ ɖikiziná yɩ, káma, ɩraavóo ɖáa.»
MAR 9:39 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Íkekiziná yɩ, káma, naárʊ fɛ́yɩ́ wánlám maamááci nakɩ́rɩ na máyɩ́ɖɛ-daá, na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ ɩcáŋ ɩkʊrʊ́ ɩŋmátɩ tɩdaavé nɛ́ mɔ́rɔ́.
MAR 9:40 Káma, weení ídónÿoo ɖáa nɛ́, fóo ɖáa gɛ.
MAR 9:41 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waava mɩ́ɩ lɩ́m kagbɔ́ɔ sɩ ɩnyɔ́ɔ káma, sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńba-rɔ nɛ́, wóngoyuú ɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.»
MAR 9:42 «Weení ɩrɩ́ŋa sɩ iyéle bíya bana baava ma toovonúm nɛ́ badaá naárʊ ɩlá alaháácɩ́ nɛ́, a baadaná bʊdʊ́ʊ lowú namɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ bɔlɔ tenkú-daá, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí.
MAR 9:43 A bɩgɛ́ɛ nyánʊ́ʊ́nɩ wénÿelíi kʊ gɛ nyánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ, cɛ yɩ. Káma, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nzʊ́ʊ arɩjáńna-daá na nʊ́ʊ́nɩ kʊ́ɖʊḿ, bɩkɩlɩná nyánʊ́ʊ́zɩ lɛ́ɛ́nɩ́ wɛ bɩka nzʊ́ʊ azáába nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ ɩdaá.
MAR 9:44 [Lénlé siizeeyá ándɔwʊ́ʊ ɩráa tɔnɩ́nɩ nɛ́ tánzɩḿ bɩka nimíni tánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́.]
MAR 9:45 A nyɔ́nʊvɔ́rɛ wénÿelíi kʊ gɛ nyánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ, cɛ ɖɛ. Káma, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nzʊ́ʊ arɩjáńna-daá nʊvɔ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ fɛ́yɩ́ bɩkɩlɩná nyɔ́nʊvɔ́ lɛ́ɛ́nɩ́ wɛ bɩka nzʊ́ʊ azáába nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ ɩdaá.
MAR 9:46 [Lénlé siizeeyá ándɔwʊ́ʊ ɩráa tɔnɩ́nɩ nɛ́ tánzɩḿ bɩka nimíni tánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́.]
MAR 9:47 A ngʊ́ nyáázɩ́rɛ wénÿelíi kʊ gɛ nyánÿɩsɩnáa Ɩsɔ́ɔ, lɩzɩ́ ɖɛ. Bɩjɔɔ́ɔ sóńcí nzʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá na ɩzɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, bɩkɩlɩná nyáázá lɛ́ɛ́nɩ́ wɛ bɩka nzʊ́ʊ azáába nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ ɩdaá.
MAR 9:48 Lénlé siizeeyá ándɔwʊ́ʊ ɩráa tɔnɩ́nɩ nɛ́ tánzɩḿ bɩka nimíni tánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́.
MAR 9:49 Ńŋɩnáa bánɖʊ́ʊ ɖɔ́m kíɖíím-daá na bɩlá niíni nɛ́, bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩbaná wahála na ɩnyɔ́ɔ́zɩ báa weení.
MAR 9:50 Ɖɔ́m kɛ́ɛ kpɩ́nɖɛ kífeńɖe gɛ. Amá, a ɖɔ́m waazɩ́ niíni, nŋɩ́nɩ́ gɛ bánlám bɩ na bɩtálaḿ niíni ɖʊɖɔ. Bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ, bɩmɔɔ́na mɩ́jɔɔ́na ɖamá niíni ńŋɩnáa ɖɔ́m cɔɔ́ɔ niíni nɛ́. Bɩka mɩ́rɩ́ŋa ɩcɔ́ɔ fɛɛzɩrɛ-daá.»
MAR 10:1 Yeésu waalɩ́ɩ ńna nɛ́, wɛɛɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá, na Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɔɔdɔ́kɔnɩ́ kitúúzi ɩjɔ́ ngɛ ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́, waadábaazɩ wɛ wɩlɩ́ɩ.
MAR 10:2 Ńna gɛ Faríizi ńba woogóduu ɩjɔ́ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩ́ɖɔɔ ɩɖɛɛlʊ́?»
MAR 10:3 Ngɛ Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Sɩsɩ wé gɛ Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ Mará-daá.»
MAR 10:4 Faríizi ńba woobúsi yɩ sɩsɩ: «Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɩ ikízi ɩɖɛɛlʊ́, ícele yɩ wasɩ́ɩ́ka kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weegízi yɩ nɛ́.»
MAR 10:5 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ gɛ Múúsá waazɩ́ɩ mɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ Mará.
MAR 10:6 Amá, bɩgabaazɩya Ɩsɔ́ɔ waalá ɖúúlínya nɛ́, “waalá wɛ gɛ alʊ́ na abaalʊ́.”
MAR 10:7 “Bʊrɔɔzɩ́ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔjɔ́ ibó ɩkpɔ́ɔ alʊ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ
MAR 10:8 babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.” Ńna nɛ́, bodokúti bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
MAR 10:9 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ ɩ́katara wenbí Ɩsɔ́ɔ waadá nɛ́.»
MAR 10:10 Baagábɩ́sɩ ɖaána nɛ́, ngɛ Yeésu wanbaaráa waadábaazɩ yɩ tɔ́m tɩḿ bɔɔzɩ́.
MAR 10:11 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «A naárʊ wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́ ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ kaɖaa ńnɩ́ wɔ́rɔ́ nbɩlɛ́.
MAR 10:12 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a alʊ́ weegízi ɩwaalʊ́ ibó ɩsáa abaalʊ́ kɩ́falʊ́, waalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́.»
MAR 10:13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya sɩsɩ ɩ́tɩnɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ ɩsʊ́lʊ bɔrɔɔzɩ́; amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wooyooná wɛ.
MAR 10:14 Yeésu waana bɩlɛ́ nɛ́, wɛɛyɛ́ɛ baaná, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́, ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
MAR 10:15 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩdamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ńŋɩnáa bú nɛ́ tánzʊʊ kadaá kɛtɛngɛrɛ.»
MAR 10:16 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ weegbíríki bíya, bɩka wándɩnɩ́ wɛ nʊ́ʊ́zɩ wánzʊlʊ́ʊ bɔrɔ.
MAR 10:17 Sáátɩ wenkí Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ abaalʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ na sewɔ́ɔ ití isóm ɩnʊvɔ́-jɔ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, we gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
MAR 10:18 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyánÿaá ma kazɔ́ɔ ńnɩ́. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́ a bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ riké.
MAR 10:19 Nyányɩ wenbíwá Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́, ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́, ńdánŋmɩɩlɩ, ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ, ndónduuli naárʊ, ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá.”»
MAR 10:20 Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖoo mɛ́dɛ́ɛ afobire-daá gɛ mánlám bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa.»
MAR 10:21 Ngɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, ngɛ waalá yɩ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́ɖʊńtɩ waaga ná nya, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: bo nÿá wenbí rɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ nva kadanbʊrʊ́sɩ na ngóyuú ɖɔ́ɔ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́ na ngɔ́nɩ nvu ma.»
MAR 10:22 Amá, abaalʊ́ ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá ɩɖɛ́ɛ ɖɛfɛɛ, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
MAR 10:23 Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩlára ɩmɩ́lɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá!»
MAR 10:24 Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩɩlá ɩwanbaaráa bítí, ńna gɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mébíya, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ na ɩrʊ́ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
MAR 10:25 Bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
MAR 10:26 Bɩɩdásɩ bɩlá wanbaaráa bítí ɖabata hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.
MAR 10:27 Ńna gɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩráa-jɔ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ káálɛ; amá, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ káálɛ. Káma, wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ káálɛ.»
MAR 10:28 Bɩnáábɩ́lɛ́ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖufu nya nɛ́ ní.»
MAR 10:29 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya yáá fásɩ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, yáá Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ nɛ́,
MAR 10:30 bʊdʊ́ʊ wónÿuúu sáátɩ wenkí-daá ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ ɖɛ́ɛ́zɩ, koobíya aláa na abaaláa, kɔɔ́wʊ, caáwʊ, bíya na fásɩ bʊrɔ nɩɩ́nʊ́wá, bɩtasɩná fúkúḿsi; bɩka ɖúúlínya kɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ kɩdaá, ikóyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
MAR 10:31 Bɩlɛ́ gɛ wenbá beegbííri nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bɛtɛ nɩ́bááwʊ, bɩka wenbá bɛɛdɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ bekpííri.»
MAR 10:32 Yeésu na wenbá bovóo yɩ nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bángbáa Yerusalɛ́ɛm, bɩka Yeésu ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ wɛ nɩ́bááwʊ. Ɩwanbaaráa laakáarɩ wáńgʊ́rʊ́ bɩka nɩdáárɛ wɛná wenbá bovóo wɛ nɛ́. Ngɛ Yeésu waadáyáa ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́, ńna gɛ waabáázɩ wɛ feerím wenbí sɩ bɩkɔ́nɩ bɩkɔ́mɔ́ɔ́ná yɩ nɛ́.
MAR 10:33 Wénveerím wɛ sɩsɩ: «Iwélesi ma kazɔ́ɔ, ɖángbáa Yerusalɛ́ɛm. Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa. Bángʊ́ʊ ɩdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ bákʊ́ yɩ, na bɔkpɔ́ɔ yɩ becéle wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
MAR 10:34 Bɛlɛ́ bánmʊŋɛ́ yɩ, bɔtɔná yɩ ndɔɔlɩmá, bosúti yɩ agbáázá bɩka bakʊ yɩ, na wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
MAR 10:35 Ńna gɛ Zebedée biyaalɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́, Yaakúbu na Yʊháánɩ boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ńla ɖáa wenbí sɩ ɖɩbɔ́ɔ́zɩ nya nɛ́.»
MAR 10:36 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Wé gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála mɩ́ɩ.»
MAR 10:37 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ásícé ńgɩ-daá, nÿéle ɖádáá kʊ́ɖʊḿ ɩcɔ́ɔ nyánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, bɩka waaganáa nyánʊ́ʊ́nɩ nɩɩbɩɩwʊ́-rɔ.»
MAR 10:38 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́. Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩnyɔ́ɔ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́? Yáá mɩ́nbɩɩzɩ́ belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá.»
MAR 10:39 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, ɖánbɩɩzɩ́.» Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nnyɔɔ́ wahála kagbɔ́ɔ wenká sɩ mɔnyɔ́ɔ kɛ nɛ́, bɩka belíri mɩ́ɩ wahála lɩ́m sɩ belíri ma nɛ́ bɩdaá;
MAR 10:40 amá, a bɩɩga weení ɩcɔ́ɔ mánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ yáá mánʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mánváa kʊ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ adá. Wenbá Majaa waagbɩ́ɩ́rɩ yɛ ɩsɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩ bafa yɛ.»
MAR 10:41 Wanbaaráa fuú baaganáa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛyɛɛná Yaakúbu na Yʊháánɩ baaná.
MAR 10:42 Ńna gɛ Yeésu waayáa wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ yíriwá-dɛ́ɛ wúrowá nɛ́ wánnaazɩ́ bɛdɛ́ɛ ɩráa gɛ na bɛdɛ́ɛ yíko, bɩka kʊ́bɔnáa bɛlɛ́ bánwɩlɩ́ɩ wɛ bɛdɛ́ɛ ɖóni.
MAR 10:43 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ɩ́bɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ,
MAR 10:44 bɩka a mɩ́dáá naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ yoḿ.
MAR 10:45 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ tɔkɔ́nɩ sɩsɩ balá yɩ bɔwʊtá, amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlá ɩráa bɔwʊtá, bɩka ɩkpɔ́ɔ iweezuú ɩfɛrɛná ɩráa tuutúúma-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
MAR 10:46 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu na ɩwanbaaráa bɔɔgɔ́nɩ batála Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá. Sáátɩ wenkí bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bánlɩɩ́ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ bána zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ nɛ́, njɛm weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Barɩtimée, ɩjaa gɛ Timée nɛ́, wɛ ɩjɔɔ́ɔ nɩ́bááwʊ kpɔ́mɔ́ɔ́ wánlám bára.
MAR 10:47 Waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ wɛ́nɖɛɛ kʊ nɛ́, ngɛ waabáázɩ agogo sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
MAR 10:48 Ngɛ zamɔ́ɔ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ yɩ sɩsɩ ísu tɔ́m. Amá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩlɛ́ waabá wóngoó bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Yeésu! Wúro Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
MAR 10:49 Ńna gɛ Yeésu waazɩ́ŋ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩyáa yɩ.» Ngɛ baayáa njɛm bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ! Kʊrʊ́, wánÿaá nya.»
MAR 10:50 Ńna gɛ njɛm waajáŋ ɩlɔ ɩdɛ́ɛ kpáyɩ ɩnyáa ɩkʊrʊ́ cácáráḿ ibó Yeésu jɔ́.
MAR 10:51 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála nya.» Ngɛ njɛm woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ máázá ifulú.»
MAR 10:52 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bo, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.» Ngɛ waabáázɩ náa nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ, ɩkʊrʊ́ ifu yɩ.
MAR 11:1 Sáátɩ wenkí baajʊʊná Yerusalɛ́ɛm sɩ batála Bɛtɩfagée na Betáániya tɛɛbíízi Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ fáráńdɩ́ nɛ́, ngɛ Yeésu weedíri ɩwanbaaráa nɔɔ́lɛ,
MAR 11:2 ifééri wɛ sɩsɩ: «Ibó tɛɛbiiyá kɔwɛ mɩ́ɩ́zá-daá nɛ́ kadaá, mɩ́nnáa baaɖɩ kpangbɔ́ɔ bú báa naárʊ tɔcɔɔ tá kɛ nɛ́. Ibóɖi kɛ ɩkɔná ma.
MAR 11:3 A naárʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ: “We-rɔ gɛ mɩ́nlám bɩlɛ́.” Ibúsi yɩ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ na kɛ, amá, wénÿelíi bacáŋ bakábɩ́sɩ́ná kɛ.”»
MAR 11:4 Wanbaaráa woobó nɛ́, ngɛ baana kpangbɔ́ɔ bú ɖɩ́ɩ asʊ, nɩ́bááwʊ-daá, ɖaḿ nakɩ́rɩ wɔnɔɔ́. Ngɛ boogóboɖi kɛ.
MAR 11:5 Wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ badaá nɛbɛ́rɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Wé gɛ mɩ́nlám bɩlɛ́. Ngbaalá gɛ mínboɖí kpangbɔ́ɔ bú.»
MAR 11:6 Ngɛ boobúsi wɛ ńŋɩnáa Yeésu wɔɔgɔ́dɔ wɛ nɛ́, ngɛ beeyéle wɛ bobóɖi kɛ bɛkɛ́ɖɛɛná.
MAR 11:7 Wanbaaráa wɔɔgɔ́gɔ́ná Yeésu kpangbɔ́ɔ bú; ngɛ baalɩzɩ́ bogúsúúdi batɩ́nɩ kɔrɔ Yeésu ɩkpa ɩcɔ́ɔ.
MAR 11:8 Ngɛ ɩráa ɖabata wɔɔvɔ bogúsúúdi nɩ́bááwʊ-rɔ, nɛbɛ́rɛ ɩkájaa cɔ́kɔ́ fásɩ-daá bɔkɔná bɔlɔ nɩ́bááwʊ-rɔ.
MAR 11:9 Wenbá bɔwɛ waazá-daá na wenbá bɔwɛ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, bóngoó sɩsɩ: «Sám mɔɔ́na Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ; Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ weení ɩgɛrɛŋɛ na ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩyɩ́ɖɛ-daá nɛ́ alɩbáráka.
MAR 11:10 Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ ɖájaa Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ kɛgɛrɛŋɛ nɛ́ alɩbáráka. Bása Ɩsɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí.»
MAR 11:11 Yeésu waazʊ́ʊ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ woobó ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Wɛɛbɛ́ɛ́ŋ bɩrɩ́ŋa ɩlára ɩmɩ́lɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩ́na ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ Betáániya, káma, kɩ́ńbaazɩ yúu.
MAR 11:12 Kiivé baalɩ́ɩ Betáániya bɛ́ngɛɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ waagba Yeésu.
MAR 11:13 Waagáná figíyée tɩɩwʊ́ nakɩ́rɩ bolíni fáádɩ wɛ kɩrɔ nɛ́, ngɛ woobó ɩbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ a wónÿuúu kɩdɛ́ɛ bíya. Amá, woobó ɩcʊʊná kɩ nɛ́, fáádɩ riké gɛ waana, káma, bɩdɛkɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ bíya sɛɛ́ alɩwáátɩ.
MAR 11:14 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ figíyée tɩɩwʊ́ kɩḿ sɩsɩ: «Kɛtɛngɛrɛ, naárʊ tóndokúti ɩtɔ́ɔ nyébíya.» Ngɛ ɩwanbaaráa waanɩ́ɩ waaŋmátɩ nɛ́.
MAR 11:15 Boobó batála Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ Yeésu waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Ńna gɛ waabáázɩ wenbá bánÿám kpɩná ńna na wenbá bánmʊ́ʊ nɛ́ ɖɔwʊ́ʊ. Wɛɛvɛdɩ́ liide-gɛɛráa-dɛ́ɛ tébíriwá na avówa kʊ́fʊlʊmá yamɖáa-dɛ́ɛ kpelásɩ.
MAR 11:16 Ngɛ ideyéle báa naárʊ ɩsʊ́ʊ nabʊ́rʊ ɩkpɔɔná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ-daá.
MAR 11:17 Ngɛ waabáázɩ wɩlɩ́ɩ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Sɩ bayáa máɖaána gɛ sɩsɩ yíriwá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ ɖaána.” Amá, mɩ́ɩ mɩ́ɩ́bɩ́sɩ́ná kɛ ŋmɩɩláa ɖaána.»
MAR 11:18 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa waanɩ́ɩ bɩlɛ́, ngɛ bɔwɛ bánjáádɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ balá na bakʊ yɩ nɛ́. Káma, bánnɩɩ́ ɩnɩdáárɛ, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ ɩbá bíndekináa zamɔ́ɔ rɩ́ŋa.
MAR 11:19 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩwanbaaráa baagʊrʊ́ tɛ́ɛ́dɩ-daá balɩ́ɩ.
MAR 11:20 Kiivé tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ baalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, baana figíyée tɩɩwʊ́ wáńwɩ́lɩ́ hálɩ kilirá.
MAR 11:21 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ɔ́zɩ wenbí bɩɩlá nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, figíyée tɩɩwʊ́ nyáálá kɩ láálɩ́ nɛ́, bɛɛ́ɛ, kɩɩwɩ́lɩ kɩrɩ́ŋa.»
MAR 11:22 Ngɛ Yeésu woobúsi ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɩva Ɩsɔ́ɔ toovonúm.
MAR 11:23 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a naárʊ wɔɔdɔ́ bʊ́ʊ kɩna sɩsɩ: “Kpɛzɩ́ nyádɩ ńna nzála tenkú-daá,” ngɛ ɩdalá síka iwenbiré-daá, amá, waava toovonúm sɩsɩ wenbí wɔɔdɔ́ bɩ nɛ́ bɩ́nlám, Ɩsɔ́ɔ wánlám bɩrɩ́ŋa icéle yɩ.
MAR 11:24 Bʊrɔ gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a mɩ́wɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá ngɛ mɩ́ɩ́vá toovonúm, wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩsʊ́lʊ bɩ nɛ́, ɩlá yaraɖá sɩsɩ míńÿúú bɩ.
MAR 11:25 Ngɛ a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ mɩ́nzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ gɛ mɩ́jɔɔ́na naárʊ, ɩjɛ́ bʊdʊ́ʊ, na Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩcɛ́ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ. [
MAR 11:26 Amá, a mɩ́dɛ́njɛḿ baaganáa, Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ tɛ́njɛḿ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ yɩsɩ́tɩ wentí mɩ́ɩ́lá nɛ́.]»
MAR 11:27 Bɔɔlɔ́ɔ bakábɩsɩ Yerusalɛ́ɛm. Ngɛ sáátɩ wenkí Yeésu wɛ wánnʊŋɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá wéndím wángbáa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa, na Mará wɩlɩɖáa, na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa woogóduu ɩjɔ́.
MAR 11:28 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Na yíko wenkí gɛ nyánlanáa tɩmɛ́ ana. Ngɛ weení waava ná nya yíko kɩḿ sɩsɩ nlá yɛ.»
MAR 11:29 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ kóḿ, a mɩ́ɩ́búsi ma tɩ, bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ yíko wenkí mánlanáa tɩmɛ́ amʊ́ nɛ́.
MAR 11:30 Weení weegédíri ná Yaayá ɩkɔ́nɩ ilíri ɩráa lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m. Ɩsɔ́ɔ yáá ɩráa. Ibúsi ma.»
MAR 11:31 Ngɛ baalaná ɖamá sááwʊ́ra bɔtɔ́ ɖamá sɩsɩ: «A ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ, wɔ́ndɔ́m ɖáa sɩsɩ ngbaalá ɖádálá yɩ yaraɖá.
MAR 11:32 A ngʊ́ ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ ɩráa…» Bánnɩɩ́ zamɔ́ɔ nɩdáárɛ nɛ́, badacáa bɔtɔ́ bɩlɛ́, káma, barɩ́ŋa beeɖéézi sɩsɩ Yaayá kɛ́ɛ anɖébi gɛ.
MAR 11:33 Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖáásɩ weení weegédíri yɩ nɛ́.» Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ médénveeri mɩ́ɩ yíko wenkí mánlanáa tɩmɛ́ ana nɛ́.»
MAR 12:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waabáázɩ wɛ ŋmatɩnáa tɔmgɛɛza-daá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ wooɖuu ná víinyi tiyísi, ngɛ waalá kárɔɔ́ ɩlára ɩmɩlɩná ɩvɔɔ́, ɩbáa lénlé bánnyaazɩ́ víinyi bíya nɛ́, ɩma lénlé fereɖáa wɔ́njɔwʊ́ʊ na befére nɛ́ buwóro. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ fɔɔ́ kɛḿ icéle wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɩka ɩmʊ́ ɩɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
MAR 12:2 Víinyi bíya kɔrɩ́ɩ-dɛ́ɛ sáátɩ waadála nɛ́, ngɛ weedíri bɔwʊtá-dʊ́ʊ naárʊ wenbá weejéle wɛ ɩvɔɔ́ nɛ́ sɩsɩ íbo ɩkámʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ńbɩ ɩkɔ́gɔ́ná ɩmʊ́.
MAR 12:3 Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ beegbí bɔwʊtá-dʊ́ʊ babá bamá, bɩka bɔkɔ́ɖɔ́ɔ yɩ nʊ́ʊ́zɩ riké.
MAR 12:4 Fɔɔ́-dʊ́ʊ weedétirí bɔwʊtá-dʊ́ʊ naárʊ ɖʊɖɔ bɔjɔ́. Ɩlɛ́ ɖʊɖɔ, baagáma ɩgʊjʊʊ́, bɩka babá bakádʊʊ yɩ.
MAR 12:5 Ngɛ waadásɩ itíri naárʊ ɖʊɖɔ; ngɛ baagágʊ́ ɩlɛ́. Ngɛ weedíri nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ bɔɖɔ́ɔ. Baabá bakáma badaá nɛbɛ́rɛ, bɩka bakágʊ́ lí ńba.
MAR 12:6 Ibiyaalʊ́ weení waabá ɩsɔ́ɔ́lɩ yɩ nɛ́ iriké gɛ bɩɩga yɩ. Ngɛ weedíri ɩlɛ́ kegbiirinɔ́ɔ-dɛ́ɛ. Ilomaazɛ́-daá sɩsɩ: “Bánɖʊ́ʊ mebiyaalʊ́ gírímá.”
MAR 12:7 Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: “Tííbí-dʊ́ʊ nbɩlɛ́! Ɩgɔ́nɩ! Ɖɩ́kʊ́ yɩ bɩka ɖɩkpɔ́ɔ tííbí.”
MAR 12:8 Ngɛ beegbí yɩ bakʊ, bɛɛzɛlɩ́ yɩ bɔlɔná víinyi fɔɔ́ wɔ́rɔ́.»
MAR 12:9 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ wánlám. Wɔ́ngɔnɩ́, na iyéle bakʊ wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɩka ɩkpɔ́ɔ fɔɔ́ icéle kɩ́faláa.
MAR 12:10 Kɛtɛngɛrɛ mɩ́dákála baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ? Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé maaráa weegízi ɖɛ nɛ́, ɖɩɩbɩsɩ ná ɖaḿ cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ.
MAR 12:11 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waala ná bɩlɛ́. Mááɖé gɛ bɩgɛ́ɛ ɖáa.”»
MAR 12:12 Ńna gɛ baabáázɩ cáádɩ sɩsɩ bakpa Yeésu, amá, baanɩ́ɩ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩdáárɛ. Baabá batɩlɩ́ sɩsɩ bɔdɔ́m gɛ Yeésu waaŋmátɩ tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna ɖɩdaá. Ngɛ beeyéle yɩ bɛɖɛ́ɛ.
MAR 12:13 Beegédiri Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ na Eróodi-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-daá ɩráa Yeésu-jɔ́ sɩsɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká ɩŋmátɩ na boyuú yɩ.
MAR 12:14 Bɔɔgɔ́nɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖányɩ sɩsɩ toovonúm gɛ nyánŋmatɩ́, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ńdánnɩɩ naárʊ nɩdáárɛ, bɩka ńdɛ́nbɛɛŋná ɩrʊ́ ɩzá-daá na nŋmátɩ. Amá, na toovonúm gɛ nyánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ. Bɩlɛ́ nɛ́ feeri ɖáa: bɩɩva nɩ́bááwʊ yáá bɩdafa sɩsɩ ɖɩ́fɛrɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ lanpóo. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɖɩ́fɛrɛ yáá ɖɩ́kɛfɛrɛ.»
MAR 12:15 Amá, Yeésu ɩlɛ́ ɩnyɩ bɛdɛ́ɛ munááfíísi-rɔ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nÿɩ́m ma kɔdɔká. Ɩgɔná ma liideé jɩtɔ́ɔ mɛbɛ́ɛ.»
MAR 12:16 Ngɛ bɔɔgɔná yɩ jɩtɔ́ɔ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Ńna gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Weení kʊjʊʊ́ na ɩyɩ́ɖɛ gɛ kɩrɔ.» Ngɛ boobúsi sɩsɩ: «Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́.»
MAR 12:17 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ijéle Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́, Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ńbɩ bɩka icéle Ɩsɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ.» Wentí Yeésu woobúsi wɛ nɛ́, waabá bɩlá wɛ bítí páá.
MAR 12:18 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Sadusée ńba wenbá bɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩsɩɖáa ténveḿ nɛ́, boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAR 12:19 «Kʊ́bɔnɩ́, anɖébi Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “A ɩrʊ́ abaalʊ́ wɛná igoobú abaalʊ́ ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ waazɩ́ iyéle leelú bɩka badalʊ́rʊ, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ igoobú ɩfʊ́ leelú bɩka ɩlʊ́rʊ bíya babɩ́sɩ koobúu weení waazɩ nɛ́ ibíya.”
MAR 12:20 Koobíya lʊbɛ wɔɔjɔɔ ná. Kaɖaa ńnɩ́ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́, ngɛ waazɩ́ bɩka ɩdalʊ́rʊ.
MAR 12:21 Sɩɩlɛ ńnɩ́ waavʊ́ leelú, ngɛ waazɩ́ bɩka ɩdalʊ́rʊ. Toozo ńnɩ́ ɖʊɖɔ bɩlɛ́.
MAR 12:22 Ngɛ baaganáa ɖʊɖɔ bɩlɛ́. Barɩ́ŋa bɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ ɩmʊ́ baka ɖamá bɩka badalʊ́rʊ. Barɩ́ŋa baazɩ́ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ alʊ́ ɖʊɖɔ waazɩ́.
MAR 12:23 Tɔ́ɔ, wɩ́rɛ wenɖé ɩsɩɖáa sɩ befé bɩlɛ́ nɛ́, badaá weení gɛ alʊ́ waalʊ́, káma, barɩ́ŋa bɔɔgbɔ́ɔ yɩ.»
MAR 12:24 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́wɛ yɩsɩ́tɩ-daá! Káma, mɩ́ɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá, cáńfáná ɩdɛ́ɛ yíko.
MAR 12:25 Ɩsɩɖáa wénvém nɛ́, aláa na abaaláa tɔ́ndɔkpɔwʊ́ ɖamá ɖʊɖɔ. Amá, bɔ́njɔwʊ́ʊ gɛ nyazɩ malááyɩ́kawá bɩlɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá.
MAR 12:26 Bɩɩga ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ fém tɔ́m nɛ́, mɩ́dákála Múúsá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá lé baaŋmáa nimíni wénɖée sɔɔzɔ́ɔ́zɩ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m ɩbɛ́ɛ gɛ? Baaŋmáa gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Múúsá sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ gɛ Ibrahím, na Ɩsaáka, na Yaakúbu bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.”
MAR 12:27 Ɩdɛkɛ́ɛ ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, amá, weezíni-dɩnáa-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛ yɩsɩ́tɩ-daá páá.»
MAR 12:28 Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ waanɩ́ɩ Yeésu na Sadusée ńba bánŋmatɩ́ nɛ́, ngɛ waana sɩsɩ Yeésu waabá ibúsi wɛ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ woogóduu Yeésu-jɔ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Mará-daá, wenɖé gɛ kʊ́bɔńɖɛ.»
MAR 12:29 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kaɖaa ńɖɛ nɖɔ́: “Welesi Israyɛ́ɛlɩ, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ gɛ.
MAR 12:30 Nyɔ́nzɔɔlɩ́ Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na nyéwenbiré rɩ́ŋa, na nyégezeŋa rɩ́ŋa, na nyólomaazɛ́ rɩ́ŋa, na nyóɖóni rɩ́ŋa.”
MAR 12:31 Bɛɛ sɩɩlɛ ńɖɛ nɖɔ́: “Nyɔ́nzɔɔlɩ́ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.” Mará naárɛ fɛ́yɩ́ aagɩ́lɩ mará amʊ́ alɛ́ɛ́nɩ́ nɛ́.»
MAR 12:32 Ngɛ Mará wɩlɩɖʊ́ woobúsi Yeésu sɩsɩ: «Nyáábá nbúsi kazɔ́ɔ, Kʊ́bɔnɩ́. Toovonúm gɛ nyááŋmátɩ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ gɛ, ngɛ ɩbaasí, Ɩsɔ́ɔ naárʊ fɛ́yɩ́,
MAR 12:33 ngɛ nzɔ́ɔ́lɩ yɩ na nyéwenbiré rɩ́ŋa, na nyádɩlɩ́ɩ rɩ́ŋa, na nyóɖóni rɩ́ŋa; bɩka nzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ keɖe-kanyɔ́ɔ sarásɩ na sarásɩ rɩ́ŋa.»
MAR 12:34 Yeésu waana sɩsɩ woobusi ná áséńsí nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́vɛ́yɩ́ bolíni na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.» Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, naárʊ tokúti iyuú wenbiré ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ natɩ́rɩ ɖʊɖɔ.
MAR 12:35 Yeésu wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́, wɔɔbɔ́ɔ́zɩ tɔ́m tɩna ɖɔ́ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩlá gɛ Mará wɩlɩɖáa wɔ́ndɔ́m sɩsɩ Lɛɛrʊ́ kɛ́ɛ Ɖáwʊɖa biyaalʊ́.
MAR 12:36 Káma, Ɖáwʊɖa tɩtɩŋa, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaŋmatɩná ɩnɔɔ́ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Mádʊ́ʊ sɩsɩ: ‘Cɔɔ mégíɖíiwú-rɔ, Hálɩ maɖʊ nbáɖaanáa nyɔ́nʊvɔ́-dɛɛzɩ́.’ ”
MAR 12:37 Ɖáwʊɖa tɩtɩŋa waayáa yɩ sɩsɩ Ɩdʊ́ʊ, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ igúti ɩgɛ́ɛ ibiyaalʊ́ ɖʊɖɔ.» Zamɔ́ɔ tuutúúma wénwelesí Yeésu nɛ́, bɩmɔɔ́ kɩ.
MAR 12:38 Yeésu wénveerím ɩráa ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ-daá sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ na Mará wɩlɩɖáa; bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ bónzuú kpáyɩwá kɩ́bɩɩzɩ́tɩ béngilím; bɔzɔɔlɛ́ɛ ɖʊɖɔ gɛ bɛ́nzɛɛ́ wɛ zamɔ́ɔ-daá na wɔnásɩ-daá.
MAR 12:39 Kʊ́bɔɔ-ɖɩdáarɛ gɛ bɔzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá na ɖíínawá-daá.
MAR 12:40 Bɛ́nlɛɛ́ leeláa-jɔ́ wenbíyɔ́ɔ rɩ́ŋa bɔwɛná nɛ́, bɩka bánlám sʊlʊ́ńdɩ kɩ́bɩɩzɩ́tɩ na bana wɛ. Bɛdɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánbá bɩlá ɖóni.»
MAR 12:41 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ woobó ití ɩcɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, kʊjɔ́ɔ́nɩ ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ ɩzá-daá, bɩka ɩbɛɛ́na nŋɩ́nɩ́ ɩráa wánɖʊ́ʊ liideé kɩdaá nɛ́. Liideé-dɩnáa ɖabata wɔ́ngɔnɩ́ bánɖʊ́ʊ liidebɔná.
MAR 12:42 Ngɛ alʊ́ leelú kɛdɛɛrɩ́ya nɛkɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ kaɖʊ liideé jɩtɔ́ɔ yáawá nasɩ́lɛ sɩdatála nabʊ́rʊ nɛ́.
MAR 12:43 Ńna gɛ Yeésu waayáa ɩwanbaaráa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ alʊ́ leelú kɛdɛɛrɩ́ya kana, kaaɖʊ bɩcɛzɩ́ baaganáa rɩ́ŋa.
MAR 12:44 Káma, baaganáa rɩ́ŋa waalɩzɩ́ weená avɛ́yɩ́na wɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ adaá gɛ baɖʊ. Amá, ɩlɛ́ nɛ́, na bɩrɩ́ŋa na ɩgɛdɛɛrɩ́tɩ, weegbíízi wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná sɩ iɖi nɛ́ gɛ ɩɖʊ.»
MAR 13:1 Sáátɩ wenkí Yeésu waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaarʊ́ naárʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ba nbɛ́ɛ bɔ́ cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́! Bɛɛ ɖamɩ́nɩ waabá tiwóro nŋɩ́nɩ́ nɛ́!»
MAR 13:2 Ngɛ Yeésu wɔɔjɔ yɩ sɩsɩ: «Yaa nyááná ɖamɩ́nɩ kʊ́bɔńdɩ tɩna ya, bɩ́dángáa bʊ́ʊ́rɛ ɖɩdɩ́nɛ́ɛ ɖɩrɔwʊ́-rɔ, bɩrɩ́ŋa bínnuudí.»
MAR 13:3 Yeésu woobó ɩjɔɔ́ɔ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga ɩzá-daá nɛ́, Pétro, na Yaakúbu, na Yʊháánɩ, na Andirée boobó ɩjɔ́ fɔɔlʊʊ́-rɔ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
MAR 13:4 «Feeri ɖáa sáátɩ wenkí sɩ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́, na seríya wenkí kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩ́nlám nɛ́.»
MAR 13:5 Ńna gɛ Yeésu waabáázɩ wɛ feerím sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ, naárʊ ɩ́kɛtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ.
MAR 13:6 Káma, ɩráa ɖabata wɔ́ngɔnɩ́ na máyɩ́ɖɛ-daá bɔtɔ́ sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́,” na bɛtɛlɛ́sɩ ɩráa ɖabata.
MAR 13:7 Mɩ́nnɩɩ́ baŋmátɩ yóóni tɩ́ńjʊ́ʊ́ nɛ́ na bolíni ńdɩ tɔ́m. Ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ. Bɩmɔɔ́na bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩtála. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ waadala ná.
MAR 13:8 Yíri wónÿoó yíri, bɩka wúro iyóo wúro. Fáráńdɩ́wá ndɩ‑ndɩ-daá, adɛ wénzelíi, bɩka nyɔɔ́sɩ ɩlá. Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ sɩ bɩlá gɛ nyazɩ alʊ́ fuwá-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ nʊŋásɩ kabaazɩya.
MAR 13:9 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, iguná laakáarɩ. Bángbáa mɩ́ɩ boboná tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́wá-daá; bánbá bamá mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá, bayáa mɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ bɛɛŋɩráa na wúrowá-jɔ́ bɩka bafʊʊná mɩ́ɩ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ na ɩlɩzɩ́ seríya baazá-daá.
MAR 13:10 Káma, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ befééri yíriwá rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi naanɩ́.
MAR 13:11 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ baagba mɩ́ɩ bónbonáa tɔmvʊʊráa-jɔ́, ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ sɩsɩ wentí gɛ sɩ ɩkáŋmatɩ. Ɩŋmátɩ wentí sɩ tɩkɔ́nɩ mɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́ nɛ́. Káma, bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́dɩtɩŋa sɩ ɩŋmatɩná, amá, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sɩ kaŋmatɩná na mɩ́nɔ́ɔ́.
MAR 13:12 Koobúu wɔ́ngɔnɩ́ iyéle bakpa koobúu sɩsɩ bákʊ́ yɩ; caáwʊ iyéle bakpa ibú sɩsɩ bákʊ́ yɩ. Bíya ɩkʊrʊ́na bajaanáa bakʊ bɔdɔ́m sɩsɩ bákʊ́ wɛ.
MAR 13:13 Ɩráa rɩ́ŋa wánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ báɖáárɛ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́. Amá, a weení wɔɔɖɔ́kɩ ɩdɩ hálɩ bɩkádʊ́lʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ yɩ.»
MAR 13:14 «A mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩna “Fɔrɔ́sɩ́rʊ Láálɩ́-dʊ́ʊ” wɔɔgɔ́nɩ isúu ɖɩdáarɛ lé bɩdɔmɔɔná isúu nɛ́ (weení wángalɩ́ɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ bugutoluú kazɔ́ɔ), bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, wenbá bɔwɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́ bésé bɛɖɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá.
MAR 13:15 Weení ɩwɛ ɖaḿ kʊjʊʊ́-daá atáárɩ-rɔ nɛ́, íkekédi sɩsɩ ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná awɛ ɖaḿ-daá nɛ́.
MAR 13:16 Weení ɩwɛ fɔɔ́ nɛ́ ɩ́kakábɩsɩ ɩwɔ́rɔ́ sɩsɩ ɩkɔ́gbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kpáyɩ.
MAR 13:17 Nbusú ɖamáa na aláa bɛyɛ́ɛna fúúzi nɛ́ na wenbá bebíya wánmʊzʊ́ʊ wɛ wɛ́ amʊ́ nɛ́.
MAR 13:18 Ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ a sɩ bɩlá bɩlɛ́, bɩ́kásaaná kaanɩŋá sáátɩ.
MAR 13:19 Káma, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, ɩráa wánnáa fúkúḿsi kɛtɛngɛrɛ badanáa ta sɩ ɖoo ɖúúlínya kabaazɩya hálɩ ngɔ́nɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́. Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ tándanáa sɩdaká.
MAR 13:20 A Ɩsɔ́ɔ ɩ́tatʊʊ́ wɛ́-bíya bɛḿ, naárʊ ɩ́tabɩ́ɩ́zɩ ɩcɔ́ɔ weezuú-daá. Amá, wenbá waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, waadʊʊ́ wɛ́-bíya bɛḿ.
MAR 13:21 Bɩlɛ́ nɛ́, a naárʊ wɔɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ: “Lɛɛrʊ́ wɛ cé,” yáá “ɩwɛ lí,” ɩ́kafa yɩ toovonúm.
MAR 13:22 Káma, lɛɛráa bʊbɔtɩnáa na anɖébiwá bʊbɔtɩnáa wángʊrʊ́ʊ balá maamááciwá kʊ́bɔńdɩ na mááɖéwá, na a bɩ́njɔ́ɔ, bɛtɛlɛ́sɩ bɩkpɛdɩ́na wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́.
MAR 13:23 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ iguná laakáarɩ, máábásɩ mɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa bʊrɔ naanɩ́ bɩtála nbɩlɛ́.»
MAR 13:24 «Amá, bɩdɛ́ɛ wɛ́-bíya bɛḿ badaá, fúkúḿsi sɩḿ sɩwɔ́rɔ́ nɛ́, wɩ́sɩ wánlám temenuú, fenɔɔ́-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm tóńdolosi.
MAR 13:25 Wɩlásɩ wánlɩɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩ́nzalɩ́ɩ bɩka ɩsɔ́ɔ́dáá yíkowá iséle.
MAR 13:26 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bánnáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩgɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá ŋmɩ́ńdɩ-daá ɩ́na ɩdɛ́ɛ yíko rɩ́ŋa na ásícé.
MAR 13:27 Wéngediríi ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɖúúlínya gootá natɩ́náázá-daá fúu cé na fúu lí botúúzi wenbá waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́.»
MAR 13:28 «Ɩgbɛlɛm ná figíyée tɩɩwʊ́. A bɩgɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ waalá siíni bɩka fáádɩ wánzʊʊ́, mɩ́nyɩ sɩsɩ lʊngʊrɛ́ waajʊ́ʊ nbɩlɛ́.
MAR 13:29 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a mɩ́ɩ́ná wentí tɩrɩ́ŋa mááŋmátɩ mɩ́ɩ nɛ́, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ waajʊ́ʊ nbɩlɛ́; wáńdálɩ́ mɩ́ɖaḿ wɔnásɩ.
MAR 13:30 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa tɛ́ndɛŋ́ na bɩrɩ́ŋa máádɩ́ ɖɔ́ nɛ́ bɩtála.
MAR 13:31 Adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá wɛ́ndɛlɛ́ŋ, amá, mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ tɛ́ndɛlɛ́ŋ kɛtɛngɛrɛ.»
MAR 13:32 «Amá, naárʊ waasɩ bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ yáá alɩwáátɩ. Malááyɩ́kawá bɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ baasɩ, cáńfáná Biyaalʊ́ʊ, asée Caáwʊ riké.
MAR 13:33 Bɩlɛ́ nɛ́, iguná laakáarɩ bɩka ɩcɔ́ɔ míveráa, káma, mɩ́ɩ́sɩ sáátɩ wenkí sɩ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́.
MAR 13:34 Sɩ bɩlá gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení sɩ ɩɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩɖaána ɩtalɩná ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa, báa weení na ɩdɩmɛ́rɛ; bɩka ifééri ɩɖaána-rɔ fereɖú sɩsɩ ífere nɛ́.
MAR 13:35 Bɩlɛ́ nɛ́ ivére, káma, mɩ́ɩ́sɩ sáátɩ wenkí ɖɔɔ́-dʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́: a ɖaanɩ́ŋa ya, a nuvoo-lɔwʊ́rɛ ya, a asʊbáa ya, yáá tɛ́ɛrɛ́.
MAR 13:36 Na bɩ́kɔkɔ́nɩ a waadála, ɩmɔɔná mɩ́ɩ mínɖóm.
MAR 13:37 Wentí ménveerím mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa gɛ ménveerím tɩ: Ivére!»
MAR 14:1 Bɩɩga wɛ́ náálɛ na beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ na Kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa waazʊ́ʊ cáádɩ nŋɩ́nɩ́ báta balá na bakpa Yeésu súmúú-daá bɩka bakʊ yɩ nɛ́.
MAR 14:2 Amá, sɩsɩ: «Bɩ́kalá jíńgáárɩ́ lɔwʊ́rɛ, na bɩ́kɔkɔ́nɩ bitulúsi zamɔ́ɔ.»
MAR 14:3 Yeésu wɛ Betáániya tɛɛbiiyá-daá, Simɔ́ɔnɩ weení cɛnɩ́tɩ waazɩ́ŋ bɩkpa yɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá. Sáátɩ wenkí ɩwɛ wénɖíi kíɖíím nɛ́, ngɛ alʊ́ naárʊ waagázʊʊ ɩ́gana kpárábá kazɔ́ɔ ńgɩ kɩdaá na liidebɔná tulaarɩ́ baala ná kɩ nyɩ́ɩ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ náarɩ nɛ́, ngɛ waadʊlʊ́ kpárábá ɩbɩ́rɩ tulaarɩ́ Yeésu kʊjʊʊ́-daá.
MAR 14:4 Wenbá ɩ́na wɛ nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ waana bɩlɛ́ nɛ́, bɛɛyɛ́ɛ baaná. Ngɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ wɔɔvɔrɔ́sɩ tulaarɩ́ bɩlɛ́.
MAR 14:5 Baraabɩ́ɩ́zɩ bayá kɩ wɛ́ kákpaanɩɩ́nʊwá (300) tɩmɛ́rɛ liideé, bɔkpɔ́ɔ yɛ bafa kadanbʊrʊ́sɩ.» Ńna gɛ baabá bɛyɛɛná alʊ́ ɩmʊ́ baaná.
MAR 14:6 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Iyéle yɩ. We-rɔ gɛ mɩ́nlám yɩ nɔwɛ́ya. Kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ waalá ma.
MAR 14:7 Káma, báa sáátɩ wenkí mɩ́na kadanbʊrʊ́sɩ gɛ, bɩka mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩlá wɛ kazɔ́ɔ ńbɩ báa sáátɩ wenkí gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ. Amá, mɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ báa sáátɩ wenkí gɛ sɩ iyuú ma mɩ́jɔ́.
MAR 14:8 Wenbí wánbɩɩzɩ́ nɛ́ gɛ waalá. Waabɩrɩná ma tulaarɩ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ bím gɛ waajáŋ ɩkpɩ́ɩ́rɩ bɩlɛ́.
MAR 14:9 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ báa lé gɛ sɩ befééri Laabáárʊ Kífeńgi ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá, bánŋmatɩ́ wenbí waalá nɛ́ bɔtɔɔzɩná ɩrɔ.»
MAR 14:10 Ńna gɛ ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá kʊ́ɖʊḿ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Yudásɩ Isikariyóo nɛ́ wɛɛɖɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa-jɔ́ sɩ ifééri wɛ sɩsɩ wángbáa Yeésu icéle wɛ.
MAR 14:11 Bɛlɛ́ baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩlá wɛ niíni bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ bɛḿ bánváa yɩ liideé. Ngɛ Yudásɩ waazʊ́ʊ nɩ́báánɩ na ɩkpa Yeésu icéle wɛ.
MAR 14:12 Kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ wenɖé bángʊ́ʊ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ feevaláa nɛ́ gɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Lé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖɩkpɩ́ɩ́rɩ nya Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ kíɖíím.»
MAR 14:13 Ngɛ Yeésu weedíri ɩwanbaaráa nɔɔ́lɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ibó tɛ́ɛ́dɩ-daá, mɩ́ngɛtɩ́ ɩrʊ́ naárʊ ɩzʊwáána báyɔ́ɔ na lɩ́m nɛ́. Ivu yɩ.
MAR 14:14 Ɩdɔ́ ɖaána wenká kadaá sɩ ɩsʊ́ʊ nɛ́ kadʊ́ʊ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ mɔbɔ́ɔ́zɩ nya sɩsɩ ɩɖaḿ wenkí kɩdaá ɩ́na ɩdɛ́ɛ wanbaaráa sɩ beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ kíɖíím nɛ́ kɩ wɛ lé.”
MAR 14:15 Ɩlɛ́ wánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ ɖaḿ bú ɩsɔ́ɔ́dáá kɩɩwála bɩka bɔ́ńnyɔɔzɩ kɩdaá nɛ́. Ńna gɛ mɩ́nlám ɖáa kíɖíím.»
MAR 14:16 Ngɛ wanbaaráa wɛɛɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Wenbí nɔ́ɔ́ Yeésu waaŋmátɩ wɛ nɛ́ bɩɩla ná. Ngɛ baagbɩ́ɩ́rɩ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́.
MAR 14:17 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ baadála.
MAR 14:18 Bɔjɔɔ́ɔ bénɖíi kíɖíím nɛ́, ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ weení mána yɩ ɖénɖíi nɛ́ wánÿám ma.»
MAR 14:19 Wanbaaráa waazʊ́ʊ kaanɩŋá, ngɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ bángáa ɖamá sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ yáá wé.»
MAR 14:20 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ mána yɩ ɖénɖíi nyɩnɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ-daá nɛ́.
MAR 14:21 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛ́nɖɛɛ́ ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɩrɔ nɛ́. Amá, nbusú ɖamáa na weení sɩ ɩyá yɩ nɛ́. A bátalʊ́rʊ bʊdʊ́ʊ, bɩraalá yɩ sóńcí.»
MAR 14:22 Bɔwɛ bénɖíi kíɖíím nɛ́, Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́. Waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ kɩ icéle ɩwanbaaráa ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩmʊ ɩtɔ́ɔ, mɔ́dɔ́nʊʊ́ nbɩlɛ́.»
MAR 14:23 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ sʊlʊ́m na kagbɔ́ɔ, waazá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ weejéle wɛ bɩ. Ngɛ barɩ́ŋa bɔɔnyɔ́ɔ.
MAR 14:24 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ azimá nbɩlɛ́, bɩnáábɩ́lɛ́ keɖiyá azimá bɩɩbɩ́rɩ ɩráa tuutúúma-rɔ nɛ́.
MAR 14:25 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɔ́dɔ́ndɔnyɔɔ sʊlʊ́m bɩḿ hálɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ mɔgɔ́nyɔ́ɔ sʊlʊ́m kɩ́fabɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá nɛ́.»
MAR 14:26 Beedée jíńgáárɩ́ yéńdiwá basá Ɩsɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá.
MAR 14:27 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́rɩ́ŋa mínzée iyéle ma, káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Mángʊ́ʊ ketirú na fééni ɩya ɖamá.”
MAR 14:28 Amá, a méévé malɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, mɛ́ndɛ́ɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ mobó Galilée laadɔ́ɔ-daá.»
MAR 14:29 Ngɛ Pétro sɩsɩ: «Báa barɩ́ŋa bénzée beyéle nya, mɔ́ɔ́ médénzée kɛtɛngɛrɛ meyéle nya.»
MAR 14:30 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ sinje nuvoowú kɩna kɩdɩtɩŋa, naanɩ́ na kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ nabʊ́lɛ nɛ́, nyɔ́njɔɔlɩ́ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma.»
MAR 14:31 Ńna gɛ Pétro waazɩ́ŋ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Báa bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mána nya ɖɩsɩ́, mɔ́dɔ́ndɔḿ sɩsɩ máásɩ nya.» Ngɛ wanbaaráa baaganáa rɩ́ŋa ɖʊɖɔ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́.
MAR 14:32 Yeésu na ɩwanbaaráa boobó bɩlɛ́ hálɩ batála ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Gɛtɩsemanée nɛ́ ɖɩdaá. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩjɔ́ɔ cé, na mobó magázʊlʊ Ɩsɔ́ɔ.»
MAR 14:33 Ngɛ wɛɛgbɛdɩ́na Pétro na Yaakúbu na Yʊháánɩ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ waabá ɩsʊ́ʊ kaanɩŋá bɩka ɩlaakáarɩ ɩbá bɩkʊrʊ́.
MAR 14:34 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Málaakáarɩ waazʊ́ʊ kaanɩŋá páá hálɩ bínÿelíi mazɩ́. Ɩjɔ́ɔ cé ɩcɔɔná mɩ́ɩ́zá.»
MAR 14:35 Ngɛ woodorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ bolíni cʊ́kɔ, ɩcɛ́ ɩsála adɛ ɩsʊ́lʊ sɩsɩ a bɩ́nlám Ɩsɔ́ɔ ɩlaná yɩ alɩwáátɩ kɩḿ bolíni.
MAR 14:36 Ngɛ sɩsɩ: «Áába!» Bugutoluú sɩsɩ Baabá. «Nyánbɩɩzɩ́ báa wé, laná ma bolíni na wahála kagbɔ́ɔ kana. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩ́la ná, wenbí nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩ́la ná.»
MAR 14:37 Yeésu wɔɔlɔ́ɔ ɩkábɩsɩ ɩwanbaaráa toozóóní-jɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔmɔɔná wɛ bónɖóm. Ngɛ wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, nyɔ́wɛ nyónɖóm! A bɩlɛ́ ńdábɩ́ɩ́zɩ njɔɔná nyáázá báa áwa kʊ́ɖʊmʊ́ʊ?
MAR 14:38 Ɩjɔɔná mɩ́ɩ́zá bɩka ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ na ɩ́kasála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá. Ɩrʊ́ wɛná sɔɔlɩ́m sɩ ɩlá, amá, tɔnʊʊ́ tafɩ́ya.»
MAR 14:39 Ngɛ woodótorí ɩdɩ ɩlɩ́ɩ bolíni cʊ́kɔ ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ na tɔ́m bíya kʊ́ɖʊmáa bɛḿ.
MAR 14:40 Waadákabɩsɩ ɩwanbaaráa-jɔ́ nɛ́, wɔɔdɔ́mɔɔná wɛ bónɖóm, káma, ɖóm caarɛ́ɛ wɛ, ngɛ bodoyuú kʊ́tɔḿtɩ.
MAR 14:41 Toozo-dɛ́ɛ waagábɩsɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́bamáa ɖóm mɩ́nvɛɛzɩ́! Tɔ́ɔ bɩɩdála! Alɩwáátɩ wenkí sɩ bakpa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ bayaná alaháácɩ́-dɩnáa nɛ́ waadála.
MAR 14:42 Ɩgʊrʊ́ ɖɩɖɛ́ɛ! Ɩbɛ́ɛ, weení wánÿám ma nɛ́ waadála.»
MAR 14:43 Ɩbamáa ŋmatɩrɛ gɛ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá kʊ́ɖʊḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Yudásɩ nɛ́ waadála, ɩ́gana ɩráa fuúre bágána tókobíwá na ɖáázɩ. Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa weegédíri ná wɛ.
MAR 14:44 Yudásɩ, weení wánÿám yɩ nɛ́, waavʊ́ńgéveeri wɛ sɩsɩ: «Weení sɩ megbíríki yɩ mɛzɛ́ɛ yɩ nɛ́, Yeésu nbɩlɛ́. Ɩgba yɩ ɩɖɛɛná bɩka ifére ɩrɔ kazɔ́ɔ.»
MAR 14:45 Ńna‑ńna gɛ waanʊ́ŋ ɩkɛ́ɖɛɛ Yeésu-jɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́». Ngɛ weegbíríki Yeésu.
MAR 14:46 Ńna gɛ baaganáa woogóduu bakpa Yeésu.
MAR 14:47 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu na wenbá nɛ́ badaá kʊ́ɖʊḿ wɛɛgbɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ tókobí ɩcɛ́sɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ, ngɛ bɩɩjɛ́ ɩlɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́.
MAR 14:48 Alɩwáátɩ kɩḿ gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Mɩ́ɩgálɩ́ɩ ɩkɔ́nɩ sɩ ɩkpa ma na tókobíwá na ɖáázɩ nyazɩ mɛ́gɛ́ɛ ɩrángʊ́ʊ́rʊ?
MAR 14:49 Báa wɩ́rɛ wenɖé, mɔ́jɔɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ mánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, mɩ́dákpá ma. Amá, bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩɩlá gɛ na wentí anɖébiwá waaŋmáa nɛ́ ikóódi.»
MAR 14:50 Yeésu wanbaaráa waaya ɖamá bese beyéle yɩ.
MAR 14:51 Ngɛ bú afobú naárʊ ivóóna bɩsaawʊ́ nɛ́ woovu yɩ. Ngɛ baagba yɩ.
MAR 14:52 Amá, ɩlɛ́ weeyéle bɩsaawʊ́ ise ɩɖɛ́ɛ tunbóóló.
MAR 14:53 Wenbá baagba Yeésu nɛ́, bɛɛɖɛɛná yɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weení Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa, na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa tuuzée ɩdɛ́ɛ nɛ́-jɔ́.
MAR 14:54 Pétro ɩlɛ́ woovu Yeésu ɩjɔɔ́na yɩ bolíni hálɩ sarásɩ lanɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá, ɩsʊ́ʊ ɩcɔ́ɔ ɩ́na ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wénweríi nimíni.
MAR 14:55 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa baaganáa wánjáádɩ seríya sɩ bakʊná Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m na bakʊ yɩ nɛ́, ngʊ́ bodoyuú kúbuunátɩ.
MAR 14:56 Káma, ɩráa ɖabata waalɩzɩ́ seríyawá bʊbɔ́tɩ ńdɩ, amá, tɩdasáa.
MAR 14:57 Ngɛ ɩráa nɛbɛ́rɛ waagʊrʊ́ balɩzɩ́ seríya bʊbɔ́tɩ ńgɩ sɩsɩ:
MAR 14:58 «Ɖáánɩ́ɩ ɩrʊ́ ceení wɔɔdɔ́ sɩsɩ wánbɩɩzɩ́ ɩyɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana ɩráa waama kɛ nɛ́, na wɛ́ náádoozo, ɩbɩ́sɩ ɩma nɛkɛ́rɛ wenká ɩráa tama kɛ nɛ́.»
MAR 14:59 Amá, na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́, bɔnɔ́ɔ́zɩ tasáa bɛdɛ́ɛ seríya lɩzɩ́ɩ-daá.
MAR 14:60 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waagʊrʊ́ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́vɛ́yɩ́na natɩ́rɩ sɩ nbúsi wentí ɩráa bana bónbuunáa nya nɛ́?»
MAR 14:61 Amá, Yeésu sumáa gɛ. Bɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, Ɩsɔ́ɔ weení ɖónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ Ibiyaalʊ́?»
MAR 14:62 Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ, ngɛ mɩ́nnáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ Wúro Kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ. Mɩ́ndanáa yɩ wángalɩɩnáa ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím ŋmɩ́ńdɩ-rɔ.»
MAR 14:63 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɛɛlɛrɩ́ igúsúúdi ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wɛɛgbɛɛná Ɩsɔ́ɔ. Bidokúti bɩbɔ́ɔ́zɩ seríya-dʊ́ʊ ɖʊɖɔ.
MAR 14:64 Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ waaŋmátɩ ɩkpɛɛná Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ wé.» Ngɛ barɩ́ŋa baagʊ ɩdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ ɩmɔɔ́na bakʊ yɩ gɛ.
MAR 14:65 Ngɛ badaá nɛbɛ́rɛ wɔɔdɔ ndɔɔlɩmá waazá-daá, bamá yɩ cɔɖɩ́wá, bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ tɩrɩkɩ, weení waama ná nya.» Ngɛ sɔ́ɔ́jawá fereɖáa wɔɔgbɔ́ɔ Yeésu bɛcɛ́ yɩ kadáázɩ.
MAR 14:66 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Pétro cɔɔ́ɔ bɩdɛ tɔ́ɔ-rɔɔzɩ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ aláa bɔwʊtá-dɩnáa-daá naárʊ waadála.
MAR 14:67 Waana Pétro wénweríi nimíni nɛ́, ngɛ waabá ɩbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ; ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyágána Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ gɛ.»
MAR 14:68 Amá, wɔɔjɔ́ɔ́lɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Máásɩ wentí nyɔ́ndɔ́m nɛ́, ngʊ́ mádánnɩɩ wentí nyánŋmatɩ́ nɛ́ tugutoluú.» Ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩlɩ́ɩ asʊ ɖugoré-daá. [Ńna gɛ kalɩńbaawʊ́ wɔɔbɔ́ɔ.]
MAR 14:69 Amá, alʊ́ bɔwʊtá-dʊ́ʊ waadánáa yɩ ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ ɩ́na wenbá nɛ́ ɩzá-daá sɩsɩ: «Ceení ɖʊɖɔ na wɛ gɛ.»
MAR 14:70 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́cɔɔlɩ. Bɩɩdásɩ nɛ́, wenbá bɔwɛ ńna nɛ́, bɔɔdɔ́tɔḿ Pétro sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́gɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ, Galilée ńnɩ́ gɛ nyɛ́gɛ́ɛ.»
MAR 14:71 Ńna gɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «A ɖé bʊbɔ́tɩ gɛ mɛ́nbɛlɩ́ɩ, Ɩsɔ́ɔ ɩ́fɔ mánɩgbamʊʊ́. Máámʊ́ná sɩsɩ máásɩ ɩrʊ́ weení mɩ́nŋmatɩ́ ɩdɔ́m nɛ́.»
MAR 14:72 Ngɛ kalɩńbaawʊ́ waajáŋ kɩbɔ́ɔ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ. Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ɔ́zɩ tɔ́m wentí Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Naanɩ́ na kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ nabʊ́lɛ nɛ́, nyɔ́njɔɔlɩ́ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma.» Ngɛ waalɩ́ɩ ɩbá iwíi.
MAR 15:1 Kiivé tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa bɔɔjɔ́ɔ bacáa lomaazɛ́. Ngɛ bɔɔvɔ́kɩ Yeésu nibé boboná yɩ becéle laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ Piláatɩ.
MAR 15:2 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́dɔ́ ná.»
MAR 15:3 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa woobuuná Yeésu tɔ́mwá ɖabata.
MAR 15:4 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́bɔɔzɩ yɩ sɩsɩ: «Ńdónbusi natɩ́rɩ? Ńdánnɩɩ wentí tɩrɩ́ŋa bónbuunáa nya nɛ́?»
MAR 15:5 Amá, Yeésu tobúsi yɩ natɩ́rɩ hálɩ bɩbá bɩlá Piláatɩ bítí.
MAR 15:6 Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ báa wenkí, laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ wɛ́ndɛ́rɛ́jɛ́m sáráka-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ weení zamɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩ́cɛ nɛ́.
MAR 15:7 Abaalʊ́ naárʊ wɔɔjɔɔ ná bánÿaá yɩ sɩsɩ Barabáasɩ. Baagba ɩ́na ɩɖɔndɩnáa nɛbɛ́rɛ bɔtɔ sáráka, káma, baagʊ ɩrʊ́ naárʊ wɩ́rɛ wenɖé ɩráa zamɔ́ɔ waagʊrʊ́na gómínantɩ nɛ́.
MAR 15:8 Ngɛ zamɔ́ɔ woobó Piláatɩ-dɛ́ɛ kɩ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ ɩ́la bɛḿ ńŋɩnáa wándárálám bɩ nɛ́.
MAR 15:9 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́zɔɔlɛ́ɛ mɛjɛ́ mɩ́ɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?»
MAR 15:10 Káma, Piláatɩ nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ sʊ́ʊ́zɩ weeyele ná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa ɩkpa Yeésu becéle yɩ.
MAR 15:11 Amá, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa waajáárɩ zamɔ́ɔ sɩsɩ kɩ́bɔɔzɩ Barabáasɩ-dɛ́ɛ cɛ́m.
MAR 15:12 Bɩnáábɩ́lɛ́ Piláatɩ wɔɔdɔ́bɔɔzɩ wɛ sɩsɩ: «Nɛ́, we gɛ máláná weení mɩ́nÿaá yɩ sɩsɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro nɛ́.»
MAR 15:13 Boodóbusi yɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.»
MAR 15:14 Ngɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Taalɩ́ wenkí gɛ waalá.» Amá, bɛlɛ́ baabá gɛ babamáa kóódi bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.»
MAR 15:15 Piláatɩ sɩ ɩlá bɩlá zamɔ́ɔ niíni nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ kɩ Barabáasɩ. Bɩɩga Yeésu ɩlɛ́ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ yɩ icéle wɛ sɩsɩ bósuti yɩ agbáázá bɩka baká yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
MAR 15:16 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá wooboná Yeésu laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ Piláatɩ-dɛ́ɛ kowuro-ɖugoré-daá. Ngɛ boodúúzi sɔ́ɔ́jawá baaganáa rɩ́ŋa.
MAR 15:17 Boozúu yɩ tóko kɩ́sɛɛmʊ́ʊ. Ngɛ baalʊ́ʊ wʊláázɩ sɩjɔɔ́ɔ sɔwá‑sɔwá nɛ́ nyazɩ kowuro-vulɔɔ́ bofu ɩgʊjʊʊ́;
MAR 15:18 bɩka bɛ́nzɛɛ́ yɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɖɛ́ɛ́zɛ́ɛ nya Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.»
MAR 15:19 Bɩka bɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka bánmám ɩgʊjʊʊ́-daá. Bɔ́ndɔnáa yɩ ndɔɔlɩmá. Bɩka boozóm waazá-daá hálɩ babá bolúúzi badɩ adɛ.
MAR 15:20 Baamʊ́ŋ yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ yɩ tóko kɩ́sɛɛmʊ́ʊ, babɩsɩná ɩdɛ́ɛ ńdɩ bosúu yɩ. Ngɛ bɛɛɖɛɛná yɩ sɩ bakága ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
MAR 15:21 Baalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, baana abaalʊ́ naárʊ wáńgálɩɩná fɔɔ́ wɛ́nɖɛɛ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Simɔ́ɔnɩ. Ɩgɛ́ɛ Sirɛ́ɛnɩ laadɔ́ɔ-daá ńnɩ́ gɛ. Ibiyaalɩnáa gɛ Alɛkɩsándɩrɩ na Rufúusi. Ngɛ baagba yɩ ɖóóle ɩsʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ.
MAR 15:22 Booboná Yeésu ɖɩdáarɛ wenɖé bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Gɔlɩgóóta nɛ́. Gɔlɩgóóta kutoluú gɛ sɩsɩ Kʊjʊʊ́ Bɔɔrɔɔ́ ɖɩdáarɛ.
MAR 15:23 Bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bafa yɩ sʊlʊ́m baaja ná faadɩ́nɩ nyɛ́nɩ ńdɩ nɛ́ sɩsɩ ɩ́nyɔ́ɔ. Amá, Yeésu tɔnyɔ́ɔ.
MAR 15:24 Ngɛ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Bɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ tɛ́tɛ́ ɩgbɩná-rɔ na batɩlɩ́ wenbí báa weení wɔ́ngbɔwʊ́ʊ nɛ́.
MAR 15:25 Tɛ́ɛrɛ́ kéréfu kééníré gɛ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
MAR 15:26 Wenbí baaŋmáa kpálɩfɔ́ɔ-rɔ bosúsi ɩgʊjʊʊ́-rɔ bɩ́nwɩlɩ́ɩ wenbí bʊrɔ baagʊ yɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.»
MAR 15:27 Ngɛ baagá ɩráńgʊ́ʊ́ráa nɔɔ́lɛ batasɩná yɩ. Kʊ́ɖʊḿ igíɖiiwú-rɔ, waaganáa ɩnɩbɩɩwʊ́-rɔ. [
MAR 15:28 Bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá gɛ wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ woogóódi. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Bɔɔgbɔ́ɔ yɩ baɖʊ ɩráa badaavé nɛ́ bɔlɔwʊtáá.»]
MAR 15:29 Nɩ́baaɖɛɛráa wándʊ́ʊ́dɩ yɩ bɩka bɔ́nbɔtɩ́ bagʊjʊ́nɩ, bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ weení nyɔ́nÿɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga nbɩ́sɩ nma kɛ wɛ́ náádoozo nɛ́,
MAR 15:30 nyádɩtɩŋa lɛɛ nyádɩ, bɩka ngédi ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.»
MAR 15:31 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa wánmʊŋɛ́ yɩ bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Wɛɛlɛ́ɛ baaganáa, amá, ɩ́dánbɩɩzɩ ɩlɛ́ɛ ɩdɩ.
MAR 15:32 A ɩnáábɩ́lɛ́ Lɛɛrʊ́, íkedi lɛlɛɛɖɔ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ɖɩna na ɖɩfa yɩ toovonúm!» Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ bɩkpɛdɩ́na ɩráńgʊ́ʊ́ráa wenbá baagá ɩ́na wɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ bándʊ́ʊ́dɩ yɩ.
MAR 15:33 Kpɔɔ ɩdaawʊ́ kéréfu fuú na natɩ́lɛ nbó ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo, bɩɩlá temenuú laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ.
MAR 15:34 Ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo bɩlɛ́ gɛ Yeésu woogóo bɩcáárɩ sɩsɩ: «Elíi, Elíi, lemá sabakɩtááni.» Bugutoluú sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ngbaalá gɛ nyɛ́ɛ́jɛ́ ma ndálɩ.»
MAR 15:35 Wenbá bɔwɛ ńna gɛ baanɩ́ɩ nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ sɩsɩ Elíya gɛ wánÿaá.
MAR 15:36 Ngɛ badaá naárʊ waajáŋ ise ɩkɔ́gbɔ́ɔ kɩcɛ́ ilíi sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ-daá ɩkpɔ́ɔ isúu ɖɩgɛrɛ́ nɔɔ́-daá ɩkpáázɩ Yeésu nɔɔ́-jɔ́ sɩsɩ ɩ́nyɔ́ɔ. Ngɛ sɩsɩ: «Ɩzɩ́ŋ ɖɩbɛ́ɛ sɩsɩ Elíya wɔ́ngɔnɩ́ ikédisi yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ?»
MAR 15:37 Amá, Yeésu woogóo bɩcáárɩ, ngɛ weedísi weezuú.
MAR 15:38 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá láámílé waadára nabʊ́lɛ kɔgbɔɔ ɩsɔ́ɔ́dáá ngɔ́nɩ adɛ.
MAR 15:39 Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ waana iweezuú waalɩ́ɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Toovonúm, ɩrʊ́ ceení ɩbá ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ gɛ.»
MAR 15:40 Aláa ɖabata wɛ ńna bagazɩ́ŋɛ́ɛ bolíni bɛgɛbɛɛ́na. Badaá: bɛɛ Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́, na Marɩyáma Yaakúbu kúmuú na Yoozée bɔgɔɔ, na Salomée.
MAR 15:41 Ɖoo Galilée laadɔ́ɔ-daá gɛ bogovóo Yeésu bángalám yɩ bɔwʊtá. Aláa ɖabata wɛ ńna ɖʊɖɔ, boogóvú Yeésu bɔkɔ́nɩ Yerusalɛ́ɛm nɛ́.
MAR 15:42 Kɩ́ńjáŋ kɩɖáánɩ; ngɛ bɩgɛ́ɛ na wɩ́rɛ wenɖé bángbɩɩrɩ́ nɛ́. Bugutoluú sɩsɩ sɩ kifé na beɖi Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́.
MAR 15:43 Ngɛ Ísifu ɩgɛ́ɛ Arɩmatée tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ nɛ́ waadála. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa-daá ɩrʊ́ fɩ́ya ńnɩ́ naárʊ gɛ, bɩka ɩvʊnɖamáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ. Ngɛ wooyuú wenbiré ibó ɩmɔɔná Piláatɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ Yeésu tɔnʊʊ́.
MAR 15:44 Bɩɩlá Piláatɩ bítí sɩsɩ Yeésu wáńzɩ́ḿ. Ngɛ weeyéle bakáyáa Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ Yeésu waavʊ́ńzɩḿ gɛ?
MAR 15:45 Waanɩ́ɩ ɩnɔɔ́-daá nɛ́, ngɛ waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ bécéle yɩ kɩ.
MAR 15:46 Ísifu woobó ɩkámʊ́ kásáŋá, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ikédisi ɩsɩɖʊ́ ikoodi ná yɩ kásáŋá. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩɖʊ bɔɔlááwʊ baabáa kɩ bʊ́tangbalʊʊ́-daá nɛ́ kɩdaá. Ngɛ weebiláázɩ bʊ́ʊ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ ɩtɔ bɔɔlááwʊ nɔɔ́.
MAR 15:47 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ na Marɩyáma Yoozée ɩgɔɔ bɛbɛɛ́na lé bánɖʊ́ʊ Yeésu nɛ́.
MAR 16:1 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ wɛɛɖɛ́ɛ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ na Marɩyáma Yaakúbu ɩgɔɔ na Salomée baamʊ núm bínvoorí nɛ́ sɩ bobó basaárɩ Yeésu tɔnʊʊ́.
MAR 16:2 Beeɖi Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ kifé aláháɖɩ tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, wɩ́sɩ wángalɩɩ́ nɛ́, ngɛ bɛɛɖɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-jɔ́.
MAR 16:3 Bɔwɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ weení sɩ ibiláázɩ ná bɛḿ bʊ́ʊ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ bɔɔdɔ ɖɛ bɔɔlááwʊ nɔɔ́ nɛ́.
MAR 16:4 Baagʊ́sɩ ɩzá nɛ́, na bɩrɩ́ŋa bʊ́ʊ́rɛ waabá ɖikíi nɛ́, baana sɩsɩ ɖilewáa fɔɔlʊʊ́.
MAR 16:5 Baazʊ́ʊ bɔɔlááwʊ-daá nɛ́, ngɛ baana afobú naárʊ ɩjɔɔ́ɔ kíɖiiwú-rɔ, izóóna jaba kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ. Ngɛ nɩdáárɛ waazʊ́ʊ wɛ.
MAR 16:6 Amá, ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ. Mányɩ sɩsɩ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ gɛ mɩ́njáádɩ. Ɩvɛ́yɩ́ cé, káma, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá. Ɩgɔ́nɩ ɩbɛ́ɛ lénlé baavʊ́ńvɩɩzɩ yɩ nɛ́.
MAR 16:7 Amá, ibó ifééri ɩwanbaaráa na Pétro sɩsɩ: “Wɛɛdɛ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ Galilée. Ńna gɛ mɩ́ngɔmɔɔnáa yɩ ńŋɩnáa waavʊ́ńdɔḿ mɩ́ɩ nɛ́.”»
MAR 16:8 Aláa bɛḿ baalɩ́ɩ bɔɔlááwʊ-daá na sewɔ́ɔ bɛɖɛ́ɛ bolíni, káma, balaakáarɩ waagʊrʊ́ bɩka bénzelíi, ngʊ́ bedefééri naárʊ natɩ́rɩ, káma, nɩdáárɛ waazʊ́ʊ wɛ. [
MAR 16:9 Aláháɖɩ wɩ́rɛ tɛ́ɛrɛ́ Yeésu weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ weení ɩrɔ wɔɔɖɔ́ɔ zííniwá lʊbɛ nɛ́ gɛ waaɖáa ɩdɩ lɩzɩ́ɩ ɩwɩ́lɩ.
MAR 16:10 Ngɛ ɩlɛ́ wɛɛɖɛ́ɛ ikéveeri tɩ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa bɔwɛ lííya na wíídi-daá nɛ́.
MAR 16:11 Amá, bɛlɛ́ baanɩ́ɩ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ Yeésu wɛ weezuú-daá hálɩ waana yɩ nɛ́, badalá yɩ yaraɖá.
MAR 16:12 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩwanbaaráa nɔɔ́lɛ bɛ́nɖɛɛ́ fɔɔ́ nɛ́ yáásɩ́ nakɩ́rɩ-daá.
MAR 16:13 Ngɛ bɛlɛ́ baagábɩ́sɩ befééri tɩ wanbaaráa baaganáa, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ badalá wɛ yaraɖá.
MAR 16:14 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩwanbaaráa fuú na naárʊ bɔwɛ bénɖíi kíɖíím nɛ́. Wooyooná wɛ bɛdɛ́ɛ badafa toovonúm nɛ́ na bɛdɛ́ɛ wenbi-ɖóni-rɔ. Káma, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá wɔ́rɔ́ nɛ́, badalá wenbá baana yɩ nɛ́ yaraɖá.
MAR 16:15 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ibó ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá ifééri ɩráa rɩ́ŋa Laabáárʊ Kífeńgi.
MAR 16:16 Weení waava toovonúm ngɛ beelíri yɩ lɩ́m-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ yɩ. Weení ɩdafa toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wángʊ́ʊ ɩdɔ́m.
MAR 16:17 Maamááciwá wentí wenbá baava ma toovonúm nɛ́ sɩ balá nɛ́ nɖɔ́: na máyɩ́ɖɛ-daá, bɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá, bánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ kɩ́fatɩ,
MAR 16:18 bɛ́nzɛlɩ́ɩ ɖomáa banʊ́ʊ́zɩ-daá, ngɛ a bɔɔnyɔ́ɔ sɔ́ɔ́dɩ, bɩ́dánlaḿ wɛ nabʊ́rʊ. Bándɩnɩ́ nʊ́ʊ́zɩ kʊdɔndɩnáa-rɔ, bɛlɛ́ bawáa.»
MAR 16:19 Ɖádʊ́ʊ Yeésu waaŋmatɩná wɛ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagba ɩsɔ́ɔ́dáá ɩcɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ.
MAR 16:20 Bɩɩga wanbaaráa nɛ́, bɛlɛ́ bɛɛɖɛ́ɛ báa lé bénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi. Ɖádʊ́ʊ wánzɩnáa wɛ badɩmɛ́rɛ-daá bɩka wénÿelíi maamááciwá wánlám tínɖeezi bɛdɛ́ɛ waázu.]
LUK 1:1 Kʊ́bɔnɩ́ Tewofíili, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá ɖɛ́dɛ́ɛ cé nɛ́, ɩráa ɖabata waaŋmáa bɩdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 1:2 Wenbá baana ná tɩ na baazá ɖoo bɩgabaazɩya ngɛ bɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɖáa nɛ́, bɛlɛ́ baabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m feeriɖáa. Wenbí bɛɛgɛ́ɛ́zɩ nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ ɩráa bɛḿ baaŋmáa.
LUK 1:3 Bɩnáábɩ́lɛ́ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ bɩbɩ́ɩ madɩlɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́, ngɛ mááná sɩsɩ bɩmɔɔ́na maŋmáa nya nŋɩ́nɩ́ biibó nɛ́,
LUK 1:4 na ndɩlɩ́ sɩsɩ wentí baawɩ́lɩ nya nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm.
LUK 1:5 Sáátɩ wenkí Eróodi wénɖíi kowúrátɩ Yudée laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ naárʊ fʊnwɛ, bánÿaá yɩ sɩsɩ Sákarɩ. Sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ bɔwá-daá, bɔwʊ́ɖɛ wenɖé-daá Abíya kɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ nɛ́ ɖɩdaá gɛ ɩwɛ, bɩka ɩɖɛɛlʊ́ kɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Árʊ́ʊ́na bíya‑bíya-daá alíya, bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Elizabɛ́ɛtɩ.
LUK 1:6 Sákarɩ ɩmʊ́ na ɩɖɛɛlʊ́, bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔjɔwʊrɛ sɩɩzɛ́ɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, bɩka bovóo Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará na wenbí bɩrɩ́ŋa waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́ na toovonúm.
LUK 1:7 Amá, bɛvɛ́yɩ́na bú, káma, Elizabɛ́ɛtɩ kɛ́ɛ kaalʊrʊya, bɩka bɛlɛ́ɛ́nɩ́ báńbá babɩ́ɩ ábɔ́náa.
LUK 1:8 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Sákarɩ wɛ wánlám sarɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, káma, bɔwʊ́ɖɛ wenɖé ɩwɛ ɖɩdaá nɛ́ gɛ bɩɩdála sɩsɩ ɖɩlá Ɩsɔ́ɔ sarásɩ.
LUK 1:9 Sarásɩ lanɖáa tɔ́rɔ́wɛná ɖɔ́ɔ́ná bɔ́ndɔ́ɔ tɛ́tɛ́ na bana weení sɩ ɩfʊ́ʊ́dɩ tulaarɩ́ nɛ́. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ bɔɔdɔ nɛ́, Sákarɩ gɛ bɩɩgba sɩsɩ ɩ́sʊʊ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɩfʊ́ʊ́dɩ tulaarɩ́ ɖɩdáarɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ-daá.
LUK 1:10 Sáátɩ wenkí ɩwɛ wánvʊʊdɩ́ tulaarɩ́ nɛ́, zamɔ́ɔ tuutúúma wɛ ná asʊ kɩ́nzʊlʊ́ʊ.
LUK 1:11 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Sákarɩ-rɔ ɩgazɩ́ŋɛ́ɛ ná sarásɩ ɖaalanɖɛ́ wenɖé ɖɩrɔ bánvʊʊdɩ́ tulaarɩ́ nɛ́ ɖɩdɛ́ɛ fúu kíɖiiwú-rɔ.
LUK 1:12 Sákarɩ waagʊ́sɩ gɛ waana yɩ nɛ́, ɩdaá lɩ́m wɛɛjɛ́, ngɛ nɩdáárɛ kʊ́bɔnbɔńɖɛ waagba yɩ.
LUK 1:13 Amá, malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Sákarɩ, nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, Ɩsɔ́ɔ waamʊ nyɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ. Nɖɛɛlʊ́ Elizabɛ́ɛtɩ wánlʊrʊ́ʊ nya bú abaalʊ́, na nva yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yaayá.
LUK 1:14 Wɛ́nvɛɛzɩ́ nyéwenbiré bɩlá nya niíni, bɩka ɩráa ɖabata ɩfaarɩná ɩdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ.
LUK 1:15 Wɔ́ngɔnɩ́ ɩlá ɩrʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá; ɩ́dɔ́nnyɔɔ víinyi bíya sʊlʊ́m, cáńfáná sʊlʊ́m ɖóni ńbɩ nabɩ́rɩ, ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wóngozunáa yɩ ɖoo ɩgɔɔ lóódi-daá.
LUK 1:16 Wɔ́ngɔnɩ́ ɩkábɩsɩná Israyɛ́ɛlɩ bíya ɖabata-dɛ́ɛ laakáarɩ Badʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-rɔ.
LUK 1:17 Wɛ́ndɛ́ɛ yɩ nɩ́bááwʊ; Kezeŋa na yíko Anɖébi Elíya wooyuú kɩ nɛ́ gɛ sɩ iyuú na ɩnyɔ́ɔ́zɩ caanáa na bebíya bɔlɔwʊtáá. Bɩka wenbá bédénzée Ɩsɔ́ɔ nɛ́, babɩ́sɩ áséńsí-dɩnáa ńŋɩnáa ɩráa bɔjɔwʊrɛ sɩɩzɛ́ɛ nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ sɩ ɩlá na ɩkpɩ́ɩ́rɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ zamɔ́ɔ wenkí kɩɖamáa yɩ nɛ́.»
LUK 1:18 Ngɛ Sákarɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ malááyɩ́ka sɩsɩ: «Wé gɛ sɩ madɩlɩ́na sɩsɩ bɩgɛ́ɛ toovonúm. Káma, mána mɛɖɛɛlʊ́ ɖáńbɩ́ɩ́ ábɔ́náa.»
LUK 1:19 Ngɛ malááyɩ́ka woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ Jibiríílu, mɔ́wɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá gɛ mánlám yɩ bɔwʊtá. Weegédíri ma gɛ sɩsɩ mɔ́gɔnɩ mevééri nya Laabáárʊ Kífeńgi kɩna.
LUK 1:20 Amá, ńŋɩnáa ńdáfá wentí méévééri nya tɩ nɛ́ toovonúm ngʊ́ tɩwɛ sɩ tɩlá a tɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ waadála nɛ́, bʊrɔɔzɩ́, nyánbɩsɩ́ komóomúŋa hálɩ wɩ́rɛ wenɖé bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá sɩ tɩlá nɛ́.»
LUK 1:21 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, zamɔ́ɔ wɛ kɩɖamáa Sákarɩ bɩka kɩ́nlám bítí sɩsɩ weegéleeri ɖɩdáarɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ-daá.
LUK 1:22 Sáátɩ wenkí waagálɩɩ nɛ́, ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩŋmatɩná wɛ; ńna gɛ bɛlɛ́ baadɩlɩ́ sɩsɩ bɩɩlɩzɩ́ nabʊ́rʊ bɩkáwɩlɩ yɩ ɖɩdáarɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ-daá. Níízi gɛ waaŋmatɩná wɛ bɩka ɩwalɩ́ bɩlɛ́ ɩbɩ́sɩ komóomúŋa.
LUK 1:23 Sáátɩ wenkí Sákarɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám-dɛ́ɛ wɛ́-bíya wɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ikpé ɩdɛ́ɛ.
LUK 1:24 Bɩɩgɔ́nɩ bɩlá wɛ́ náálɛ nɛ́, ɩɖɛɛlʊ́ Elizabɛ́ɛtɩ wɛɛyɛ́ɛ fuwá, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔjɔ́ɔ ɖaána hálɩ irodunáa nɔɔ́nʊ́wá ɩdalɩ́ɩ asʊ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́ ɩwɛ wɔ́ndɔ́m ɩdɩ sɩsɩ:
LUK 1:25 «Wenbí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma nɛ́ nbɩlɛ́; alɩwáátɩ wenkí bɩɩmɔ́ɔ yɩ nɛ́, weewíi mɔ́rɔ́ ɩlɩzɩ́ ma fɛɛrɛ́ ɩráa-daá.»
LUK 1:26 Elizabɛ́ɛtɩ-dɛ́ɛ fuwá-dɛ́ɛ irodúu loɖo ńnɩ́-daá gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weegédíri malááyɩ́ka Jibiríílu Nazarɛ́ɛtɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Galilée laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ tɩdaá.
LUK 1:27 Weegédíri yɩ bú aléeré naárʊ ɩdatɩlɩ́ ta abaalʊ́ nɛ́ ɩjɔ́. Bú aléeré ɩmʊ́, wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩrʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Ísifu nɛ́ gɛ baava yɩ, ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Marɩyáma.
LUK 1:28 Malááyɩ́ka waazʊ́ʊ ɩjɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɛ́ɛ́zɛ́ɛ nya. Nyóóyúú kʊjʊʊ́ niíni Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́.»
LUK 1:29 Marɩyáma waanɩ́ɩ tɔ́m bíya bɛḿ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ bítí, ngɛ wɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɩ sɩsɩ: «Sɛ́ɛ́dɩ tɩna tugutoluú gɛ sɩsɩ wé.»
LUK 1:30 Ńna gɛ malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, Marɩyáma, nyóóyúú kʊjʊʊ́ niíni Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
LUK 1:31 Bɛɛ́ɛ, nyɛ́nÿɛɛ́ fuwá nlʊ́rʊ bú abaalʊ́, na nva yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yeésu.
LUK 1:32 Wɔ́ngɔnɩ́ ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́bɔnɩ́, bɩka bayáa yɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ bílí-bílí-dʊ́ʊ Biyaalʊ́. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wánzɩɩ́ yɩ ɩjaájaa wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ kowuro-gbelé-rɔ.
LUK 1:33 Wénɖíi kowúrɔ́ɔ kɛvɛ́yɩ́na tɛ́m nɛ́ Yaakúbu-dɛ́ɛ ɖaána-rɔ ngɛ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ fɛ́yɩ́na kánzɩɩ́ tɩ́ŋa kɛtɛngɛrɛ.»
LUK 1:34 Ngɛ Marɩyáma wɔɔdɔ́ malááyɩ́ka sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá bɩlɛ́. Káma, máásɩ abaalʊ́.»
LUK 1:35 Ngɛ malááyɩ́ka woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔ́ngɔnɩ́ nyɔ́rɔ́, na Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ iyéle ɩdɛ́ɛ yíko ɩbála kifu nyɔ́rɔ́ nyazɩ izotuu. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ bú weení sɩ nlʊ́rʊ yɩ nɛ́ kɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɩrʊ́, sɩ bayáa yɩ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.
LUK 1:36 Hálɩ bɛɛ́ɛ, ngoobú Elizabɛ́ɛtɩ ɖʊɖɔ yɛ́ɛ́na fuwá sɩ ɩlʊ́rʊ bú abaalʊ́ ɩdɛ́ɛ ábɔńdɩ-daá. Ɩdɛ́ɛ irodúu loɖo ńnɩ́-daá gɛ ɩwɛ ɖɔ́, ɩmʊ́ weení bánvʊnÿaá yɩ sɩsɩ kaalʊrʊya nɛ́.
LUK 1:37 Káma, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ tánbɩɩzɩ ɩlá nɛ́.»
LUK 1:38 Ngɛ Marɩyáma woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ mɛ́gɛ́ɛ, bɩ́la ma ńŋɩnáa nyɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́.» Ngɛ malááyɩ́ka wɛɛɖɛ́ɛ iyéle yɩ.
LUK 1:39 Wɛ́ amʊ́ adaá nɛ́, Marɩyáma waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ itoózi ɩɖɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ fáráńdɩ́ Yudée laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá.
LUK 1:40 Waadála nɛ́, waazʊ́ʊ Sákarɩ-dɛ́ɛ ɖaána, ngɛ wɛɛzɛ́ɛ Elizabɛ́ɛtɩ.
LUK 1:41 Sáátɩ wenkí Elizabɛ́ɛtɩ waanɩ́ɩ Marɩyáma-dɛ́ɛ sɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bú waalʊwɔ́ɔ ilóódi-daá. Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná Elizabɛ́ɛtɩ.
LUK 1:42 Ńna gɛ woogóo na ɖóni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ nya alɩbáráka aláa-daá, ɩɖʊ bú weení nyɛ́yɛ́ɛ́na ivuwá nɛ́ ɖʊɖɔ alɩbáráka.
LUK 1:43 Kʊjʊʊ́ niíni wenkí gɛ móóyúú bɩlɛ́ ngɛ hálɩ Mádʊ́ʊ ɩgɔɔ wɔɔgɔ́nɩ mɔ́jɔ́.
LUK 1:44 Káma, bɛɛ́ɛ, sáátɩ wenkí máánɩ́ɩ nyɛ́zɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bú waalʊwɔ́ɔ na avaara mádáá.
LUK 1:45 Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ nyɛ́gɛ́ɛ, káma, nyáává toovonúm sɩsɩ wentí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weegédíri befééri nya nɛ́ tɩ́nlám.»
LUK 1:46 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Marɩyáma wɔɔjɔ yɩ sɩsɩ: «Mɔ́nɖɔɔzɩ́ Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ!
LUK 1:47 Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni ɖabata Ɩsɔ́ɔ Mɛ́lɛ́ɛ́rʊ́-rɔɔzɩ́.
LUK 1:48 Káma, waabɩsɩná ɩlaakáarɩ mɔ́ɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ mɔ́rɔ́, mɔ́ɔ́ weení mɛ́dɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ nɛ́. Ɩɩ́n, kpɔɔ lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ nbó bíya-bíya-jɔ́ nɛ́, sɩ bayáa ma gɛ sɩsɩ wenbi‑niíni-dʊ́ʊ.
LUK 1:49 Káma, Ɖóni-rɩ́ŋa-dʊ́ʊ waalá ma wenbí nɛ́, bɩɩbá bɩɖɔ́ɔ. Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ gɛ ɩgɛ́ɛ.
LUK 1:50 Wánnɩɩ́ wenbá bɛ́nnyɛ́m yɩ nɛ́ bagʊnyɔmɩ́nɩ báa ngbeére.
LUK 1:51 Waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ ɖóni rɩ́ŋa ɩɖɔ́ɔ wenbá bángbaazɩ́ badɩ nɛ́.
LUK 1:52 Wɛɛvɛdɩ́ ɖóni-dɩnáa bɛdɛ́ɛ kowuro-gbelásɩ-rɔ, bɩka ɩkpáázɩ wenbá baavʊ́ʊ́zɩ badɩ nɛ́.
LUK 1:53 Waava nyɔɔ-dɩnáa ɖɔ́ɔ́lɛ kʊ́bɔńɖɛ, bɩka ɩɖɔ́ɔ liideé-dɩnáa bɛɖɛ́ɛ banʊ́ʊ́zɩ riké.
LUK 1:54 Wɔɔdɔ́ɔ́zɩ ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-rɔɔzɩ́, ngɛ wɔɔɖɔ́kɩ Israyɛ́ɛlɩ ɩzamɔ́ɔ kɩ́nlám yɩ bɔwʊtá nɛ́,
LUK 1:55 ńŋɩnáa wenbí waavʊ́ńɖuuná ɖájaájaanáa sɩsɩ wánbanáa Ibrahím na ibíya-bíya ɩlá bʊrɔ báa ngbeére hálɩ bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
LUK 1:56 Marɩyáma wɔɔjɔ́ɔ Elizabɛ́ɛtɩ-jɔ́ nyazɩ irodunáa noódoozo bɩlɛ́ naanɩ́ ɩlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ.
LUK 1:57 Sáátɩ wenkí Elizabɛ́ɛtɩ-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ waadála nɛ́, waalʊ́rʊ bú abaalʊ́.
LUK 1:58 Igoobíya na ɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́-daá ńba waanɩ́ɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waabá ɩnɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ nɛ́, bɩɩlá wɛ niíni bána yɩ bánvaarɩ́.
LUK 1:59 Bú waalá wɛ́ lutoozo sɩ bɛbɛlɩ́ yɩ nɛ́, ngɛ bɔɔgɔ́nɩ. Bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bafa yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Sákarɩ, ńŋɩnáa bánÿaá ɩjaa nɛ́.
LUK 1:60 Amá, kɔɔ́wʊ wɔɔjɔ wɛ sɩsɩ: «Aayɩ́, sɩ bayáa yɩ gɛ sɩsɩ Yaayá.»
LUK 1:61 Ńna gɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Naárʊ fɛ́yɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ koobíre-daá bánÿaá yɩ bɩlɛ́!»
LUK 1:62 Ngɛ baavaná caáwʊ ɩzá bɔ́nbɔɔzɩnáa yɩ na níízi na batɩlɩ́ sɩsɩ wé gɛ ɩzɔɔlɛ́ɛ bayáa bú.
LUK 1:63 Ńna gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ becéle yɩ kpálɩfɔ́ɔ, ngɛ waaŋmáa kɔrɔ sɩsɩ: «Ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Yaayá.» Ngɛ bɩɩlá barɩ́ŋa bítí.
LUK 1:64 Nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, wanzʊlʊmʊ́ʊ woobóɖi ɩbáázɩ ŋmatɩrɛ wánzám Ɩsɔ́ɔ.
LUK 1:65 Ńna gɛ bɩɩlá fáráńdɩ́-daá ńba rɩ́ŋa nɩdáárɛ, bɩka Yudée laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩwá tɩwɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá nɛ́ tɩdaá ɩráa wɛ́ngɛɛzɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́.
LUK 1:66 Ngɛ wenbá barɩ́ŋa bánnɩɩ́ tɩ nɛ́ bánmaazɩ́ tɩrɔ bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ: «We gɛ bú ceení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩbɩ́sɩ bɩlɛ́.» Káma, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ gɛ na toovonúm.
LUK 1:67 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná bú ɩjaa Sákarɩ, ngɛ waabáázɩ ŋmatɩrɛ na Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ:
LUK 1:68 «Sám mɔɔ́na Ɖádʊ́ʊ, Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, káma, waagábɩ́sɩ́ná ɩlaakáarɩ ɩzamɔ́ɔ-rɔ ɩlɛ́ɛ kɩ.
LUK 1:69 Weegédíri ɖáa Lɛɛrʊ́ yíko-dʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ kutoluú-dɛ bíya-daá.
LUK 1:70 Bɩlɛ́ gɛ waavʊ́ńbaná ɩdɛ́ɛ anɖébiwá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńba ɖoo nɛ́ ɩŋmátɩ.
LUK 1:71 Waabaná wɛ ɩŋmátɩ sɩsɩ wɛ́nlɛɛ́ ɖáa ɖábáɖaanáa ndɛ́, bɩka ɩlɩzɩ́ ɖáa wenbá bádánjaa ɖɛ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá.
LUK 1:72 Bɩlɛ́ gɛ waalá ɩwɩ́lɩ ɖájaájaanáa ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́, bɩka ɩtɔ́ɔ́zɩ ɩdɛ́ɛ keɖiyá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-rɔɔzɩ́.
LUK 1:73 Wɔɔdɔ́ɔ́zɩ wentí waavʊ́ńɖuuná ɖájaájaa Ibrahím nɛ́ bʊrɔ.
LUK 1:74 Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ ɩmʊ́ wánlɩzɩ́ɩ ɖáa ɖábáɖaanáa nʊ́ʊ́zɩ-daá, na iyéle ɖɩlá yɩ bɔwʊtá nɩdáárɛ fɛ́yɩ́,
LUK 1:75 bɩka ɖɩbɩ́sɩ ɩráa ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńba na wenbá bɔjɔwʊrɛ sɩɩzɛ́ɛ ɩmʊ́ waazá-daá ɖéweezuú rɩ́ŋa-daá nɛ́.
LUK 1:76 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ móbú nɛ́, sɩ bɔkɔ́nɩ gɛ bayáa nya sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ anɖébi. Káma, nyɛ́ndɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ nɩ́bááwʊ ngbɩ́ɩ́rɩ ɩnɩ́báánɩ,
LUK 1:77 bɩka nÿéle ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɔ́ngɔnɩ́ sɩ ɩlɛ́ɛ kɩ, ngɛ na kɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá cɛ́m gɛ sɩ ɩlɛɛná kɩ.
LUK 1:78 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ wánlʊrʊ́ʊ wenbí nɛ́ nbɩlɛ́. Kɩdɩɩná gɛ weeyéle ɩsɔ́ɔ́dáá ɖɛnyɛm ikédi ɖɔ́rɔ́ ńŋɩnáa wɩ́sɩ wángayáa nɛ́,
LUK 1:79 na ɖɛnyɛm kɩḿ kɩna wenbá bɔwɛ temenuú na sɩ́m nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, bɩka kikéti ɖáa ɖɩnʊ́ŋ fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.»
LUK 1:80 Bú ɩlɛ́ ɩwɛ ɩbamáa bɩɩ́, bɩka ɩdɛ́ɛ áséńsí bamáa ɖɔɔmɩ́nɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá. Fáráńdɩ́wá lé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́ tɩdaá gɛ wɔ́njɔwʊ́ʊ hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ.
LUK 2:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ Ogúsuto waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ bákala ɩráa bɔwɛ laadásɩ wensí sɩrɩ́ŋa wénɖíi kʊ́bɔńdɩ sɩrɔ nɛ́.
LUK 2:2 Kaɖaa-dɛ́ɛ nbɩlɛ́ bángalɩ́ɩ ɩráa ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, Kiriniwúusi kɛ́ɛ na Siríi laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́.
LUK 2:3 Báa weení wɛ́nɖɛɛ́ ɩdɛɛvʊ́lɔɔ́-daá gɛ bakáŋmáa ɩyɩ́ɖɛ.
LUK 2:4 Bɩnáábɩ́lɛ́ Ísifu ɖʊɖɔ waagʊrʊ́ Nazarɛ́ɛtɩ, tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Galilée laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ tɩdaá ɩkpa Yudée laadɔ́ɔ-daá, wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm nɛ́ tɩdaá, káma, igutoluú kɛgɛ́ɛ wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ ɖugoré gɛ.
LUK 2:5 Woobó ɩ́na ɩdɛ́ɛ ábɔɔzɔɔ́ Marɩyáma sɩsɩ bakáŋmáa bayɩrá. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Marɩyáma na fuwá.
LUK 2:6 Bɔwɛ Bɛtɩlɛhɛ́ɛm ńna gɛ Marɩyáma-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ waadála.
LUK 2:7 Ngɛ waalʊ́rʊ ɩdɛ́ɛ aléebú, bú abaalʊ́. Waamɩlɩná yɩ ɖidéére, bɩka ɩkpɔ́ɔ yɩ ɩfɩ́ɩ́zɩ fʊ́ńdɩ kpɩná kíɖíím ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ-daá. Káma, bodoyuú ɖɩdáarɛ ɩgɔma ɖaazʊʊɖɛ́.
LUK 2:8 Ketiráa nɛbɛ́rɛ wɛ fásɩ sɩwɛ fáráńdɩ́wá tɩḿ tɩdaá nɛ́ bénveríi bavʊ́ńdɩ kpɩná-rɔ nuvoowú.
LUK 2:9 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ bɔrɔ, ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm waalára kɩmɩlɩná wɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ nɩdáárɛ.
LUK 2:10 Ńna gɛ malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Nɩdáárɛ ɩ́kalá mɩ́ɩ, káma, mɔ́ɔ́gɔ́ná mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́ngɔnáa zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wenbi‑niíni kʊ́bɔńbɩ nɛ́ gɛ.
LUK 2:11 Sinje baalʊ́rʊ mɩ́ɩ Lɛɛrʊ́ wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá, ɩnáábɩ́lɛ́ Krísto Ɖádʊ́ʊ.
LUK 2:12 Ngɛ wenbí sɩ ɩtɩlɩ́ na yɩ nɛ́ nɖɔ́: mɩ́nnáa bú áfʊ́lʊḿ baamɩlɩná yɩ ɖidéére bɩka bafɩ́ɩ́zɩ yɩ fʊ́ńdɩ kpɩná kíɖíím ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ-daá.»
LUK 2:13 Ngɛ malááyɩ́kawá tuutúúma waaɖʊ balɩ́ɩ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ batasɩná malááyɩ́ka lí ńnɩ́ béndéédi yéńdi bánzám Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ:
LUK 2:14 «Bása Ɩsɔ́ɔ weení ɩwɛ bílí‑bílí nɛ́, bɩka fɛɛzɩrɛ ɩcɔɔ ná wenbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
LUK 2:15 Sáátɩ wenkí malááyɩ́kawá waagʊrʊ́ babɩ́sɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ngɛ ketiráa wɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́ ɖíbo Bɛtɩlɛhɛ́ɛm, ɖɩkáná wenbí bɩɩlá gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɖɩ́tɩ́lɩ́ nɛ́.»
LUK 2:16 Ngɛ boodoózi bobó ńna. Baadála nɛ́, bɔɔmɔɔná Marɩyáma na Ísifu na bú áfʊ́lʊḿ ɩlɛ́ ɩvɩ́nɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná kíɖíím ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ-daá.
LUK 2:17 Baana yɩ nɛ́, ngɛ baadɩ́ wentí tɩrɩ́ŋa beevééri wɛ bú ɩmʊ́ ɩrɔ nɛ́ befééri wɛ.
LUK 2:18 Bɩɩlá wenbá barɩ́ŋa bénwelesí fééni ketiráa nɛ́ bítí wentí bándɩ́m nɛ́ tɩrɔ.
LUK 2:19 Bɩka Marɩyáma ɩlɛ́ ɩɖɔ́kɩná tɔ́m tɩḿ tɩrɩ́ŋa iwenbiré-daá wánmaazɩ́ tɩrɔ.
LUK 2:20 Ngɛ fʊ́ńdɩ kpɩná ketiráa wɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ bekpé bɛdɛ́ɛ, bɩka bɔ́nɖɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ bánzám yɩ wentí tɩrɩ́ŋa baanɩ́ɩ na baana nɛ́ tɩrɔɔzɩ́, ńŋɩnáa wenbí nɔ́ɔ́ malááyɩ́ka waavʊ́ńgéveeri wɛ nɛ́.
LUK 2:21 Biizúlu wɛ́ lutoozo sɩ bɛbɛlɩ́ bú nɛ́, ngɛ baava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yeésu, ńŋɩnáa malááyɩ́ka waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ báyaa yɩ naanɩ́ bɛyɛ́ɛ ivuwá nɛ́.
LUK 2:22 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, wɩ́rɛ wenɖé Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bú ɩgɔɔ na ɩjaa bála badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ ɖɩɩdála nɛ́, Ísifu na Marɩyáma booboná Yeésu Yerusalɛ́ɛm Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá sɩ bakáwɩlɩ yɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.
LUK 2:23 Káma, baaŋmáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Bú abaalʊ́ kaɖaa ńnɩ́ báa weení, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ tɩɩná yɩ.»
LUK 2:24 Bibaasí nɛ́, bɔwɛná sɩ balá sarɔ́ɔ wenká Mará amʊ́ aazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́, kɛlɛ́ gɛ avówa kʊ́fʊlʊmá náálɛ, yáá avówa báa weená-dɛ́ɛ kúmuwé náálɛ.
LUK 2:25 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, abaalʊ́ naárʊ wɛ Yerusalɛ́ɛm bánÿaá yɩ sɩsɩ Simeyɔ́ɔnɩ. Ɩrʊ́ ɩmʊ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩjɔwʊrɛ sɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ, bɩka ɩbá wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ. Ɩɖamáa weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩlɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ nɛ́, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ ɩrɔ.
LUK 2:26 Simeyɔ́ɔnɩ ɩmʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa waavʊ́ńveeri yɩ sɩsɩ wánnáa Lɛɛrʊ́ weení Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ ikédiri yɩ nɛ́ naanɩ́ ɩsɩ́.
LUK 2:27 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wooboná yɩ ibó Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Sáátɩ wenkí Yeésu ɩgɔɔ na ɩjaa bɔɔgɔná yɩ sɩ balá yɩ wenbí Mará-daá, baaɖʊ sɩsɩ bála nɛ́,
LUK 2:28 Simeyɔ́ɔnɩ waamʊ yɩ ɩkpɛ́kɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá ɩsá Ɩsɔ́ɔ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ:
LUK 2:29 «Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ Ɖádʊ́ʊ, nyánbɩɩzɩ́ nÿéle mɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ mazɩ́ fɛɛzɩrɛ-daá ńŋɩnáa nyɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́.
LUK 2:30 Káma, mádɩtɩŋa mááná nyɛ́dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ na máázá.
LUK 2:31 Lɛ́ɛ́dɩ wentí nyáágbɩ́ɩ́rɩ tɩ nzɩ́ɩ yíriwá rɩ́ŋa nɛ́.
LUK 2:32 Tɩgɛ́ɛ na ɖɛnyɛm wenkí sɩ kiyéle na ɖúúlínya-daá yíriwá rɩ́ŋa ɩtɩlɩ́ nya nɛ́. Kɩ́nɖɔɔzɩ kʊ nyɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ Israyɛ́ɛlɩ.»
LUK 2:33 Wentí Simeyɔ́ɔnɩ wánŋmatɩ́ Yeésu-rɔ nɛ́ waalá Yeésu ɩgɔɔ na ɩjaa bítí.
LUK 2:34 Simeyɔ́ɔnɩ waaɖʊ wɛ alɩbáráka, ngɛ wɔɔdɔ́ bú ɩgɔɔ Marɩyáma sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, bú ceení-rɔɔzɩ́, Israyɛ́ɛlɩ-daá ɩráa ɖabata wánzalɩ́ɩ, bɩka nɛbɛ́rɛ ɩkʊrʊ́. Wánbɩsɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ seríya, amá, ɩráa wéngizíi yɩ.
LUK 2:35 Bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá na ɩráa ɖabata-dɛ́ɛ lomaazɛ́ amʊ́sɛ́ɛ bewenbé-daá nɛ́ ɩlɩ́ɩ bayáána. Bɩɩga nyɔ́ɔ́ nyádɩtɩŋa nɛ́, nyánba nÿɛlɛ́m nyazɩ bɔɔzɔ́ nya tókobí bɩlɛ́.»
LUK 2:36 Alʊ́ anɖébi naárʊ fʊnwɛ ńna ɖʊɖɔ, bánÿaá yɩ sɩsɩ Áanɩ. Fanʊwɛ́ɛlɩ wɛɛlɛ́ɛ nbɩlɛ́, bɩka Fanʊwɛ́ɛlɩ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ gɛ Azɛ́ɛrɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá. Áanɩ ɩmʊ́ wáńbá ɩbɩ́ɩ páá; bɩ́ɩ́zɩ lʊbɛ gɛ wɔɔjɔ́ɔ abaaladɔ́ɔ-rɔ
LUK 2:37 naanɩ́ ɩbɩ́sɩ leelú. Wáńdálɩ́ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́náázá na nasɩ́náázá. Ɩ́dɛ́njɛḿ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ɩwɛ ńna gɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́ wánlám yɩ bɔwʊtá, wɛ́nzɛɛ́ yɩ bɩka wɔ́nvɔkɩ́ nɔɔ́.
LUK 2:38 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ ɖʊɖɔ nɛ́, alʊ́ ɩmʊ́ waajáŋ ɩtála, ngɛ waabáázɩ Ɩsɔ́ɔ sám bɩka wénveerím wenbá barɩ́ŋa baɖamáa Yerusalɛ́ɛm-dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ nɛ́ bú ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 2:39 Sáátɩ wenkí Yeésu ɩgɔɔ na ɩjaa baalá wenbí bɩrɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́, bána yɩ bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Nazarɛ́ɛtɩ bɛdɛ́ɛ́dɩ-daá, Galilée laadɔ́ɔ-rɔ.
LUK 2:40 Bɩɩga bú nɛ́, ɩlɛ́ ɩwɛ ɩbamáa bɩɩ́, tɔnʊʊ́ wángbáa ɖóni, áséńsí bamáa yɩ ɖɔɔmɩ́nɩ bɩka Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́.
LUK 2:41 Báa bɩ́nɩ weení, Yeésu ɩgɔɔ na ɩjaa bɛ́ndɛ́rɛ́ɖɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ ɖíi.
LUK 2:42 Sáátɩ wenkí wooyuú bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ nɛ́, bána yɩ bɛɛɖɛ́ɛ ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́.
LUK 2:43 Beeɖi jíńgáárɩ́ bɩtɛ́ nɛ́, baabɩ́sɩ bekpé. Amá, Yeésuyɔ́ɔ waawalɩ́ Yerusalɛ́ɛm bɩka ɩgɔɔ na ɩjaa badatɩlɩ́.
LUK 2:44 Bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ ɩwɛ bogoobíya bána wɛ bɔgɔwɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́ bɔlɔwʊtáá, ngɛ baanʊ́ŋ hálɩ wɩ́rɛ ɖebilibili. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ baabáázɩ yɩ cáádɩ bogoobíya na bɔɖɔndɩnáa lɔwʊtáá,
LUK 2:45 amá, badana yɩ. Ngɛ bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm babamáa yɩ cáádɩ.
LUK 2:46 Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ gɛ baana yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Ɩjɔɔ́ɔ Mará wɩlɩɖáa lɔwʊtáá wénwelesí wɛ, bɩka wɔ́nbɔɔzɩ́ wɛ tɔ́m.
LUK 2:47 Ɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ na wentí wónbusí nɛ́ waabá bɩjɔɔ́ɔ wenbá bénwelesí yɩ nɛ́ bítí.
LUK 2:48 Ɩgɔɔ na ɩjaa baana yɩ nɛ́, bɩɩbá bɩlá wɛ bítí. Ńna gɛ ɩgɔɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Móbú, ngbaalá gɛ nyáálá ɖáa bɩlɛ́. Bɛɛ mána njaa ɖálaakáarɩ wáńgʊ́rʊ́ nyɛ́dɛ́ɛ cáádɩ-daá.»
LUK 2:49 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mɩ́njáádɩ ma. Mɩ́ɩ́fʊnzɩ sɩsɩ máta mɔ́wɛ Majaa-dɛ́ɛ ɖaána-daá?»
LUK 2:50 Amá, bɛlɛ́ badanɩ́ɩ wentí waaŋmátɩ wɛ nɛ́ tugutoluú.
LUK 2:51 Ngɛ waagʊrʊ́ ifu wɛ bekpé Nazarɛ́ɛtɩ bɩka wánnɩɩnáa wɛ. Ɩgɔɔ ɩlɛ́ ɩɖɔ́kɩná tɔ́mwá tɩḿ tɩrɩ́ŋa iwenbiré-daá.
LUK 2:52 Bɩɩga Yeésu ɩlɛ́ ɩwɛ ɩbamáa bɩɩ́ bɩka ɩdɛ́ɛ áséńsí bamáa ɖɔɔmɩ́nɩ. Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ bɩka ɩdɔ́m mɔɔ́ɔ ɩráa.
LUK 3:1 Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ Tibɛ́ɛrɩ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ɖíi-dɛ́ɛ bɩ́nɩ ákɩzaalʊʊ́ ńnɩ́-daá nɛ́, Pɔ́nsɩ Piláatɩ kɛ́ɛ na Yudée laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́, Eróodi ɩlɛ́ wénɖíi kowúrɔ́ɔ Galilée laadɔ́ɔ-rɔ bɩka igoobú Filíipu ɩlɛ́ wénɖíi Iturée na Tirakonitíidi laadásɩ-rɔ, bɩka Lizaniyáasɩ ɩlɛ́ wénɖíi Abilɛ́ɛnɩ laadɔ́ɔ-rɔ.
LUK 3:2 Áanɩ na Kayífu gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa. Bɩdɛ́ɛ bɩ́nɩ ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná Yaayá Sákarɩ biyaalʊ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
LUK 3:3 Ngɛ ɩlɛ́ waalɩ́ɩ ikíli laadɔ́ɔ kɔwɛ ná Yɔrɔdáanɩ buwá fáráńdɩ́ nɛ́ karɩ́ŋa kadaá wánlám waázu sɩsɩ: «Ɩgɛ́ɛ mɩ́lakásɩ bɩka iyéle belíri mɩ́ɩ lɩ́m-daá bɔsɔ mɩ́ɩ túúbá lɩ́m, na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
LUK 3:4 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí baaŋmáa anɖébi Esáya-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá nɛ́ ikóódi, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Lowú nakɩ́rɩ wɔɔvɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sɩsɩ: “Ɩgbɩ́ɩ́rɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, ɩzɩ́ɩ́zɩ ɩdɛ́ɛ níbeyísi.
LUK 3:5 Bónzuurí kazalɩ́sɩ bɩlá ɖɛtɛrɛ‑tɛrɛ bɩka bɔyɔ́ bʊ́ʊ́nɩ rɩ́ŋa na buurásɩ rɩ́ŋa bɩlá ɖɛtɛrɛ‑tɛrɛ. Nɩ́báánɩ tɩmɩláa nɛ́, bɔ́nnyɔɔzɩ́ tɩ tɩsɩ́ɩ́zɩ; níbeyísi bɩ́ńdɔ́wʊ́ sɩ nɛ́, bɔ́nnyɔɔzɩ́ sɩ sɩlá ɖɛtɛrɛ‑tɛrɛ,
LUK 3:6 na báa weení ɩna nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ ɩrʊ́ nɛ́.”»
LUK 3:7 Yaayá wɔɔdɔ́ ɩráa tuutúúma bɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́ sɩsɩ ílíri wɛ lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m nɛ́ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ bɔɔzá ana ɖɔ́! Weení waawɩlɩ ná mɩ́ɩ sɩsɩ ísé ɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa tɩɩjʊ́ʊ nɛ́ tɩdaá.
LUK 3:8 Ɩlá lakásɩ sɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá túúbá ɩkɛ́ɛ nɛ́. Ɩ́kamáázɩ mɩ́dáá sɩsɩ mɩ́jaájaa gɛ Ibrahím nɛ́ bɩɩdɛ́. Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánbɩɩzɩ́ ɩkpɔ́ɔ bɔ́ ana ɖɔ́ ɩbɩsɩná Ibrahím kutoluú-dɛ bíya.
LUK 3:9 Báńgbɩɩrɩ kpenbiiyá sɩ bɛbɛlɩ́ na tɩ́ɩ́nɩ tigutolíni-dɛ nɛ́. Tɩɩwʊ́ wenkí rɩ́ŋa kɩ́dánɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba nɛ́, bɛ́nbɛlɩ́ɩ kɩ baɖʊ nimíni-daá.»
LUK 3:10 Ńna gɛ zamɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, wé gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩlá ɖɔ́.»
LUK 3:11 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Weení ɩwɛná ɖaazíkiwá natɩ́lɛ nɛ́, ɩ́fá weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bɩka weení ɩwɛná kíɖíím nɛ́, ɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.»
LUK 3:12 Tikée mʊʊráa ɖʊɖɔ wɔɔgɔ́nɩ sɩ belíri wɛ lɩ́m-daá bɔsɔ wɛ túúbá lɩ́m, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, wé gɛ bɩmɔɔ́na ɖɔ́ɔ́ ɖɩlá.»
LUK 3:13 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩ́kɔbɔ́ɔ́zɩ naárʊ bɩcɛzɩ́ wenbí baazɩ́ɩ mɩ́ɩ nɛ́.»
LUK 3:14 Sɔ́ɔ́jawá ɖʊɖɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nɛ́ ɖɔ́ɔ́ ní, wé gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩlá.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩ́kɛlɛ́ɛ liideé na ɖóni naárʊ-jɔ́, ngʊ́ íkomúúli naárʊ ɩbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ ɩrɔ. Ɩzɩŋná mɩ́vɛrɩ́tɩ.»
LUK 3:15 Ńŋɩnáa zamɔ́ɔ fʊnɖamáa na tamɔ́ɔ kʊ́bɔńga nɛ́, báa weení wɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɩ tɔ́m Yaayá-rɔ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩmʊ́ gɛ Lɛɛrʊ́?
LUK 3:16 Ńna gɛ Yaayá woobúsi barɩ́ŋa sɩsɩ: «Lɩ́m-daá gɛ mɔ́ɔ́ ménliríi mɩ́ɩ mɔ́nzɔ́ɔ mɩ́ɩ túúbá lɩ́m. Amá, weení ɩgɛrɛŋɛ mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, waagɩ́lɩ ma, mádatála malɩzɩ́ yɩ ɩdakaḿwá. Ɩlɛ́ sɩ ilíri mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-daá gɛ na nimíni.
LUK 3:17 Ɩɖɔ́kɩná kɩ́falanákʊ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá sɩ ɩlɩzɩ́ tolá fɔɔlʊʊ́ bɩka ɩkpɔ́ɔ mɩlá ɩbɩ́rɩ igbeewú-daá, na ɩkpɔ́ɔ tolá ɩbɩ́rɩ nimíni ɩ́dánɖɩḿ nɛ́ ɩdaá biɖe.»
LUK 3:18 Na tɔndasɩrɛwá ndɩ‑ndɩ ɖabata-daá gɛ Yaayá weeveeri ná wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
LUK 3:19 Amá, Yaayá wooyooná Eróodi weení wénɖíi kowúrɔ́ɔ Galilée laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́. Káma, wɔɔgbɔ́ɔ igoobú ɖɛɛlʊ́ Erodiyáadɩ, bɩka waalá lakásɩ sɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ɖʊɖɔ bʊɖɔ́ɔ.
LUK 3:20 Ńna gɛ woogúti ɩlá lakásɩ nasɩ́rɩ sɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ɩtásɩ. Sɩlɛ́ gɛ sɩsɩ weeyéle bakpa Yaayá bɔtɔ sáráka.
LUK 3:21 Sáátɩ wenkí bɔɔzɔ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa túúbá lɩ́m bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔzɔ Yeésu ɖʊɖɔ. Sáátɩ wenkí ɩwɛ ɩbamáa sʊlʊ́ʊ nɛ́, ngɛ ɩsɔ́ɔ́dáá waadʊlʊ́,
LUK 3:22 ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weegédi nyazɩ ɖuvóóre kʊ́fʊlʊńɖɛ bɩlɛ́ kosóm ɩrɔ. Ńna gɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Mebiyaalʊ́ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, nyɔ́rɔ́ gɛ mááɖʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m rɩ́ŋa.»
LUK 3:23 Yeésu wɛná bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa bɩlɛ́ gɛ waabáázɩ ɩdɩmɛ́rɛ. Ɩráa wánvʊnmaazɩ́ gɛ sɩsɩ Ísifu biyaalʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Elíi waalʊrʊ ná Ísifu,
LUK 3:24 Matáatɩ ɩlʊ́rʊ Elíi, Léévi ɩlʊ́rʊ Matáatɩ, Mɛlɩkíi ɩlʊ́rʊ Léévi, Iyanayíi ɩlʊ́rʊ Mɛlɩkíi, bɩka Ísifu ɩlʊ́rʊ Iyanayíi.
LUK 3:25 Matatiyáasɩ waalʊ́rʊ Ísifu, Amɔ́ɔsɩ ɩlʊ́rʊ Matatiyáasɩ, Nawumíi ɩlʊ́rʊ Amɔ́ɔsɩ, Ɛsɩlíi ɩlʊ́rʊ Nawumíi, Nagayíi ɩlʊ́rʊ Ɛsɩlíi.
LUK 3:26 Máatɩ waalʊ́rʊ Nagayíi, Matatiyáasɩ ɩlʊ́rʊ Máatɩ, Semɛ́ɛnɩ ɩlʊ́rʊ Matatiyáasɩ, Iyoosɛ́ɛkɩ ɩlʊ́rʊ Semɛ́ɛnɩ, Iyodáa ɩlʊ́rʊ Iyoosɛ́ɛkɩ,
LUK 3:27 Iyoyanáanɩ waalʊ́rʊ Iyodáa, Réeza ɩlʊ́rʊ Iyoyanáanɩ, Zorobabɛ́ɛlɩ ɩlʊ́rʊ Réeza, Salatɩyɛ́ɛlɩ ɩlʊ́rʊ Zorobabɛ́ɛlɩ, bɩka Neríi ɩlʊ́rʊ Salatɩyɛ́ɛlɩ.
LUK 3:28 Mɛlɩkíi waalʊ́rʊ Neríi, Adíi ɩlʊ́rʊ Mɛlɩkíi, Kazáamɩ ɩlʊ́rʊ Adíi, Ɛlɩmadáamɩ ɩlʊ́rʊ Kazáamɩ, bɩka Ɛ́ɛrɩ ɩlʊ́rʊ Ɛlɩmadáamɩ.
LUK 3:29 Yeésu waalʊ́rʊ Ɛ́ɛrɩ, Eliyezɛ́ɛrɩ ɩlʊ́rʊ Yeésu, Iyorimíi ɩlʊ́rʊ Eliyezɛ́ɛrɩ, Matáatɩ ɩlʊ́rʊ Iyorimíi, bɩka Léévi ɩlʊ́rʊ Matáatɩ.
LUK 3:30 Simeyɔ́ɔnɩ waalʊ́rʊ Léévi, Yudáa ɩlʊ́rʊ Simeyɔ́ɔnɩ, Ísifu ɩlʊ́rʊ Yudáa, Iyonáamɩ ɩlʊ́rʊ Ísifu, bɩka Eliyakíimi ɩlʊ́rʊ Iyonáamɩ.
LUK 3:31 Meleyáa waalʊ́rʊ Eliyakíimi, Menáa ɩlʊ́rʊ Meleyáa, Matatáa ɩlʊ́rʊ Menáa, Natáanɩ ɩlʊ́rʊ Matatáa, bɩka Ɖáwʊɖa ɩlʊ́rʊ Natáanɩ.
LUK 3:32 Yesée waalʊ́rʊ Ɖáwʊɖa, Obɛ́ɛdɩ ɩlʊ́rʊ Yesée, Bóozɩ ɩlʊ́rʊ Obɛ́ɛdɩ, Saláa ɩlʊ́rʊ Bóozɩ, bɩka Nasɔ́ɔnɩ ɩlʊ́rʊ Sulemáana.
LUK 3:33 Aminadáabɩ waalʊ́rʊ Nasɔ́ɔnɩ, Adimíini ɩlʊ́rʊ Aminadáabɩ, Arɩníi ɩlʊ́rʊ Adimíini, Ɛsɩrɔ́ɔmɩ ɩlʊ́rʊ Arɩníi, Farɛ́ɛsɩ ɩlʊ́rʊ Ɛsɩrɔ́ɔmɩ, bɩka Yudáa ɩlʊ́rʊ Farɛ́ɛsɩ.
LUK 3:34 Yaakúbu waalʊ́rʊ Yudáa, Ɩsaáka ɩlʊ́rʊ Yaakúbu, Ibrahím ɩlʊ́rʊ Ɩsaáka, Teráa ɩlʊ́rʊ Ibrahím, bɩka Nahɔ́ɔrɩ ɩlʊ́rʊ Teráa.
LUK 3:35 Serúki waalʊ́rʊ Nahɔ́ɔrɩ, Ragóo ɩlʊ́rʊ Serúki, Falɛ́ɛkɩ ɩlʊ́rʊ Ragóo, Ebɛ́ɛrɩ ɩlʊ́rʊ Farɛ́ɛkɩ, bɩka Saláa ɩlʊ́rʊ Ebɛ́ɛrɩ.
LUK 3:36 Kayinám waalʊ́rʊ Saláa, Arɩfagizáadɩ ɩlʊ́rʊ Kayinám, Sɛ́ɛmɩ ɩlʊ́rʊ Arɩfagizáadɩ, Núhum ɩlʊ́rʊ Sɛ́ɛmɩ, bɩka Lamɛ́ɛkɩ ɩlʊ́rʊ Núhum.
LUK 3:37 Matusaláa waalʊ́rʊ Lamɛ́ɛkɩ, Enɔ́ɔkɩ ɩlʊ́rʊ Matusaláa, Yarɛ́ɛdɩ ɩlʊ́rʊ Enɔ́ɔkɩ, Maleleyɛ́ɛlɩ ɩlʊ́rʊ Yarɛ́ɛdɩ, bɩka Kayinám ɩlʊ́rʊ Maleleyɛ́ɛlɩ.
LUK 3:38 Enɔ́ɔsɩ waalʊ́rʊ Kayinám, Séti ɩlʊ́rʊ Enɔ́ɔsɩ, Áɖam ɩlʊ́rʊ Séti, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩlá Áɖam.
LUK 4:1 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná Yeésu, ngɛ waalɩ́ɩ Yɔrɔdáanɩ buwá-daá ɩkábɩsɩ ngɛ kooboná yɩ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
LUK 4:2 Wɔɔjɔ́ɔ ńna wɛ́ nɛɛ́lɛ bɩka Sitáánɩ wánÿɩ́m yɩ kɔdɔ́sɩ. Ideɖi nabʊ́rʊ wɛ́-bíya bɛḿ badaá. Wɛ́-bíya bɛḿ bɛɛdɛ́ nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ waagʊ yɩ.
LUK 4:3 Ńna gɛ Sitáánɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, tɔ bʊ́ʊ́rɛ ɖɩna ɖɩbɩ́sɩ kíɖíím.»
LUK 4:4 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíím riké gɛ ɩrʊ́ wénɖíi na ɩcɔ́ɔ weezuú-daá.”»
LUK 4:5 Ngɛ Sitáánɩ wooboná yɩ lénlé bɩɩbá buwóro nɛ́ ɩwɩ́lɩ yɩ sáa kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-daá ɖúúlínya-dɛ́ɛ kowúrásɩ rɩ́ŋa,
LUK 4:6 ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mánváa nya yíko kɩna kɩrɩ́ŋa, na kowúrásɩ na sɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa, káma, mɔ́ɔ́ gɛ baava yíko bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bʊrɔ, ngɛ weení mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ nɛ́ gɛ mánváa.
LUK 4:7 Bɩlɛ́ nɛ́, a nyáágá nyáɖʊná-rɔ ngúu ma tɛ́ɛ́dɩ, mánváa nya bɩrɩ́ŋa.»
LUK 4:8 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ riké gɛ nyónguú tɛ́ɛ́dɩ, ngɛ iriké gɛ nyánlám bɔwʊtá.”»
LUK 4:9 Ńna gɛ Sitáánɩ wooboná Yeésu Yerusalɛ́ɛm, ɩsɩ́ɩ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kʊjʊʊ́-daá. Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A nyɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, tɔ nyádɩ nzúu adɛ,
LUK 4:10 káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ wánváa ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá wɛ́ɖɛ befére nyɔ́rɔ́,
LUK 4:11 bɩka bɛkpɛ́kɩ nya banʊ́ʊ́zɩ-daá, na nyɔ́nʊvɔ́rɛ íkotuúli bʊ́ʊ́rɛ.”»
LUK 4:12 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Baadáŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ńdánɖaazɩ Nyádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nbɛ́ɛ sɩsɩ wánbɩɩzɩ́?”»
LUK 4:13 Sitáánɩ waayɩ́ yɩ kɔdɔ́sɩ ɩwɩ́ɩ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ iyéle yɩ hálɩ sáátɩ kɩ́falʊʊ́.
LUK 4:14 Ngɛ Yeésu wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ Galilée bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ɖóni wɛ ɩrɔ. Ngɛ ɩyɩ́ɖɛ wɛɛzɛ́ɛ fáráńdɩ́ kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩdaá.
LUK 4:15 Wánwɩlɩ́ɩ ɩráa bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá bɩka barɩ́ŋa bánzám yɩ.
LUK 4:16 Yeésu wɛɛɖɛ́ɛ Nazarɛ́ɛtɩ, tɛ́ɛ́dɩ wentí tɩdaá wɔɔjɔ́ɔ ɩbɩ́ɩ nɛ́. Ngɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ńŋɩnáa bɩdɛ́rɛ́gɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́. Ngɛ waagʊrʊ́ sɩ ɩkála Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 4:17 Ngɛ beejéle yɩ anɖébi Esáya-dɛ́ɛ tákaraɖá. Woovulú kɩ nɛ́, ngɛ bɩɩzaaná lénlé baaŋmáa sɩsɩ:
LUK 4:18 «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ mɔ́rɔ́, waalɩzɩ́ ma sɩsɩ méveeri kadanbʊrʊ́sɩ Laabáárʊ Kífeńgi. Weegédíri ma sɩsɩ méveeri sáráka-dɩnáa sɩsɩ bɛ́njɛ́m wɛ, mevééri njɛma sɩsɩ baazá wónvulúu babáázɩ náa, na meyéle wenbá bánnaazɩ́ wɛ́ nɛ́ boyuú badɩ,
LUK 4:19 na mevééri mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ bɩ́nɩ.»
LUK 4:20 Waagála bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waabɩsɩná tákaraɖá ifu, icéle kɩ bɔwʊtá-dʊ́ʊ, ngɛ weedí ɩcɔ́ɔ. Wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ńna nɛ́, baabá bɛbɛɛ́na yɩ tíḿḿ.
LUK 4:21 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, sinje gɛ tiigóódi.»
LUK 4:22 Ngɛ ɩdɔ́m waalá barɩ́ŋa mááɖé bánzám bɩka bɩjɔɔ́ɔ wɛ bítí kʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ waázu wánlám kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́, bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ Ísifu biyaalʊ́ nbɩlɛ́?»
LUK 4:23 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, mínduú ma ɖudúúre ɖɩna sɩsɩ: “Faadɩ-ɖʊʊrʊ́, waazɩ nyádɩ; ɖáánɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa nyáagála Kapɛrɩnawʊ́m nɛ́, la ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ nyɛ́dɛ́ɛ́dɩ-daá cé.”»
LUK 4:24 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ anɖébi naárʊ fɛ́yɩ́ bánváa yɩ gírímá ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ́dɩ-daá.
LUK 4:25 Bɩlɛ́ bibaasí, anɖébi Elíya-dɛ́ɛ sáátɩ, aláa leeláa waabá bɔɖɔ́ɔ Israyɛ́ɛlɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá sáátɩ wenkí tɛ́ɛ́wʊ waagba hálɩ bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na fɔɔlʊʊ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ kʊ́bɔńzɩ waazʊ́ʊ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa nɛ́.
LUK 4:26 Amá, na bɩrɩ́ŋa, Ɩsɔ́ɔ tetíri Elíya badaá naárʊ-jɔ́, asée Sarɛpɩtáa tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Sidɔ́ɔnɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́-dɛ́ɛ alʊ́ leelú-jɔ́ riké.
LUK 4:27 Anɖébi Elizée-dɛ́ɛ sáátɩ, cɛnɩ́sɩ waabá sɩɖɔ́ɔ Israyɛ́ɛlɩ laadɔ́ɔ-daá, amá, sɩdaá báa nɛkɛ́rɛ tawáa kalá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, asée Siríi laadɔ́ɔ-daá cɛnɩŋa Namáanɩ riké.»
LUK 4:28 Wenbá bɔwɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ nɛ́, baabá bɛyɛ́ɛ baaná baanɩ́ɩ tɔ́mwá tɩḿ nɛ́.
LUK 4:29 Barɩ́ŋa baagʊrʊ́ banára Yeésu balɩzɩ́ tɛ́ɛ́dɩ. Booboná yɩ buurɔɔ́ wenká kɔrɔ bɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ wɛ nɛ́ kɛdɛ́ɛ kʊjʊʊ́-daá sɩsɩ na bɛkɛ́vɛ́dɩ́ yɩ ɩsála kazalɩ́ya-daá.
LUK 4:30 Amá, ɩlɛ́ wɔɔgbɔɔná bɔlɔwʊtáá ɩɖɛ́ɛ ɩnɩ́bááwʊ.
LUK 4:31 Woobó ɩtála Kapɛrɩnawʊ́m, tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Galilée laadɔ́ɔ-daá nɛ́ tɩdaá. Ngɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́, ɩwɛ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa.
LUK 4:32 Ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ waabá bɩlá wɛ bítí, káma, wánwɩlɩnáa yíko wenkí Ɩsɔ́ɔ weejéle yɩ nɛ́ gɛ.
LUK 4:33 Ɩrʊ́ naárʊ wɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ ɩwɛná zííni; ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ woogóo bɩcáárɩ sɩsɩ:
LUK 4:34 «Ówu! Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́, wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ɖáa. Nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ ndɛlɛ́sɩ ɖáa yáá wé. Máábá mányɩ weení nyɛ́gɛ́ɛ nɛ́: nyɔ́ɔ́ gɛ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ weení Ɩsɔ́ɔ weegédíri yɩ nɛ́.»
LUK 4:35 Ngɛ Yeésu waagazɩ́ kɩ na ɖóni ɩtɔ́ kɩ sɩsɩ: «Su tɔ́m, bɩka nlɩ́ɩ ɩrʊ́ ceení-rɔɔzɩ́.» Ńna gɛ zííni wɔɔlɔ ɩrʊ́ ɩmʊ́ adɛ ɩráa lɔwʊtáá kɩcáŋ kɩlɩ́ɩ ɩrɔ. Amá, kɩdalá yɩ nabʊ́rʊ bɩdaavé nɛ́.
LUK 4:36 Bɩɩbá bɩlá wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ńna nɛ́ bítí hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Ŋmatɩrɛ wenɖé gɛ ɖɩna bɩlɛ́! Wánŋmatɩnáa zííniwá na yíko páá bɩka tɩlɛ́ tɩ́nlɩɩ́.»
LUK 4:37 Ngɛ Yeésu yɩ́ɖɛ waabá ɖɩsɛ́ɛ fáráńdɩ́ kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩdaá.
LUK 4:38 Yeésu waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ nɛ́, ngɛ woobó ɩɖɛ́ɛ Simɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ ɖaána. Waadála nɛ́, Simɔ́ɔnɩ nɔɔzɔ́ɔ wánnyaadɩ́ ɩdɔnʊʊ́ ɩbá kizoláa. Ngɛ baavɩ́nɩ Yeésu sɩsɩ ɩ́waazɩ yɩ.
LUK 4:39 Ńna gɛ Yeésu woolúúzi ɩdɩ ɩrɔ ɩkazɩ́ kʊdɔḿ, ngɛ waawáa, ɩkʊrʊ́ ńna‑ńna ɩɖʊ wɛ kíɖíím.
LUK 4:40 Wɩ́sɩ waazála nɛ́, wenbá barɩ́ŋa bɔwɛná kʊdɔndɩnáa bánnyaadɩ́ kʊdɔmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ nɛ́ bɔɔgɔ́gɔ́ná wɛ Yeésu-jɔ́. Ngɛ ɩlɛ́ waadɩ́nɩ wɛ nʊ́ʊ́zɩ bɩka ɩwáázɩ wɛ.
LUK 4:41 Zííniwá ɖʊɖɔ waalɩ́ɩ ɖabata-daá tíngoó sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́!» Amá, Yeésu waabá ɩkazɩ́ tɩ bɩka ikiziná tɩ sɩsɩ tɩ́kaŋmatɩ, káma, tɩlɛ́ tɩnyɩ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Lɛɛrʊ́.
LUK 4:42 Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ibó lénlé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́. Ngɛ zamɔ́ɔ tuutúúma wɛ kɩ́njáádɩ yɩ. Sáátɩ wenkí baana yɩ nɛ́, bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bɔɖɔ́kɩ yɩ na ɩkɛ́ɖɛɛ iyéle wɛ.
LUK 4:43 Amá, wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bɩmɔɔ́na mevééri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi tɛ́ɛ́dɩwá tɩɩganáa-daá ɖʊɖɔ, káma, bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ weegédíri ma.»
LUK 4:44 Ngɛ weevééri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi Yudée laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá.
LUK 5:1 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ Genezarɛ́ɛtɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-rɔ wánlám waázu. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɛ ńna bɩka kɩdɛ́ɛ ɩráa ɩbá bányʊʊ́ ɖamá sɩ banɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 5:2 Waana kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ natɩ́lɛ sɩ́ŋɛ́ɛ lɩ́m nɔɔ́-rɔ. Tiiná kpaaráa wáńlɩ́ɩ́ tɩdaá bánÿaalɩ́ bɛdɛ́ɛ biríni.
LUK 5:3 Tɩdaá nakɩ́rɩ kɛ́ɛ Simɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ ńgɩ. Ngɛ Yeésu woobó ɩkpa kɩlɛ́ kɩdaá ɩtɔ́ Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ ɩ́saa kpɩ́ɩ́rʊʊ́ ɩtásɩ ɩsʊ́ʊ cʊ́kɔ. Ngɛ weedí ɩcɔ́ɔ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ńna bɩka wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 5:4 Wɛɛdɛ́ ŋmatɩrɛ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ: «Saa kpɩ́ɩ́rʊʊ́ nbó lénlé biilíŋ nɛ́ bɩka ɩlɔ mɩ́dɛ́ɛ biríni ɩkpa tiiná.»
LUK 5:5 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nuvoowú rɩ́ŋa, ɖáábá ɖɩlɔ biríni fifíni ití ɖáa faala, ɖódoyuú báa nabʊ́rʊ. Amá, nyɔ́ɔ́dɔ́ ná nɛ́, mɔ́nlɔ́ɔ tɩ.»
LUK 5:6 Ngɛ bɔɔlɔ biríni babá bakpa tiiná bɩɖɔ́ɔ páá hálɩ bɛdɛ́ɛ biríni wɛ́nlɛrɩ́ɩ.
LUK 5:7 Ńna gɛ bɔɔlɔ nʊ́ʊ́zɩ bayáa bɔɖɔndɩnáa bɔgɔwɛ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ kɩɩganáa-daá nɛ́ sɩsɩ bɔ́kɔnɩ basɩná wɛ. Bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ ngɛ barɩ́ŋa baaɖʊ tiiná kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ lɛ́ɛ́nɩ́-daá bisu hálɩ tɩlɛ́ tɩ́nlʊwáána lɩ́m-daá liríi.
LUK 5:8 Simɔ́ɔnɩ Pétro waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ weedí isóm Yeésu ɩzá-daá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, laná ma bolíni, káma, mɛ́gɛ́ɛ alaháácɩ́-dʊ́ʊ gɛ.»
LUK 5:9 Wenbí bʊrɔ Simɔ́ɔnɩ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waabaná ɖɩlá yɩ bɩkpɛdɩ́na ɩ́na wenbá nɛ́, tiiná ɖabata baagba yɛ nɛ́ arɔɔzɩ́.
LUK 5:10 Hálɩ bɩkpɛdɩ́na Simɔ́ɔnɩ ɖɔndɩnáa Yaakúbu na Yʊháánɩ, Zebedée biyaalɩnáa ɖʊɖɔ. Amá, Yeésu wɔɔdɔ́ Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ: «Bɩ́kalá nya nɩdáárɛ. Kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́, ɩráa gɛ sɩ ngáyáa sɩsɩ bófú ma.»
LUK 5:11 Ngɛ baagábɩ́sɩ́ná bɛdɛ́ɛ kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ kpaam-rɔ, beyéle bɩrɩ́ŋa bofu Yeésu.
LUK 5:12 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá, ngɛ ɩrʊ́ naárʊ cɛnɩ́tɩ waabɩrɩná ɩrɩ́ŋa nɛ́ waadála. Waana Yeésu nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ ɩsála ɩlɛ́ waazá-daá wánzʊlʊ́ʊ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, a nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ, nyánbɩɩzɩ́ nÿéle mawáa malá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
LUK 5:13 Ńna gɛ Yeésu wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ itekiná yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ, waa nlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.» Ngɛ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, cɛnɩ́tɩ waawáa.
LUK 5:14 Ngɛ Yeésu waabásɩ yɩ, ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nkefééri naárʊ wenbí bɩɩlá nɛ́. Amá, bo Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖʊ́ ɩna wenbí nyɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́, na nlá sarɔ́ɔ wenká Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ bála nɛ́, na báa weení ɩtɩlɩ́ sɩsɩ nyááwáa.»
LUK 5:15 Ɩráa ɩbá bɔwɛ bánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m ɖabata, bɩka zamɔ́ɔ tuutúúma wɔ́ngɔnɩ́ kínduuzí ɩjɔ́ kínwelesí yɩ bɩka wánwaazɩ́ ɩráa-dɛ́ɛ kʊdɔmɩ́nɩ.
LUK 5:16 Amá, Yeésu ɩlɛ́ nɛ́, wándárálɩ́ɩ gɛ wɛ́nɖɛɛ́ faɖáma-daá lé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́ wángazʊlʊ́ʊ.
LUK 5:17 Wɩ́rɛ neɖére Yeésu wɛ ɩbamáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ nɛ́, Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa wɛ bɔjɔɔ́ɔ ɩjɔ́. Baagálɩ́ɩ́ná Galilée na Yudée laadásɩ-dɛ́ɛ tɛɛbíízi rɩ́ŋa na Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko wɛ Yeésu-rɔ, kínÿelíi wánwaazɩ́ kʊdɔndɩnáa.
LUK 5:18 Ɩráa nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ bagazʊwáána gaala‑gáálɔɔ́ nɛkɛ́rɛ kɩgbáláwʊ-rɔ bánjáádɩ sɩ basʊʊná kɛ ɖaána-daá basɩ́ɩ kɛ Yeésu ɩzá-daá.
LUK 5:19 Amá, zamɔ́ɔ-rɔ nɛ́, badabɩ́ɩ́zɩ basʊʊná kɛ. Ngɛ baagba ná kɛ ɖaḿ kʊjʊʊ́-rɔ batʊlʊ́ bɔɔwʊ́ bekédisi kɛ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá Yeésu ɩzá-daá kána kagɩgbáláwʊ.
LUK 5:20 Yeésu waana nŋɩ́nɩ́ baava yɩ toovonúm nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ kʊdɔndʊ́ʊ sɩsɩ: «Mɛ́ɛ́jɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
LUK 5:21 Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba wɛ bɔ́ndɔ́m badaá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ weení gɛ ceení gɛ wɛ́ngbɛɛnáa Ɩsɔ́ɔ bɩlɛ́. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩcɛ́ ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ riké.»
LUK 5:22 Yeésu waadɩlɩ́ wentí bánmaazɩ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nmaazɩ́ míwenbé-daá bɩlɛ́.
LUK 5:23 Mɔdɔ́ sɩsɩ: “Mɛ́ɛ́jɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá,” na: “Kʊrʊ́ nnʊ́ŋ,” bʊlɔwʊtáá, wentí fɛ́yɩ́na káálɛ.»
LUK 5:24 Amá, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná yíko ɩcɛ́ ɩráa bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé. Ngɛ wɔɔdɔ́ gaala‑gáálɔɔ́ sɩsɩ: «Mazɩ: “Kʊrʊ́! Kpɔɔ nyágɩgbáláwʊ ngbé nyɛ́dɛ́ɛ.”»
LUK 5:25 Ńna‑ńna gɛ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ barɩ́ŋa baazá-daá, ɩkpɔ́ɔ kɩgbáláwʊ ɩvʊnvɩ́nɛ́ɛ kɩrɔ nɛ́ wéngbém ɩdɛ́ɛ bɩka wánzám Ɩsɔ́ɔ.
LUK 5:26 Bɩɩbá bɩlá barɩ́ŋa bítí bɩka bánzám Ɩsɔ́ɔ. Nɩdáárɛ waabá bɩlá wɛ nɛ́, bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Sinje ɖááná wenbí kɛtɛngɛrɛ ɖádanáa ta nɛ́.»
LUK 5:27 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu waalɩ́ɩ, ngɛ waana tikée mʊʊrʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Léévi, ɩjɔɔ́ɔ ɩdɩmɛ́rɛ-daá. Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kovu ma.»
LUK 5:28 Ngɛ ɩlɛ́ weeyéle bɩrɩ́ŋa ɩkʊrʊ́ ifu yɩ.
LUK 5:29 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Léévi waalá Yeésu jíńgáárɩ́ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ ɖaána. Ngɛ tikée mʊʊráa ɖabata na ɩráa nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ bána wɛ bénɖíi kíɖíím.
LUK 5:30 Faríizi ńba na bɛdɛ́ɛ Mará wɩlɩɖáa wánŋmɩɩdɩ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ: «Bɩyáásɩ́ gɛ mɩ́na tikée mʊʊráa na ɩráa balakásɩ taavé nɛ́, mínɖíi mɩ́nyɔɔ́.»
LUK 5:31 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Kʊdɔndɩnáa wánjáádɩ kʊ lákʊ́ta, alaafɩ́ya-dɩnáa baafɛ́yɩ́ na yɩ.
LUK 5:32 Mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ mayáa wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, amá, alaháácɩ́-dɩnáa-rɔ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ na babɩ́ɩ́zɩ balá túúbá.»
LUK 5:33 Ngɛ Faríizi ńba wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa wɔ́ndɔ́rɔ́vɔ́kɩ́ nɔɔ́ gɛ bɩka bánlám sʊlʊ́ńdɩ, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba ɖʊɖɔ wánlám bɩlɛ́. Amá, nyɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa wénɖíi gɛ bɩka bɔ́nnyɔɔ́.»
LUK 5:34 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nbɩɩzɩ́ iyéle weetáhárʊ ɖɔndɩnáa ɩfɔ́kɩ nɔɔ́ sáátɩ wenkí bána yɩ nɛ́?
LUK 5:35 Amá, sáátɩ nakɩ́rɩ kɛgɛrɛŋɛ, bɔ́ngɔnɩ́ balɩzɩ́ yɩ bɔlɔwʊtáá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bɔ́nvɔkɩ́.»
LUK 5:36 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩŋmatɩná wɛ ɖʊɖɔ na tɔmgɛɛzɩrɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Naárʊ fɛ́yɩ́ wɛ́nlɛrɩ́ɩ bɩsaawʊ́ kɩ́falʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlɔɔ́ ɩtɔ ná bɩsaawʊ́ kɩ́bɩńgɩ, a waalá bɩlɛ́, wɛɛlɛrɩ́ bɩsaawʊ́ kɩ́falʊʊ́ bɩka ɖʊɖɔ fɔɔlɔɔ́ kɩ́falɔɔ́ tánzaaná bɩsaawʊ́ kɩ́bɩńgɩ.
LUK 5:37 Naárʊ tɔ́ngbɔwʊ́ sʊlʊ́m kɩ́fabɩ bɩdabɩɩ tá bɩtɛ́ nɛ́ isúu tɔná furúni kɩ́bɩńdɩ-daá. A waalá bɩlɛ́, sʊlʊ́m bɩḿ bínÿelíi tɔná furúni ɩya, sʊlʊ́m ɩbɛ́ɖɩ, bɩka tɔná furúni ɩlá ásáráwʊ́.
LUK 5:38 Amá, bónzuú sʊlʊ́m kɩ́fabɩ tɔná furúni kɩ́fatɩ-daá gɛ.
LUK 5:39 Naárʊ tánjaa wɔ́ńnyɔ́ɔ́ sʊlʊ́m kɩ́bɩńbɩ bɩtɛ́ nɛ́, ɩtásɩ ɩnyɔ́ɔ kɩ́fabɩ, káma, bánŋmatɩ́ sɩsɩ: “Sʊlʊ́m kɩ́bɩńbɩ cɔɔ́ɔ na kʊ kazɔ́ɔ.”»
LUK 6:1 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ́ndɛsɩ́ bilée fásɩ. Ngɛ ɩwanbaaráa waabáázɩ bilée kpɛɛ́ bónnuudí banʊ́ʊ́zɩ-daá bɔ́ndɔwʊ́ʊ kibíya.
LUK 6:2 Ńna gɛ Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mɩ́nlám wenbí ɖɛ́dɛ́ɛ Mará tafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́.»
LUK 6:3 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, mɩ́dákála wenbí Ɖáwʊɖa waalá wɩ́rɛ neɖére nyɔɔ́sɩ waalá yɩ bɩkpɛdɩ́na ɩ́na wenbá nɛ́ gɛ?
LUK 6:4 Waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ, ɩkpɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá baalá tɩ Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́ ɩtɔ́ɔ. Ngɛ waava tɩ ɩ́na wenbá nɛ́ bɔtɔ́ɔ ɖʊɖɔ. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa riké gɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ bɔ́tɔɔ tɩ.»
LUK 6:5 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛná na kʊ yíko Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-rɔ.»
LUK 6:6 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére ɖʊɖɔ gɛ Yeésu waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m; abaalʊ́ naárʊ wɛ ńnaamʊ́ biilí ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú.
LUK 6:7 Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba wɛ bɛbɛɛ́na Yeésu sɩsɩ wánwaazɩ́ ɩrʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ yáá nŋɩ́nɩ́, na boyuú kúbuunátɩ bobuuná yɩ.
LUK 6:8 Amá, Yeésu ɩlɛ́ ɩvʊnnyɩ bolomaazɛ́. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ biilí ɩnʊ́ʊ́nɩ nɛ́ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nzɩ́ŋ lɔwʊtáá ńna.» Ngɛ ɩlɛ́ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ ɩsɔ́ɔ́dáá.
LUK 6:9 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ we gɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ. Bɩɩva nɩ́bááwʊ sɩsɩ bála kazɔ́ɔ ńbɩ yáá bɩdaavé nɛ́. Sɩsɩ bɛ́lɛɛ ɩrʊ́ yáá bákʊ́ yɩ gɛ.»
LUK 6:10 Ńna gɛ Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ barɩ́ŋa ɩlára ɩmɩ́lɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Fɔ nyánʊ́ʊ́nɩ.» Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔvɔ́ ɩnʊ́ʊ́nɩ, ngɛ ɩnʊ́ʊ́nɩ waawáa ɩbɩ́sɩ nyazɩ lí ńnɩ́.
LUK 6:11 Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba waabá bɛyɛ́ɛ baaná páá, ngɛ baabáázɩ ɖamá sááwʊ́ra lanáa na batɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ sɩ bala ná Yeésu nɛ́.
LUK 6:12 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu waagba bʊ́ʊ-daá sɩ ɩkázʊlʊ Ɩsɔ́ɔ. Wɔɔjɔ́ɔ ńna nuvoowú rɩ́ŋa sʊlʊ́ńdɩ-daá.
LUK 6:13 Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, ngɛ waayáa ɩwanbaaráa ɩlɩzɩ́ fuú na nɔɔ́lɛ badaá ɩfa wɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Tɩndɩnáa.
LUK 6:14 Fuú na nɔɔ́lɛ bɛḿ nɖɔ́: Simɔ́ɔnɩ weení waava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Pétro nɛ́, na igoobú Andirée; Yaakúbu na Yʊháánɩ; Filíipu na Barɩtelemíi;
LUK 6:15 Maatéwu na Tomáa; Yaakúbu Alɩfée biyaalʊ́ na Simɔ́ɔnɩ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ kezée-bú nɛ́;
LUK 6:16 Yúudi Yaakúbu biyaalʊ́ na Yudásɩ Isikariyóo weení waayá yɩ nɛ́.
LUK 6:17 Yeésu waagálɩɩ bʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ ikédi ɩ́gana wɛ, ngɛ bɔɔgɔ́nɩ basɩ́ŋ kɩdɛrɛwʊ-daá lé ɩwanbaaráa tuutúúma fʊnzɩ́ŋɛ́ɛ nɛ́. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ ɖʊɖɔ wɛ ńna kɩɩgálɩ́ɩ́ná Yudée laadɔ́ɔ-daá, Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, na tenkú nɔɔ́‑nɔɔ́ tɛ́ɛ́dɩ Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ.
LUK 6:18 Bɔɔgɔ́nɩ sɩ bewélesi yɩ bɩka ɩwáázɩ bɛdɛ́ɛ kʊdɔmɩ́nɩ. Wenbá zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́ baawáa,
LUK 6:19 bɩka zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wánjáádɩ sɩsɩ kitekiná yɩ, káma, ɖóni naárʊ wánlɩɩ́ ɩrɔ wánwaazɩ́ barɩ́ŋa.
LUK 6:20 Ńna gɛ waagʊ́sɩ waazá ɩbɛ́ɛ ɩwanbaaráa, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ, mɩ́nyɔ́ɔ́ kadanbʊrʊ́sɩ; káma, mɩ́dɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
LUK 6:21 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá nyɔɔ́sɩ wángʊ́ʊ mɩ́ɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́; káma, mɩ́ngɔnɩ́ ikéɖí ɩfɔ́ɔ. Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mínwií lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́; káma, mɩ́ngɔnɩ́ ɩkámʊŋ.
LUK 6:22 Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɩráa tánjaa mɩ́ɩ, béngizíi mɩ́ɩ, bándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ, bɩka bánŋmatɩ́ wentí tɩdaavé nɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, káma, mívóo Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ nɛ́-rɔɔzɩ́.
LUK 6:23 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ, bɩ́la mɩ́ɩ niíni ɩfáárɩ, káma, mɩ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wɔɔɖɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá. Ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ bajaájaanáa waanáázɩ anɖébiwá.
LUK 6:24 Amá, nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ, mɩ́ɩ wenbá mɩ́gɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa nɛ́, káma, míńÿúú mɩ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni.
LUK 6:25 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ, mɩ́ɩ wenbá mɩ́vɔɔ́ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, káma, mɩ́ngɔnɩ́ ɩsɩ́ nyɔɔ́sɩ. Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ, mɩ́ɩ wenbá mɩ́nmʊŋ́ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, káma, mɩ́ngɔnɩ́ ɩcɔ́ɔ ɖúkúru-daá bɩka iwíi.
LUK 6:26 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɩráa rɩ́ŋa wánŋmatɩ́ kazɔ́ɔ ńdɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, káma, bɩlɛ́ gɛ bajaájaanáa waazá anɖébiwá bʊbɔtɩnáa.»
LUK 6:27 «Amá, mɩ́ɩ wenbá mínwelesí ma nɛ́, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: Ɩzɔ́ɔ́lɩ mɩ́báɖaanáa, bɩka ɩlá wenbá bádánjaa mɩ́ɩ nɛ́ kífeńbi;
LUK 6:28 ɩɖʊ wenbá bánlám mɩ́ɩ láálɩ́ nɛ́ alɩbáráka, bɩka ɩsʊ́lʊ wenbá bánnaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́.
LUK 6:29 A naárʊ wɛɛjɛ́ nya kadaŋá nyédeegbeluú nakɩ́rɩ-rɔɔzɩ́, kɛɛzɩ́ kɩɩganáa njéle yɩ. A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ wɔɔgbɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ ɖaazíki, talɩná yɩ nyɛ́dɛ́ɛ kpáyɩ ɖʊɖɔ.
LUK 6:30 Fa weení wánzʊlʊ́ʊ nya nɛ́, bɩka a naárʊ wɔɔgbɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ nabʊ́rʊ, nkɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ.
LUK 6:31 Ɩlá baaganáa wenbí nɔ́ɔ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ bɛlɛ́ bála mɩ́ɩ nɛ́.
LUK 6:32 A wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́ beriké gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ, kɩvɛrɛwʊ wenkí gɛ mɩ́ɖamáa ɖʊɖɔ. Káma, alaháácɩ́-dɩnáa ɖʊɖɔ sɔɔlɛ́ɛ wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́ gɛ.
LUK 6:33 A ngʊ́ wenbá bánlám mɩ́ɩ kífeńbi nɛ́ beriké gɛ mɩ́nlám kífeńbi, kɩvɛrɛwʊ wenkí gɛ mɩ́ɖamáa. Bɩlɛ́ gɛ alaháácɩ́-dɩnáa tɩtɩŋa wánlám.
LUK 6:34 Ngɛ a wenbá mɩ́nyɩ sɩsɩ bɔ́ngɔnɩ́ bɛfɛ́rɛ mɩ́ɩ nɛ́ beriké gɛ mɩ́ngɩ́m, kɩvɛrɛwʊ wenkí gɛ mɩ́ɖamáa. Alaháácɩ́-dɩnáa ɖʊɖɔ wángɩ́m alaháácɩ́-dɩnáa gɛ na bɛfɛ́rɛ wɛ bɩdɛ́ɛ nɔ́ɔ́.
LUK 6:35 Amá, ɩzɔ́ɔ́lɩ mɩ́báɖaanáa, ɩlá wɛ kífeńbi, ngɛ ɩgɩ́ bɩka mɩ́raaɖamáa nabʊ́rʊ. Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wɔ́nɖɔɔ́ bɩka ɩbɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ biyaalɩnáa, káma, ɩlɛ́ wánlám kutulúwá na wenbá badaavé nɛ́ kífeńbi.
LUK 6:36 Ɩbɩ́sɩ kazɔ́ɔ-lanɖáa ńŋɩnáa Mɩ́jaa kɛ́ɛ kazɔ́ɔ-lanɖʊ́ nɛ́.»
LUK 6:37 «Ɩ́kafʊʊná naárʊ, na bádanvʊʊná mɩ́ɩ; ɩ́kakʊ naárʊ-dɛ́ɛ tɔ́m, na bádángʊ́ʊ mɩ́dɔ́m; ɩjɛ́ baaganáa na bɛcɛ́ mɩ́ɩ.
LUK 6:38 Ɩva baaganáa na bafa mɩ́ɩ; sɩ babá gɛ bamáázɩ bisu bɩwáádɩ babɩ́rɩ mɩ́bɩsaawʊ́-daá. Káma, kɩ́maazʊʊ́ wenkí mɩ́nmaazɩnáa baaganáa nɛ́ gɛ sɩ bamaazɩ ná mɩ́ɩ ɖʊɖɔ.»
LUK 6:39 Yeésu waadásɩ ɩŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ: «Njɛm wánbɩɩzɩ́ ikéti njɛm naárʊ? Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bódónÿoozi basála bɔɔwʊ́-daá?
LUK 6:40 Wanbaarʊ́ weení wɛ́ngbɛlɛŋ́ nɛ́ takɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ wɩlɩɖʊ́, amá, weení baawɩ́lɩ yɩ kazɔ́ɔ nɛ́ wánbɩsɩ́ gɛ nyazɩ ɩdɛ́ɛ wɩlɩɖʊ́.
LUK 6:41 Ngbaalá gɛ nyɛ́bɛɛ́na keyiká kɔwɛ nyɔ́rɔwʊ́ ɩzɩ́rɛ-daá nɛ́ bɩka ńdánnáa ɖaagbetumuú kʊwɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ-daá nɛ́.
LUK 6:42 Nŋɩ́nɩ́ gɛ nyánbɩɩzɩ́ ndɔ́ ngoobú sɩsɩ: “Yele malɩzɩ́ keyiká kɔwɛ nyáázɩ́rɛ-daá nɛ́,” nyɔ́ɔ́ weení ńdánnáa ɖaagbetumuú kʊwɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ-daá nɛ́. Munáávikí, lɩzɩ́ ɖaagbetumuú kʊwɛ nyáázɩ́rɛ-daá naanɩ́, na nna kazɔ́ɔ nlɩzɩ́ keyiká kɔwɛ nyɔ́rɔwʊ́ ɩzɩ́rɛ-daá nɛ́.»
LUK 6:43 «Tɩɩwʊ́ kazɔ́ɔ ńgɩ tánɖʊ́ʊ bíya badaavé nɛ́, ngʊ́ tɩɩwʊ́ kɩdaavé nɛ́ tánɖʊ́ʊ bíya kazɔ́ɔ ńba.
LUK 6:44 Tɩɩwʊ́ báa wenkí nɛ́, kibíya gɛ bándɩlɩ́ɩ na kɩ. Bɔ́dɔ́ngɔrɩ́ furúu bíya sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá, yáá kɩjɩcɩ́lʊ́ʊ bíya bʊvʊ́m-daá.
LUK 6:45 Ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ wánlɩzɩ́ɩ wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ wenbí ɩwɛná kazɔ́ɔ ńbɩ bʊwɛ iwenbiré-daá nɛ́ bɩdaá, ɩrʊ́ kidaavéénúu ɩlɩzɩ́ wenbí bɩdaavé nɛ́ wenbí ɩwɛná bɩdaavé nɛ́ bɩdaá.»
LUK 6:46 «Ngɛ ngbaalá mɩ́nÿaá ma sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ, Ɖádʊ́ʊ,” bɩka mɩ́ndánlaḿ wentí mɔ́ndɔ́m nɛ́.
LUK 6:47 Weení rɩ́ŋa wɔɔgɔ́nɩ mɔ́jɔ́, ɩnɩ́ɩ tɔ́m mánŋmatɩ́ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ woovu ɩlá wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, ménveerím mɩ́ɩ weení waalɩ́ɩ nɛ́:
LUK 6:48 waalɩ́ɩ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení wánmáa ɖaána nɛ́, waabáa adɛ bɩbá bilíŋ, ngɛ waalá ɖɩzɩɩrɛ bʊ́tangbalʊʊ́-rɔ. Sáátɩ wenkí tɛ́ɛ́nɩ waanɩ́ɩ búúzi isu sɩyɛlɩ́, búúzi-daá lɩ́m iyóo ɖaána kɛḿ, amá, bɩdabɩ́ɩ́zɩ bɩyɔ́ kɛ, káma, baama kɛ kazɔ́ɔ.
LUK 6:49 Amá, ɩrʊ́ weení waanɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m, ngɛ ɩdalá wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení waama ɩɖɔɔ́ adɛ ɖɩzɩɩrɛ fɛ́yɩ́ nɛ́. Búúzi-daá lɩ́m wɔɔgɔ́nɩ biyóo kɛ nɛ́, ngɛ kaajáŋ kasála, kabá konúúdi.»
LUK 7:1 Yeésu waaŋmátɩ zamɔ́ɔ kínwelesí yɩ nɛ́ tɔ́mwá tɩḿ tɩrɩ́ŋa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ibó Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá.
LUK 7:2 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá, Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɛ ńna, ɩwɛná bɔwʊtá-dʊ́ʊ naárʊ ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩdɔ́m. Bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩbá wánnyaadɩ́ wánlʊwɔ́ɔ na sɩ́m.
LUK 7:3 Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, ngɛ weedíri Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa nɛbɛ́rɛ ɩjɔ́ sɩ bakávɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩ́kɔnɩ ɩwáázɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ.
LUK 7:4 Baadála Yeésu-jɔ́ nɛ́, ngɛ baabá babáázɩ yɩ kɩvɩ́nʊ́ʊ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩmɔɔ́na nlɛ́ɛ yɩ.
LUK 7:5 Ɩzɔɔlɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ laadɔ́ɔ, hálɩ weeyele ná bama ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.»
LUK 7:6 Ńna gɛ boovu Yeésu bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛ́nɖɛɛ́. Wáńjʊ́ʊ́ná ɖaána gɛ Róóma ńba-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ weedíri ɩɖɔndɩnáa sɩsɩ béfeeri yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nkatánnaazɩ nyádɩ, káma, mádatála nzʊ́ʊ máɖaána-daá;
LUK 7:7 bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ mádacáa mádɩtɩŋa mobó nyɔ́jɔ́. Amá, ŋmatɩ tɔ́m bú kʊ́ɖʊḿ na mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩwáa.
LUK 7:8 Mádɩtɩŋa mɔ́wɛná mágʊ́bɔnáa, bɩka mɔ́wɛná sɔ́ɔ́jawá mɛ́dɛ́ɛ́zɩ́ mɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá. A mɔ́ɔ́dɔ́ kʊ́ɖʊḿ sɩsɩ: “Ɖɛɛ,” wɛ́nɖɛɛ́ gɛ; a mɔ́ɔ́dɔ́ lí ńnɩ́ sɩsɩ: “Kɔnɩ,” wɔ́ngɔnɩ́ gɛ; ngɛ a mɔ́ɔ́dɔ́ mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ sɩsɩ: “La ɖɔ́,” wánlám gɛ.»
LUK 7:9 Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩbá bɩlá yɩ mááɖé, ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩtɔ́ zamɔ́ɔ kiigóvú yɩ nɛ́ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ báa Israyɛ́ɛlɩ ńba-daá, mádanáá ta toovonúm-fáa ńŋɩnáa bɩna bɩdaká.»
LUK 7:10 Wenbá beegédiri wɛ nɛ́, bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Róóma ńba-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá, ngɛ bɔɔmɔɔná bɔwʊtá-dʊ́ʊ wáńwáá.
LUK 7:11 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu wɛɛɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Nayíini nɛ́ tɩdaá, ngɛ ɩwanbaaráa na zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ fóo yɩ.
LUK 7:12 Sáátɩ wenkí waajʊʊná tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖaazʊʊnáɖɛ nɛ́, waana bazʊwáána ɩsɩɖʊ́ bɛ́nɖɛɛnáa bím. Ɩsɩɖʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, alʊ́ leelú naárʊ biyaalʊ́ gɛ bɩgɛ́ɛ. Iriké gɛ bɩɩva yɩ. Tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa ɖabata waagálaazɩ alʊ́ ɩmʊ́.
LUK 7:13 Ɖádʊ́ʊ Yeésu waana alʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, bɩɩbá bɩlá yɩ kʊnyɔḿ, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Yele wíídi.»
LUK 7:14 Ngɛ woodúu itekiná amákaá; ńna gɛ wenbá bazʊwáána kɩ nɛ́ baazɩ́ŋ. Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Afobú, mazɩ kʊrʊ́, mɔ́ɔ́dɔ́ ná!»
LUK 7:15 Ngɛ ɩsɩɖʊ́ waagʊrʊ́ ɩcɔ́ɔ ɩbáázɩ ŋmatɩrɛ. Ngɛ Yeésu weejéle yɩ ɩgɔɔ.
LUK 7:16 Nɩdáárɛ kʊ́bɔnbɔńɖɛ waagba barɩ́ŋa, ngɛ baabáázɩ Ɩsɔ́ɔ sám bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Anɖébi kʊ́bɔnɩ́ naárʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá! Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ isúlu ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ-rɔ ɩlɛ́ɛ kɩ.»
LUK 7:17 Ngɛ wenbí Yeésu waalá nɛ́, woozuná Yudée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa na kɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́wá.
LUK 7:18 Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa woobó bakádɩ tɔ́mwá tɩḿ tɩrɩ́ŋa befééri yɩ, ngɛ ɩlɛ́ waalɩzɩ́ badaá nɔɔ́lɛ
LUK 7:19 itíri Ɖádʊ́ʊ Yeésu-jɔ́ bɔkɔ́bɔɔzɩ yɩ sɩsɩ: «Nyánáábɩ́lɛ́ weení sɩsɩ wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́ yáá ɖándasɩ́ ɖɩɖáŋ naárʊ.»
LUK 7:20 Bɛlɛ́ baadála Yeésu-jɔ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Yaayá weegédíri ɖáa sɩsɩ ɖɩ́bɔɔzɩ nya sɩsɩ nyánáábɩ́lɛ́ weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ yáá ɖándasɩ́ ɖɩɖáŋ naárʊ.»
LUK 7:21 Bɩɩjáŋ bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Yeésu waawáázɩ kʊdɔndɩnáa ɖabata, ɩwáázɩ ɩráa ɖabata bɛ́nÿɛlɛ́ŋ nɛ́, na wenbá zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́, bɩka iyéle njɛma ɖabata ɩbáázɩ náa.
LUK 7:22 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ woobúsi Yaayá-dɛ́ɛ tɩndɩnáa sɩsɩ: «Ibó ifééri Yaayá wenbí mɩ́ɩ́ná na wenbí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ nɛ́: Njɛma wánnáa bɩka gaala‑gáálásɩ wánnʊŋɛ́, cɛnɩ́sɩ waawáa sɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ndamáa wánnɩɩ́, ɩsɩɖáa wénvém, bɩka bénveerím kadanbʊrʊ́sɩ Laabáárʊ Kífeńgi.
LUK 7:23 Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ weení ɩdɛbɛ́ɖɩ toovonúm waava ma nɛ́.»
LUK 7:24 Sáátɩ wenkí Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ wánŋmatɩ́ zamɔ́ɔ Yaayá-rɔ sɩsɩ: «Wé gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá. Ɖɩgɛrɛ́ fefelimá wónÿuúdi ɖɛ nɛ́? Aayɩ́.
LUK 7:25 Bɩlɛ́ nɛ́, wé gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ. Ɩrʊ́ izóóna tókowá kífeńdi nɛ́? Wenbá bónzuú tókowá kífeńdi bɩka bɔjɔɔ́ɔ bɩzaláa wɛ́ nɛ́ wɛ wúrowá-dɛ́ɛ kowuro-ɖɛ́ɛ́zɩ-daá gɛ.
LUK 7:26 Bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ mííbó ɩkɛ́bɛ́ɛŋ. Anɖébi? Ɩɩ́n, bɩlɛ́ gɛ ménveerím mɩ́ɩ. Hálɩ waagɩ́lɩ anɖébi.
LUK 7:27 Káma, Yaayá-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ sɩsɩ: “Méndiríi mɛ́dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ nyáázá-daá ɩnyɔ́ɔ́zɩ nya nɩ́bááwʊ.”
LUK 7:28 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩráa-daá, naárʊ tɔcɔ́ɔ waagɩ́lɩ Yaayá nɛ́. Ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, weení ɩgɛ́ɛ kúmuú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá nɛ́ waagɩ́lɩ yɩ.
LUK 7:29 Ɩráa rɩ́ŋa weewélesi Yaayá, bɩkpɛdɩ́na tikée mʊʊráa; ngɛ beeɖéézi Ɩsɔ́ɔ, bʊrɔɔzɩ́ gɛ beeyéle Yaayá ilíri wɛ lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m.
LUK 7:30 Amá, Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa weegízi wenbí Ɩsɔ́ɔ wánvʊnjaanáa wɛ nɛ́ bekízi Yaayá telíri wɛ lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m.»
LUK 7:31 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Weení gɛ mánbɩɩzɩ́ mɛgɛɛzɩná zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa. Weení gɛ baalɩ́ɩ.
LUK 7:32 Bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bíya bɔjɔɔ́ɔ wɔnɔɔ́ kʊ́bɔńga-daá bɔ́ndɔ́m baranáa sɩsɩ: “Ɖáávʊ́lʊ mɩ́ɩ foyísi, amá, mɩ́dabáa. Ɖéédée lííya yéńdi, mɩ́dɛ́mɛ́ɛ́dɩ iwíi,” nɛ́.
LUK 7:33 Káma, Yaayá wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ideɖi kíɖíím ngʊ́ ɩdɔnyɔ́ɔ sʊlʊ́m, ngɛ mɩ́ɩ́dɔ́ sɩsɩ ɩwɛná zííni.
LUK 7:34 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, wénɖíi wɔ́nnyɔɔ́. Ngɛ mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ ceení, ɖiirú na sʊlʊ́m nyɔɔrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ; tikée mʊʊráa na alaháácɩ́-dɩnáa gɛ ɩɖɔndɩnáa.”
LUK 7:35 Amá, wenbá barɩ́ŋa baava Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí toovonúm nɛ́, beeɖéézi sɩsɩ kɩzɩɩzɛ́ɛ.»
LUK 7:36 Wɩ́rɛ gɛ Faríizi ńnɩ́ naárʊ waayáa Yeésu sɩsɩ ɩ́kɔnɩ iɖi kíɖíím ɩdɛ́ɛ. Ngɛ Yeésu woobó ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ bɔjɔɔ́ɔ bénɖíi kíɖíím.
LUK 7:37 Alʊ́ wásangarɩ́ naárʊ wɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá. Alʊ́ ɩmʊ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu wɛ Faríizi ńnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána wénɖíi kíɖíím nɛ́, ngɛ waagázʊʊ ɩ́gana kpárábá kazɔ́ɔ ńgɩ nakɩ́rɩ tulaarɩ́ woozu kɩdaá nɛ́.
LUK 7:38 Wɛɛgɛɛ ná Yeésu wɔ́rɔ́ ɩlɛ́ ɩnʊvɔ́-jɔ́ wénwií bɩka ɩdɛ́ɛ nzʊlʊ́m wéndím Yeésu nʊvɔ́-rɔ. Ngɛ waavɩɩzɩná yɛ na ɩnyɔ́ɔ́zɩ, ɩkparásɩ yɛ, ngɛ waabɩ́rɩ tulaarɩ́ arɔɔzɩ́.
LUK 7:39 Faríizi ńnɩ́ weení waagáyáa Yeésu kíɖíím ɖíi nɛ́ waana bɩlɛ́ nɛ́, ɩwɛ wɔ́ndɔ́m ɩdaá sɩsɩ: «A toovonúm ɩrʊ́ ceení ɩ́fʊ́ngɛ́ɛ anɖébi, ɩraadɩlɩ́ weení alʊ́ ceení wéndekináa yɩ ɖɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ nɛ́; ɩraadɩlɩ́ sɩsɩ wásangarɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ.»
LUK 7:40 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, mɔ́wɛná natɩ́rɩ sɩ maŋmátɩ nya.» Ngɛ Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ: «Ŋmatɩ, kʊ́bɔnɩ́.»
LUK 7:41 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ɩráa nɔɔ́lɛ weeɖi ná kʊ́bɔnɩ́ naárʊ kɩmɛ́rɛ. Badaá kʊ́ɖʊḿ-dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ wɛ́ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá (500) tɩmɛ́rɛ liideé, bɩka sɩɩlɛ ńnɩ́ wɛ́ nɛɛ́saaláa (50) tɩmɛ́rɛ liideé.
LUK 7:42 Ńŋɩnáa badaá báa naárʊ tánbɩɩzɩ sɩ ɩfɛ́rɛ yɩ nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ wɛ barɩ́ŋa. Tɔ́ɔ, bɛlɛ́ɛ́nɩ́ badaá, weení wánbá kʊ ɩsɔ́ɔ́lɩ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ bɩkɩ́lɩ.»
LUK 7:43 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá nɛ́, weení ɩgɩmɛ́rɛ waabá ɖɩɖɔ́ɔ ngɛ bɛɛjɛ́ yɩ nɛ́ gɛ.» Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Nyóóbúsi kazɔ́ɔ.»
LUK 7:44 Ńna gɛ Yeésu waavaná alʊ́ ɩzá, ngɛ wɔɔdɔ́ Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ: «Yaa nyááná alʊ́ ceení ya; máagázʊʊ nyáɖaána-daá nɛ́, ńdáfá ma lɩ́m sɩsɩ mazám mɔ́nʊvɔ́. Amá, ɩlɛ́ waazám yɛ na ɩdɛ́ɛ nzʊlʊ́m bɩka ɩfɩɩzɩná yɛ na ɩnyɔ́ɔ́zɩ.
LUK 7:45 Ńdékpíríki ma, amá, ɖoo ɩlɛ́ waagázʊʊ nɛ́, mɔ́nʊvɔ́ gɛ ɩlɔɔ́na kparásɩ wónbusí ɖɔ́.
LUK 7:46 Ńdábɩ́rɩ mágʊjʊʊ́-rɔ núm, amá, ɩlɛ́ waabɩ́rɩ mɔ́nʊvɔ́-rɔ tulaarɩ́.
LUK 7:47 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ménveerím nya sɩsɩ ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá waabá bʊɖɔ́ɔ gɛ, bɛɛjɛ́ tɩ; biiyéle waawɩ́lɩ sɔɔlɩ́m bɩbá bʊɖɔ́ɔ. Amá, weení bɛɛjɛ́ yɩ cɩ́kɔ nɛ́, wánwɩlɩ́ɩ sɔɔlɩ́m cɩ́kɔ gɛ.»
LUK 7:48 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ alʊ́ sɩsɩ: «Mɛ́ɛ́jɛ́ nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
LUK 7:49 Wenbá bɔwɛ ńna bénɖíi kíɖíím bána yɩ nɛ́, bɔwɛ bɔ́ndɔ́m badaá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení gɛ weení gɛ hálɩ wɛ́njɛ́m alaháácɩ́wá ye.»
LUK 7:50 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ alʊ́ sɩsɩ: «Bo nɖɛ́ɛ bɩka njɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ-daá, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.»
LUK 8:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu wɛɛɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩwá na tɛɛbíízi-daá wánlám waázu bɩka wénveerím Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi. Ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ fóo yɩ,
LUK 8:2 bɩtasɩná aláa nɛbɛ́rɛ wenbá Yeésu wɔɔɖɔ́ɔ zííniwá bɔrɔ nɛ́, na wenbá waawáázɩ wɛ kʊdɔmɩ́nɩ nɛ́: bɛɛ Marɩyáma bánÿaá yɩ sɩsɩ Magɩdaláa alʊ́ Yeésu wɔɔɖɔ́ɔ zííniwá lʊbɛ ɩrɔ nɛ́;
LUK 8:3 Yuháána, Eróodi-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ Kúúza ɖɛɛlʊ́, na Suuzáána, na aláa ɖabata nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ. Aláa bɛḿ bɔ́ngbɔwʊ́ʊ wenbí bɔwɛná nɛ́ bánzɩnáa Yeésu na ɩwanbaaráa.
LUK 8:4 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woodúúzi; ɩráa waagálɩ́ɩ́ná tɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ-daá bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́, ngɛ waaŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ:
LUK 8:5 «Ɩrʊ́ naárʊ woobo ná ɩvɔɔ́-daá kúɖúúdi larɩ́ɩ. Wánlarɩ́ɩ nɛ́, ngɛ natɩ́rɩ waazála nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ, nɩ́baaɖɛɛráa ɩnʊ́ŋ tɩrɔ, ngɛ siḿsi wɔɔgɔ́nɩ siɖi tɩ.
LUK 8:6 Natɩ́rɩ waazála bɔ́-daá; tɩɩnyɔ nɛ́, ngɛ tɩɩwɩ́lɩ, káma, adɛ fɛ́yɩ́ kaanɩŋá.
LUK 8:7 Kúɖúúdi natɩ́rɩ waazála sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá, ngɛ tɩ́na sɔɔzɔ́ɔ́zɩ tiiyóózi tɩnyɔ, sɔɔzɔ́ɔ́zɩ ɩnyʊʊ́ tɩ.
LUK 8:8 Natɩ́rɩ waazála tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ndɩ-daá. Ngɛ tɩlɛ́ tɩɩɖʊ bíya, tikú báa wenkí-rɔ, bíya nɩɩ́nʊ́wá.» Ngɛ Yeésu waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, ɩ́nɩɩ.»
LUK 8:9 Ngɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖugutoluú gɛ sɩsɩ wé.»
LUK 8:10 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́tɩ́lɩ́ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásííríwá. Amá, baaganáa nɛ́, tɔmgɛɛza-daá gɛ bánwɩlɩnáa wɛ, na: “Bɛbɛɛ́na bɩka bádánnáa, bénwelesí bɩka bádánnɩɩ.”»
LUK 8:11 «Tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖugutoluú nɖɔ́: kúɖúúdi gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 8:12 Nɩ́bááwʊ‑nɩ́bááwʊ lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́ gɛ ɩráa wenbá baanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, ngɛ Sitáánɩ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, wɛɛgbɛzɩ́ tɔ́m tɩḿ bewenbé-daá na bʊcɔ bákafa toovonúm bɩka boyuú lɛ́ɛ́dɩ.
LUK 8:13 Bɔ́-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́ gɛ ɩráa wenbá baanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na bacáŋ bamʊ tɩ na wenbi‑niíni nɛ́. Amá, bedeyéle tɔ́m tɩḿ tɩnyɔ wóózi: bánváa toovonúm alɩwáátɩ nakɩ́rɩ gɛ, ngɛ a nɔwɛ́ya waadála kɩmɔɔná wɛ, na babɩ́sɩ bɔwɔ́rɔ́.
LUK 8:14 Sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́ gɛ ɩráa wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na beyéle lomaazɛ́ na ɖɔ́ɔ́lɛ na ɖúúlínya-dɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá ɩkɔ́nɩ bɩnyʊʊ́ tɩ bɩka bádánɖʊ́ʊ bíya bɛsɛ́ɛ nɛ́.
LUK 8:15 Tɛ́ɛ́dɩ kazɔ́ɔ ńdɩ-daá lénlé kúɖúúdi waazála nɛ́ gɛ ɩráa wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, ngɛ bánmʊ́ʊ tɩ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ bɩka bɔ́nɖɔkɩ́ tɩ bánjaarɩ́ badɩ hálɩ baɖʊ bíya nɛ́.»
LUK 8:16 Yeésu wɔɔdɔ́tɔḿ wɛ sɩsɩ: «Bɔ́dɔ́nzɔḿ fɩtɩ́la na bɔkpɔ́ɔ gbégídi bofu kɩrɔ yáá basɩ́ɩ kɩ gáɖó-dɛ. Amá, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ kɩ gɛ batɩ́nɩ ɩsɔ́ɔ́dáá na wenbá bángazʊʊ́ nɛ́ bana ɖɛnyɛm.
LUK 8:17 Káma, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩmʊ́sɛ́ɛ bɩ́dánlɩɩ bana bɩ nɛ́, cáńfáná ásíírí bádándɩlɩ́ kɩ nɛ́.
LUK 8:18 Iguná laakáarɩ na nŋɩ́nɩ́ mɩ́nnɩɩ́ nɛ́, káma, weení ɩwɛná nɛ́, bándasɩ́ yɩ. Amá, weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́, bɛ́nlɛɛ́ bɩkpɛdɩ́na cʊ́kɔyɔ́ɔ wenká wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩwɛná kɛ nɛ́.»
LUK 8:19 Yeésu ɩgɔɔ na igoobíya bɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́, amá, zamɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bádánbɩɩzɩ bobó hálɩ ɩjɔ́.
LUK 8:20 Ngɛ naárʊ veevééri yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ ngɔɔ na ngoobíya bɔwɛ asʊ bánjáádɩ sɩsɩ bana nya.»
LUK 8:21 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɔgɔɔ na mogoobíya gɛ wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bónvúu bánlám wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́.»
LUK 8:22 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu na ɩwanbaaráa baagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɖɩ́tɛsɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ.» Ngɛ bɛɛɖɛ́ɛ.
LUK 8:23 Babamáa kpɩ́ɩ́rʊʊ́ saá bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, Yeésu wooɖóo. Ngɛ fefelimá kʊ́bɔná naárɛ waajáŋ abáázɩ fɛtɩ́ na ɖóni lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-rɔɔzɩ́; lɩ́m waabáázɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá sʊʊ́ bínzúu hálɩ bɛ́nɖɛɛ́ sɩ́m nɔɔ́.
LUK 8:24 Ngɛ wanbaaráa woodúu Yeésu-jɔ́ beféézi yɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, Kʊ́bɔnɩ́, ɖánzɩ́m!» Yeésu weevé, ngɛ waagazɩ́ fefelimá na lɩmvolá. Ngɛ bɩrɩ́ŋa bɩɩzála bɩcɔ́ɔ ɖɛfɛɛ.
LUK 8:25 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Lé gɛ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛ.» Nɩdáárɛ waalá wɛ, bɩlá wɛ bítí hálɩ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ weení gɛ ceení bɩlɛ́ gɛ bɩkpɛdɩ́na fefelimá na lɩ́m wánlám wenbí wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́.»
LUK 8:26 Yeésu na ɩwanbaaráa boobó batála Geraseníi ńba-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-rɔ; laadɔ́ɔ kɛḿ na Galilée laadɔ́ɔ baazá fáána ɖamá gɛ.
LUK 8:27 Sáátɩ wenkí baalɩ́ɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá betí adɛ nɛ́, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩrʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩsɩ́ŋ yɩ. Ɩrʊ́ ɩmʊ́, zííniwá ɩbaná tɩ́njaarɩ́ yɩ. Bɩɩbá bɩlá wɛ́ náálɛ ídóndosuu kpɩná bɩka ɩ́dánzʊʊ ɖaána nɛkɛ́rɛ-daá nɛ́, bɔɔláánɩ-daá gɛ ɩwɛ.
LUK 8:28 Waana Yeésu nɛ́, ngɛ waamá kebiká, ɩcɛ́ ɩsála ɩlɛ́ ɩnʊvɔ́-dɛ wóngoó wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «We gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma, Yeésu Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ Biyaalʊ́. Máávɩ́nɩ nya, nkanáázɩ ma.»
LUK 8:29 Káma, Yeésu waaŋmatɩná zííni ɩsɩ́ɩ́zɩ kɩ sɩsɩ kɩ́lɩɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩrɔ. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, zííni kɩḿ kɩɩbá kɩlɔɔná ɩrʊ́ ɩmʊ́ caarɩ́ gɛ. Na babɩ́ɩ́zɩ basɩ́ɩ yɩ ɖɩdáarɛ kʊ́ɖʊńɖɛ nɛ́, bɔ́nvɔkɩ́ yɩ na agbarangbára na nyɩɩrɩ́tɩ gɛ. Amá, waalaaná bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa cɛ́m, bɩka zííni wónbonáa yɩ faɖáma-daá lénlé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́.
LUK 8:30 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Sɩsɩ wé gɛ bánÿaá nya.» Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Tuutúúma». Káma, zííniwá ɖabata fóo na kʊ yɩ.
LUK 8:31 Bɩka tɩ́nvɩnɩ́ Yeésu sɩsɩ íkeyéle tɩḿ tɩsʊ́ʊ azáába-daá.
LUK 8:32 Ngʊ́ lénlé bɔwɛ nɛ́, bʊ́ʊ cʊ́ʊ́na wɛ. Bɩka afawá tuutúúma natɩ́rɩ wɛ bʊ́ʊ-rɔ tínɖíi. Ngɛ zííniwá waavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íyéle tɩḿ tibó tɩsʊ́ʊ afawá tɩḿ. Ngɛ ɩlɛ́ waava tɩ nɩ́bááwʊ.
LUK 8:33 Ńna gɛ zííniwá waalɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩrɔ tibó tɩsʊ́ʊ afawá, ngɛ afawá fuúre rɩ́ŋa waagálɩɩ bʊ́ʊ-rɔ tise tɩsála lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-daá, lɩ́m iɖi tɩ tɩsɩ́.
LUK 8:34 Tɩdɛ́ɛ ketiráa waana wenbí bɩɩlá nɛ́, ngɛ beeze bobó bekéveeri tɛ́ɛ́dɩ-daá na fásɩ-daá.
LUK 8:35 Ngɛ ɩráa wɔɔgɔ́nɩ sɩ bɛbɛ́ɛ́ŋ wenbí bɩɩlá nɛ́. Baadála Yeésu-jɔ́ nɛ́, baana ɩrʊ́ weení zííniwá waalɩ́ɩ ɩrɔ nɛ́ ɩjɔɔ́ɔ Yeésu nʊvɔ́-jɔ́ izóóna kpɩná bɩka ɩ́na ɩdɩ. Ńna gɛ bɩɩbá bɩlá wɛ nɩdáárɛ.
LUK 8:36 Wenbá baana wenbí bɩɩlá nɛ́, baadɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá hálɩ zííniwá-dʊ́ʊ iyuú alaafɩ́ya nɛ́ befééri baaganáa.
LUK 8:37 Ńna gɛ Geraseníi laadɔ́ɔ-daá ɩráa rɩ́ŋa wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ ɩ́lɩɩ bɛḿ balaadɔ́ɔ-daá ɩɖɛ́ɛ bolíni; wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waabá ɖɩkpa wɛ. Ngɛ Yeésu waagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá sɩ ɩbɩ́sɩ.
LUK 8:38 Ɩrʊ́ weení zííniwá waalɩ́ɩ ɩrɔ nɛ́ waavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íyele ɩmʊ́ ifu yɩ. Amá, Yeésu weegízi ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ:
LUK 8:39 «Bɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ bɩka ndɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waalá nya nɛ́ nvééri.» Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ wɛɛɖɛ́ɛ ɩbáázɩ ɩráa feerím tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá wenbí bɩrɩ́ŋa Yeésu waalá yɩ nɛ́.
LUK 8:40 Yeésu waadála lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ nɛ́, zamɔ́ɔ kɩvʊnwɛ ńna kɩɖamáa yɩ nɛ́, kɩɩmʊ yɩ.
LUK 8:41 Ńna gɛ ɩrʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Yááhíru. Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Ngɛ wɛɛjɛ́ ɩsála Yeésu nʊvɔ́-dɛ wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ ɩ́kɔnɩ ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá.
LUK 8:42 Káma, ɩwɛná bú aléeré, iriké kóŋ́ gɛ bɩɩva yɩ. Bú ɩmʊ́ ɩwɛná bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ gɛ, ngɛ ɩbá wánnyaadɩ́ wánlʊwɔ́ɔ na sɩ́m. Sáátɩ wenkí Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ wɛ́nɖɛɛ́ ńna nɛ́, zamɔ́ɔ fóo yɩ kɩbá kɩ́nyʊʊ́ yɩ cé na cé.
LUK 8:43 Alʊ́ naárʊ wɛ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá ńna. Alʊ́ ɩmʊ́, azimá wéndináa yɩ bʊwɛná bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́lɛ nbɩlɛ́. Weeɖi wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́ lákʊ́tawá-jɔ́, amá, báa naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ɩwáázɩ yɩ.
LUK 8:44 Wɔɔgɔ́nɩ ɩcʊʊná Yeésu na bʊwɔ́rɔ́ itekiná ɩdɛ́ɛ tóko-dɛ́ɛ njʊ́ʊ́rɛ. Ngɛ azimá bíndináa yɩ nɛ́, bɩɩjáŋ bɩsɩ́ŋ.
LUK 8:45 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Weení weedekiná na ma.» Tɔ́ɔ, ńŋɩnáa barɩ́ŋa bɔwɛ bɔ́njɔɔlɩ́ nɛ́, ngɛ Pétro sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, zamɔ́ɔ woozuná na nya ngɛ kɩ́nnyʊʊ́ nya cé na cé.»
LUK 8:46 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, mányɩ bɩlɛ́, amá, naárʊ waabá itekiná ma. Káma mááná sɩsɩ ɖóni nabɩ́rɩ waalɩ́ɩ mɔ́rɔ́.»
LUK 8:47 Alʊ́ wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ baadɩlɩ́ wenbí waalá nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ selíi ɩkɔ́nɩ ɩcɛ́ ɩsála Yeésu nʊvɔ́-dɛ; ngɛ waadɩ́ wenbí biiyéle gɛ weedekiná yɩ nɛ́ ifééri yɩ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩzá-daá, na nŋɩ́nɩ́ waajáŋ ɩwáa nɛ́.
LUK 8:48 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɛwɛɛlɛ́ɛ, bo nɖɛɛ ná alaafɩ́ya, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.»
LUK 8:49 Ɩwɛ ɩbamáa ŋmatɩrɛ gɛ naárʊ waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána ɩtála sɩsɩ: «Nwɛɛlɛ́ɛ waazɩ́, nkacáárɩ kʊ́bɔnɩ́ ɖʊɖɔ.»
LUK 8:50 Amá, Yeésu waanɩ́ɩ wentí baaŋmátɩ nɛ́, ngɛ weevééri Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «Nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, fa toovonúm ɖé, wánwaá.»
LUK 8:51 Waadála ɖaána nɛ́, ideyéle naárʊ ɩsʊ́ʊ ɩtasɩná yɩ, asée Pétro, na Yʊháánɩ, na Yaakúbu, na bú ɩgɔɔ na ɩjaa beriké.
LUK 8:52 Wenbá barɩ́ŋa bavʊnwɛ ńna nɛ́, bɔwɛ bénwií bɛ́nmɛɛdɩ́ ɩsɩɖʊ́-rɔɔzɩ́. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Íkewíi, ɩdasɩ́, wónɖóm gɛ.»
LUK 8:53 Ngɛ bɛlɛ́ bɔwɛ bánmʊŋ́ yɩ, káma, banyɩ sɩsɩ bú waazɩ́.
LUK 8:54 Ńna gɛ Yeésu wɔɔɖɔ́kɩ aléeréyɔ́ɔ nʊ́ʊ́nɩ, ngɛ waaŋmatɩná yɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Búyɔ́ɔ, kʊrʊ́ nzɩ́ŋ.»
LUK 8:55 Ngɛ bú weezuú waagábɩsɩ ɩcáŋ ɩkʊrʊ́ ńna‑ńna. Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ báfá yɩ kíɖíím iɖi.
LUK 8:56 Bɩɩbá bɩlá ɩjaanáa bítí, amá, Yeésu waabásɩ wɛ sɩsɩ békefééri naárʊ wenbí bɩɩlá nɛ́.
LUK 9:1 Yeésu woodúúzi ɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ, ngɛ waava wɛ ɖóni na yíko zííniwá rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́ bɩka ɩfa wɛ yíko ɖʊdɔ sɩsɩ báwaazɩ kʊdɔmɩ́nɩ.
LUK 9:2 Ngɛ weedíri wɛ sɩsɩ bóbo befééri Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi, bɩka bawáázɩ kʊdɔndɩnáa.
LUK 9:3 Wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A mɩ́nɖɛɛ́ ɩ́kɔkpɔ́ɔ nabʊ́rʊ, ɩ́kɔkpɔ́ɔ ɖɛ́nɩ, cáńfáná furuú, yáá kíɖíím, yáá liideé, ngʊ́ ɩ́kɔkpɔ́ɔ tókowá natɩ́ntɩ́lɛ.
LUK 9:4 A mɩ́ɩ́dála gɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ ɖaána wenká-daá nɛ́, ɩjɔ́ɔ ńna hálɩ ɩkɔ́nɩ ɩlɩ́ɩ fáráńdɩ́ kɩḿ.
LUK 9:5 A mɩ́ɩ́dála lénlé gɛ beegízi badamʊ mɩ́ɩ nɛ́, ɩlɩ́ɩ ńna bɩka ikpíízi mɩ́nʊvɔ́-dɛ́ɛ buuruú ɩtalɩná wɛ: seríya kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ badala ná kazɔ́ɔ nɛ́ nbɩlɛ́.»
LUK 9:6 Tɩndɩnáa waalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ, ngɛ boobó bánzʊʊ́ bánlɩɩ́ tɛɛbíízi-daá bénveerím Laabáárʊ Kífeńgi bɩka bánwaazɩ́ kʊdɔndɩnáa báa lénlé.
LUK 9:7 Eróodi weení wénɖíi kowúrɔ́ɔ Galilée laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nlám nɛ́. Ngɛ waasɩ wentí sɩ ɩtɔ́ nɛ́. Káma, nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ Yaayá weeve ná ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
LUK 9:8 Baaganáa sɩsɩ Elíya waaɖʊ ná ɩlɩ́ɩ. Nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ caanawʊ́ anɖébiwá-daá naárʊ weeve ná ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
LUK 9:9 Amá, Eróodi sɩsɩ: «Ngʊ́ mɔ́ɔ́ mééyéle bɛcɛ́ Yaayá kʊjʊʊ́; bɩlɛ́ nɛ́, ɩrʊ́ weení gɛ ceení gɛ mánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ tɩna tɩrɩ́ŋa ɩrɔ bɩlɛ́.» Biiyéle waazʊ́ʊ cáádɩ sɩsɩ ɩna yɩ.
LUK 9:10 Tɩndɩnáa waagábɩsɩ nɛ́, ngɛ baadɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa baagála nɛ́ befééri Yeésu. Ngɛ wooboná wɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Bɛtɩsayɩdáa nɛ́ tɩváráńdɩ́ ɩ́na wɛ balaná ɩráa bolíni.
LUK 9:11 Ɩráa wooyuú batɩlɩ́ nɛ́, ngɛ baadɩ́nɩ bɔwɔ́rɔ́. Yeésu waamʊ wɛ, ngɛ waaŋmatɩná wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, bɩka ɩwáázɩ wenbá bɔwɛná kʊdɔmɩ́nɩ nɛ́.
LUK 9:12 Kɩɩbáázɩ ɖaanɩ́ nɛ́, ngɛ tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ woodúu Yeésu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Feeri zamɔ́ɔ kɩɖɛ́ɛ tɛɛbíízi na fásɩ sɩwɛ fáráńdɩ́wá tɩḿ tɩdaá nɛ́ kiyuú ɖaaɖooɖɛ́ na wenbí sɩ kiɖi nɛ́, káma, faɖáma-daá lénlé ɩráa fɛ́yɩ́ nɛ́ gɛ ɖɔ́wɛ cé.»
LUK 9:13 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɩtɩŋa ɩva wɛ kíɖíím beɖi.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́ natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ gɛ ɖɔ́jɔ́ cé. Yáá nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖibó ɖɩkámʊ́ kíɖíím ɖɩkɔná zamɔ́ɔ kɩna kɩrɩ́ŋa.»
LUK 9:14 Ngʊ́ abaaláa nyazɩ mííli nɔɔ́nʊ́wá (5.000) bɩlɛ́ wɛná ńna. Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iyéle wɛ bɔcɔ́ɔ fuwé-fuwé, fuúre báa wenɖé-daá, ɩráa nyazɩ nɛɛ́saaláa bɩlɛ́.»
LUK 9:15 Wanbaaráa waanɩ́ɩ Yeésu nɔɔ́ beyéle ɩráa rɩ́ŋa ɩcɔ́ɔ.
LUK 9:16 Ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá tɩḿ na tiiná náálɛ amʊ́, ɩkpáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá ɩsá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ. Ngɛ wɛɛbɛlɩ́ tɩ icéle ɩwanbaaráa batára zamɔ́ɔ.
LUK 9:17 Barɩ́ŋa bɔɔdɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ. Ngɛ baaɖʊ fɔɔlásɩ bɔɔdɔ́ɔ bɩka nɛ́ bisu ɖɔkɩ́nɩ fuú na natɩ́lɛ.
LUK 9:18 Wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu waalɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ wángazʊlʊ́ʊ, bɩka ɩwanbaaráa wɛ ɩjɔ́. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ɩráa-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá nɛ́, weení gɛ mɛ́gɛ́ɛ.»
LUK 9:19 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ gɛ anɖébi Yaayá, nɛbɛ́rɛ sɩsɩ anɖébi Elíya, nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ caanawʊ́ anɖébiwá-daá naárʊ weeve ná ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa lɔwʊtáá.»
LUK 9:20 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ ní, weení gɛ mɛ́gɛ́ɛ.» Ngɛ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́ Ɩsɔ́ɔ weegédíri yɩ nɛ́.»
LUK 9:21 Ngɛ Yeésu waabá ɩbásɩ wɛ sɩsɩ békefééri tɩ báa naárʊ.
LUK 9:22 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩna wahála ɖabata; tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa wéngizíi yɩ; bángʊ́ʊ yɩ, na toozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa lɔwʊtáá.»
LUK 9:23 Ngɛ weevééri barɩ́ŋa sɩsɩ: «A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ifu ma, íkizi ɩdɩ bɩka ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ báa wɩ́rɛ wenɖé ikóvú ma.
LUK 9:24 Káma, weení wánjáádɩ sɩsɩ ɩlɛ́ɛ iweezuú nɛ́ wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ, amá, weení wɛ́nbɛɖɩ́ iweezuú mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, wóngoyuú kɩ.
LUK 9:25 Ɩrʊ́ iɖi ɖúúlínya rɩ́ŋa, amá, ɩbɛ́ɖɩ iweezuú yáá inúúdi ɩdɩ nɛ́, we gɛ bɩvɔ́ɔ́zɩrɛ.
LUK 9:26 Káma, weení ɩrɩ́ŋa mɔ́dɔ́m sɩ ɩlá yɩ fɛɛrɛ́, yáá mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ sɩ ɩlaná yɩ fɛɛrɛ́ nɛ́, ɩdɔ́m wánlám Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɖʊɖɔ fɛɛrɛ́ sáátɩ wenkí sɩ ɩkɔ́nɩ ɩdɛ́ɛ ásícé kɩgɛ́ɛ Ɩjaa na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńba-dɛ́ɛ ńgɩ ɖʊɖɔ nɛ́-daá nɛ́.
LUK 9:27 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ nɛbɛ́rɛ wɛ cé, bádánzɩḿ naanɩ́ bana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.»
LUK 9:28 Bɩɩlá nyazɩ wɛ́ lutoozo Yeésu waaŋmátɩ tɔ́mwá tɩḿ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Pétro, na Yʊháánɩ, na Yaakúbu ɩ́na wɛ bakpa bʊ́ʊ-daá sɩ ɩkɛ́zɛɛ Ɩsɔ́ɔ.
LUK 9:29 Ɩwɛ ɩbamáa sʊlʊ́ńdɩ nɛ́, ngɛ waazá-daá wɛɛgɛ́ɛ bɩka idóko izóóna nɛ́ ɩbá kɩfʊ́lʊ párɩ́‑párɩ́.
LUK 9:30 Ńna‑ńna gɛ ɩráa nɔɔ́lɛ waaɖʊ balɩ́ɩ bána yɩ bánŋmatɩ́; ɩráa bɛḿ nɛ́, Múúsá na Elíya gɛ bɩgɛ́ɛ.
LUK 9:31 Baaɖʊ balɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé-daá bána yɩ bánŋmatɩ́ nŋɩ́nɩ́ sɩ ɩsɩ́ ɩkʊ́ʊ́rɩ ɩdɩmɛ́rɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 9:32 Pétro na igoobíya wɛ bónɖóm páá, amá, beevé nɛ́, ngɛ baana Yeésu-dɛ́ɛ ásícé na ɩráa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ́, bɔwɛ bazɩ́ŋɛ́ɛ bána yɩ.
LUK 9:33 Sáátɩ wenkí ɩráa bɛḿ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖɛ́dɛ́ɛ cénjé cɔwʊ́ʊ wánlám kazɔ́ɔ; ɖɩ́la kɛ́rɛ́ɛ́zɩ nasúdoozo: nyɔ́ɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Múúsá kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, Elíya kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.» Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, waatanzɩ wentí wánŋmatɩ́ nɛ́.
LUK 9:34 Ɩwɛ ɩbamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ gɛ ŋmɩnʊʊ́ nakɩ́rɩ waaɖʊ kɩlɩ́ɩ kɩbála kifu bɔrɔ. Sáátɩ wenkí baazʊ́ʊ kɩdaá nɛ́, nɩdáárɛ waabá ɖɩkpa wɛ.
LUK 9:35 Ngɛ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɖoo ŋmɩnʊʊ́-daá sɩsɩ: «Ceení gɛ Mebiyaalʊ́ weení máálɩ́zɩ́ yɩ nɛ́, ɩnɩɩná yɩ.»
LUK 9:36 Baajáŋ banɩ́ɩ lowú kɩḿ bɩtɛ́ nɛ́, Yeésu riké wɛná ńna. Wanbaaráa woozuná tɩ badɩ, ngɛ wɛ́ amʊ́ adaá, bedefééri báa naárʊ wenbí baaná nɛ́.
LUK 9:37 Kiivé nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩwanbaaráa toozóóní baagálɩɩ bʊ́ʊ-rɔ bekédi. Ngɛ zamɔ́ɔ tuutúúma wɔɔgɔ́nɩ sɩ kɩsɩ́ŋ yɩ.
LUK 9:38 Zamɔ́ɔ-daá ńna gɛ ɩrʊ́ naárʊ woogóo bɩcáárɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ máávɩ́nɩ nya, nɩɩ mebiyaalʊ́ kʊnyɔḿ, iriké kóŋ́ gɛ mɔ́wɛná.
LUK 9:39 Zííni nakɩ́rɩ wándárájáárɩ́ yɩ gɛ; a kɩɩjáŋ gɛ kɩɩgʊrʊ́na yɩ, na ɩbáázɩ ɖugoogoore, bɩka kɩbá kínjuúdi yɩ ɖóni‑ɖóni, na bú nɔɔ́ ɩbáázɩ kʊbʊʊdʊ́ʊ lɩɩ́. Kɩ́nnaazɩ́ yɩ gɛ, kɩbá kɩfʊ́ʊ́zɩ ɩdɔnʊʊ́, ngɛ kɩ́ngʊrʊ́ʊ sɩ kɩlɩ́ɩ nɛ́, káálɛ na káálɛ gɛ.
LUK 9:40 Máávɩ́nɩ nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ bɔ́ɖɔɔ zííni kɩḿ, amá, badabɩ́ɩ́zɩ.»
LUK 9:41 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa badaavé bɩka badafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ bana ɖɔ́! Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ mógúti mɔjɔ́ɔ mɩ́jɔ́. Wɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ mógúti mɔɖɔ́kɩ mɩ́ɩ.» Ngɛ wɔɔdɔ́ bú ɩjaa sɩsɩ: «Kɔná nbiyaalʊ́ cé.»
LUK 9:42 Bú wɛɛgbɛdɩ́ ɩgɛgɛrɛŋɛ ɖɔ́ gɛ zííni wɔɔjɔlɩ́ yɩ kɩyɔ́ɔ adɛ, kɩbá kicuúdi yɩ ɖóni-ɖóni. Amá, Yeésu waagazɩ́ zííni, ngɛ waawáázɩ bú, ɩkpɔ́ɔ yɩ icéle ɩjaa.
LUK 9:43 Baana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖóni bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá barɩ́ŋa mááɖé. Ńŋɩnáa báa weení wɛ wánlám wenbí bɩrɩ́ŋa Yeésu waalá nɛ́-dɛ́ɛ bítí nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ:
LUK 9:44 «Bɩɩga mɩ́ɩ nɛ́, iwélesi ɩnɩ́ɩ wentí sɩ mevééri mɩ́ɩ nɛ́ kazɔ́ɔ: Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle ɩráa.»
LUK 9:45 Amá, wanbaaráa tanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ tugutoluú; bɩdafa wɛ babɩ́ɩ́zɩ banɩ́ɩ tugutoluú na bákatɩlɩ́ wenbí tɩ́nwɩlɩ́ɩ nɛ́. Ngɛ bɩjɔɔ́ɔ wɛ nɩdáárɛ sɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ nɛ́.
LUK 9:46 Wanbaaráa wɛ bánŋmatɩnáa ɖamá na batɩlɩ́ badaá weení ɩgɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́.
LUK 9:47 Yeésu waadɩlɩ́ wentí bánmaazɩ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgɔná búyɔ́ɔ ɩsɩ́ɩ ɩjɔ́.
LUK 9:48 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Weení waamʊ bú ceení ɩgɔ́ńdɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, mádɩtɩŋa gɛ waamʊ; ngɛ weení waamʊ ma nɛ́, waamʊ bɩkpɛdɩ́na weení weegédíri ma nɛ́. Káma, weení ɩgɛ́ɛ bú mɩ́rɩ́ŋa mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, ɩlɛ́ gɛ kʊ́bɔnɩ́.»
LUK 9:49 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yʊháánɩ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖááná naárʊ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá na nyáyɩ́ɖɛ-daá, ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɖikiziná yɩ, káma, ɩraavóo nya ɩ́na ɖáa.»
LUK 9:50 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Íkekiziná yɩ, káma, weení ɩraayɛ́ɛ́na mɩ́ɩ nɛ́, fóo mɩ́ɩ gɛ.»
LUK 9:51 Ńŋɩnáa alɩwáátɩ wenkí Yeésu sɩ ɩlɩ́ɩ ɖúúlínya kɩna kɩdaá nɛ́ kɩɩjʊ́ʊ nɛ́, waamá wenbiré ɩkpɔ́ɔ Yerusalɛ́ɛm nɩ́bááwʊ.
LUK 9:52 Ngɛ weedíri tɩndɩnáa bɛtɛ yɩ nɩ́bááwʊ. Bɛlɛ́ bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ nɛ́, ngɛ boobó basʊ́ʊ Samarɩ́ya ńba-dɛ́ɛ tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá sɩsɩ bakpɩ́ɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ kɔnɖɛ́.
LUK 9:53 Amá, tɛɛbiiyá-daá ńba weegízi badamʊ yɩ, káma, Yerusalɛ́ɛm gɛ ɩbamáa ɖɛɛ́ nɛ́-rɔɔzɩ́.
LUK 9:54 Wanbaaráa Yaakúbu na Yʊháánɩ baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖɩfa nɔɔ́ nimíni ɩkálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩkɔ́nɩ ɩnyɔ́ɔ wɛ?»
LUK 9:55 Amá, Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩfaná wɛ́ ɩzá ɩbá ikiziná wɛ. [Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ kezeŋa wenká kéngetí mɩ́ɩ nɛ́,
LUK 9:56 káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ tɔkɔ́nɩ sɩsɩ ɩkʊ ɩráa, amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlɛ́ɛ wɛ.»] Ngɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá.
LUK 9:57 Bɔwɛ nɩ́bááwʊ gɛ ɩrʊ́ naárʊ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Báa lé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́, móvóo nya gɛ.»
LUK 9:58 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Sɔ́ɔ́lɛ́ɛ́rásɩ wɛná bɔ́ɔ́nɩ, bɩka siḿsi wɛná ɖɛ́ńɖɛ́lá. Amá, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ fɛ́yɩ́na lénlé sɩ ɩfɩ́nɩ ɩfɛ́ɛ́zɩ nɛ́.»
LUK 9:59 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ naárʊ sɩsɩ: «Kovu ma.» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, fa ma nɩ́bááwʊ mobó megébi majaa naanɩ́.»
LUK 9:60 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yele ɩsɩɖáa ibí bɛdɛ́ɛ ɩsɩɖáa, bɩɩga nyɔ́ɔ́ nɛ́, bo nvééri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.»
LUK 9:61 Ɩrʊ́ naárʊ ɖʊɖɔ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ mónvúu nya, amá, yele mobó mɛgɛ́zɛɛ mɛ́dɛ́ɛ ńba biléceré naanɩ́.»
LUK 9:62 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Weení waabáázɩ farɩ́m ngɛ weeyéle wɛ́nbɛɛŋ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ tánbɩɩzɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ.»
LUK 10:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ wanbaaráa niídoozo na saaláa na nɔɔ́lɛ nɛbɛ́rɛ, ngɛ weedíri wɛ nɔwɔ́nwɔ́lɛ bɛtɛ yɩ nɩ́bááwʊ tɛ́ɛ́dɩwá rɩ́ŋa na tɛɛbíízi wensí sɩrɩ́ŋa sɩdaá ɩdɩtɩŋa sɩ ɩfʊ́nɖɛ́ɛ nɛ́.
LUK 10:2 Weevééri wɛ sɩsɩ: «Kíɖíídi sɩ bakʊ́ fɔɔ́-daá nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ, amá, kʊmɖáa tɔɖɔ́ɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩzʊ́lʊ fɔɔ́-dʊ́ʊ ɩtásɩ ikédiri kʊmɖáa bʊɖɔ́ɔ bɔkɔ́nɩ bakʊ́.
LUK 10:3 Ibó ɩɖɛ́ɛ, méndiríi mɩ́ɩ gɛ nyazɩ fée‑bíízi káwʊ‑káwʊwá lɔwʊtáá.
LUK 10:4 Ɩ́kɔkpɔ́ɔ liideé, ɩ́kɔkpɔ́ɔ furuú, cáńfáná takaḿwá; ɩ́kasɩ́ŋ nɩ́bááwʊ-daá ɩsɛ́ɛ naárʊ.
LUK 10:5 Ɖaána báa wenká-daá gɛ sɩ ɩsʊ́ʊ, ɩdɔ́ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná ɖɔɔ́ kana.”
LUK 10:6 A bɩlɛ́ gɛ fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ ńna, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ wɔ́njɔɔnáa yɩ; a ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, mɩ́dɛ́ɛ kooríti wángabɩsɩ́ mɩ́ɩ.
LUK 10:7 Ɩjɔ́ɔ ɖaána kɛḿ kadaá, iɖi ɩnyɔ́ɔ wenbí sɩ bafa mɩ́ɩ nɛ́, káma, tɩmɛlanɖʊ́ mɔɔ́na bɛfɛ́rɛ yɩ. Ɩ́kasʊ́ʊ mɩ́nlɩɩ́ ɖɛ́ɛ́zɩ-daá.
LUK 10:8 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá gɛ baamʊ mɩ́ɩ, iɖi wenbí sɩ bafa mɩ́ɩ nɛ́.
LUK 10:9 Ɩwáázɩ kʊdɔndɩnáa bɔwɛ ńna nɛ́, bɩka ifééri tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ ɩráa sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ.”
LUK 10:10 Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá gɛ beegízi badamʊ mɩ́ɩ, ɩlɩ́ɩ nɩ́báánɩ-daá ɩtɔ́ sɩsɩ:
LUK 10:11 “Bɩkpɛdɩ́na mɩ́dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ buuruú biivuná ɖɔ́nʊvɔ́ nɛ́, ɖéégbíízi ɖɩtalɩná mɩ́ɩ; amá, na bɩrɩ́ŋa, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊʊná mɩ́ɩ.”
LUK 10:12 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́, Sodɔ́ɔmɩ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ.»
LUK 10:13 «Nbusú ɖamáa na kʊ nya Korazíini tɛ́ɛ́dɩ! Nbusú ɖamáa na kʊ nya Bɛtɩsayɩdáa tɛ́ɛ́dɩ! Káma, maamááciwá tɩɩlá mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, a baraalá tɩ Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩwá-daá, tɩlɛ́ tɩraavʊ́ńjɔ́wʊ́ lííya tusúu kpetekíni tókowá, tifuná tɩdɩ tɔɔlɩmá bɩwɩ́lɩ sɩsɩ tɩɩlá túúbá tɩkɛ́ɛ lakásɩ.
LUK 10:14 Bʊrɔ gɛ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́, Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánlám sóńcí na mɩ́ɩ.
LUK 10:15 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ, nyánmaazɩ́ sɩsɩ nyángbáa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ yáá wé. Aayɩ́, béndisí nya hálɩ ɩsɩɖáa-daá.»
LUK 10:16 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Weení weewélesi mɩ́ɩ nɛ́, weewélesi ma; weení weegízi mɩ́ɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ weegízi ma; ngɛ weení weegízi ma nɛ́, weegízi weení weegédíri ma nɛ́.»
LUK 10:17 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wanbaaráa niídoozo na saaláa na nɔɔ́lɛ beedíri wɛ nɛ́ boobó bakábɩsɩ bɩka bɩjɔɔ́ɔ wɛ niíni páá bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, na nyɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, zííniwá tɩtɩŋa wánlám wenbí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ tɩ nɛ́.»
LUK 10:18 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɛ́nbɛɛŋ́ nɛ́, mááná Sitáánɩ waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩsála nyazɩ bɩɩnyaláázɩ bɩlɛ́.
LUK 10:19 Iwélesi ma: máává mɩ́ɩ yíko sɩsɩ ɩ́nʊŋ ɖomáa na cáálɩ́sɩ, mava mɩ́ɩ yíko ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩ́nám báɖaa-dɛ́ɛ yíko rɩ́ŋa, bɩka nabʊ́rʊ tánlaḿ mɩ́ɩ.
LUK 10:20 Amá, na bɩrɩ́ŋa, bɩ́kalá mɩ́ɩ niíni ɩfáárɩ sɩsɩ zííniwá wánlám wenbí mɩ́nbɔɔzɩ́ tɩ nɛ́-rɔɔzɩ́, amá, bɩ́la mɩ́ɩ niíni sɩsɩ baaŋmáa mɩ́yɩ́rá ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ.»
LUK 10:21 Ńna‑ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weeyéle bɩbá bɩlá Yeésu niíni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Majaa, Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá lanɖʊ́, mánzám nya ńŋɩnáa nyáámʊ́sɩ áséńsí-dɩnáa na tɩlɩ́ɖa wentí nɛ́, nyééyéle bíya kúmuúsi ɩtɩlɩ́ tɩ nɛ́-rɔɔzɩ́. Ɩɩ́n Majaa, bɩlɛ́ gɛ nyáábá nzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bɩ́la.
LUK 10:22 Majaa weejéle ma bɩrɩ́ŋa. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Biyaalʊ́ʊ, asée Caáwʊ, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩnyɩ Caáwʊ asée Biyaalʊ́ʊ na wenbá ɖʊɖɔ Biyaalʊ́ʊ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ batɩlɩ́ yɩ nɛ́.»
LUK 10:23 Ngɛ Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩfaná wanbaaráa riké ɩzá ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ ɩráa wenbá bánnáa wenbí mɩ́nnáa ɖɔ́ nɛ́.
LUK 10:24 Káma, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ anɖébiwá ɖabata na wúrowá ɖabata wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bana wenbí mɩ́bɛɛ́na nɛ́, amá, badana; bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ banɩ́ɩ wentí mɩ́nnɩɩ́ nɛ́, amá, badanɩ́ɩ.»
LUK 10:25 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ sɩ ɩyɩ́ Yeésu kɔdɔká nɛ́, waagʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, wé gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mála na moyuú ceré.»
LUK 10:26 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩsɩ wé gɛ baaŋmáa ɖɛ́dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá. Nyángalɩ́ɩ nɛ́, wentí gɛ nyánnɩɩ́.»
LUK 10:27 Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Nyɔ́nzɔɔlɩ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na nyéwenbiré rɩ́ŋa, na nyégezeŋa rɩ́ŋa, na nyóɖóni rɩ́ŋa, na nyólomaazɛ́ rɩ́ŋa.» Bɩka ɖʊɖɔ «nzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
LUK 10:28 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyóóbúsi kazɔ́ɔ, la bɩlɛ́ na nÿuú ceré.»
LUK 10:29 Amá, Mará wɩlɩɖʊ́ sɔɔlɛ́ɛ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ bɔɔzɩ́ sɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, weení gɛ mɔ́rɔwʊ́.»
LUK 10:30 Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ waalɩɩ ná Yerusalɛ́ɛm wéndím Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ɩwɛ wɛ́nɖɛɛ́ gɛ ŋmɩɩláa waalɩ́ɩ bɛbɛlɩ́ yɩ nɩ́bááwʊ, bɛlɛ́ɛ ɩgbɩná rɩ́ŋa, bɩka bába bamá yɩ hálɩ wánlʊwɔ́ɔ na sɩ́m, bokuná yɩ bɔlɔ bɛɖɛ́ɛ beyéle yɩ.
LUK 10:31 Bɩɩdásɩyɔ́ɔ nɛ́, bɩɩzaaná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ naárʊ waalɩ́ɩ wɛ́ngɛɖɛɛnáa nɩ́bááwʊ kɩḿ. Waana ɩrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ nɩ́bááwʊ ikééri ɩɖɛ́ɛ.
LUK 10:32 Léévi-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩrʊ́ naárʊ ɖʊɖɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ńna; waana ɩrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, ngɛ wɛɛjɛ́ nɩ́bááwʊ ikééri ɩɖɛ́ɛ.
LUK 10:33 Amá, Samarɩ́ya tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ́nɖɛɛ́ nɩ́bááwʊ nɛ́, wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩɖɩdáarɛ; waana yɩ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ kʊnyɔḿ.
LUK 10:34 Ńna gɛ woogóduu ɩjɔ́, ɩbɩ́rɩ núm na sʊlʊ́m ɩdɛ́ɛ fééziwá-daá, ngɛ wɔɔvɔ́kɩ sɩ. Bɩɩdɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩtɩ́nɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ kpangbɔ́ɔ wenká ɩgɔjɔɔ́na kɛ nɛ́ kɔrɔ ɩɖɛɛná yɩ ɩgɔma ɖaána nɛkɛ́rɛ-daá ɩbɛ́ɛ́ŋ yɩ.
LUK 10:35 Kiivé nɛ́, ngɛ Samarɩ́ya ńnɩ́ ɩmʊ́ waalɩzɩ́ wɛ́ náálɛ tɩmɛ́rɛ liideé icéle ɩgɔma ɖɔɔ́-dʊ́ʊ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Bɛɛŋ yɩ; a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyééɖí bɩcɛzɩ́ bɩlɛ́, a máagábɩ́sɩ mádɩtɩŋa mɛ́nvɛrɩ́ɩ nya wenbí biizúúri nɛ́.”»
LUK 10:36 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Mará wɩlɩɖʊ́ sɩsɩ: «Nyɛ́dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá nɛ́, ɩráa bana bodoozóóní badaá, weení gɛ nyánmaazɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ weení waazála ŋmɩɩláa nʊ́ʊ́zɩ-daá nɛ́ ɩ́tɛ ɩyáa sɩsɩ ɩrɔwʊ́.»
LUK 10:37 Ngɛ Mará wɩlɩɖʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Weení waanɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgʊnyɔḿ nɛ́ gɛ.» Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bo nlá bɩlɛ́.»
LUK 10:38 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ ɩ́na ɩwanbaaráa nɛ́, woobó ɩsʊ́ʊ tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá, ngɛ alʊ́ naárʊ waamʊ yɩ ɩɖaána-daá. Bánÿaá alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ Maárɩtɩ.
LUK 10:39 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩwɛná igoobú alʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Marɩyáma. Ɩlɛ́ woobó ití ɩjɔɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu nʊvɔ́-jɔ́ wénwelesí ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 10:40 Maárɩtɩ ɩlɛ́ ɩwɛ waazɩ́rɛ ɩbá bɩzɛɛmáa na kpɩná kpɩɩrɩ́ sɩsɩ ɩlá kíɖíím. Ńna gɛ wɛɛgbɛdɩ́ ikóduu Yeésu-jɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, bɩlɛ́ nɛ́, bídénveeri nya natɩ́rɩ sɩsɩ mogoobú waadalɩná ma tɩmɛ́rɛ rɩ́ŋa mériké? Feeri yɩ sɩsɩ ɩ́kʊrʊ́ ɩsɩná ma.»
LUK 10:41 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Maárɩtɩ, Maárɩtɩ! Nyánÿɩtɩ́ nyádɩ nyɛ́nÿɛrɛ́tɩ kpɩná ɖabata-rɔ.
LUK 10:42 Amá, kpɩ́nɖɛ kʊ́ɖʊńɖɛ kóŋ́ wɛná na fɔ́ɔ́zɩrɛ. Marɩyáma waalɩzɩ́ na wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ nɛ́, ngɛ naárʊ fɛ́yɩ́ sɩ ɩlɛ́ɛ bɩ ɩjɔ́.»
LUK 11:1 Yeésu wɛ ɖeelí wánzʊlʊ́ʊ wɩ́rɛ neɖére. Sáátɩ wenkí waazʊ́lʊ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa-daá naárʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, wɩlɩ ɖáa sʊlʊ́ńdɩ ńŋɩnáa Yaayá waawɩ́lɩ ɩwanbaaráa nɛ́.»
LUK 11:2 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ mɩ́nzʊlʊ́ʊ ɩdɔ́ sɩsɩ: “Ɖájaa, Yele ɩráa ɩtɩlɩ́ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ. Nyógowúrɔ́ɔ íkedi adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
LUK 11:3 Fa ɖáa báa wɩ́rɛ wenɖé ɖégíɖíím.
LUK 11:4 Cɛ ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá, ńŋɩnáa ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́njɛ́m wenbá bánÿɩsɩnáa ɖáa nɛ́. Nkeyéle ɖáa ɖɩsála ɩ́bɛrɛ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.”»
LUK 11:5 Ngɛ weedéféeri wɛ sɩsɩ: «A mɩ́dáá naárʊ wɛná ɖɔndʊ́ʊ gɛ waagʊrʊ́ nuvoowú-daá ibó ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ ɩna yɩ sɩsɩ: “Mɔɖɔndɩ, kɩ ma kpɔ́nɔ́wá natúdoozo,
LUK 11:6 káma, mɔɖɔndɩ naárʊ waagálɩ́ɩ́ná nɩ́bááwʊ ɩtála nɛ́ waazʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ, ngʊ́ mɛ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ sɩ mava yɩ.”
LUK 11:7 A bɩlɛ́ gɛ ɩlɛ́ woogóbusíná yɩ na ɩɖaḿ-daá sɩsɩ: “Nkacáárɩ ma, ɖɔ́ńdɔ́ɔ tará. Mána mébíya ɖáńvɩ́nɩ, mádánbɩɩzɩ magʊrʊ́ mava nya kpɔ́nɔ́wá.”
LUK 11:8 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ, báa ɖoo ɩ́dángʊrʊ́ ɩfa yɩ kpɔ́nɔ́wá sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩɖɔndɩ-rɔ nɛ́, ńŋɩnáa waabá wánjaarɩ́ yɩ nɛ́, wángʊrʊ́ʊ ɩfa yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa wánjáádɩ nɛ́ bɩka ɩfɛ́ɛ́zɩ.
LUK 11:9 Tɔ́ɔ, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: Ɩbɔ́ɔ́zɩ bánváa mɩ́ɩ, ɩjáa mínÿuúu, ɩgɔ́tɩ bándʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ.
LUK 11:10 Káma, weení ɩrɩ́ŋa wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ bánváa yɩ, weení wánjáádɩ nɛ́ wónÿuúu bɩka weení wɔ́ngɔtɩ́ nɛ́ bándʊlʊ́ʊ yɩ.
LUK 11:11 Mɩ́dáá caáwʊ weení wɔ́ngbɔwʊ́ʊ kʊ ɖoḿ ɩfa ibiyaalʊ́ a bɩgɛ́ɛ ɩlɛ́ waazʊ́lʊ yɩ tińɖe.
LUK 11:12 Yáá a ɩlɛ́ waazʊ́lʊ yɩ yɛ́lɛ, ɩkpɔ́ɔ cáálɩ́ya ɩfa yɩ.
LUK 11:13 Bɩlɛ́ nɛ́, a mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́dáávé nɛ́, mɩ́nyɩ mɩ́nváa míbíya wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na Mɩ́jaa weení ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ tánváa Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wenbá bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ kɛ nɛ́.»
LUK 11:14 Wɩ́rɛ gɛ Yeésu wɛ wɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííni nakɩ́rɩ kɩɩbɩsɩná ɩrʊ́ komóomúŋa nɛ́. Sáátɩ wenkí zííni waalɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩrɔ nɛ́, ngɛ waabáázɩ ŋmatɩrɛ. Ngɛ bɩɩlá zamɔ́ɔ bítí.
LUK 11:15 Ńna gɛ nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Na Bɛlɩzebúuli, zííniwá-dɛ́ɛ wúro gɛ wɔ́nɖɔɔnáa zííniwá.»
LUK 11:16 Nɛbɛ́rɛ sɔɔlɛ́ɛ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ ɩlá maamááci kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́.
LUK 11:17 Yeésu nyɩ bolomaazɛ́ nɛ́, ngɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Laadɔ́ɔ báa wenká gɛ kɛdɛ́ɛ ɩráa wónÿoó ɖamá, asée koonúúdi, ɖɛ́ɛ́zɩ ɩsála ɖamá-rɔ.
LUK 11:18 A Sitáánɩ wónÿoó ɩdɩ nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám na ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ tɔ́nÿɔḿ, káma, mɩzɩ na Bɛlɩzebúuli gɛ mɔ́nɖɔɔnáa zííniwá nɛ́.
LUK 11:19 A na Bɛlɩzebúuli gɛ mɔ́nɖɔɔnáa zííniwá, mɩ́dɛ́ɛ wanbaaráa ní, na weení gɛ bɛlɛ́ bɔ́nɖɔɔnáa tɩ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ míbiyaalɩnáa tɩtɩŋa sɩ bafʊʊná na mɩ́ɩ tɔ́m.
LUK 11:20 Amá, a na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko gɛ mɔ́nɖɔɔnáa zííniwá, bɩlɛ́ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waadála mɩ́lɔ́wʊ́táá nbɩlɛ́.
LUK 11:21 A ɩrʊ́ ɖóni-dʊ́ʊ wénveríi ɩɖaána-rɔ ɩ́na yoogbɩná, nabʊ́rʊ téndekiná wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́.
LUK 11:22 Amá, a naárʊ waagɩ́lɩ yɩ ɖóni nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ iyóo yɩ, ngɛ ɩlɛ́ waabɩ́ɩ́zɩ yɩ, wɛ́nlɛɛ́ yoogbɩná rɩ́ŋa ɩvʊnjɔɔ́ɔna yɛ tamɔ́ɔ nɛ́ bɩka ɩtára wenbí bɩrɩ́ŋa wɔɔgbɔ́ɔ nɛ́.
LUK 11:23 Weení ɩraavóo ma nɛ́, ɩyɛ́ɛ́na ma, bɩka weení ɩ́dánzɩná ma tuuzí nɛ́, wánÿaazɩ́ gɛ.»
LUK 11:24 «A zííni waalɩ́ɩ ɩrʊ́-rɔ, kínboɖé gɛ kɩ́ngabɩsɩ́ ɖɩdáarɛ wɩlɩ́ŋa ńɖɛ-daá kɩ́njáádɩ ɖaavɛɛzɩɖɛ́. Amá, kídónÿuú nɛ́, na kɩtɔ́ kɩdɩ sɩsɩ: “Mánbɩsɩ́ mɛ́dɛ́ɛ ɖaána wenká máagálɩɩ kadaá nɛ́.”
LUK 11:25 A kɩɩdála gɛ kɩɩmɔɔná báńgbárɩ́ kɛ bɔnyɔ́ɔ́zɩ,
LUK 11:26 ńna nɛ́ kínboɖé kɩkájaa zííniwá lʊbɛ tɩgɩdaavééníti waagɩ́lɩ kɩḿ nɛ́, na tɩkɔ́nɩ tɩsʊ́ʊ ńna tɩcɔ́ɔ. Bɩgɛdɛɛzɩya, ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ wɔ́nvɔrɔ́sɩ bɩkɩ́lɩ kaɖaa-dɛ́ɛ.»
LUK 11:27 Ɩwɛ ɩbamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ gɛ alʊ́ naárʊ waaŋmátɩ bɩcáárɩ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Alʊ́ weení wɛɛyɛ́ɛ nyóvuwá bɩka nmʊ́zʊ yɩ nɛ́, kɛ́ɛ wenbi-niíni-dʊ́ʊ.»
LUK 11:28 Amá, Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá bánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bánnʊŋɛ́ tɩrɔ nɛ́.»
LUK 11:29 Zamɔ́ɔ wɛ kínduuzí ɩjɔ́ nɛ́, ngɛ waabáázɩ kɩ feerím sɩsɩ: «Zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa taavé; bánjáádɩ maamááci; maamááci nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ bánnáa kɩ bɩdɛkɛ́ɛ Ínúusa-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́.
LUK 11:30 Káma, ńŋɩnáa Ínúusa-dɛ́ɛ tɔ́m waalá Niníivi ńba maamááci nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m sɩ ɩlá zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa maamááci.
LUK 11:31 Tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Laadɔ́ɔ kɔwɛ na fúu adɛ nɛ́-dɛ́ɛ wúro alʊ́ wángʊrʊ́ʊna zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa, ɩkʊ bɔdɔ́m, káma, waagálɩ́ɩ́ná ɖoo ɖúúlínya-dɛ́ɛ tɩ́ŋa-daá ɩkɔ́nɩ iwélesi Sulemáana-dɛ́ɛ áséńsí. Ngʊ́ wenbí bʊwɛ cé nɛ́ bɩɩgɩ́lɩ Sulemáana.
LUK 11:32 Tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ Niníivi tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa wángʊrʊ́ʊna zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa bakʊ bɔdɔ́m, káma, Niníivi ńba waalá túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ sáátɩ wenkí baanɩ́ɩ Ínúusa-dɛ́ɛ waázu nɛ́. Ngʊ́ wenbí bʊwɛ cé nɛ́ bɩɩgɩ́lɩ Ínúusa.»
LUK 11:33 «Naárʊ tɔ́nzɔḿ fɩtɩ́la na ɩkpɔ́ɔ kɩ ɩmʊ́sɩ yáá ifu gbégídi kɩrɔ. Amá, wɔ́ngbɔwʊ́ʊ kɩ gɛ ɩtɩ́nɩ ɩsɔ́ɔ́dáá na kínlosí wenbá bángazʊʊ́ nɛ́.
LUK 11:34 Nyáázɩ́rɛ kɛ́ɛ na nyɔ́dɔ́nʊʊ́-dɛ́ɛ fɩtɩ́la. A nyáázɩ́rɛ na ɖɩdɩ, nyɔ́dɔ́nʊʊ́ rɩ́ŋa wɛ ɖɛnyɛm-daá gɛ. Amá, a nyáázɩ́rɛ fɛ́yɩ́ ɖéyí‑ɖéyí, nyárɩ́ŋa nyɔ́wɛ temenuú-daá ɖʊɖɔ gɛ.
LUK 11:35 Bɩlɛ́ nɛ́, kuná laakáarɩ na ɖɛnyɛm kʊwɛ nyɔ́rɔ́ nɛ́ kɩ́kábɩsɩ temenuú.
LUK 11:36 A bɩ́nnáa nyɔ́dɔ́nʊʊ́ rɩ́ŋa kɩdɛ́ɛ ɖeelí fɛ́yɩ́ temenuú-daá, kɩrɩ́ŋa kʊwɛ ɖɛnyɛm-daá gɛ nyazɩ fɩtɩ́la wónlosí nya nɛ́.»
LUK 11:37 Yeésu bamáa ŋmatɩrɛ gɛ Faríizi ńnɩ́ naárʊ waayáa yɩ ɩdɛ́ɛ sɩ íbo ikéɖi kíɖíím. Ngɛ Yeésu woobó ɩsʊ́ʊ ɩcɔ́ɔ sɩ beɖi kíɖíím.
LUK 11:38 Bɩɩlá Faríizi ńnɩ́ bítí waana sɩsɩ Yeésu tasáŋ ɩnʊ́ʊ́zɩ ɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá naanɩ́ ɩmɔ́ɔ ɩbáázɩ kíɖíím ɖíi.
LUK 11:39 Amá, Ɖádʊ́ʊ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Faríizi ńba, mɩ́nÿaalɩ́ yíka na nyɩnɔɔ́ wɔ́rɔ́ bɩka mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dáá na ŋmɩɩlɩ́m na kidaavééníti riké.
LUK 11:40 Mɩ́vɛ́yɩ́na lomaazɛ́ nɛ́, weení waalá bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ waadála ná bɩdaá?
LUK 11:41 Ɩgbɔ́ɔ bɩdaá ńdɩ ɩlá kadanbʊrʊ́sɩ sarɔ́ɔ, bɩka bɩrɩ́ŋa bɩlá mɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
LUK 11:42 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Faríizi ńba! Mɩ́nvɛrɩ́ɩ yáázɩwá mɩ́nlanáa ɖóózi nɛ́ na kárɔɔ́-daá ɖóóziwá-rɔɔzɩ́-dɛ́ɛ fuú-rɔ kʊ́ɖʊńbɩ, bɩka mɩ́ngbɛɛnáa wenbí bɩjaarɛ́ɛ nɛ́ Mará-daá; tɩlɛ́ gɛ toovonúm fúu na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m. Tɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɩlá bɩka ɩtásɩ tɩɩganáa.
LUK 11:43 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Faríizi ńba! Kʊ́bɔɔ-ɖɩdáarɛ gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ cɔwʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ bɩka mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩráa wɛ́nzɛɛ́ mɩ́ɩ wɔnásɩ-daá!
LUK 11:44 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ Faríizi ńba! Mɩ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɔɔláánɩ tɩ́ńzálɩ́ ɩráa wánnʊŋɛ́ tɩrɔ bɩka baasɩ sɩsɩ bɔɔláánɩ gɛ bɩgɛ́ɛ nɛ́.»
LUK 11:45 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nyánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ nyándʊ́ʊ́dɩ bɩlɛ́.»
LUK 11:46 Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ ɖʊɖɔ, Mará wɩlɩɖáa! Mɩ́nzʊʊ́ ɩráa sʊʊ́tɩ káálɛ ńdɩ, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dándandekiná tɩ na niiká báa cʊ́kɔ sɩsɩ ɩsɩná wɛ.
LUK 11:47 Nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ! Mɩ́nmáa anɖébiwá-dɛ́ɛ bɔɔláánɩ, ngʊ́ anɖébiwá bɛḿ nɛ́, mɩ́jaájaanáa waagʊ ná wɛ.
LUK 11:48 Bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́ɩ́lɩ́zɩ́ seríya sɩsɩ wentí mɩ́jaájaanáa waalá nɛ́ wɔɔmɔ́ɔ mɩ́ɩ nbɩlɛ́. Káma, bɛlɛ́ baagʊ anɖébiwá nɛ́, ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́wɛ mɩ́nmáa bɛdɛ́ɛ bɔɔláánɩ.
LUK 11:49 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí-daá nɛ́, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Méngediríi wɛ anɖébiwá na tɩndɩnáa; bángʊ́ʊ nɛbɛ́rɛ bɩka banáázɩ nɛbɛ́rɛ.”
LUK 11:50 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bánvʊʊnáa zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa anɖébiwá rɩ́ŋa baagʊ wɛ kɔgbɔɔ ɖoo ɖúúlínya-dɛ́ɛ kabaazɩya nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 11:51 Bɛɛ kɔgbɔɔ ɖoo Abíilu-dɛ́ɛ sɩ́m hálɩ ngɔ́nɩ Sákarɩ baagʊ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kadɔ́ɔ-daá, sarásɩ ɖaalanɖɛ́ na Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɖɩdáarɛ bɔlɔwʊtáá nɛ́. Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bánvʊʊnáa zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa bɩrɩ́ŋa bʊrɔ.
LUK 11:52 Nbusú ɖamáa na mɩ́nyɔ́ɔ́ Mará wɩlɩɖáa! Mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ tɩlɩ́ɩ-dɛ́ɛ sááfɩ; ngʊ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dasʊ́ʊ, bɩka ɩkʊrʊ́ ɩtɔ wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ sɩ basʊ́ʊ nɛ́ nɩ́bááwʊ.»
LUK 11:53 Tɔ́ɔ, Yeésu waalɩ́ɩ ńna nɛ́, ngɛ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba waabá bɛyɛɛ ná yɩ baaná bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ tɔ́mwá ɖabata,
LUK 11:54 bánÿɩ́m yɩ kɔdɔ́sɩ sɩ banɩ́ɩ ɩnɔɔ́-jɔ́ tɔ́m na boyuú natɩ́rɩ bobuuná yɩ.
LUK 12:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, ɩráa sɩnsɛ́nɩ́, wɔɔgɔ́nɩ botúúzi Yeésu-jɔ́, hálɩ bánnʊŋɛ́ ɖamá. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ na Faríizi ńba-dɛ́ɛ faadɩ́nɩ bónnuudináa kpɔ́nɔ́ nɛ́. Tɩlɛ́ gɛ munááfíísi.
LUK 12:2 Wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ bivóo nɛ́ bínvulúu. Wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ bɩmʊ́sɛ́ɛ nɛ́, bándɩlɩ́ɩ bɩ.
LUK 12:3 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ wentí tɩrɩ́ŋa sɩ ɩŋmátɩ tɩ súmúú-daá nɛ́, sɩ tɩlɩ́ɩ bayáána gɛ. Wentí sɩ ɩsáázɩ tɩ nɩgbamʊʊ́-daá ɖoo ɖamɩ́nɩ-daá nɛ́, sɩ bɔbɔ́ɔ tɩ ɖamɩ́nɩ kʊjʊ́nɩ-rɔ gɛ.»
LUK 12:4 «Ménveerím mɩ́nyɔ́ɔ́ mɔɖɔndɩnáa sɩsɩ íkese wenbá bángʊ́ʊ tɔnʊʊ́, bɩka bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ bádándabɩɩzɩ balá nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ nɛ́.
LUK 12:5 Mánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ weení bɩmɔɔ́na ise nɛ́. Ize weení a waagʊ bɩtɛ́, ɩwɛná yíko ɩɖʊ ɩrʊ́ azáába nimíni-daá nɛ́. Ɩɩ́n, ɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ise.
LUK 12:6 Mányɩ sɩsɩ fárám nɔɔ́lɛ gɛ bánÿám cɩcɩ́sɩ nasʊ́nʊ́wá ya. Ngʊ́ sɩdaá nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ waasɩ kɔrɔ nɛ́.
LUK 12:7 Nyááná mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩrɩ́ŋa na mɩ́nyɔ́ɔ́zɩ rɩ́ŋa, Ɩsɔ́ɔ nyɩ sɩgʊjʊʊ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ, mɩ́wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩcɛzɩ́ cɩcɩ́sɩ birika.»
LUK 12:8 «Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩŋmátɩ zamɔ́ɔ ɩzá-daá sɩsɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɖʊɖɔ mánŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɩzá-daá sɩsɩ bʊdʊ́ʊ kɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́.
LUK 12:9 Amá, a naárʊ weegízi ma zamɔ́ɔ ɩzá-daá, béngizíi bʊdʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɩzá-daá ɖʊɖɔ.
LUK 12:10 Bɩka weení waaŋmátɩ ɩyɩsɩná Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m yɩ, amá, weení waadʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tɛ́ndɛnjɛḿ yɩ.
LUK 12:11 A booboná mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá, na wúrowá na kʊ́bɔnáa-jɔ́ sɩ bafʊʊná mɩ́ɩ tɔ́m, ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ ɩfʊ́ʊ nɛ́, na wentí sɩ ɩŋmátɩ nɛ́ tɩrɔ.
LUK 12:12 Káma, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ wentí bɩmɔɔ́na ɩŋmátɩ sáátɩ kɩḿ kɩdɩtɩŋa nɛ́.»
LUK 12:13 Zamɔ́ɔ-daá ńna gɛ naárʊ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, feeri maɖawaalʊ sɩsɩ ɩtára mána yɩ ɖɛ́dɛ́ɛ tííbí.»
LUK 12:14 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́, weení waazɩɩ ná ma sɩsɩ mávʊʊ mɩ́dɔ́m, yáá mádara mɩ́gbɩná.»
LUK 12:15 Ngɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ na kpɩná-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɖabata; káma, báa ɩrʊ́ wɛná amáána, bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ tɩɩná iweezuú.»
LUK 12:16 Ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ wɛ tɔmgɛɛzɩrɛ neɖére sɩsɩ: «Ɩrʊ́ liideé-dʊ́ʊ naárʊ-dɛ́ɛ fɔɔ́ waaba ná kalá kíɖíím bɩɖɔ́ɔ.
LUK 12:17 Ngɛ ɩwɛ wánmaazɩ́ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: “Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ malá ɖɔ́. Káma, mɛ́vɛ́yɩ́na ɖɩdáarɛ ɖɩ́ndalɩ́ɩ mazɩ́ɩ kíɖíím nɛ́.”
LUK 12:18 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Bɛɛ wenbí sɩ malá nɛ́ nɖɔ́: mɔ́nÿɔ́m mégbééni gɛ mama kʊ́bɔńdɩ, maɖʊ mégíɖíím rɩ́ŋa na mɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ bɩdaá.
LUK 12:19 Na ńna nɛ́ mɔdɔ́ mádɩ sɩsɩ: ‘Mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́, nyáábá nyɔ́wɛná ɖɔ́ɔ́lɛ azíya, bɩ́ɩ́zɩ‑bɩ́ɩ́zɩ gɛ sɩ ɖɩbá ɖɩlá nya; fɛɛzɩ, ɖi nnyɔ́ɔ bɩka nɖi ɖúúlínya.’ ”
LUK 12:20 Amá, Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ yɩ gɛ sɩsɩ: “Nyɛ́vɛ́yɩ́na kʊjʊʊ́ nɛ́! Nuvoowú kɩna nyánzɩ́m! Bɩɩga wenbí nyáágbɩ́ɩ́rɩ nzɩ́ɩ nɛ́, weení sɩ ɩkpɔɔná bɩlɛ́.”
LUK 12:21 Bɩlɛ́ gɛ weení wánmaarɩ́ ɩdɩ ɖɔ́ɔ́lɛ adɛ cé bɩka ɩvɛ́yɩ́na ɖɔ́ɔ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, wɛ́ndɛnáa.»
LUK 12:22 Ngɛ weevééri ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ kíɖíím sɩ iɖi na ɩcɔ́ɔ weezuú-daá nɛ́, na kúsúúdi sɩ isúu mɩ́dɔnɩ́nɩ-rɔ nɛ́ bʊrɔ.
LUK 12:23 Káma, weezuú waagɩ́lɩ kíɖíím bɩka tɔnʊʊ́ ɩkɩ́lɩ kúsúúdi.
LUK 12:24 Ɩbɛɛŋná ŋɔ́ɔŋɔ́ɔ́nɩ: tídónɖuu, tɩ́dángʊḿ; tɩvɛ́yɩ́na kacáálawá yáá kpééni, amá, Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛlɩ́ɩ tɩ. Ngʊ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ siḿsi.
LUK 12:25 Mɩ́dáá weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩdɛ́ɛ ɩdɩ yɩtɩ́-daá, itándúuzi iweezuú báa cʊ́kɔ.
LUK 12:26 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́dándanbɩɩzɩ ɩlá wenbí bɩdanvɛ́yɩ́ káálɛ nɛ́, ngbaalá gɛ mɩ́nÿɩtɩ́ mɩ́dɩ na tɩɩganáa.
LUK 12:27 Ɩbɛɛŋná nyɩ́ɩ́dɩ na tɩdɛ́ɛ fɛ́ɛ́dɩ́tɩ: tɩ́dánlaḿ tɩmɛ́rɛ, tɩ́dánlʊʊ. Amá, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ wúro Sulemáana tɩtɩŋa na ɩdɛ́ɛ ásícé, ɩdɛ́ɛ kúsúúdi tacʊʊná tɩ.
LUK 12:28 A Ɩsɔ́ɔ wɔ́nzɔ́ɔ nyɩ́ɩ́dɩ tɩwɛ sinje, bɩka ceré sɩ bɔsɔ́ tɩ nimíni nɛ́ lɩ́m ńŋɩnáa ɖɔ́, ɩdɔ́nzɔ́ɔ mɩ́ɩ bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́? Toovonúm fáa tɔɖɔ́ɔ-dɩnáa mɩ́ɩ.
LUK 12:29 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩ́kakʊ́sɩ mɩ́laakáarɩ sɩsɩ mɩ́njáádɩ wenbí sɩ iɖi nɛ́, yáá wenbí sɩ ɩnyɔ́ɔ nɛ́.
LUK 12:30 Káma, bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa gɛ ɖúúlínya-daá ɩráa baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ wánjáádɩ báa sáátɩ wenkí; Mɩ́jaa nyɩ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ takáásɩ́.
LUK 12:31 Ɩbaná ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ cáádɩ na bafa mɩ́ɩ bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa batásɩ.»
LUK 12:32 «Ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ, mázamɔ́ɔyɔ́ɔ; káma, Mɩ́jaa waaɖʊ sɩsɩ wénÿelíi mɩ́ɩ ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
LUK 12:33 Ɩyá mɩ́gbɩná bɩka ɩkpɔ́ɔ biliideé ɩlá kadanbʊrʊ́sɩ sarɔ́ɔ. Ɩnyára mɩ́dɩ fátakásɩ sɩ́dánzɩḿ nɛ́, ɩjáa ɖɔ́ɔ́lɛ ɩmáárɩ ɩsɔ́ɔ́dáá lénlé ŋmɩɩlʊ́ tónduu bɩka tííre tánmʊʊ nɛ́.
LUK 12:34 Káma, lénlé mɩ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ wɛ nɛ́, ńna ɖʊɖɔ gɛ mɩ́laakáarɩ wɛ.»
LUK 12:35 «Ɩnyáárɩ ɖanbárawá mɩ́ɖamáa bɩka mɩ́vɩtɩ́lawá sɔmáa.
LUK 12:36 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩjɔ́ɔ nyazɩ ɩráa bagʊ́bɔnɩ́ wɛɛɖɛ́ɛ hiije, ngɛ bɔjɔɔ́ɔ baɖamáa ɩdɛ́ɛ kabɩsɩ́ sɩsɩ a waajáŋ ɩtála ɩkɔ́tɩ, batʊlʊ́ yɩ nɛ́.
LUK 12:37 Bɔwʊtá-dɩnáa wenbá bagʊ́bɔnɩ́ sɩ ɩkábɩsɩ ɩmɔɔná wɛ bɔjɔɔ́ɔ bána baazá nɛ́ gɛ wenbi-niíni-dɩnáa. Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɩdɩmɛ́rɛ kpɩná isúu, ɩtɔ́ wɛ bɔcɔ́ɔ bɩka ɩɖʊ wɛ kíɖíím beɖi.
LUK 12:38 A nuvoolɔwʊ́rɛ gɛ wɔɔgɔ́nɩ yáá asʊbáa, ngɛ bɔwɛ bɔjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ bana baazá, wenbi-niíni-dɩnáa gɛ bɛgɛ́ɛ.
LUK 12:39 Iyuú ɩtɩlɩ́ kazɔ́ɔ sɩsɩ a ɖoo ɖɔɔ́-dʊ́ʊ fʊnnyɩ sáátɩ wenkí ɖéyí‑ɖéyí ŋmɩɩlʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩŋmɩ́ɩ́lɩ nɛ́, ídénÿelí yɩ ɩsʊ́ʊ ɩɖaána-daá ɩŋmɩ́ɩ́lɩ.
LUK 12:40 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ivére, káma, sáátɩ wenkí mɩ́raaɖʊ́ʊ́na nɛ́ gɛ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ.»
LUK 12:41 Ngɛ Pétro sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɔ́ɔ́ ɖériké gɛ nyɛ́ngɛɛzɩ́ tɔ́m tɩna yáá ɩráa rɩ́ŋa.»
LUK 12:42 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ: «Bɔwʊtá-dʊ́ʊ weení kɛ́ɛ na áséńsí-dʊ́ʊ bánbɩɩzɩ́ balá yɩ yaraɖá. Weení ɩgʊ́bɔnɩ́ wánbɩɩzɩ́ ɩsɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ bɔwʊtá-dɩnáa baaganáa-rɔ sɩsɩ ɩ́fa wɛ kíɖíím beɖi sáátɩ wenkí bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ gɛ.
LUK 12:43 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ weení ɩgʊ́bɔnɩ́ wɔ́ngɔnɩ́ ɩmɔɔná yɩ ɩwɛ wánváa baaganáa kíɖíím nɛ́, ɩgɛ́ɛ wenbi‑niíni-dʊ́ʊ.
LUK 12:44 Toovonúm gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ, ɩgʊ́bɔnɩ́ wánzɩɩ́ yɩ kʊ́bɔńdɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa-rɔ.
LUK 12:45 Amá, a bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ wɔɔdɔ́ iwenbiré-daá sɩsɩ: “Mágʊ́bɔnɩ́ tɔ́ngɔnɩ́ lɛlɛɛɖɔ́,” ngɛ waazʊ́ʊ bɔwʊtá-dɩnáa aláa na abaaláa baaganáa mám, ɩmʊ́ iɖi, ɩnyɔ́ɔ bɩɖɛ́ɛ́zɩ yɩ;
LUK 12:46 bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩgʊ́bɔnɩ́ sɩ ɩkɔ́nɩ wɩ́rɛ wenɖé ɩraaɖʊ́ʊ́na nɛ́ gɛ, na alɩwáátɩ wenkí waasɩ kɩ nɛ́. Ɩgʊ́bɔnɩ́ wánbá ɩnáázɩ yɩ bɩka ɩfɛ́rɛ yɩ toovonúm fɛ́yɩ́-dɩnáa-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.
LUK 12:47 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ weení ɩnyɩ ɩgʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, ngɛ ɩdakpɩ́ɩ́rɩ nabʊ́rʊ, bɩka ɩdalá wenbí ɩlɛ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bánbá bosúti yɩ agbáázá.
LUK 12:48 Bɩɩga weení waafʊnzɩ ɩgʊ́bɔnɩ́ sɔɔlɛ́ɛ wenbí nɛ́, ngɛ waalá lakásɩ wensí sɩrɔ bɩmɔɔ́na bamá yɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ masɩ́tɩ tángɩlɩ́ yɩ. Weení beejéle yɩ bɩɖɔ́ɔ nɛ́, bɔ́ndɔbɔɔzɩ́ yɩ ɖʊɖɔ gɛ bɩɖɔ́ɔ; weení baazɩɩná yɩ bɩɖɔ́ɔ nɛ́, bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ ɖʊɖɔ gɛ bɩɖɔ́ɔ.»
LUK 12:49 «Mɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ maɖʊ nimíni adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; ngɛ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́, ɩ́fʊ́ńmʊʊ.
LUK 12:50 Sɩ belíri ma wahála lɩ́m nabɩ́rɩ-daá, bedeliri tá ma bɩdaá nɛ́, málaakáarɩ fɛ́yɩ́ adɛ.
LUK 12:51 Ɩ́kamáázɩ sɩsɩ fɛɛzɩrɛ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́ná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Aayɩ́, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ gɛ sɩsɩ na ɩráa ɩ́kanɩɩná ɖamá.
LUK 12:52 Káma, kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́, koobíre-daá lé ɩráa nɔɔ́nʊ́wá wɛ nɛ́, bándarɩ́ɩ ɖamá: noódoozo wángʊrʊ́ʊna nɔɔ́lɛ, nɔɔ́lɛ ɩkʊrʊ́na noódoozo.
LUK 12:53 Caáwʊ wángʊrʊ́ʊna biyaalʊ́ʊ, biyaalʊ́ʊ ɩkʊrʊ́na caáwʊ; kɔɔ́wʊ wángʊrʊ́ʊna wɛɛlʊ́ʊ, wɛɛlʊ́ʊ ɩkʊrʊ́ na kɔɔ́wʊ, wɔ́nʊ́ʊ wángʊrʊ́ʊna awónboolú, awónboolú ɩkʊrʊ́na wɔ́nʊ́ʊ.»
LUK 12:54 Ngɛ weedéféeri zamɔ́ɔ sɩsɩ: «A mɩ́ɩ́ná ŋmɩnʊʊ́ wɔɔgɔ́jɔ́ɔ ná wɩ́sɩ ɖaagazalaɖɛ́ fáráńdɩ́, mɩ́ndɔ́m ńna‑ńna sɩsɩ: “Tɛ́ɛ́wʊ wánnɩɩ́,” bɩka bifu bɩlá bɩlɛ́.
LUK 12:55 A fefelimá wɛ́nvɛtɩnáa kpáa-daá, mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “Iyolúu wánlám.” Bɩka bifu bɩlá bɩlɛ́.
LUK 12:56 Munáávikíwá, mɩ́nyɩ adɛ laadɔ́ɔ na ɩsɔ́ɔ́dáá-dɛ́ɛ yáásɩ́wá kutoluú, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́dándɩlɩ́ wenbí bɩ́nlám sáátɩ kɩna nɛ́ bugutoluú.»
LUK 12:57 «Ngbaalá gɛ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dánjaa ɩtɩlɩ́ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́.
LUK 12:58 A nyána nbáɖaa mɩ́nɖɛɛ́ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wúro-jɔ́, nyɔɔzɩ nyána yɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá mɩ́wɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, na íkoboná nya tɔmvʊʊrʊ́-jɔ́, ɩlɛ́ ɩkpɔ́ɔ nya icéle sɔ́ɔ́jawá bɔtɔ nya sáráka.
LUK 12:59 Ménveerím nya sɩsɩ a ńdɛfɛrɛ tá hálɩ bɩkpɛdɩ́na fárám kegbiirinɔ́ɔ ńgɩ, nyɛ́vɛ́yɩ́ nyánlɩɩ́ ńna.»
LUK 13:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ ɩráa nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ bándɩ́m Yeésu Galilée ńba wenbá Piláatɩ weeyéle bakʊ wɛ sáátɩ wenkí bɔwɛ bánlám Ɩsɔ́ɔ sarásɩ nɛ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 13:2 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ Galilée ńba bɛḿ bɛgɛ́ɛ alaháácɩ́-dɩnáa kʊ́bɔnáa bakɩ́lɩ Galilée ńba baaganáa-rɔ gɛ baazɩ́ bɩdɛ́ɛ sɩ́m?
LUK 13:3 Aayɩ́. Amá, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a mɩ́dɛkɛ́ɛ ɩlá túúbá, mɩ́nzɩ́m mɩ́rɩ́ŋa ńŋɩnáa bɛlɛ́.
LUK 13:4 Yáá ɩráa fuú na lutoozo bana wenbá Silowée ɖaḿ kiiwóro nɛ́ kɩɩzála bɔrɔ basɩ́ nɛ́, mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ bɛlɛ́ bɛgɛ́ɛ yɩsɩráa bɩkɩ́lɩ Yerusalɛ́ɛm ńba rɩ́ŋa?
LUK 13:5 Aayɩ́. Amá, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a mɩ́dɛkɛ́ɛ ɩlá túúbá, mɩ́nzɩ́m mɩ́rɩ́ŋa ńŋɩnáa bɛlɛ́.»
LUK 13:6 Ngɛ Yeésu waaŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ wɛná na figíyée tɩɩwʊ́ ɩdɛ́ɛ víinyi fɔɔ́-daá. Woobó sɩsɩ ɩkɔgɔ́rɩ́ kibíya nɛ́, ngɛ ɩdana nabʊ́rʊ.
LUK 13:7 Ngɛ wɔɔdɔ́ weení wɛ́nbɛɛŋ́ víinyi fɔɔ́ nɛ́ sɩsɩ: “Bɛɛ́ɛ, bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo nɖɔ́ mɔ́ngɔnɩ́ sɩsɩ mɔgɔrɩ́ figíyée kɩna kibíya nɛ́, mádánnáa nabʊ́rʊ. Bɩlɛ́ nɛ́, bɛlɩ́ kɩ. We-rɔɔzɩ́ gɛ kɩ́nnyɔɔ́ adɛ faala.”
LUK 13:8 Ngɛ weení wɛ́nbɛɛŋ́ víinyi fɔɔ́ nɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, yele kɩ kɩtásɩ kɩcɔ́ɔ bɩ́nɩ ceení, bɩka mobuúdi kɩdɛɛzɩ́ malára mamɩ́lɩ maɖʊ fuúle.
LUK 13:9 A máálá bɩlɛ́, nabʊ́rʊ bɩ́nɩ kɩ́falʊ́ kɩ́nɖʊ́ʊ bíya. A bɩlɛ́ gɛ kɩdaɖʊ, na nÿéle bɛbɛlɩ́ kɩ.”»
LUK 13:10 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu wɛ wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ neɖére-daá.
LUK 13:11 Alʊ́ naárʊ wɛ ńna; alʊ́ ɩmʊ́, zííni nakɩ́rɩ waazʊ́ʊ yɩ kɩɖʊ yɩ kʊdɔḿ bʊwɛná bɩ́ɩ́zɩ fuú na lutoozo nbɩlɛ́; biilúúzi yɩ gɛ igoodée bɩlɛ́, bɩka ɩ́dánbɩɩzɩ ɩsɩ́ɩ́zɩ ɩdɩ.
LUK 13:12 Yeésu waana yɩ nɛ́, waayáa yɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ, nyɛ́dɛ́ɛ kʊdɔḿ wɛɛdɛ́.»
LUK 13:13 Ngɛ waadɩ́nɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ ɩrɔ, alʊ́ ɩcáŋ ɩkʊrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ ńna‑ńna, ɩbáázɩ Ɩsɔ́ɔ sám.
LUK 13:14 Amá, ńŋɩnáa Yeésu waawáázɩ ɩrʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɛɛyɛ́ɛ bɩdɛ́ɛ baaná ngɛ wɔ́ndɔ́m zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Wɛ́ loɖo wɛ ná sɩ balá tɩmɛ́rɛ, bɩlɛ́ nɛ́ ɩgɔ́nɩ wɛ́ amʊ́ adaá bawáázɩ mɩ́ɩ, bɩdɛkɛ́ɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ sɩsɩ ɩ́kɔnɩ bawáázɩ mɩ́ɩ.»
LUK 13:15 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Munáávikíwá bana ɖɔ́! Mɩ́dáá naárʊ wɛ sɩsɩ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, ɩ́dánlɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ nɔ́wʊ yáá ɩdɛ́ɛ kpangbɔ́ɔ kaɖaaɖɩ́ɩ́ɖɛ iboná kɛ kɔkɔ́nyɔ́ɔ lɩ́m?
LUK 13:16 Ngɛ alʊ́ ceení, Ibrahím wɛɛlɛ́ɛ weení Sitáánɩ waagba yɩ ɩɖɩ bɩ́ɩ́zɩ fuú na lutoozo nɖɔ́ nɛ́ ní. Bɩdɔmɔɔná bobóɖi yɩ nibiiré ɖɩḿ ɖɩdaá Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ?»
LUK 13:17 Yeésu wɛ wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ fɛɛrɛ́ waagba wenbá bádánjaa yɩ nɛ́, amá, zamɔ́ɔ kɩlɛ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ kɩ niíni kɩ́nvaarɩ́ mááɖéwá wánlám tɩ nɛ́ tɩrɔ.
LUK 13:18 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wé gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waalɩ́ɩ. Wé gɛ mánbɩɩzɩ́ mɛgɛɛzɩná kɛ.
LUK 13:19 Kaalɩ́ɩ báńŋɩ́náyɔ́ɔ bú ɩrʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ iɖúu ɩvɔɔ́-daá nɛ́ gɛ. Wɔɔnyɔ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ tikú waabɩ́sɩ tɩɩwʊ́ bɩka siḿsi wɔ́ngɔnɩ́ sɩ́nlám sɩdɛ́ɛ ɖɛ́ńɖɛ́lá kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ-daá.»
LUK 13:20 Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wé gɛ mánbɩɩzɩ́ mɛgɛɛzɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
LUK 13:21 Kɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ kpɔ́nɔ́ faadɩ́nɩ alʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ inuudiná kpɔ́nɔ́ mʊlʊ́m agúwe natúdoozo hálɩ kpɔ́nɔ́ mʊ́tʊ rɩ́ŋa ɩkpa nɛ́.»
LUK 13:22 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ Yerusalɛ́ɛm nɛ́, wɔɔgbɔɔná tɛ́ɛ́dɩwá-daá na tɛɛbíízi-daá bɩka wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 13:23 Ngɛ ɩrʊ́ naárʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, yaatá ɩráa cʊ́kɔ sɩ iyuú na lɛ́ɛ́dɩ bɩlɛ́.» Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ:
LUK 13:24 «Ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩsʊʊná wɔnɔɔ́ kadawála nɛ́, káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩráa ɖabata wɔ́ngɔnɩ́ bacáárɩ badɩ sɩ basʊ́ʊ, amá, bádánbɩɩzɩ.
LUK 13:25 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɖɔɔ́-dʊ́ʊ waagʊrʊ́ ɩtɔ wɔnɔɔ́ ngɛ mɩ́gɔ́wɛ ná asʊ gɛ mɩ́ɩ́báázɩ tará kɔtɩ́ mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, tʊlʊ́ ɖáa” wónbusí mɩ́ɩ sɩsɩ: “Máásɩ lénlé mɩ́ɩ́lɩ́ɩ́ná nɛ́.”
LUK 13:26 Ńna gɛ mínbusí yɩ sɩsɩ: “Ɖána nya ɖééɖí ɖɩnyɔ́ɔ, ngɛ nyááwɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ɖɛ́dɛ́ɛ wɔnásɩ-daá.”
LUK 13:27 Na ɩtásɩ ɩtɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ: “Máásɩ lénlé mɩ́ɩ́lɩ́ɩ́ná nɛ́. Ɩlaná ma bolíni mɩ́ɩ wenbá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nlám alaháácɩ́wá nɛ́.”
LUK 13:28 Ńna gɛ mínwií ɩlá mányɩ lé sáátɩ wenkí mɩ́nganáa Ibrahím, na Ɩsaáka, na Yaakúbu bɩtasɩná anɖébiwá rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá bɩka mɩ́ɩ mɩ́gɔ́lɔ́ɔ asʊ nɛ́.
LUK 13:29 Ɩráa wángalɩɩnáa wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́, na sɩɖaagazalaɖɛ́, na fúu ɩsɔ́ɔ́dáá, na fúu adɛ bɔkɔ́nɩ beɖi ɖíína Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
LUK 13:30 Ńna gɛ wenbá beegbííri lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ wɔ́ngɔnɩ́ bɛtɛ nɩ́bááwʊ; bɩka nɛbɛ́rɛ wenbá bɛɛdɛ nɩ́bááwʊ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɔkɔ́nɩ bekpííri.»
LUK 13:31 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ woogóduu Yeésu-jɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Lɩɩ cé nɖɛ́ɛ ɖeelí, káma Eróodi sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩkʊ nya.»
LUK 13:32 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ibó ifééri bʊbɔtʊ́ʊ ɩmʊ́ sɩsɩ: “Mɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá, bɩka mawáázɩ kʊdɔmɩ́nɩ sinje na ceré, na toozo wɩ́rɛ nɛ́, magʊ́ʊ́rɩ mádɩmɛ́rɛ.”
LUK 13:33 Amá, sinje na ceré na kínvém nɛ́ bɩmɔɔ́na mɛdɛ́ɛ́zɩ mánɩ́bááwʊ. Káma, bɩdɔmɔɔná anɖébi ɩsɩ́ ɖeelí bɩdɛkɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm.
LUK 13:34 Yerusalɛ́ɛm, Yerusalɛ́ɛm! Nyɔ́ɔ́ weení nyángʊ́ʊ anɖébiwá bɩka nyɔ́nÿɔwʊ́ʊ wenbá Ɩsɔ́ɔ wéngediríi nya wɛ nɛ́ bɔ́ bánzɩ́m nɛ́, bʊrɔ nŋɩ́nɩ́ gɛ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ modúúzi nyébíya ńŋɩnáa konɖóowú wónduuzí kibíya kigelíni-dɛ nɛ́. Amá, mɩ́dɔ́sɔɔlɩ bɩlɛ́.
LUK 13:35 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wándalɩnáa mɩ́ɩ na mɩ́dɛ́ɛ́dɩ. Ngɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ mídóndokúti ɩna ma hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála sáátɩ wenkí sɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: “Sám mɔɔ́na kʊ weení ɩgɛgɛrɛŋɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́.”»
LUK 14:1 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ neɖére gɛ Yeésu woobó Faríizi ńba-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ-dɛ́ɛ sɩ iɖi kíɖíím. Ngɛ wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ wɛ beveráa yɩ.
LUK 14:2 Ɩrʊ́ naárʊ kʊdɔnvuurúu wɛná yɩ nɛ́, wɛ waazá-daá.
LUK 14:3 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Mará wɩlɩɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ báwaazɩ ɩrʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ yáá bɩdafa.»
LUK 14:4 Amá, bɛlɛ́ bozumáa. Ńna gɛ Yeésu weedekiná kʊdɔndʊ́ʊ ɩwáázɩ yɩ, bɩka ɩtɔ́ yɩ ɩɖɛ́ɛ.
LUK 14:5 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A mɩ́dáá naárʊ biyaalʊ́ yáá ɩdɛ́ɛ nɔ́wʊ waazála lɔkɔ-daá, ɩ́danjáŋ iyéle bakálɩzɩ́ yɩ báa bɩgɛ́ɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ?»
LUK 14:6 Amá, badabɩ́ɩ́zɩ bobúsi natɩ́rɩ.
LUK 14:7 Yeésu waana sɩsɩ wenbá baayáa wɛ kíɖíím ɖíi nɛ́ wɛ bángbáa adá kaɖaa ńná nɛ́, ngɛ waaŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna sɩsɩ:
LUK 14:8 «A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ waayáa nya hiije-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́-daá, nkobó njɔ́ɔ ɖɩdáarɛ kaɖaa ńɖɛ-daá. Káma, bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá sɩsɩ baagáyáa naárʊ ɖʊɖɔ ɩgɛ́ɛ gírímá-dʊ́ʊ bɩcɛzɩ́ nyɔ́ɔ́,
LUK 14:9 na weení waagáyáa nyána ɩlɛ́ nɛ́, ɩtɔ́ nya sɩsɩ: “Kʊrʊ́ ńna nga yɩ ɖɩdáarɛ.” Ńna nɛ́, bɩ́nlám nya fɛɛrɛ́ sɩ nbó ngɔ́jɔ́ɔ ɖɩdáarɛ kegbiirinɔ́ɔ ńɖɛ-daá nɛ́.
LUK 14:10 Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ baayáa nya, bo ngɔ́jɔ́ɔ ɖɩdáarɛ kegbiirinɔ́ɔ ńɖɛ-daá, na a weení waayáa nya nɛ́ waagázʊʊ, ɩtɔ́ nya sɩsɩ: “Mɔɖɔndɩ, kɔnɩ njɔ́ɔ bɩɩzá-daá.” Ńna nɛ́, bɩ́nɖɔɔzɩ́ nya wenbá barɩ́ŋa baagáyáa nyána wɛ jíńgáárɩ́ ɖíi nɛ́ baazá-daá.
LUK 14:11 Káma, a weení waagbáázɩ ɩdɩ nɛ́, béndisí yɩ, ngɛ a weení weedísi ɩdɩ nɛ́, bángbaazɩ́ yɩ.»
LUK 14:12 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ weení waagáyáa yɩ nɛ́ sɩsɩ: «A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyáálá kíɖíím ɩdaawʊ́ yáá ɖaanɩ́ŋa ngɛ sɩ nva ɩráa, nkakáyáa nɖɔndɩnáa, yáá ngoobíya, yáá nyɛ́dɛ́ɛ ńba, cáńfáná liideé-dɩnáa badɩláána nya nɛ́. Tɩ́fa, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɔ́ngɔnɩ́ bayáa nya wɩ́rɛ neɖére bɛfɛ́rɛ nya wenbí nyáálá wɛ nɛ́.
LUK 14:13 Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ nyáálá ɖíína, kayaa kadanbʊrʊ́sɩ, na wenbá bɔdɔnɩ́nɩ-dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ rɩ́ŋa raazulukée nɛ́, na wenbá bénziíri nɛ́, na njɛma.
LUK 14:14 A nyáálá bɩlɛ́, nyónÿuú wenbi‑niíni, káma, bádánbɩɩzɩ sɩsɩ bɛfɛ́rɛ nya. Ɩsɔ́ɔ wɛ́ngɛvɛrɩ́ɩ nya kífeńbi lanɖáa-dɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém sáátɩ.»
LUK 14:15 Wenbá bɔwɛ bénɖíi kíɖíím bána Yeésu nɛ́, badaá naárʊ waanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Wenbi-niíni-dʊ́ʊ gɛ weení sɩ ikéɖí nyégíɖíím Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá nɛ́.»
LUK 14:16 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ waala ná ɖíína kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ, ngɛ waayáa ɩráa bɔɖɔ́ɔ.
LUK 14:17 Ɖíína kíɖíím waabɩ́ɩ nɛ́, ngɛ weedíri ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ sɩ ikéveeri wenbá waayáa wɛ nɛ́ sɩsɩ bɔ́kɔnɩ, káma, bɩrɩ́ŋa bɩ́ńbɩ́ɩ́.
LUK 14:18 Amá, barɩ́ŋa booyóózi boyuú kúbuunátɩ na bɩfa bekízi boɖé. Kaɖaa ńnɩ́ wɔɔdɔ́ bɔwʊtá-dʊ́ʊ sɩsɩ: “Máámʊ́ fɔɔ́ nɛkɛ́rɛ, ngɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mobó mɛgɛ́bɛɛŋ kɛ, bɩlɛ́ nɛ́ la suúru, mɔ́nbɔɔzɩ́ nɩ́bááwʊ.”
LUK 14:19 Naárʊ sɩsɩ: “Máámʊ́ náánɩ tɩ́nvarɩ́m nɛ́ natɩ́ntɩ́lɛ hálɩ bʊrɔ nabʊ́nʊ́wá ɖɔ́, ngɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mobó magámaazɩ tɩ mɛbɛ́ɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, la suúru mɔ́nbɔɔzɩ́ nɩ́bááwʊ.”
LUK 14:20 Lí ńnɩ́ sɩsɩ: “Lɛlɛɛɖɔ́ gɛ máálá hiije ɖɔ́, bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mádánbɩɩzɩ mobó.”
LUK 14:21 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ nɛ́, ngɛ waadɩ́ bɩrɩ́ŋa ifééri ɩgʊ́bɔnɩ́. Ńna gɛ ɖɔɔ́-dʊ́ʊ waabá ɩyɛ́ɛ baaná, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ sɩsɩ: “Kpɛdɩ́ ndoózi nbó tɛ́ɛ́dɩ wɔnásɩ-daá, na nɩ́báánɩ-daá ngɔ́gɔná kadanbʊrʊ́sɩ, na wenbá biilí wɛ nɛ́, na njɛma, na wenbá bénziíri nɛ́ cé.”
LUK 14:22 Bɩɩdásɩ cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɔɔgɔ́nɩ ifééri yɩ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, wenbí nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́ biizúluki, amá, ɖɩdáarɛ woogúti bɩka ɖʊɖɔ.”
LUK 14:23 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: “Bo nlɩ́ɩ fásɩ nɩ́báánɩ-daá, na kárɔɔ́wá kutolíni, ɩráa wenbá barɩ́ŋa sɩ ngɛ́gɛtɩ wɛ nɛ́, kajaarɩ wɛ bɔkɔ́nɩ basʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ, na máɖaána isu.
LUK 14:24 Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ kaɖaa ńba wenbá barɩ́ŋa mááyáa wɛ nɛ́, badaá báa naárʊ tánɖɩ́m mɛ́dɛ́ɛ ɖíína kíɖíím.”»
LUK 14:25 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ wɛ́nɖɛɛ́ bɩka zamɔ́ɔ tuutúúma fóo yɩ. Ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩfaná wɛ ɩzá ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ:
LUK 14:26 «A weení ivóo ma gɛ ɩdɔsɔ́ɔ́lɩ ma bɩkɩ́lɩ ɩgɔɔ yáá ɩjaa, yáá ɩɖɛɛlʊ́ na ibíya, yáá igoobíya aláa na abaaláa, yáá ɩdɩtɩŋa iweezuú nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́dánbɩɩzɩ ɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ wanbaarʊ́.
LUK 14:27 Weení ɩdɔkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ɩfɔɔ́lɩ ɩtɩ́nɩ mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́dánbɩɩzɩ ɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ wanbaarʊ́.
LUK 14:28 Káma, mɩ́dáá weení gɛ a sɩ ɩma ɖaḿ kʊ́bɔńgɩ, ɩdɔ́njɔwʊ́ ɩtɩ́ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩ iɖi nɛ́, bɩka ɩbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ ɩwɛná liideé ánbɩɩzɩ́ atála yɩ hálɩ bɩkɛ́dɛ nɛ́.
LUK 14:29 A ɩdalá bɩlɛ́ gɛ woobó isúu ɖɩzɩɩrɛ ngɛ ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩkʊ́ʊ́rɩ ɖaḿ, wenbá barɩ́ŋa sɩ bana sɩsɩ ɩdabɩ́zɩ ɩkʊ́ʊ́rɩ nɛ́, bɛlɛ́ sɩ bamʊ́ŋ yɩ gɛ,
LUK 14:30 bɩka bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ ɩrʊ́ weení waabáázɩ ɖaḿ máa gɛ ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩkʊ́ʊ́rɩ nɛ́.”
LUK 14:31 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ wúro naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ibó ikóyoo wúro naárʊ, ɩdɔ́njɔwʊ́ ɩmáázɩ ɩbɛ́ɛ sɩsɩ ɩráa mííli fuú (10.000) ɩwɛná wɛ nɛ́ bánbɩɩzɩ́ bokóyoo ɩbáɖaa weení ɩgɛgɛrɛŋɛ ɩwɔ́rɔ́ ɩ́gana ɩráa mííli ákoowú (20.000) nɛ́?
LUK 14:32 A bɩlɛ́ gɛ waana sɩsɩ ɩ́dánbɩɩzɩ, wéndiríi tɩndɩnáa ɩbáɖaa ɩmʊ́ ɩjɔ́ sáátɩ wenkí ɩlɛ́ ɩgɔwɛ bolíni nɛ́ gɛ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ bɔ́nyɔɔzɩ bɔlɔwʊtáá.
LUK 14:33 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dáá naárʊ fɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ ɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ wanbaarʊ́ a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ idekízi wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná nɛ́.»
LUK 14:34 «Ɖɔ́m kɛ́ɛ kpɩ́nɖɛ kífeńɖe gɛ. Amá, a ɖɔ́m waazɩ́ niíni, nŋɩ́nɩ́ gɛ bánlám bɩ na bɩtálaḿ niíni.
LUK 14:35 Bɩ́dɔ́ndɔfɔɔzɩ tɛ́ɛ́dɩ bánvarɩ́m tɩ nɛ́, cáńfáná fuúle, bɛ́nbɛɖɩ́ bɩ asʊ gɛ. Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́nɩɩ.»
LUK 15:1 Tikée mʊʊráa rɩ́ŋa na wenbá balakásɩ taavé nɛ́ boogóduu Yeésu-jɔ́ sɩ bewélesi yɩ.
LUK 15:2 Ńna gɛ Faríizi ńba na Mará wɩlɩɖáa wɛ bánŋmɩɩdɩ́ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení wánmʊ́ʊ alaháácɩ́-dɩnáa kazɔ́ɔ bɩka ɩ́na wɛ bónÿoozí bénɖíi kíɖíím!»
LUK 15:3 Ńna gɛ Yeésu waaŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ:
LUK 15:4 «Mɩ́dáá weení gɛ a ɩwɛná fééni nɩɩ́nʊ́wá, ngɛ tɩdaá kʊ́ɖʊḿ wɛɛdɛlɛ́ŋ, ídénÿelí nɩɩ́nʊ́wá kʊ́ɖʊḿ fɛ́yɩ́ tɩna tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá ɩɖɛ́ɛ ɩkájaa weení wɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́ hálɩ ɩkáná yɩ.
LUK 15:5 A bɩgɛ́ɛ waana yɩ, na wenbi‑niíni gɛ wɔ́ngɔvɔɔ́lɩ yɩ ɩvaamɩ́nɩ-rɔ,
LUK 15:6 bɩka a weegégbe ɖaána wónduuzí ɩɖɔndɩnáa na wenbá bajʊ́ʊ́na yɩ nɛ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: “Ɩzɩná ma faarɩ́, káma, mááná mévée weení wɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́.”
LUK 15:7 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ bafáárɩ ɩsɔ́ɔ́dáá a alaháácɩ́-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ waalá túúbá bɩkɩlɩ ná ɩráa kʊ́ɖʊḿ fɛ́yɩ́ nɩɩ́nʊ́wá wenbá bazɩɩzɛ́ɛ bɩka bɛvɛ́yɩ́na túúbá lám nɛ́.»
LUK 15:8 «Yáá alʊ́ weení gɛ a ɩwɛná liideé jɩtɔ́ɔ fuú ngɛ jɩtɔ́ɔ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ wɛɛbɛ́ɖɩ, ɩ́dɔ́nzɔḿ fɩtɩ́la ɩkpára ɩɖaána ɩcáa liideé amʊ́ kazɔ́ɔ hálɩ ɩna yɛ.
LUK 15:9 Ngɛ a waana yɛ, wánÿaá ɩɖɔndɩnáa na wenbá bajʊ́ʊ́na yɩ nɛ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: “Ɩzɩná ma faarɩ́, káma, mááná méliideé weená aabɛ́ɖɩ nɛ́.”
LUK 15:10 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá wánvaarɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá a alaháácɩ́-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ waalá túúbá.»
LUK 15:11 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Abaalʊ́ naárʊ wɛná na kʊ bíya abaaláa nɔɔ́lɛ.
LUK 15:12 Ngɛ badaá kúmuú wɔɔdɔ́ ɩjaa sɩsɩ: “Baabá, cele ma mɛ́dɛ́ɛ tííbí.” Ngɛ bajaa waadára wɛ bɛdɛ́ɛ tííbí.
LUK 15:13 Bɩɩlá wɛ́-bíya cʊ́kɔ nɛ́, bíya-daá kúmuú waayá ɩdɛ́ɛ tííbí bɩka ɩkpɔ́ɔ iliideé ɩɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bolíni ńdɩ-daá. Ngɛ woobó ɩlá báa nŋɩ́nɩ́-nŋɩ́nɩ́ ɩfɔrɔ́sɩ iliideé atɛ́.
LUK 15:14 Weeɖi iliideé bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ nyɔɔ́sɩ kʊ́bɔńzɩ waazʊ́ʊ laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá. Ngɛ bɩrɩ́ŋa bɩɩbáázɩ yɩ cɛ́m.
LUK 15:15 Ngɛ woobó ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩtaná tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá ɩrʊ́ naárʊ, ɩlɛ́ ɩkpɔ́ɔ yɩ tɩmɛ́rɛ. Ngɛ ɩlɛ́ wooboná yɩ ɩdɛ́ɛ fɔɔ́-daá wɛ́ngɛbɛɛŋ́ afawá.
LUK 15:16 Afawá-dɛ́ɛ kíɖíím tɩtɩŋa cɔɔ́ɔ yɩ lowú sɩ iɖi, amá, naárʊ tánváa yɩ.
LUK 15:17 Wɔɔjɔ́ɔ ɩmáázɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩdɩ sɩsɩ: “Tɩmɛlanɖáa aboyi wɛná majaa-jɔ́, bɩka bénɖíi bɩ́ngáa, na mɔ́ɔ́ mɔ́jɔɔ́ɔ cé mánzɩ́m nyɔɔ́sɩ?
LUK 15:18 Mángʊrʊ́ʊ mabɩ́sɩ majaa-jɔ́, na mɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: ‘Baabá, mááyɩ́sɩ́ná Ɩsɔ́ɔ, bɩka mayɩsɩná nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ.
LUK 15:19 Mɔ́dɔmɔ́ɔ́ná ngúti nÿáa ma sɩsɩ nbiyaalʊ́. Kpɔɔ ma nyazɩ mɛ́gɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́ lanɖáa-daá kʊ́ɖʊḿ bɩlɛ́.’ ”
LUK 15:20 Ngɛ waagʊrʊ́ wánbɩsɩ́ ɩjaa-jɔ́. Ɩjaa woogólosi yɩ ɖoo bolíni nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ kʊnyɔḿ; ngɛ weeze ibó ɩkázɩŋ yɩ ikpíriki yɩ.
LUK 15:21 Ngɛ ibiyaalʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Baabá, mááyɩ́sɩ́ná Ɩsɔ́ɔ, bɩka mayɩsɩná nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ. Mɔ́dɔmɔ́ɔ́ná ngúti nÿáa ma sɩsɩ nbiyaalʊ́.”
LUK 15:22 Amá, caáwʊ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: “Ɖasam, ɩgɔná tóko kɩɩbá kɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ isúu yɩ, ɩɖʊ yɩ ketéreniiká, na takaḿwá.
LUK 15:23 Ɩgɔ́gbɔɔ naavalʊ́ ɩjɔɔ́ɔ núm kazɔ́ɔ nɛ́ ɩkʊ ɖɩtɔ́ɔ ɖiɖi jíńgáárɩ́.
LUK 15:24 Káma, mebiyaalʊ́ mɩ́bɛɛ́na yɩ ɖɔ́ nɛ́, wáńzɩ́ḿ ngɛ waagábɩsɩ weezuú-daá, wɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ, ngɛ mááná yɩ.” Ngɛ baabáázɩ jíńgáárɩ́.
LUK 15:25 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, ibiyaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ kɔwɛ fɔɔ́-daá. Kabɩsɩ́-daá waajʊʊná ɖaána nɛ́, ngɛ waanɩ́ɩ bónɖúu bɩka bánbáárɛ.
LUK 15:26 Bɩnáábɩ́lɛ́ waayáa tɩmɛlanɖʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ wenbí bɩ́nlám nɛ́.
LUK 15:27 Ńna gɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: “Nyénewú waagábɩsɩ ná gɛ njaa waagʊ nɔ́wʊ ɩjɔɔ́ɔ núm kazɔ́ɔ nɛ́, káma, waagábɩsɩ ná alaafɩ́ya.”
LUK 15:28 Ńna gɛ ɩlɛ́ waabá ɩyɛ́ɛ baaná ikízi ɖaána sʊʊ́. Ngɛ ɩjaa waagálɩɩ ɩfɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩ́sʊʊ.
LUK 15:29 Amá, woobúsi ɩjaa sɩsɩ: “Bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ‑bɩ́ɩ́zɩ mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ mɔ́nvɔɔzɩ́ nya nɛ́, bɩka kɛtɛngɛrɛ médekízi wenbí nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ nɛ́ lám. Ngʊ́ kɛtɛngɛrɛ ńdáfá ma báa nemíkayɔ́ɔ́ sɩsɩ mána mɔɖɔndɩnáa ɖiɖi jíńgáárɩ́.
LUK 15:30 Amá, nbiyaalʊ́ ceení, weení ɩ́na aléewá wásangarɩ́wá beeɖi nyɛ́dɛ́ɛ liideé nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, nyáágʊ́ yɩ nɔ́wʊ ɩjɔɔ́ɔ núm kazɔ́ɔ nɛ́.”
LUK 15:31 Ngɛ caáwʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Móbú, báa sáátɩ wenkí mána nyɔ́ɔ́ gɛ, bɩka wenbí bɩrɩ́ŋa mádɩɩná nɛ́, kɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ gɛ.
LUK 15:32 Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖiɖi jíńgáárɩ́ ɖɩfáárɩ, káma, nyénewú ceení wáńzɩ́ḿ ngɛ waagábɩsɩ weezuú-daá, wɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ, ngɛ ɖááná yɩ.”»
LUK 16:1 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Abaalʊ́ liideé-dʊ́ʊ naárʊ wɛná na bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɛ́nbɛɛŋ́ yɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ. Ngɛ bɔɔgɔ́nɩ befééri yɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wánlám ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ ásáráwʊ́.
LUK 16:2 Ngɛ waayáa yɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: “Wentí gɛ mánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ nyɔ́rɔ́ ye. Tɩ ma tɩmɛ́ weená nyáálá ma nɛ́, káma, sinje tɩ́ŋa, ńdɛ́ndɛbɛɛŋ mɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-rɔ.”
LUK 16:3 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́ ɩdaá sɩsɩ: “Mágʊ́bɔnɩ́ tándacaa sɩsɩ mɛ́bɛɛŋ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ nɛ́, wenɖé gɛ sɩ malá ɖɔ́. A farɩ́m, mɛ́vɛ́yɩ́na ɖóni sɩ mavára. A bára lám bɩjɔɔ́ɔ ma fɛɛrɛ́.
LUK 16:4 Mányɩ wenbí sɩ malá na a wɩ́rɛ bɔɔɖɔ́ɔ ma tɩmɛ́rɛ-daá, ɩráa ɩmʊ ma bɛdɛ́ɛ nɛ́.”
LUK 16:5 Ngɛ waayáa wenbá barɩ́ŋa beeɖi ɩgʊ́bɔnɩ́ kɩmɛ́ nɛ́ kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ. Ngɛ wɔɔdɔ́ kaɖaa ńnɩ́ sɩsɩ: “Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ nvɛ́rɛ mágʊ́bɔnɩ́.”
LUK 16:6 Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: “Núm ánkʊrá nɩɩ́nʊ́wá (100).” Ngɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Bɛɛ nyɛ́dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ tákaraɖá, cɔɔ bɩka nŋmáa sɩsɩ ánkʊráwá nɛɛ́saaláa (50) gɛ sɩ nvɛ́rɛ.”
LUK 16:7 Ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ naárʊ sɩsɩ: “Nyɔ́ɔ́ ní, nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ nvɛ́rɛ mágʊ́bɔnɩ́.” Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ bilée kpetekíni nɩɩ́nʊ́wá (100). Ngɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Bɛɛ nyɛ́dɛ́ɛ kɩmɛ́rɛ tákaraɖá, ŋmaa sɩsɩ bilée kpetekíni nɩɩ́náázá (80) gɛ sɩ nvɛ́rɛ.”
LUK 16:8 Ngɛ kʊ́bɔnɩ́ waazá bɔwʊtá-dʊ́ʊ aduula-dʊ́ʊ ɩmʊ́, káma, waalá lɔ́nɩ. Ɖúúlínya-daá ɩráa cɔɔ́ɔ lɔ́nɩ a bána baranáa bɩkɩ́lɩ wenbá bɛgɛ́ɛ ɖɛnyɛm-daá ńba nɛ́.
LUK 16:9 Bɩlɛ́ nɛ́, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́kpɔɔ aduula liideé ɩcaaná ɖɔndɩnáa na a aagɔ́nɩ atɛlɛ́ŋ, Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá.
LUK 16:10 Weení baava yɩ toovonúm wenbí bɩgɛ́ɛ kúmuúbi nɛ́ bɩdaá nɛ́, bánváa yɩ toovonúm kʊ́bɔńbɩ-daá ɖʊɖɔ. Weení badafa yɩ toovonúm wenbí bɩgɛ́ɛ kúmuúbi nɛ́ bɩdaá nɛ́, bádánváa yɩ toovonúm wenbí bɩgɛ́ɛ kʊ́bɔńbɩ nɛ́ bɩdaá.
LUK 16:11 A bɩlɛ́ gɛ badafa mɩ́ɩ toovonúm nŋɩ́nɩ́ mɩ́nlanáa ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ aduula liideé nɛ́, weení wénjelíi kʊ mɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́lɛ toovonúm ńɖɛ.
LUK 16:12 Ngɛ a badafa mɩ́ɩ toovonúm baaganáa-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ beejéle mɩ́ɩ nɛ́-jɔ́, weení sɩ icele ná mɩ́ɩ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dɛ́ɛ ńɖɛ.
LUK 16:13 Bɔwʊtá-dʊ́ʊ naárʊ fɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ ɩlá kʊ́bɔnáa nɔɔ́lɛ bɔwʊtá: wéngizíi kʊ́ɖʊḿ, ɩsɔ́ɔ́lɩ lí ńnɩ́, yáá wánmalanáa ɩdɩ kʊ́ɖʊḿ bɩka ɩkpɛɛná lí ńnɩ́. Mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ na liideé bɔwʊtá.»
LUK 16:14 Faríizi ńba waanɩ́ɩ tɔ́mwá tɩna tɩrɩ́ŋa nɛ́, ngɛ bɔwɛ bánmʊŋɛ́ Yeésu, káma, bɔɔzɔ́ɔ́lɩ liideé.
LUK 16:15 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩráa ɩzá-daá gɛ mɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́zɩ́ɩ́zɛ́ɛ, amá, Ɩsɔ́ɔ nyɩ míwenbé. Wenbí ɩráa bɛɛ́na sɩsɩ bɩɩgɩlɩ ná nɛ́ kɛ́ɛ láálɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
LUK 16:16 Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá baaganáa-dɛ́ɛ ŋmáádɩ waaŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála Yaayá. Kɔgbɔɔ Yaayá dɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, beevééri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi, ngɛ ɩrʊ́ báa weení wánlʊwɔ́ɔ na ɖóni sɩsɩ ɩsʊ́ʊ.
LUK 16:17 Ɩsɔ́ɔ́dáá na adɛ-dɛ́ɛ tɛlɛ́ŋ wánlám ɖasam bɩkɩ́lɩ na Mará-daá ŋmáádɩ-bú-dɛ́ɛ tɛlɛ́ŋ.
LUK 16:18 Weení ɩrɩ́ŋa wɔɔɖɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kɩ́falʊ́ nɛ́, waalɩ́ɩ ɩɖɛɛlʊ́ ɩmʊ́ ɩwɔ́rɔ́. Ngɛ weení wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ weení ɩwaalʊ́ weegízi yɩ nɛ́, waalá wásangarɩ́tɩ.»
LUK 16:19 «Abaalʊ́ liideé-dʊ́ʊ naárʊ wɔɔjɔɔ ná. Liidebɔná kpɩná gɛ wónzuú, bɩka báa wɩ́rɛ wenɖé, jíńgáárɩ́-daá gɛ ɩwɛ.
LUK 16:20 Kadanbʊrɩya nɛkɛ́rɛ bánÿaá kɛ sɩsɩ Lazáarɩ nɛ́ wánvɩnɩ́ ɩɖɔɔ́ wɔnɔɔ́. Lazáarɩ ɩmʊ́ ɩrɩ́ŋa‑ɩrɩ́ŋa ɩjɔɔ́ɔ féézi‑féézi gɛ.
LUK 16:21 Bɩjɔɔ́ɔ yɩ lowú sɩsɩ iyuú kíɖíím bɩ́nzalɩ́ɩ liideé-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ tébíri-dɛ sáátɩ wenkí ɩlɛ́ wénɖíi nɛ́ iɖi, na bɩrɩ́ŋa ídónÿuú; amá, fáázɩ wɔ́ngɔnɩ kʊ sínnyeezí ivééziwá-daá.
LUK 16:22 Wɩ́rɛ nɛ́, kadanbʊrɩya waazɩ́. Ngɛ malááyɩ́kawá wɔɔgbɔ́ɔ yɩ boboná anɖébi Ibrahím-jɔ́. Liideé-dʊ́ʊ ɖʊɖɔ waazɩ́, bebí yɩ.
LUK 16:23 Ngɛ waabá wánnáa wahála páá ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́. Waagbáázɩ ɩzá nɛ́, ngɛ woogólosi ɖoo bolíni anɖébi Ibrahím bɩka Lazáarɩ wɛ ɩdɛ́ɛ kpɛyɩ́-daá.
LUK 16:24 Ńna gɛ woogóo sɩsɩ: “Ibrahím majaa, nɩɩ mágʊnyɔḿ bɩka ndíri Lazáarɩ ilíi iniiká nɔɔ́ lɩ́m-daá itósi mánzʊlʊmʊ́ʊ-rɔ bɩsála ma kaanɩŋá; káma, máábá mánnáa wahála páá nimíni ceení-daá.”
LUK 16:25 Ngɛ Ibrahím woobúsi yɩ sɩsɩ: “Móbú, tɔɔzɩ sɩsɩ nyóóyúú nyɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ ɖabata nyɔ́wɛ weezuú-daá nɛ́ bɩka Lazáarɩ ɩlɛ́ ɩna kʊnyɔḿ ɖabata; lɛlɛɛɖɔ́ ɩlɛ́ wooyuú wenbivɛɛzɩrɛ cé bɩka nyɔ́ɔ́ nyánnáa wahála.
LUK 16:26 Bɩlɛ́ bibaasí, ɖána mɩ́ɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá, bɔɔwʊ́ kʊ́bɔnbɔńgɩ wɛná. Biiyéle báa ɩrʊ́ sɔɔlɛ́ɛ ɩlɩ́ɩ cé ɩtɛ́sɩ mɩ́jɔ́ ɩ́dánbɩɩzɩ, cáńfáná naárʊ ɩkálɩɩ mɩ́jɔ́ ɩkɛ́dɛsɩ ɖɔ́jɔ́ cé.”
LUK 16:27 Ńna gɛ liideé-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Majaa, máávɩ́nɩ nya sɩsɩ ńdiri Lazáarɩ majaa-dɛ́ɛ ɖaána-daá,
LUK 16:28 káma, mogoobíya nɔɔ́nʊwá wɛ ńna; ɩ́basɩ wɛ na bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɔ́kɔkɔ́nɩ wahála ɖɩdáarɛ ɖɩna ɖɩdaá.”
LUK 16:29 Ngɛ Ibrahím woobúsi yɩ sɩsɩ: “Múúsá na anɖébiwá baaganáa-dɛ́ɛ tákaraɖáwá wɛ bɔjɔ́, bánɩɩ wentí bɛlɛ́ baaŋmáa nɛ́.”
LUK 16:30 Ngɛ liideé-dʊ́ʊ sɩsɩ: “Aayɩ́, majaa Ibrahím, bɛlɛ́ beriké bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ tɔɖɔ́ɔ, amá, a naárʊ waalɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá ibó ɩmɔɔná wɛ, bánlám túúbá.”
LUK 16:31 Amá, anɖébi Ibrahím woobúsi yɩ sɩsɩ: “A badanɩɩná Múúsá na anɖébiwá baaganáa, báa ɩsɩɖʊ́ weeve ná ibó ɩŋmátɩ wɛ, bádánváa toovonúm.”»
LUK 17:1 Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Wenbí bínÿelíi na ɩrʊ́ ɩyɩ́sɩ nɛ́ tɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ, amá, nbusú na weení wénÿelíi ɩrɔwʊ́ ɩyɩ́sɩ nɛ́.
LUK 17:2 A baadaná bʊdʊ́ʊ lowú namɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ bɔlɔ tenkú-daá, bɩjɔɔ́ɔ sóńcí na iyéle bíya bana badaá naárʊ ɩlá alaháácɩ́.
LUK 17:3 Iguná laakáarɩ. A ngoobú waayɩ́sɩ, feeri yɩ ɩdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ, ngɛ a waavɩ́nɩ nya, cɛ yɩ.
LUK 17:4 Ngɛ a wɩ́rɛ-daá waayɩsɩná nya bʊrɔ lʊbɛ, ngɛ báa sáátɩ wenkí gɛ waayɩsɩná nya bɩlɛ́ nɛ́, wɔɔgɔ́nɩ sɩsɩ: “Cɛ ma,” bʊrɔ lʊbɛ kɩḿ, nyɛ́njɛm yɩ.»
LUK 17:5 Tɩndɩnáa wɔɔdɔ́ Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ: «Tasɩ ɖáa toovonúm fáa.»
LUK 17:6 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ woobúsi sɩsɩ: «A mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa weegíi nyazɩ báńŋɩ́náyɔ́ɔ bú, mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩtɔ́ tɩɩwʊ́ kʊ́bɔńgɩ kɩna sɩsɩ: “Kpɛzɩ́ nyádɩ cé ngózuu tenkú-daá.” Bɩka kifu kɩlá bɩlɛ́.»
LUK 17:7 «Mɩ́dáá weení gɛ a ɩwɛná bɔwʊtá-dʊ́ʊ wánvarɩ́m yɩ, yáá wɛ́nbɛɛŋ́ ɩvʊ́ńdɩ kpɩná, ngɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ waalɩɩ ná fɔɔ́ ɩtála, wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: “Bo ɖasam njɔ́ɔ nɖi kíɖíím.”
LUK 17:8 Mányɩ sɩsɩ wɔ́ndɔ́m yɩ gɛ sɩsɩ: “Bo nlá ma kíɖíím; a bɩɩbɩ́ɩ, nbó ngɛ́ɛ nyágbɩná ngɔ́nɩ nɖʊ ma meɖi, mɔnyɔ́ɔ; bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyánbɩɩzɩ́ nbó nɖi nnyɔ́ɔ” gɛ.
LUK 17:9 Ɩ́dɛnzɛɛ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ tɩmɛ́rɛ waaɖʊ yɩ ɩlá nɛ́ ɖɩrɔ.
LUK 17:10 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́, a bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ́lá wenbí bɩrɩ́ŋa baaɖʊ mɩ́ɩ nɛ́, ɩdɔ́ sɩsɩ: “Bɔwʊtá-dɩnáa gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ, ɖádɩmɛ́rɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɖɩ́la nɛ́ gɛ ɖáálá.”»
LUK 17:11 Yeésu bamáa Yerusalɛ́ɛm ɖɛɛ́ nɛ́, wɛɛdɛ́sɩ Samarɩ́ya na Galilée laadásɩ.
LUK 17:12 Waadála tɛɛbiiyá nɛkɛ́rɛ-daá nɛ́, ngɛ cɛnɩ́sɩ fuú wɔɔgɔ́nɩ sɩsɩ́ŋ yɩ; sɩgazɩ́ŋɛ́ɛ bolíni
LUK 17:13 síngoó sɩsɩ: «Yeésu! Kʊ́bɔnɩ́! Nɩɩ ɖágʊnyɔḿ.»
LUK 17:14 Yeésu waana sɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩ sɩsɩ: «Ibó Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa ɩbɛ́ɛ́ŋ mɩ́ɩ.» Sɩwɛ sɩ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ sɩɩwáa.
LUK 17:15 Sɩdaá kʊ́ɖʊmɔ́ɔ waana sɩsɩ kaawáa nɛ́, kaagábɩ́sɩ bɩka kabá kángazám Ɩsɔ́ɔ bɩ́njaarɩ́.
LUK 17:16 Kɔɔgɔ́nɩ kaká kaɖʊná-rɔ Yeésu ɩzá-daá kɛ́nzɛɛ́ yɩ. Cɛnɩŋa kɛḿ kɛgɛ́ɛ Samarɩ́ya ńnɩ́ gɛ.
LUK 17:17 Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ sɩgɛ́ɛ fuú sɩɩwáa sɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ gɛ. Kééníré kɩɩganáa wɛ lé.
LUK 17:18 Nɛkɛ́rɛ tamáázɩ sɩsɩ kakábɩsɩ kasá Ɩsɔ́ɔ, asée ɩgɔm ceení riké?»
LUK 17:19 Ngɛ wɔɔdɔ́ kɛ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ nɖɛ́ɛ, nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.»
LUK 17:20 Faríizi ńba wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, sáátɩ wenkí gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ sɩ kɔkɔ́nɩ.» Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ sɩ kɔkɔ́nɩ nɛ́, bádánnáa kɛ na ɩzá.
LUK 17:21 Bɔ́dɔ́ndɔḿ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ kɛ cé yáá ɩgɛ́bɛ́ɛ kɛ lí.” Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá gɛ.»
LUK 17:22 Ngɛ wɔɔdɔ́ wanbaaráa sɩsɩ: «Wɛ́-bíya nɛbɛ́rɛ wɔ́ngɔnɩ́, bɩ́nlám mɩ́ɩ lowú sɩsɩ ɩna Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ báa wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, amá, mɩ́dánnáa yɩ.
LUK 17:23 Bénveerí mɩ́ɩ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ yɩ cé, ɩgɛ́bɛ́ɛ yɩ lí.” Íkobó ngʊ́ íkotoózi.
LUK 17:24 Káma, ńŋɩnáa bɩ́nnyaláázɩ wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ hálɩ bibó sɩɖaagazalaɖɛ́ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ wɩ́rɛ.
LUK 17:25 Amá, naanɩ́ na bɩtála bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ ɩna wahála bɩɖɔ́ɔ bɩka zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa ikízi yɩ.
LUK 17:26 Wenbí bɩɩlá Núhum-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́ nɔ́ɔ́ sɩ bɩla ná Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ sáátɩ:
LUK 17:27 Ɩráa wénɖíi bɔ́nnyɔɔ́, bɔ́ngbɔwʊ́ʊ aláa bɩka bánváa bɛwɛɛlɩnáa hálɩ wɩ́rɛ wenɖé Núhum waazʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ nɛ́ ɩtála. Ngɛ tɛ́ɛ́wʊ kʊ́bɔńgɩ waanɩ́ɩ, lɩ́m ɩkʊ barɩ́ŋa.
LUK 17:28 Yáá wenbí ɖʊɖɔ bɩɩlá Lɔ́ɔtɩ-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́ nɔ́ɔ́ sɩ bɩla ná: Ɩráa wénɖíi, bɔ́nnyɔɔ́, bánmʊ́ʊ, bánÿám, bónɖuú, bánmáa.
LUK 17:29 Amá, wɩ́rɛ wenɖé Lɔ́ɔtɩ waalɩ́ɩ Sodɔ́ɔmɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle fáráwíítá nimíni ɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kɩnɩ́ɩ nyazɩ tɛ́ɛ́wʊ bɩlɛ́ bɩkʊ barɩ́ŋa.
LUK 17:30 Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ sɩ bɩla ná wɩ́rɛ wenɖé Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́.
LUK 17:31 Wɩ́rɛ ɖɩḿ, weení ɩwɛ ɖaḿ kʊjʊʊ́-daá atáárɩ-rɔ nɛ́, íketí sɩsɩ ɩkpɔ́ɔ ɩgbɩná awɛ ɖaḿ-daá nɛ́. Weení ɩwɛ fɔɔ́ nɛ́ ɩ́kɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɩwɔ́rɔ́.
LUK 17:32 Ɩdɔ́ɔ́zɩ Lɔ́ɔtɩ ɖɛɛlʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
LUK 17:33 Weení wánjáádɩ sɩ ɩlɛ́ɛ iweezuú nɛ́, wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ, bɩka weení wɛɛbɛ́ɖɩ iweezuú nɛ́, wóngoyuú kɩ.
LUK 17:34 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ nuvoowú kɩḿ, ɩráa nɔɔ́lɛ fɩ́nɛ́ɛ gáɖó kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-rɔ gɛ, na bɩsɛlɩ́ kʊ́ɖʊḿ bɩka biyéle lí ńnɩ́.
LUK 17:35 Aláa nɔɔ́lɛ wónÿoozí bánnaḿ namɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ-rɔ gɛ na bɩsɛlɩ́ kʊ́ɖʊḿ, bɩka biyéle lí ńnɩ́.
LUK 17:36 [Abaaláa nɔɔ́lɛ wɛ fɔɔ́-daá bánlám tɩmɛ́rɛ gɛ na bɩsɛlɩ́ kʊ́ɖʊḿ biyéle lí ńnɩ́.]»
LUK 17:37 Ngɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, lé gɛ sɩ bɩlá bɩlɛ́.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Lénlé wenbí bɩ́ńzɩ́ḿ nɛ́ bʊwɛ nɛ́, ńna gɛ abɛ́ntɛ́wá wónduuzí.»
LUK 18:1 Ngɛ Yeésu waaŋmatɩná na tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna ɩwɩlɩ ná wɛ sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ báa sáátɩ wenkí bánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ bɩka bɛ́kɛbɛ́ɖɩ zinbirí.
LUK 18:2 Wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Tɔmvʊʊrʊ́ naárʊ wɔɔjɔɔ ná tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá; ídénzée Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩvɛ́yɩ́na ɩrʊ́-dɛ́ɛ gírímá.
LUK 18:3 Alʊ́ leelú naárʊ ɩwɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá nɛ́ wɔ́ndɔ́rɔgɔ́nɩ́ wɔ́ndɔ́m tɔmvʊʊrʊ́ sɩsɩ: “Fʊʊ mɔ́dɔ́m nɖéézi ma mabáɖaa ɩzá-daá.”
LUK 18:4 Tɔmvʊʊrʊ́ waalaaná kizíi, báa sáátɩ wenkí. Ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩtɔ́ ɩdɩ sɩsɩ: “Báa ɖoo médénzée Ɩsɔ́ɔ bɩka mɛ́vɛ́yɩ́na ɩrʊ́-dɛ́ɛ gírímá,
LUK 18:5 wenbí alʊ́ leelú ceení wánhaawʊ́ ma nɛ́, asée máávʊ́ʊ ɩdɔ́m na íkokuti ɩkɔ́nɩ wánjaarɩ́ ma ɖʊɖɔ.”»
LUK 18:6 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ woozúúri sɩsɩ: «Ɩnɩ́ɩ tɔmvʊʊrʊ́ ídónvúu toovonúm nɛ́ ceení waaŋmátɩ wentí nɛ́ kazɔ́ɔ!
LUK 18:7 Nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ténɖeezi ɩdɛ́ɛ ńba wenbá bóngoó bánÿaá yɩ nuvoowú na ɩdaawʊ́ nɛ́? Wénÿelíi bilééri na ɩsɩná wɛ?
LUK 18:8 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ídénÿelí bilééri na iɖéézi wɛ. Amá, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, wɔ́nmɔɔnáa ɩráa baava toovonúm nɛ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ?»
LUK 18:9 Ngɛ Yeésu waaŋmatɩná wenbá bɛbɛɛ́na badɩ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá bɩka bɛ́ngbɛɛnáa baaganáa nɛ́ na tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna:
LUK 18:10 «Ɩráa nɔɔ́lɛ waagba ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ. Kʊ́ɖʊḿ kɛ́ɛ Faríizi ńnɩ́, bɩka lí ńnɩ́ kɛ́ɛ tikée mʊʊrʊ́.
LUK 18:11 Faríizi ńnɩ́ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ wánzʊlʊ́ʊ ɩdaá sɩsɩ: “Óo! Ɩsɔ́ɔ, máázá nya ńŋɩnáa ńdálá ma nyazɩ ɩráa baaganáa bɛgɛ́ɛ ŋmɩɩláa, badaavé bɩka bánlɩɩ́ bɛɖɛɛlɩnáa wɔ́rɔ́ nɛ́. Mánzám nya ńŋɩnáa ńdálá ma nyazɩ tikée mʊʊrʊ́ ceení nɛ́.
LUK 18:12 Mɔ́nvɔkɩ́ nɔɔ́ nabʊ́lɛ gɛ wɛ́ lʊbɛ-daá, bɩka mɛ́nvɛrɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa móóyúú bɩ nɛ́ bɩdɛ́ɛ fuú-rɔ kʊ́ɖʊńbɩ.”
LUK 18:13 Tikée mʊʊrʊ́ ɩlɛ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bolíni; ɩdɔsɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩkpáázɩ waazá ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩsɔ́ɔ́dáá, amá, ɩwɛ gɛ wándaáa nʊ́ʊ́zɩ sɩsɩ: “Óo Ɩsɔ́ɔ! Nɩɩ mɔ́ɔ́ alaháácɩ́-dʊ́ʊ mágʊnyɔḿ.”»
LUK 18:14 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waamʊ tikée mʊʊrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ ɩcɛ́ yɩ bɩka ikízi ɩdamʊ lí ńnɩ́-dɛ́ɛ ńdɩ. Káma, weení waagbáázɩ ɩdɩ nɛ́, béndisí yɩ, amá, weení weedísi ɩdɩ nɛ́, bángbaazɩ́ yɩ.»
LUK 18:15 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ ɩráa wɔɔgɔná Yeésu bíya kɩdaáɖɛyáawá sɩsɩ ɩtɩ́nɩ wɛ nʊ́ʊ́zɩ ɩsʊ́lʊ bɔrɔ. Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bónÿoonáa wɛ.
LUK 18:16 Amá, Yeésu weeyéle bɔkɔná yɩ bíya bɛḿ ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Iyéle bíya ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́. Ɩ́kɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ, káma, wenbá baalɩ́ɩ wɛ nɛ́ badɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
LUK 18:17 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩdamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ nyazɩ bú nɛ́, ɩ́dánzʊʊ kadaá.»
LUK 18:18 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro naárʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, we gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩ mála na moyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
LUK 18:19 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyánÿaá ma sɩsɩ kazɔ́ɔ ńnɩ́. Naárʊ fɛ́yɩ́ ɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńnɩ́ nɛ́, asée Ɩsɔ́ɔ riké.
LUK 18:20 Nyányɩ wenbí Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Ńdánlɩɩ nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́; ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́; ńdánŋmɩɩlɩ; ńdánlɩzɩ́ seríya tɩtɛ ńgɩ; ɖʊ ngɔɔ na njaa gírímá.”»
LUK 18:21 Ńna gɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Máálá bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa kɔgbɔɔ ɖoo mɛ́dɛ́ɛ afobire.»
LUK 18:22 Yeésu waanɩ́ɩ waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩɩga nya tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ kóŋ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Bo nÿá wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́ ndára kadanbʊrʊ́sɩ na nÿuú ɖɔ́ɔ́lɛ ɩsɔ́ɔ́dáá. A nyáálá bɩlɛ́ bɩtɛ́, na ngɔ́nɩ nvu ma.”»
LUK 18:23 Ɩrʊ́ ceení waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waazʊ́ʊ kaanɩŋá, káma, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ gɛ.
LUK 18:24 Yeésu waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɩ́nlám káálɛ na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
LUK 18:25 Ɩɩ́n! Bɩvɛ́yɩ́ raakúḿ káálɛ sɩsɩ kɩsʊʊ ná ɩjɔ́wʊ bɔyɔ́ɔ bɩtála ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
LUK 18:26 Wenbá bewelesée nɛ́ baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́ weení wónÿuúu kʊ lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩlɛ́.»
LUK 18:27 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wenbí ɩráa tánbɩɩzɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ wánbɩɩzɩ́.»
LUK 18:28 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Welesi yoo, ɖɔ́ɔ́ ɖééyéle bɩrɩ́ŋa ɖifu nya nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖɛ́ndɛnáa.»
LUK 18:29 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa weeyéle ɩɖaána, yáá ɩɖɛɛlʊ́, yáá igoobíya abaaláa, yáá ɩjaanáa, yáá ibíya Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-rɔ nɛ́,
LUK 18:30 wónÿuúu bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé, na ɩtásɩ iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ ceré Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.»
LUK 18:31 Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ wénveerím wɛ sɩsɩ: «Iwélesi ma kazɔ́ɔ, ɖángbáa Yerusalɛ́ɛm. Ńna gɛ wentí tɩrɩ́ŋa anɖébiwá waaŋmátɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́-rɔ nɛ́, sɩ tikóódi.
LUK 18:32 Bángbáa yɩ becéle wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ sɩsɩ bánmʊŋ́ yɩ, batʊ́ʊ yɩ, bɔtɔ ná yɩ ndɔɔlɩmá,
LUK 18:33 bosúti yɩ agbáázá, bakʊ yɩ, amá, wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ wénvém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
LUK 18:34 Amá, wanbaaráa bɛlɛ́, badanɩ́ɩ wentí Yeésu waaŋmátɩ nɛ́ tugutoluú, tɩɩlá wɛ temenuú biiyéle badatɩlɩ́ wentí wánŋmatɩ́ nɛ́.
LUK 18:35 Yeésu waajʊʊná Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, njɛm naárʊ cɔɔ́ɔ nɩ́bááwʊ-jɔ́ wánlám bára.
LUK 18:36 Waanɩ́ɩ zamɔ́ɔ wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ngbetíi wánlám kʊ.
LUK 18:37 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ wɛ́nɖɛɛ kʊ.»
LUK 18:38 Ńna gɛ woogóo sɩsɩ: «Yeésu, Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ.»
LUK 18:39 Ngɛ wenbá bɛdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, wɛ bónÿoonáa yɩ sɩsɩ ísu tɔ́m. Amá, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩlɛ́ waabá wóngoó bínjaarɩ́ sɩsɩ: «Ɖáwʊɖa Biyaalʊ́, nɩɩ mágʊnyɔḿ!»
LUK 18:40 Ńna gɛ Yeésu waazɩ́ŋ ɩtɔ́ sɩsɩ bɔ́kɔ́ná ɩmʊ́ yɩ. Njɛm waajʊʊná Yeésu nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
LUK 18:41 «Wé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mála nya.» Ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ máázá ifulú.»
LUK 18:42 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyáázá ífúlú! Nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛɛlɛ́ɛ nya.»
LUK 18:43 Ńna‑ńna gɛ waazá woovulú bɩka ivóo Yeésu wánzám Ɩsɔ́ɔ. Zamɔ́ɔ rɩ́ŋa waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ kɩɩzá Ɩsɔ́ɔ.
LUK 19:1 Yeésu waazʊ́ʊ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-daá wɛ́ndɛsɩ́ tɩ.
LUK 19:2 Abaalʊ́ naárʊ wɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá bánÿaá yɩ sɩsɩ Zakée. Ɩgɛ́ɛ tikée mʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ, bɩka ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ.
LUK 19:3 Wánjáádɩ sɩ ɩna weení Yeésu kɛ́ɛ nɛ́, amá, zamɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́, ɩ́dánbɩɩzɩ, káma, ɩdabɩ́nɩ.
LUK 19:4 Ngɛ weeze ibó bɩɩzá-daá ɩkpa tɩɩwʊ́ kʊ́bɔnbɔńgɩ nakɩ́rɩ-daá na bʊcɔ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩna Yeésu, káma, ńna gɛ ɩlɛ́ sɩ ɩbaná.
LUK 19:5 Yeésu waadála ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá nɛ́, waagbáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Zakée kedi ɖasam, káma, sinje bɩɩbɔ́ɔ́zɩ mazʊ́ʊ nyɛ́dɛ́ɛ.»
LUK 19:6 Ngɛ Zakée weegédi ɖasam ɩmʊ Yeésu na wenbi‑niíni.
LUK 19:7 Wenbá barɩ́ŋa baana bɩlɛ́ nɛ́, baayɩ́rɩ Yeésu sɩsɩ: «Alaháácɩ́-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ gɛ woobó ɩsʊ́ʊ bɩlɛ́!»
LUK 19:8 Zakée sɩ́ŋɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ ɩzá-daá, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Welesi kʊ́bɔnɩ́, mɔ́ngbɔwʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ mava kadanbʊrʊ́sɩ; a ngʊ́ móómúúli naárʊ mamʊ ɩdɛ́ɛ liideé bɩcɛzɩ́ wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, mɛ́nvɛrɩ́ɩ yɩ bɩdɛ́ɛ nabʊ́náázá.»
LUK 19:9 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Sinje lɛ́ɛ́dɩ waazʊ́ʊ ɖaána kana kadaá, káma, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́gɛ́ɛ Ibrahím biyaalʊ́ gɛ.
LUK 19:10 Káma, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩcáa bɩka ɩlɛ́ɛ wenbí bɩɩdɛlɛ́ŋ nɛ́ gɛ.»
LUK 19:11 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩŋmatɩná wenbá baanɩ́ɩ tɔ́m waaŋmátɩ tɩ nɛ́ na tɔmgɛɛzɩrɛ. Káma, wáńjʊ́ʊ́ná Yerusalɛ́ɛm bɩka bɛlɛ́ bánmaazɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wándalɩ́ɩ lɛlɛɛkɩna.
LUK 19:12 Wentí wɛɛgɛ́ɛ́zɩ wɛ nɛ́ nɖɔ́: «Ɩrʊ́ naárʊ ɩgɛ́ɛ koobíre kʊ́bɔńɖɛ-daá ɩrʊ́ nɛ́ sɩ ɩɖɛɛ ná laadɔ́ɔ bolíni ńga nɛkɛ́rɛ-daá bakázɩ́ɩ yɩ kowúrɔ́ɔ na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ɩkábɩsɩ.
LUK 19:13 Waayáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa-daá fuú icéle badaá báa weení siká liideé ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ bála ná yɛ fótóósi hálɩ ɩmʊ́ ɩkábɩsɩ.
LUK 19:14 Amá, ɩlaadɔ́ɔ-daá ɩráa tánjaa yɩ; ngɛ beedíri ɩráa na ɩwɔ́rɔ́ bobó befééri sɩsɩ bɛḿ bádánjaa ɩbɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ wúro.
LUK 19:15 Na bɩrɩ́ŋa, baagázɩɩ ɩlɛ́ kowúrátɩ ɩkábɩsɩ ɩlaadɔ́ɔ-daá. Ngɛ waayáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wenbá weejéle wɛ liideé nɛ́ sɩsɩ ɩna alɩbɔ́ɔ wenkí booyuú nɛ́.
LUK 19:16 Kaɖaa ńnɩ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, móóyúú siká liideé fuú madasɩ ná siká liideé nyééjéle ma nɛ́.”
LUK 19:17 Ńna gɛ ɩgʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Nyáálá kazɔ́ɔ, nyɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kazɔ́ɔ ńnɩ́; mééjéle nya cʊ́kɔ ngɛ nyáálá ná kɩ tɩmɛ́rɛ na toovonúm nɛ́, mánzɩɩ́ nya kʊ́bɔńdɩ tɛ́ɛ́dɩ fuú-rɔ.”
LUK 19:18 Sɩɩlɛ ńnɩ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, móóyúú siká liideé natʊ́nʊ́wá madasɩ ná siká liideé nyééjéle ma nɛ́.”
LUK 19:19 Ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ ɩlɛ́ sɩsɩ: “Mánzɩɩ́ nya kʊ́bɔńdɩ tɛ́ɛ́dɩ natʊ́nʊ́wá-rɔ.”
LUK 19:20 Naárʊ ɩlɛ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, bɛɛ nyɛ́dɛ́ɛ siká liideé, mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ yɛ gɛ mamʊ́sɩ bɩsaawʊ́-daá.
LUK 19:21 Káma, máánɩ́ɩ nyɛ́dɛ́ɛ nɩdáárɛ. Mányɩ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩjɔɔ́ɔ káálɛ nɛ́ gɛ; wenbí ńdásɩ́ɩ́ná nɛ́ gɛ nyɔ́ngbɔwʊ́ʊ, bɩka nyángʊ́m lénlé ndálára nɛ́.”
LUK 19:22 Ńna gɛ wúro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Na nyádɩtɩŋa nyɔ́nɔ́ɔ́-daá tɔ́m gɛ sɩ magʊ ná nyɔ́dɔ́m, bɔwʊtá-dʊ́ʊ tɩtɛ ńnɩ́ ceení. Nyányɩ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩjɔɔ́ɔ káálɛ nɛ́, mángʊ́m lénlé mádalára nɛ́ bɩka mɔ́ngbɔwʊ́ʊ wenbí mádásɩ́ɩ nɛ́.
LUK 19:23 Bɩlɛ́ nɛ́, nɖaaboná méliideé nzɩ́ɩ bánkɩ; máagábɩ́sɩ ɖɔ́ nɛ́, maraamʊ yɛ ána adɛ́ɛ alɩbɔ́ɔ.”
LUK 19:24 Ngɛ weevééri wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ sɩsɩ bɛ́lɛɛ siká liideé ɩjɔ́ becéle weení ɩwɛná fuú nɛ́.
LUK 19:25 Bɛlɛ́ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́, ɩlɛ́ ɩwɛná fuú!”
LUK 19:26 Ngɛ wúro woobúsi wɛ sɩsɩ: “Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ weení ɩwɛná nɛ́, bándasɩ́ yɩ, amá, weení ɩvɛ́yɩ́na nɛ́, bɛ́nlɛɛ́ wenbíyɔ́ɔ ɩwɛná bɩ nɛ́.
LUK 19:27 Bɩɩga mabáɖaanáa wenbá bɔdɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ mábɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ wúro nɛ́, ɩgɔná wɛ ɩtɔ́ɖɩ máázá-daá cé.”»
LUK 19:28 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛdɛ nɩ́bááwʊ ɩkpɔ́ɔ wángbáa Yerusalɛ́ɛm.
LUK 19:29 Sáátɩ wenkí ɩwɛ bʊ́ʊ bánÿaá kɩ sɩsɩ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ nɛ́ kɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́ wáńjʊ́ʊ́ná Bɛtɩfagée na Betáániya tɛɛbíízi nɛ́, ngɛ Yeésu weedíri wanbaaráa nɔɔ́lɛ
LUK 19:30 ifééri wɛ sɩsɩ: «Ibó tɛɛbiiyá kɔwɛ mɩ́ɩ́zá-daá nɛ́ kadaá; a mɩ́ɩ́dála, mɩ́nnáa baaɖɩ kpangbɔ́ɔ bú naárʊ tɔcɔɔ tá kɛ nɛ́; ibóɖi kɛ ɩkɔná ma.
LUK 19:31 A naárʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ ngbaalá gɛ mínboɖí kɛ, ibúsi yɩ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ na kɛ.”»
LUK 19:32 Ngɛ wenbá weedíri wɛ nɛ́ woobó bɔmɔɔná wenbí nɔ́ɔ́ Yeésu waaŋmátɩ wɛ nɛ́.
LUK 19:33 Bɔwɛ bónboɖí kpangbɔ́ɔ bú nɛ́, ngɛ kɛlɛ́ kadɩnáa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mínboɖí kɛ.»
LUK 19:34 Ngɛ boobúsi sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ na kɛ.»
LUK 19:35 Bɔɔgɔ́gɔ́ná Yeésu kpangbɔ́ɔ bú; ngɛ baalɩzɩ́ bɛdɛ́ɛ kúsúúdi batɩ́nɩ kɔrɔ bakpáázɩ Yeésu ɩcɔ́ɔ kɔrɔ.
LUK 19:36 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ɩráa wɔ́nvɔ́ɔ bogúsúúdi nɩ́bááwʊ-rɔ gɛ.
LUK 19:37 Wáńjʊ́ʊ́ná Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-dɛ́ɛ kedíkɔ́ɔ-daá gɛ bɩɩbá bɩlá ɩwanbaaráa rɩ́ŋa boduuzée nɛ́ niíni babáázɩ Ɩsɔ́ɔ sám bɩcáárɩ maamááciwá bánnáa tɩ nɛ́ tɩrɔ.
LUK 19:38 Bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ wúro weení ɩgɛrɛŋɛ na ɩyɩ́ɖɛ-daá nɛ́ alɩbáráka! Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔɔ ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka ɩdɛ́ɛ ásícé ɩcɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí!»
LUK 19:39 Ńna gɛ Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ bɔwɛ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá nɛ́ bɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, feeri nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ bósu tɔ́m.»
LUK 19:40 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a boozú tɔ́m, bɔ́ sɩ akoo ná.»
LUK 19:41 Yeésu waajʊʊná Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ gɛ waagʊ́sɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ tɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ weewíi tɩrɔ
LUK 19:42 wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «A sinje wɩ́rɛ ɖɩna nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɖaadɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́táá nyónÿuú na fɛɛzɩrɛ nɛ́! Amá, lɛlɛɛɖɔ́ bɩmʊ́sɛ́ɛ nya, ńdánbɩɩzɩ nna!
LUK 19:43 Káma, wɛ́-bíya nɛbɛ́rɛ wándalɩ́ɩ, na nbáɖaanáa ɩma balára bamɩlɩná nya, boyóo nya cé na cé.
LUK 19:44 Bónnuudí nya cɩ́rɩ́-cɩ́rɩ́ nyána nyébíya, bádángáa bʊ́ʊ́rɛ ɖɩdɩ́nɛ́ɛ ɖɩrɔwʊ́-rɔ, káma, ńdátɩ́lɩ́ sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩlɛ́ɛ nya nɛ́!»
LUK 19:45 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɩɖɔ́ɔ wenbá barɩ́ŋa bánÿám kpɩná ńna nɛ́.
LUK 19:46 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Máɖaána sɩ kalá Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ ɖaána gɛ.” Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́bɩ́sɩ́ná kɛ ŋmɩɩláa ɖaána.»
LUK 19:47 Báa wɩ́rɛ wenɖé Yeésu wɛ gɛ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa baaganáa wánjáádɩ sɩ bakʊ yɩ.
LUK 19:48 Amá, baasɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ bɔkpɔɔná nɛ́, káma, zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩbá kínwelesí yɩ na kɩlaakáarɩ rɩ́ŋa gɛ.
LUK 20:1 Wɩ́rɛ Yeésu wɛ wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá bɩka wénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waaɖʊ balɩ́ɩ ɩjɔ́.
LUK 20:2 Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Feeri ɖáa: na yíko wenkí gɛ nyánlanáa tɩmɛ́ ana. Ngɛ weení waava ná nya yíko kɩḿ.»
LUK 20:3 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ tɔ́m. Ivééri ma.
LUK 20:4 Weení weegédíri ná Yaayá ɩkɔ́nɩ ilíri ɩráa lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m. Ɩsɔ́ɔ yáá ɩráa.»
LUK 20:5 Ngɛ baala ná ɖamá sááwʊ́ra bɔtɔ́ ɖamá sɩsɩ: «A ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ, wɔ́ndɔ́m ɖáa sɩsɩ: “Ngbaalá mɩ́dálá yɩ yaraɖá.”
LUK 20:6 A ngʊ́ ɖɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ ɩráa, zamɔ́ɔ wɔ́nÿɔwʊ́ʊ ɖáa bɔ́ ɖɩsɩ́, káma, barɩ́ŋa beeɖéézi sɩsɩ Yaayá kɛ́ɛ anɖébi gɛ.»
LUK 20:7 Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖádátɩ́lɩ́ weení weegédíri yɩ nɛ́.»
LUK 20:8 Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ médénveeri mɩ́ɩ yíko wenkí mánlanáa tɩmɛ́ ana nɛ́.»
LUK 20:9 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waaŋmatɩná zamɔ́ɔ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ: «Fɔɔ́-dʊ́ʊ naárʊ wooɖuu ná víinyi tiyísi. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ fɔɔ́ kɛḿ icéle wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɩka ɩɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ sɩ ikéleeri.
LUK 20:10 Víinyi bíya kɔrɩ́ɩ-dɛ́ɛ sáátɩ waadála nɛ́, ngɛ weedíri ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́ bɔjɔ́ sɩsɩ íbo ɩkámʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ńbɩ ɩkɔ́gɔ́ná ɩmʊ́. Amá, bɛlɛ́ baabá gɛ bamá ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ bɔkɔ́ɖɔ́ɔ yɩ ɩkábɩsɩ nʊ́ʊ́zɩ yéḿ.
LUK 20:11 Ngɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ weedétirí bɔwʊtá-dʊ́ʊ kɩ́falʊ́. Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́, baabá gɛ bamá ɩlɛ́ ɖʊɖɔ, baɖʊ yɩ fɛɛrɛ́ bɔkɔ́ɖɔ́ɔ yɩ ɩkábɩsɩ nʊ́ʊ́zɩ yéḿ.
LUK 20:12 Ngɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ weedétirí bɔwʊtá-dʊ́ʊ toozo ńnɩ́. Ngɛ baadálaḿ bɩnɩ́ɩ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ bɔkɔ́ɖɔ́ɔ yɩ.
LUK 20:13 Ngɛ fɔɔ́-dʊ́ʊ sɩsɩ: “Nŋɩ́nɩ́ gɛ mánlám ɖɔ́. Méndiríi mebiyaalʊ́ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ gɛ, nabʊ́rʊ bánɖʊ́ʊ ɩlɛ́ gírímá.”
LUK 20:14 Amá, wenbá bánvarɩ́m víinyi nɛ́, baana biyaalʊ́ʊ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: “Tííbí-dʊ́ʊ nbɩlɛ́! Ɩgɔ́nɩ! Ɖɩ́kʊ́ yɩ bɩka ɖɩkpɔ́ɔ tííbí.”
LUK 20:15 Ngɛ beegbí yɩ balɩɩná víinyi fɔɔ́ wɔ́rɔ́ bakágʊ́.» Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ víinyi fɔɔ́-dʊ́ʊ wánlám wɛ.
LUK 20:16 Wɔ́ngɔnɩ́ ɩkʊ wɛ na ɩkpɔ́ɔ víinyi fɔɔ́ icéle kɩ́faláa.» Zamɔ́ɔ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Aayɩ́, Ɩsɔ́ɔ íkeyéle bɩlá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.»
LUK 20:17 Amá, Yeésu wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wɛ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ŋmáádɩ tɩna tugutoluú gɛ sɩsɩ wé. “Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé maaráa weegízi ɖɛ nɛ́, ɖɩɩbɩsɩ ná cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ.”
LUK 20:18 Weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩsála ɖɩrɔ nɛ́ wánbʊʊ́rɩ, a ngʊ́ ɖɩɩzála weení-rɔ nɛ́, ɖɩ́nnaŋ́ yɩ.»
LUK 20:19 Ńna‑ńna gɛ Mará wɩlɩɖáa na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bakpa Yeésu, amá, baanɩ́ɩ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩdáárɛ. Baabá boyuú banɩ́ɩ sɩsɩ bɛḿ gɛ wɔɔdɔ́ waaŋmatɩná tɔmgɛɛzɩrɛ nɛ́.
LUK 20:20 Ńna gɛ baabáázɩ Yeésu cɔŋ́; ngɛ beedíri cɔŋɩráa bɩka bɛlɛ́ bánlám nyazɩ bɛgɛ́ɛ toovonúm-dɩnáa bɩlɛ́. Bɔzɔɔlɛ́ɛ bayɩ́ ɩnɔɔ́-jɔ́ na boyuú natɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá bobuuná yɩ bɩka bakpa yɩ becéle laadɔ́ɔ-daá nɩ́baadɛɛrʊ́.
LUK 20:21 Bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖányɩ sɩsɩ toovonúm gɛ nyánŋmatɩ́ bɩka nyánwɩlɩ́ɩ kazɔ́ɔ, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ nyáábafɛ́yɩ́na naárʊ, amá, nyánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na toovonúm gɛ.
LUK 20:22 Bɩlɛ́ nɛ́, feeri ɖáa wentí nyánmaazɩ́ tɔ́m tɩna tɩrɔ nɛ́: Bɩɩva nɩ́bááwʊ yáá bɩdafa sɩsɩ ɖɩ́fɛrɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ lanpóo.»
LUK 20:23 Amá, Yeésu nyɩ bɛdɛ́ɛ lɔ́nɩ-rɔ nɛ́, ngɛ sɩsɩ:
LUK 20:24 «Ɩwɩ́lɩ ma liideé mɩ́nvɛrɛnáa lanpóo nɛ́. Weení kʊjʊʊ́ na ɩyɩ́ɖɛ gɛ kɩrɔ.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ gɛ.»
LUK 20:25 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ijéle Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ wenbí bɩgɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, bɩka icéle Ɩsɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ.»
LUK 20:26 Bodoyuú natɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá bobuuná bakʊ ɩdɔ́m zamɔ́ɔ ɩzá-daá ńna. Hálɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m busí waalá wɛ bítí gɛ bosú tɔ́m.
LUK 20:27 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ Sadusée ńba wenbá bɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩsɩɖáa ténveḿ nɛ́, boogóduu Yeésu-jɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ:
LUK 20:28 «Kʊ́bɔnɩ́, Múúsá wɔɔdɔ́ sɩsɩ a ɩrʊ́ abaalʊ́ talʊ́rʊ gɛ waazɩ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ igoobú ɩfʊ́ leelú na ɩlʊ́rʊ bíya babɩ́sɩ koobúu weení waazɩ́ nɛ́ ɩdɛ́ɛ bíya.
LUK 20:29 Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ, koobíya lʊbɛ wɛ ná. Kaɖaa ńnɩ́ wɔɔgbɔ́ɔ alʊ́ nɛ́ waazɩ́, ɩdalʊ́rʊ.
LUK 20:30 Sɩɩlɛ ńnɩ́ waavʊ́ leelú,
LUK 20:31 toozo ńnɩ́ ɩkpɔ́ɔ yɩ, bɩlɛ́ gɛ bɩɩlaaná hálɩ bɛdɛ́ɛ lʊbɛ basɩ́ bɩka báa kʊ́ɖʊḿ talʊ́rʊ.
LUK 20:32 Barɩ́ŋa baazɩ́ wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ leelú ɖʊɖɔ waazɩ́.
LUK 20:33 Tɔ́ɔ, ńŋɩnáa barɩ́ŋa bɔɔgbɔ́ɔ yɩ nɛ́, wɩ́rɛ wenɖé ɩsɩɖáa sɩ befé bɩlɛ́ nɛ́, badaá weení gɛ alʊ́ waalʊ́ ɖɔ́.»
LUK 20:34 Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɖúúlínya kɩna kɩdaá gɛ aláa na abaaláa bɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖamá.
LUK 20:35 Amá, wenbá Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi wɛ sɩsɩ bónÿuú ceré bɩka befé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ bɔ́dɔngbɔwʊ́ aláa yáá basáa abaaláa.
LUK 20:36 Bɛlɛ́ bádándasɩḿ ɖʊɖɔ, káma, bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ malááyɩ́kawá. Bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ biyaalɩnáa gɛ, káma, beevé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
LUK 20:37 Múúsá waawɩ́lɩ bɩlɛ́ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá nimidʊlʊʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m-daá sáátɩ wenkí waayáa Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ Ibrahím na Ɩsaáka na Yaakúbu bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
LUK 20:38 Ɩsɔ́ɔ tɛkɛ́ɛ ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, amá, weezíni-dɩnáa-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Káma, ɩjɔ́ nɛ́ wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́ bɔwɛ weezuú-daá gɛ.»
LUK 20:39 Ńna gɛ Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nyááŋmátɩ kazɔ́ɔ.»
LUK 20:40 Káma, bɩdɩ́ŋa-rɔ bodokúti boyuú wenbiré bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́m natɩ́rɩ ɖʊɖɔ.
LUK 20:41 Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩráa wánbɩɩzɩ́ bɔtɔ́ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ kɛ́ɛ Ɖáwʊɖa biyaalʊ́.
LUK 20:42 Káma, Ɖáwʊɖa tɩtɩŋa wɔɔdɔ́ Yéńdiwá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ wɔɔdɔ́ Mádʊ́ʊ sɩsɩ: ‘Cɔɔ mégíɖíiwú-rɔ
LUK 20:43 hálɩ maɖʊ nbáɖaanáa nyɔ́nʊvɔ́-dɛ.’ ”
LUK 20:44 A bɩlɛ́ gɛ Ɖáwʊɖa waayáa yɩ sɩsɩ Ɩdʊ́ʊ, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ igúti ɩgɛ́ɛ ibiyaalʊ́ ɖʊɖɔ.»
LUK 20:45 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Yeésu waaŋmatɩná ɩwanbaaráa zamɔ́ɔ rɩ́ŋa kiwelesée yɩ nɛ́ kɩɩzá-daá sɩsɩ:
LUK 20:46 «Iguná laakáarɩ na Mará wɩlɩɖáa. Bɔzɔɔlɛ́ɛ béngilím bozóóna kpáyɩwá kʊ́bɔńdɩ bɩka ɖʊɖɔ bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ a bɛ́nzɛɛ́ wɛ zamɔ́ɔ-daá, bɔ́nɖɔɔzɩ́ wɛ. Kʊ́bɔɔ-ɖɩdáarɛ gɛ bɔɔzɔ́ɔ́lɩ cɔwʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ na ɖíínawá-daá.
LUK 20:47 Bɛ́nlɛɛ́ leeláa-jɔ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɛlɛ́ bɔwɛná nɛ́, bɩka bánlám sʊlʊ́ńdɩ kɩ́bɩɩzɩ́tɩ na ɩráa ɩna wɛ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɛdɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wánbá bɩlá ɖóni.»
LUK 21:1 Yeésu waagʊ́sɩ ɩzá nɛ́, ngɛ waana liideé-dɩnáa wánɖʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ, kʊjɔ́ɔ́nɩ ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ.
LUK 21:2 Ngɛ waadánáa leelú kɛdɛɛrɩ́ya nɛkɛ́rɛ waaɖʊ jɩtɔ́ɔ yáawá nasɩ́lɛ sɩdatála nabʊ́rʊ nɛ́.
LUK 21:3 Ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ leelú kɛdɛɛrɩ́ya kana kaaɖʊ kakɩ́lɩ baaganáa rɩ́ŋa.
LUK 21:4 Káma, baaganáa rɩ́ŋa waalɩzɩ́ weená avɛ́yɩ́na wɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ adaá gɛ, amá, kɛḿ nɛ́, na bɩrɩ́ŋa na kɛdɛ́ɛ kɛdɛɛrɩ́tɩ, kaava wenbí bɩrɩ́ŋa kɔwɛná sɩ bité kɛ nɛ́ gɛ.»
LUK 21:5 Nɛbɛ́rɛ wɛ bánŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ máa-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ, na bɔ́ baamaná kɛ nɛ́, na kpɩná baava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Yeésu sɩsɩ:
LUK 21:6 «Wɩ́rɛ wándalɩ́ɩ, bɩ́dángáa bʊ́ʊ́rɛ ɖɩdɩ́nɛ́ɛ ɖɩrɔwʊ́-rɔ. Bɩrɩ́ŋa bínnuudí.»
LUK 21:7 Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, feeri ɖáa sáátɩ wenkí sɩ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́ na nyɛ́dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ na ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ-dɛ́ɛ seríya.»
LUK 21:8 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Iguná laakáarɩ, naárʊ ɩ́kɛtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ. Káma, ɩráa ɖabata wɔ́ngɔnɩ́ na máyɩ́ɖɛ-daá, bɔtɔ́ sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, alɩwáátɩ waadála.” Íkofu wɛ.
LUK 21:9 A mɩ́nnɩɩ́ bánŋmatɩ́ yóóni na ɖamá kʊrʊ́na-dɛ́ɛ tɔ́m, ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ! Káma, bɩmɔɔ́na bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩtála. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ ɖúúlínya kʊrʊ́ʊ waajaŋ ná bɩtála.»
LUK 21:10 Ngɛ woozúúri sɩsɩ: «Yíri wónÿoó yíri, wúro iyóo wúro;
LUK 21:11 Fáráńdɩ́wá ndɩ‑ndɩ-daá, adɛ wánbá biséle, kɩzɩ́kʊ ɩlá, nyɔɔ́sɩ ɖʊɖɔ ɩlá. Bónlosí maanáwá tɩjɔɔ́ɔ nɩdáárɛ nɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá, na maamááciwá kʊ́bɔńdɩ.
LUK 21:12 Amá, naanɩ́ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩtála nɛ́, bángbáa mɩ́ɩ, banáázɩ mɩ́ɩ, bɩka bakʊ mɩ́ɩ. Bɔ́ngbɔwʊ́ʊ mɩ́ɩ becéle tɔmvʊʊráa Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, bɔtɔ mɩ́ɩ sáráka. Bánÿaá mɩ́ɩ wɔnásɩ wúrowá na laadásɩ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa-jɔ́ máyɩ́ɖɛ-rɔɔzɩ́.
LUK 21:13 Bɩ́nváa nɩ́bááwʊ ɩlɩzɩ́ mɛ́dɛ́ɛ seríya.
LUK 21:14 Ɩdɩlɩ́ ɩsɩ́ɩ mɩ́gʊjʊ́nɩ-daá sɩsɩ bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ ɩfʊ́ńgbɩɩrɩ kúbúsíti sáátɩ wenkí sɩ bafʊʊná mɩ́ɩ nɛ́.
LUK 21:15 Mádɩtɩŋa sɩ mejele ná mɩ́ɩ áséńsí ŋmatɩrɛ wenɖé mɩ́báɖaanáa tánbɩɩzɩ bɔcɔ́ɔ́lɩ ɖɛ péḿ nɛ́.
LUK 21:16 Mɩ́jaanáa tɩtɩŋa na mɩ́gɔɔnáa, mígoobíya, mígoobíre, na mɩ́ɖɔndɩnáa wánÿám mɩ́ɩ, beyéle bakʊ mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ tɔ́m sɩsɩ bákʊ́ wɛ.
LUK 21:17 Barɩ́ŋa béngizíi mɩ́ɩ máyɩ́ɖɛ-rɔɔzɩ́.
LUK 21:18 Amá, báa mɩ́gʊjʊʊ́-daá nyɔká kʊ́ɖʊmɔ́ɔ tɛ́nbɛɖɩ.
LUK 21:19 Ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ: Bɩlɛ́ bínÿelíi kʊ ɩlɛ́ɛ míweezíni.»
LUK 21:20 «A bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ́ná sɔ́ɔ́jawá waalára bamɩlɩná Yerusalɛ́ɛm, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ tɩdɛ́ɛ nuudí waadála.
LUK 21:21 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, wenbá bɔwɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, bésé bɛɖɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ-daá. Wenbá bɔwɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, bálɩɩ. Wenbá bɔwɛ fásɩ nɛ́ bákákázʊʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
LUK 21:22 Káma, wɛ́-bíya bɛḿ badaá Ɩsɔ́ɔ wɔ́nvɔ́m ɩráa nɩgbamʊʊ́ nɛ́ gɛ wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ wóngoodí.
LUK 21:23 Nbusú ɖamáa na aláa bɛyɛ́ɛna fúúzi nɛ́, na wenbá bebíya wánmʊzʊ́ʊ wɛ wɛ́ amʊ́ nɛ́. Káma, laadɔ́ɔ kɛḿ kánnáa wahála kʊ́bɔńgɩ, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná ití kɛdɛ́ɛ ɩráa-rɔ.
LUK 21:24 Bángʊ́ʊ nɛbɛ́rɛ na tókobíwá, bakpa nɛbɛ́rɛ yoḿti bɛɖɛɛná laadásɩwá rɩ́ŋa-daá na bɩka wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bonúúdi Yerusalɛ́ɛm hálɩ alɩwáátɩ wenkí baava wɛ nɛ́ ɩtɛ́.»
LUK 21:25 «Yáásɩ́wá natɩ́rɩ wánlám wɩ́sɩ-daá, na fenɔɔ́-daá, na wɩlásɩ-daá; bɩka adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́, tenkú na kɩdɛ́ɛ lɩmvolá-dɛ́ɛ agogo wánbá bɩsʊ́ʊ́zɩ yíriwá kaanɩŋá.
LUK 21:26 Baɖamáa nbusúwá sɩ tɩkɔ́nɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɩráa wɛ́nbɛlɩ́ɩ basɩ́ nɩdaazɩ́m. Káma, yíkowá tɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ tínzelíi.
LUK 21:27 Sáátɩ kɩḿ gɛ bánnáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ŋmɩnʊʊ́-rɔɔzɩ́ ɩ́gana yíko rɩ́ŋa na ásícé rɩ́ŋa.
LUK 21:28 A bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá tɩḿ tɩɩbáázɩ lám, ɩgʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ bɩka ɩkʊ́sɩ kʊjʊʊ́, káma, mɩ́dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ waajʊ́ʊ.»
LUK 21:29 Ngɛ waaŋmatɩná wɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ́ŋ figíyée tɩɩwʊ́ na tɩ́ɩ́nɩ rɩ́ŋa:
LUK 21:30 a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ tɩɩbáázɩ fáádɩ lɩzɩ́ɩ, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ lʊngʊrɛ́ waajʊ́ʊ nbɩlɛ́.
LUK 21:31 Bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́ná yáásɩ́wá tɩḿ tɩ́nlám, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waajʊ́ʊ.
LUK 21:32 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa tɛ́ndɛŋ́ na bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ bɩtála.
LUK 21:33 Adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá wɛ́ndɛlɛ́ŋ, amá, mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ tɛ́ndɛlɛ́ŋ kɛtɛngɛrɛ.»
LUK 21:34 «Ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ míveráa na ɩ́kɔkpɔ́ɔ mɩ́dɩ ɩɖʊ ɖíi na nyɔ́ɔ́dɩ na wenbí sɩ bʊɖɔ́kɩ mɩ́ɩ weezuú-daá nɛ́ bɩdɛ́ɛ lomaazɛ́wá-daá, na bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩ́kɔkɔ́nɩ ɖɩtála mɩ́raabaazɛ́ɛ́na.
LUK 21:35 Sɩ ɖɩcɛ́ gɛ ɖɩsála wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ nɛ́ bɔrɔ nyazɩ bɔ́nlɔ́ɔ biruú nɛ́.
LUK 21:36 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩjɔ́ɔ míveráa bɩka mɩ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ báa sáátɩ wenkí, na ɩbɩ́ɩ́zɩ iyuú ɖóni ɩlɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ bɩkɔ́nɩ nɛ́ bɩdaá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩsɩ́ŋ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩzá-daá.»
LUK 21:37 Ɩdaavéézi nɛ́, Yeésu wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ; amá, kínÿúu nɛ́, na ɩlɩ́ɩ ɩɖɛ́ɛ bʊ́ʊ bánÿaá kɩ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ nɛ́ kɩdaá ikóɖoo.
LUK 21:38 Tɛ́ɛrɛ́-tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wɔ́ngɔnɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá bénwelesí yɩ.
LUK 22:1 Kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ bamáa cʊʊ́.
LUK 22:2 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa wánjáádɩ nŋɩ́nɩ́ báta balá na bakʊ Yeésu nɛ́, amá, bánnɩɩ́ zamɔ́ɔ nɩdáárɛ.
LUK 22:3 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Sitáánɩ waazʊ́ʊ Yudásɩ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Isikariyóo bɩka ɩgɛ́ɛ fuú na nɔɔ́lɛ-daá ńnɩ́ naárʊ nɛ́.
LUK 22:4 Ngɛ Yudásɩ waagʊrʊ́ ibó ɩmɔɔná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na sɔ́ɔ́jawá bénveríi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa ɩ́na wɛ bɔmɔ́ɔ ɖamá nŋɩ́nɩ́ sɩ ɩlá na ɩkpa Yeésu icéle wɛ nɛ́.
LUK 22:5 Ńna gɛ bɩɩbá bɩlá wɛ niíni, ngɛ baazɩ́ŋ sɩsɩ bánváa yɩ liideé.
LUK 22:6 Kʊjɔɔwʊ sɩ balá Yudásɩ nɛ́ wɔɔmɔ́ɔ yɩ, ngɛ waazʊ́ʊ nɩ́báánɩ cáádɩ na ɩkpa Yeésu icéle wɛ bɩka zamɔ́ɔ tándɩlɩ́.
LUK 22:7 Kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ wɩ́rɛ wenɖé bángʊ́ʊ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ feevaláa nɛ́ waadála.
LUK 22:8 Ngɛ Yeésu weedíri Pétro na Yʊháánɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ibó ɩkágbɩɩrɩ ɖáa Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ na ɖiɖi kɩ.»
LUK 22:9 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Lé gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖɩ́kagbɩɩrɩ kɩ.»
LUK 22:10 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, a mɩ́ɩ́dála sɩ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá, mɩ́nzɩŋ́ abaalʊ́ naárʊ, ɩgazʊwáána lɩ́m na báyɔ́ɔ. Ivu yɩ ɖaána wenká kadaá sɩ ɩsʊ́ʊ nɛ́,
LUK 22:11 na ɩtɔ́ ɖaána-dʊ́ʊ sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ ɖɩ́bɔɔzɩ nya sɩsɩ ɖaḿ wenkí-daá gɛ ɩmʊ́ sɩ iɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ ɩ́na ɩwanbaaráa.”
LUK 22:12 Wánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ ɖaḿ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ bísa-daá báńgbɩɩrɩ kɩ. Ńna gɛ ɩgbɩ́ɩ́rɩ ɖáa jíńgáárɩ́.»
LUK 22:13 Bɛɛɖɛ́ɛ, ngɛ baagána wenbí nɔ́ɔ́ wɔɔdɔ́ wɛ nɛ́; ngɛ baagbɩ́ɩ́rɩ kɩ.
LUK 22:14 Kíɖíím ɖíi alɩwáátɩ waadála nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa boobó bɔcɔ́ɔ sɩ beɖi.
LUK 22:15 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ meɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ kɩna mána mɩ́ɩ naanɩ́ mana naazɩrɛ.
LUK 22:16 Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ módóndokúti meɖi kɩ hálɩ wenbí bʊrɔ bénɖíi kɩ nɛ́ ɩkɔ́nɩ bikógoodi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
LUK 22:17 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ sʊlʊ́m na kagbɔ́ɔ, waazá Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɩmʊ sʊlʊ́m bɩna ɩnyɔ́ɔ ɩka ɖamá.
LUK 22:18 Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ módóndokúti mɔnyɔ́ɔ sʊlʊ́m hálɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ ɩtála.»
LUK 22:19 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́. Waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ kɩ icéle wɛ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́ kɩna kɩgɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ wenkí sɩ malá kɩ sarɔ́ɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́. Ɩlá bɩlɛ́ na ɩtɔ́ɔ́zɩ mɔ́rɔ́.»
LUK 22:20 Beeɖi kíɖíím bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ sʊlʊ́m na kagbɔ́ɔ ɩtálaḿ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ icéle wɛ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Sʊlʊ́m bɩna bɩgɛ́ɛ na keɖiyá kɩ́falɔɔ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ iɖi kɛ ɩ́na ɩzamɔ́ɔ nɛ́. Bɩgɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ azimá sɩ abɩ́rɩ adɛ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́. Azimá amʊ́ sɩ ayele ná na keɖiyá kɛḿ katá.
LUK 22:21 Amá, ɩbɛ́ɛ, weení sɩ ɩyá ma nɛ́ wɛ wénɖíi kíɖíím cé mána yɩ.
LUK 22:22 Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wánzɩ́m ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́, amá, nbusú na weení sɩ ɩyá yɩ nɛ́.»
LUK 22:23 Ngɛ baabáázɩ ɖamá bɔɔzɩ́ na batɩlɩ́ badaá weení sɩ ɩlá bɩlɛ́ nɛ́.
LUK 22:24 Wanbaaráa ɩbá bɔwɛ bónÿoó beriké bánjáádɩ sɩ batɩlɩ́ badaá weení ɩgɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́.
LUK 22:25 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Yíriwá-dɛ́ɛ wúrowá wánnaazɩ́ bɛdɛ́ɛ ɩráa gɛ, bɩka wenbá bɔwɛná yíko ɩráa-rɔ nɛ́ sɔɔlɛ́ɛ bayáa wɛ sɩsɩ kazɔ́ɔ lanɖáa.
LUK 22:26 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Mɩ́dáá weení ɩgɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́, ɩ́bɩsɩ nyazɩ kúmuú, bɩka weení ɩgɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ nɛ́ ɩbɩ́sɩ nyazɩ bɔwʊtá-dʊ́ʊ.
LUK 22:27 Káma, weení ɩjɔɔ́ɔ bɔ́ngɔnáa yɩ kíɖíím nɛ́, na weení wɔ́ngɔnáa kíɖíím nɛ́ bɔlɔwʊtáá, weení gɛ kʊ́bɔnɩ́. Bɩdɛkɛ́ɛ weení ɩjɔɔ́ɔ bɩka bɔ́ngɔnáa yɩ kíɖíím nɛ́? Ngʊ́ mɔ́ɔ́ nɛ́, mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá gɛ nyazɩ weení wɔ́ngɔnáa kíɖíím nɛ́.
LUK 22:28 Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́ɖɔ́kɩ mɩ́dɩ ɩcɔɔná ma nɔwɛ́yawá mááná tɩ nɛ́ tɩdaá.
LUK 22:29 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ńŋɩnáa Majaa weejéle ma kowúrɔ́ɔ nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ménjelíi mɩ́ɩ kɛ.
LUK 22:30 Na ɩkɔ́nɩ iɖi ɩnyɔ́ɔ mána mɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá, bɩka ɩcɔ́ɔ kowuro-gbelásɩ-rɔ ɩfʊʊná Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ tɔ́m.»
LUK 22:31 Yeésu weevééri Simɔ́ɔnɩ sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, Simɔ́ɔnɩ, Sitáánɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ béyele yɩ na ɩcaádɩ mɩ́ɩ nyazɩ bánjaádɩ bilée na balɩzɩ́ fúti nɛ́.
LUK 22:32 Amá, máázʊ́lʊ nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ na ńkɛbɛ́ɖɩ nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm nyáává ma kɩ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, a nyáagábɩsɩ mɔ́jɔ́, kpaazɩ ngoobíya ɖóni.»
LUK 22:33 Ngɛ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mɔ́ɔ́ mázɩ́ŋɛ́ɛ sɩsɩ a sáráka ya, a ngʊ́ sɩ́m ya, mána nya ɖónboɖé.»
LUK 22:34 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Pétro, ménveerím nya sɩsɩ sinje kɩna, kalɩńbaawʊ́ tatanbɔɔ tá gɛ sɩ njɔ́ɔ́lɩ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma.»
LUK 22:35 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Méédíri mɩ́ɩ mɩ́dɔɖɔ́kɩ liideé, cáńfáná furuú yáá takaḿwá nɛ́, nabʊ́rʊ waagála mɩ́ɩ takáásɩ́?» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́».
LUK 22:36 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, weení ɩwɛná liideé nɛ́, ɩkpɔ́ɔ yɛ, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ weení ɩwɛná furuú nɛ́ ɩ́kpɔɔ kɩ; ngɛ weení ɩvɛ́yɩ́na sɔɔ́ tókobí nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩyá ɩdɛ́ɛ kpáyɩ ɩmʊ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.
LUK 22:37 Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ tɔ́m tɩna baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́, bɩmɔɔ́na tikóódi méweezuú-daá. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Baagála yɩ baɖʊ wenbá bánlám bɩdaavé nɛ́ badaá.” Káma, wentí tɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńdɩ nɛ́, asée tiigóódi.»
LUK 22:38 Ngɛ wanbaaráa sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, bɛɛ tókobíwá natɩ́lɛ.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Bɩɩmɔ́ɔ bɩlɛ́.»
LUK 22:39 Yeésu waalɩ́ɩ ibó Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá ńŋɩnáa bɩdɛ́rɛ́gɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́. Ngɛ ɩwanbaaráa woovu yɩ.
LUK 22:40 Waadála ńnaamʊ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩzʊ́lʊ na ɩ́kasála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.»
LUK 22:41 Ngɛ waalɩ́ɩ bɔjɔ́ itúu kpɔ́mɔ́ɔ́ nyazɩ báta bɔlɔ bʊ́ʊ́rɛ ɖɩsála ɖɩdáarɛ ɩká ɩɖʊná-rɔ wánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ:
LUK 22:42 «Majaa, a nyéndisí, laná ma bolíni na wahála kagbɔ́ɔ kana. Amá, bɩ́kalá wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, nyɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩ́la ná.» [
LUK 22:43 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ ɩsɔ́ɔ́dáá malááyɩ́ka naárʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩjɔ́ ɩkpáázɩ yɩ ɖóni.
LUK 22:44 Ɩlaakáarɩ waabá bɩkʊrʊ́ nɛ́, waadásɩ ɩbá ɩlɔɔná sʊlʊ́ʊ, ngɛ ɩdɛ́ɛ fifíni waabɩ́sɩ nyazɩ azimá bɩlɛ́ bíndosí adɛ.]
LUK 22:45 Waazʊ́lʊ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ɩkábɩsɩ wanbaaráa-jɔ́ ɩmɔɔná bɛlɛ́ bónɖóm ɖúkúru ɖóm.
LUK 22:46 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mínɖóm. Ɩgʊrʊ́ bɩka ɩsʊ́lʊ na ɩ́kasála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.»
LUK 22:47 Ɩbamáa ŋmatɩrɛ gɛ zamɔ́ɔ nakɩ́rɩ waaɖʊ kɩlɩ́ɩ; bɩka fuú na nɔɔ́lɛ-daá ńnɩ́ weení bánvʊnÿaá yɩ sɩsɩ Yudásɩ nɛ́, kɛdɛ́ɛ kɩ nɩ́bááwʊ. Yudásɩ ɩmʊ́ woogóduu Yeésu-jɔ́ ɩsɛ́ɛ yɩ ikpíriki yɩ.
LUK 22:48 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Yudásɩ, nyéngbirikí Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ gɛ na nÿá yɩ?»
LUK 22:49 Wenbá bavʊnwɛ bána Yeésu nɛ́ baana wenbí sɩ bɩlá nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ɖɩ́cɛsɩ wɛ tókobí?»
LUK 22:50 Ngɛ badaá kʊ́ɖʊḿ wɛɛjɛ́sɩ sarásɩ lanɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ bɩcɛ́ ɩlɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́ kíɖiiwú.
LUK 22:51 Amá, Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Iyéle, bɩɩmɔ́ɔ bɩlɛ́.» Ngɛ weedekiná ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩnɩgbamʊʊ́ ɩwáázɩ yɩ.
LUK 22:52 Ngɛ wɔɔdɔ́ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa bɔɔgɔ́nɩ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́ sɩsɩ: «Mɛ́gɛ́ɛ ŋmɩɩlʊ́ yáá we-rɔ gɛ mɩ́ɩgágʊ́rʊ́ mɔ́wɔ́rɔ́ mɩ́gana tókobíwá na ɖáázɩ bɩlɛ́.
LUK 22:53 Mávʊ́nna mɩ́ɩ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá báa wɩ́rɛ wenɖé, ngɛ mɩ́dákpá ma. Amá, tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ na temenuú-dɛ́ɛ yíko waadala ná.»
LUK 22:54 Baagba Yeésu nɛ́, ngɛ booboná yɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖaána-daá. Pétro kɔwɛ bolíni igovóo wɛ.
LUK 22:55 Baaɖʊ nimíni tɔ́ɔ lɔwʊ́rɛ betí bɔcɔ́ɔ balára bamɩlɩná yɩ nɛ́, ngɛ Pétro wɔɔgɔ́nɩ ɩcɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá.
LUK 22:56 Alʊ́ bɔwʊtá-dʊ́ʊ naárʊ waana yɩ ɩjɔɔ́ɔ nimíni-jɔ́ nɛ́, woozúu yɩ ɩzɩ́rɛ tíḿḿ, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ceení ɖʊɖɔ fʊngana yɩ gɛ.»
LUK 22:57 Ngɛ Pétro wɔɔjɔ́ɔ́lɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Aayɩ́ yoo ɖɔ́gɔɔ, máásɩ yɩ.»
LUK 22:58 Bɩɩdásɩ cʊ́kɔ nɛ́, naárʊ waana yɩ nɛ́, wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɔ́wɛ ɩráa bɛḿ badaá.» Amá, Pétro woobúsi ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Aayɩ́ yoo, mɛ́vɛ́yɩ́ badaá.»
LUK 22:59 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, bɩɩlá nyazɩ áwa kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́, naárʊ ɖʊɖɔ waadábaazɩ tɩ ɖʊɖɔ na ɖóni sɩsɩ: «Ceení ɖɔ́ ɩbá ɩgɛ́ɛ badaá naárʊ gɛ, káma, Galilée ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ.»
LUK 22:60 Ngɛ Pétro woobúsi sɩsɩ: «Bʊbɔ́tɩ gɛ, máátanzɩ wentí nyánŋmatɩ́ tɩ ɖɔ́ nɛ́.» Ɩbamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ ɩdatanzum tá gɛ kalɩńbaawʊ́ wɔɔbɔ́ɔ.
LUK 22:61 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩkɛ́bɛ́ɛŋ Pétro. Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ɔ́zɩ tɔ́m wentí Ɖádʊ́ʊ waavʊ́ńveeri yɩ tɩ nɛ́ sɩsɩ: «Naanɩ́ kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ sinje nɛ́, nyéngizíi ma hálɩ bʊrɔ nabúdoozo.»
LUK 22:62 Ngɛ waalɩ́ɩ asʊ ɩbá iwíi páá.
LUK 22:63 Sɔ́ɔ́jawá baazɩ́ɩ wɛ bénveríi Yeésu nɛ́ wɛ bánmʊŋɛ́ yɩ bɩka bánmám yɩ.
LUK 22:64 Boovu waazá-rɔ bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Tɩrɩkɩ, weení waama ná nya.»
LUK 22:65 Bɩka babá bándʊ́ʊ́dɩ yɩ kʊdʊ́ʊ́nɩ ndɩ‑ndɩ.
LUK 22:66 Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa baaganáa woodúúzi. Ngɛ bɔɔgɔ́gɔ́ná Yeésu bɛdɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa-jɔ́.
LUK 22:67 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́? Feeri ɖáa.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «A méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ɩfa ma toovonúm.
LUK 22:68 Ngʊ́ a mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ibúsi ma.
LUK 22:69 Amá, kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́, Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wɔ́njɔwʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ.»
LUK 22:70 Ńna gɛ barɩ́ŋa bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́?» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ńŋɩnáa wenbí mɩ́ɩ́ŋmátɩ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.»
LUK 22:71 Ngɛ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɖóógúti ɖánjáádɩ seríya wenkí ɖʊɖɔ, káma, ɖádɩtɩŋa ɖáánɩ́ɩ ɩdɩtɩŋa ɩnɔɔ́-daá.»
LUK 23:1 Barɩ́ŋa booyóózi bakʊrʊ́, bɔkpɔ́ɔ Yeésu boboná Piláatɩ-jɔ́.
LUK 23:2 Baadála ńna nɛ́, ngɛ baabáázɩ yɩ tɔ́mwá ndɩ‑ndɩ buunáa sɩsɩ: «Ɖáágbá ɩrʊ́ ceení ɩbamáa ɖɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ tɛlɛ́sɩ sɩsɩ kɩ́kʊrʊ́na nɩ́baadɛɛráa, wéngizináa ɩráa sɩsɩ bɛ́kɛfɛrɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ lanpóo, bɩka wɔ́ndɔ́m ɩdɩ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Lɛɛrʊ́, sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ wúro.»
LUK 23:3 Bɩnáábɩ́lɛ́ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɩnáábɩ́lɛ́ nyɔ́ɔ́dɔ́ ɖɔ́.»
LUK 23:4 Ngɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Mádáná taalɩ́ nakɩ́rɩ kɩ́nbɩɩzɩ́ kiyéle bakʊ ɩrʊ́ ceení-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́.»
LUK 23:5 Amá, baabá bazɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩdɛ́ɛ wɩlɩ́ɩ-daá, wóndulúsi ɩráa. Galilée gɛ waagábaazɩná, ɩkɔ́nɩ ɩsʊ́ʊ Yudée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá hálɩ ɩtála cé ɖɔ́.»
LUK 23:6 Piláatɩ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Galilée ńnɩ́ gɛ?»
LUK 23:7 Wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ laadɔ́ɔ Eróodi wénɖíi kowúrɔ́ɔ kɔrɔ nɛ́-dɛ́ɛ ɩrʊ́ nɛ́, ngɛ weeyéle boboná yɩ Eróodi-jɔ́. Káma, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, Eróodi wáńgágbáa Yerusalɛ́ɛm.
LUK 23:8 Eróodi waana Yeésu nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ niíni ɖabata, káma, ɖoo bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́, wánjáádɩ sɩsɩ ɩna Yeésu wentí wánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ ɩrɔ nɛ́-rɔɔzɩ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ wɛ sɩsɩ ɩna Yeésu ɩlá maamááci nakɩ́rɩ.
LUK 23:9 Waabá ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́mwá ɖabata, amá, Yeésu tobúsi yɩ báa natɩ́rɩ.
LUK 23:10 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa fʊnwɛ ńna bɩka babá bónbuunáa yɩ tɔ́mwá na baaná.
LUK 23:11 Eróodi na ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá bénveríi ɩrɔ nɛ́, baabá bɛkpɛɛná Yeésu bɩka bamʊ́ŋɩ yɩ. Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ boozúu yɩ jaba kífeńgi nakɩ́rɩ, ngɛ weeyéle babɩsɩná yɩ Piláatɩ-jɔ́.
LUK 23:12 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Piláatɩ na Eróodi baabɩ́sɩ ɖɔndɩnáa, bɛḿ wenbá ɖoo bavʊngɛ́ɛ báɖaanáa nɛ́.
LUK 23:13 Piláatɩ woodúúzi Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na wúrowá na zamɔ́ɔ,
LUK 23:14 ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́gɔ́ná ma ɩrʊ́ ceení sɩsɩ wɛ́ndɛlɛ́sɩ zamɔ́ɔ sɩsɩ kɩ́kʊrʊ́na nɩ́baadɛɛráa, ngʊ́ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́mwá mɩ́ɩ́zá-daá cé nɛ́, mádáná taalɩ́ nakɩ́rɩ kɩ́ngʊ́ʊ ɩdɔ́m wentí mɩ́ɩ́ŋmátɩ nɛ́ tɩdaá.
LUK 23:15 Eróodi ɖʊɖɔ takáná na yɩ nabʊ́rʊ, káma, weeyéle bakábɩ́sɩ́ná ɖáa yɩ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdalá nabʊ́rʊ bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ yɩ.
LUK 23:16 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ménÿelíi bosúti yɩ agbáázá na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ madálɩ yɩ.»
LUK 23:17 [Jíńgáárɩ́ báa wenkí asée Piláatɩ wɛɛjɛ́ wɛ sáráka-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ.]
LUK 23:18 Barɩ́ŋa booyóózi bóngoó sɩsɩ: «Bákʊ́ ɩrʊ́ ceení bɩka bɛcɛ́ ɖáa Barabáasɩ.»
LUK 23:19 Barabáasɩ ɩmʊ́ nɛ́, sáátɩ wenkí ɩráa waagʊrʊ́na gómínantɩ nɛ́, bɩdaá gɛ waagʊ ɩrʊ́; biiyéle baagba yɩ bɔtɔ sáráka.
LUK 23:20 Ńŋɩnáa Piláatɩ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩcɛ́ Yeésu nɛ́, waadábaazɩ zamɔ́ɔ tɔ́m bɔɔzɩ́.
LUK 23:21 Amá, bɛlɛ́ baadásɩ gɛ bóngoó sɩsɩ: «Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ! Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!»
LUK 23:22 Ngɛ Piláatɩ waadábaazɩ wɛ bɔɔɔzɩ́ toozo-dɛ́ɛ sɩsɩ: «Taalɩ́ wenkí gɛ waabá ɩlá. Mádábá mana taalɩ́ nakɩ́rɩ ɩrɔ kɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ bákʊ́ yɩ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ménÿelíi bosúti yɩ agbáázá bɩka madálɩ yɩ.»
LUK 23:23 Amá, bɛlɛ́ baabá bazɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ na agogo kʊ́bɔná bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ báka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ, hálɩ bɛdɛ́ɛ agogo wɛɛdɛ́ abɩ́ɩ́zɩ Piláatɩ.
LUK 23:24 Biiyéle Piláatɩ ɩsɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ wánlám wenbí bɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
LUK 23:25 Wɛɛjɛ́ weení bɔɔdɔ yɩ sáráka, káma, baagʊrʊ́na gómínantɩ bɩka ɩkʊ ɩrʊ́ bɩdaá ngɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɛ́ɛ cɛ́m nɛ́, bɩka icéle wɛ Yeésu sɩsɩ báláná yɩ wenbí bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
LUK 23:26 Baalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛnáa Yeésu nɛ́, baana abaalʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Simɔ́ɔnɩ, wáńgálɩɩná fɔɔ́. Ɩgɛ́ɛ Sirɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ gɛ. Ngɛ baagba yɩ basʊ́ʊ yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ɩtɩ́nɩ Yeésu wɔ́rɔ́.
LUK 23:27 Zamɔ́ɔ tuutúúma fóo yɩ bɩkpɛdɩ́na aláa, bɩka aláa bɛḿ bénwií bɛ́nmɛɛdɩ́ ɩrɔɔzɩ́.
LUK 23:28 Ngɛ Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ wɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Yerusalɛ́ɛm aláa, íkewíi mɔ́rɔ́, amá, iwíi mɩ́na míbíya mɩ́rɔ́.
LUK 23:29 Káma, wɛ́ naárɛ kɛgɛrɛŋɛ, ngɛ wɛ́ amʊ́ adaá nɛ́, sɩ bɔtɔ́ gɛ sɩsɩ: “Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ aláa kaalʊrʊ́sɩ; wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá badalʊ́rʊ bana yáá bíya tamʊ́zʊ wɛ nɛ́.”
LUK 23:30 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, bɔ́ndɔ́m bʊ́ʊ́nɩ sɩsɩ: “Bʊ́ʊ́nɩ, ɩzála ɖɔ́rɔ́.” Bɩka bɔtɔ́ buuronísi sɩsɩ: “Buuronísi, ɩbála ifu ɖɔ́rɔ́.”
LUK 23:31 Káma, a bánlám tɩɩwʊ́ lɩ́m ńgɩ ńŋɩnáa ɖɔ́, wenkí kɩ́ńwɩ́lɩ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ balá kɩlɛ́ bɩlɛ́.»
LUK 23:32 Bɛ́nɖɛɛnáa ɩráa kɩdaavéénínáa nɔɔ́lɛ ɖʊɖɔ sɩ bakágʊ́ wɛ bána Yeésu.
LUK 23:33 Baadála ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Kʊjʊʊ́ Bɔɔrɔɔ́ nɛ́, ngɛ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ńna. Ngɛ baagá ɖʊɖɔ ɩráa kɩdaavéénínáa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ ɖáázɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ: kʊ́ɖʊḿ, ɩdɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ, waaganáa, ɩdɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ nɩbɩɩwʊ́-rɔ.
LUK 23:34 Ńna gɛ Yeésu waaŋmátɩ sɩsɩ: «Baabá, cɛ wɛ káma, baasɩ wenbí bánlám nɛ́.» Ngɛ bɔɔdɔ tɛ́tɛ́ ɩgbɩná-rɔ batára yɛ ɖamá.
LUK 23:35 Zamɔ́ɔ wɛ kɩzɩ́ŋɛ́ɛ ńna kɩbɛɛ́na, bɩka Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúrowá bɛlɛ́ bɔwɛ bánmʊŋ́ yɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Wɛɛlɛ́ɛ baaganáa nɛ́, ɩ́kʊ́ ɩlɛ́ɛ ɩdɩ a toovonúm ɩgɛ́ɛ Lɛɛrʊ́, a ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́.»
LUK 23:36 Sɔ́ɔ́jawá ɖʊɖɔ wɛ bánmʊŋɛ́ yɩ. Ngɛ boogóduu ɩjɔ́ becéle yɩ sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ,
LUK 23:37 bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «A nyɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro, nyádɩtɩŋa lɛɛ nyádɩ!»
LUK 23:38 Ngɛ baaŋmáa tɔ́m bíya bana ɖɔ́ kpálɩfɔ́ɔ-rɔ bosúsi ɩgʊjʊʊ́-rɔ sɩsɩ: «Ceení gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.»
LUK 23:39 Kɩdaavéénínáa baagá wɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́, badaá naárʊ wándʊ́ʊ́dɩ yɩ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ Lɛɛrʊ́ gɛ. Lɛɛ nyádɩ bɩka nlɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ!»
LUK 23:40 Amá, waaganáa wooyooná yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ weení bɔ́nvɔ́m nyánɩgbamʊʊ́ nyazɩ ɩlɛ́ nɛ́, ńdénzée Ɩsɔ́ɔ?
LUK 23:41 Ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m mɔɔ́ɔ, káma, ɖálakásɩ wɔ́nbɔɔzɩ́ wenbí nɛ́ gɛ bánlanáa ɖáa. Amá, ɩlɛ́ ɩdalá taalɩ́ nakɩ́rɩ.»
LUK 23:42 Ngɛ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «A nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ nɖi kowúrátɩ, la suúru ndɔ́ɔ́zɩ mɔ́rɔ́.»
LUK 23:43 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ sinje mána nya sɩ ɖɩsʊʊ ná arɩjáńna-daá.»
LUK 23:44 Bɩ́ńgbɛ́dɩ́ bɩlá nyazɩ ɩdaawʊ́ bɩlɛ́, ngɛ adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa waalá temenuú hálɩ bɩlá kéréfu natúdoozo ɩdaawʊ́ wɔ́rɔ́.
LUK 23:45 Wɩ́sɩ waalá temenuú, ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá láámílé waadára nabʊ́lɛ.
LUK 23:46 Ngɛ Yeésu woogóo na ɖóni sɩsɩ: «Majaa, mááɖʊ́ méweezuú nyánʊ́ʊ́zɩ-daá.» Wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ weedísi weezuú ɩsɩ́.
LUK 23:47 Róóma ńba-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ waana wenbí bɩɩlá nɛ́, ngɛ waazá Ɩsɔ́ɔ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, ɩrʊ́ ceení fɛ́yɩ́na yɩsɩ́tɩ!»
LUK 23:48 Ɩráa tuutúúma wenbá barɩ́ŋa bɔɔgɔ́nɩ bɛbɛ́ɛ́ŋ wenbí sɩ balaná Yeésu nɛ́, baana bɩlɛ́ nɛ́, bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ na ɖúkúru bɩka bénwií.
LUK 23:49 Wenbá barɩ́ŋa ɩ́na wɛ bavʊnnyɩ ɖamá nɛ́, na aláa wenbá boogóvú yɩ ɖoo Galilée nɛ́, bagazɩ́ŋɛ́ɛ bolíni bɛbɛɛ́na wenbí bɩ́nlám nɛ́.
LUK 23:50 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa-daá ɩrʊ́ naárʊ wɛ bánÿaá yɩ sɩsɩ Ísifu. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ gɛ bɩka ɩzɩɩzɛ́ɛ.
LUK 23:51 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdafʊ́ńdisi wenbí tɔmvʊʊráa-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ waazɩ́ŋ sɩ bánlám nɛ́, ngʊ́ ɩdaɖʊ ɩnɔɔ́ wenbí baalá nɛ́ bɩdaá. Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Arɩmatée nɛ́ tɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ, bɩka ɩvʊnɖamáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.
LUK 23:52 Woobó Piláatɩ-jɔ́ ɩsʊ́lʊ sɩsɩ bécéle yɩ Yeésu tɔnʊʊ́.
LUK 23:53 Ngɛ waagálɩ́zɩ́ yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ikédisi, isúu yɩ kásáŋá iboná yɩ ɩfɩ́ɩ́zɩ bɔɔlááwʊ baabáa kɩ bʊ́tangbalʊʊ́-daá bɩka bedebim tá báa naárʊ kɩdaá nɛ́, kɩdaá.
LUK 23:54 Bɩgɛ́ɛ na wɩ́rɛ wenɖé bángbɩɩrɩ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́, bɩka Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩ́ńgbɛ́dɩ́ ɖɩ́nbaazɩ́ nbɩlɛ́.
LUK 23:55 Aláa wenbá boogóvú Yeésu ɖoo Galilée nɛ́ baadɩ́nɩ Ísifu wɔ́rɔ́. Baana bɔɔlááwʊ, na nŋɩ́nɩ́ baavɩ́ɩ́zɩ Yeésu tɔnʊʊ́ nɛ́.
LUK 23:56 Ngɛ bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá bakpɩ́ɩ́rɩ núm bínvoorí nɛ́, na tulaarɩ́wá. Ngɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́, bɔɔjɔ́ɔ badalá nabʊ́rʊ ńŋɩnáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́.
LUK 24:1 Aláháɖɩ wɩ́rɛ tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, aláa waalɩ́ɩ bɔkpɔ́ɔ núm bínvoorí baavʊ́ńgbɩ́ɩrɩ nɛ́, ngɛ bɛɛɖɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-jɔ́.
LUK 24:2 Baadála nɛ́, baana sɩsɩ beebiláázɩ bʊ́ʊ́rɛ ɖɩvʊnvóo bɔɔlááwʊ nɔɔ́-rɔ nɛ́ bɔlɔ kpɔ́mɔ́ɔ́.
LUK 24:3 Ngɛ baazʊ́ʊ bɔɔlááwʊ-daá nɛ́, badana Ɖádʊ́ʊ Yeésu tɔnʊʊ́.
LUK 24:4 Bɔwɛ bánlám bítí baasɩ wentí-daá bɔwɛ nɛ́, ngɛ ɩráa nɔɔ́lɛ waajáŋ baɖʊ balɩ́ɩ bɔrɔ bozóóna kpɩná ánɖée nɛ́.
LUK 24:5 Ńna gɛ nɩdáárɛ waabá bɩlá wɛ hálɩ bolúúzi bagʊjʊ́nɩ adɛ, ngɛ ɩráa bɛḿ bɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ mɩ́njáádɩ weezuú-dʊ́ʊ ɩsɩɖáa lɔwʊtáá.
LUK 24:6 Ɩvɛ́yɩ́ cé, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá. Ɩdɔ́ɔ́zɩ wentí waavʊ́ńgáŋmatɩ mɩ́ɩ ɖoo sáátɩ ɩgɔwɛ Galilée nɛ́.
LUK 24:7 Sɩsɩ: “Bángbáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ becéle alaháácɩ́-dɩnáa, na bɛlɛ́ baká yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ, na wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.”»
LUK 24:8 Ńna gɛ bɔɔdɔ́ɔ́zɩ tɔ́m tɩḿ tɩrɔɔzɩ́.
LUK 24:9 Ngɛ baalɩ́ɩ bɔɔlááwʊ-jɔ́ bɛɖɛ́ɛ bakádɩ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa befééri tɩndɩnáa fuú na naárʊ na wanbaaráa baaganáa rɩ́ŋa.
LUK 24:10 Aláa bɛḿ nɖɔ́: Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́, na Yuháána, na Marɩyáma Yaakúbu ɩgɔɔ. Aláa baaganáa bána wɛ nɛ́, weevééri tɩndɩnáa tɔ́m tɩḿ tɩrɩ́ŋa ɖʊɖɔ.
LUK 24:11 Amá, tɩndɩnáa bɛlɛ́ baamáázɩ gɛ sɩsɩ aláa bɛḿ bánŋmatɩ́ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ gɛ, biiyéle badafa wɛ toovonúm.
LUK 24:12 Amá, na bɩrɩ́ŋa, Pétro waagʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ sewɔ́ɔ ɩɖɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-jɔ́. Waadála gɛ woolúúzi ɩdɩ nɛ́, kásáŋá-fɔɔlásɩ gɛ waana adɛ. Ngɛ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ bɩka bɩbá bɩjɔɔ́ɔ yɩ bítí wenbí bɩɩlá nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
LUK 24:13 Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ nɔ́ɔ́, wanbaaráa-daá nɔɔ́lɛ waalɩ́ɩ bɛ́nɖɛɛ́ tɛɛbiiyá bánÿaá kɛ sɩsɩ Emayúusi nɛ́ kadaá. Áwa natɩ́lɛ gɛ a ɩrʊ́ waalɩ́ɩ Yerusalɛ́ɛm, wánɖʊ́ʊ na ɩkádála.
LUK 24:14 Wanbaaráa bɛḿ bɔwɛ bánŋmatɩnáa ɖamá wentí tɩrɩ́ŋa tɩɩlá nɛ́.
LUK 24:15 Babamáa ŋmatɩrɛ bɛ́ngɛɛzɩ́ ɖamá bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, Yeésu tɩtɩŋa wɔɔgɔ́nɩ ɩcʊʊná wɛ ɩ́na wɛ boyóózi bɛ́nɖɛɛ́.
LUK 24:16 Amá, bɩɩdɔ baazá-rɔ badabɩ́ɩ́zɩ batɩlɩ́ yɩ.
LUK 24:17 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Wentí gɛ mɩ́nganʊŋɛ́ bɩka mɩ́ngɛɛzɩ́ ɖamá ye.» Ngɛ baazɩ́ŋ bɩka bɔwɛ ɖúkúru-daá.
LUK 24:18 Badaá weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Kilewofáasɩ nɛ́, woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yerusalɛ́ɛm ńba rɩ́ŋa-daá nɛ́, nyɔ́ɔ́ nyériké ńdátɩ́lɩ́ na wenbí bɩɩlá wɛ́-bíya bana badaá nɛ́?»
LUK 24:19 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbetíi waala ná.» Ńna gɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Wenbí bɩɩmɔɔná Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ nɛ́. Ɩvʊnbá ɩgɛ́ɛ anɖébi ɩwɛná yíko nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá na zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩzá-daá. Waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ yíko ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na ɩdɛ́ɛ lakásɩ-daá.
LUK 24:20 Ɖɛ́dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na ɖɛ́dɛ́ɛ wúrowá waagba yɩ, bakʊ ɩdɔ́m sɩsɩ bánɖʊ́ʊ yɩ sɩ́m, ngɛ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
LUK 24:21 Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ ɖáńɖʊ́ʊ tamɔ́ɔ sɩsɩ ɩlɛ́ sɩ ɩlɛɛ ná Israyɛ́ɛlɩ. Amá, bɛɛ sinje wɛ́ náádoozo nɖɔ́ bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́.
LUK 24:22 Aláa bovóo ɖáa nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ waaɖʊ ɖáa bítí. Bɔɔjɔ́ɔ́rɩ tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ bobó bɔɔlááwʊ-jɔ́,
LUK 24:23 ngɛ badakáná ɩdɔnʊʊ́ nɛ́, baagábɩ́sɩ befééri ɖáa sɩsɩ malááyɩ́kawá waaɖʊ baalɩ́ɩ bɔrɔ befééri wɛ sɩsɩ ɩwɛ weezuú-daá.
LUK 24:24 Ɖádáá nɛbɛ́rɛ woobó bɔɔlááwʊ-jɔ́, ngɛ wenbí nɔ́ɔ́ aláa waaŋmátɩ nɛ́ gɛ baagáná, amá, ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa nɛ́, badakáná yɩ.»
LUK 24:25 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ ɩráa bɛvɛ́yɩ́na tɩlɩ́ɩ bɩka bádánváa wentí anɖébiwá waaŋmátɩ nɛ́ toovonúm ɖasam nɛ́ bana ɖɔ́!
LUK 24:26 Bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ ɩ́na wahála naanɩ́ na ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá?»
LUK 24:27 Ngɛ waalɩzɩ́ wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá tɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńdɩ nɛ́ tugutoluú wénveerím wɛ. Waagábaazɩ ná Múúsá-dɛ́ɛ ŋmáádɩ hálɩ ɩkɔ́nɩ anɖébiwá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ŋmáádɩ-daá.
LUK 24:28 Sáátɩ wenkí baajʊʊná tɛɛbiiyá wenká kadaá wanbaaráa wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, Yeésu waalá nyazɩ sɩ ɩcɛzɩ́ bɩlɛ́.
LUK 24:29 Amá, wanbaaráa waajáárɩ yɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, kɩɩgbɛdɩ́ kínÿúu nbɩlɛ́, wɩ́sɩ waazála. Bɩlɛ́ nɛ́ nkɛɖɛ́ɛ, cɔɔ ɖɔ́jɔ́ cé.» Ngɛ weedísi ɩsʊ́ʊ bɔjɔ́ ɩ́na wɛ bɔcɔ́ɔ.
LUK 24:30 Sáátɩ wenkí ɩ́na wɛ bɔɔjɔ́ɔ sɩ beɖi kíɖíím nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́, ngɛ waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ kɩ icéle wɛ.
LUK 24:31 Ńna gɛ baazá-rɔ weevé batɩlɩ́ yɩ, amá, waajáŋ ɩtɛlɛ́ŋ baazá-daá.
LUK 24:32 Ngɛ baabáázɩ ɖamá tɔ́m sɩsɩ: «Ńdáná sɩsɩ bʊrɔ gɛ bɩɩbá bɩgɔjɔɔ́ɔ ɖáa niíni sáátɩ wenkí wángaŋmatɩnáa ɖáa nɩ́bááwʊ-daá bɩka wángalɩzɩ́ɩ ɖáa wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ tugutoluú nɛ́?»
LUK 24:33 Ngɛ baajáŋ bakʊrʊ́ ńna‑ńna babɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm bɔmɔɔná tɩndɩnáa fuú na naárʊ na wenbá bána wɛ nɛ́.
LUK 24:34 Ngɛ bɛlɛ́ beevééri wɛ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ weevé toovonúm. Waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Simɔ́ɔnɩ.»
LUK 24:35 Ńna gɛ badɩtɩŋa baabáázɩ wɛ kɛɛzɩ́ wenbí bɩɩlá nɩ́bááwʊ-daá, na nŋɩ́nɩ́ baadɩlɩ́ na yɩ kíɖíím ɖaaɖííɖɛ wɛɛbɛlɩ́ kpɔ́nɔ́ nɛ́.
LUK 24:36 Bɔwɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Yeésu tɩtɩŋa waaɖʊ ɩlɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ.»
LUK 24:37 Ngɛ bɩɩbá bɩlá wɛ nɩdáárɛ páá, káma, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ ásɩ́náálɩ́ɩ gɛ.
LUK 24:38 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ngbaalá gɛ biidulúsi mɩ́ɩ bɩlɛ́. Ngɛ ngbaalá gɛ mɩ́nlám síka.
LUK 24:39 Ɩbɛ́ɛ mánʊ́ʊ́zɩ na mɔ́nʊvɔ́, mánáábɩ́lɛ́! Idekiná ma na ɩbɛ́ɛ, ásɩ́náálɩ́ɩ fɛ́yɩ́na tɔnʊʊ́, cáńfáná mʊwá ńŋɩnáa mɩ́bɛɛ́na mɔ́wɛná ɖɔ́ nɛ́.»
LUK 24:40 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waawɩ́lɩ wɛ ɩnʊ́ʊ́zɩ na ɩnʊvɔ́.
LUK 24:41 Bɩɩbá bɩlá wɛ niíni bɩcɛzɩ́na seríya bɩka bɩjɔɔ́ɔ wɛ bítí hálɩ bádánjaa sɩ bafa toovonúm nɛ́, Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́wɛná nabʊ́rʊ cé bénɖíi?»
LUK 24:42 Ngɛ beejéle yɩ tińɖe fɔɔlɔɔ́ bɔ́ńwɔ́ḿ nɛ́.
LUK 24:43 Ngɛ waamʊ ɖɛ ɩtɔ́ɔ baazá-daá.
LUK 24:44 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Bɛɛ tɔ́m wentí méévééri mɩ́ɩ tɩ sáátɩ wenkí mána mɩ́ɩ ɖávʊnwɛ nɛ́ nɖɔ́: Bɩmɔɔ́na wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmáa mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará tákaraɖá-daá, na anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá, na Yéńdiwá-daá nɛ́ ikóódi.»
LUK 24:45 Ńna kɩḿ gɛ woovulúsi baazá-rɔ banɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá kutoluú.
LUK 24:46 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ ɩna wahála, na wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
LUK 24:47 Na ɩyɩ́ɖɛ-daá nɛ́, bánlám yíriwá rɩ́ŋa waázu sɩsɩ bála túúbá bɛkɛ́ɛ cɔwʊrɛ na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá, ngɛ Yerusalɛ́ɛm gɛ bɩ́ngabaazɩnáa.
LUK 24:48 Mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ bɩdɛ́ɛ seríya-dɩnáa.
LUK 24:49 Mɔ́ɔ́ mángaváa mɩ́ɩ wenbí Majaa wooɖúu sɩsɩ wánváa mɩ́ɩ nɛ́. Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩjɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ-daá hálɩ yíko wenkí sɩ kɩkálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ kikédi mɩ́rɔ́.»
LUK 24:50 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ ɩwanbaaráa iboná tɛɛbiiyá bánÿaá kɛ Betáániya nɛ́ kɔjɔ́. Ngɛ waagbáázɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ ɩɖʊ wɛ alɩbáráka.
LUK 24:51 Ɩbamáa wɛ alɩbáráka ɖʊ́ʊ nɛ́, ngɛ bɩɩlɩzɩ́ yɩ bɔlɔwʊtáá bɩkpáázɩ yɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
LUK 24:52 Bɩɩga bɛḿ nɛ́, boogúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ bɩtɛ́ nɛ́, bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm na niíni kʊ́bɔńbɩ.
LUK 24:53 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ bɔwɛ báa sáátɩ wenkí bánzám Ɩsɔ́ɔ.
JOH 1:1 Bɩgabaazɩya naanɩ́ na balá báa wenbí nɛ́, weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Ŋmatɩrɛ nɛ́, ɩvʊnwɛ. Ɩ́vʊnna Ɩsɔ́ɔ bɔwɛ ná, bɩka ɩvʊngɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
JOH 1:2 Ɩ́vʊnna Ɩsɔ́ɔ bɔwɛ ná bɩgabaazɩya.
JOH 1:3 Ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlá báa ngbetíi, bɩka nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ waalá bɩ ɩdabaná yɩ nɛ́.
JOH 1:4 Ɩjɔ́ gɛ weezuú fʊnwɛ bɩka weezuú kɩḿ kɩvʊngɛ́ɛ na kʊ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm.
JOH 1:5 Ɖɛnyɛm wónlosí temenuú-daá, amá, temenuú tamʊ kɩ.
JOH 1:6 Ɩrʊ́ naárʊ wɔɔgɔnɩ ná, ɩrʊ́ ɩmʊ́, Ɩsɔ́ɔ weegédíri ná yɩ, ɩyɩ́ɖɛ gɛ Yaayá.
JOH 1:7 Wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, seríya lɩzɩ́ɩ gɛ wɔɔgɔ́nɩ. Wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlɩzɩ́ weení ɩgɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm nɛ́ seríya, na ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ seríya-rɔ nɛ́, ɩráa ɩfa ɩlɛ́ toovonúm.
JOH 1:8 Bɩdɛkɛ́ɛ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa ɩgɛ́ɛ na kʊ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm, amá, wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩ ɩlɩzɩ́ weení ɩgɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm nɛ́ seríya.
JOH 1:9 Weení ɩgɛ́ɛ ŋmatɩrɛ nɛ́ kɛ́ɛ na kʊ ɖɛnyɛm toovonúm ńgɩ, wenkí kɩ́ngɔnɩ́ ɖúúlínya-daá bɩka kínlosí ɩráa rɩ́ŋa nɛ́.
JOH 1:10 Weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Ŋmatɩrɛ nɛ́ fʊnwɛ ɖúúlínya-daá, bɩka ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waala ná ɖúúlínya. Amá, ɖúúlínya-daá ɩráa tatɩlɩ́ yɩ.
JOH 1:11 Wɔɔgɔ́nɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ, amá, ɩdɛ́ɛ-ńba weegízi badamʊ yɩ.
JOH 1:12 Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ weedísi bamʊ yɩ, bafa yɩ toovonúm. Wenbá beedísi bamʊ yɩ bafa yɩ toovonúm nɛ́, waava wɛ yíko sɩsɩ bábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
JOH 1:13 Bɛdɛ́ɛ baabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́ tɛkɛ́ɛ ɩrʊ́-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, yáá alʊ́ na abaalʊ́ bɛdɛ́ɛ yoozí, amá, Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa weeyele ná babɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ bíya.
JOH 1:14 Weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Ŋmatɩrɛ nɛ́, waabɩ́sɩ ɩrʊ́ ɩkɔ́nɩ ɩcɔ́ɔ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Ngɛ ɖááná ɩdɛ́ɛ ásícé. A nyááná yɩ, kʊnyɔnnɩɩrɛ́ na toovonúm riké nbɩlɛ́! Ɩdɛ́ɛ ásícé kɩḿ kɩɩlɩɩná Caáwʊ-jɔ́ gɛ. Ásícé wenkí Caáwʊ weejéle ɩgʊ́ɖʊmɔ́ɔ nɛ́ nbɩlɛ́.
JOH 1:15 Yaayá waaŋmátɩ na ɖóni ɩlɩzɩ́ yɩ seríya sɩsɩ: «Ɩdɔ́m gɛ máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́wɔ́rɔ́, weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, waagɩ́lɩ ma; káma, ɩvʊnwɛ naanɩ́ gɛ baalʊ́rʊ ma.»
JOH 1:16 Ɖárɩ́ŋa ɖééɖí ɩgʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ ɖɔɔmɩ́nɩ-dɛ́ɛ alɩbáráka, bɩdɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́lɛ.
JOH 1:17 Káma, Múúsá gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná icéle ɖáa ɩdɛ́ɛ Mará, amá, Yeésu Krísto gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩwɩ́lɩ ɖáa ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ na ɩdɛ́ɛ toovonúm.
JOH 1:18 Naárʊ tanáá ta Ɩsɔ́ɔ kɛtɛngɛrɛ. Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ weení ɩwɛná yɩ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩwɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, weeyéle ná ɖɩtɩlɩ́ yɩ.
JOH 1:19 Ɩbɛ́ɛ seríya wenkí Yaayá waalɩzɩ́ kɩ sáátɩ wenkí Yahúúɖuwá waagálɩ́zɩ́ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa na Léévi bíya Yerusalɛ́ɛm bekédiri ɩjɔ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ weení» nɛ́.
JOH 1:20 Ɩdamʊ́sɩ wɛ, waabá gɛ ifééri wɛ toovonúm sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́.»
JOH 1:21 Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ gɛ Elíya?» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ Elíya.» Ngɛ bɔɔdɔ́bɔɔzɩ yɩ sɩsɩ: «Nyánáábɩ́lɛ́ anɖébi?» Ngɛ Yaayá sɩsɩ: «Aayɩ».
JOH 1:22 Ńna gɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ weení. Feeri ɖáa, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖukóbusi wenbá beegédiri ɖáa nɛ́. Weení gɛ nyɔ́ɔ́ nyádɩtɩŋa nyánmaazɩ́ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ.»
JOH 1:23 Ngɛ Yaayá sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ weení wóngoó tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá sɩsɩ: “Ɩgbɩ́ɩ́rɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ kɩsɩ́ɩ́zɩ kazɔ́ɔ,” ńŋɩnáa anɖébi Esáya waaŋmátɩ nɛ́.»
JOH 1:24 Wenbá beegédiri wɛ Yaayá-jɔ́ nɛ́ badaá, Faríizi ńba wɛ.
JOH 1:25 Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «A bɩdɛkɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ nyánáábɩ́lɛ́ Elíya, cáńfáná anɖébi, bɩlɛ́ nɛ́ ngbetíi-rɔ gɛ nyénliríi ɩráa lɩ́m-daá nyɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m.»
JOH 1:26 Ngɛ Yaayá woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nɛ́, lɩ́m-daá gɛ ménliríi mɩ́ɩ mɔ́nzɔ́ɔ mɩ́ɩ túúbá lɩ́m; mɩ́lɔ́wʊ́táá, naárʊ wɛ mɩ́ɩ́sɩ yɩ.
JOH 1:27 Mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, sɩ ɩkɔnɩ ná, amá, mádatála mobóɖi ɩdakaḿwá.»
JOH 1:28 Betáániya tɛɛbiiyá-daá, Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ, lénlé Yaayá wénliríi ɩráa lɩ́m-daá nɛ́ gɛ bɩ́ngalám bɩlɛ́.
JOH 1:29 Kiivé nɛ́, Yaayá waana Yeésu wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩjɔ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Fée-bú weení wɛ́njɛ́m ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́.
JOH 1:30 Ɩdɔ́m gɛ mááŋmátɩ mɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́wɔ́rɔ́, naárʊ wɔ́ngɔnɩ́, bʊdʊ́ʊ waagɩ́lɩ ma, káma, ɩvʊnwɛ naanɩ́ gɛ baalʊ́rʊ ma.
JOH 1:31 Mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mááfʊnzɩ weení ɖéyí‑ɖéyí bɩɩbá bɩgɛ́ɛ nɛ́; amá, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ melíri ɩráa lɩ́m-daá gɛ na meyéle Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ ɩtɩlɩ́ yɩ.»
JOH 1:32 Ngɛ Yaayá waadáŋmatɩ sɩsɩ: «Mááná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nyazɩ ɖuvóóre kʊ́fʊlʊńɖɛ bɩlɛ́, kɔkɔ́nɩ kɔcɔ́ɔ ɩrɔɔzɩ́.
JOH 1:33 Mɔ́ɔ́ mááfʊnzɩ weení bʊdʊ́ʊ kɛ́ɛ nɛ́, amá, weení weegédíri ma sɩ melíri ɩráa lɩ́m-daá nɛ́, weevééri ma sɩsɩ: “Weení ɩrɔɔzɩ́ sɩ ńna Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga ikédi kɔkɔ́nɩ kɔcɔ́ɔ nɛ́, ɩlɛ́ wénliríi kʊ ɩráa Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-daá.”
JOH 1:34 Mááná bɩlɛ́ na máázá, bʊrɔɔzɩ́ gɛ mánlɩzɩ́ɩ seríya sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
JOH 1:35 Kiivé nɛ́, Yaayá tɔrɔwɛ ńna ɩ́na ɩwanbaaráa nɔɔ́lɛ
JOH 1:36 gɛ waana Yeésu wɛ́nɖɛɛ́; ngɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Fée-bú.»
JOH 1:37 Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa nɔɔ́lɛ bɛḿ baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ baagʊrʊ́ bofu Yeésu.
JOH 1:38 Yeésu wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, waana sɩsɩ bogovóo yɩ, ngɛ sɩsɩ: «We gɛ mɩ́njáádɩ.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ráabi, lé gɛ nyɛ́dɛ́ɛ.» (Ráabi kutoluú gɛ sɩsɩ Mará wɩlɩɖʊ́).
JOH 1:39 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgɔ́nɩ, mɩ́nganáa.» Ngɛ boobó ɖʊɖɔ bana lénlé Yeésu wɛ nɛ́; ngɛ bɔɔjɔ́ɔ ɩjɔ́ bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ. Ɖaanɩ́ŋa kéréfu natɩ́náázá bɩlɛ́ gɛ bɩ́nlám bɩlɛ́.
JOH 1:40 Wanbaaráa nɔɔ́lɛ wenbá baanɩ́ɩ Yaayá waaŋmátɩ na bakʊrʊ́ bofu Yeésu nɛ́ badaá naárʊ gɛ bánÿaá sɩsɩ Andirée. Andirée ɩmʊ́ ɩwɛná igoobú bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Simɔ́ɔnɩ Pétro.
JOH 1:41 Igoobú Simɔ́ɔnɩ ɩmʊ́ gɛ waaɖáa náa ifééri yɩ sɩsɩ baana Krísto. Krísto kutoluú gɛ sɩsɩ Lɛɛrʊ́.
JOH 1:42 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Simɔ́ɔnɩ iboná Yeésu-jɔ́. Yeésu waana yɩ nɛ́, wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Simɔ́ɔnɩ, Yʊháánɩ biyaalʊ́; sɩ bayáa nya gɛ sɩsɩ Kéfáasɩ.» Kéfáasɩ kutoluú gɛ sɩsɩ Bʊ́ʊ́rɛ.
JOH 1:43 Kiivé nɛ́, Yeésu waaɖʊ sɩ wɛ́nɖɛɛ́ Galilée laadɔ́ɔ-daá, ngɛ waana Filíipu. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kovu ma!»
JOH 1:44 Filíipu-dɛ́ɛ gɛ Bɛtɩsayɩdáa, Andirée na Pétro bɛdɛ́ɛ tɛɛbiiyá.
JOH 1:45 Filíipu wɔɔgɔ́nɩ ɩna Natanayɛ́ɛlɩ, ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: «Weení ɩdɔ́m baaŋmáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá nɛ́, ɖááná yɩ, Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ gɛ, Ísifu biyaalʊ́.»
JOH 1:46 Ngɛ Natanayɛ́ɛlɩ sɩsɩ: «Kazɔ́ɔ ńbɩ nabɩ́rɩ wánbɩɩzɩ́ bɩkálɩ́ɩ́ná Nazarɛ́ɛtɩ nbɩlɛ́?» Ńna gɛ Filíipu sɩsɩ: «Kɔnɩ na ngáná.»
JOH 1:47 Yeésu waana Natanayɛ́ɛlɩ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩjɔ́ nɛ́, ngɛ wánŋmatɩ́ ɩdɔ́m sɩsɩ: «Bɛɛ Israyɛ́ɛlɩ bú tɩtɩŋa nɖɔ́; ɩrʊ́ weení ɩ́dɛ́nbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ kɛtɛngɛrɛ nɛ́.»
JOH 1:48 Ngɛ Natanayɛ́ɛlɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Lénlé gɛ nyányɩ ná ma.» Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Naanɩ́ na Filíipu ɩyáa nya nyɔ́gɔwɛ figíyée tɩɩwʊ́-dɛ nɛ́, máávʊ́ńgánaa nya.»
JOH 1:49 Ńna gɛ Natanayɛ́ɛlɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, nyɔ́ɔ́ gɛ Israyɛ́ɛlɩ wúro.»
JOH 1:50 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, méévééri nya sɩsɩ mááná nya figíyée tɩɩwʊ́-dɛ nɛ́-rɔ gɛ nyáává toovonúm ɖɔ́? Tɔ́ɔ, nyɔ́ngɔnɩ́ ńna wenbí bɩɩjɛzɩ́ ɖɔ́ nɛ́.»
JOH 1:51 Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɩ́ngɔnɩ́ ɩna ɩsɔ́ɔ́dáá tʊláa, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá wéndím bángbanáa Ɩrʊ́ Biyaalʊ́.»
JOH 2:1 Bɩdɛ́ɛ wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ baalá hiije Kána tɛɛbiiyá-daá Galilée laadɔ́ɔ-rɔ. Yeésu ɩgɔɔ woobó hiije kɩḿ.
JOH 2:2 Baadáyáa Yeésu ɖʊɖɔ na ɩwanbaaráa bɔkɔ́nɩ.
JOH 2:3 Sʊlʊ́m bɔwɛ bɔ́nnyɔɔ́ hiije-daá nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ bɩtɛ́, ngɛ Yeésu ɩgɔɔ weevééri yɩ sɩsɩ: «Bɛdɛ́ɛ sʊlʊ́m wɛɛdɛ́.»
JOH 2:4 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ, mána nya wentí. Mɛ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.»
JOH 2:5 Ngɛ ɩgɔɔ weevééri hiije-daá bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: «Ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩtɔ́ mɩ́ɩ nɛ́.»
JOH 2:6 Hiije-daá, nɩgbáánɩ loɖo wɛ ńnaamʊ́, nɩgbáánɩ tɩḿ, bɔ́ gɛ bɛɛjɛ́sɩ bala ná tɩ. Tɩdaá gɛ Yahúúɖuwá wánɖʊ́ʊ lɩ́m bánlanáa badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá. Báa wenkí-daá bánbɩɩzɩ́ baɖʊ nyazɩ lɩ́m líitiri nɩɩ́nʊ́wá (100) bɩlɛ́.
JOH 2:7 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ bɔwʊtá-dɩnáa sɩsɩ: «Ɩɖʊ lɩ́m bisu nɩgbáánɩ tɩna.» Ngɛ baaɖʊ lɩ́m bisu tɩ fɛ́lɛ́‑fɛ́lɛ́.
JOH 2:8 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ɩjɩrɩ́ lɛlɛɛɖɔ́ iboná hiije-dɛ́ɛ ɖíína-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́.» Ngɛ baajɩrɩ́ boboná yɩ.
JOH 2:9 Hiije-dɛ́ɛ ɖíína-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ waaɖɩ́m lɩ́m nɛ́, bɩ́ńbɩ́sɩ sʊlʊ́m. (Ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa waasɩ lénlé sʊlʊ́m waagálɩ́ɩ́ná nɛ́, amá, wenbá baagájɩ́rɩ́ lɩ́m nɛ́, bɛlɛ́ banyɩ ná). Ńna gɛ waayáa weetáhárʊ
JOH 2:10 ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Sʊlʊ́m kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ báa weení wánɖaanáa ɩráa fáa bɔnyɔ́ɔ naanɩ́, na a ɩráa wɔɔnyɔ́ɔ bɩ́nɖɛɛzɩ́ wɛ nɛ́, bafa wɛ sʊlʊ́m bɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ tɔɖɔ́ɔ nɛ́. Amá, nyɔ́ɔ́ nyáázɩ́ɩ sʊlʊ́m kazɔ́ɔ ńbɩ hálɩ lɛlɛɛɖɔ́!»
JOH 2:11 Yeésu sɩ ɩɖáa ɩdɛ́ɛ maamááciwá tɩ́nwɩlɩ́ɩ weení ɩgɛ́ɛ nɛ́ lám nɛ́, maamááci kɩḿ gɛ waaɖaaná Kána tɛɛbiiyá-daá Galilée laadɔ́ɔ-rɔ. Waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ ásícé, ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa waava yɩ toovonúm.
JOH 2:12 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu weedí Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩ́na ɩgɔɔ na igoobíya na ɩwanbaaráa. Amá, wɛ́-bíya cʊ́kɔ gɛ baalá ńna.
JOH 2:13 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ wáńjʊ́ʊ́, ngɛ Yeésu waagba Yerusalɛ́ɛm.
JOH 2:14 Waana ɩráa bánÿám náánɩ, na fééni na avówa kʊ́fʊlʊmá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Waadánáa wenbá bɛ́ngɛɛ́ ɩráa liideé nɛ́ bɔjɔɔ́ɔ.
JOH 2:15 Ńna gɛ waajáa nibé ɩlá kegbééziyɔ́ɔ ɩɖɔ́ɔ barɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, bɩ́na fééni na náánɩ; ɩyáázɩ liide-gɛɛráa-dɛ́ɛ liideé, ikulú tébiriwá.
JOH 2:16 Ngɛ weevééri avówa yamɖáa sɩsɩ: «Ɩlɩzɩ́ mɩ́gbɩná cé! Ɩ́kɔkpɔ́ɔ Majaa-dɛ́ɛ ɖaána ɩbɩsɩná fótóósi ɖaána!»
JOH 2:17 Ngɛ ɩwanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖáwá-daá sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, sɔɔlɩ́m máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ nyáɖaána nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m ɖɔ́kɩná méwenbiré páá.»
JOH 2:18 Ngɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Maamááci wenkí gɛ nyánbɩɩzɩ́ nlá na nwɩ́lɩ ɖáa sɩsɩ nyɔ́wɛná yíko ńla ńŋɩnáa ɖɔ́.»
JOH 2:19 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩyɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana, mángʊsɩ́ kɛ wɛ́ náádoozo-daá.»
JOH 2:20 Ngɛ Yahúúɖuwá weevééri yɩ sɩsɩ: «Bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ na loɖo gɛ bɔɔgbɔ́ɔ bama ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana, ngɛ nyɔ́ɔ́ nyazɩ wɛ́ náádoozo gɛ sɩ ngbɔ́ɔ nma ná kɛ?»
JOH 2:21 Ngʊ́ Yeésu ɩlɛ́ waayáa sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga nɛ́, ɩdɔnʊʊ́ gɛ waayáa bɩlɛ́.
JOH 2:22 Sáátɩ wenkí wɔɔgɔ́nɩ ifé ɩkálɩɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ waavʊ́ńŋmátɩ bɩlɛ́. Ngɛ baava Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na tɔ́m tɩḿ Yeésu waavʊ́ńŋmátɩ tɩ nɛ́ toovonúm.
JOH 2:23 Sáátɩ wenkí Yeésu fʊnwɛ Yerusalɛ́ɛm Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ sáátɩ nɛ́, ɩráa ɖabata waana maamááciwá wánlám nɛ́, baava yɩ toovonúm.
JOH 2:24 Amá, Yeésu ɩlɛ́ ɩdalá wɛ yaraɖá, káma, ɩvʊnnyɩ wenbí barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ nɛ́.
JOH 2:25 Ɩdanvɛ́yɩ́na sɩsɩ befééri yɩ wenbí ɩrʊ́ kɛ́ɛ bɩ nɛ́, káma, ɩvʊnnyɩ wenbí bʊwɛ ɩrʊ́-daá nɛ́.
JOH 3:1 Faríizi ńba-daá abaalʊ́ naárʊ wɔɔjɔɔ ná, bánÿaá yɩ sɩsɩ Nikodɛ́ɛmɩ, ɩgɛ́ɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ naárʊ gɛ.
JOH 3:2 Wɩ́rɛ gɛ wɔɔgɔ́nɩ nuvoowú-daá ɩmɔɔná Yeésu, ngɛ weevééri yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weegédíri ná nya sɩ ngɔ́nɩ nwɩ́lɩ ɖáa ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Káma, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩlá maamááciwá wentí nyɔ́ɔ́ nyánlám tɩ nɛ́ a Ɩsɔ́ɔ raazɩ́ŋɛ́ɛ bʊdʊ́ʊ wɔ́rɔ́.»
JOH 3:3 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ weení badatásɩ balʊ́rʊ yɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ tánbɩɩzɩ ɩna Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ.»
JOH 3:4 Ngɛ Nikodɛ́ɛmɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám na batásɩ balʊ́rʊ ɩrʊ́ wánlám ábɔ́nɩ́ nɛ́. Bʊdʊ́ʊ wánbɩɩzɩ́ ɩtásɩ ɩsʊ́ʊ ɩgɔɔ lóódi-daá balʊ́rʊ yɩ?»
JOH 3:5 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ a badatásɩ balʊrʊ ná ɩrʊ́ na lɩ́m na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga, bʊdʊ́ʊ tánbɩɩzɩ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
JOH 3:6 Wenbí ɩrʊ́ wánlʊrʊ́ʊ nɛ́ kɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ, bɩka wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánlʊrʊ́ʊ nɛ́ kɛ́ɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ńbɩ gɛ.
JOH 3:7 Bɩ́kalá nya bítí mɔ́ɔ́dɔ́ nya sɩsɩ asée batásɩ balʊ́rʊ mɩ́ɩ nɛ́.
JOH 3:8 Fefelimá wɛ́nvɛtɩ́ nɛ́, lé bɩɩmɔ́ɔ yɛ nɛ́ gɛ ánvɛtɩ́; nyánnɩɩ́ ánvɛtɩ́ nɛ́, amá, nyáásɩ lé aagálɩ́ɩ́ná nɛ́, cáńfáná lénlé ánɖɛɛnáa nɛ́. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩjɔɔ́ɔ weení baadásɩ balʊrʊ ná yɩ na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nɛ́.»
JOH 3:9 Ngɛ Nikodɛ́ɛmɩ wɔɔdɔ́bɔɔzɩ Yeésu sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá bɩlɛ́.»
JOH 3:10 Ńna gɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «A bɩlɛ́, nyɔ́ɔ́ weení nyɛ́gɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ Mará wɩlɩɖʊ́ nɛ́, ńdánnɩɩ bugutoluú?
JOH 3:11 Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ wentí ɖányɩ nɛ́ gɛ ɖánŋmatɩ́, bɩka wenbí ɖááná nɛ́-dɛ́ɛ seríya gɛ ɖánlɩzɩ́ɩ, amá, mɩ́dánjaa sɩ itísi ɖɛ́dɛ́ɛ seríya.
JOH 3:12 Mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé-dɛ́ɛ ńdɩ gɛ mɩ́dánjaa sɩ ɩfa toovonúm nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá na ɩfa ma toovonúm a bɩgɛ́ɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ mánŋmatɩ́ wenbí bɩgɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ́dáá ńbɩ nɛ́ bɩdɔ́m.
JOH 3:13 Naárʊ takpa ɩsɔ́ɔ́dáá kɛtɛngɛrɛ, asée Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ weení waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ikédi adɛ nɛ́ iriké.
JOH 3:14 Ńŋɩnáa tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá anɖébi Múúsá wɔɔgbɔ́ɔ ɖoḿ boolú nyɩɩrʊʊ́ balaná yɩ nɛ́ ɩtʊʊ ná ɖɛ́nɩ kɩ́bɩɩzʊ́ʊ isúu nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ balá Ɩrʊ́ Biyaalʊ́,
JOH 3:15 na weení ɩrɩ́ŋa waava yɩ toovonúm nɛ́ iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
JOH 3:16 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖúúlínya páá hálɩ ɩkpɔ́ɔ Ibiyaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ weení ɩwɛná yɩ nɛ́ ɩfa, na weení ɩrɩ́ŋa waava yɩ toovonúm nɛ́ ɩ́kɛtɛlɛ́ŋ, amá, iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
JOH 3:17 Káma, Ɩsɔ́ɔ tekédiri Ibiyaalʊ́ ɖúúlínya-daá sɩsɩ ɩkʊ ɩráa tɔ́m; amá, weegédíri yɩ gɛ sɩsɩ ɩ́kɔnɩ ɩlɛ́ɛ wɛ.
JOH 3:18 Weení waava yɩ toovonúm nɛ́, bádángʊ́ʊ ɩdɔ́m; amá, weení ɩdafa yɩ toovonúm nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɔ́m wáńzɩ́ḿ nbɩlɛ́, káma, ɩdafa Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ weení ɩwɛná yɩ nɛ́ toovonúm.
JOH 3:19 Wentí tɩrɔ sɩ bakʊ ɩráa-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́ nɖɔ́: Ɖɛnyɛm wɔɔgɔ́nɩ ɖúúlínya nɛ́, beegízi kɩ bɩka bɔsɔ́ɔ́lɩ temenuú, káma, badɩmɛ́ taavé nɛ́-rɔɔzɩ́.
JOH 3:20 Wenbí bʊrɔ nɛ́, weení ɩrɩ́ŋa wánlám bɩdaavé nɛ́ tánjaa ɖɛnyɛm; bʊdʊ́ʊ tánjaa ɩkɔ́nɩ ɖɛnyɛm-daá, káma, wénzewɔ́ɔ sɩsɩ bɩ́kɔkɔ́nɩ bufulú ɩwɔ́rɔ́.
JOH 3:21 Amá, weení ivóo toovonúm nɛ́, wɔ́ngɔnɩ́ ɖɛnyɛm-daá gɛ, na ɩráa ɩna sɩsɩ wenbí bɩmɔɔ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ wánlám.»
JOH 3:22 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ Yeésu na ɩwanbaaráa bɛɛɖɛ́ɛ Yudée. Ngɛ ɩ́na wɛ bɔɔjɔ́ɔ ńna cʊ́kɔ bɩka wénliríi ɩráa lɩ́m-daá wɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m.
JOH 3:23 Yaayá ɖʊɖɔ wánvʊnliríi ɩráa lɩ́m-daá fáráńdɩ́ bánÿaá kɩ Enɔ́ɔnɩ, bɩjʊ́ʊ́na Salíim tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, káma, lɩ́m wɔɔɖɔ́ɔ ńnaamʊ́; ɩráa wónboɖé ńnaamʊ́ bénliríi wɛ lɩ́m-daá.
JOH 3:24 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, bɔdɔtɔ́ɔ ta Yaayá sáráka.
JOH 3:25 Ngɛ bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa na Yahúúɖu naárʊ, ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩdɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ.
JOH 3:26 Ngɛ bɔɔgɔ́nɩ bana Yaayá befééri yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, weení ɩvʊngɔwɛ nyɔ́jɔ́ Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ, ngɛ nyáálɩ́zɩ́ yɩ seríya nɛ́, bɛɛ lɛlɛɛɖɔ́ wénliríi ɩráa lɩ́m-daá gɛ, bɩka ɩráa rɩ́ŋa wɛ́nɖɛɛ́ ɩjɔ́.»
JOH 3:27 Ngɛ Yaayá woobúsi sɩsɩ: «A ɖé Ɩsɔ́ɔ tafa ɩrʊ́ nabʊ́rʊ, ɩ́dánbɩɩzɩ iyuú bɩ.
JOH 3:28 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ɩ́zá-daá gɛ mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ: “Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, amá, mɛ́ɛgɛ́dɛ́ yɩ nɩ́bááwʊ gɛ.”
JOH 3:29 Weení ɩdɩɩná alʊ́ nɛ́, ɩlɛ́ gɛ weetáhárʊ; bɩɩga cɛrɛ́ɛ ɩlɛ́ wánzɩŋ́ weetáhárʊ-jɔ́ gɛ wénwelesí yɩ; wánnɩɩ́ weetáhárʊ lowú nɛ́, bɩɩbá gɛ bɩjɔɔ́ɔ yɩ niíni. Cɛrɛ́ɛ-dɛ́ɛ niíni igoobire gɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ. Bʊrɔ gɛ máábá mɔ́wɛ wenbi‑niíni-daá.
JOH 3:30 Bɩmɔɔ́na ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ ɩkpa bɩka mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ ití.»
JOH 3:31 «Weení waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, waagɩ́lɩ ɩráa baaganáa rɩ́ŋa. Weení waalɩɩná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńnɩ́ gɛ, bɩka adɛ laadɔ́ɔ-rɔ-dɛ́ɛ ńdɩ gɛ wánŋmatɩ́. Weení waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́,
JOH 3:32 wenbí waana nɛ́, na wentí waanɩ́ɩ nɛ́-dɛ́ɛ seríya gɛ wánlɩzɩ́ɩ, amá, ɩráa téndisi ɩdɛ́ɛ seríya wánlɩzɩ́ɩ kɩ nɛ́.
JOH 3:33 Weení weedísi ɩdɛ́ɛ seríya nɛ́, wɔɔdɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ nbɩlɛ́.
JOH 3:34 Káma, weení Ɩsɔ́ɔ weegédíri yɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ wánŋmatɩ́. Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánváa bʊdʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ Kezeŋa rɩ́ŋa ɖetéḿ gɛ.
JOH 3:35 Caáwʊ sɔɔlɛ́ɛ Biyaalʊ́ʊ, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ bɩrɩ́ŋa ɩɖʊ wɛndɛ́.
JOH 3:36 Weení waava Biyaalʊ́ʊ toovonúm nɛ́, wooyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́; weení ɩdafa Biyaalʊ́ʊ toovonúm nɛ́, tónÿuú weezuú kɩḿ, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná wɛná ɩrɔɔzɩ́.»
JOH 4:1 Faríizi ńba waanɩ́ɩ ɩráa wánŋmatɩ́ sɩsɩ Yeésu wánbɩsɩnáa wenbá ɩdɛ́ɛ wanbaaráa nɛ́ na wenbá wénliríi lɩ́m-daá wɔ́nzɔ́ɔ wɛ túúbá lɩ́m nɛ́ wɔ́nɖɔɔ́ bángɩlɩ́ɩ Yaayá-dɛ́ɛ wanbaaráa. Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ Yeésu tɩtɩŋa wénliríi kʊ ɩráa lɩ́m-daá, ɩdɛ́ɛ wanbaaráa gɛ. Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ Yudée laadɔ́ɔ-daá ɩbɩ́sɩ Galilée laadɔ́ɔ-daá.
JOH 4:4 Ngʊ́ naanɩ́ na ɩkádála Galilée nɛ́, asée wɔɔgbɔɔná Samarɩ́ya laadɔ́ɔ-rɔ.
JOH 4:5 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, waadála Samarɩ́ya laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ-daá, bánÿaá tɩ sɩsɩ Sikáarɩ, fɔɔ́ Yaakúbu waava kɛ ibiyaalʊ́ Ísifu nɛ́ kɔjɔ́.
JOH 4:6 Ńnaamʊ́ gɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ lɔkɔ fʊnwɛ. Bɩɩnɩ́ɩ Yeésu nɛ́, ngɛ weedí ɩcɔ́ɔ lɔkɔ-jɔ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ bɩ́ńláḿ ɩdaawʊ́ bɩlɛ́.
JOH 4:7 Samarɩ́ya alʊ́ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ilu lɩ́m; ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Fa ma lɩ́m mɔnyɔ́ɔ.»
JOH 4:8 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛ́ńɖɛ́ɛ́ tɛ́ɛ́dɩ-daá sɩ bakámʊ́ kíɖíím.
JOH 4:9 Ngɛ Samarɩ́ya alʊ́ weevééri Yeésu sɩsɩ: «Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na nyɔ́ɔ́ weení nyɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́ nyánzʊlʊ́ʊ mɔ́ɔ́ Samarɩ́ya alʊ́ sɩsɩ máva nya lɩ́m nnyɔ́ɔ.» Káma, Yahúúɖuwá na Samarɩ́ya ńba bádánjʊʊná ɖamá.
JOH 4:10 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A nyáfʊ́nnyɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ, bɩka a nyáfʊ́nnyɩ weení wɔɔdɔ́ nya sɩsɩ ńva yɩ lɩ́m ɩnyɔ́ɔ nɛ́, nyɔ́ɔ́ nɖaazʊlʊ ná ɩlɛ́ lɩ́m, bɩka ɩfa nya lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́.»
JOH 4:11 Ngɛ alʊ́ woobúsi sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, nyɛ́vɛ́yɩ́na kúlúúgu bɩka lɔkɔ ɖʊɖɔ weelíŋ. Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ nlá na iyuú lɩ́m bɩḿ bɩ́nváa weezuú nɛ́.
JOH 4:12 A bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ nyáágɩ́lɩ ɖájaájaa Yaakúbu weení waava ɖáa lɔkɔ kɩna nɛ́? Ɩlɛ́ ɩdɩtɩŋa na ibíya na ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná bɔɔnyɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ lɩ́m.»
JOH 4:13 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Weení wɔɔnyɔ́ɔ lɩ́m bɩna nɛ́, ɖoolɔɔ́ wándasɩ́ kakʊ yɩ ɖʊɖɔ.
JOH 4:14 Amá, weení sɩ ɩnyɔ́ɔ lɩ́m wenbí sɩ mava yɩ nɛ́, ɖoolɔɔ́ tándakʊ́ʊ yɩ kɛtɛngɛrɛ, lɩ́m wenbí sɩ mava yɩ nɛ́ wánbɩsɩ́ ɩdaá gɛ nyazɩ buwá kʊjʊʊ́ lénlé weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wángagám nyazɩ lɩ́m nɛ́.»
JOH 4:15 Ngɛ alʊ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, fa ma bɩdɛ́ɛ lɩ́m na ɖoolɔɔ́ ɩkátasɩ kakʊ ma bɩka mákákabɩ́sɩ cé molu lɩ́m.»
JOH 4:16 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Bo ngáyáa nwaalʊ́ bɩka ngábɩsɩ cé.»
JOH 4:17 Ngɛ alʊ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɛ́vɛ́yɩ́ na abaalʊ́.» Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Nyɔ́wɛná toovonúm ndɔ́ sɩsɩ nyɛ́vɛ́yɩ́na abaalʊ́.
JOH 4:18 Káma, abaaláa nyáázáa wɛ nɛ́ waalɩ́ɩ nɔɔ́nʊ́wá, bɩka weení nyána yɩ ɖɔ́ nɛ́ tɛkɛ́ɛ nwaalʊ́. Toovonúm gɛ nyááŋmátɩ.»
JOH 4:19 Ngɛ alʊ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ anɖébi gɛ.
JOH 4:20 Ɖájaájaanáa Samarɩ́ya ńba woogúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ bʊ́ʊ kɩna kɩrɔ gɛ; amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá mɩzɩ Yerusalɛ́ɛm gɛ bɩmɔɔ́na bokúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ.»
JOH 4:21 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ, toovonúm gɛ ménveerím nya, alɩwáátɩ kɛrɛŋɛ, bidokúti bɩgɛ́ɛ bʊ́ʊ kɩna kɩrɔ, cáńfáná Yerusalɛ́ɛm gɛ sɩ bokúu Caáwʊ tɛ́ɛ́dɩ.
JOH 4:22 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Samarɩ́ya ńba, mɩ́ɩ́sɩ wenbí mínguú bɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́; ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖányɩ wenbí ɖónguú bɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, káma, Yahúúɖuwá gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩbaná ɩlɛ́ɛ ɩráa.
JOH 4:23 Káma, alɩwáátɩ kɛrɛŋɛ, hálɩ kɩ́ńdálɩ́ bɩtɛ́, kɩdaá, wenbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ na toovonúm nɛ́ wónguú Caáwʊ tɛ́ɛ́dɩ na ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ yíko-daá na toovonúm. Wenbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Caáwʊ sɔɔlɛ́ɛ.
JOH 4:24 Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ Kezeŋa gɛ, ngɛ bɩmɔɔ́na wenbá barɩ́ŋa bónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ na ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ yíko-daá na toovonúm.»
JOH 4:25 Ngɛ alʊ́ weevééri yɩ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ Krísto, (bugutoluú sɩsɩ: Lɛɛrʊ́ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá) wɔ́ngɔnɩ́. A wɔɔgɔ́nɩ wánwɩlɩ́ɩ ɖáa bɩrɩ́ŋa.»
JOH 4:26 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ weení mánŋmatɩnáa nya ɖɔ́ nɛ́, mánáábɩ́lɛ́.»
JOH 4:27 Ńna gɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waagálɩ́ɩ́ná tɛ́ɛ́dɩ-daá batála. Ngɛ bɩɩlá wɛ bítí Yeésu wɛ wánŋmatɩnáa alʊ́ nɛ́. Amá, badaá naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We gɛ nyánjáádɩ» yáá «Wentí gɛ nyána yɩ mɩ́nŋmatɩ́.»
JOH 4:28 Ngɛ alʊ́ weeyéle ɩdɛ́ɛ báyɔ́ɔ ńnaamʊ́, ɩɖɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ikéveeri ɩráa sɩsɩ:
JOH 4:29 «Ɩgɔ́nɩ ɩbɛ́ɛ! Ɩrʊ́ naárʊ wɛ cé weevééri ma wenbí bɩrɩ́ŋa máálá nɛ́! Bɩdɛkɛ́ɛ Lɛɛrʊ́ nbɩlɛ́?»
JOH 4:30 Ngɛ ɩráa waagálɩɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá bɔkɔ́nɩ Yeésu-jɔ́.
JOH 4:31 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɛ bánjaarɩ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖi kíɖíím!»
JOH 4:32 Amá, Yeésu weevééri wɛ gɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́, mɔ́wɛná kíɖíím nabɩ́rɩ sɩ meɖi, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ bɩ.»
JOH 4:33 Ngɛ wanbaaráa waabáázɩ ɖamá bɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Naárʊ waagʊ́ ɩkɔná yɩ kíɖíím sɩ iɖi yáá wé.»
JOH 4:34 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Mégíɖíím gɛ malá weení weegédíri ma nɛ́ ɩzɔɔlɩ́m, bɩka magʊ́ʊ́rɩ ɩdɩmɛ́rɛ wenɖé waaɖʊ ma ɖɛ nɛ́.
JOH 4:35 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ndɔ́m kʊ sɩsɩ: “Bɩɩga irodunáa nɔɔ́náázá na kíɖíídi kʊ́m ɩtála.” Amá, mɔ́ɔ́ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ ɩgʊ́sɩ mɩ́gʊ́jʊ́nɩ ɩbɛ́ɛ fásɩ kazɔ́ɔ: Kíɖíídi wáńbɩ́ɩ bɩɖamáa kʊ́m.
JOH 4:36 Kíɖíídi kʊmɖʊ́ wónÿuúu ɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ bɩka wónduuzí kíɖíídi wángʊ́m nɛ́ wánzɩɩ́ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́. Na biyóózi bɩlá ɖuurú na kʊmɖʊ́ niíni.
JOH 4:37 Ńna gɛ ɖánnáa sɩsɩ ɖudúúre ɖɩna ɖɩgɛ́ɛ toovonúm; ɖudúúre ɖɩḿ gɛ sɩsɩ: “Naárʊ wónɖuú gɛ bɩka naárʊ ɩkʊ́.”
JOH 4:38 Méédíri mɩ́ɩ ɩkágʊ lénlé mɩ́dálá bɩnɩ́ɩ mɩ́ɩ nɛ́; nɛbɛ́rɛ waala ná tɩmɛ́rɛ, ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́dála iɖi bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ alɩbáráka.»
JOH 4:39 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá Samarɩ́ya ńba ɖabata waava Yeésu toovonúm alʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ seríya waalɩzɩ́ kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́. Waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ: «Weevééri ma wenbí bɩrɩ́ŋa máálá nɛ́.»
JOH 4:40 Biiyéle Samarɩ́ya ńba wɔɔgɔ́nɩ Yeésu-jɔ́ nɛ́, baavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩcɔ́ɔ bɛḿ bɔjɔ́; ngɛ wɔɔjɔ́ɔ bɔjɔ́ ńna wɛ́-bíya nɔɔ́lɛ.
JOH 4:41 Ngɛ baadásɩ bɔɖɔ́ɔ baava yɩ toovonúm baanɩ́ɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ faawɩ́ɩ nɛ́.
JOH 4:42 Ngɛ beevééri alʊ́ sɩsɩ: «Bidokúti bɩgɛ́ɛ wentí nyéévééri ɖáa nɛ́ tiriké tɩrɔ gɛ ɖáává toovonúm, amá, ɖádɩtɩŋa ɖáánɩ́ɩ ná ɖánɩgbamɩ́nɩ wánŋmatɩ́ nɛ́, ngɛ ɖáádɩ́lɩ́ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ toovonúm ɖúúlínya-dɛ́ɛ Lɛɛrʊ́.»
JOH 4:43 Yeésu wɔɔjɔ́ɔ ńna wɛ́-bíya nɔɔ́lɛ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ńna ɩɖɛ́ɛ Galilée laadɔ́ɔ-daá.
JOH 4:44 Káma, ɩdɩtɩŋa wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Anɖébi naárʊ fɛ́yɩ́ bánɖʊ́ʊ yɩ gírímá ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́.»
JOH 4:45 Amá, waadála Galilée nɛ́, Galilée ńba waamʊ yɩ kazɔ́ɔ, káma, baagáná wenbí bɩrɩ́ŋa waagála Yerusalɛ́ɛm jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́. Káma, bɛḿ ɖʊɖɔ boobó jíńgáárɩ́ kɩḿ.
JOH 4:46 Yeésu waadásɩ ɩbɩ́sɩ Kána Galilée laadɔ́ɔ-daá, lénlé waabɩsɩná lɩ́m sʊlʊ́m nɛ́. Wúro-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɛ Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá, ibiyaalʊ́ wánganyaadɩ́.
JOH 4:47 Ɩlɛ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu waagálɩɩ ná Yudée laadɔ́ɔ-daá ɩtála Galilée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, ngɛ woobó ɩmɔɔná Yeésu ɩfɩ́nɩ yɩ sɩsɩ íti Kapɛrɩnawʊ́m tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩkáwaazɩ ɩmʊ́ ibiyaalʊ́ wánnyaadɩ́ sɩ ɩsɩ́ nɛ́.
JOH 4:48 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ nɛ́, a mɩ́danáa ta maamááciwá na mááɖéwá, mɩ́dánváa toovonúm kɛtɛngɛrɛ?»
JOH 4:49 Ngɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, kɔnɩ mɛ́dɛ́ɛ naanɩ́ na móbú ɩsɩ́.»
JOH 4:50 Ngɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Bɩsɩ nyɛ́dɛ́ɛ, nyóbú na ɩdɩ.» Abaalʊ́ ɩmʊ́ waava wentí Yeésu weevééri yɩ nɛ́ toovonúm, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ.
JOH 4:51 Ɩwɛ nɩ́bááwʊ-rɔ wánbɩsɩ́ gɛ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wɔɔgɔ́nɩ basɩ́ŋ yɩ nɩ́bááwʊ befééri yɩ sɩsɩ ibú na ɩdɩ.
JOH 4:52 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ sáátɩ wenkí gɛ bɩɩlá yɩ sóńcí. Ngɛ beevééri yɩ sɩsɩ: «Keɖee, ɩdaawʊ́ kéréfu kʊ́ɖʊmʊ́ʊ bɩlɛ́ gɛ suúle weeyéle yɩ.»
JOH 4:53 Ngɛ caáwʊ wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɔ́ɔ́ gɛ Yeésu weevééri yɩ sɩsɩ: «Nyóbú na ɩdɩ.» Ngɛ ɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖaána rɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm.
JOH 4:54 Yeésu waagálɩɩ Yudée ɩkɔ́nɩ Galilée wɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waadásɩ ɩlá maamááci sɩɩlɛ ńgɩ kɩna.
JOH 5:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, Yahúúɖuwá wɛ bénɖíi bɛdɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nakɩ́rɩ nɛ́, ngɛ Yeésu woobó Yerusalɛ́ɛm.
JOH 5:2 Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, fééni ɖaḿ wɔnɔɔ́-jɔ́ gɛ lɩmjokú nakɩ́rɩ wɛ. Lɩmjokú kɩḿ kɩjɔ́ gɛ boozúu kɛ́rɛ́ɛ́zɩ nasʊ́nʊ́wá balára bamɩlɩná kɩ bɔlɔ́ sɩ atáárɩ. Bánÿaá lɩmjokú kɩḿ Éburu ńba-dɛ́ɛ kʊnʊm-daá sɩsɩ Bɛtɩzatáa lɩmjokú (bugutoluú sɩsɩ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ lɩmjokú).
JOH 5:3 Kɛ́rɛ́ɛ́zɩ sɩḿ sɩdɛɛzɩ́ gɛ kʊdɔndɩnáa tuutúúma fɩ́nɛ́ɛ. Badaá, nyánnáa njɛma, na nʊvɔ́-dɩnáa, na wenbá biilí wɛ nɛ́. [Kʊdɔndɩnáa bɛḿ baɖamáa sɩsɩ lɩ́m íyúúdi.
JOH 5:4 Káma, malááyɩ́ka wéńderégedím sáa-sáa lɩmjokú kɩḿ-daá wónÿuúdi lɩ́m. A wooyuúdi bɩ bɩlɛ́ gɛ kʊdɔndʊ́ʊ weení waajáŋ ɩɖáa tím bɩdaá nɛ́, báa ɩgʊdɔḿ kɛ́ɛ wenkí, asée waawáa.]
JOH 5:5 Kʊdɔndɩnáa bɛḿ badaá gɛ abaalʊ́ naárʊ wɛ, bɩ́ɩ́zɩ ákoosaaláa na lutoozo nbɩlɛ́ wánnyaadɩ́ nɛ́.
JOH 5:6 Yeésu waana yɩ ilewáa adɛ ngɛ waanɩ́ɩ sɩsɩ ɩgʊdɔḿ weelééri nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nwáa?»
JOH 5:7 Ngɛ kʊdɔndʊ́ʊ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mɛ́vɛ́yɩ́na naárʊ sɩ itísi ma lɩmjokú-daá sáátɩ wenkí lɩ́m wónÿuúdi nɛ́. Sáátɩ wenkí sɩ mamáázɩ sɩsɩ méndím nɛ́, naárʊ wɛ́ńlɛ́zɩ́ ma.»
JOH 5:8 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nyágɩgbáláwʊ bɩka nnʊ́ŋ.»
JOH 5:9 Sɩ ɩtɔ́ na isú nɛ́, ɩrʊ́ ɩlɛ́ waawáa. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩgɩgbáláwʊ ɩbáázɩ nʊŋɛ́. Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ tɔ́m tɩna tɩ́nlám bɩlɛ́.
JOH 5:10 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waana ɩrʊ́ ɩlɛ́ waawáa bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Sinje Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ, ɖɛ́dɛ́ɛ Mará tafa nɩ́bááwʊ sɩ nzʊ́ʊ nyágɩgbáláwʊ.»
JOH 5:11 Ńna gɛ ɩlɛ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Weení waawáázɩ ma nɛ́ wɔɔdɔ́ ma gɛ sɩsɩ: “Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nyágɩgbáláwʊ nnʊ́ŋ.”»
JOH 5:12 Ngɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɛḿ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Weení wɔɔdɔ ná nya sɩsɩ ńgʊ́rʊ́ ngbɔ́ɔ nyágɩgbáláwʊ nnʊ́ŋ.»
JOH 5:13 Amá, weení waawáa bɩlɛ́ nɛ́ waasɩ weení waawáázɩ yɩ nɛ́, káma, Yeésu wɛɛdɛlɛ́ŋ zamɔ́ɔ kʊwɛ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá nɛ́ kɩdaá.
JOH 5:14 Bʊwɔ́rɔ́ gɛ, Yeésu waana ɩrʊ́ weení waawáázɩ yɩ bɩlɛ́ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ nyááwáa, amá, nkokúti nlá alaháácɩ́ na wenbí bɩɩgɩ́lɩ bɩna nɛ́ bʊ́kɔ́mɔɔná nya.»
JOH 5:15 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ waalɩ́ɩ nɛ́, ngɛ woobó ifééri Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa sɩsɩ Yeésu waawaazɩ ná ɩmʊ́.
JOH 5:16 Ngɛ bɛlɛ́ baabáázɩ Yeésu fúkúḿsi fáa, káma, Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ waawáázɩ yɩ nɛ́-rɔ.
JOH 5:17 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Majaa wɛ wánlám tɩmɛ́rɛ hálɩ na sinje. Ngɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́wɛ mánlám tɩmɛ́rɛ.»
JOH 5:18 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa woogúti bacáa sɩ bakʊ yɩ, káma, waayɩsɩná Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-dɛ́ɛ mará baasí, woogúti ɩtɔ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩmʊ́ Ɩjaa gɛ Ɩsɔ́ɔ; waabɩsɩná ɩlɛ́ ɩzáárá nbɩlɛ́.
JOH 5:19 Yeésu waadásɩ ɩŋmátɩ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ Biyaalʊ́ʊ tánbɩɩzɩ ɩlá nabʊ́rʊ ɩdɩ‑ɩdɩ, amá, wenbí waana Caáwʊ wánlám nɛ́ biriké gɛ wánlám. Káma, wenbí bɩrɩ́ŋa Caáwʊ wánlám nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ Biyaalʊ́ʊ wánlám.
JOH 5:20 Caáwʊ sɔɔlɛ́ɛ Biyaalʊ́ʊ, bɩka wánwɩlɩ́ɩ yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám nɛ́. Wándasɩ́ ɩwɩ́lɩ yɩ tɩmɛ́ kʊ́bɔná aagɩ́lɩ ana nɛ́ ɩlá, na bɩbá bɩlá mɩ́ɩ bítí.
JOH 5:21 Wenbí ńŋɩnáa Caáwʊ wénveezí ɩsɩɖáa ɩɖʊ wɛ weezuú nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Biyaalʊ́ʊ wánɖʊ́ʊ wenbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́ weezuú.
JOH 5:22 Bɩka Caáwʊ tánvʊʊná naárʊ, amá, wɔɔgbɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa gɛ ɩɖʊ Biyaalʊ́ʊ ndɛ́ sɩsɩ ɩ́fʊʊná ɩráa,
JOH 5:23 na barɩ́ŋa bɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ ńŋɩnáa bɔ́nɖɔɔzɩ́ Caáwʊ nɛ́. Weení ɩrɩ́ŋa ɩdɔɖɔ́ɔ́zɩ Biyaalʊ́ʊ nɛ́, ɩdɔɖɔ́ɔ́zɩ Caáwʊ weení weegédíri yɩ nɛ́ ɖʊɖɔ.
JOH 5:24 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waanɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ gɛ waava weení weegédíri ma nɛ́ toovonúm nɛ́, wooyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́. Bádanvʊʊná yɩ; bʊdʊ́ʊ waalɩ́ɩ sɩ́m-daá ɩsʊ́ʊ weezuú-daá.
JOH 5:25 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ alɩwáátɩ kɛrɛŋɛ hálɩ kɩ́ńdálɩ́ bɩtɛ́, ɩsɩɖáa wánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ lowú, wenbá sɩ banɩ́ɩ lowú kɩḿ nɛ́, bónÿuú weezuú.
JOH 5:26 Káma, ńŋɩnáa Caáwʊ wɛná weezuú-dɛ́ɛ yíko nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ waava Biyaalʊ́ʊ weezuú-dɛ́ɛ yíko.
JOH 5:27 Ngɛ waava Biyaalʊ́ʊ yíko sɩsɩ ɩ́fʊʊná ɩráa, káma, ɩgɛ́ɛ na Ɩrʊ́ Biyaalʊ́.
JOH 5:28 Bɩ́kalá mɩ́ɩ bítí, alɩwáátɩ nakɩ́rɩ kɛrɛŋɛ wenbá barɩ́ŋa baazɩ́ bebí wɛ nɛ́ bánnɩɩ́ ilowú
JOH 5:29 bakálɩɩ bɔbɔɔláánɩ-daá. Wenbá baalá kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́ bángʊsɩ́ wɛ basʊ́ʊ weezuú-daá. Amá, wenbá baalá bɩdaavé nɛ́, bángʊsɩ́ wɛ bafʊʊná wɛ bakʊ bɔdɔ́m.
JOH 5:30 Mɔ́ɔ́ mádánbɩɩzɩ malá nabʊ́rʊ mádɩ‑mádɩ. Mánvʊʊnáa ɩráa tɔ́m bɩlɩɩná wentí Caáwʊ weevééri ma nɛ́ gɛ. Ngʊ́ nŋɩ́nɩ́ mánvʊʊnáa nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ, káma, bɩdɛkɛ́ɛ mólowú fáa bɩ nɛ́ gɛ mánlám, amá, wenbí weení weegédíri ma nɛ́ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ mánlám.»
JOH 5:31 «A mádɩtɩŋa máfʊ́nlɩzɩ́ɩ kʊ mádɩ seríya, bɩlɛ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ seríya lɩzɩ́ɩ kɩḿ kɩ́fʊnvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ.
JOH 5:32 Amá, naárʊ wánlɩzɩ́ɩ kʊ ma seríya; bɩka mányɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ seríya kɩḿ kɩgɛ́ɛ toovonúm.
JOH 5:33 Mɩ́ɩ́gʊ́sɩ tɩndɩnáa itíri Yaayá-jɔ́ nɛ́, toovonúm gɛ waagálɩ́zɩ́ seríya.
JOH 5:34 Mɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́-dɛ́ɛ seríya lɩzɩ́ɩ gɛ mánjáádɩ, amá, na mɩ́nyɔ́ɔ́ iyuú lɛ́ɛ́dɩ-rɔ gɛ mááŋmátɩ bɩlɛ́.
JOH 5:35 Yaayá fʊngɛ́ɛ gɛ nyazɩ fɩtɩ́la bɔɔzɔ́ kɩ kínlosí nɛ́; ngɛ míídísi ɩkɔ́nɩ ɩfáárɩ cʊ́kɔ kɩdɛ́ɛ ɖɛnyɛm-daá.
JOH 5:36 Ngʊ́ mɔ́wɛná seríya kɩɩgɩ́lɩ Yaayá-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́. Tɩmɛ́ Caáwʊ weegéjéle ma mánlám yɛ nɛ́, adɩtɩŋa ánlɩzɩ́ɩ kʊ ma seríya sɩsɩ toovonúm, weegédíri ná ma.
JOH 5:37 Bɩka Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́, ɩdɩtɩŋa waalɩzɩ́ ma seríya ɖʊɖɔ. Kɛtɛngɛrɛ mɩ́dánɩɩ tá ilowú, belenté ɩna waazá-daá.
JOH 5:38 Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́dɔ́nɖɔkɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m, káma, mɩ́dáfá weení weegédíri yɩ nɛ́ toovonúm.
JOH 5:39 Mɩ́ɩ́bá mɩ́ngbɛlɛŋ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ na iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ kɩdaá. Ngʊ́ kɩlɛ́ kɩ́nlɩzɩ́ɩ kʊ ma seríya.
JOH 5:40 Amá, mɩ́dánjaa sɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ na iyuú weezuú.
JOH 5:41 Mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ ma sám gɛ mánjáádɩ.
JOH 5:42 Amá, mányɩ mɩ́ɩ; mányɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m fɛ́yɩ́ míwenbé-daá.
JOH 5:43 Na Majaa-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ́ná, ngɛ mídéyí ma mʊ́ʊ; amá, a naárʊ wɔɔgɔnɩná ɩdɩtɩŋa ɩyɩ́ɖɛ-daá mɩ́nmʊ́ʊ ɩlɛ́.
JOH 5:44 Mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá-dɛ́ɛ sám bɩka mɩ́dánjaa Ɩsɔ́ɔ weení ɩgɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ nɛ́-dɛ́ɛ ńbɩ; mɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩfa toovonúm.
JOH 5:45 Ɩ́kamáázɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ sɩ magágʊ́ ná mɩ́dɔ́m Caáwʊ ɩzá-daá. Múúsá mɩ́jɔɔ́na yɩ tamɔ́ɔ nɛ́ sɩ ɩkágʊ́ ná mɩ́dɔ́m.
JOH 5:46 A mɩraabá ɩfa Múúsá toovonúm, mɩraava mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ toovonúm. Káma, mɔ́dɔ́m gɛ Múúsá waaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá.
JOH 5:47 Amá, mɩ́dáfá wenbí waaŋmáa nɛ́ toovonúm nɛ́, mɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩfa tɔ́m mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́ toovonúm.»
JOH 6:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu wɛɛdɛsɩná Galilée lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ bándayaá ɖɛ sɩsɩ Tiberíyáadɩ lɩɩrɛ́ nɛ́ ɖɩdɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ.
JOH 6:2 Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ fóo yɩ, káma, kɩɩna maamááciwá waalá ɩwáázɩ kʊdɔndɩnáa nɛ́.
JOH 6:3 Ngɛ Yeésu woobó ɩkpa bʊ́ʊ-daá ití ɩcɔ́ɔ ɩ́na ɩwanbaaráa.
JOH 6:4 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ kɩ́ńjʊ́ʊ́.
JOH 6:5 Yeésu waagʊ́sɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, waana zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ wɛ́ngɛɖɛɛ́ ɩjɔ́. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Filíipu sɩsɩ: «Lé gɛ ɖánnáa kíɖíím ɖɩmʊ ɖicéle zamɔ́ɔ kɩna kɩrɩ́ŋa kiɖi.»
JOH 6:6 Yeésu waalá Filíipu bɩlɛ́ sɩ ɩɖáázɩ yɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ gɛ, káma, ɩvʊnnyɩ wenbí sɩ ɩlá nɛ́.
JOH 6:7 Filíipu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Sɔɔlɩ bɔkpɔ́ɔ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ-dɛ́ɛ wɛ́ kákpáŋa (200) tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ fɛrɩ́tɩ bakámʊ ná kíɖíím, bɩ́dándalɩ́ na batára báa weení ɩtáńÿuú cʊ́kɔ.»
JOH 6:8 Ngɛ Andirée, ɩwanbaaráa-daá naárʊ, Simɔ́ɔnɩ Pétro igoobú, wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ:
JOH 6:9 «Bú afobú naárʊ wɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá cé ɩɖɔ́kɩná kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá na tiiná náálɛ. Amá, we gɛ sɩ bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩlá zamɔ́ɔ ńŋɩnáa kɩna.»
JOH 6:10 Ńna gɛ Yeésu sɩsɩ: «Ɩdɔ́ ɩráa rɩ́ŋa bɔcɔ́ɔ adɛ.» Nyɩ́ɩ́dɩ ɖabata ɩbá tɩwɛ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá. Ngɛ bɔɔdɔ́ ɩráa bɔcɔ́ɔ. Ɩráa bɛḿ badaá, abaaláa riké kɛ́ɛ nyazɩ mííli nɔɔ́nʊ́wá (5.000) bɩlɛ́.
JOH 6:11 Ngɛ Yeésu wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́wá ɩsá Ɩsɔ́ɔ tɩrɔ, ngɛ waadára ɩráa bɔjɔɔ́ɔ ńna nɛ́. Ngɛ wɛɛdɛ́sɛlɩ́ tiiná, ɩsá Ɩsɔ́ɔ arɔ ɖʊɖɔ. Ngɛ waadátárɩ́ báa weení wenbí bʊdʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
JOH 6:12 Beeɖi bɔfɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɩdɔ́ɔ́zɩ buḿsi ɩráa wɔɔdɔ́ɔ bɩka nɛ́, na bɩdaá nabʊ́rʊ ɩ́kalá ásáráwʊ́.»
JOH 6:13 Kpɔ́nɔ́wá natʊ́nʊ́wá bɔɔdɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ fɔɔlásɩ wanbaaráa wɔɔdɔ́ɔ́zɩ bɩɩga nɛ́ woozu ɖɔkɩ́nɩ fuú na natɩ́lɛ.
JOH 6:14 Ɩráa waana maamááci wenkí Yeésu waalá nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Toovonúm, ceení gɛ anɖébi weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɖúúlínya-daá nɛ́.»
JOH 6:15 Yeésu waadɩlɩ́ sɩsɩ bɛgɛgɛrɛŋɛ sɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ na ɖóni basɩ́ɩ kowúrátɩ. Waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩkpa bʊ́ʊyɔ́ɔ kʊjʊʊ́-daá ɩgɔjɔɔ́ɔ iriké.
JOH 6:16 Kɩɩɖáánɩ nɛ́, ngɛ ɩwanbaaráa weedí lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ nɔɔ́-jɔ́.
JOH 6:17 Ngɛ baagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá bɛ́ndɛsɩ́ bɛ́nɖɛɛ́ Kapɛrɩnawʊ́m fáráńdɩ́. Kíńÿúu ngʊ́ Yeésu tɔkɔnɩ tá ɩmɔɔná wɛ.
JOH 6:18 Fefelimá kʊ́bɔná wɛ́nvɛtɩ́ bɩka lɩ́m wángʊrʊ́ʊ bɩ́nzalɩ́ɩ.
JOH 6:19 Bɛ́ńɖɛɛzɩ batála nyazɩ kilomɛ́ɛ́tawá natʊ́nʊ́wá bɩlɛ́ gɛ baajáŋ bana Yeésu wánganʊŋ́ lɩ́m-rɔ ɩgɛrɛŋɛ sɩ ɩcʊʊná kpɩ́ɩ́rʊʊ́. Ngɛ bɩɩlá wɛ nɩdáárɛ.
JOH 6:20 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ, bɩ́kalá mɩ́ɩ nɩdáárɛ!»
JOH 6:21 Bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá. Amá, sɩ bacáŋ bɛbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wáńdálɩ́ baɖaaboɖé kɩsɩ́ŋ.
JOH 6:22 Kiivé nɛ́, zamɔ́ɔ kɩɩgáwalɩ́ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ nɛ́ kɩɩna sɩsɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ kóŋ́ wáńgáná kɩzɩ́ŋɛ́ɛ; bɩka banyɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ Yeésu tasʊ́ʊ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ kɩḿ ɩ́na ɩwanbaaráa; bɛlɛ́ beriké bɛɛɖɛɛ ná.
JOH 6:23 Ngʊ́ kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ tɩɩgálɩ́ɩ́ná Tiberíyáadɩ nɛ́ tɩɩdála ɖɩdáarɛ wenɖé ɖɩdaá ɩráa wɔɔjɔ́ɔ bɔtɔ́ɔ kpɔ́nɔ́ Ɖádʊ́ʊ waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ nɛ́.
JOH 6:24 Zamɔ́ɔ waana sɩsɩ Yeésu na ɩwanbaaráa bɛvɛ́yɩ́ ńna nɛ́, ngɛ ɩráa waagba kpɩ́ɩ́rɩ́nɩ tɩḿ tɩdaá bɛɖɛ́ɛ Kapɛrɩnawʊ́m Yeésu cáádɩ.
JOH 6:25 Bɔɔmɔɔná Yeésu lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, sáátɩ wenkí gɛ nyáádála cé.»
JOH 6:26 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ kpɔ́nɔ́wá mɩ́ɩ́dɔ́ɔ ɩfɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ mɩ́njáádɩ ma, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́nɩ́ɩ maamááciwá máálá tɩ nɛ́ tugutoluú nɛ́-rɔ.
JOH 6:27 Ɩ́kalá tɩmɛ́rɛ kíɖíím bɩ́nvɔrɔ́sɩ nɛ́ bʊrɔ. Amá, ɩlá tɩmɛ́rɛ kíɖíím bɩ́dɔ́nvɔrɔ́sɩ kɛtɛngɛrɛ, bɩka bɩ́nváa weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ bʊrɔ. Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ ɩfa ná mɩ́ɩ kíɖíím bɩḿ, káma, ɩrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ waaɖʊ ɩdɛ́ɛ yíko-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ.»
JOH 6:28 Ńna gɛ ɩráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «We gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖɩlá na ɖɩlá tɩmɛ́ weená Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ yɛ nɛ́.»
JOH 6:29 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɩmɛ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ na mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́fá weení weegédíri yɩ nɛ́ toovonúm.»
JOH 6:30 Ńna gɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Maamááci wenkí gɛ sɩ nlá ɖɩna na ɖɩfa nya toovonúm. Tɩmɛ́rɛ wenɖé gɛ sɩ nlá.
JOH 6:31 Ɖájaájaanáa wɔɔjɔ́ɔ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́, kíɖíím bánÿaá bɩ sɩsɩ máánɩnɛ́ gɛ beeɖi ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Waava wɛ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ beɖi.”»
JOH 6:32 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ Múúsá waava ná mɩ́ɩ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá bikédi nɛ́, amá, Majaa wánváa kʊ mɩ́ɩ kíɖíím toovonúm ńbɩ bɩ́ngalɩɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
JOH 6:33 Káma, kíɖíím Ɩsɔ́ɔ wánváa bɩ nɛ́ gɛ weení wángalɩɩnáa ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka wánváa ɖúúlínya weezuú nɛ́.»
JOH 6:34 Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, kʊ́bɔnɩ́, kʊ nlɔɔná ɖáa kíɖíím bɩḿ fáa!»
JOH 6:35 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩ́nváa weezuú nɛ́. Weení ɩrɩ́ŋa wɔɔgɔ́nɩ mɔ́jɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩmʊ́ nyɔɔ́sɩ tángʊ́ʊ yɩ kɛtɛngɛrɛ, bɩka weení ɩrɩ́ŋa waava ma toovonúm nɛ́, ɖoolɔɔ́ tánlaḿ yɩ kɛtɛngɛrɛ.
JOH 6:36 Méévééri mɩ́ɩ bɩlɛ́ amá, na bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná ma nɛ́, mɩ́dáfá ma toovonúm.
JOH 6:37 Wenbá barɩ́ŋa Caáwʊ waava ma nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ mɔ́jɔ́. Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ médéngizí weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ nɛ́.
JOH 6:38 Máagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá megédi adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ gɛ sɩ malá weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m; mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ malá wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
JOH 6:39 Weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ sɩsɩ mékeyéle wenbá waaɖʊ wɛ mɛ́ńdɛ́ nɛ́ badaá naárʊ ɩtɛlɛ́ŋ. Amá, kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ, magʊ́sɩ wɛ befé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
JOH 6:40 Ɩɩ́n, wenbí Majaa sɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ wenbá barɩ́ŋa baana Biyaalʊ́ʊ ngɛ baava yɩ toovonúm nɛ́, boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ nɛ́, magʊ́sɩ wɛ befé balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
JOH 6:41 Yahúúɖuwá waanɩ́ɩ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́mwá tɩna nɛ́, ngɛ baabáázɩ ŋmɩɩdɩ́, káma, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.»
JOH 6:42 Ngɛ bɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Ísifu biyaalʊ́ Yeésu gɛ? Ɖányɩ ɩgɔɔ na ɩjaa! Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩtɔ́ lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ: “Máagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá megédi adɛ.”»
JOH 6:43 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Iyéle ɖamá ŋmɩɩdɩnáa.
JOH 6:44 Naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ a Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ takánára yɩ ɩkɔná bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ nɛ́, mɔ́ɔ́ magʊ́sɩ yɩ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
JOH 6:45 Anɖébiwá waaŋmáa sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩdɛ́ɛ tɔ́m.” Weení ɩrɩ́ŋa wánnɩɩ́ Caáwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m, ngɛ weedísi wentí waawɩ́lɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩmʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ mɔ́jɔ́.
JOH 6:46 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ naárʊ wáńnáa Caáwʊ, asée weení waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ iriké; ɩlɛ́ waana ná Caáwʊ.
JOH 6:47 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waava toovonúm nɛ́, wooyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
JOH 6:48 Mɔ́ɔ́ gɛ kíɖíím bɩ́nváa weezuú nɛ́.
JOH 6:49 Tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá, mɩ́jaájaanáa weeɖi kíɖíím baayáa bɩ sɩsɩ máánɩ nɛ́, amá, baazɩ́.
JOH 6:50 Amá, kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bɩlɛ́ gɛ a ɩrʊ́ weeɖi ɩ́dánzɩḿ.
JOH 6:51 Mɛ́gɛ́ɛ na kʊ kíɖíím weezuú ńbɩ bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Weení weeɖi bɩ nɛ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m. Mɔ́dɔ́nʊʊ́ gɛ kíɖíím sɩ mava nɛ́, mánváa bɩ na ɖúúlínya iyuú weezuú.»
JOH 6:52 Ńna gɛ Yahúúɖuwá waabáázɩ ɖamá cɔɔlɩ́ bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ ná ɩrʊ́ ceení ɩtɔ́ sɩsɩ wánváa ɖáa ɩdɔnʊʊ́ ɖɩtɔ́ɔ.»
JOH 6:53 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a mɩ́dɔtɔ́ɔ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ azimá, mídónÿuú weezuú.
JOH 6:54 Weení wɔɔdɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ azimá nɛ́, wónÿuúu weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ ménveezí yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
JOH 6:55 Mɔ́dɔ́nʊʊ́ kɛ́ɛ kíɖíím toovonúm ńbɩ gɛ, bɩka mɛ́dɛ́ɛ azimá kɛ́ɛ sʊlʊ́m toovonúm ńbɩ.
JOH 6:56 Weení wɔɔdɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ azimá nɛ́, wánŋmaranáa ma bɩka mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ maŋmaraná yɩ.
JOH 6:57 Ńŋɩnáa Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ wánváa weezuú nɛ́, ngɛ ɩrɔ gɛ mɔ́wɛ weezuú-daá nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ weení sɩ ɩtɔ́ɔ mɔ́dɔ́nʊʊ́ nɛ́, mɔ́rɔ́, bʊdʊ́ʊ wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.
JOH 6:58 Ɩbɛ́ɛ́ŋ kíɖíím bɩɩgálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ nyazɩ wenbí mɩ́jaájaanáa weeɖi nɛ́. Bɛlɛ́ baazɩ́. Weení weeɖi kíɖíím bɩna nɛ́, wónÿuúu weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.»
JOH 6:59 Sáátɩ wenkí Yeésu wɛ Kapɛrɩnawʊ́m Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ na ɩwɩ́lɩ tɔ́m wentí nɛ́ nbɩlɛ́.
JOH 6:60 Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa waanɩ́ɩ wentí waaŋmátɩ nɛ́, ngɛ badaá ɖabata sɩsɩ: «Tɔ́m tɩna tɩjɔɔ́ɔ káálɛ nɩɩ́. Weení wéndisi kʊ tɩ.»
JOH 6:61 Yeésu wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɩwanbaaráa wánŋmɩɩdɩ́ tɔ́m wentí waaŋmátɩ wɛ tɩ nɛ́ tɩrɔ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩ́ngʊsɩ́ mɩ́laakáarɩ gɛ?
JOH 6:62 Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́nlám a mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩna Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ wángbáa lénlé ɩvʊngɔwɛ nɛ́.
JOH 6:63 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wánváa kʊ weezuú. Ɩrʊ́ riké tɔ́nvɔɔzɩ nabʊ́rʊ. Tɔ́mwá mááŋmátɩ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩɩgálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-jɔ́ gɛ, bɩka tɩ́nváa kʊ weezuú.
JOH 6:64 Amá, mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ tafa tɩ toovonúm.» Ɖoo bɩgaɖaa gɛ Yeésu fʊnnyɩ wenbá badafa yɩ toovonúm nɛ́, bɩka ɩvʊnnyɩ weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩyá yɩ nɛ́.
JOH 6:65 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkɔ́nɩ mɔ́jɔ́ a Caáwʊ tafa yɩ nɩ́bááwʊ.»
JOH 6:66 Bɩdɩ́ŋa-rɔ gɛ ɩwanbaaráa ɖabata waabáázɩ yɩ cɛ́m bándalɩ́, bodokúti bónvúu yɩ.
JOH 6:67 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩwanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊdɔ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩɖɛ́ɛ yáá wé.»
JOH 6:68 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení-jɔ́ gɛ sɩ ɖibó. Nyɔ́jɔ́ gɛ tɔ́m tɩ́nváa weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wɛ.
JOH 6:69 Ɖɔ́ɔ́ ɖáává toovonúm, bɩka ɖɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ gɛ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ weení waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́.»
JOH 6:70 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ máádá ná máálɩ́zɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ ya. Amá, na bɩrɩ́ŋa mɩ́dáá kʊ́ɖʊḿ kɛ́ɛ zííni gɛ.»
JOH 6:71 Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, Simɔ́ɔnɩ Isikariyóo biyaalʊ́ Yudásɩ gɛ wánŋmatɩ́. Káma, na bɩrɩ́ŋa ɩlɛ́ ɩwɛ wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá nɛ́, sɩ ɩkɔnɩ ná ɩyá Yeésu.
JOH 7:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Galilée laadɔ́ɔ-daá gɛ Yeésu wéngilím, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́ ɩ́dándacaa wéngilím Yudée laadɔ́ɔ-daá; káma, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wánvʊnjáádɩ sɩ bakʊ yɩ.
JOH 7:2 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ wáńjʊ́ʊ́.
JOH 7:3 Ngɛ Yeésu igoobíya wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Lɩɩ cé, bo nɖɛ́ɛ Yudée, na nyɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa ɖʊɖɔ ɩkáná tɩmɛ́ nyánlám yɛ nɛ́.
JOH 7:4 Naárʊ fɛ́yɩ́ a ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩráa ɩtɩlɩ́ yɩ, wánmʊsɩ́ wenbí wánlám nɛ́. Káma, nyánlám tɩmɛ́ ana nɛ́, la báa weení ɩna nya.»
JOH 7:5 Yeésu igoobíya tɩtɩŋa tafʊ́nváa yɩ toovonúm, biiyele ná gɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́.
JOH 7:6 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá; mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ alɩwáátɩ báa wenkí cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ gɛ.
JOH 7:7 Ɖúúlínya tánbɩɩzɩ kɩlɩzɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ báɖáárɛ; bɩɩga mɔ́ɔ́ nɛ́, kɩ́dánjaa mɔ́ɔ́, káma, ménveerím kɩ sɩsɩ kɩdɛ́ɛ tɩmɛ́ fɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ.
JOH 7:8 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ibó ɩɖɛ́ɛ jíńgáárɩ́. Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɖɛɛ tá naanɩ́, káma, mɛ́dɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.»
JOH 7:9 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waawalɩ́ Galilée.
JOH 7:10 Igoobíya wɛɛɖɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́, ngɛ Yeésu ɖʊɖɔ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ ńna, ideyéle ɩráa ɩna yɩ, amá, biigúti bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ wánmʊsɩ́ bɩlɛ́.
JOH 7:11 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɛ bánjáádɩ yɩ jíńgáárɩ́-daá ńna bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ iwelé.»
JOH 7:12 Ɩráa ɩbá bɔwɛ bánŋmatɩ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m zamɔ́ɔ-daá. Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ gɛ.» Baaganáa sɩsɩ: «Lé-dɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́, wɛ́ndɛlɛ́sɩ ɩráa gɛ.»
JOH 7:13 Naárʊ tánŋmatɩ ɩdɔ́m ɖɔ́ ɩtálɩ ɩdɩ, káma, barɩ́ŋa bénzewɔ́ɔ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa.
JOH 7:14 Jíńgáárɩ́ wáńzʊ́ʊ́ lɔwʊtáá gɛ Yeésu waagʊrʊ́ ɩkpa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ngɛ waabáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ.
JOH 7:15 Ngɛ Yahúúɖuwá wɛ bánlám bítí bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení tɛkpɛ́lɛ́ŋ Mará wɩlɩɖʊ́ naárʊ-jɔ́, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩbá ɩnyɩ bɩlɛ́.»
JOH 7:16 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́ talɩɩná mɔ́jɔ́, amá, Ɩsɔ́ɔ weení weegédíri ma nɛ́ ɩjɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná.
JOH 7:17 A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, bʊdʊ́ʊ wándɩlɩ́ɩ sɩsɩ wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́ waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ yáá mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mɔ́jɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná.
JOH 7:18 Weení wánŋmatɩ́ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ńdɩ nɛ́, wánjáádɩ ɩdɩ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ gɛ. Amá, weení wánjáádɩ weení weegédíri yɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ nɛ́, kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ gɛ, bʊdʊ́ʊ tɛkɛ́ɛ bʊbɔtʊ́ʊ.
JOH 7:19 Múúsá weejéle mɩ́ɩ Mará, yáá wé. Amá, mɩ́dáá naárʊ tónvúu yɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, we-rɔ gɛ mɩ́njáádɩ sɩ ɩkʊ ma.»
JOH 7:20 Ńna gɛ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Nyɔ́wɛná zííniwá. Weení wánjáádɩ kʊ sɩ ɩkʊ nya.»
JOH 7:21 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Tɩmɛ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ máálá ngɛ bɩjɔɔ́ɔ mɩ́rɩ́ŋa bítí ɖɔ́?
JOH 7:22 Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́bɛ́lɩ́ bíya abaaláa, ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ Múúsá-jɔ́ gɛ bíya abaaláa-dɛ́ɛ bɛlɩ́ɩ waalɩɩná, ɖoo ɖájaájaanáa-jɔ́ gɛ. Bʊrɔ gɛ míídísi mɩ́nbɛlɩ́ɩ ɩráa Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ.
JOH 7:23 A mɩ́nbɛlɩ́ɩ ɩráa Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, na bɩ́keyéle ɩyɩsɩ ná Múúsá-dɛ́ɛ Mará, we-rɔ gɛ mɩ́nÿɛɛnáa mɔ́ɔ́ weení mááwáázɩ ɩrʊ́ ɖebilibili Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́ baaná.
JOH 7:24 Iyéle ɩrʊ́ bɛɛŋnáa na iɖéézi, a sɩ iɖéézi, ivu toovonúm.»
JOH 7:25 Yerusalɛ́ɛm ńba nɛbɛ́rɛ wɛ bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ weení bánjáádɩ sɩ bakʊ yɩ nɛ́ nbɩlɛ́ gɛ.
JOH 7:26 Bɛɛ ɩlɛ́ ɩwɛ wánŋmatɩ́ zamɔ́ɔ-daá bɩka bozumáa bɛbɛɛ́na yɩ nɛ́! Ɖɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɛɛdɛ́ bána sɩsɩ ɩgɛ́ɛ na kʊ Lɛɛrʊ́ yáá wé.
JOH 7:27 Ngʊ́ Lɛɛrʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, bádándɩlɩ́ lé sɩ ɩkálɩɩ ná nɛ́. Amá, ɩrʊ́ ceení ɖányɩ lé ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́.»
JOH 7:28 Ńna gɛ Yeésu ɩlɛ́ ɩwɛ wánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́ waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Toovonúm mɩ́nyɩ weení mɛ́gɛ́ɛ nɛ́, na lé máagálɩ́ɩ́ná nɛ́? Mɔ́ɔ́gɔ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mádɩtɩŋa mɔ́ɔ́gɔ́ná ná mádɩ. Weení weegédíri ma nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ gɛ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ yɩ.
JOH 7:29 Mɔ́ɔ́, mányɩ yɩ; káma, ɩjɔ́ gɛ máagálɩɩ ná, bɩka weegédíri ná ma.»
JOH 7:30 Ńna gɛ baajáa sɩ bakpa yɩ, amá, naárʊ tetekiná yɩ; káma, ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.
JOH 7:31 Zamɔ́ɔ-daá, ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm. Bɛlɛ́ bɔwɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, wánlám maamááciwá bɩkɩ́lɩ wentí ceení waalá nɛ́?»
JOH 7:32 Faríizi ńba waanɩ́ɩ wentí zamɔ́ɔ wénŋmiidí Yeésu-rɔ nɛ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba weegédíri Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa sɩ bakpa Yeésu.
JOH 7:33 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Mána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊ́ʊ taka nabʊ́rʊ na mɛɖɛ́ɛ weení weegédíri ma nɛ́ ɩjɔ́.
JOH 7:34 Mɩ́ngɔnɩ́ ɩcáa ma, amá, mɩ́dánnáa ma; káma, mɩ́dánbɩɩzɩ sɩ ibó lénlé sɩ mɔjɔ́ɔ nɛ́.»
JOH 7:35 Ngɛ Yahúúɖuwá wɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Lé gɛ sɩ ɩɖɛ́ɛ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖádánbɩɩzɩ ɖɩna yɩ. Wɛ́nɖɛɛ́ Yahúúɖuwá bɔgɔwɛ agbarawa Gɩrɛ́ɛkɩ ńba lɔwʊtáá nɛ́-jɔ́ bɩka ɩwɩ́lɩ Gɩrɛ́ɛkɩ ńba?
JOH 7:36 Tɔ́m tɩna ɖɔ́ waaŋmátɩ nɛ́ tugutoluú gɛ sɩ we. Sɩsɩ: “Mɩ́njáádɩ ma, amá, mɩ́dánnáa ma; káma mɩ́dánbɩɩzɩ ibó lénlé sɩ mɔjɔ́ɔ nɛ́.”»
JOH 7:37 Jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ wɩ́rɛ kɛdɛɛzɩya ńɖɛ kɛ́ɛ na wɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Yeésu wɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ngɛ waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «A ɖoolɔɔ́ wɛná weení nɛ́, ɩ́kɔnɩ mɔ́jɔ́ bɩka ɩnyɔ́ɔ lɩ́m.
JOH 7:38 Weení waava ma toovonúm nɛ́, lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́ wángagám ɩdaá gɛ nyazɩ buwá bɩlɛ́, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.»
JOH 7:39 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, Kezeŋa Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfa wenbá sɩ bafa Yeésu toovonúm nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ waaŋmátɩ bɩlɛ́. Káma, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ tafáá ta ɩdɛ́ɛ Kezeŋa, káma, ɩdɔɖɔɔzɩ tá Yeésu.
JOH 7:40 Zamɔ́ɔ-daá wenbá baanɩ́ɩ wentí Yeésu waaŋmátɩ nɛ́ badaá nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení gɛ anɖébi weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.»
JOH 7:41 Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ nbɩlɛ́!» Amá, nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Galilée gɛ Lɛɛrʊ́ wángalɩɩnáa?
JOH 7:42 Bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ Lɛɛrʊ́ kɛ́ɛ Ɖáwʊɖa kutoluú-dɛ bú gɛ bɩka ɩdɛ́ɛ tɛɛbiiyá Bɛtɩlɛhɛ́ɛm-daá gɛ sɩ ɩkálɩ́ɩ́ná?»
JOH 7:43 Ngɛ Yeésu-rɔɔzɩ́, zamɔ́ɔ waadára.
JOH 7:44 Badaá nɛbɛ́rɛ sɔɔlɛ́ɛ sɩ bakpa yɩ, amá, naárʊ tetekiná yɩ.
JOH 7:45 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa beegédiri wɛ nɛ́ waagábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba-jɔ́. Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Ngbetíi-rɔ gɛ mɩ́dakágbá Yeésu ɩkɔná.»
JOH 7:46 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ taŋmatɩ tá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.»
JOH 7:47 Ngɛ Faríizi ńba wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, mííyéle bɛkɛ́dɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ?
JOH 7:48 Mɩ́ɩ́ná Kʊ́bɔnáa-daá naárʊ yáá Faríizi ńba-daá naárʊ waava yɩ toovonúm?
JOH 7:49 Amá, zamɔ́ɔ kɩḿ kɩɩsɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́ gɛ, láálɩ́-dɩnáa gɛ bɛgɛ́ɛ!»
JOH 7:50 Nikodɛ́ɛmɩ, Faríizi ńba-daá naárʊ weení waazɩ́ŋ ɩkɔ́nɩ ɩna Yeésu wɩ́rɛ nɛ́ fʊnwɛ badaá ńna, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ:
JOH 7:51 «Ɖɛ́dɛ́ɛ Mará waava ɖáa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɖɩ́kʊ́ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka ɖédewélesi yɩ ɖɩnɩ́ɩ ɖiyuú ɖɩtɩlɩ́ wentí waalá nɛ́?»
JOH 7:52 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́gɛ́ɛ Galilée ńnɩ́ gɛ? Caa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖáwá-daá, nyánnáa sɩsɩ kɛtɛngɛrɛ anɖébi naárʊ takalɩɩná ta Galilée.» [
JOH 7:53 Ngɛ báa weení weegbé ɩdɛ́ɛ.
JOH 8:1 Amá, Yeésu ɩlɛ́ wɛɛɖɛ́ɛ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ-daá.
JOH 8:2 Kiivé tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, Yeésu waagábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Ngɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa woogóduu ɩjɔ́. Ngɛ Yeésu weedí ɩcɔ́ɔ ɩbáázɩ wɛ wɩlɩ́ɩ.
JOH 8:3 Ńna gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɩlɩɖáa na Faríizi ńba wɔɔgɔ́gɔ́ná yɩ alʊ́ naárʊ. Alʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, baagba ná yɩ abaalʊ́ gɛ sáátɩ wenkí nɔ́ɔ́ wánlɩɩ́ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́ nɛ́ ngɛ baazɩ́ɩ yɩ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá,
JOH 8:4 bɔ́nbɔɔzɩ́ Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, baagba alʊ́ ceení sáátɩ wenkí nɔ́ɔ́ waalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́ nɛ́.
JOH 8:5 Múúsá weevééri ɖáa Mará-daá sɩsɩ ɖɩ́yɔɔ bɩdɛ́ɛ aláa bɔ́ basɩ́. Nyɔ́ɔ́ nyazɩ wé.»
JOH 8:6 Bánjáádɩ sɩ bayɩ́ yɩ kɔdɔká-rɔ gɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́, na boyuú natɩ́rɩ bobuuná. Amá, Yeésu ɩlɛ́ woolúu gɛ ɩbáázɩ adɛ ŋmáádɩ na iniiká.
JOH 8:7 Bɔwɛ babamáa yɩ tɔ́mwá bɔɔzɩ́ nɛ́, ngɛ Yeésu waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ ifééri wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dáá weení ɩdala tá alaháácɩ́ kɛtɛngɛrɛ nɛ́, ɩ́sɛlɩ́ bʊ́ʊ́rɛ ɩɖáa alʊ́ ceení yɔwʊ́ʊ.»
JOH 8:8 Ngɛ waabɩ́sɩ ilúu ɩbáázɩ adɛ ŋmáádɩ.
JOH 8:9 Ɩráa bana baanɩ́ɩ Yeésu waaŋmátɩ wentí nɛ́, ngɛ baaya ɖamá kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ. Kʊ́bɔnáa waaɖaaná na ɖamá yáa, bɩka Yeésu riké ɩna alʊ́, ɩlɛ́ ɩwɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ lɔwʊtáá ńna.
JOH 8:10 Ńna gɛ Yeésu waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Bɔwɛ lé. A bɩlɛ́ naárʊ takʊ nyɔ́dɔ́m?»
JOH 8:11 Ngɛ alʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Aayɩ́, kʊ́bɔnɩ́, naárʊ takʊ mɔ́dɔ́m.» Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mádángʊ́ʊ nyɔ́dɔ́m. Bo nɖɛ́ɛ; amá, nkokúti nlá alaháácɩ́ kɛtɛngɛrɛ.»]
JOH 8:12 Ngɛ Yeésu weedéféeri zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ na ɖúúlínya-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm. Weení ivóo ma nɛ́ ɩ́dánnʊŋ temenuú-daá kɛtɛngɛrɛ, amá, wónÿuúu ɖɛnyɛm kɩ́nváa weezuú nɛ́.
JOH 8:13 Ngɛ Faríizi ńba wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyádɩtɩŋa nyánlɩzɩ́ɩ kʊ nyádɩ seríya ɖɔ́, nyɛ́dɛ́ɛ seríya fɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ.»
JOH 8:14 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Báa ɖoo mádɩtɩŋa mánlɩzɩ́ɩ kʊ mádɩ seríya, mɛ́dɛ́ɛ seríya kɛ́ɛ toovonúm ńgɩ gɛ, káma, mányɩ lé máagálɩ́ɩ́ná nɛ́ na lé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́; amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ lé máagálɩ́ɩ́ná nɛ́, cáńfáná lé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́.
JOH 8:15 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́nvʊʊ́ nɛ́, ɩráa-dɛ́ɛ fʊ́ʊ́dɩ gɛ mɩ́nvʊʊ́. Mɔ́ɔ́ mádánvʊʊná naárʊ tɔ́m.
JOH 8:16 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mánvʊʊnáa ɩráa tɔ́m, mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ sɩɩzɛ́ɛ gɛ, káma, bɩdɛkɛ́ɛ mériké mánvʊʊ kʊ, mána Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ gɛ.
JOH 8:17 Baaŋmáa mɩ́dɛ́ɛ Mará-daá sɩsɩ a ɩráa nɔɔ́lɛ waalɩzɩ́ seríya, seríya kɩḿ kɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ.
JOH 8:18 Mɔ́ɔ́ mánlɩzɩ́ɩ mádɩ seríya, bɩka Caáwʊ weení weegédíri ma nɛ́ wánlɩzɩ́ɩ ma seríya ɖʊɖɔ.»
JOH 8:19 Ngɛ Faríizi ńba wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Njaa wɛ lé.» Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́sɩ mɔ́ɔ́, cáńfáná Majaa. A ɖoo mɩ́fʊ́nnyɩ mɔ́ɔ́, mɩɖaadɩlɩ́ Majaa ɖʊɖɔ.»
JOH 8:20 Yeésu wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá kʊjɔ́ɔ́nɩ ɖaaɖʊ́ʊ́ɖɛ-jɔ́ wánwɩlɩ́ɩ ɩráa nɛ́ gɛ waaŋmátɩ tɔ́m tɩna. Naárʊ tetekiná yɩ, káma, ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ tatala tá.
JOH 8:21 Ngɛ Yeésu weedéféeri wɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́nɖɛɛ́; mɩ́ngɔnɩ́ ɩcáa ma, amá, mɩ́nzɩnáa mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́; lénlé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́ mɩ́dánbɩɩzɩ ibó.»
JOH 8:22 Yahúúɖuwá wɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Wángʊ́ʊ ɩdɩ yáá wé. Káma, wánŋmatɩ́ sɩsɩ: “Mɩ́dánbɩɩzɩ ibó lénlé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́.”»
JOH 8:23 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ adɛ cé ńba gɛ. Amá, mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ́dáá ńnɩ́ gɛ; mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛ́ɛ gɛ ɖúúlínya cé. Amá, mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ tɛkɛ́ɛ ɖúúlínya cé.
JOH 8:24 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́nzɩnáa mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá. Mɩ́nzɩnáa mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá, káma, mɩ́dáfá toovonúm sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ weení mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ nɛ́ gɛ.”»
JOH 8:25 Ngɛ Yahúúɖuwá wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ weení.» Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wentí méévééri mɩ́ɩ ɖoo bɩgabaazɩya sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ nɛ́.
JOH 8:26 Wentí mɔ́wɛná sɩ maŋmátɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, na wentí mɔ́wɛná sɩ mavʊʊná mɩ́ɩ nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ. Amá, weení weegédíri ma nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ gɛ, wentí máánɩ́ɩ ɩjɔ́ nɛ́ tiriké gɛ ménveerím ɖúúlínya.»
JOH 8:27 Badatɩlɩ́ sɩsɩ Caáwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ wánŋmatɩ́ wɛ.
JOH 8:28 Ńna gɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «A mɩ́ɩ́gɔ́nɩ ɩkpáázɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́, mɩ́ndɩlɩ́ɩ sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ weení mɛ́gɛ́ɛ nɛ́ gɛ,” bɩka mádánlaḿ nabʊ́rʊ mádɩ‑mádɩ, amá, wentí Caáwʊ waawɩ́lɩ ma nɛ́ gɛ mánŋmatɩ́.
JOH 8:29 Weení weegédíri ma nɛ́ wɛ́ mɔ́jɔ́, ideyéle ma mériké. Káma, mɔ́ɔ́ nɛ́, wenbí bɩmɔɔ́ yɩ nɛ́ gɛ mánlám báa sáátɩ wenkí.»
JOH 8:30 Yeésu wɛ ɩbamáa ŋmatɩrɛ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm.
JOH 8:31 Ngɛ Yeésu weevééri Yahúúɖuwá wenbá baava yɩ toovonúm nɛ́ sɩsɩ: «A mɩ́ɩ́ɖɔkɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m bɩcáárɩ, mɩ́gɛ́ɛ toovonúm mɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa nbɩlɛ́;
JOH 8:32 mɩ́ndɩlɩ́ɩ toovonúm bɩka toovonúm wénÿelíi iyuú mɩ́dɩ.»
JOH 8:33 Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖɛ́gɛ́ɛ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya gɛ, ngɛ kɛtɛngɛrɛ ɖádábɩsɩ naárʊ-dɛ́ɛ yomáa. Nyánlám nŋɩ́nɩ́ ndɔ́ ɖáa sɩsɩ: “Mínÿuúu mɩ́dɩ.”»
JOH 8:34 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa wánlám alaháácɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿ gɛ.
JOH 8:35 Ngʊ́ yoḿ tɛkɛ́ɛ ɖaána bú kɛtɛngɛrɛ, amá, biyaalʊ́ʊ ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ ɖaána bú gɛ báa sáátɩ wenkí.
JOH 8:36 Bɩlɛ́ nɛ́ a Biyaalʊ́ʊ waalɩzɩ́ mɩ́ɩ yoḿti-daá, mɩ́nbá iyuú mɩ́dɩ toovonúm.
JOH 8:37 Mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya. Amá, mɩ́njáádɩ sɩ ɩkʊ ma, káma, mɩ́dánjaa sɩ ɩnɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m.
JOH 8:38 Wenbí mááná Majaa-jɔ́ nɛ́ gɛ mɔ́ɔ́ mánŋmatɩ́. Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, wentí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ mɩ́jaa-jɔ́ nɛ́ gɛ mɩ́nlám.»
JOH 8:39 Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖájaa gɛ Ibrahím.» Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «A mɩ́fʊ́ngɛ́ɛ toovonúm Ibrahím-dɛ́ɛ bíya, mɩ́fʊ́nlám wenbí Ibrahím waalá nɛ́ gɛ.
JOH 8:40 Ngʊ́ mɩ́njáádɩ sɩ ɩkʊ ma nɖɔ́, mɔ́ɔ́ weení méévééri mɩ́ɩ toovonúm máánɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́. Ibrahím talá bɩlɛ́.
JOH 8:41 Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́jaa wánlám wentí nɛ́ gɛ mɩ́nlám.» Ngɛ boobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛkɛ́ɛ bíya baasɩ bajaa nɛ́. Caáwʊ kʊ́ɖʊḿ gɛ ɖɔ́wɛná, ɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ.»
JOH 8:42 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «A toovonúm Ɩsɔ́ɔ fʊngɛ́ɛ na kʊ Mɩ́jaa, mɩɖaazɔ́ɔ́lɩ ma, káma, ɩjɔ́ gɛ máagálɩ́ɩ́ná, na ɩyɩ́ɖɛ-daá gɛ mɔ́wɛ cé. Mɔ́dɔkɔ́nɩ mádɩ, weegédíri ná ma.
JOH 8:43 We-rɔɔzɩ́ gɛ mɩ́dánnɩɩ wentí mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ nɛ́. Káma, mɩ́dánbɩɩzɩ ɩnɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m.
JOH 8:44 Mɩ́jaa gɛ Sitáánɩ, ngɛ mɩ́njáádɩ sɩ ɩlá ɩzɔɔlɩ́m. Ɖoo bɩgabaazɩya ɩvʊngɛ́ɛ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́ gɛ; ɩ́dánzɩŋ lé toovonúm wɛ nɛ́. Káma, ídónvúu toovonúm. A wɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ, wenbí ɩbá ɩgɛ́ɛ bɩ nɛ́ gɛ wánlám bɩlɛ́. Káma, ɩgɛ́ɛ bʊbɔtʊ́ʊ gɛ bɩka ɩgɛ́ɛ na kʊ bʊbɔ́tɩ ɩgɔɔ na tɩjaa.
JOH 8:45 Bɩɩga mɔ́ɔ́ nɛ́, mánŋmatɩ́ toovonúm-rɔɔzɩ́ nɛ́ gɛ mɩ́dánváa ma toovonúm.
JOH 8:46 Mɩ́dáá weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ máálá alaháácɩ́. A ngʊ́ toovonúm gɛ mánŋmatɩ́, we-rɔ gɛ mɩ́dánváa ma toovonúm.
JOH 8:47 Weení ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́ nɛ́ wénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-rɔɔzɩ́ nɛ́ gɛ mídénwelesi mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m.»
JOH 8:48 Ngɛ Yahúúɖuwá woobúsi Yeésu sɩsɩ: «Ɖɔ́wɛná toovonúm ɖɩtɔ́ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ Samarɩ́ya ńnɩ́ gɛ bɩka ɖʊɖɔ nyɔ́wɛná zííni.»
JOH 8:49 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Aayɩ́, mɛ́vɛ́yɩ́na zííni, amá, mánɖʊ́ʊ Majaa gírímá gɛ, ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ngbɛɛnáa ma.
JOH 8:50 Mɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mánjáádɩ mádɩtɩŋa mɛ́dɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ. Amá, weení ɩlɛ́ wánjáádɩ tɩ nɛ́ ɩwɛ, bɩka ɩlɛ́ wénɖeezi kʊ.
JOH 8:51 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa wɔɔɖɔ́kɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m bɩcáárɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ tánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ.»
JOH 8:52 Ńna gɛ Yahúúɖuwá weevééri yɩ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ ɖééɖéézi sɩsɩ nyɔ́wɛná zííni. Káma, Ibrahím waazɩ́, anɖébiwá ɖʊɖɔ waazɩ́, ngɛ nyɔ́ɔ́ nyazɩ: “A naárʊ wɔɔɖɔ́kɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m bɩcáárɩ bʊdʊ́ʊ tánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ.”
JOH 8:53 A bɩlɛ́ nyáágɩ́lɩ ɖájaa Ibrahím weení waazɩ́ nɛ́? Ngɛ anɖébiwá ɖʊɖɔ waazɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ nyɛ́bɛɛ́na nyádɩ gɛ.»
JOH 8:54 Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «A mádɩtɩŋa mɔ́nɖɔɔzɩ kʊ mádɩ, bɩlɛ́ nɛ́ mɛ́dɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ tɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ nbɩlɛ́. Majaa wɔ́nɖɔɔzɩ kʊ ma, ɩlɛ́ ɩmʊ́ weení mɩ́ndɔ́m sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
JOH 8:55 Ngʊ́ mɩ́ɩ́sɩ yɩ; mɔ́ɔ́ mányɩ yɩ. A mɔ́ɔ́dɔ́ sɩ máásɩ yɩ mánlám bʊbɔtʊ́ʊ nyazɩ mɩ́nyɔ́ɔ́. Amá, mɔ́ɔ́ mányɩ yɩ bɩka mɔ́ɖɔ́kɩná ɩdɔ́m bɩjaarɛ́ɛ.
JOH 8:56 Bɩɩbá bɩlá mɩ́jaa Ibrahím niíni sɩsɩ ɩna mɛ́dɛ́ɛ kɔnɖɛ́ wɩ́rɛ. Waana ɖɛ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ niíni.»
JOH 8:57 Ngɛ Yahúúɖuwá wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ńdatala tá bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́saaláa (50) gɛ nyááná Ibrahím?»
JOH 8:58 Ngɛ Yeésu weevééri wɛ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ naanɩ́ na balʊ́rʊ Ibrahím nɛ́, “Mɔ́ɔ́ mávʊ́ngɛ́ɛ weení ɩgɛ́ɛ nɛ́.”»
JOH 8:59 Ńna gɛ bɛɛzɛlɩ́ bɔ́ sɩ bɔyɔ́ɔ yɩ; amá, Yeésu waazʊ́ʊ ɩráa lɔwʊtáá, ngɛ waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɩɖɛ́ɛ.
JOH 9:1 Yeésu wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ waana abaalʊ́ naárʊ baalʊrʊ ná yɩ njɛ́ńdɩ nɛ́.
JOH 9:2 Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, weení waala ná alaháácɩ́ gɛ baalʊrʊ ná ɩrʊ́ ceení njɛ́ńdɩ bɩlɛ́, ɩdɩtɩŋa yáá ɩgɔɔ na ɩjaa.»
JOH 9:3 Ngɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ yáá ɩgɔɔ na ɩjaa baalá alaháácɩ́-rɔ gɛ baalʊrʊná yɩ njɛ́ńdɩ; amá, bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na ɩráa ɩna ná ɩrʊ́ ɩ́mʊ wenbí Ɩsɔ́ɔ wánbɩɩzɩ́ ɩlá nɛ́.
JOH 9:4 Bɩmɔɔ́na tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, malá weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ. Kɩɩjʊ́ʊ yúu, ngɛ a kiiyu naárʊ tánbɩɩzɩ ɩlá tɩmɛ́rɛ neɖére ɖʊɖɔ.
JOH 9:5 Mɛ́ɛ́lɛ́zɩ́ mɔ́wɛ ɖúúlínya-daá nɛ́, mɛ́gɛ́ɛ na kʊ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm.»
JOH 9:6 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ ndɔɔlɩmá adɛ ɩlá bɔdɔwʊ ɩbɔ ɩjɛm ɩzá-rɔ.
JOH 9:7 Ngɛ weevééri njɛm sɩsɩ: «Bo ngɔ́gɔ́ nyáázá Silowée lɩmjokú-daá.» Silowée, kutoluú gɛ sɩsɩ, «Tɩndʊ́ʊ». Ngɛ woobó ɩkɔ́gɔ́ waazá; waagábɩsɩ nɛ́ wánnáa.
JOH 9:8 Ɩ́na wenbá bajʊ́ʊ́na ɖamá nɛ́ na wenbá bánvʊʊnáa yɩ wánlám bára nɛ́ bɛlɛ́ baana yɩ nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ weení wánvʊnjɔwʊ́ʊ wánlám bára nɛ́ nbɩlɛ́?»
JOH 9:9 Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́, baaganáa sɩsɩ aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ yɩ, waalɩ́ɩ yɩ gɛ. Ngɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Mánáábɩ́lɛ́.»
JOH 9:10 Ńna gɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩlá gɛ nyánnáa lɛlɛɛɖɔ́.»
JOH 9:11 Ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Yeésu nɛ́ waala ná bɔdɔwʊ ɩbɔ máázá-rɔ, ngɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ móbo mɔgɔ́gɔ́ máázá Silowée lɩmjokú-daá. Ńna gɛ móóbó mɔgɔ́gɔ́ máázá, ngɛ máábáázɩ náa.»
JOH 9:12 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩwɛ lé.» Ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Máásɩ.»
JOH 9:13 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ njɛm nɛ́ boboná Faríizi ńba-jɔ́.
JOH 9:14 Ngʊ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ gɛ Yeésu waalá bɔdɔwʊ ifulú waazá bɩlɛ́.
JOH 9:15 Ngɛ Faríizi ńba ɖʊɖɔ wɔɔdɔ́bɔɔzɩ yɩ sɩsɩ nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩlá gɛ wánnáa lɛlɛɛɖɔ́. Ngɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Wɔɔbɔ máázá-rɔ bɔdɔwʊ, mɔ́ɔ́gɔ́ máázá nɛ́, ngɛ mánnáa lɛlɛɛɖɔ́.»
JOH 9:16 Ńna gɛ Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́, káma, ídónvúu Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-dɛ́ɛ mará.» Nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩrʊ́ alaháácɩ́-dʊ́ʊ wánbɩɩzɩ́ wánlám maamááciwá ńŋɩnáa tɩna ɖɔ́.» Ngɛ bɩɩgɔná tarɩ́ɩ beriké bɔlɔwʊtáá.
JOH 9:17 Ngɛ baadásɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ njɛm ɩmʊ́ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́, sɩsɩ wé gɛ nyánmaazɩ́ weení woovulú nyáázá nɛ́-rɔɔzɩ́.» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi sɩsɩ: «Ɩgɛ́ɛ anɖébi gɛ.»
JOH 9:18 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa tafa toovonúm sɩsɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ njɛm ngɛ wánnáa lɛlɛɛɖɔ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ baagáyáa ɩgɔɔ na ɩjaa.
JOH 9:19 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Toovonúm míbíyaalʊ́ gɛ ɩrʊ́ ceení? Mɩzɩ baalʊrʊ ná yɩ njɛ́ńdɩ yaá? Nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩɩlá gɛ wánnáa lɛlɛɛɖɔ́.»
JOH 9:20 Ngɛ ɩgɔɔ na ɩjaa boobúsi sɩsɩ: «Ɖányɩ sɩsɩ ɖébíyaalʊ́ nbɩlɛ́, ngɛ ɖáálʊ́rʊ yɩ nɛ́, ɩgɛ́ɛ njɛm gɛ.
JOH 9:21 Amá, ɖɔ́ɔ́ ɖáásɩ nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá gɛ wánnáa lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, na weení woovulú waazá nɛ́. Ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ, idokúti ɩgɛ́ɛ bú, ɩdɩtɩŋa waadála ɩŋmatɩ ná ɩnɔɔ́.»
JOH 9:22 Ɩgɔɔ na ɩjaa baaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, bénzewɔ́ɔ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-rɔ gɛ baaŋmátɩ bɩlɛ́. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bɛlɛ́ baavʊ́ńŋmátɩ banɩ́ɩ ɖamá sɩsɩ a naárʊ weeɖéézi sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na kʊ Lɛɛrʊ́, bɔ́nɖɔwʊ́ʊ bʊdʊ́ʊ ɩ́dándasʊʊ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
JOH 9:23 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Idokúti ɩgɛ́ɛ bú, ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ.»
JOH 9:24 Ngɛ Faríizi ńba waadásɩ bakáyáa ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ njɛm nɛ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ŋmatɩ toovonúm Ɩsɔ́ɔ-rɔɔzɩ́. Ɖányɩ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ alaháácɩ́-dʊ́ʊ gɛ.»
JOH 9:25 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi sɩsɩ: «A ɩgɛ́ɛ alaháácɩ́-dʊ́ʊ mɔ́ɔ́ máásɩ. Kʊ́ɖʊńtɩ wentí mányɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mávʊ́ngɛ́ɛ njɛm gɛ, amá, lɛlɛɛɖɔ́ mánnáa.»
JOH 9:26 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We gɛ waalá nya. Nŋɩ́nɩ́ gɛ waalá gɛ woovulú nyáázá.»
JOH 9:27 Ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Méńveeri mɩ́ɩ tɩ, ngɛ míígízi mɩ́danɩ́ɩ. We-rɔɔzɩ́ gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtásɩ ɩnɩ́ɩ tɩ mɔ́nɔ́ɔ́-jɔ́ ɖʊɖɔ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ ɩwanbaaráa?»
JOH 9:28 Ngɛ baadʊ́ʊ yɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ wanbaarʊ́; ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ Múúsá-dɛ́ɛ wanbaaráa gɛ.
JOH 9:29 Ɖɔ́ɔ́ ɖányɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná Múúsá; amá, ceení ɖáásɩ lénlé ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́.»
JOH 9:30 Ngɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wentí tɩjɔɔ́ɔ bítí nɛ́ nbɩlɛ́. Mɩzɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́sɩ lénlé ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná nɛ́. Ngʊ́ woovulú ná máázá.
JOH 9:31 Ɖányɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tánnɩɩ alaháácɩ́-dɩnáa-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ; amá, a ɩrʊ́ wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ bɩka wánlám Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, Ɩsɔ́ɔ wánnɩɩ́ bʊdʊ́ʊ-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ gɛ.
JOH 9:32 Ɖádanɩɩ tá kɛtɛngɛrɛ sɩsɩ naárʊ woovulú ɩrʊ́ baalʊrʊ ná yɩ njɛ́ńdɩ nɛ́ ɩzá.
JOH 9:33 A ɩrʊ́ ceení ɩ́tákálɩ́ɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩ́tabɩ́ɩ́zɩ ɩlá nabʊ́rʊ.»
JOH 9:34 Ngɛ Faríizi ńba woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ nyárɩ́ŋa nyɔ́wɛ alaháácɩ́-daá gɛ ɖoo balʊrʊ́ʊ nya, ngɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ nwɩ́lɩ ɖɔ́ɔ́?» Ngɛ bɔɔgɔ́ɖɔ́ɔ yɩ ɩkálɩɩ asʊ.
JOH 9:35 Yeésu waanɩ́ɩ sɩsɩ Faríizi ńba wɔɔgɔ́ɖɔɔ ɩrʊ́ ɩmʊ́. Wɔɔgɔ́nɩ ɩna yɩ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́, nyáává Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ toovonúm nbɩlɛ́?»
JOH 9:36 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi Yeésu sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɩlɛ́ gɛ weení, na mava yɩ toovonúm.»
JOH 9:37 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́bɛɛ́na yɩ, wánŋmatɩnáa kʊ nya ɖɔ́.»
JOH 9:38 Ńna gɛ ɩrʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, máává toovonúm.» Ngɛ waagá ɩɖʊná Yeésu ɩzá-daá ikúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
JOH 9:39 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Tɔ́m ɖeezí-rɔ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖúúlínya. Mɔ́ɔ́, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ gɛ na wenbá bɛgɛ́ɛ njɛma nɛ́ ɩna bɩka wenbá bánnáa nɛ́ babɩ́sɩ njɛma.»
JOH 9:40 Faríizi ńba nɛbɛ́rɛ wɛ ńna. Bɛlɛ́ baanɩ́ɩ Yeésu waaŋmátɩ wentí nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́gɛ́ɛ njɛma yáá wé.»
JOH 9:41 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «A ɖoo mɩ́fʊ́ngɛ́ɛ njɛma mɩ́fʊnvɛ́yɩ́na alaháácɩ́. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɩzɩ: “Ɖɔ́ɔ́ ɖánnáa” nɛ́, bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́ wɛ kɩdɛɛzɩ jɔɔ́ɔ mɩ́ɩ.»
JOH 10:1 «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení ɩ́dánzʊʊná fééni kʊlʊvɔɔwʊ́ wɔnɔɔ́, amá, wángbanáa koloŋá-dɛ́ɛ fáráńdɩ́ nakɩ́rɩ na ɩsʊ́ʊ nɛ́, bʊdʊ́ʊ kɛ́ɛ ŋmɩɩlʊ́ na anɩdɔḿ gɛ.
JOH 10:2 Amá, weení wánzʊʊnáa kʊlʊvɔɔwʊ́ wɔnɔɔ́ nɛ́, ɩlɛ́ gɛ fééni ketirú.
JOH 10:3 Fereɖú weení wénveríi wɔnɔɔ́ nɛ́, wándʊlʊ́ʊ yɩ tará, ngɛ fééni wánnɩɩ́ ɩnɔɔ́. Wánÿaá ivée báa weení na ɩyɩ́ɖɛ, na ɩlɩɩná tɩ asʊ.
JOH 10:4 A bɩgɛ́ɛ sɩ waalɩɩ ná tɩrɩ́ŋa asʊ bɩtɛ́, wɛ́ndɛ́ɛ tɩ nɩ́bááwʊ bɩka tivóo yɩ, káma, tɩnyɩ ɩnɔɔ́.
JOH 10:5 Tídónvúu ɩgɔm, tínzée gɛ tiyéle yɩ, káma, tɩɩsɩ ɩgɔma nɔɔ́.»
JOH 10:6 Yeésu weevééri wɛ tɔmgɛɛzɩrɛ ɖɩna, amá, badanɩ́ɩ wentí wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩŋmátɩ nɛ́ tugutoluú.
JOH 10:7 Bɩnáábɩ́lɛ́ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ: Mɔ́ɔ́ gɛ fééni kʊlʊvɔɔwʊ́ wɔnɔɔ́.
JOH 10:8 Wenbá barɩ́ŋa bɔɔgɔ́nɩ baka ma nɛ́, bɛgɛ́ɛ ŋmɩɩláa na anɩdɔmáa gɛ, amá, fééni tanɩ́ɩ bɔnɔɔ́.
JOH 10:9 Mɔ́ɔ́ gɛ wɔnɔɔ́; weení waabaná ma gɛ waazʊ́ʊ nɛ́, wónÿuúu lɛ́ɛ́dɩ. Bʊdʊ́ʊ wánbɩɩzɩ́ ɩsʊ́ʊ ɩlɩ́ɩ, bɩka iyuú kíɖíím.
JOH 10:10 Ŋmɩɩlʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́, ŋmɩɩlɩ́m na kʊ́ʊ, na fɔrɔ́sɩ gɛ wɔ́ngɔnɩ́. Mɔ́ɔ́ nɛ́, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ gɛ sɩsɩ na ɩráa iyuú weezuú, bɩka weezuú kɩḿ kɩbá kɩtála wɛ páá.
JOH 10:11 Mɛ́gɛ́ɛ na ketirú kazɔ́ɔ ńnɩ́. Ketirú kazɔ́ɔ ńnɩ́ wánzɩ́m ivééni-rɔ gɛ.
JOH 10:12 Amá, weení wánlám tɩmɛ́rɛ liideé-rɔ nɛ́, ɩraadɩɩná fééni. A waana káwʊ‑káwʊ kɛgɛrɛŋɛ, wénzée gɛ iyéle fééni; na káwʊ‑káwʊ ɩsʊ́ʊ fééni-rɔ, fééni ɩya ɖamá.
JOH 10:13 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ wénzée nɛ́, liideé-rɔ gɛ wánlám tɩmɛ́rɛ, ngɛ fééni tɔ́m tetíi yɩ.
JOH 10:14 Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ na ketirú kazɔ́ɔ ńnɩ́; mányɩ mévééni, bɩka mévééni nyɩ ma
JOH 10:15 ńŋɩnáa wenbí Caáwʊ nyɩ ma bɩka mányɩ yɩ nɛ́, bɩka mánzɩ́m mévééni-rɔ.
JOH 10:16 Móógúti mɔ́wɛná fééni natɩ́rɩ ɖʊɖɔ tɩvɛ́yɩ́ kʊlʊvɔɔwʊ́ kɩna kɩdaá. Tɩlɛ́ ɖʊɖɔ, bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ megéti tɩ. Tɩ́nnɩɩ́ mɔ́nɔ́ɔ́, ńna nɛ́, bɩ́nlám fééni fuúre kʊ́ɖʊńɖɛ na ketirú kʊ́ɖʊḿ.
JOH 10:17 Caáwʊ sɔɔlɛ́ɛ ma, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, sɩ mejéle méweezuú gɛ na madábáazɩ kɩ mʊ́ʊ.
JOH 10:18 Naárʊ tánlɩzɩ́ méweezuú, amá, mádɩtɩŋa ménjelíi kʊ kɩ na mɔ́zɔ́ɔ́lɩ́m. Mɔ́wɛná yíko mejéle kɩ, ngɛ ɖʊɖɔ mɔ́wɛná yíko madábáazɩ kɩ mʊ́ʊ. Wentí Majaa waazɩ́ɩ́zɩ ma nɛ́ nbɩlɛ́.»
JOH 10:19 Tɔ́m tɩḿ Yeésu waaŋmátɩ tɩ bɩlɛ́ nɛ́, tiiyéle Yahúúɖuwá ɩtábáazɩ ɖamá tarɩ́ɩ.
JOH 10:20 Badaá ɖabata wɛ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩwɛná zííni, bɩjɔɔ́ɔ yɩ yɛ́rɛ́‑yɛ́rɛ́. We-rɔ gɛ mínwelesí yɩ.»
JOH 10:21 Nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Weení ɩwɛná zííni nɛ́, tánŋmatɩ ńŋɩnáa ɖɔ́. Zííni wándárávúlúu njɛma ɩzá?»
JOH 10:22 Bɩgɛ́ɛ na kaanɩzʊrʊɖʊ́ʊ-dɛ́ɛ alɩwáátɩ. Ngɛ bɩdɛ́ɛ sáátɩ, bɔwɛ bénɖíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám wɩ́rɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá.
JOH 10:23 Ngɛ Yeésu wɛ wánzʊʊ́ wánlɩɩ́ kɛ́rɛ́ɛ́zɩ boozúu sɩ bɔlɔ́ sɩ atáárɩ nɛ́ sɩlɔwʊtáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá. Kɛ́rɛ́ɛ́zɩ sɩḿ gɛ bánÿaá sɩsɩ Sulemáana-dɛ́ɛ kɛ́rɛ́ɛ́zɩ.
JOH 10:24 Ńna gɛ Yahúúɖuwá wɔɔgɔ́nɩ balára bamɩlɩná Yeésu, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Hálɩ ngbeére gɛ sɩ nlɩzɩ́ ɖáa síka-daá gɛ. A nyɔ́ɔ́ gɛ Lɛɛrʊ́, feeri ɖáa toovonúm.»
JOH 10:25 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ bɩlɛ́, amá, mɩ́dáfá ma toovonúm. Tɩmɛ́ weená mánlám yɛ Majaa-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́, ánlɩzɩ́ɩ ma seríya sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.
JOH 10:26 Amá, mɩ́dánváa toovonúm káma, mɩ́vɛ́yɩ́ mévééni-daá.
JOH 10:27 Mévééni wánnɩɩ́ mɔ́nɔ́ɔ́, mányɩ tɩ bɩka tínvúu ma;
JOH 10:28 mánváa tɩ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́. Tɩ́dánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ, ngɛ naárʊ fɛ́yɩ́ wɛ́nlɛɛ́ tɩ mɛ́ńdɛ́.
JOH 10:29 Majaa weení weejéle ma tɩ nɛ́ waagɩ́lɩ bɩrɩ́ŋa, ngɛ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩlɛ́ɛ nabʊ́rʊ Caáwʊ ndɛ́.
JOH 10:30 Mána Caáwʊ ɖɛ́gɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ gɛ.»
JOH 10:31 Ngɛ Yahúúɖuwá waadábaazɩ bɔ́ kotí sɩ bɔyɔ́ɔ yɩ ɩsɩ́.
JOH 10:32 Ńna gɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Máálá tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná ɖabata na Caáwʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá mɩ́ɩ́zá-daá. Tɔ́ɔ, adaá wenɖé-rɔ gɛ sɩ ɩyɔ́ɔ ma bɔ́ mazɩ́.»
JOH 10:33 Ngɛ Yahúúɖuwá woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ-rɔ gɛ sɩ ɖɩyɔ́ɔ nya bɔ́ nzɩ́, amá, kʊdʊ́ʊ́wʊ nyáádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ. Káma, nyɔ́ɔ́ nyɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ, ngɛ nyánbɩsɩnáa nyádɩ Ɩsɔ́ɔ.»
JOH 10:34 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Badaŋmáa mɩ́dɛ́ɛ Mará tákaraɖá-daá sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Mɩ́gɛ́ɛ ɩsɔ́ɔwá?”
JOH 10:35 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩɖɩ́ wentí bɔɔdɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ waayáa wenbá wánŋmatɩnáa wɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩsɔ́ɔwá.
JOH 10:36 Ngɛ mɔ́ɔ́ weení Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ ngɛ weegédíri ma ɖúúlínya-daá nɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na mɩ́ndɔ́m sɩsɩ mándʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ, káma, mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́.
JOH 10:37 A bɩgɛ́ɛ sɩ mádánlaḿ Majaa-dɛ́ɛ tɩmɛ́, ɩ́kafa ma toovonúm;
JOH 10:38 A ngʊ́ mánlám yɛ, na bɩrɩ́ŋa mɩ́dáfá ma toovonúm nɛ́, ɩva tɩmɛ́ amʊ́ toovonúm, na ɩtɩlɩ́ bɩka iɖéézi sɩsɩ Caáwʊ wɛ mádáá ngɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́wɛ Caáwʊ-daá.»
JOH 10:39 Ńna gɛ boogúti bacáa sɩ bakpa yɩ, amá, ɩlɛ́ waalɩ́ɩ banʊ́ʊ́zɩ-daá.
JOH 10:40 Wɔɔdɔ́lɔwʊ́ ɩbɩ́sɩ Yɔrɔdáanɩ buwá-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ lénlé Yaayá waavʊ́ńlirí ɩráa lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m nɛ́, ɩcɔ́ɔ ńna.
JOH 10:41 Ngɛ ɩráa ɖabata wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́ bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Yaayá tabá ɩlá maamááci nakɩ́rɩ, amá, wentí tɩrɩ́ŋa waaŋmátɩ ɩrʊ́ ceení-rɔ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ.»
JOH 10:42 Ngɛ ńnaamʊ́ kɩḿ, ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm.
JOH 11:1 Abaalʊ́ naárʊ wɔɔjɔɔ ná, bánÿaá yɩ sɩsɩ Lazáarɩ; ngɛ wɔɔgɔ́nɩ wánnyaadɩ́. Marɩyáma na igoobú Maárɩtɩ bɛdɛ́ɛ tɛɛbiiyá bánÿaá kɛ sɩsɩ Betáániya nɛ́ kadaá gɛ ɩwɛ.
JOH 11:2 Marɩyáma ɩmʊ́ waabɩrɩ ná tulaarɩ́ Yeésu nʊvɔ́-rɔ, ɩfɩɩzɩná yɛ na ɩnyɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́; igoobú gɛ Lazáarɩ kʊdɔndʊ́ʊ.
JOH 11:3 Lazáarɩ igoobíya aláa bɛḿ beedíri bekéveeri Yeésu sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, nɖɔndɩ wánnyaadɩ́.»
JOH 11:4 Yeésu waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Lazáarɩ-dɛ́ɛ kʊdɔḿ ténÿelí ɩsɩ́, amá, sɩ kiyele ná na bana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko kʊ́bɔńgɩ, bɩka bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
JOH 11:5 Ngʊ́ Yeésu wɔɔzɔ́ɔ́lɩ Maárɩtɩ na igoobú alʊ́ na Lazáarɩ bɛdɛ́ɛ tɔ́m gɛ.
JOH 11:6 Amá, na bɩrɩ́ŋa waanɩ́ɩ sɩsɩ Lazáarɩ wánnyaadɩ́ nɛ́, waadásɩ ɩcɔ́ɔ wɛ́-bíya nɔɔ́lɛ lénlé ɩwɛ nɛ́.
JOH 11:7 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Ɖɩ́bɩsɩ Yudée.»
JOH 11:8 Ńna gɛ ɩwanbaaráa woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, keɖee wɔ́rɔ́ kɩna gɛ Yahúúɖuwá waajáa sɩ bɔkɔ́yɔ́ɔ nya bɔ́ nzɩ́; ngɛ nyóngutí nbɩ́sɩ ńna ɖʊɖɔ?»
JOH 11:9 Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Kpɔɔ tɛ́ɛrɛ́ hálɩ kikóyú bɩdɛkɛ́ɛ kéréfu fuú na natɩ́lɛ wɛná? A ɩrʊ́ wánnʊŋ́ wɩ́sɩ-daá, ídonduúli nabʊ́rʊ, káma, ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɖɛnyɛm wánnáa yɩ.
JOH 11:10 Amá, a ɩrʊ́ wánnʊŋ́ temenuú-daá, bínduúli yɩ, káma, ɩvɛ́yɩ́na ɖɛnyɛm.»
JOH 11:11 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɖɔndɩ Lazáarɩ wooɖóo, mɛ́nɖɛɛ́ megéveezi yɩ.»
JOH 11:12 Ńna gɛ ɩwanbaaráa woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, a wónɖóm, bɩlɛ́ nɛ́, wánwaá.»
JOH 11:13 Ngʊ́ Yeésu wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ifééri wɛ sɩsɩ Lazáarɩ waazɩ́ gɛ, amá, bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ gɛ sɩsɩ ɖóm tɩtɩŋa-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ wánŋmatɩ́.
JOH 11:14 Bɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu waaŋmátɩ ɩyáázɩ wɛ sɩsɩ: «Lazáarɩ waazɩ́.
JOH 11:15 Bɩjɔɔ́ɔ ma niíni sɩsɩ mɛ́gɛ́vɛ́yɩ́ ńna, bɩlɛ́ sɩ biyéle ná ɩfa ma toovonúm. Amá, ɩgʊrʊ́ ɖɩɖɛ́ɛ ɩjɔ́.»
JOH 11:16 Tomáa weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Sika nɛ́, wɔɔdɔ́ wanbaaráa baaganáa sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖíbo na ɖána Kʊ́bɔnɩ́ ɖɩkázɩ.»
JOH 11:17 Yeésu waadála Betáániya nɛ́, waanɩ́ɩ sɩsɩ beebí Lazáarɩ nɛ́, bɩ́ńláḿ wɛ́ nánásá nbɩlɛ́.
JOH 11:18 Betáániya fɛ́yɩ́ bolíni na Yerusalɛ́ɛm, kilomɛ́ɛ́tawá natúdoozo bɩlɛ́ wɛná bɔlɔwʊtáá.
JOH 11:19 Biiyéle Yahúúɖuwá ɖabata wáńgálɩɩ bɔkɔ́nɩ Maárɩtɩ na Marɩyáma bɔjɔ́ sɩ bɛsɛ́ɛ wɛ bána ɖɩdáarɛ bogoobú-dɛ́ɛ sɩ́m-rɔɔzɩ́.
JOH 11:20 Maárɩtɩ waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu kɛgɛrɛŋɛ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ibó ɩkázɩŋ yɩ. Amá, Marɩyáma ɩlɛ́ waawalɩ́ ɩjɔɔ́ɔ ɖaána.
JOH 11:21 Ngɛ Maárɩtɩ wɔɔdɔ́ Yeésu sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, a ɖoo sɩsɩ nyáfʊ́nwɛ cé, mogoobú ɩ́tasɩ́.»
JOH 11:22 Amá, mányɩ sɩsɩ báa lɛlɛɛɖɔ́, wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ nbɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɩlɛ́ wánváa nya.
JOH 11:23 Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ngoobú wénvém.»
JOH 11:24 Ngɛ Maárɩtɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wɔ́ngɔnɩ́ ikéve kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ wenɖé ɩsɩɖáa sɩ bekéve nɛ́.»
JOH 11:25 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ ɩsɩɖáa-daá fém na weezuú. Weení waava ma toovonúm nɛ́, báa ɖoo waazɩ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.
JOH 11:26 Ngɛ weení ɩrɩ́ŋa ɩwɛ weezuú-daá ngɛ waava ma toovonúm nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́dánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ. Nyáává toovonúm bɩlɛ́?»
JOH 11:27 Ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Ɩɩ́n Ɖádʊ́ʊ, máává toovonúm sɩsɩ nyánáábɩ́lɛ́ Lɛɛrʊ́, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, nyɔ́ɔ́ gɛ weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɖúúlínya-daá nɛ́.»
JOH 11:28 Maárɩtɩ waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ woobó ɩyáa igoobú ɩŋmatɩná yɩ ɖɛfɛɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ wɔɔgɔ́nɩ, wánÿaá nya.»
JOH 11:29 Marɩyáma waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waajáŋ ɩkʊrʊ́ ńna‑ńna wɛ́nɖɛɛ́ Yeésu-jɔ́.
JOH 11:30 Ngʊ́ Yeésu takazʊʊ tá tɛɛbiiyá-daá, ɩdɛɛzɩ gɔwɛ lénlé Maárɩtɩ waagáná yɩ nɛ́.
JOH 11:31 Yahúúɖuwá fʊnwɛ ɖaána-daá bána Marɩyáma, bɩka bɛ́nbɛɛlɩ́ yɩ. Baana sɩsɩ waajáŋ ɩkʊrʊ́ wánlɩɩ́ asʊ nɛ́, ngɛ baagʊrʊ́ batɩ́nɩ ɩwɔ́rɔ́, káma, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ wɛ́nɖɛɛ́ bɔɔlááwʊ-jɔ́ sɩ íkewíi gɛ.
JOH 11:32 Sáátɩ wenkí Marɩyáma woobó ɩkádála lénlé Yeésu kɔwɛ ngɛ waajáŋ ɩna yɩ nɛ́, wɛɛjɛ́ ɩsála ɩnʊvɔ́-dɛ wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, a ɖoo sɩsɩ nyáfʊ́nwɛ cé, mogoobú ɩ́tasɩ́.»
JOH 11:33 Yeésu waana sɩsɩ Marɩyáma wɛ wénwií; waana ɖʊɖɔ sɩsɩ Yahúúɖuwá wenbá baagádɩ́nɩ Marɩyáma wɔ́rɔ́ nɛ́ ɖʊɖɔ wɛ bénwií. Ńna gɛ ɩdɔnʊʊ́ waazʊ́ʊ kaanɩŋá, ngɛ ɩlaakáarɩ waagʊrʊ́.
JOH 11:34 Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Lé gɛ mɩ́ɩ́vɩ́ɩ́zɩ yɩ?» Bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, kɔnɩ na ngáná.»
JOH 11:35 Ngɛ Yeésu waabáázɩ wíídi.
JOH 11:36 Ńna gɛ Yahúúɖuwá sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ yɩ páá yoo!»
JOH 11:37 Amá, badaá nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Ɩmʊ́ weení waawáázɩ njɛm nɛ́, ɩ́dánbɩɩzɩ iyéle Lazáarɩ ɩcɔ́ɔ bɩlɛ́ ɩ́dánzɩḿ?»
JOH 11:38 Yeésu tɔnʊʊ́ waadásɩ bɩsʊ́ʊ kaanɩŋá, ngɛ woobó bɔɔlááwʊ-jɔ́. Bɔɔlááwʊ kɩḿ nɛ́, bʊ́tangbalʊʊ́-daá gɛ baabáa kɩ, bɩka bʊ́ʊ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ neɖére fóo kɩnɔɔ́-rɔ.
JOH 11:39 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Ivulú bʊ́ʊ́rɛ.» Ńna gɛ ɩsɩɖʊ́ igoobú Maárɩtɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ńŋɩnáa ɖɔ́ wáńbáazɩ fɔwʊ́ʊ yoo, káma, wɛ́ nánásá nɖɔ́ beebí yɩ nɛ́.»
JOH 11:40 Amá, Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Médefééri nya sɩsɩ a nyáává toovonúm, nyánnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko?»
JOH 11:41 Ńna gɛ boovulú bʊ́ʊ́rɛ bɔɔlááwʊ nɔɔ́-rɔ. Ngɛ Yeésu waagbáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Majaa, mɛ́nzɛɛ́ nya kɩzɛɛwʊ, káma, nyáánɩ́ɩ́ná ma.
JOH 11:42 Mávʊ́nnyɩ sɩsɩ nyánnɩɩnáa ma gɛ báa ngbeére. Amá, zamɔ́ɔ kɩmɩláa na ma nɛ́ kɩrɔ gɛ mááŋmátɩ, na kiyuú kɩfa toovonúm sɩsɩ nyéegédiri ma.»
JOH 11:43 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ woogóo bɩcáárɩ sɩsɩ: «Lazáarɩ, kalɩɩ!»
JOH 11:44 Ngɛ ɩsɩɖʊ́ waagálɩɩ; bɩka kásáŋá fɔɔlásɩ fɔ́kɛ́ɛ ná ɩnʊ́ʊ́zɩ na ɩnʊvɔ́, bɩka kɩdɛ́ɛ fɔɔlɔɔ́ nɛkɛ́rɛ fóo waazá-daá. Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ibóɖi yɩ bɩka iyéle yɩ ɩɖɛ́ɛ.»
JOH 11:45 Yahúúɖuwá wenbá bɔɔgɔ́nɩ Marɩyáma-jɔ́ nɛ́, badaá ɖabata waana wenbí Yeésu waalá nɛ́, baava yɩ toovonúm.
JOH 11:46 Amá, badaá nɛbɛ́rɛ wɛɛɖɛ́ɛ bɔmɔɔná Faríizi ńba batɩ́ wenbí Yeésu waalá nɛ́ befééri wɛ.
JOH 11:47 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba woodúúzi Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa bɔtɔ́ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení wɛ wánlám maamááciwá; bɩlɛ́ nɛ́ nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖánlám ɖɔ́.
JOH 11:48 A ɖééyéle yɩ ɩbamáa bɩlɛ́, ɩráa rɩ́ŋa sɩ bafa yɩ toovonúm gɛ, bɩka Róóma ńba ɩkɔ́nɩ bonúúdi ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga na ɖɛ́dɛ́ɛ laadɔ́ɔ.»
JOH 11:49 Ńna gɛ badaá kʊ́ɖʊḿ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Kayífu bɩka ɩgɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ bɩ́nɩ ɩmʊ́ nɛ́, wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dánnɩɩ natɩ́rɩ bɩdaá gɛ,
JOH 11:50 bɩka mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ bɩgɛ́ɛ mɩ́gazɔ́ɔ sɩsɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɩ́sɩ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɩ́m, na laadɔ́ɔ rɩ́ŋa íkonúúdi?»
JOH 11:51 Ngʊ́ wentí wánŋmatɩ́ tɩ nɛ́ talɩɩná ɩjɔ́. Káma, bɩ́nɩ ɩmʊ́ nɛ́, ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́, biiyéle wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ sɩsɩ zamɔ́ɔ-rɔ gɛ Yeésu sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́.
JOH 11:52 Bɩdɛkɛ́ɛ zamɔ́ɔ kɩḿ kiriké kɩrɔ gɛ sɩ ɩsɩ́, amá, na itúúzi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya rɩ́ŋa baaya ɖamá nɛ́ babɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɖʊɖɔ-rɔ gɛ.
JOH 11:53 Kpɔɔná bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bángʊ́ʊ Yeésu.
JOH 11:54 Ngɛ Yeésu ɩlɛ́ weeyéle sʊʊ́ na lɩɩ́ zamɔ́ɔ-daá Yahúúɖuwá lɔwʊtáá. Waalɩ́ɩ ibó laadɔ́ɔ kajʊ́ʊ́na tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́ nɛ́ kɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Efɩrayíim nɛ́ kadaá ɩcɔ́ɔ ńna ɩ́na ɩwanbaaráa.
JOH 11:55 Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ waajʊ́ʊ; ngɛ ɩráa ɖabata wángalɩɩ́ bɛdɛ́ɛ fáráńdɩ́wá-daá bángagbáa Yerusalɛ́ɛm sɩ balá badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ naanɩ́ jíńgáárɩ́ kɩḿ kɩtála.
JOH 11:56 Bɔwɛ bánjáádɩ Yeésu bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá sɩsɩ: «Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ wé. Wɔ́ngɔnɩ́ jíńgáárɩ́ yáá ɩ́dɔngɔnɩ́.»
JOH 11:57 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ a weení ɩnyɩ lénlé Yeésu wɛ nɛ́, ɩ́kɔnɩ ifééri, na bobó bakágbá yɩ.
JOH 12:1 Bɩɩga wɛ́ loɖo na beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́, Yeésu wɛɛɖɛ́ɛ Betáániya, tɛɛbiiyá wenká kadaá Lazáarɩ weení weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ wɛ nɛ́.
JOH 12:2 Ɩwɛ ńna gɛ naárʊ waayáa yɩ kíɖíím ɖíi. Maárɩtɩ wɛ ná wánɖʊ́ʊ kíɖíím, bɩka Lazáarɩ ɩlɛ́ ɩwɛ wenbá baayáa wɛ nɛ́ badaá.
JOH 12:3 Ngɛ Marɩyáma wɔɔgbɔ́ɔ liidebɔná tulaarɩ́ baala ná kɩ nyɩ́ɩ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ náarɩ bɩka badacaná tɩ nabʊ́rʊ nɛ́ kɩdɛ́ɛ líitiri fɔɔlʊʊ́ ɩbɩ́rɩ Yeésu nʊvɔ́-rɔ, ngɛ waavɩɩzɩná yɛ na ɩnyɔ́ɔ́zɩ; ngɛ tulaarɩ́-dɛ́ɛ foorí waamʊ ɖaána rɩ́ŋa kpamm.
JOH 12:4 Ńna gɛ Yudásɩ Isikariyóo, ɩwanbaaráa-daá weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩyá yɩ nɛ́, wɔɔdɔ́ sɩsɩ:
JOH 12:5 «Ngbaalá gɛ bɔdɔkpɔ́ɔ tulaarɩ́ kɩḿ bayá wɛ́ kákpáa-nɩɩ́nʊ́wá (300) tɩmɛ́rɛ liideé bafa kadanbʊrʊ́sɩ.»
JOH 12:6 Wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ wénwií kadanbʊrʊ́sɩ-rɔ nɛ́, amá, ɩgɛ́ɛ ŋmɩɩlʊ́-rɔ nɛ́ gɛ wánŋmatɩ́ bɩlɛ́; wɔ́nɖɔkɩ kʊ liideé furuú nɛ́, wándáráŋmɩ́ɩ́lɩ́ wenbí bánɖʊ́ʊ bɩdaá nɛ́.
JOH 12:7 Amá, Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yele yɩ, nkacáárɩ yɩ. Wɩ́rɛ wenɖé sɩ bebí ma nɛ́-dɛ́ɛ lám gɛ waalá.
JOH 12:8 Kadanbʊrʊ́sɩ nɛ́, mɩ́na sɩlɛ́ gɛ báa sáátɩ wenkí, amá, mɔ́ɔ́ nɛ́, mɔ́ngɔnɩ́ mɛ́vɛ́yɩ́.»
JOH 12:9 Yahúúɖuwá tuutúúma waanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu wɛ Betáániya. Ngɛ bɔɔgɔ́nɩ. Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ na bana Yeésu-rɔ nɛ́ riké, amá, na bana Lazáarɩ weení weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ.
JOH 12:10 Biiyéle Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bángʊ́ʊ Lazáarɩ ɖʊɖɔ.
JOH 12:11 Káma, ɩrɔɔzɩ́, Yahúúɖuwá ɖabata wánlɩɩ́ badaá bónvúu Yeésu.
JOH 12:12 Kiivé nɛ́, ɩráa tuutúúma bɔɔgɔ́nɩ jíńgáárɩ́ nɛ́, baanɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu kɛgɛrɛŋɛ Yerusalɛ́ɛm.
JOH 12:13 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ tekpéti balɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ na tɩwɔ́rɔ́ bɛɖɛ́ɛ sɩ bakázɩŋ yɩ bɩka bóngoó sɩsɩ: «Ɖɩ́sa Ɩsɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ weení ɩgɛrɛŋɛ na ɩyɩ́ɖɛ-daá nɛ́ alɩbáráka, Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ Israyɛ́ɛlɩ wúro alɩbáráka!»
JOH 12:14 Yeésu waana kpangbɔ́ɔyɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ ɩkpa ɩcɔ́ɔ kɔrɔ. Bɩlɛ́ gɛ wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ woogóódi. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ:
JOH 12:15 «Nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, Siyɔ́ɔnɩ zamɔ́ɔ! Bɛɛ nyówúro kɛgɛrɛŋɛ nɛ́, ɩgɔjɔɔ́ɔ kpangbɔ́ɔ-bú-rɔɔzɩ́.»
JOH 12:16 Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa tacáŋ banɩ́ɩ wenbí bɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́ bugutoluú. Amá, sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩkpáázɩ yɩ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá nɛ́, bɔɔdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ baavʊ́ńŋmáa bɩlɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɩrɔɔzɩ́. Ngɛ bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ baalá yɩ.
JOH 12:17 Zamɔ́ɔ wenkí kɩvʊnwɛ Yeésu-jɔ́ sáátɩ wenkí waayáa Lazáarɩ iféézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ wɛ kɩ́nlɩzɩ́ɩ yɩ seríya kɩ́ngɛɛzɩ́ wenbí kɩɩna nɛ́.
JOH 12:18 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ zamɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ kɩsɩ́ŋ yɩ, káma, kɩɩnɩ́ɩ sɩsɩ waalá maamááci kɩḿ.
JOH 12:19 Ńna gɛ Faríizi ńba waaŋmatɩná ɖamá sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́ná! Ɖádándabɩɩzɩ ɖɩlá nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ, ɩráa rɩ́ŋa wɛ bónvúu yɩ.»
JOH 12:20 Wenbá baagágbá Yerusalɛ́ɛm jíńgáárɩ́ sáátɩ sɩ bokúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ badaá, Gɩrɛ́ɛkɩ ńba nɛbɛ́rɛ fʊnwɛ ńna.
JOH 12:21 Gɩrɛ́ɛkɩ ńba bɛḿ boogóduu Filíipu weení ɩdɛ́ɛ gɛ Bɛtɩsayɩdáa tɛɛbiiyá kɔwɛ Galilée nɛ́ ɩjɔ́ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɖɩna Yeésu.»
JOH 12:22 Ngɛ Filíipu wɔɔgbɔ́ɔ tɩ ifééri Andirée, bɛlɛ́ɛ́nɩ́ boobó bekéveeri tɩ Yeésu.
JOH 12:23 Ńna gɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Alɩwáátɩ waadála sɩsɩ bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́.
JOH 12:24 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ a bodoɖúu bilée bú ɩsɩ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ bɩlɛ́ gɛ. Amá, a booɖúu yɩ gɛ waazɩ́, wánɖʊ́ʊ bíya gɛ bʊɖɔ́ɔ.
JOH 12:25 Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ iweezuú nɛ́, wɛ́nbɛɖɩ́ kɩ, ngɛ weení ɩdɔkpɔ́ɔ iweezuú ɩyáa nabʊ́rʊ ɖúúlínya kɩna kɩdaá nɛ́, kɩ́njɔwʊ́ʊ yɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
JOH 12:26 Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩlá ma bɔwʊtá nɛ́, íkóvu ma. Ngɛ lénlé mɔ́wɛ nɛ́, ńna ɖʊɖɔ gɛ mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ sɩ ɩcɔ́ɔ. A naárʊ wánlám ma bɔwʊtá, Majaa wɔ́nɖɔɔzɩ́ yɩ.»
JOH 12:27 «Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, málaakáarɩ waagʊrʊ́. Tɔ́ɔ, wentí gɛ sɩ mɔdɔ́ ɖɔ́. Mɔ́dɔ sɩsɩ: “Majaa, lɩzɩ́ ma wahála sɩ kɩkɔ́nɩ ma alɩwáátɩ kɩna nɛ́ kɩdaá?” Ngʊ́ alɩwáátɩ kɩḿ kɩdɩtɩŋa kɩrɔ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ.
JOH 12:28 Majaa, ɖɔɔzɩ nyáyɩ́ɖɛ!» Ńna gɛ lowú nakɩ́rɩ waagáŋmatɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ: «Mɔ́ńɖɔɔzɩ ɖɛ, ngɛ mándasɩ́ mɔɖɔ́ɔ́zɩ ɖɛ ɖʊɖɔ.»
JOH 12:29 Zamɔ́ɔ wenkí kɩzɩ́ŋɛ́ɛ ńna ngɛ kɩɩnɩ́ɩ lowú kɩḿ nɛ́ sɩsɩ: «Kpálálayɔ́ɔ gɛ». Nɛbɛ́rɛ sɩsɩ: «Malááyɩ́ka naárʊ waaŋmatɩná na yɩ.»
JOH 12:30 Amá, Yeésu weevééri wɛ ɩyáázɩ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ lowú kɩḿ kɩɩŋmátɩ, mɩ́ɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ.
JOH 12:31 Lɛlɛɛɖɔ́ gɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa waadála. Lɛlɛɛɖɔ́, bɔ́nɖɔwʊ́ʊ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ wúro.
JOH 12:32 Bɩka mɔ́ɔ́ nɛ́, a bɔɔgɔ́nɩ bakpáázɩ ma, mánnarɩ́ɩ ɩráa rɩ́ŋa mɔgɔná mɔ́jɔ́.»
JOH 12:33 Tɔ́m bíya bɛḿ gɛ Yeésu waaŋmátɩ na ɩwɩ́lɩ sɩ́m wenbí sɩ ɩsɩná nɛ́.
JOH 12:34 Ngɛ zamɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mará tákaraɖá-daá, baawɩ́lɩ ɖáa sɩsɩ Lɛɛrʊ́ tánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ. Nɛ́, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ nyɔ́ɔ́ nyɔ́ndɔ́m sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bakpáázɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́. Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ ɩmʊ́ gɛ weení.»
JOH 12:35 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɖɛnyɛm tɛɛzɩ wɛ mɩ́jɔ́ alɩwáátɩ cʊ́kɔ nɛ́, ɩnʊ́ŋ kɩdaá na temenuú ɩ́kɔkɔ́nɩ kitudú mɩ́ɩ. Káma, weení wánnʊŋ́ temenuú-daá nɛ́ waasɩ lénlé wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́.
JOH 12:36 Mɩ́ɩ́lɛ́zɩ́ mɩ́wɛ ɖɛnyɛm-daá nɛ́, ɩva ɖɛnyɛm toovonúm na ɩbɩ́sɩ ɖɛnyɛm-daá ńba.» Yeésu waaŋmátɩ wɛ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá ibó bolíni ɩkámʊ́sɩ ɩdɩ.
JOH 12:37 Na bɩrɩ́ŋa Yeésu waalá maamááciwá ɖabata bana nɛ́, badafa yɩ toovonúm.
JOH 12:38 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na tɔ́m wentí anɖébi Esáya waavʊ́ńŋmátɩ tɩ nɛ́ tikóódi. Waavʊ́ńŋmátɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení waava ná wentí ɖááŋmátɩ tɩ nɛ́ toovonúm. Ngɛ weení gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩtɩlɩ́ ɩdɛ́ɛ yíko.»
JOH 12:39 Esáya ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa waawɩ́lɩ wenbí bʊrɔ bádánbɩɩzɩ bafa toovonúm nɛ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ:
JOH 12:40 «Ɩsɔ́ɔ woovu baazá, iyéle bewenbé ɩkpɩ́ɩ́zɩ, na bákananá baazá, bíketekiná bewenbé, balá túúbá, bɩka mawáázɩ wɛ.»
JOH 12:41 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ Esáya wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩlɩzɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ ásícé bɩwɩ́lɩ yɩ nɛ́ gɛ waaŋmátɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
JOH 12:42 Ngʊ́ nɩ́baadɛɛráa-daá ɖabata waava yɩ toovonúm, amá, Faríizi ńba-rɔ nɛ́, bádánwɩlɩ́ badɩ na bɔ́kɔkɔ́nɩ bɔɖɔ́ɔ wɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
JOH 12:43 Káma, bɔzɔɔlɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɔɔzɩ́tɩ bɩkɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńdɩ.
JOH 12:44 Ńna gɛ Yeésu waaŋmátɩ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Weení waava ma toovonúm nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ waava toovonúm, amá, weení weegédíri ma nɛ́ gɛ.
JOH 12:45 Ngɛ weení waana ma nɛ́, waana weení weegédíri ma nɛ́.
JOH 12:46 Mɔ́ɔ́ weení mɛ́gɛ́ɛ ɖɛnyɛm nɛ́, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖúúlínya-daá, na weení ɩrɩ́ŋa waava ma toovonúm nɛ́, ɩ́kɔcɔ́ɔ temenuú-daá.
JOH 12:47 A naárʊ waanɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m ngɛ ɩdɔkpɔ́ɔ tɩ ɩlaná tɩmɛ́rɛ, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ sɩ magʊ ná ɩdɔ́m, káma, mɔ́dɔkɔ́nɩ sɩ magʊ ɖúúlínya ɩráa tɔ́m, amá, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ mɛ́lɛ́ɛ wɛ gɛ.
JOH 12:48 Weení weegízi ma ngɛ ɩdamʊ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɛná weení sɩ ɩfʊʊná yɩ nɛ́: ɩlɛ́ gɛ tɔ́m wentí mááŋmátɩ tɩ nɛ́; tɩlɛ́ sɩ tɩfʊʊná na kʊ yɩ wɩ́rɛ kegbiirinɔ́ɔ ńɖɛ.
JOH 12:49 Káma, wentí mááŋmátɩ tɩ nɛ́ talɩɩná mɔ́jɔ́, amá, Majaa weení weegédíri ma nɛ́, waagázɩ́ɩ́zɩná ma wentí sɩ maŋmátɩ nɛ́ na wentí sɩ mawɩ́lɩ nɛ́.
JOH 12:50 Ngɛ mányɩ sɩsɩ wentí waazɩ́ɩ́zɩ tɩ nɛ́ kɛ́ɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ gɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, wentí mánŋmatɩ́ tɩ nɛ́, mánŋmatɩ́ tɩ ńŋɩnáa wenbí Majaa wɔɔdɔ́ ma nɛ́ gɛ.»
JOH 13:1 Bɩgɛ́ɛ na sɩ kifé na beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́. Yeésu fʊnnyɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ waadála sɩ ɩlɩ́ɩ ɖúúlínya kɩna kɩdaá ɩɖɛ́ɛ Caáwʊ-jɔ́. Ɩmʊ́ weení waavʊ́ńbá ɩsɔ́ɔ́lɩ ɩdɛ́ɛ ńba bɔwɛ ɖúúlínya-daá nɛ́, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ wɛ bɩlɛ́ gɛ hálɩ bɩkágʊʊrɩ.
JOH 13:2 Babamáa ɖaanɩ́ŋa kíɖíím ɖíi nbɩlɛ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, Sitáánɩ waavʊ́ńɖʊ́ʊ Yudásɩ, Simɔ́ɔnɩ Isikariyóo biyaalʊ́ lowú-dɛ lomaazɛ́ sɩsɩ ɩyá Yeésu.
JOH 13:3 Amá, Yeésu nɛ́, ɩlɛ́ ɩnyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ waagálɩ́ɩ́ná, ngɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ wándabɩsɩ́, bɩka ɩnyɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Caáwʊ waaɖʊ bɩrɩ́ŋa wɛndɛ́ nɛ́,
JOH 13:4 waagʊrʊ́ kíɖíím-rɔ, ngɛ waalɩzɩ́ idóko ɩsɔ́ɔ́dáá ńgɩ ɩsɩ́ɩ bɩka ɩkpɔ́ɔ pɔpɔwʊ́ ɩnyáárɩ ɩdɩnɔɔ́.
JOH 13:5 Ngɛ waabɩ́rɩ lɩ́m tása nakɩ́rɩ-daá ɩbáázɩ ɩwanbaaráa nʊvɔ́ saḿ bɩka wánvɩɩzɩnáa yɛ na pɔpɔwʊ́ ɩdɔɔ́lɩ́ná kɩ nɛ́.
JOH 13:6 Waadála Simɔ́ɔnɩ Pétro-jɔ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, nyɔ́ɔ́ nyádɩtɩŋa sɩ nzám ná mɔ́nʊvɔ́?»
JOH 13:7 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Wenbí mánlám bɩ nɛ́, ńdánbɩɩzɩ nnɩ́ɩ bugutoluú lɛlɛɛɖɔ́, amá, bʊwɔ́rɔ́ gɛ nyɔ́ngɔnɩ́ nnɩ́ɩ.»
JOH 13:8 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́! Ńdánzam mɔ́nʊvɔ́ kɛtɛngɛrɛ.» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A mádasám nya yɛ, ńdónÿuú báa nabʊ́rʊ mɔ́jɔ́.»
JOH 13:9 Bɩnáábɩ́lɛ́ Simɔ́ɔnɩ Pétro sɩsɩ: «A bɩlɛ́ Ɖádʊ́ʊ, nkasám mɔ́nʊvɔ́ riké, amá, bɩ́na mánʊ́ʊ́zɩ na mágʊjʊʊ́!»
JOH 13:10 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A ɩrʊ́ wɔɔzɔ bɩtɛ́, bugúti bɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ sɩsɩ ɩ́baazɩ sɔ́ɔ ɖʊɖɔ, ɩnʊvɔ́ gɛ wánzaḿ. Káma ɩrɩ́ŋa ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́jɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, amá, bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa.»
JOH 13:11 Wenbí bʊrɔ nɛ́, Yeésu fʊnnyɩ weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩyá yɩ nɛ́, bʊrɔ gɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́jɔɔ́ɔ na ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
JOH 13:12 Yeésu waazám banʊvɔ́ bɩtɛ́ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ idóko ɩbɩsɩná isúu, ngɛ waabɩ́sɩ ɩcɔ́ɔ kíɖíím ɖaaɖííɖɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ wenbí máálá mɩ́ɩ nɛ́ bugutoluú?
JOH 13:13 A sɩ ɩyáa ma, mɩ́nÿaá ma sɩsɩ: “Kʊ́bɔnɩ́” na “Ɖádʊ́ʊ;” mɩ́nÿaá ma bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́wɛná toovonúm, káma bɩlɛ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.
JOH 13:14 Bɩlɛ́ nɛ́, a mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ na Mɩ́gʊ́bɔnɩ́ máázám mɩ́nʊvɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩsám ɖamá nʊvɔ́.
JOH 13:15 Máálá mawɩ́lɩ mɩ́ɩ gɛ, na mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩlá wenbí máálá mɩ́ɩ nɛ́.
JOH 13:16 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ bɔwʊtá-dʊ́ʊ takɩ́lɩ ɩgʊ́bɔnɩ́, bɩka weení béndiríi yɩ nɛ́ takɩ́lɩ weení wéndiríi nɛ́.
JOH 13:17 Mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ bɩlɛ́ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, a mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́, mínÿuúu wenbi‑niíni.
JOH 13:18 Bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa gɛ ménveerím tɩ. Mányɩ wenbá máálɩ́zɩ́ wɛ nɛ́. Bɩmɔɔ́na tɔ́m wentí baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ ikóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: “Weení mána yɩ ɖénɖíi kíɖíím nɛ́, waagʊrʊ́na ma.”
JOH 13:19 Ménveerím mɩ́ɩ tɩ lɛlɛɛɖɔ́ naanɩ́ na bɩkɔ́nɩ bɩtála, na a bɩɩdála, ɩfa toovonúm sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ na weení mɛ́gɛ́ɛ nɛ́.”
JOH 13:20 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení rɩ́ŋa waamʊ weení méédíri yɩ nɛ́ waamʊ ma, ngɛ weení waamʊ ma nɛ́, weení weegédíri ma nɛ́ ɖʊɖɔ gɛ waamʊ.»
JOH 13:21 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ɩlaakáarɩ waagʊrʊ́, ngɛ waaŋmátɩ ɩyáázɩ sɩsɩ: «Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɩ́dáá naárʊ wánÿám ma.»
JOH 13:22 Ngɛ wanbaaráa waabáázɩ ɖamá bɛɛŋ́, amá, baasɩ weení ɩdɔ́m Yeésu wánŋmatɩ́ nɛ́.
JOH 13:23 Ɩdɛ́ɛ wanbaaráa-daá kʊ́ɖʊḿ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, cɔɔ́ɔ ɩdɩláána yɩ kíɖíím ɖaaɖííɖɛ.
JOH 13:24 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro waagaláázɩ yɩ nʊ́ʊ́nɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɔɔzɩ yɩ sɩsɩ weení gɛ wɔ́ndɔ́m.»
JOH 13:25 Ńna gɛ wanbaarʊ́ ɩmʊ́ weegbílísi ɩgʊjʊʊ́ Yeésu-rɔ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení gɛ bʊdʊ́ʊ.»
JOH 13:26 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mánjɩrɩ́ɩ kíɖíím melíi nyɩnɔɔ́-daá; weení sɩ mejéle yɩ nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́.» Ngɛ Yeésu waajɩrɩ́ kíɖíím, ilíi nyɩnɔɔ́-daá icéle Yudásɩ, Simɔ́ɔnɩ Isikariyóo biyaalʊ́.
JOH 13:27 Sáátɩ wenkí Yudásɩ waajáŋ ɩmʊ kíɖíím ɖɔ́ nɛ́, ngɛ Sitáánɩ waazʊ́ʊ yɩ. Ńna gɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Wenbí nyɔ́wɛná sɩ nlá nɛ́, kpɛdɩ́ nlá bɩ ɖasam.»
JOH 13:28 Ngʊ́ wenbá bɔwɛ ńna nɛ́ badaá báa naárʊ tatɩlɩ́ wenbí-rɔ wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́.
JOH 13:29 Káma, ńŋɩnáa Yudásɩ wɔ́nɖɔkɩ kʊ bɛdɛ́ɛ liideé nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ waamáázɩ sɩsɩ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ ɩ́lɩ́zɩ́ liideé ɩkámʊ́ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩ beɖi ná jíńgáárɩ́ nɛ́, yáá sɩsɩ íbo ɩkála kadanbʊrʊ́sɩ sarɔ́ɔ.
JOH 13:30 Yudásɩ waamʊ kíɖíím Yeésu ndɛ́ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waajáŋ ɩkʊrʊ́ ɩlɩ́ɩ; bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, kíńÿúu.
JOH 13:31 Yudásɩ waalɩ́ɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩrʊ́ Biyaalʊ́, ngɛ Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ gɛ ɩráa wánnanáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ.
JOH 13:32 [Ngɛ a ɩnáábɩ́lɛ́ ɩráa wánnanáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ], Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa wánwɩlɩ́ɩ ɩgʊ́bɔńdɩ Biyaalʊ́-daá, ngɛ bídénleeri na Ɩsɔ́ɔ ɩlá bɩlɛ́.
JOH 13:33 Mébíya, mána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊ́ʊ taka bilééri ɖʊɖɔ. Mɩ́ngɔnɩ́ ɩcáa ma, amá, ńŋɩnáa méévééri Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ ménveerím mɩ́ɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ mɩ́dánbɩɩzɩ ibó lénlé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́.
JOH 13:34 Mánzɩɩ́ mɩ́ɩ wɛ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́; ɖɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá. Ńŋɩnáa wenbí mɔ́ɔ́ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́ɩ ɖʊɖɔ ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá bɩlɛ́.
JOH 13:35 A bɩgɛ́ɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá, bɩlɛ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa wándɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa.»
JOH 13:36 Ńna gɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, lénlé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́.» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Lénlé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ńdánbɩɩzɩ nvu ma lɛlɛɛɖɔ́, amá, bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, nyɔ́ngɔnɩ́ nvu ma.»
JOH 13:37 Ngɛ Pétro sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, we-rɔ gɛ mádánbɩɩzɩ movu nya lɛlɛɛɖɔ́. Báa méweezuú gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́, nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, ménjelíi kɩ.»
JOH 13:38 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyábá nyázɩ́ŋɛ́ɛ sɩsɩ báa nyéweezuú, nyénjelíi kɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́? Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ naanɩ́ kalɩńbaawʊ́ ɩbɔ́ɔ nɛ́, nyɔ́njɔɔlɩ́ hálɩ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ nyáásɩ ma.»
JOH 14:1 Ngɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ ɩwanbaaráa sɩsɩ: «Mɩ́laakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́. Ɩva Ɩsɔ́ɔ toovonúm, bɩka ɩfa mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ toovonúm.
JOH 14:2 Majaa-dɛ́ɛ ɖaána-daá, adá wɔɔɖɔ́ɔ. A bɩ́táfʊngɛ́ɛ bɩlɛ́, métefééri mɩ́ɩ sɩsɩ mɛ́nɖɛɛ́ magágbɩ́ɩrɩ mɩ́ɩ ɖɩdáarɛ lénlé sɩ ɩkɔ́nɩ ɩcɔ́ɔ nɛ́.
JOH 14:3 A bɩgɛ́ɛ mɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ ngɛ máagágbɩɩrɩ mɩ́ɩ ɖɛ, mángabɩsɩ́ na mɔgbɔ́ɔ mɩ́ɩ, na lénlé sɩ mɔjɔ́ɔ nɛ́, mɩ́ɩ ɖʊɖɔ ɩcɔ́ɔ ńna.
JOH 14:4 A bɩɩga lé mɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, mɩ́nyɩ ńnaamʊ́-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.»
JOH 14:5 Ngɛ Tomáa sɩsɩ: «Ɖáátanzɩ lénlé nyɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɖɩtɩlɩ́ nɩ́bááwʊ.»
JOH 14:6 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ gɛ nɩ́bááwʊ, mánáábɩ́lɛ́ toovonúm, mɛ́gɛ́ɛ na weezuú. Naárʊ tánbɩɩzɩ ibó Caáwʊ-jɔ́ a ɩdabaná ma.
JOH 14:7 A mɩ́nyɩ ma, mɩ́ndɩlɩ́ɩ Majaa ɖʊɖɔ. Kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́nyɩ yɩ ngɛ mɩ́ɩ́ná yɩ.»
JOH 14:8 Ńna gɛ Filíipu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, wɩlɩ ɖáa Caáwʊ, bɩlɛ́ bɩɩɖɔ́ɔ ɖáa.»
JOH 14:9 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ sinje gɛ mána mɩ́ɩ ɖɔ́wɛ; ngɛ nyáásɩ ma, Filíipu. Weení waana ma nɛ́, waana Caáwʊ; bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ nyɔ́ndɔ́m sɩsɩ: “Wɩlɩ ɖáa Caáwʊ.”
JOH 14:10 Ńdáfá toovonúm sɩsɩ mɔ́wɛ Caáwʊ-daá bɩka Caáwʊ wɛ mádáá? Tɔ́m bíya ménveerím mɩ́ɩ nɛ́ talɩɩná mɔ́jɔ́, amá, Majaa ɩwɛ mádáá nɛ́, wánlám kʊ ɩdɩmɛ́rɛ.
JOH 14:11 A ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Caáwʊ wɛ mádáá bɩka mɔ́wɛ Caáwʊ-daá, ɩva ma toovonúm. Báa mɩ́dáfá mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m toovonúm, tɩmɛ́ weená mánlám yɛ nɛ́ arɔɔzɩ́, ɩva ma toovonúm.
JOH 14:12 Ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ weení waava ma toovonúm nɛ́, ɩmʊ́ ɖʊɖɔ wánlám tɩmɛ́ weená mánlám yɛ nɛ́, hálɩ wánbá ɩlá weená aajɛzɩ́ yɛ nɛ́, káma mɛ́nɖɛɛ́ Caáwʊ-jɔ́ nɛ́-rɔɔzɩ́.
JOH 14:13 Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ bɩ máyɩ́ɖɛ-daá nɛ́, mánlám bɩ na Biyaalʊ́ʊ iyéle bana Caáwʊ-dɛ́ɛ ásícé.
JOH 14:14 A mɩ́ɩ́bɔ́ɔ́zɩ ma nabʊ́rʊ máyɩ́ɖɛ-daá, mánlám bɩ.»
JOH 14:15 «A mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ma, mɩ́nlám wenbíwá máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ bɩ nɛ́.
JOH 14:16 Bɩɩga mɔ́ɔ́ nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ Caáwʊ ɩkává mɩ́ɩ Sɩnárʊ naárʊ weení sɩ ɩcɔɔná mɩ́ɩ báa ngbeére nɛ́.
JOH 14:17 Sɩnárʊ ɩmʊ́ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kánwɩlɩ́ɩ wenbí bɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́. Ɖúúlínya ɩráa tánbɩɩzɩ bamʊ kɛ, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bádánnáa kɛ bɩka baasɩ kɛ. Amá, mɩ́ɩ mɩ́nyɩ kɛ, káma kɔwɛ mɩ́jɔ́, bɩka kɔwɛ mɩ́dáá.
JOH 14:18 Médénÿelí mɩ́ɩ nyazɩ sulénbíya, mɔ́ngɔnɩ́ mɩ́jɔ́.
JOH 14:19 Bɩɩga cʊ́kɔ, ɖúúlínya tándanáa ma, amá, mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́nnáa ma káma mɔ́wɛ weezuú-daá, ngɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.
JOH 14:20 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ nɛ́, mɩ́ndɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́wɛ Caáwʊ-daá ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́wɛ mádáá bɩka mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ mɩ́dáá.
JOH 14:21 Weení ɩnyɩ mɛ́dɛ́ɛ Mará bɩka wánlám wenbí aazɩ́ɩ́zɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ na ma. Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ma nɛ́, Majaa wɔ́nzɔɔlɩ́ yɩ, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́nzɔɔlɩ́ yɩ bɩka malɩzɩ́ mádɩ mawɩ́lɩ yɩ.»
JOH 14:22 Ńna gɛ Yudásɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, we-rɔ gɛ nyánlɩzɩ́ɩ nyádɩ nwɩ́lɩ ɖáa ngɛ ńdánlɩzɩ́ nyádɩ nwɩ́lɩ ɖúúlínya.» Yudásɩ ɩmʊ́ ɩ́na wandɩ na Yudásɩ Isikariyóo.
JOH 14:23 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ma nɛ́, wánlám wentí mɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́. Majaa wɔ́nzɔɔlɩ́ yɩ, ngɛ mána Majaa ɖɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́ ɖɩcɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ.
JOH 14:24 Weení ɩ́dánjaa ma nɛ́, tánlaḿ wentí mɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́. Ngʊ́ tɔ́m mɩ́nnɩɩ́ tɩ nɛ́ talɩɩná mɔ́jɔ́; Majaa weení weegédíri ma nɛ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ bɩgɛ́ɛ.
JOH 14:25 Méévééri mɩ́ɩ tɔ́mwá tɩna alɩwáátɩ wenkí mána mɩ́ɩ ɖɔ́wɛ nɛ́.
JOH 14:26 Amá, weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩná mɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Majaa sɩ ɩkává mɩ́ɩ máyɩ́ɖɛ-daá nɛ́, ɩlɛ́ sɩ ɩwɩlɩ ná mɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa, bɩka ɩtɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ wentí rɩ́ŋa méévééri mɩ́ɩ nɛ́.
JOH 14:27 Mándalɩnáa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ, mánváa mɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ ńŋɩnáa wenbí ɖúúlínya wánváa nɛ́. Mɩ́laakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́, ngʊ́ ɩ́kanɩ́ɩ nɩdáárɛ.
JOH 14:28 Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ mɛ́nɖɛɛ́, amá, mángabɩsɩ́ mɩ́jɔ́ nɛ́. A ɖoo sɩsɩ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ma nɛ́, bɩ́fʊnjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ niíni sɩsɩ mɛ́nɖɛɛ́ Caáwʊ-jɔ́, káma, Caáwʊ waagɩ́lɩ ma.
JOH 14:29 Ménveerím mɩ́ɩ tɩ lɛlɛɛɖɔ́ naanɩ́ bɩmɔ́ɔ bɩtála, na a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ bɩɩdála, ɩfa ma toovonúm.
JOH 14:30 Sɩɩná lɛlɛɛɖɔ́, módóndokúti maŋmatɩná mɩ́ɩ ɖʊɖɔ bʊɖɔ́ɔ, káma ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ wúro kɛgɛrɛŋɛ. Ɩvɛ́yɩ́na yíko nakɩ́rɩ mɔ́rɔ́.
JOH 14:31 Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɖúúlínya iyuú kɩtɩlɩ́ sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ Caáwʊ, bɩka wenbí waazɩ́ɩ́zɩ ma bɩ nɛ́ gɛ mánlám. Ɩgʊrʊ́! Ɖɩ́lɩɩ cé!»
JOH 15:1 «Mɔ́ɔ́ gɛ víinyi páá bɩka Majaa gɛ víinyi-dʊ́ʊ.
JOH 15:2 Wʊlɛ́nɩ weení rɩ́ŋa ɩwɛ mɔ́rɔ́ gɛ ɩ́dánɖʊ́ʊ nɛ́, Majaa wánlɩzɩ́ɩ yɩ bɩka ɩnyɔ́ɔ́zɩ wʊlɛ́nɩ weení wánɖʊ́ʊ nɛ́, na ɩtásɩ ɩɖʊ ɖabata.
JOH 15:3 Wentí mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́, wáńjáŋ tɩlá mɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
JOH 15:4 Ɩŋmaraná ma ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ máŋmáráana mɩ́ɩ nɛ́. Wenbí ńŋɩnáa wʊlɛ́nɩ tánbɩɩzɩ ɩɖʊ bíya a bɩgɛ́ɛ sɩ ɩjɔɔ́ɔ iriké ɩraaŋmaráana víinyi nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́ɩ mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá kazɔ́ɔ ńbɩ a mɩ́raaŋmaráana ma.
JOH 15:5 Mɔ́ɔ́ gɛ víinyi, bɩka mɩ́ɩ gɛ víinyi wʊláázɩ. Weení ɩŋmaráa na ma bɩka mɔ́ɔ́ máŋmáráa na yɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ wánlám kífeńbi ɖabata, káma, a mɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́jɔ́, mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá báa nabʊ́rʊ.
JOH 15:6 Weení ɩdaŋmaraná ma nɛ́, bɔ́nlɔ́ɔ yɩ asʊ nyazɩ wʊlɛ́nɩ bɩka ɩwɩ́lɩ. Wʊláázɩ sɩɩwɩ́lɩ nɛ́, bɔ́ndɔɔzɩ́ sɩ gɛ baɖʊ nimíni siɖe.
JOH 15:7 A mɩ́ŋmáráana ma bɩka mɩ́ɖɔ́kɩná mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m, ɩbɔ́ɔ́zɩ wenbí mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, mínÿuúu.
JOH 15:8 Ɩlá kífeńbi ɖabata na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ wanbaaráa. Bɩlɛ́ gɛ mɩ́nɖɔɔzɩnáa Majaa.
JOH 15:9 Wenbí ńŋɩnáa Majaa wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ma nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɔ́ɔ́ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ; ɩjɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-daá.
JOH 15:10 A mɩ́nlám wenbí máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́njɔwʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-daá ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ máálá wenbí Majaa waazɩ́ɩ́zɩ ma ngɛ mɔ́wɛ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-daá nɛ́.
JOH 15:11 Na iyuú mɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni, bɩka ɩbá ɩcɔ́ɔ wenbi‑niíni-daá-rɔ gɛ méévééri mɩ́ɩ bɩlɛ́.
JOH 15:12 Wenbí mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ nɖɔ́: “Ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá ńŋɩnáa mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́.”
JOH 15:13 A naárʊ weedísi ɩsɩ́ wenbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ́ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, bɩlɛ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ wɛ sɔɔlɩ́m waabá bʊɖɔ́ɔ páá.
JOH 15:14 A bɩgɛ́ɛ mɩ́nlám wenbí máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ mɔɖɔndɩnáa.
JOH 15:15 Mádándayaa mɩ́ɩ sɩsɩ bɔwʊtá-dɩnáa, káma, bɔwʊtá-dʊ́ʊ waasɩ wenbí ɩgʊ́bɔnɩ́ wánlám nɛ́. Mánÿaá mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ mɔɖɔndɩnáa, káma, wenbí bɩrɩ́ŋa máagánɩɩ Majaa-jɔ́ nɛ́, mééyéle mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ bɩ.
JOH 15:16 Bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́ɩ mɩ́ɩ́lɩ́zɩ́ na ma, amá, mɔ́ɔ́ máálɩ́zɩ́ na mɩ́ɩ, ngɛ mááɖʊ́ mɩ́ɩ sɩsɩ íbo ɩlá lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ, bɩka mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám ilééri. A bɩgɛ́ɛ sɩ mɩ́nlám bɩlɛ́, wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ Majaa mɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́, wánváa mɩ́ɩ bɩ.
JOH 15:17 Wenbí mɔ́ɔ́ máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́sɔɔlɩ ɖamá.»
JOH 15:18 «A ɖúúlínya tánjaa mɩ́ɩ, ɩdɩlɩ́ sɩsɩ mɔ́ɔ́ gɛ kɩ́dánvʊnjaa naanɩ́ gɛ bɩɩdála mɩ́ɩ.
JOH 15:19 A ɖúúlínya ɩ́fʊ́ndɩɩná mɩ́ɩ, kɩraazɔ́ɔ́lɩ wenbí bɩgɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, káma, mɩ́gɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ ńba. Amá, ńŋɩnáa ɖúúlínya raadɩɩná mɩ́ɩ, káma, mɔ́ɔ́ máádá magálɩzɩ́ mɩ́ɩ kɩdaá nɛ́, bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ kɩ́dánjaa mɩ́ɩ.
JOH 15:20 Ɩdɔ́ɔ́zɩ tɔ́m wentí méévééri mɩ́ɩ tɩ nɛ́ tɩrɔɔzɩ́; méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ: “Bɔwʊtá-dʊ́ʊ takɩ́lɩ ɩgʊ́bɔnɩ́.” Baanáázɩ mɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ ɖʊɖɔ sɩ banáázɩ mɩ́ɩ gɛ. A boovu mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m, bónvúu mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ ńdɩ.
JOH 15:21 Mɔ́ɔ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ sɩ balá mɩ́ɩ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa, wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, baasɩ weení weegédíri ma nɛ́.
JOH 15:22 A ɖoo sɩ mɔ́tɔ́kɔnɩ, bɩka ɖʊɖɔ a mátafʊ́ńŋmatɩ wɛ, báfʊ́nvɛ́yɩ́na yɩsɩ́tɩ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɛvɛ́yɩ́na kúbuunátɩ.
JOH 15:23 Weení ɩrɩ́ŋa ɩ́dánjaa ma nɛ́, ɩ́dánjaa Majaa ɖʊɖɔ.
JOH 15:24 A ɖoo sɩ mátalá tɩmɛ́ weená báa naárʊ tala tá yɛ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ bana, báfʊ́nvɛ́yɩ́na yɩsɩ́tɩ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́, na bɩrɩ́ŋa baana wenbí máálá nɛ́, bádánjaa ɖáa, mána Majaa.
JOH 15:25 Amá, bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí baaŋmáa bɛdɛ́ɛ Mará tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Beegízi ma, ngʊ́ ńdánnáa wenbí bʊrɔ nɛ́,” ikóódi.
JOH 15:26 Méngediríi mɩ́ɩ weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩná mɩ́ɩ nɛ́ na Majaa-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, Caáwʊ-jɔ́ gɛ sɩ ɩkálɩ́ɩ́ná. Ɩnáábɩ́lɛ́ Kezeŋa wenká kánwɩlɩ́ɩ wenbí bɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́. Wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́, wánlɩzɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ seríya.
JOH 15:27 Ngɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́nlɩzɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ seríya. Káma, ɖoo bɩgabaazɩya gɛ mána mɩ́ɩ ɖávʊnwɛ.»
JOH 16:1 «Méévééri mɩ́ɩ tɔ́mwá tɩna tɩrɩ́ŋa ɖɔ́, na ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩbɛ́ɖɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa.
JOH 16:2 Bɔ́ngɔnɩ́ bɔɖɔ́ɔ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá. Hálɩ alɩwáátɩ kɛgɛrɛŋɛ, wenbá barɩ́ŋa sɩ bakʊ́ mɩ́ɩ nɛ́, sɩ bamáázɩ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ gɛ bɔwɛ bánlám bɔwʊtá bɩlɛ́.
JOH 16:3 Wenbí bʊrɔ sɩ bɔkɔ́nɩ balá bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ badatɩlɩ́ Caáwʊ, cáńfáná mɔ́ɔ́.
JOH 16:4 Méévééri mɩ́ɩ tɩ gɛ, na a bɩdɛ́ɛ sáátɩ wɔɔgɔ́nɩ bɩtála, ɩtɩlɩ́ sɩsɩ máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ.» «Mádafʊ́ńveeri mɩ́ɩ tɩ ɖoo bɩgabaazɩ́, káma, mána mɩ́ɩ ɖávʊnwɛ nɛ́-rɔɔzɩ́.
JOH 16:5 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɛ́nɖɛɛ́ weení weegédíri ma nɛ́ ɩjɔ́, ngɛ mɩ́dáá báa naárʊ tɔ́nbɔ́ɔ́zɩ ma sɩsɩ: “Lé gɛ nyɛ́nɖɛɛ́?”
JOH 16:6 Amá, mɩ́jɔ́ɔ ɖúkúru, káma, méévééri mɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́.
JOH 16:7 Ngʊ́ toovonúm gɛ méévééri mɩ́ɩ. Bɩgɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ sɩsɩ mɛ́ɖɛɛ; káma, a mɛ́dɛɖɛ́ɛ, weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩná mɩ́ɩ nɛ́ tɔ́ngɔnɩ́. Amá, a mɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ méngediríi mɩ́ɩ yɩ.
JOH 16:8 Ngɛ a wɔɔgɔ́nɩ, wénÿelíi ɖúúlínya ɩráa ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɛ́nbɛlɩ́ɩ badɩ bʊbɔ́tɩ alaháácɩ́, na wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ-rɔ.
JOH 16:9 Bɛ́nbɛlɩ́ɩ badɩ bʊbɔ́tɩ alaháácɩ́-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, káma, beegízi badafa ma toovonúm.
JOH 16:10 Bɛ́nbɛlɩ́ɩ badɩ bʊbɔ́tɩ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, káma, mɛ́nɖɛɛ́ Caáwʊ-jɔ́, ngɛ mɩ́dándanáa ma ɖʊɖɔ.
JOH 16:11 Bɛ́nbɛlɩ́ɩ badɩ bʊbɔ́tɩ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, káma, Ɩsɔ́ɔ wáńvʊ́ʊ́ná ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ wúro ɩkʊ ɩdɔ́m.
JOH 16:12 Móógúti mɔ́wɛná tɔ́mwá ɖabata sɩ mevééri mɩ́ɩ, amá, lɛlɛɛɖɔ́-daá, mɩ́dánbɩɩzɩ ɩnɩ́ɩ tugutoluú.
JOH 16:13 Kezeŋa wenká kánwɩlɩ́ɩ wenbí bɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́, a kɔɔgɔ́nɩ, kénÿelíi mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ toovonúm rɩ́ŋa. Káma, wentí sɩ kaŋmátɩ nɛ́, talɩɩná kɔjɔ́, amá, sɩ kaŋmátɩ wentí sɩ kakánɩɩ nɛ́ gɛ, bɩka kefééri mɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́.
JOH 16:14 Kánlɩzɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ kawɩ́lɩ mɩ́ɩ, káma, wenbí bɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ gɛ sɩ kɔkɔ́gbɔ́ɔ na kɔkɔná kefééri mɩ́ɩ.
JOH 16:15 Wenbí bɩrɩ́ŋa Majaa tɩɩná nɛ́, kɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ gɛ. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ wenbí bɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ gɛ sɩ kɔkɔ́gbɔ́ɔ na kɔkɔná kefééri mɩ́ɩ.»
JOH 16:16 «Bɩɩga cʊ́kɔ, mɩ́dándanáa ma, amá, bídénleeri mɩ́ndanáa ma ɖʊɖɔ.»
JOH 16:17 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa-daá nɛbɛ́rɛ wɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Wénveerím ɖáa sɩsɩ: “Bɩɩga cʊ́kɔ, mɩ́dándanáa ma, amá, bídénleeri mɩ́ndanáa ma ɖʊɖɔ,” na sɩsɩ: “Mɛ́nɖɛɛ́ Caáwʊ-jɔ́” nɛ́, bugutoluú gɛ sɩsɩ wé.
JOH 16:18 Bɔwɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Yeésu wánŋmatɩ́ sɩsɩ: “Bɩɩga cʊ́kɔ” bɩlɛ́ nɛ́, bugutoluú gɛ sɩsɩ wé. Ɖáásɩ wentí ɩzɔɔlɛ́ɛ sɩ ifééri ɖáa nɛ́.»
JOH 16:19 Yeésu wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɩwanbaaráa sɔɔlɛ́ɛ bɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ tɔ́m nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ bɩɩga cʊ́kɔ mɩ́dándanáa ma, amá, bídénleeri, mɩ́ndanáa ma ɖʊɖɔ nɛ́-rɔ gɛ mɩ́wɛ mɩ́nbɔɔzɩ́ ɖamá tɔ́m?
JOH 16:20 Ɩɩ́n, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ mɩ́ngɔnɩ́ iwíi, ɩmɛ́ɛ́dɩ, bɩka ɖúúlínya kɩlɛ́ kɩ́nvaarɩ́. Bɩ́ngɔnɩ́ bɩnʊŋásɩ mɩ́ɩ, amá, mɩ́dɛ́ɛ nʊŋásɩ wɔ́ngɔnɩ́ bɩkábɩsɩ niíni.
JOH 16:21 A bɩgɛ́ɛ alʊ́ sɩ ɩlʊ́rʊ, bɩ́nnʊŋásɩ yɩ gɛ, káma, ɩdɛ́ɛ nʊŋásɩ alɩwáátɩ waadála ná. Amá, a waalʊ́rʊ nɛ́, ɩ́dɔ́ndɔtɔɔzɩ ɩdɛ́ɛ nʊŋásɩ-rɔ, káma, bɩjɔɔ́ɔ yɩ niíni sɩsɩ waalʊ́rʊ bú nɛ́-rɔɔzɩ́.
JOH 16:22 Bɩdaá gɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́ ɖɔ́. Bɩ́nnʊŋásɩ mɩ́ɩ, amá, mándabaazɩ́ mɩ́ɩ náa. Sáátɩ kɩḿ nɛ́, bɩ́nlám mɩ́ɩ niíni, ngɛ mɩ́dɛ́ɛ niíni bɩḿ, báa naárʊ tánbɩɩzɩ ɩlɩzɩ́ bɩ mɩ́dáá.
JOH 16:23 A bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ waadála, mɩ́dɔ́ndɔbɔɔzɩ ma tɔ́m báa natɩ́rɩ ɖʊɖɔ. Ɩɩ́n, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ bɩ Caáwʊ na máyɩ́ɖɛ-daá nɛ́, wánváa mɩ́ɩ bɩ.
JOH 16:24 Hálɩ na sinje nɛ́, mɩ́dɔbɔɔzɩ tá báa nabʊ́rʊ na máyɩ́ɖɛ-daá. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbɔ́ɔ́zɩ na bafa mɩ́ɩ na ɩbá ɩcɔ́ɔ wenbi‑niíni-daá.»
JOH 16:25 «Mááŋmátɩ mɩ́ɩ tɔ́mwá tɩna tɩrɩ́ŋa na tɔmgɛɛzɩrɛ gɛ. Amá, alɩwáátɩ kɛgɛrɛŋɛ, bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, mádándaŋmatɩná mɩ́ɩ na tɔmgɛɛzɩrɛ ɖʊɖɔ, a sɩ maŋmátɩ mɩ́ɩ Caáwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m, mánŋmatɩ́ gɛ mayáázɩ mɩ́ɩ.
JOH 16:26 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, mɩ́nzʊlʊ́ʊ Caáwʊ na mɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, ngɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ sɩ mavɩnɩná Caáwʊ na ɩfa mɩ́ɩ,
JOH 16:27 káma, Caáwʊ tɩtɩŋa sɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ma, bɩka mɩ́ɩ́vá toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ máagálɩ́ɩ́ná.
JOH 16:28 Caáwʊ-jɔ́ gɛ máagálɩ́ɩ́ná, ngɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖúúlínya-daá. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mánlɩɩ́ ɖúúlínya-daá mabɩ́sɩ Caáwʊ-jɔ́.»
JOH 16:29 Ngɛ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa sɩsɩ: «Bɛɛ lɛlɛɛɖɔ́ nyánŋmatɩ́ nyánÿaazɩ́ ɖáa bɩdaá bɩdɛkɛ́ɛ na tɔmgɛɛzɩrɛ nɛ́!
JOH 16:30 Lɛlɛɛɖɔ́ ɖáádɩ́lɩ́ sɩsɩ nyányɩ bɩrɩ́ŋa, ngɛ bɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ sɩsɩ bɔbɔ́ɔ́zɩ nya tɔ́m ɖʊɖɔ. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ, ɖáává toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ nyáagálɩ́ɩ́ná.»
JOH 16:31 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́vá toovonúm lɛlɛɛɖɔ́?
JOH 16:32 Tɔ́ɔ! Alɩwáátɩ kɛgɛrɛŋɛ, hálɩ kɩ́ńdálɩ́; mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nÿáa ɖamá, báa weení ɩkpɔ́ɔ ɩnɩ́bááwʊ, bɩka iyéle ma mériké. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ mériké mɔ́wɛ ná, káma, Caáwʊ wɛ mɔ́jɔ́.
JOH 16:33 Méévééri mɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ gɛ na a mɩ́ŋmáráana ma, iyuú fɛɛzɩrɛ. Mɩ́ngɔnɩ́ ɩna wahála ɖúúlínya-daá; amá, ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, mɔ́ɔ́ mééɖí ɖúúlínya-rɔ.»
JOH 17:1 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagbáázɩ waazá ɩsɔ́ɔ́dáá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Majaa, alɩwáátɩ waadála, yele bana nbiyaalʊ́-dɛ́ɛ ásícé na Biyaalʊ́ʊ iyéle bana nyɛ́dɛ́ɛ ńgɩ.
JOH 17:2 Nyáává yɩ yíko ɩráa rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩfa wenbá nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ nɖʊ wɛndɛ́ nɛ́ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
JOH 17:3 Ngʊ́ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ kɛ́ɛ na sɩsɩ bátɩ́lɩ́ nya, nyɔ́ɔ́ weení nyériké kóŋ́ nyɛ́gɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ tɩtɩndɩŋa nɛ́, bɩka batɩlɩ́ Yeésu Krísto weení nyéegédiri yɩ nɛ́.
JOH 17:4 Tɩmɛ́rɛ nyááɖʊ́ ma ɖɛ nɛ́, máálá ɖɛ ɖɩkʊ́ʊ́rɩ. Mɛ́dɛ́ɛ ɖɛ lám-daá, mééyéle bana nyɛ́dɛ́ɛ ásícé adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
JOH 17:5 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, Majaa, ɖɔɔzɩ ma nyɔ́jɔ́ nyazɩ nŋɩ́nɩ́ nyáávʊ́ńɖɔɔzɩ ma naanɩ́ nlá ɖúúlínya nɛ́.
JOH 17:6 Mééyéle wenbá nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ ɖúúlínya-daá njéle ma nɛ́ batɩlɩ́ nya. Nyávʊ́ndɩɩná wɛ, ngɛ nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ njéle ma, ngɛ boovu balá wentí nyɔ́ɔ́dɔ́ wɛ nɛ́.
JOH 17:7 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, booyuú batɩlɩ́ sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa nyééjéle ma nɛ́, nyɔ́jɔ́ gɛ bɩɩgálɩ́ɩ́ná.
JOH 17:8 Káma, tɔ́m wentí nyéegéveeri ma nɛ́, méévééri wɛ tɩ ngɛ baava tɩ toovonúm. Baadɩlɩ́ sɩsɩ toovonúm nyɔ́jɔ́ gɛ máagálɩ́ɩ́ná, ngɛ baava toovonúm sɩsɩ nyéegédiri ná ma.
JOH 17:9 Bɔrɔɔzɩ́ gɛ mánzʊlʊ́ʊ nya. Bɩdɛkɛ́ɛ ɖúúlínya-rɔ gɛ mánzʊlʊ́ʊ, amá, wenbá nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ njéle ma nɛ́ bɔrɔ gɛ, káma, nyádɩɩná wɛ.
JOH 17:10 Wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, kɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ gɛ, ńŋɩnáa wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ kɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́. Bɛḿ sɩ beyele ná na ɩráa ɩɖɔ́ɔ́zɩ ma.
JOH 17:11 Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́gɛrɛŋɛ nyɔ́jɔ́, mɛ́dɛfɛ́yɩ́ ɖúúlínya-daá ɖʊɖɔ, amá, bɛlɛ́ bɔwɛ kɩdaá. Caáwʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńnɩ́, ɖɔkɩ wɛ na nyáyɩ́ɖɛ nyáává ma ɖɛ nɛ́ ɖɩdaá, na balá kʊ́ɖʊḿ ńŋɩnáa mána nya ɖɛ́gɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
JOH 17:12 Ɖoo mána wɛ ɖɔ́wɛ nɛ́, na nyáyɩ́ɖɛ nyáává ma ɖɛ nɛ́ ɖɩdɛ́ɛ yíko-daá gɛ mɔ́ɖɔ́kɩná wɛ; méévére bɔrɔ, ngɛ badaá báa naárʊ tɛtɛlɛ́ŋ, asée weení bɩɩvʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ ɩ́tɛ́lɛ́ŋ, na wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ ikóódi nɛ́ ɩbaasí.
JOH 17:13 Lɛlɛɛɖɔ́ mɛ́gɛ́gɛrɛŋɛ nyɔ́jɔ́, ngɛ mánŋmatɩ́ tɔ́m tɩna mɛ́dɛɛzɩ wɛ ɖúúlínya-daá nɛ́, na biyéle boyuú mɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni rɩ́ŋa.
JOH 17:14 Mɔ́ɔ́ méévééri wɛ nyɛ́dɛ́ɛ tɔ́m, bʊrɔ gɛ ɖúúlínya tánjaa wɛ, káma, bána ɖúúlínya-daá ńba bɛdɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ mána ɖúúlínya-daá ńba ɖɛ́dɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
JOH 17:15 Mádánzʊlʊ́ nya sɩsɩ ńlɩ́zɩ́ wɛ ɖúúlínya-daá, amá, mánzʊlʊ́ʊ nya gɛ sɩsɩ ńláná wɛ bolíni na Kidaavéénúu.
JOH 17:16 Bɛdɛkɛ́ɛ ɖúúlínya-daá ńba ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́dɛkɛ́ɛ ɖúúlínya-daá ńnɩ́ nɛ́.
JOH 17:17 Yele toovonúm ɩbɩsɩná wɛ nyériké nyɛ́dɛ́ɛ ńba. Nyɛ́dɛ́ɛ tɔ́m kɛ́ɛ na toovonúm.
JOH 17:18 Ńŋɩnáa nyéegédiri ma ɖúúlínya-daá nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ méédíri wɛ kɩdaá.
JOH 17:19 Bɔrɔɔzɩ́, mɔ́ɔ́ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mádɩ ɖebilibili mejéle nya mɔ́jɔɔ́ɔ nyɔ́jɔ́wʊ́ʊ, na bɛḿ ɖʊɖɔ bɔkpɔ́ɔ badɩ ɖebilibili becéle nya na toovonúm.
JOH 17:20 Bɩdɛkɛ́ɛ beriké bɔrɔ gɛ mánzʊlʊ́ʊ, amá, bɔ́ngɔnɩ́ baŋmátɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wenbá sɩ banɩ́ɩ bɩka bafa ma toovonúm nɛ́, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɔrɔ gɛ mánzʊlʊ́ʊ.
JOH 17:21 Mánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ barɩ́ŋa bála kʊ́ɖʊḿ. Majaa, ńŋɩnáa nyɔ́wɛ mádáá ngɛ mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ nyádáá nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ bɛḿ ɖʊɖɔ, bɔcɔ́ɔ ɖádáá na ɖúúlínya ɩfa toovonúm sɩsɩ nyéegédiri ma.
JOH 17:22 Máává wɛ ásícé wenkí nyáává ma kɩ nɛ́, na balá kʊ́ɖʊḿ ńŋɩnáa mána nya ɖɛ́gɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
JOH 17:23 Mɔ́ɔ́ mɔ́wɛ badaá bɩka nyɔ́ɔ́ nyɔ́wɛ mɔ́ɔ́ mádáá, na babá balá kʊ́ɖʊḿ; bɩlɛ́ nɛ́ ɖúúlínya wándɩlɩ́ɩ sɩsɩ nyéegédiri ná ma, bɩka nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ wɛ ńŋɩnáa nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ma nɛ́.
JOH 17:24 Majaa, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ lénlé mɔ́wɛ nɛ́, wenbá nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ nɖʊ mɛ́ńdɛ́ nɛ́, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɔcɔ́ɔ ńna mána wɛ, na bana ásícé nyáává ma kɩ nɛ́, káma, nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ ma naanɩ́ nlá ɖúúlínya.
JOH 17:25 Caáwʊ, nyɔ́ɔ́ weení nyázɩ́ɩ́zɛ́ɛ nɛ́, ɖúúlínya tatɩlɩ́ nya, amá, mɔ́ɔ́ máádɩ́lɩ́ nya, ngɛ bana ɖɔ́ baadɩlɩ́ sɩsɩ nyéegédiri ma.
JOH 17:26 Mééyéle batɩlɩ́ nya, ngɛ ménÿelíi batásɩ batɩlɩ́ nya ɖʊɖɔ, na babɩ́ɩ́zɩ boyuú sɔɔlɩ́m wenbí nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ́ná ma nɛ́, bɩka mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔjɔ́ɔ badaá.»
JOH 18:1 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɩ́na ɩdɛ́ɛ wanbaaráa boobó bɛtɛ́sɩ booniyɔ́ɔ, bánÿaá kɛ Sedirɔ́ɔnɩ nɛ́-dɛ́ɛ fúu lí ńgɩ-rɔ. Kárɔɔ́ nɛkɛ́rɛ wɛ ńna, ngɛ Yeésu woobó ɩsʊ́ʊ kadaá ɩ́na ɩdɛ́ɛ wanbaaráa.
JOH 18:2 Yudásɩ weení sɩ ɩyá yɩ nɛ́ nyɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ, káma, Yeésu na ɩdɛ́ɛ wanbaaráa bóndóróbóɖé ńna.
JOH 18:3 Ngɛ Yudásɩ wɔɔgbɔ́ɔ sɔ́ɔ́jawá tuutúúma na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa wenbá Sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Faríizi ńba waagálɩ́zɩ́ wɛ nɛ́, iboná kárɔɔ́ kɛḿ kadaá bágána nimíni ɩgbaazʊʊ, na fɩtɩ́lawá, na kpɩná kíyoonátɩ.
JOH 18:4 Yeésu fʊnnyɩ wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ bɩkɔ́nɩ yɩ nɛ́, waagálɩɩ ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Weení gɛ mɩ́njáádɩ.»
JOH 18:5 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yeésu, Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́.» Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mánááɖɔ́.» Bɩka Yudásɩ weení wánÿám Yeésu nɛ́ wɛ bɔlɔwʊtáá.
JOH 18:6 Sáátɩ wenkí Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «mánááɖɔ́» nɛ́, ngɛ baabɩ́sɩ bɔwɔ́rɔ́‑bɔwɔ́rɔ́ bɛcɛ́ basála adɛ.
JOH 18:7 Ngɛ Yeésu waadábaazɩ wɛ bɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Weení gɛ mɩ́njáádɩ.» Ngɛ boobúsi sɩsɩ: «Yeésu, Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́.»
JOH 18:8 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ mánááɖɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́ a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɔ́ɔ́ gɛ mɩ́njáádɩ, iyéle bana ɖɔ́ bɛɖɛ́ɛ.»
JOH 18:9 Bɩlɛ́ gɛ wentí Yeésu waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ: «Mɛ́dɛbɛ́ɖɩ wenbá nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ wɛ njéle ma nɛ́ badaá báa naárʊ» nɛ́ woogóódi.
JOH 18:10 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Simɔ́ɔnɩ Pétro fʊnɖɔ́kɩná tókobí. Wɛɛgbɛ́ɛ kɩ kɩdɛ́ɛ fúɖe-daá ɩcɛ́sɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ, ngɛ bɩɩjɛ́ ɩlɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́ kíɖiiwú. Bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩyɩ́ɖɛ gɛ Malikúusi.
JOH 18:11 Amá, Yeésu wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «Bɩsɩná nyɛ́dɛ́ɛ tókobí nɖʊ kɩdɛ́ɛ fúɖe-daá. A bɩlɛ́, nyánmaazɩ́ sɩsɩ mɔ́dɔ́nnyɔɔ wahála kagbɔ́ɔ Majaa weejéle ma kɛ nɛ́?»
JOH 18:12 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ gɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ na bagʊ́bɔnɩ́ na wenbá bénveríi Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-rɔ nɛ́, beegbí Yeésu bɔfɔ́kɩ yɩ nibé.
JOH 18:13 Kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, Áanɩ-dɛ́ɛ gɛ booboná yɩ. Bɩdɛ́ɛ bɩ́nɩ ɩmʊ́ Kayífu gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́, ngɛ Áanɩ kɛ́ɛ ɩmɩɩdɩ gɛ.
JOH 18:14 Bɩka ɖʊɖɔ, Kayífu náábɩ́lɛ́ weení waadásɩ Yahúúɖuwá tɔ́m sɩsɩ: «Bɩgɛ́ɛ mɩ́gazɔ́ɔ gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɩsɩ́ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́» nɛ́.
JOH 18:15 Simɔ́ɔnɩ Pétro na wanbaarʊ́ naárʊ tɩ́nɛ́ɛ Yeésu wɔ́rɔ́. Wanbaarʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nyɩ yɩ; biiyéle waabɩ́ɩ́zɩ ɩsʊ́ʊ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ kadɔ́ɔ-daá ɩ́na Yeésu.
JOH 18:16 Amá, Pétro ɩlɛ́ waawalɩ́ asʊ ɖaḿ wɔnɔɔ́. Ngɛ wanbaarʊ́ lí ńnɩ́ weení Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ nyɩ yɩ nɛ́ waalɩ́ɩ ɩŋmatɩná alʊ́ weení wénveríi ɖaḿ wɔnɔɔ́ nɛ́, ngɛ waazʊʊná Pétro.
JOH 18:17 Ńna gɛ alʊ́ bɔwʊtá-dʊ́ʊ weení wénveríi ɖaḿ wɔnɔɔ́ nɛ́, wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɛ́vɛ́yɩ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa-daá?» Ngɛ Pétro woobúsi sɩsɩ: «Aayɩ́ yoo! Mɛ́vɛ́yɩ́ badaá.»
JOH 18:18 Bɔwʊtá-dɩnáa na wenbá bénveríi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ nɛ́, baaɖʊ nimíni bɩka balára bamɩlɩná yɩ bénweríi, káma, bɩjɔɔ́ɔ kaanɩŋá. Pétro ɖʊɖɔ wɛ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ɩ́na wɛ wénweríi nimíni.
JOH 18:19 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɛ wɔ́nbɔɔzɩ́ Yeésu tɔ́m ɩwanbaaráa-rɔ, na wentí wánwɩlɩ́ɩ ɩráa nɛ́ tɩrɔ.
JOH 18:20 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mááŋmátɩ ná ɩráa bayáána gɛ, máálááná wɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá lénlé Yahúúɖuwá rɩ́ŋa wónduuzí nɛ́. Mádaŋmátɩ natɩ́rɩ mʊsɩrɛ-daá.
JOH 18:21 We-rɔ gɛ nyɔ́nbɔɔzɩ́ ma tɔ́m. Bɔɔzɩ wenbá baanɩ́ɩ wentí mɔ́ɔ́dɔ́ wɛ nɛ́. Bɛlɛ́ banyɩ wentí mááŋmátɩ nɛ́.»
JOH 18:22 Yeésu waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ fereɖáa bazɩ́ŋɛ́ɛ ńna nɛ́ badaá naárʊ wɛɛjɛ́ yɩ kadaŋá wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ gɛ nyónbusí Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́?»
JOH 18:23 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A mááŋmátɩ bɩdakazɔ́ɔ, wɩlɩ ma wentí tɩdakazɔ́ɔ bɩdaá nɛ́. A ngʊ́ wentí mááŋmátɩ nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ, ngbaalá gɛ nyánmám ma.»
JOH 18:24 Ńna gɛ Áanɩ weeyéle boboná yɩ Kayífu-jɔ́ bɩka ɩdɛɛzɩvɔ́kɛ́ɛ nibé-daá bɩlɛ́.
JOH 18:25 Bɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́, Simɔ́ɔnɩ Pétro wɛ ńna wénweríi nimíni. Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ńdɛkɛ́ɛ ɩwanbaaráa-daá naárʊ?» Amá, Pétro wɔɔjɔ́ɔ́lɩ tɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Mɛ́vɛ́yɩ́ badaá.»
JOH 18:26 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa-daá naárʊ, weení Pétro wɛɛjɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́ nɛ́ igoobú wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mádakáná nya kárɔɔ́-daá nyána yɩ?»
JOH 18:27 Pétro waadásɩ ɩcɔ́ɔ́lɩ ɖʊɖɔ. Ngɛ kalɩńbaawʊ́ waajáŋ kɩbɔ́ɔ.
JOH 18:28 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ Yeésu Kayífu-dɛ́ɛ ɖaána, boboná yɩ laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́-dɛ́ɛ; bɩgɛ́ɛ na tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́. Amá, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa tasʊ́ʊ, káma, bénzewɔ́ɔ sɩsɩ bʊ́kɔkɔ́ bɩkɔ́ɔ́dɩ wɛ-rɔɔzɩ́ na bʊcɔ wɛ beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́.
JOH 18:29 Ngɛ laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ Piláatɩ waagálɩɩ bɔjɔ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Tɔ́m wentí gɛ mɩ́ɩ́ganá ná ɩrʊ́ ceení.»
JOH 18:30 Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «A ɩrʊ́ ceení tafʊngɛ́ɛ kidaavéénúu, ɖɔ́tɔ́kɔ́gɔná nya yɩ.»
JOH 18:31 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgbɔ́ɔ yɩ mɩ́dɩtɩŋa ɩfʊʊná yɩ ńŋɩnáa wenbí mɩ́dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ bɩ nɛ́.» Ngɛ Yahúúɖuwá woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩdafa ɖáa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɖɩ́kʊ́ naárʊ.»
JOH 18:32 Bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá gɛ tɔ́m wentí Yeésu waavʊ́ńŋmátɩ, na ɩwɩ́lɩ sɩ́m wenbí sɩ ɩkɔ́nɩ ɩsɩná nɛ́ woogóódi.
JOH 18:33 Piláatɩ waazʊ́ʊ ɖaána-daá ɩtɔ́ bakázʊ́ʊ́ná Yeésu, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?»
JOH 18:34 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyádɩtɩŋa nyɔ́nbɔɔzɩ kʊ ma bɩlɛ́ yáá nɛbɛ́rɛ weeveeri ná nya sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.»
JOH 18:35 Ngɛ Piláatɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu gɛ? Nyádɩtɩŋa nyálaadɔ́ɔ-daá ńba, na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa waagágbá ná nya bɔkɔná ma. Bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ nyáálá.»
JOH 18:36 Ńna gɛ Yeésu woobúsi sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ kowúrátɩ tɛkɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ kowúrátɩ. A mɛ́dɛ́ɛ kowúrátɩ ɩ́fʊ́ngɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ kowúrátɩ, mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa ɩraayóo móyówú na bɔ́kɔkpɔ́ɔ ma becéle Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́. Mɛ́dɛ́ɛ kowúrátɩ tɛkɛ́ɛ cénjé ńdɩ.»
JOH 18:37 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, nyɛ́gɛ́ɛ wúro gɛ?» Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Tɩnáábɩ́lɛ́ nyááŋmátɩ bɩlɛ́. Mɛ́gɛ́ɛ wúro gɛ. Baalʊ́rʊ ma, ngɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖúúlínya-daá sɩ malɩzɩ́ toovonúm seríya. Ɩrʊ́ weení ɩrɩ́ŋa ivóo toovonúm nɛ́, wánnɩɩ́ mɔ́nɔ́ɔ́.»
JOH 18:38 Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «We gɛ bánÿaá toovonúm gɛ.» Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waabɩ́sɩ ɩkálɩɩ asʊ Yahúúɖuwá-jɔ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mádáná wenbí ɩrʊ́ ɩmʊ́ waalá bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ ɩdɔ́m nɛ́.
JOH 18:39 Amá, bɩdɛ́rɛ́gɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná gɛ sɩsɩ mɛ́jɛ mɩ́ɩ sáráka-dʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́zɔɔlɛ́ɛ mɛjɛ́ mɩ́ɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro?»
JOH 18:40 Ngɛ boobúsi yɩ na agogo sɩsɩ: «Aayɩ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩlɛ́, Barabáasɩ gɛ ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ njɛ́ ɖáa.» Ngʊ́ Barabáasɩ ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ anɩdɔḿ kʊ́bɔnɩ́ gɛ.
JOH 19:1 Ńna gɛ Piláatɩ waava nɔɔ́ sɩsɩ bɔ́kpɔɔ Yeésu boboná yɩ bosúti agbáázá.
JOH 19:2 Sɔ́ɔ́jawá waalʊ́ʊ wʊláázɩ sɩjɔɔ́ɔ sɔwá‑sɔwá nɛ́ nyazɩ kowuro-vulɔɔ́ bofu ɩgʊjʊʊ́ bɩka bacáa kpáyɩ kɩ́sɛɛmʊ́ʊ bosúu yɩ,
JOH 19:3 ngɛ boogóduu ɩjɔ́ bɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Ɖɛ́ɛ́zɛ́ɛ, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro,» bɩka bɛ́njɛ́m yɩ kadáázɩ.
JOH 19:4 Piláatɩ waadásɩ ɩkálɩɩ asʊ ɩtɔ́ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, mángalɩɩnáa mɩ́ɩ yɩ asʊ, na ɩtɩlɩ́ sɩsɩ mɔ́ɔ́ mádáná wenbí ɩrʊ́ ɩmʊ́ waalá bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ ɩdɔ́m nɛ́.»
JOH 19:5 Ngɛ Yeésu waagálɩɩ asʊ igovóóna fulɔɔ́ sɔwá‑sɔwá ńga, bɩka izóóna tóko kɩ́sɛɛmʊ́ʊ. Ngɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ ɩrʊ́.»
JOH 19:6 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa waana yɩ nɛ́, ngɛ baabáázɩ agogo na ɖóni sɩsɩ: «Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ! Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!» Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɩtɩŋa ɩgbɔ́ɔ yɩ ɩká ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ, káma, mɔ́ɔ́ mádáná wenbí waalá gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ ɩdɔ́m nɛ́.»
JOH 19:7 Ngɛ Yahúúɖuwá woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́wɛná mará naárɛ, wenbí mará amʊ́ aazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ yɩ gɛ, káma, wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»
JOH 19:8 Piláatɩ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩtásɩ bɩlá yɩ nɩdáárɛ.
JOH 19:9 Ngɛ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɖaána-daá ɩbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Lé gɛ nyáagálɩ́ɩ́ná.» Amá, Yeésu tobúsi yɩ báa natɩ́rɩ.
JOH 19:10 Ngɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ńdónbusi ma gɛ? Nyáásɩ sɩsɩ mɔ́wɛná yíko madálɩ nya bɩka ɖʊɖɔ mɔ́wɛná yíko meyéle baká nya ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ?»
JOH 19:11 Ńna gɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nyɛ́vɛ́yɩ́na yíko nakɩ́rɩ mɔ́rɔ́ bɩdɛkɛ́ɛ wenkí Ɩsɔ́ɔ waava nya kɩ nɛ́. Bʊrɔ gɛ ɩrʊ́ weení weeyéle gɛ baagba ma bɔkɔná nya nɛ́-dɛ́ɛ alaháácɩ́ waabá kɩɖɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ nyɛ́dɛ́ɛ ńgɩ.»
JOH 19:12 Sɩɩná bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Piláatɩ waabáázɩ nɩ́bááwʊ cáádɩ sɩ ɩtálɩ Yeésu. Amá, Yahúúɖuwá waazʊ́ʊ agogo na ɖóni sɩsɩ: «A nyáádálɩ ɩrʊ́ ceení, ńdɛkɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ ɖɔndɩ. Káma, weení ɩrɩ́ŋa waayáa ɩdɩ sɩsɩ wúro nɛ́, kɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ baɖáa gɛ!»
JOH 19:13 Piláatɩ waanɩ́ɩ tɔ́m bíya bɛḿ nɛ́, weeyéle bakálɩ́ɩ́ná Yeésu asʊ; ngɛ woobó ɩcɔ́ɔ tɔmvʊʊrʊ́ ɖaajɔɔɖɛ́; ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ baraavɩlɩɖɛ́ nɛ́, Éburu kʊnʊm-daá, bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Gabááta.»
JOH 19:14 Sɩ kifé na beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́, ɩdaawʊ́ bɩlɛ́. Ngɛ Piláatɩ wɔɔdɔ́ Yahúúɖuwá sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ wúro!»
JOH 19:15 Ngɛ Yahúúɖuwá waaŋmátɩ na ɖóni sɩsɩ: «Bákʊ yɩ! Bákʊ yɩ! Ka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ!» Ńna gɛ Piláatɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mága mɩ́dɛ́ɛ wúro ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ?» Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa woobúsi sɩsɩ: «Ɖɛ́vɛ́yɩ́na wúro naárʊ bɩdɛkɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ nɛ́!»
JOH 19:16 Ńna gɛ wɔɔgbɔ́ɔ Yeésu icéle wɛ sɩsɩ báka yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ yɩ bɛ́nɖɛɛnáa.
JOH 19:17 Ɩdɩtɩŋa wɔɔvɔɔ́lɩ ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ ɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ na tɩwɔ́rɔ́ ibó hálɩ ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Kʊjʊʊ́ Bɔɔrɔɔ́ nɛ́, Éburu kʊnʊm-daá bánÿaá ɖɛ gɛ sɩsɩ Gɔlɩgóóta.
JOH 19:18 Ńna gɛ baagá Yeésu ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ɩ́na ɩráa nɔɔ́lɛ: kʊ́ɖʊḿ, ɩdɛ́ɛ fúu nakɩ́rɩ, waaganáa ɩdɛ́ɛ fúu kɩɩganáa, bɩka ɩmʊ́ ɩwɛ lɔwʊtáá.
JOH 19:19 Piláatɩ ɖʊɖɔ weeyéle baŋmáa ŋmáádɩ natɩ́rɩ kpálɩfɔ́ɔ-rɔ baká ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Baaŋmáa sɩsɩ: «Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.»
JOH 19:20 Yahúúɖuwá ɖabata waagála ŋmáádɩ tɩḿ, káma, lénlé baagá Yeésu nɛ́ fɛ́yɩ́ bolíni na tɛ́ɛ́dɩ, bɩka ɖʊɖɔ ŋmáádɩ tɩḿ, baaŋmaa ná tɩ na Éburu kʊnʊm-daá, na Laatɩ́n kʊnʊm-daá, na Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá.
JOH 19:21 Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa woobó bɔmɔɔná Piláatɩ bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩdɔmɔɔná nŋmáa sɩsɩ: “Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro,” amá, nɖaaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Ɩrʊ́ ceení wɔɔdɔ́ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ wúro.”»
JOH 19:22 Ngɛ Piláatɩ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Wenbí mááŋmáa nɛ́ mááŋmáa gɛ.»
JOH 19:23 Sɔ́ɔ́jawá waagá Yeésu ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ igúsúúdi fuwé-fuwé nabʊ́náázá, badaá báa weení fuúre kʊ́ɖʊńɖɛ. Bɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ɖaazíki kɩ́bɩɩzʊ́ʊ ɖʊɖɔ. Ɖaazíki kɩḿ, nyarɩ́tɩ fɛ́yɩ́ kɩrɔ, baalʊ́ʊ kɩ gɛ kɔgbɔɔ ɩsɔ́ɔ́dáá hálɩ adɛ.
JOH 19:24 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá wɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: «Ɖɩ́kɛlɛrɩ́ ɖaazíki kɩna, amá, ɖɩ́tɔ́ tɛ́tɛ́ kɩrɔ na ɖɩtɩlɩ́ weení sɩ ɩkpɔ́ɔ kɩ nɛ́.» Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ ikóódi. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Baadára mógúsúúdi, bɩka bɔtɔ tɛ́tɛ́ mɛ́dɛ́ɛ ɖaazíki kɩ́bɩɩzʊ́ʊ-rɔ.» Wenbí sɔ́ɔ́jawá waalá bɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
JOH 19:25 Yeésu ɩgɔɔ na ɩlɛ́ igoobú alʊ́, na Marɩyáma kilopáasɩ ɖɛɛlʊ́, na Marɩyáma weení ɩdɛ́ɛ gɛ Magɩdaláa nɛ́, bɔwɛ bazɩ́ŋɛ́ɛ Yeésu-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-jɔ́.
JOH 19:26 Yeésu waana ɩgɔɔ na ɩdɛ́ɛ wanbaarʊ́ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ ɩgɔɔ-jɔ́ nɛ́, wɔɔdɔ́ ɩgɔɔ sɩsɩ: «Mɔgɔɔ, bɛɛ nyóbú nbɩlɛ́.»
JOH 19:27 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩwanbaarʊ́ sɩsɩ: «Bɛɛ ngɔɔ nbɩlɛ́.» Sɩɩná bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ wanbaarʊ́ ɩmʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩbɩsɩná ɩjɔ́.
JOH 19:28 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Yeésu waana sɩsɩ lɛlɛɛɖɔ́ waagʊ́ʊ́rɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ sɩ ɩlá nɛ́, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɖoolɔɔ́ wɛná ma.» Wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ gɛ na wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ ikóódi.
JOH 19:29 Nigbeyɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ fʊnwɛ ńna, sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ súu na kɛ. Ngɛ baajáa kɩcɛ́ belíri sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ bɩḿ bɩdaá, bɔkpɔ́ɔ bɔfɔkɩná tiyɔ́ɔ bánÿaá kɛ izɔ́ɔpɩ nɛ́ kɛdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ bakpáázɩ bɔnyɔtɩná Yeésu nɔɔ́.
JOH 19:30 Wɔɔnyɔ́ɔ sʊlʊ́m nyɩ́gáázɩ ńbɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Bɩrɩ́ŋa bɩɩgʊ́ʊ́rɩ!» Ńna gɛ woolúúzi ɩgʊjʊʊ́, ngɛ weedísi weezuú.
JOH 19:31 Ngʊ́ ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ na wɩ́rɛ wenɖé bángbɩɩrɩ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́, Yahúúɖuwá tánjaa sɩsɩ ɩsɩɖáa ɩwalɩ́ ɖáázɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ. Káma, bɩdɛ́ɛ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩgɛ́ɛ kʊ́bɔńɖɛ ɖɩkɩ́lɩ Fɛɛzɩrɛ wɛ́ aaganáa. Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, boobó bɔmɔɔná Piláatɩ basʊ́lʊ yɩ sɩsɩ íyéle bɛbɛlɩ́ ɩráa bɛḿ banʊvɔ́ bɩka balɩzɩ́ wɛ.
JOH 19:32 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá wɔɔgɔ́nɩ bɛbɛlɩ́ wenbá baagá wɛ bána Yeésu nɛ́ banʊvɔ́: baabaazɩná kaɖaa ńnɩ́ ngɛ baadála sɩɩlɛ ńnɩ́.
JOH 19:33 Baadála Yeésu-jɔ́ nɛ́, baana sɩsɩ ɩlɛ́ wáńzɩ́ḿ nɛ́, ngɛ bɛdɛbɛlɩ́ ɩlɛ́ ɩnʊvɔ́.
JOH 19:34 Amá, sɔ́ɔ́jawá-daá kʊ́ɖʊḿ wɔɔzɔ́ yɩ cɔnjɔŋá ɩlɔwʊtáá, ngɛ azimá na lɩ́m waajáŋ bɩkálɩɩ.
JOH 19:35 Weení waana ná waazá nɛ́ waalɩzɩ́ na seríya, ngɛ ɩdɛ́ɛ seríya kɛ́ɛ toovonúm gɛ. Ɩlɛ́ ɩnyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ toovonúm gɛ waaŋmátɩ, na mɩ́ɩ ɖʊɖɔ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩfa toovonúm.
JOH 19:36 Káma, bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ bɩɩlá gɛ na wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Bɛ́dɛnbɛlɩ́ ɩdɛ́ɛ mʊʊ́rɛ báa neɖére» nɛ́ ikóódi.
JOH 19:37 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, baaŋmáa ɖeelí ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Bɔ́ngɔnɩ́ bɛbɛ́ɛ́ŋ weení bɔɔzɔ́ yɩ cɔnjɔŋá nɛ́.»
JOH 19:38 Bɩɩlá bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, Ísifu weení ɩgɛ́ɛ Arɩmatée tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ɩ bɩka ɩvʊngɛ́ɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ súmúú-daá, káma, wénzewɔ́ɔ Yahúúɖuwá nɩdáárɛ-rɔ nɛ́, woobó ɩsʊ́lʊ Piláatɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩlɩzɩ́ Yeésu wáńzɩ́ḿ nɛ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Ngɛ Piláatɩ weedísi. Ngɛ Ísifu woobó ɩkálɩ́zɩ́ yɩ.
JOH 19:39 Nikodɛ́ɛmɩ weení waazɩ́ŋ ibó Yeésu-jɔ́ nuvoowú nɛ́ ɖʊɖɔ waagájaa tulaarɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ míiri, bɩka baaja kɩdaá wenkí bánÿaá sɩsɩ alowɛ́ɛsɩ nɛ́ ɩkɔná. Tulaarɩ́ kɩḿ kɩdɛ́ɛ yíni waadála nyazɩ kilóo ákoosaaláa bɩlɛ́.
JOH 19:40 Ngɛ ɩ́na Ísifu bɔɔgbɔ́ɔ kásáŋá fɔɔlásɩ bamɩlɩná ɩsɩɖʊ́ bɩka beniíri tulaarɩ́ sɩrɔ ńŋɩnáa Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ, a sɩ bebí ɩrʊ́ bánlám nɛ́.
JOH 19:41 Lénlé baagá Yeésu ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́, kárɔɔ́ nɛkɛ́rɛ wɛ bɩjɔ́. Kárɔɔ́ kɛḿ kadaá, bɔɔlááwʊ kɩ́falʊʊ́ nakɩ́rɩ wɛ ńna bedebim tá báa naárʊ kɩdaá.
JOH 19:42 Ńŋɩnáa bɩgɛ́ɛ na wɩ́rɛ wenɖé Yahúúɖuwá wángbɩɩrɩ́ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, bɩka ɖʊɖɔ ńna cʊ́ʊ́na kʊ nɛ́, bɔɔlááwʊ kɩḿ kɩdaá gɛ booboná Yeésu bafɩ́ɩ́zɩ.
JOH 20:1 Wɛ́ lʊbɛ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ tɛ́ɛrɛ́‑tɛ́ɛrɛ́ bɩdɛɛzɩjɔɔ́ɔ temenuú bɩlɛ́ nɛ́ gɛ, Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ waagʊrʊ́ ibó bɔɔlááwʊ-jɔ́. Ngɛ waana sɩsɩ baalɩzɩ́ bʊ́ʊ́rɛ bɔɔdɔ ɖɛ bɔɔlááwʊ nɔɔ́-rɔ nɛ́.
JOH 20:2 Ńna gɛ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ na sewɔ́ɔ ibó ɩmɔɔná Simɔ́ɔnɩ Pétro na wanbaarʊ́ lí ńnɩ́, weení Yeésu sɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, ifééri wɛ sɩsɩ: «Baalɩzɩ́ Ɖádʊ́ʊ bɔɔlááwʊ-daá, ngʊ́ ɖáásɩ lénlé baazɩ́ɩ yɩ nɛ́.»
JOH 20:3 Bɩnáábɩ́lɛ́ Pétro waagʊrʊ́ ɩ́na wanbaarʊ́ lí ńnɩ́ bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛ́nɖɛɛ́ bɔɔlááwʊ-jɔ́.
JOH 20:4 Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔɔgbɔ́ɔ sewɔ́ɔ, amá, wanbaarʊ́ lí ńnɩ́ weeze ɩɖɛ́ɛ Pétro, ibó ɩtála bɔɔlááwʊ-jɔ́ kaɖaa.
JOH 20:5 Ngɛ woolúúzi ɩdɩ ɩbɛ́ɛ bɔɔlááwʊ-daá, ngɛ waana kásáŋá fɔɔlásɩ adɛ, amá, ɩdasʊ́ʊ bɩdaá.
JOH 20:6 Simɔ́ɔnɩ Pétro weení ɩgadɩ́nɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩtála, ngɛ ɩlɛ́ waazʊ́ʊ bɩdaá. Ngɛ waana kásáŋá fɔɔlásɩ adɛ,
JOH 20:7 na kásáŋá fɔɔlɔɔ́ wenká baamɩlɩná Yeésu kʊjʊʊ́ nɛ́ kɛlɛ́ kɔwɛ kɔjɔɔ́ɔ ná kandɩ, karaayoozééna fɔɔlásɩ sɩɩganáa.
JOH 20:8 Sáátɩ kɩḿ gɛ wanbaarʊ́ lí ńnɩ́ weení waaɖáa bɔɔlááwʊ-jɔ́ talɩ́ɩ nɛ́ waazʊ́ʊ ɖʊɖɔ; waana, ngɛ waava toovonúm.
JOH 20:9 Káma, hálɩ na sáátɩ kɩḿ nɛ́, wanbaaráa tanɩɩ tá wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ tugutoluú. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
JOH 20:10 Ngɛ wanbaaráa bɛḿ baalɩ́ɩ babɩ́sɩ bekpé.
JOH 20:11 Amá, Marɩyáma ɩlɛ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ asʊ bɔɔlááwʊ-jɔ́ wénwií. Ɩbamáa wíídi bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ woolúúzi ɩdɩ wɛ́nbɛɛŋ́ bɔɔlááwʊ-daá,
JOH 20:12 ngɛ waana malááyɩ́kawá nɔɔ́lɛ bozóóna kpɩná kʊ́fʊlʊmá bɩka bɔjɔɔ́ɔ lénlé baavʊ́ńvɩɩzɩ Yeésu nɛ́; kʊ́ɖʊḿ ɩgʊjʊʊ́ ɖɩdáarɛ, waaganáa ɩnʊvɔ́ ɖɩdáarɛ.
JOH 20:13 Ńna gɛ bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ, ngbaalá gɛ nyénwií.» Ngɛ woobúsi wɛ sɩsɩ: «Baalɩzɩ́ Mádʊ́ʊ, ngʊ́ máásɩ lénlé baazɩ́ɩ yɩ nɛ́.»
JOH 20:14 Woobúsi wɛ bɩlɛ́ gɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waana Yeésu sɩ́ŋɛ́ɛ, amá, ɩdatɩlɩ́ sɩsɩ Yeésu nbɩlɛ́.
JOH 20:15 Ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́gɔɔ ngbaalá gɛ nyénwií. Weení gɛ nyánjáádɩ.» Marɩyáma cɔɔ́ɔ sɩsɩ weení wánvarɩ́m kárɔɔ́-daá nɛ́ gɛ; bɩnáábɩ́lɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, a nyɔ́ɔ́ nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ ná yɩ, wɩlɩ ma lénlé nyáagázɩɩ yɩ nɛ́, na mobó mɔgɔ́gbɔ́ɔ yɩ.»
JOH 20:16 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Marɩyáma!» Ńna gɛ Marɩyáma wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩŋmatɩná yɩ na Éburu kʊnʊm-daá sɩsɩ: «Rabúúni!» Bugutoluú sɩsɩ: Kʊ́bɔnɩ́!
JOH 20:17 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nketekiná ma, káma mádakpáá ta Caáwʊ-jɔ́. Amá, bo nmɔɔná mogoobíya nvééri wɛ sɩsɩ mángbáa Majaa ɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ Mɩ́jaa nɛ́ ɩjɔ́; mángbáa mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɩjɔ́.»
JOH 20:18 Ngɛ Marɩyáma Magɩdaláa alʊ́ wɛɛɖɛ́ɛ ikéveeri wanbaaráa sɩsɩ ɩmʊ́ waana Ɖádʊ́ʊ. Ngɛ waadɩ́ wentí ɩlɛ́ weegéveeri yɩ nɛ́ ifééri wɛ.
JOH 20:19 Wɛ́ lʊbɛ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ ɖɩḿ ɖɩdɛ́ɛ ɖaanɩ́ŋa, tará karáa lénlé wanbaaráa tuuzée nɛ́, káma, bánnɩɩ́ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ nɩdáárɛ-rɔ nɛ́, ngɛ Yeésu waaɖʊ ɩlɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ.»
JOH 20:20 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waawɩ́lɩ wɛ wɛndɛlá na ɩlɔwʊtáá. Wanbaaráa waana Ɖádʊ́ʊ nɛ́, bɩɩbá bɩlá wɛ niíni.
JOH 20:21 Ńna gɛ Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ. Ńŋɩnáa Caáwʊ weegédíri ma nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ méndiríi mɩ́ɩ.»
JOH 20:22 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ woovósi bɔrɔ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩmʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga.
JOH 20:23 Wenbá sɩ ɩcɛ́ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́, bɛ́ngɛjɛ́m wɛ tɩ. Wenbá sɩ ikízi mɩ́dɛ́njɛḿ wɛ nɛ́, bɛ́dɛ́ngɛjɛḿ wɛ ɖʊɖɔ.»
JOH 20:24 Ngʊ́ sáátɩ wenkí Yeésu waaɖʊ ɩlɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá nɛ́, wanbaaráa fuú na nɔɔ́lɛ-daá ńnɩ́ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Tomáa yáá sika nɛ́, fʊnvɛ́yɩ́ badaá.
JOH 20:25 Ngɛ wanbaaráa baaganáa weevééri yɩ sɩsɩ bɛḿ baana Ɖádʊ́ʊ. Amá, ɩlɛ́ woobúsi wɛ sɩsɩ: «A ɖé mádanáá ta nyɩmɛ́ bɔ́ɔ́nɩ wɛndɛlá-daá, a mádaɖʊ́ʊ́ ta méniiká nyɩmɛ́ bɔ́ɔ́nɩ tɩḿ tɩdaá, bɩka a mádásʊʊzɩ tá mánʊ́ʊ́nɩ ɩlɔwʊtáá, médéndisi kɛtɛngɛrɛ.»
JOH 20:26 Bɩɩlá wɛ́ lutoozo nɛ́, ɩdɛ́ɛ wanbaaráa woodósuluki ɖaḿ-daá; bɩdɛ́ɛ sáátɩ Tomáa wɛ badaá. Ɖaḿ-dɛ́ɛ wɔnásɩ tɔ́ɔ bɩgaráa. Ngɛ Yeésu waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bɔlɔwʊtáá. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ!»
JOH 20:27 Ngɛ wɔɔdɔ́ Tomáa sɩsɩ: «Kɔná nyéniiká nɖʊ cé; bɛɛ mɛ́ńdɛlá; kɔná nyánʊ́ʊ́nɩ nzʊ́ʊ́zɩ mɔ́lɔ́wʊ́táá. Yele síka lám, amá, fa toovonúm.»
JOH 20:28 Ńna gɛ Tomáa woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ na mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ!»
JOH 20:29 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyááná ma nɛ́ gɛ nyáává toovonúm. Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá badana ma ngɛ baava toovonúm nɛ́.»
JOH 20:30 Yeésu waadásɩ ɩlá maamááciwá ɖabata badaŋmáa tɩ tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa ɩzá-daá.
JOH 20:31 Amá, baaŋmáa tɩna gɛ na ɩfa toovonúm sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́, ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, na a mɩ́ɩ́vá yɩ toovonúm, iyuú weezuú ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
JOH 21:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, Yeésu waadásɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa Tiberíyáadɩ lɩɩrɛ́ kʊ́bɔńɖɛ kpɔ́mɔ́ɔ́. Sɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ wɛ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá nɛ́ nɖɔ́:
JOH 21:2 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Simɔ́ɔnɩ Pétro, na Tomáa weení bánÿaá yɩ sɩsɩ sika nɛ́, na Natanayɛ́ɛlɩ weení ɩdɛ́ɛ gɛ Kána, Galilée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, na Zebedée biyaalɩnáa, na wanbaaráa nɔɔ́lɛ nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ fʊnduuzée na.
JOH 21:3 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mɛ́nɖɛɛ́ tiiná.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖónboɖé ɖána nya.» Ngɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ, bobó bakpa kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá. Amá, bɩdɛ́ɛ nuvoowú kɩḿ, badakpa báa nabʊ́rʊ.
JOH 21:4 Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, Yeésu sɩ́ŋɛ́ɛ buwá nɔɔ́-rɔ, amá, wanbaaráa tatɩlɩ́ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́.
JOH 21:5 Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Mébíya, mɩ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ sɩ ɩrʊ́ ɩtɔ́ɔ?» Bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́!»
JOH 21:6 Ngɛ waabɩ́sɩ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩlɔ biruú kpɩ́ɩ́rʊʊ́-dɛ́ɛ fúu kíɖiiwú-rɔ na iyuú.» Ngɛ bɔɔlɔ kɩ ńna, ngɛ kɩɩbá kibúu tiiná páá hálɩ bádánbɩɩzɩ sɩ bakánara kɩ.
JOH 21:7 Ńna gɛ wanbaarʊ́ weení Yeésu sɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ wɔɔdɔ́ Pétro sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ gɛ!» Simɔ́ɔnɩ Pétro wɛɛgbɛdɩ́ ɩnɩ́ɩ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ nbɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ tóko isúu, káma, ɩvʊnjɔɔ́ɔ tunbóóló gɛ, ngɛ wɔɔdɔ ɩdɩ lɩ́m-daá.
JOH 21:8 Wanbaaráa baaganáa wɔɔgbɔ́ɔ kabɩsɩ́ bána kpɩ́ɩ́rʊʊ́ bɩka bánganarɩ́ɩ biruú tiiná kozúu na kɩ, káma, bavʊnvɛ́yɩ́ bolíni na kpaam, mɛ́ɛ́ta nɩɩ́nʊ́wá bɩlɛ́ fʊnwɛ ná bɔlɔwʊtáá.
JOH 21:9 Baalɩ́ɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá betí adɛ nɛ́, baana nimíni tińɖe tɩ́nɛ́ɛ bʊrɔ na kpɔ́nɔ́.
JOH 21:10 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgálɩ́zɩ́ tiiná mɩ́ɩgágbá yɛ ɖɔ́ nɛ́, adaá naárɛ ɩkɔná.»
JOH 21:11 Ngɛ Simɔ́ɔnɩ Pétro waagba kpɩ́ɩ́rʊʊ́-daá ɩnára biruú ɩlɔ adɛ, tiiná kʊ́bɔná nɩɩ́nʊ́wá na nɛɛ́saaláa na náádoozo (153) súu na kɩ. Na bɩrɩ́ŋa tiiná waabá bʊɖɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, biruú tɛlɛrɩ́.
JOH 21:12 Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩgɔ́nɩ iɖi kíɖíím!» Badaá báa naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ weení.» Káma, baadɩlɩ́ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ gɛ.
JOH 21:13 Ngɛ Yeésu woogóduu ɩkpɔ́ɔ kpɔ́nɔ́ icéle wɛ, ngɛ weejéle wɛ tińɖe ɖʊɖɔ.
JOH 21:14 Toozo-dɛ́ɛ nbɩlɛ́ Yeésu waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ wanbaaráa ɖoo ivém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́.
JOH 21:15 Beeɖi kíɖíím bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Simɔ́ɔnɩ Pétro sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, Yʊháánɩ biyaalʊ́, nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ma ngɩ́lɩ bana ɖɔ́?» Ngɛ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n Ɖádʊ́ʊ, nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya!» Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Keti mɛ́dɛ́ɛ fenbiísi.»
JOH 21:16 Waadásɩ ɩtɔ́ yɩ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, Yʊháánɩ biyaalʊ́, nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ma?» Ngɛ Pétro woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n Ɖádʊ́ʊ, nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya.» Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ fééni ketirú.»
JOH 21:17 Yeésu waadásɩ ɩtɔ́ yɩ toozo-dɛ́ɛ sɩsɩ: «Simɔ́ɔnɩ, Yʊháánɩ biyaalʊ́, nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ma?» Bɩdalá Pétro niíni Yeésu wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ toozo-dɛ́ɛ sɩsɩ ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́? Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, nyányɩ bɩrɩ́ŋa. Nyáábá nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya.» Ngɛ Yeésu wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ mɛ́dɛ́ɛ fééni-rɔ.
JOH 21:18 Ménveerím nya toovonúm sɩsɩ: ɖoo nyɛ́gɛ́ɛ afobú nɛ́, nyádɩtɩŋa nyánnyaarɩ kʊ nyɛ́dɛ́ɛ ɖanbára nɖɛ́ɛ lé nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Amá, nyɔ́ngɔnɩ́ nlá ábɔ́nɩ́ nɛ́, sɩ ngbáázɩ nyánʊ́ʊ́zɩ gɛ naárʊ ɩnyáárɩ nya nyɛ́dɛ́ɛ ɖanbára, bɩka iboná nya lé ńdánjaa sɩ nɖɛ́ɛ nɛ́.»
JOH 21:19 Yeésu waaŋmátɩ tɔ́m bíya bɛḿ gɛ na ɩwɩ́lɩ sɩ́m wenbí Pétro sɩ ɩsɩná bɩ na ɩɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kovu ma.»
JOH 21:20 Bɩɩgɔ́nɩ Pétro ɩkɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ waana wanbaarʊ́ weení Yeésu sɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ kovóo wɛ. Wanbaarʊ́ ɩmʊ́ weegbilisi ná ɩgʊjʊʊ́ Yeésu-rɔ sáátɩ bɔwɛ bénɖíi kíɖíím nɛ́, ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení sɩ ɩya ná nya.»
JOH 21:21 Pétro waana yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yeésu sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, ceení ní, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩlɛ́ sɩ ɩtɛná.»
JOH 21:22 Ngɛ Yeésu woobúsi yɩ sɩsɩ: «A mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɩcɔ́ɔ ɩ́na iweezuú hálɩ mɔgɔ́nɩ, kɩɩna nya lé. Nyɔ́ɔ́ kovu ma gɛ.»
JOH 21:23 Sɩɩná bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ bɩɩbáázɩ lɩɩ́ koobíya lɔwʊtáá sɩsɩ wanbaarʊ́ ɩmʊ́ ɩvɛ́yɩ́ sɩ ɩsɩ́. Ngʊ́ Yeésu tafʊ́ńdɔḿ sɩsɩ ɩ́dánzɩḿ, amá, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «A mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɩcɔ́ɔ ɩ́na iweezuú hálɩ mɔgɔ́nɩ, kɩɩna nya lé.»
JOH 21:24 Wanbaarʊ́ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wánlɩzɩ́ɩ kʊ tɔ́m tɩna tɩdɛ́ɛ seríya, ngɛ waaŋmaa ná tɩ. Ngɛ ɖɔ́ɔ́ ɖányɩ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ seríya kɛ́ɛ toovonúm.
JOH 21:25 Yeésu waadásɩ ɩlá tɩmɛ́ ɖabata ɖʊɖɔ. Ngɛ a baraadɔ́ sɩsɩ baŋmáa adaá báa wenɖé, tákaraɖáwá sɩ baŋmáa tɩdaá nɛ́ tɩ́tabɩ́ɩ́zɩ bɩmɔ́ɔ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá.
ACT 1:1 Kʊ́bɔnɩ́ Tewofíili, mɛ́dɛ́ɛ tákaraɖá kaɖaa ńgɩ-daá máádɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa Yeésu waalá nɛ́, na wenbí bɩrɩ́ŋa waawɩ́lɩ kɔgbɔɔ ɖoo bɩgabaazɩya
ACT 1:2 hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ ɩjɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Naanɩ́ na Ɩsɔ́ɔ ɩkpáázɩ yɩ ɩjɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, waazɩ́ɩ́zɩ tɩndɩnáa waalɩzɩ́ wɛ nɛ́ ɩdɛ́ɛ mará na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ɖóni-daá.
ACT 1:3 Waazɩ́ na ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, tɩndɩnáa bɛḿ ɖʊɖɔ gɛ waadálɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩ́na waazá iyéle badɩtɩŋa bana ná baazá, bɩdɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́lɛ, sɩsɩ toovonúm, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa daá, ngɛ ɩwɛ ɩ́na waazá. Waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ wɛ nɛ́, wɛ́-bíya nɛɛ́lɛ-daá gɛ waalaaná ɩdɩ lɩzɩ́ɩ wánwɩlɩ́ɩ wɛ, bɩka wánŋmatɩ́ wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 1:4 Wɩ́rɛ ɩ́na wɛ bénɖíi kíɖíím nɛ́, ngɛ waabá ɩbásɩ wɛ sɩsɩ bákalɩ́ɩ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ bɛɖɛ́ɛ ɖeelí, amá, báɖáŋ wenbí Caáwʊ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩ ɩfa wɛ nɛ́. Wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩjɔ́ɔ Yerusalɛ́ɛm cé ɩɖáŋ kʊjɔɔwʊ mááŋmátɩ mɩ́ɩ kɩdɔ́m nɛ́. Méévééri mɩ́ɩ sɩsɩ
ACT 1:5 Yaayá weelíri ɩráa lɩ́m-daá gɛ, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bídénleeri, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ikédisi mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́.»
ACT 1:6 Ngɛ Yeésu-dɛ́ɛ tɩndɩnáa bána yɩ boduuzée nɛ́, bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, a bɩlɛ́, sáátɩ kɩna kɩdaá gɛ sɩ nbɩ́sɩ ngʊ́sɩ Israyɛ́ɛlɩ kowúrɔ́ɔ gɛ?»
ACT 1:7 Ngɛ Yeésu woobúsi wɛ sɩsɩ: «Bɩdafa mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩ́tɩ́lɩ́ sáátɩwá na wákatɩ́wá Caáwʊ waazɩ́ɩ tɩ na ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ yíko-daá nɛ́.
ACT 1:8 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, a Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weegédi mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, kánváa mɩ́ɩ ɖóni nabɩ́rɩ, bɩka ɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ seríya-dɩnáa Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá na Yudée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá na Samarɩ́ya laadɔ́ɔ-daá hálɩ ngbɔ́ɔ nɖɛ́ɛ ɖúúlínya rɩ́ŋa na kɩgɛdɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa.»
ACT 1:9 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩgbáázɩ yɩ ɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka tɩndɩnáa sɩ́ŋɛ́ɛ bɛbɛɛ́na yɩ; ngɛ ŋmɩnʊʊ́ nakɩ́rɩ wɔɔgɔ́nɩ kɩtɔ wɛ bádándanáa yɩ.
ACT 1:10 Bɔwɛ bɛbɛɛ́na ɩsɔ́ɔ́dáá bɩ́ngbaazɩ́ Yeésu nɛ́, ngɛ abaaláa nɔɔ́lɛ bozóóna kpɩná kʊ́fʊlʊmá nɛ́ waaɖʊ balɩ́ɩ baazá-daá.
ACT 1:11 Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ tɩndɩnáa sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Galilée ńba, we-rɔ gɛ mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ mɩ́nbɛɛŋ́ ɩsɔ́ɔ́dáá tíḿḿ bɩlɛ́. Yeésu ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá ɩkpáázɩ ɩjɔ́ nɛ́, wenbí nɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́ná yɩ wángbáa nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ itékédiḿ.»
ACT 1:12 Ńna gɛ tɩndɩnáa waalɩ́ɩ bʊ́ʊ bánÿaá kɩ Olivíyée tɩ́ɩ́nɩ bʊ́ʊ nɛ́ kɩdaá, bɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá. Kpɔɔ ńna nɖɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ kilomɛ́ɛ́ta kʊ́ɖʊmʊ́ʊ bɩlɛ́; wenbí bɩɩva sɩ ɩrʊ́ ɩ́nʊŋ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ nɛ́ nbɩlɛ́.
ACT 1:13 Baabɩ́sɩ nɛ́, ngɛ baagba ɖaḿ bɔ́ndɔ́rɔ́jɔ́wʊ́ʊ kɩdaá nɛ́-daá. Tɩndɩnáa bɛḿ badaá, bánnáa Pétro, Yʊháánɩ, Yaakúbu na Andirée, Filíipu na Tomáa, Barɩtelemíi na Maatéwu; Yaakúbu Alɩfée biyaalʊ́, Simɔ́ɔnɩ Kezée bú na Yúudi Yaakúbu biyaalʊ́.
ACT 1:14 Tɩndɩnáa bɛḿ barɩ́ŋa baabá bánjaarɩ́ badɩ na sʊlʊ́ńdɩ, bána aláa nɛbɛ́rɛ. Marɩyáma Yeésu ɩgɔɔ wɛ badaá, bɩtasɩná Yeésu igoobíya ɖʊɖɔ.
ACT 1:15 Wɩ́rɛ tɩndɩnáa woodúúzi nɛ́, bɛgɛ́ɛ nyazɩ ɩráa nɩɩ́nʊ́wá na ákoowú (120) bɩlɛ́, ngɛ Pétro waagʊrʊ́ koobíya lɔwʊtáá ɩtɔ́ sɩsɩ:
ACT 1:16 «Koobíya, bɩmɔɔ́na wentí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waavʊ́ńŋmatɩná wúro Ɖáwʊɖa nɔɔ́ Yudásɩ-rɔ nɛ́ tikóódi. Yudásɩ ɩmʊ́ wɛɛgɛ́dɛ́ ná wenbá baagba Yeésu nɛ́ nɩ́bááwʊ.
ACT 1:17 Ɩvʊnwɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá gɛ, bɩka ɖána yɩ ɖánvʊnlám kʊ tɩmɛ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ.
ACT 1:18 Waalá bɩdaavé na bɛfɛ́rɛ yɩ liideé weená nɛ́, laadɔ́ɔ gɛ waamʊ. Waazála ilóódi-rɔ, ilóódi ɩya, bɩka iloobíya rɩ́ŋa ɩlɩ́ɩ bɩyáázɩ adɛ.
ACT 1:19 Yerusalɛ́ɛm ńba rɩ́ŋa waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna, hálɩ biiyéle baayáa laadɔ́ɔ kɛḿ bɛdɛ́ɛ kʊnʊm-daá sɩsɩ Akɛ́ɛlɩdɛmá, bugutoluú gɛ sɩsɩ Azimá laadɔ́ɔ.
ACT 1:20 Ngʊ́ baaŋmáa Yéńdiwá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ɩráa ɩ́lɩɩ ɩɖɔɔ́-daá; bɩka naárʊ ɩ́kɔcɔ́ɔ kadaá.” Ngɛ baadáŋmáa Yéńdiwá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá ɖʊɖɔ sɩsɩ: “Naárʊ ɩ́la ɩdɩmɛ́rɛ.”
ACT 1:21 Ɖoo ɖóvóo Ɖádʊ́ʊ Yeésu nɛ́, ɖávʊnna nɛbɛ́rɛ ɖóvóo na kʊ yɩ báa sáátɩ wenkí. Bɛɛ kɔgbɔɔ ɖoo Yaayá liríi yɩ lɩ́m-daá hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, badaá naárʊ ɩ́tásɩ́ná ɖáa ɖɩlɩzɩ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém-dɛ́ɛ seríya.»
ACT 1:23 Ńna gɛ baalɩzɩ́ ɩráa nɔɔ́lɛ: Ísifu, bánÿaá yɩ sɩsɩ Barɩsabáasɩ, weedéɖíi yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yusitúusi nɛ́, na Matɩyáasɩ.
ACT 1:24 Ngɛ baazʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, nyɔ́ɔ́ weení nyányɩ ɩráa rɩ́ŋa wenbé nɛ́, wɩlɩ ɖáa ɩráa nɔɔ́lɛ bana badaá, weení nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ
ACT 1:25 sɩsɩ ɩkpɔ́ɔ ɖɩdáarɛ Yudásɩ weeyéle ɖɛ tɩndɩ́ɩ́dɩ tɩmɛ́rɛ ɖɩna ɖɩdaá, ɩɖɛ́ɛ ɖɩdáarɛ ɖɩmɔɔ́na yɩ nɛ́ ɖɩdaá nɛ́.»
ACT 1:26 Bɔɔdɔ tɛ́tɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩgba Matɩyáasɩ. Ńna gɛ ɩlɛ́ waadasɩná tɩndɩnáa fuú na naárʊ baaganáa.
ACT 2:1 Wɩ́rɛ wenɖé bénɖíi wɛ́ nɛɛ́saaláa wɩ́rɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ sɩ Pɛntɩkóotɩ nɛ́, wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́ fʊnduuzée ɖɩdáarɛ kʊ́ɖʊńɖɛ ɖɩḿ ɖɩdaá.
ACT 2:2 Ńna‑ńna gɛ baanɩ́ɩ wíídi natɩ́rɩ tɛ́nɩ bɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá, bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ fefelimá wɛ́nvɛtɩ́ ɖóni-ɖóni na bínwií wenbí nɛ́. Ngɛ biizuná ɖaána bavʊnwɛ kadaá nɛ́ karɩ́ŋa.
ACT 2:3 Ngɛ baana nyazɩ nimíni nzʊlʊmɩ́nɩ bɩlɛ́, bínjozíi bɩ́ndɩnɩ́ báa weení-rɔ.
ACT 2:4 Ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná barɩ́ŋa, ngɛ baabáázɩ kʊnʊmɩ́nɩ natɩ́rɩ ŋmatɩrɛ; kʊnʊmɩ́nɩ wentí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waava wɛ sɩ báŋmatɩ nɛ́ gɛ bánŋmatɩ́.
ACT 2:5 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Yahúúɖuwá baabá bɔɖɔ́kɩná aɖííni bɩjaarɛ́ɛ bɩka bɔwɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ laadásɩ rɩ́ŋa-daá nɛ́, wɔ́ńgɔ́nɩ́ bɔwɛ Yerusalɛ́ɛm-tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 2:6 Baanɩ́ɩ bínwií wenbí nɛ́, ngɛ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ woodúúzi. Ńna gɛ bɩɩbá bɩlá wɛ bítí, káma, báa weení wánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ ɩgʊnʊm-daá nɛ́.
ACT 2:7 Bɩɩnyɔ wɛ bɩka bɩjɔɔ́ɔ wɛ mááɖé, ngɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ: «Ɩráa bana bánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, mányɩ sɩsɩ barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ Galilée ńba gɛ?
ACT 2:8 Bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖádáá báa weení wánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ ɩgʊnʊm tɩtɩŋa-daá.
ACT 2:9 Bɛɛ Páarɩtɩ ńba, na Medíi ńba na Eláamɩ ńba; Mesopotamíi ńba na Yudée ńba; na wenbá baagálɩ́ɩ́ná Kapadɔ́ɔsɩ, na Pɔ́n na Azíi laadásɩ-rɔ nɛ́.
ACT 2:10 Firizíi na Panfilíi laadásɩ-daá ńba, Mɩ́sɩra na Libíi laadásɩ sɩjʊ́ʊ́na Sirɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́-dɛ́ɛ ńba; wenbá baagálɩ́ɩ́ná Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́,
ACT 2:11 na Kɩ́rɛ́ɛtɩ na Laarúbuwá-dɛ́ɛ laadásɩ-daá ńba. Nɛbɛ́rɛ kɛ́ɛ Yahúúɖuwá gɛ, nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ baalá túúbá gɛ bánlám Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ aɖííni. Ɖárɩ́ŋa ɖánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ mááɖéwá kʊ́bɔńdɩ Ɩsɔ́ɔ waalá tɩ nɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ kʊnʊmɩ́nɩ-daá.»
ACT 2:12 Bɩɩnyɔ barɩ́ŋa bádánnáa kʊ́tɔḿtɩ bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Tɔ́m tɩna gɛ wentí bɩlɛ́.»
ACT 2:13 Amá, badaá nɛbɛ́rɛ wɛ bánmʊŋɛ́ wanbaaráa bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɔ́ńnyɔ́ɔ́ sʊlʊ́m bɔfɔ́ɔ gɛ.»
ACT 2:14 Ńna gɛ Pétro waagʊrʊ́ ɩ́na tɩndɩnáa fuú na naárʊ baaganáa ɩtɔ́ zamɔ́ɔ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Yudée ńba, na mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́wɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá cé nɛ́, ɩbá iwélesi kazɔ́ɔ ɩnɩ́ɩ wentí sɩ maŋmátɩ nɛ́.
ACT 2:15 Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ ɩráa bana bɔɔnyɔ́ɔ bɔfɔ́ɔ gɛ? Aayɩ́ bɔdɔnyɔ́ɔ, káma, tɛ́ɛrɛ́-dɛ́ɛ kéréfu kééníré-daá gɛ ɖɔ́wɛ ɖɔ́.
ACT 2:16 Amá, wentí anɖébi Yowɛ́ɛlɩ waavʊ́ńŋmátɩ tɩ nɛ́, tɩɩdála ná ɖɔ́. Ɩlɛ́ waavʊ́ńŋmátɩ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ:
ACT 2:17 ‘Wɛ́-bíya kɛdɛɛzɩya ńba-daá, ménÿelíi mɛ́dɛ́ɛ Kezeŋa ikédi ɩrʊ́ báa weení-rɔɔzɩ́, míbiyaalɩnáa na mɩ́wɛɛlɩnáa wánbɩsɩ́ anɖébiwá, mɩ́dɛ́ɛ aléewá na afobíya wánnáa kɩwɩlɩ́nɩ, mɩ́dɛ́ɛ ábɔ́náa wónɖoozí ɖoozá;
ACT 2:18 Bɩkpɛdɩ́na aláa na abaaláa bánlám ma bɔwʊtá nɛ́, ménÿelíi mɛ́dɛ́ɛ Kezeŋa ikédi bɔrɔ wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná-daá, bɩka babɩ́sɩ anɖébiwá.
ACT 2:19 Mánlám mááɖéwá ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka malá maamááciwá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; bánnáa azimá, nimíni na nyɔ́ɔ́zɩ sɩbá sɩfɔ́kɩ.
ACT 2:20 Wɩ́sɩ wánlám temenuú nyazɩ nuvoowú; bɩka fenɔɔ́ ɩbá kɛsɛ́ɛ nyazɩ azimá, naanɩ́ na Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ ɩtála, wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩgɛ́ɛ wɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ na ásícé ńɖɛ gɛ.
ACT 2:21 Ńna gɛ weení rɩ́ŋa sɩ ikóo ɩyáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɩlɛ́ wɛ́nlɛɛ́ yɩ.’ ”
ACT 2:22 Israyɛ́ɛlɩ ńba, iwélesi ɩnɩ́ɩ ma kazɔ́ɔ: Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́, ɩrʊ́ ɩmʊ́, Ɩsɔ́ɔ waabaná yɩ ɩlá maamááciwá na mááɖéwá ɩwɩ́lɩ sɩsɩ weegédíri ná yɩ mɩ́jɔ́. Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ bɩlɛ́.
ACT 2:23 Ɩrʊ́ ɩmʊ́, naanɩ́ bakpa yɩ becéle mɩ́ɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩvʊnnyɩ bɩka waavʊ́ńlaḿ wenbí ɩsɩ́ɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Ngɛ mɩ́ɩ́gʊ́ yɩ. Sɩ ɩkʊ yɩ nɛ́, mííyéle ɩráa baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɩká yɩ ɖɛ́nɩ-rɔɔzɩ́.
ACT 2:24 Amá, Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ sɩ́m nʊ́ʊ́zɩ-daá iféézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, káma, sɩ́m fɛ́yɩ́na yíko sɩ bɩkpa yɩ bɩsɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
ACT 2:25 Wúro Ɖáwʊɖa waavʊ́ńŋmátɩ ɩdɔ́m sɩsɩ: “Mávʊ́nbɛɛ́na Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ máázá-daá báa sáátɩ wenkí; Ɩjɔɔ́ɔ mɔ́jɔ́ na málaakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́.
ACT 2:26 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́wɛ jíńgáárɩ́-daá, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni bɩka méndéédi yéńdi; mɔ́dɔ́nʊʊ́ tɩtɩŋa wɛ́nvɛɛzɩ́ kɩjɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ,
ACT 2:27 káma ńdénÿelí ma ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́, bɩka ńdénÿelí weení wánlám nya bɔwʊtá na toovonúm nɛ́ ɩɖazɩ́.
ACT 2:28 Nyááwɩ́lɩ ma nɩ́bááwʊ máta mɔgbɔɔná kɩ na moyuú weezuú nɛ́, Káma, nyɔ́wɛ mɔ́jɔ́ nɛ́, nyɔ́ngɔnáa ma wenbi‑niíni gɛ.”
ACT 2:29 Koobíya, ɖájaájaa wúro Ɖáwʊɖa ɩlɛ́ nɛ́, bɩmɔɔ́na mabá mevééri mɩ́ɩ ɩnɩ́ɩ kazɔ́ɔ sɩsɩ, waazɩ́ bebí yɩ, ɩdɛ́ɛ bɔɔlááwʊ tɛɛzɩ wɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá cé.
ACT 2:30 Wúro Ɖáwʊɖa ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ anɖébi ɖʊɖɔ gɛ, ɩvʊnnyɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńdɔḿ hálɩ iɖuuná sɩsɩ wénÿelíi igutoluú-dɛ bú ɩcɔ́ɔ ɩɖɩdáarɛ Israyɛ́ɛlɩ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́;
ACT 2:31 wooyuú ɩfʊ́ńnáa sɩsɩ Lɛɛrʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ ikéve ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, bʊrɔ gɛ waadáŋmatɩ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ teyéle yɩ ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́, bɩka ɩdɔnʊʊ́ taɖazɩ́.”
ACT 2:32 Ɩsɔ́ɔ weevéézi Yeésu ɩmʊ́ ɖánŋmatɩ́ ɩdɔ́m nɛ́ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, ngɛ ɖárɩ́ŋa ɖááná bɩlɛ́ na ɖáázá.
ACT 2:33 Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ ɩcɔ́ɔ igíɖiiwú-rɔɔzɩ́ nɛ́, Caáwʊ weejéle yɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wángaváa nɛ́, kanáábɩ́lɛ́ waamʊ ikédisi ɖɔ́rɔ́. Bɩnáábɩ́lɛ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́bɛɛ́na ɖɔ́ bɩka mɩ́nnɩɩ́ ɖɔ́.
ACT 2:34 Wúro Ɖáwʊɖa tɩtɩŋa takpa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá. Amá, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Mádʊ́ʊ sɩsɩ: ‘Cɔɔ mégíɖíiwú-rɔ
ACT 2:35 hálɩ maɖʊ nbáɖaanáa nyɔ́nʊvɔ́-dɛ.’ ”
ACT 2:36 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa, ɩbá iyuúu ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Yeésu ɩmʊ́ mɩ́ɩ́gá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Ɖádʊ́ʊ, bɩka ɩnáábɩ́lɛ́ ɖʊɖɔ Lɛɛrʊ́.»
ACT 2:37 Baanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ balaakáarɩ waabá bɩkʊrʊ́. Ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Pétro na tɩndɩnáa baaganáa sɩsɩ: «Koobíya, we gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩlá ɖɔ́.»
ACT 2:38 Ngɛ Pétro woobúsi wɛ sɩsɩ: «Ɩlá túúbá bɩka mɩ́dáá báa weení íyéle belíri yɩ lɩ́m-daá na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá. A mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́, Ɩsɔ́ɔ wánváa mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga.
ACT 2:39 Káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ na míbíya‑bíya gɛ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa kɛ, bɩkpɛdɩ́na wenbá barɩ́ŋa bɔgɔwɛ tɛ́ɛ́dɩ na tɩlangáázɩ nɛ́, ɩráa tuutúúma wenbá barɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩkáyaa wɛ babɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ-ńba nɛ́.»
ACT 2:40 Pétro waadásɩ ɩŋmátɩ wɛ tɔ́mwá ɖabata ɖʊɖɔ wánlɩzɩ́ɩ na Yeésu-dɛ́ɛ seríya bɩka wánɖʊ́ʊ wɛ tɔ́m sɩsɩ bálɩɩ zaamáánɩ kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa badaavé nɛ́ bɔlɔwʊtáá bɩka bɛlɛ́ɛ beweezíni.
ACT 2:41 Wenbá baava Pétro waaŋmátɩ wentí nɛ́ toovonúm nɛ́, beelíri wɛ lɩ́m-daá. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ, ɩráa nyazɩ mííli natúdoozo (3.000) bɩlɛ́ waadásɩ wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ bɔrɔ.
ACT 2:42 Wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ baabá bánjaarɩ́ badɩ bénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩndɩnáa wánwɩlɩ́ɩ nɛ́, baabá bánnɩɩnáa ɖamá nyazɩ koobíya, bónÿoozí bénɖíi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím bɩka bánjaarɩ́ badɩ bónboɖé sʊlʊ́ńdɩ.
ACT 2:43 Báa weení wánnɩɩ́ nɩdáárɛ, káma, Ɩsɔ́ɔ waabá wánbanáa tɩndɩnáa wánlám mááɖéwá na maamááciwá ɖabata.
ACT 2:44 Wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́ fʊnjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, bɩka bónÿoozí wenbí bɩrɩ́ŋa bɔwɛná bɩ nɛ́.
ACT 2:45 Bánvʊnÿám wenbí bɔwɛná nɛ́ bándarɩ́ɩ ɖamá, bénjelíi báa weení wenbí bɩ́ta bɩkʊ ɩdɛ́ɛ bʊkááta nɛ́.
ACT 2:46 Báa wɩ́rɛ wenɖé bánjaarɩ́ badɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá tuuzí, bónÿoozí bénɖíi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím ɖɛ́ɛ́zɩ-daá, bɩka bénɖíi begíɖíím na wenbi‑niíni na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ.
ACT 2:47 Bánzám Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩráa rɩ́ŋa sɔɔlɛ́ɛ bɔdɔ́m. Báa wɩ́rɛ wenɖé, Ɖádʊ́ʊ wɔ́ngɔnáa wenbá wɛ́nlɛɛ́ wɛ nɛ́ wándasɩnáa wɛ.
ACT 3:1 Wɩ́rɛ gɛ Pétro na Yʊháánɩ baalɩ́ɩ bángbáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo sɩ bɛkɛ́zɛɛ Ɩsɔ́ɔ.
ACT 3:2 Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, abaalʊ́ gaalɔ-gáálɔɔ́ nɛkɛ́rɛ baalʊrʊná kɛ gaala‑gáálátɩ nɛ́ gɛ bɔ́ndɔ́rɔ́gɔ́náa báa wɩ́rɛ wenɖé bánzɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga wɔnɔɔ́ bánÿaá kɛ sɩsɩ: «Wɔnɔɔ́ kazɔ́ɔ ńga» nɛ́ kɔjɔ́, kánlám bára ɩráa wɔ́ngɔnɩ́ bánzʊʊ́ nɛ́.
ACT 3:3 Kɔjɔɔ́ɔ ńna gɛ kaana Pétro na Yʊháánɩ bɔɔgɔ́nɩ sɩ basʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́, ngɛ kaazʊ́lʊ wɛ sɩsɩ balá kɛ sarɔ́ɔ.
ACT 3:4 Pétro na Yʊháánɩ bɛɛbɛ́ɛ́ŋ kɛ tíḿḿ, ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ kɛ sɩsɩ: «Bɛɛŋ ɖáa cé!»
ACT 3:5 Ngɛ gaalɔ-gáálɔɔ́ waagbáázɩ kɛbɛɛ́na wɛ, kɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ sɩ bafa kɛ nabʊ́rʊ.
ACT 3:6 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ kɛ sɩsɩ: «Mɛ́vɛ́yɩ́na liideé, cáńfáná siká sɩ mava nya. Amá, wenbí mɔ́wɛná nɛ́ mánváa nya bɩlɛ́: Na Yeésu Krísto Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, kʊrʊ́ nnʊ́ŋ.»
ACT 3:7 Ngɛ Pétro wɔɔɖɔ́kɩ kanʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩsɩná kɛ kakʊrʊ́ kasɩ́ŋ. Ńna gɛ kanʊvɔ́ na kodomá-daá waajáŋ bɩcáárɩ;
ACT 3:8 kanyáa kosúu kanʊvɔ́-rɔ círíp kabáázɩ nʊŋɛ́. Ngɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩ́na tɩndɩnáa baazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, wánnʊŋɛ́, wánnyaá wónzuúu bɩka wánzám Ɩsɔ́ɔ.
ACT 3:9 Zamɔ́ɔ kʊwɛ ńna nɛ́, kɩrɩ́ŋa kɩɩna yɩ wánnʊŋɛ́ bɩka wánzám Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ACT 3:10 Ɩráa waadɩlɩ́ sɩsɩ wɔ́ndɔ́rɔ́jɔ́wʊ́ʊ kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ Wɔnɔɔ́ kazɔ́ɔ ńga-jɔ́ wánlám bára nɛ́, ngɛ ɩdɔ́m waabá bɩlá wɛ bítí bɩka tɩlá wɛ nɩdáárɛ.
ACT 3:11 Abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩbá ɩŋmaráa ná Pétro na Yʊháánɩ; zamɔ́ɔ rɩ́ŋa waana bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ kɩ bítí, ngɛ kiigéze kɩkɔ́nɩ bɔjɔ́ Sulemáana-dɛ́ɛ kɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛɛzɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ-daá ńna.
ACT 3:12 Pétro waana bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ zamɔ́ɔ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Israyɛ́ɛlɩ ńba, we-rɔ gɛ wenbí bɩɩlá ɖɔ́ nɛ́ ɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ bítí bɩlɛ́. Ngbaalá gɛ mɩ́bɛɛ́na ɖáa nyazɩ na ɖɛ́dɛ́ɛ yíko-daá yáá ɖɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɖɔ́kɩná aɖííni bɩjaarɛ́ɛ nɛ́ waagʊsɩ ná ɩrʊ́ ceení ɩbáázɩ nʊŋɛ́ bɩlɛ́.
ACT 3:13 Ibrahím na Ɩsaáka na Yaakúbu bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ɩgɛ́ɛ ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ Yeésu. Yeésu ɩmʊ́ gɛ mɩ́ɩ́gbá icéle tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa sɩsɩ bákʊ yɩ, bɩka ikízi yɩ Piláatɩ ɩzá-daá, ngʊ́ ɩlɛ́ wáńɖʊ́ʊ sɩsɩ ɩtálɩ yɩ.
ACT 3:14 Míígízi ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ, weení ɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, bɩka ɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bátalɩ mɩ́ɩ weení ɩgɛ́ɛ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́ nɛ́.
ACT 3:15 Bɩlɛ́ gɛ, mííyéle bakʊ weení wánváa weezuú nɛ́! Amá, Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá; ɖɔ́ɔ́ ɖázɩ́ŋɛ́ɛ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ seríya.
ACT 3:16 Ɖɔ́ɔ́ ɖáává Yeésu ɩmʊ́ toovonúm nɛ́ tɩɩná gɛ, na ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, ɩrʊ́ ceení mɩ́bɛɛ́na yɩ ɖɔ́ bɩka mɩ́nyɩ yɩ nɛ́ wooyuú ɖóni ɩkʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ. Ɩɩ́n, toovonúm ɖáává Yeésu nɛ́ waawaazɩ ná yɩ ɩbá ɩwáa mɩ́bɛɛ́na yɩ ɖɔ́.
ACT 3:17 Na bɩrɩ́ŋa, mogoobíya, mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɩ́ɩ́sɩ-rɔ gɛ mɩ́na mɩ́gʊ́bɔnáa mɩ́ɩ́lá Yeésu bɩlɛ́.
ACT 3:18 Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ifu ɩlá wentí ɖoo waavʊ́ńŋmatɩná ɩdɛ́ɛ anɖébiwá rɩ́ŋa nɔ́ɔ́zɩ nɛ́. Waavʊ́ńŋmatɩná bɛlɛ́ bɔnɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ weení waalɩzɩ́ yɩ sɩ ɩlɛ́ɛ ɩráa nɛ́ wánnáa wahála.
ACT 3:19 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́jɔwʊrɛ. Ɩgábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ na ɩlɛ́ ɩcɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
ACT 3:20 Ńna gɛ, Ɖádʊ́ʊ wɔ́ngɔnáa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ alɩwáátɩ bɩka ikédiri mɩ́ɩ Lɛɛrʊ́ waavʊ́ńlɩzɩ́ yɩ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩmʊ́ gɛ Yeésu.
ACT 3:21 Amá, Yeésu ɩmʊ́ wɔ́ngɔjɔwʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá naanɩ́, hálɩ sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ sɩ ɩkɛ́ɛ báa wenbí nɛ́ kɩtála ńŋɩnáa waavʊ́ńbaná ɩdɛ́ɛ anɖébiwá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńba ɖoo nɛ́ ɩŋmátɩ nɛ́.
ACT 3:22 Múúsá waavʊ́ńŋmátɩ bɩlɛ́ sɩsɩ: “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mínguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, wéngediríi mɩ́ɩ anɖébi naárʊ ńŋɩnáa mádáká, mígóóbú gɛ; ɩnɩ́ɩ wentí tɩrɩ́ŋa sɩ ɩŋmátɩ mɩ́ɩ nɛ́.
ACT 3:23 A naárʊ weegízi ɩdanɩɩná anɖébi ɩmʊ́, bʊdʊ́ʊ, bángʊ́ʊ yɩ, balɩzɩ́ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-daá.”
ACT 3:24 Anɖébiwá baaganáa, bɛɛ Samʊwɛ́ɛlɩ na wenbá bɔɔgɔ́nɩ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, barɩ́ŋa baadáŋmatɩ wɛ́ amʊ́ adɛ́ɛ tɔ́m ɖʊɖɔ.
ACT 3:25 Wenbí Ɩsɔ́ɔ waabaná anɖébiwá iɖúu ɩsɩ́ɩ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ wooɖúu ɩsɩ́ɩ. Bɩka Ɩsɔ́ɔ na mɩ́jaájaanáa beeɖi keɖiyá ifééri Ibrahím sɩsɩ: “Nyógutoluú-dɛ bíya gɛ sɩ mabaná maɖʊ adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ koobé alɩbáráka” nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ keɖiyá gɛ kɛgɛ́ɛ.
ACT 3:26 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waagálɩ́zɩ́ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ikédiri nɛ́, mɩ́jɔ́ gɛ waaɖáa yɩ kediríi sɩsɩ ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka ɩtára mɩ́dáá báa weení na kidaavééníti.»
ACT 4:1 Pétro na Yʊháánɩ bɔwɛ babamáa zamɔ́ɔ ŋmatɩnáa gɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa waaɖʊ balɩ́ɩ bágana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na Sadusée ńba.
ACT 4:2 Baabá bɛyɛ́ɛ baaná, wenbí bʊrɔ nɛ́, tɩndɩnáa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔwɛ bánwɩlɩ́ɩ zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m; bɩka bénveerím kɩ sɩsɩ Yeésu weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɩsɩɖáa ɖʊɖɔ wɔ́ngɔnɩ́ befé.
ACT 4:3 Ngɛ baagba wɛ boboná bɔtɔ hálɩ kifé; káma, kɩ́ńɖáanɩ.
ACT 4:4 Amá, wenbá baanɩ́ɩ tɔ́m Pétro na Yʊháánɩ baaŋmátɩ wɛ nɛ́, badaá ɖabata waava Yeésu toovonúm. Wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́, a baagála abaaláa riké bándalɩ́ɩ nyazɩ ɩráa mííli natʊ́nʊ́wá (5.000) bɩlɛ́.
ACT 4:5 Kiivé nɛ́, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ awúraanáa, na bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɩlɩɖáa boodúúzi Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá;
ACT 4:6 bána Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Áanɩ, na Kayífu, na Yʊháánɩ, na Alɛkɩsándɩrɩ, na wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ńba nɛ́.
ACT 4:7 Ngɛ beeyéle bɔkɔ́gɔ́ná Pétro na Yʊháánɩ baazá-daá bɔ́nbɔɔzɩ́ wɛ tɔ́m sɩsɩ: «Na yíko wenkí gɛ mɩ́ɩ́wáázɩ́ná ɩrʊ́ ceení. Na weení-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá gɛ mɩ́ɩ́wáázɩ́ná yɩ.»
ACT 4:8 Ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná Pétro, ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Israyɛ́ɛlɩ awúraanáa na tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa,
ACT 4:9 sinje mɩ́ɩ́yáa ɖáa mɩ́nbɔɔzɩ́ kazɔ́ɔ ɖáálá gaalɔ-gáálɔɔ́ nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ ɖáálá gɛ kaawáa nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
ACT 4:10 Mɩ́rɩ́ŋa: mɩ́nyɔ́ɔ́ na Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ, iyuú ɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ na Yeésu Krísto Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ weení mɩ́ɩ́gá yɩ ɩsɩ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa daá nɛ́, na ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá gɛ ɩrʊ́ ceení ɩzɩ́ŋɛ́ɛ mɩ́ɩ́zá-daá ɩ́na ɩdɩ ɖɔ́ nɛ́, waawáa.
ACT 4:11 Yeésu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ baaŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé mɩ́nyɔ́ɔ́ maaráa míígízi ɖɛ nɛ́, ɖɩɩbɩsɩ ná ɖaḿ cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ” bɩlɛ́.
ACT 4:12 Ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá riké gɛ ɩráa wónÿuúu na lɛ́ɛ́dɩ, káma, yɩ́ɖɛ neɖére tɛfɛ́yɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ Ɩsɔ́ɔ waava ɖɛ ɩráa ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩbaná ɖɛ ɖiyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́.»
ACT 4:13 Tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa waana Pétro na Yʊháánɩ bánŋmatɩ́ bewenbé ténzelí wenbí nɛ́, bɩɩbá bɩɩlá wɛ bítí. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, banyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɩráa bɛḿ nɛ́, bɛdɛkɛ́ɛ ɩráa fɩ́ya ńba, ngʊ́ baasɩ tákaraɖá. Wentí banyɩ ná wɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ bávʊ́nna Yeésu bɔwɛ ná.
ACT 4:14 Ngʊ́ bɛbɛɛ́na ɩrʊ́ weení waawáa nɛ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ baazá-daá nɛ́, bɛvɛ́yɩ́na kʊ́tɔḿtɩ ɖʊɖɔ.
ACT 4:15 Ńna gɛ bɔɔdɔ́ wɛ bakálɩɩ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́, ngɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa waalaná ɖamá sááwʊ́ra sɩsɩ:
ACT 4:16 «Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖánlám ɩráa bana. Yerusalɛ́ɛm ńba rɩ́ŋa wooyuú bána sɩsɩ baabá balá maamááci, ɖádánbɩɩzɩ ɖɩcɔ́ɔ́lɩ.
ACT 4:17 Amá, na tɔ́m tɩna tɩ́kabá tɩlɩ́ɩ bolíni zamɔ́ɔ ɩnɩ́ɩ tɩ nɛ́, ɖíkízíná wɛ ɖɩbá ɖɩsɛ́ɛ́zɩ wɛ ɩzɩ́rɛ sɩsɩ bókokúti babá baŋmatɩná naárʊ kɛtɛngɛrɛ na Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.»
ACT 4:18 Ngɛ baabɩ́sɩ bakáyáa wɛ babá bekiziná wɛ sɩsɩ bákatáńbá baŋmátɩ natɩ́rɩ, cáńfáná bawɩ́lɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
ACT 4:19 Ngɛ Pétro na Yʊháánɩ boobúsi wɛ sɩsɩ: «Mɩ́dɩtɩŋa ɩbɛ́ɛ sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, ɖúfu mɩ́nɔ́ɔ́zɩ bɩka ɖiyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ-ńga?
ACT 4:20 Ɖɔ́ɔ́ ɖádánbɩɩzɩ ɖusú tɔ́m ɖádánŋmatɩ wentí ɖádɩtɩŋa ɖááná bɩka ɖɩnɩ́ɩ nɛ́.»
ACT 4:21 Ngɛ tɔmvʊʊráa wɛɛdɛ́sɛ́ɛzɩ wɛ ɩzɩ́rɛ ɖʊɖɔ bɩka batálɩ wɛ. Zamɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́, badabɩ́ɩ́zɩ bɔfɔ́ banɩgbamʊʊ́, káma, kɩlɛ́ kʊwɛ kɩ́nzám Ɩsɔ́ɔ maamááci kɩɩlá nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
ACT 4:22 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ waawáa maamááci waá nɛ́, wɛɛjɛzɩ́ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́saaláa.
ACT 4:23 Baadálɩ wɛ nɛ́, Pétro na Yʊháánɩ baajáŋ bɛɖɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ ńba baaganáa-jɔ́, batɩ́ wentí tɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waaŋmátɩ wɛ nɛ́, béfeeri wɛ.
ACT 4:24 Beevééri wɛ nɛ́, ngɛ barɩ́ŋa booyóózi balá nɔ́ɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ basʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, nyɔ́ɔ́ nyáálá ná adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá, tenkú na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ bɩdaá nɛ́.
ACT 4:25 Nyɔ́ɔ́ nyáábáná na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nÿéle nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɖájaájaa wúro Ɖáwʊɖa ɩŋmátɩ sɩsɩ: “We-rɔ gɛ yíriwá wɛɛyɛ́ɛ baaná bɩlɛ́. We-rɔ gɛ tɩdɛ́ɛ ɩráa wándanmaazɩ́ faala‑faala bɩlɛ́.
ACT 4:26 Adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá waagbɩ́ɩ́rɩ baɖamáa; tɛ́ɛ́dɩ ketiráa waadá nɔɔ́ sɩ boyóo Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na Lɛɛrʊ́ weení waada ɩlɩzɩ́ yɩ nɛ́.”
ACT 4:27 Ngɛ toovonúm, wúro Eróodi na Pɔ́nsɩ Piláatɩ baadá nɔɔ́ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá bána yíriwá na Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńnɩ́ Yeésu weení nyáálɩ́zɩ́ yɩ sɩ ɩlɛ́ɛ ɩráa nɛ́ ɩrɔɔzɩ́.
ACT 4:28 Baalá bɩlɛ́ gɛ na wentí tɩrɩ́ŋa nyɛ́dɛ́ɛ yíko na nyɔ́zɔɔlɩ́m-daá, nyáávʊ́ńŋmatɩ nzɩ́ɩ nɛ́ tikóódi.
ACT 4:29 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, ɖánzʊlʊ́ʊ nya lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ nbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ bɛ́nzɛɛzɩ́ ɖáázɩ́rɛ nɛ́, bɩka nva ɖáa ɖóni, ɖɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa, ɖɩŋmátɩ ɩráa nyɛ́dɛ́ɛ tɔ́m síka fɛ́yɩ́.
ACT 4:30 Wɩlɩ nyɛ́dɛ́ɛ yíko nwáázɩ ɩráa, nlá maamááciwá na mááɖéwá na Yeésu nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńnɩ́-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.»
ACT 4:31 Baazʊ́lʊ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ ɖɩdáarɛ boduuzée ɖɩdaá nɛ́ ɖiizéle. Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná barɩ́ŋa, ngɛ baabáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ŋmatɩrɛ síka fɛ́yɩ́.
ACT 4:32 Wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́ ɩbá bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ. Badaá naárʊ fɛ́yɩ́ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩmʊ́ iriké ɩdɩɩná wenbí ɩwɛná nɛ́. Amá, báa weení-dɛ́ɛ kpɩ́nɖɛ kɛ́ɛ barɩ́ŋa bɛdɛ́ɛ ńɖɛ gɛ.
ACT 4:33 Na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko gɛ tɩndɩnáa waabá bánlɩzɩ́ɩ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu weení weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ seríya; ngɛ Ɩsɔ́ɔ waabá wánɖʊ́ʊ barɩ́ŋa alɩbáráka páá.
ACT 4:34 Badaá naárʊ fɛ́yɩ́ sɩ nabʊ́rʊ wɛ́njɛ́m yɩ. Káma, wenbá bɔwɛná fásɩ yáá ɖɛ́ɛ́zɩ nɛ́, bánÿám sɩ gɛ bɔ́ngɔgɔnáa biliideé
ACT 4:35 bénjelíi tɩndɩnáa, na bɛlɛ́ batára becéle báa weení ńŋɩnáa ɩdɛ́ɛ bʊkááta wɔ́nbɔɔzɩ́ wenbí nɛ́.
ACT 4:36 Bɩlɛ́ gɛ abaalʊ́ naárʊ, ɩyɩ́ɖɛ gɛ Ísifu bɩka tɩndɩnáa wánÿaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Barɩnabáasɩ (bugutoluú sɩsɩ: weení wándasɩ́ ɩráa zinbirí nɛ́), waayá ɩdɛ́ɛ laadɔ́ɔ ɩkɔ́gɔ́ná biliideé ɩɖʊ tɩndɩnáa ndɛ́. Abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Léévi ɖugoré-daá bú gɛ, bɩka ɩdɛɛvʊ́lɔɔ́ gɛ Kɩpɩrɔ́ɔsɩ.
ACT 5:1 Amá, abaalʊ́ naárʊ wɛ bánÿaá yɩ sɩsɩ Ananíyáasɩ bɩka ɩɖɛɛlʊ́ gɛ Safííra. Abaalʊ́ ɩmʊ́ waayá ɩdɛ́ɛ laadɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ.
ACT 5:2 Ngɛ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ baanɩ́ɩ ɖamá balɩzɩ́ liideé amʊ́ adaá basɩ́ɩ badɩ, bɩka ɩkpɔ́ɔ weená aaga nɛ́ iboná ɩɖʊ tɩndɩnáa ndɛ́.
ACT 5:3 Ńna gɛ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Ananíyáasɩ, we-rɔ gɛ nyééyéle Sitáánɩ ɩsʊ́ʊ nyéwenbiré-daá hálɩ nbɛlɩ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga bʊbɔ́tɩ bɩka nlɩzɩ́ laadɔ́ɔ nyááyá kɛ nɛ́ keliideé-daá nzɩ́ɩ nyádɩ.
ACT 5:4 Naanɩ́ nÿá kɛ nɛ́, nyálaadɔ́ɔ gɛ kavʊngɛ́ɛ. Ngɛ nyááyá kɛ nɛ́, nyádɩɩná nyéliideé; nŋɩ́nɩ́ gɛ nyáábɩ́ɩ́zɩ nlá lakásɩ ńŋɩnáa sɩna ɖɔ́ bɩlɛ́. Bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa gɛ nyɛ́ɛ́bɛ́lɩ́ bʊbɔ́tɩ; amá, Ɩsɔ́ɔ gɛ.»
ACT 5:5 Ananíyáasɩ waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ waajáŋ ɩcɛ́ ɩsála adɛ ɩsɩ́. Ngɛ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waabá ɖɩsʊ́ʊ wenbá barɩ́ŋa baanɩ́ɩ tɩ nɛ́.
ACT 5:6 Ngɛ afobíya wɔɔgɔ́nɩ bokóódi yɩ na kásáŋá bɛɖɛɛná bekébi.
ACT 5:7 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ bɩɩlá nyazɩ áwa natúdoozo bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Ananíyáasɩ ɩmʊ́ ɩɖɛɛlʊ́ waagázʊʊ; waafʊnzɩ wentí tɩɩlá nɛ́.
ACT 5:8 Ngɛ Pétro wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Feeri ma, liideé ɖɔ́ gɛ mɩ́ɩ́yá mɩ́laadɔ́ɔ?» Ngɛ sɩsɩ: «Ɩɩ́n bɩlɛ́ gɛ.»
ACT 5:9 Ńna gɛ Pétro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́ɩ́lá ɩnɩ́ɩ ɖamá ɩcáa Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ Kezeŋa tɔ́m. Bɛɛ cé, wenbá beegébi nwaalʊ́ nɛ́, báńdáláná ɖaḿ wɔnɔɔ́ ɖɔ́; nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bɛ́nɖɛɛnáa nya!»
ACT 5:10 Ńna‑ńna gɛ waajáŋ ɩcɛ́ ɩsála Pétro ɩzá-daá itísi weezuú. Afobíya waagázʊʊ nɛ́, bɛlɛ́ bɔɔmɔɔná yɩ ilewáa wáńzɩ́ḿ. Ngɛ bɛɛzɛlɩ́ yɩ boboná bekébi ɩwaalʊ́-jɔ́.
ACT 5:11 Ngɛ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waazʊ́ʊ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya rɩ́ŋa, na wenbá barɩ́ŋa páyɩ́ baanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́.
ACT 5:12 Tɩndɩnáa waabá bánlám maamááciwá na mááɖéwá ɖabata zamɔ́ɔ-daá. Wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́, bóńdoróboɖé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá gɛ bónduuzí wúro Sulemáana-dɛ́ɛ kɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛɛzɩ́.
ACT 5:13 Wenbá baraavóo Yeésu nɛ́, badaá naárʊ tanvɛ́yɩ́na wenbiré sɩ wɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɩdɩ ɩtasɩná wɛ, na bɩrɩ́ŋa, zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩbá gɛ kɩ́nzám wɛ.
ACT 5:14 Aláa na abaaláa tuutúúma waabá bánváa Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm, bɩka bɔ́ngɔnɩ́ bándasɩnáa wɛ.
ACT 5:15 Ngɛ bɛ́ngɛzɛlɩ́ɩ kʊdɔndɩnáa bángalɩɩnáa nɩ́báánɩ-daá bánzɩɩ́ kɩgbalɩ́nɩ na tará-rɔ sɩsɩ a bɩgɛ́ɛ Pétro wɔɔgɔ́nɩ wɛ́nɖɛɛ́, badaá naárʊ ɩtáńbá iyuú ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ-dɛ.
ACT 5:16 Ɩráa tuutúúma ɩbá bángalɩɩnáa tɛ́ɛ́dɩwá tɩdɩláána Yerusalɛ́ɛm nɛ́ bɔ́ngɔnáa kʊdɔndɩnáa na wenbá zííniwá wánjaarɩ́ wɛ nɛ́. Ngɛ wenbá barɩ́ŋa bɔ́ngɔnáa wɛ nɛ́, bánwaá gɛ.
ACT 5:17 Bɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na ɩdɛ́ɛ ńba bɔwɛ Sadusée ńba-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-daá nɛ́, baazʊ́ʊ tɩndɩnáa sʊ́ʊ́zɩ lám, ngɛ baagʊrʊ́ basɩ́ŋ tɔ́m tɩḿ tɩrɔ.
ACT 5:18 Beeyéle bakpa tɩndɩnáa bɔtɔ bɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ sáráka-daá.
ACT 5:19 Amá, nuvoowú-daá nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩtʊlʊ́ sáráka ɖaḿ wɔnásɩ ɩkálɩ́zɩ́ wɛ asʊ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ:
ACT 5:20 «Ibó Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ifééri ɩráa weezuú kɩ́falʊʊ́ kɩna kɩdɛ́ɛ tɔ́m rɩ́ŋa.»
ACT 5:21 Ngɛ tɩndɩnáa woovu balá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ. Tɛ́ɛrɛ́-tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ngɛ boobó basʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá babáázɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ. Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na ɩdɛ́ɛ ńba boodúúzi Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa na Israyɛ́ɛlɩ kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa. Ngɛ beedíri wenbá bénveríi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ nɛ́ sɩsɩ bóbo bakálɩzɩ́ tɩndɩnáa sáráka-daá bɔkɔ́gɔ́ná.
ACT 5:22 Bɛlɛ́ boobó batála sáráka-daá nɛ́, badana wɛ. Ngɛ baagábɩ́sɩ bɔkɔ́nɩ bɔkpɔ́ɔ bɩlɛ́ batɩ́ sɩsɩ:
ACT 5:23 «Ɖóóbó ɖɩtála nɛ́, sáráka ɖaḿ wɔnásɩ ɩbá sɩdɔ́ɔ kazɔ́ɔ, bɩka síńtírí-dɩnáa sɩ́ŋɛ́ɛ baɖɩdáarɛ ɖaḿ wɔnásɩ-jɔ́. Amá, ɖáádʊ́lʊ́ ɖaḿ wɔnásɩ nɛ́, ɖádáná badaá báa naárʊ sáráka ɖaḿ-daá.»
ACT 5:24 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ tɩndɩnáa-dɛ́ɛ tɔ́m wɔɔnyɔ wɛ badana kʊ́tɔḿtɩ, ngɛ bɔwɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ badɩ sɩsɩ nŋɩ́nɩ́ gɛ tɔ́m tɩḿ sɩ tɩkɛ́dɛ́ná bɩlɛ́.
ACT 5:25 Ngɛ naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ifééri wɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, ɩráa mɩ́ɩ́gbá wɛ ɩ́tɔ sáráka bɩlɛ́ nɛ́, bɔgɔwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá bángawɩlɩ́ɩ zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.»
ACT 5:26 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ fereɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na ɩdɛ́ɛ ńba bɛɛɖɛ́ɛ bɔkɔ́gbɔ́ɔ tɩndɩnáa ɖɛfɛɛ bɔkɔ́gɔ́ná. Káma, bénzewɔ́ɔ sɩsɩ zamɔ́ɔ ɩ́kɔkɔ́nɩ kɩyɔ́ɔ bɛḿ bɔ́.
ACT 5:27 Bɔɔgɔná wɛ nɛ́, ngɛ booboná wɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa ɩzá-daá. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waabáázɩ wɛ tɔ́m fʊʊnáa sɩsɩ:
ACT 5:28 «Ɖáábá ɖikiziná mɩ́ɩ sɩsɩ íkokuti ɩtáńbá ɩwɩ́lɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩyɩ́ɖɛ-daá. Amá, mííyéle wentí mɩ́nwɩlɩ́ɩ nɛ́ isuná Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa, bɩka míígúti mɩ́zɔɔlɛ́ɛ iyéle ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ sɩ́m-dɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m ití ɖɔ́rɔ́.»
ACT 5:29 Ngɛ Pétro na tɩndɩnáa baaganáa boobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɩmɔɔ́na ɖifu Ɩsɔ́ɔ bɩka ɖiyéle ɩráa.
ACT 5:30 Ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ weevéézi Yeésu mɩ́ɩ́gá yɩ ɖɛ́nɩ-rɔ ɩsɩ́ nɛ́ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
ACT 5:31 Ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ ɩjɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩcɔ́ɔ igíɖiiwú-rɔ ɩbɩ́sɩ wúro kʊ́bɔnɩ́ na Lɛɛrʊ́ na iyéle Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ ɩlá túúbá kɩkɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ kɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
ACT 5:32 Ɖɔ́ɔ́ ɖáázɩ́ŋ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩdɛ́ɛ seríya, ɖɔ́ɔ́ na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Ɩsɔ́ɔ waava kɛ wenbá barɩ́ŋa bovóo yɩ bánlám ɩzɔɔlɩ́m nɛ́.»
ACT 5:33 Tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa waanɩ́ɩ tɩndɩnáa waaŋmátɩ wentí nɛ́, ngɛ baabá bɛyɛ́ɛ baaná bánjáádɩ sɩ bakʊ wɛ.
ACT 5:34 Ńna gɛ Faríizi ńnɩ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Gamalɩyɛ́ɛlɩ nɛ́, waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa lɔwʊtáá, Gamalɩyɛ́ɛlɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Mará wɩlɩɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́ gɛ, zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩbá kɩ́nɖʊ́ʊ yɩ gírímá. Wɔɔdɔ́ balɩzɩ́ tɩndɩnáa asʊ cʊ́kɔ,
ACT 5:35 ngɛ weevééri tɔmvʊʊráa sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Israyɛ́ɛlɩ ńba, iguná laakáarɩ wenbí sɩ ɩlá ɩráa bana ɖɔ́ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
ACT 5:36 Bideleeri tá Tedáasɩ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ fɩ́ya ńnɩ́ nɛ́; ɩráa nyazɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400) bɩlɛ́ ɩkʊrʊ́ bofu yɩ. Baagʊ yɩ gɛ bɩka wenbá barɩ́ŋa baagʊrʊ́ bofu yɩ nɛ́ baaya ɖamá, bɩdaka ɩrʊ́.
ACT 5:37 Ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́, sáátɩ wenkí bángalɩ́ɩ ɩráa nɛ́, Yudáa Galilée ńnɩ́ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ. Ngɛ waanára ɩráa tuutúúma bofu yɩ; ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waazɩ́, bɩka bayáázɩ wenbá barɩ́ŋa baagʊrʊ́ bofu yɩ nɛ́.
ACT 5:38 Bɩlɛ́ nɛ́, wentí sɩ mevééri mɩ́ɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: íkokúti ɩnɩɩná ɩráa bana bɛdɛ́ɛ tɔ́m; iyéle wɛ bɛɖɛ́ɛ. A ɩráa-jɔ́ gɛ bolomaazɛ́ yáá badɩmɛ́rɛ ɖɩna ɖɩɩlɩɩná, ɖɩ́nÿɔ́m.
ACT 5:39 A ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ bɩɩgálɩ́ɩ́ná, mɩ́dánbɩɩzɩ ɩfɔrɔ́sɩ wɛ. Iguná laakáarɩ ɩ́kɔkɔ́nɩ mínÿoó Ɩsɔ́ɔ cé.» Ngɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa waanɩ́ɩ Gamalɩyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 5:40 Ngɛ baagáyáa tɩndɩnáa beyéle bamá wɛ bɩka bekiziná wɛ sɩ bókokúti baŋmatɩná ɩráa na Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá ɖʊɖɔ. Ngɛ bɛɛjɛ́ wɛ bɛɖɛ́ɛ.
ACT 5:41 Ngɛ tɩndɩnáa waalɩ́ɩ tɔmvʊʊráa-jɔ́ bɛɖɛ́ɛ, bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ wɛ niíni Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ wɛ, iyéle banáázɩ wɛ Yeésu-rɔɔzɩ́ nɛ́.
ACT 5:42 Ngɛ báa ngbeére nɛ́, balaána ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ gɛ bɩka bénveerím wɛ Yeésu, Lɛɛrʊ́ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ nɛ́, ɩdɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá na ɖɛ́ɛ́zɩwá-daá.
ACT 6:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa ɩbá bɔwɛ babamáa ɖɔɔmɩ́nɩ. Ngɛ badaá Yahúúɖuwá wenbá bánŋmatɩ́ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm nɛ́, bánŋmɩɩdɩnáa wenbá bánŋmatɩ́ Éburu kʊnʊm nɛ́ sɩsɩ báa ngbeére bángʊrʊ́ʊ sɩ batára kíɖíídi nɛ́, bónmuulím bɛḿ bɛdɛ́ɛ leeláa.
ACT 6:2 Ńna gɛ tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ woodúúzi Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa baaganáa rɩ́ŋa befééri wɛ sɩsɩ: «Bɩdɔmɔɔná ɖɩbá ɖiyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ŋmatɩrɛ ɖánnɩɩnáa kíɖíídi tarɩ́ɩ.
ACT 6:3 Bɩlɛ́ nɛ́, koobíya, ɩbɛ́ɛ́ŋ mɩ́lɔ́wʊ́táá ɩlɩzɩ́ ɩráa lʊbɛ wenbá ɩráa bɛɛ́na wɛ sɩsɩ bɔwɛná yáásɩ́ kazɔ́ɔ ńgɩ, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná wɛ bɩka ɖʊɖɔ baabá bɔwɛná áséńsí nɛ́, ɖɩkpɔ́ɔ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩɖʊ bɛndɛ́.
ACT 6:4 Bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖɩbá ɖɩnɩɩná sʊlʊ́ńdɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ.»
ACT 6:5 Bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́ amʊ́ aabá gɛ amɔ́ɔ wanbaaráa tuutúúma kɩḿ kɩrɩ́ŋa. Ngɛ baalɩzɩ́ Sɩtefáanɩ, ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa waabá gɛ kɩbɩ́ɩ bɩka ɖʊɖɔ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waabá gɛ kosuná yɩ. Ɩlɛ́ ɩ́na Filíipu, Pɩrokɔ́ɔrɩ, Nikanɔ́ɔrɩ, Timɔ́ɔnɩ, Parɩmenáasɩ, na Nikoláa Antiyɔ́ɔkɩ ńnɩ́ weení waavʊ́ńlaḿ túúbá ivóo Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ aɖííni nɛ́.
ACT 6:6 Baalɩzɩ́ wɛ nɛ́, ngɛ bɔɔgɔná wɛ bawɩ́lɩ tɩndɩnáa. Ngɛ bɛlɛ́ baazʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ batɩ́nɩ wɛ nʊ́ʊ́zɩ.
ACT 6:7 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waabá tɩfála tɩ́nmʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ. Ngɛ wanbaaráa ɩbá bɔwɛ babamáa ɖɔɔmɩ́nɩ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, bɩka bɩkpɛdɩ́na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa tuutúúma ɖʊɖɔ wánváa Yeésu toovonúm.
ACT 6:8 Ɩsɔ́ɔ waabá gɛ ɩlá Sɩtefáanɩ kʊjɔɔwʊ bɩka ɩdɛ́ɛ ɖóni wɛ ɩrɔ wánlám maamááciwá na mááɖéwá kʊ́bɔńdɩ zamɔ́ɔ lɔwʊtáá.
ACT 6:9 Yahúúɖuwá nɛbɛ́rɛ waabáázɩ tɔ́m natɩ́rɩ narɩ́ɩ bána yɩ. Yahúúɖuwá bɛḿ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ «Yomáa baamʊ badɩ nɛ́-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.» Badaá bánnáa Sirɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba, Alɛkɩsandiríi ńba, Kilikiyáa na Azíi laadásɩ-daá ńba.
ACT 6:10 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa na áséńsí gɛ Sɩtefáanɩ wánŋmatɩnáa nɛ́, badabɩ́ɩ́zɩ baká yɩ tɔ́m bánŋmatɩ́ nɛ́.
ACT 6:11 Ngɛ baana ɩráa bafa wɛ liideé bɔkɔ́nɩ bɔtɔ́ sɩsɩ: «Ɖáánɩ́ɩ wánŋmatɩ́ wɛ́ngbɛɛnáa anɖébi Múúsá na Ɩsɔ́ɔ.»
ACT 6:12 Bɩlɛ́ gɛ baalá botulúsi zamɔ́ɔ rɩ́ŋa, tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa na Mará wɩlɩɖáa bakágʊ́rʊ́ bɔkɔ́nɩ botudú Sɩtefáanɩ bakpa yɩ bɛɖɛɛná tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa-jɔ́.
ACT 6:13 Ngɛ bɔɔgɔná seríya-dɩnáa bʊbɔtɩnáa bɛlɛ́ bobuuná yɩ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́ná ɩrʊ́ ceení ɖɔ́ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ ɩlaána Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana na anɖébi Múúsá-dɛ́ɛ Mará kpɛɛnáa.
ACT 6:14 Bɛɛ́ɛ! Ɖɔ́ɔ́ ɖáábá ɖɩnɩ́ɩ gɛ wánŋmatɩ́ sɩsɩ bɩdɛ́ɛ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ ɩmʊ́, wɔ́ngɔnɩ́ ɩyɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana, bɩka ɩkɛ́ɛ wenbíwá Múúsá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa ɖánlám nɛ́.»
ACT 6:15 Tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa ɩbá bɔwɛ bɛbɛɛ́na Sɩtefáanɩ tíḿḿ, ngɛ baana waazá-daá cɔɔ́ɔ nyazɩ malááyɩ́ka ɩzá-daá bɩlɛ́.
ACT 7:1 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Sɩtefáanɩ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá?»
ACT 7:2 Ngɛ Sɩtefáanɩ sɩsɩ: «Mogoobíya na majaanáa, iwélesi ɩnɩ́ɩ ma. Ɩsɔ́ɔ ásícé-dʊ́ʊ waazɩ́ŋ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ ɖájaájaa Ibrahím-rɔ sáátɩ wenkí ɩvʊnwɛ Mesopotamíi nɛ́, naanɩ́ ɩkágʊ́rʊ́ ɩkɔ́nɩ ɩcɔ́ɔ Haráanɩ.
ACT 7:3 Wɔɔdɔ́ yɩ gɛ sɩsɩ: “Lɩɩ nyɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́, nÿéle nyɛ́dɛ́ɛ koobíre, bɩka nɖɛ́ɛ laadɔ́ɔ sɩ mawɩ́lɩ nya kɛ nɛ́ kadaá.”
ACT 7:4 Ngɛ Ibrahím waalɩ́ɩ Kalɩdée laadɔ́ɔ ibó ikózuu Haráanɩ. Ɩjaa sɩ́m wɔ́rɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩkágʊ́rʊ́ ńna, ɩkɔ́nɩ isúu laadɔ́ɔ mɩ́wɛ kadaá sinje ɖɔ́ nɛ́ kɔrɔ.
ACT 7:5 Amá, Ɩsɔ́ɔ tafa yɩ ɖeelí laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá; ɩdatánváa yɩ báa nʊvɔ́rɛ ɖaazɩɩɖɛ́. Amá, wooɖúu gɛ ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa yɩ kɛ ɩ́na igutoluú-dɛ bíya. Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ ɩvʊnvɛ́yɩ́na bú.
ACT 7:6 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ weevééri yɩ sɩsɩ: “Nyógutoluú-dɛ bíya wɔ́ngɔnɩ́ bɔkɔ́jɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ agbarawa; bakpa wɛ yoḿti, banáázɩ wɛ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (400).
ACT 7:7 Amá, mɔ́ɔ́ mɔ́nvɔ́m laadɔ́ɔ kɛḿ sɩ kakpa wɛ yoḿti nɛ́ kɛdɛ́ɛ ɩráa nɩgbamʊʊ́. Na bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bakálɩɩ laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá bakábɩsɩ kana ɖɔ́ kɔrɔ bokúu ma tɛ́ɛ́dɩ.”
ACT 7:8 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ weeɖi keɖiyá ɩ́na Ibrahím. Bɛlɩ́ɩ kɛ́ɛ na keɖiyá kɛḿ kɛdɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ. Ngɛ waalʊ́rʊ Ɩsaáka; ɩbɛlɩ́ yɩ wɛ́ lutoozo wɩ́rɛ. Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ Ɩsaáka ɖʊɖɔ waalá ibiyaalʊ́ Yaakúbu. Ngɛ Yaakúbu waalá ɖɛ́dɛ́ɛ agó fuú na náálɛ ɩjaájaanáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
ACT 7:9 Caájaanáa bɛḿ baala ná Ísifu sʊ́ʊ́zɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ bayá bɛɖɛɛná yɩ Mɩ́sɩra. Amá, Ɩsɔ́ɔ fʊ́nzɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́.
ACT 7:10 Ngɛ waalɩzɩ́ yɩ kʊnyɔmɩ́nɩ rɩ́ŋa waana tɩ nɛ́ tɩdaá, ɩfa yɩ áséńsí bɩka iyéle ɩdɔ́m ɩmɔ́ɔ Farawʊ́na Mɩ́sɩra wúro. Ngɛ ɩlɛ́ waazɩ́ɩ yɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́, wɛ́nbɛɛŋ́ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ na wúro-dɛ́ɛ ɖɔɔ́ rɩ́ŋa-rɔ.
ACT 7:11 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ nyɔɔ́sɩ kʊ́bɔńzɩ nasɩ́rɩ waazʊ́ʊ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ rɩ́ŋa na Kanáanɩ laadɔ́ɔ, bɩka ɩráa waabá bánlám wahála. Ɖájaájaanáa tándanáa nabʊ́rʊ sɩ beɖi.
ACT 7:12 Yaakúbu wɔɔgɔ́nɩ ɩnɩ́ɩ sɩsɩ kíɖíídi kɔwɛ Mɩ́sɩra bángayám nɛ́, ngɛ waagʊ́sɩ ɖájaájaanáa itíri kaɖaa-dɛ́ɛ.
ACT 7:13 Sɩɩlɛ-dɛ́ɛ boogúti bɔkɔ́nɩ babɩ́sɩ nɛ́, ngɛ bogoobú Ísifu weeyéle batɩlɩ́ yɩ. Ngɛ Farawʊ́na wooyuú ɩtɩlɩ́ Ísifu kutoluú kɛgɛ́ɛ lénlé nɛ́.
ACT 7:14 Ngɛ Ísifu weedíri bɔkɔ́gbɔ́ɔ ɩjaa Yaakúbu na koobíre rɩ́ŋa ɖɩkɔ́nɩ. Barɩ́ŋa bɛgɛgɛ́ɛ ɩráa niídoozo na saaláa na nɔɔ́nʊ́wá (75) gɛ.
ACT 7:15 Mɩ́sɩra ńna gɛ Yaakúbu woobó ɩkɔ́jɔ́ɔ, ngɛ ńna gɛ waazɩ́. Ńna ɖʊɖɔ gɛ ɖájaájaanáa baaganáa waazɩ́.
ACT 7:16 Baazɩ́ nɛ́, Sɩkɛ́ɛm gɛ bɔɔgɔ́gɔ́ná wɛ bebí bɔɔlááwʊ Ibrahím waavʊ́ńmʊ́ʊ kɩ na liidebɔná Amɔ́ɔrɩ bíya-jɔ́ Sɩkɛ́ɛm ńnaamʊ́ nɛ́ kɩdaá.
ACT 7:17 Alɩwáátɩ wenkí kɩdaá Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wenbí ɩsɩ́ɩ sɩ ɩlá Ibrahím nɛ́ waajʊ́ʊ nɛ́, ngɛ Israyɛ́ɛlɩ bíya waabá batásɩ balʊ́rʊ babá bɔɖɔ́ɔ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá.
ACT 7:18 Hálɩ wúro naárʊ ɩkɔ́nɩ iɖi kowúrɔ́ɔ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-rɔ. Wúro ɩmʊ́ ɩdatɩlɩ́ Ísifu.
ACT 7:19 Wúro ɩmʊ́ waabá gɛ ɩkpɔɔná ɖájaájaanáa lɔ́nɩ ɩnáázɩ wɛ. Waalá wɛ ɖóóle bɛbɛ́ɖɩ bebíya bánlʊrʊ́ʊ nɛ́ basɩ́.
ACT 7:20 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ baalʊ́rʊ Múúsá; ngɛ waabá ɩlá Ɩsɔ́ɔ kazɔ́ɔ. Irodunáa noódoozo gɛ ɩgɔɔ na ɩjaa bɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ ɩjaa-dɛ́ɛ.
ACT 7:21 Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ bɛbɛ́ɖɩ yɩ, Farawʊ́na wɛɛlɛ́ɛ ifíi yɩ, ɩkpɔ́ɔ yɩ ɩɖɔ́kɩ yɩ nyazɩ ɩdɩtɩŋa ibiyaalʊ́ bɩlɛ́.
ACT 7:22 Baawɩ́lɩ Múúsá Mɩ́sɩra ńba-dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ rɩ́ŋa ɩtɩlɩ́, ɩkɔ́nɩ ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ fɩ́ya ńnɩ́ ɩŋmatɩrɛ na ɩlakásɩ-daá.
ACT 7:23 Sáátɩ wenkí waalá bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ sɩ wónboɖé ɩkáná igoobíya Israyɛ́ɛlɩ bíya.
ACT 7:24 Woobó gɛ waana Mɩ́sɩra ńnɩ́ naárʊ wánnaazɩ́ igoobú Israyɛ́ɛlɩ bú nɛ́, ngɛ wooyóo igoobú-rɔ ɩkʊ Mɩ́sɩra ńnɩ́.
ACT 7:25 Waalá bɩlɛ́ nɛ́, ilowú-dɛ sɩsɩ a igoobíya waana bɩlɛ́, bónÿuú batɩlɩ́ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩbaná ɩlɛ́ɛ wɛ. Amá, bɛlɛ́ bodoyuú banɩ́ɩ bɩlɛ́.
ACT 7:26 Kiivé woobó bɔjɔ́ nɛ́, ngɛ waana igoobíya nɛbɛ́rɛ wánmám ɖamá beriké‑beriké. Ńna gɛ sɩ ɩcɔ́sɩ wɛ ɩnyɔ́ɔ́zɩ bɔlɔwʊtáá nɛ́, wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: “Mɩ́gɛ́ɛ koobíre kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ, we-rɔ gɛ mɩ́nnaazɩ́ ɖamá.”
ACT 7:27 Ńna gɛ weení wánnaazɩ́ ɩrɔwʊ́ nɛ́, wɛɛvɛdɩ́ Múúsá ifééri yɩ sɩsɩ: “Weení waazɩɩ ná nya ɖɛ́dɛ́ɛ wúro na ɖɛ́dɛ́ɛ tɔmvʊʊrʊ́.
ACT 7:28 Yáá nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ ngʊ ma ńŋɩnáa nyáágʊ́ Mɩ́sɩra ńnɩ́ keɖee nɛ́.”
ACT 7:29 Múúsá waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ weeze ɩɖɛ́ɛ ɩkɔ́jɔ́ɔ Madiyáanɩ laadɔ́ɔ-daá. Ńna gɛ ɩwɛ gɛ waalʊ́rʊ bíya abaaláa nɔɔ́lɛ.
ACT 7:30 Bɩɩgɔ́nɩ bɩlá bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ nɛ́, ngɛ malááyɩ́ka naárʊ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔɔzɩ́ Sinayíi bʊ́ʊ-jɔ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nimidʊlʊʊ́ lɔwʊtáá sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá.
ACT 7:31 Waana bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩlá yɩ bítí. Ngɛ woodúu sɩ ɩbá ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ kazɔ́ɔ. Ńna gɛ waanɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ lowú sɩsɩ:
ACT 7:32 “Mɔ́ɔ́ gɛ njaájaanáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ; Ibrahím na Ɩsaáka na Yaakúbu bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.” Ngɛ Múúsá waazʊ́ʊ selíi ɩ́dándanbɩɩzɩ ɩkpáázɩ waazá ɩbɛ́ɛ́ŋ.
ACT 7:33 Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: “Lɩzɩ́ nyádákaḿwá! Káma, ɖɩdáarɛ nyázɩ́ŋɛ́ɛ ɖɩrɔ ɖɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛ ɖɩrɔ.
ACT 7:34 Mááná kʊnyɔḿ wenkí mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ wɛ kɩdaá Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, máánɩ́ɩ kɩdɛ́ɛ muúzi, ngɛ méegédi sɩ mɛlɛ́ɛ kɩ. Tɔ́ɔ lɛlɛɛɖɔ́ bo, méndiríi nya Mɩ́sɩra.”
ACT 7:35 Múúsá ɩmʊ́ weení igoobíya weegízi yɩ befééri yɩ sɩsɩ: “Weení waazɩɩ ná nya wúro na tɔmvʊʊrʊ́” nɛ́ nbɩlɛ́. Ɩlɛ́ ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ bɛdɛ́ɛ wúro na bɛlɛɛrʊ́ ɖʊɖɔ ɩbaná malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩrɔ sɔɔzɔ́ɔ́zɩ-daá nɛ́ ikédiri yɩ wɛ.
ACT 7:36 Múúsá ɩmʊ́ waalɩzɩ́ na wɛ Mɩ́sɩra ńnaamʊ́. Naanɩ́ na ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́, waalá mááɖéwá na maamááciwá laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá, na bɛ́ndɛsɩ́ tenkú kɩ́sɛɛmʊ́ʊ nɛ́, na tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá baalá bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ nɛ́.
ACT 7:37 Múúsá ɩmʊ́ weedéféeri ná Israyɛ́ɛlɩ bíya sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ wéngediríi mɩ́ɩ anɖébi naárʊ ńŋɩnáa mádáká, mígóóbú gɛ.”
ACT 7:38 Sáátɩ wenkí Israyɛ́ɛlɩ bíya woodúúzi tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́, Múúsá ɩmʊ́ ɩvʊnzɩ́ŋɛ́ɛ ná ɖájaájaanáa na malááyɩ́ka weení wánŋmatɩnáa yɩ Sinayíi bʊ́ʊ-rɔ nɛ́ bɔlɔwʊtáá; Ɩsɔ́ɔ weevééri yɩ tɔ́m tɩ́nváa weezuú nɛ́, ɩmʊ tɩ ifééri ɖáa.
ACT 7:39 Ɖájaájaanáa talá wentí wénveerím wɛ nɛ́, beegízi yɩ, bɔɔlɔ́ɔ babɩ́sɩ Mɩ́sɩra bewenbé-daá,
ACT 7:40 befééri Árʊ́ʊ́na sɩsɩ: “La ɖáa lɩzásɩ sɩtɛ ɖáa nɩ́bááwʊ; ɖɔ́ɔ́ ɖáásɩ wenbí Múúsá ɩmʊ́ weení wɛɛgɛ́dɛ́ ɖáa nɩ́bááwʊ ɖɩkálɩɩ Mɩ́sɩra nɛ́ waabɩ́sɩ nɛ́.”
ACT 7:41 Ngɛ boolú badɩ naabiiyá balá lɩzɔ́ɔ; baláa lɩzɔ́ɔ kɛḿ bɩka beɖi jíńgáárɩ́ babá bafaarɩná wenbí badɩtɩŋa baalá na banʊ́ʊ́zɩ nɛ́.
ACT 7:42 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ waava wɛ ndoloŋá, iyéle bónguú wɩlásɩ tɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa baaŋmáa anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Israyɛ́ɛlɩ bíya, mɔ́ɔ́ gɛ mɩ́ɩ́gʊ́ fʊ́ńdɩ kpɩná na sarásɩ mɩ́ɩ́lá tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá mɩ́ɩ́jɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ nɛ́?
ACT 7:43 Aayɩ́, amá, lɩzɔ́ɔ Molɔ́ɔkɩ-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ gɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ; ɩsʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ Rɩfáanɩ mɩ́ɩ́lá kɛ kɔjɔɔ́ɔ nyazɩ wɩlɔɔ́ nɛ́. Lɩzásɩ sɩḿ nɛ́, mɩ́ɩ́záa sɩ gɛ mínguú sɩ tɛ́ɛ́dɩ! Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ mɛɖɛɛná hálɩ Babilɔ́ɔnɩ laadɔ́ɔ wɔ́rɔ́.”
ACT 7:44 Sáátɩ wenkí ɖájaájaanáa bɛḿ bɔwɛ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́, bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ, keɖiyá-dɛ́ɛ tákaraɖá wɛ kadaá nɛ́ fʊnwɛ bɔjɔ́. Kɛ́rɛ́ŋɛ kɛḿ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ weevééri Múúsá sɩsɩ bála kɛ nɛ́ gɛ baalá kɛ. Káma, weevééri Múúsá sɩsɩ ɩlá kɛ ńŋɩnáa wenbí ɩmʊ́ waawɩ́lɩ yɩ ɩna nɛ́.
ACT 7:45 Ngɛ ɖájaájaanáa waamʊ kɛ bɛlɛ́ bajaanáa-jɔ́ bofu Yohósuwa basʊʊná kɛ laadɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ ɩráa kadaá nɛ́-daá. Ngɛ kɔɔjɔ́ɔ ńna hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ sáátɩ.
ACT 7:46 Wúro Ɖáwʊɖa ɩmʊ́ ɩdɔ́m wɔɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ íyéle ɩmʊ́ ɩma yɩ, ɩmʊ́ weení ɩgɛ́ɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɖaána.
ACT 7:47 Amá, wúro Sulemáana wɔɔgɔnɩná ɩma Ɩsɔ́ɔ ɖaána kɛḿ.
ACT 7:48 Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɔ́njɔwʊ́ ɖɛ́ɛ́zɩ ɩráa waama sɩ nɛ́ sɩdaá ńŋɩnáa wenbí anɖébi waaŋmátɩ nɛ́. Waaŋmátɩ gɛ sɩsɩ:
ACT 7:49 “Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: ‘Ɩsɔ́ɔ́dáá kɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ kowuro-gbelé; bɩka adɛ laadɔ́ɔ kɛ́ɛ na mɔ́nʊvɔ́ ɖaadɩnɩɖɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖaána wenká gɛ sɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩma ma. Ɖɩdáarɛ wenɖé sɩ ɖɩbɩsɩ ná maɖaavɛɛzɩɖɛ́.
ACT 7:50 Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ máálá ná bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa?’ ”»
ACT 7:51 Ngɛ Sɩtefáanɩ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Mɩ́gɛ́ɛ kʊjʊʊɖóni-dɩnáa gɛ, míwenbé cɔɔ́ɔ ɖóni mɩ́dánnɩɩ tɔ́m. Báa sáátɩ wenkí mɩ́dánjaa ɩbá ɩnɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánŋmatɩ́ wentí nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ mɩ́jaájaanáa ɖʊɖɔ waalá.
ACT 7:52 Anɖébiwá-daá, weení gɛ mɩ́jaájaanáa tanáázɩ. Baagʊ wenbá barɩ́ŋa bánvʊnŋmatɩ́ weení iriké ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ kɔnɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m. Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́lɩ́ɩ ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́ ɩkʊ yɩ.
ACT 7:53 Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá malááyɩ́kawá weejéle mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará ɩmʊ́ yɛ bɩka mídófú yɛ nɛ́.»
ACT 7:54 Tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa wánnɩɩ́ Sɩtefáanɩ wánŋmatɩ́ wentí nɛ́, ngɛ baabá bɛyɛ́ɛ baaná, bɩjɔɔ́ɔ wɛ nyazɩ bacáŋ bɔtɔ́ɔ yɩ bɩlɛ́.
ACT 7:55 Amá, Sɩtefáanɩ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waabá kosuná yɩ, ngɛ ɩwɛ wɛ́nbɛɛŋ́ ɩsɔ́ɔ́dáá tíḿḿ nɛ́, waana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé na Yeésu ɩzɩ́ŋɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔɔzɩ́.
ACT 7:56 Ngɛ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, mɛ́bɛɛ́na ɩsɔ́ɔ́dáá tʊláa bɩka Ɩrʊ́ Biyaalʊ́ sɩ́ŋɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔɔzɩ́.»
ACT 7:57 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ baabá basʊ́ʊ agogo kʊ́bɔná, bɔtɔ banɩgbamɩ́nɩ. Ngɛ barɩ́ŋa baajáŋ boyóózi bafɩ́ɩ́rɩ ɩrɔɔzɩ́ bekpí yɩ.
ACT 7:58 Baanára yɩ balɩɩná tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́ bɔyɔ́ɔ yɩ bɔ́ ɩsɩ́. Seríya-dɩnáa waazɩ́ɩ bodókowá bú afobú naárʊ-jɔ́, bánÿaá afobú ɩmʊ́ sɩsɩ Sawúuli.
ACT 7:59 Bɔwɛ babamáa yɩ bɔ́ yɔwʊ́ʊ nɛ́, ɩwɛ ɩbamáa sʊlʊ́ńdɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Yeésu, mááɖʊ́ méweezuú nyɛ́ńdɛ́.»
ACT 7:60 Ngɛ weedí ɩká ɩɖʊná-rɔ, ikóo bɩcáárɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, cɛ wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́ kɩna baalá nɛ́!» Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ weedísi weezuú.
ACT 8:1 Sɩtefáanɩ-dɛ́ɛ sɩ́m wɔɔmɔ́ɔ Sawúuli. Wɩ́rɛ ɖɩḿ Sɩtefáanɩ waazɩ́ nɛ́, ngɛ baabá babáázɩ Yeésu-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ naazɩ́. Ngɛ wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́, baaya ɖamá basʊ́ʊ Yudée na Samarɩ́ya laadásɩ-daá. Tɩndɩnáa riké gɛ bɩɩga Yerusalɛ́ɛm.
ACT 8:2 Ngɛ ɩráa baabá bɔɖɔ́kɩná aɖííni bɩjaarɛ́ɛ nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ Sɩtefáanɩ bekébi; ngɛ baabá bewíi yɩ.
ACT 8:3 Bɩɩga Sawúuli ɩlɛ́ nɛ́, ɩbá ɩwɛ gɛ wɔ́nÿɔ́m Yeésu-dɛ́ɛ Koduuziya. Wánzʊʊ́ ɖɛ́ɛ́zɩ-daá wángbáa aláa na abaaláa baava Yeésu toovonúm nɛ́, wɔ́ngɔdɔ́ɔ sáráka.
ACT 8:4 Wenbá baaya ɖamá nɛ́, béngilím laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá bénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi.
ACT 8:5 Ngɛ Filíipu ɩlɛ́ woobó Samarɩ́ya tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ-daá wángaŋmatɩ́ Lɛɛrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 8:6 Ngɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa waalá nɔ́ɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɩbá kɩ́nwelési yɩ kɩ́nnɩɩ́ wentí wánŋmatɩ́ bɩka kɩ́nnáa maamááciwá wentí wánlám nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 8:7 Bɩlɛ́ gɛ zííniwá wánlɩɩ́ ɩráa ɖabata-rɔɔzɩ́ tɩ́nmám kebísi bɩka kʊdɔndɩnáa ɖabata biilí wɛ nɛ́, na nʊvɔ́-dɩnáa ɖʊɖɔ wánwaá.
ACT 8:8 Ngɛ wenbi‑niíni waabá bɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 8:9 Abaalʊ́ naárʊ fʊnwɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńna bánÿaá yɩ sɩsɩ Simɔ́ɔnɩ. Abaalʊ́ ɩmʊ́ wánlám síhíri gɛ bɩka ɩdɔ́m ɩbá bɩjɔɔ́ɔ Samarɩ́ya ńba rɩ́ŋa bítí; ɩbɛɛ́na ɩdɩ sɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ fɩ́ya ńnɩ́ naárʊ gɛ.
ACT 8:10 Tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba rɩ́ŋa, bíya na kʊ́bɔnáa, waabá gɛ bánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Bánŋmatɩ́ gɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení kɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko tɩtɩŋa; yíko bánÿaá kɩ yíko kʊ́bɔńgɩ nɛ́.»
ACT 8:11 Biilééri wánlám síhíri bɩjɔɔ́ɔ wɛ mááɖé nɛ́, bʊrɔ gɛ baabá bánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 8:12 Baava Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́nŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m Filíipu waaŋmátɩ wɛ nɛ́ toovonúm nɛ́, ngɛ beeyéle belíri wɛ lɩ́m-daá, bɩvɛ́yɩ́na sɩ alʊ́ ngʊ́ bɩvɛ́yɩ́na sɩ abaalʊ́.
ACT 8:13 Simɔ́ɔnɩ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa waava Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm belíri yɩ lɩ́m-daá. Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩbá ɩtaná Filíipu. Wánnáa mááɖéwá na maamááciwá kʊ́bɔńdɩ ɩlɛ́ wánlám nɛ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ yɩ maamááci.
ACT 8:14 Tɩndɩnáa baawalɩ́ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, waanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ Samarɩ́ya ńba weedísi bamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ badaá Pétro na Yʊháánɩ betíri Samarɩ́ya ńba bɛḿ bɔjɔ́.
ACT 8:15 Bɛlɛ́ boobó batála nɛ́, ngɛ baazʊ́lʊ bɔrɔ sɩsɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga íti bɔrɔ.
ACT 8:16 Káma, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga tetim tá badaá naárʊ-rɔ. Lɩ́m-daá riké gɛ beelíri wɛ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
ACT 8:17 Ngɛ Pétro na Yʊháánɩ baadɩ́nɩ banʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ basʊ́lʊ. Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weedí bɔrɔ.
ACT 8:18 Simɔ́ɔnɩ waana sɩsɩ tɩndɩnáa wándɩnɩ́ banʊ́ʊ́zɩ ɩráa-rɔ Kezeŋa wéndím bɔrɔ nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́gɔ́ná Pétro na Yʊháánɩ liideé
ACT 8:19 ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɩva mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ yíko kɩḿ na a máádɩ́nɩ ɩráa-rɔ nʊ́ʊ́zɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga ití bɔrɔ.»
ACT 8:20 Amá, Pétro woobúsi yɩ gɛ sɩsɩ: «Nyána nyéliideé, ɩlá ásáára; káma, nyáámáázɩ sɩsɩ liideé wánbɩɩzɩ́ amʊ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ wánváa nɛ́.
ACT 8:21 Nyáábá nyɛ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ bɩna bɩdaá, káma, nyéwenbiré raazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
ACT 8:22 Bɩlɛ́ nɛ́, la túúbá ngɛ́ɛ nyólomaazɛ́ tɩtɛ ńna nyánmaazɩ́ yɛ nɛ́ bɩka nzʊ́lʊ Ɖádʊ́ʊ; a bɩ́njɔ́ɔ, ɩcɛ́ nya lomaazɛ́ nyáámáázɩ yɛ ɖɔ́ nɛ́.
ACT 8:23 Káma, wenbí-daá mɛ́bɛɛ́na nya ɖɔ́ nɛ́, sʊ́ʊ́zɩ waabá sɩɖɔ́ɔ nya, bɩka kidaavééníti wáńbá tɩfɔ́kɩ nya.»
ACT 8:24 Ńna gɛ Simɔ́ɔnɩ waavɩ́nɩ Pétro na Yʊháánɩ sɩsɩ: «Mɩ́dɩtɩŋa ɩzʊ́lʊ Ɖádʊ́ʊ mɔ́rɔ́ na mána méliideé ɖɩ́kalá ásáára ńŋɩnáa mɩ́ɩ́dɔ́ nɛ́.»
ACT 8:25 Pétro na Yʊháánɩ baalɩzɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ seríya baŋmatɩ́ ɩráa Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ boozúu babɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm. Bɔwɛ bánbɩsɩ́ nɛ́, bénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi Samarɩ́ya tɛɛbíízi ɖabata-daá.
ACT 8:26 Tɔ́ɔ, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ weevééri Filíipu sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ ngbɔɔná fúu bɩdɛ nyɛ́nɖɛɛ́. A nyɛ́nɖɛɛ́, ɖɔkɩ ɖibimbiɖé ɖɩɩlɩ́ɩ Yerusalɛ́ɛm ɖíndináa Gazáa fáráńdɩ́ nɛ́, naárʊ fɛ́yɩ́ ɖɩrɔɔzɩ́ sáátɩ kɩna.»
ACT 8:27 Ngɛ waajáŋ ɩkʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ. Wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛgɛtɩná karácɩ kʊ́bɔnɩ́ naárʊ; ɩgɛ́ɛ Etiyopíya ńnɩ́ gɛ, bɩka wɛ́nbɛɛŋ kʊ bɛdɛ́ɛ Etiyopíya wúro alʊ́ bánÿaá yɩ Kandáakɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa-rɔ. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ woobó Yerusalɛ́ɛm ikóguu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ gɛ
ACT 8:28 wéngegbém ɩjɔɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ awéńja túúruú-daá wángalɩ́ɩ anɖébi Esáya-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá tɔ́m natɩ́rɩ.
ACT 8:29 Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔɔdɔ́ Filíipu sɩsɩ: «Bo njʊʊná túúruú kɩna ndɩlɩná kɩ.»
ACT 8:30 Filíipu weeze ɩcʊʊná kɩ nɛ́, waanɩ́ɩ Etiyopíya ńnɩ́ ɩmʊ́ wángalɩ́ɩ anɖébi Esáya-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Nyángalɩ́ɩ ɖɔ nɛ́, nyánnɩɩ́ bugutoluú?»
ACT 8:31 Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ malá na manɩ́ɩ bugutoluú, a naárʊ talɩzɩ́ ma bɩdaá.» Ngɛ wɔɔdɔ́ Filíipu ɩkágbá túúruú-daá ɩcɔ́ɔ ɩjɔ́.
ACT 8:32 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ wenkí ɩwɛ ɩbamáa kalɩ́ɩ nɛ́ nɖɔ́: «Ńŋɩnáa bɛ́nɖɛɛnáa fée tɩɖaagʊ́ʊ́ɖɛ na izumáa nɛ́, Ńŋɩnáa fée‑búyɔ́ɔ sumáa bánvʊm kɛ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ izumáa ɩdaŋmátɩ natɩ́rɩ.
ACT 8:33 Bɛɛgbɛɛná yɩ bɩka badafʊʊná yɩ tɔ́m na toovonúm Weení sɩ ɩŋmatɩná ibíya tɔ́m ɖʊɖɔ. Káma, baalɩzɩ́ iweezuú ɖúúlínya cé.»
ACT 8:34 Ngɛ karácɩ ɩmʊ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Filíipu sɩsɩ: «Máávɩ́nɩ nya, feeri ma, weení-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ anɖébi wánŋmatɩ́ bɩlɛ́. Ɩdɩtɩŋa gɛ wánŋmatɩ́ yáá naárʊ.»
ACT 8:35 Ngɛ Filíipu waabaná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kɩḿ ifééri abaalʊ́ ceení Yeésu-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
ACT 8:36 Bɔwɛ bɛ́nɖɛɛ́ gɛ baadála ɖeelí nɛ́ lɩ́m wɛ ńna. Ńna gɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Bɛɛ lɩ́m, we wɔ́ndɔ́ɔ kʊ nɩ́bááwʊ sɩ belíri ma lɩ́m-daá bɔsɔ ma túúbá lɩ́m.» [
ACT 8:37 Ngɛ Filíipu sɩsɩ: «A nyáábá nva toovonúm na nyéwenbiré rɩ́ŋa, bánbɩɩzɩ́ belíri nya.» Ngɛ ɩmʊ́ sɩsɩ: «Ɩɩ́n, máává toovonúm sɩsɩ Yeésu Krísto kɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.»]
ACT 8:38 Ngɛ wɔɔdɔ́ basɩ́ɩ́zɩ túúruú kɩsɩ́ŋ. Ngɛ ɩ́na Filíipu beedí lɩ́m-daá ɩlɛ́ ilíri yɩ lɩ́m-daá ɩsɔ yɩ túúbá lɩ́m.
ACT 8:39 Baagálɩɩ lɩ́m-daá nɛ́, ngɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛɛzɛlɩ́ Filíipu kɛɖɛɛná; ngɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ idokúti ɩna yɩ. Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ ɩnɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ yɩ niíni.
ACT 8:40 Filíipu wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩkáná ɩdɩ nɛ́, Asɩdɔ́ɔtɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ waagáná ɩdɩ; ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ bɩlɛ́ wéngilím na tɛ́ɛ́dɩ‑tɛ́ɛ́dɩ wénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ tɔ́m hálɩ ɩkɔ́nɩ ɩkádála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 9:1 Sawúuli ɩbá wɛ́nzɛɛzɩ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ wanbaaráa ɩzɩ́rɛ bɩka wánjáádɩ bɛdɛ́ɛ sɩ́m. Woobó ɩmɔɔná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́
ACT 9:2 ɩbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ ícéle ɩmʊ́ tákaraɖáwá tɩ́nváa yɩ nɩ́bááwʊ ibó Damáasɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá nɛ́, na a bɩgɛ́ɛ sɩ aláa yáá abaaláa bovóo Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ bɔwɛ ńnaamʊ́, ɩkágbá wɛ ɩkɔ́gɔ́ná Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 9:3 Ɩwɛ Damáasɩ nɩ́bááwʊ-rɔ wáńjʊ́ʊ́ná tɛ́ɛ́dɩ gɛ sɩ ɩtɔ́ na isú nɛ́, ɖɛnyɛm kʊ́bɔńgɩ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩkɔ́nɩ kɩlára kɩmɩlɩná yɩ
ACT 9:4 ɩ́cɛ ɩsála adɛ. Ngɛ waanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ wánŋmatɩnáa yɩ sɩsɩ: «Sawúuli, Sawúuli, we-rɔ gɛ nyánváa ma fúkúḿsi bɩlɛ́.»
ACT 9:5 Ngɛ Sawúuli wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ, nyɔ́ɔ́ weení gɛ.» Ngɛ lowú kɩḿ kiibúsi yɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ Yeésu gɛ, weení nyɔ́ɔ́ nyánváa yɩ fúkúḿsi nɛ́.
ACT 9:6 Amá, kʊrʊ́, bo tɛ́ɛ́dɩ-daá bénveerím nya wenbí bɩmɔɔ́na nlá nɛ́.»
ACT 9:7 Wenbá ɩ́na wɛ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́ baagba badɩ bazɩ́ŋɛ́ɛ ɖɩdáarɛ-daá, bádánnáa kʊ́tɔḿtɩ; bánnɩɩ́ lowú wánŋmatɩ́ nɛ́, amá, bádánnáa ɩrʊ́.
ACT 9:8 Sawúuli waanyʊʊ́ ɩkʊrʊ́, waazá fuláa amá, ɩ́dánnáa. Bɔɔɖɔ́kɩ yɩ gɛ boboná Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 9:9 Waalá wɛ́ náádoozo ɩ́dánnáa, bɩka ídénɖíi ngʊ́ ɩ́dɔ́nnyɔɔ.
ACT 9:10 Abaalʊ́ naárʊ wɛ ná Damáasɩ ńnaamʊ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Ananíyáasɩ bɩka ɩgɛ́ɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ gɛ. Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ananíyáasɩ!» Ngɛ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Mánááɖɔ́ Mádʊ́ʊ!»
ACT 9:11 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ngbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bánÿaá kɩ sɩsɩ nɩ́bááwʊ Kɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, nbó nzʊ́ʊ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ Yudáa nɛ́ ɩdɛ́ɛ. A nyáázʊ́ʊ, bɔɔzɩ Táarɩsɩ abaalʊ́ bánÿaá yɩ Sawúuli nɛ́ ɩrɔɔzɩ́; ɩwɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá.
ACT 9:12 Bɩɩlɩzɩ́ abaalʊ́ naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Ananíyáasɩ nɛ́ bɩwɩ́lɩ yɩ. Bɩɩwɩ́lɩ yɩ sɩsɩ Ananíyáasɩ ɩmʊ́ waagázʊʊ ɩjɔ́ ɩtɩ́nɩ yɩ nʊ́ʊ́zɩ na ɩbáázɩ náa ɖʊɖɔ.»
ACT 9:13 Ngɛ Ananíyáasɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, mánnɩɩ́ ɩráa ɖabata wánŋmatɩ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Beevééri ma nŋɩ́nɩ́ waabá ɩnáázɩ nyɛ́dɛ́ɛ ɩráa Yerusalɛ́ɛm nɛ́.
ACT 9:14 Wɔɔgɔ́nɩ cé ɖɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa waagává yɩ yíko sɩ ɩkpa wenbá barɩ́ŋa bónguú nya tɛ́ɛ́dɩ nɛ́.»
ACT 9:15 Amá, Ɖádʊ́ʊ weevééri yɩ sɩsɩ: «Bo, káma, mɔ́ɔ́ máálɩ́zɩ́ ɩrʊ́ ɩmʊ́ gɛ sɩsɩ ɩfɔ́ɔ́zɩ ma, iyéle yíriwá tɩɩganáa na bowúrowá, bɩkpɛdɩ́na Israyɛ́ɛlɩ bíya batɩlɩ́ ma.
ACT 9:16 Mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mánwɩlɩ́ɩ yɩ wahálawá wentí tɩrɩ́ŋa sɩ ɩna tɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́.»
ACT 9:17 Ngɛ Ananíyáasɩ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ. Waadála ɩsʊ́ʊ ɖaána nɛ́, ngɛ waadɩ́nɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ Sawúuli ɩmʊ́ ɩrɔ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Mogoobú Sawúuli, Ɖádʊ́ʊ Yeésu weení nyɛ́ngɛɖɛɛ́ nɩ́bááwʊ-daá na ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nyɔ́rɔ́ nɛ́ weegédíri ná ma sɩsɩ mɔ́gɔnɩ na nyáázá ifulú, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga isuná nya.»
ACT 9:18 Sɩ ɩtɔ́ na isú nɛ́, nabʊ́rʊ waalɩ́ɩ waazá-daá bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ tiiná bɔɔrɩ́nɩ bɩlɛ́ bɩsála adɛ, waazá ɩcáŋ atábáazɩ náa. Ngɛ waagʊrʊ́ belíri yɩ lɩ́m-daá bɔsɔ yɩ túúbá lɩ́m.
ACT 9:19 Ngɛ weeɖi kíɖíím ɩdɔnʊʊ́ ɩbɩ́sɩ kɩkpa ɖóni. Sawúuli wɔɔjɔ́ɔ wanbaaráa bɔwɛ Damáasɩ nɛ́ bɔjɔ́ ńna ɩlá wɛ́-bíya cʊ́kɔ.
ACT 9:20 Ɩwɛ ńna bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ waajáŋ ɩbáázɩ waázu lám Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́.
ACT 9:21 Ngɛ bɩjɔɔ́ɔ wenbá barɩ́ŋa bánnɩɩ́ wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ bítí bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ ɩmʊ́ waabaná wángaváa wenbá bónguú Yeésu tɛ́ɛ́dɩ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ fúkúḿsi? Bɩdɛkɛ́ɛ bɩgɔnɖɛ́ gɛ wɔɔgɔ́nɩ cé sɩ ɩkpa wɛ ɩfɔ́kɩ iboná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa?»
ACT 9:22 Amá, Sawúuli ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ waázu lám ɩbá bʊwɛ bɩbamáa bʊ́ʊ kpáa, Yahúúɖuwá bɔwɛ Damáasɩ nɛ́ waatasɩ wentí sɩ bɔtɔ́ nɛ́, káma, wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́.
ACT 9:23 Bɩɩbá bɩkɔ́nɩ bɩlá wɛ́ náálɛ nɛ́, ngɛ Yahúúɖuwá waaɖʊ sɩ bángʊ́ʊ yɩ.
ACT 9:24 Amá, Sawúuli wooyuú ɩnɩ́ɩ wentí baaɖʊ sɩ balá nɛ́. Nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩlɛ́ gɛ beveráa tɛ́ɛ́dɩ wɔnásɩ rɩ́ŋa-jɔ́ bánjáádɩ yɩ sɩ bakʊ.
ACT 9:25 Wɩ́rɛ nuvoowú nakɩ́rɩ-daá gɛ ɩwanbaaráa wɔɔgbɔ́ɔ yɩ baɖʊ ɖɔkʊ́-daá batá nibiiré betisi ná yɩ koloŋá ɩɖɛ́ɛ.
ACT 9:26 Woobó ɩtála Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ waajáa sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩtasɩná Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa baaganáa. Amá, ɩdɛ́ɛ tɔ́m cɔɔ́ɔ baaganáa rɩ́ŋa nɩdáárɛ, káma, bɛlɛ́ badafa toovonúm sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ toovonúm.
ACT 9:27 Ńna gɛ Barɩnabáasɩ wɔɔgbɔ́ɔ Sawúuli iboná tɩndɩnáa-jɔ́ ɩtɩ́ wɛ nŋɩ́nɩ́ Sawúuli waana Ɖádʊ́ʊ Damáasɩ nɩ́bááwʊ-rɔ nɛ́; na nŋɩ́nɩ́ Ɖádʊ́ʊ waaŋmatɩná yɩ na nŋɩ́nɩ́ Sawúuli ɩmʊ́ wooyuú zinbirí ɩlá ɩráa waázu na Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɩdáárɛ fɛ́yɩ́na yɩ nɛ́.
ACT 9:28 Kpɔɔná bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ Sawúuli na wɛ bánzʊʊ́ bánlɩɩ́ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá; bɩka ɩbá wánlám waázu na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɩdáárɛ fɛ́yɩ́na yɩ.
ACT 9:29 Wánŋmatɩ́ Yahúúɖuwá bánŋmatɩ́ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm nɛ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka ɩ́na wɛ bánnarɩ́ɩ tɔ́m ɖʊɖɔ. Amá, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bánjáádɩ sɩ bakʊ yɩ.
ACT 9:30 Koobíya waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ bɔɔgbɔ́ɔ yɩ bɛɖɛɛná Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá, beyéle yɩ ɩlɩɩná ńna ɩɖɛ́ɛ Táarɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 9:31 Yudée na Galilée na Samarɩ́ya laadásɩ rɩ́ŋa-daá, Yeésu-dɛ́ɛ Koduuziya wɛ fɛɛzɩrɛ-daá gɛ. Bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbá bɩbamáa caarɩ́, bánnɩɩ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩdáárɛ, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánzɩnáa wɛ babamáa ɖɔɔmɩ́nɩ.
ACT 9:32 Pétro ɩlɛ́ ɩwɛ wéngilím laadásɩ sɩḿ sɩrɩ́ŋa sɩdaá, ngɛ weedí Krísto ńba bɔwɛ Líída tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ bɔjɔ́.
ACT 9:33 Ɩrʊ́ naárʊ wɛ ńna bánÿaá yɩ sɩsɩ Enée. Bɩ́ɩ́zɩ lutoozo nbɩlɛ́ biilí yɩ ɩwɛ ilewáa adɛ kɩgbáláwʊ-rɔ nɛ́.
ACT 9:34 Ngɛ Pétro wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Enée, Yeésu Krísto waawáázɩ nya, kʊrʊ́ ngóódi nyágɩgbáláwʊ!» Ngɛ waajáŋ ɩnyʊʊ́ ɩkʊrʊ́.
ACT 9:35 Líída tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba rɩ́ŋa na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ Sarɔ́ɔnɩ kɩdɛrɛwʊ-daá nɛ́ baana ɩrʊ́ ceení nɛ́, ngɛ baalá túúbá bofu Ɖádʊ́ʊ Yeésu.
ACT 9:36 Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ alʊ́ naárʊ wɛ bánÿaá yɩ sɩsɩ Tabííta; Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá nɛ́, «Dɔrɩkáasɩ» nbɩlɛ́, bugutoluú sɩsɩ kpeléwúre. Alʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ wanbaarʊ́ ɖʊɖɔ gɛ; kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ waabá wánlám bɩka wánzɩnáa kʊnyɔndɩnáa ɖʊɖɔ.
ACT 9:37 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ kʊdɔḿ waagba yɩ ɩnyáádɩ ɩsɩ́. Bɔɔzɔ yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baazʊʊná yɩ bafɩ́ɩ́zɩ ɖaḿ bísa-daá.
ACT 9:38 Líída tɛ́ɛ́dɩ tɩláána Yopée tɛ́ɛ́dɩ gɛ; wanbaaráa waanɩ́ɩ sɩsɩ Pétro wɛ Líída tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, baalɩzɩ́ ɩráa nɔɔ́lɛ betíri ɩjɔ́ bekéveeri yɩ sɩsɩ: «Ɖáávɩ́nɩ nya kpɛdɩ́ ngɔ́nɩ ɖɛ́dɛ́ɛ.»
ACT 9:39 Ngɛ Pétro wɛɛgbɛdɩ́ ikóvú wɛ bɔkɔ́nɩ. Waadála nɛ́, baagba ná yɩ bísa-daá; ngɛ leeláa rɩ́ŋa woogóduu ɩjɔ́ na wíídi bánwɩlɩ́ɩ yɩ tókowá kʊ́bɔńdɩ na kúmuúti alʊ́ ceení fʊ́nna waazá gɛ waanyára wɛ nɛ́.
ACT 9:40 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɩráa rɩ́ŋa ɩlɩ́ɩ, ití ɩká ɩɖʊná-rɔ ɩsʊ́lʊ. Ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩtɔ́ ɩsɩɖʊ́ sɩsɩ: «Tabííta, kʊrʊ́!» Ńna gɛ ɩlɛ́ woovulú waazá. Waana Pétro nɛ́, ngɛ waagʊrʊ́ ɩcɔ́ɔ.
ACT 9:41 Ngɛ Pétro wɔɔlɔ nʊ́ʊ́zɩ ɩsɩná yɩ ɩkʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ngɛ waabɩ́sɩ ɩkáyaa Krísto ńba na leeláa bɔkɔ́nɩ ɩwɩ́lɩ wɛ yɩ ɩ́na waazá.
ACT 9:42 Ɩráa waanɩ́ɩ tɔ́m tɩna Yopée tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá. Ngɛ ɩráa ɖabata waava Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm.
ACT 9:43 Pétro wɔɔjɔ́ɔ Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnaamʊ́ ilééri. Ɩwɛ ńna nɛ́, Simɔ́ɔnɩ tɔná-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ gɛ wɔɔjɔ́ɔ.
ACT 10:1 Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ naárʊ wɛ, bánÿaá yɩ sɩsɩ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ. Ɩgɛ́ɛ na Róóma sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ neɖére-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́; bɔwʊ́ɖɛ ɖɩḿ ɖɩwɛ bɔwʊ́ɖɛ kʊ́bɔńɖɛ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Italíi ńɖɛ nɛ́ ɖɩdaá gɛ.
ACT 10:2 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩ́na ɩɖaána rɩ́ŋa bɔɖɔ́kɩná aɖííni gɛ bɩjaarɛ́ɛ bɩka ɖʊɖɔ bénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ. Waabá gɛ wánzɩnáa Yahúúɖuwá-daá wenbá bɛgɛ́ɛ kʊnyɔndɩnáa nɛ́, bɩka wɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ báa sáátɩ wenkí.
ACT 10:3 Wɩ́rɛ bɩ́nɖɛɛ́ nyazɩ ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo bɩlɛ́ gɛ bɩɩlɩzɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ bɩwɩ́lɩ yɩ wángazʊʊ́ ɩdɛ́ɛ. Ngɛ malááyɩ́ka ɩmʊ́ waayáa yɩ sɩsɩ: «Kɔrɩnɛ́ɛyɩ!»
ACT 10:4 Ngɛ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, bɩka bɩjɔɔ́ɔ yɩ nɩdáárɛ. Ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ malááyɩ́ka sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, bɩ́na bɩdɩ nbɩlɛ́?» Ngɛ malááyɩ́ka woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waamʊ nyɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ. Waana wenbí nyánzɩnáa kʊnyɔḿ-dɩnáa nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́dɔ́ɔzɩ nyɔ́rɔ́.
ACT 10:5 Bɩlɛ́ nɛ́ kpɛdɩ́ nlɩzɩ́ ɩráa ndíri Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá, bakáyáa abaalʊ́ bánÿaá yɩ Simɔ́ɔnɩ, bɩka baadáfáa yɩ yɩ́ɖɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ Pétro nɛ́, ɩkɔ́nɩ.
ACT 10:6 Abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩwɛ Simɔ́ɔnɩ naárʊ ɖʊɖɔ ɩgɛ́ɛ tɔná-dʊ́ʊ nɛ́ ɩdɛ́ɛ gɛ; ɩdɛ́ɛ ɖaána tɩláána tenkú.»
ACT 10:7 Malááyɩ́ka wɔɔgɔ́nɩ ɩŋmatɩná Kɔrɩnɛ́ɛyɩ nɛ́ wɛɛgbɛdɩ́ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ waayáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa-daá nɔɔ́lɛ, na ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá wenbá ɩbá ɩ́na wɛ nɛ́ badaá weení ɩbá ɩɖɔ́kɩná aɖííni bɩjaarɛ́ɛ nɛ́.
ACT 10:8 Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩlá nɛ́, ɩtɩ́ ifééri wɛ. Ngɛ waagʊ́sɩ wɛ itíri Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnaamʊ́.
ACT 10:9 Kiivé bɛ́nɖɛɛ́ báńjʊ́ʊ́ná Yopée nɛ́, Pétro ɩlɛ́ wáńgbáa ɖaána kʊjʊʊ́-daá atáárɩ-rɔ ɩdaawʊ́ bɩlɛ́ sɩ ɩsʊ́lʊ.
ACT 10:10 Nyɔɔ́sɩ ɩbá sɩ wɛná yɩ, kíɖíím cɔɔ́ɔ yɩ lowú. Sáátɩ wenkí bánlám yɩ kíɖíím nɛ́, ngɛ bɩɩlɩzɩ́ kɩwɩlɩwʊ nakɩ́rɩ bɩwɩ́lɩ yɩ.
ACT 10:11 Waana ɩsɔ́ɔ́dáá wɛɛvɛ́ɛ baalʊʊ́, ngɛ nabʊ́rʊ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bɩsaawʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɩlɛ́, báńdáḿ kɩdɛ́ɛ njɔ́ nánásá-daá, bɩɩgálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá bíngedím adɛ.
ACT 10:12 Fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ kɔwɛ bɩsaawʊ́ kɩḿ kɩdaá: bɛɛ nʊvɔ́ nánásá-dɩnáa, na adɛ‑gaalɩɖáa, na siḿsi.
ACT 10:13 Ngɛ Pétro waanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ: «Pétro, kʊrʊ́ ngʊ kpɩná ana ndɔ́ɔ.»
ACT 10:14 Ngɛ woobúsi sɩsɩ: «Aayɩ́, Mádʊ́ʊ, kɛtɛngɛrɛ médeɖíi ta wenbí nyéégízi ná ɖáa bɩ nɛ́, cáńfáná wenbí nyɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.»
ACT 10:15 Ngɛ lowú kɩḿ kɩɩdásɩ kɩŋmátɩ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ sɩsɩ: «Wenbí Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, nyɔ́ɔ́ nkɔtɔ́ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.»
ACT 10:16 Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ hálɩ bʊrɔ nabúdoozo, ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bɩɩjáŋ bɩbɩ́sɩ bɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá.
ACT 10:17 Ngɛ Pétro wɛ wɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɩ sɩsɩ wenbí bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, kutoluú gɛ sɩsɩ wé. Ɩwɛ wɔ́nbɔɔzɩ́ ɩdɩ bɩlɛ́ nɛ́, bɛɛ ɩráa beegédiri wɛ nɛ́ nbɩlɛ́; báńdálɩ́ bɔbɔ́ɔ́zɩ bawɩ́lɩ wɛ Simɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ, bɔkɔ́nɩ bazɩ́ŋɛ́ɛ ɖaḿ-wɔnɔɔ́.
ACT 10:18 Ngɛ bɔwɛ bɔ́nbɔɔzɩ́ bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Ɖaána kana kadaá gɛ Simɔ́ɔnɩ bándayaá yɩ Pétro nɛ́ ɩwɛ?»
ACT 10:19 Pétro wɛ wánmaazɩ́ wenbí bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ yɩ nɛ́ bʊrɔ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ cé, ɩráa noódoozo wɛ bánjáádɩ nya.
ACT 10:20 Kpɛdɩ́ ngʊrʊ́ ndí nyána wɛ ɩɖɛ́ɛ, nkatáńlaḿ síka, mɔ́ɔ́ méegédiri ná wɛ bɔkɔ́nɩ.»
ACT 10:21 Ńna gɛ Pétro waagʊrʊ́ ití ibó ɩna wɛ ifééri wɛ sɩsɩ: «Bɛɛ mɔ́ɔ́ gɛ mɩ́njáádɩ, wentí wɔɔgɔ́gɔ́ná na mɩ́ɩ.»
ACT 10:22 Ngɛ bɛlɛ́ beevééri yɩ sɩsɩ: «Róóma ńba-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ weegédíri ná ɖáa. Kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ, wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ, bɩka Yahúúɖuwá rɩ́ŋa ɩbá bazʊwáána yɩ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ wɔɔgɔnɩ ná ifééri yɩ sɩsɩ íkediri bayáa nya nbó na ɩnɩ́ɩ wentí sɩ nvééri yɩ nɛ́.»
ACT 10:23 Ngɛ Pétro weeyéle basʊ́ʊ ɖaána-daá boɖóo ɩjɔ́. Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, ngɛ ɩ́na wɛ baalɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ; Yopée koobíya nɛbɛ́rɛ waaláázɩ wɛ.
ACT 10:24 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ kiivé nɛ́ gɛ baadála Sezarée. Kɔrɩnɛ́ɛyɩ ɩlɛ́ wóńdúuzi igoobíre na ɖɔndɩnáa káŋ́‑káŋ́ bɔjɔɔ́ɔ baɖamáa wɛ.
ACT 10:25 Sáátɩ wenkí Pétro waadála sɩ ɩsʊ́ʊ ɖɔ́ nɛ́, ngɛ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ waagágʊ́rʊ́ ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ yɩ, ɩká ɩɖʊná-rɔ waazá-daá sɩ ikúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
ACT 10:26 Ngɛ Pétro waagʊ́sɩ yɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́ nkalá bɩlɛ́! Kʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ.»
ACT 10:27 Ngɛ waagʊrʊ́ ɩ́na Pétro bánlám faawɩ́ɩ bacáŋ bɛɖɛ́ɛ basʊ́ʊ. Baazʊ́ʊ nɛ́, ngɛ Pétro waana ɩráa ɖabata tuuzée nɛ́.
ACT 10:28 Ngɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ Yahúúɖu na yíri bála ɖɔndɩ́rɛ yáá itóndúu ɩjɔ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ weeyéle madɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɔmɔɔná mamaazɩná naárʊ sɩsɩ ɩdɛkɛ́ɛ bónduú ɩjɔ́ nɛ́, yáá ɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńnɩ́ nɛ́.
ACT 10:29 Bɩdɩɩná gɛ míídíri bakáyáa ma nɛ́, mádatáńlaḿ nɔwɛ́ya nakɩ́rɩ; máájáŋ́ magágʊ́rʊ́ mɔgɔ́nɩ. Lɛlɛɛɖɔ́ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ manɩ́ɩ wenbí bʊrɔɔzɩ́ mɩ́ɩgáyáa ma nɛ́.»
ACT 10:30 Ngɛ Kɔrɩnɛ́ɛyɩ sɩsɩ: «Sinje wɛ́ nánásá nɖɔ́, ɖaanɩ́ŋa kéréfu natúdoozo bɩlɛ́ mɔ́wɛ mɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ cé gɛ, sɩ mɔdɔ́ na mozú nɛ́, bɛɛ abaalʊ́ naárʊ nbɩlɛ́ máázá-daá, izóóna kpɩná ánɖée palɩ‑palɩ nɛ́.
ACT 10:31 Ngɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: “Kɔrɩnɛ́ɛyɩ, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ nyɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ, waana ɖʊɖɔ nŋɩ́nɩ́ nyánnɩɩ́ ɩráa kʊnyɔḿ nyánzɩnáa wɛ nɛ́.
ACT 10:32 Bɩlɛ́ nɛ́, tiri ɩráa Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá bakáyáa Simɔ́ɔnɩ bándayaá yɩ sɩsɩ Pétro nɛ́ ɩkɔ́nɩ. Ɩwɛ Simɔ́ɔnɩ tɔná-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ, tenkú-jɔ́.”
ACT 10:33 Ngɛ máájáŋ medíri bakáyáa nya. Nyána konkárɩ́, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyéédísi ngɔ́nɩ nɛ́. Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ ɖárɩ́ŋa ɖóózúlíki Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá sɩ ɖɩnɩ́ɩ wentí tɩrɩ́ŋa Ɖádʊ́ʊ weevééri nya sɩsɩ ńvéeri ɖáa nɛ́.»
ACT 10:34 Ngɛ Pétro waabáázɩ ŋmatɩrɛ sɩsɩ: «Móóyúú mana sɩsɩ toovonúm, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, naárʊ takɩ́lɩ ɩrɔwʊ́.
ACT 10:35 Amá, báa laadɔ́ɔ wenká-daá gɛ ɩrʊ́ wɛ gɛ wénzewɔ́ɔ yɩ bɩka wánlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ɩdɔ́m mɔɔ́ɔ yɩ gɛ.
ACT 10:36 Ɩsɔ́ɔ weegéjéle Israyɛ́ɛlɩ bíya ɩdɛ́ɛ tɔ́m; tɔ́m tɩḿ gɛ Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ nɛ́. Ngɛ Yeésu Krísto gɛ waabaná ifééri wɛ tɩ. Yeésu Krísto ɩmʊ́ ɩdɩɩná ɩráa rɩ́ŋa.
ACT 10:37 Mɩ́nyɩ wenbí bɩɩlá Yudée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá nɛ́. Galilée laadɔ́ɔ-daá gɛ bɩɩgábáázɩ́ ná, Yaayá waalá waázu ilíri ɩráa lɩ́m-daá ɩsɔ wɛ túúbá lɩ́m wɔ́rɔ́ nɛ́ gɛ bɩɩlá bɩlɛ́.
ACT 10:38 Ɩsɔ́ɔ weegédísi Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́-rɔ ɩfa yɩ ɖóni. Yeésu ɩmʊ́ weegili ná báa lé wánlám ɩráa kazɔ́ɔ bɩka wánwaazɩ́ wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ Sitáánɩ-dɛ́ɛ yíko-daá nɛ́. Ɩsɔ́ɔ fʊ́nzɩ́ŋɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́ gɛ wánlám bɩlɛ́.
ACT 10:39 Ɖɔ́ɔ́ ɖáázɩ́ŋ wenbí bɩrɩ́ŋa waalá Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá na Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ seríya. Yeésu ɩmʊ́, baagá yɩ ɖɛ́nɩ-rɔ bakʊ yɩ.
ACT 10:40 Ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ weevéézi ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ; iyéle bana yɩ.
ACT 10:41 Amá, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa rɩ́ŋa waana ná yɩ, wenbá Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńlɩzɩ́ wɛ nɛ́ beriké baana ná yɩ. Bɛlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖána yɩ ɖééɖí ɖɩnyɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá wɔ́rɔ́ nɛ́.
ACT 10:42 Waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa sɩsɩ ɖíkíli ɖɩlá waázu ɖifééri ɩráa rɩ́ŋa sɩsɩ ɩmʊ́ Yeésu gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ sɩsɩ ɩ́fʊʊná weezíni-dɩnáa na ɩsɩɖáa tɔ́m.
ACT 10:43 Anɖébiwá rɩ́ŋa waalɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ seríya sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waava yɩ toovonúm nɛ́, ɩmʊ́ Yeésu ɩdɛ́ɛ yíko-daá, Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m bʊdʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
ACT 10:44 Pétro ɩjáŋ ɩwɛ wánŋmatɩ́ tɔ́m bíya bana gɛ, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weedí wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ bénwelesí tɔ́m nɛ́ bɔrɔ.
ACT 10:45 Ńna gɛ bɩɩlá Yahúúɖuwá baava Yeésu toovonúm baagálaazɩ Pétro nɛ́ bítí. Káma, baana Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Ɩsɔ́ɔ waala kʊjɔɔwʊ nɛ́ weegédi bɩkpɛdɩ́na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖʊɖɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́.
ACT 10:46 Káma, bánnɩɩ́ bɛlɛ́ bánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ baasɩ tɩ nɛ́; bɩka babá bánzám Ɩsɔ́ɔ bɔ́nɖɔɔzɩ́ yɩ. Ńna gɛ Pétro sɩsɩ:
ACT 10:47 «Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kaavʊ́ńdiḿ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, keedi ná bɔrɔ ɖʊɖɔ bɩlɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, naárʊ wánbɩɩzɩ́ ikízi sɩ ídénlirí wɛ lɩ́m-daá?»
ACT 10:48 Ngɛ waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ bélíri wɛ lɩ́m-daá na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá. Ngɛ bɛlɛ́ baavɩ́nɩ yɩ sɩsɩ ɩ́tasɩ ɩcɔɔná bɛḿ cʊ́kɔ.
ACT 11:1 Tɩndɩnáa na koobíya bɔwɛ Yudée nɛ́ baanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖʊɖɔ weedísi bamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 11:2 Pétro wɔɔgɔ́nɩ ɩbɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ Koobíya bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ baazála yɩ yoonáa sɩsɩ:
ACT 11:3 «Nyáázʊ́ʊ wenbá bɛdɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ bɛdɛ́ɛ, ngɛ nyána wɛ mííɖí kíɖíím.»
ACT 11:4 Ńna gɛ Pétro wɔɔgbɔ́ɔ ɩtɩ́ wɛ nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá nɛ́, sɩsɩ:
ACT 11:5 «Mɔ́wɛ Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá mánzʊlʊ́ʊ nɛ́, ngɛ bɩɩlɩzɩ́ nabʊ́rʊ bɩwɩ́lɩ ma. Bɩɩwɩ́lɩ ma nabʊ́rʊ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bɩsaawʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɩlɛ́; baadá kɩdɛ́ɛ njɔ́ naazáánɩ́-daá, bɩɩgálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá bíngedím mɔ́jɔ́.
ACT 11:6 Mɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ bɩdaá tíḿḿ nɛ́ mááná fʊ́ńdɩ kpɩná nʊvɔ́ nánásá-dɩnáa, fanáńdɩ, adɛ‑gaalɩɖáa na siḿsi.
ACT 11:7 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩ́ndɔ́m ma sɩsɩ: “Pétro, kʊrʊ́ ngʊ fʊ́ńdɩ kpɩná ana ndɔ́ɔ.”
ACT 11:8 Ngɛ móóbúsi sɩsɩ: “Aayɩ́, Mádʊ́ʊ, kɛtɛngɛrɛ wenbí nyéégíziná ɖáa bɩ nɛ́, yáá wenbí nyɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ bɩdaá nabʊ́rʊ tasʊʊ tá mɔ́nɔ́ɔ́.”
ACT 11:9 Ngɛ lowú kɩḿ kɩɩdásɩ kɩŋmátɩ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ sɩsɩ: “Wenbí Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, nyɔ́ɔ́ nkɔtɔ́ sɩsɩ bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ!”
ACT 11:10 Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ hálɩ bʊrɔ nabúdoozo, ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bɩɩbɩ́sɩ bɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá.
ACT 11:11 Ńna‑ńna gɛ ɩráa noódoozo wenbá baagálɩ́zɩ́ wɛ Sezarée bekédiri wɛ mɔ́jɔ́ nɛ́ baajáŋ batála ɖaána mɔ́wɛ kadaá nɛ́ kɔwɔnɔɔ́.
ACT 11:12 Ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ mákalá síka, móvú wɛ mána wɛ ɖɩɖɛ́ɛ. Ngɛ mogoobíya loɖo bana baaláázɩ ma ɖibó ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ.
ACT 11:13 Ɖáádála nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ waadɩ́ ɖáa nŋɩ́nɩ́ malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩɖaána-daá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: “Tiri naárʊ Yopée tɛ́ɛ́dɩ-daá bakáyáa abaalʊ́ bánÿaá yɩ Simɔ́ɔnɩ bɩka bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Pétro nɛ́.
ACT 11:14 Wénveerím nya tɔ́m sɩ tiyéle nyána nyɛ́dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa iyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́.”
ACT 11:15 Mɔ́ɔ́ máájáŋ mabáázɩ ŋmatɩrɛ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weedí barɩ́ŋa bɔrɔ ńŋɩnáa wenbí nɔ́ɔ́ ɖoo bɩgaɖaa keedí ɖɔ́rɔ́ nɛ́.
ACT 11:16 Ńna gɛ mɔ́ɔ́dɔ́ɔ́zɩ wentí Ɖádʊ́ʊ waavʊ́ńdɔḿ nɛ́. Wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Yaayá weelíri ɩráa lɩ́m-daá gɛ, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ilíri mɩ́ɩ.”
ACT 11:17 Kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńlaḿ ɖáa kɩ ɖáává Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto toovonúm nɛ́, kɩnáábɩ́lɛ́ nɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ waadálaḿ wɛ baava Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto toovonúm ɖʊɖɔ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ gɛ weení na mɔdɔ Ɩsɔ́ɔ nɩ́bááwʊ.»
ACT 11:18 Baanɩ́ɩ Pétro-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩna nɛ́, ngɛ bɩɩvɛ́ɛ́zɩ bewenbé, bɩka babá basá Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ toovonúm, Ɩsɔ́ɔ waava wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ balá túúbá bɛkɛ́ɛ bɔjɔwʊrɛ boyuú weezuú tɩtɩŋa!»
ACT 11:19 Sɩtefáanɩ waazɩ́ na bánnaazɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa nɛ́, bɛlɛ́ baaya ɖamá basʊ́ʊ laadásɩ; boobó bɩlɛ́ hálɩ bakádála Fenisíi, na Kɩpɩrɔ́ɔsɩ laadásɩ-daá na Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Béngilím bɩlɛ́ nɛ́, Yahúúɖuwá riké gɛ bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 11:20 Amá, Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa Kɩpɩrɔ́ɔsɩ ńba, na Sirɛ́ɛnɩ ńba bɛḿ badaá nɛbɛ́rɛ woobó Antiyɔ́ɔkɩ nɛ́, beevééri Gɩrɛ́ɛkɩ ńba ɖʊɖɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
ACT 11:21 Bánŋmatɩ́ wɛ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩmʊ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bɔwɔ́rɔ́ gɛ wánɖʊ́ʊ wɛ nʊ́ʊ́nɩ, ngɛ ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm balá túúbá bofu yɩ.
ACT 11:22 Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Yerusalɛ́ɛm nɛ́ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ baagʊ́sɩ Barɩnabáasɩ bekédiri Antiyɔ́ɔkɩ ńna.
ACT 11:23 Ɩlɛ́ woobó ɩtála nɛ́, waana Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ wɛ alɩbáráka wenbí nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ niíni. Ngɛ waabá ɩtásɩ wɛ tɔ́m sɩsɩ bába basɩŋná Ɖádʊ́ʊ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
ACT 11:24 Barɩnabáasɩ ɩmʊ́ nɛ́, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ gɛ, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná yɩ; bɩka ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa waabá bɩcáárɩ. Zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ waava ná Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm.
ACT 11:25 Ngɛ Barɩnabáasɩ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ Táarɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá sɩ ɩkájaa Sawúuli.
ACT 11:26 Waagáná yɩ nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́gbɔ́ɔ yɩ ɩkɔná Antiyɔ́ɔkɩ ńnaamʊ́. Bɩ́nɩ ɖetéḿ gɛ bɔɔjɔ́ɔ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá ńba lɔwʊtáá ńna, balá tɩmɛ́rɛ bawɩ́lɩ zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m. Antiyɔ́ɔkɩ ńnaamʊ́ gɛ baaɖáa Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa yáádɩ sɩsɩ Krísto ńba.
ACT 11:27 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ ɖʊɖɔ gɛ wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́, baalɩ́ɩ Yerusalɛ́ɛm betí Antiyɔ́ɔkɩ.
ACT 11:28 Badaá naárʊ gɛ bánÿaá sɩsɩ Agabúusi. Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waawɩ́lɩ ɩlɛ́ ɩŋmátɩ sɩsɩ nyɔɔ́sɩ kʊ́bɔńzɩ nasɩ́rɩ wánzʊʊ́ ɖúúlínya rɩ́ŋa. Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ toovonúm Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ Kúlóodi-dɛ́ɛ zaamáánɩ.
ACT 11:29 Ńna gɛ wanbaaráa bɔwɛ Antiyɔ́ɔkɩ nɛ́, baalá lomaazɛ́ sɩsɩ bánlám kʊjɔ́ɔ́nɩ báa weení wánbɩɩzɩ́ wenbí nɛ́, boboná bakázɩ́ná bogoobíya Krísto ńba bɔgɔwɛ Yudée nɛ́.
ACT 11:30 Ngɛ baadálaḿ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ. Baalá kʊjɔ́ɔ́nɩ becéle Sawúuli na Barɩnabáasɩ boboná bekéjéle ńnaamʊ́-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa.
ACT 12:1 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ, wúro Eróodi waabáázɩ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá ńba nɛbɛ́rɛ fúkúḿsi fáa.
ACT 12:2 Weeyéle bakʊ Yaakúbu Yʊháánɩ igoobú.
ACT 12:3 Ngɛ waana sɩsɩ ɩdɛ́ɛ yáásɩ́ kɩḿ kɩmɔɔ́ɔ Yahúúɖuwá nɛ́, weedéyelí bakpa Pétro bɔtɔ sáráka kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ sáátɩ.
ACT 12:4 Weeyéle bakpa Pétro bɔtɔ sáráka nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ sɔ́ɔ́jawá bɔwá nánásá bénveríi ɩrɔ: bɔwʊ́ɖɛ báa wenɖé-daá, ɩráa nɔɔ́náázá; bɩka ilomaazɛ́-daá sɩsɩ a beeɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bɩtɛ́, ɩfʊʊná yɩ zamɔ́ɔ ɩzá-daá.
ACT 12:5 Bɩlɛ́ gɛ sɔ́ɔ́jawá feráa Pétro-rɔ sáráka-daá. Amá, Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá ńba bɛlɛ́ babá bɔwɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá bánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩrɔ.
ACT 12:6 Nuvoowú sɩ kifé na Eróodi iyéle bafʊʊná Pétro nɛ́, Pétro fɩ́nɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá nɔɔ́lɛ lɔwʊtáá wónɖóm; bɔɔvɔkɩná yɩ na agbarangbárawá natɩ́lɛ, bɩka fereɖáa sɩ́ŋɛ́ɛ sáráka wɔnɔɔ́ beveráa.
ACT 12:7 Ńna‑ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka waaɖʊ ɩlɩ́ɩ, ngɛ ɖɛnyɛm woozuná ɖaḿyɔ́ɔ wenká kadaá Pétro tɔ́ɔ nɛ́. Ngɛ malááyɩ́ka waamá Pétro-rɔ iféézi yɩ, ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ ɖasam!» Ngɛ agbarangbárawá waalɩ́ɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá tɩsála.
ACT 12:8 Ngɛ malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyaarɩ nyɛ́dɛ́ɛ ɖanbára bɩka nɖʊ nyádákaḿwá.» Ngɛ Pétro woovu ɩlá bɩlɛ́. Ńna gɛ malááyɩ́ka sɩsɩ: «Kpɔɔ nyɛ́dɛ́ɛ kpáyɩ nzúu bɩka ngóvú ma.»
ACT 12:9 Ngɛ Pétro waagálɩɩ igovóo malááyɩ́ka. Waasɩ sɩsɩ wentí tɩwɛ tɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm; ɩjɔɔ́ɔ sɩsɩ ɖoozire-daá gɛ ɩwɛ.
ACT 12:10 Bɛɛgɛ́ɖɛɛ bɩlɛ́ hálɩ bɛkɛ́jɛ́zɩ́ sɔ́ɔ́jawá fereɖáa kaɖaa ńba na sɩɩlɛ ńba, bɔkɔ́nɩ batála wɔnɔɔ́ baalá kɛdɛ́ɛ tará na nyɩɩrʊʊ́ bɩka kaazá fáa na tɛ́ɛ́dɩ nɛ́. Tará amʊ́ aadʊlʊ́ adɩ baazá-daá, ngɛ baalɩ́ɩ, bofu nɩ́bááwʊ nakɩ́rɩ bɛɖɛ́ɛ. Ngɛ malááyɩ́ka waajáŋ ɩtɛlɛ́ŋ iyéle Pétro.
ACT 12:11 Ńna gɛ Pétro ɩzá-ɖɔ weevé, ngɛ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́, mááná sɩsɩ toovonúm gɛ, Ɖádʊ́ʊ weegédíri ná ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka ɩkɔ́nɩ ɩlɩzɩ́ ma Eróodi nʊ́ʊ́zɩ-daá na nbusú wenkí kɩrɩ́ŋa Yahúúɖuwá fʊnɖamáa na ma nɛ́ kɩdaá.»
ACT 12:12 Pétro wooyuú ɩnɩ́ɩ wenbí bɩdaá ɩwɛ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ Yʊháánɩ bánÿaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Maárɩkɩ nɛ́ ɩgɔɔ Marɩyáma-dɛ́ɛ ɖaána. Ɩráa ɖabata fʊnduuzée ńna bánzʊlʊ́ʊ.
ACT 12:13 Waadála ɩkɔ́tɩ tará nɛ́, ngɛ aléeré bɔwʊtá-dʊ́ʊ bánÿaá yɩ Róodɩ nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩbɛ́ɛ sɩsɩ weení wɔ́ngɔtɩ kʊ bɩlɛ́.
ACT 12:14 Waadɩlɩ́ Pétro lowú nɛ́, bɩɩbá bɩlá yɩ niíni páá hálɩ wenbí na ɩtʊlʊ́ yɩ tará nɛ́, woogúti gɛ ise ɩbɩ́sɩ ikéveeri baaganáa sɩsɩ Pétro wɔ́ngɔtɩ kʊ.
ACT 12:15 Ńna gɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Nyɛ́vɛ́yɩ́na kʊjʊʊ́ gɛ?» Amá, waabá ɩzɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ sɩsɩ Pétro gɛ. Ngɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka gɛ.»
ACT 12:16 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Pétro ɩlɛ́ ɩbá ɩwɛ ɩbamáa tará kɔtɩ́. Baawɩ́ɩ batʊlʊ́ tará ngɛ baana yɩ nɛ́, bɩɩbá bɩlá wɛ bítí.
ACT 12:17 Amá, Pétro waaŋmatɩná wɛ na nʊ́ʊ́nɩ sɩsɩ bósu tɔ́m. Ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ wɛ nŋɩ́nɩ́ Ɖádʊ́ʊ waalá ɩkálɩ́zɩ́ yɩ sáráka-daá nɛ́. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ béfeeri tɩ Yaakúbu na koobíya baaganáa. Ngɛ waalɩ́ɩ ɩɖɛ́ɛ fáráńdɩ́ nakɩ́rɩ-daá.
ACT 12:18 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, bɩɩbá bitulúsi sɔ́ɔ́jawá lɔwʊtáá bánzʊʊ́ bánlɩɩ́ ɖamá táá, bɩka bɔ́nbɔɔzɩ́ ɖamá sɩsɩ: «Pétro-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ tɩ ye?»
ACT 12:19 Eróodi weedíri sɩ bɔkɔ́gbɔ́ɔ yɩ nɛ́, badakáná yɩ. Ngɛ weeyéle bɔbɔ́ɔ́zɩ sɔ́ɔ́jawá tɔ́m bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waava wɛ́ɖɛ sɩsɩ bákʊ́ wɛ. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ Yudée ití Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩkɔ́jɔ́ɔ ńna.
ACT 12:20 Eróodi fʊnbá ɩjɔɔ́na Tíiri na Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩwá-dɛ́ɛ ɩráa baaná gɛ páá. Ngɛ bɛlɛ́ baaŋmátɩ banɩ́ɩ ɖamá sɩsɩ bónboɖé bana yɩ. Naanɩ́ na sɩ bobó bana yɩ nɛ́, baana ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ Bɩlasɩtúusi weení wɛ́nbɛɛŋ́ ɩdɛ́ɛ ɖaána-rɔ nɛ́ bɔyɔɔ́rɩ ɩlɛ́ ɩsɩná wɛ. Ngɛ boobó bana yɩ sɩsɩ bána yɩ bɔ́nyɔɔzɩ banɩ́ɩ ɖamá, káma, ɩdɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá gɛ bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ kíɖíídi rɩ́ŋa wángalɩɩnáa.
ACT 12:21 Bɛdɛ́ɛ ɖamá náa-dɛ́ɛ wɩ́rɛ waadála nɛ́, Eróodi woozúu ɩdɛ́ɛ kowuro-gbɩná ibó ɩkɔ́jɔ́ɔ igowuro-gbelé-rɔ ɩbáázɩ zamɔ́ɔ faawɩ́ɩ lám.
ACT 12:22 Ɩwɛ wánlám zamɔ́ɔ faawɩ́ɩ nɛ́, ngɛ kɩlɛ́ kʊwɛ kɩ́ngbɛlɩ́ɩ yɩ ndalá kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ wánŋmatɩ kʊ, ɩsɔ́ɔ gɛ!»
ACT 12:23 Ńna‑ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ waajáŋ ɩmá yɩ, káma, ɖɔɔzɩ́tɩ sɩ bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ waamʊ ɩsɩɩná ɩdɩ. Ngɛ siizeeyá wɔɔdɔ́ɔ yɩ ɩsɩ́.
ACT 12:24 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waabá tɩwɛ tínzunáa tɛ́ɛ́dɩ, bɩka ɩráa wenbá bɔwɛ bánváa tɩ toovonúm nɛ́ baabá bɔwɛ babamáa ɖɔɔmɩ́nɩ ɖʊɖɔ.
ACT 12:25 Barɩnabáasɩ na Sawúuli bɛɛdɛ́ badɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ wɛ ɖɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ Yʊháánɩ weení bánÿaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Maárɩkɩ nɛ́, bána yɩ babɩ́sɩ.
ACT 13:1 Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ kadaá, ɩráa nɛbɛ́rɛ wɛ bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, bɩka nɛbɛ́rɛ kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa. Ɩráa bɛḿ gɛ: Barɩnabáasɩ na Simeyɔ́ɔnɩ weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Ɩrʊ́ńgbɛ́dʊ́ nɛ́, na Lusiyúusi ɩdɛ́ɛ gɛ Sirɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, na Galilée wúro Eróodi-dɛ́ɛ bijaa-ɖɔndʊ́ʊ Manayɛ́ɛnɩ, na Sawúuli.
ACT 13:2 Wɩ́rɛ neɖére bɔvɔ́kɩ́ná bɩka babamáa Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ nɛ́, ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaŋmatɩná wɛ sɩsɩ: «Ɩlɩzɩ́ Sawúuli na Barɩnabáasɩ ɩsɩ́ɩ ma balá tɩmɛ́rɛ wenɖé ɖɩrɔ máálɩ́zɩ́ wɛ nɛ́.»
ACT 13:3 Ńna gɛ bɔɔvɔ́kɩ nɔɔ́ basʊ́lʊ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baadɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ bɔrɔ bɩka beyéle wɛ bɛɖɛ́ɛ.
ACT 13:4 Barɩnabáasɩ na Sawúuli baana sɩsɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaɖʊ wɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́, baagʊrʊ́ betí Selekɛyáayɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Baadála ńna nɛ́, ngɛ baazʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ bɛɖɛ́ɛ laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ bánÿaá kɛ Kɩpɩrɔ́ɔsɩ nɛ́ kadaá.
ACT 13:5 Baazʊ́ʊ kɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ Salamíini nɛ́ tɩdaá nɛ́, ngɛ baabáázɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m feerím Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá. Yʊháánɩ weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Maárɩkɩ nɛ́ wɛ bɔjɔ́ wánzɩnáa wɛ.
ACT 13:6 Bɛɛɖɛ́ɛ́zɩ hálɩ bɛtɛ́ Kɩpɩrɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa bakádála kɛdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Pafɔ́ɔsɩ nɛ́ tɩdaá. Ńnaamʊ́ gɛ bɛɛgɛ́tɩ ɩrʊ́ naárʊ; ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Yahúúɖu gɛ bɩka ɩyɩ́ɖɛ gɛ Baárɩ-Yeésu. Síhíri-dʊ́ʊ gɛ ɩgɛ́ɛ, bɩka wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ anɖébi gɛ.
ACT 13:7 Laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ Sɛɛrɩgiwúusi Pawulúusi-dɛ́ɛ fáráńdɩ́-daá ɩrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Tɩlɩ́ɖʊ gɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ ɩmʊ́ ɩbá ɩgɛ́ɛ. Ɩlɛ́ weeyéle bakáyáa Barɩnabáasɩ na Sawúuli, káma, ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩnɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 13:8 Amá, síhíri-dʊ́ʊ ɩmʊ́ bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Elimáasɩ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá nɛ́, tafa Barɩnabáasɩ na Sawúuli ɖáámá; káma, ɩ́dánjaa sɩsɩ laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ ɩfa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m toovonúm.
ACT 13:9 Ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga woozuná Sawúuli weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ nɛ́, ngɛ woozúu síhíri-dʊ́ʊ ɩzɩ́rɛ,
ACT 13:10 ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Bʊbɔtʊ́ʊ laalʊ́, kidaavéénúu Sitáánɩ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ ceení! Kazɔ́ɔ ńbɩ-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛ! Hálɩ ngbeére gɛ sɩ nÿéle wenbí Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩ ɩlá bɩ bɩka bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ kɛɛ́.
ACT 13:11 Bɛɛ́ɛ, lɛlɛɛɖɔ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wánlanáa nya; nyánbɩsɩ́ njɛm, nyánlám wɛ́ náálɛ ndándanáa wɩ́sɩ ɖʊɖɔ.» Ńna‑ńna, bɩrɩ́ŋa bɩɩjáŋ bibirí Elimáasɩ ɩzá-jɔ́, ɩcáŋ ɩbɩ́sɩ njɛm ɩ́dándanáa ɖʊɖɔ. Ngɛ waabáázɩ takɩ́ cé na cé wánjáádɩ naárʊ sɩ ɩlɛ́ ɩɖɔ́kɩ yɩ.
ACT 13:12 Laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ waana wenbí bɩɩlá nɛ́, ngɛ waava toovonúm. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bánwɩlɩ́ɩ yɩ nɛ́ waabá tɩsʊ́ʊ yɩ páá.
ACT 13:13 Pɔ́ɔlɩ na igoobíya baalɩ́ɩ Pafɔ́ɔsɩ tɛ́ɛ́dɩ basʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ bɛɖɛ́ɛ Panfilíi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ Pɛrɩgɛ́ɛsɩ nɛ́ tɩdaá. Ńna gɛ baadála gɛ Yʊháánɩ-Maárɩkɩ wɛɛjɛ́ wɛ ɩtálɩ ɩlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm.
ACT 13:14 Bɩɩga bɛḿ nɛ́, bɛɛɖɛ́ɛ hálɩ bakádála Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Pisidíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́. Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ waadála nɛ́, ngɛ baazʊ́ʊ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ bɔcɔ́ɔ.
ACT 13:15 Bɛlɛ́ baagála Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Múúsá-dɛ́ɛ Mará tákaraɖá-daá na anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa weeyéle befééri wɛ sɩsɩ: «Koobíya, a bɩgɛ́ɛ sɩ mɩ́wɛná natɩ́rɩ sɩ ɩtásɩ zamɔ́ɔ kʊwɛ cé nɛ́ na ɩkpáázɩ bɛdɛ́ɛ yaraɖá ɖóni, mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩŋmátɩ lɛlɛɛɖɔ́.»
ACT 13:16 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ, ɩkpáázɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩbáázɩ ŋmatɩrɛ sɩsɩ: «Israyɛ́ɛlɩ ńba, na mɩ́ɩ wenbá mínzée Ɩsɔ́ɔ nɛ́, iwélesi ɩnɩ́ɩ ma kazɔ́ɔ.
ACT 13:17 Ɖɔ́ɔ́ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ, ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ ɖájaájaanáa. Ngɛ weeyéle batásɩ babá bɔɖɔ́ɔ sáátɩ wenkí bɔgɔwɛ ɩgɔ́ńdɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá nɛ́. Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ yíko ɩkálɩ́zɩ́ wɛ kadaá.
ACT 13:18 Wɔɔɖɔ́kɩ wɛ hálɩ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ bɩlɛ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
ACT 13:19 Ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, woonúúdi yíriwá tɩrɔ lʊbɛ Kanáanɩ laadɔ́ɔ-daá bɩka ɩkpɔ́ɔ tɩdɛ́ɛ laadásɩ ɩfa wɛ tííbí.
ACT 13:20 Bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩɩgbɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na saaláa (450). Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, waazɩ́ɩ wɛ nɩ́baadɛɛráa bɛlɛ́ beɖi hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála anɖébi Samʊwɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ sáátɩ.
ACT 13:21 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ ɩ́sɩɩ wɛ wúro. Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ wɛ Sawúuli, Kíisi biyaalʊ́, Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩrʊ́. Ɩlɛ́ weeɖi kowúrɔ́ɔ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ.
ACT 13:22 Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔ́nɩ ɩyɔ́ wúro Sawúuli nɛ́, ngɛ waagbáázɩ Ɖáwʊɖa ɩsɩ́ɩ wɛ wúro. Ɖáwʊɖa gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ: “Mááná weení wɔɔmɔ́ɔ ma nɛ́, ɩlɛ́ gɛ Ɖáwʊɖa, Yesée biyaalʊ́; wánlám wenbí bɩrɩ́ŋa mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.”
ACT 13:23 Igutoluú-dɛ bíya-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle balʊ́rʊ Yeésu ɩlɩzɩ́ yɩ sɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ Lɛɛrʊ́ ńŋɩnáa waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ wánlám nɛ́.
ACT 13:24 Naanɩ́ na Yeésu ɩkɔ́nɩ nɛ́, Yaayá waavʊ́ńlaḿ waázu ɩtɔ́ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa sɩsɩ bála túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ bɩka belíri wɛ lɩ́m-daá bɔsɔ wɛ túúbá lɩ́m.
ACT 13:25 Sáátɩ wenkí Yaayá sɩ ɩkʊ́ʊ́rɩ ɩdɩmɛ́rɛ nɛ́, weevééri zamɔ́ɔ sɩsɩ: “Weení gɛ mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ weení mɩ́ɖamáa yɩ nɛ́. Amá, bɛɛ́ɛ, ɩlɛ́ ɩgɔwɛ mɔ́wɔ́rɔ́, ngɛ mɔ́ɔ́ mádatándálɩ́ malɩzɩ́ yɩ ɩdakaḿwá.”
ACT 13:26 Mogoobíya mɩ́ɩ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya, na mɩ́ɩ wenbá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́wɛ cé mínzée Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weegédíri sɩ béfeeri lɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ laabáárʊ kɩna kɩdɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 13:27 Yerusalɛ́ɛm ńba na bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa tatɩlɩ́ weení Yeésu kɛ́ɛ nɛ́, bɩka ɖʊɖɔ badanɩ́ɩ anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá tɔ́m bángalɩ́ɩ báa Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ wenɖé nɛ́ kutoluú. Biiyéle baagʊ Yeésu tɔ́m nɛ́, wentí bɛlɛ́ baavʊ́ńŋmátɩ tɩ nɛ́ gɛ boovu balá bɩlɛ́.
ACT 13:28 Ngɛ na bɩrɩ́ŋa badana wenbí bʊrɔ bɩmɔɔ́na bakʊ yɩ nɛ́, bɔɔbɔ́ɔ́zɩ Piláatɩ sɩsɩ iyéle bakʊ yɩ.
ACT 13:29 Baalá wentí tɩrɩ́ŋa Ŋmáádɩ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńdɩ waaŋmátɩ ɩrɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ bebí yɩ bɔɔlááwʊ-daá.
ACT 13:30 Amá, Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
ACT 13:31 Ngɛ waalaaná ɩdɩ lɩzɩ́ɩ wɛ́-bíya ɖabata-daá ɩwɩ́lɩ wenbá ɩ́na wɛ baagálɩɩ Galilée bakágbá Yerusalɛ́ɛm nɛ́; bɛlɛ́ gɛ ɩdɛ́ɛ seríya-dɩnáa zamɔ́ɔ-jɔ́ lɛlɛɛɖɔ́.
ACT 13:32 Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖénveerím mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ sɩsɩ kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám ɖájaájaanáa nɛ́,
ACT 13:33 ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɛ́gɛ́ɛ bogutoluú-dɛ bíya nɛ́ gɛ waalá kɩ iféézi Yeésu ɩlɩzɩ́ yɩ ɩsɩɖáa-daá, ńŋɩnáa baaŋmáa Yéńdiwá-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá yéńdi-sɩɩlɛ ńdɩ-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: “Nyɔ́ɔ́ gɛ Mebiyaalʊ́, kpɔɔná sinje máábɩ́sɩ njaa.”
ACT 13:34 Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ wɔ́ngɔnɩ́ iféézi yɩ ɩlɩzɩ́ yɩ ɩsɩɖáa-daá na ɩdɔnʊʊ́ ɩ́káɖazɩ́ bɔɔlááwʊ-daá. Sɩ ɩtɔ́ bɩlɛ́ nɛ́, wentí waaŋmátɩ nɛ́ nɖɔ́: “Mánɖʊ́ʊ mɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ alɩbáráka kɩvɛ́yɩ́na kʊrʊ́ʊ móóɖúu mazɩ́ɩ sɩsɩ mánɖʊ́ʊ Ɖáwʊɖa nɛ́.”
ACT 13:35 Bʊrɔ gɛ wɔɔdɔ́tɔḿ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ-daá ɖʊɖɔ sɩsɩ: “Ńdénÿelí weení ɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́ nɛ́ ɩɖazɩ́ bɔɔlááwʊ-daá.”
ACT 13:36 Ngʊ́ Ɖáwʊɖa waalá Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá ɩdɛ́ɛ sáátɩ ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, waazɩ́ bebí yɩ ɩjaájaanáa-jɔ́, ngɛ waaɖazɩ́.
ACT 13:37 Amá, weení Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, taɖazɩ́ bɔɔlááwʊ-daá.
ACT 13:38 Bɩlɛ́ nɛ́ mogoobíya, iyuú ɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ Yeésu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ alɩbáráka-daá gɛ beevééri mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛɛjɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá rɩ́ŋa. Ɩdɛ́ɛ alɩbáráka-daá gɛ bɛɛjɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá rɩ́ŋa wentí Múúsá-dɛ́ɛ Mará tabɩ́ɩ́zɩ biyéle ɩrʊ́ weení woovu yɛ nɛ́ iyuú bɛcɛ́ yɩ nɛ́.
ACT 13:39 Amá, wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɛɛjɛ́ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá rɩ́ŋa.
ACT 13:40 Bɩlɛ́ nɛ́, iguná laakáarɩ na wentí anɖébiwá wɔɔdɔ́ nɛ́ ɩ́kɔkɔ́nɩ tɩmɔɔná mɩ́ɩ.
ACT 13:41 Bɛlɛ́ bɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: “Ɩbɛ́ɛ, mɩ́ɩ atɔnjɔɔla-dɩnáa, bɩ́la mɩ́ɩ bítí hálɩ bɩnyɔ mɩ́ɩ bɩka ɩtɛlɛ́ŋ! Káma, mɩ́na mɩ́ɩ́zá nɛ́ gɛ sɩ malá maamááci tɩmɛ́rɛ wenɖé a bɛɛgɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ, mídéndisi ɩfa toovonúm nɛ́.”»
ACT 13:42 Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ bánlɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ nɛ́, ngɛ baazʊ́lʊ wɛ sɩsɩ bákabɩsɩ Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ kɩ́faɖɛ́ batásɩ wɛ faawɩ́ɩ kɩḿ lám.
ACT 13:43 Ɩráa waaya ɖamá nɛ́, ngɛ Yahúúɖuwá ɖabata na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá gɛ baalá túúbá bánlám Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ aɖííni nɛ́, baadɩ́nɩ Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ bɔwɔ́rɔ́. Ngɛ Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ baaŋmatɩná wɛ bándasɩ́ wɛ tɔ́m sɩsɩ bácaarɩ badɩ bɔɖɔ́kɩ kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ kɩ nɛ́ bɩcáárɩ.
ACT 13:44 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ kɩ́faɖɛ́ waadála nɛ́, ɩráa tuutúúma woodúúzi, bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa waagálɩ́ɩ́ná bɩlɛ́, sɩ banɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 13:45 Yahúúɖuwá waana zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ kɩḿ nɛ́, ngɛ baabá basʊ́ʊ sʊ́ʊ́zɩ lám bɔ́njɔɔlɩ́ na kʊdʊ́ʊ́nɩ wentí tɩrɩ́ŋa Pɔ́ɔlɩ wánŋmatɩ́ nɛ́.
ACT 13:46 Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ baabá befééri wɛ bewenbé teséle sɩsɩ: «Mɩ́ɩ Yahúúɖuwá gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ baɖaaná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m feerím naanɩ́. Amá, ńŋɩnáa míngizíi tɩ nɛ́, mɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́ɩ mɩ́dɔmɔ́ɔ́ná iyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ nbɩlɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖánvanáa wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɩzá lɛlɛɛɖɔ́.
ACT 13:47 Káma, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa wentí nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ: “Máázɩ́ɩ nya sɩsɩ ńbɩsɩ yíriwá-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm na nboná lɛ́ɛ́dɩ bɩkádála hálɩ ɖúúlínya-dɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa.”»
ACT 13:48 Yíriwá waanɩ́ɩ tɔ́m bíya bɛḿ nɛ́, bɩɩbá bɩlá tɩ niíni tɩ́nzám Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m. Ngɛ wenbá barɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ bónÿuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, baava Yeésu toovonúm.
ACT 13:49 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m waabá tɩwɛ tínzunáa laadɔ́ɔ kɛḿ karɩ́ŋa.
ACT 13:50 Amá, Yahúúɖuwá woodulúsi aláa yíko-dɩnáa bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, na tɛ́ɛ́dɩ-daá awóronbíya bakʊrʊ́na Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ, bafa wɛ fúkúḿsi hálɩ bɔ́ɖɔɔ wɛ balaadɔ́ɔ-rɔ.
ACT 13:51 Bɛlɛ́ sɩ balɩ́ɩ nɛ́, ngɛ beegbíízi banʊvɔ́-rɔ buuruú batalɩná wɛ bɩka bɛɖɛ́ɛ Ikoniyɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 13:52 Bɩɩga ńnaamʊ́-dɛ́ɛ wanbaaráa bɛlɛ́ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waabá gɛ kosuná wɛ bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ wɛ niíni.
ACT 14:1 Baadála Ikoniyɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ baadásʊʊ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ baŋmatɩná ɩráa hálɩ zamɔ́ɔ tuutúúma ɩfa Yeésu toovonúm; zamɔ́ɔ kɩḿ kɩdaá bánnáa Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́.
ACT 14:2 Amá, Yahúúɖuwá wenbá badafa toovonúm nɛ́, beeyéle wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɩmaazɩ ná koobíya wentí tɩdakazɔ́ɔ nɛ́.
ACT 14:3 Na bɩrɩ́ŋa, Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ baalá wɛ́ náálɛ Ikoniyɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Bɛdɛ́ɛ yaraɖá waabá kɩbɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ-rɔ páá bánŋmatɩ́ síka fɛ́yɩ́. Bɩka Ɖádʊ́ʊ wánváa wɛ yíko bánlám mááɖéwá na maamááciwá wánwɩlɩnáa sɩsɩ ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m bánŋmatɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ.
ACT 14:4 Ngɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩráa waadára nabʊ́lɛ: badaá nɛbɛ́rɛ fóo Yahúúɖuwá bɩka nɛbɛ́rɛ fóo tɩndɩnáa.
ACT 14:5 Wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bána Yahúúɖuwá na bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɔwɛ bángbɩɩrɩ́ sɩsɩ bakʊrʊ́ Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ bɔrɔ bɔyɔ́ɔ wɛ bɔ́ basɩ́.
ACT 14:6 Tɩndɩnáa wooyuú batɩlɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, beeze bɛɖɛ́ɛ Likawoníi, na Lísitiri, na Dɛ́ɛrɩbɩ tɛ́ɛ́dɩwá na tɩdɛ́ɛ fáráńdɩ́wá-daá.
ACT 14:7 Ngɛ ńnaamʊ́ ɖʊɖɔ, baabáázɩ ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi feerím.
ACT 14:8 Lísitiri tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ, ɩ́dánbɩɩzɩ ɩsɩ́ŋ ɩnʊvɔ́-rɔ. Ɖoo balʊrʊ́ʊ yɩ gɛ biilí ɩnʊvɔ́, ngɛ báa wɩ́rɛ ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩkʊrʊ́ ɩnʊ́ŋ.
ACT 14:9 Wɩ́rɛ gɛ ɩwɛ wénwelesí Pɔ́ɔlɩ wánŋmatɩ́ nɛ́, ɩlɛ́ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ yɩ tíḿḿ, ngɛ waana sɩsɩ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩwɛná nɛ́ wánbɩɩzɩ́ biyéle ɩwáa nɛ́,
ACT 14:10 waaŋmatɩná yɩ na ɖóni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Kʊrʊ́ nzɩ́ŋ nyɔ́nʊvɔ́-rɔ!» Ngɛ ɩlɛ́ waajáŋ ɩnyáa isúu ɩbáázɩ nʊŋɛ́.
ACT 14:11 Zamɔ́ɔ waana wenbí Pɔ́ɔlɩ waalá nɛ́, ngɛ kɩɩbáázɩ ŋmatɩrɛ na ɖóni Likawoníi kʊnʊm-daá kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Lɩzásɩ waabɩ́sɩ ɩráa sɩkɔ́nɩ ɖɔ́jɔ́.»
ACT 14:12 Bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ Barɩnabáasɩ gɛ lɩzɔ́ɔ bánÿaá kɛ Zéesɩ nɛ́, bɩka Pɔ́ɔlɩ ɩlɛ́ gɛ wenká bánÿaá kɛ Ɛrɩmɛ́ɛsɩ nɛ́. Káma, ɩlɛ́ wánŋmatɩnáa kʊ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɔnɔɔ́.
ACT 14:13 Lɩzɔ́ɔ Zéesɩ-dɛ́ɛ ɖaána-rɔ gɛ ɩrʊ́ wánlɩɩ́ na ɩcáŋ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Kɛdɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ weeyéle bɔkɔ́gɔ́ná náánɩ abaaláa, bakájaa fɛ́ɛ́dɩ́tɩ balá nyazɩ kejísi bɩlɛ́ baɖʊ tilóóni-dɛ. Ɩ́na zamɔ́ɔ sɩ bɔkpɔ́ɔ tɩ baláa Barɩnabáasɩ na Pɔ́ɔlɩ.
ACT 14:14 Bɛlɛ́ booyuú batɩlɩ́ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ sɩ balá nɛ́, ngɛ bɛɛlɛrɩ́ bogúsúúdi bozóóna nɛ́ bese basʊ́ʊ zamɔ́ɔ-daá na agogo bɔ́ndɔ́m sɩsɩ:
ACT 14:15 «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ngbaalá gɛ mɩ́nlám bɩlɛ́. Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́gɛ́ɛ ɩráa gɛ nyazɩ mɩ́ɩ. Laabáárʊ Kífeńgi ɖénveerím mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ íyéle lɩzásɩ sɩḿ sɩ́dɔ́nvɔɔzɩ nɛ́, bɩka ɩfaná Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ ɩzá; ɩmʊ́ weení waala ná adɛ, na ɩsɔ́ɔ́dáá, na tenkú, na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ tɩdaá nɛ́.
ACT 14:16 Ɖoo caanawʊ́ nɛ́, weeyéle yíriwá rɩ́ŋa ifu nɩ́báánɩ wentí tɩdɩtɩŋa tɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
ACT 14:17 Ngʊ́ na bɩrɩ́ŋa, Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ tɩ sɩsɩ ɩwɛ, ɩdɛbɛ́ mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám; waava mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ tɛ́ɛ́nɩ, na kíɖíídi farɩ́m, na tɩlɩzɩ́ɩ-dɛ́ɛ alɩwáátɩwá, ɩfa mɩ́ɩ kíɖíím na wenbi‑niíni.»
ACT 14:18 Na bɩrɩ́ŋa na bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩna, ɩzɩ́rɛ wɛɛzɛ́ɛ naanɩ́ Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ babɩ́ɩ́zɩ zamɔ́ɔ kiyéle láádɩ sɩ kɩlá wɛ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 14:19 Yahúúɖuwá baagálɩ́ɩ́ná Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Pisidíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́, na wenbá baagálɩ́ɩ́ná Ikoniyɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ baŋmatɩ ná zamɔ́ɔ hálɩ kɩlɛ́ kɩnɩɩná wɛ kɩyɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ bɔ́ sɩsɩ ɩ́sɩ. Ngɛ boodúu yɩ balɩɩná tɛ́ɛ́dɩ na tɩwɔ́rɔ́, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ waazɩ́.
ACT 14:20 Amá, wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́, bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ balára bamɩlɩná yɩ nɛ́, waagʊrʊ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ ɩsʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Kiivé nɛ́, ngɛ ɩ́na Barɩnabáasɩ bɛɛɖɛ́ɛ Dɛ́ɛrɩbɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 14:21 Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ beevééri Laabáárʊ Kífeńgi Dɛ́ɛrɩbɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá hálɩ ɩráa ɖabata ɩfa Yeésu toovonúm. Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, baabaná Lísitiri na Ikoniyɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩwá-daá babɩ́sɩ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Pisidíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ tɩdaá.
ACT 14:22 Bándasɩ́ wanbaaráa tɔ́m na bɩkpáázɩ wɛ ɖóni, bɩka bánɖʊ́ʊ wɛ tɔ́m sɩsɩ bába bacáárɩ badɩ bɔɖɔ́kɩ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa bɩcáárɩ. Wentí bɔ́ndɔ́m wɛ nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ: «Bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖɩbaná wahálawá ɖabata na ɖɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.»
ACT 14:23 Koduuziya báa wenká-daá, baazɩ́ɩ kʊ́bɔnáa, bɩka sʊlʊ́ńdɩ na nɔ́ɔ́zɩ fɔkɩ́tɩ-daá nɛ́, bɔkpɔ́ɔ wɛ baɖʊ Ɖádʊ́ʊ weení baava yɩ toovonúm nɛ́ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá.
ACT 14:24 Baalá bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔɔná Pisidíi laadɔ́ɔ-daá hálɩ bobó batála Panfilíi laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá.
ACT 14:25 Ngɛ beevééri Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Pɛ́ɛrɩzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, naanɩ́ balɩ́ɩ betí Atalíya tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 14:26 Atalíya ńna gɛ baazʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ bɛɖɛ́ɛ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Siríi laadɔ́ɔ-daá lénlé baavʊ́ńzʊlʊ́ bɔrɔ baɖʊ wɛ Ɩsɔ́ɔ kífeńbi lanɖʊ́ nʊ́ʊ́zɩ-daá sɩsɩ ɩ́ɖʊ́ wɛ alɩbáráka na bɛɖɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ wenɖé baagʊ́ʊ́rɩ ɖɛ ɖɔ́ nɛ́.
ACT 14:27 Baadála nɛ́, ngɛ boodúúzi Koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa befééri wɛ wenbí rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waabaná bɛḿ ɩlá nɛ́; bɩɩgɩlɩná nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ waadʊlʊ́ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ tará nɛ́.
ACT 14:28 Ngɛ bɔɔjɔ́ɔ Antiyɔ́ɔkɩ babá belééri bána koobíya.
ACT 15:1 Ɩráa nɛbɛ́rɛ waagálɩ́ɩ́ná Yudée laadɔ́ɔ-daá bɔkɔ́nɩ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Siríi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ tɩdaá. Bɔwɛ bánwɩlɩ́ɩ koobíya Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, beevééri wɛ sɩsɩ: «A mídeyéle bɛbɛlɩ́ mɩ́ɩ ńŋɩnáa baaŋmáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará-daá nɛ́, mídónÿuú lɛ́ɛ́dɩ.»
ACT 15:2 Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ bɔɔjɔ́ɔ́lɩ wɛ ngɛ bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ páá bána wɛ tɔ́m tɩḿ tɩrɔ. Ńna gɛ baazɩ́ŋ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ na koobíya bɔwɛ Antiyɔ́ɔkɩ nɛ́ badaá nɛbɛ́rɛ bɛ́ɖɛɛ Yerusalɛ́ɛm bakáŋmatɩ tɔ́m tɩḿ bána tɩndɩnáa na Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa.
ACT 15:3 Ngɛ Antiyɔ́ɔkɩ-dɛ́ɛ Koduuziya waazɩná wɛ boyuú wɛ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ na bɛɖɛ́ɛ nɩ́bááwʊ kɩḿ nɛ́. Bɔɔgbɔɔná Fenisíi na Samarɩ́ya laadásɩ-daá bɩka bɛ́ngɛɛzɩ́ koobíya bɔwɛ ńna nɛ́ nŋɩ́nɩ́ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ waava Yeésu toovonúm nɛ́, bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ bɛlɛ́ barɩ́ŋa niíni.
ACT 15:4 Baadála Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya na tɩndɩnáa na Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waamʊ wɛ. Ngɛ baadɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waabaná wɛ ɩlá nɛ́ befééri wɛ.
ACT 15:5 Ńna gɛ Faríizi ńba wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ badaá nɛbɛ́rɛ waagʊrʊ́ bánŋmatɩ́ sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bɛbɛlɩ́ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bɩka basɩ́ɩ́zɩ wɛ sɩsɩ bófú Múúsá-dɛ́ɛ Mará.
ACT 15:6 Ngɛ tɩndɩnáa na Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa woodúúzi sɩ bɛbɛ́ɛ́ŋ tɔ́m tɩḿ.
ACT 15:7 Ŋmatɩrɛ waabá ɖɩsɛ́ɛ ɩzɩ́rɛ páá nɛ́, ngɛ Pétro waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Koobíya, mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖoo Koduuziya-dɛ́ɛ kabaazɩya gɛ Ɩsɔ́ɔ waada mɩ́lɔ́wʊ́táá ɩlɩzɩ́ ma sɩsɩ méveeri wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ Laabáárʊ Kífeńgi banɩ́ɩ kɩ, bɩka bafa toovonúm.
ACT 15:8 Ɩsɔ́ɔ weení ɩnyɩ ɩráa-dɛ́ɛ wenbé-daá nɛ́, waalɩzɩ́ wɛ seríya ɩfa wɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga ńŋɩnáa waava ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́.
ACT 15:9 Ɩdatáázɩ ɖána wɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ gɛ waalá wɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
ACT 15:10 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, we-rɔ gɛ mɩ́njáádɩ Ɩsɔ́ɔ tɔ́m mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩsʊ́ʊ koobíya baava yɩ toovonúm nɛ́ sʊʊ́tɩ wentí ɖájaájaanáa tabɩ́ɩ́zɩ basʊ́ʊ tɩ, cáńfáná ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa nɛ́.
ACT 15:11 Ngʊ́ ɖééɖéézi gɛ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá gɛ bɛlɛ́ booyuú lɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɔ́ɔ́.»
ACT 15:12 Ngɛ ɩráa tuutúúma boduuzée ńna nɛ́, barɩ́ŋa boozú ɖoɖuuɖuu. Ńna gɛ Barɩnabáasɩ na Pɔ́ɔlɩ baabáázɩ tɩ́m maamááciwá na mááɖéwá rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waabaná wɛ ɩlá wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́ bénveerím wɛ bɩka bɛlɛ́ bénwelesí.
ACT 15:13 Baaŋmátɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Yaakúbu ɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ ŋmatɩrɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ:
ACT 15:14 «Koobíya, iwélesi ma! Simɔ́ɔnɩ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɖáa nŋɩ́nɩ́ ɖoo bɩgabaazɩya Ɩsɔ́ɔ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ badaá ɩlɩzɩ́ nɛbɛ́rɛ sɩ babɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́.
ACT 15:15 Ngɛ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ anɖébiwá waaŋmátɩ, káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá gɛ sɩsɩ:
ACT 15:16 “Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, mángabɩsɩ́ mama Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ ɖaána kaazála nɛ́. Mánmáa kɛdɛ́ɛ ɖanjaawʊ́-daá. Bɩka magʊ́sɩ kɛ.
ACT 15:17 Ńna nɛ́, baaganáa rɩ́ŋa wánjáádɩ Ɖádʊ́ʊ. Ɩɩ́n yíriwá wentí tɩrɩ́ŋa mááyáa tɩ tɩbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ ńdɩ nɛ́, tɩ́njáádɩ ma. Bɩlɛ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ wɔɔdɔ́. Wentíwá ɖoo waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánlám bavʊnnyɩ tɩrɔ nɛ́ gɛ wánlám bɩlɛ́.”
ACT 15:19 Bʊrɔ gɛ mɔ́ɔ́ mánmaazɩ́ sɩsɩ bɩdɔmɔɔná ɖɩɖʊ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá ngɛ bɛɛgɛ́ɛ bafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ nɔwɛ́yawá.
ACT 15:20 Amá, ɖɩ́ŋmaa wɛ wasɩ́ɩ́ka gɛ ɖifééri wɛ sɩsɩ békeɖi láádɩ, bákalá tɩtɛ lakásɩ, bɔ́kɔ́tɔɔ jifa, na azimá.
ACT 15:21 Káma, ɖoo ɖóóɖo gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ waázu-lanɖáa wɛ tɛɛbɔńdɩ báa wentí-daá, bɩka bángalɩ́ɩ Mará amʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wáFɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ báa wenɖé.»
ACT 15:22 Tɩndɩnáa na Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɔɔmɔ́ɔ ɖamá bána Koduuziya rɩ́ŋa nɛ́, baazɩ́ŋ sɩsɩ bánlɩzɩ́ɩ badaá nɛbɛ́rɛ betíri wɛ Antiyɔ́ɔkɩ, bána Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ. Ngɛ baalɩzɩ́ Yudásɩ weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Barɩsabáasɩ nɛ́, na Siláasɩ. Bɛgɛ́ɛ na ɩráa wenbá baabá bánɖʊ́ʊ wɛ páá koobíya lɔwʊtáá nɛ́ gɛ.
ACT 15:23 Wasɩ́ɩ́ka beejéle wɛ nɛ́ kadaá, wentí baaŋmáa nɛ́ nɖɔ́: «Ɖɔ́ɔ́ mígoobíya, tɩndɩnáa na Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa ɖɛ́nzɛɛ́ mɩ́ɩ; mɩ́ɩ wenbá mɩ́dɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá ngɛ mɩ́ɩ́vá Yeésu toovonúm bɩka mɩ́wɛ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá na Siríi na Silisíi laadásɩ-daá nɛ́.
ACT 15:24 Ɖáánɩ́ɩ sɩsɩ ɩráa nɛbɛ́rɛ waalɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ cé bobó baŋmatɩ ná mɩ́ɩ tɔ́m botulúsi mɩ́ɩ, bɩka baɖʊ mɩ́ɩ bítí. Bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ ɖéédíri ná wɛ.
ACT 15:25 Bʊrɔ gɛ ɖárɩ́ŋa ɖɔ́ɔ́mɔ́ɔ ɖamá ɖɩlɩzɩ́ ɩráa ɖitíri mɩ́jɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, bána koobíya Barɩnabáasɩ na Pɔ́ɔlɩ ɖáábá ɖɩsɔ́ɔ́lɩ wɛ nɛ́.
ACT 15:26 Bɛḿ wenbá bɔɔgbɔ́ɔ beweezíni balá sarɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá lám-rɔ nɛ́.
ACT 15:27 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖéndiríi Yudásɩ na Siláasɩ badɩtɩŋa bánŋmatɩnáa mɩ́ɩ na bɔnɔ́ɔ́zɩ wentí ɖááŋmáa mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́.
ACT 15:28 Wenbí bʊwɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga na ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa ɖáázɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ ɖádánzʊʊ́ mɩ́ɩ sʊʊ́tɩ natɩ́rɩ a bɩdɛkɛ́ɛ wentíwá tɩjaarɛ́ɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́la nɛ́.
ACT 15:29 Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Ɩ́kɔtɔ́ɔ fʊ́ńdɩ kpɩná baaláa yɛ lɩzásɩ nɛ́ adɛ́ɛ sɔ́m, ɩ́kɔtɔ́ɔ azimá, cáńfáná jifa, ɩ́kalá tɩtɛ lakásɩ. A míívú bɩlɛ́, mɩ́nlám kazɔ́ɔ nbɩlɛ́. Ɖɛ́ɛ́zɛ́ɛ mɩ́ɩ.»
ACT 15:30 Ngɛ wenbá baalɩzɩ́ wɛ betíri nɛ́, baagʊrʊ́ bɔkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ betí Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá botúúzi wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu toovonúm nɛ́, becéle wɛ wasɩ́ɩ́ka.
ACT 15:31 Bɛlɛ́ baagála kɛ nɛ́, ngɛ kadaá tɔmdasɩrɛ waabá bɩlá barɩ́ŋa niíni páá.
ACT 15:32 Yudásɩ na Siláasɩ kɛ́ɛ wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ gɛ; bɛlɛ́ baabá baŋmatɩná koobíya páá, batásɩ wɛ tɔ́m, bakpáázɩ wɛ ɖóni bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-daá.
ACT 15:33 Bɔɔjɔ́ɔ ńna balá wɛ́ náálɛ, ngɛ baazʊ́lʊ nɩ́bááwʊ babɩ́sɩ bɔkɔ́mɔ́ɔ́ná wenbá beegédiri wɛ nɛ́. Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́ koobíya wɛɛzɛ́ɛ wɛ basʊ́lʊ sɩsɩ bábɩ́sɩ́ná alaafɩ́ya.
ACT 15:34 [Amá, Siláasɩ ɩlɛ́ waazɩ́ŋ sɩsɩ wánwalɩ́ɩ.]
ACT 15:35 Bɩɩga Pɔ́ɔlɩ na Barɩnabáasɩ bɛlɛ́ baawalɩ́ Antiyɔ́ɔkɩ bánwɩlɩ́ɩ bɩka bénveerím Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi bána koobíya ɖabata.
ACT 15:36 Bɩɩdásɩ bɩlá wɛ́ náálɛ cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔdɔ́ Barɩnabáasɩ sɩsɩ: «Ɖɩ́bɩsɩ tɛ́ɛ́dɩwá wentí tɩrɩ́ŋa tɩdaá ɖéévééri ɩráa Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, ɖɩkɛ́bɛ́ɛŋ koobíya sɩsɩ nŋɩ́nɩ́-daá gɛ bɔwɛ.»
ACT 15:37 Barɩnabáasɩ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩkpɛdɩ́na Yʊháánɩ weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Maárɩkɩ nɛ́.
ACT 15:38 Amá, bɩdɔmɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ bɛ́kpɛ́dɩ́na yɩ, káma, wɛɛjɛ́ wɛ ɩkádálɩ Panfilíi laadɔ́ɔ-daá, idokúti ifu wɛ ɖʊɖɔ bána yɩ balá tɩmɛ́rɛ.
ACT 15:39 Bɛdɛ́ɛ badanɩ́ɩ ɖamá wɔɔgɔná ŋmatɩrɛ páá, hálɩ bawɩ́ɩ batára ɖamá. Barɩnabáasɩ wɔɔgbɔ́ɔ Maárɩkɩ ɩ́na yɩ bɔkpɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ bɛɖɛ́ɛ Kɩpɩrɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ-daá,
ACT 15:40 bɩka Pɔ́ɔlɩ ɩlɛ́ ɩkpɔ́ɔ Siláasɩ ɩtasɩná ɩdɩ. Koobíya waazʊ́lʊ bɔrɔ, bɔkpɔ́ɔ wɛ baɖʊ Ɖádʊ́ʊ nʊ́ʊ́zɩ-daá sɩsɩ ɩ́ɖʊ́ wɛ alɩbáráka bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɛɛɖɛ́ɛ.
ACT 15:41 Baabaná Siríi na Silisíi laadásɩ-daá, bɩka Pɔ́ɔlɩ wándasɩ́ Koduuzísi tɔ́m wángbaazɩ́ sɩdɛ́ɛ toovonúm fáa ɖóni.
ACT 16:1 Pɔ́ɔlɩ woobó hálɩ ɩkádála Dɛ́ɛrɩbɩ na Lísitiri tɛ́ɛ́dɩwá-daá. Lísitiri tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ wanbaarʊ́ naárʊ wɛ, ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Timotée. Ɩgɔɔ kɛ́ɛ Yahúúɖu waava Yeésu toovonúm nɛ́ gɛ, bɩka ɩjaa ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ Gɩrɛ́ɛkɩ ńnɩ́.
ACT 16:2 Koobíya bɔwɛ Lísitiri na Ikoniyɔ́ɔmɩ nɛ́ ɩbá bánlɩzɩ́ɩ seríya kazɔ́ɔ ńgɩ ɩrɔɔzɩ́ gɛ.
ACT 16:3 Pɔ́ɔlɩ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩkpɛdɩ́na yɩ. Wɔɔgbɔ́ɔ yɩ nɛ́, ngɛ weeyéle bɛbɛlɩ́ yɩ, káma, Yahúúɖuwá bɔwɛ fáráńdɩ́wá tɩḿ tɩdaá nɛ́ bɔrɔɔzɩ́. Wenbí bʊrɔ nɛ́, bɛlɛ́ barɩ́ŋa banyɩ sɩsɩ ɩjaa kɛ́ɛ Gɩrɛ́ɛkɩ ńnɩ́ gɛ.
ACT 16:4 Tɛ́ɛ́dɩ báa wentí-daá gɛ baadála, Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ bénveerím koobíya wentíwá tɩndɩnáa na Yerusalɛ́ɛm-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́, bɩka bɔ́ndɔ́m wɛ sɩsɩ bófú balá bɩlɛ́.
ACT 16:5 Koduuzísi-dɛ́ɛ toovonúm fáa bamáa bɩɩ́ bɩka sɩdɛ́ɛ ɩráa bamáa suurí báa wɩ́rɛ wenɖé.
ACT 16:6 Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ bɔɔgbɔɔná Firizíi na Galasíi laadásɩ-daá bɛɖɛ́ɛ badasɩ́m, káma, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga tafa wɛ nɩ́bááwʊ sɩ béfeeri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Azíi laadɔ́ɔ-daá.
ACT 16:7 Baadála Mizíi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa nɛ́, baajáa sɩ bɛɖɛ́ɛ Bitiníi laadɔ́ɔ-daá, amá, Yeésu-dɛ́ɛ Kezeŋa tafa wɛ nɩ́bááwʊ.
ACT 16:8 Ńna gɛ baazʊ́ʊ Mizíi laadɔ́ɔ-daá bɛɖɛ́ɛ hálɩ betí Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 16:9 Nuvoowú-daá gɛ bɩɩlɩzɩ́ nabʊ́rʊ bɩwɩ́lɩ Pɔ́ɔlɩ: Bɩɩwɩ́lɩ yɩ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ wánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ: «La suúru ngbɔɔná Masedʊwáanɩ. Kɔnɩ nlɛ́ɛ ɖáa!»
ACT 16:10 Bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɖɛ́ɛ́gbɛ́dɩ́ ɖɩsʊ́ʊ sɔɔlɩ́ sɩ ɖɩɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ, káma, ɖééɖéézi sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánÿaa kʊ ɖáa sɩsɩ ɖíbo ńna ɖikéveeri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi.
ACT 16:11 Ɖáázʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖɩɖɛ́ɛ ɖɩsɩ́ɩ́zɩ hálɩ laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ, bánÿaá kɛ sɩsɩ Samotɩráasɩ nɛ́ kadaá. Kiivé nɛ́, ngɛ ɖɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ Neyapolíisi tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 16:12 Neyapolíisi gɛ ɖáálɩ́ɩ ɖibó ɖɩtála Filíipu tɛ́ɛ́dɩ. Filíipu tɛ́ɛ́dɩ kɛ́ɛ na kʊ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛɛbɔńdɩ natɩ́rɩ, bɩka Róóma ńba wɛ́nbɛɛŋ kʊ tɩrɔ. Ngɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ ńna wɛ́-bíya cʊ́kɔ.
ACT 16:13 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ waadála nɛ́, ngɛ ɖáálɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖɩɖɛ́ɛ buwá nɛkɛ́rɛ-jɔ́, bɩka ɖɛ́dɛ́ɛ lomaazɛ́-daá sɩsɩ báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, ɖánnáa Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ neɖére. Ngɛ ɖéédí ɖɩcɔ́ɔ ɖɩŋmatɩná aláa boduuzée ńna nɛ́.
ACT 16:14 Badaá kʊ́ɖʊḿ gɛ bánÿaá sɩsɩ Lídiya; ɩgɛ́ɛ alʊ́ wónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ gɛ. Tiyatíiri tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ waagálɩ́ɩ́ná bɩka bɩsáánɩ kɩ́sɛɛmɩ́tɩ kífenveńdi gɛ wánÿám. Alʊ́ ɩmʊ́ ɩbá ɩwɛ wénwelesí ɖáa, ngɛ Ɖádʊ́ʊ weedekiná iwenbiré ɩfa wentí Pɔ́ɔlɩ wánŋmatɩ́ nɛ́ toovonúm.
ACT 16:15 Weeyéle belíri yɩ lɩ́m-daá ɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖaána rɩ́ŋa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waayáa ɖáa sɩsɩ ɖíbo ɖɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ. Sɩ ɩyáa ɖáa nɛ́, waavɩ́nɩ ɖáa gɛ sɩsɩ: «A mííɖéézi sɩsɩ máává Ɖádʊ́ʊ toovonúm, ɩgɔ́nɩ ɩsʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ.» Ngɛ waabá ɩcáárɩ ɖáa ɖitísi.
ACT 16:16 Wɩ́rɛ ɖɛ́nɖɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́ nɛ́, ngɛ bú aléeré naárʊ ɩwɛná zííni kínÿelíi wánnáa bɩɩzá-daá tɔ́m nɛ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ ɖáa. Ɩdɛ́ɛ ɩzɩ́náárɛ tɩmɛ́rɛ wánlám nɛ́ ɩbá bɩ́ngɔnáa ɩgʊ́bɔnáa liideé páá gɛ.
ACT 16:17 Waanyáa ɩtá ɖána Pɔ́ɔlɩ ɖɔ́wɔ́rɔ́ bɩka wóngoó sɩsɩ: «Ɩráa bana bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa gɛ. Nɩ́bááwʊ kɩ́nlɛɛ́ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ bánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ.»
ACT 16:18 Bɩlɛ́ gɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ waalaaná ŋmatɩrɛ hálɩ bɩlá wɛ́-bíya. Biigúti bɩ́ngɩlɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ caarɩ́ nɛ́, ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ ɩdɩ ɩŋmatɩná zííni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, mazɩ lɩɩ bú alʊ́ ceení-rɔ.» Ngɛ ńna‑ńna, zííni waajáŋ kɩlɩ́ɩ.
ACT 16:19 Bú aléeré bɔwʊtá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waana sɩsɩ lé bónÿuúna liideé nɛ́-dɛ́ɛ bɔɔwʊ́ wɔɔdɔ nɛ́, ngɛ baagba Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ boboná wɔnɔɔ́-daá kʊ́bɔnáa-jɔ́.
ACT 16:20 Booboná wɛ tɔmvʊʊráa-jɔ́ bɔtɔ́ sɩsɩ: «Ɩráa bana ɖɔ́, bɔwɛ bóndulúsi tɛ́ɛ́dɩ. Yahúúɖuwá gɛ bɛgɛ́ɛ.
ACT 16:21 Bánwɩlɩ́ɩ ɩráa sɩsɩ bófú wentíwá bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ Róóma ńba ɖítísi, cáńfáná ɖufu tɩ nɛ́.»
ACT 16:22 Ńna gɛ zamɔ́ɔ ɖʊɖɔ waagʊrʊ́ bɔrɔ, ngɛ tɔmvʊʊráa waava nɔɔ́ sɩsɩ bálɩzɩ́ bogúsúúdi bɔrɔ bɩka bosúti wɛ agbáázá.
ACT 16:23 Baabá bosúti wɛ kazɔ́ɔ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ booboná wɛ bɔtɔ sáráka bɩka bɔtɔ́ sáráka-rɔ fereɖú sɩsɩ ɩ́ba ifére bɔrɔ kazɔ́ɔ.
ACT 16:24 Baabá babásɩ fereɖú bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ ɩlɛ́ waazʊʊná wɛ hálɩ sáráka ɖaḿ kʊgɔwɛ ɖoo-ɖoo bɩdaá nɛ́ ɩkɔ́dɔ́ wɛ bɩka ɩcáa ɖubooré ɩɖʊ banʊvɔ́.
ACT 16:25 Sɩ bɩlá nuvoo-lɔwʊ́rɛ bɩlɛ́ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ wɛ bánzʊlʊ́ʊ bɩka béndéédi yéńdi bánzám Ɩsɔ́ɔ, bɩka sáráka-dɩnáa baaganáa wénwelesí wɛ.
ACT 16:26 Ńna‑ńna gɛ, adɛ waabá biséle na ɖóni, ngɛ sáráka ɖaḿ-dɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ waabá ɖicuúdi, taráwá rɩ́ŋa ɩcáŋ atʊlʊ́ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ, sáráka-dɩnáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ wenbí bɔɔvɔkɩná wɛ nɛ́ ibóɖi.
ACT 16:27 Sáráka-rɔ fereɖú weevé gɛ waana sɩsɩ sáráka ɖaḿ-dɛ́ɛ taráwá rɩ́ŋa tʊláa nɛ́, waajáŋ ɩkpɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ tókobí kɩdɛ́ɛ fúɖe-daá, ɩzɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩkʊ ɩdɩ, káma, ɩjɔɔ́ɔ sɩsɩ sáráka-dɩnáa rɩ́ŋa weeze gɛ.
ACT 16:28 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ woogóo na ɖóni ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nkalá nyádɩ nabʊ́rʊ, ɖárɩ́ŋa ɖɔ́wɛ cé.»
ACT 16:29 Ngɛ sáráka-rɔ fereɖú wɔɔdɔ́ bɔkɔná yɩ fɩtɩ́la ɩcáŋ ise ɩsʊ́ʊ ɖoo bɩdaá ɩcɛ́ ɩsála Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ banʊvɔ́-dɛ na selíi.
ACT 16:30 Wɔɔdɔ́ wɛ bakálɩɩ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnáa, we gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ malá na moyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
ACT 16:31 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Fa Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm, na nyána nyáɖaána rɩ́ŋa iyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
ACT 16:32 Ńna gɛ beevééri yɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m, ɩ́na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ɩɖaána-daá nɛ́.
ACT 16:33 Ngɛ nuvoowú kɩḿ kɩdaá, Sáráka-rɔ fereɖú wɔɔgbɔ́ɔ wɛ iboná ɩkáyaalɩ bevééziwá. Ngɛ baajáŋ belíri yɩ lɩ́m-daá ɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖaána rɩ́ŋa.
ACT 16:34 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ bakpa ɩdɛ́ɛ. Ngɛ waalá wɛ kíɖíím bɩka ɩ́na ɩɖaána rɩ́ŋa babá bánvaarɩ́, káma, waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 16:35 Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, ngɛ tɔmvʊʊráa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa weedíri furúsiwá sɩsɩ bóbo bekéveeri Sáráka-rɔ fereɖú sɩsɩ ɩ́cɛ ɩráa bɛḿ.
ACT 16:36 Ngɛ Sáráka-rɔ fereɖú wɔɔgɔná tɩ ifééri wɛ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa weegédíri sɩ bɛ́cɛ mɩ́ɩ. Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩlɩ́ɩ bɩka ɩɖɛɛ ná alaafɩ́ya.»
ACT 16:37 Amá, Pɔ́ɔlɩ wɔɔdɔ́ furúsiwá sɩsɩ: «Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na bɛcɛ́ ɖáa bɩlɛ́. Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɛ́gɛ́ɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ bíya nɛ́, beeyéle bosúti ɖáa agbáázá zamɔ́ɔ lɔwʊtáá bɩka badafʊʊná ɖáa, bakʊrʊ́ bɔtɔ ɖáa sáráka, na lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɔzɔɔlɛ́ɛ bɛcɛ́ ɖáa súmúú-daá? Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́. Badɩtɩŋa bɔ́kɔnɩ bɛcɛ́ ɖáa.»
ACT 16:38 Ngɛ furúsiwá wɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ babɩsɩná bekéveeri tɔmvʊʊráa. Bɛlɛ́ baanɩ́ɩ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ bɛgɛ́ɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ bíya nɛ́, nɩdáárɛ waabá ɖɩlá wɛ.
ACT 16:39 Ngɛ baagʊrʊ́ bɔkɔ́nɩ bɔjɔ́ bafɩ́nɩ wɛ. Ngɛ bɛɛjɛ́ wɛ bɩka bɔtɔ́ wɛ sɩsɩ bálɩɩ tɛ́ɛ́dɩ.
ACT 16:40 Baalɩ́ɩ sáráka-daá nɛ́, Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ boobó Lídiya-dɛ́ɛ ɖaána-daá. Baana koobíya bɩka batásɩ wɛ tɔ́m bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛɖɛ́ɛ.
ACT 17:1 Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ bɔɔgbɔɔná Anfipolíisi na Apoloníi tɛ́ɛ́dɩwá-daá bɛɖɛ́ɛ Tesaloníiki tɛ́ɛ́dɩ-daá. Tesaloníiki ńna gɛ Yahúúɖuwá wɛná Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
ACT 17:2 Ńŋɩnáa bɩdɛ́rɛ́gɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́, woobó ɩsʊ́ʊ ńna Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ, ngɛ waalaaná boɖé bɩlɛ́ hálɩ fɛɛzɩrɛ wɛ́ náádoozo ɩ́na wɛ bɛ́ngɛɛnáa ɖamá lomaazɛ́ wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ tɩrɔɔzɩ́;
ACT 17:3 bɩka wánlɩzɩ́ɩ wɛ tugutoluú. Wánlɩzɩ́ɩ wɛ tugutoluú bɩlɛ́ nɛ́, ɩjáŋ wénÿelíi bánnáa nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m-daá baaɖʊ sɩsɩ bánnaazɩ́ Lɛɛrʊ́ bakʊ yɩ, bɩka ifé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́. Ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Lɛɛrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, Yeésu weení mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ ɩdɔ́m nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́.»
ACT 17:4 Badaá nɛbɛ́rɛ weeɖéézi tɔ́m Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ tɩ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ badɩ batasɩná Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ. Gɩrɛ́ɛkɩ ńba ɖabata baalá túúbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ ɖʊɖɔ woovu wɛ bɩkpɛdɩ́na aláa yíko-dɩnáa ɖabata.
ACT 17:5 Amá, Yahúúɖuwá badafa toovonúm nɛ́ waazʊ́ʊ sʊ́ʊ́zɩ lám ngɛ baajáa anɩdɔmáa nɛbɛ́rɛ nɩ́báánɩ-daá bobó babá botúúzi ɩráa botulúsi tɛ́ɛ́dɩ. Baalá bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ bɛɖɛ́ɛ Yaazɔ́n-dɛ́ɛ ɖaána bángajáádɩ Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ sɩ bɔkɔná wɛ zamɔ́ɔ-daá.
ACT 17:6 Badakáná wɛ nɛ́, ngɛ baagánara Yaazɔ́n na koobíya nɛbɛ́rɛ bɔkɔná tɛ́ɛ́dɩ-daá tɔmvʊʊráa-jɔ́ bóngoó sɩsɩ: «Ɩráa bɛḿ baazaándɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa nɛ́, baadála cénjé ɖʊɖɔ,
ACT 17:7 ngɛ Yaazɔ́n waamʊ wɛ. Barɩ́ŋa bánlám wenbíwá Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ mará weegízi nɛ́, bɩka bɔ́ndɔ́m sɩsɩ wúro naárʊ igúti ɩwɛ ɖʊɖɔ bánÿaá ɩlɛ́ sɩsɩ Yeésu.»
ACT 17:8 Tɔ́m tɩḿ tɩɩgʊ́sɩ zamɔ́ɔ na tɔmvʊʊráa laakáarɩ
ACT 17:9 hálɩ biyéle bɛbɛlɩ́ Yaazɔ́n na koobíya baaganáa kɩmɛ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ bɛfɛ́rɛ naanɩ́ bɛcɛ́ wɛ.
ACT 17:10 Kiiyu nɛ́, ngɛ koobíya waajáŋ beyéle Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ balɩ́ɩ bɛɖɛ́ɛ Berée tɛ́ɛ́dɩ-daá. Baadála nɛ́, boobó basʊ́ʊ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
ACT 17:11 Bɛlɛ́ bɔjɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ bakɩ́lɩ Tesaloníiki ńba. Biiyéle baamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na wenbi‑niíni, bɩka báa wɩ́rɛ wenɖé bónvulúu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá bɛ́nbɛɛŋ́ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m wánŋmatɩ́ wɛ nɛ́ tɩnáábɩ́lɛ́?
ACT 17:12 Badaá ɖabata waava toovonúm, bɩkpɛdɩ́na Gɩrɛ́ɛkɩ ńba-daá aláa yíko-dɩnáa na abaaláa ɖabata ɖʊɖɔ.
ACT 17:13 Amá, Yahúúɖuwá bɔwɛ Tesaloníiki nɛ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ wɛ wénveerím Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m Berée tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖʊɖɔ nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ ńna babáázɩ ɩráa tulúsi ɖʊɖɔ, bɩka beyéle wɛ bángʊrʊ́ʊ na Pɔ́ɔlɩ.
ACT 17:14 Ngɛ koobíya wɛɛgbɛdɩ́ beyéle Pɔ́ɔlɩ ɩɖɛ́ɛ ná tenkú fáráńdɩ́, bɩka Siláasɩ na Timotée bɛlɛ́ bawalɩ́ ńna.
ACT 17:15 Wenbá bɛ́nɖɛɛnáa Pɔ́ɔlɩ nɛ́, bɛɛɖɛɛná yɩ hálɩ Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ngɛ bɔɔlɔ́ɔ bakábɩsɩ Berée. Sɩ bɛkɛ́ɖɛɛ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waagádɩɩzɩ wɛ sɩsɩ béfeeri Siláasɩ na Timotée sɩsɩ bɔ́kɔnɩ ɖasam bɔmɔɔná yɩ.
ACT 17:16 Pɔ́ɔlɩ wɛ Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩɖamáa Siláasɩ na Timotée nɛ́, waana sɩsɩ lɩzásɩ riké woozuná tɛ́ɛ́dɩ, biiyéle ɩlaakáarɩ waabá bɩkʊrʊ́.
ACT 17:17 Ɩ́na Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá ngɛ baalá túúbá bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɛ́ngɛɛnáa ɖamá lomaazɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́. Ngɛ báa wɩ́rɛ wenɖé, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ wándalám ɩ́na wenbá barɩ́ŋa wɛ́ngɛtɩ́ wɛ nɛ́ wɔnásɩ-daá.
ACT 17:18 Tɩlɩ́ɖʊ kʊ́bɔnɩ́ Epikúuri-dɛ́ɛ wanbaaráa na tɩlɩ́ɖʊ kʊ́bɔnɩ́ Zenɔ́n-dɛ́ɛ ńba bánÿaá wɛ sɩsɩ Sitoyisiyɛ́nwá nɛ́ wɔ́ndɔ́rɔ́jɔ́wʊ́ʊ ɖʊɖɔ bána yɩ. Badaá nɛbɛ́rɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɩsɩ we gɛ ŋmatʊ‑ŋmátʊʊ́ ceení ɩ́ba wánŋmatɩ́ gɛ.» Bɩka nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Lɩzásɩ ɩgɔma-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ wɔ́ngɔnáa ɖáa ɖɔ́.» Káma, baanɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ wánŋmatɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka wánŋmatɩ́ ɖʊɖɔ ɩsɩɖáa-daá fém-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́-rɔ gɛ bánŋmatɩ́ bɩlɛ́.
ACT 17:19 Biiyéle bɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ bɛɖɛɛná yɩ wenbá bánlám Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ tɔ́m nɛ́ bɔjɔ́ buurɔɔ́-rɔ bɔ́ngɔbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩtɩlɩ́ tɔ́m kɩ́fatɩ wentí nyɔ́ɔ́gɔ́ná nyánwɩlɩ́ɩ nɛ́?
ACT 17:20 Káma, wentí nyánŋmatɩ́ ɖánnɩɩ́ nɛ́ cɔɔ́ɔ ɖáa bítí. Ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖɩnɩ́ɩ bugutoluú.»
ACT 17:21 Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ, Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ bíya rɩ́ŋa na ɩgɔma bɔwɛ ńna nɛ́ tɛfɛ́yɩ́na natɩ́rɩ lám; a bɩdɛkɛ́ɛ tɔ́mwá kɩ́fatɩ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ, asée tɩdɛ́ɛ welesí.
ACT 17:22 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ wenbá bánlám Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ tɔ́m nɛ́ bɔlɔwʊtáá ɩbáázɩ ŋmatɩrɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Atɛ́ɛnɩ ńba, móózúlu mɛbɛ́ɛ nɛ́, mááná sɩsɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, mɩ́ɩ́bá mɩ́gɛ́ɛ aɖííni-dɩnáa gɛ páá.
ACT 17:23 Káma, máálára mamɩ́lɩ mɩ́dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, mááná mɩ́dɛ́ɛ aɖííni kpɩná, hálɩ mááná sarásɩ ɖaalanɖɛ́ neɖére ɖʊɖɔ baaŋmáa ɖɩrɔ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ ɖáásɩ yɩ nɛ́-dɛ́ɛ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ nɖɔ́.” Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení mínguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ bɩka mɩ́ɩ́sɩ yɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɔ́m gɛ mɔ́ɔ́gɔ́nɩ ménveerím mɩ́ɩ ɖɔ́.
ACT 17:24 Ɩsɔ́ɔ weení waalá ɖúúlínya na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɩdaá nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá-dʊ́ʊ, ngɛ ɩvɛ́yɩ́ ɖamɩ́nɩ ɩráa waama tɩ na banʊ́ʊ́zɩ nɛ́ tɩdaá.
ACT 17:25 Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩráa ɩ́ɖʊ́ yɩ nʊ́ʊ́nɩ nyazɩ nabʊ́rʊ cɔɔ́ɔ yɩ takáásɩ́ bɩlɛ́, ɩmʊ́ weení wánváa ɩráa rɩ́ŋa weezuú, na fefelimá na bɩrɩ́ŋa nɛ́.
ACT 17:26 Ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ waalá ngɛ weeyéle bɩbɩ́sɩ yíriwá, iyéle tisúu adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ. Waazɩ́ɩ tɩ báa ngbetíi-dɛ́ɛ alɩwáátɩ, bɩka ɩcɛ́ tɩdɛ́ɛ laadásɩ-dɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa.
ACT 17:27 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa gɛ na takɩ́‑takɩ́-daá nɛ́, ɩráa ɩbɩ́ɩ́zɩ bacáa yɩ, na a bɩ́njɔ́ɔ, batɩlɩ́ yɩ, ɩmʊ́ weení ɩvɛ́yɩ́ bolíni na ɖádáá báa naárʊ nɛ́.
ACT 17:28 “A ɖɔ́wɛná weezuú, ɩrɔ gɛ. A ɖánzʊʊ́ ɖánlɩɩ́, ɩrɔ gɛ; bɩka ɩrɔ gɛ ɖɔ́wɛ.” Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ mɩ́dɛ́ɛ ńba nɛbɛ́rɛ bɩɩva wɛ banyɩ ŋmatɩrɛ nɛ́ wɔɔdɔ́. Bɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: “Ɖɛ́gɛ́ɛ ibíya ɖʊɖɔ gɛ.”
ACT 17:29 Bɩlɛ́ nɛ́, ńŋɩnáa ɖɛ́gɛ́ɛ ibíya nɛ́, ɖɔ́dɔmɔ́ɔ́ná ɖɩmáázɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waalɩ́ɩ lɩzásɩ ɩrʊ́ waamáázɩ ɩgʊjʊʊ́-daá ɩkpɔ́ɔ siká yáá, nyɩɩrʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ, yáá bɔ́ ɩlaná nɛ́.
ACT 17:30 Na bɩrɩ́ŋa, Ɩsɔ́ɔ tɔkpɔ́ɔ ɩráa-dɛ́ɛ kɩɩsɩḿtɩ alɩwáátɩ ɩyáa nabʊ́rʊ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, wánÿaá laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa wɔ́ndɔ́m wɛ sɩsɩ bála túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ.
ACT 17:31 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, waazɩ́ɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩfʊʊná ɖúúlínya rɩ́ŋa tɔ́m na toovonúm nɛ́; ngɛ ɩrʊ́ gɛ waalɩzɩ́ sɩ ɩ́fʊʊná ɖúúlínya. Sɩ iyéle ɩráa rɩ́ŋa ɩtɩlɩ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ nɛ́, weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.»
ACT 17:32 Baanɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ ɩsɩɖáa-daá fém-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ waamʊ́ŋ yɩ bɩka nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «A wɩ́rɛ, nŋmátɩ ɖáa tɩlɛ́.»
ACT 17:33 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ.
ACT 17:34 Amá, na bɩlɛ́, nɛbɛ́rɛ woovu yɩ ngɛ baava Yeésu toovonúm. Badaá, ɖánnáa wenbá bánlám Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ tɔ́m nɛ́-daá weení bánÿaá sɩsɩ Deeníi nɛ́, na alʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Damaríisi nɛ́ na ɩráa ɖabata ɖʊɖɔ.
ACT 18:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ Pɔ́ɔlɩ waalɩ́ɩ Atɛ́ɛnɩ ɩɖɛ́ɛ Korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 18:2 Korɩ́ntɩ ńna gɛ waana Yahúúɖu naárʊ bánÿaá sɩsɩ Akiláasɩ. Ɩdɛ́ɛ tɛɛvʊ́lɔɔ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Pɔ́n, ngɛ Italíi laadɔ́ɔ-daá gɛ waagálɩ́ɩ́ná ɩtála bideleeri tá, ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́ Pirisíili. Káma, Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ Kúlóodi waalɩzɩ́ wɛ́ɖɛ sɩsɩ Yahúúɖuwá ɩ́lɩɩ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ngɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩtaná wɛ.
ACT 18:3 Ngɛ ńŋɩnáa badɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊńɖɛ nɛ́, woobó ɩcɔ́ɔ bɔjɔ́, bɩka barɩ́ŋa bánlám tɩmɛ́rɛ. Bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ gɛ bánlám.
ACT 18:4 Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ báa wenɖé, Pɔ́ɔlɩ wánzʊʊ́ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, wánlám Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ faawɩ́ɩ. Ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá nɛ́, waabá wánjáádɩ sɩsɩ báfá toovonúm sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́.
ACT 18:5 Amá, sáátɩ wenkí Siláasɩ na Timotée baagálɩ́ɩ́ná Masedʊwáanɩ batála nɛ́, Pɔ́ɔlɩ weeyéle bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ lám ɩsɩŋná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m feerím riké, bɩka wánlɩzɩ́ɩ seríya Yahúúɖuwá-jɔ́ sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́.
ACT 18:6 Amá, Yahúúɖuwá waagʊrʊ́ basɩŋná yɩ bɔ́njɔɔlɩ́ yɩ bɩka bándʊ́ʊ́dɩ yɩ. Ńna gɛ waalɩzɩ́ igúsúúdi ikpiiziná wɛ tɩdɛ́ɛ buuruú bɩka ɩtɔ́ sɩsɩ: «A mɩ́ɩ́dɛlɛ́m, mɩ́jɔ́ nbɩlɛ́! Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ ńdɩ ɖʊɖɔ! Kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ gɛ sɩ manɩɩná.»
ACT 18:7 Ngɛ waalɩ́ɩ bɔjɔ́ ibó ɩsʊ́ʊ ɩrʊ́ bánÿaá yɩ Titúusi Yusitúusi nɛ́ ɩdɛ́ɛ. Kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ wónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ gɛ bɩka ɩdɛ́ɛ ɖaána ɩjáŋ bɩdamáa na Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́.
ACT 18:8 Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Kirispúusi waava Ɖádʊ́ʊ toovonúm ɩ́na ɩɖaána-daá ńba rɩ́ŋa. Korɩ́ntɩ ńba ɖabata ɖʊɖɔ weewélesi Pɔ́ɔlɩ nɛ́, baava Ɖádʊ́ʊ toovonúm, ngɛ beeyéle belíri wɛ lɩ́m-daá.
ACT 18:9 Nuvoowú nakɩ́rɩ, Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Pɔ́ɔlɩ, ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ, laaná ŋmatɩrɛ, nkosú tɔ́m.
ACT 18:10 Káma, mázɩ́ŋɛ́ɛ nyɔ́wɔ́rɔ́, ngɛ naárʊ tánɖʊ́ʊ nʊ́ʊ́nɩ nyɔ́rɔ́ ɩlá nya nabʊ́rʊ, wenbí bʊrɔ nɛ́, mɔ́wɛná zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá.»
ACT 18:11 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔjɔ́ɔ Korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá hálɩ bɩ́nɩ na fɔɔlʊʊ́, wánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 18:12 Sáátɩ wenkí Galiyɔ́n kɛ́ɛ Akayíi laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ nɛ́, Yahúúɖuwá waalá nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ bakʊrʊ́ Pɔ́ɔlɩ-rɔ, ngɛ baagba yɩ bɛɖɛɛná tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́
ACT 18:13 baŋmátɩ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení wánwɩlɩ́ɩ ɩráa sɩsɩ bókuu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nŋɩ́nɩ́ nɛ́, bɩraavóo wenbí Múúsá-dɛ́ɛ Mará waaɖʊ nɛ́.»
ACT 18:14 Pɔ́ɔlɩ wɛɛgbɛdɩ́ sɩ ɩŋmátɩ gɛ Galiyɔ́n woobúsi Yahúúɖuwá sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá, a ɖoo nabʊ́rʊ gɛ ɩraalá bɩraazɩɩzɛ́ɛ, yáá kidaavééníti natɩ́rɩ gɛ ɩraalá, maraanɩɩná mɩ́ɩ.
ACT 18:15 Amá, bɩɩlɛzɩ́ bɩlá sɩsɩ tɔ́m bíya na yɩrá na mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dɛ́ɛ Mará-rɔ gɛ mínÿoó nɛ́, tɩlɛ́ tɩɩga ná mɩ́ɩ nbɩlɛ́, mɔ́ɔ́ mádánvʊʊ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́mwá.»
ACT 18:16 Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ wɛ balɩ́ɩ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́.
ACT 18:17 Baalɩ́ɩ nɛ́, ngɛ barɩ́ŋa bɛɛjɛ́ basála Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Sɔsɩtɛ́ɛnɩ-rɔ, tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́ ɩzá-daá ńna, babá bamá yɩ. Na bɩrɩ́ŋa, Galiyɔ́n tatánjɔ́ɔ ɩtɔ́ natɩ́rɩ.
ACT 18:18 Pɔ́ɔlɩ waadásɩ ɩcɔ́ɔ Korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩbá ɩlá wɛ́ náálɛ. Bʊwɔ́rɔ́ gɛ weeyéle koobíya, bɩka ɩkpɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ ɩɖɛ́ɛ Siríi laadɔ́ɔ-daá ɩ́na Pirisíili na Akiláasɩ. Naanɩ́ ɩkʊrʊ́ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ weeyéle bafʊ́ yɩ Sankirée tɛ́ɛ́dɩ-daá, káma, waaga ná Ɩsɔ́ɔ ntáḿ nakɩ́rɩ.
ACT 18:19 Baadála Efɛ́ɛzɩ nɛ́, ngɛ Pɔ́ɔlɩ weeyéle ɩ́na wenbá nɛ́, bɩka ibó ɩsʊ́ʊ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-daá ɩlá Yahúúɖuwá faawɩ́ɩ.
ACT 18:20 Ngɛ bɛlɛ́ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ ɩ́tasɩ ɩcɔ́ɔ bɔjɔ́ ɩlá wɛ́ náálɛ, amá, weegízi.
ACT 18:21 Sɩ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, wɔɔdɔ́ wɛ gɛ sɩsɩ: «[Bɩmɔɔ́na megéɖí jíńgáárɩ́ kɩ́falʊʊ́ Yerusalɛ́ɛm.] A Ɩsɔ́ɔ weedísi, wɩ́rɛ neɖére mángabɩsɩ́ mɩ́jɔ́.» Ngɛ woobó ɩsʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ ɩɖɛ́ɛ.
ACT 18:22 Pɔ́ɔlɩ waadála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ńna ɩkpa Yerusalɛ́ɛm ɩkɛ́zɛɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá ńba, ngɛ weedí Antiyɔ́ɔkɩ.
ACT 18:23 Wɔɔjɔ́ɔ ńna wɛ́-bíya cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́kpɔwʊ́ nɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ Galasíi na Firizíi laadásɩ-daá bɩka wángbaazɩ́ wɛ ɖóni bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-daá.
ACT 18:24 Yahúúɖu naárʊ gɛ bánÿaá Apolɔ́ɔsɩ; ɩgɛ́ɛ Alɛkɩsandiríi tɛ́ɛ́dɩ-daá ńnɩ́ gɛ. Waalɩ́ɩ ɩkɔ́nɩ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩbá ɩnyɩ ŋmatɩrɛ kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ, bɩka ɩbá ɩnyɩ wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.
ACT 18:25 Bɛɛgbɛ́lɛŋ yɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɩtɩlɩ́ kɩ kazɔ́ɔ, bɩka na bɩrɩ́ŋa waázu Yaayá waalá sɩsɩ ɩráa ɩ́la túúbá belíri wɛ lɩ́m-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m riké gɛ ɩnyɩ nɛ́, ɩbá wánwɩlɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ tɔ́m ɖéyi-ɖéyi na híḿa.
ACT 18:26 Waabáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ŋmatɩrɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́-daá bɩka ɩbá wánÿaazɩ́ bɩdaá kazɔ́ɔ. Sáátɩ wenkí Pirisíili na Akiláasɩ beewélesi yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ yɩ bána yɩ beriké batásɩ balɩzɩ́ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m-daá kazɔ́ɔ.
ACT 18:27 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Apolɔ́ɔsɩ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩɖɛ́ɛ Akayíi laadɔ́ɔ-daá. Bɩɩmɔ́ɔ koobíya, ngɛ baaɖʊ yɩ tɔ́m sɩsɩ íbo. Ngɛ baaŋmáa koobíya bɔwɛ ńna nɛ́ wasɩ́ɩ́ka befééri wɛ sɩsɩ bámʊ́ yɩ kazɔ́ɔ. Waadála ńnaamʊ́ nɛ́, waabá ɩsɩná koobíya wenbá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá, baava Yeésu toovonúm nɛ́.
ACT 18:28 Káma, wángám Yahúúɖuwá ɩ́na wɛ bánnarɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ ɩráa ɩzá-daá nɛ́ gɛ. Wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ gɛ wánwɩlɩnáa wɛ sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́.
ACT 19:1 Sáátɩ wenkí Apolɔ́ɔsɩ wɛ Korɩ́ntɩ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waabaná Azíi-dɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ laadɔ́ɔ fáráńdɩ́wá ɩkɔ́nɩ ɩtála Efɛ́ɛzɩ. Wɔɔmɔɔná wanbaaráa nɛbɛ́rɛ ńna,
ACT 19:2 ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́mʊ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sáátɩ wenkí mɩ́ɩ́vá toovonúm nɛ́?» Bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖádatánnɩ́ɩ baŋmátɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nɛkɛ́rɛ-dɛ́ɛ tɔ́m.»
ACT 19:3 Ńna gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ nɛ́, lɩ́m liríi wenbí-daá gɛ beelíri mɩ́ɩ ɖɔ́.» Ngɛ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Yaayá waalá waázu sɩsɩ ɩráa ɩlá túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ na belíri wɛ lɩ́m-daá nɛ́-dɛ́ɛ liríi gɛ beelíri ɖáa.»
ACT 19:4 Bɩnáábɩ́lɛ́ Pɔ́ɔlɩ weevééri wɛ sɩsɩ: «Túúbá lám-rɔ gɛ Yaayá wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ɩráa sɩ béyele belíri wɛ lɩ́m-daá bɩka bafa weení sɩ ɩkɔ́nɩ ɩmʊ́ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́ toovonúm, ɩlɛ́ gɛ Yeésu Lɛɛrʊ́.»
ACT 19:5 Wanbaaráa bɛḿ baanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ beeyéle belíri wɛ lɩ́m-daá na Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
ACT 19:6 Pɔ́ɔlɩ waadɩ́nɩ wɛ nʊ́ʊ́zɩ ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weegédi bɔrɔ, babáázɩ kʊnʊmɩ́nɩ kɩ́fatɩ ŋmatɩrɛ bɩka bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́.
ACT 19:7 Ɩráa bɛḿ bɛgɛ́ɛ gɛ nyazɩ ɩráa fuú na nɔɔ́lɛ bɩlɛ́.
ACT 19:8 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ woobó ɩsʊ́ʊ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́. Wángʊrʊ́ʊ gɛ sɩ ɩŋmátɩ nɛ́, wánŋmatɩ́ gɛ ɩbá wánlɩzɩ́ɩ tɔ́m-daá. Weedí ɩkpa bɩlɛ́ hálɩ irodunáa noódoozo bɩka wánŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m. Ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá, wánjáádɩ gɛ sɩsɩ wenbá bénwelesí yɩ nɛ́ bafa toovonúm.
ACT 19:9 Amá, badaá nɛbɛ́rɛ waalá wenbi-ɖóni bekízi badafa toovonúm, bɩka bánŋmatɩ́ tɩtɛ-tɩtɛ bánmʊŋɛ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ zamɔ́ɔ-daá. Bɩnáábɩ́lɛ́ Pɔ́ɔlɩ na wɛ baadára, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ wanbaaráa ɩ́na wɛ balɩ́ɩ badɩ bɩka wánwɩlɩ́ɩ wɛ kʊ́bɔnɩ́ bánÿaá yɩ Tiranúusi nɛ́ ɩdɛ́ɛ sukúúli-daá báa wɩ́rɛ wenɖé.
ACT 19:10 Baalá bɩlɛ́ hálɩ bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ, hálɩ biiyéle Azíi laadɔ́ɔ-daá ńba rɩ́ŋa: Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, ɩnɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 19:11 Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩwɛ wánbanáa Pɔ́ɔlɩ wánlám maamááciwá kʊ́bɔnbɔńdɩ,
ACT 19:12 hálɩ bɩkɔ́nɩ ɩráa wɔ́ngbɔwʊ́ʊ kedeyísi, yáá ánkítiyáawá siidekiná Pɔ́ɔlɩ tɔnʊʊ́ nɛ́, bándɩnɩ́ kʊdɔndɩnáa-rɔ bɩka bɛlɛ́ bánwaá, bɩka zííniwá ɖʊɖɔ wánlɩɩ́ ɩráa-rɔ.
ACT 19:13 Bɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá gɛ Yahúúɖuwá nɛbɛ́rɛ béngilím bɔ́nɖɔwʊ́ʊ zííniwá ɩráa-rɔ nɛ́, waajáa sɩ bɔkpɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ bɔɖɔɔná zííniwá wenbá zííniwá fóo wɛ nɛ́ bɔrɔ. Bánŋmatɩ́ gɛ sɩsɩ: «Na Yeésu weení ɩdɛ́ɛ tɔ́m Pɔ́ɔlɩ wénveerím ɩráa nɛ́-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, mazɩ ɩlɩ́ɩ!»
ACT 19:14 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ bánÿaá yɩ sɩsɩ Sɩkeváa nɛ́, ibíya lʊbɛ wánlám kʊ bɩlɛ́.
ACT 19:15 Baaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ zííni woobúsi wɛ sɩsɩ: «Mányɩ Yeésu, bɩka mányɩ weení Pɔ́ɔlɩ kɛ́ɛ nɛ́; amá mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, wenbá gɛ mɩ́gɛ́ɛ.»
ACT 19:16 Ńna gɛ zííniwá-dʊ́ʊ ɩmʊ́ wɛɛjɛ́ ɩsála bɔrɔ ɩbá iyuú wɛ páá ɩlaná, bɩka ɩnáázɩ wɛ hálɩ bese tunbóóló balɩ́ɩ ɩɖaána-daá bɩka bɔdɔnɩ́nɩ rɩ́ŋa na féézi-féézi.
ACT 19:17 Efɛ́ɛzɩ ńba rɩ́ŋa waanɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ, Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́. Ngɛ nɩdáárɛ waazʊ́ʊ barɩ́ŋa; ngɛ baabá bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ.
ACT 19:18 Ɩráa ɖabata baava Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm nɛ́, bɔ́ngɔnɩ́ bánŋmatɩ́ ɖóni‑ɖóni bándɩ́m kidaavéénítiwá baalá tɩ nɛ́.
ACT 19:19 Wenbá bánvʊnlám síhíri tɩmɛ́rɛ nɛ́, badaá ɖabata wɔɔgɔ́gɔ́ná bɛdɛ́ɛ tákaraɖáwá botúúzi zamɔ́ɔ ɩzá-daá bɔsɔ́ tɩ nimíni. Baagála tákaraɖáwá tɩḿ tiliideé nɛ́, biiyóózi gɛ bɩlɩ́ɩ wɛ́-bíya mííli nɛɛ́saaláa-dɛ́ɛ (50.000) tɩmɛ́rɛ liideé.
ACT 19:20 Bɩlɛ́ gɛ bʊwɛ, bɩka Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yíko-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ɩbá tɩbamáa tínzunáa tɛ́ɛ́dɩ.
ACT 19:21 Yáásɩ́wá tɩḿ tɩlám wɔ́rɔ́ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waaɖʊ sɩsɩ wɔ́ngbɔɔnáa Masedʊwáanɩ na Akayíi laadásɩ ɩɖɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm. Waaŋmátɩ sɩsɩ: «A móóbó ńna, bɩmɔɔ́na magádála Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖʊɖɔ.»
ACT 19:22 Weeyéle ɩdɛ́ɛ sɩnára nɔɔ́lɛ ɩɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ, bɩka ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa ɩtásɩ ɩcɔ́ɔ Azíi laadɔ́ɔ-daá cʊ́kɔ. Sɩnára bɛḿ gɛ Timotée na Eráasɩtɩ.
ACT 19:23 Sáátɩ kɩḿ gɛ nɔwɛ́ya kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ waalá Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔɔzɩ́.
ACT 19:24 Wenbí bɩɩlá nɛ́ gɛ sɩsɩ kóósimííti naárʊ wɛ ná Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńna wánlám lɩzɔ́ɔ Aritemíisi-dɛ́ɛ ɖamɩ́nɩ yáawá na nyɩɩrʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ; ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Demetiriyúusi. Ɩdɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩbá ɖɩ́ngɔnáa wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ɩjɔ́ bánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́ liideé gɛ páá.
ACT 19:25 Kóósimííti ɩmʊ́ woodúúzi ɩdɩmɛlanɖáa na wenbá bánlám ɩdɩmɛ́rɛ igoobire nɛ́ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖádɩmɛ́rɛ ɖɩna ɖɩdɩɩná ɖɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ.
ACT 19:26 Ngʊ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nnáa bɩka mɩ́nnɩɩ́ bánŋmatɩ́ nɛ́; bɩdɛkɛ́ɛ Efɛ́ɛzɩ cé riké, amá, Azíi rɩ́ŋa-daá gɛ bɩdɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá, waalá hálɩ zamɔ́ɔ tuutúúma laakáarɩ rɩ́ŋa ɩbɩ́sɩ ɩrɔ betísi ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Wénveerím ɩráa sɩsɩ lɩzásɩ ɖánlám sɩ nɛ́ tɛkɛ́ɛ ɩsɔ́ɔwá toovonúm ńba.
ACT 19:27 Ɖɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ fɔrɔ́sɩ baasí, bɩ́nbɩɩzɩ́ biyéle naárʊ tɔ́ndɔkpɔwʊ́ lɩzɔ́ɔ kʊ́bɔńga Aritemíisi-dɛ́ɛ ɖaána ɩyáa nabʊ́rʊ, bɩka bɩkɔ́nɩ bɔ́dɔ́ndɔɖɔɔzɩ lɩzɔ́ɔ kɛḿ; ngʊ kanáábɩ́lɛ́ bónguú tɛ́ɛ́dɩ Azíi laadɔ́ɔ na ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá báa lé.»
ACT 19:28 Bɛlɛ́ baanɩ́ɩ tɔ́m tɩna nɛ́, ngɛ baabá bɛyɛ́ɛ baaná, babáázɩ agogo bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Efɛ́ɛzɩ ńba-dɛ́ɛ Aritemíisi fɛ́yɩ́na sáárá.»
ACT 19:29 Ngɛ biidulú tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá, ɩráa ɩkpɔ́ɔ sewɔ́ɔ bɩlɛ́ hálɩ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ amʊʊzɛ́ ɖɩdáarɛ kʊ́bɔńɖɛ-daá. Báńgágbaa Masedʊwáanɩ ńba nɔɔ́lɛ: Gayúusi na Arisitáarɩkɩ, Pɔ́ɔlɩ ɖɔndɩnáa bakáɖʊ́ bɔlɔwʊtáá.
ACT 19:30 Pɔ́ɔlɩ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ iboná ɩdɩ zamɔ́ɔ-daá, amá, wanbaaráa weegiziná yɩ.
ACT 19:31 Hálɩ Azíi laadɔ́ɔ-daá tɩmɛlanɖáa kʊ́bɔnáa nɛbɛ́rɛ bɛgɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ ɖɔndɩnáa nɛ́ tɩtɩŋa waagádɩɩzɩ ɩráa ɩjɔ́ befééri yɩ sɩsɩ íkotúu amʊʊzɛ́ ɖɩdáarɛ kʊ́bɔńɖɛ-daá.
ACT 19:32 Zamɔ́ɔ kiidúúzi nɛ́ wɛ agogo-daá gɛ, bana sɩsɩ bɩɩdɔ́ɔ, baaganáa sɩsɩ bɩɩnyáázɩ, bɩrɩ́ŋa biyóózi bɩsaándɩ hálɩ ɖabata waatasɩ wentí tɩrɔ boodúúzi nɛ́.
ACT 19:33 Ngɛ ɩráa nɛbɛ́rɛ woodúu Alɛkɩsándɩrɩ, ɩrʊ́ weení Yahúúɖuwá wɛɛdɛ́ɛ́zɩ nɩ́bááwʊ nɛ́ ɩjɔ́ bána yɩ balɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ balɩzɩ́ yɩ tɔ́m kutoluú. Ńna gɛ Alɛkɩsándɩrɩ waagbáázɩ nʊ́ʊ́nɩ sɩsɩ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩŋmatɩná zamɔ́ɔ.
ACT 19:34 Amá, sáátɩ wenkí baadɩlɩ́ sɩsɩ Yahúúɖu gɛ ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ nɛ́, ngɛ barɩ́ŋa booyóózi basʊ́ʊ agogo bánŋmatɩ́ tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ hálɩ nyazɩ áwa natɩ́lɛ bɩlɛ́. Wentí bánŋmatɩ́ tɩ nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ: «Efɛ́ɛzɩ ńba-dɛ́ɛ Aritemíisi fɛ́yɩ́na sáárá.»
ACT 19:35 Amá, Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa-dɛ́ɛ tákaraɖá ŋmaarʊ́ waabɩɩzɩ́ná zamɔ́ɔ kisú tɔ́m. Wɔɔdɔ́ wɛ gɛ sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ Efɛ́ɛzɩ ńba, bɩɩga naárʊ ɖúúlínya-daá waasɩ sɩsɩ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ wénveríi kʊ lɩzɔ́ɔ kʊ́bɔńga Aritemíisi-dɛ́ɛ ɖaána na kadɩtɩŋa kɔrɔ, kɛḿ wenká kaagálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kekédi nɛ́?
ACT 19:36 Ńŋɩnáa tɔ́m tɩḿ tɩvɛ́yɩ́na cɔɔlɩ́ nɛ́, gaara ɩcɔ́ɔ ɖɛfɛɛ na bʊ́kɔkɔ́ bɩlá sɩsɩ mɩ́ɩ́lá nabʊ́rʊ mɩ́damáázɩ.
ACT 19:37 Káma, mɩ́ɩ́gɔ́ná ɩráa bana ɖɔ́ cé, ngʊ́ badalá lɩzɔ́ɔ ɖaḿ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ, cáńfáná batʊ́ʊ lɩzɔ́ɔ.
ACT 19:38 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ Demetiriyúusi na igoobíya bána yɩ bánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́ bána naárʊ bɔwɛná tɔ́m, ɖɔ́wɛná wɛ́ weená bánvʊʊ́ tɔ́m nɛ́, bɩka tɔmvʊʊráa ɖʊɖɔ wɛ; bóbo ńna bayáa wɔnɔɔ́.
ACT 19:39 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́wɛná natɩ́rɩ ɖʊɖɔ sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ wɛ, tɛ́ɛ́dɩ bíya-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ ɖɩ́nzɩɩ́ mará nɛ́ bɔjɔ́ gɛ bɩmɔɔ́na ibó ɩkála tɩlɛ́.
ACT 19:40 Tɩ́fa, wentí tɩɩlá sinje nɛ́ tɩrɔɔzɩ́, bánbɩɩzɩ́ bakʊ ɖɔ́dɔ́m sɩsɩ ɖáágʊ́rʊ́na Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́. Káma, natɩ́rɩ fɛ́yɩ́ sɩ ɖɩŋmátɩ na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ tuuzí bɩna bɩmɔɔ́ɔ.» Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́ gɛ wɔɔdɔ́ zamɔ́ɔ kɩya ɖamá báa weení ikpé ɩdɛ́ɛ.
ACT 20:1 Bɩɩgɔ́nɩ bɩsála kaanɩŋá tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waayáa wanbaaráa ɩtásɩ wɛ sɩsɩ bɔ́ɖɔ́kɩ zinbirí, ngɛ wɛɛzɛ́ɛ wɛ biléceré bɩtɛ́ nɛ́, waagʊrʊ́ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ.
ACT 20:2 Weegíli fáráńdɩ́wá tɩḿ ɩbá ɩtásɩ wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ tɔ́m bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ Gɩrɛ́ɛkɩ ńba-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá,
ACT 20:3 ɩcɔ́ɔ ńna irodunáa noódoozo. Sáátɩ wenkí ɩwɛ wángbɩɩrɩ́ ɩdɩ sɩ ɩkpɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ ɩɖɛ́ɛ Siríi laadɔ́ɔ-daá nɛ́, waanɩ́ɩ sɩsɩ Yahúúɖuwá waadá nɔɔ́ sɩ bakʊ yɩ nɩ́bááwʊ. Biiyéle waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ wánbɩsɩnáa Masedʊwáanɩ.
ACT 20:4 Berée tɛ́ɛ́dɩ-daá abaalʊ́ Pirúusi biyaalʊ́ Sopatʊrɔ́ɔsɩ waaláázɩ yɩ [hálɩ Azíi laadɔ́ɔ-daá], ɩ́na Arisitáarɩkɩ na Sekundúusi, bɛdɛ́ɛ gɛ Tesaloníiki tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, na Gayúusi, ɩdɛ́ɛ gɛ Dɛ́ɛrɩbɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, bɩtasɩná Timotée, na Tisíiki na Tirofíimi bɛgɛ́ɛ Azíi ńba nɛ́.
ACT 20:5 Zamɔ́ɔ kɩḿ kɩɩdɛ ɖáa nɩ́bááwʊ kibó kɩkáɖam ɖáa Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 20:6 Bɩɩga ɖɔ́ɔ́ nɛ́, beeɖi kpɔ́nɔ́ badaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ nɛ́-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bɩtɛ́ nɛ́ gɛ ɖáágʊ́rʊ́ Filíipu tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖɩkpɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ. Ɖáálá wɛ́ náánʊ́wá gɛ ɖáágádala Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖɩkɔ́mɔ́ɔ́ná wɛ. Ngɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ ńná hálɩ wɛ́ lʊbɛ.
ACT 20:7 Wɛ́ lʊbɛ wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ ɖóódúúzi sɩ ɖiɖi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waaŋmatɩná koobíya, ngɛ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ waabá ɖilééri páá hálɩ bibó nuvoolɔwʊ́rɛ, káma, kínvém nɛ́, wángʊrʊ́ʊ.
ACT 20:8 Bísa-daá gɛ ɖóódúúzi. Ɖaḿ kɩḿ kɩdaá, fɩtɩ́lawá waabá gɛ tɩɖɔ́ɔ.
ACT 20:9 Bú afobú naárʊ wɛ ńna bánÿaá yɩ sɩsɩ Etikúusi; ɩwɛ ɩjɔɔ́ɔ tókóró-rɔ. Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ wɛ ɖínleerí nɛ́, ɖóm wɔɔgbɔ́ɔ bú ɩmʊ́. Ngɛ ɖóm-dɛ́ɛ fitíína-daá nɛ́, bɩɩgálɩzɩ́ yɩ ɖoo bísa toozo ńgɩ bɩyɔ́ɔ adɛ. Boobó bakʊ́sɩ yɩ nɛ́, wáńzɩ́ḿ.
ACT 20:10 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ weegédi, ɩcáŋ ibó ilúu ɩrɔ ɩsɛlɩ́ yɩ ɩɖɔ́kɩ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Mɩ́laakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́, wénweezí.»
ACT 20:11 Ngɛ wɔɔlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ ɩkpa bísa-daá, ɩbɛlɩ́ kpɔ́nɔ́ bɔtɔ́ɔ. Ngɛ waadásɩ ɩbá ɩŋmatɩná koobíya hálɩ asʊbáa, ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ waalɩ́ɩ ɩɖɛ́ɛ.
ACT 20:12 Bɩɩga afobú nɛ́, bɔɔgɔ́gɔ́ná yɩ ɩ́na waazá, ngɛ barɩ́ŋa bewenbé wɛɛvɛ́ɛ.
ACT 20:13 Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́ɛ́dɛ́ nɩ́bááwʊ ɖibó ɖɩsʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ ɖɩɖɛ́ɛ Asɔ́ɔsɩ. Ńna gɛ sɩ ɖɩkɔ́gbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ, káma, wentí ɩdɩtɩŋa waavʊ́ńzɩɩzɩ tɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Wɔɔgɔ́dɔ gɛ sɩsɩ ɩmʊ́ wánganʊŋ́ nʊvɔ́ ɩkɔ́nɩ ńna.
ACT 20:14 Wɔɔgɔ́nɩ ɩmɔɔná ɖáa Asɔ́ɔsɩ nɛ́, ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ yɩ mɛ́ɛ́lɛ-daá ɖibó Mitilɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 20:15 Ɖáágʊ́rʊ́ ńna nɛ́, ɖɔ́ɔ́dɔ́kpɔ́wʊ́ nɩ́bááwʊ ɖána mɛ́ɛ́lɛ. Kiivé nɛ́, ɖáádála Siyɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ-daá. Kiigúti kifé nɛ́, ɖáágádala Samɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ-daá. Laadásɩ sɩḿ sɩlɛ́ɛ́nɩ́ sɩgɛ́ɛ wensí lɩ́m waalára bɩmɩlɩná sɩ nɛ́ gɛ. Kɩɩdásɩ kifé nɛ́, ngɛ ɖáádála Miilée tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 20:16 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Pɔ́ɔlɩ waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ wánmasɩ́ ɩɖɛ́ɛ ɩ́dánzɩŋ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá na ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩbɛ́ɖɩ alɩwáátɩ Azíi laadɔ́ɔ-daá. Bɩjɔɔ́ɔ yɩ toózi, káma, ɩzɔɔlɛ́ɛ a bɩ́njɔ́ɔ, ɩkádála Yerusalɛ́ɛm wɩ́rɛ wenɖé bénɖíi wɛ́ nɛɛ́saaláa wɩ́rɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ Pɛntɩkóotɩ nɛ́.
ACT 20:17 Miilée tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ Pɔ́ɔlɩ waalɩzɩ́ ɩráa itíri bakáyáa Efɛ́ɛzɩ-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa.
ACT 20:18 Bɛlɛ́ bɔɔgɔ́nɩ batála nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Kɔgbɔɔ wɩ́rɛ wenɖé mááɖʊ́ nʊvɔ́rɛ Azíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ nŋɩ́nɩ́ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ báa sáátɩ wenkí nɛ́.
ACT 20:19 Máábá mavʊ́ʊ́zɩ mádɩ gɛ malá Ɖádʊ́ʊ bɔwʊtá, wíídi na wahála-daá, káma, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ bádánjaaná ma kífeńbi nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 20:20 Mádamʊ́sɩ mɩ́ɩ wenbí rɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ mɩ́gazɔ́ɔ nɛ́ bɩdaá báa nabʊ́rʊ; mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa, malá mɩ́ɩ waázuwá wɔnásɩ na ɖɛ́ɛ́zɩ-daá.
ACT 20:21 Bɩɩlá bɩ Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, méévééri barɩ́ŋa gɛ sɩsɩ balá túúbá bɛkɛ́ɛ lakásɩ bofu Ɩsɔ́ɔ, bɩka bafa Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm.
ACT 20:22 Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɛɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔɔvɔ́kɩ ma ɖóóle nɖɔ́ sɩsɩ mɛ́ɖɛɛ Yerusalɛ́ɛm. Máásɩ wenbí sɩ bɩkɛ́dɛ́ná ma ńna nɛ́.
ACT 20:23 Wentí mányɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ báa tɛ́ɛ́dɩ wentí-daá gɛ máádála, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánbasɩ́ ma gɛ sɩsɩ agbarangbára na wahála ɖamáa ma.
ACT 20:24 Amá, tɩlɛ́ tidetíi ma, mɔ́dɔkpɔ́ɔ méweezuú madánÿáa nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ; wentí tɩɖɔ́kɩná ma nɛ́ gɛ sɩsɩ malʊ́ mógókule bɩka magágʊʊrɩ tɩmɛ́rɛ Ɖádʊ́ʊ Yeésu waaɖʊ ma ɖɛ nɛ́ kazɔ́ɔ; tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ gɛ sɩsɩ mevééri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
ACT 20:25 Mɩ́ɩ mɩ́rɩ́ŋa wenbá móóbó mɩ́dɛ́ɛ maŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, móóyúú madɩlɩ́ lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ mɩ́dándanáa ma ɖʊɖɔ.
ACT 20:26 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ sinje kɩna, mánbɩɩzɩ́ maŋmátɩ mamá méwenbiré mɩ́ɩ́zá-daá sɩsɩ mɔ́ɔ́ máálá wenbí rɩ́ŋa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ mála nɛ́. A bɩɩgɔ́nɩ bʊwɔ́rɔ́ gɛ mɩ́dáá naárʊ woogúti ɩtɛlɛ́ŋ, bɩdɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ndɩ ɖʊɖɔ.
ACT 20:27 Mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩ ɩlá nɛ́, mádamʊ́sɩ mɩ́ɩ bɩdaá báa nabʊ́rʊ.
ACT 20:28 Ɩbá ikuná laakáarɩ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́rɔ́ na Koduuziya wenká karɩ́ŋa Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaɖʊ mɩ́ńdɛ́ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́ kazɔ́ɔ. Igéti Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya ɩdɩtɩŋa waazɩ́ kɔrɔ ɩlɛ́ɛ kɛ nɛ́.
ACT 20:29 Mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́wɔ́rɔ́, kutunpaáwá tɩɩbá tɩjɔɔ́ɔ nyɛ́nɩ nɛ́ wánɖʊ́ʊ tɩlɩ́ɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ngɛ tídénÿelí zamɔ́ɔ míngetí kɩ nɛ́.
ACT 20:30 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ wángʊrʊ́ʊ bawɩ́lɩ wentí tɩgɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ nɛ́, na banára ɩráa bofu wɛ.
ACT 20:31 Bɩlɛ́ nɛ́, ivére bɩka mɩ́ndɔɔzɩ́ sɩsɩ na nzʊlʊ́m gɛ máálááná mɩ́dáá báa weení basɩ́ nuvoowú na ɩdaawʊ́, hálɩ bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo.
ACT 20:32 Lɛlɛɛɖɔ́ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mɩ́ɩ maɖʊ Ɩsɔ́ɔ nʊ́ʊ́zɩ-daá, na ɩdɔ́m tɩ́nwɩlɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́. Ɩwɛná yíko iyéle mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára kazɔ́ɔ, bɩka ɖiyéle mɩ́ɩ iɖi tííbí waazɩ́ɩ kɩ wenbá bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́ ɖʊɖɔ.
ACT 20:33 Mádáɖʊ́ ɩzɩ́rɛ naárʊ-dɛ́ɛ liideé-rɔ, yáá ɩdɛ́ɛ siká-rɔ, cáńfáná igúsúúdi-rɔ.
ACT 20:34 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ mánʊ́ʊ́zɩ sɩna ɖɔ́ sɩɩgʊná mána wenbá boogóvú ma nɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ bʊkáátawá.
ACT 20:35 Máálááná mɩ́ɩ wɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɩrʊ́ ɩlá tɩmɛ́rɛ na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩsɩná kadánbʊrʊ́sɩ. Bɩka ɩdɔ́ɔ́zɩ wentí Ɖádʊ́ʊ Yeésu waaŋmátɩ nɛ́, waaŋmátɩ sɩsɩ: “Ɩrʊ́ ɩfa waagɩ́lɩ bafa yɩ.”»
ACT 20:36 Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ waagá ɩɖʊná-rɔ ɩ́na wɛ, boyóózi basʊ́lʊ.
ACT 20:37 Ngɛ barɩ́ŋa baabá basála wíídi, bénwií buru-buru, bɩka béngbirikí yɩ bɛ́nzɛɛ́ yɩ biléceré.
ACT 20:38 Waaŋmátɩ sɩsɩ bódóndokúti bana yɩ ɖʊɖɔ nɛ́ waabaná bɩnyɩ́ɩ́zɩ baazá. Bɛɛzɛ́ɛ yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ baaláázɩ yɩ hálɩ mɛ́ɛ́lɛ-jɔ́.
ACT 21:1 Ɖána wɛ ɖáádára ɖamá nɛ́, ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ ɖɩcáŋ ɖɩɖɛ́ɛ Kɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ nɛ́ kadaá. Kiivé nɛ́, ɖáálɩ́ɩ ɖɩɖɛ́ɛ Rodɛ́ɛsɩ, ngɛ ɖáálɩ́ɩ ńna ɖibó Pataráa tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 21:2 Ɖááná mɛ́ɛ́lɛ nakɩ́rɩ Pataráa ńna kɩ́nɖɛɛ́ Fenisíi laadɔ́ɔ-daá, ngɛ ɖáázʊ́ʊ kɩ ɖɩɖɛ́ɛ.
ACT 21:3 Ɖóóbó hálɩ ɖɩcʊʊná Kɩpɩrɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ ɖɛ́gɛ́bɛɛ́na tɩ ɖɔ́ gɛ ɖééyéle tɩ na ɖánɩ́bɩɩwʊ́-rɔ ɖɩsɩ́ɩ́zɩ ɖánɩ́bááwʊ na Siríi fáráńdɩ́ ɖibó ɖikédi Tíiri, káma, ńna gɛ mɛ́ɛ́lɛ sɩ kitísi kɩdɛ́ɛ kpɩná.
ACT 21:4 Ɖɔ́ɔ́mɔ́ɔ́ná wanbaaráa Tíiri laadɔ́ɔ-daá, ngɛ ɖána wɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ hálɩ wɛ́ lʊbɛ. Ńna gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaɖʊ koobíya wenbé-daá bɔtɔ́ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ íkobó Yerusalɛ́ɛm.
ACT 21:5 Amá, wɛ́ lʊbɛ kɩḿ kɩɩdɛ́ nɛ́, ɖáágʊ́rʊ́; ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ nʊvɔ́ ɖɛ́nɖɛɛ́. Barɩ́ŋa baaláázɩ ɖáa, bána bɛdɛ́ɛ aláa na bíya hálɩ ɖɩcɛzɩ́ tɛ́ɛ́dɩ. Ngɛ ɖóóbó tenkú kpɔ́mɔ́ɔ́ ɖɩká ɖáɖʊná-rɔ ɖɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ.
ACT 21:6 Ɖɛ́ɛ́dɛ́ nɛ́, ɖɛ́ɛ́zɛ́ɛ ɖamá biléceré ngɛ ɖɔ́ɔ́ ɖóóbó ɖɩsʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ, bɩka koobíya bɛlɛ́ babɩ́sɩ bekpé bɛdɛ́ɛ.
ACT 21:7 Ɖáázʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ Tíiri ɖɩɖɛ́ɛ Pɩtolemayíisɩ ɖɩkɛ́zɛ́ɛ koobíya bɔwɛ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá nɛ́, ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ bɔjɔ́ wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ.
ACT 21:8 Kiivé nɛ́, ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ ɖɩɖɛ́ɛ Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖibó ɖɩsʊ́ʊ Filíipu weení wénveerím Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́-dɛ́ɛ ɖaána ɖíɖóo ɩjɔ́. Filíipu ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ wanbaaráa lʊbɛ wenbá baada balɩzɩ́ wɛ Yerusalɛ́ɛm nɛ́ badaá naárʊ gɛ.
ACT 21:9 Ɩwɛná aléewá badatɩlɩ́ ta abaaláa nɛ́ bɔrɔ nɔɔ́náázá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́.
ACT 21:10 Ɖɔ́wɛ ńna nɛ́, bɩ́ńláḿ wɛ náálɛ, ngɛ wɩ́rɛ nɛ́, ɩrʊ́ naárʊ waagálɩ́ɩ́ná Yudée ɩkɔ́nɩ, ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Agabúusi; ɩrʊ́ ɩmʊ́ wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ gɛ.
ACT 21:11 Wɔɔgɔ́nɩ ɩmɔɔná ɖáa nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ ɖanbára ɩfɔ́kɩ ɩdɩtɩŋa ɩnʊ́ʊ́zɩ na ɩnʊvɔ́, ngɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «Iwélesi ɩnɩ́ɩ wentí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánŋmatɩ́ nɛ́: Ɩrʊ́ weení ɩdɩɩná ɖanbára kɩna nɛ́, Yahúúɖuwá wɔ́nvɔkɩ́ yɩ ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ Yerusalɛ́ɛm, bɔkpɔ́ɔ yɩ becéle wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́.»
ACT 21:12 Ɖáánɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa na Sezarée ńba baava Yeésu toovonúm nɛ́, ɖáávɩ́nɩ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ ɩ́kakpa Yerusalɛ́ɛm.
ACT 21:13 Ńna gɛ woobúsi ɖáa sɩsɩ: «We-rɔ gɛ mínwií mɩ́ngʊsɩ́ málaakáarɩ bɩlɛ́. A sáráka gɛ sɩ bɔkɔ́dɔ ma, yáá sɩ́m gɛ sɩ magázɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-rɔɔzɩ́ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, mɔ́ɔ́ máámʊ́.»
ACT 21:14 Ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́lɩ yɩ ɖɩwɩ́ɩ nɛ́ ɖééyéle yɩ bɩka ɖɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ iyéle ɩzɔɔlɩ́m ɩlá.»
ACT 21:15 Wɛ́-bíya wenbá sɩ ɖɩlá ńna nɛ́ wɛɛdɛ́ nɛ́, ɖáágbɩ́ɩ́rɩ ɖɩkpa Yerusalɛ́ɛm.
ACT 21:16 Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá wanbaaráa nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ waagálaazɩ ɖáa ɖána wɛ ɖɩkágba, ngɛ booboná ɖáa ɖɩsʊ́ʊ Kɩpɩrɔ́ɔsɩ abaalʊ́ naárʊ-dɛ́ɛ. Ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Mɩnazɔ́n. Biilééri ɩgɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ nɛ́.
ACT 21:17 Ɖáádála Yerusalɛ́ɛm nɛ́, na wenbi‑niíni gɛ koobíya waamʊ ɖáa.
ACT 21:18 Kiivé nɛ́, ngɛ ɖána Pɔ́ɔlɩ ɖɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ. Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa ɖʊɖɔ wɔ́ńgɔ́nɩ́ boduuzée ńna.
ACT 21:19 Wɛɛzɛ́ɛ wɛ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ wɛ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waabaná yɩ ɩlá wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ nɛ́ ɩbá ɩyáázɩ.
ACT 21:20 Beewélesi yɩ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ beedée yéńdi basá Ɩsɔ́ɔ. Ngɛ bɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Koobúu, bɛɛ́ɛ, Yahúúɖuwá tuutúúma waava ná Yeésu toovonúm, bɩka barɩ́ŋa babá bɔɖɔ́kɩná wentí Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́.
ACT 21:21 Ngʊ́ baanɩ́ɩ ɩráa wánŋmatɩ́ sɩsɩ nyánwɩlɩ́ɩ Yahúúɖuwá wenbá barɩ́ŋa bɔgɔwɛ agbarawa nɛ́ sɩsɩ bátalɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará; sɩsɩ nyɔ́ndɔ́m wɛ sɩsɩ bɛ́kɛbɛlɩ́ bebíya, bɩka ɖʊɖɔ nyazɩ bókofu Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ taáɖɛ-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩwá.
ACT 21:22 Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖánlám ɖɔ́. Báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, ɩráa wɛ́ndɛ́m botúúzi ɖamá, káma, bánnɩɩ́ sɩsɩ nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ.
ACT 21:23 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, nɩɩ wentí sɩ ɖɩtɔ́ nya nɛ́ bɩka nvu tɩ. Ɩráa nɔɔ́náázá wɛ cé baagá ntáḿ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
ACT 21:24 Kpɔɔ wɛ ndasɩná nyádɩ nyána wɛ ɩlá mɩ́dɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩ. Bɩka nvɛ́rɛ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ wɛ na babɩ́ɩ́zɩ bafʊ́ wɛ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa wánnáa sɩsɩ wentí tɩrɩ́ŋa baanɩ́ɩ baaŋmátɩ tɩ nyɔ́rɔ́ nɛ́, kɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ gɛ. Amá, bánnáa sɩsɩ hálɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyóvóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála wenbí nɛ́.
ACT 21:25 Bɩɩga wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá gɛ baava Yeésu toovonúm nɛ́, bɛlɛ́ nɛ́, ɖááŋmáa wɛ wasɩ́ɩ́ka gɛ ɖifééri wɛ wentí ɖáázɩ́ɩ́zɩ tɩ nɛ́. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Fʊ́ńdɩ kpɩná baaláa lɩzásɩ nɛ́-dɛ́ɛ sɔ́m gɛ bɔ́kɔ́tɔɔ, békízi azimá, bɔ́kɔ́tɔɔ jifa, bɩka ɖʊɖɔ bákalá tɩtɛ lakásɩ.»
ACT 21:26 Ńnaamʊ́ gɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔgbɔ́ɔ ɩráa bɛḿ banaazáánɩ́ ɩtasɩná ɩdɩ; ngɛ kiivé nɛ́, ɩ́na wɛ babáázɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩ. Ngɛ waazʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá sɩ ifééri wɩ́rɛ wenɖé a bɩgɛ́ɛ badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám wɛɛdɛ́, bánlám sarɔ́ɔ badaá báa weení kʊjʊʊ́-rɔ nɛ́.
ACT 21:27 Wɛ́ lʊbɛ wenkí baaɖʊ sɩ balá badɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ wɛ́nɖɛɛ́ tɛ́m gɛ Azíi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ Yahúúɖuwá waana Pɔ́ɔlɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ-daá nɛ́, boodulúsi zamɔ́ɔ rɩ́ŋa hálɩ bakpa Pɔ́ɔlɩ,
ACT 21:28 bɩka bóngoó bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Israyɛ́ɛlɩ ńba, ɩlɛ́ɛ ɖáa yoo! Ɩbɛ́ɛ ɩrʊ́ weení wéngilím báa lé wánwɩlɩ́ɩ ɩráa rɩ́ŋa wenbí bɩ́nÿɔ́m ɖɛ́dɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ, na ɖɛ́dɛ́ɛ Mará, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kana nɛ́. Hálɩ ɩbɛ́ɛ! Waagázʊ́ʊ́ná wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá bɔkɔ́ɔ́dɩ ɖɩdáarɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ ɖɩna.»
ACT 21:29 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, baavʊ́ńnáa yɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩ́na Efɛ́ɛzɩ abaalʊ́ Tirofíimi, ngɛ bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ weeyéle ɩlɛ́ ɩkázʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá.
ACT 21:30 Biidulú tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-daá, ɩráa waagálɩ́ɩ́ná báa lé na sewɔ́ɔ bɔkɔ́nɩ bakpa Pɔ́ɔlɩ, ngɛ baanára yɩ bakálɩzɩ́ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá bacáŋ bɔtɔ kɛdɛ́ɛ wɔnásɩ.
ACT 21:31 Bɔwɛ bánjáádɩ sɩ bakʊ yɩ gɛ Róóma sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ kʊ́bɔńɖɛ ɖɩwɛ Yerusalɛ́ɛm nɛ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa woodulú.
ACT 21:32 Ńna‑ńna gɛ waajáŋ ɩkpɔ́ɔ sɔ́ɔ́jawá na bagʊ́bɔnáa, ɩ́na wɛ bese bɛɖɛ́ɛ zamɔ́ɔ-jɔ́. Zamɔ́ɔ waana sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩ́na sɔ́ɔ́jawá nɛ́, beeyéle Pɔ́ɔlɩ mám.
ACT 21:33 Ńna gɛ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ woodúu ɩjɔ́ ɩfa nɔɔ́ sɩsɩ bɔ́fɔ́kɩ yɩ na agbarangbárawá natɩ́lɛ. Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩ ɩtɩlɩ́ weení ɩgɛ́ɛ nɛ́, na wenbí waalá nɛ́.
ACT 21:34 Amá, zamɔ́ɔ-daá, báa weení wɛ wóngoó na ɖóni. Bana bóngoó sɩsɩ tɩna, baaganáa wóngogoó natɩ́rɩ. Ńŋɩnáa ɩ́dánbɩɩzɩ ɩnɩ́ɩ tɔ́m kutoluú ɖéyí‑ɖéyí jooluu‑jooluu kɩḿ kɩdaá nɛ́, waava nɔɔ́ sɩsɩ bɛ́ɖɛ́ɛ́ná Pɔ́ɔlɩ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖaána-daá.
ACT 21:35 Sáátɩ wenkí baadála gɛ Pɔ́ɔlɩ sɩ ɩbáázɩ wɔnɔɔ́-dɛ́ɛ karɩ́‑karɩ́ kpáa nɛ́, nŋɩ́nɩ́ zamɔ́ɔ waamʊ bɔ́tɩ ɩráa wánnyʊʊ́ ɖamá nɛ́-rɔɔzɩ́, sɔ́ɔ́jawá waawɩ́ɩ gɛ bɛsɛlɩ́ Pɔ́ɔlɩ.
ACT 21:36 Káma, barɩ́ŋa bagadɩ́nɛ́ɛ ɩwɔ́rɔ́ gɛ bóngoó na ɖóni sɩsɩ bákʊ́ yɩ.
ACT 21:37 Sáátɩ wenkí sɩ basʊʊná Pɔ́ɔlɩ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖaána-daá nɛ́, ngɛ waazʊ́lʊ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «Mánbɩɩzɩ́ maŋmátɩ cʊ́kɔ?» Ngɛ ɩlɛ́ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: «Nyánnɩɩ́ Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm gɛ?
ACT 21:38 A bɩlɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ gɛ Mɩ́sɩra ńnɩ́ weení waagʊrʊ́na Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ mará keɖee-keɖee kɩna bɩka ɩcáa anɩdɔmáa kʊ́bɔnáa gbásɩ nasɩ́lɛ (4.000) ɩɖɛɛná wɛ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́?»
ACT 21:39 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Aayɩ́! Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu gɛ. Táarɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩwɛ Silisíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ ńnɩ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ. Tɛɛbɔńdɩ tɩwɛná yɩ́ɖɛ nɛ́-dɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ. Máávɩ́nɩ nya, la suúru nva ma nɩ́bááwʊ maŋmatɩná zamɔ́ɔ.»
ACT 21:40 Sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weedísi. Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ wɔnɔɔ́-dɛ́ɛ karɩ́‑karɩ́ nakɩ́rɩ-rɔ, ɩkpáázɩ zamɔ́ɔ nʊ́ʊ́nɩ sɩsɩ ɩŋmátɩ. Ngɛ barɩ́ŋa boozú síwú. Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waabáázɩ wɛ ŋmatɩnáa na Éburu kʊnʊm-daá.
ACT 22:1 «Majaanáa na maɖawaalɩnáa, iwélesi lɛlɛɛɖɔ́ ɩnɩ́ɩ wentí mɔ́wɛná sɩ mavʊ́ʊ nɛ́.»
ACT 22:2 Baanɩ́ɩ wánŋmatɩnáa wɛ bɛdɛ́ɛ kʊnʊm-daá nɛ́, ngɛ barɩ́ŋa bɔɔjɔ́ɔ ɖɛfɛɛ bɩbá bɩnyɔ́ɔ́zɩ bisú síwú-síwú. Ngɛ wooboná ŋmatɩrɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ:
ACT 22:3 «Mɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu gɛ. Silisíi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ Táarɩsɩ nɛ́-daá gɛ baalʊ́rʊ ma. Amá, tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá cé gɛ bɔɔgɔrɩ́ ma mɔjɔ́ɔ mabɩ́ɩ. Kʊ́bɔnɩ́ Gamalɩyɛ́ɛlɩ-jɔ́ gɛ mɛ́ɛ́gbɛ́lɛŋ nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ifu wentí nɔ́ɔ́ ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ Mará waaɖʊ sɩsɩ bála nɛ́. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ fúu-dɛ́ɛ tɔ́m-daá, mávʊnvɛ́yɩ́na amʊʊzɛ́ ńŋɩnáa sinje mɩ́rɩ́ŋa mɩ́vɛ́yɩ́na amʊʊzɛ́ ɖɔ́ nɛ́.
ACT 22:4 Máábá manáázɩ wenbá bovóo Nɩ́bááwʊ kɩna nɛ́ páá, maɖʊ kɩdɛ́ɛ aláa na abaaláa agbarangbárawá, mɔdɔ wɛ ɖamɩ́nɩ.
ACT 22:5 Hálɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔná-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ wánbɩɩzɩ́ balɩzɩ́ ma seríya. Káma, badɩtɩŋa baaŋmáa koobíya Yahúúɖuwá bɔgɔwɛ Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́kawá sɩ́nváa ma nɩ́bááwʊ nɛ́. Máámʊ́ sɩ nɛ́, ngɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ sɩ mobó magágba wenbá bovóo Yeésu-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ńna nɛ́ mɔgɔná wɛ Yerusalɛ́ɛm banáázɩ.»
ACT 22:6 «Mábamáa ɖɛɛ́ máńjʊ́ʊ́ná Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ ɖɔ́ nɛ́ gɛ, ɩdaawʊ́ ɖéyí‑ɖéyí bɩlɛ́, ɖɛnyɛm kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩkɔ́nɩ kɩlára kɩmɩlɩná ma.
ACT 22:7 Ngɛ bɩɩgbɛzɩ́ ma bɩlɔ adɛ, ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩ́nbɔɔzɩ́ ma sɩsɩ: “Sawúuli! Sawúuli! We-rɔ gɛ nyáábá nyánváa ma fúkúḿsi bɩlɛ́.”
ACT 22:8 Ngɛ móóbúsi sɩsɩ: “Nyɔ́ɔ́ weení gɛ, Mádʊ́ʊ.” Ngɛ woobúsi ma sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́ weení nyánváa fúkúḿsi nɛ́ gɛ.”
ACT 22:9 Wenbá mána wɛ nɛ́, baabá bana ɖɛnyɛm kɩḿ, amá, badanɩ́ɩ weení wánŋmatɩnáa ma nɛ́ ilowú.
ACT 22:10 Ngɛ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: “We gɛ bɩmɔɔ́na malá ɖɔ́, Mádʊ́ʊ.” Ngɛ Mádʊ́ʊ woobúsi ma sɩsɩ: “Kʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá. Bo Damáasɩ, a nyáádála ńna, bénveerím nya wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ńla nɛ́.”
ACT 22:11 Amá, ńŋɩnáa ɖɛnyɛm ásícé ńgɩ kɩḿ kɩdɛ́ɛ nimíni weeyéle mádándanáa ɖʊɖɔ nɛ́, wenbá mána wɛ nɛ́ bɔɔɖɔkɩ ná ma mánʊ́ʊ́nɩ-daá hálɩ magádála Damáasɩ.
ACT 22:12 Ɩrʊ́ naárʊ wɛ ńna, bánÿaá yɩ sɩsɩ Ananíyáasɩ. Ɩbá ɩɖɔ́kɩná aɖííni gɛ bɩjaarɛ́ɛ, bɩka ivóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará na toovonúm. Yahúúɖuwá rɩ́ŋa bɔwɛ ńná nɛ́ ɩbá bánlɩzɩ́ɩ seríya Kífeńgi ɩrɔ gɛ.
ACT 22:13 Ɩrʊ́ ɩmʊ́ wɔɔgɔ́nɩ ɩmɔɔná ma ɩtɔ́ ma sɩsɩ: “Mogoobú Sawúuli, baazɩ náa.” Ngɛ ńna‑ńna, máázá waabáázɩ náa, ngɛ mááná yɩ.
ACT 22:14 Ńna gɛ waadásɩ ɩtɔ́ ma sɩsɩ: “Ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ nya ɩsɩ́ɩ ɩdɩ sɩsɩ ńdɩ́lɩ́ wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bɩka nna Yeésu, ɩnáábɩ́lɛ́ weení iriké ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩka ɖʊɖɔ nnɩ́ɩ ɩdɩtɩŋa ɩnɔɔ́-daá tɔ́m.
ACT 22:15 Káma, nyɔ́ɔ́ sɩ nlɩzɩ́ na wentí nyáánɩ́ɩ, na wenbí nyááná nɛ́-dɛ́ɛ seríya ɩráa rɩ́ŋa ɩzá-daá.
ACT 22:16 Bɩlɛ́ nɛ́, we-rɔ gɛ nyóógúti nyázɩ́ŋɛ́ɛ. Kɔnɩ belíri nya lɩ́m-daá, bɩka ngóo nÿáa Ɖádʊ́ʊ ɩcɛ́ nya nyɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.”»
ACT 22:17 «Mɔ́ɔ́lɔ́ɔ magábɩsɩ Yerusalɛ́ɛm ngɛ máázʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá mánzʊlʊ́ʊ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ma.
ACT 22:18 Mááná yɩ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: “Ɖasam, kpɛdɩ́ nlɩ́ɩ Yerusalɛ́ɛm, káma, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ betísi nyɛ́dɛ́ɛ seríya sɩ nlɩzɩ́ kɩ mɔ́rɔ́ nɛ́.”
ACT 22:19 Ngɛ mɔ́ɔ́ móóbúsi yɩ sɩsɩ: “Mádʊ́ʊ, bagʊ́ bavʊnnyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖoo nɛ́, mánvʊnzʊʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá-daá gɛ mángbáa wenbá baava nya toovonúm nɛ́ mɔ́ndɔ́ɔ sáráka, bɩka mónzutí wɛ agbáázá.
ACT 22:20 Bɩka sáátɩ wenkí bɔwɛ bángʊ́ʊ Sɩtefáanɩ nyɛ́dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ nɛ́, mádɩtɩŋa mávʊnwɛ ńna. Bɛdɛ́ɛ yɩ kʊ́ʊ fʊnmɔɔ́ɔ ma; hálɩ mávʊnɖɔ́kɩná na kʊ wenbá bángʊ́ʊ yɩ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kúsúúdi.”
ACT 22:21 Ńna gɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: “Bo, ɖoo bolíni gɛ sɩ medíri nya, wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bɔjɔ́ gɛ méndiríi nya.”»
ACT 22:22 Zamɔ́ɔ wánvʊnwelesí Pɔ́ɔlɩ gɛ ɖoo waabáázɩ ŋmatɩrɛ nɛ́, hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála tɔ́m bíya kɛdɛɛzɩya ńba bɛḿ. Kɩɩnɩ́ɩ tɔ́m bíya bɛḿ nɛ́, ngɛ kɩɩbáázɩ agogo sɩsɩ: «Ɩdɛlɛ́ɛ́zɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́! Ɩgʊ yɩ! Ɩdɔmɔɔná ɩcɔ́ɔ weezuú-daá.»
ACT 22:23 Ngɛ ɩráa waabáázɩ agogo bɩ́njaarɩ́, bánlɩzɩ́ɩ bogúsúúdi bɔ́nlɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka bángʊsɩ́ buuruú.
ACT 22:24 Ńna gɛ Róóma sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waava nɔɔ́ sɩsɩ básʊ́ʊ́ná Pɔ́ɔlɩ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ ɖaána-daá bosúti yɩ na batɩlɩ́ wenbí bʊrɔ ɩráa wóngoó yɩ bɩlɛ́ nɛ́.
ACT 22:25 Bɔwɛ bɔ́nvɔkɩ́ yɩ nibé sɩ bosúti yɩ nɛ́ gɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩwɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́ sɩsɩ: «A bɩlɛ́, mɩ́wɛná yíko isúti Róóma tɛ́ɛ́dɩ-bú badatánvʊʊná yɩ bakʊ ɩdɔ́m nɛ́ agbáázá?»
ACT 22:26 Sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩwɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́ waanɩ́ɩ tɔm tɩna nɛ́, weeyéle ibó ikéveeri sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ: «We gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ nlá ɩrʊ́ ceení. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-bú gɛ.»
ACT 22:27 Sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ woogóduu Pɔ́ɔlɩ-jɔ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ sɩsɩ: «Feeri ma, toovonúm nyɛ́gɛ́ɛ Róóma-tɛ́ɛ́dɩ-bú?» Ngɛ ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɩɩ́n».
ACT 22:28 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Liide-bɔná gɛ mɔ́ɔ́yɔ́ naanɩ́ mamʊ tákaraɖá kɩ́nváa ma Róóma tɛ́ɛ́dɩ-bíídi-dɛ́ɛ yíko nɛ́.» Ngɛ Pɔ́ɔlɩ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nɛ́, baalʊrʊ ná ma gɛ.»
ACT 22:29 Ńna‑ńna gɛ wenbá ɖoo sɩ bafʊ́ńbɔɔzɩ Pɔ́ɔlɩ tɔ́m nɛ́, baaya ɖamá, bɩka sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩlɛ́ ɩbá ɩsʊ́ʊ kaanɩŋá, káma, wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ kɛ́ɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-bú gɛ weeyéle baɖʊ yɩ agbarangbára nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 22:30 Kiivé nɛ́ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩbá ɩtɩlɩ́ wentí Yahúúɖuwá ɩbá bónbuunáa yɩ nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, weeyéle bokóboɖi yɩ, ngɛ waazɩ́ɩ́zɩ Sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa sɩsɩ bótuuzi, bɩka iyéle bɔkɔ́gɔ́ná Pɔ́ɔlɩ ɩsɩ́ɩ yɩ lɔwʊtáá.
ACT 23:1 Pɔ́ɔlɩ woozúu tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa rɩ́ŋa ɩzɩ́rɛ, ngɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mogoobíya, na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ móóvúná Ɩsɔ́ɔ hálɩ sinje.»
ACT 23:2 Bɩnáábɩ́lɛ́ Sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Ananíyáasɩ wɔɔdɔ́ ɩdɛ́ɛ ńba wenbá bajʊ́ʊ́na Pɔ́ɔlɩ nɛ́ sɩsɩ báma ɩnɔɔ́-rɔɔzɩ́.
ACT 23:3 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa sɩ ɩma ná nya, koloŋá baavʊ́láazɩ kɛ nɛ́ ceení! Nyɔ́ɔ́jɔ́ɔ sɩ nvʊʊná ma ńŋɩnáa Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, amá, nyɛ́ɛ́vɛ́lɛ Mará nva nɩ́bááwʊ sɩsɩ báma ma!»
ACT 23:4 Ńna gɛ wenbá bajʊ́ʊ́na yɩ nɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «A bɩlɛ́ nyáábɩ́ɩ́zɩ nyándʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́?»
ACT 23:5 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ woobúsi sɩsɩ: «Mogoobíya, mádátɩ́lɩ́ sɩsɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: “Ńdándʊʊ nyɛ́dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ.”»
ACT 23:6 Pɔ́ɔlɩ waadɩlɩ́ sɩsɩ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa-daá fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ kɛ́ɛ Sadusée ńba bɩka nakɩ́rɩ kɛ́ɛ Faríizi ńba nɛ́, ngɛ waagʊ́sɩ ilowú ɩŋmátɩ na ɖóni tɔmvʊʊráa ɩzá-daá sɩsɩ: «Mogoobíya, mɛ́gɛ́ɛ Faríizi ńnɩ́ gɛ, bɩka Faríizi ńba waalʊrʊ ná ma; tamɔ́ɔ mɔ́wɛná kɛ ńŋɩnáa bɛlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩsɩɖáa wɔ́ngɔnɩ́ bekéve nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ bánvʊʊnáa ma ɖɔ́.»
ACT 23:7 Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ Faríizi ńba na Sadusée ńba lɔwʊtáá hálɩ bʊɖʊ tarɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá.
ACT 23:8 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Sadusée ńba wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩsɩɖáa fɛ́yɩ́ bɔ́ngɔnɩ́ befé, malááyɩ́ka fɛ́yɩ́, zííni ɖʊɖɔ fɛ́yɩ́. Ngʊ́ Faríizi ńba bɛlɛ́ bɔɖɔ́kɩná bɩjaarɛ́ɛ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bʊwɛ.
ACT 23:9 Ŋmatɩrɛ waabɩ́sɩ kʊ́bɔńɖɛ nɛ́, Faríizi ńba-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-daá Mará wɩlɩɖáa nɛbɛ́rɛ waagʊrʊ́ basɩ́ŋ bánnarɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ ɖóni-ɖóni sɩsɩ: «Ɖádábá ɖɩna lénlé ɩrʊ́ ceení waayɩ́sɩ nɛ́. Bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá sɩsɩ zííni nakɩ́rɩ yáá malááyɩ́ka naárʊ waaŋmatɩná na yɩ!»
ACT 23:10 Ŋmatɩrɛ woogúti ɖɩbá ɖɩ́nzɛɛ́ ɩzɩ́rɛ páá nɛ́, sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waanɩ́ɩ nɩdáárɛ sɩsɩ ɩráa bana bɔ́kɔkɔ́nɩ babʊʊ́rɩ Pɔ́ɔlɩ. Biiyéle waayáa sɔ́ɔ́jawá ɩsɩ́ɩ́zɩ wɛ sɩsɩ béti bakálɩzɩ́ Pɔ́ɔlɩ bɔlɔwʊtáá boboná yɩ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖaána-daá.
ACT 23:11 Booboná yɩ ńna kifé nɛ́-dɛ́ɛ nuvoowú gɛ Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Pɔ́ɔlɩ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɖɔkɩ nyádɩ, wenbí ńŋɩnáa nyáálɩ́zɩ́ ma seríya Yerusalɛ́ɛm nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ndálɩzɩ́ ma seríya bɩlɛ́ ɖʊɖɔ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá.»
ACT 23:12 Kiivé tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, Yahúúɖuwá nɛbɛ́rɛ waadá nɔɔ́ sɩ bakʊ Pɔ́ɔlɩ. Baaŋmátɩ boɖuuná Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ a ɖé bɛḿ badakʊ́ʊ ta Pɔ́ɔlɩ, bɛḿ bédénɖíi ngʊ́ bɔ́dɔ́nnyɔɔ. Sɩsɩ a bɩdalá bɩlɛ́ Ɩsɔ́ɔ ɩ́la bɛḿ láálɩ́.
ACT 23:13 Ɩráa wenbá baadá nɔɔ́ nɛ́ bɛɛjɛzɩ́ ɩráa nɛɛ́lɛ.
ACT 23:14 Boobó bɔmɔɔná sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa befééri wɛ sɩsɩ: «Ɖóóɖúúná Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ a ɖé ɖádakʊ́ʊ ta Pɔ́ɔlɩ, ɖédenɖíi ngʊ́ ɖɔ́dɔ́nnyɔɔ; a bɩdalá bɩlɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩ́la ɖáa láálɩ́.
ACT 23:15 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ibó mɩ́na tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa ɩmɔ́ɔ ɖamá, bɩka ɩbɔ́ɔ́zɩ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ ɩkɔ́gɔ́ná mɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ; bɩlá nyazɩ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩtásɩ ɩbá ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩdɛ́ɛ tɔ́m kazɔ́ɔ bɩlɛ́. A bɩɩga ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖángbɩɩrɩ́ ɖádɩ ɖɩkʊ yɩ naanɩ́ ɩtála.»
ACT 23:16 Pɔ́ɔlɩ igoobú alʊ́-dɛ́ɛ bú afobú waanɩ́ɩ bánŋmatɩ́ tɔ́m tɩḿ nɛ́, wɛɛɖɛ́ɛ ɩsʊ́ʊ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖaána-daá ifééri Pɔ́ɔlɩ.
ACT 23:17 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waayáa sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «La suúru nboná ma bú afobú ceení sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́-jɔ́; ɩwɛná tɔ́m natɩ́rɩ sɩ ifééri yɩ.»
ACT 23:18 Sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ wɔɔgbɔ́ɔ bú afobú ɩ́na yɩ bɛɖɛ́ɛ barɩ́ŋa bagʊ́bɔnɩ́-jɔ́ ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Sáráka-dʊ́ʊ Pɔ́ɔlɩ waayaa ná ma ɩfɩ́nɩ ma sɩsɩ mɔ́gɔ́ná nya bú afobú ceení, káma, ɩwɛná tɔ́m natɩ́rɩ sɩ ifééri nya.»
ACT 23:19 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔɖɔ́kɩ bú afobú nʊ́ʊ́nɩ-daá ɩ́na yɩ balɩ́ɩ kpɔ́mɔ́ɔ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ yɩ sɩsɩ: «Wentí gɛ nyɔ́wɛná sɩ nvééri ma.»
ACT 23:20 Ɩlɛ́ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Yahúúɖuwá waana ɖamá baŋmátɩ bɔmɔ́ɔ ɖamá sɩsɩ bɔ́ngɔnɩ́ bana nya befééri nya sɩsɩ bɔzɔɔlɛ́ɛ babá bɛbɛ́ɛ́ŋ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m-daá kazɔ́ɔ, bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, nÿéle boboná yɩ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́ ceré tɛ́ɛrɛ́.
ACT 23:21 A bɔɔgɔ́nɩ, nkanɩɩná wɛ. Káma, badaá ɩráa nɛɛ́lɛ na kʊjʊʊ́-daá wɛ́ńɖɛ́ɛ́ bamʊ́sɛ́ɛ nɩ́bááwʊ baɖamáa. Booɖuuná Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ a ɖé bɛḿ badakʊ́ʊ ta Pɔ́ɔlɩ, bɛvɛ́yɩ́na kíɖíím ɖíi yáá lɩ́m nyɔɔ́. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ baagbɩ́ɩ́rɩ bɩrɩ́ŋa bɩtɛ́, nyɛ́dɛ́ɛ ndísi balɩɩná Pɔ́ɔlɩ gɛ baɖamáa.»
ACT 23:22 Sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waanɩ́ɩ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔdɔ́ bú afobú ɩbɩ́sɩ ikpé, bɩka ɩbásɩ yɩ sɩsɩ íkeyéle báa naárʊ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ wɔɔgɔná tɔ́m tɩḿ ifééri yɩ.
ACT 23:23 Ngɛ sɔ́ɔ́jawá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ waayáa ɩdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa nɔɔ́lɛ ɩtɔ́ wɛ sɩsɩ: «Idúúzi sɔ́ɔ́jawá kákpáŋa (200), na awéńja-dɩnáa niídoozo na saaláa (70), na tɔ́ɔ́nɩ-dɩnáa kákpáŋa (200), bɩka mɩ́rɩ́ŋa ɩkpɩ́ɩ́rɩ ɩkʊrʊ́ nuvoowú-dɛ́ɛ kéréfu kééníré, ibó Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 23:24 Ɩgbɩ́ɩ́rɩ awéńja ɖʊɖɔ akpɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ bɩka iboná yɩ na alaafɩ́ya ikéjele laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ Felíkisi.»
ACT 23:25 Ngɛ waaŋmáa wasɩ́ɩ́ka kana ɖɔ́ icéle wɛ. Wentí waaŋmáa kadaá nɛ́ nɖɔ́:
ACT 23:26 «Kʊ́bɔnɩ́ Felíkisi, mɔ́ɔ́ Kúlóodi Liziyáasɩ mánŋmaa kʊ nya wasɩ́ɩ́ka kana ɖɔ́ sɩ mabá mɛzɛ́ɛ nya.
ACT 23:27 Ɩrʊ́ ceení mɔ́ɔ́gɔ́ná nya yɩ ɖɔ́ nɛ́, Yahúúɖuwá waagba ná yɩ, hálɩ bánjáádɩ yɩ kʊ́ʊ gɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá ɖɩsʊ́ʊ bɔwɔ́rɔ́ ɖɩkɛ́lɛɛ yɩ. Káma, mɛ́ńgbɛ́dɩ́ manɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-bú nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 23:28 Mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ madɩlɩ́ wenbí waalá bɩdɔmɔ́ɔ wɛ nɛ́, ngɛ mééyéle boboná yɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa lɔwʊtáá.
ACT 23:29 Ńna gɛ mááná sɩsɩ bɛdɛ́ɛ yowú kadamáa na badɩtɩŋa bɛdɛ́ɛ mará-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ. Ɩdabá ɩlá nabʊ́rʊ bɩ́nbɩɩzɩ́ biyéle bakʊ yɩ yáá bɔtɔ yɩ sáráka nɛ́.
ACT 23:30 Amá, móógúti mánnɩɩ́ lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ baaɖʊ sɩ bángʊ́ʊ yɩ, biiyéle mɛ́ɛ́gbɛ́dɩ́ mɔgbɔ́ɔ yɩ moboná nya bɩka mevééri ɩ́na wenbá tɔ́m nɛ́ sɩsɩ a bɔzɔɔlɛ́ɛ bayáa wɔnɔɔ́, bóbo nyɔ́jɔ́ na bakáyáa yɩ. [Biléceré.]»
ACT 23:31 Sɔ́ɔ́jawá waalá wentí barɩ́ŋa bagʊ́bɔnɩ́ waazɩ́ɩ́zɩ wɛ tɩ nɛ́, bɔkpɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ na nuvoowú bɛɖɛɛná yɩ Antipatiríisi tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 23:32 Kiivé nɛ́, ngɛ beeyéle awéńja-dɩnáa ɩtɛ́ɛ́zɩ yɩ ɖɛɛnáa bɩka bɛḿ bɔlɔ́ɔ bakábɩsɩ badɩmɛ́rɛ ɖaána-daá.
ACT 23:33 Awéńja-dɩnáa waadála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ wasɩ́ɩ́ka becéle laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́, bɩka bɔkpɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ baɖʊ wɛndɛ́.
ACT 23:34 Laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ waagála wasɩ́ɩ́ka bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ laadɔ́ɔ wenká-dɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Waanɩ́ɩ sɩsɩ Silisíi laadɔ́ɔ-daá ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ nɛ́,
ACT 23:35 ngɛ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Wenbá nyána wɛ tɔ́m nɛ́, bándalɩ́ɩ nɛ́ gɛ mánnɩɩ́ nyɔ́nɔ́ɔ́-daá.» Ngɛ waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bóbóná yɩ bɔtɔ wúro Eróodi-dɛ́ɛ ɖaána-daá.
ACT 24:1 Bɩɩlá wɛ́ náánʊ́wá nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖʊ́ kʊ́bɔnɩ́ Ananíyáasɩ waadála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩ́gana Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa nɛbɛ́rɛ na tɔmvʊʊrʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Tɛrɩtilúusi nɛ́. Ngɛ woobó ɩyáa Pɔ́ɔlɩ wɔnɔɔ́ laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́-jɔ́.
ACT 24:2 Baayáa Pɔ́ɔlɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, ngɛ tɔmvʊʊrʊ́ waabáázɩ ŋmatɩrɛ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́ Felíkisi, nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, wenbíwá nyɛ́ɛ́gɛ́ɛ laadɔ́ɔ kana kadaá, na nŋɩ́nɩ́ nyéngetí kɛ na áséńsí nɛ́, weeyéle ɖɔ́wɛ fɛɛzɩrɛ kʊ́bɔńɖɛ-daá.
ACT 24:3 Kazɔ́ɔ kɛḿ nyáálá ɖáa nɛ́ kɔrɔɔzɩ́, báa wɩ́rɛ wenɖé na báa lé, ɖáábá ɖɛ́nzɛɛ́ nya kɩzɛɛwʊ gɛ.
ACT 24:4 Na mákákɩlɩ nya caarɩ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ tánbɩnɩ. Kazɔ́ɔ ɖányɩ ná nya kɛ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́, mánvɩnɩ́ nya sɩsɩ ńwélesi wentí sɩ maŋmátɩ nɛ́.
ACT 24:5 Ɖááɖáázɩ sɩsɩ ɩrʊ́ ceení ɩbá ɩdaavé. Wónÿoozí kʊ Yahúúɖuwá ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá. Ɩgɛ́ɛ na kʊ Nazarɛ́ɛtɩ ńba-dɛ́ɛ aɖííni-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́.
ACT 24:6 Hálɩ waajáa sɩ ɩkɔ́ɔ́dɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖáágbá yɩ. [Ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ ɖɩfʊʊná yɩ tɔ́m ńŋɩnáa ɖɛ́dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
ACT 24:7 Amá, sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Liziyáasɩ wɔɔgɔ́nɩ ɩlɛ́ɛ yɩ na ɖóni ɖánʊ́ʊ́zɩ-daá.
ACT 24:8 Ngɛ wɔɔdɔ́ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́kɔnɩ nyɔ́jɔ́.] Kʊ́bɔnɩ́, a nyádɩtɩŋa nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ yɩ, wénveerím nya wenbí bɩrɩ́ŋa waalá gɛ ɖáágʊ́rʊ́ ɩrɔ nɛ́.»
ACT 24:9 Tɛrɩtilúusi waavʊ́ʊ bɩlɛ́ ɩtɛ́ nɛ́, ngɛ Yahúúɖuwá baaganáa woovu beɖéézi sɩsɩ toovonúm bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá.
ACT 24:10 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ waawɩ́lɩ Pɔ́ɔlɩ niiká sɩsɩ ɩ́ŋmatɩ. Ńna gɛ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mányɩ sɩsɩ bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nyánvʊʊ́ tɔ́mwá tɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩdaá nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ gɛ mándɩnáa mɔ́dɔ́m nyáázá-daá.
ACT 24:11 Nyádɩtɩŋa nyánbɩɩzɩ́ nbɔ́ɔ́zɩ nbɛ́ɛ, móóbó Yerusalɛ́ɛm sɩ mogúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɩdɛcɛzɩ́ ta wɛ́ fuú na náálɛ.
ACT 24:12 Wɩ́rɛ, naárʊ tɛkɛ́tɩ ma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, yáá Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́, yáá tɛ́ɛ́dɩ-daá mána naárʊ ɖánnarɩ́ɩ tɔ́m, yáá móndulúsi zamɔ́ɔ sɩsɩ kɩ́kʊ́rʊ́na naárʊ.
ACT 24:13 Bɛvɛ́yɩ́na seríya sɩ kɩwɩ́lɩ sɩsɩ wentí bónbuunáa ma ɖɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm.
ACT 24:14 Amá, wentí mányɩ ngɛ sɩ maŋmátɩ nyáázá-daá nɛ́ nɖɔ́: Ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ gɛ mánlám bɔwʊtá. Mééɖéézi wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá baaganáa-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá nɛ́. Nɩ́bááwʊ kɩḿ móvóo nɛ́ gɛ bɛḿ sɩsɩ kɩdɛkɛ́ɛ toovonúm ńgɩ.
ACT 24:15 Tamɔ́ɔ wenká bɛḿ badɩtɩŋa bɔwɛná kɛ nɛ́, kanáábɩ́lɛ́ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́wɛná. Kanáábɩ́lɛ́ sɩsɩ wɩ́rɛ, Ɩsɔ́ɔ wénveezí ɩsɩɖáa: wenbá baalá kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́, na wenbá baalá bɩdaavé nɛ́.
ACT 24:16 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mánjaarɩ́ mádɩ sɩsɩ méwenbiré ɩ́kafʊʊná ma báa nabʊ́rʊ-daá Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá na ɩráa ɩzá-daá.
ACT 24:17 Bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nɛ́, gɛ máagábɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm sɩ malá mɛ́dɛ́ɛ ńba Yahúúɖuwá zakáa, bɩka malá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ.
ACT 24:18 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ baana ma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá máńláḿ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ mɛdɛ́. Zamɔ́ɔ nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ ńna, cáńfáná bɔtɔ́ sɩsɩ bɩ́nlám kiri‑kiri.
ACT 24:19 Yahúúɖuwá nɛbɛ́rɛ baagálɩ́ɩ́ná Azíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ fʊnwɛná ńna. A bɛlɛ́ báfʊ́nwɛná na kʊ natɩ́rɩ, bɛlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na bɔkɔ́nɩ nyɔ́jɔ́ bayáa ma wɔnɔɔ́.
ACT 24:20 Yáá wenbá bɔwɛ cé nɛ́ badɩtɩŋa báŋmatɩ. Baayáa ma wɔnɔɔ́ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ tɔmvʊʊráa kʊ́bɔnáa-jɔ́ nɛ́, yɩsɩ́tɩ wentí gɛ baana ná ma.
ACT 24:21 Mádálá nabʊ́rʊ mayɩ́sɩ. A wentí kóŋ́ máázɩ́ŋ bɔlɔwʊtáá mogóo sɩsɩ: “Mɔ́jɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ sɩsɩ ɩsɩɖáa wénvém balɩ́ɩ sɩ́m-daá-rɔ gɛ bayáa ma wɔnɔɔ́ mɩ́ɩ́zá-daá sinje nɛ́ baasí.”»
ACT 24:22 Felíkisi nyɩ Yeésu-dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ nɩ́bááwʊ tɔ́m kazɔ́ɔ nɛ́, ngɛ waagʊ́sɩ tɔ́m ɩtɔ́ sɩsɩ: «A wɩ́rɛ wenɖé sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ Liziyáasɩ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, na mavʊ́ʊ mɩ́dɔ́m.»
ACT 24:23 Ngɛ weevééri sɔ́ɔ́jawá wenbá bénveríi Pɔ́ɔlɩ-rɔ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ básɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ sáráka-daá bɩka beyéle yɩ ɩcɔ́ɔ ɩdɩ-ɩdɩ ngʊ́ bɔ́kɔtɔ ɩɖɔndɩnáa nɩ́bááwʊ sɩsɩ balá yɩ wenbíwá wɔ́nbɔɔzɩ́ wɛ nɛ́.
ACT 24:24 Bɩɩlá wɛ́-bíya nɛ́, Kʊ́bɔnɩ́ Felíkisi wɔɔgɔ́nɩ ɩ́gana ɩɖɛɛlʊ́ Durusíili weení ɩgɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́, ngɛ weedíri bakálɩ́zɩ́ Pɔ́ɔlɩ sáráka-daá iwélesi yɩ wánŋmatɩ́ nŋɩ́nɩ́ bánváa Yeésu toovonúm sɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Lɛɛrʊ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
ACT 24:25 Amá, ńŋɩnáa Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ wánlám na ɩjɔwʊrɛ ɩsɩ́ɩ́zɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, na ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ, na Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m ceré nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩɩlá Felíkisi nɩdáárɛ. Ngɛ wɔɔdɔ́ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ nyánbɩɩzɩ́ nɖɛ́ɛ, a bɩgɛ́ɛ móóyúú ɖáámá mándakayaá nya.»
ACT 24:26 Kʊ́bɔnɩ́ Felíkisi fʊ́njɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ wánváa yɩ liideé; bʊrɔ gɛ wéndérédíríi bángayaá yɩ sɩsɩ ɩkɔ́nɩ balá faawɩ́ɩ.
ACT 24:27 Bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ nɛ́, Pɔɔrɩsiyúusi Fɛsɩtúusi gɛ baagʊ́sɩ Felíkisi nɛ́ bɔɔgɔná. Felíkisi wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩlá bɩlá Yahúúɖuwá niíni nɛ́, weeyéle Pɔ́ɔlɩ sáráka-daá.
ACT 25:1 Bɩɩlá wɛ́ náádoozo Fɛsɩtúusi waadála Sezarée tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ waalɩ́ɩ ńna ɩkpa Yerusalɛ́ɛm.
ACT 25:2 Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wɔɔgɔ́nɩ ɩjɔ́ bayáa Pɔ́ɔlɩ wɔnɔɔ́ bánvɩnɩ́ yɩ sɩsɩ
ACT 25:3 ɩ́la suúru ɩfa nɩ́bááwʊ bɩka bakábɩ́sɩ́ná Pɔ́ɔlɩ Yerusalɛ́ɛm. Káma, báńdáḿ nɔɔ́ sɩsɩ a bɔɔgbɔ́ɔ yɩ bɛ́ngɛɖɛɛnáa, bakʊ yɩ nɩ́bááwʊ-daá.
ACT 25:4 Amá, Fɛsɩtúusi woobúsi wɛ sɩsɩ: «Sezarée gɛ bɔɔdɔ Pɔ́ɔlɩ sáráka. Bɩka ɖʊɖɔ bídénleeri, mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mánbɩsɩ́ ńna.
ACT 25:5 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa ɩ́kɔnɩ batasɩná ma ɖití Sezarée. A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ waalá natɩ́rɩ tɩdaavé, bɛlɛ́ bayáa yɩ wɔnɔɔ́ mɔ́jɔ́.»
ACT 25:6 Wɛ́ lutoozo yáá wɛ́ fuú bɩlɛ́ gɛ Fɛsɩtúusi waalá Yerusalɛ́ɛm, naanɩ́ ɩbɩ́sɩ Sezarée. Kiivé nɛ́, woobó ɩcɔ́ɔ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́, ngɛ weedíri bɔkɔ́gɔ́ná Pɔ́ɔlɩ.
ACT 25:7 Bɔɔgɔná yɩ nɛ́, Yahúúɖuwá baagálɩ́ɩ́ná Yerusalɛ́ɛm nɛ́, baalára bamɩlɩná yɩ bónbuunáa yɩ tɔ́mwá ɖabata kʊ́bɔńdɩ-kʊ́bɔńdɩ. Amá, bɛvɛ́yɩ́na seríya kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wentí bánŋmatɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm.
ACT 25:8 Pɔ́ɔlɩ tetísi wentí bónbuunáa yɩ nɛ́. Ngɛ waavʊ́ʊ sɩsɩ: «Mádáyɩ́sɩ́ná Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ mará, yáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga, yáá Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́.»
ACT 25:9 Fɛsɩtúusi wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩlá bɩlá Yahúúɖuwá niíni nɛ́ ngɛ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ: «Nyéndisí nbó Yerusalɛ́ɛm bakávʊ́ʊ nyɔ́dɔ́m máázá-daá?»
ACT 25:10 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ woobúsi sɩsɩ: «Róóma wúro Kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́ gɛ mɔ́wɛ ɖɔ́, ɩjɔ́ gɛ bánvʊʊ́ mɔ́dɔ́m. Mádáyɩ́sɩ́ná Yahúúɖuwá, nyádɩtɩŋa nyáábá nyányɩ bɩlɛ́.
ACT 25:11 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mááyɩ́sɩ ngɛ máálá lakásɩ sɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ bakʊ ma, médéngizí sɩsɩ bákakʊ ma. Amá, a wentí bónbuunáa ma nɛ́ tɩdɛkɛ́ɛ toovonúm, bɩdafa naárʊ wɛ́ɖɛ sɩsɩ ɩkpɔ́ɔ ma icéle wɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, bóbóná ma Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́.»
ACT 25:12 Ńna gɛ Fɛsɩtúusi na ɩdɛ́ɛ tɔ́mdasɩráa bɛɛgɛɛná ɖamá lomaazɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, woobúsi sɩsɩ: «Nyazɩ bóbóná nya Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́ jɔ́, yáá wé. Bónbonáa nya ɩjɔ́!»
ACT 25:13 Bɩɩlá wɛ́-bíya kpeteree nɛ́, wúro Agiripáa na igoobú alʊ́ Bereníisi baadála Sezarée sɩ bɛsɛ́ɛ Fɛsɩtúusi.
ACT 25:14 Káma, sɩ balá wɛ́-bíya ńna nɛ́, ngɛ Fɛsɩtúusi wɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m ɩkɛ́ɛ́zɩ wúro sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ gɛ Felíkisi weeyéle sáráka-daá cé.
ACT 25:15 Móóbó Yerusalɛ́ɛm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waayáa yɩ wɔnɔɔ́ mɔ́jɔ́, bɔtɔ́ ma sɩsɩ mágʊ́ ɩdɔ́m.
ACT 25:16 Móóbúsi wɛ sɩsɩ Róóma ńba-dɛ́ɛ mará-daá, bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ bakʊ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka bodoyóózi ɩ́na wenbá bayáa yɩ wɔnɔɔ́ nɛ́ banɩ́ɩ ɩnɔɔ́-daá.
ACT 25:17 Ngɛ boogóvú ma mána wɛ ɖɩkɔ́nɩ cé. Ngɛ mádáɖám, kiivé nɛ́, móóbó mɔjɔ́ɔ tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́ medíri sɩsɩ bɔ́kɔ́gɔná ɩrʊ́ ɩmʊ́.
ACT 25:18 Ngɛ ɩ́na wenbá tɔ́m nɛ́ bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, badana ɩdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ káálɛ ńdɩ natɩ́rɩ ńŋɩnáa máávʊ́ńmaazɩ sɩsɩ ɩ́ta waalá nɛ́ batɩ́.
ACT 25:19 Bɛdɛ́ɛ aɖííni tɔ́m na ɩrʊ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Yeésu, waazɩ́ bɩka Pɔ́ɔlɩ wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩwɛ ɩ́na iweezuú nɛ́ riké-dɛ́ɛ tɔ́m wónÿoozi kʊ wɛ.
ACT 25:20 Mádɩtɩŋa mádátɩ́lɩ́ nŋɩ́nɩ́ sɩ mɔgbɔɔná na mavʊ́ʊ tɔ́m tɩḿ nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩkpa Yerusalɛ́ɛm na bakávʊ́ʊ bɔdɔ́m ńna?
ACT 25:21 Amá, woobúsi ma sɩsɩ bóbóná ɩmʊ́ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́. Ńna gɛ mazɩ básɩ́ɩ yɩ sáráka-daá naanɩ́, na bʊcɔ meyéle boboná yɩ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́.»
ACT 25:22 Ńna gɛ Agiripáa wɔɔdɔ́ Fɛsɩtúusi sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ manɩ́ɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩnɔɔ́-daá.» Ngɛ Fɛsɩtúusi sɩsɩ: «Ceré kɩna kiriké, nyénwelesí yɩ.»
ACT 25:23 Kiivé nɛ́, Agiripáa na Bereníisi baagázʊʊ ná guruzííní tɔ́m ɖaavʊʊɖɛ́, bágána sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa. Ngɛ Fɛsɩtúusi waava wɛ́ɖɛ bɔkɔ́gɔ́ná Pɔ́ɔlɩ.
ACT 25:24 Bɔɔgɔná yɩ nɛ́, ngɛ Fɛsɩtúusi sɩsɩ: «Wúro Agiripáa, na mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dásɛ́ɛ ná ɖáa cé nɛ́, mɩ́ɩ́ná ɩrʊ́ ceení? Yahúúɖuwá rɩ́ŋa wɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná ma Yerusalɛ́ɛm na cé ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩdɔmɔɔná ɩcɔ́ɔ weezuú-daá.
ACT 25:25 A mɔ́ɔ́ na mɔ́ɔ́, mádáná ɩdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ natɩ́rɩ tɩ́nbɩɩzɩ́ tiyéle bakʊ yɩ nɛ́. Amá, wɔɔdɔ́ sɩsɩ bóbóná ɩmʊ́ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́ nɛ́, bʊrɔ gɛ sɩ meyéle boboná yɩ.
ACT 25:26 Mɛ́vɛ́yɩ́na natɩ́rɩ sɩ maŋmáa mevééri wúro kʊ́bɔnɩ́ sɩsɩ abaalʊ́ ceení waabá ɩlá nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́gɔ́ná yɩ mɩ́ɩ́zá-daá, bɩɩgɩlɩná nyɔ́ɔ́ wúro Agiripáa, na ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɖɩna ɖɩwɔ́rɔ́, moyuú natɩ́rɩ maŋmáa.
ACT 25:27 Káma, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ bɩ́nbá bɩlá bítí boboná sáráka-dʊ́ʊ Róóma bɩka tákaraɖá nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ kɩ́nwɩlɩ́ɩ wenbí bʊdʊ́ʊ waalá ɩyɩ́sɩ nɛ́.»
ACT 26:1 Agiripáa wɔɔdɔ́ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ baava nya nɩ́bááwʊ. Nyánbɩɩzɩ́ nvʊ́ʊ nyɔ́dɔ́m.» Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waagbáázɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ ɩbáázɩ fʊ́ʊ́dɩ sɩsɩ:
ACT 26:2 «Wúro Agiripáa, sinje bɩɩbá bɩlá ma niíni sɩsɩ mavʊ́ʊ mɔ́dɔ́m wentí tɩrɩ́ŋa mogoobíya Yahúúɖuwá wónbuunáa ma nɛ́ nyáázá-daá.
ACT 26:3 Káma, nyányɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩ rɩ́ŋa kazɔ́ɔ, na wentí tɩdɔ́m bánŋmatɩ́ nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ nya sɩsɩ ńɖí suúru nwélési ma.
ACT 26:4 Yahúúɖuwá rɩ́ŋa nyɩ nŋɩ́nɩ́ mɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ woobó kɔgbɔɔ ɖoo mɛ́dɛ́ɛ afobire Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, bɛḿ wenbá bɛgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́.
ACT 26:5 Banyɩ ma bɩdɛkɛ́ɛ sinje. A ɖoo béndisí, bánlɩzɩ́ɩ seríya sɩsɩ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ Faríizi ńnɩ́ ɩ́cɔ́ɔ́ná nɛ́ gɛ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná. Móóvú Faríizi ńba-dɛ́ɛ mará. Ngʊ alɛ́ aagɩlɩ ná káálɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ aɖííni-daá.
ACT 26:6 Lɛlɛɛɖɔ́ bánvʊʊnáa ma, káma, mɔ́jɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ na wentí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɖájaájaanáa sɩsɩ wánlám nɛ́-rɔɔzɩ́.
ACT 26:7 Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ cɔɔ́ɔ na tamɔ́ɔ sɩsɩ bánnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɖájaájaanáa nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́, bánlám Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá. Wúro, tamɔ́ɔ kɛḿ kɔrɔ gɛ Yahúúɖuwá wángʊ́ʊ mɔ́dɔ́m.
ACT 26:8 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá, we-rɔ gɛ mɩ́dánjaa sɩ ɩfa toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wénveezí ɩsɩɖáa.
ACT 26:9 Mádɩtɩŋa máávʊ́ńmaazɩ sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ malá bɩrɩ́ŋa moyóo Yeésu Nazarɛ́ɛtɩ ńnɩ́, lénlé rɩ́ŋa bánŋmatɩ́ ɩdɔ́m nɛ́.
ACT 26:10 Bɩlɛ́ ɩmʊ́ gɛ máálá Yerusalɛ́ɛm. Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa waava ma yíko nɛ́, mɔ́ɔ́dɔ́ wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ badaá ɖabata sáráka. A bɩgɛ́ɛ baagʊ bɔdɔ́m bɔtɔ́ sɩsɩ bákʊ́ wɛ, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ménɖeezí gɛ sɩsɩ bɩɩmɔ́ɔ.
ACT 26:11 Mánzʊʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɖaazɛɛɖɛ́wá rɩ́ŋa-daá gɛ mánváa wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́ fúkúḿsi, mɔ́nvɔkɩ́ wɛ ɖóóle sɩsɩ békízi Yeésu. Máámʊ́ná wɛ bɔ́tɩ páá nɛ́, mándɩnɩ́ bɔwɔ́rɔ́ gɛ hálɩ tɛ́ɛ́dɩwá tɩɩganáa-daá.»
ACT 26:12 «Bɩnáábɩ́lɛ́ wɩ́rɛ nɛ́, mɛ́nɖɛɛ́ Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá mána yíko na tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waaɖʊ ma sɩsɩ magágba wenbá baava Yeésu toovonúm nɛ́,
ACT 26:13 mɔ́wɛ nɩ́bááwʊ-rɔ ɩdaawʊ́ bɩlɛ́ gɛ, wúro, ɖɛnyɛm kʊ́bɔnbɔńgɩ nakɩ́rɩ waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kɩkɔ́nɩ kɩlára kɩmɩlɩná mána wenbá ɖɛ́nɖɛɛ́ nɛ́. Ɖɛnyɛm kɩḿ kɩdɛ́ɛ ɖée wɛɛjɛzɩ́ wɩ́sɩ-dɛ́ɛ ɖée.
ACT 26:14 Ngɛ ɖárɩ́ŋa ɖáázála adɛ. Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ wánŋmatɩnáa ma Éburu kʊnʊm-daá sɩsɩ: “Sawúuli! Sawúuli! We-rɔ gɛ nyánváa ma fúkúḿsi. Faala gɛ nyánlám nyángʊrʊ́ʊna ma nyazɩ nɔ́wʊ wangʊrʊ́ʊna ɩdʊ́ʊ-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ nɛ́.”
ACT 26:15 Ńna gɛ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ: “Mádʊ́ʊ, nyɔ́ɔ́ gɛ weení.” Ngɛ Ɖádʊ́ʊ woobúsi ma sɩsɩ: “Mɔ́ɔ́ Yeésu gɛ. Mɔ́ɔ́ weení nyɔ́ɔ́ nyánváa fúkúḿsi nɛ́.
ACT 26:16 Lɛlɛɛɖɔ́ kʊrʊ́ nzɩ́ŋ. Wenbí bʊrɔ máálɩ́zɩ́ mádɩ mawɩ́lɩ nya nɛ́ nɖɔ́: Máálɩ́zɩ́ nya gɛ sɩsɩ nbɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ. Nyánbɩsɩ́ mɛ́dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ nvééri ɩráa nŋɩ́nɩ́ nyááná ma sinje nɛ́. Nyénveerím wɛ ɖʊɖɔ wentí sɩ mawɩ́lɩ nya bʊwɔ́rɔ́ nɛ́.
ACT 26:17 Ménveríi nyɔ́rɔ́ Yahúúɖuwá lɔwʊtáá, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá ngɛ sɩ medíri nya bɔjɔ́ nɛ́ bɔlɔwʊtáá.
ACT 26:18 Méndiríi nya nbó nvulúsi baazá, balɩ́ɩ temenuú-daá basʊ́ʊ ɖɛnyɛm-daá, balɩ́ɩ Sitáánɩ-dɛ́ɛ yíko-daá bɔkɔ́nɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. A baava ma toovonúm, bɛ́njɛ́m wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá, bɩka boyuú beɖi tííbí bána Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.”»
ACT 26:19 «Sɩɩná bɩɖɩ́ŋa, wúro Agiripáa, médekízi wenbí Mádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩwɩ́lɩ ma nɛ́.
ACT 26:20 Ngɛ máábáázɩ ɩráa feerím Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, na Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá, na Yudée laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ: Ɩlá túúbá ɩkábɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́, bɩka ɩlá lakásɩ sɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá túúbá nɛ́.
ACT 26:21 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ Yahúúɖuwá waagba ma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, ngɛ baajáa sɩ bakʊ ma.
ACT 26:22 Amá, Ɩsɔ́ɔ weevére mɔ́rɔ́ hálɩ na sinje. Wentí anɖébiwá na Múúsá baaŋmátɩ sɩsɩ tɩ́ngɔnɩ́ tɩlá nɛ́ riké-dɛ́ɛ seríya gɛ mábamáa mánlɩzɩ́ɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩzá-daá: bíya na kʊ́bɔnáa.
ACT 26:23 Wentí bɛlɛ́ baaŋmátɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ bánnaazɩ́ Lɛɛrʊ́ bakʊ yɩ. Sɩ ɩɖaaná fém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, na ifééri ɩdɛ́ɛ ńba Yahúúɖuwá, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖɛnyɛm kɩ́nlɛɛ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.»
ACT 26:24 Pɔ́ɔlɩ bamáa fʊ́ʊ́dɩ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ Fɛsɩtúusi woovolí yɩ sɩsɩ: «Pɔ́ɔlɩ, nyɛ́gɛ́ɛ ɖijinɖe gɛ? Nyáágɩ́lɩ tɩlɩ́ɩ cáádɩ, hálɩ bɩbɩ́sɩ nyágʊjʊʊ́!»
ACT 26:25 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, mɛ́dɛkɛ́ɛ ɖijinɖe. Tɔ́m wentí mánŋmatɩ́ nɛ́, tɩgɛ́ɛ áséńsí tɔ́m gɛ, bɩka tɩgɛ́ɛ toovonúm.
ACT 26:26 Wúro Agiripáa nyɩ wentí tɩrɩ́ŋa mánŋmatɩ́ tɩ nɛ́. Bʊrɔ gɛ mánŋmatɩ́ tɩ waazá-daá médénzelí. Mééɖéézi sɩsɩ wánnɩɩ́ tɩrɩ́ŋa, natɩ́rɩ fɛ́yɩ́ tɩmʊ́sɛ́ɛ yɩ nɛ́. Káma, bɩdɛkɛ́ɛ súmúú-daá gɛ tɔ́mwá tɩḿ tɩɩlá.
ACT 26:27 Wúro Agiripáa, nyáává anɖébiwá-dɛ́ɛ tɔ́m toovonúm? Mɔ́ɔ́ mányɩ sɩsɩ nyáává bɛdɛ́ɛ tɔ́m toovonúm.»
ACT 26:28 Ńna gɛ wúro Agiripáa sɩsɩ: «Nyánmaazɩ́ sɩsɩ nyɔ́ngbɔwʊ́ʊ alɩwáátɩ cʊ́kɔ kɩna nbɩsɩná ma Krísto ńnɩ́ yáá wé.»
ACT 26:29 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ sɩsɩ: «Báa lɛlɛɛɖɔ́ yáá bɩɩgɔ́nɩ bʊwɔ́rɔ́, mánvɩnɩ́ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ nyána wenbá barɩ́ŋa mínwelesí ma nɛ́, ɩ́bɩsɩ nyazɩ mɔ́ɔ́. Agbarangbára baaɖʊ ma nɛ́ baasí gɛ bákaɖʊ mɩ́ɩ.»
ACT 26:30 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ wúro Agiripáa, na laadɔ́ɔ-rɔ bɛɛŋɩrʊ́ Fɛsɩtúusi na Bereníisi na wenbá bavʊnwɛ ńna bana wɛ nɛ́ boyóózi bakʊrʊ́.
ACT 26:31 Bánlɩɩ́ nɛ́, ngɛ bɔwɛ bɔ́ndɔ́m ɖamá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení talá nabʊ́rʊ hálɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ yɩ yáá bɔtɔ yɩ sáráka nɛ́.»
ACT 26:32 Ńna gɛ wúro Agiripáa wɔɔdɔ́ Fɛsɩtúusi sɩsɩ: «A bɩdɛkɛ́ɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ bóbóná yɩ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́, baraajɛ́ yɩ.»
ACT 27:1 Baazɩ́ŋ sɩsɩ bɛ́nɖɛɛnáa ɖáa Italíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ Pɔ́ɔlɩ na sáráka-dɩnáa nɛbɛ́rɛ baɖʊ Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ bánÿaá yɩ sɩsɩ Yuliwúusi nɛ́ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá. Yuliwúusi ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ naárʊ gɛ.
ACT 27:2 Ngɛ ɖána wɛ ɖáázʊ́ʊ Adɩramíiti tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛ kɩ́nɖɛɛ́ Azíi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛwá ɖaazɩnɖɛ́ nɛ́, ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ. Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Tesaloníiki nɛ́-dɛ́ɛ ɩrʊ́ naárʊ wɛ ɖádáá, bánÿaá yɩ sɩsɩ Arisitáarɩkɩ.
ACT 27:3 Kiivé nɛ́, ɖáádála Sidɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Ngɛ ńŋɩnáa Yuliwúusi ɩbá wángalám Pɔ́ɔlɩ kífeńbi nɛ́, waava yɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ íbo ɩkáná ɩɖɔndɩnáa bɩka bɛlɛ́ basɩná yɩ.
ACT 27:4 Ɖáálɩ́ɩ ńna nɛ́, ngɛ ɖóóvúná Kɩpɩrɔ́ɔsɩ laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ nɛ́, ɖóvóo kidiruú-kidiruú ɖɛ́nɖɛɛ́, káma, fefelimá wɛ́nvɛtɩ́ ánÿoó ɖáa.
ACT 27:5 Ngɛ ɖɛ́ɛ́dɛ́sɩ Silisíi na Panfilíi laadásɩ-dɛ́ɛ tenkú ɖɩtála Lisíi laadɔ́ɔ-daá tɛ́ɛ́dɩ bánÿaá tɩ sɩsɩ Miráa nɛ́ tɩdaá.
ACT 27:6 Ńna gɛ sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ waana mɛ́ɛ́lɛ kɩɩgálɩ́ɩ́ná Alɛkɩsandiríi tɛ́ɛ́dɩ-daá kɩ́nɖɛɛ́ Italíi nɛ́, ngɛ ɖáázʊ́ʊ kɩ.
ACT 27:7 Ɖááɖʊ́ wɛ́-bíya ɖabata ɖibó ɖɛfɛɛ‑ɖɛfɛɛ, ngɛ káálɛ na káálɛ gɛ ɖáábɩ́ɩ́zɩ ɖɩtála Kiníidi tɛ́ɛ́dɩ-daá. Fefelimá-dɛ́ɛ ɖáa caarɩ́ weeyéle ɖɩkɛ́ɛ ɖɩkpɔɔná Salɩmonée tɛ́ɛ́dɩ ɖɩtála Kɩ́rɛ́ɛtɩ, laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ nɛ́ kadaá.
ACT 27:8 Ɖáálá kʊnyɔḿ bɩlɛ́ gɛ hálɩ ɖɩtála Lasée tɛ́ɛ́dɩ-jɔ́, lé bánÿaá sɩsɩ Kaalɔ́ɔyɩ-Limenɛ́ɛsɩ nɛ́.
ACT 27:9 Ɖáábá ɖilééri ńna bɩka ɖʊɖɔ mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ boɖé igúti bɩbamáa káálɛ lám, káma, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-dɛ́ɛ cɛ́m nɔɔ́ fɔkɩ́tɩ wɩ́rɛ wɛ́ńjɛ́zɩ́. Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ waabásɩ ɩ́na wenbá mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ sɩsɩ:
ACT 27:10 «Ɖɛ́dɛ́ɛ-ńba, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ kɩna kɩ́nlám káálɛ. Ɖɛ́dɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛ na kɩgbɩná wánlám ásáráwʊ́, bɩka a ɖádátɩ́lɩ́, ɖádɩtɩŋa ɖɩsɩ́.»
ACT 27:11 Amá, Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ waalá mɛ́ɛ́lɛ mɩlɩɖʊ́ na mɛ́ɛ́lɛ-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ yaraɖá bɩcɛzɩ́ wentí Pɔ́ɔlɩ waaŋmátɩ nɛ́.
ACT 27:12 Bɩlɛ́ bibaasí, mɛ́ɛ́lɛwá ɖaazɩnɖɛ́ ɖɩḿ ɖɩvɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ ɩráa ɩbɩ́ɩ́zɩ bɔcɔ́ɔ kaanɩŋá sáátɩ. Biiyéle ɩráa wenbá bɔwɛ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́, badaá ɖabata weedísi sɩsɩ bálɩɩ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ ɖɩdaá. Bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ a bánbɩɩzɩ́, bakádála Kɩ́rɛ́ɛtɩ-dɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛwá ɖaazɩnɖɛ́ bánÿaá ɖɛ sɩsɩ Fenikíisi nɛ́. Fenikíisi wɛ ná tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ fúu adɛ wɩ́sɩ ɖaazalaɖɛ́ fáráńdɩ́ na tɩdɛ́ɛ fúu ɩsɔ́ɔ́dáá wɩ́sɩ ɖaazalaɖɛ́ fáráńdɩ́ bɔlɔwʊtáá gɛ. Ńna gɛ bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ bɔcɔ́ɔ kaanɩŋá sáátɩ.
ACT 27:13 Fúu adɛ-dɛ́ɛ fefelimáyɔ́ɔ naárɛ waabáázɩ fɛtɩ́ ángagbáa nɛ́, ngɛ wenbá bɔwɛ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́, baamáázɩ sɩsɩ ánbɩɩzɩ́ asɩná ɖáa ɖɩkádála lénlé baamáázɩ nɛ́. Ngɛ bɛɛgbɛzɩ́ nyɩɩrʊʊ́ wenkí baaganá mɛ́ɛ́lɛ nɛ́, mɛ́ɛ́lɛ ɩkpɔ́ɔ ɖɛɛ́ kínvunáa Kɩ́rɛ́ɛtɩ tenkú-dɛ́ɛ kidiruú‑kidiruú.
ACT 27:14 Badalɩɩ tá ɖeelí gɛ, fefelimá kʊ́bɔná naárɛ bánÿaá yɛ sɩsɩ: Erakiilɔ́n nɛ́ waagálɩ́ɩ́ná laadɔ́ɔ kɛḿ kaváráńdɩ́ abá ánvɛtɩ́ na ɖóni.
ACT 27:15 Ngɛ aagɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ kɩ́dánbɩɩzɩ na kɩsɩ́ɩ́zɩ, hálɩ ɖɩwɩ́ɩ bɩɖɛɛná ɖáa.
ACT 27:16 Ngɛ ɖɔ́ɔ́gbɔ́ɔ́ná laadɔ́ɔyɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ bánÿaá kɛ sɩsɩ Kodáa nɛ́ kɛdɛ́ɛ na fúu adɛ. Ɩzɩ́rɛ wɛɛzɛ́ɛ gɛ ɖáábɩ́ɩ́zɩ ɖikpí kpɩ́ɩ́rʊʊ́yɔ́ɔ bɛ́nlɛɛnáa kɛ ɩráa kɔ́njɔwʊ́ʊ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́;
ACT 27:17 ɖáágágbaazɩ kɛ nɛ́, ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ nibé weená a sɩ bɩsɛ́ɛ ɩzɩ́rɛ, bɛ́nlɛɛnáa yɛ ɩráa nɛ́, bɔfɔkɩná mɛ́ɛ́lɛ bɩcáárɩ; ngɛ ńŋɩnáa bénzewɔ́ɔ sɩsɩ bɔ́kɔkɔ́nɩ bakázála Libíi tenkú kpɔ́mɔ́ɔ́ kanyɩ́ŋa-rɔ nɛ́, beedísi mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ bɩsaawʊ́ bɩka fefelimá bamáa bɩ́nɖɛɛnáa wɛ bɩlɛ́.
ACT 27:18 Kiivé nɛ́, ńŋɩnáa fefelimá tɛɛzɩ jɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́, ngɛ baadʊʊ́ mɛ́ɛ́lɛ-daá kpɩná bɔlɔ tenkú-daá.
ACT 27:19 Toozo wɩ́rɛ nɛ́, ngɛ badɩtɩŋa baalɩzɩ́ mɛ́ɛ́lɛ tɩtɩŋa-dɛ́ɛ kpɩná bɛbɛ́ɖɩ.
ACT 27:20 Bɩɩlá wɛ́-bíya ɖabata, ɩrʊ́ tándanáa wɩ́sɩ, cáńfáná wɩlásɩ, bɩka fefelimá alɛ́ adɛɛzɩjɔɔ́ɔ ɖóni bɩlɛ́ hálɩ biiyéle ɖódokúti ɖɩɖʊ tamɔ́ɔ sɩsɩ ɖánlɩɩ́.
ACT 27:21 Ɖáálá wɛ́-bíya ɖabata ɖédeɖí nabʊ́rʊ. Ngɛ Pɔ́ɔlɩ waagʊrʊ́ ɩsɩ́ŋ lɔwʊtáá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, mɩraanɩ́ɩ mɔ́nɔ́ɔ́ ɖɩkɔ́jɔ́ɔ Kɩ́rɛ́ɛtɩ laadɔ́ɔ-daá, fefelimá kʊ́bɔná ana átóyuú ɖáa hálɩ ɖɩlá ásáráwʊ́ kɩna ɖɔ́.
ACT 27:22 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ ɩ́ɖɔkɩ mɩ́dɩ, káma, ɖádáá naárʊ tánzɩḿ, mɛ́ɛ́lɛ riké-dɛ́ɛ ásáráwʊ́ gɛ sɩ ɖɩlá.
ACT 27:23 Káma, nuvoowú kɩna, Ɩsɔ́ɔ weení ɩdɩɩná ma bɩka ɩnáábɩ́lɛ́ mánlám bɔwʊtá nɛ́ weegédíri ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka mɔ́jɔ́
ACT 27:24 ifééri ma sɩsɩ: “Pɔ́ɔlɩ, nkanɩ́ɩ nɩdáárɛ. Asée baavʊ́ʊ nyɔ́dɔ́m Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, Ɩsɔ́ɔ wénÿelíi nyána wenbá barɩ́ŋa mɩ́wɛ mɛ́ɛ́lɛ-daá nɛ́ ɩlɩɩná alaafɩ́ya.”
ACT 27:25 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, máálá Ɩsɔ́ɔ yaraɖá. Wentí waaŋmátɩ tɩ nɛ́ sɩ tɩla ná.
ACT 27:26 Sɩ bɩkɔ́nɩ gɛ biboná ɖáa bɩkɔ́lɔ́ laadásɩ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná sɩ nɛ́ sɩdaá nɛkɛ́rɛ-dɛ́ɛ lɩ́m nɔɔ́.»
ACT 27:27 Wɛ́ ákɩzaalʊʊ́ neɖére fɛ́yɩ́-dɛ́ɛ nuvoowú nbɩlɛ́, ɖɔ́wɛ tenkú bánÿaá kɩ sɩsɩ Mediteranée nɛ́ kɩrɔ fefelimá kʊ́bɔná wɛ abá ánjaarɩ́-ɖáa nɛ́. Bɩdɛ́ɛ nuvoowú-dɛ́ɛ ɩdaawʊ́-jɔ́ bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá mɛ́ɛ́lɛ mɩlɩɖáa nyazɩ ɖáájʊ́ʊ́ná laadɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ.
ACT 27:28 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ nibiiré wenɖé bánmaazɩnáa lɩ́m-dɛ́ɛ liŋáázɩ nɛ́ bɔlɔ lɩ́m-daá. Ngɛ baana sɩsɩ biliŋáázɩ kɛ́ɛ mɛ́ɛ́ta ákoosaaláa na lʊbɛ (37). Boobó bɩɩzá-daá cʊ́kɔ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́lɔ́ɔ ɖɛ, ngɛ baana sɩsɩ ńna-dɛ́ɛ liŋáázɩ kɛ́ɛ mɛ́ɛ́ta ákoowú na lutoozo (28).
ACT 27:29 Ńna gɛ bɩɩlá wɛ nɩdáárɛ sɩsɩ mɛ́ɛ́lɛ ɩ́kɔkɔ́nɩ kitúu bɔ́ kʊ́bɔná. Ngɛ beedísi nyɩɩrɩ́tɩ naazáánɩ́ bʊwɔ́rɔ́ ńdɩ bánganáa mɛ́ɛ́lɛ nɛ́, bɩka bánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ tɛ́ɛ́wʊ ífe ɖasam.
ACT 27:30 Mɛ́ɛ́lɛ mɩlɩɖáa wánjáádɩ sɩ bese nɛ́, ngɛ beedísi kpɩ́ɩ́rʊʊ́yɔ́ɔ wenká bɛ́nlɛɛnáa ɩráa nɛ́, bobuuná sɩsɩ bɛḿ bɛ́nɖɛɛ́ betísi nyɩɩrɩ́tɩ bɩɩzá-daá ńdɩ.
ACT 27:31 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ weevééri sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ na sɔ́ɔ́jawá sɩsɩ: «A ɩráa bana bɔdɔcɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ-daá cé, mɩ́dánbɩɩzɩ iyuú lɛ́ɛ́dɩ.»
ACT 27:32 Ńna gɛ sɔ́ɔ́jawá wɛɛjɛ́ kpɩ́ɩ́rʊʊ́yɔ́ɔ-dɛ́ɛ nibé beyéle tenkú ɩɖɛɛná kɛ.
ACT 27:33 Baɖamáa sɩsɩ tɛ́ɛ́wʊ ífe nɛ́ gɛ Pɔ́ɔlɩ wɔɔdɔ́ báa weení sɩsɩ íɖí kíɖíím. Wɔɔdɔ́ wɛ sɩsɩ: «Sinje wɛ́ ákɩzaalʊʊ́ néɖe fɛ́yɩ́ nbɩlɛ́ mɩ́ɖamáa mɩ́laakáarɩ kʊráa nyɔɔ́sɩ wɛná mɩ́ɩ, bɩka mɩ́dáá naárʊ teɖi nabʊ́rʊ.
ACT 27:34 Bɩlɛ́ nɛ́, mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ íɖí kíɖíím. Káma, bɩmɔɔ́na iɖi bɩ na iyuú weezuú. Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ báa mɩ́gʊjʊʊ́-daá nyɔká nɛkɛ́rɛ tɛ́nbɛɖɩ.»
ACT 27:35 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́, waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ barɩ́ŋa baazá-daá bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɛɛbɛlɩ́ kɩ ɩbáázɩ tɔwʊ́ʊ.
ACT 27:36 Ńna gɛ baaganáa rɩ́ŋa wooyuú wenbiré, ngɛ bɔɔdɔ́ɔ ɖʊɖɔ.
ACT 27:37 Ɖárɩ́ŋa kpátáá mɛ́ɛ́lɛ-daá, ɖɛ́gɛ́ɛ ɩráa kákpáŋa na niídoozo na saaláa na loɖo (276) gɛ.
ACT 27:38 Beeɖi bɔfɔ́ɔ nɛ́, ngɛ baalɩzɩ́ bilée bɔ́nlɔ́ɔ tenkú-daá na mɛ́ɛ́lɛ ɩlá ɖafʊʊfʊʊ.
ACT 27:39 Kiivé nɛ́, mɛ́ɛ́lɛ mɩlɩɖáa tatɩlɩ́ ɖɩdáarɛ wenɖé-daá bɔwɛ nɛ́, amá, boogólosi kidiruú, ngɛ baamáázɩ sɩsɩ a bánbɩɩzɩ́, boboná mɛ́ɛ́lɛ kɩrɔ.
ACT 27:40 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ boobóɖi nyɩɩrɩ́tɩ bánganáa mɛ́ɛ́lɛ nɛ́ batálɩ tenkú-rɔ. Ngɛ baajáŋ boobóɖi mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ sitíya-dɛ́ɛ nibé, bacáŋ bakpáázɩ mɛ́ɛ́lɛ-dɛ́ɛ bɩsaawʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ngɛ fefelimá waabáázɩ fɛtɩ́ bɩ́nɖɛɛnáa mɛ́ɛ́lɛ kidiruú fáráńdɩ́.
ACT 27:41 Amá, biiboná kɩ kiwée kanyɩ́ŋa fuúre kʊ́bɔńɖɛ neɖére, kɩnɔɔ́ ɩsʊ́ʊ kanyɩ́ŋa-daá. Kɩ́dándabɩɩzɩ sɩ kɩɖɛ́ɛ. Bɩka lɩmvolá kʊ́bɔná wónÿoó kɩ na kɩwɔ́rɔ́ bɩ́nÿɔ́m kɩ.
ACT 27:42 Ńna gɛ sɔ́ɔ́jawá waamáázɩ sɩsɩ bákʊ́ sáráka-dɩnáa na badaá naárʊ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩnyáa lɩ́m ise.
ACT 27:43 Amá, Róóma sɔ́ɔ́ja kʊ́bɔnɩ́ weegiziná wɛ, káma, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩlɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ nɛ́-rɔɔzɩ́. Ngɛ waava nɩ́bááwʊ sɩsɩ wenbá banyɩ lɩ́m nyaá nɛ́, baɖááná nyaá balɩ́ɩ kidiruú-rɔ,
ACT 27:44 na baaganáa ifu wɛ na kpálɩ́fásɩ-rɔ, yáá mɛ́ɛ́lɛ fɔɔlásɩ-rɔ. Bɩlɛ́ gɛ baalá barɩ́ŋa batála kidiruú-rɔ, nabʊ́rʊ talá wɛ.
ACT 28:1 Ɖáálɩ́ɩ kidiruú-rɔ na alaafɩ́ya nɛ́ gɛ ɖáánɩ́ɩ sɩsɩ laadɔ́ɔ wenká kɔrɔ ɖɔ́wɛ nɛ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Maálɩtɩ.
ACT 28:2 Kadaá ɩráa waamʊ ɖáa kazɔ́ɔ páá. Beeyéle ɖárɩ́ŋa ɖɩkɔ́nɩ ɖiwére nimíni kʊ́bɔnɩ́ baaɖʊ tɛ́ɛ́wʊ na kaanɩŋá-rɔ nɛ́.
ACT 28:3 Bɩɩdásɩ Pɔ́ɔlɩ wɛɛzɛlɩ́ ɖáázɩ sɩ́ńwɩ́lɩ́ wɔ́nlɔ́ɔ nimíni-daá nɛ́, kuloloku weeyéle bɔɔzɩ́rɛ ɩlɩ́ɩ ɖáázɩ-daá ɖizúsée ná ɩnʊ́ʊ́nɩ.
ACT 28:4 Laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá ɩráa waana bɔɔzɩ́rɛ súsée ná Pɔ́ɔlɩ nʊ́ʊ́nɩ nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ ɖamá sɩsɩ: «Báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, ɩrʊ́ ceení kɛ́ɛ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́ gɛ. Káma, na bɩrɩ́ŋa lɛlɛɛɖɔ́ kɩna gɛ waalɩ́ɩ tenkú-daá nɛ́, lɩzɔ́ɔ kɔzɔɔlɛ́ɛ toovonúm nɛ́ tacáa sɩsɩ ɩcɔ́ɔ weezuú-daá.»
ACT 28:5 Ńna gɛ Pɔ́ɔlɩ weegbíízi bɔɔzɩ́rɛ nimíni-daá, bɩka bɩdalá yɩ nabʊ́rʊ.
ACT 28:6 Baaganáa cɔɔ́ɔ sɩsɩ Pɔ́ɔlɩ wánmʊrʊ́ʊ, yáá wánzalɩ́ɩ ɩsɩ́ gɛ, amá, baaɖám bilééri badana nabʊ́rʊ ɩlá Pɔ́ɔlɩ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ ceení kɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ gɛ!»
ACT 28:7 Laadɔ́ɔ kɛḿ kɛdɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Pɔbiliyɔ́ɔsɩ, ɩwɛná laadɔ́ɔ bɩjʊ́ʊ́na ńna. Ngɛ waabá ɩmʊ ɖáa ɩgɔ́ńdɩ kazɔ́ɔ, ɖɩcɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ wɛ́ náádoozo.
ACT 28:8 Bɩdɛ́ɛ sáátɩ, Pɔbiliyɔ́ɔsɩ ɩmʊ́ ɩjáa wánvʊnnyaadɩ́. Ɩdɔnʊʊ́ cɔɔ́ɔ nimíni, bɩka ɖíírɔɔ́ ɖʊɖɔ wɛná yɩ. Ngɛ Pɔ́ɔlɩ waazʊ́ʊ ɩjɔ́ ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ, ɩtɩ́nɩ nʊ́ʊ́nɩ ɩrɔ, ngɛ ɩlɛ́ waawáa.
ACT 28:9 Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Maálɩtɩ laadɔ́ɔ-daá kʊdɔndɩnáa baaganáa wɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná Pɔ́ɔlɩ, ngɛ ɩlɛ́ waawáázɩ wɛ.
ACT 28:10 Ɩráa waabá bɔɖɔ́ɔ́zɩ ɖáa. Sɩ ɖɩkpɔ́ɔ mɛ́ɛ́lɛ ɖɩɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ baava ɖáa wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖáa nɛ́.
ACT 28:11 Irodunáa noódoozo wɔ́rɔ́ gɛ ɖáázʊ́ʊ Alɛkɩsandiríi mɛ́ɛ́lɛ baaŋmáa kɩrɔ sɩsɩ «Lɩzásɩ sikawá» nɛ́, ɖɩdɛ́ɛ. Maálɩtɩ-dɛ́ɛ mɛ́ɛ́lɛwá ɖaazɩnɖɛ́ neɖére-daá gɛ kɩɩjɔ́ɔ kaanɩzʊrʊɖʊ́ʊ sáátɩ.
ACT 28:12 Ɖáádála Sirakúusi tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ ɖáázɩ́ŋ ńna wɛ́ náádoozo.
ACT 28:13 Ɖáágʊ́rʊ́ ńna nɛ́, ngɛ ɖóóvú kidiruú‑kidiruú ɖɩtála Reyiwóo. Kiivé nɛ́, fúu adɛ fáráńdɩ́-dɛ́ɛ fefelimá waabáázɩ fɛtɩ́; ngɛ ɖááɖʊ́ wɛ́ náálɛ ɖɩkádáláná Pʊzɔ́ɔlɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 28:14 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá gɛ ɖááná koobíya nɛbɛ́rɛ. Ngɛ bɛlɛ́ baavɩ́nɩ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́cɔɔ wɛ́ lʊbɛ bɛḿ bɔjɔ́. Bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá hálɩ ɖɩkádála Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá.
ACT 28:15 Yeésu-dɛ́ɛ wanbaaráa bɔwɛ Róóma nɛ́ waanɩ́ɩ sɩsɩ ɖɛ́gɛ́rɛŋɛ nɛ́, ngɛ bɔɔgɔ́nɩ basɩ́ŋ ɖáa: nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ hálɩ tɛɛbiiyá bánÿaá kɛ Apiyúusi kɩyakʊ nɛ́ kadaá, nɛbɛ́rɛ ɩkázɩŋ ɖáa lénlé bánÿaá sɩsɩ «Ɩgɔma ɖɛ́ɛ́zɩ nasúdoozo» nɛ́. Pɔ́ɔlɩ waana wɛ nɛ́, ngɛ waazá Ɩsɔ́ɔ. Ngɛ bɩɩgbáázɩ yɩ ɖóni.
ACT 28:16 Ɖáádála Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, ngɛ baava Pɔ́ɔlɩ ɖaána iriké, ɩ́na sɔ́ɔ́ja weení wénveríi ɩrɔ nɛ́.
ACT 28:17 Bɩɩlá wɛ́ náádoozo nɛ́, ngɛ Pɔ́ɔlɩ waayáa Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɔwɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ bɔkɔ́nɩ ɩjɔ́. Ngɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Koobíya, mádálá lakásɩ nasɩ́rɩ mayɩsɩná mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ, yáá ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ. Amá, baagba ma Yerusalɛ́ɛm becéle Róóma ńba.
ACT 28:18 Bɛlɛ́ bɔɔbɔ́ɔ́zɩ ma banɩ́ɩ mɔ́nɔ́ɔ́-daá nɛ́, bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ bɛcɛ́ ma. Káma, badana sɩsɩ máálá nabʊ́rʊ mayɩ́sɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ bakʊ ma nɛ́.
ACT 28:19 Amá, Yahúúɖuwá tetísi. Biiyéle mɔ́ɔ́gɔ́ná tɔ́m Róóma wúro kʊ́bɔnɩ́-jɔ́. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ mɔ́ɔ́ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mayáa bɛḿ wenbá bɛgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́ wɔnɔɔ́.
ACT 28:20 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ sɩ maŋmatɩná mɩ́ɩ. Káma, wenbí Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ cɔɔ́ɔ na tamɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ máɖʊ́ʊ́na agbarangbárawá tɩna.»
ACT 28:21 Ngɛ bɛlɛ́ boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖádámʊ́ wasɩ́ɩ́ka nɛkɛ́rɛ kakálɩ́ɩ́ná Yudée laadɔ́ɔ-daá kánŋmatɩ́ nyɔ́dɔ́m. Ɖógoobíya-daá naárʊ tɔkɔ́nɩ cé ɩŋmátɩ ɖáa natɩ́rɩ nyɔ́rɔ́, yáá ɩŋmátɩ nyɛ́dɛ́ɛ ńdɩ natɩ́rɩ tɩdaavé nɛ́.
ACT 28:22 Amá, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ nyádɩtɩŋa nvééri ɖáa wentí nyánmaazɩ́ nɛ́. Ɖányɩ sɩsɩ báa lénlé, ɩráa wángʊrʊ́ʊ na bɔwʊ́ɖɛ nyɔ́wɛ ɖɩdaá nɛ́ gɛ.»
ACT 28:23 Ngɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waazɩ́ɩ Pɔ́ɔlɩ wɩ́rɛ sɩ bɔkɔ́nɩ bɛkɛ́tɩ yɩ nɛ́. Ngɛ bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ waadála nɛ́, bɔɔgɔ́nɩ bɩɖɔ́ɔ bɔmɔɔná yɩ ɩdɛ́ɛ. Kpɔɔ tɛ́ɛrɛ́ hálɩ ɖaanɩ́ŋa, Pɔ́ɔlɩ wɛ wánŋmatɩ́ wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m. Ngɛ waabaná Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá baaganáa-dɛ́ɛ ŋmáádɩ wénveerím wɛ sɩsɩ báfá Yeésu toovonúm.
ACT 28:24 Nɛbɛ́rɛ weeɖéézi wentí wánŋmatɩ́ nɛ́, amá, nɛbɛ́rɛ weegízi ɖeezí.
ACT 28:25 Bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, beriké‑beriké bɔnɔ́ɔ́zɩ tasáa ɖamá. Wentí Pɔ́ɔlɩ woozúúri nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɛná toovonúm kɔɔdɔ́ mɩ́jaájaanáa na anɖébi Esáya nɔɔ́ nɛ́ sɩsɩ:
ACT 28:26 “Bo nmɔɔná zamɔ́ɔ kɩḿ nvééri kɩ sɩsɩ Kínwelesí kazɔ́ɔ, amá, kɩ́dánnɩɩ bugutoluú, kɩ́nbɛɛŋ́ kazɔ́ɔ, amá, kɩ́dánnáa.
ACT 28:27 Káma, zamɔ́ɔ kɩḿ kiwenbiré waagbɩ́ɩ́zɩ, ngɛ kɩɩdɔ kɩnɩgbamɩ́nɩ, na kɩ́kanɩ́ɩ ná kɩnɩgbamɩ́nɩ, kiivu kɩɩzá, na kɩ́kana ná kɩɩzá, kɩɩdɔ kiwenbiré, na kɩ́kɔkɔ́nɩ kɩkábɩsɩ mɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ mɔ́jɔ́ na mɛlɛ́ɛ kɩ.”»
ACT 28:28 Ngɛ Pɔ́ɔlɩ waadásɩ ifééri wɛ sɩsɩ bóyúú batɩlɩ́ sɩsɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bɔrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ weegéjéle Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́nlɛɛ́ ɩráa nɛ́. Bɛlɛ́ béndisí tɩ. [
ACT 28:29 Waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Yahúúɖuwá wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɛ́nɖɛɛ́ bɩka babá bánnarɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ beriké‑beriké.]
ACT 28:30 Pɔ́ɔlɩ wɔɔjɔ́ɔ ɖaána kɛḿ waalá kɛ háya nɛ́ kadaá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ rɩ́ŋa bɩka wánmʊ́ʊ wenbá barɩ́ŋa bɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́ sɩ bana yɩ nɛ́.
ACT 28:31 Wénveerím ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka ɩdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ-daá, wánŋmatɩ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto kɛ́ɛ weení nɛ́ ɩdɩ‑ɩdɩ nɩdáárɛ fɛ́yɩ́.
ROM 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ mánŋmaa kʊ mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ waayaa ná ma sɩsɩ mábɩ́sɩ tɩndʊ́ʊ, waalɩzɩ́ ma sɩsɩ méveeri ɩráa ɩdɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
ROM 1:2 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ, Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wéngejelíi ɖáa kɩ, ngɛ weeyéle ɩdɛ́ɛ anɖébiwá ɩŋmátɩ kɩdɛ́ɛ tɔ́m ɩdɛ́ɛ tɔ́m tákaraɖáwá-daá.
ROM 1:3 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩ́nŋmatɩ́ Ibiyaalʊ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ. Ibiyaalʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, waabɩ́sɩ ɩrʊ́ balʊ́rʊ yɩ nɛ́, wúro Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ ɖugoré-daá gɛ baalʊ́rʊ yɩ. Amá, ɩdɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waawɩ́lɩ na yíko sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú.
ROM 1:5 Ngɛ ɩrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kʊjɔɔwʊ ɩbɩsɩná ma tɩndʊ́ʊ na mevééri yíriwá rɩ́ŋa bafa Ibiyaalʊ́ Krísto ɩmʊ́ toovonúm; bofu balá ɩzɔɔlɩ́m, bɩka bɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ.
ROM 1:6 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́wɛ yíriwá bɛḿ badaá, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́bɩsɩ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ńba nɛ́.
ROM 1:7 Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́wɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ, ngɛ waayáa mɩ́ɩ sɩsɩ ɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ-ńba nɛ́, Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ, na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto, báɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
ROM 1:8 Kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, mánzám mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá. Káma, ɩráa wánŋmatɩ́ toovonúm mɩ́ɩ́vá Yeésu Krísto nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá.
ROM 1:9 Ɩsɔ́ɔ weení mánlám yɩ bɔwʊtá na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ ménveerím ɩráa Ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, sɩ́ŋɛ́ɛ ma seríya sɩsɩ mánmaazɩ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ báa sáátɩ wenkí mɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá.
ROM 1:10 Ngɛ bɩlɛ́ gɛ báa sáátɩ wenkí, mánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá sɩsɩ, a bɩgɛ́ɛ ɩzɔɔlɩ́m, ífa ma nɩ́bááwʊ mobó magáná mɩ́ɩ.
ROM 1:11 Káma, máábá mánjáádɩ sɩ mana mɩ́ɩ, na malá mɩ́ɩ kʊjɔɔwʊ nakɩ́rɩ kɩgɛ́ɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́; na mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩtásɩ bɩcáárɩ.
ROM 1:12 Bɛɛ wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ a móóbó mɩ́dɛ́ɛ, mána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wángbaazɩ́ ɖárɩ́ŋa ɖóni: mɩ́dɛ́ɛ ńgɩ wángbaazɩ́ ma ɖóni, bɩka mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ ńgɩ ɩkpáázɩ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ ɖóni.
ROM 1:13 Koobíya, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ máálááná nííya lám sɩsɩ mobó mɩ́dɛ́ɛ, na mádɩmɛ́rɛ waagálʊ́rʊ wenbí yíriwá tɩɩganáa-dɛ́ɛ nɛ́, bɩlʊ́rʊ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ; amá, bɩɩlaaná ma barasɩ́ hálɩ na sinje.
ROM 1:14 Bɩ́nbɔɔzɩ́ maŋmátɩ ɩráa rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m: bɛɛ ɩzá fúlúɖe-dɩnáa, na wenbá baazá tofulú nɛ́; tɩlɩ́ɖa na kaatɩlɩ́sɩ.
ROM 1:15 Bɩlɛ́ biiyele ná máábá mánjáádɩ sɩsɩ mɔgɔná mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́wɛ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ ɖʊɖɔ Laabáárʊ Kífeńgi.
ROM 1:16 Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ feerím fɛ́yɩ́ ma fɛɛrɛ́; kɩgɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko wɛ́nlɛɛnáa ɩrʊ́ weení ɩrɩ́ŋa waava Yeésu Krísto toovonúm nɛ́. Yahúúɖuwá gɛ bɩɩɖaaná, bɩkɔ́nɩ bɩtála yíriwá tɩɩganáa.
ROM 1:17 Laabáárʊ Kífeńgi wánwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ toovonúm ɩrʊ́ wánváa Yeésu Krísto nɛ́ riké kóŋ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛ́nbɛɛŋnáa na iɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Weení Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ nɛ́, wónÿuúu weezuú.»
ROM 1:18 Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ ɩjɔɔ́na ɩráa baaná bɛdɛ́ɛ bódónvúu yɩ nɛ́, na kidaavééníti bánlám nɛ́ bʊrɔɔzɩ́. Bɛdɛ́ɛ kidaavééníti bánlám nɛ́, wénÿelíi bánbalɩ́ɩ toovonúm bónvúu.
ROM 1:19 Ngʊ́ badɩtɩŋa bɛbɛɛ́na bɩka banyɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa waalɩzɩ́ na ɩwɩ́lɩ wɛ.
ROM 1:20 Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ kɔgbɔɔ ɖoo Ɩsɔ́ɔ kalám ɖúúlínya, wenbí bádánnáa bɩ na ɩzá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá nɛ́: bɛɛ ɩdɛ́ɛ yíko kɩvɛ́yɩ́na tɛ́m kɛtɛngɛrɛ nɛ́, na wenbí bɩdɩɩná gɛ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɩɩbá gɛ bɩbɛɛ́na, a ɩrʊ́ wɛ́nbɛɛŋ́ wenbíwá Ɩsɔ́ɔ waalá nɛ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɩráa fɛ́yɩ́na natɩ́rɩ tɩ́nbɩɩzɩ́ tɩlɩzɩ́ wɛ.
ROM 1:21 Káma, na bɩrɩ́ŋa banyɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɔdɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, bɩka bɛsɛ́ɛ yɩ kɩzɛɛwʊ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ balá Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Amá, wentí tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ bánmaazɩ́, ngɛ bɛdɛ́ɛ bɛvɛ́yɩ́na áséńsí nɛ́ waadásɩ bɩkpa bʊ́ʊ.
ROM 1:22 Bɛbɛɛ́na badɩ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa, ngʊ́ a páá nɛ́, baasɩ nabʊ́rʊ.
ROM 1:23 Káma, Ɩsɔ́ɔ weení ɩgɛ́ɛ ásícé-dʊ́ʊ bɩka ɩ́dánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́, wenbí na bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, ɩrʊ́ weení wánzɩ́m nɛ́, na siḿsi, na fʊ́ńdɩ kpɩná nʊvɔ́ nánásá ńná, na adɛ‑gaalɩɖáa baazáa basɩ́ɩ nɛ́ gɛ beeyéle bónguú tɛ́ɛ́dɩ.
ROM 1:24 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle wɛ bánlám ziibi tɩmɛ́ ńŋɩnáa bewenbé sɔɔlɛ́ɛ wenbí nɛ́. Hálɩ biiyéle bánlanáa ɖamá wenbí bɩ́ngbɛɛnáa wɛ nɛ́.
ROM 1:25 Beegízi toovonúm kɩ́nŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́ bovóo bʊbɔ́tɩ, bónguú wenbí Ɩsɔ́ɔ waalá nɛ́ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka bánlám bɩ bɔwʊtá. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ weení waalá báa wenbí nɛ́ tɩtɩŋa gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bokúu tɛ́ɛ́dɩ bɩka balá bɔwʊtá. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́, ɩmɔɔ́na basá yɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
ROM 1:26 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle wɛ bánlám wenbí badɩtɩŋa bewenbé sɔɔlɛ́ɛ bɩ́ngbɛɛnáa wɛ nɛ́. Bɛdɛ́ɛ aláa wɛɛgɛ́ɛ bána abaaláa bódóndoyoozi, bɩka beriké‑beriké aláa bónɖoonáa ɖamá. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá ɩráa.
ROM 1:27 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ abaaláa weeyéle bána aláa bódóndoyoozi, bɩka beriké‑beriké abaaláa baabá bɔjɔɔ́ɔ ɖamá lowú, bánlanáa ɖamá wenbí bɩgɛ́ɛ mɛ́dɛ́fɛ́ɛrɛ́tɩ nɛ́. Bɛdɛ́ɛ ɩtɛlɛ́ńdɩ mɔɔ́na wenbí nɛ́ gɛ bɩ́nvɛrɩ́ɩ badɩtɩŋa bɩlɛ́.
ROM 1:28 Beegízi sɩsɩ bádánjaa batɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle wɛ na bolomaazɛ́ tɩtɛ ńná. Biiyéle bánlám wenbí bɩdɔmɔɔná sɩsɩ ɩráa ɩlá nɛ́.
ROM 1:29 Wentí tiriké tɩdaá bɔwɛ nɛ́ nɖɔ́: wenbí bɩrɩ́ŋa bɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na wenbí bɩdaavé nɛ́, ɩzá lalaánɩ, kánnyáádɩ, sʊ́ʊ́zɩ, ɩráa weezíni lɩzɩ́ɩ, yóóni, lɔ́nɩ, ɩranáa fɔrɔ́sɩ, asáɖa,
ROM 1:30 kaawarásɩ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá, tɔmjaaráa, badɩ kpaazɩ́, kúúrí, bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ riké-dɛ́ɛ lɔ́nɩ, bángʊrʊ́ʊ na bɔgɔɔnáa na bajaanáa.
ROM 1:31 Bɛvɛ́yɩ́na áséńsí, bɛvɛ́yɩ́na alɩkáwɩlɩ́, bɛvɛ́yɩ́ na sɔɔlɩ́m, bádánnɩɩ ɩrʊ́ kʊnyɔḿ.
ROM 1:32 Na bɩrɩ́ŋa banyɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ wenbá bánlám lakásɩ sɩḿ nɛ́, bɛdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ gɛ sɩ́m nɛ́, boovu bánlám bɩlɛ́, bɩka bazʊwáána wenbá bánlám lakásɩ sɩḿ nɛ́ ɖʊɖɔ.
ROM 2:1 Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ weení nyánvʊʊnáa baaganáa nyángʊ́ʊ bɔdɔ́m nɛ́, báa weení gɛ nyɛ́gɛ́ɛ, nyɛ́vɛ́yɩ́na natɩ́rɩ tɩ́nbɩɩzɩ́ tɩlɩzɩ́ nya nɛ́. Wenbí bʊrɔ nɛ́, nyángʊ́ʊ baaganáa tɔ́m nɛ́, nyádɩtɩŋa nyɔ́dɔ́m ɖʊɖɔ gɛ nyángʊ́ʊ bɩlɛ́. Káma, wenbí baaganáa wánlám nɛ́ gɛ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyánlám.
ROM 2:2 Ngʊ́ ɖányɩ sɩsɩ fʊʊnáa Ɩsɔ́ɔ wánvʊʊnáa wenbá bánlám lakásɩ sɩḿ nɛ́, fóo toovonúm gɛ.
ROM 2:3 Nyɔ́ɔ́ nyángʊ́ʊ wenbá bánlám lakásɩ sɩḿ nɛ́ bɔdɔ́m, ngʊ́ bɩlakásɩ ɖʊɖɔ gɛ nyɔ́ɔ́ nyánlám. Bɩlɛ́ nɛ́, nyánmaazɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tánvʊʊná nya yáá wé.
ROM 2:4 Yáá Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ lanɖʊ́ na suúru-dʊ́ʊ, bɩka ɩ́danbá itoózi na ɩráa nɩgbamʊʊ́ fɔ́m nɛ́, nyɛ́ngbɛɛnáa yɩ gɛ. A bɩlɛ́ nɛ́, nyáásɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám wénÿelíi kʊ na nlá túúbá ngɛ́ɛ nyálákásɩ gɛ?
ROM 2:5 Káma, nyánlám wenbiré ɖóni ńdánjaa sɩ nlá túúbá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná gɛ nyáábá nyɔ́wɛ nyángbɩɩrɩ́ nyánzɩɩ́ nyádɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ kití ɩráa-rɔ, ɩfʊʊná wɛ tɔ́m na toovonúm nɛ́.
ROM 2:6 Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfɛ́rɛ báa weení wenbí waalá nɛ́.
ROM 2:7 Wenbá bánjáádɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩɖɔ́ɔ́zɩ wɛ, ɩsá wɛ, bɩka ɩfa wɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, ngɛ bánjaarɩ́ badɩ babamáa kazɔ́ɔ ńbɩ lám nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wánváa wɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
ROM 2:8 Amá, wenbá bovóo wenbí badɩtɩŋa bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́, béngizíi toovonúm bónvúu bɩdaavé nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná wéndím bɔrɔ ɩfʊʊná wɛ tɔ́m.
ROM 2:9 Wenbá barɩ́ŋa bánlám bɩdaavé nɛ́, bánnáa wahála na kʊnyɔḿ, Yahúúɖuwá wánnáa tɩ, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖʊɖɔ.
ROM 2:10 Bɩɩga wenbá barɩ́ŋa bánlám kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́, ásícé na sám na fɛɛzɩrɛ ɖamáa na wɛ. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩɖamáa na Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɖʊɖɔ.
ROM 2:11 Káma, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́, naárʊ takɩ́lɩ ɩrɔwʊ́.
ROM 2:12 Wenbá barɩ́ŋa baasɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará gɛ baalá alaháácɩ́ nɛ́, bángʊ́ʊ bɔdɔ́m bɩka bɛ́dɛ́nbɛɛŋná Múúsá-dɛ́ɛ Mará. Amá, wenbá banyɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará gɛ baalá alaháácɩ́ nɛ́, Mará amʊ́ gɛ sɩ bofu bafʊʊná wɛ bakʊ bɔdɔ́m.
ROM 2:13 Wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ, bɩdɛkɛ́ɛ wenbá bénwelesí bánnɩɩ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́ bɛgɛ́ɛ na kʊ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. Amá, wenbá bónvúu yɛ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ bɛɛ́na sɩsɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
ROM 2:14 Wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, baasɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bánlám aabɔ́ɔ́zɩ wenbí nɛ́, bɛḿ wenbá bɛvɛ́yɩ́na Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, badɩtɩŋa baabɩsɩná bɛdɛ́ɛ Mará bɩlɛ́.
ROM 2:15 Bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wentí Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́ wɛ bewenbé-daá nbɩlɛ́. Bolomaazɛ́ na bewenbé-daá wánvʊʊ́ wenbí nɛ́, wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ toovonúm bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ. Sáátɩ nakɩ́rɩ, bínveerím wɛ bewenbé-daá sɩsɩ bɛvɛ́yɩ́na toovonúm; sáátɩ nakɩ́rɩ nɛ́, bifééri wɛ sɩsɩ bɔwɛná toovonúm.
ROM 2:16 Laabáárʊ Kífeńgi ménveerím ɩráa nɛ́ wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɩ iyéle Yeésu Krísto ɩfʊʊná ɩráa wenbí bɩrɩ́ŋa bɩmʊ́sɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá nɛ́ gɛ wentí tɩrɩ́ŋa mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, sɩ tɩbá tɩlɩ́ɩ bana.
ROM 2:17 Nyɔ́ɔ́ weení nyánÿaá nyádɩ sɩsɩ Yahúúɖu, nyááɖʊ́ nyɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ rɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará-rɔ, bɩka nyónvuuzí nyɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-rɔ nɛ́;
ROM 2:18 nyɔ́ɔ́ weení nyányɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, Mará ɩwɩ́lɩ nya nyányɩ wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́;
ROM 2:19 nyɔ́ɔ́ weení nyéeɖéézi sɩsɩ nyéngeti kʊ njɛma, nyɛ́gɛ́ɛ temenuú-daá ńba-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm nɛ́;
ROM 2:20 nyɔ́ɔ́ weení nyánwɩlɩ́ɩ wenbá baasɩ nabʊ́rʊ bɩka nyɛ́gɛ́ɛ bíya-dɛ́ɛ wɩlɩɖʊ́, káma, nyéeɖéézi sɩsɩ Mará-daá gɛ toovonúm na tɩlɩ́ɩ wɛ nɛ́;
ROM 2:21 nyɔ́ɔ́ weení nyánwɩlɩ́ɩ baaganáa nɛ́, ngbaalá gɛ ńdánwɩlɩ́ nyádɩ. Nyánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bákaŋmɩ́ɩ́lɩ, bɩka nyɔ́ɔ́ nyánŋmɩɩlɩ́m!
ROM 2:22 Nyazɩ ɩrʊ́ ɩ́kalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ yáá ɩɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́, amá, nyɔ́ɔ́ nyánlɩɩ́ nwaalʊ́ yáá nɖɛɛlʊ́ wɔ́rɔ́. Nyɔ́ɔ́ weení ńdánvʊ́ʊ lɩzásɩ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, we-rɔ gɛ nyánŋmɩɩlɩ́m lɩzásɩ ɖamɩ́nɩ-daá.
ROM 2:23 Mará gɛ nyónvuuzináa, ngʊ́ ńdónvúu yɛ, nyɛ́dɛ́ɛ ńdónvúu yɛ nɛ́ wánŋmɩɩzɩ́ Ɩsɔ́ɔ.
ROM 2:24 Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ yíriwá wándʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ.»
ROM 2:25 Toovonúm, a nyónvúu Mará, bɛlɩ́ɩ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ; amá, a ńdónvúu yɛ, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɛdɛbɛlɩ́ nya.
ROM 2:26 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ weení bɛdɛbɛlɩ́ yɩ nɛ́ wánlám wenbí Mará wɔɔdɔ́ sɩsɩ bɩzɩɩzɛ́ɛ na kʊ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tánɖʊ́ʊ yɩ wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ́ nɛ́ bɔlɔwʊtáá?
ROM 2:27 Weení bɛdɛbɛlɩ́ yɩ bɩka wónvúu Mará nɛ́, wángʊ́ʊ nyɔ́ɔ́ weení bɛɛbɛlɩ́ nya, nyɔ́wɛná Mará-dɛ́ɛ tákaraɖá bɩka ńdónvúu yɛ nɛ́ nyɔ́dɔ́m.
ROM 2:28 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ weení bɛbɛɛ́na yɩ sɩsɩ Yahúúɖu nɛ́ kɛ́ɛ na Yahúúɖu tɩtɩŋa; bɩka bɩdɛkɛ́ɛ bɛlɩ́ɩ bánnáa ɩrʊ́ tɔnʊʊ́-rɔ nɛ́ kɛ́ɛ na bɛlɩ́ɩ tɩtɩŋa.
ROM 2:29 Amá, weení ɩgɛ́ɛ Yahúúɖu iwenbiré-daá nɛ́, ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ na Yahúúɖu tɩtɩŋa, bɩka wenbiré kɛ́ɛ́dɩ kɛ́ɛ na kʊ bɛlɩ́ɩ tɩtɩŋa. Ɩdɛ́ɛ wenbiré kɛ́ɛ́dɩ talɩɩná Mará baaŋmáa yɛ nɛ́-jɔ́, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-jɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná. Ɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa wánzám kʊ yɩ, amá, Ɩsɔ́ɔ gɛ.
ROM 3:1 A bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ Yahúúɖuwá waagɩlɩná yíriwá. Bɛlɩ́ɩ-dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ gɛ wenɖé.
ROM 3:2 Bɩɩbá bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ ɖabata báa wenbí-daá. Kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
ROM 3:3 Amá, badaá nɛbɛ́rɛ waalɩ́ɩ tɩwɔ́rɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́, a badaá nɛbɛ́rɛ waalɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ tɩwɔ́rɔ́, bɩlɛ́ bínÿelíi Ɩsɔ́ɔ ɩlɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m wɔ́rɔ́?
ROM 3:4 Aayɩ́, bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Báa weení íyúú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́, bɩka ɩráa bɛlɛ́ barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ bʊbɔtɩnáa, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Bɩmɔɔ́na nyɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá, batɩlɩ́ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ. A ngʊ́ tɔ́m gɛ bánvʊʊnáa nya, beɖéézi nya.»
ROM 3:5 Wentí ɩráa wánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: A ɖágɩdaavééníti wénÿelíi kʊ bana sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ wé. A Ɩsɔ́ɔ wɔ́nvɔ́m ɖánɩgbamʊʊ́, ɩraazɩɩzɛ́ɛ nbɩlɛ́.
ROM 3:6 Aayɩ́, bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Káma, a toovonúm Ɩsɔ́ɔ raazɩɩzɛ́ɛ, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɩfʊʊná ɖúúlínya.
ROM 3:7 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɛ́dɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ wénÿelíi babá bana sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ bɩka bɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na bokúti bakʊ mɔ́dɔ́m sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ alaháácɩ́-dʊ́ʊ.
ROM 3:8 A bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, we-rɔ gɛ ɖádánlaḿ kidaavééníti na bɩlʊ́rʊ kazɔ́ɔ ńbɩ. Bɩlɛ́ gɛ wenbá bánwarɩ́ɩ ma nɛ́, badaá nɛbɛ́rɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ mánŋmatɩ́. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bakʊ bɔdɔ́m.
ROM 3:9 Tɔ́ɔ, sɩsɩ we gɛ sɩ ɖɩtɔ́ lɛlɛɛɖɔ́. Ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖáágɩ́lɩ baaganáa? Aayɩ́, ɖádakɩ́lɩ wɛ! Káma, máávʊ́ńwɩlɩ́ sɩsɩ ɖárɩ́ŋa: bɛɛ Yahúúɖuwá na yíriwá, ɖɔ́wɛ alaháácɩ́-daá
ROM 3:10 ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Ɩrʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, báa kʊ́ɖʊḿ.
ROM 3:11 Ɩrʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩgɛ́ɛ áséńsí-dʊ́ʊ nɛ́, naárʊ fɛ́yɩ́ wánjáádɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ROM 3:12 Barɩ́ŋa bɛɛdɛlɛ́ŋ, barɩ́ŋa booyóózi bɔfɔrɔ́sɩ badɩ, naárʊ fɛ́yɩ́ wánlám kazɔ́ɔ ńdɩ nɛ́, báa kʊ́ɖʊḿ.
ROM 3:13 Bolóóni-dɛ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɔɔlááwʊ kidoolée nɛ́. Bʊbɔ́tɩ riké wánlɩɩ kʊ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá, ɖoḿ-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́dɩ wánlɩɩ kʊ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá.
ROM 3:14 Láálɩ́ lám na tɔ́m tɩ́nwɩɩzɩ́ nɛ́, tiriké gɛ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá.
ROM 3:15 A ɩrʊ́ gɛ sɩ bɛɖɛ́ɛ bakʊ, bɔjɔɔ́ɔ ɖabaram.
ROM 3:16 Lé rɩ́ŋa bɔ́ngbɔɔnáa nɛ́, fɔrɔ́sɩ na aleesi gɛ bɩ́ngáa.
ROM 3:17 Baasɩ fɛɛzɩrɛ cáádɩ.
ROM 3:18 Baasɩ bénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ báa cʊ́kɔ.»
ROM 3:19 Ngʊ́ ɖányɩ sɩsɩ wentí tɩrɩ́ŋa Mará wánŋmatɩ́ nɛ́, wenbá Mará wɛná yíko bɔrɔ nɛ́ gɛ ánŋmatɩnáa, na báa naárʊ ɩ́kana kʊ́tɔḿtɩ, bɩka ɖúúlínya rɩ́ŋa tɔ́m ɩsɩ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
ROM 3:20 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ naárʊ fɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ iɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ káma woovu Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́-rɔɔzɩ́. Káma, Múúsá-dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ gɛ sɩsɩ ayéle ɩrʊ́ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ alaháácɩ́-dʊ́ʊ.
ROM 3:21 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ nŋɩ́nɩ́ wénɖeezí ɩráa bɩdɛkɛ́ɛ na Mará fúu-rɔ nɛ́ ɩwɩ́lɩ. Múúsá-dɛ́ɛ Mará na anɖébiwá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá waalɩzɩ́ bɩdɛ́ɛ seríya.
ROM 3:22 Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, wenbá barɩ́ŋa baava Yeésu Krísto toovonúm nɛ́ bazɩɩzɛ́ɛ na, káma, barɩ́ŋa beɖéyí‑ɖéyí gɛ.
ROM 3:23 Ɩráa rɩ́ŋa waalá alaháácɩ́; biiyéle bódónÿuú bana Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé.
ROM 3:24 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-daá nɛ́, weeɖéézi wɛ bɩdɛkɛ́ɛ na balakásɩ kazɔ́ɔ, amá, lɛ́ɛ́dɩ Yeésu Krísto wɛ́nlɛɛ́ alaháácɩ́-dɩnáa nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ.
ROM 3:25 Yeésu Krísto ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ sɩ ɩlá sarɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ sɩ́m-rɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ wenbá baava yɩ toovonúm nɛ́ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá. Ɩsɔ́ɔ waalá bɩlɛ́ gɛ na ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ. Bɩlɛ́ gɛ ɩvʊnzɩɩzɛ́ɛ ɖoo sáátɩ wenkí weeɖiná ɩráa suúru ɩdɔfɔ́ banɩgbamʊʊ́ bánlám alaháácɩ́ nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ ɩgɛ́ɛ ɖʊɖɔ lɛlɛɛɖɔ́, káma, ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩka iɖéézi wenbá baava Yeésu Krísto toovonúm nɛ́ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ.
ROM 3:27 Bɩlɛ́ nɛ́, natɩ́rɩ igúti tɩwɛ ɩrʊ́ wónvuuzináa ɖʊɖɔ? Aayɩ́! We-rɔɔzɩ́ gɛ ɩrʊ́ wóngutí ifúúzi. Ɖóóvú Múúsá-dɛ́ɛ Mará-rɔɔzɩ́ nɛ́? Aayɩ́! Amá, ɖɛ́dɛ́ɛ ɖáává Yeésu Krísto toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ.
ROM 3:28 Amá, ɖɛ́bɛɛ́na sɩsɩ toovonúm ɩrʊ́ wánváa Yeésu Krísto nɛ́-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ woovu ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́-rɔɔzɩ́.
ROM 3:29 Yáá Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ Yahúúɖuwá riké-dɛ́ɛ ńnɩ́. Ɩdɛkɛ́ɛ yíriwá ɖʊɖɔ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ? Ɩɩ́n, Ɩgɛ́ɛ yíriwá ɖʊɖɔ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ gɛ.
ROM 3:30 Káma, Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná, sɩ iɖeezi ná Yahúúɖuwá bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ, na yíriwá ɖʊɖɔ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ.
ROM 3:31 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ toovonúm ɖáává nɛ́ waaɖɩ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará? Aayɩ́! Bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Hálɩ ńna gɛ ɖánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ aabá awɛná adɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ ɖé.
ROM 4:1 A ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖájaájaa Ibrahím, ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ wé. Wé gɛ wooyuú na ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ɖóni.
ROM 4:2 A Ɩsɔ́ɔ ɩraaɖéézi yɩ ɩlakásɩ-rɔɔzɩ́, wááfʊnbɩɩzɩ́ ifúúzi. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ, biiyéle ɩ́dánbɩɩzɩ ifúúzi Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
ROM 4:3 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ibrahím waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, biiyéle Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ.»
ROM 4:4 Ngʊ́ ɖányɩ sɩsɩ weení waalá tɩmɛ́rɛ bɛfɛ́rɛ yɩ nɛ́, bɔ́dɔndɔḿ sɩsɩ baalá bʊdʊ́ʊ kʊjɔɔwʊ, amá, wenbí bɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ gɛ bɛɛvɛ́rɛ yɩ.
ROM 4:5 Bɩɩga weení ɩdalá lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ nasɩ́rɩ sɩsɩ sɩrɔɔzɩ́ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ iɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, amá, waava Ɩsɔ́ɔ weení wénɖeezí alaháácɩ́-dɩnáa nɛ́ toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́.
ROM 4:6 Wúro Ɖáwʊɖa wánŋmatɩ́ weení Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ bɩka ɩdɛbɛɛŋná ɩlakásɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ wenbi‑niíni-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ wɔɔdɔ́. Wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ:
ROM 4:7 «Wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ wenbá Ɩsɔ́ɔ wɛɛjɛ́ wɛ bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ nɛ́, na wenbá waavɩ́ɩ́zɩ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́!
ROM 4:8 Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ weení Ɩsɔ́ɔ tángalɩ́ ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́!»
ROM 4:9 A bɩlɛ́, wenbi‑niíni bɩḿ nɛ́, wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ beriké bɛdɛ́ɛ ńbɩ gɛ bɩgɛ́ɛ? Yáá bɩgɛ́ɛ wenbá bɛdɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ bɛdɛ́ɛ ńbɩ ɖʊɖɔ. Ɖánŋmatɩ́ sɩsɩ Ibrahím-dɛ́ɛ toovonúm fáa weeyéle ná Ɩsɔ́ɔ iɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ.
ROM 4:10 Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩvʊnjɔɔ́ɔ. Bɛ́ńbɛ́lɩ́ yɩ yáá bɛdɛbɛlɩ́ ta yɩ. Bɛdɛbɛlɩ́ ta yɩ.
ROM 4:11 Ɩsɔ́ɔ weeyéle bɛbɛlɩ́ yɩ nɛ́, bɛlɩ́ɩ kɛ́ɛ na kʊ ɖaazɩ́tɩ tɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ toovonúm waava nɛ́-rɔɔzɩ́. Ngʊ́ bɩdɛ́ɛ sáátɩ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɛdɛbɛlɩ́ ta yɩ. Biiyéle Ibrahím waabɩ́sɩ wenbá barɩ́ŋa baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm ngʊ́ bɛdɛbɛlɩ́ wɛ ngɛ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bajaa.
ROM 4:12 Ɩgɛ́ɛ wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ ɖʊɖɔ bajaa gɛ. Mááŋmátɩ sɩsɩ wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wenbá bánmaazɩ́ sɩsɩ bɛɛbɛlɩ́ bɛḿ nɛ́ bɩɩdɛ́ nɛ́, amá, wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ bɩka baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nyazɩ nŋɩ́nɩ́ ɖájaa Ibrahím waava toovonúm sáátɩ wenkí badafʊnbɛlɩ́ ta yɩ nɛ́ gɛ.
ROM 4:13 Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ Ibrahím na ibíya‑bíya bénɖíi ɖúúlínya tííbí nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ Mará gɛ woovu, amá, Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ nɛ́ gɛ.
ROM 4:14 A Mará gɛ ɩráa wónvúu na beɖi tííbí, bɩlɛ́ nɛ́, toovonúm fáa fɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nbɩlɛ́; bɩka Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wenbí ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa nɛ́, wɔɔlɔ́ɔ faala.
ROM 4:15 Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔ́ngɔnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná, ɩráa-dɛ́ɛ bódónvúu yɛ nɛ́-rɔɔzɩ́; bɩka lénlé Mará fɛ́yɩ́ nɛ́, yɩsɩ́tɩ ɖʊɖɔ fɛ́yɩ́.
ROM 4:16 Bɩlɛ́ nɛ́, toovonúm Ibrahím waava nɛ́-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wenbí sɩsɩ wánváa nɛ́ ɩsɩ́ɩ, na bɩlá kʊjɔɔwʊ bɩka Ibrahím kutoluú-dɛ bú báa weení iɖi bɩdɛ́ɛ tííbí. Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wenbí ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa Ibrahím na igutoluú-dɛ bíya nɛ́, kɛ́ɛ wenbá bovóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, na baaganáa baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nyazɩ Ibrahím weení ɩgɛ́ɛ ɖárɩ́ŋa ɖájaa nɛ́, barɩ́ŋa bɛdɛ́ɛ ńbɩ gɛ.
ROM 4:17 Bɩlɛ́ gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ménÿelíi yíriwá tuutúúma ɩyáa nya sɩsɩ bajaa.» Ɩsɔ́ɔ weení waava yɩ toovonúm nɛ́ ɩzá-daá nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ ɖájaa, Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ wénveezi kʊ ɩsɩɖáa bɩka wénÿelíi kʊ wenbí bɩvʊnvɛ́yɩ́ nɛ́ bɩɖʊ bɩlɩ́ɩ.
ROM 4:18 Tamɔ́ɔ tɛfɛ́yɩ́, amá, Ibrahím ɩlɛ́ waaɖʊ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wenbí ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa yɩ nɛ́ bʊrɔ. Waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm, ngɛ biiyéle waabɩ́sɩ yíriwá tuutúúma ɩjaa ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńveeri yɩ wentí nɛ́ sɩsɩ: «Bɩlɛ́ gɛ nyógutoluú-dɛ bíya sɩ bɔɖɔ́ɔ.»
ROM 4:19 Ibrahím wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩdɔnʊʊ́ nɛ́, kɩlɛ́ kɩ́ńwɩ́ɩ́ bɩtɛ́, ɩvʊnwɛná nyazɩ bɩ́ɩ́zɩ nɩɩ́nʊ́wá (100) bɩlɛ́, bɩka ɩɖɛɛlʊ́ Saráa ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ kaalʊrʊya, amá, ɩdɛ́ɛ toovonúm waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́ tatʊʊ́.
ROM 4:20 Ɩdɛbɛ́ɖɩ toovonúm waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɩlá wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩ wánváa yɩ nɛ́-dɛ́ɛ síka. Amá, ɩdɛ́ɛ toovonúm waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́ waagbáázɩ yɩ ɖóni, ngɛ wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ.
ROM 4:21 Waabá ɩfa toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛná yíko sɩ ɩlá wenbí wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám yɩ nɛ́.
ROM 4:22 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ: «Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.»
ROM 4:23 Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ Ibrahím riké-rɔɔzɩ́ gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.»
ROM 4:24 Amá, ɖɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ sɩ iɖéézi ɖáa sɩsɩ ɖázɩ́ɩ́zɛ́ɛ nɛ́ ɖʊɖɔ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáává Ɩsɔ́ɔ weení weegéveezi Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ toovonúm nɛ́.
ROM 4:25 Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩsɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá-rɔɔzɩ́, ngɛ weegéveezi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá na iɖéézi ɖáa ɖɩbɩ́sɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ waazá-daá.
ROM 5:1 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi ɖáa ɖɩbɩ́sɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ fɛɛzɩrɛ wɔɔgɔ́nɩ ɖána yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá wenbí Yeésu Krísto waalá nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
ROM 5:2 Yeésu Krísto ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́ gɛ ɖáává toovonúm nɛ́, ɖóóyúú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kʊjɔɔwʊ kɩḿ ɖóóyúú kɩ nɛ́, ɖáábá ɖɔ́ɖɔ́kɩná kɩ bɩjaarɛ́ɛ, bɩka tamɔ́ɔ ɖɔ́wɛná kɛ sɩsɩ ɖánnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé nɛ́ kɔrɔɔzɩ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni.
ROM 5:3 Bɩka bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ biriké bʊrɔ gɛ bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni. Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni wahálawá ɖánnáa tɩ nɛ́ tɩdaá ɖʊɖɔ. Káma, ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wahála wɔ́ngɔnáa kʊ suúru,
ROM 5:4 bɩka suúru wénÿelíi ɩrʊ́ ɩsɩŋná Ɩsɔ́ɔ nɔwɛ́yawá-daá. Ɩrʊ́-dɛ́ɛ wánzɩŋnáa Ɩsɔ́ɔ nɔwɛ́yawá-daá wénÿelíi ɩjɔɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ tamɔ́ɔ.
ROM 5:5 Ngʊ́ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ tɔ́nlɔwʊ́ faala, káma, Ɩsɔ́ɔ weeyéle Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waava ɖáa kɛ nɛ́, ɩɖʊ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m wenbí wɔɔzɔɔlɩ ná ɖáa nɛ́ ɖéwenbé-daá.
ROM 5:6 Ɩɩ́n, sáátɩ wenkí ɖádɩtɩŋa ɖávʊnvɛ́yɩ́na ɖóni sɩ ɖɩlɛ́ɛ ɖádɩ nɛ́ gɛ Krísto waazɩ́ ɖɔ́ɔ́ alaháácɩ́-dɩnáa ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ alɩwáátɩ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩdaá.
ROM 5:7 Káálɛ na káálɛ gɛ nyánnáa ɩrʊ́ itísi ɩsɩ́ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ɩrɔɔzɩ́. A nyɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ, nyánnáa naárʊ ɩbɩ́ɩ́zɩ itísi ɩsɩ́ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ ńnɩ́-rɔɔzɩ́.
ROM 5:8 Amá, Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ ɖáa nŋɩ́nɩ́ waabá ɩzɔɔlɛ́ɛ ɖáa nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɛ́dɛɛzɩgɛ́ɛ alaháácɩ́-dɩnáa nɛ́ gɛ Krísto waazɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
ROM 5:9 A bɩlɛ́ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi ɖáa Yeésu ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ sɩ́m-rɔɔzɩ́ ɖɩbɩ́sɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ ɩ́dɛ́nlɛɛ ɖáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná-daá?
ROM 5:10 Káma, ɖoo ɖávʊ́ngɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle bɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖána yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá Ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ sɩ́m-rɔɔzɩ́. Lɛlɛɛɖɔ́ bɩ́ńnyɔɔzɩ ɖána yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ gɛ ɩ́dɛ́nlɛɛ ɖáa Ibiyaalʊ́ na waazá nɛ́?
ROM 5:11 Bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ biriké; ɖáábá ɖánvaarɩnáa Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, ɩmʊ́ weení lɛlɛɛɖɔ́ wɔɔnyɔ́ɔ́zɩ ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.
ROM 5:12 Ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, Áɖam-rɔɔzɩ́ gɛ alaháácɩ́ waazʊ́ʊ ɖúúlínya, ngɛ alaháácɩ́ wɔɔgɔná sɩ́m. Biiyéle ɩráa rɩ́ŋa wánzɩ́m, káma, barɩ́ŋa baalá alaháácɩ́.
ROM 5:13 Naanɩ́ na Ɩsɔ́ɔ icéle Múúsá Mará nɛ́, alaháácɩ́ fʊnwɛ ɖúúlínya-daá; amá, ńŋɩnáa Mará fʊnvɛ́yɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tánvʊngbɔwʊ́ ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́ wánÿaá nabʊ́rʊ.
ROM 5:14 Ngʊ́ a ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ, kɔgbɔɔ ɖoo Áɖam-dɛ́ɛ sáátɩ, hálɩ ngɔ́nɩ Múúsá-dɛ́ɛ sáátɩ, sɩ́m fʊnwɛná yíko ɩráa badayɩ́sɩ nyazɩ Áɖam waayɩ́sɩ wenbí nɛ́ bɔrɔɔzɩ́ gɛ. Áɖam ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ na kʊ weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ.
ROM 5:15 Amá, Áɖam-dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ wɔɔgɔná wenbí nɛ́ tatánjʊʊná kʊjɔɔwʊ wenkí Ɩsɔ́ɔ waalá ɩráa nɛ́. Toovonúm, ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ waayɩsɩ ná gɛ ɩráa tuutúúma waazɩ́. Amá, kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, Yeésu Krísto, ɩlá ɩráa tuutúúma nɛ́-dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ waabá bɩkɩ́lɩ Áɖam-dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ wɔɔgɔná wenbí nɛ́.
ROM 5:16 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ waalá ɩráa nɛ́, wɔ́ngɔnáa wenbí nɛ́ na bɩndɩ na wenbí alaháácɩ́ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ waalá nɛ́ wɔ́ngɔnáa nɛ́. Ɩsɔ́ɔ waavʊʊná ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ tɔ́m waalá alaháácɩ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ waagʊ. Amá, Ɩsɔ́ɔ waalá ɩráa kʊjɔɔwʊ nɛ́, na bɩrɩ́ŋa baalá alaháácɩ́wá tuutúúma nɛ́, weeɖéézi wɛ gɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ.
ROM 5:17 Toovonúm, ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ waayɩ́sɩ nɛ́, iriké ɩrɔɔzɩ́, sɩ́m weeɖi ɩráa rɩ́ŋa. Amá, Yeésu Krísto riké-rɔɔzɩ́, wenbí ɩráa wooyuú Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, woogúti bɩɖɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ. Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ páá bɩka iɖéézi wɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ. Krísto-rɔɔzɩ́, bɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá bɩka bána yɩ beɖi kowúrátɩ.
ROM 5:18 Bɩlɛ́ nɛ́, ńŋɩnáa ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, Áɖam-dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ weeyéle bakʊ ɩráa rɩ́ŋa tɔ́m nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ waalá nɛ́, wénÿelíi iɖéézi ɩráa rɩ́ŋa sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ, bɩka boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
ROM 5:19 Ńŋɩnáa ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ waayɩ́sɩ ná gɛ ɩráa tuutúúma waalá alaháácɩ́ nɛ́; bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ woovu ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí ɩráa tuutúúma sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ.
ROM 5:20 Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔɔgɔ́nɩ gɛ na ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́ lám ɩkpa bʊ́ʊ. Amá, sáátɩ wenkí ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́ lám waagba bʊ́ʊ nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabá ɩlá wɛ kʊjɔɔwʊ hálɩ bɩcɛzɩ́.
ROM 5:21 Waalá bɩlɛ́ gɛ na, ńŋɩnáa wenbí ɖoo alaháácɩ́ fʊnwɛná yíko ɩráa-rɔɔzɩ́ gɛ bánzɩ́m nɛ́, kʊjɔɔwʊ waalá wɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ yíko-daá nɛ́, iɖéézi wɛ babɩ́sɩ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, na boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
ROM 6:1 Bɩlɛ́ nɛ́, sɩsɩ wé gɛ sɩ ɖɩtɔ́ ɖɔ́. Ɖánlaanáa alaháácɩ́ lám na Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩlá ɖáa kʊjɔɔwʊ hálɩ na cɛzɩ́ɩ?
ROM 6:2 Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Ɖáázɩ́ sɩ́m wenbí nɛ́, bɩɩdára ɖáa na alaháácɩ́. Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɖukúti ɖɩlaaná alaháácɩ́ lám ɖʊɖɔ.
ROM 6:3 Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖárɩ́ŋa beelíri ɖáa lɩ́m-daá na ɖána Yeésu Krísto ɖɩlá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɖána yɩ ɖóóyóózíná ɖɩsɩ́ gɛ?
ROM 6:4 Bɩlɛ́ nɛ́, beelíri ɖáa lɩ́m-daá nɛ́, ɖána yɩ ɖóóyóózíná ɖɩsɩ́, boyóózi ɖána yɩ bebí. Ngɛ ńŋɩnáa Caáwʊ-dɛ́ɛ ásícé-dɛ́ɛ yíko weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ waabɩ́sɩ kɩ́faɖɛ́ gɛ.
ROM 6:5 Wenbí ńŋɩnáa ɖána yɩ ɖóóyóózi ɖɩsɩ́, ngɛ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɖána yɩ sɩ ɖitóyoozi ɖifé ɖɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
ROM 6:6 Ɖíyúú ɖɩnɩ́ɩ kazɔ́ɔ sɩsɩ cɔwʊrɛ wenɖé ɖɩdaá ɖávʊnwɛ nɛ́, ɖɩ́na Krísto gɛ booyóózi baká ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́, na ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ alaháácɩ́ ńɖɛ ɖɩḿ ɖinúúdi; bɩka ɖɩlɩ́ɩ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá.
ROM 6:7 Káma, weení waazɩ́ nɛ́, alaháácɩ́ tɛfɛ́yɩ́na yíko bʊdʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ.
ROM 6:8 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɖána Krísto ɖóóyóózi ɖɩsɩ́, ɖééɖéézi sɩsɩ ɖána yɩ ɖóndoyoozí ɖɩcɔ́ɔ weezuú-daá.
ROM 6:9 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖoo Krísto fém ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, ɩ́dándasɩḿ ɖʊɖɔ. Sɩ́m igúti bɩvɛ́yɩ́na yíko ɩrɔ.
ROM 6:10 Krísto waazɩ́ nɛ́, waazɩ́ kʊ́ɖʊńbɩ sɩ́m gɛ bɩcáŋ bɩtára ɩ́na alaháácɩ́ hálɩ bɩkpɔ́ɔ bɩɖɛ́ɛ. Lɛlɛɛɖɔ́ ɩwɛ weezuú-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ cɔwʊ́ʊ gɛ ɩjɔɔ́ɔ.
ROM 6:11 Bɩlɛ́ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́mɔɔ́na ɩmáázɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́zɩ́ mɩ́na alaháácɩ́ ɩbá ɩtára péḿ. Amá, mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ mɩ́wɛ weezuú-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ cɔwʊ́ʊ gɛ mɩ́jɔ́ɔ.
ROM 6:12 Bɩlɛ́ nɛ́, íkeyéle alaháácɩ́ ɩbɩ́sɩ kiyuú yíko mɩ́dɔnʊʊ́ wɩ́rɛ kʊwɛ sɩ kɩsɩ́ nɛ́ kɩrɔ, hálɩ biyéle ifu ɩlá wenbí kɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
ROM 6:13 Íkokuti ɩkpɔ́ɔ mɩ́dɔnʊʊ́ ɩlaná alaháácɩ́ bɔwʊtá. Mɩ́dɔnʊʊ́ ɩ́kábɩsɩ wenbí alaháácɩ́ wánlanáa bɩdaavé nɛ́. Amá, ńŋɩnáa míívé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá mɩ́wɛ weezuú-daá lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩgbɔ́ɔ mɩ́dɩ icéle Ɩsɔ́ɔ. Ɩgbɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖebilibili ɩlaná yɩ bɔwʊtá, mɩ́dɔnʊʊ́ ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ wenbí mɩ́nlanáa wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
ROM 6:14 Alaháácɩ́ tɔmɔɔná kikúti kɩwɛná yíko mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, káma, Múúsá-dɛ́ɛ Mará tɛfɛ́yɩ́na yíko mɩ́rɔ́ ɖʊɖɔ, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ waalá ɖáa kɩ nɛ́ gɛ.
ROM 6:15 A bɩlɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wé nbɩlɛ́. Bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩlá alaháácɩ́, káma, Múúsá-dɛ́ɛ Mará tɛfɛ́yɩ́na yíko ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, amá, Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa kʊjɔɔwʊ nɛ́? Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.
ROM 6:16 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ mɩ́dɩ icéle naárʊ mɩ́nlám yɩ bɔwʊtá, mɩ́ɩ́bɩ́sɩ bʊdʊ́ʊ-dɛ́ɛ yomáa nbɩlɛ́. A alaháácɩ́ gɛ mɩ́nlám bɔwʊtá, alaháácɩ́ wónbonáa mɩ́ɩ sɩ́m-daá gɛ. A ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ gɛ mɩ́nlám bɔwʊtá, Ɩsɔ́ɔ wánbɩsɩnáa mɩ́ɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ.
ROM 6:17 Amá, Ɩsɔ́ɔ sám waalá! Káma, mɩ́ɩ wenbá ɖoo mɩ́nvʊnlám alaháácɩ́ bɔwʊtá nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́, mííyéle ifu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wentí baawɩ́lɩ tɩ nɛ́ na míwenbiré rɩ́ŋa; mɩ́ɩ́mʊ́ tɩ bɩka mívóo tɩnʊvɔ́-daá.
ROM 6:18 Mɩ́na alaháácɩ́ mɩ́ɩ́dára, ngɛ mɩ́ɩ́zʊ́ʊ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá lám.
ROM 6:19 Ńŋɩnáa tɔ́m tánÿáa mɩ́ɩ ɖasam nɛ́, bʊrɔɔzɩ́ gɛ mánŋmatɩnáa mɩ́ɩ nyazɩ nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ɩŋmatɩná ɩrɔwʊ́ nɛ́ bɩlɛ́. Ɖoo nɛ́, mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖebilibili gɛ ɩɖʊ tɩtɛ lakásɩ lám, na kidaavééníti-dɛ́ɛ yoḿti-daá. Ngɛ bɩlɛ́ biiyele ná mídófú Ɩsɔ́ɔ. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩgbɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖebilibili ɩbɩsɩná nyazɩ yomáa, mɩ́nlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɔwʊtá, na biyéle ɩcɔ́ɔ cɔwʊrɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ-daá.
ROM 6:20 Mɩ́vʊ́ngɛ́ɛ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yomáa nɛ́, mɩ́vʊnvɛ́yɩ́ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɩnʊ́ʊ́zɩ-daá.
ROM 6:21 Wenbíwá bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́lá bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, wé gɛ bɩɩdásɩ mɩ́ɩ. Sinje bɩjɔɔ́ɔ na kʊ mɩ́ɩ fɛɛrɛ́ ɖɔ́; káma, bɩdɛ́ɛ kɔkɔrɔ kɛ́ɛ sɩ́m gɛ.
ROM 6:22 Lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́ɩ́lɩ́ɩ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá ɩbɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yomáa nɛ́, mɩ́lakásɩ wánlʊrʊ́ʊ wenbí nɛ́ gɛ cɔwʊrɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ. Ngɛ bɩlɛ́ bɩgɔkɔrɔ gɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
ROM 6:23 Káma, alaháácɩ́-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ gɛ sɩ́m. Amá, ɖána Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wánlám ɖáa kɩ nɛ́ gɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
ROM 7:1 Koobíya, mééɖéézi sɩsɩ mɩ́nyɩ wentí sɩ maŋmátɩ nɛ́, káma, mɩ́nyɩ Mará. Wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ sáátɩ wenkí kɩrɩ́ŋa ɩrʊ́ wɛ weezuú-daá nɛ́ gɛ mará wɛná yíko ɩrɔ.
ROM 7:2 Bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ alʊ́ weení ɩzáána nɛ́. Ɖé ɩwaalʊ́ wɛ ɩ́na waazá nɛ́, mará tafa yɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩ́kʊrʊ́ ibó ɩsáa naárʊ ɖʊɖɔ. Amá, a ɩwaalʊ́ waazɩ́, mará amʊ́ adɛfɛ́yɩ́na yíko ɩrɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ.
ROM 7:3 A bɩlɛ́ gɛ ɩwaalʊ́ na waazá nɛ́, woobó ɩsáa naárʊ, ńna nɛ́, waalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́ nbɩlɛ́. Amá, a ɩwaalʊ́ waazɩ́, mará tɛfɛ́yɩ́na yíko ɩrɔ ɖʊɖɔ. A woobó ɩsáa naárʊ, ńna nɛ́, ɩdalɩ́ɩ ɩwaalʊ́ wɔ́rɔ́.
ROM 7:4 Mogoobíya, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ bɩdaá ɖʊɖɔ gɛ mɩ́wɛ. Mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, a ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná Múúsá-dɛ́ɛ Mará, baagá yɩ ɖɔ́rɔ́ ɩsɩ́ ɖɛ́nɩ-rɔ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́ɩ́zɩ́ ná bɩlɛ́. Biiyéle adɛfɛ́yɩ́na yíko mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ ɖʊɖɔ. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, naárʊ wɛná na kʊ yíko mɩ́rɔ́, ɩlɛ́ gɛ weení waazɩ́ ngɛ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩlá wenbí bɩ́nvɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́.
ROM 7:5 Káma, ɖoo ɖánvʊnlám wenbí ɖólówú fáa bɩ nɛ́, kɔɖɛyɩ́wá tɩdakazɔ́ɔ nɛ́ gɛ Mará wánvʊnɖʊ́ʊ ɖáa, bɩka ɖánlám wenbí bínbonáa ɖáa sɩ́m-daá nɛ́.
ROM 7:6 Amá, lɛlɛɛɖɔ́, Mará tɛfɛ́yɩ́na yíko ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́. Káma, Múúsá-dɛ́ɛ Mará avʊnɖɔ́kɛ́ɛ ná ɖáa ɖɩdáarɛ-daá nyazɩ sáráka-dɩnáa bɩlɛ́ nɛ́ ajɔ́ nɛ́, ɖáázɩ́. Biiyéle lɛlɛɛɖɔ́ ɖánlám Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá nɛ́, Mará kɩ́falá agɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ńná nɛ́ wéngeti kʊ ɖáa. Bidokúti bɩgɛ́ɛ Mará kɩ́bɩná baaŋmáa yɛ nɛ́.
ROM 7:7 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ wé nɖɔ́. Múúsá-dɛ́ɛ Mará kɛ́ɛ alaháácɩ́? Aayɩ́, bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlá bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Múúsá-dɛ́ɛ Mará weeyele ná madɩlɩ́ wenbí bánÿaá sɩsɩ alaháácɩ́ nɛ́. A Mará ɩ́tɔtɔ́ sɩsɩ: «Ńdánɖʊ́ʊ ɩzɩ́rɛ nyɔ́rɔwʊ́-dɛ́ɛ nabʊ́rʊ-rɔ,» mátatɩlɩ́ wenbí bánÿaá sɩsɩ naárʊ-dɛ́ɛ kpɩ́nɖɛ-rɔ ɩzɩ́rɛ ɖʊ́ʊ nɛ́.
ROM 7:8 Alaháácɩ́ waabaná Mará waazɩ́ɩ́zɩ wentí nɛ́ kɩɖʊ ma kɔɖɛyɩ́wá ndɩ‑ndɩ. Káma, a Mará fɛ́yɩ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ alaháácɩ́ waazɩ́.
ROM 7:9 Ɖoo Mará fʊnvɛ́yɩ́ ángizináa ma sɩsɩ mákalá ɖɔ́ yáá ɖɔ́ nɛ́, mávʊ́nna méweezuú gɛ. Amá, Mará wɔɔgɔ́nɩ akɔ́nɩ nɛ́, ngɛ alaháácɩ́ wooyuú weezuú;
ROM 7:10 ngɛ mɔ́ɔ́ máázɩ́. Wenbí Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩ biyéle ɩrʊ́ iyuú weezuú nɛ́, wɔɔgɔná mɔ́ɔ́ sɩ́m.
ROM 7:11 Káma, alaháácɩ́ waabaná Mará waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́ kitúúli ma; ngɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́-rɔɔzɩ́, alaháácɩ́ weeyéle mazɩ́.
ROM 7:12 Bɩlɛ́ nɛ́, Mará cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, bɩka aazɩ́ɩ́zɩ wentí nɛ́ ɖʊɖɔ cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, tɩzɩɩzɛ́ɛ bɩka tɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ.
ROM 7:13 Bɩlɛ́ nɛ́, wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, waabɩ́sɩ ma sɩ́m? Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ! Alaháácɩ́ waabaná wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ bʊkɔná ma sɩ́m, na Mará waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́-rɔɔzɩ́, bɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ nŋɩ́nɩ́ alaháácɩ́ ɩbá kɩdakazɔ́ɔ nɛ́.
ROM 7:14 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Mará waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ. Amá, mɔ́ɔ́ nɛ́, mɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ, bɩka mɔ́wɛ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá.
ROM 7:15 Wenbí mánlám nɛ́, mádánnɩɩ bɩdaá: káma, wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ mánlám. Amá, wenbí mádanbá majáa nɛ́ gɛ mánlám.
ROM 7:16 A wenbí mádánjaa nɛ́ gɛ mánlám, mánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Mará cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nbɩlɛ́.
ROM 7:17 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mánlám kʊ bɩlɛ́, amá, alaháácɩ́ kʊwɛ mádáá nɛ́ gɛ.
ROM 7:18 Mányɩ sɩsɩ kazɔ́ɔ ńbɩ fɛ́yɩ́ mádáá, mɔ́ɔ́ ɩrʊ́ igunááɖam. Káma, máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ malá kazɔ́ɔ ńbɩ, amá, mɛ́vɛ́yɩ́na bɩdɛ́ɛ ɖóni.
ROM 7:19 Mádánlaḿ kazɔ́ɔ ńbɩ wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, amá, kidaavééníti wentí mádánjaa nɛ́ gɛ mánlám.
ROM 7:20 A wenbí mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mádánjaa nɛ́ gɛ mánlám, bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mánlám kʊ, amá, alaháácɩ́ kʊwɛ mádáá nɛ́ gɛ.
ROM 7:21 Mɔ́ɔ́ weení mánjáádɩ kazɔ́ɔ ńbɩ lám nɛ́, mááná wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ kidaavééníti gɛ mányɩ lám.
ROM 7:22 Méwenbiré-daá, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará.
ROM 7:23 Amá, mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá, mááná sɩsɩ mará naárɛ wɛ ánÿoó Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará méwenbiré sɔɔlɛ́ɛ yɛ nɛ́. Mará amʊ́ aabɩsɩná ma alaháácɩ́ kʊwɛ mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá nɛ́-dɛ́ɛ yoḿ.
ROM 7:24 Mɔ́jɔɔ́ɔ kʊnyɔḿ. Alaháácɩ́ kʊwɛ mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá nɛ́, kínÿelíi mazɩ́. Weení sɩ ɩlɛɛ ná ma ɩlɩzɩ́ ma sɩ́m tɔnʊʊ́ kɩna kɩdaá.
ROM 7:25 Mánzám Ɩsɔ́ɔ, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́. Méwenbiré-daá máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ malá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m; amá, mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá nɛ́, mɛ́gɛ́ɛ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿ gɛ.
ROM 8:1 Bɩlɛ́ nɛ́ lɛlɛɛɖɔ́, wenbá bána Yeésu Krísto baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bɛdɛfɛ́yɩ́na bánvʊʊnáa wɛ bakʊ bɔdɔ́m ɖʊɖɔ. [Wenbí bʊrɔ nɛ́ baraavóo wenbí badɩtɩŋa bolowú fáa bɩ nɛ́, amá, wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ.]
ROM 8:2 Káma, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko kɩ́nváa weezuú páá ɖána Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, waalɩzɩ́ ɖáa alaháácɩ́ na sɩ́m-dɛ́ɛ yíko-daá.
ROM 8:3 Wenbí Múúsá-dɛ́ɛ Mará tánvʊnbɩɩzɩ sɩ alá káma ɩrʊ́-dɛ́ɛ kaabɩɩzɩ́tɩ-rɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ. Sɩ ɩlá bɩlɛ́ nɛ́, weegédíri ɩdɩtɩŋa Ibiyaalʊ́ ɩkɔ́nɩ ɩkpɔ́ɔ ɩrʊ́ alaháácɩ́-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waavʊʊná alaháácɩ́ ɩkʊ kɩdɛ́ɛ tɔ́m tɔnʊʊ́ kɩḿ kɩdaá.
ROM 8:4 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩlɛ́ gɛ na ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖódokúti ɖóvóo wenbí ɖólówú fáa bɩ, amá, wenbí Kezeŋa sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖufu wenbí nɔ́ɔ́ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
ROM 8:5 Káma, wenbá bovóo wenbí bolowú fáa bɩ nɛ́, wenbí bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ riké-rɔ gɛ balaakáarɩ wɛ. Amá, wenbá bovóo wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ riké-rɔ gɛ balaakáarɩ wɛ.
ROM 8:6 A mɩ́laakáarɩ rɩ́ŋa wɛ wenbí mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́ riké-rɔ, sɩ́m-daá gɛ bínbonáa mɩ́ɩ. Amá, a mɩ́laakáarɩ rɩ́ŋa wɛ wenbí Kezeŋa sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ riké-rɔ, weezuú na fɛɛzɩrɛ-daá riké gɛ bínbonáa mɩ́ɩ.
ROM 8:7 Káma, wenbá balaakáarɩ rɩ́ŋa wɛ wenbí bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ riké-rɔ nɛ́, kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ báɖaanáa gɛ, bádánbɩɩzɩ bofu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará, badanvɛ́yɩ́na bɩdɛ́ɛ yíko na bofu yɛ.
ROM 8:8 Wenbá bovóo wenbí bolowú fáa nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m tánbɩɩzɩ bɩmɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ.
ROM 8:9 Ngʊ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mídónvúu wenbí mɩ́dɩtɩŋa mílówú fáa mɩ́ɩ nɛ́, amá, wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ mɩ́dáá. Weení ɩvɛ́yɩ́na Krísto-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́, tɛkɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńnɩ́.
ROM 8:10 A Krísto wɛ mɩ́dáá, na bɩrɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ kɛ́ɛ kɩ́nzɩ́m alaháácɩ́-rɔ nɛ́, Kezeŋa wánváa mɩ́ɩ weezuú. Káma, Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́zɩ́ɩ́zɛ́ɛ nɛ́-rɔɔzɩ́.
ROM 8:11 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ weení weevéézi Yeésu ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, a ɩdɛ́ɛ Kezeŋa wɛ mɩ́dáá, Kezeŋa kɛḿ gɛ ɩmʊ́ weení weevéézi Yeésu Krísto ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ wándafanáa mɩ́dɔnɩ́nɩ tɩgɛ́ɛ sɩ tɩsɩ́ nɛ́ weezuú ɖʊɖɔ.
ROM 8:12 Bɩlɛ́ nɛ́, mogoobíya, wenbí ɖɔ́wɛná sɩ ɖɩlá nɛ́ tɛkɛ́ɛ wenbí ɖɔ́dɔnɩ́nɩ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
ROM 8:13 Káma, a mɩ́nlám wenbí mɩ́dɔnɩ́nɩ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, mɩ́nzɩ́m. Amá, a na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko-daá, mííyéle mɩ́dɔnɩ́nɩ sɔɔlɛ́ɛ wenbí nɛ́ lám, mɩ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.
ROM 8:14 Káma, wenbá barɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngetí wɛ nɛ́, kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya gɛ.
ROM 8:15 Ngɛ Kezeŋa mɩ́ɩ́mʊ́ kɛ nɛ́, tɛkɛ́ɛ wenká kánbɩsɩnáa mɩ́ɩ yomáa bɩka katáɖʊ́ʊ mɩ́ɩ nɩdáárɛ nɛ́. Amá, kɛgɛ́ɛ Kezeŋa kánbɩsɩnáa mɩ́ɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔrɩ́ wɛ babɩ́sɩ ibíya nɛ́ gɛ. Ngɛ Kezeŋa kɛḿ kénÿelíi kʊ ɖánÿaá Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Áába!» Bugutoluú sɩsɩ Baabá.
ROM 8:16 Kezeŋa kɛḿ kadɩtɩŋa kánŋmatɩnáa ɖáa ɖéwenbé-daá sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
ROM 8:17 A bɩlɛ́ gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya, ɖónÿuú tííbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́; ngɛ ɖána Krísto sɩ ɖiyoozi ná ɖiɖi kɩ. Káma, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɖána yɩ ɖóóyóózi ɖɩna wahála, ɖána yɩ ɖóndoyoozí ɖʊɖɔ ɖɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá.
ROM 8:18 Káma, mééɖéézi sɩsɩ bádánbɩɩzɩ bɔkpɔ́ɔ wahálawá ɖánnáa tɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ bɛkɛɛzɩná ásícé Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩlɩzɩ́ kɩ ɩwɩ́lɩ ɖáa nɛ́.
ROM 8:19 Ɖúúlínya rɩ́ŋa ɩbá kɩɖamáa sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩlɩzɩ́ ibíya ɩwɩ́lɩ nɛ́.
ROM 8:20 Káma, Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɖúúlínya tɛfɛ́yɩ́ natɩ́rɩ-daá. Bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ kɩdɩtɩŋa kɩɩzɔɔlɩ ná, amá, na Ɩsɔ́ɔ weení waaɖʊ kɩ bɩdaá nɛ́ ɩdɛ́ɛ yíko-daá gɛ, amá, kɩwɛná tamɔ́ɔ.
ROM 8:21 Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ, bɔ́ngɔnɩ́ bɛlɛ́ɛ kɩ yoḿti tínnuudí kɩ nɛ́ tɩdaá, na kiyuú kɩdɩ, bɩka kɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya-dɛ́ɛ ásícé-daá.
ROM 8:22 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ hálɩ na sinje, ɖúúlínya rɩ́ŋa wɛ kɩ́nmɔlɩ́ɩ, bɩka kɩ́nÿɛlɛ́m nyazɩ bɩ́nnʊŋásɩ fuwá-dʊ́ʊ nɛ́.
ROM 8:23 Ngɛ bɩdɛkɛ́ɛ kiriké; bɩtasɩná ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáámʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩwá-daá kaɖaa ńgɩ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɔ́wɛ ɖɔ́nmɔlɩ́ɩ ɖádáá. Ɖáɖamáa sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩ́kɔrɩ́ ɖáa bɩka ɩtɛ́ɛ́zɩ ɖáa lɛɛ́.
ROM 8:24 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɛ́ńlɛ́ɛ́ ɖáa, amá, na ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ-daá gɛ. Ngʊ́ a ɩrʊ́ wánnáa wenbí ɩvʊnɖamáa nɛ́, ńna nɛ́ bidokúti bɩgɛ́ɛ tamɔ́ɔ ɖʊɖɔ nbɩlɛ́. Ɩrʊ́ wánbɩɩzɩ́ wánnáa wenbí ɩvʊnɖamáa bɩ nɛ́ bɩka ikúti ɩjɔɔ́ɔ bɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ ɖʊɖɔ?
ROM 8:25 Amá, a ɖánlám wenbí ɖádánnáa bɩ nɛ́ bɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ, ɖánbá ɖiɖi suúru gɛ ɖáɖamáa bɩ.
ROM 8:26 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánɖʊ́ʊ ɖáa nʊ́ʊ́nɩ kánzɩnáa ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ-daá. Káma, ɖáásɩ wenbí bɩmɔɔ́na ɖɩbɔ́ɔ́zɩ ɖɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá nɛ́. Amá, Kezeŋa kɛḿ kadɩtɩŋa kánzʊʊ́ kʊzʊʊwʊ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɖɔ́rɔ́ na amɛɛda avɛ́yɩ́na kɛɛzɩ́ nɛ́.
ROM 8:27 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ weení wánnáa ɩráa-dɛ́ɛ wenbé-daá nɛ́, wánnɩɩ́ wentí Kezeŋa wánjáádɩ nɛ́. Wentí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ kʊzʊʊwʊ gɛ Kezeŋa wánzʊʊ́ wenbá bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba nɛ́ bɔrɔɔzɩ́.
ROM 8:28 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nmɔɔnáa wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɩgɔkɔrɔ kɛgɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ; bɛḿ wenbá waayáa wɛ ńŋɩnáa wenbí waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ wánlám nɛ́.
ROM 8:29 Káma, wenbá waavʊ́ńdáa ɩlɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́, waavʊ́ńɖʊ́ʊ ɖʊɖɔ sɩsɩ wénÿelíi balɩ́ɩ Ibiyaalʊ́, na ɩlɛ́ ɩbɩ́sɩ koobíya tuutúúma-dɛ́ɛ kaɖaa ńnɩ́.
ROM 8:30 Wenbá waavʊ́ńdáa ɩlɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́, waayáa wɛ ɖʊɖɔ. Ngɛ wenbá waayáa wɛ nɛ́, weeɖéézi wɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ. Wenbá weeɖéézi wɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ wɛ ɖʊɖɔ.
ROM 8:31 Wentí gɛ sɩ ɖukúti ɖɩtɔ́. Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɖɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, weení sɩ ikuti ná ɩbɩ́ɩ́zɩ ɖáa ɖʊɖɔ.
ROM 8:32 Ɩmʊ́ weení idekiziná Ibiyaalʊ́ tɩtɩŋa wahála, amá, wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩfa, ɩsɩ́ ɖárɩ́ŋa ɖɔ́rɔ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám na ɩ́dánváa ɖáa bɩrɩ́ŋa ɖʊɖɔ faala ɖána yɩ.
ROM 8:33 Weení sɩ ɩtɔ ná wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́ sɩsɩ baayɩ́sɩ. Ɩsɔ́ɔ weeɖeezi ná wɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ.
ROM 8:34 Bɩlɛ́ nɛ́, weení sɩ ɩkʊ ná bɔdɔ́m. Naárʊ fɛ́yɩ́, káma, Yeésu Krísto waazɩ́, bibaasí, weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kíɖiiwú-rɔ wánzʊʊ́ʊ kʊzʊʊwʊ ɖɔ́rɔ́.
ROM 8:35 Ngbetíi wánbɩɩzɩ kʊ bɩtára ɖáa na sɔɔlɩ́m Krísto wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa nɛ́. Kʊnyɔḿ? Yáá laakáarɩ kʊrʊ́ʊ. Fúkúḿsi? Nyɔɔ́sɩ? Kɛdɛɛrɩ́tɩ? Sáratɩ́? Yáá sɩ́m.
ROM 8:36 Ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, ɖɔ́wɛ sɩ́m nɔɔ́ gɛ báa sáátɩ wenkí. Bánlanáa ɖáa nyazɩ fééni bɛ́nɖɛɛnáa tɩ kʊ́ʊ nɛ́.»
ROM 8:37 Amá, bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, na Krísto weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa nɛ́ ɩdɛ́ɛ yíko-daá, ɖɔ́ɔ́ ɖáláána kʊ ɖíi.
ROM 8:38 Káma, mééɖéézi sɩsɩ nabʊ́rʊ tánbɩɩzɩ bɩtára ɖáa na ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m: Sɩ́m tánbɩɩzɩ, cáńfáná weezuú; malááyɩ́kawá tánbɩɩzɩ, cáńfáná ɖóniwá na yíkowá tɩɩganáa tɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́; wenbí ɖɔ́wɛ bɩdaá sinje nɛ́, cáńfáná ceré;
ROM 8:39 wenbí bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, cáńfáná wenbí bʊwɛ adɛ nɛ́; yáá wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ taká nɛ́, bɩdaá báa nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ kɛtɛngɛrɛ sɩ bɩtára ɖáa na sɔɔlɩ́m Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ bɩ ɩwɩ́lɩ ɖáa Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-daá nɛ́.
ROM 9:1 Wentí sɩ maŋmátɩ nɛ́, toovonúm gɛ tɩgɛ́ɛ, mɛ́dɛnbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ, káma, Krísto-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa tɩtɩŋa wánŋmatɩ́ méwenbiré-daá sɩsɩ toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ.
ROM 9:2 Máázá nyɩ́ŋɛ́ɛ páá, bɩka bɩɩbá bɩ́nnʊŋásɩ méwenbiré báa sáátɩ wenkí.
ROM 9:3 A bɩ́fʊnjɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ ɩlá ma láálɩ́, bɩka bɩtára mána Krísto ɖɔ́lɔ́wʊ́táá bɩka mogoobíya Yahúúɖuwá iyuú lɛ́ɛ́dɩ, bɛḿ wenbá mána wɛ ɖɛ́gɛ́ɛ kutoluú kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́, bɩraalá ma sóńcí.
ROM 9:4 Bɛgɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ ńba gɛ, Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔrɩ́ wɛ babɩ́sɩ ibíya, ɩlɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ ásícé ɩwɩ́lɩ wɛ, iɖi keɖiyísi ɩ́na wɛ. Banáábɩ́lɛ́ weejéle ɩdɛ́ɛ Mará, ɩwɩ́lɩ wɛ nŋɩ́nɩ́ bɛ́tɛ́ bokúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɩka iɖúu kʊjɔ́ɔ́nɩ ɩsɩ́ɩ wɛ.
ROM 9:5 Ɖoo caájaanáa Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́ bebíya‑bíya gɛ bɛgɛ́ɛ. Krísto waabɩ́sɩ ɩrʊ́ nɛ́, bɔlɔwʊtáá gɛ baalʊ́rʊ yɩ, ɩlɛ́ weení waagɩ́lɩ bɩrɩ́ŋa nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ weení sám mɔɔ́na yɩ báa ngbeére bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m nɛ́. Amí.
ROM 9:6 Ngʊ́, na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́, bɩ́dánwɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɔfɔ́ɔ́zɩ. Káma, wenbá Israyɛ́ɛlɩ waalʊ́rʊ wɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ na kʊ Israyɛ́ɛlɩ bíya páá.
ROM 9:7 Bɩka ɖʊɖɔ bɩdɛkɛ́ɛ Ibrahím-dɛ́ɛ bíya rɩ́ŋa kɛ́ɛ na kʊ ɩdɛ́ɛ bíya páá. Amá, Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Ibrahím gɛ sɩsɩ: «Bíya wenbá móóɖúu mazɩ́ɩ sɩsɩ mánváa nya wɛ nɛ́, Ɩsaáka gɛ bogutoluú kadamáa na.»
ROM 9:8 Bugutoluú sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ bíya wenbá barɩ́ŋa Ibrahím waalʊ́rʊ wɛ nɛ́ kɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya páá gɛ wenbá bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ kadamáa na kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu kɩ ɩsɩ́ɩ nɛ́.
ROM 9:9 Káma, wentí Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ iɖúu ɩsɩ́ɩ nɛ́ nɖɔ́: «Sɩ bitósulú bɩ́nɩ ɖɛkɛrɛ‑kɛrɛ nɛ́, mángabɩsɩ́. Sɩ magábɩsɩ nɛ́, Saráa wáńlʊ́rʊ́ bú abaalʊ́.»
ROM 9:10 Bɩka bɩlɛ́ bugúti bibaasí, Rebééka ɖʊɖɔ: Ɖájaa Ɩsaáka riké gɛ waalʊrʊná bíya nɔɔ́lɛ.
ROM 9:11 Badatanlʊrʊ tá bíya bɛḿ, ngʊ́ badala tá kífeńbi nabɩ́rɩ, cáńfáná kidaavééníti gɛ Ɩsɔ́ɔ weevééri Rebééka sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́ wɔ́ngɔnɩ́ ɩlá kúmuú bɔwʊtá.» Bɔɔdɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá bɩlɛ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ Yaakúbu bɩkɩ́lɩ Ísááwʊ.» Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩ wánlám bɩ nɛ́, fɛ́yɩ́na kʊrʊ́ʊ. Wenbí Ɩsɔ́ɔ lowú fáa yɩ nɛ́ gɛ wánlám. A sɩ ɩta ɩlɩzɩ́ naárʊ, ɩ́dɛ́nbɛɛŋná ɩrʊ́-dɛ́ɛ lakásɩ na ɩlɩzɩ́ yɩ, amá, wenbí wɛ́nbɛɛŋnáa na ɩlɩzɩ́ bʊdʊ́ʊ nɛ́ wánlɩɩnáa ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ weení wánÿaá yɩ nɛ́ ɩjɔ́ gɛ.
ROM 9:14 Bugutoluú sɩsɩ wé nɖɔ́. Bugutoluú sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tónvúu toovonúm yáá wé. Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.
ROM 9:15 Káma, Ɩsɔ́ɔ weevééri Múúsá sɩsɩ: «Weení bɩɩmɔ́ɔ ma sɩ mánɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ nɛ́, ɩgʊnyɔḿ gɛ sɩ manɩ́ɩ, weení mɔ́zɔɔlɛ́ɛ malá yɩ kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩ malá kazɔ́ɔ.»
ROM 9:16 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́dánlɩɩná wenbí ɩráa sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, cáńfáná bɛdɛ́ɛ konkárɩ́-jɔ́; amá, bɩ́nlɩɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-jɔ́ gɛ.
ROM 9:17 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ Mɩ́sɩra ńba-dɛ́ɛ wúro sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ mabaná nya mawɩ́lɩ mɛ́dɛ́ɛ yíko, bɩka máyɩ́ɖɛ ɩlɩ́ɩ báa lé adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ nɛ́ riké-rɔ gɛ máázɩ́ɩ nya wúro.»
ROM 9:18 Bɩlɛ́ nɛ́, weení bɩɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩnɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ nɛ́, ɩlɛ́ ɩgʊnyɔḿ gɛ wánnɩɩ́, bɩka weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩ́la wenbí-ɖóni nɛ́, ɩtɔ ɩlɛ́ iwenbiré.
ROM 9:19 A bɩlɛ́ gɛ bʊwɛ nɛ́, yaatá nyɔ́ndɔ́m nbɩlɛ́ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, we-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ igúti wángʊ́ʊ ɩráa tɔ́m ɖɔ́. Káma, weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩcɔ́ɔ́lɩ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ wenbí bɩɩmɔ́ɔ yɩ gɛ waalá nɛ́, tasɩ́ɩ́zɩ.»
ROM 9:20 Nyɔ́ɔ́ ɩrʊ́, nyɔ́ɔ́ gɛ weení bɩlɛ́ na nvʊʊná Ɩsɔ́ɔ. Cʊ́ʊ nyɩnɔɔ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ cʊ́ʊ maarʊ́ weení waama kɛ nɛ́ sɩsɩ: «We-rɔ gɛ nyáámá ma ńŋɩnáa ɖɔ́?»
ROM 9:21 Cʊ́ʊ maarʊ́ tánbɩɩzɩ ɩlaná ɩdɛ́ɛ cʊ́ʊ wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́? Wánbɩɩzɩ́ ɩkpɔ́ɔ cʊ́ʊ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ kɩḿ ɩma ná nyɩnɔɔ́ kífenveńga na nyɩnɔɔ́ kagazɔ́ɔ takɩ́lɩ sɩɩganáa nɛ́.
ROM 9:22 Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩwɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ baaná bɩka iyéle batɩlɩ́ ɩdɛ́ɛ yíko. Amá, na bɩrɩ́ŋa, ɩráa wenbá ɩdɛ́ɛ baaná mɔɔ́na kití bɔrɔ bɩka ɩkʊ bɔdɔ́m nɛ́, wɔɔɖɔ́kɩ wɛ na suúru kʊ́bɔnbɔńgɩ.
ROM 9:23 Amá, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ baaganáa ɩ́tɩ́lɩ́ ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ nɛ́, waanɩ́ɩ bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊnyɔḿ ɩfʊ́ńgbɩɩrɩ wɛ sɩsɩ béɖí tɩdɛ́ɛ alɩbáráka.
ROM 9:24 Ngɛ bɩdɛ́ɛ ɩráa bɛḿ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ nbɩlɛ́, ɖɔ́ɔ́ wenbá waayáa ɖáa bɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá riké lɔwʊtáá, amá, bɩkpɛdɩ́na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔlɔwʊtáá ɖʊɖɔ nɛ́.
ROM 9:25 Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ anɖébi Ozée-dɛ́ɛ ŋmáádɩ-daá. Wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Wenbá badafʊngɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́, mɔ́ngɔnɩ́ mayáa wɛ sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ, ngɛ yíri wenkí mádánvʊnjaa kɩ nɛ́, mɔ́ngɔnɩ́ mayáa kɩ sɩsɩ ácɔ́ɔ.
ROM 9:26 Bɩka lénlé nɔ́ɔ́ waavʊ́ńdɔḿ ɩráa sɩsɩ: “Mɩ́dɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ” nɛ́, ńna kɩḿ ɖʊɖɔ gɛ sɩ bayáa wɛ sɩsɩ: “Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ bíya.”»
ROM 9:27 Anɖébi Esáya wánŋmatɩ́ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Báa ɖoo Israyɛ́ɛlɩ bíya woogúti bɔɖɔ́ɔ batála nyazɩ tenkú nɔɔ́-rɔ kanyɩ́ŋa, badaá fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ riké sɩ kiyuú na lɛ́ɛ́dɩ.
ROM 9:28 Káma, wentí Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩ wánlám adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɖasam gɛ wánlám tɩ, ngɛ sɩ ɩlá tɩ gɛ hálɩ tɩkágʊʊrɩ.»
ROM 9:29 Anɖébi Esáya waavʊ́ńdɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «A Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ Ɖóni-rɩ́ŋa-dʊ́ʊ ɩ́táfʊ́ngáa ɖáa bíya nɛbɛ́rɛ, ɖaraabɩ́sɩ gɛ nyazɩ Sodɔ́ɔmɩ tɛ́ɛ́dɩ, ɖáfʊnjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ Gomɔ́ɔrɩ tɛ́ɛ́dɩ bɩlɛ́.»
ROM 9:30 Bɩlɛ́ nɛ́, bugutoluú sɩsɩ wé nɖɔ́. Bugutoluú sɩsɩ ɩráa wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá, badafʊ́ńvuu bacáa babɩ́sɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi wɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, baava toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi wɛ sɩsɩ bazɩɩzɛ́ɛ.
ROM 9:31 Bɩka Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ wenkí kɩlɛ́ kɩ́nvʊnjáádɩ sɩsɩ kɩdɛ́ɛ Mará fúu-rɔɔzɩ́, Ɩsɔ́ɔ iɖéézi kɩ sɩsɩ kɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, tabɩ́ɩ́zɩ kɩlá wenbí Mará wánjaanáa kɩ nɛ́.
ROM 9:32 We-rɔɔzɩ́ nbɩlɛ́. Wenbí bʊrɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ ńba tofu toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ na bacáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖeezí. Amá, balakásɩ-daá gɛ baajaa ná kɩ. Booduúli bʊ́ʊ́rɛ ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.
ROM 9:33 Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, mánzɩɩ́ bʊ́ʊ́rɛ ɖínduúli ɩráa nɛ́ Siyɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, bʊ́tangbalʊʊ́ kɩ́nlɔ́ɔ ɩrʊ́ adɛ nɛ́, amá, weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩtɛlɛsɩná kɩ nɛ́, fɛɛrɛ́ ténɖíi yɩ.»
ROM 10:1 Koobíya, wenbí máábá mánjaanáa Yahúúɖuwá na méwenbiré rɩ́ŋa, bɩka mánzʊlʊ́ʊ bɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ bóyúú lɛ́ɛ́dɩ.
ROM 10:2 Káma, toovonúm, máálɩ́zɩ́ wɛ seríya sɩsɩ baabá bɔwɛná konkárɩ́ páá na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá lám, amá, tɩlɩ́ɩ fɛ́yɩ́ bɛdɛ́ɛ konkárɩ́ kɩḿ kɩdaá.
ROM 10:3 Wenbí bʊrɔ nɛ́, badanɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí ɩrʊ́ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bugutoluú. Badɩtɩŋa baazɩɩ ná badɩ nŋɩ́nɩ́ báta balá nɛ́. Biiyéle beegízi bodofu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ wénɖeezináa kɩ ɩráa nɛ́.
ROM 10:4 Káma, Krísto woovu ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́, na weení ɩrɩ́ŋa waava Krísto toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ iɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ.
ROM 10:5 Múúsá wánŋmatɩ́ nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí ɩrʊ́ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ a woovu Mará nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Weení woovu ɩlá wenbí Mará waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́, bʊrɔɔzɩ́ wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.»
ROM 10:6 Amá, na Ɩsɔ́ɔ iɖéézi ɩrʊ́ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ nɛ́, wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ nɖɔ́: «Nkɔtɔ́ nyádáá sɩsɩ: Weení sɩ ɩkpa ná ɩsɔ́ɔ́dáá.» A nyɔ́ɔ́dɔ́ bɩlɛ́ bugutoluú sɩsɩ na ikédisi Krísto nbɩlɛ́.
ROM 10:7 Yáá: «Weení sɩ iti ná ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́.» A nyɔ́ɔ́dɔ́ bɩlɛ́ bugutoluú sɩsɩ na ɩkálɩ́zɩ́ Krísto ɩsɩɖáa-daá ɩkágbáná nbɩlɛ́.
ROM 10:8 Bɩlɛ́ nɛ́, bɛɛ wentí baaŋmátɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́: «Tɔ́m ɩbá tɩjʊ́ʊ́na nya, tɩwɛ nyɔ́nɔ́ɔ́-daá, bɩka tɩwɛ nyéwenbiré-daá.» Tɔ́m tɩḿ gɛ Laabáárʊ Kífeńgi ɖénveerím ɩráa sɩsɩ báfá tɩ toovonúm nɛ́.
ROM 10:9 A nyáává toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weevéézi Yeésu ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, ngɛ a nyááŋmátɩ ná nyɔ́nɔ́ɔ́ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ na Nyádʊ́ʊ, nyónÿuú lɛ́ɛ́dɩ.
ROM 10:10 Káma, ɩrʊ́-dɛ́ɛ toovonúm fáa wángalɩɩnáa iwenbiré-daá gɛ, ngɛ weení waava toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí bʊdʊ́ʊ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ. Bɩka a ɩrʊ́ wánŋmatɩnáa ɩnɔɔ́ sɩsɩ waava toovonúm, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nlɛɛ́ bʊdʊ́ʊ.
ROM 10:11 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa waava yɩ toovonúm nɛ́, fɛɛrɛ́ ténɖíi yɩ.»
ROM 10:12 Bɩlɛ́ nɛ́, Yahúúɖuwá fɛ́yɩ́ ndɩ na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́. Ɖádʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ tɩɩná barɩ́ŋa, wánɖʊ́ʊ wenbá barɩ́ŋa bóngoó bánÿaá yɩ nɛ́ alɩbáráka.
ROM 10:13 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, baaŋmáa sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa woogóo ɩyáa Ɖádʊ́ʊ nɛ́, ɩlɛ́ wɛ́nlɛɛ́ yɩ.»
ROM 10:14 Amá, nŋɩ́nɩ́ gɛ bánbɩɩzɩ́ bokóo bayáa yɩ a badafa yɩ toovonúm. Nŋɩ́nɩ́ gɛ bánbɩɩzɩ́ bafa yɩ toovonúm a badanɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Ngɛ nŋɩ́nɩ́ gɛ bánbɩɩzɩ́ banɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m a naárʊ talɩ́ɩ ɩŋmátɩ tɩ.
ROM 10:15 Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩrʊ́ wánbɩɩzɩ́ ɩlɩ́ɩ ɩŋmátɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m a bedetíri yɩ sɩsɩ íbo ɩŋmátɩ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ bɩlɛ́ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́ tɩndɩnáa bɔ́ngɔnáa Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, wɛ́ngɛɖɛɛ́ bɩbá bɩgɔjɔɔ́ɔ cééwá nɛ́!»
ROM 10:16 Amá, barɩ́ŋa bodofu balá wentí Laabáárʊ Kífeńgi wɔɔdɔ́ nɛ́. Káma, Esáya wɔɔdɔ́ bɩlɛ́ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, weení waava ná ɖɛ́dɛ́ɛ waázu toovonúm.»
ROM 10:17 Bɩlɛ́ nɛ́, toovonúm fáa wánlɩɩnáa waázu ɩrʊ́ wánnɩɩ́ kɩ nɛ́ kɩdaá gɛ; ngɛ waázu kɩḿ nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ kɩgɛ́ɛ.
ROM 10:18 Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́nbɔɔzɩ́ mádɩ sɩsɩ: Yahúúɖuwá toyuú banɩ́ɩ Laabáárʊ kɩḿ yáá wé. Aayɩ́, baanɩ́ɩ kɩ. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ sɩsɩ: «Baanɩ́ɩ bolowú adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ, bɩka bɛdɛ́ɛ tɔ́m ɩkádála ɖúúlínya-dɛ́ɛ tɩ́ŋa-tɩ́ŋa.»
ROM 10:19 Máádásɩ mɔ́nbɔɔzɩ́ mádɩ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ tanɩ́ɩ bɩdaá yáá wé. Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖáa ŋmatɩrɛ na Múúsá nɔɔ́ sɩsɩ: «Ménÿelíi mɩ́ɩ ɩlá wenbá bɛdɛkɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ tɩtɩŋa nɛ́ sʊ́ʊ́zɩ, ménÿelíi mɩ́dɛ́ɛ baaná ɩkʊrʊ́na yíri kɩvɛ́yɩ́na tɩlɩ́ɩ nɛ́.»
ROM 10:20 Esáya wooyuú wenbiré ɩŋmatɩ ná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Wenbá badafʊ́ńɖʊʊ sɩsɩ bánjáádɩ ma nɛ́, baana ma, mééyéle wenbá bádánvʊnbɔɔzɩ ma nabʊ́rʊ nɛ́ bana ma.»
ROM 10:21 Amá, Ɩsɔ́ɔ wánŋmatɩ́ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Wɩ́rɛ ɖebilibili, mɔ́ɔ́lɔ́ zamɔ́ɔ kɩ́dánnɩɩná ma bɩka kɩ́ngʊrʊ́ʊna ma nɛ́ nʊ́ʊ́zɩ.»
ROM 11:1 Mɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weegízi ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ? Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Káma, mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa mɛ́gɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ bú gɛ. Ibrahím kutoluú-dɛ bú gɛ mɛ́gɛ́ɛ, Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu-dɛ́ɛ ɖugoré-daá.
ROM 11:2 Ɩsɔ́ɔ tekízi ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ wenkí waavʊ́ńdáa ɩlɩzɩ́ kɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́. Mɩ́ɩ́sɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ fɔɔlʊʊ́ wenkí kɩdaá Elíya wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ wángʊ́ʊ Israyɛ́ɛlɩ tɔ́m nɛ́?
ROM 11:3 Weevééri yɩ gɛ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ, baagʊ nyɛ́dɛ́ɛ anɖébiwá, bɩka bɔyɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ sarásɩ ɖaalanɖɛ́wá. Mɔ́ɔ́ mériké gɛ bɩɩga, ngɛ bɔzɔɔlɛ́ɛ sɩ bɛtɛ́ɛ́zɩ ma.»
ROM 11:4 Amá, sɩsɩ wé gɛ Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ. Ɩsɔ́ɔ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Máágá mádɩ ɩráa mííli lʊbɛ (7.000) wenbá badaká baɖʊná lɩzɔ́ɔ Báalɩ-dɛɛzɩ́ nɛ́.»
ROM 11:5 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩjɔɔ́ɔ sáátɩ kɩna. Bɩɩga ɩráa cʊ́kɔ nakɩ́rɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-daá, waalɩzɩ́ kɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́.
ROM 11:6 Amá, a na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-rɔ gɛ waalɩzɩ́ wɛ, bɩdɛkɛ́ɛ na balakásɩ-rɔ nbɩlɛ́, tɩ́fa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám tokúti bɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám nbɩlɛ́. [A ngʊ́ lakásɩ-rɔ gɛ waalɩzɩ́ wɛ, bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám nbɩlɛ́, tɩ́fa lakásɩ kazɔ́ɔ tokúti sɩgɛ́ɛ lakásɩ kazɔ́ɔ nbɩlɛ́.]
ROM 11:7 Bugutoluú sɩsɩ wé nbɩlɛ́. Bugutoluú sɩsɩ wenbí Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ wánvʊnjáádɩ nɛ́, kidoyuú bɩ. Amá, wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́, bɛlɛ́ booyuú na bɩ. Baaganáa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle balá wenbi-ɖóni,
ROM 11:8 ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waaŋmátɩ nɛ́; kɩɩŋmátɩ gɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ weeyéle bɩlá wɛ nyazɩ bónɖóm bɩlɛ́, woovu baazá na bákana, ɩtɔ banɩgbamɩ́nɩ na bákanɩ́ɩ hálɩ na sinje.»
ROM 11:9 Ngɛ wúro Ɖáwʊɖa ɖʊɖɔ waaŋmátɩ sɩsɩ: «Bɛdɛ́ɛ jíńgáárɩ́wá ɩ́bɩsɩ wɛ kɔdɔká, bɔɔwʊ́ bánzalɩ́ɩ kɩdaá nɛ́. Bɩ́bɩ́sɩ wɛ wenbí bɩ́nlɔ́ɔ wɛ adɛ nɛ́, bɩka bɩbɩ́sɩ wɛ bɛdɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m.
ROM 11:10 Búfú baazá-rɔ na bákana, bɩka nÿéle balaaná wahála náa.»
ROM 11:11 Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ biiduúli Yahúúɖuwá basála bɩcáŋ busú? Kéyi! Bɩdacáŋ busú. Amá, Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ-rɔɔzɩ́, yíriwá tɩɩganáa wooyuú lɛ́ɛ́dɩ. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na bɩkʊ́sɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ sʊ́ʊ́zɩ.
ROM 11:12 A ngʊ́ bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ wɔɔgɔná ɖúúlínya ɖɔ́ɔ́lɛ, a bɛdɛ́ɛ salɩ́ɩ wɔɔgɔná yíriwá ɖɔ́ɔ́lɛ, yaatá bɛdɛ́ɛ kʊrʊ́ʊ sɩ bɩbá gɛ bɩtásɩ bɩnyɔ́ɔ́zɩ.
ROM 11:13 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ wenbá mɩ́dɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ gɛ mánŋmatɩnáa. Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ gɛ. Ngɛ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ mánlám ɖɛ nɛ́, kɛ́ɛ ma yɩ́ɖɛ gɛ.
ROM 11:14 Mɛ́dɛ́ɛ ɖɛ lám-daá nɛ́, mánlám ɖɛ gɛ sɩsɩ a bɩ́njɔ́ɔ, bɩkʊ́sɩ mogoobíya Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ sʊ́ʊ́zɩ, na bɩlɛ́ɛ badaá nɛbɛ́rɛ.
ROM 11:15 Káma, a Ɩsɔ́ɔ wɛɛgɛ́ɛ́zɩ wɛ ɩsɩ́ɩ fɔɔlʊʊ́ nɛ́, bɩɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩ́na ɖúúlínya bɔlɔwʊtáá, bɩlɛ́ nɛ́, wɔ́ngɔnɩ́ sɩ ɩtábáazɩ wɛ kabɩsɩnáa nɛ́, yaatá sɩ bɩlá gɛ nyazɩ ɩsɩɖáa weevé bakábɩsɩ weezuú-daá bɩlɛ́.
ROM 11:16 A baalá kíɖíím gɛ baaɖáa cɩrɩ́ɩ bafa Ɩsɔ́ɔ naanɩ́ babáázɩ ɖíi, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tɩɩná kíɖíím rɩ́ŋa bɩlɛ́. A tɩɩwʊ́-dɛ́ɛ lirá kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńná, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ kɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńzɩ ɖʊɖɔ nbɩlɛ́.
ROM 11:17 Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ olivíyée tɩɩwʊ́ booɖúu kɩ ngɛ bɛɛjɛ́ kɩdɛ́ɛ wʊláázɩ nasɩ́rɩ nɛ́. Nyɔ́ɔ́ weení ńdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́, nyɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ fɔɔ́-daá tɩɩwʊ́ nakɩ́rɩ-dɛ́ɛ wʊlɛ́nɩ bɛɛgɛ́jɛ yɩ bɔkɔná batá tɩɩwʊ́ booɖúu kɩ nɛ́-dɛ́ɛ wʊláázɩ bɛɛjɛ́ sɩ nɛ́ sɩɖɩdáarɛ nɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyénɖíi wʊláázɩ sɩḿ sɩdɛ́ɛ alɩbáráka nyónÿuú tɩɩwʊ́ lirá-dɛ́ɛ cɩrɩ́m kazɔ́ɔ ńbɩ.
ROM 11:18 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ńdɔmɔ́ɔ́ná ngbɛɛná wʊláázɩ bɛɛjɛ́ sɩ nɛ́. Nyɛ́dɛ́ɛ kúúrí gɛ wenkí. Bɩdɛkɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ nyɔ́ɖɔ́kɩná na lirá, amá, lirá ɖɔ́kɩná na nya.
ROM 11:19 Nyɔ́ndɔ́m nbɩlɛ́ sɩsɩ: «Bɛɛjɛ́ wʊláázɩ na bʊcɔ bɔkpɔ́ɔ mɔ́ɔ́ batá.»
ROM 11:20 Bɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ. Sɩdɛ́ɛ sɩdafa toovonúm weeyele ná gɛ bɛɛjɛ́ sɩ. Ngɛ nyɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ nyáává toovonúm weeyéle nyɔ́wɛ ńna. Amá, nyɔ́ɔ́ nkalá kúúrí, nyɔ́mɔ́ɔ́na gɛ nnɩ́ɩ nɩdáárɛ.
ROM 11:21 Káma, a Ɩsɔ́ɔ tekízi tɩɩwʊ́ wʊláázɩ tɩtɩŋa cɛ́m, nyɔ́ɔ́ gɛ sɩ iyéle yáá wé.
ROM 11:22 Bɩlɛ́ nɛ́, yuú ndɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wánlám kazɔ́ɔ bɩka wɔ́nvɔ́m nɩgbamʊʊ́ ɖʊɖɔ. Wɔɔvɔ́ wenbá baazála nɛ́ banɩgbamʊʊ́ bɩka nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩlá nyɔ́ɔ́ kazɔ́ɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔkɩ bɩlɛ́ na ɩ́kɛcɛ́ nya ɩtálɩ, tɩ́fa wɛ́njɛ́m nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyazɩ bɛ́njɛ́m wʊlɛ́nɩ nɛ́.
ROM 11:23 Amá, a wɩ́rɛ Yahúúɖuwá waabáázɩ toovonúm fáa, Ɩsɔ́ɔ wángabɩsɩnáa wɛ ɩtá bavʊnɖɩdáarɛ, káma, Ɩsɔ́ɔ wɛná yíko ɩtábáazɩ wɛ tám ɖʊɖɔ.
ROM 11:24 Bɛɛgɛ́jɛ nyɔ́ɔ́ fɔɔ́-daá olivíyée tɩɩwʊ́-rɔ bɔkɔná nya batá wenkí kɩdɛkɛ́ɛ fɔɔ́-daá ńgɩ, amá, booɖúu kɩ nɛ́ kɩrɔ gɛ, ngʊ́ a páá nɛ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́. Amá, Yahúúɖuwá nɛ́, bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ batá wɛ badɩtɩŋa bɛdɛ́ɛ tɩɩwʊ́-rɔ tánlaḿ káálɛ.
ROM 11:25 Koobíya, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ meyéle mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásíírí nakɩ́rɩ, na ɩ́kɔkɔ́nɩ mɩ́bɛɛ́na mɩ́dɩ sɩsɩ áséńsí-dɩnáa. Ásíírí kɩḿ gɛ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ sɩ kɩlá wenbi-ɖóni bɩlɛ́ gɛ hálɩ yíriwá rɩ́ŋa iyuú lɛ́ɛ́dɩ.
ROM 11:26 Sáátɩ kɩḿ gɛ Israyɛ́ɛlɩ rɩ́ŋa wónÿuúu lɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Siyɔ́ɔnɩ gɛ Lɛɛrʊ́ wángalɩɩnáa, wɛ́njɛ́m Yaakúbu kutoluú-dɛ bíya-dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá.
ROM 11:27 Keɖiyá wenká sɩ meɖi mána wɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɛ́njɛ́m bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá.»
ROM 11:28 A ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná bɛdɛ́ɛ kizíi beegízi Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá gɛ, mɩ́ɩ mɩ́gázɔ́ɔ-rɔɔzɩ́. Amá, a ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́, ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ, bajaájaanáa-rɔɔzɩ́.
ROM 11:29 Káma, Ɩsɔ́ɔ tɛ́nlɛɛ wenbí waava nɛ́ kɛtɛngɛrɛ, bɩka ídengizí wenbá waayáa wɛ nɛ́ kɛtɛngɛrɛ.
ROM 11:30 Ɖoo nɛ́, mɩ́dánɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ, amá, lɛlɛɛɖɔ́ Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, káma, Yahúúɖuwá weegízi badanɩɩná yɩ nɛ́-rɔɔzɩ́.
ROM 11:31 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ lɛlɛɛɖɔ́, bɛlɛ́ beegízi Ɩsɔ́ɔ nɩɩnáa na Ɩsɔ́ɔ ɩnɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, bɩka na Ɩsɔ́ɔ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩnɩ́ɩ bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɛdɛ́ɛ kʊnyɔḿ.
ROM 11:32 Ɩsɔ́ɔ weeyéle sɩsɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩ́kanɩɩná yɩ, na ɩwɩ́lɩ barɩ́ŋa ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́.
ROM 11:33 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ wɔɔɖɔ́ɔ páá! Ɩdɛ́ɛ áséńsí na ɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ weelíŋ! Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩtɩlɩ́ wenbí waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́ bugutoluú. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩnɩ́ɩ wenbí waaɖʊ sɩ wánlám bɩ nɛ́ bugutoluú.
ROM 11:34 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Weení nyɩ ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ lomaazɛ́. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩtásɩ yɩ tɔ́m.
ROM 11:35 Weení waabɩɩzɩ ná ɩɖáa Ɩsɔ́ɔ nabʊ́rʊ fáa na bɩlá sɩsɩ ɩlɛ́ ɩfɛ́rɛ yɩ.»
ROM 11:36 Káma, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ bɩrɩ́ŋa bɩɩlɩɩná, ɩrɔ gɛ bɩrɩ́ŋa bʊwɛ, bɩka ɩdɩɩná bɩrɩ́ŋa. Ɩmɔɔ́na basá yɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
ROM 12:1 Mogoobíya, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɖiɖi ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-dɛ́ɛ alɩbáráka nɛ́, mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́kpɔɔ mɩ́dɩ icéle yɩ, bɩka mɩ́dɛ́ɛ weezuú cɔwʊrɛ ɩbɩ́sɩ yɩ nyazɩ sarɔ́ɔ gɛ mɩ́ɩ́lá yɩ bɩlɛ́. Sarɔ́ɔ wenká bánlám kɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ nbɩlɛ́, kɛlɛ́ kɔjɔɔ́ɔ na kʊ yɩ kazɔ́ɔ. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩgɛ́ɛ na tɛ́ɛ́dɩ kuú páá bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ íkuu Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ROM 12:2 Ɩ́kalá nyazɩ ɖúúlínya-daá ńba wánlám wenbí nɛ́. Amá, iyéle Ɩsɔ́ɔ ɩkɛ́ɛ mɩ́ɩ lomaazɛ́ kɩ́falá bɩka bɩkɛ́ɛ mɩ́jɔwʊrɛ. Bɩlɛ́ bínÿelíi ɩtɩlɩ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́: wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, na wenbí bɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́, na wenbí bɩgɛ́ɛ kífeńbi páá nɛ́.
ROM 12:3 Mogoobíya, kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́, mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́dáá báa weení sɩsɩ naárʊ ɩ́kawɩ́lɩ ɩdɩ bɩcɛzɩ́ wenbí ɩgɛ́ɛ nɛ́. Amá, báa weení ɩ́bɛ́ɛ́ŋná ɩdɛ́ɛ toovonúm waava kɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɩka ɩsɩ́ɩ ɩdɩ ɩɖɩdáarɛ.
ROM 12:4 Káma, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ gɛ ɖɔ́wɛná, bɩka kpɩná ndɩ‑ndɩ wɛ ná tɔnʊʊ́ kɩḿ kɩrɔɔzɩ́; amá, kpɩná amʊ́ arɩ́ŋa ádánlaḿ tɩmɛ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ.
ROM 12:5 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɖɔ́ɔ́, na bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ɔ́ɖɔ́ɔ nɛ́, ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɖáábɩ́sɩ gɛ nyazɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Bɩka ɖárɩ́ŋa ɖɔ́wɛ ɖamá-daá ɖádamáa na ɖamá.
ROM 12:6 Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa kʊjɔ́ɔ́nɩ gɛ ndɩ‑ndɩ bɩlɩɩná wenbí weejéle ɖádáá báa weení nɛ́. A bɩɩva naárʊ sɩsɩ ɩ́ŋmatɩ na Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, bʊdʊ́ʊ ɩlá na toovonúm fáa.
ROM 12:7 A bɔwʊtá lám gɛ bɩɩva naárʊ, ɩlɛ́ ɩ́la bɔwʊtá; weení bɩɩva yɩ wɩlɩ́ɩ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́wɩlɩ.
ROM 12:8 A bɩɩva naárʊ sɩsɩ wándasɩ́ baaganáa tɔ́m, ɩlɛ́ ɩmɔɔ́na ɩtásɩ wɛ tɔ́m. Weení wánváa nɛ́, ɩ́fá na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ. Weení wéngetí ɩráa nɛ́, ɩ́la konkárɩ́ na bɛdɛ́ɛ ketí. Weení wánzɩnáa kʊnyɔndɩnáa nɛ́, ɩ́sɩ́ná wɛ na wenbi‑niíni.
ROM 12:9 Mɩ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩ́la toovonúm. Ize wenbí bɩdaavé nɛ́, bɩka ɩbá ɩŋmaraná kífeńbi.
ROM 12:10 Ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ, ńŋɩnáa koobíya wɔ́nzɔɔlɩ́ ɖamá nɛ́. Ɩlɛzɩ́ ɖamá gírímá ɖʊ́ʊ-daá.
ROM 12:11 Ɩlá konkárɩ́ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ bɔwʊtá lám, ɩ́kalá bɩgáádɩ; ɩlá yɩ bɔwʊtá na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
ROM 12:12 Ɩjɔ́ɔ wenbi‑niíni-daá mɩ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ mɩ́wɛná kɛ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́. Ɩɖɔ́kɩ suúru kʊnyɔḿ-daá, ɩlaaná Ɩsɔ́ɔ sɛ́ɛ́dɩ ɖɩwɩɩrɛ fɛ́yɩ́.
ROM 12:13 Ɩzɩná mígoobíya a bɔwɛ takáásɩ́-daá, bɩka ɩmʊ ɩráa kazɔ́ɔ.
ROM 12:14 Igoori ná wenbá bánnaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ kífeńbi. Igoori ná wɛ kífeńbi, ɩ́kafa wɛ nɔɔ́ kadaavé nɛ́.
ROM 12:15 A bɩjɔɔ́ɔ mígoobíya niíni, bɩ́la mɩ́ɩ ɖʊɖɔ niíni; a ngʊ́ bénwií, mɩ́na wɛ iwíi.
ROM 12:16 Ɩnɩɩná ɖamá; ɩ́kawɩ́lɩ mɩ́dɩ, ngʊ́ íkekízi wenbá badayáa wɛ nabʊ́rʊ nɛ́. Ɩ́kɛbɛ́ɛ mɩ́dɩ sɩsɩ áséńsí-dɩnáa.
ROM 12:17 A naárʊ waalá mɩ́ɩ bɩdaavé, ɩ́kɛfɛ́rɛ yɩ. Ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩlá wenbí bɩgɛ́ɛ kífeńbi nɛ́ ɩráa rɩ́ŋa-jɔ́.
ROM 12:18 A mɩ́jɔ́ gɛ bɩgɛ́ɛ na, a bɩ́njɔ́ɔ, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩcɔɔná ɩráa rɩ́ŋa na fɛɛzɩrɛ.
ROM 12:19 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, a naárʊ waalá mɩ́ɩ bɩdaavé, mɩ́dɩtɩŋa ɩ́kɛfɛ́rɛ yɩ, iyéle Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa ɩfɛ́rɛ bʊdʊ́ʊ. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ sɩ moyooná na kʊ mɩ́nɔ́ɔ́. Mɔ́ɔ́ sɩ mɛvɛrɛ ná.»
ROM 12:20 Ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «A nyɔɔ́sɩ wɛná nbáɖaa, fa yɩ iɖi; a ɖoolɔɔ́ wɛná yɩ, fa yɩ ɩnyɔ́ɔ. Káma, a nyánlám bɩlɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nyónduuzí nimíni aŋmalá ɩgʊjʊʊ́-rɔɔzɩ́.»
ROM 12:21 Íkeyéle kidaavééníti ɩbɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩbɩ́ɩ́zɩ tɩ na mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám.
ROM 13:1 Báa weení mɔɔ́na ɩfʊ́ʊ́zɩ ɩdɩ nɩ́baadɛɛráa baazɩ́ɩ wɛ bánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́ bɛdɛɛzɩ́. Káma, yíko nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ kɩdalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, ngɛ wenbá bɔwɛ bánlám tɩmɛ́rɛ ɖɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waazɩɩ ná wɛ.
ROM 13:2 Bɩlɛ́ nɛ́, weení wángʊrʊ́ʊna nɩ́baadɛɛráa nɛ́, wenbí Ɩsɔ́ɔ bɛɛ́na sɩsɩ bɩzɩɩzɛ́ɛ ngɛ waazɩ́ɩ nɛ́ gɛ wángʊrʊ́ʊna bɩlɛ́. Ngɛ wenbá béngizíi bádánnɩɩná wɛ nɛ́, badɩtɩŋa bánjáádɩ kʊ bɛdɛ́ɛ nɩgbamʊʊ́ narɩ́ɩ.
ROM 13:3 Káma, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɩrʊ́ wánlám kazɔ́ɔ, ɩ́dánnɩɩ nɩ́baadɛɛráa-dɛ́ɛ nɩdáárɛ, asée wánlám bɩdaavé. A nyɔ́ɔ́ ńdánjaa nɩ́baadɛɛráa ɩlá nya nɩdáárɛ, bɩlɛ́ nɛ́, la kífeńbi na basá nya.
ROM 13:4 Káma, tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ wɛ nɛ́ gɛ bánlám, na bɩsɩná nya nlá kazɔ́ɔ. Amá, a nyánlám kidaavééníti, nɩɩ banɩdáárɛ, káma, bɩdɛkɛ́ɛ yéḿ-rɔ gɛ bɔwɛná nɩgbamʊʊ́ fɔ́m-dɛ́ɛ yíko. A bɔ́nvɔ́m weení waalá bɩdaavé nɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ gɛ bánlám, na bawɩ́lɩ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná.
ROM 13:5 Bʊrɔ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɖɩ́fʊʊzɩ ɖádɩ ɖɩnɩɩná wɛ; bɩdɛkɛ́ɛ sɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná íketí ɖɔ́rɔ́ riké-rɔɔzɩ́, amá, ɖádɩtɩŋa ɖányɩ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩjɔɔ́ɔ na kazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ.
ROM 13:6 Bʊrɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nvɛrɩ́ɩ lanpóowá. Káma, tɩmɛlanɖáa wenbá bɔ́nbɔɔzɩ́ lanpóo nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ná wɛ sɩsɩ bála tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ kazɔ́ɔ.
ROM 13:7 Ijéle báa weení wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ícéle yɩ nɛ́. A lanpóo gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩfɛ́rɛ, ɩvɛ́rɛ kɩ; a tikée gɛ sɩ ɩmʊ, ɩmʊ kɩ; a gírímá gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩɖʊ ɩrʊ́, ɩɖʊ yɩ kɩ; a ɖɔɔzɩ́tɩ gɛ sɩsɩ ɩɖɔ́ɔ́zɩ weení nɛ́, ɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ.
ROM 13:8 Íkeɖi naárʊ kɩmɛ́rɛ, kɩmɛ́rɛ wenɖé mɩ́mɔɔ́na iɖi mɩ́ránáa nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́sɔɔlɩ ɖamá. Káma, weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩranáa nɛ́ waalá wenbí bɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
ROM 13:9 Káma, tɔ́mwá Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ tɩ nɛ́, bɛɛ: «Nkalɩ́ɩ nɖɛɛlʊ́ yáá nwaalʊ́ wɔ́rɔ́, nkakʊ ɩrʊ́, nkaŋmɩ́ɩ́lɩ, nkaɖʊ ɩzɩ́rɛ wenbí nyáraadɩ bɩ nɛ́ bʊrɔ,» na tɩɩganáa rɩ́ŋa kadamáa na tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ tɩna gɛ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Sɔɔlɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
ROM 13:10 Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩrɔwʊ́ nɛ́, tánlaḿ yɩ wenbí bɩdaavé nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, a nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nyɔ́rɔwʊ́ nyáálá wenbí bɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́.
ROM 13:11 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩjáárɩ mɩ́dɩ mɩ́nlám bɩlɛ́, káma, mɩ́nyɩ alɩwáátɩ ɖɔ́wɛ kɩdaá nɛ́. Bɩɩdála sɩsɩ ɩkʊrʊ́ ɖóm-rɔ. Káma, lɛ́ɛ́dɩ waabá bɩcʊʊná ɖáa lɛlɛɛɖɔ́ bɩkɩ́lɩ ɖɛ́dɛ́ɛ kabaazɩya ɖáává Yeésu Krísto toovonúm nɛ́.
ROM 13:12 Nuvoowú wɛ́nɖɛɛ́ tɛ́m nbɩlɛ́, tɛ́ɛ́wʊ waajʊ́ʊ fém. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖíyele temenuú-daá-dɛ́ɛ lakásɩ bɩka ɖɩkpɔ́ɔ ɖɛnyɛm-daá yoogbɩná ɖusúu.
ROM 13:13 Ɖɩ́cɔɔ cɔwʊrɛ kífeńɖe ńŋɩnáa wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩcɔ́ɔ ɖɛnyɛm-daá nɛ́. Ɖɩ́la laakáarɩ na ɖíi na nyɔ́ɔ́dɩ ɖabata, ɖíyele wásangarɩ́tɩ na tɩtɛ lakásɩ; ɖiyéle yóóni na sʊ́ʊ́zɩ.
ROM 13:14 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ mígúsúúdi. Ɩ́kalá wenbí mílówú fáa bɩ nɛ́ ɩkʊ ná mɩ́dɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá.
ROM 14:1 Ɩmʊ weení ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa tacaarɩ tá nɛ́, ɩ́kɔcɔ́ɔ́lɩ wentí wánmaazɩ́ nɛ́.
ROM 14:2 Nyánnáa naárʊ ɩlɛ́ iɖéézi sɩsɩ wénɖíi báa wé, bɩka lí ńnɩ́ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa tacaarɩ tá-rɔɔzɩ́ nɛ́, fáádɩ-dɛ́ɛ kíɖíídi riké gɛ wénɖíi.
ROM 14:3 Weení wénɖíi báa wé nɛ́, ɩ́kɛkpɛɛná weení ídénɖíi nɛ́. Bɩka weení ídénɖíi nɛ́, ɩ́kafʊʊná weení wénɖíi nɛ́; káma, Ɩsɔ́ɔ waamʊ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
ROM 14:4 Weení gɛ nyɔ́ɔ́, nyɔ́ɔ́ weení nyánvʊʊnáa naárʊ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ nɛ́. A ɩzɩ́ŋɛ́ɛ yáá waazála, ɩgʊ́bɔnɩ́ gɛ kɩɩna; ngɛ ɩlɛ́ sɩ ɩtánzɩ́ŋ gɛ, káma, Ɖádʊ́ʊ wɛná yíko ɩɖɔ́kɩ yɩ ɩsɩ́ŋ.
ROM 14:5 Naárʊ ɩlɛ́ ɩjɔ́ nɛ́, wɛ́ naárɛ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ naárɛ, bɩka naárʊ nɛ́, arɩ́ŋa aɖéyí‑ɖéyí gɛ. Wenbí bʊwɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ báa weení mɔɔ́na iɖéézi wentí wánmaazɩ́ nɛ́.
ROM 14:6 Weení wánmaazɩ́ sɩsɩ wɛ́-bíya wɛ ndɩ‑ndɩ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ gɛ ɩlɛ́ wánmaazɩ́ bɩlɛ́, bɩka weení wénɖíi báa wé nɛ́, Ɖádʊ́ʊ-rɔ gɛ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ wánlám bɩlɛ́. Káma, wánzám Ɩsɔ́ɔ igíɖíím bɩḿ bʊrɔ. Weení ídénɖíi báa wé nɛ́, Ɖádʊ́ʊ-rɔ gɛ ídénɖíi, bɩka ɩlɛ́ ɖʊɖɔ wánzám Ɩsɔ́ɔ.
ROM 14:7 Káma, ɖádáá naárʊ fɛ́yɩ́ sɩsɩ ɩwɛ weezuú-daá ɩdɩtɩŋa ɩrɔɔzɩ́, bɩka naárʊ fɛ́yɩ́ sɩsɩ wánzɩ́m ɩdɩtɩŋa ɩrɔɔzɩ́.
ROM 14:8 A ɖɔ́wɛ weezuú-daá, Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ gɛ ɖɔ́wɛ weezuú-daá, ngɛ a ɖánzɩ́m, Ɖádʊ́ʊ-rɔ gɛ ɖánzɩ́m. Bɩlɛ́ nɛ́, báa ɖoo ɖɔ́wɛ weezuú-daá, yáá ɖáázɩ́, Ɖádʊ́ʊ tɩɩná ɖáa.
ROM 14:9 Wenbí bʊrɔ nɛ́, Krísto waazɩ́ ngɛ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, na ɩbɩ́sɩ weezíni-dɩnáa na ɩsɩɖáa Badʊ́ʊ-rɔ gɛ.
ROM 14:10 Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́, we-rɔ gɛ nyánvʊʊnáa ngoobú. Ngɛ nyɔ́ɔ́, we-rɔ gɛ nyɛ́ngbɛɛnáa ngoobú. Káma, ɖárɩ́ŋa ɖɔ́wɛ sɩ ɖɩkázɩŋ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bakávʊ́ʊ́ná ɖáa.
ROM 14:11 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ, móóɖúúná sɩsɩ weezíni-dɩnáa rɩ́ŋa wɔ́ngɔnɩ́ baká baɖʊná máázá-daá, bɩka barɩ́ŋa bɔ́ngɔnɩ́ baŋmatɩ ná bɔnɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ.»
ROM 14:12 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖádáá báa weení sɩ ɩkávʊ́ʊ́ná na ɩnɔɔ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
ROM 14:13 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖíyele ɖamá fʊʊnáa. Wenbí bɩmɔɔ́na ɩɖɔ́kɩ bɩcáárɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́kabá ɩlá nabʊ́rʊ bɩ́nbɩɩzɩ́ butuúli mígóóbú ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ROM 14:14 Mányɩ bɩlɛ́, ngɛ mééɖéézi sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-rɔɔzɩ́, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́. Amá, a naárʊ ɩlɛ́ wánmaazɩ́ sɩsɩ nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ɩlɛ́ ɩjɔ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nbɩlɛ́.
ROM 14:15 Káma, a kíɖíím nyénɖíi nɛ́ wángʊsɩ́ ngoobú-dɛ́ɛ laakáarɩ, sɔɔlɩ́m tɛfɛ́yɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá nbɩlɛ́. Kíɖíím-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔɔzɩ́, nkeyéle weení ɩrɔ Krísto waazɩ́ nɛ́ ɩtɛlɛ́ŋ.
ROM 14:16 Nɛbɛ́rɛ ɩ́kɔcɔ́rɔ nya níízi wenbí nyɔ́ɔ́ nyɛ́bɛɛ́na sɩsɩ bɩjɔɔ́ɔ nya kazɔ́ɔ nɛ́ bʊrɔ.
ROM 14:17 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɛkɛ́ɛ ɖíi yáá nyɔ́ɔ́dɩ-dɛ́ɛ tɔ́m. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m kɛ́ɛ wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánváa nɛ́ gɛ, bɩlɛ́ bɩnáábɩ́lɛ́ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na fɛɛzɩrɛ, na wenbi‑niíni.
ROM 14:18 Weení wánlám Krísto bɔwʊtá ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m mɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ gɛ bɩka ɩráa wánzám bʊdʊ́ʊ.
ROM 14:19 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́caa wenbí bɩ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ bɩka bɩ́nzɩnáa ɖáa ɖɩbɩ́ɩ toovonúm fáa-daá nɛ́.
ROM 14:20 Nkɔfɔrɔ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ kíɖíím-rɔɔzɩ́. Bɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ wánbɩɩzɩ́ iɖi kíɖíím báa wenbí, amá, ɩrʊ́ iɖi wenbí bínÿelíi igoobú ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ nɛ́, fɛ́yɩ́ kazɔ́ɔ.
ROM 14:21 Wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ ńgízíná nyádɩ sɔ́m na sʊlʊ́m, na wenbí bɩrɩ́ŋa bínbɩɩzɩ́ biyéle ngoobú ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ROM 14:22 A nyɔ́ɔ́ nyázɩ́ŋɛ́ɛ sɩsɩ nyánbɩɩzɩ́ nɖi yáá ńdenɖíi, sɩɩná tɩ nyádɩ nyána Ɩsɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ weení iwenbiré tánvʊʊná yɩ wentí weeɖéézi tɩ nɛ́ tɩrɔɔzɩ́ nɛ́.
ROM 14:23 Amá, weení wánlám síka wenbí wénɖíi bɩ nɛ́ bʊrɔ nɛ́, báńgʊ́ʊ ɩdɔ́m bɩtɛ́, káma, wenbí waalá nɛ́ talɩɩná ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-jɔ́. Ngʊ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdalɩɩná toovonúm fáa-jɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ alaháácɩ́ gɛ.
ROM 15:1 Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa waabára nɛ́, ɖɔ́mɔɔ́na ɖɩsʊ́ʊ wenbá badacaarɩ tá nɛ́ bɛdɛ́ɛ mádáázátɩ. Bɩdɔmɔɔná ɖɩlá wenbí bɩmɔɔ́ɔ ɖáa nɛ́.
ROM 15:2 Bɩmɔɔ́na ɖádáá báa weení ɩlá wenbí bɩ́nmɔwʊ́ʊ ɩrɔwʊ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩgazɔ́ɔ-rɔɔzɩ́, na bɩsɩná yɩ ɩbɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-daá.
ROM 15:3 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Krísto tacáa wenbí bɩmɔɔ́ɔ ɩdɩtɩŋa nɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Kʊdʊ́ʊ́nɩ wentí sɩ batʊ́ʊ nya nɛ́, tɩɩgábɩsɩ mɔ́rɔ́.»
ROM 15:4 Káma, wentí tɩrɩ́ŋa ɖoo baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́, baaŋmáa tɩ gɛ na tɩkpɛ́lɛ́ŋ ɖáa. Tɩ́nváa ɖáa suúru na zinbirí na ɖɩɖʊ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.
ROM 15:5 Ɩsɔ́ɔ weení ɩjɔ́ suúru na zinbirí wángalɩɩnáa nɛ́, ɩ́fa mɩ́ɩ ɖóni ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩnɩɩná ɖamá ńŋɩnáa Yeésu Krísto waawɩ́lɩ ɖáa nɛ́.
ROM 15:6 Bínÿelíi mɩ́rɩ́ŋa iyóózi ɩlá kʊ́ɖʊḿ ɩsá Ɩsɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩjaa.
ROM 15:7 Ɩmʊ ɖamá ńŋɩnáa Krísto waamʊ mɩ́ɩ nɛ́, na bɩɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ.
ROM 15:8 Káma, ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Krísto waabɩ́sɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ, na kʊjɔ́ɔ́nɩ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ bajaájaanáa nɛ́ ikóódi. Waalá bɩlɛ́ gɛ na ɩwɩ́lɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́.
ROM 15:9 Wɔɔgɔ́nɩ ɖʊɖɔ gɛ na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɩsá Ɩsɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ-lám-rɔɔzɩ́. Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Bʊrɔɔzɩ́ mánɖarɩ́ɩ nya wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔlɔwʊtáá, bɩka medée yéńdi mazá nya.»
ROM 15:10 Baadáŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Yíriwá, ɩváárɩ mɩ́na Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.»
ROM 15:11 Bɔɔdɔ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ɩzá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, mɩ́ɩ yíriwá rɩ́ŋa, Ɩgbɛlɩ́ Ɖádʊ́ʊ ndalá, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ laadásɩ rɩ́ŋa-daá nɛ́!»
ROM 15:12 Ngɛ anɖébi Esáya wɔɔdɔ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Yesée kutoluú-dɛ bú wɔ́ngɔnɩ́, wángʊrʊ́ʊ ikéti yíriwá, bɩka tɩɖʊ tɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ ɩrɔɔzɩ́.»
ROM 15:13 Ɩsɔ́ɔ weení wénÿelíi ɖánɖʊ́ʊ tamɔ́ɔ nɛ́, íyéle ɩbá iyuú wenbi‑niíni na fɛɛzɩrɛ mɩ́dɛ́ɛ yɩ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́, na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko-daá nɛ́ mɩ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ ɩbá kɔɖɔ́ɔ.
ROM 15:14 Mogoobíya, mádɩtɩŋa máábá meɖéézi sɩsɩ mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná sɔɔlɩ́m, bɩka mɩ́nyɩ wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́tɩ́lɩ́ nɛ́, bɩka mɩ́nbɩɩzɩ́ mɩ́ndasɩ́ ɖamá tɔ́m.
ROM 15:15 Na bɩrɩ́ŋa, wasɩ́ɩ́ka kana kadaá ɖeelíwá, mááŋmáa mɩ́ɩ gɛ mayáázɩ, mádamʊ́sɩ. Mááŋmáa mɔdɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ wentí mɩ́vʊnnyɩ tɩ nɛ́. Kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kɩ
ROM 15:16 sɩsɩ mábɩ́sɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔlɔwʊtáá nɛ́-dɛ́ɛ yíko-daá gɛ máálá bɩlɛ́. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi feerím-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ gɛ mánlám nyazɩ Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖʊ́ bɩlɛ́, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga ɩlá wɛ babɩ́sɩ sarɔ́ɔ kɔmɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
ROM 15:17 Bʊrɔ gɛ mána Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ ma niíni tɩmɛ́rɛ máálá ɖɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɖɩrɔɔzɩ́.
ROM 15:18 A mɔ́wɛná natɩ́rɩ sɩ maŋmátɩ, tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ kóŋ́ gɛ; tɩlɛ́ gɛ wentí Krísto waabaná ma iyéle wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ifu balá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́. Mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na mɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́ máálá yɛ nɛ́-daá gɛ waabaná.
ROM 15:19 Maamááciwá na mááɖéwá máálá tɩ na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ɖóni-daá nɛ́ gɛ waabaná ɩlá bɩlɛ́. Biiyéle kɔgbɔɔ Yerusalɛ́ɛm hálɩ nɖɛ́ɛ Lilíiri laadɔ́ɔ-daá, mááŋmátɩ Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi fáráńdɩ́wá rɩ́ŋa-daá.
ROM 15:20 Amá, wenbí máálá nɛ́ gɛ sɩsɩ fáráńdɩ́wá wentí tɩdaá badaba tá baŋmátɩ Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́ riké-daá gɛ méévééri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi. Wenbí máábá mánjáádɩ gɛ máálá bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ mádacáa mama naárʊ-dɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ-rɔɔzɩ́,
ROM 15:21 na movu wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Wenbá bedefeeri tá wɛ ɩdɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bánnáa yɩ, bɩka wenbá badanɩɩ tá baŋmátɩ natɩ́rɩ ɩrɔ nɛ́, bánnɩɩ́.»
ROM 15:22 Wenbí bʊrɔ bɩɩlaaná ma barasɩ́, ngɛ mádabɩ́ɩ́zɩ mobó mɩ́dɛ́ɛ nɛ́ nbɩlɛ́.
ROM 15:23 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɛ́ɛ́dɛ́ mɛ́dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ fáráńdɩ́wá tɩḿ tɩdaá. Ngɛ bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nɖɔ́ máábá mɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ mobó mɩ́jɔ́ nɛ́.
ROM 15:24 A mɔ́ɔ́gɔ́nɩ sɩ mɛɖɛ́ɛ Ɛsɩpáanyɩ laadɔ́ɔ-daá, mánzɩŋ́ mɩ́jɔ́. Káma, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mana mɩ́ɩ ɖɛɛ́-daá. Mɔ́njɔwʊ́ʊ mɩ́jɔ́ cʊ́kɔ malá wɛ́ náálɛ méwenbiré ɩfɛ́ɛ, na moyuú wenbí mɩ́wɛná sɩ ɩsɩná ma na bʊcɔ mɛɖɛ́ɛ nɛ́.
ROM 15:25 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɛ́nɖɛɛ́ Yerusalɛ́ɛm magázɩ́ná wenbá baava Yeésu toovonúm ńna nɛ́.
ROM 15:26 Káma, Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩwɛ Masedʊwáanɩ na Akayíi laadásɩ-daá nɛ́, sɩɩzɔ́ɔ́lɩ sɩ sɩɖʊ liideé sɩsɩná koobíya kʊnyɔndɩnáa bɔwɛ Yerusalɛ́ɛm nɛ́.
ROM 15:27 Badɩtɩŋa baaɖʊ ná sɩsɩ bánlám bɩlɛ́. Amá, a páá nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ balá. Káma, a yíriwá wooyuú wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ Yahúúɖuwá-jɔ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bɛḿ ɖʊɖɔ batára bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ bɔwɛná nɛ́ bána bɛlɛ́.
ROM 15:28 A máálɩ́zɩ́ tɩlɛ́ ngɛ móóbóná liideé mejéle wenbá sɩ mejéle nɛ́, mɔ́ngbɔɔnáa mɩ́jɔ́, na magádála Ɛsɩpáanyɩ.
ROM 15:29 Ngɛ mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ sɩ mɔgɔ́nɩ mɩ́jɔ́ nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ alɩbáráka rɩ́ŋa gɛ sɩ mɔgɔná mɩ́ɩ.
ROM 15:30 Amá, koobíya, wentí mánzʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, na sɔɔlɩ́m Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánváa ɖáa bɩ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́, ɩzɩná ma kokule ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
ROM 15:31 Ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ na mákásala wenbá badafa Yeésu toovonúm Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá, bɩka koobíya baava Yeésu toovonúm Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ɩmʊ kʊjɔɔwʊ mónbonáa kɩ nɛ́ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
ROM 15:32 Bɩlɛ́ nɛ́, a Ɩsɔ́ɔ weedísi, mándalɩ́ɩ mɩ́jɔ́ na wenbi‑niíni, na mɔjɔ́ɔ wɛ́ náálɛ mɛvɛ́ɛ́zɩ.
ROM 15:33 Ɩsɔ́ɔ weení ɩjɔ́ fɛɛzɩrɛ wángalɩɩnáa nɛ́, ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́rɩ́ŋa. Amí.
ROM 16:1 Mááɖʊ́ ɖógóóbú alʊ́ Fowebée mɩ́nʊ́ʊ́zɩ-daá; ɩgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Sankirée tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ.
ROM 16:2 Ɩmʊ yɩ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bámʊ́ koobúu Krísto-ńnɩ́ nɛ́. Báa sáátɩ wenkí gɛ ɩwɛná mɩ́dɛ́ɛ bʊkááta, ɩzɩná yɩ. Ɩdɩtɩŋa waabá ɩsɩná ɩráa ɖabata, bɩkpɛdɩ́na mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ.
ROM 16:3 Ɩzɛ́ɛ Pírísika na Akiláasɩ mána wɛ ɖánlám Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́.
ROM 16:4 Baajáa sɩsɩ báa ɖoo bɩ́nbɔɔzɩ́ bɛḿ basɩ́ bɩka mɔ́ɔ́ moyuú weezuú, baraazɩ́. Bʊrɔɔzɩ́, mɛ́nzɛɛ́ wɛ bána keɖee. Bɩdɛkɛ́ɛ mériké mɛ́nzɛɛ kʊ wɛ; koduuzísi rɩ́ŋa sɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ ńzɩ nɛ́ ɖʊɖɔ wɛ́nzɛɛ kʊ wɛ.
ROM 16:5 Ɩzɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ bɛdɛ́ɛ ɖaána-daá nɛ́ ɖʊɖɔ. Ɩzɛ́ɛ mɔɖɔndɩ Epayinɛ́ɛtɩ, ɩnáábɩ́lɛ́ kaɖaa ńnɩ́ weení waava Krísto toovonúm Azíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́.
ROM 16:6 Ɩzɛ́ɛ Marɩyáma, ɩmʊ́ weení waabá ɩlá konkárɩ́ mɩ́rɔ́ nɛ́.
ROM 16:7 Ɩzɛ́ɛ Andironikúusi na Yuníyáasɩ, mɛ́dɛ́ɛ ńba mána wɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ sáráka-daá nɛ́. Bɛgɛ́ɛ wenbá baabá bánɖʊ́ʊ wɛ yɩ́ɖɛ tɩndɩnáa-daá nɛ́ gɛ, bɩka baava Krísto toovonúm baka ma.
ROM 16:8 Ɩzɛ́ɛ Anpiliyaatúusi, mɔɖɔndɩ káŋ́‑káŋ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
ROM 16:9 Ɩzɛ́ɛ Iribɩ́n, mɔɖɔndɩ káŋ́‑káŋ́ ɖána yɩ ɖánlám Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́, na mɔɖɔndɩ Sɩtakíisi.
ROM 16:10 Ɩzɛ́ɛ Apelɛ́ɛsɩ, waabá ɩlá bɩwɩ́lɩ sɩsɩ waava Krísto toovonúm páá. Ɩzɛ́ɛ Arisitobúuli-dɛ́ɛ ɖaána-daá ńba.
ROM 16:11 Ɩzɛ́ɛ Erodiyɔ́ɔnɩ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́. Ɩzɛ́ɛ Naarisíisi-dɛ́ɛ ɖaána-daá ńba bovóo Ɖádʊ́ʊ nɛ́.
ROM 16:12 Ɩzɛ́ɛ Tirifɛ́ɛnɩ na Tirifóozi. Bɛgɛ́ɛ aláa bánjaarɩ́ badɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá nɛ́ gɛ. Ɩzɛ́ɛ mɔɖɔndɩ káŋ́‑káŋ́ alʊ́ Pɛrɩsíidi; ɩlɛ́ ɖʊɖɔ ɩbá wánlám konkárɩ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá.
ROM 16:13 Ɩzɛ́ɛ Rufúusi, ɩmʊ́ weení Ɖádʊ́ʊ waabá ɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ koobíya-daá nɛ́, bɩka ɩsɛ́ɛ ɩgɔɔ ɩgɛ́ɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔgɔɔ nɛ́.
ROM 16:14 Ɩzɛ́ɛ Asɩnkiríiti, na Filegɔ́ɔnɩ, na Ɛrɩmɛ́ɛsɩ, na Patirobáasɩ, na Ɛrɩmáasɩ, na koobíya bána wɛ nɛ́.
ROM 16:15 Ɩzɛ́ɛ Filolɔ́ɔgɩ na Zuulí; ɩzɛ́ɛ Neerée na igoobú alʊ́ na Olɩnpáasɩ na wenbá barɩ́ŋa bána wɛ bɔwɛ bɩka bovóo Yeésu nɛ́.
ROM 16:16 Ɩbá ɩsɛ́ɛ ɖamá kazɔ́ɔ. Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi rɩ́ŋa wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
ROM 16:17 Mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ íkúná laakáarɩ bɩka ɩlaná mɩ́dɩ bolíni na wenbá bɔ́njɔɔlɩ́ wentí baawɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́, bɩka bánɖʊ́ʊ tarɩ́ɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá bɛ́ndɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ nɛ́.
ROM 16:18 Káma, ɩráa bɛḿ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ Krísto Ɖádʊ́ʊ gɛ bánlám bɔwʊtá, amá, bolóódi gɛ. Bɛdɛ́ɛ nooniíni na bɛdɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ gɛ bónÿuú na ɩráa bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa tabara tá nɛ́.
ROM 16:19 Mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa nyɩ sɩsɩ mɩ́nlám wenbí Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́; biiyéle mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩjɔɔ́ɔ ma niíni. Amá, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ íyúú áséńsí na ɩlá kífeńbi, bɩka ɩcɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-daá na ikízi wenbí bɩdaavé nɛ́.
ROM 16:20 Bídénleeri, Ɩsɔ́ɔ weení ɩjɔ́ fɛɛzɩrɛ wángalɩɩnáa nɛ́, wónnuudí Sitáánɩ mɩ́nʊvɔ́-dɛɛzɩ́. Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
ROM 16:21 Timotée mána yɩ ɖánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́, wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Lusiyúusi na Yaazɔ́n, na Sozipatɩrɔ́ɔsɩ mɛ́dɛ́ɛ ńba wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ.
ROM 16:22 Mɔ́ɔ́ Tɛrɩtiyúusi, mɔ́ɔ́ weení baaɖʊ mánŋmaá wasɩ́ɩ́ka kana nɛ́, mɛ́ɛ́zɛ́ɛ mɩ́ɩ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
ROM 16:23 Gayúusi weení ɩdɛ́ɛ mɔ́wɛ nɛ́, waava mɩ́ɩ sɛ́ɛ́dɩ. Ɩdɛ́ɛ gɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya rɩ́ŋa wónduuzí. Eráasɩtɩ weení wánzɩɩ́ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ liideé nɛ́, wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ; ɖógóóbú Kʊwarɩtúusi ɖʊɖɔ.
ROM 16:24 [Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩ́ɖʊ́ mɩ́rɩ́ŋa alɩbáráka. Amí.]
ROM 16:25 Ɖɩ́sa Ɩsɔ́ɔ! Káma, ɩwɛná yíko iyéle mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára. Bɩlɛ́ gɛ mánŋmatɩ́ Laabáárʊ Kífeńgi ménveerím ɩráa nɛ́ kɩdaá. Laabáárʊ kɩḿ kɩ́nŋmatɩ́ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ. Kɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waabaná iyéle ɖɩtɩlɩ́ ásíírí kɩvʊnmʊ́sɛ́ɛ ɖoo ɖóóɖo,
ROM 16:26 ngɛ lɛlɛɛɖɔ́, anɖébiwá-dɛ́ɛ ŋmáádɩ waalɩzɩ́ kɩ bayáána nɛ́. Yíriwá rɩ́ŋa waadɩlɩ́ kɩ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ báa ngbeére ńnɩ́ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nɛ́, na tɩbɩ́ɩ́zɩ tɩfa yɩ toovonúm bɩka tɩlá wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
ROM 16:27 Ɩsɔ́ɔ riké gɛ áséńsí-dʊ́ʊ, ɖɩ́sa yɩ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
1CO 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, mɔ́ɔ́ weení Ɩsɔ́ɔ waayáa ma na ɩzɔɔlɩ́m-daá sɩ mábɩ́sɩ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ nɛ́, mánŋmaa kʊ wasɩ́ɩ́ka kana mána koobúu Sɔsɩtɛ́ɛnɩ.
1CO 1:2 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ mɩ́ɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá waayáa mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́bɩsɩ ɩdɛ́ɛ ńba mɩ́na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ báa lé, ngɛ bóngoó bánÿaá Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto, ɖána wɛ Ɖádʊ́ʊ nɛ́ gɛ ɖánŋmaá wasɩ́ɩ́ka kana.
1CO 1:3 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
1CO 1:4 Mánzám mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ báa sáátɩ wenkí, kʊjɔɔwʊ waalá mɩ́ɩ kɩ mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
1CO 1:5 Káma, mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́ɩ́bá ɩbɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa bɩrɩ́ŋa bɩdaá. Mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa ɩdɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na tɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ-daá.
1CO 1:6 Káma, seríya bánlɩzɩ́ɩ Krísto-rɔɔzɩ́ nɛ́, waabá kɩbára mɩ́lɔ́wʊ́táá.
1CO 1:7 Biiyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ nakɩ́rɩ taka mɩ́ɩ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɖamáa alɩwáátɩ wenkí Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto sɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ nɛ́.
1CO 1:8 Krísto ɩmʊ́ ɖʊɖɔ sɩ iyele ná na ɩbára hálɩ bɩkágʊʊrɩ na bádánnáa natɩ́rɩ bakʊ ná mɩ́dɔ́m wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.
1CO 1:9 Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa waayáa na mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́na Ibiyaalʊ́, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto, ɩ́la kʊ́ɖʊḿ; ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́.
1CO 1:10 Koobíya, máábá mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́nɩɩ ɖamá, ɩ́kɔkɔná tarɩ́ɩwá mɩ́lɔ́wʊ́táá. Ɩbá ɩlá nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, mílomaazɛ́ ɩlá kʊ́ɖʊmɛ́, bɩka ifu nɩ́bááwʊ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
1CO 1:11 Káma, Kilowée-dɛ́ɛ ɖaána-daá ńba weevééri ma sɩsɩ mínÿoó.
1CO 1:12 Wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ míriké‑míriké mɩ́dáá, ceení sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ.» Waaganáa sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Apolɔ́ɔsɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ.» Lí ńnɩ́ ɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nɛ́, Pétro-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ.» Naárʊ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ.»
1CO 1:13 A bɩlɛ́, bánbɩɩzɩ́ batára Krísto? Pɔ́ɔlɩ waazɩ ná ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́? Na Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá gɛ beelíri mɩ́ɩ lɩ́m-daá?
1CO 1:14 Mánzám Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ médelíri mɩ́dáá naárʊ lɩ́m-daá, Kirisipɔ́ɔsɩ na Gayiyɔ́ɔsɩ babaasí.
1CO 1:15 Bɩlɛ́ nɛ́, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩtɔ́ sɩsɩ na mɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá gɛ beelíri mɩ́ɩ lɩ́m-daá.
1CO 1:16 Tɔ́ɔ, méélíri Sɩtefáanɩ-dɛ́ɛ ɖaána-daá ńba ɖʊɖɔ lɩ́m-daá. Bɛlɛ́ babaasí, mádásá sɩsɩ máádásɩ melíri naárʊ ɖʊɖɔ.
1CO 1:17 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ Krísto weedíri ma. Weedíri ma gɛ sɩsɩ méveeri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi. Bɩka mɛ́dɛ́ɛ wɛ kɩ feerím-daá nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ na ɩrʊ́-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-dɛ́ɛ áséńsí gɛ sɩ meveeri ná wɛ kɩ, na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩlɩzɩ́ wenbí Krísto-dɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ kutoluú kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
1CO 1:18 Yeésu-dɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ rɔ-dɛ́ɛ tɔ́m kɛ́ɛ wenbá bɔwɛ bɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ nɛ́ ɖijíńdi gɛ. Amá, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɔ́wɛ lɛ́ɛ́dɩ nɩ́bááwʊ-rɔ nɛ́, ɖɔ́jɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko tɩtɩŋa nbɩlɛ́.
1CO 1:19 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Mɔ́nvɔrɔ́sɩ áséńsí-dɩnáa-dɛ́ɛ áséńsí; mónnuudí tɩlɩ́ɖa-dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ.»
1CO 1:20 Bɩlɛ́ nɛ́, áséńsí-dʊ́ʊ igúti ɩwɛ ɖʊɖɔ? Mará wɩlɩɖʊ́ igúti ɩwɛ ɖʊɖɔ? Yáá ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɖa ŋmatɩrɛ-daá igúti ná bɔwɛ ɖʊɖɔ. Ɩsɔ́ɔ tawɩ́lɩ sɩsɩ ɩráa-dɛ́ɛ áséńsí kɛ́ɛ ɖijíńdi nbɩlɛ́?
1CO 1:21 Wenbí bʊrɔ nɛ́, ńŋɩnáa ɩráa na bɛdɛ́ɛ áséńsí kɩna kɩrɩ́ŋa gɛ badabɩ́ɩ́zɩ batɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ lénlé waalɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ áséńsí ɩwɩ́lɩ nɛ́, biiyéle Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩ wánbanáa Krísto-dɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ rɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bénveerím tɩ ɩráa bɩka bɛbɛɛ́na tɩ sɩsɩ tɩgɛ́ɛ ɖijíńdi nɛ́, wɛ́nlɛɛnáa wenbá baava toovonúm nɛ́.
1CO 1:22 Yahúúɖuwá wɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ bála wɛ maamááciwá tɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ tɔ́m bénveerím wɛ tɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm nɛ́, Gɩrɛ́ɛkɩ ńba bɛlɛ́ bánjáádɩ áséńsí.
1CO 1:23 Amá, ɖɔ́ɔ́ nɛ́, Krísto baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ ɖénveerím ɩráa. Tɔ́m tɩḿ tɩɩdɔ Yahúúɖuwá nɩ́bááwʊ badafa Krísto toovonúm, bɩka wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bɛɛ́na tɩ sɩsɩ ɖijíńdi tɔ́m gɛ tɩgɛ́ɛ.
1CO 1:24 Amá, wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa wɛ nɛ́, sɔɔlɩ bɛgɛ́ɛ Yahúúɖuwá ya, yáá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá, bɛlɛ́ bɔjɔ́ nɛ́, Krísto kɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko na ɩdɛ́ɛ áséńsí.
1CO 1:25 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ wentí ɩráa bɛɛ́na tɩ sɩsɩ ɖijíńdi nɛ́-dɛ́ɛ áséńsí waagɩ́lɩ ɩráa-dɛ́ɛ áséńsí. Bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ wentí ɩráa bɛɛ́na tɩ sɩsɩ mádafɩ́yatɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖóni waagɩ́lɩ ɩráa-dɛ́ɛ ɖóni.
1CO 1:26 Koobíya, ɩbɛɛŋná wenbí mɩ́gɛ́ɛ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́. A bɛɛbɛ́ɛ́ŋ mɩ́dáá, wenbá ɩráa wánÿaá wɛ áséńsí-dɩnáa nɛ́ tɔɖɔ́ɔ, bɩka yíko-dɩnáa na wenbá baalʊ́rʊ wɛ koobé kʊ́bɔná-daá nɛ́ ɖʊɖɔ tɔɖɔ́ɔ.
1CO 1:27 Amá, wenbí ɩráa bɛɛ́na bɩ sɩsɩ ɖijíńdi nɛ́, bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩlɩzɩ́, na ɩɖʊ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ áséńsí-dɩnáa nɛ́ fɛɛrɛ́; waalɩzɩ́ wenbí ɩráa bɛɛ́na bɩ sɩsɩ bɩgɛ́ɛ mádafɩ́ya ńbɩ nɛ́, na ɩɖʊ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ ɖóni-dɩnáa nɛ́ fɛɛrɛ́.
1CO 1:28 Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ wenbí ɖúúlínya bɛɛ́na bɩ sɩsɩ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ gɛ, wenbí bɛ́ngbɛɛnáa bɩ, bɛbɛɛ́na bɩ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ nɛ́, inuudi ná wenbí bɛbɛɛ́na bɩ sɩsɩ bɩgɛ́ɛ nabʊ́rʊ nɛ́.
1CO 1:29 Waalá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ na báa naárʊ íkofúúzi ɩdɩ waazá-daá.
1CO 1:30 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weeyele ná gɛ mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ, ɩmʊ́ weení waabɩ́sɩ ɖáa áséńsí kɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́. Krísto ɩmʊ́ wénɖeezi kʊ ɖáa sɩsɩ ɖázɩ́ɩ́zɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, ɩbɩsɩná ɖáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba, bɩka ɩlɩzɩ́ ɖáa alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá.
1CO 1:31 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖufu wentí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «A weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ifúúzi ɩdɩ nɛ́, ifúúzi ɩdɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ waalá nɛ́ bʊrɔ.»
1CO 2:1 Amá, mɔ́ɔ́ nɛ́, koobíya, sáátɩ wenkí mɔ́ɔ́ móóbó mɩ́dɛ́ɛ sɩ mevééri mɩ́ɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánlám bɩka naárʊ waafʊnzɩ bʊrɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, mádálá nyazɩ ŋmatɩrɛ-daá, mɔ́ɔ́ máágɩ́lɩ ná, cáńfáná maŋmátɩ wentí ɩráa bɛɛ́na tɩ sɩsɩ tɩgɛ́ɛ áséńsí tɔ́m nɛ́.
1CO 2:2 Káma, mádacáa sɩ mɔgɔná mɩ́ɩ natɩ́rɩ bɩdɛkɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́; Yeésu Krísto baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ riké-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ moboná mɩ́ɩ.
1CO 2:3 Bɩlɛ́ bibaasí, mávʊnwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, mávʊ́njɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ mádafɩ́ya bɩlɛ́, bɩka ɖʊɖɔ bɩvʊnbá bɩjɔɔ́ɔ ma nɩdáárɛ ménzelíi.
1CO 2:4 Mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na wentí ménveerím ɩráa nɛ́ bɩdaá, nabʊ́rʊ tatánlɩ́ɩ ɩráa-dɛ́ɛ áséńsí bánlám nooniíni sɩ beɖéézi wɛ nɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ wánwɩlɩ́ɩ kʊ na ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ yíko sɩsɩ wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm,
1CO 2:5 na bɩ́kalá toovonúm mɩ́ɩ́vá nɛ́, ɩlɩɩná ɩráa-dɛ́ɛ áséńsí-jɔ́, amá, bɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko-jɔ́.
1CO 2:6 Ngʊ́ na bɩrɩ́ŋa, áséńsí nakɩ́rɩ gɛ mánwɩlɩ́ɩ wenbá báńbɩ́ɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́. Áséńsí kɩḿ kɩdɛkɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ńgɩ, cáńfáná wenbíwá bʊwɛná yíko ɖúúlínya kɩna kɩrɔ, bɩka bɔwɛ sɩsɩ wɩ́rɛ bɩ́ngɔnɩ́ binúúdi nɛ́ bɩdɛ́ɛ ńgɩ.
1CO 2:7 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí kɩvʊnmʊ́sɛ́ɛ bɩka ɩráa waasɩ kɩ nɛ́, kɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖénveerím ɩráa; naanɩ́ na Ɩsɔ́ɔ ɩlá ɖúúlínya nɛ́ gɛ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ áséńsí kɩḿ kɩ́sʊ́ʊ́ná ɖáa ɩdɛ́ɛ ásícé-daá.
1CO 2:8 Wenbíwá bʊwɛná yíko ɖúúlínya kɩna kɩrɔ nɛ́, bɩdaá báa nabʊ́rʊ fʊnvɛ́yɩ́na kɩ, káma, a ɖoo báfʊnwɛná kɩ, bátaká weení ɩdɩɩná ásícé nɛ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.
1CO 2:9 Amá, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Wenbí ɩrʊ́ ɩzɩ́rɛ tanáá ta kɛtɛngɛrɛ, cáńfáná ɩnɩgbamʊʊ́ ɩnɩ́ɩ nɛ́; wentí báa naárʊ tamaazɩ tá kɛtɛngɛrɛ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ ɩsɩ́ɩ wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́.»
1CO 2:10 Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩdɛ́ɛ Kezeŋa ɩlɩzɩ́ áséńsí kɩḿ kawɩ́lɩ. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nyɩ bɩrɩ́ŋa, bɩkpɛdɩ́na wenbí bɩgamʊ́sɛɛ ɖoo Ɩsɔ́ɔ tɩtɩndɩŋa-daá nɛ́.
1CO 2:11 A sɩ ɖɩbɛɛŋná ɩráa, weení nyɩ ná wenbí bʊwɛ ɩrʊ́-daá nɛ́ a bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ kezeŋa. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ naárʊ waasɩ wenbí bʊwɛ Ɩsɔ́ɔ-daá nɛ́, asée Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa riké.
1CO 2:12 Ɖɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ kezeŋa gɛ baava ɖáa, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa gɛ, na ɖɩtɩlɩ́ kʊjɔ́ɔ́nɩ wentí Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa nɛ́.
1CO 2:13 Ɖánŋmatɩ́ kʊjɔ́ɔ́nɩ tɩḿ tɩdɔ́m nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ na áséńsí ɩráa wánwɩlɩ́ɩ kɩ nɛ́ gɛ ɖánŋmatɩnáa, amá, na wenkí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wánwɩlɩ́ɩ nɛ́ gɛ. Bɩlɛ́ gɛ ɖánlɩzɩ́ɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngetí wɛ nɛ́ wenbí bɩgɛ́ɛ kɛdɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ bugutoluú.
1CO 2:14 Ɩrʊ́ tɩtɩŋa téndisi wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, bɩlɛ́ bɩgɛ́ɛ yɩ gɛ nyazɩ ɖijíńdi. Ɩ́dánbɩɩzɩ ɩnɩ́ɩ bugutoluú; káma, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa gɛ bándɩlɩ́ɩ na bɩ.
1CO 2:15 Amá, weení ɩwɛná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́ nyɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, na wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdaavé nɛ́, bɩka naárʊ tánbɩɩzɩ ɩfʊʊná yɩ.
1CO 2:16 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Weení nyɩ ná Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ lomaazɛ́. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩwɩ́lɩ Ɖádʊ́ʊ natɩ́rɩ.» Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ nɛ́, wenbí Krísto wánmaazɩ́ nɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖánmaazɩ́.
1CO 3:1 Koobíya, mɔ́ɔ́ máágʊ́rʊ́ sɩ maŋmatɩná mɩ́ɩ nɛ́, mádaŋmátɩ́ná mɩ́ɩ nyazɩ mɩ́gɛ́ɛ ɩráa wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngeti kʊ wɛ nɛ́ bɩlɛ́. Amá, mááŋmátɩ́ná mɩ́ɩ gɛ nyazɩ ɩráa wenbá badɩtɩŋa bolomaazɛ́ wéngeti kʊ wɛ nɛ́. Mááŋmátɩ́ná mɩ́ɩ gɛ nyazɩ bánŋmatɩnáa wenbá bɛgɛ́ɛ bíya kúmuúsi Krísto-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́ bɩlɛ́.
1CO 3:2 Yɩlɩ́m gɛ máává mɩ́ɩ, bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíím ɖóni ńbɩ, káma, mɩ́dánbɩɩzɩ iɖi bɩ. Ngɛ hálɩ na sinje nɛ́ mɩ́dánbɩɩzɩ sɩ iɖi bɩ.
1CO 3:3 Káma, mɩ́dɛɛzɩwɛ mɩ́nlám nyazɩ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa wánlám nɛ́. Ɖé sʊ́ʊ́zɩ na báɖáárɛ tɛɛzɩwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, mɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa, bɩka mɩ́jɔwʊrɛ cɔɔ́ɔ nyazɩ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ ńɖɛ.
1CO 3:4 A mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ,» bɩka nɛbɛ́rɛ bɛlɛ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nɛ́, Apolɔ́ɔsɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ,» bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ lakásɩ gɛ mɩ́nlám bɩlɛ́?
1CO 3:5 A bɩlɛ́ nɛ́, weení gɛ Apolɔ́ɔsɩ; weení gɛ Pɔ́ɔlɩ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa Ɩsɔ́ɔ waabaná wɛ na mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩfa toovonúm nɛ́ gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ. Wenbí Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɖádáá báa weení nɛ́ gɛ ɖánlám.
1CO 3:6 Mɔ́ɔ́ móóɖúu tɩɩwʊ́ gɛ, bɩka Apolɔ́ɔsɩ ɩlɛ́ ɩfa lɩ́m. Amá, Ɩsɔ́ɔ weeyele ná bɩnyɔ bɩkʊrʊ́.
1CO 3:7 Bɩlɛ́ nɛ́, weení wooɖúu nɛ́, na weení waava lɩ́m nɛ́, bɛdɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ. Amá, Ɩsɔ́ɔ weení weeyéle bɩnyɔ bɩkʊrʊ́ nɛ́ riké waagɩlɩ ná.
1CO 3:8 Weení wooɖúu nɛ́, na weení waava lɩ́m nɛ́, beɖéyí‑ɖéyí gɛ. Ɩsɔ́ɔ wɛ́nvɛrɩ́ɩ báa weení ńŋɩnáa wenbí waalá ɩdɩmɛ́rɛ nɛ́.
1CO 3:9 Káma, ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖánlám kʊ tɩmɛ́rɛ, ngɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɔɔ́, mɩ́gɛ́ɛ na kʊ ɖaḿ wenkí waama kɩ nɛ́.
1CO 3:10 Kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kɩ nɛ́ kɩnʊvɔ́-daá gɛ móvóo; mɔ́ɔ́ máázɩ́ɩ ɖɩzɩɩrɛ mɩ́dɛ́ɛ gɛ ńŋɩnáa ɖaḿ maarʊ́ áséńsí-dʊ́ʊ wánzɩɩ́ nɛ́ bɩlɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, naárʊ wɛ wánmáa ɖɩrɔɔzɩ́. Amá, báa weení íkúná laakáarɩ na nŋɩ́nɩ́ wánmáa nɛ́ gɛ.
1CO 3:11 Káma, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩsɩ́ɩ ɖɩzɩɩrɛ kɩ́faɖɛ́ neɖére ɖʊɖɔ bɩdɛkɛ́ɛ wenɖé báńzɩ́ɩ́ ɖɛ nɛ́, ɖɩzɩɩrɛ ɖɩḿ gɛ Yeésu Krísto.
1CO 3:12 A ɩrʊ́ wánmáa ɖɩzɩɩrɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ gɛ waama ná siká, yáá nyɩɩrʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ, yáá bɔ́ kífenvená, yáá ɖáázɩ, yáá nyɩ́ɩ́dɩ, yáá káázɩ;
1CO 3:13 wɩ́rɛ wenɖé sɩ bafʊʊná ɩráa nɛ́, bánnáa nŋɩ́nɩ́ báa weení waalá ɩdɩmɛ́rɛ nɛ́. Káma, wɩ́rɛ ɖɩḿ nɛ́, nimíni sɩ iɖe ná, na nimíni ɩwɩ́lɩ wenbí báa weení waalá nɛ́ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
1CO 3:14 A nimíni teɖe wenbí ɩrʊ́ waama ɖɩzɩɩrɛ baazɩ́ɩ ɖɛ nɛ́ ɖɩrɔ nɛ́, bʊdʊ́ʊ wónÿuúu ɩdɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.
1CO 3:15 Amá, a bɩgɛ́ɛ nimíni weeɖe wenbí ɩrʊ́ waalá nɛ́, bʊdʊ́ʊ-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wánlám ásáára. Ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wónÿuúu lɛ́ɛ́dɩ, amá, ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nimíni wénɖée na ɩrʊ́ ise ɩbaná ɩdaá ɩlɛ́ɛ iweezuú nɛ́ gɛ.
1CO 3:16 Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga, ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ mɩ́dáá.
1CO 3:17 Bɩlɛ́ nɛ́, a naárʊ wɔɔyɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga, Ɩsɔ́ɔ wɔ́nÿɔ́m bʊdʊ́ʊ. Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ, ngʊ́ wenbí mɩ́gɛ́ɛ nɛ́ nbɩlɛ́.
1CO 3:18 Naárʊ íkeyííli ɩdɩ. A mɩ́dáá naárʊ cɔɔ́ɔ sɩsɩ ɩwɛná ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ áséńsí, ɩ́bɩsɩ ɖijinɖe na ɩbɩ́sɩ áséńsí-dʊ́ʊ toovonúm.
1CO 3:19 Káma, ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ áséńsí kɛ́ɛ ɖijíńdi gɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. Wenbí bʊrɔ nɛ́, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Áséńsí-dɩnáa-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ badɩtɩŋa bánÿɩ́m nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wángbanáa wɛ.»
1CO 3:20 Baadáŋmáa ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nyɩ áséńsí-dɩnáa-dɛ́ɛ lomaazɛ́, ɩnyɩ sɩsɩ agɛ́ɛ yéḿ gɛ.»
1CO 3:21 Bɩlɛ́ nɛ́, naárʊ íkofúúzi sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ŋmáánɩ yáá ŋmáánɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́; káma, mɩ́dɩɩná bɩrɩ́ŋa:
1CO 3:22 mɩ́dɩɩná Pɔ́ɔlɩ, mɩ́dɩɩná Apolɔ́ɔsɩ, mɩ́dɩɩná Pétro, mɩ́dɩɩná ɖúúlínya, weezuú, sɩ́m, sinje na ceré, mɩ́dɩɩná bɩrɩ́ŋa.
1CO 3:23 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Krísto tɩɩná mɩ́ɩ, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩdɩɩná Krísto.
1CO 4:1 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbɛ́ɛ́ŋ mána Apolɔ́ɔsɩ nyazɩ Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa bɩlɛ́. Ɩsɔ́ɔ weejéle ɖáa ɩdɛ́ɛ ásííríwá gɛ sɩsɩ ɖɩ́wɩlɩ ɩráa.
1CO 4:2 Bénjelíi ɩrʊ́ nabʊ́rʊ nɛ́, wenbí baɖamáa na yɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́ɖɔkɩ bɩ na toovonúm.
1CO 4:3 A mɔ́ɔ́ na mɔ́ɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ yáá ɩráa wánvʊʊnáa ma wentí nɛ́ ténveeri ma natɩ́rɩ. Ngʊ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mádɩtɩŋa mádánvʊʊná mádɩ.
1CO 4:4 Méwenbiré tánvʊʊná ma natɩ́rɩ. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ sɩ mɔdɔ́ sɩsɩ mázɩ́ɩ́zɛ́ɛ. Weení wánvʊʊnáa ma nɛ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ.
1CO 4:5 Bʊrɔ gɛ ɩ́kakʊ naárʊ tɔ́m naanɩ́ alɩwáátɩ ɩmɔ́ɔ kɩtála. Iyéle Ɖádʊ́ʊ ɩkɔ́nɩ naanɩ́. A wɔɔgɔ́nɩ, wánlɩzɩ́ɩ wenbí bɩmʊ́sɛ́ɛ temenuú-daá nɛ́ bana bɩ; bɩka iyéle batɩlɩ́ wenbí bʊwɛ ɩráa wenbé-daá nɛ́. Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛ́nbɛɛŋnáa wenbí báa weení waalá nɛ́, na ɩsá yɩ.
1CO 4:6 Mogoobíya, mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ mááŋmátɩ mɔgbɔ́ɔ mɛgɛɛzɩná mádɩtɩŋa na Apolɔ́ɔsɩ bɩlɛ́. Mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩ́bɛ́ɛ́ŋná ɖɔ́ɔ́ gɛ, na ɩtɩlɩ́ ifu tɔ́m tɩna baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa sɩsɩ: «Bɩmɔɔ́na ɩrʊ́ ɩsɩŋná wentí baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.» Bɩlɛ́ bínÿelíi naárʊ tónvúúzi ɩdɩ sɩsɩ ceení-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ mɛ́gɛ́ɛ, mɛ́dɛkɛ́ɛ ceení-dɛ́ɛ ńnɩ́.
1CO 4:7 We-daá gɛ nyáágɩ́lɩ ná baaganáa. Wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná nɛ́, baava nya bɩ gɛ. A bɩgɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ sɩsɩ baava nya wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́wɛná bɩ nɛ́, we-rɔ gɛ nyónvuuzí nyazɩ bɩdɛkɛ́ɛ baava nya bɩlɛ́.
1CO 4:8 Lɛlɛɛɖɔ́ mííyúú wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́njáádɩ nɛ́, mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa. Míriké mɩ́wɛ mínɖíi kowúrátɩ, bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́ bɩdaá. Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩbá iɖi kowúrátɩ toovonúm, na ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖiyuú ɖána mɩ́ɩ ɖiɖi tɩ.
1CO 4:9 Mɛ́bɛ́ɛ́ŋ́-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́ tɩndɩnáa kɛdɛɛrɩ́tɩ-daá gɛ. Ɖɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩráa baagʊ bɔdɔ́m sɩ bakʊ wɛ zamɔ́ɔ-daá nɛ́ gɛ. Ɖúúlínya rɩ́ŋa, bɛɛ malááyɩ́kawá na ɩráa, bɛɛ́na ɖáa bítí.
1CO 4:10 Bɛbɛɛ́na ɖáa sɩ ɖɛ́gɛ́ɛ ajima Krísto-rɔɔzɩ́, bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́bɛɛ́na mɩ́dɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́. Bɛbɛɛ́na ɖáa sɩsɩ ɖɛ́vɛ́yɩ́ fɩ́ya, bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́bɛɛ́na mɩ́dɩ sɩsɩ mɩ́jɔɔ́ɔ ɖóni; bɛ́ngbɛɛnáa ɖáa, bɩka bɔ́nɖɔɔzɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́.
1CO 4:11 Hálɩ na sinje, ɖánzɩ́m nyɔɔ́sɩ, bɩka ɖoolɔɔ́ wángʊ́ʊ ɖáa; ɖɛ́vɛ́yɩ́na kúsúúdi, bánmám ɖáa, yɛrɛ́tɩ-daá gɛ ɖɔ́wɛ.
1CO 4:12 Ɖádɩtɩŋa ɖánbá gɛ ɖɩlá tɩmɛ́rɛ na fifíni, na ɖɩmɔ́ɔ ɖiyuú ɖiɖi. A baadʊ́ʊ ɖáa, ɖɔ́ɔ́ ɖánɖʊ́ʊ alɩbáráka gɛ, bánváa ɖáa fúkúḿsi nɛ́, ɖɛ́dɛ́nvɛrɩ́.
1CO 4:13 Bánŋmatɩ́ ɖɔ́dɔ́m nɛ́, na sɔɔlɩ́m gɛ ɖónbúsináa. Ɖúúlínya bɛɛ́na ɖáa gɛ nyazɩ nyɩ́ɩ́dɩ bángbarɩ́ɩ nɛ́, báa weenɩ́ wánlám ɖáa ŋmayɩ́‑ŋmayɩ́ hálɩ na sinje.
1CO 4:14 Bɩdɛkɛ́ɛ mánjáádɩ sɩ maɖʊ mɩ́ɩ fɛɛrɛ́-rɔ gɛ mááŋmáa mɩ́ɩ bɩlɛ́, amá, mánjáádɩ gɛ sɩ mɛgbɛ́lɛ́ŋ mɩ́ɩ kazɔ́ɔ ńŋɩnáa ɩrʊ́ wɛ́ngbɛlɛŋ́ ibíya ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́.
1CO 4:15 Káma, báa ɖoo mɩ́wɛná wɩlɩɖáa mííli fuú mívóo Krísto nɛ́, mɔ́ɔ́ mériké gɛ mɩ́jaa. Káma, mɔ́ɔ́ méévééri ná mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi gɛ mɩ́ɩ́vá Krísto toovonúm.
1CO 4:16 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ: ɩbɛɛŋná mɔ́ɔ́.
1CO 4:17 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, méndiríi Timotée mɩ́jɔ́, ɩgɛ́ɛ ma gɛ nyazɩ mebiyaalʊ́ káŋ́‑káŋ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá. Máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩdɔ́m gɛ, wánlám Ɖádʊ́ʊ bɔwʊtá gɛ na toovonúm. Wénveerím mɩ́ɩ mará weená móvóo na Yeésu Krísto nɛ́, bɩka mándawɩlɩ́ɩ yɛ báa lé Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi-daá nɛ́.
1CO 4:18 Mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ sɩsɩ bátálɩ́ná wɛ sɩsɩ bɛḿ gɛ bɛḿ, bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ mɔ́dɔndɔkɔnɩ́ mozúlu mɩ́rɔ́ ɖʊɖɔ.
1CO 4:19 Amá, a Ɖádʊ́ʊ weedísi, bídénleeri mónboɖé magáná mɩ́ɩ. Ńna gɛ mánnanáa bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na wenbí bánbɩɩzɩ́ lám nɛ́.
1CO 4:20 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɛkɛ́ɛ ŋmatɩrɛ, amá, bɩgɛ́ɛ wenbí kɛdɛ́ɛ yíko wánlám nɛ́ gɛ.
1CO 4:21 Bɩlɛ́ nɛ́, wentí gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ. A sɩ mɔgɔ́nɩ, mɔ́gɔɖɔkɩ ɖɛ́nɩ? Yáá mɔ́gɔnɩ na sɔɔlɩ́m na ɖɔyɔɔyɔɔ.
1CO 5:1 Mánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ báa lé wásangarɩ́tɩ tɔ́m mɩ́lɔ́wʊ́táá. Hálɩ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, badɩtɩŋa bádánlaḿ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ taká. Bánŋmatɩ́ sɩsɩ, mɩ́dáá naárʊ wɔɔgbɔ́ɔ ɩjaa ɖɛɛlʊ́.
1CO 5:2 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, wenbí na bɩbá bɩnyɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá, bɩka ɩlɩzɩ́ weení waalá bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ lakásɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, míígúti gɛ mínvuuzí-mɩ́dɩ.
1CO 5:3 A mɔ́ɔ́ na mɔ́ɔ́, na bɩrɩ́ŋa mádɩtɩŋa mɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́jɔ́ nɛ́, mólomaazɛ́ wɛ mɩ́rɔ́, ngɛ mɔ́ɔ́ máávʊ́ńgʊ́ʊ weení waalá lakásɩ sɩḿ nɛ́ ɩdɔ́m bɩtɛ́ nyazɩ mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá bɩlɛ́.
1CO 5:4 A bɩgɛ́ɛ míídúúzi na Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mólomaazɛ́ wónboɖé mɩ́rɔ́, bɩka Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yíko ɖʊɖɔ wɔ́njɔwʊ́ʊ mɩ́rɔ́.
1CO 5:5 A míídúúzi bɩlɛ́, ɩɖɔ́ɔ bʊdʊ́ʊ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá, binúúdi ɩdɔnʊʊ́, na wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ iyuú lɛ́ɛ́dɩ.
1CO 5:6 Wentí mínvuuzináa bɩlɛ́ nɛ́ ɩbá tɩdakazɔ́ɔ kpátáá. A bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ kpɔ́nɔ́ faadɩ́nɩ cʊ́kɔ wénÿelíi kʊ na kpɔ́nɔ́ mʊ́tʊ rɩ́ŋa ɩkpa gɛ?
1CO 5:7 Ɩlɩzɩ́ kpɔ́nɔ́ faadɩ́nɩ kɩ́bɩńdɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá, tɩlɛ́ gɛ alaháácɩ́, bɩka ɩbɩ́sɩ nyazɩ kpɔ́nɔ́ mʊ́tʊ kɩ́fatɩ. Káma, faadɩ́nɩ igúti tɩvɛ́yɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá ɖʊɖɔ, wenbí bʊrɔ nɛ́, baagʊ Krísto ɩgɛ́ɛ nyazɩ ɖɛ́dɛ́ɛ Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́-dɛ́ɛ fée-bú nɛ́.
1CO 5:8 Bɩlɛ́ nɛ́ ɖíɖí jíńgáárɩ́, amá, bɩdɛkɛ́ɛ na kpɔ́nɔ́ baaɖʊ kɩ faadɩ́nɩ kɩ́bɩńdɩ nɛ́, tɩlɛ́ gɛ alaháácɩ́ na tɩtɛ lakásɩ. Ɖíɖí kɩ na kpɔ́nɔ́wá badaɖʊ tɩ faadɩ́nɩ nɛ́, tɩlɛ́ gɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ na toovonúm.
1CO 5:9 Wasɩ́ɩ́ka mááŋmáa mɩ́ɩ kɛ nɛ́ kadaá, mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́na wenbá bánlám wásangarɩ́tɩ nɛ́ íkoyóózi.
1CO 5:10 Mááŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ ɖúúlínya-daá bánlám wásangarɩ́tɩ nɛ́, yáá bɔjɔɔ́ɔ ɩzá lalaánɩ, yáá bánŋmɩɩlɩ́m, yáá bánlám lɩzásɩ bɔwʊtá nɛ́ gɛ mááŋmátɩ sɩsɩ mɩ́na wɛ íkoyóózi. A bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́lɩɩ ɖúúlínya-daá nbɩlɛ́.
1CO 5:11 Wentí mááŋmátɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́na weení wánÿaá ɩdɩ sɩsɩ Krísto ńnɩ́, ngɛ wánlám wásangarɩ́tɩ, ɩjɔɔ́ɔ ɩzá lalaánɩ, wánlám lɩzásɩ bɔwʊtá, wánlám kɔrɔmɔ́tɔ, wɔ́nnyɔɔ́ yáá wánŋmɩɩlɩ́m nɛ́, mɩ́na bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ íkoyoozi ná. Mɩ́na bʊdʊ́ʊ ɩ́katánÿoozi iɖi kíɖíím.
1CO 5:12 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mádɩmɛ́rɛ gɛ sɩsɩ mavʊʊná asʊ ńba. Bɩdɛkɛ́ɛ ɖaána-daá ńba gɛ bɩmɔɔ́na ɩfʊʊná?
1CO 5:13 Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊʊná na asʊ ńba. Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩlɩzɩ́ kidaavéénúu mɩ́lɔ́wʊ́táá.»
1CO 6:1 A bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ ɩrʊ́ na igoobú Krísto ńnɩ́ bɔlɔwʊtáá, we-rɔ gɛ bɩ́dánlaḿ yɩ ɩyáa yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-jɔ́, ngɛ wónÿuúu wenbiré wánÿaá yɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Krísto ńba nɛ́ bɔjɔ́.
1CO 6:2 Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba sɩ bakávʊ́ʊ́ná na ɖúúlínya-daá ńba gɛ? A mɩ́nyɔ́ɔ́ sɩ ɩkávʊ́ʊ́ná na ɖúúlínya-daá ńba, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na mɩ́dánbɩɩzɩ ɩfʊ́ʊ tɔ́m kúmúutiyáawá.
1CO 6:3 Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ sɩ ɖɩkɔnɩ ná ɖɩkávʊ́ʊ́ná malááyɩ́kawá? Ngɛ a ɖɔ́ɔ́ sɩ ɖɩkávʊ́ʊ́ná na malááyɩ́kawá, weezuú kɩna kɩdaá tɔ́m gɛ ɖádánbɩɩzɩ ɖɩfʊ́ʊ?
1CO 6:4 Nɛ́, we-rɔ gɛ a bɩɩgɔná ŋmatɩrɛ ńŋɩnáa tɩna tɩdaká, wenbá Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya tatánÿáa wɛ nabʊ́rʊ nɛ́ bɔjɔ́ gɛ mínbonáa mɩ́dɔ́m.
1CO 6:5 Bɩ́la mɩ́ɩ fɛɛrɛ́ mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́. A bɩlɛ́ nɛ́, áséńsí-dʊ́ʊ naárʊ fɛ́yɩ́ mɩ́dáá sɩ ɩnyɔ́ɔ́zɩ igoobíya-dɛ́ɛ tɔ́m?
1CO 6:6 Bɩɩdánbɔ́ɔzɩ sɩsɩ koobúu ɩyáa koobúu wɔnɔɔ́? Ngɛ a bɩlɛ́ gɛ sɩ ɩtánÿáa yɩ, wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bɔjɔ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩ́yaa yɩ?
1CO 6:7 Mɩ́dɛ́ɛ ɩtánÿáa ɖamá wɔnásɩ wánwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ toovonúm mɩ́ɩ́bá ɩsála páá. We-rɔ gɛ mɩ́dánbɩɩzɩ itísi balá mɩ́ɩ wenbí bɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́. We-rɔ gɛ mídéndisi bobúti mɩ́ɩ.
1CO 6:8 Amá, a sɩ ngʊ́ nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́nlám kʊ wenbí bɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́; mɩ́nyɔ́ɔ́ mínbutí mígoobíya bɩka mígoobíya Krísto ńba gɛ mɩ́nlám bɩlɛ́!
1CO 6:9 A bɩlɛ́, mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ wenbá bánlám wenbí bɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ tánzʊʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá? Ɩ́kɛbɛlɩ́ mɩ́dɩ bʊbɔ́tɩ: bɛɛ wásangarɩ́wá, wenbá bánlám lɩzásɩ bɔwʊtá nɛ́, wenbá bánlɩɩ́ bɛɖɛɛlɩnáa yáá bawaalɩnáa wɔ́rɔ́ nɛ́, abaaláa bónɖoonáa ɖamá nɛ́, yáá aláa bónɖoonáa ɖamá nɛ́,
1CO 6:10 ŋmɩɩláa, ɩzá lalaánɩ-dɩnáa, nyɔɔráa, wenbá bánwarɩ́ɩ baranáa nɛ́, wenbá bɔ́ngbɔwʊ́ʊ na ɖóni wenbí baraadɩɩná nɛ́, tánzʊʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
1CO 6:11 Wenbí mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ fʊngɛ́ɛ bɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Amá, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩdɛ́ɛ Kezeŋa ɩsɔ mɩ́ɩ, ɩbɩsɩná mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ńba bɩka iɖéézi mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́zɩ́ɩ́zɛ́ɛ.
1CO 6:12 Hálɩ mɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Mánbɩɩzɩ́ malá wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́.» Bɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ, amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa bɩ́nvɔɔzɩ kʊ. Mánbɩɩzɩ́ mɔdɔ́ sɩsɩ: «Bɩɩva ma nɩ́bááwʊ sɩsɩ mála wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́.» Amá, médénÿelí bɩbɩsɩná ma nabʊ́rʊ-dɛ́ɛ yoḿ.
1CO 6:13 Mɩ́ndaŋmatɩ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Kíɖíídi-rɔ gɛ baalá lóódi, bɩka lóódi-rɔ gɛ kíɖíídi wɛ.» Toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ, amá, Ɩsɔ́ɔ wɔ́ngɔnɩ́ inúúdi kíɖíím bɩka inúúdi lóódi ɖʊɖɔ. Amá, ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wásangarɩ́tɩ-rɔ gɛ baalá kɩ. Ɖádʊ́ʊ tɩɩná tɔnʊʊ́ bɩka wɛ́nbɛɛŋ kʊ kɩ.
1CO 6:14 Ɩsɔ́ɔ weení weevéézi Ɖádʊ́ʊ ɩlɩ́ɩ sɩ́m-daá nɛ́, sɩ itéféezi ɖáa ɖʊɖɔ gɛ na ɩdɛ́ɛ yíko ɖɩlɩ́ɩ sɩ́m-daá.
1CO 6:15 A bɩlɛ́, mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ mɩ́dɔnʊʊ́ cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, kɩgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ gɛ? Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ngbɔwʊ́ʊ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ mabɩsɩná alʊ́ wásangarɩ́ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ? Aayɩ́, bɩ́dánlaḿ bɩlɛ́ kɛtɛngɛrɛ.
1CO 6:16 Yáá mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ weení wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩtaná alʊ́ wásangarɩ́ nɛ́, ɩ́na yɩ bánbɩsɩ́ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá gɛ sɩsɩ: «Bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bánbɩsɩ́ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.»
1CO 6:17 Amá, weení wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩtaná Ɖádʊ́ʊ nɛ́, ɩ́na Ɖádʊ́ʊ bánbɩsɩ́ kezeŋa kʊ́ɖʊmɔ́ɔ gɛ.
1CO 6:18 Ize wásangarɩ́tɩ. Alaháácɩ́wá tɩɩganáa ɩrʊ́ wánlám nɛ́ tánwalɩ́ ɩdɔnʊʊ́-daá. Amá, weení wánlám wásangarɩ́tɩ nɛ́, ɩdɔnʊʊ́ tɩtɩŋa gɛ wánÿɩsɩnáa.
1CO 6:19 Yáá mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ mɩ́dɔnʊʊ́ kɛ́ɛ na kʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kɔwɛ mɩ́dáá, Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ kɛ nɛ́ kɛdɛ́ɛ ɖaána. Mɩ́raadɩɩná mɩ́dɩ ɖʊɖɔ.
1CO 6:20 Káma, Ɩsɔ́ɔ waamʊ mɩ́ɩ gɛ ɩfɛ́rɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩgbɔ́ɔ mɩ́dɔnʊʊ́ tɩtɩŋa ɩɖɔɔzɩ ná Ɩsɔ́ɔ.
1CO 7:1 Bɩɩga lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɖɩ́ŋmatɩ wentí mɩ́ɩ́gɔ́ná tɩ wasɩ́ɩ́ka mɩ́ɩ́ŋmáa ma kɛ nɛ́ kadaá nɛ́. Mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩ́kɔkpɔ́ɔ alʊ́.
1CO 7:2 Amá, na ɩrʊ́ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩlá wásangarɩ́tɩ-rɔ nɛ́, bɩmɔɔ́na abaalʊ́ báa weení wɛná ɩɖɛɛlʊ́, bɩka alʊ́ báa weenɩ́ wɛná ɩwaalʊ́.
1CO 7:3 Abaalʊ́ ɩ́la ɩɖɛɛlʊ́ wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩ́la ɩɖɛɛlʊ́ nɛ́; bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ alʊ́ mɔɔ́na ɩlá ɩwaalʊ́ wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ alʊ́ ɩ́la ɩwaalʊ́ nɛ́.
1CO 7:4 Bɩdɛkɛ́ɛ alʊ́ wɛná na kʊ yíko ɩdɩtɩŋa ɩdɔnʊʊ́-rɔɔzɩ́, ɩwaalʊ́ gɛ; bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩdɛkɛ́ɛ abaalʊ́ wɛná na kʊ yíko ɩdɩtɩŋa ɩdɔnʊʊ́-rɔɔzɩ́, ɩɖɛɛlʊ́ gɛ.
1CO 7:5 Ɩ́kɛbɛ́ ɖamá mɩ́dɩ, a ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩbɛ́ ɖamá mɩ́dɩ, bíkelééri, bɩka bɩ́la ɖʊɖɔ sɩsɩ mɩ́ɩ́mɔ́ɔ ɖamá sɩ ɩnɩɩná sʊlʊ́ńdɩ gɛ. A mɩ́ɩ́dɛ́, ɩbɩ́sɩ ɩcɔ́ɔ nŋɩ́nɩ́ mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ alʊ́ na ɩwaalʊ́ nɛ́. Tɩ́fa, bɩkɔ́nɩ bɩlá mɩ́dándabɩɩzɩ ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, bɩka ɩsála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.
1CO 7:6 Mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ wentí ɖɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wɛ́ɖɛ gɛ mánzɩɩzɩ́ mɩ́ɩ, amá, wentí mánmaazɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́.
1CO 7:7 Máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ báa weení ɩcɔ́ɔ nyazɩ mɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́. Amá, báa weení na ɩgʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá yɩ kɩ nɛ́ gɛ. Waalá ceení kʊjɔɔwʊ kɩna, ɩlá waaganáa nakɩ́rɩ.
1CO 7:8 Wentí ménveerím wenbá badala tá hiije na aláa leeláa nɛ́ gɛ sɩsɩ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ sɩsɩ bɛtɛ́ɛ́zɩ cɔwʊ́ʊ bɩlɛ́ nyazɩ mɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́.
1CO 7:9 Amá, a bádánbɩɩzɩ bɔɖɔ́kɩ badɩ, bála hiije. Káma, gaara ɩrʊ́ ɩkpɔ́ɔ alʊ́ yáá ɩsáa abaalʊ́ bɩkɩ́lɩ ná ɩjɔɔ́ɔ ɩráńdɩ bɩka alʊ́ yáá abaalʊ́ ɩbá bɩjɔɔ́ɔ yɩ lowú.
1CO 7:10 Wentí mánzɩɩzɩ́ hiije-dɩnáa nɛ́ gɛ sɩsɩ alʊ́ ɩ́kakʊrʊ́ ɩwaalʊ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ ménveerím kʊ wɛ amá, Ɖádʊ́ʊ gɛ.
1CO 7:11 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ waagʊrʊ́ yɩ, íkokuti ɩsáa naárʊ ɖʊɖɔ, a bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, asée ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩ́na yɩ bɔlɔwʊtáá gɛ bɩka ɩkábɩsɩ. Bɩɩga abaalʊ́ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩlɛ́ ɩ́ɖɔɔ ɩɖɛɛlʊ́.
1CO 7:12 Bɩɩga baaganáa nɛ́, mɔ́ɔ́ ménveerím kʊ wɛ, bɩdɛkɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ. Ménveerím wɛ sɩsɩ a koobúu Krísto ńnɩ́ naárʊ wɛná alʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńnɩ́, ngɛ alʊ́ ɩmʊ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩ́na yɩ bɛtɛ́ɛ́zɩ bɩlɛ́ cɔwʊ́ʊ, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩ́ɖɔɔ yɩ.
1CO 7:13 Bɩka ɖʊɖɔ a koobúu Krísto ńnɩ́ alʊ́ naárʊ sáa na abaalʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ ngɛ abaalʊ́ ɩmʊ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩ́na yɩ bɛtɛ́ɛ́zɩ cɔwʊ́ʊ bɩlɛ́ bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ɩ́kʊrʊ́ yɩ.
1CO 7:14 Káma, abaalʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ nɛ́, ɩɖɛɛlʊ́-rɔɔzɩ́, ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, bɩka alʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ nɛ́, ɩwaalʊ́-rɔɔzɩ́, ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ. A bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bʊwɛ, míbíya fɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nbɩlɛ́, ngʊ́ bɔjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
1CO 7:15 Amá, a weení ɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ nɛ́ sɔɔlɛ́ɛ ɩtára ɩ́na ɩwaalʊ́ yáá ɩɖɛɛlʊ́ Krísto ńnɩ́, bátára. Ńna nɛ́, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩɩdá bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ na koobúu Krísto ńnɩ́ nɛ́. Káma, Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ ɩ́cɔɔ fɛɛzɩrɛ-daá.
1CO 7:16 Nyɔ́ɔ́ Krísto ńnɩ́ alʊ́, nyányɩ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ sɩ nlɛɛ ná nwaalʊ́? Yáá nyɔ́ɔ́ Krísto ńnɩ́ abaalʊ́, nyányɩ sɩsɩ nyɔ́ɔ́ sɩ nlɛɛ ná nɖɛɛlʊ́? Báa weení ɩ́cɔɔ cɔwʊrɛ wenɖé-daá ɩvʊnwɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́.
1CO 7:17 Wentí mááŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩbaasí, báa weení ɩ́cɔ́ɔ́ná wenbí-daá Ɖádʊ́ʊ weejéle yɩ nɛ́, bɩka ɩcɔ́ɔ nŋɩ́nɩ́ ɩvʊnjɔɔ́ɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́. Koduuzísi rɩ́ŋa-daá, wentí mɔ́nbɔɔzɩ́ ɩráa sɩsɩ bála nɛ́ nbɩlɛ́.
1CO 7:18 A bɩgɛ́ɛ bɛ́ńbɛ́lɩ́ ɩrʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ, bʊdʊ́ʊ ɩ́kamʊ́sɩ ɩdɛ́ɛ bɛlɩ́ɩ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ɩrʊ́ fʊngɛ́ɛ jɔfɔ́lɔ-dʊ́ʊ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ, bʊdʊ́ʊ íkeyéle bɛbɛlɩ́ yɩ.
1CO 7:19 Bɛbɛlɩ́ ɩrʊ́ yáá bɛdɛbɛlɩ́ yɩ tɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ, wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ ɩrʊ́ ifu ɩlá wenbíwá Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́.
1CO 7:20 Báa weení ɩ́cɔɔ nŋɩ́nɩ́ ɩvʊnjɔɔ́ɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́.
1CO 7:21 A nyávʊngɛ́ɛ yoḿ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa nya, nkayɩ́tɩ nyádɩ. Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩ nyánbɩɩzɩ́ nmʊ nyádɩ, mʊ nyádɩ.
1CO 7:22 Káma, yoḿ weení Ɖádʊ́ʊ waayáa yɩ nɛ́, kɛ́ɛ weení Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ yɩ yoḿti-daá nɛ́ gɛ. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ weení ɩdɛkɛ́ɛ yóm gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́, kɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ yóm gɛ.
1CO 7:23 Ɩsɔ́ɔ waamʊ mɩ́ɩ gɛ ɩfɛ́rɛ; bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kábɩsɩ ɩráa-dɛ́ɛ yomáa.
1CO 7:24 Mogoobíya, Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, báa weení ɩ́cɔɔ nŋɩ́nɩ́ ɩvʊnjɔɔ́ɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́.
1CO 7:25 Ɖádʊ́ʊ tasɩ́ɩ́zɩ ma natɩ́rɩ sɩ méveeri aláa badasaa tá bɩka baasɩ abaalʊ́ nɛ́, yáá abaaláa bɔdɔkpɔɔ tá aláa bɩka baasɩ alʊ́ nɛ́; amá, wentí mánmaazɩ́ nɛ́ gɛ sɩ maŋmátɩ, mɔ́ɔ́ weení mɔ́mɔɔ́na balá ma yaraɖá, káma, Ɖádʊ́ʊ waanɩ́ɩ mágʊnyɔḿ nɛ́-rɔɔzɩ́.
1CO 7:26 Wenbí mánmaazɩ́ sɩ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́: wahálawá ɖánnáa tɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ tɩrɔɔzɩ́, báa weení ɩ́cɔɔ ńŋɩnáa ɩvʊnjɔɔ́ɔ nɛ́.
1CO 7:27 A nyɔ́wɛná alʊ́, nkacáa sɩsɩ nyána yɩ ɩtára. A nyɛ́vɛ́yɩ́na, nkacáa sɩsɩ ngbɔ́ɔ.
1CO 7:28 A ngʊ́ nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ, ńdálá alaháácɩ́. A aléeré waasɩ abaalʊ́ nɛ́ waazáa, ɩdalá alaháácɩ́. Amá, iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ wenbá baazáa yáá bɔɖɔ́kɩná aláa nɛ́ wánbá bana wahálawá ɖabata. Ngʊ́ mɔ́ɔ́ mádánjaa sɩ ɩna wahála.
1CO 7:29 Koobíya, wentí mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ nɖɔ́: alɩwáátɩ taka bɩɖɔ́ɔ. Sɩɩná lɛlɛɛɖɔ́, wenbá bɔwɛná aláa nɛ́, bɔ́cɔɔ nyazɩ bɛvɛ́yɩ́na aláa bɩlɛ́.
1CO 7:30 Wenbá bénwií nɛ́, bɔ́cɔɔ nyazɩ bédénwii bɩlɛ́. Wenbá bánvaarɩ́ nɛ́, bɔ́cɔɔ nyazɩ bádánvaarɩ bɩlɛ́. Wenbá bánmʊ́ʊ nɛ́, bɔ́cɔɔ nyazɩ bɛvɛ́yɩ́na wenbí baamʊ nɛ́ bɩlɛ́.
1CO 7:31 Wenbá bánlanáa ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ kpɩná tɩmɛ́ nɛ́, bɔ́cɔɔ nyazɩ bádánlaná yɛ bɩlɛ́. Káma, ɖúúlínya kɩna, ɖɛ́bɛɛ́na kɩ wenbí ɖɔ́ nɛ́, téndeleeri ɖʊɖɔ.
1CO 7:32 Wenbí mánjaanáa mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ báa nabʊ́rʊ-rɔ. Weení ɩvɛ́yɩ́na alʊ́ nɛ́, wánÿɩtɩ́ ɩdɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-rɔ gɛ. Wánjáádɩ gɛ sɩ ɩdɔ́m ɩmɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ;
1CO 7:33 Amá, weení ɩwɛná alʊ́ nɛ́, ɖúúlínya tɔ́m ɖɔ́kɩná na kʊ ɩlɛ́ ɩlaakáarɩ. Wánjáádɩ gɛ sɩ ɩdɔ́m ɩmɔ́ɔ ɩɖɛɛlʊ́.
1CO 7:34 Ɩlaakáarɩ wɛ ɩɖɛɛlʊ́-rɔ, bɩka ɩlaakáarɩ wɛ Ɖádʊ́ʊ-rɔ ɖʊɖɔ. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ alʊ́ ɩraazáa na nɛ́, yáá aléeré; ɩdɛ́ɛ laakáarɩ wɛ Ɖádʊ́ʊ-rɔ gɛ, káma, wánjáádɩ gɛ sɩ ɩlá wenbí Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám na wenbí bɩrɩ́ŋa wánmaazɩ́ nɛ́ bɩdaá. Amá, weení ɩzáána nɛ́-dɛ́ɛ lomaazɛ́ wɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ńdɩ-rɔ gɛ, wánjáádɩ gɛ sɩ ɩdɔ́m ɩmɔ́ɔ ɩwaalʊ́.
1CO 7:35 Mánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ mánjáádɩ, bɩdɛkɛ́ɛ nɔwɛ́yawá-daá gɛ mánjáádɩ sɩ maɖʊ mɩ́ɩ. Wenbí bɩɩbá bɩmɔɔ́ɔ nɛ́ gɛ mánjaanáa mɩ́ɩ bɩka ɩbá ɩsɩŋná Ɖádʊ́ʊ riké-dɛ́ɛ tɔ́m bɩcáárɩ.
1CO 7:36 Amá, a naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ a ɩdɔkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ábɔɔzɔɔ́ wánÿɩsɩnáa yɩ, a ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ ngɛ ɩbɛɛ́na sɩsɩ bɩmɔɔ́na bɔkpɔ́ɔ ɖamá, bɔ́kpɔɔ ɖamá ńŋɩnáa ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́; ɩdalá alaháácɩ́.
1CO 7:37 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ afobú tɩtɩŋa waamá iwenbiré-daá sɩsɩ ɩ́dɔ́ngbɔwʊ́ alʊ́, bɩka bɩdɛkɛ́ɛ sɩ bɔɔvɔ́kɩ yɩ ɖóóle, a wánbɩɩzɩ́ ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ ídéndekiná ɩdɛ́ɛ ábɔɔzɔɔ́, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ.
1CO 7:38 Bɩlɛ́ nɛ́, weení wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ ábɔɔzɔɔ́ nɛ́ waalá kazɔ́ɔ, amá, weení ɩdɔkpɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ woogúti bɩkɩ́lɩ.
1CO 7:39 Ɖé alʊ́ waalʊ́ na waazá ɩdasɩ tá nɛ́, bɩdafa yɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩ́kʊrʊ́ yɩ. Amá, a ɩwaalʊ́ waazɩ́, wánbɩɩzɩ́ ibó ɩsáa weení ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Amá, bɩ́la sɩsɩ bʊdʊ́ʊ ɖʊɖɔ fóo Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
1CO 7:40 Amá, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ a wɔɔjɔ́ɔ bɩlɛ́ ɩdasáa wánbá iyuú fɛɛzɩrɛ. Wentí mɔ́ɔ́ mánmaazɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́, káma, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kezeŋa wɛ mɔ́rɔ́.
1CO 8:1 Tɔ́ɔ, bɩɩga láádɩ baaláa lɩzásɩ nɛ́-dɛ́ɛ sɔ́m tɔ́m nɛ́, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ ɖárɩ́ŋa ɖányɩ, toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ. Amá, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ wénÿelíi ɩrʊ́ wónvuuzí gɛ; ngʊ́ sɔɔlɩ́m wɔ́nnyɔɔzɩ́ zamɔ́ɔ gɛ.
1CO 8:2 A naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩmʊ́ ɩnyɩ, bʊdʊ́ʊ ɩ́tɩ́lɩ́ sɩsɩ ɩdatɩlɩ́ ta ńŋɩnáa wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
1CO 8:3 Amá, weení ɩlɛ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ nyɩ.
1CO 8:4 Mɩ́ɩ́bɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ láádɩ bánlaá lɩzásɩ nɛ́-dɛ́ɛ sɔ́m cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩtɔ́ɔ bɩ? Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ lɩzɔ́ɔ tɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ ɖúúlínya-daá, bɩka ɖányɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná.
1CO 8:5 Kpɩná wɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá ɩráa wónguú yɛ tɛ́ɛ́dɩ bɩka bánÿaá yɛ sɩsɩ ɩsɔ́ɔwá. Biiyéle bɛdɛ́ɛ ɩsɔ́ɔwá na wenbá bánÿaá sɩsɩ badɩnáa nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ.
1CO 8:6 Wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́jɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná, ɩlɛ́ gɛ Caáwʊ weení waalá báa wenbí bɩka ɩrɔ gɛ ɖɔ́wɛ nɛ́. Ɖádʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ ɖʊɖɔ wɛ ná, ɩlɛ́ gɛ Yeésu Krísto weení Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlá báa wenbí bɩka waava ná ɖáa weezuú nɛ́.
1CO 8:7 Amá, bɩdɛkɛ́ɛ Krísto ńba rɩ́ŋa nyɩ ná tɩlɛ́. Káma, lɩzásɩ waavʊ́ńbá bɩsʊʊná badaá nɛbɛ́rɛ nɛ́, biiyéle hálɩ na sinje nɛ́, a bɩdɩnáa wɔ́ndɔwʊ́ʊ bɩdɛ́ɛ sɔ́m baaláa sɩ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ wɛ nyazɩ lɩzɔ́ɔ sɔ́m gɛ bɔ́ndɔwʊ́ʊ. Bewenbé tacaarɩ tá toovonúm fáa-daá nɛ́, bánmaazɩ́ sɩsɩ sɔ́m bɔɔdɔ́ɔ nɛ́, weeyéle bɛvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
1CO 8:8 Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíím wénÿelíi kʊ na ɖɩcʊʊná Ɩsɔ́ɔ; a ɖééɖí yáá ɖédeɖí, bɩ́dándʊʊ́ ɖáa ngʊ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩ́dándasɩ ɖáa nabʊ́rʊ.
1CO 8:9 Amá, iguná laakáarɩ, íkeyéle mɩ́dɛ́ɛ mííyúú mɩ́dɩ nɛ́, iyéle wenbá bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa tacaarɩ tá nɛ́ ɩyɩ́sɩ.
1CO 8:10 Káma, a weení ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa tacaarɩ tá nɛ́ waana nya, nyɔ́ɔ́ weení nyányɩ sɩsɩ lɩzɔ́ɔ tɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ nɛ́, nyénɖíi kíɖíím lɩzɔ́ɔ ɖaḿ-daá, bɩ́dángbaazɩ yɩ ɖóni wɔ́ndɔwʊ́ʊ láádɩ sɔ́m?
1CO 8:11 Nyɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ wénÿelíi koobúu ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa tacaarɩ tá, Krísto waazɩ́ ɩrɔ nɛ́ ɩtɛlɛ́ŋ.
1CO 8:12 A mɩ́nÿɩsɩnáa koobíya ńŋɩnáa bɩlɛ́, bɩka mɩ́nɖʊ́ʊ bewenbé adacaarɩ tá toovonúm fáa-daá nɛ́ féézi, Krísto tɩtɩŋa gɛ mɩ́nÿɩsɩnáa bɩlɛ́.
1CO 8:13 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ, a wenbí ménɖíi nɛ́ wénÿelíi mogoobú ɩyɩ́sɩ, mɔ́dɔ́ndɔtɔwʊ́ʊ sɔ́m kɛtɛngɛrɛ na mékeyéle mogoobú ɩyɩ́sɩ.
1CO 9:1 Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ mɛ́vɛ́yɩ́ na mádɩ yáá wé. Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛkɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ? Mɔ́ɔ́ mádáná Ɖádʊ́ʊ Yeésu? Bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ na wenbí tɩmɛ́rɛ mánlám Ɖádʊ́ʊ nɛ́ waalʊ́rʊ nɛ́?
1CO 9:2 Báa ɖoo baaganáa tánjaa betísi sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ, máálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ nɛ́, tɩndʊ́ʊ gɛ mɛ́gɛ́ɛ. Káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ tɩndɩ́ɩ́dɩ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ, bɔwʊtá mánlám Ɖádʊ́ʊ nɛ́ kɩdaá.
1CO 9:3 Bɛɛ wentí mónbusí wenbá bánvʊʊnáa ma nɛ́; mónbusí wɛ gɛ sɩsɩ:
1CO 9:4 Ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́dɔmɔ́ɔ́ná ɖiɖi ɖɩnyɔ́ɔ tɩmɛ́rɛ ɖánlám ɖɛ nɛ́ ɖɩrɔɔzɩ́?
1CO 9:5 Bɩdafa ma wɛ́ɖɛ a mɔ́wɛná alʊ́ Krísto ńnɩ́, ifu ma ńŋɩnáa wenbí tɩndɩnáa baaganáa na Ɖádʊ́ʊ igoobíya na Pétro bánlám nɛ́?
1CO 9:6 Yáá mána Barɩnabáasɩ ɖériké ɖɔ́mɔɔ́na kʊ ɖɩlá tɩmɛ́rɛ na ɖánʊ́ʊ́zɩ na ɖiyuú ɖiɖi.
1CO 9:7 Mɩ́ńnɩ́ɩ́ wɩ́rɛ sɩsɩ sɔ́ɔ́jatɩ-daá, sɔ́ɔ́ja wánlám bɔwʊtá nɛ́, ɩdɩtɩŋa iliideé gɛ wánlanáa? Mɩ́ńnɩ́ɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ wónɖuú tɩɩwʊ́ bɩka ídénnyeezi kibíya? Yáá ɩrʊ́ wéngetí náánɩ bɩka ɩ́dɔ́nnyɔɔ tɩnaalɩ́m.
1CO 9:8 Bɩdɛkɛ́ɛ wenbí bɩ́nlám ɖúúlínya-daá nɛ́ biriké bɩdɔ́m gɛ mɛ́nbɛɛŋnáa gɛ mánŋmatɩ́. Múúsá-dɛ́ɛ Mará wándaŋmatɩ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
1CO 9:9 Káma, baaŋmáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ńdɔ́nvɔkɩ nɔ́wʊ weení wánmasɩ́ kíɖíídi nɛ́ ɩnɔɔ́ sɩsɩ ɩ́kɔtɔ́ɔ.» Bɩlɛ́ nɛ́, náánɩ-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wénwií?
1CO 9:10 Bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ ɩráa ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ bɩlɛ́? Ɩɩ́n, bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, ɖɔ́ɔ́ ɩráa ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ baaŋmáa tɔ́m tɩḿ. Káma, bɩmɔɔ́na weení wánvarɩ́m nɛ́, wánvarɩ́m bɩka ɩjɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ sɩsɩ ɩgɔ́nɩ ɩwɛná ɩdɛ́ɛ. Bɩka weení wánmasɩ́ bilée nɛ́, mɔɔ́na ɖʊɖɔ wánmasɩ́ bɩka ɩjɔ́ɔ tamɔ́ɔ sɩ wɔ́ngɔnɩ́ iyuú ɩdɛ́ɛ.
1CO 9:11 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́gɔ́ná mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, a ɖáámʊ mɩ́jɔ́ wenbíwá mɩ́wɛná bɩgɛ́ɛ adɛ cé ńbɩ nɛ́, ɖááyɩ́sɩ?
1CO 9:12 A nɛbɛ́rɛ wɛná bɩdɛ́ɛ yíko mɩ́rɔ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na ɖɔ́ɔ́ ɖódónÿuú yíko kɩḿ bɩcɛzɩ́ bɛlɛ́. Ngʊ́ yíko kɩḿ ɖɔ́wɛná kɩ mɩ́rɔ́ nɛ́, ɖɔ́dɔ́kpɔ́ɔ kɩ ɖɩlaná tɩmɛ́rɛ. Hálɩ ɖéédísi ɖádɩtɩŋa ɖánlám bɩrɩ́ŋa na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩtɔ Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖánlám nɛ́.
1CO 9:13 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá bánlám tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá nɛ́, kadaá gɛ begíɖíím wánlɩɩnáa. Bɩka wenbá bánlám sarásɩ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ nɛ́, begíɖíím wándalɩɩnáa sarásɩ bánlám sɩ nɛ́ sɩdaá gɛ.
1CO 9:14 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɖádʊ́ʊ waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ wenbá bénveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, íɖíná badɩmɛ́rɛ ɖɩḿ.
1CO 9:15 Amá, mɔ́ɔ́ mɔ́dɔkpɔ́ɔ bɩdɛ́ɛ yíkowá tɩḿ bɩɩva ma nɛ́ tɩdaá nakɩ́rɩ mayáa nabʊ́rʊ. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ mánjáádɩ sɩ ɩ́kava ma nabʊ́rʊ-rɔ gɛ mánŋmaá bɩlɛ́. Hálɩ a bɩlɛ́ bʊrɔ, gaara mazɩ́. Ngʊ́ naárʊ tánbɩɩzɩ ikiziná ma bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ kúúrí.
1CO 9:16 Bɩɩga Laabáárʊ Kífeńgi feerím-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ mánlám ɖɛ nɛ́ ɖɩdaá nɛ́, mɛ́vɛ́yɩ́ na kúúrí lám ɖɩdaá, káma, tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩgɛ́ɛ ma ɖóóle gɛ. Ngɛ a bɩɩjɩ́ ma gɛ médefééri kɩ ɩráa, nbusú ɖámáa na ma.
1CO 9:17 A mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa maraazɔɔlɩ ná sɩ mánlám tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ, ńná nɛ́, máfʊ́nwɛná fɛrɩ́tɩ, amá, ńŋɩnáa bɔɔvɔ́kɩ ma ɖóóle sɩ mála ɖɛ nɛ́, wenbí baaɖʊ ma sɩ mála nɛ́ gɛ mánlám.
1CO 9:18 Mɛ́vɛ́rɩ́tɩ gɛ wé. Mɛ́vɛ́rɩ́tɩ gɛ sɩsɩ mevééri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi faala bɩka mɔ́dɔ́nbɔɔzɩ wenbí tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdɛ́ɛ lám wɔ́nbɔɔzɩ́ sɩ balá ma nɛ́.
1CO 9:19 Na bɩrɩ́ŋa mɔ́wɛná mádɩ mɛ́dɛkɛ́ɛ naárʊ-dɛ́ɛ yóm nɛ́, máábɩ́sɩ́ná mádɩ ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ yoḿ na mabá moyuú badaá ɖabata bofu Yeésu.
1CO 9:20 A mána Yahúúɖuwá, mánlám gɛ nyazɩ mɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu na moyuú wɛ bofu Krísto. Na bɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará fɛ́yɩ́na yíko mɔ́rɔ́ nɛ́, a mána wenbá bovóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, mánlám gɛ nyazɩ awɛná yíko mɔ́rɔ́, na moyuú wɛ bofu Krísto.
1CO 9:21 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a mána wenbá baasɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, mánlám gɛ nyazɩ wenbí bɛlɛ́ bánlám nɛ́, na moyuú wɛ bofu Krísto. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ máraavóo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará, káma, Krísto-dɛ́ɛ Mará wɛná yíko mɔ́rɔ́.
1CO 9:22 A mána wenbá badabɩɩ tá Krísto-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, mánlám gɛ nyazɩ mádɩtɩŋa mádabɩɩ tá Krísto-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá bɩlɛ́, na moyuú wɛ bofu Krísto. Wenbí ɩráa rɩ́ŋa cɔɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mánbɩsɩnáa mádɩ, na bʊcɔ bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, moyuú mɛlɛ́ɛ badaá nɛbɛ́rɛ.
1CO 9:23 Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ gɛ mánlám bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa, na moyuú wenbí kiiɖúu kɩsɩ́ɩ ɖáa nɛ́.
1CO 9:24 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá bánlám sewɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́tɛ́ nɛ́, barɩ́ŋa bénzée kʊ, amá, kʊ́ɖʊḿ wénɖíi kʊ. Ɩjáárɩ mɩ́dɩ ise bɩlɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ iɖi.
1CO 9:25 Seerú báa weení wángbɩɩrɩ́ ɩdɩ nɛ́, wɛ́nbɛ́ŋ ɩdɩ bɩrɩ́ŋa gɛ. Bánlám bɩlɛ́ gɛ na babɩ́ɩ́zɩ boyuú fulɔɔ́ bónvúu weení weeɖi nɛ́; ngʊ́ fulɔɔ́ kɛḿ kánzɩ́m. Amá, ɖɔ́ɔ́ nɛ́, fulɔɔ́ kádánzɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́-rɔ gɛ ɖánlám bɩlɛ́.
1CO 9:26 Bʊrɔ gɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ménzewɔ́ɔ mɛ́gɛbɛɛ́na wenbí mánjáádɩ nɛ́; bʊrɔ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔ nyazɩ weení wónÿoonáa kulumé nɛ́, módónluḿ kulumé báa nŋɩ́nɩ́-nŋɩ́nɩ́.
1CO 9:27 Máábá mánváa mɔ́dɔ́nʊʊ́ fúkúḿsi gɛ páá, bɩka mádanbá mava kɩ ɖáámá. Mánlám bɩlɛ́ gɛ na bɩ́kɔkɔ́nɩ méévééri baaganáa Laabáárʊ Kífeńgi bɩtɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ikízi mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa.
1CO 10:1 Koobíya, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɔ́ɔ́zɩ wenbí bɩɩmɔɔná ɖájaájaanáa Múúsá-dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́. Ŋmɩnʊʊ́ woovu barɩ́ŋa bɔrɔɔzɩ́, bɩka barɩ́ŋa bɛɛdɛ́sɩ tenkú.
1CO 10:2 Barɩ́ŋa, bána Múúsá booyóózi balá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ Ɩsɔ́ɔ weelíri wɛ ŋmɩnʊʊ́-daá na tenkú-daá bɩlɛ́, ńŋɩnáa bénliríi ɩrʊ́ lɩ́m-daá bɔsɔ yɩ túúbá lɩ́m nɛ́.
1CO 10:3 Barɩ́ŋa booyóózi beɖi kíɖíím kʊ́ɖʊńbɩ bɩɩgálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́,
1CO 10:4 bɩka barɩ́ŋa bɔɔnyɔ́ɔ lɩ́m kʊ́ɖʊńbɩ Ɩsɔ́ɔ waava wɛ nɛ́. Káma, bɔɔnyɔ́ɔ bʊ́tangbalʊʊ́ kɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ bɩka kɩdɩ́nɛ́ɛ bɔwɔ́rɔ́ nɛ́ kɩdɛ́ɛ lɩ́m. Bʊ́tangbalʊʊ́ kɩḿ nɛ́, Krísto nbɩlɛ́.
1CO 10:5 Amá, badaá ɖabata-dɛ́ɛ tɔ́m tɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ, bʊrɔ gɛ baazɩ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá.
1CO 10:6 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na bɩwɩ́lɩ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́kalá kɔɖɛyɩ́wá tɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ńŋɩnáa badaá nɛbɛ́rɛ waalá nɛ́.
1CO 10:7 Íkokúu lɩzásɩ tɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa badaá nɛbɛ́rɛ waalá nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Zamɔ́ɔ weedí kɩcɔ́ɔ kiɖi kɩnyɔ́ɔ; ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, kɩɩgʊrʊ́ kɩlá amʊʊzɛ́.»
1CO 10:8 Ɖɩ́kalá wásangarɩ́tɩ, ńŋɩnáa badaá nɛbɛ́rɛ waalá hálɩ ɩráa mííli ákoowú na natúdoozo (23.000) iyóózi kɩsɩ́ wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ nɛ́.
1CO 10:9 Ɖɩ́kalá Krísto ɖɩbɛ́ɛ́ŋ, ńŋɩnáa badaá nɛbɛ́rɛ waalá hálɩ ɖomáa ɩnyásɩ wɛ basɩ́ nɛ́.
1CO 10:10 Bɩka ɖʊɖɔ, ɩ́kaŋmɩ́ɩ́dɩ ńŋɩnáa badaá nɛbɛ́rɛ waaŋmɩ́ɩ́dɩ hálɩ malááyɩ́ka weení wánlɩzɩ́ɩ weezuú nɛ́ ɩlɩzɩ́ beweezíni nɛ́.
1CO 10:11 Nbusúwá tɩḿ tɩɩmɔɔná wɛ gɛ na bɩwɩ́lɩ baaganáa; bɩka baaŋmáa bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa gɛ na babásɩ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɔ́wɛ wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná ana adaá nɛ́.
1CO 10:12 Bɩlɛ́ nɛ́, weení wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ nɛ́, íkúná laakáarɩ na ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩsála.
1CO 10:13 Wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩmɔɔná mɩ́ɩ bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ kɔdɔ́sɩ nɛ́, wɔ́nmɔɔnáa ɩrʊ́ báa weení ɖʊɖɔ. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́, ídénÿelí mɩ́ɩ ɩsála kɔdɔ́sɩ ɖádánbɩɩzɩ ɖɩlɩ́ɩ sɩdaá nɛ́-daá. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩɩmɔɔná mɩ́ɩ, wánzɩnáa mɩ́ɩ ɩlɩ́ɩ bɩdaá, bɩka ɩfa mɩ́ɩ ɖóni ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ.
1CO 10:14 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́ koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ize lɩzásɩ bɔwʊtá lám.
1CO 10:15 Mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ nɛ́, mányɩ sɩ mɩ́gɛ́ɛ ɩráa laakáarɩ-dɩnáa gɛ. Mɩ́dɩtɩŋa ɩbɛ́ɛ́ŋ wentí mánŋmatɩ́ tɩ nɛ́.
1CO 10:16 Ɖénɖíi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím bɩka ɖánzám Ɩsɔ́ɔ sʊlʊ́m ɖɔ́nnyɔɔ́ bɩ nɛ́ bʊrɔ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɖána Krísto-dɛ́ɛ azimá ɖánlám kʊ kʊ́ɖʊḿ bɩlɛ́? Bɩka kpɔ́nɔ́ ɖándarɩ́ɩ ɖamá nɛ́, a ɖɔ́ndɔwʊ́ʊ kɩ, bɩdɛkɛ́ɛ ɖána Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ ɖánlám kʊ kʊ́ɖʊḿ bɩlɛ́?
1CO 10:17 Ńŋɩnáa kpɔ́nɔ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ wɛ ná, ngɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, na bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ɔ́ɖɔ́ɔ nɛ́, ɖárɩ́ŋa ɖɔ́ndɔwʊ́ʊ kpɔ́nɔ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ kɩḿ nɛ́, ɖáábɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nbɩlɛ́.
1CO 10:18 Ɩbɛɛŋná Israyɛ́ɛlɩ ńba; wenbá bɔ́ndɔwʊ́ʊ sarásɩ bánlám Ɩsɔ́ɔ nɛ́ sɩzɔ́m nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bána Ɩsɔ́ɔ weení baama yɩ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ nɛ́ bánlám kʊ́ɖʊḿ gɛ?
1CO 10:19 Mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, bugutoluú sɩsɩ fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ bánlám ɖɛ sarɔ́ɔ nɛ́ kɛ́ɛ nabʊ́rʊ nbɩlɛ́ yáá wé. Yáá lɩzɔ́ɔ bánlaá kɛ fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ nɛ́, kɛ́ɛ na nabʊ́rʊ.
1CO 10:20 Aayɩ́. Amá, wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ, wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bánlám lɩzásɩ sarásɩ nɛ́, zííniwá gɛ bánlám, bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Ngʊ́ mádánjaa sɩsɩ mɩ́na zííniwá iyóózi ɩlá kʊ́ɖʊḿ.
1CO 10:21 Mɩ́dánbɩɩzɩ mínɖíi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím bɩka mínɖíi zííniwá-dɛ́ɛ ńbɩ ɖʊɖɔ. Mɩ́dánbɩɩzɩ mɩ́nnyɔɔ́ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ sʊlʊ́m bɩka mɩ́nnyɔɔ́ zííniwá-dɛ́ɛ ńbɩ ɖʊɖɔ.
1CO 10:22 Yáá Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ sʊ́ʊ́zɩ gɛ ɖánjáádɩ sɩ ɖɩkʊ́sɩ. Ɖánmaazɩ́ sɩsɩ ɖɔ́jɔɔ́ɔ ɖóni ɖɩkɩ́lɩ yɩ?
1CO 10:23 Mɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Bɩɩva ma nɩ́bááwʊ sɩsɩ mála wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́.» Toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ; amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa bɩ́nvɔɔzɩ kʊ. «Bɩɩva ma nɩ́bááwʊ sɩsɩ mála wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́;» amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa bɩ́nzɩnáa kʊ Krísto-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.
1CO 10:24 Naárʊ ɩ́kacáa ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ, amá, ɩ́caa baaganáa-dɛ́ɛ ńgɩ.
1CO 10:25 Mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩtɔ́ɔ sɔ́m báa wenbí bánÿám kɩyakʊ-daá nɛ́, amá, ɩ́kɔbɔ́ɔ́zɩ natɩ́rɩ na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩcáárɩ mɩ́ɩ.
1CO 10:26 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ tɩɩná adɛ laadɔ́ɔ na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɔrɔ nɛ́.»
1CO 10:27 A bɩgɛ́ɛ weení waasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ waayáa mɩ́ɩ kíɖíím ɖíi ɩdɛ́ɛ, ngɛ míídísi ibó, a mɩ́ɩ́dála iɖi wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ bafa mɩ́ɩ nɛ́, íkɔ́bɔ́ɔ́zɩ natɩ́rɩ na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩcáárɩ mɩ́ɩ.
1CO 10:28 Amá, a naárʊ weevééri mɩ́ɩ sɩsɩ: «Sɔ́m bɩna nɛ́, wenbí baaláa lɩzɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ sɔ́m gɛ bɩgɛ́ɛ,» ńna nɛ́ ɩ́kɔtɔ́ɔ, weení waabásɩ mɩ́ɩ nɛ́ ɩrɔɔzɩ́, bɩka ɖʊɖɔ na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩcáárɩ naárʊ.
1CO 10:29 Mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩcáárɩ naárʊ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛ́ɛ bɩcáárɩ mɩ́ɩ, amá, weení waabásɩ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩcáárɩ naárʊ-rɔ nɛ́, mɔ́ɔ́ mádánbɩɩzɩ malá wenbí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́?
1CO 10:30 A mɛ́nzɛɛ́ kɩzɛɛwʊ wenbí ménɖíi nɛ́ bʊrɔ, we-rɔ gɛ bóngutí bafʊʊná ma kíɖíím máázá Ɩsɔ́ɔ bʊrɔ nɛ́ bʊrɔ.
1CO 10:31 Bɩlɛ́ nɛ́ a mínɖíi, yáá mɩ́nnyɔɔ́, yáá báa we gɛ mɩ́nlám, ɩlá bɩrɩ́ŋa sɩsɩ na bɩɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ.
1CO 10:32 Ɩ́kalá nabʊ́rʊ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá biyéle Yahúúɖu, yáá weení ɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́, yáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya ɩyɩ́sɩ.
1CO 10:33 Ɩlá nyazɩ mɔ́ɔ́ mánlám mánjaarɩ́ mádɩ nɛ́. Báa wenbí-daá, mánjaarɩ́ mádɩ gɛ mánlám wenbí bɩmɔɔ́ báa weení nɛ́; mádánnáa mádɩtɩŋa mɛ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ, amá, zamɔ́ɔ ɖabata-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ mánjáádɩ sɩ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ.
1CO 11:1 Ɩmáázɩ ma ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mánmaazɩ́ Krísto nɛ́.
1CO 11:2 Máázá mɩ́ɩ mɩ́ndɔɔzɩ́ mɔ́rɔ́ báa wenbí-daá bɩka mɩ́ɖɔ́kɩná wentí beevééri ma ngɛ mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́ bʊrɔ.
1CO 11:3 Amá, wentí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɩlɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: Abaalʊ́ báa weení-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ gɛ Krísto, bɩka alʊ́-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ gɛ abaalʊ́, bɩka Krísto ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ gɛ Ɩsɔ́ɔ.
1CO 11:4 Abaalʊ́ báa weení gɛ ɩwɛ wánzʊlʊ́ʊ, yáá wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, bɩka ɩgʊjʊʊ́-rɔ fóo, Krísto weení ɩgɛ́ɛ ɩgʊjʊ-dʊ́ʊ nɛ́ gɛ wɛ́ngbɛɛnáa bɩlɛ́.
1CO 11:5 Amá, alʊ́ báa weení gɛ ɩwɛ wánzʊlʊ́ʊ, yáá wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, bɩka ɩgʊjʊʊ́ léélééwu, ɩwaalʊ́ weení ɩgɛ́ɛ ɩgʊjʊ-dʊ́ʊ nɛ́ gɛ wɛ́ngbɛɛnáa bɩlɛ́. Bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ waavʊ́ ɩgʊjʊʊ́ bɩlɛ́.
1CO 11:6 A alʊ́ tónvúu ɩgʊjʊʊ́-rɔ, bɩlɛ́ nɛ́ ɩ́báná fʊ́m. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩjɔɔ́ɔ fɛɛrɛ́ sɩsɩ alʊ́ ɩ́fʊ ɩgʊjʊʊ́, yáá ɩlá kʊjʊʊ́ kpɛ́kpɛ́lɛ, bɩmɔɔ́na ifu kɛkɛntɛ́.
1CO 11:7 Abaalʊ́ tɔmɔɔná ifu ɩgʊjʊʊ́-rɔ, káma, ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ na ɩdɛ́ɛ ásícé gɛ. Amá, alʊ́ ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ abaalʊ́-dɛ́ɛ ásícé gɛ.
1CO 11:8 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ alʊ́-dɛ́ɛ nabʊ́rʊ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔ́ɔ ɩlaná abaalʊ́, amá, abaalʊ́-dɛ́ɛ nabʊ́rʊ gɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩlaná alʊ́.
1CO 11:9 Bɩka bɩdɛkɛ́ɛ alʊ́-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá abaalʊ́, amá, abaalʊ́-rɔ gɛ waalá alʊ́.
1CO 11:10 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ malááyɩ́kawá-rɔɔzɩ́ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ alʊ́ ífú ɩwaalʊ́-dɛ́ɛ yíko-dɛ́ɛ-ɖaazɩ́tɩ ɩgʊjʊʊ́-rɔ.
1CO 11:11 Amá, na bɩrɩ́ŋa, Ɖádʊ́ʊ ɩzá-daá nɛ́, a abaalʊ́ fɛ́yɩ́, alʊ́ fɛ́yɩ́. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a alʊ́ fɛ́yɩ́, abaalʊ́ fɛ́yɩ́.
1CO 11:12 Káma, wenbí ńŋɩnáa abaalʊ́-dɛ́ɛ nabʊ́rʊ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔ́ɔ ɩlaná alʊ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ alʊ́ wánlʊrʊ́ʊ kʊ abaalʊ́, bɩka bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ bɩɩlɩɩná.
1CO 11:13 Mɩ́dɩtɩŋa ɩbɛ́ɛ́ŋ bɩka iɖéézi. A bɩgɛ́ɛ alʊ́ wɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩgʊjʊʊ́ léélééwu, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ?
1CO 11:14 Ɖúúlínya tɩtɩŋa wánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ sɩsɩ abaalʊ́ iyéle nyɔ́ɔ́zɩ kɩ́bɩɩzɩ́sɩ ɩgʊjʊʊ́-daá kɛ́ɛ wenbí bɩ́ngbɛɛnáa yɩ nɛ́ gɛ.
1CO 11:15 Ngʊ́ nyɔ́ɔ́zɩ kɩ́bɩɩzɩ́sɩ alʊ́ kʊjʊʊ́-daá wɔ́nɖɔɔzɩ́ ɩlɛ́ gɛ. Káma, Ɩsɔ́ɔ waava alʊ́ nyɔ́ɔ́zɩ kɩ́bɩɩzɩ́sɩ gɛ sɩsɩ bɩbɩ́sɩ yɩ nyazɩ kɛkɛntɛ́.
1CO 11:16 Amá, a naárʊ ɩlɛ́ wɛ wɔ́njɔɔlɩ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́tɩ́lɩ́ sɩsɩ ɖɛ́vɛ́yɩ́na bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná, cáńfáná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuzísi.
1CO 11:17 Wenbí máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ cé nɛ́ bɩdaá, mádánzaḿ mɩ́ɩ, káma, mɩ́dɛ́ɛ koduuzísi-daá mídóndúúzi sɩsɩ na bɩnyɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ, amá, na bɩtásɩ bɩfɔrɔ́sɩ mɩ́ɩ gɛ.
1CO 11:18 Kaɖaa-dɛ́ɛ, máánɩ́ɩ sɩsɩ míndórózúlúkí Koduuziya-daá nɛ́, tarɩ́ɩwá wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá, ngɛ mɛ́ndɛ́m mava tɩ toovonúm cʊ́kɔ.
1CO 11:19 Hálɩ bɩɩdánbɔ́ɔzɩ sɩsɩ tarɩ́ɩ ɩsʊ́ʊ mɩ́lɔ́wʊ́táá; bɩlɛ́ bínÿelíi kʊ na batɩlɩ́ mɩ́dáá wenbá bánbɩɩzɩ́ bɔ́nɖɔkɩ́ badɩ bɩjaarɛ́ɛ nɛ́.
1CO 11:20 Bɩlɛ́ nɛ́, mínduuzí nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mínduuzí sɩsɩ na iɖi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím.
1CO 11:21 Káma, sáátɩ wenkí mɩ́ɩ́jɔ́ɔ sɩ iɖi kíɖíím nɛ́, báa weení wóndoózi na ɩdɩtɩŋa igíɖíím kpɔwʊ́ʊ gɛ; na nyánnáa sɩsɩ nɛbɛ́rɛ cɔɔ́ɔ nyɔɔ́sɩ wángʊ́ʊ wɛ, bɩka baaganáa bɛlɛ́ bɔfɔ́ɔ hálɩ bɛ́nɖɛɛzɩ́.
1CO 11:22 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́vɛ́yɩ́na mɩ́dɛ́ɛ ɖɛ́ɛ́zɩ sɩ ikéɖí ɩkɔ́nyɔɔ? Yáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya gɛ mɩ́ngbɛɛnáa gɛ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩmʊ́ŋ wenbá bɛvɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ nɛ́. Wentí gɛ mɩ́ɖamáa sɩ méveeri mɩ́ɩ. Máza mɩ́ɩ yáá wé. Aayɩ́, a tɩlɛ́ tɩjɔ́, mádánbɩɩzɩ mazá mɩ́ɩ.
1CO 11:23 Káma, wentí mɔ́ɔ́ máánɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ-jɔ́, ngɛ mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ: Nuvoowú wenkí sɩ bakpa Ɖádʊ́ʊ Yeésu nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ kpɔ́nɔ́,
1CO 11:24 waazá Ɩsɔ́ɔ kɩrɔ bɩtɛ́ nɛ́, wɛɛbɛlɩ́ kɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ sɩ mava kɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́. Ɩlá bɩlɛ́ na ɩtɔ́ɔ́zɩ mɔ́rɔ́.»
1CO 11:25 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ beeɖi kíɖíím bɛtɛ́ nɛ́, wɔɔdɔ́kpɔwʊ́ sʊlʊ́m na kagbɔ́ɔ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Sʊlʊ́m bɩna bɩgɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ azimá-dɛ́ɛ keɖiyá kɩ́falɔɔ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ iɖi ɩ́na ɩráa nɛ́. Báa sáátɩ wenkí gɛ mɩ́nnyɔɔ́ bɩ nɛ́, ɩlá bɩlɛ́ na ɩtɔ́ɔ́zɩ mɔ́rɔ́.»
1CO 11:26 Káma, báa sáátɩ wenkí gɛ mínɖíi kíɖíím bɩna bɩka mɩ́nnyɔɔ́ sʊlʊ́m bɩna nɛ́, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ sɩ́m gɛ mínveerím ɩráa bɩlɛ́. Mínveerím wɛ bɩlɛ́ hálɩ bɩtála ɩdɛ́ɛ kɔnɩ́.
1CO 11:27 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ a weení weeɖi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím, ɩnyɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́m bɩka idofu ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ waayɩsɩ ná Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ na ɩdɛ́ɛ azimá.
1CO 11:28 Bɩlɛ́ nɛ́, báa weení ɩ́ba ɩmáázɩ ɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ-rɔ kazɔ́ɔ, naanɩ́ iɖi kíɖíím bɩḿ bɩka ɩnyɔ́ɔ sʊlʊ́m bɩḿ.
1CO 11:29 Káma, weení weeɖi Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖíím, ɩnyɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́m bɩka ɩdamáázɩ ɩsɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ gɛ bɩgɛ́ɛ nɛ́, bʊdʊ́ʊ tɩtɩŋa wángʊ́ʊ kʊ ɩdɔ́m bɩlɛ́.
1CO 11:30 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ kʊdɔndɩnáa na mádafɩ́yawá waabá bɔɖɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá, bɩka mɩ́dáá ɖabata ɖʊɖɔ ɩsɩ́ bɩlɛ́.
1CO 11:31 A ɖádɩtɩŋa ɖáfʊnmaazɩ́ ɖɔ́jɔwʊrɛ-rɔ kazɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ tángʊ́ʊ ɖɔ́dɔ́m.
1CO 11:32 A Ɖádʊ́ʊ wánvʊʊnáa ɖáa wánnarɩ́ɩ ɖánɩgbamʊʊ́, na ɩ́kɔkɔ́nɩ iyóózi ɖána ɖúúlínya ɩkʊ ɖɔ́dɔ́m nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ wánlám ɖáa bɩlɛ́.
1CO 11:33 Bɩlɛ́ nɛ́ koobíya, a bɩgɛ́ɛ míídúúzi sɩ iyóózi iɖi kíɖíím, ɩɖáŋ ɖamá.
1CO 11:34 A nyɔɔ́sɩ wɛná weení nɛ́, bɩmɔɔ́na ɩfʊ́ńgéɖii ɩɖaána naanɩ́ ɩtála. Bɩlɛ́ nɛ́, a mɩ́ɩ́gɔ́nɩ gɛ míídúúzi, Ɩsɔ́ɔ tándakʊ́ʊ mɩ́dɔ́m ɖʊɖɔ. Bɩɩga wentíwá nɛ́, a máagábɩ́sɩ mɔ́nnyɔɔzɩ́ tɩlɛ́.
1CO 12:1 Mogoobíya, mɔ́dɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ mɩ́wɛ bɩka mɩ́ɩ́sɩ natɩ́rɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánlám ɩráa nɛ́ tɩrɔ.
1CO 12:2 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖoo mɩ́ɩ́fʊnzɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, lɩzásɩ sɩ́dánŋmatɩ nɛ́ sɩjɔ́ gɛ bɩ́nvʊnɖɛɛnáa mɩ́ɩ bɩka mɩ́vɛ́yɩ́na yíko sɩ ikízi.
1CO 12:3 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mevééri mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ naárʊ fɛ́yɩ́, a Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngeti kʊ yɩ, wánbɩɩzɩ́ ɩŋmátɩ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ ɩ́la Yeésu láálɩ́» nɛ́. Bɩka ɖʊɖɔ naárʊ fɛ́yɩ́, a Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga téngeti yɩ, ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Yeésu kɛ́ɛ na Ɖádʊ́ʊ» nɛ́!
1CO 12:4 Kʊjɔ́ɔ́nɩ tɩ́nlɩɩnáa Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-jɔ́ nɛ́ waabá gɛ tɩɖɔ́ɔ, amá, Kezeŋa kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kánváa kʊ tɩ.
1CO 12:5 Nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ɩlá Ɖádʊ́ʊ bɔwʊtá nɛ́ waabá gɛ bʊɖɔ́ɔ, amá, Ɖádʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ ɩmʊ́ gɛ ɖánlám bɔwʊtá ɖénjelíi.
1CO 12:6 Tɩmɛ́ waabá gɛ aɖɔ́ɔ, amá, Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ ɩmʊ́ wánbanáa kʊ ɩráa rɩ́ŋa wánlám arɩ́ŋa.
1CO 12:7 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánbanáa ɖádáá báa weení kánlám tɩmɛ́rɛ sɩ bɩ́sɩ́ná ɖárɩ́ŋa.
1CO 12:8 Naárʊ nɛ́, Kezeŋa waava ɩlɛ́ wánŋmatɩnáa áséńsí. Naárʊ nɛ́, Kezeŋa kɛḿ nɔ́ɔ́ kaava ɩlɛ́ wánŋmatɩnáa tɩlɩ́ɩ.
1CO 12:9 Kezeŋa kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kaadáfáa naárʊ toovonúm fáa kʊ́bɔnbɔńbɩ; naárʊ nɛ́, kʊdɔmɩ́nɩ waazɩ́.
1CO 12:10 Ceení nɛ́, maamááciwá lám gɛ bɩɩva ɩlɛ́, waaganáa nɛ́, bɩɩva ɩlɛ́ wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́. Naárʊ nɛ́, bɩɩva ɩlɛ́ ɩnyɩ wenbí bɩɩlɩɩná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-jɔ́ nɛ́, na wenbí bɩdalɩɩná kɔjɔ́ nɛ́. Naárʊ ɖʊɖɔ nɛ́, bɩfa ɩlɛ́ wánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́, bɩka bɩfa naárʊ ɩlɛ́ wánlɩzɩ́ɩ tugutoluú.
1CO 12:11 Bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kɛḿ keriké kóŋ́ kánlám kʊ. Kánváa báa weení kʊjɔ́ɔ́nɩ ńŋɩnáa kɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ.
1CO 12:12 Wenbí ńŋɩnáa tɔnʊʊ́ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ na bɩrɩ́ŋa kɩwɛná fɔɔlɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ nɛ́, wenbí ńŋɩnáa ɩrʊ́ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ rɩ́ŋa na tɩɖɔɔmɩ́nɩ, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ gɛ tɩgɛ́ɛ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩjɔɔ́ɔ ɖána Krísto ɖɔ́lɔ́wʊ́táá.
1CO 12:13 Káma, Kezeŋa kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kadaá gɛ beelíri ɖárɩ́ŋa kpátáá na ɖɩbɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-dɛ́ɛ ɩráa: bɛɛ Yahúúɖuwá, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́; yomáa, na ɩráa baamʊ badɩ nɛ́. Ɖárɩ́ŋa ɖɔ́ɔ́nyɔ́ɔ Kezeŋa kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ nyazɩ bɔ́nnyɔɔ́ lɩ́m nɛ́.
1CO 12:14 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ wánlám kʊ tɔnʊʊ́, amá, fɔɔlɩ́nɩ ɖabata gɛ.
1CO 12:15 A nʊvɔ́rɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛkɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ, bɩlɛ́ nɛ́ mɛ́vɛ́yɩ́ tɔnʊʊ́-rɔ,» ɖɩɩdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́ wénÿelíi ɖɩdɛfɛ́yɩ́ tɔnʊʊ́-rɔ ɖʊɖɔ yáá wé.
1CO 12:16 A nɩgbamʊʊ́ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛkɛ́ɛ ɩzɩ́rɛ, bɩlɛ́ nɛ́ mɛ́vɛ́yɩ́ tɔnʊʊ́-rɔ,» kɩɩdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́ wénÿelíi kɩdɛfɛ́yɩ́ tɔnʊʊ́-rɔ ɖʊɖɔ yáá wé.
1CO 12:17 A tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa ɩ́fʊ́ngɛ́ɛ ɩzɩ́rɛ, nŋɩ́nɩ́ gɛ kɩ́fʊ́nlám na kɩ́nnɩɩ́. Ngɛ a nɩgbamʊʊ́ gɛ kɩ́fʊ́ngɛ́ɛ, nŋɩ́nɩ́ gɛ kɩ́fʊ́nnɩɩ́ fɔwʊ́tɩ.
1CO 12:18 Amá, Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ waazɩ́ɩ tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ báa wenkí ńŋɩnáa wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nɛ́ gɛ.
1CO 12:19 A tɩrɩ́ŋa tɩ́fʊ́ngɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, tɔnʊʊ́ ɩ́fʊ́nvɛ́yɩ́ nbɩlɛ́.
1CO 12:20 Bɩlɛ́ nɛ́, fɔɔlɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ wɛ ná, amá, tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ gɛ.
1CO 12:21 Ɩzɩ́rɛ tánbɩɩzɩ ɖɩtɔ́ nʊ́ʊ́nɩ sɩsɩ: «Mɛ́vɛ́yɩ́na nyɛ́dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ,» cáńfáná kʊjʊʊ́ ɩtɔ́ nʊvɔ́ sɩsɩ: «Mɛ́vɛ́yɩ́na mɩ́dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ.»
1CO 12:22 Hálɩ tɔnʊʊ́-rɔ fɔɔlɩ́nɩ tɩjɔɔ́ɔ nyazɩ tɩvɛ́yɩ́ fɩ́ya nɛ́-dɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ woogúti bɩcɛzɩ́.
1CO 12:23 Bɩka wentí ɖádayáa tɩ nabʊ́rʊ nɛ́, tɩlɛ́ tɩrɔ gɛ ɖáábá ɖóngunáa laakáarɩ bɩkɩ́lɩ tɩɩganáa. Fɔɔlɩ́nɩ wentí bɩdɔmɔɔná bánnáa tɩ nɛ́, tɩlɛ́ tɩdɔ́m gɛ ɖádábá ɖɩmʊʊzɩná.
1CO 12:24 Bɩka wentí bánnáa tɩ nɛ́, ɖádánɖʊ́ʊ laakáarɩ tɩlɛ́ tɩrɔ bɩlɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ waalá ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́, waalá gɛ ɩɖɔ́ɔ́zɩ kɩdɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ wentí badayáa tɩ nabʊ́rʊ nɛ́,
1CO 12:25 na tarɩ́ɩ ɩ́kalá tɔnʊʊ́-rɔ, amá, bɩlá sɩsɩ tɔnʊʊ́-rɔ fɔɔlɩ́nɩ rɩ́ŋa wénwií ɖamá-rɔ.
1CO 12:26 A tɔnʊʊ́-rɔ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ wɛ́nÿɛlɛ́m, tɩɩganáa rɩ́ŋa ɖʊɖɔ wɛ́nÿɛlɛ́m gɛ. A bánzám fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bɩjɔɔ́ɔ tɩɩganáa rɩ́ŋa ɖʊɖɔ niíni gɛ tɩ́na kɩ.
1CO 12:27 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ gɛ, bɩka mɩ́dáá báa weení kɛ́ɛ tɔnʊʊ́ kɩḿ kɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nakɩ́rɩ gɛ.
1CO 12:28 Ngɛ Koduuziya-daá nɛ́, Yeésu-dɛ́ɛ tɩndɩnáa gɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kaɖaa-kaɖaa-dɛ́ɛ. Sɩɩlɛ-dɛ́ɛ nɛ́, wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́. Toozo-dɛ́ɛ nɛ́, wenbá bánwɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́. Bɛlɛ́ babaasí, wenbá bɩɩva wɛ bánlám maamááciwá nɛ́. Bɛlɛ́ bɔwɔ́rɔ́ gɛ wenbá bánwaazɩ́ kʊdɔmɩ́nɩ nɛ́, na wenbá bánzɩnáa ɩráa nɛ́, na wenbá béngetí baaganáa nɛ́, na wenbá bánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́.
1CO 12:29 Ɩráa rɩ́ŋa kɛ́ɛ na tɩndɩnáa? Yáá barɩ́ŋa bánŋmatɩnáa kʊ Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́. Ɩráa rɩ́ŋa wánwɩlɩ́ɩ kɩna Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m? Yáá barɩ́ŋa bánlám kʊ maamááciwá.
1CO 12:30 Barɩ́ŋa bánwaazɩ kʊ kʊdɔmɩ́nɩ? Barɩ́ŋa bánŋmatɩ kʊ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́? Yáá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ na wenbá bánlɩzɩ́ɩ tugutoluú nɛ́.
1CO 12:31 Ɩbá ɩkpɛ́ɛ́zɩ sɩsɩ bɩ́fá mɩ́ɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ tɩɩbaná tɩkɩ́lɩ nɛ́. Mɔ́ɔ́ mánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ wenkí kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́.
1CO 13:1 A máábɩ́ɩ́zɩ mánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ rɩ́ŋa: ɩráa-dɛ́ɛ ńdɩ na malááyɩ́kawá-dɛ́ɛ ńdɩ, bɩka mádánjaa mɔ́rɔwʊ́, mɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖɩgbánɖɛ́ yáá agbógbó kɩbá kínwií nɛ́.
1CO 13:2 Sɔɔlɩ mánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, yáá mányɩ wenbíwá bɩrɩ́ŋa bɩmʊ́sɛ́ɛ ɩráa waasɩ bʊrɔ nɛ́, bɩka mɔ́wɛná tɩlɩ́ɩ rɩ́ŋa; sɔɔlɩ máává Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɩcáárɩ hálɩ bɩfa mánbɩɩzɩ́ mɔdɔ́ bʊ́ʊ kɩkpɛzɩ́ kɩkɛ́ɛ ɖɩdáarɛ, ngɛ mɛ́vɛ́yɩ́na sɔɔlɩ́m, mɛ́dɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ.
1CO 13:3 Sɔɔlɩ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa mava, báa mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ mádɩ mejéle bɔsɔ́ nimíni, ngɛ mɛ́vɛ́yɩ́na sɔɔlɩ́m, bɩlɛ́ bɩ́dɔ́nvɔɔzɩ ma nabʊ́rʊ.
1CO 13:4 Sɔɔlɩ́m wénɖíi suúru gɛ, bɩka bɩ́nzɩnáa baaganáa. Sɔɔlɩ́m fɛ́yɩ́ sʊ́ʊ́zɩ, sɔɔlɩ́m tánlaḿ kúúrí, bídónvuuzi bɩdɩ.
1CO 13:5 Sɔɔlɩ́m tánlaḿ nabʊ́rʊ bɩgɛ́ɛ fɛɛrɛ́ tɔ́m nɛ́, bɩ́dánjaa biriké bɩgazɔ́ɔ, bɩ́dɛ́nÿɛɛ baaná ɖasam, bɩka ɩ́dánzɩɩ ɩrʊ́ ɩdaá.
1CO 13:6 Sɔɔlɩ́m tánvaarɩná wenbí bɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, amá, toovonúm gɛ bɩ́nvaarɩnáa.
1CO 13:7 Sɔɔlɩ́m wɛ́njɛ́m bɩrɩ́ŋa gɛ, bɩ́nlám yaraɖá bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɩ́nɖʊ́ʊ tamɔ́ɔ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɩka bɩ́nɖɔkɩ́ bɩdɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá ɖʊɖɔ.
1CO 13:8 Sɔɔlɩ́m tɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ. Ŋmatɩrɛ ɩrʊ́ wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ wɔ́ngɔnɩ́ bɩtɛ́. Kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ wɔ́ngɔnɩ́ bɩsɩ́ɩ tɩ́ŋa. Tɩlɩ́ɩ wɔ́ngɔnɩ́ bɩtɛ́.
1CO 13:9 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa gɛ ɖányɩ, bɩka bɩdɛkɛ́ɛ bɩrɩ́ŋa gɛ ɖánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́.
1CO 13:10 Amá, sáátɩ wenkí bɩrɩ́ŋa bɩ́ngɔnɩ́ bisúlúki nɛ́, wenbí bɩraazulukée nɛ́ wɛ́ndɛlɛ́ŋ.
1CO 13:11 Ɖoo mɛ́gɛ́ɛ bú nɛ́, mánŋmatɩ́ bijaa-bijaa gɛ, mánmaazɩ́ bijaa-bijaa bɩka mánvʊʊ́ bijaa-bijaa. Máábɩ́sɩ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́, mééyéle wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ bijaalakásɩ nɛ́.
1CO 13:12 Wenbí ɖánnáa bɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, cɔɔ́ɔ ɖáa temenuú gɛ, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖííwú kɩ́ńwɩ́ɩ́ nɛ́ kɩdaá gɛ ɖɛ́nbɛɛŋ́. Amá, ceré wɔ́rɔ́ nɛ́, ɖɔ́ngɔnɩ́ gɛ ɖɛ́bɛɛ́na ɩzá ná ɩzá. Sinje nɛ́, máásɩ bɩrɩ́ŋa, amá, ceré wɔ́rɔ́ nɛ́, sɩ mabá madɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ gɛ páá nyazɩ ɩnyɩ ma nɛ́.
1CO 13:13 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ kpɩná náádoozo wɛ ná: bɛɛ toovonúm fáa, tamɔ́ɔ, na sɔɔlɩ́m. Amá, budoozóóní bɩdaá, sɔɔlɩ́m waagɩlɩ ná.
1CO 14:1 Ɩjáa sɔɔlɩ́m, ɩbá ɩkpɛ́ɛ́zɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ, bɩɩgɩlɩ ná ɩrʊ́ ɩŋmatɩná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ.
1CO 14:2 Káma, weení wánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́ tánŋmatɩná ɩráa, Ɩsɔ́ɔ gɛ wánŋmatɩnáa. Wenbí bʊrɔ nɛ́, naárʊ tánnɩɩ wentí wánŋmatɩ́ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko-daá gɛ wánŋmatɩ́ wenbíwá bɩmʊ́sɛ́ɛ ɩráa waasɩ bʊrɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
1CO 14:3 Amá, weení wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́, ɩráa gɛ ɩlɛ́ wánŋmatɩnáa wánzɩnáa wɛ sɩ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára, wánɖʊ́ʊ wɛ tɔ́m bɩka wángbaazɩ́ wɛ ɖóni.
1CO 14:4 Weení wánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́, ɩdɩ gɛ wánzɩnáa sɩ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára. Amá, weení wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya gɛ ɩlɛ́ wánzɩnáa sɩ kabára toovonúm fáa-daá.
1CO 14:5 Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́rɩ́ŋa ɩŋmátɩ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́, amá, a mɩ́nŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ bɩ́nlám ma kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ. Weení wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ waagɩ́lɩ weení wánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́; a bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ naárʊ wɛ ɩlɛ́ wánlɩzɩ́ɩ wentí ɩmʊ́ wánŋmatɩ́ nɛ́ tugutoluú, na bɩsɩná Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára.
1CO 14:6 Koobíya, ɩgbɔ́ɔ sɩsɩ móóbó mɩ́jɔ́, ngɛ máádála nɛ́, kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́ gɛ mánŋmatɩnáa mɩ́ɩ, bɩlɛ́ nɛ́ we-daá gɛ mɔ́nvɔɔzɩ́ mɩ́ɩ a mɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ talɩzɩ́ nabʊ́rʊ bɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ, cáńfáná ɖɩtásɩ mɩ́ɩ tɩlɩ́ɩ, yáá bɩlá sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waabaná ma ifééri mɩ́ɩ natɩ́rɩ, cáńfáná bɩlá sɩsɩ mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m natɩ́rɩ.
1CO 14:7 Ɖɩ́bɛ́ɛ́ŋná kpɩná bónɖúu nɛ́; ɖɩ́kpɔɔ nyazɩ foyɔ́ɔ, yáá cɩmʊʊ́ bɩlɛ́: A tɩdɛ́ɛ wíídi tánlɩɩ ndɩ‑ndɩ, nŋɩ́nɩ́ gɛ bándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ foyɔ́ɔ wénwii kʊ, yáá cɩmʊʊ́ wénwii kʊ.
1CO 14:8 Ngɛ a ɖɩgandɩ́rɛ-dɛ́ɛ wíídi tánlɩɩ kazɔ́ɔ, weení wángbɩɩrɩ kʊ ɩdɩ sɩ ɩkʊrʊ́ yowú.
1CO 14:9 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, a mɩ́dɛ́ɛ kʊnʊm mɩ́nŋmatɩ́ kɩ nɛ́, naárʊ tánnɩɩ kɩdɛ́ɛ tɔ́m bíya kutoluú, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám na batɩlɩ́ wentí mɩ́nŋmatɩ́ nɛ́. Fefelimá-daá gɛ mɩ́nŋmatɩ́ bɩlɛ́!
1CO 14:10 Kʊnʊmɩ́nɩ ɖabata wɛ ná ɖúúlínya-daá, amá, nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ sɩsɩ bádánnɩɩ kugutoluú nɛ́.
1CO 14:11 A bɩlɛ́ gɛ ɩrʊ́ wánŋmatɩ́ kʊnʊm nakɩ́rɩ gɛ mádánnɩɩ kugutoluú, máálá ɩgɔm weení wánŋmatɩ́ kɩ nɛ́ ɩjɔ́ nbɩlɛ́, bɩka ɩlɛ́ ɖʊɖɔ ɩlá ɩgɔm mɔ́jɔ́.
1CO 14:12 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́, ńŋɩnáa mɩ́ɩ́bá mɩ́ngbɛɛzɩ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ nɛ́, ɩbá ɩcáa iyuú tɩ, bɩɩgɩlɩ ná wentí tɩ́nzɩnáa Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya sɩ kɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára nɛ́.
1CO 14:13 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, weení wánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́, mɔɔ́na ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ ɩfa yɩ tɩdɛ́ɛ kutoluú lɩzɩ́ɩ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ.
1CO 14:14 Káma, a mánzʊlʊ́ʊ kʊnʊm naárʊ waasɩ kɩ nɛ́ kɩdaá, mégezeŋa wánzʊlʊ́ʊ kʊ, bɩka mɛ́dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ kɩlɛ́ kɩ́dánlaḿ tɩmɛ́rɛ.
1CO 14:15 Bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ mánlám. Mánzʊlʊ́ʊ na mɛ́dɛ́ɛ kezeŋa, bɩka ɖʊɖɔ mazʊlʊ na mɛ́dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ. Méndeenáa mɛ́dɛ́ɛ kezeŋa, bɩka ɖʊɖɔ medee ná mɛ́dɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ.
1CO 14:16 Káma, a na nyégezeŋa riké gɛ nyɔ́wɛ nyánzánáa Ɩsɔ́ɔ, Koduuziya-daá weení ɩlɛ́ waasɩ nabʊ́rʊ bɩdaá ngɛ ɩjɔɔ́ɔ wénwelesí nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩlɛ́ wánlám na ɩnɩ́ɩ, na ibúsi sɩsɩ: «Amí». Káma, waasɩ wentí nyánŋmatɩ́ nɛ́.
1CO 14:17 Nabʊ́rʊ, nyɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ sám ɩbá bɩjɔɔ́ɔ fɩ́ya, amá, bɩ́dánzɩná waaganáa.
1CO 14:18 Mánzám Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ mɔ́ɔ́ mánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ baasɩ tɩ nɛ́ magɩ́lɩ mɩ́rɩ́ŋa.
1CO 14:19 Amá, a mɔ́wɛ Koduuziya-daá, maŋmátɩ tɔ́m bíya nɔɔ́nʊwá ɩráa ɩnɩ́ɩ bogutoluú bɩsɩná wɛ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára cɔɔ́ɔ ma kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ maŋmátɩ tɔ́m bíya mííli fuú (10.000) kʊnʊmɩ́nɩ baasɩ tɩ nɛ́ tɩdaá.
1CO 14:20 Mogoobíya, a mɩ́nmaazɩ́, ɩ́kamáázɩ nyazɩ bijaavásɩ. Amá, bɩ́la mɩ́ɩ bijaavásɩ kidaavééníti lám-daá, bɩka a mɩ́nmaazɩ́, ɩmáázɩ nyazɩ kʊ́bɔnáa.
1CO 14:21 Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: “Kʊnʊm nakɩ́rɩ-dɛ́ɛ ɩráa gɛ sɩ mabaná maŋmatɩná zamɔ́ɔ kɩna, na ɩgɔma nɔ́ɔ́zɩ gɛ sɩ maŋmatɩná na wɛ. Amá, na bɩrɩ́ŋa, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ banɩɩná ma.”»
1CO 14:22 Bɩlɛ́ nɛ́, kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́ ŋmatɩrɛ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ kɛ́ɛ wenbá badafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ ɖaazɩ́tɩ gɛ, bɩdɛkɛ́ɛ na wenbá baava toovonúm nɛ́; bɩka ɩrʊ́ ɩŋmatɩná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ nɛ́, bɩgɛ́ɛ wenbá baava toovonúm nɛ́ ɖaazɩ́tɩ gɛ, bɩdɛkɛ́ɛ na wenbá badafa toovonúm nɛ́ bɔjɔ́.
1CO 14:23 Ɖɩ́kpɔɔ sɩsɩ Koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa rɩ́ŋa woodúúzi, ngɛ barɩ́ŋa baabáázɩ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́ ŋmatɩrɛ. A ɩráa wenbá baasɩ nabʊ́rʊ bɩdaá nɛ́, yáá wenbá badafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ baagázʊʊ, bɔ́dɔ́ndɔḿ mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ ajima?
1CO 14:24 Amá, a bɩgɛ́ɛ sɩ barɩ́ŋa bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, ɩrʊ́ weení waasɩ nabʊ́rʊ bɩdaá nɛ́, yáá weení ɩdafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ wángazʊʊ́ nɛ́, wentí tɩrɩ́ŋa wánnɩɩ́ nɛ́ wénÿelíi ɩna ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́, bɩka kɩfʊʊná yɩ.
1CO 14:25 Bɩlɛ́ bibaasí, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩvʊnmʊ́sɛ́ɛ iwenbiré-daá nɛ́, wánlɩɩ́ bayáána. Ńna nɛ́, wónluuzí ɩdɩ hálɩ adɛ ikúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ bɩka ɩtɔ́ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Toovonúm, Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá páá!»
1CO 14:26 Bɩlɛ́ nɛ́ koobíya, we gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bála ɖɔ́. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ a míídúúzi sɩ ɩsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, naárʊ wánbɩɩzɩ́ itée Ɖádʊ́ʊ yéńdi, naárʊ ɩwɩ́lɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, naárʊ ɩŋmátɩ natɩ́rɩ tɩvʊnmʊ́sɛ́ɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ yɩ nɛ́, naárʊ ɩŋmátɩ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́, naárʊ ɩlɩzɩ́ tɩdɛ́ɛ kutoluú; bɩka bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩsɩná Koduuziya kɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbára.
1CO 14:27 A nɛbɛ́rɛ wɛ bánŋmatɩ́ kʊnʊmɩ́nɩ ɩráa waasɩ tɩ nɛ́, bɩ́la sɩsɩ bɛgɛ́ɛ nɔɔ́lɛ yáá noódoozo gɛ, bɩ́kɛcɛzɩ́; bɩka bánŋmatɩ́ bángáa ɖamá, bɩka naárʊ ɩlɛ́ wánlɩzɩ́ɩ bugutoluú.
1CO 14:28 A bɩlɛ́ gɛ naárʊ fɛ́yɩ́ Koduuziya-daá sɩ ɩlɩzɩ́ bugutoluú, bɩlɛ́ nɛ́, bábáná súm bɩka badaá báa weení ɩ́ŋmátɩ́ná ɩdɩ ɩdaá-ɩdaá ɩ́na Ɩsɔ́ɔ.
1CO 14:29 Bɩɩga wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́, nɔɔ́lɛ yáá noódoozo ɩ́ŋmatɩ ná bɩka baaganáa iwélesi bamáázɩ bɛbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ toovonúm Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ tɩɩlɩɩná?
1CO 14:30 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ naárʊ tɔ́m natɩ́rɩ sɩ ɩŋmátɩ, weení ɩbamáa ŋmatɩrɛ nɛ́ ísu tɔ́m.
1CO 14:31 Bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, amá, bɩ́la kʊ́ɖʊḿ-kʊ́ɖʊḿ, na bɩsɩná ɩráa batásɩ batɩlɩ́ bɩka bɩkpáázɩ wɛ ɖóni.
1CO 14:32 Weení wánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ wɛná yíko kʊjɔɔwʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waalá yɩ kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
1CO 14:33 Káma, Ɩsɔ́ɔ tɛkɛ́ɛ sakɩrɩ-sakɩrɩ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, amá, fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ gɛ ɩgɛ́ɛ, ńŋɩnáa bʊwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ Koduuzísi rɩ́ŋa-daá nɛ́.
1CO 14:34 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ a míídúúzi ɖamá, aláa isú tɔ́m. Bɩdafa wɛ nɩ́bááwʊ sɩsɩ báŋmatɩ. Báfʊʊzɩ badɩ ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wenbí nɛ́.
1CO 14:35 A bɔzɔɔlɛ́ɛ bawɩ́lɩ wɛ natɩ́rɩ, bɔ́kɔbɔɔzɩ bawaalɩnáa ɖaána. Alʊ́ ɩŋmátɩ Koduuziya-daá tɔmɔɔná yɩ.
1CO 14:36 Mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waagálɩ́ɩ́ná yáá wé. Yáá mɩ́nyɔ́ɔ́ míriké gɛ beevééri tɩ.
1CO 14:37 A naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ yáá Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánŋmatɩnáa kʊ ɩnɔɔ́, ɩ́tɩ́lɩ́ sɩsɩ wentí mánŋmaá mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́ gɛ.
1CO 14:38 Amá, a bʊdʊ́ʊ teɖéézi sɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, ɩlɛ́ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa, Ɩsɔ́ɔ waasɩ yɩ gɛ.
1CO 14:39 Bɩlɛ́ nɛ́ koobíya, ɩbá ɩkpɛ́ɛ́zɩ sɩsɩ ɩbɩ́sɩ wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́, ngʊ́ ɩ́kɔtɔ ɩráa nɩ́bááwʊ sɩsɩ bákaŋmátɩ kʊnʊmɩ́nɩ naárʊ waasɩ tɩ nɛ́.
1CO 14:40 Amá, ɩlá bɩrɩ́ŋa ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, ɩ́kalá báa nŋɩ́nɩ́‑nŋɩ́nɩ́.
1CO 15:1 Koobíya, mɔ́ndɔɔzɩ́ mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi méévééri mɩ́ɩ kɩ nɛ́; Laabáárʊ Kífeńgi wenkí míídísi kɩ, bɩka mɩ́ɩ́bá mɩ́ɖɔ́kɩná kɩdɔ́m bɩjaarɛ́ɛ nɛ́.
1CO 15:2 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ sɩ kɩlɛɛ ná mɩ́ɩ, a mɩ́ɩ́ɖɔkɩ kɩ ńŋɩnáa méévééri mɩ́ɩ nɛ́. A bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, toovonúm mɩ́ɩ́vá nɛ́ wɔ́nlɔwʊ́ʊ faala.
1CO 15:3 Kaɖaa-dɛ́ɛ, mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ wentí ɖoo baawɩ́lɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-rɔ gɛ Krísto waazɩ́; bɩlɛ́ gɛ baavʊ́ńŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá.
1CO 15:4 Waazɩ́ nɛ́, beebí yɩ, ngɛ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ, ńŋɩnáa wenbí baavʊ́ńŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́.
1CO 15:5 Ngɛ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Pétro, ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, waadálɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ.
1CO 15:6 Bɛlɛ́ bɔwɔ́rɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́, ngɛ waadálɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩwanbaaráa kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na nɩɩ́nʊ́wá (500) na bʊwɔ́rɔ́ nɔɔ́ kʊ́ɖʊḿ. Badaá ɖabata tɛɛzɩ wɛ badasɩ tá, amá, nɛbɛ́rɛ wáńzɩ́ḿ.
1CO 15:7 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ Yaakúbu, bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ tɩndɩnáa rɩ́ŋa.
1CO 15:8 Bɛlɛ́ barɩ́ŋa bɔwɔ́rɔ́ nɛ́, waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ. Mɔ́ɔ́ weení mɔ́jɔɔ́ɔ nyazɩ bú baalʊ́rʊ bɩdabɩ́ɩ nɛ́.
1CO 15:9 Káma, mɔ́ɔ́ gɛ tɩndɩnáa-daá weení ɩdatála nabʊ́rʊ nɛ́. Hálɩ mádatándálɩ́ bayáa ma tɩndʊ́ʊ; káma, máábá manáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya.
1CO 15:10 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ waalá ma kɩ nɛ́, tɩɩná wenbí mɛ́gɛ́ɛ bɩ sinje nɛ́. Bɩka kʊjɔɔwʊ kɩḿ waalá ma kɩ nɛ́ tɔlɔ́ɔ ma faala. Hálɩ máálá tɩmɛ́rɛ mɛ́jɛzɩ́ tɩndɩnáa baaganáa rɩ́ŋa. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa máálá ná, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ waalá ma kɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖóni-daá gɛ.
1CO 15:11 Bɩlɛ́ nɛ́, a mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ waázu-daá, yáá bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ waázu-daá, wentí ɖánŋmatɩ́ tɩ nɛ́ nbɩlɛ́, bɩka wentí mɩ́ɩ́vá tɩ toovonúm nɛ́ nbɩlɛ́.
1CO 15:12 A ɖánlám waázu sɩsɩ Krísto weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩsɩɖáa ténveḿ.
1CO 15:13 A ɩsɩɖáa ténveḿ, bɩlɛ́ nɛ́, Krísto ɖʊɖɔ tefé nbɩlɛ́.
1CO 15:14 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ Krísto tefé, bɩlɛ́ nɛ́, waázu ɖáálá kɩ nɛ́ waalá yéḿ nbɩlɛ́, bɩka mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɖʊɖɔ ɩlá yéḿ.
1CO 15:15 Bɩka bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ seríya-dɩnáa bʊbɔtɩnáa, káma, ɖáálɩ́zɩ́ seríya bʊbɔ́tɩ ńgɩ ɖifééri sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weevéézi Krísto ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, ngʊ́ ideféézi yɩ a bɩgɛ́ɛ toovonúm sɩsɩ ɩsɩɖáa ténveḿ.
1CO 15:16 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɩsɩɖáa ténveḿ, Krísto ɖʊɖɔ tefé nbɩlɛ́.
1CO 15:17 A ngʊ́ Krísto tefé, mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa kɛ́ɛ yéḿ nbɩlɛ́, bɩka mɩ́ɩ́bá mɩ́dɛɛzɩ wɛ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-daá nbɩlɛ́.
1CO 15:18 Bugúti bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ wenbá baava Krísto toovonúm gɛ baazɩ́ nɛ́ bɛɛdɛlɛ́ŋ nbɩlɛ́.
1CO 15:19 A ngʊ́ ɖúúlínya kɩna kiriké kɩdaá-rɔ gɛ ɖɔ́jɔɔ́na Krísto tamɔ́ɔ, bɩlɛ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa-daá, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ waabaná kɩkɩ́lɩ bɩlɛ́.
1CO 15:20 Amá, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ; Krísto waabá ifé gɛ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá toovonúm, ɩbɩ́sɩ wenbá baazɩ́ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kaɖaa ńnɩ́ weení weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩsɩɖáa wɔ́ngɔnɩ́ befé.
1CO 15:21 Káma, ńŋɩnáa ɩrʊ́ gɛ sɩ́m waabaná bɩkɔ́nɩ ɖúúlínya nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ sɩ befé balɩ́ɩ sɩ́m-daá nɛ́, ɩrʊ́ gɛ bɩɩbaná.
1CO 15:22 Ɩráa na Áɖam baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bʊrɔ gɛ barɩ́ŋa bánzɩ́m. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ wenbá barɩ́ŋa bána Krísto baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, barɩ́ŋa bónÿuú weezuú.
1CO 15:23 Amá, báa weení na ɩdɛ́ɛ sáfʊ́ gɛ: Kaɖaa ńnɩ́ gɛ Krísto, ɩlɛ́ ɩwɔ́rɔ́ nɛ́, wenbá bána yɩ baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́. Sáátɩ wenkí sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ gɛ bɛlɛ́ bénvém.
1CO 15:24 Na a bɩgɛ́ɛ Krísto woonúúdi zííniwá, na bowúrowá, na wenbíwá bɩrɩ́ŋa bʊwɛná yíko nɛ́ bɩtɛ́, ɩkpɔ́ɔ kowúrɔ́ɔ icéle Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ, na bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ɖúúlínya ɩkʊrʊ́.
1CO 15:25 Káma, bɩmɔɔ́na Krísto iɖi kowúrátɩ hálɩ Ɩsɔ́ɔ itísi Krísto-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá rɩ́ŋa ɩnʊvɔ́-dɛɛzɩ́.
1CO 15:26 Ɩ́bɛrɛ weení Krísto sɩ ikpííri inúúdi yɩ nɛ́ gɛ sɩ́m.
1CO 15:27 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa ɩnʊvɔ́-dɛɛzɩ́.» Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩ bɔɔdɔ́ sɩsɩ «bɩrɩ́ŋa» nɛ́, Ɩsɔ́ɔ fɛ́yɩ́ bɩdaá. Ɩlɛ́ wánvʊʊzɩ kʊ bɩrɩ́ŋa Krísto-dɛɛzɩ́.
1CO 15:28 A waavʊ́ʊ́zɩ bɩrɩ́ŋa ɩdɛɛzɩ́, ɩmʊ́ weení ɩnáábɩ́lɛ́ Biyaalʊ́ʊ nɛ́, ɩdɩtɩŋa ɩfʊ́ʊ́zɩ ɩdɩ Ɩsɔ́ɔ weení waavʊ́ʊ́zɩ bɩrɩ́ŋa ɩdɛɛzɩ́ nɛ́-dɛɛzɩ́. Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩbá iɖi kowúrátɩ toovonúm bɩrɩ́ŋa bʊrɔ.
1CO 15:29 A bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ, we gɛ ɩráa wánjáádɩ gɛ bénÿelíi bénliríi wɛ lɩ́m-daá na ɩsɩɖáa nɔ́ɔ́zɩ. A bɩgɛ́ɛ sɩ ɩsɩɖáa ɩbá bɛvɛ́yɩ́ sɩ bɔ́ngɔnɩ́ befé, we-rɔ gɛ ɩráa wénÿelíi bénliríi wɛ lɩ́m-daá na bɔnɔ́ɔ́zɩ.
1CO 15:30 Bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa ní, we-rɔ gɛ báa sáátɩ wenkí ɖɔ́wɛ sáratɩ́wá-daá.
1CO 15:31 Koobíya, báa wɩ́rɛ wenɖé mɔ́wɛ sɩ́m nɔɔ́-daá gɛ, toovonúm gɛ ménveerím mɩ́ɩ, káma, mɩ́dɩɩná méwénbi-niíni mána Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
1CO 15:32 Moyóo fanáńdɩ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá wándasɩ́ ma wé, a ɖoo sɩ ɖúúlínya kɩna gɛ mánvʊnjáádɩ. A bɩgɛ́ɛ toovonúm ɩsɩɖáa ténveḿ, bɩlɛ́ nɛ́, ńŋɩnáa bɔɔdɔ́ nɛ́: «Ɖíɖí bɩka ɖɩnyɔ́ɔ, káma, ceré ɖánzɩ́m.»
1CO 15:33 Íkeyííli mɩ́dɩ; ɩdɩlɩ́ sɩsɩ: «Ɖɔndɩ́rɛ tɩtɛ ńɖɛ wɔ́nvɔrɔ́sɩ ɩrʊ́ gɛ.»
1CO 15:34 Ɩláázɩ cɔwʊrɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bɩka iyéle alaháácɩ́ lám. Mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ waasɩ Ɩsɔ́ɔ, mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, fɛɛrɛ́ ɩ́la mɩ́ɩ.
1CO 15:35 Nabʊ́rʊ, naárʊ wánbɩɩzɩ́ ɩbɔ́ɔ́zɩ ɩdɩ sɩsɩ: «Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩsɩɖáa sɩ bɔkɔ́nɩ befé. Bénvém nɛ́, tɔnʊʊ́ wenkí gɛ sɩ boyuú.»
1CO 15:36 Kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ ceení! A nyóóɖúu kúɖúúdi bú, naanɩ́ na bɩnyɔ bɩlɩ́ɩ ɖɛ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wánzɩ́m naanɩ́ gɛ?
1CO 15:37 Wenbí nyóóɖúu nɛ́, kúɖúúdi bú naárʊ gɛ bɩgɛ́ɛ; nabʊ́rʊ mɩ́lɛ, yáá kúɖúúdi natɩ́rɩ. Bɩdɛkɛ́ɛ bɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ gɛ nyóóɖúu gɛ bɩɩnyɔ.
1CO 15:38 Nyóóɖúu bɩlɛ́ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ íyéle bɩnyɔ, bɩbɩ́sɩ ɖɛ́nɩ ńŋɩnáa ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Kúɖúúdi bú báa weení wɔ́nnyɔ́ɔ nɛ́, ɩ́na ɩɖɛ́nɩ gɛ.
1CO 15:39 Weezíni kpɩná rɩ́ŋa-dɛ́ɛ sɔ́m talɩ́ɩ ɖamá. Ɩráa-dɛ́ɛ sɔ́m na bɩndɩ na fanáńdɩ. Siḿsi-dɛ́ɛ sɔ́m na bɩndɩ na tiiná.
1CO 15:40 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ kpɩná wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bɩka bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá ɖʊɖɔ. Ngɛ wenbíwá bʊwɛ adɛ nɛ́, na wenbíwá bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, bɩdɛ́ɛ ásícé talɩ́ɩ ɖamá.
1CO 15:41 Wɩ́sɩ-dɛ́ɛ ɖée na bɩndɩ na fenɔɔ́, bɩka wɩlásɩ-dɛ́ɛ ɖée ɖʊɖɔ na bɩndɩ. Wɩlásɩ-daá ɖʊɖɔ wɩlɔɔ́ báa wenká-dɛ́ɛ ɖée na bɩndɩ.
1CO 15:42 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩsɩɖáa sɩ bɔkɔ́nɩ befé balɩ́ɩ sɩ́m-daá nɛ́ bɩjɔɔ́ɔ. Tɔnʊʊ́ bénbím adɛ nɛ́ wánzɩ́m; amá, kɩ́ngɔnɩ́ kifé nɛ́, kɩ́dándasɩḿ ɖʊɖɔ.
1CO 15:43 Bénbím kɩ nɛ́, kɩvɛ́yɩ́ bɛɛŋ́, kínvém nɛ́, kɩjɔɔ́ɔ ásícé. Bénbím kɩ nɛ́, kɩvɛ́yɩ́ fɩ́ya, kínvém nɛ́ kɩjɔɔ́ɔ ɖóni.
1CO 15:44 Bénbím kɩ nɛ́, ɩrʊ́ tɔnʊʊ́ kʊwɛ ɖúúlínya-rɔ nɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ; kínvém nɛ́, tɔnʊʊ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánváa kɩ weezuú nɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ. Tɔnʊʊ́ kɩgɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ńgɩ nɛ́ wɛ, bɩka tɔnʊʊ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánváa kɩ weezuú nɛ́ wɛ ɖʊɖɔ.
1CO 15:45 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ kaɖaa ńnɩ́, Áɖam, waabɩ́sɩ weezuú-dʊ́ʊ.» Bɩɩga Áɖam kɛdɛɛzɩya ńnɩ́ nɛ́, ɩlɛ́ waabɩ́sɩ Kezeŋa kánváa weezuú nɛ́.
1CO 15:46 Bɩdɛkɛ́ɛ wenbí bɩgɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ wɛ́ndɛ́ɛ kʊ nɩ́bááwʊ, amá, ɖúúlínya cé ńbɩ gɛ. Bʊwɔ́rɔ́ gɛ wenbí bɩgɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ wɔ́ngɔnɩ́
1CO 15:47 Adɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ gɛ baala ná Áɖam kaɖaa ńnɩ́, bɩɩga Áɖam sɩɩlɛ ńnɩ́ nɛ́, ɩlɛ́ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ.
1CO 15:48 Weezíni kpɩná awɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ waalɩ́ɩ weení baala ná yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ gɛ; bɩka weezíni kpɩná awɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ɩlɩ́ɩ weení waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
1CO 15:49 Ngɛ wenbí ńŋɩnáa ɖáálɩ́ɩ weení baala ná yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩlɩ́ɩ weení waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
1CO 15:50 Koobíya, wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ tánbɩɩzɩ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá ɩ́na ɩdɔnʊʊ́, bɩka wenbí bɩgɛ́ɛ bɩ́nzɩ́m nɛ́ tánbɩɩzɩ bɩcɔ́ɔ bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
1CO 15:51 Mánlɩzɩ́ɩ ásíírí nakɩ́rɩ mevééri mɩ́ɩ; kɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: ɖárɩ́ŋa ɖádánzɩḿ, amá, sɩ bɩkɔ́nɩ gɛ bɩkɛ́ɛ ɖárɩ́ŋa
1CO 15:52 ńna‑ńna sɩ bɔtɔ́ na bosú nɛ́, sáátɩ wenkí ɖɩgandɩ́rɛ kɛdɛɛzɩya ńɖɛ wénwíi nɛ́. Káma, ɖɩgandɩ́rɛ ɖɩḿ ɖínwií nɛ́, ɩsɩɖáa wénvém bogúti bɛvɛ́yɩ́ sɩ basɩ́ ɖʊɖɔ; bɩɩga ɖɔ́ɔ́ nɛ́, bɩ́ngɛɛ́ ɖáa.
1CO 15:53 Káma, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ wenbí bɩ́nvɔrɔ́sɩ nɛ́, ɩkɛ́ɛ bɩbɩ́sɩ wenbí bɩ́dɔ́nvɔrɔ́sɩ nɛ́, bɩka wenbí bɩ́nzɩ́m nɛ́, ɩkɛ́ɛ bɩbɩ́sɩ wenbí bɩ́dándasɩḿ nɛ́.
1CO 15:54 Sáátɩ wenkí wenbí bɩ́nvɔrɔ́sɩ nɛ́, wɛɛgɛ́ɛ bɩbɩ́sɩ wenbí bɩ́dɔ́ndɔfɔrɔ́sɩ nɛ́, bɩka wenbí bɩ́nzɩ́m nɛ́, ɩkɛ́ɛ bɩbɩ́sɩ wenbí bɩ́dándasɩḿ nɛ́, ńná gɛ tɔ́m tɩna baaŋmáa tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ tíngoodí. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Sɩ́m tɛfɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ, Ɩsɔ́ɔ weeɖi sɩ́m.»
1CO 15:55 «Sɩ́m, nyazɩ nyééɖí nɛ́, nyɔ́wɛ lé. Nyɛ́dɛ́ɛ nyɩmɛ́rɛ nyɔ́nzɔnáa ɩráa nɛ́ wɔɔlɔ́ɔ lé.»
1CO 15:56 Sɩ́m-dɛ́ɛ nyɩmɛ́rɛ gɛ alaháácɩ́, bɩka alaháácɩ́-dɛ́ɛ ɖóni kɔwɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará-daá gɛ.
1CO 15:57 Amá, ɖánzám Ɩsɔ́ɔ, ɩmʊ́ weení wénÿelíi ɖánbanáa Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yíko bɩka ɖénɖíi nɛ́.
1CO 15:58 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩɖɔ́kɩ bɩcáárɩ, nabʊ́rʊ íkeciídi mɩ́ɩ. Ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ mɩ́nlám nɛ́ ɖɩdaá, káma, mɩ́nyɩ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ konkárɩ́ mɩ́nlám mɩ́na Ɖádʊ́ʊ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, tɔ́nlɔwʊ́ faala.
1CO 16:1 Bɩɩga liideé sɩ baɖʊ boboná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nbá Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩlá ńŋɩnáa wenbí máázɩ́ɩ́zɩ Galasíi Koduuzísi nɛ́.
1CO 16:2 Aláháɖɩ wɩ́rɛ báa wenɖé, báa weení ɩ́sɩɩ wenbí wánbɩɩzɩ́ sɩ ɩfa nɛ́ kpɔ́mɔ́ɔ́ ɩdɛ́ɛ, na bákaɖám sɩsɩ mɔgɔ́nɩ naanɩ́ bɔmɔ́ɔ baɖʊ liideé.
1CO 16:3 Mándalɩ́ɩ nɛ́, na mejéle wenbá mɩ́ɩ́vá wɛ toovonúm gɛ mɩ́ɩ́lɩ́zɩ́ wɛ nɛ́ wasɩ́ɩ́kawá, na bɔkpɔ́ɔ kʊjɔ́ɔ́nɩ mɩ́ɩ́lá nɛ́, bɛɖɛɛná Yerusalɛ́ɛm.
1CO 16:4 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mádɩtɩŋa móbo ɖʊɖɔ, mána wɛ ɖɛ́nɖɛɛ́.
1CO 16:5 Mɔ́ngbɔɔnáa Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá, na mɛɖɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ mana mɩ́ɩ, káma, mɔngbɔɔná ńna.
1CO 16:6 A bɩdafa, mɔ́njɔwʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ. Nabʊ́rʊ mɩ́dɛ́ɛ ɖʊɖɔ gɛ sɩ mɔjɔ́ɔ kaanɩzʊrʊɖʊ́ʊ sáátɩ rɩ́ŋa, na mɩ́dɩtɩŋa ɩfa ma wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ ma na mɛɖɛ́ɛ mánɩ́bááwʊ nɛ́.
1CO 16:7 Káma, lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ nɛ́, mádánjaa bɩlá sɩsɩ ɖɛɛ́-daá gɛ máagáláa mɩ́ɩ. Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ a Ɖádʊ́ʊ weedísi, mɔjɔ́ɔ mɩ́jɔ́ malá wɛ́ náálɛ.
1CO 16:8 Amá, na bɩrɩ́ŋa, mɔ́njɔwʊ́ʊ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá hálɩ beɖi wɛ́ nɛɛ́saaláa-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bánÿaá kɩ Pɛntɩkóotɩ nɛ́.
1CO 16:9 Káma, na bɩrɩ́ŋa báɖaanáa wɔɔɖɔ́ɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waabá ɩtʊlʊ́ ma tará naárɛ ńna sɩ mabá malá mádɩmɛ́rɛ.
1CO 16:10 A Timotée wɔɔgɔ́nɩ mɩ́dɛ́ɛ, ɩmʊ yɩ kazɔ́ɔ, na bɩlá yɩ nyazɩ ɩwɛ ɩdɛ́ɛ bɩlɛ́. Káma, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ gɛ wánlám ɖʊɖɔ nyazɩ mɔ́ɔ́.
1CO 16:11 Bɩlɛ́ nɛ́, naárʊ ɩ́kɛkpɛɛná yɩ. Iyuú yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbɔɔzɩ́ yɩ na ɩkábɩsɩná alaafɩ́ya ɩmɔɔná ma nɛ́; mána koobíya ɖáɖamáa yɩ.
1CO 16:12 Bɩɩga ɖógóóbú Apolɔ́ɔsɩ nɛ́, máábá malaaná yɩ bɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́na koobíya baaganáa bóbo mɩ́jɔ́. Amá, ɩ́dánjaa sɩ íbo lɛlɛɛɖɔ́. A wooyuú ɖáámá, wónboɖé.
1CO 16:13 Ivére, ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa bɩcáárɩ, ɩɖɔ́kɩ zinbirí bɩka ɩlá abaalɩ́tɩ.
1CO 16:14 Báa we gɛ sɩ ɩlá, ɩlá bɩrɩ́ŋa na sɔɔlɩ́m.
1CO 16:15 Koobíya, mɔ́ndɔɔzɩ́ mɩ́ɩ natɩ́rɩ ɖʊɖɔ. Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Sɩtefanáasɩ na ɩɖaána baaɖaaná toovonúm fáa Akayíi laadɔ́ɔ-daá, ngɛ baalá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nbá bɔwʊtá gɛ.
1CO 16:16 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ bɩdɛ́ɛ ɩráa-dɛɛzɩ́ na wenbá bánlám tɩmɛ́rɛ na híḿa bána wɛ nɛ́.
1CO 16:17 Sɩtefanáasɩ na Fɔrɩtunatúusɩ na Akayikɔ́ɔsɩ bɔɔgɔ́nɩ mɔ́jɔ́ nɛ́, bɩɩbá bɩlá ma niíni; móóyúú wenbí bʊvʊnjɔɔ́ɔ ma takáásɩ́ mɩ́vɛ́yɩ́ mɔ́jɔ́ nɛ́.
1CO 16:18 Baabá bɛfɛ́ɛ́zɩ méwenbiré na míwenbiré ɖʊɖɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩlɩ́ mɩ́nzám ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩráa.
1CO 16:19 Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩwɛ Azíi laadásɩ-daá nɛ́ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Akiláasɩ na Pírísika bɩkpɛdɩ́na Koduuziya kɔwɛ bɛdɛ́ɛ ɖaána-daá nɛ́, waabá bɛ́nzɛɛ́ mɩ́ɩ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá.
1CO 16:20 Koobíya rɩ́ŋa wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Ɩbá ɩsɛ́ɛ ɖamá kazɔ́ɔ nyazɩ koobíya wɛ́nzɛɛ́ ɖamá nɛ́.
1CO 16:21 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mádɩtɩŋa mánŋmaa kʊ tɔ́m bíya bana ɖɔ́ mɛ́nzɛɛ́ mɩ́ɩ.
1CO 16:22 Ɩsɔ́ɔ ɩ́la weení ɩ́dánjaa Ɖádʊ́ʊ nɛ́ láálɩ́. Maranááta bugutoluú sɩsɩ: Ɖádʊ́ʊ, kɔnɩ.
1CO 16:23 Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
1CO 16:24 Ɖána Yeésu Krísto ɖɛ́dɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ lám-daá, máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa.
2CO 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ ma Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ na ɩzɔɔlɩ́m-daá nɛ́, mána ɖógóóbú Timotée ɖánŋmaa kʊ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya-daá ńba mɩ́wɛ korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa bɔwɛ Akayíi laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
2CO 1:2 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
2CO 1:3 Ɖɩ́sa Ɩsɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩjaa. Ɩnáábɩ́lɛ́ Caáwʊ weení ɩbá wánnɩɩ́ ɖágʊnyɔḿ bɩka ɩdanáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ weení wɛ́nvɛɛzɩ́ ɖéwenbé bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́.
2CO 1:4 A ɖɔ́wɛ kʊnyɔḿ báa wenkí-daá, wɛ́nvɛɛzɩ kʊ ɖéwenbé na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩkpɔ́ɔ wenbí wɛɛvɛ́ɛ́zɩ ɖéwenbé nɛ́ ɖɩfɛɛzɩná wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ kʊnyɔḿ-daá nɛ́ bewenbé ɖʊɖɔ.
2CO 1:5 Wenbí ɖáábá ɖánnáa wahálawá Krísto-rɔɔzɩ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wándabanáa Krísto wɛ́nvɛɛzɩ́ ɖéwenbé.
2CO 1:6 A ɖánnáa wahála, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩfɛ́ɛ́zɩ míwenbé bɩka iyuúu lɛ́ɛ́dɩ nɛ́-rɔ gɛ ɖánnáa kɩ. A Ɩsɔ́ɔ wɛ́nvɛɛzɩ́ ɖéwenbé, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩfɛ́ɛ́zɩ míwenbé-rɔ gɛ wánlám bɩlɛ́, bɩka iyuú ɖóni ɩna wahálawá ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖánnáa tɩ nɛ́.
2CO 1:7 Ɖáábá ɖɩlá mɩ́ɩ yaraɖá; káma, ɖányɩ sɩsɩ wenbí mɩ́nnáa wahálawá ɖánnáa tɩ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩtɛ́fɛɛzɩ míwenbé.
2CO 1:8 Wenbí bʊrɔ nɛ́, koobíya, ɖádánjaa ɖɩmʊ́sɩ mɩ́ɩ kʊnyɔḿ ɖáagáná kɩ Azíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́. Ɖáábá ɖɩna wahála páá bɩcɛzɩ́ na seríya, bɩɩgɩ́lɩ ɖáa hálɩ ɖɛ́dɛfɛ́yɩ́na tamɔ́ɔ sɩsɩ ɖánlɩɩ́ ɖʊɖɔ.
2CO 1:9 Ɖádɩtɩŋa ɖééɖéézi sɩsɩ ɖánzɩ́m. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na ɖɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɔmɔɔná ɖɩɖʊ tamɔ́ɔ ɖádɩtɩŋa ɖɔ́rɔ́, amá, Ɩsɔ́ɔ weení wénveezí ɩsɩɖáa nɛ́ ɩrɔ gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩɖʊ tamɔ́ɔ.
2CO 1:10 Waalɩzɩ́ na ɖáa ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sɩ́m-daá, bɩka sɩ ɩtasɩ ná ɩlɩzɩ́ ɖáa ɖʊɖɔ. Ɩɩ́n, ɩnáábɩ́lɛ́ ɖɔ́jɔɔ́ɔ na tamɔ́ɔ sɩsɩ sɩ ɩtásɩ ná ɩlɩzɩ́ ɖáa.
2CO 1:11 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ wánzɩnáa ɖáa ɖɩlɩ́ɩ bɩdaá na kazɔ́ɔ ńbɩ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩlá ɖáa ɩráa ɖabata-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-rɔɔzɩ́ nɛ́, iyéle ɩráa tuutúúma ɖʊɖɔ ɩtásaḿ Ɩsɔ́ɔ wenbí waalá ɖáa nɛ́ bʊrɔ.
2CO 1:12 Ɖéwenbé wánvʊʊ́ wentí nɛ́ tɩɩná gɛ ɖánvaarɩ́. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ na toovonúm bɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná báa weení, bɩɩgɩlɩná mɩ́nyɔ́ɔ́. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ áséńsí gɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná; amá, Ɩsɔ́ɔ waala ná ɖáa bɩdɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ.
2CO 1:13 Ɖánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ natɩ́rɩ gɛ ɖánŋmaá mɩ́ɩ, wentí mɩ́ngalɩ́ɩ mɩ́nnɩɩ́ nɛ́ gɛ. Máálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mɩ́ngɔnɩ́ ɩbá ɩnɩ́ɩ tɩdaá kazɔ́ɔ, ńŋɩnáa mííyúú ɩnɩ́ɩ tɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ nɛ́. Míńÿúú ɩnɩ́ɩ sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ Yeésu sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ sɩ ɩfaarɩná ńŋɩnáa ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ sɩ ɖɩfaarɩná mɩ́ɩ nɛ́.
2CO 1:15 Máálá bɩdɛ́ɛ yaraɖá-rɔ gɛ máávʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ mánɖaanáa mɩ́dɛ́ɛ boɖé na iyuú iɖi mɛ́dɛ́ɛ alɩbáráka nabʊ́lɛ-daá.
2CO 1:16 Mááɖʊ́ sɩsɩ mánlɩɩnáa mɩ́dɛ́ɛ mɛɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá. A máálɩ́ɩ Masedʊwáanɩ, mándakabɩsɩnáa mɩ́dɛ́ɛ na ɩsɩná ma mɛɖɛ́ɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá.
2CO 1:17 Mááɖʊ́ bɩlɛ́ nɛ́, a bɩlɛ́ mádamáázɩ kazɔ́ɔ gɛ? Wenbí mánɖʊ́ʊ sɩ mánlám nɛ́ kɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ? Biiyéle mɔ́jɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, mɛ́gɛ́ɛ ɩɩ́n na aayɩ́-dʊ́ʊ?
2CO 1:18 Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɖáa seríya sɩsɩ tɔ́m wentí ɖéévééri mɩ́ɩ nɛ́ tɛkɛ́ɛ ɩɩ́n na aayɩ́.
2CO 1:19 Káma, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ Yeésu Krísto weení ɩdɔ́m mána Silivɩ́n na Timotée ɖéévééri mɩ́ɩ nɛ́ tɛkɛ́ɛ ɩɩ́n na aayɩ́-dʊ́ʊ; toovonúm riké gɛ waaŋmátɩ.
2CO 1:20 Na ɩyɩ́ɖɛ-daá, wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩ wánlám nɛ́ tángʊrʊ́. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ na ɩyɩ́ɖɛ-daá ɖʊɖɔ gɛ ɖéndetisí sɩsɩ wentí Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm; ɖéndisí bɩlɛ́ ɖɔ́nɖɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ.
2CO 1:21 Weení wángbaazɩ́ ɖána mɩ́ɩ ɖóni ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ waada ná ɩlɩzɩ́ ɖáa ɩsɩ́ɩ ɩdɩ.
2CO 1:22 Waadáɖʊʊ ɩdɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ ɖɔ́rɔ́, ɩɖʊ ɩdɛ́ɛ Kezeŋa ɖéwenbé-daá, ɩdɛ́ɛ Kezeŋa kɛḿ kánwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ wánváa ɖáa ɖɔ́ɔ́lɛwá wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɖáa nɛ́.
2CO 1:23 Bɩɩga mádakábɩ́sɩ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, mádacáa sɩ magʊ́sɩ mɩ́laakáarɩ-rɔ nɛ́ gɛ mádakábɩ́sɩ. Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ma seríya; a bʊbɔ́tɩ gɛ mɛ́nbɛlɩ́ɩ, ɩ́kʊ́ ma.
2CO 1:24 Ɖádánjaa sɩ ɖɩsɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩmɔɔ́na ɩlá toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́. Amá, wenbí bɩ́ta bʊkɔná mɩ́ɩ wenbi‑niíni nɛ́ gɛ ɖánjaanáa mɩ́ɩ. Káma, mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
2CO 2:1 Biiyele ná gɛ mɔ́ɔ́ mááɖʊ́ sɩsɩ mádánbɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ na mókokúti manyɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá.
2CO 2:2 Káma, a mɔ́ɔ́ máányɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá, weení sɩ ikúti ná ɩkɔná ma wenbi‑niíni. Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá máányɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá nɛ́?
2CO 2:3 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ máagáŋmaa mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka na bɩ́kɔkɔ́nɩ máádála nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá ɩ́ta ɩkɔná ma wenbi‑niíni nɛ́ ikúti ɩnyɩ́ɩ́zɩ máázá. Máálá mɩ́rɩ́ŋa yaraɖá sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni kɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ-ńɖɛ gɛ.
2CO 2:4 Wíídi, nʊŋásɩ, na ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ-daá gɛ mááŋmáa mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kɛḿ. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ manyɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá. Mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́-rɔ gɛ.
2CO 2:5 A naárʊ waanyɩ́ɩ́zɩ ɩráa ɩzá, bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ máázá gɛ bʊdʊ́ʊ waanyɩ́ɩ́zɩ, mɩ́rɩ́ŋa gɛ. Amá, na mɔ́kɔkɔ́nɩ magɩ́lɩ suurí nɛ́, a sɩ ɖɩbɛɛŋ nɛ́, mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ ɩzá gɛ waanyɩ́ɩ́zɩ.
2CO 2:6 Mɩ́dáá ɖabata weeyéle bɔfɔ́ bʊdʊ́ʊ nɩgbamʊʊ́ wenbí nɛ́ bɩɩmɔ́ɔ bɩlɛ́.
2CO 2:7 Bʊrɔɔzɩ́, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩcɛ́ bʊdʊ́ʊ bɩka ɩɖʊ yɩ tɔ́m na bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩkɩ́lɩ bʊdʊ́ʊ ɩzá nyɩɩzɩ́.
2CO 2:8 Bɩlɛ́ nɛ́, máábá mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́wɩlɩ yɩ sɩ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ.
2CO 2:9 Káma, mááŋmáa mɩ́ɩ ɖʊɖɔ gɛ sɩ na malá mɩ́ɩ mɛbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ mínvúu wentí mɔ́ɔ́dɔ́ mɩ́ɩ nɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá?
2CO 2:10 A mɩ́ɩ́jɛ́ weení nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́ɛ́jɛ́ bʊdʊ́ʊ. A ngʊ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́bɛɛ́na sɩsɩ naárʊ waalá ma nabʊ́rʊ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ mɛ́jɛ́ yɩ, mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ mɔ́ɔ́ mɛ́ɛ́jɛ́ bʊdʊ́ʊ Krísto ɩzá-daá,
2CO 2:11 na ɖíkeyéle Sitáánɩ iɖi ɖɔ́rɔ́, káma, ɖáábá ɖányɩ wentí wánjáádɩ nɛ́.
2CO 2:12 Máádála Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá sɩ mevééri ɩráa Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, Ɖádʊ́ʊ waabá ɩtʊlʊ́ ma tará.
2CO 2:13 Amá, na bɩrɩ́ŋa, málaakáarɩ fʊnvɛ́yɩ́ adɛ, káma, mádáná mogoobú Tíiti. Ńna gɛ máagáláa Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba mɛɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá.
2CO 2:14 Ɖánzám Ɩsɔ́ɔ, káma, ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, wánɖʊ́ʊ ɖáa kɩváálʊ́ʊ kɩ́nvaarɩ́ Krísto-dɛ́ɛ ɖíi nɛ́ kɩdaá báa sáátɩ wenkí. Ɖándasám yɩ ɖʊɖɔ, káma, ɖɔ́ɔ́ gɛ wánbanáa ɩráa wándɩlɩ́ɩ Krísto báa lénlé, nyazɩ wenbí bánnɩɩ́ tulaarɩ́-dɛ́ɛ foorí báa lé nɛ́.
2CO 2:15 Káma, ɖɔ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tulaarɩ́ kɩ́nvoorí kazɔ́ɔ Krísto waalá kɩ Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ wenbá bɔwɛ lɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-rɔ na wenbá bɛ́ndɛlɛ́ŋ nɛ́ baazá-daá.
2CO 2:16 Wenbá bɛ́ndɛlɛ́ŋ nɛ́ bɔjɔ́ nɛ́, foorí bínbonáa sɩ́m-daá nɛ́ gɛ ɖónvoorí. Bɩɩga baaganáa nɛ́, foorí bínbonáa weezuú-daá nɛ́ gɛ ɖónvoorí. Weení wánbɩɩzɩ kʊ ɩlá bɩlɛ́ bɩdɩmɛ́rɛ.
2CO 2:17 Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́ nyazɩ ɖabata bɔ́ngbɔwʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bánlanáa bɛ́ɛ́dɛ́ɛ́rɛ nɛ́. Amá, wentí ɖɔ́ɔ́ ɖánŋmatɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ. Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ na ɖáa, waazá-daá gɛ ɖánŋmatɩ́ ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́. Biiyele ná gɛ módokúti maɖʊ sɩsɩ mángabɩsɩ́ mɩ́dɛ́ɛ na mókokúti mɔgɔná mɩ́ɩ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ.
2CO 3:1 Ɖááŋmátɩ ɖɔ́ nɛ́, mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ ɖádɩtɩŋa ɖáádásɩ́ná ɖánváa ɖádɩ nɩ́bááwʊ? Ɖɔ́mɔɔ́na ɖɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́kawá nyazɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛbɛ́rɛ ɩlá nɛ́ naanɩ́ ɩmɔ́ɔ ɩmʊ ɖáa? Yáá, ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́mɔɔ́na mɩ́nyɔ́ɔ́ icele ná ɖáa tɩ nyazɩ bɩ́nbɔɔzɩ́ icéle nɛbɛ́rɛ nɛ́.
2CO 3:2 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɩtɩŋa mɩ́gɛ́ɛ na kʊ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ wasɩ́ɩ́ka. Ɖéwenbé-daá gɛ baaŋmáa kɛ báa weení nyɩ kɛ wángalɩ́ɩ.
2CO 3:3 Bɩɩbá bɩbɛɛ́na gɛ sɩ mɩ́gɛ́ɛ na wasɩ́ɩ́ka Krísto waaŋmáa kɛ nɛ́, ngɛ ɖɔ́ɔ́ gɛ weejéle kɛ sɩsɩ ɖɩ́kɔ́ná. Bɩdɛkɛ́ɛ taɖʊ́wa gɛ baaŋmaa ná kɛ; amá, Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ Kezeŋa gɛ, bɩdɛkɛ́ɛ bɔ́-rɔ gɛ baaŋmáa kɛ, amá, ɩráa wenbé-rɔ gɛ.
2CO 3:4 Wenbí Krísto-rɔɔzɩ́ ɖééɖéézi bɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
2CO 3:5 Bɩdɛkɛ́ɛ ɖánmaazɩ́ sɩsɩ ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩlá nabʊ́rʊ na ɖádɩtɩŋa ɖɛ́dɛ́ɛ ɖóni; Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ɖóni wánlɩɩnáa.
2CO 3:6 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weeyele ná ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩbɩ́sɩ keɖiyá kɩ́falɔɔ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa. Keɖiyá kɛḿ kadalɩɩná Mará baaŋmáa yɛ nɛ́ ajɔ́, amá, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-jɔ́ gɛ kaalɩɩná. Mará baaŋmáa yɛ nɛ́ wɔ́ngɔnáa sɩ́m gɛ, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa kɛlɛ́ kɔ́ngɔnáa weezuú gɛ.
2CO 3:7 Mará amʊ́ ángɔnáa sɩ́m nɛ́, bɔ́-rɔ gɛ baaŋmáa yɛ, adɛ́ɛ bɔwʊtá gɛ Múúsá waalá. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ ásícé bɔwʊtá kɩḿ kɩdɛ́ɛ lám-daá; hálɩ biiyéle Israyɛ́ɛlɩ bíya tabɩ́ɩ́zɩ bɛ́nbɛɛŋ́ Múúsá ɩzá-daá, ásícé kɩḿ kínɖée waazá-daá wenbí nɛ́-rɔɔzɩ́. Ngʊ́ ásícé kɩḿ kídénleeri.
2CO 3:8 Bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na bɔwʊtá bánlanáa kɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́-dɛ́ɛ ásícé ténɖée bɩcɛzɩ́ bɩlɛ́.
2CO 3:9 A Mará ángʊ́ʊ ɩráa tɔ́m nɛ́-dɛ́ɛ bɔwʊtá lám wɔɔgɔná ásícé, bɩlɛ́ nɛ́, bɔwʊtá bánlanáa kɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa kénɖeezí ɩráa sɩ bazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ tɔ́ngɔná ásícé kɩɩgɩ́lɩ bɩlɛ́ nɛ́?
2CO 3:10 A ɖɛ́nbɛɛŋnáa ásícé kɩna kɩdaká fɛ́yɩ́ ɖɔ́ nɛ́, ɖánnáa sɩ ásícé kɩɩvʊ́ńɖee ɖoo nɛ́ kɛ́ɛ yéḿ nbɩlɛ́.
2CO 3:11 Káma, a wenbí bídénleeri nɛ́ waalá ásícé, yaatá wenbí bínleerí nɛ́-dɛ́ɛ ásícé wánbá bɩkɩ́lɩ gɛ.
2CO 3:12 Tamɔ́ɔ ńŋɩnáa kɛḿ kadaká ɖɔ́wɛná kɛ nɛ́ weeyéle ɖánlám bɩrɩ́ŋa wenbiré lewáa.
2CO 3:13 Ɖádánlaḿ nyazɩ Múúsá wánvʊngbɔwʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ láwanɩ́ wónvúu waazá-rɔ sɩ na Israyɛ́ɛlɩ bíya ɩ́kana ásícé kídénleeri-dɛ́ɛ tɛ́m nɛ́.
2CO 3:14 Amá, badanɩ́ɩ bugutoluú. Ngɛ hálɩ na sinje, a bángalɩ́ɩ keɖiyá kɩ́bɩńga-dɛ́ɛ Tákaraɖá, láwanɩ́ kɩḿ kɩdɛɛzɩwɛ, kɩdalɩ́ɩ. Káma, bána Krísto bánlám kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ kɩ́ndɛlɛ́ŋ.
2CO 3:15 Hálɩ na sinje a bángalɩ́ɩ Múúsá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá láwanɩ́ fóo bewenbé-rɔ gɛ.
2CO 3:16 Amá, a ɩrʊ́ waalá túúbá ɩfa Ɖádʊ́ʊ toovonúm, na kɩtɛlɛ́ŋ.
2CO 3:17 Ngʊ́ Ɖádʊ́ʊ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nbɩlɛ́. Bɩka lénlé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ nɛ́, ńna ɖʊɖɔ gɛ ɩrʊ́ wónÿuúu ɩdɩ.
2CO 3:18 Ɖɔ́ɔ́ ɖárɩ́ŋa wenbá láwanɩ́ fɛ́yɩ́ ɖáázá-rɔ nɛ́, ɖɛ́bɛɛ́na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ ásícé gɛ nyazɩ ɖííwú-daá. Ɖádʊ́ʊ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nbɩlɛ́, wɛ́ngɛ́ɛ ɖáa ɖɩlɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ ɩdɩtɩŋa ɩjɔɔ́ɔ nɛ́, bɩka ɖɛ́dɛ́ɛ ásícé wénɖée kɩ́ngbáa bʊ́ʊ.
2CO 4:1 Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlá ɖáa kazɔ́ɔ-rɔ gɛ waaɖʊ ɖáa tɩmɛ́rɛ ɖɩna, bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖádángʊsɩ ɖálaakáarɩ.
2CO 4:2 Ɖɔ́ɔ́ ɖéégízi fɛɛrɛ́ tɩmɛ́ bánmʊsɩ́ bánlám yɛ nɛ́; ɖódónduuli ɩráa, bɩka ɖɛ́dɛ́ngɛɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m. Amá, ɖánŋmatɩ́ toovonúm ɖádánmʊsɩ nɛ́ gɛ ɩráa wánlám ɖáa yaraɖá Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
2CO 4:3 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ Laabáárʊ Kífeńgi ɖénveerím ɩráa nɛ́, tɛɛzɩjɔɔ́ɔ temenuú, wenbá bɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ nɛ́ gɛ tɩjɔɔ́ɔ temenuú,
2CO 4:4 bɛlɛ́ gɛ wenbá badafa Laabáárʊ Kífeńgi toovonúm nɛ́. Sitáánɩ weení ɩgɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ nɛ́, woovu baazá-rɔ na bákana Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́nwɩlɩ́ɩ Krísto-dɛ́ɛ ásícé nɛ́-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm. Krísto ɩmʊ́ waalɩɩ ná nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa cɔɔ́ɔ nɛ́.
2CO 4:5 Bɩdɛkɛ́ɛ ɖádɩtɩŋa ɖɔ́dɔ́m gɛ ɖénveerím ɩráa, amá, Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ ɖénveerím wɛ sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Ɖádʊ́ʊ. Ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa ɖɛ́gɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa gɛ Yeésu-rɔɔzɩ́.
2CO 4:6 Ɩsɔ́ɔ weení wɔɔdɔ́ sɩsɩ bɩ́la ɖɛnyɛm temenuú-daá nɛ́ tɩtɩŋa weeyele ná bɩlá ɖɛnyɛm ɖéwenbé-daá, na ɖɩna ɩdɛ́ɛ ásícé kínɖée Krísto ɩzá-daá nɛ́.
2CO 4:7 Amá, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɔ́jɔɔ́ɔ nyazɩ cʊ́ʊ nyɩnásɩ nɛ́, ɖéwenbé-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɖɔ́ɔ́lɛ ɖɩḿ, na bɩlá sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ tɩɩná yíko kɩḿ kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́.
2CO 4:8 Ɖáábá ɖánnáa wahálawá ndɩ‑ndɩ báa lénlé, amá, bɩ́dɔ́nÿɔḿ ɖáa; ɖáátasɩ nŋɩ́nɩ́ ɖɩ́ta ɖɩlá nɛ́, amá, zinbirí wɛ.
2CO 4:9 Bánváa ɖáa fúkúḿsi; amá, Ɩsɔ́ɔ tɛcɛ́ ɖáa ɩtálɩ; bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bɔ́ńlɔ́ɔ́ ɖáa adɛ, amá, ɖɛ́dɛɛzɩwɛ ɖádásɩ́.
2CO 4:10 Báa sáátɩ wenkí ɖɔ́wɛ sɩ́m nɔɔ́ gɛ ńŋɩnáa Yeésu waana wenbí nɛ́; na ɩráa ɩna iweezuú ɖɔ́dɔ́nʊʊ́-daá.
2CO 4:11 Káma, na bɩrɩ́ŋa ɖána ɖáázá nɛ́, báa ngbeére, ɖɔ́wɛ sɩ́m nɔɔ́-daá gɛ Yeésu-rɔɔzɩ́ na ɩráa ɩna iweezuú ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ kɩgɛ́ɛ sɩ kɩsɩ́ nɛ́ kɩdaá.
2CO 4:12 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ nɛ́, sɩ́m nɔɔ́ gɛ ɖɔ́wɛ báa sáátɩ wenkí na mɩ́nyɔ́ɔ́ iyuú weezuú.
2CO 4:13 Toovonúm fáa-dɛ́ɛ tɔ́m baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ nʊvɔ́-daá gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖóvóo. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Mééɖéézi, bʊrɔ gɛ mááŋmátɩ.» Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖééɖéézi bʊrɔ gɛ ɖánŋmatɩ́.
2CO 4:14 Káma, ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ weení weevéézi Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, wénveezí ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá ɖána Yeésu bɩka iboná ɖána mɩ́ɩ waazá-daá.
2CO 4:15 Wenbí bɩrɩ́ŋa ɖánnáa bɩ nɛ́, mɩ́gazɔ́ɔ-rɔ gɛ, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám bɩbá bɩbamáa ɖɔɔmɩ́nɩ nɛ́ bɩtalá ɩráa ɖabata. Bínÿelíi ɖʊɖɔ ɩráa ɖabata wánzám Ɩsɔ́ɔ bɔ́nɖɔɔzɩ́ yɩ.
2CO 4:16 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖádángʊsɩ ɖálaakáarɩ. Báa ɖoo ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ bánnáa kɩ ɖɔ́ nɛ́ wɛ kɩ́nwɩɩ́ ɖɛfɛɛ‑ɖɛfɛɛ, ɖéwenbé-daá nɛ́ Ɩsɔ́ɔ wɛ wɛ́ngɛɛ́ ɖáa ɖánbɩsɩ́ ɩráa kɩ́faláa báa wɩ́rɛ wenɖé.
2CO 4:17 Káma, kʊnyɔmɩ́nɩ ɖánnáa tɩ ɖɔ́ nɛ́ ténleeri, bɩka ɖʊɖɔ tɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ a bɛ́ngɛɛzɩnáa tɩ ásícé kʊ́bɔnbɔńgɩ kɩdaká ɩbá bɩvɛ́yɩ́, bɩka kɩ́dɛ́ndɛŋ́ tɩɩgbɩ́ɩ́rɩ tɩkázɩ́ɩ ɖáa nɛ́.
2CO 4:18 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖálaakáarɩ fɛ́yɩ́ wenbí bánnáa bɩ nɛ́ bʊrɔ; amá, wenbí bádánnáa bɩ nɛ́ bʊrɔ gɛ ɖálaakáarɩ wɛ. Káma, wenbí bánnáa bɩ nɛ́ ténleeri, amá, wenbí bádánnáa bɩ nɛ́ tɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ. Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlá ɖáa kazɔ́ɔ-rɔ gɛ waaɖʊ ɖáa tɩmɛ́rɛ ɖɩna, bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖádángʊsɩ ɖálaakáarɩ.
2CO 5:1 Ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ ɖɔ́wɛ kɩdaá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ. Ngɛ ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a kɩɩwɩ́ɩ, ɖɔ́gɔ́wɛná ɖaána ɩsɔ́ɔ́dáá. Ɖaána kɛḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waama ná kɛ, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa, kɛvɛ́yɩ́ sɩ kɔyɔ́ kɛtɛngɛrɛ.
2CO 5:2 Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ ɖɔ́wɛ ɖénzisí ɖánjáádɩ sɩ bába bosúu ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ ɖaána ɩsɔ́ɔ́dáá ńga nyazɩ bónzuú tóko nɛ́ batɩ́nɩ ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ kɩna kɩrɔ.
2CO 5:3 Amá, bɩ́kalá sɩsɩ sɩ bosúu ɖáa kɩ nɛ́, ɖɔ́jɔɔ́ɔ tunbóóló, bɩ́la ɖózóóna kpɩná.
2CO 5:4 Káma, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɔ́wɛ tɔnʊʊ́ kɩna kɩdaá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé nɛ́, ɖénzisí bɩ́ńbá bɩnɩ́ɩ ɖáa. Wenbí ɖánjáádɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩ́lɩ́zɩ́ ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ kɩna ɖɔ́rɔ́, amá, ɩ́tasɩ isúu ɖáa tɔnʊʊ́ kɩ́falʊʊ́ kɩna kɩrɔ gɛ na wenbí bɩ́dánzɩḿ nɛ́ ilí wenbí bɩ́nzɩ́m nɛ́.
2CO 5:5 Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa waaɖʊ ná sɩ bɩlɛ́ gɛ sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩbɩ́sɩ. Ngɛ waava ɖáa ɩdɛ́ɛ Kezeŋa na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ wánváa ɖáa ɖɔ́ɔ́lɛwá wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɖáa nɛ́.
2CO 5:6 Bɩlɛ́ bʊrɔ nɛ́, ɖáábá ɖɔ́jɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ báa sáátɩ wenkí; amá, ɖányɩ sɩsɩ ɖé ɖɔ́wɛ tɔnʊʊ́ kɩna kɩdaá nɛ́, ɖɔ́jɔɔ́ɔ bolíni na ɖáɖaána, bɩka ɖɔ́jɔɔ́ɔ bolíni na Ɖádʊ́ʊ.
2CO 5:7 Káma, toovonúm ɖáává nɛ́ wéngeti kʊ ɖáa, bɩdɛkɛ́ɛ wenbí ɖánnáa na ɖáázá nɛ́.
2CO 5:8 Ɖáábá ɖɔ́jɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ, ngɛ ɖɩlaná ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ kɩna bolíni ɖɩɖɛ́ɛ ɖáɖaána-daá Ɖádʊ́ʊ-jɔ́ cɔɔ́ɔ ɖáa kazɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ.
2CO 5:9 Bʊrɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ a ɖɔ́wɛ ɖána ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ ya, yáá ɖééyéle kɩ ya, wenbí ɖángajáádɩ bɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɔ́dɔ́m ɩmɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ.
2CO 5:10 Káma, ɖárɩ́ŋa ɖɔ́wɛná sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩsɩ́ŋ Krísto ɩzá-daá ɩfʊʊná ɖáa, na ɩfɛ́rɛ báa weení kazɔ́ɔ ńbɩ yáá bɩdaavé waalá sáátɩ wenkí ɩvʊnwɛ ɩ́na ɩdɔnʊʊ́ nɛ́.
2CO 5:11 Bɩlɛ́ bʊrɔ nɛ́, ńŋɩnáa ɖányɩ ɩrʊ́ ise Ɩsɔ́ɔ kutoluú nɛ́, ɖénveerím ɩráa sɩ báfá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ɖénveerím wɛ nɛ́ toovonúm. Ɩsɔ́ɔ nyɩ ɖáa ngɛ máálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ míwenbé-daá mɩ́nyɩ ma.
2CO 5:12 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ɖádɩtɩŋa ɖáádásɩ ɖánváa ɖádɩ nɩ́bááwʊ sɩ ɖibó mɩ́jɔ́ nɛ́; amá, mánjáádɩ gɛ sɩ íyúú wentí sɩ tiyéle ɖɔ́dɔ́m ɩlá mɩ́ɩ niíni nɛ́ gɛ, na ɩbɩ́ɩ́zɩ iyuú wentí sɩ ibúsi wenbá bódónvuuziná wenbí bɩ́nlɩɩnáa bewenbé-daá; amá, wenbí bɩbɛɛ́na nɛ́.
2CO 5:13 Mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ wɔɔdɔ́ sɩsɩ ɖánlám nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́bɛɛ́na ɖáa, iyuú ɩtɩlɩ́ sɩ Ɩsɔ́ɔ-rɔ gɛ ɖánlám bɩlɛ́. Amá, a ɖɛ́gɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa gɛ, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɔ́ gɛ.
2CO 5:14 Sɔɔlɩ́m Krísto wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa nɛ́ wánnyʊʊ́ kʊ ɖáa bɩlɛ́. Káma, ɖééɖéézi sɩsɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ waazɩ́ ɩráa rɩ́ŋa-rɔ nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa na yɩ booyoozi ná basɩ́ bɩlɛ́.
2CO 5:15 Waazɩ́ gɛ na wenbá bɔwɛ weezuú-daá nɛ́ ɩ́kɔcɔ́ɔ nyazɩ badɩtɩŋa bɔrɔ gɛ bɔwɛ weezuú-daá; amá, bɔcɔ́ɔ ńŋɩnáa wenbí weení waazɩ́ ngɛ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá bɔrɔɔzɩ́ nɛ́ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
2CO 5:16 Biiyéle lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɖáraabɛɛ́na naárʊ nyazɩ wenbí ɩráa wɛ́nbɛɛŋ́ nɛ́. Ɖoo nɛ́, ɖávʊ́nbɛɛ́na Krísto gɛ nyazɩ wenbí ɩráa bɛɛ́na nɛ́. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ ɖɛ́bɛɛ́na yɩ ɖʊɖɔ.
2CO 5:17 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɩrʊ́ na Krísto booyóózi balá kʊ́ɖʊḿ, waabɩ́sɩ ɩrʊ́ kɩ́falʊ́; cɔwʊrɛ wenɖé ɖɩdaá ɩvʊnwɛ nɛ́ ɖɩɩdɛ́, kɩ́faɖɛ́ waabaazɩ ná.
2CO 5:18 Ɩsɔ́ɔ waala ná bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa. Waabaná na Krísto ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖána yɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Ngɛ waaɖʊ ɖáa sɩsɩ ɖífeeri ɩráa beyéle ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩ́na wɛ bɔlɔwʊtáá.
2CO 5:19 Káma, Ɩsɔ́ɔ waabaná na Krísto ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩ́na ɖúúlínya-daá ɩráa bɔlɔwʊtáá. Ɩ́dándafʊʊná wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá-rɔɔzɩ́, ngɛ waaɖʊ ɖáa sɩ ɖɩ́ŋmatɩ ɩ́na wɛ bɔlɔwʊtáá nyɔɔzɩ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
2CO 5:20 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖánáábɩ́lɛ́ wenbá Krísto weegédíri nɛ́. Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa wánÿaa kʊ ɩráa na ɖɔ́nɔ́ɔ́. Ɖánvɩnɩ́ mɩ́ɩ na Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá sɩsɩ iyéle bɩnyɔ́ɔ́zɩ mɩ́na Ɩsɔ́ɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá.
2CO 5:21 Krísto weení ɩdalá alaháácɩ́ nɛ́, ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩbɩ́sɩ alaháácɩ́, na ɖána yɩ ɖáábɩ́sɩ kʊ́ɖʊḿ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ iɖéézi ɖáa sɩsɩ ɖázɩ́ɩ́zɛ́ɛ.
2CO 6:1 Bɩlɛ́ nɛ́, ńŋɩnáa ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖánlám kʊ tɩmɛ́rɛ nɛ́, ɖándasɩ́ mɩ́ɩ tɔ́m sɩsɩ íkeyéle kʊjɔɔwʊ waalá mɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩlɔ́ɔ faala.
2CO 6:2 Káma, waaŋmátɩ ɩdɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Alɩwáátɩ waadála nɛ́, máámʊ́ nyɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ. Lɛ́ɛ́dɩ wɩ́rɛ, mɛ́ɛ́lɛ́ɛ nya.» Tɔ́ɔ, alɩwáátɩ kɩḿ kɩɩdala ná lɛlɛɛɖɔ́ bɩlɛ́, lɛ́ɛ́dɩ wɩ́rɛ waadála ná ɖɔ́.
2CO 6:3 Ɖánlám bɩrɩ́ŋa gɛ sɩ na báa natɩ́rɩ-daá naárʊ ɩ́kasála Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá. Ńna nɛ́, bɔ́dɔ́ngɔnɩ́ baŋmátɩ bɩdaavé nɛ́ ɖádɩmɛ́rɛ-rɔɔzɩ́.
2CO 6:4 Amá, wenbí bɩrɩ́ŋa ɖánlám nɛ́ bɩdaá, ɖánwɩlɩ́ɩ gɛ sɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa. Biiyéle báa ɖánnáa wahála, báa ɖánnáa kʊnyɔḿ, báa ɖálaakáarɩ wángʊrʊ́ʊ, ɖáábá ɖánjaarɩ́ ɖádɩ.
2CO 6:5 Baamá ɖáa, bɔtɔ ɖáa sáráka, boodulúsi zamɔ́ɔ kɩkʊrʊ́na ɖáa, ɖáálá tɩmɛ́ bɩbá bɩnɩ́ɩ ɖáa, ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná ɖáázá ɖódoɖóo, nyɔɔ́sɩ ɖʊɖɔ waagʊ ɖáa.
2CO 6:6 Wenbí ɖándawɩlɩnáa ɩráa sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa nɛ́ nɖɔ́: ɖánlám báa ngbetíi bɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, tɩlɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ waava ɖáa nɛ́, suúru ɖénɖíi kɩ nɛ́, kazɔ́ɔ ńbɩ ɖánlám nɛ́, tɩmɛ́rɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánbanáa ɖáa kánlám nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ ɖáránáa sɔɔlɩ́m na toovonúm,
2CO 6:7 toovonúm ɖénveerím ɩráa nɛ́, ɖóni Ɩsɔ́ɔ waava ɖáa nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ ɖánlám bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá bɩɩbɩ́sɩ ɖáa nyazɩ yoogbɩná ɖénverenáa ɖɔ́rɔ́ bɩka ɖónÿoonáa ɩ́bɛrɛ nɛ́.
2CO 6:8 Nɛbɛ́rɛ wɔ́nɖɔɔzɩ́ ɖáa, baaganáa wɛ́ngbɛɛnáa ɖáa, nɛbɛ́rɛ wánzám ɖáa, baaganáa wándʊ́ʊ́dɩ ɖáa. Bɛbɛɛ́na ɖáa sɩ ɖɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ ngʊ́ toovonúm gɛ ɖánŋmatɩ́.
2CO 6:9 Bɛbɛɛ́na ɖáa nyazɩ baasɩ ɖáa bɩlɛ́; ngʊ́ baabá banyɩ ɖáa kazɔ́ɔ. Bɛbɛɛ́na ɖáa nyazɩ ɩráa báńzɩ́ḿ nɛ́, ngʊ́ ɖɛ́dɛɛzɩwɛ weezuú-daá. Bánváa ɖáa fúkúḿsi, ngʊ́ bádángʊ́ʊ ɖáa.
2CO 6:10 Bánnyɩɩzɩ́ ɖáázá amá, na bɩrɩ́ŋa niíni-daá gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́wɛ báa sáátɩ wenkí. Bɛbɛɛ́na ɖáa sɩ ɖɛ́gɛ́ɛ kadanbʊrʊ́sɩ; amá, ɖénÿelíi ɖabata wánbɩsɩ́ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa. Ɖɛ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ, ngʊ́ ɖádɩɩná bɩrɩ́ŋa.
2CO 6:11 Koobíya Korɩ́ntɩ ńba, ɖááŋmátɩ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, ɖádámʊsɩ mɩ́ɩ natɩ́rɩ, ɖáábá gɛ ɖicéle mɩ́ɩ ɖéwenbé.
2CO 6:12 Ɖɔ́ɔ́ ɖédekízi mɩ́ɩ ɖéwenbé celíi, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́ɩ́dɔ́ ná mɩ́dɛ́ɛ ńná.
2CO 6:13 Ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖáa nyazɩ ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́; mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ wánŋmatɩnáa ibíya nɛ́ gɛ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩbá icéle ɖáa míwenbé.
2CO 6:14 Ɩ́kɔkpɔ́ɔ mɩ́dɩ ɩtasɩná wenbá badafa Ɖádʊ́ʊ toovonúm nɛ́ mɩ́na wɛ mívóo nɩ́bááwʊ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nyazɩ míɖéyí‑ɖéyí bɩlɛ́. Bánbɩɩzɩ́ boyóózi wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ na wenbí bɩdakazɔ́ɔ nɛ́? Ɖɛnyɛm na temenuú bánbɩɩzɩ́ balá nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ?
2CO 6:15 Krísto na Sitáánɩ bánbɩɩzɩ́ beɖi keɖiyá? Wentí gɛ wenbá baava Krísto toovonúm nɛ́ na wenbá badafa yɩ toovonúm nɛ́ bɔlɔwʊtáá.
2CO 6:16 Keɖiyá wenká wɛ ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖaána na lɩzásɩ bɔlɔwʊtáá. Káma, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ ɖaána. Ɩlɛ́ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɔ́njɔwʊ́ʊ bɔlɔwʊtáá bɩka mána wɛ ɖɔ́wɛ. Mánbɩsɩ́ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩka bɛḿ ɖʊɖɔ babɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.»
2CO 6:17 Bʊrɔ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ɩlɩ́ɩ bɔlɔwʊtáá, mɩ́na wɛ ɩdára. Íketekiná wenbí bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, na mɔ́ɔ́ mamʊ mɩ́ɩ.»
2CO 6:18 Bɩka Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mánbɩsɩ́ mɩ́ɩ mɩ́jaa bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩbɩ́sɩ mɔ́ɔ́ mebiyaalɩnáa na mɛwɛɛlɩnáa.»
2CO 7:1 Mogoobíya, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ wooɖúu tɩna tɩrɩ́ŋa ɖɔ́ ɩsɩ́ɩ ɖáa nɛ́, ɖádɩtɩŋa ɖɩ́yaalɩ ɖádɩ ɖɩlɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́ngɔɔdɩ́ ɖɔ́dɔ́nʊʊ́ na ɖégezeŋa nɛ́ bɩdaá, ɖɩ́caarɩ ɖádɩ ɖɩtɛ́ɛ́zɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba bɩsɩ́ bɩbá bisúlúki bɩka ɖénzée Ɩsɔ́ɔ.
2CO 7:2 Ijéle ɖáa míwenbé. Káma, ɖádáyɩ́sɩ́ná naárʊ, ɖédéyéle naárʊ ikízi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, ngʊ́ ɖédéyííli naárʊ ɖiɖi yɩ.
2CO 7:3 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ na magʊ mɩ́dɔ́m-rɔ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́, káma, máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a bɛɛvɛ́ɛ ɖéwenbé-daá ɖɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ bánnáa, bɩka weezuú-daá yáá sɩ́m-daá, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ sɩ bɩtára ɖána mɩ́ɩ nɛ́.
2CO 7:4 Máábá malá mɩ́ɩ yaraɖá páá, bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni ɖabata mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́. Bɩɩbá bɩkpáázɩ ma ɖóni, niíni woozu bʊwaadɩná ma ɖɛ́dɛ́ɛ wahálawá rɩ́ŋa-daá.
2CO 7:5 Káma, ɖoo ɖádálɩ́ɩ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá, ɖádábá ɖiyuú fɛɛzɩrɛ báa cʊ́kɔ. Nɔwɛ́yawá ndɩ‑ndɩ riké-daá gɛ ɖɔ́wɛ. Kokule-daá gɛ ɖɔ́wɛ ɖána ɩráa, bɩka ɖádɩtɩŋa ɖéwenbé-daá ɖánnɩɩ́ nɩdáárɛ.
2CO 7:6 Amá, Ɩsɔ́ɔ weení wɛ́nbɛɛlɩ́ wenbá balaakáarɩ kʊráa nɛ́, wɛɛbɛ́ɛ́lɩ ɖáa na Tíiti-dɛ́ɛ kɔnɖɛ́.
2CO 7:7 Ngɛ bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ kɔnɖɛ́ riké-rɔ, woobó mɩ́jɔ́ na bɩkágbaazɩ yɩ ɖóni wenbí nɛ́ ɖʊɖɔ wɛɛvɛ́ɛ́zɩ ɖéwenbé. Weevééri ɖáa nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ lowú páá sɩsɩ ɩtábáazɩ ma náa nɛ́, ifééri ɖáa mɩ́dɛ́ɛ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ na mɩ́dɛ́ɛ konkárɩ́ mɩ́wɛ kɩdaá sɩsɩ iyóo móyówú nɛ́. Ngɛ bɩɩdásɩ bɩlá ma niíni páá.
2CO 7:8 Báa ɖoo wasɩ́ɩ́ka mááŋmáa mɩ́ɩ kɛ nɛ́ kaanyɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá, bɩlɛ́ bɩdacáárɩ ma. Toovonúm-daá nɛ́, mááná sɩsɩ bɩnyɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ́zá alɩwáátɩ cʊ́kɔ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩɩjáárɩ ma,
2CO 7:9 lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni, bɩka bɩdɛkɛ́ɛ na mɩ́dɛ́ɛ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ-rɔɔzɩ́; amá, ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ ɖɩḿ ɖɩɩgɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ wenbé nŋɩ́nɩ́ nɛ́-rɔɔzɩ́. Mɩ́ɩ́zá waanyɩ́ŋ wenbí nɛ́, woovu wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ, biiyéle ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́jɔ́ nɛ́, ɖádáyɩ́sɩ́ná mɩ́ɩ báa cʊ́kɔ.
2CO 7:10 Káma, ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ ɖɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ jɔ́ nɛ́, wɛ́ngɛɛ́ ɩrʊ́-dɛ́ɛ lakásɩ gɛ, bɩka biyéle iyuú lɛ́ɛ́dɩ ɩ́dánlaḿ mányɩ lé. Amá, ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ ɖɩɩlɩɩná ɖúúlínya kɩna kɩjɔ́ nɛ́ ɖɩ́ngɔnáa sɩ́m gɛ.
2CO 7:11 Lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́dɩtɩŋa ɩbɛ́ɛ́ŋ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ ɖɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ waalá wenbí mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́: Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ ɖasam sɩ ɩlá ɖɔ́ yáá ɖɔ́ nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná toovonúm nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩ́njaarɩ́ mɩ́ɩ nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ nɩdáárɛ nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ lowú sɩsɩ ɩtábáazɩ ma náa nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́njáádɩ sɩsɩ ɩlá wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́! Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩfɔ́ yɩsɩráa nɩgbamʊʊ́ nɛ́! Bɩrɩ́ŋa bɩdaá mɩ́ɩ́bá ɩwɩ́lɩ sɩsɩ mɩ́nʊ́ʊ́zɩ fɛ́yɩ́ tɔ́m tɩḿ tɩdaá.
2CO 7:12 Ngɛ mááŋmáa mɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ weení waalá bɩdakazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ mááŋmáa mɩ́ɩ, cáńfáná weení baalá yɩ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́. Amá, mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, mɩ́dɩtɩŋa ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩna konkárɩ́ wenkí mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná kɩ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́.
2CO 7:13 Wenbí bɩɩvɛ́ɛ́zɩ ɖéwenbé nɛ́ nbɩlɛ́. Ɖéwenbivɛɛzɩrɛ baasí, bɩɩgála Tíiti niíni nŋɩ́nɩ́ nɛ́, woogúti bɩtásɩ bɩlá ɖáa niíni ɖʊɖɔ. Káma, mɩ́rɩ́ŋa mɩ́ɩ́bá ɩkɛ́vɛɛzɩ iwenbiré páá.
2CO 7:14 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ Tíiti ɩzá-daá, mááwɩ́lɩ cʊ́kɔ sɩ mɩ́dɔ́m waalá ma niíni, mádálá mányɩ lé. Amá, wenbí ɖáálááná mɩ́ɩ toovonúm feerím nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɖáábá dɩŋmátɩ mɩ́dɔ́m Tíiti ɩzá-daá ɖɩsá mɩ́ɩ. Ngɛ biivu bɩwɩ́lɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ.
2CO 7:15 Waabá ɩzɔɔlɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ tɔ́m gɛ páá a wɔ́ndɔɔzɩ́ nŋɩ́nɩ́ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́ɩ́nɩ́ɩ́ná yɩ na nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá ise yɩ mɩ́dɛ́ɛ yɩ mʊ́ʊ-daá nɛ́.
2CO 7:16 Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni sɩsɩ mánbɩɩzɩ́ malaná mɩ́ɩ tamɔ́ɔ báa ngbetíi-daá.
2CO 8:1 Koobíya, ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɖiyéle mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá kɩ Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩwɛ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́.
2CO 8:2 Baabá bana kʊnyɔmɩ́nɩ ɖabata; amá, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ wɛ niíni bɩka na bɩrɩ́ŋa, baabá bɔwɛ kadanbʊrʊ́tɩ-daá páá nɛ́, baabá bafa bʊɖɔ́ɔ.
2CO 8:3 Wenbí bánbɩɩzɩ́ bafa nɛ́ gɛ baava; hálɩ baava bɩcɛzɩ́ wenbí ɖádafʊ́ńɖʊná nɛ́. Máálɩ́zɩ́ wɛ bɩdɛ́ɛ seríya; ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ naárʊ wɔɔvɔ́kɩ wɛ ɖóóle.
2CO 8:4 Baabá gɛ bafɩ́nɩ ɖáa páá sɩsɩ ɖíyele beɖi ɖɛ́dɛ́ɛ alɩbáráka bɛḿ ɖʊɖɔ balá kʊjɔ́ɔ́nɩ basɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba bɔgɔwɛ Yerusalɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́.
2CO 8:5 Baalá hálɩ bɩcɛzɩ́ wenbí ɖávʊnjɔɔ́ɔna bɩ tamɔ́ɔ nɛ́; bɛɛ kaɖaa-dɛ́ɛ, bɔɔgbɔ́ɔ badɩ becéle Ɖádʊ́ʊ, bɩlɛ́ bibaasí, bɔɔgbɔ́ɔ badɩ becéle ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
2CO 8:6 Bɩlɛ́ biiyele ná gɛ ɖáávɩ́nɩ Tíiti sɩsɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ lám tɩmɛ́rɛ wenɖé waabáázɩ ɖɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá sɩsɩ na mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩlá kʊjɔ́ɔ́nɩ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ nɛ́, ɩ́la ɖɛ hálɩ ɖɩkágʊʊrɩ kazɔ́ɔ.
2CO 8:7 Mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná bɩrɩ́ŋa, nabʊ́rʊ taka mɩ́ɩ: mɩ́ɩ́vá Ɖádʊ́ʊ toovonúm, mɩ́nyɩ ŋmatɩrɛ kazɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ tɩlɩ́ɩ, bɩka mɩ́jɔɔ́ɔ ɖabaram sɩ ɩlá wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́, sɔɔlɩ́m mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖáa nɛ́ waabá bʊɖɔ́ɔ. Wenbí ńŋɩnáa mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa nɛ́, ɩwɩ́lɩ bɩlɛ́ kʊjɔ́ɔ́nɩ sɩ ɩlá tɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩdaá ɖʊɖɔ.
2CO 8:8 Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́nvɔkɩ́ mɩ́ɩ ɖóóle sɩsɩ ɩ́la bɩlɛ́, amá, mɛ́ɛ́gɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ Koduuzísi sɩɩganáa waalá ɖabaram nɛ́ gɛ; bɩlɛ́ sɩ biyele ná mana sɩsɩ sɔɔlɩ́m mɩ́wɛná bɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm.
2CO 8:9 Káma, mɩ́nyɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ waalá ɖáa kɛ nɛ́: Ɩmʊ́ weení ɩvʊngɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ nɛ́, mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, waabɩsɩná ɩdɩ kadanbʊrɩya, na ɩbaná ɩdɛ́ɛ kadanbʊrʊ́tɩ ɩbɩsɩná mɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa.
2CO 8:10 Wenbí mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá mááná bɩ tɔ́m tɩḿ tɩdaá nɛ́ gɛ mááŋmátɩ, bɩka mánmaazɩ́ sɩsɩ a mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́, bɩ́nlám kazɔ́ɔ, káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́náábɩ́lɛ́ kaɖaa ńba wenbá bíńdéniŋa mɩ́ɩ́ɖʊ́ sɩsɩ mɩ́nlám kʊjɔ́ɔ́nɩ tɩḿ ngɛ míívú ɩbáázɩ nɛ́.
2CO 8:11 Bʊrɔɔzɩ́, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩdɛ́ɛ́zɩ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ lám ɩkágʊʊrɩ. Ɩɖʊ sɔɔlɩ́m ɩlá ɖɛ ɖɩkágʊʊrɩ nyazɩ wenbí mɩ́ɩ́vʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ mɩ́nlám ɖɛ nɛ́, bɩka ɩlá ńŋɩnáa wenbí mɩ́nbɩɩzɩ́ nɛ́.
2CO 8:12 Káma, a ɩrʊ́ wánváa na sɔɔlɩ́m, Ɩsɔ́ɔ wánmʊ́ʊ wenbí ɩwɛná nɛ́ gɛ, Ɩsɔ́ɔ tɔ́nbɔɔzɩ ɩrʊ́ wenbí ɩvɛ́yɩ́na bɩ nɛ́.
2CO 8:13 Mɛ́dɛ́ɛ lomaazɛ́ tɛkɛ́ɛ sɩsɩ megbíízi mɩ́ɩ mɛgɛ́vɛ́ɛ́zɩ́ná baaganáa wenbé, amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ gɛ sɩsɩ mɩ́rɩ́ŋa ɩlá ɖéyí‑ɖéyí.
2CO 8:14 Lɛlɛɛɖɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́wɛná bɩɖɔ́ɔ nɛ́, mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩsɩná wenbá bɛvɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ nɛ́, na a wɩ́rɛ bɛlɛ́ bɔwɛná bɩɖɔ́ɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ babɩ́ɩ́zɩ basɩná mɩ́ɩ. Ńna nɛ́, mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nlám ɖéyí‑ɖéyí nbɩlɛ́
2CO 8:15 ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́; baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Weení woogúu bɩɖɔ́ɔ nɛ́, toyuú bɩkɩ́lɩ; bɩka weení woogúu cʊ́kɔ nɛ́, nabʊ́rʊ tɛcɛ́ yɩ.»
2CO 8:16 Ɖɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ, ɩmʊ́ weení weeyéle Tíiti ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ sɩ wánzɩnáa mɩ́ɩ nyazɩ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖáábá ɖɩsɔ́ɔ́lɩ sɩ ɖɩsɩná mɩ́ɩ nɛ́.
2CO 8:17 Káma, ɖɔ́ɔ́dɔ́ yɩ sɩsɩ ɖéndiríi yɩ mɩ́jɔ́ nɛ́ weedísi; ngɛ bɩɩbá bɩlá yɩ ɖasam boɖé. Ɩdɩtɩŋa waajaŋ ná ɩkʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ.
2CO 8:18 Ɩ́na koobúu Koduuzísi rɩ́ŋa ɩbá sɩ́nzám yɩ Laabáárʊ Kífeńgi feerím-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá nɛ́ gɛ ɖéédíri.
2CO 8:19 Bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ biriké bʊrɔ, koobúu ɩmʊ́ nɛ́, Koduuzísi rɩ́ŋa waalɩzɩ́ yɩ gɛ sɩsɩ ɩ́laazɩ ɖáa kʊjɔ́ɔ́nɩ sɩ ɩla tɩ nɛ́ tɩdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdaá. Ɖánlám ɖɛ sɩsɩ na ɖɩɖɔ́ɔ́zɩ Ɖádʊ́ʊ tɩtɩŋa-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ, bɩka ɖɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖɩsɩná baaganáa.
2CO 8:20 Liide-bɔná gɛ beejéle ɖáa, bʊrɔ gɛ ɖáábá ɖóngunáa laakáarɩ na bɔ́kɔkɔ́nɩ baŋmátɩ ɖáa natɩ́rɩ nŋɩ́nɩ́ ɖááláná yɛ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
2CO 8:21 Wenbí bɩ́ta bɩlá kazɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ ɩzá-daá nɛ́ gɛ ɖánjáádɩ, bɩka bɩdɛkɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ ɩzá-daá riké, ɩráa ɩzá-daá ɖʊɖɔ.
2CO 8:22 Ɖéndiríi wɛ bána ɖógóóbú naárʊ. Koobúu ɩmʊ́, ɖáábá ɖɩlaaná yɩ ɖaazɩ́ yáásɩ́wá ndɩ‑ndɩ-daá ɖɩbɛ́ɛ nɛ́, ɖááná sɩsɩ ɩdabá ɩmʊʊzɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ; ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩtásɩ ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩɖʊ ɖɩdaá; káma, waabá ɩlá mɩ́ɩ yaraɖá nɛ́-rɔɔzɩ́.
2CO 8:23 Tíiti ɩlɛ́ nɛ́, mána yɩ gɛ, bɩka ɖɛ́lɛ́ɛ́nɩ́ ɖánlám kʊ tɩmɛ́rɛ ɖánzɩnáa mɩ́ɩ. Bɩɩga ɖógoobíya baaganáa nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi weedíri wenbá nɛ́ nbɩlɛ́, bɩka bɛgɛ́ɛ wenbá bɔ́nɖɔɔzɩ́ Krísto na badɩmɛ́rɛ nɛ́ gɛ.
2CO 8:24 Ɩwɩ́lɩ wɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́bá mɩ́zɔɔlɛ́ɛ wɛ páá, na Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi iɖéézi bɩka sɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖɔ́wɛná toovonúm mɩ́dɔ́m ɩlá ɖáa kazɔ́ɔ.
2CO 9:1 Bɩdanvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ sɩ maŋmáa mevééri mɩ́ɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ sɩ boboná tɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba bɔwɛ Yerusalɛ́ɛm nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
2CO 9:2 Káma, mányɩ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná sɔɔlɩ́m sɩ ɩlá nɛ́, bɩka mááŋmátɩ Masedʊwáanɩ ńba-jɔ́ nŋɩ́nɩ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni nɛ́. Méévééri wɛ sɩsɩ ɖoo bíńdéniŋa gɛ Akayíi laadɔ́ɔ-daá ńba fʊnɖamáa sɩ balá kʊjɔ́ɔ́nɩ; ngɛ sɔɔlɩ́m mɩ́wɛná sɩ ɩlá tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ nɛ́ weedési badaá ɖabata.
2CO 9:3 Amá, na bɩrɩ́ŋa, méndiríi mɩ́ɩ koobíya bana ɖɔ́, na wenbí ɖááŋmátɩ mɩ́dɔ́m ɖɩsá mɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ nɛ́, ɩ́kɔlɔ́ɔ faala. Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɩbá iyuú ɩkpɩ́ɩ́rɩ mɩ́dɩ ńŋɩnáa mɔ́ɔ́dɔ́ nɛ́,
2CO 9:4 na bɩ́kalá gaḿ mána Masedʊwáanɩ ńba ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖɩtála mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, mɩ́dakpɩɩrɩ tá, bɩka yaraɖá ɖáábá ɖɩlá mɩ́ɩ kɩ nɛ́ ɩbɩ́sɩ ma fɛɛrɛ́. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ gɛ sɩ bɩlá fɛɛrɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ.
2CO 9:5 Bʊrɔ gɛ mááná sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ mɔdɔ́ koobíya bana ɖɔ́ bɛtɛ ɖáa nɩ́bááwʊ bobó mɩ́jɔ́, bɩka bakpɩ́ɩ́rɩ mɩ́dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ mɩ́ɩ́vʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ mɩ́nlám nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, sɩ mɔgɔ́nɩ madála nɛ́, bíńzúluki; ńna nɛ́, ɖónÿuú ɖɩtɩlɩ́ sɩsɩ na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ gɛ mɩ́ɩ́vá ná, bɔdɔfɔ́kɩ mɩ́ɩ ɖóóle.
2CO 9:6 Iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ weení wooɖúu cʊ́kɔ nɛ́, wángʊ́m cʊ́kɔ ɖʊɖɔ gɛ; bɩka weení wooɖúu bʊɖɔ́ɔ nɛ́, ɩlɛ́ ɩkʊ́ bʊɖɔ́ɔ ɖʊɖɔ.
2CO 9:7 Báa weení ɩ́fá wenbí waaɖʊ iwenbiré-daá sɩsɩ wánváa nɛ́, ɩ́kafa na tɩ́lásɩ yáá ɖóóle. Káma, weení wánváa na wenbi‑niíni nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ.
2CO 9:8 Bɩka Ɩsɔ́ɔ wɛná yíko ɩbá ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbárákawá ndɩ‑ndɩ, na bɩlá sɩsɩ báa sáátɩ wenkí, mɩ́wɛná wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́; bɩka ɩtásɩ iyuú bɩbá bɩɖɔ́ɔ ɩlaná kazɔ́ɔ ńbɩ báa wenbí,
2CO 9:9 ńŋɩnáa baaŋmáa weení wánváa na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ nɛ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Baaŋmáa gɛ sɩsɩ: «Waabá ɩlá kʊjɔ́ɔ́nɩ, waava kadanbʊrʊ́sɩ; ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám wɛ gɛ báa ngbeére.»
2CO 9:10 Ɩsɔ́ɔ weení wánváa faɖʊ́ kúɖúúdi na kíɖíím sɩ iɖi nɛ́, wánváa mɩ́ɩ ɖʊɖɔ kúɖúúdi, iyéle tɩbá tifizí, na mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám ɩtásɩ bɩɖɔ́ɔ.
2CO 9:11 Wánbá ɩbɩsɩná mɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa bɩrɩ́ŋa bɩdaá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩlá kazɔ́ɔ ńbɩ báa wenbí. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖabata wánbá basá Ɩsɔ́ɔ kʊjɔ́ɔ́nɩ wentí sɩ ɩlá tɩ ɖiboná wɛ nɛ́ tɩrɔɔzɩ́.
2CO 9:12 Káma, kʊjɔ́ɔ́nɩ mɩ́nlám tɩ ɖɔ́ nɛ́, tɩ́nzɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ caarɩ́tɩwá ndɩ‑ndɩ-daá, bɩka ɖʊɖɔ tɩrɔɔzɩ́, ɩráa wánbá bɛsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ páá.
2CO 9:13 Bánnáa sɩsɩ mɩ́dɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩdɛkɛ́ɛ amʊʊzɛ́ nɛ́, bánzám Ɩsɔ́ɔ nŋɩ́nɩ́ mívóo na toovonúm wenbí Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi waawɩ́lɩ nɛ́. Bánzám Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ mɩ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni wenbí mɩ́nlanáa kʊjɔ́ɔ́nɩ bɩ́ngadalɩ́ɩ wɛ, bɩkpɛdɩ́na ɩráa baaganáa rɩ́ŋa nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
2CO 9:14 Na sɔɔlɩ́m kʊ́bɔńbɩ gɛ bánzʊlʊnáa mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ kʊjɔɔwʊ kɩdaká fɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ waalá mɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
2CO 9:15 Ɖáázá Ɩsɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám bɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
2CO 10:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mádɩtɩŋa, mɔ́ɔ́ weení mɩzɩ a mɔ́wɛ mɩ́jɔ́, mɔ́jɔɔ́ɔ nɩdáárɛ; amá, a mɔ́jɔɔ́ɔ na mɩ́ɩ bolíni, mɔ́nɔ́ɔ́ cɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́, mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ Krísto-dɛ́ɛ ɖɔyɔɔyɔɔ cɔwʊrɛ na ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-rɔɔzɩ́,
2CO 10:2 sɩsɩ íkeyéle mɔgbɔɔná mɩ́ɩ ɖóni sáátɩ wenkí sɩ madála mɩ́dɛ́ɛ nɛ́. Káma, mándalɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ mava wenbá bánmaazɩ́ sɩsɩ ɖádɩtɩŋa ɖɛ́dɛ́ɛ lomaazɛ́-dɛ́ɛ lám gɛ ɖánlanáa tɩmɛ́rɛ nɛ́ ɖáámá.
2CO 10:3 Toovonúm, ɖɛ́gɛ́ɛ ɩráa gɛ, amá, na bɩrɩ́ŋa, ɖódónÿoo nyazɩ wenbí ɩráa wónÿoó nɛ́.
2CO 10:4 Ɖágbɩ́ná ɖónÿoonáa yɛ nɛ́ talɩɩná ɩráa-jɔ́; amá, adɛ́ɛ yíko waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ, sɩ binúúdi wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́ngʊrʊ́ʊna Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Ɖɔ́nÿɔ́m bʊbɔ́tɩwá ɩráa wánŋmatɩ́ nɛ́,
2CO 10:5 na wentí tɩrɩ́ŋa wenbá bángbaazɩ́ badɩ nɛ́ wánŋmatɩ́ bɩka bídénÿelí ɩráa ɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Ɖángbáa ɩráa-dɛ́ɛ lomaazɛ́ rɩ́ŋa ɖɩtɔ, na ɖiyéle bofu Krísto.
2CO 10:6 Sáátɩ wenkí mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛ́ɛ yɩ fúu wánbá bisúlúki ńŋɩnáa bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖágbɩ́ɩ́rɛ́ɛ sɩ ɖɩfɔ́ wenbá barɩ́ŋa bódónvúu yɩ nɛ́ banɩgbamʊʊ́.
2CO 10:7 Ivu wenbí tɔ́m kɛ́ɛ nɛ́. A naárʊ waabá iɖéézi sɩsɩ ɩgɛ́ɛ Krísto ńnɩ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́tasɩ ɩmáázɩ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ wenbí ńŋɩnáa ɩgɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́gɛ́ɛ Krísto ńba.
2CO 10:8 Ngɛ báa yíko Ɖádʊ́ʊ waava ɖáa kɩ sɩsɩ ɖɩ́má mɩ́dɛ́ɛ Koduuziya bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ ɖɩyɔ́ kɛ nɛ́ biriké bʊrɔ, máálá kúúrí cʊ́kɔ, bɩvɛ́yɩ́ ma fɛɛrɛ́.
2CO 10:9 Mádánjaa bɩlá nyazɩ mánnyaazɩnáa mɩ́ɩ na mɛ́dɛ́ɛ wasɩ́ɩ́kawá.
2CO 10:10 Káma, ɩráa wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Pɔ́ɔlɩ-dɛ́ɛ wasɩ́ɩ́kawá-daá, ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɖóni gɛ bɩka ɩjɔɔ́ɔ nyɛ́nɩ, amá, a ɩdɩtɩŋa ɩwɛ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá, ɩvɛ́yɩ́ fɩ́ya, bɩka tɔ́m tɩdanvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ wánŋmatɩ́.»
2CO 10:11 Weení wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, bʊdʊ́ʊ íyúú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ wenbí ɖɛ́gɛ́ɛ bɩ sáátɩ wenkí ɖɔ́gɔ́jɔɔ́na mɩ́ɩ bolíni gɛ ɖángaŋmaá mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́kawá nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ ɖɩcɔ́ɔ sáátɩ wenkí sɩ ɖɩtála mɩ́jɔ́ nɛ́.
2CO 10:12 Bɩ́dándanlaḿ ɖáa sɩsɩ ɖɩkpaarɩná yáá ɖɩkpɔ́ɔ ɖádɩ ɖɩkɛɛzɩná wenbá badɩtɩŋa bánváa kʊ badɩ nɩ́bááwʊ nɛ́. Baasɩ nabʊ́rʊ; káma, badɩ gɛ bɛ́nbɛɛŋnáa na bawɩ́lɩ sɩsɩ baadála, bɩka bɛ́ngɛɛzɩnáa ɖamá.
2CO 10:13 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖádánlaḿ kúúrí bɩcɛzɩ́ na seríya, amá, wenbí ɖɛ́nbɛɛŋnáa ɖɛ́dɛ́ɛ kúúrí lám-daá nɛ́ gɛ lénlé Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɖáa sɩsɩ ɖɩlá tɩmɛ́rɛ ngɛ biiyéle ɖibó hálɩ ɖɩkádála mɩ́jɔ́ nɛ́.
2CO 10:14 Káma, ɖóóbó hálɩ ɖɩkádála mɩ́jɔ́ nɛ́, ɖɛ́dɛcɛ́zɩ́ lénlé baaɖʊ ɖáa nɛ́; ɖáábá ná ɖɩɖáa mɩ́dɛ́ɛ boɖé, ngɛ ɖóóbó nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi gɛ ɖóóboná mɩ́ɩ.
2CO 10:15 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ nɛbɛ́rɛ-dɛ́ɛ fifíni gɛ ɖánlanáa kúúrí; ɖɛ́dɛcɛ́zɩ́ lénlé baaɖʊ ɖáa nɛ́. Amá, ɖáálá yaraɖá sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wándasɩ́ bɩbɩ́ɩ bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩtásɩ ɖɩlá tɩmɛ́ aagúti acɛzɩ́ nɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá.
2CO 10:16 Ńna nɛ́, ɖánbɩɩzɩ́ ɖiboná Laabáárʊ Kífeńgi mɩ́laadɔ́ɔ na kɔwɔ́rɔ́ fáráńdɩ́wá-daá. Bɩka ɖádánlaná nɛbɛ́rɛ-dɛ́ɛ fifíni kúúrí lénlé baaɖʊ bɛlɛ́ bála nɛ́.
2CO 10:17 Bɩlɛ́ gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ «Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩlá kúúrí nɛ́, ɩlá kúúrí wenbí Ɖádʊ́ʊ waalá nɛ́-rɔɔzɩ́.»
2CO 10:18 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ weení wánváa ɩdɩ nɩ́bááwʊ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wánzám, amá, weení Ɖádʊ́ʊ wánváa yɩ nɩ́bááwʊ nɛ́ gɛ.
2CO 11:1 A mɩ́fʊndisí iɖiná ma suúru maŋmátɩ cʊ́kɔ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ bɩlɛ́! Ɩɩ́n, ɩbá itísi iɖiná ma suúru.
2CO 11:2 Káma, mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, sʊ́ʊ́zɩ sɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńzɩ nɛ́ waabá sɩ́ndɔwʊ́ʊ ma gɛ páá. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, abaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ máágbɩ́ɩ́rɩ mɩ́ɩ sɩ mava, ɩnáábɩ́lɛ́ Krísto. Ngɛ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɔgbɔ́ɔ mɩ́ɩ mejéle yɩ ńŋɩnáa bɔ́ngbɔwʊ́ʊ ábɔɔzɔɔ́ kaasɩ abaalʊ́ nɛ́ becéle kawaalʊ́ nɛ́.
2CO 11:3 Amá, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma nɩdáárɛ sɩsɩ bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩlá mɩ́ɩ nyazɩ Awááwʊ. Wenbí ńŋɩnáa ɖoḿ waalá yɩ lɔ́nɩ itúúli yɩ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, naárʊ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩkɛ́ɛ mílomaazɛ́ ɩfɔrɔ́sɩ mɩ́ɩ bɩka mɩ́dándanɩɩná Krísto nyazɩ wenbí mívóo yɩ na toovonúm ɖɔ́ nɛ́.
2CO 11:4 Káma, míndisí naárʊ ɩkɔ́nɩ ɩŋmátɩ mɩ́ɩ Yeésu ɩ́na wandɩ na weení ɖááŋmátɩ mɩ́ɩ nɛ́ ɩdɔ́m. Mɩ́nbɩɩzɩ́ itísi naárʊ ɩkɔ́nɩ ɩtɔ́ sɩ wénÿelíi mɩ́ɩ ɩmʊ kezeŋa nɛkɛ́rɛ bɩdɛkɛ́ɛ wenká mɩ́ɩ́mʊ́ kɛ nɛ́, yáá ifééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi nakɩ́rɩ kɩ́na kɩndɩ na wenkí ɖéévééri mɩ́ɩ kɩ nɛ́.
2CO 11:5 Ngʊ́ na bɩrɩ́ŋa, mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ tɩndɩnáa bɛbɛɛ́na badɩ sɩsɩ baagɩ́lɩ ná nɛ́ takɩ́lɩná ma nabʊ́rʊ.
2CO 11:6 Mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ a bángalɩ́ɩ wenbá baabá banyɩ ŋmatɩrɛ kazɔ́ɔ nɛ́, bádánbɩɩzɩ bakála ma, amá, bɩɩga Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, a bánÿaá wenbá bɔwɛná tɩlɩ́ɩ nɛ́, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkpaarɩná ma. Tɩmɛ́ weená arɩ́ŋa ɖáálá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́ɩ́zá-daá na nŋɩ́nɩ́ ɖáálá yɛ nɛ́ bɩdaá, ɖáábá ɖɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ ɩna bɩlɛ́.
2CO 11:7 A bɩlɛ́, mɔ́ɔ́gɔ́nɩ mevééri mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi faala mɩ́dɛ́fɛ́rɛ báa nabʊ́rʊ; mádɩtɩŋa medísi mádɩ na bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩkpáázɩ mɩ́ɩ nɛ́, mááyɩ́sɩ?
2CO 11:8 Móóbúti Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩɩganáa medísi sɩlɛ́ sɩ́nvɛrɩ́ɩ ma bɩka mɔ́nvɔɔzɩ́ mɩ́nyɔ́ɔ́.
2CO 11:9 Bɩka ɖʊɖɔ mɔ́wɛ mɩ́dɛ́ɛ na liideé ɩlá ma takáásɩ́ nɛ́, mádábɩ́sɩ mɩ́dáá naárʊ sʊʊ́tɩ. Koobíya baagálɩ́ɩ́ná Masedʊwáanɩ bɔkɔ́nɩ nɛ́, baalɩzɩ́ na ma bɩdɛ́ɛ takáásɩ́. Mádábá mɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ mazʊ́ʊ mɩ́dáá naárʊ sʊʊ́tɩ; ngɛ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ medísi mabɩ́sɩ naárʊ sʊʊ́tɩ kɛtɛngɛrɛ.
2CO 11:10 Máámʊ́ná Krísto-dɛ́ɛ toovonúm mééɖéézi tɩ nɛ́ sɩsɩ Akayíi laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá, naárʊ fɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ ikiziná ma sɩsɩ mákalá bɩdɛ́ɛ kúúrí.
2CO 11:11 We-rɔ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́. Mádánjaa mɩ́ɩ nɛ́ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́ yáá wé. Aayɩ́, Ɩsɔ́ɔ nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ.
2CO 11:12 Wenbí mánlám nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ malaaná lám, na wenbá bánjáádɩ natɩ́rɩ sɩ bofuuziná sɩsɩ ɖána wɛ ɖádɩmɛ́rɛ lám kɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ nɛ́, íkoyuú báa natɩ́rɩ.
2CO 11:13 Káma, ɩráa bɛḿ bɛgɛ́ɛ tɩndɩnáa bʊbɔtɩnáa gɛ, tɩmɛlanɖáa bʊbɔtɩnáa baabɩsɩná badɩ Krísto-dɛ́ɛ tɩndɩnáa nɛ́ gɛ bɛgɛ́ɛ.
2CO 11:14 Bɩka bɩrɩ́ŋa bɩdaá ɖɔ́ nɛ́, nabʊ́rʊ tanvɛ́yɩ́ bɩjɔɔ́ɔ bítí nɛ́, káma, Sitáánɩ tɩtɩŋa wánbɩsɩnáa ɩdɩ malááyɩ́ka weení wɔ́ngɔnáa ɖɛnyɛm nɛ́ gɛ.
2CO 11:15 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́ ɖáa bítí a ɩdɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa ɖʊɖɔ wánbɩsɩnáa badɩ nyazɩ tɩmɛlanɖáa wenbá bánjáádɩ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́. Amá, wenbí badɩmɛ́ cɔɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ badɩtɩŋa sɩ bɛkɛ́dɛ́ná.
2CO 11:16 Máádásɩ mánŋmatɩ́ sɩsɩ naárʊ ɩ́kamáázɩ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́nmaazɩ́ sɩsɩ mɛ́gɛ́ɛ, idísi sɩ mɛ́gɛ́ɛ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ, bɩka mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ moyuú malá kúúrí cʊ́kɔ ɖʊɖɔ.
2CO 11:17 Bɩdɛkɛ́ɛ wentí Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩ maŋmátɩ, amá, sɩ maŋmátɩ gɛ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ bɩlɛ́. Káma, mɔ́wɛná wentí sɩ malaná kúúrí nɛ́.
2CO 11:18 Ɖabata wánlám kúúrí nyazɩ ɩráa wɔɔzɔ́ɔ́lɩ lám nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ asée malá kúúrí gɛ.
2CO 11:19 Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́gɛ́ɛ áséńsí-dɩnáa nɛ́, mɩ́dándanwɩɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa mʊ́ʊ.
2CO 11:20 Míndisí bánlanáa mɩ́ɩ nyazɩ yomáa, bɛlɛ́ɛ wenbí mɩ́wɛná bɩ nɛ́, bobúti mɩ́ɩ, bofolí mɩ́rɔ́, batʊ́ʊ mɩ́ɩ nyazɩ bíya.
2CO 11:21 Ɖáábá ɖɩwɩ́lɩ mádáázátɩ mɩ́jɔ́ bɩlɛ́ bɩdaá. Bɩjɔɔ́ɔ ma fɛɛrɛ́ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́. Wentí baaganáa wánlanáa kúúrí nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mánbɩɩzɩ́ malaná tɩ kúúrí. Mánŋmátɩ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ bɩlɛ́.
2CO 11:22 Bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ Éburu ńba gɛ anń. Tɔ́ɔ, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́gɛ́ɛ Éburu ńnɩ́ gɛ. Bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya gɛ anń. Bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ bíya gɛ anń. Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́gɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ bú gɛ. Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ Ibrahím kutoluú-dɛ bú gɛ mɛ́gɛ́ɛ.
2CO 11:23 Bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖáa gɛ anń. Tɔ́ɔ, mánŋmatɩ́ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ bɩlɛ́. Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ bɩkɩ́lɩ wɛ. Tɩmɛ́ káálɛ ńná-dɛ́ɛ lám-daá, máágɩ́lɩ wɛ; sáráka tɔ́ɔ-daá, baalaaná ma tɔ́ɔ bɩkɩ́lɩ wɛ; masɩ́tɩ-daá, baabá bamá ma bɩkɩ́lɩ wɛ; máálááná sɩ́m náa na máázɩ́rɛ bɩkɩ́lɩ wɛ.
2CO 11:24 Nabʊ́nʊ́wá nbɩlɛ́ Yahúúɖuwá waalaaná ma sutí bʊrɔ nɛɛ́lɛ kʊ́ɖʊńbɩ fɛ́yɩ́ Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́.
2CO 11:25 Nabúdoozo nbɩlɛ́ Róóma ńba woozúti ma agbáázá nɛ́. Ɩráa wɔɔyɔ́ɔ ma bɔ́ kʊ́ɖʊńbɩ sɩ bakʊ ma, mɛ́ɛ́lɛ ikulú na ma bʊrɔ nabúdoozo tenkú-daá, mɔ́ɔ́jɔ́ɔ wɩ́rɛ ɖebilibili nuvoowú na ɩdaawʊ́ tenkú-daá.
2CO 11:26 Mɛ́dɛ́ɛ nɩ́báánɩ boɖé ɖabata-daá, máábá malaaná nɔwɛ́yawá náa: búúzi kʊ́bɔńzɩ-dɛ́ɛ súu-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, nɩ́baazalaɖáa-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, mogoobíya Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, tɛ́ɛ́dɩ-daá-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, faɖáma-daá-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, tenkú-rɔɔzɩ́-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá, wenbá bɛ́ndɛɛwʊ́ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ koobíya Krísto ńba nɛ́-dɛ́ɛ nɔwɛ́yawá.
2CO 11:27 Máábá malá tɩmɛ́ ɖóni ńná, na wahála ńná, malaaná cɔwʊ́ʊ bɩlɛ́ nuvóóni ɩzɩ́rɛ fúu fɛ́yɩ́, nyɔɔ́sɩ na ɖoolɔɔ́ waagʊ ma, máálááná nɔɔ́ fɔkɩ́, kaanɩŋá waagʊ ma bɩka kúsúúdi ɩcɛ́ ma.
2CO 11:28 Mádándɩḿ bɩrɩ́ŋa; wentí tɩɩbá tɩɖɔ́kɩná ma báa wɩ́rɛ wenɖé nɛ́ gɛ lomaazɛ́ Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi rɩ́ŋa wɔ́ngɔnáa ma nɛ́.
2CO 11:29 A mááná naárʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá ɩvɛ́yɩ́ fɩ́ya, bɩ́nÿɔɔlɩ́ ma ɖʊɖɔ gɛ. A bɩɩgɔ́na naárʊ ɩlá alaháácɩ́, bɩ́nnʊŋásɩ ma gɛ.
2CO 11:30 A bɩ́nbɔɔzɩ́ kúúrí lám, mɛ́dɛ́ɛ mátáfɩ́yatɩ gɛ sɩ malaná kúúrí.
2CO 11:31 Ɩsɔ́ɔ, Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩjaa, nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɛ́dɛnbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ, weení ɩnáábɩ́lɛ́ sám mɔɔ́na báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
2CO 11:32 Ɖoo mɔ́wɛ Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, wúro kʊ́bɔnɩ́ Aretáasɩ-dɛ́ɛ bɩdɛɛzɩ́ ńnɩ́ wɛ́nbɛɛŋ́ Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-rɔ nɛ́, waazɩ́ɩ fereɖáa tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ wɔnásɩ rɩ́ŋa gɛ sɩsɩ bákpá ma.
2CO 11:33 Amá, ɖɔkʊ́ kʊ́bɔńgɩ-daá gɛ baaɖʊ ma betisi ná ma na tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ koloŋá-dɛ́ɛ tókóró nakɩ́rɩ. Ngɛ bodoyuú ma bakpa.
2CO 12:1 Bɩmɔɔ́na malá kúúrí, amá, bɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ gɛ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ maŋmátɩ wenbí Ɖádʊ́ʊ weeyéle mana na wenbíwá waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ ma nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m.
2CO 12:2 Mányɩ ɩrʊ́ naárʊ, ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ Krísto ńnɩ́ gɛ. Bʊwɛná bɩ́ɩ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́ nɖɔ́, Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ hálɩ ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí. (A ɩ́na ɩdɔnʊʊ́ ya, máásɩ; a ngʊ́ ɖoozire-daá ya, máásɩ. Ɩsɔ́ɔ riké nyɩ ná.)
2CO 12:3 Ngɛ mányɩ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩmʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ hálɩ arɩjáńna-daá (a ɩ́na ɩdɔnʊʊ́ ya, máásɩ; a ngʊ́ ɖoozire-daá ya, máásɩ. Ɩsɔ́ɔ riké nyɩ ná); ngɛ waagánɩ́ɩ tɔ́mwá bádánbɩɩzɩ baŋmátɩ tɩ, bɩka bɩdafa nɩ́bááwʊ sɩsɩ báa naárʊ ɩ́ŋmatɩ tɩ nɛ́.
2CO 12:5 Ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ mánlanáa kúúrí, a bɩɩga mádɩtɩŋa nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ gɛ mánlanáa.
2CO 12:6 A máfʊnzɔɔlɛ́ɛ kúúrí lám, mátáfʊngɛ́ɛ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ; káma, toovonúm gɛ máfʊnŋmatɩ́. Amá, mángbáa mádɩ gɛ káma, mádánjaa sɩsɩ ɩráa ɩmaazɩná ma bɩcɛzɩ́ lénlé mádakádála nɛ́, yáá baɖʊná ma bɩcɛzɩ́ wentí bánnɩɩ́ mánŋmatɩ́ nɛ́.
2CO 12:7 Amá, wenbíwá Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ ma nɛ́ fɛ́yɩ́na bɩdaká; bʊrɔ gɛ, na mákalá kúúrí nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma kʊnyɔḿ kɩ́sɛɛmʊ́ʊ nakɩ́rɩ mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá. Sitáánɩ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka naárʊ wɛ mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá wánváa ma fúkúḿsi páá na mókoyuú ɖáámá malá kúúrí.
2CO 12:8 Bʊrɔɔzɩ́, máázʊ́lʊ Ɖádʊ́ʊ hálɩ bʊrɔ nabúdoozo sɩsɩ ɩ́láná ma bolíni na kʊnyɔḿ kɩḿ.
2CO 12:9 Amá, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ woobúsi ma sɩsɩ: «Sɔɔlɩ́m mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ nya nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ nya, káma, nyɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ-daá gɛ mɛ́dɛ́ɛ ɖóni wánlám tɩmɛ́rɛ.» Biiyéle a sɩ malá kúúrí, gaara malaná mɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ, na Krísto-dɛ́ɛ ɖóni ɩcɔ́ɔ mɔ́rɔ́.
2CO 12:10 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ, wenbí mánnáa bɩ Krísto-rɔɔzɩ́ bɩgɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ, kʊdʊ́ʊ́nɩ, kʊnyɔmɩ́nɩ, fúkúḿsi na laakáarɩ kʊrʊ́ʊ nɛ́, bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɩmɔɔ́ ma gɛ; káma sáátɩ wenkí mɛ́vɛ́yɩ́ fɩ́ya nɛ́ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔ ɖóni.
2CO 12:11 Ɩbɛ́ɛ mááŋmátɩ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ nɛ́! Ngʊ́ mɩ́dɩɩná ma tɩ. A páá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩraayooná móyówú; káma báa ɖoo mɛ́dɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ, bɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa bɛḿ bɛbɛɛ́na badɩ sɩ baagɩlɩ ná nɛ́, bɛdɛcɛzɩ́ ma na nabʊ́rʊ.
2CO 12:12 Mɩ́ɩ́bá ɩna sɩsɩ mɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ mádɩ wahála báa wenkí-daá, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩbaná ma ɩlá maamááciwá na mááɖéwá ɖabata mɩ́lɔ́wʊ́táá. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa bɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ máábá mɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ.
2CO 12:13 Wé gɛ baalá Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩɩganáa gɛ badalá mɩ́ɩ. Wenbí bɩɩga mádálá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɔ́ɔ́ nɛ́, mádábɩ́sɩ mɩ́ɩ sʊʊ́tɩ. A bɩlɛ́, móómúúli mɩ́ɩ nbɩlɛ́? Bɩlɛ́ nɛ́ ɩjɛ́ ma.
2CO 12:14 Bɛɛ máńgbɩɩrɩ nɖɔ́ sɩ mɔgɔ́nɩ mɩ́jɔ́, toozo-dɛ́ɛ nbɩlɛ́ sɩ mɔgɔ́nɩ nɛ́. Ngʊ́ sɩ mɔgɔ́nɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ mabɩ́sɩ mɩ́dáá naárʊ sʊʊ́tɩ. Káma, bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ gɛ mánjáádɩ; amá, mɩ́dɩtɩŋa gɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ bíya mɔɔ́na kʊ bɔkɔ́rɔ́sɩ basɩ́ɩ caanáa; amá, caanáa mɔɔ́na kʊ bɔkɔ́rɔ́sɩ basɩ́ɩ bíya.
2CO 12:15 A mɔ́ɔ́ na mɔ́ɔ́, bɩ́dándanjaarɩ ma sɩ mɔgbɔ́ɔ wenbí mádɩtɩŋa mɔ́wɛná bɩ nɛ́ magʊ ná mɩ́dɛ́ɛ bʊkáátawá, bɩka bɩ́dánjaarɩ ma ɖʊɖɔ sɩsɩ magʊ mádɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́. A bɩlɛ́, mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́ waabá bɩɖɔ́ɔ-rɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ma cʊ́kɔ?
2CO 12:16 Mɩ́ɩ́bá ɩtɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ mádábɩ́sɩ mɩ́ɩ sʊʊ́tɩ. Amá, nɛbɛ́rɛ wánbɩɩzɩ́ bamáázɩ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́, lɔ́nɩ gɛ máálá moyuú mɩ́ɩ.
2CO 12:17 Wenbá méegédiri wɛ mɩ́jɔ́ nɛ́, badaá naárʊ gɛ máábáná meɖi mɩ́ɩ yáá wé.
2CO 12:18 Máávɩ́nɩ Tíiti gɛ, méegédiri yɩ mɩ́jɔ́ ɩ́na koobúu mɩ́nyɩ yɩ nɛ́. Tíiti wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, weeɖi mɩ́ɩ? Bɩdɛkɛ́ɛ wenbí nɔ́ɔ́ mánmaazɩ́ nɛ́ gɛ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ waamáázɩ? Bɩdɛkɛ́ɛ wenbí mánvʊnlám nɛ́ gɛ waalá?
2CO 12:19 Ɖoo bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nvʊnmaazɩ́ nbɩlɛ́ sɩsɩ ɖénɖeezí ɖádɩ mɩ́jɔ́. Aayɩ́, Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá gɛ ɖánŋmatɩ́ ńŋɩnáa Krísto sɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Bɩka tɩlɛ́ tɩrɩ́ŋa ɖánŋmatɩ́ nɛ́, koobíya mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɖánŋmatɩ́ gɛ sɩsɩ na mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ibó bɩɩzá-daá.
2CO 12:20 Mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ bɩ́kalá sɩ madála nɛ́, mɔmɔɔná mɩ́ɩ cɔwʊrɛ mádánjaa ɖɛ nɛ́ ɖɩdaá, bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩna ma wenbí mɩ́dánjaa nɛ́-daá. Bɩ́kalá mɔmɔɔná yóóni na sʊ́ʊ́zɩ, baaná na báɖáárɛ, kʊdʊ́ʊ́nɩ na kaawarɔɔ, ɩráa-dɛ́ɛ badɩ wɩlɩ́ɩ na fɔrɔ‑fɔrɔwá.
2CO 12:21 Mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ bɩ́kɔkɔ́nɩ sɩ madásɩ mabɩ́sɩ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩɖʊ ma fɛɛrɛ́ mɩ́ɩ́zá-daá. Mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ bɩ́kalá sɩ madála nɛ́, bʊɖʊ ma mewíi, káma, ɩráa ɖabata baavʊ́ńlaḿ alaháácɩ́ nɛ́, hálɩ na sinje badalá túúbá beyéle tɩtɛ lakásɩ, na wásangarɩ́tɩ na fɔrɔ‑fɔrɔwá-dɛ́ɛ lám.
2CO 13:1 Toozo-dɛ́ɛ gɛ sɩ mabɩ́sɩ mɩ́dɛ́ɛ bɩlɛ́. Mándalɩ́ɩ nɛ́, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́: «Tɔ́m báa wentí gɛ sɩ bɔnyɔ́ɔ́zɩ, bɩ́nbɔɔzɩ́ seríya-dɩnáa nɔɔ́lɛ, yáá noódoozo.»
2CO 13:2 Máávʊ́ńbásɩ mɩ́ɩ sáátɩ wenkí mɔ́ɔ́gɔ́nɩ mɩ́dɛ́ɛ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ nɛ́; ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ mɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, máádásɩ mánbasɩ́ wenbá baavʊ́ńlaḿ alaháácɩ́ nɛ́, na baaganáa rɩ́ŋa, sɩsɩ mándalɩ́ɩ nɛ́, mádánnɩɩ naárʊ kʊnyɔḿ.
2CO 13:3 Káma, mɩ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩbá ɩna wenbí bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Krísto nɔɔ́ gɛ mánŋmatɩnáa nɛ́-rɔɔzɩ́. Krísto wánlám mɩ́ɩ tɩmɛ́rɛ nɛ́, ɩdɛkɛ́ɛ mádafɩ́ya, amá, ɩgɛ́ɛ ɖóni-dʊ́ʊ gɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá.
2CO 13:4 Toovonúm, ɩdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ-rɔɔzɩ́ gɛ baagá yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko-daá gɛ ɩwɛ weezuú-daá. Ɖána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́gɛ́ɛ mádafɩ́yawá gɛ; amá, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko-daá ɖána yɩ ɖɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá ɖɩlá mɩ́ɩ tɩmɛ́rɛ.
2CO 13:5 Mɩ́dɩtɩŋa ɩbɔ́ɔ́zɩ mɩ́dɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ mɩ́wɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá? Mɩ́dɩtɩŋa ɩbɛ́ɛ mɩ́dɩ. A bɩlɛ́, mɩ́dánnáa sɩsɩ Yeésu Krísto wɛ mɩ́dáá? A mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ɩ́bɛ́ɛ mɩ́dɩ nɛ́, mɩ́ɩ́ná sɩsɩ mɩ́dɛfɛ́yɩ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá baasí.
2CO 13:6 Amá, máálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mɩ́ɩ́bɛ́ɛ́ŋ ɖɔ́ɔ́ nɛ́, mííyúú ɩna sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛɛzɩwɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
2CO 13:7 Ɖánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ gɛ sɩsɩ bɩ́kalá mɩ́ɩ ɩlá báa nabʊ́rʊ bɩdaavé nɛ́. Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɖɔ́wɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá kazɔ́ɔ, amá, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ gɛ sɩsɩ ɩ́la kazɔ́ɔ ńbɩ, báa ɖoo nɛbɛ́rɛ bɛɛ́na sɩsɩ ɖɛ́vɛ́yɩ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
2CO 13:8 Káma, ɖɛ́vɛ́yɩ́na yíko nakɩ́rɩ ɖɔ́ndɔ́ɔ wenbí bɩgɛ́ɛ toovonúm Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ nɩ́bááwʊ. Yíko wenkí ɖɔ́wɛná kɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɩlá wenbí toovonúm wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
2CO 13:9 A ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́ fɩ́ya gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́jɔ́ɔ ɖóni, bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni gɛ. Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ rɩ́ŋa gɛ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa isúlúki.
2CO 13:10 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ mɔ́jɔɔ́ɔ na mɩ́ɩ bolíni gɛ mánŋmaá mɩ́ɩ tɩna tɩrɩ́ŋa ɖɔ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ bɩ́kɔkɔ́nɩ bɩlá máádála mɩ́jɔ́ nɛ́, bɩfa moyooná mɩ́ɩ. Káma, Ɖádʊ́ʊ waava ma yíko sɩsɩ mámá mɩ́dɛ́ɛ Koduuziya gɛ, bɩdɛkɛ́ɛ mɔvɔrɔ́sɩ kɛ.
2CO 13:11 Bɩɩga nɛ́, koobíya, ɩjɔ́ɔ wenbi‑niíni-daá, ɩjáárɩ mɩ́dɩ mɩ́dɛ́ɛ báa wenbí wónzulukí; ɩɖʊ ɖamá tɔ́m. Ɩnɩɩná ɖamá, bɩka ɩcɔɔná ɖamá na fɛɛzɩrɛ. Bínÿelíi Ɩsɔ́ɔ weení ɩgɛ́ɛ sɔɔlɩ́m na fɛɛzɩrɛ-dʊ́ʊ nɛ́, ɩcɔɔná mɩ́ɩ.
2CO 13:12 Ɩzɛ́ɛ ɖamá na sɔɔlɩ́m. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
2CO 13:13 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩcɔɔná mɩ́ɩ, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga iyéle mɩ́rɩ́ŋa ɩlá nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ.
GAL 1:1 Mɔ́ɔ́ tɩndʊ́ʊ Pɔ́ɔlɩ mánŋmaa kʊ mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kana. Bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa waazɩɩ ná ma tɩndʊ́ʊ, bɩdalɩɩná ɩrʊ́ naárʊ-jɔ́, amá, Yeésu Krísto gɛ, na Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ weení weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́.
GAL 1:2 Mána koobíya rɩ́ŋa bɔwɛ cé bovóo Yeésu Krísto nɛ́, ɖóóyóózi ná ɖánŋmaá mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩwɛ Galasíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
GAL 1:3 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
GAL 1:4 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá sarɔ́ɔ ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá. Yeésu waalá bɩlɛ́ gɛ na ɩlɩzɩ́ ɖáa ɖúúlínya kɩna kɩdaavé nɛ́ kɩdaá. Wenbí Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
GAL 1:5 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩmɔɔ́na bɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ báa ngbeére hálɩ bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
GAL 1:6 Bɩɩlá ma bítí sɩsɩ mɩ́ɩ́gbɛ́dɩ́ mɩ́nváa Ɩsɔ́ɔ weení Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-rɔɔzɩ́, waayáa mɩ́ɩ nɛ́ siíre, bɩka mɩ́nnɩɩnáa Laabáárʊ Kífeńgi nakɩ́rɩ.
GAL 1:7 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ Laabáárʊ Kífeńgi nakɩ́rɩ igúti kʊwɛ ɖʊɖɔ, amá, ɩráa nɛbɛ́rɛ wánɖʊ́ʊ kʊ mɩ́ɩ túrú‑túrú, bɔzɔɔlɛ́ɛ bɛkɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
GAL 1:8 Bɩlɛ́ nɛ́, báa ɖádɩtɩŋa, yáá malááyɩ́ka naárʊ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá ifééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi nakɩ́rɩ bɩdɛkɛ́ɛ na wenkí ɖáávʊ́ńveeri mɩ́ɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩ́la bʊdʊ́ʊ láálɩ́.
GAL 1:9 Ɖáávʊ́ńveeri mɩ́ɩ tɩ, ngɛ máádásɩ ménveerím mɩ́ɩ tɩ lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ: a naárʊ weevééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi nakɩ́rɩ kɩ́na kɩndɩ na wenkí míídísi kɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩ́la bʊdʊ́ʊ láálɩ́.
GAL 1:10 Tɔ́ɔ, wentí mááŋmátɩ mɩ́ɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́ tɩdaá, ɩráa-dɛ́ɛ sám gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yáá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ. Ɩráa gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ basá ma? A mánvʊnjáádɩ ɩráa-dɛ́ɛ sám ɖʊɖɔ, mátáfʊngɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ yoḿ.
GAL 1:11 Koobíya, toovonúm gɛ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ Laabáárʊ Kífeńgi wenkí méévééri mɩ́ɩ nɛ́ tɛkɛ́ɛ ɩráa-dɛ́ɛ lomaazɛ́.
GAL 1:12 Káma, mɔ́ɔ́ mádɩtɩŋa nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ weeveeri ná ma kɩ, ngʊ́ mɛ́dɛkpɛ́lɛ́ŋ kɩ naárʊ-jɔ́, amá, Yeésu Krísto tɩtɩŋa waalɩzɩ́ na kɩ ɩwɩ́lɩ ma.
GAL 1:13 Káma, mííyúú ɩnɩ́ɩ wenbí ɖoo mánvʊnlám bɩ ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖɛ́dɛ́ɛ aɖííni-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, máábá mánvʊnváa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya fúkúḿsi na híḿa gɛ, bɩka mánvʊnjáádɩ sɩ mɔyɔ́ kɛ.
GAL 1:14 Ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖɛ́dɛ́ɛ aɖííni-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá, mɛ́ɛ́jɛ́zɩ́ mogoobíya Yahúúɖuwá mána wɛ sááráɖɛ nɛ́ ɖabata. Mádábá mamʊʊzɩná ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ taáɖɛ.
GAL 1:15 Amá, Ɩsɔ́ɔ weení waavʊ́ńgálɩzɩ́ ma ɖoo mɔgɔɔ lóódi-daá ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́, waalá ma kʊjɔɔwʊ mádatála balá ma kɩ nɛ́ ɩyáa ma wɩ́rɛ.
GAL 1:16 Wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ bɩɩmɔ́ɔ yɩ sɩsɩ ɩlɩzɩ́ Ibiyaalʊ́ ɩwɩ́lɩ ma, ngɛ waaɖʊ ma sɩsɩ móbo mevééri wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ Ibiyaalʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m. Bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́, mádatánɖɛ́ɛ báa naárʊ-jɔ́ mɔbɔ́ɔ́zɩ batásɩ ma tɔ́m,
GAL 1:17 cáńfáná magba Yerusalɛ́ɛm magáná wenbá bavʊngɛ́ɛ tɩndɩnáa naanɩ́ bɩtála ma nɛ́. Máájáŋ gɛ mɛɖɛ́ɛ Laarúbuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-daá, ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, mɔ́ɔ́lɔ́ɔ magábɩsɩ Damáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɖʊɖɔ.
GAL 1:18 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, bɩɩlá bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo nɛ́, ngɛ máágbá Yerusalɛ́ɛm mána tɩndʊ́ʊ Pétro ɖɩkádɩ́lɩ́ ɖamá. Ngɛ mɔ́ɔ́gɔ́jɔ́ɔ ɩjɔ́ hálɩ wɛ ákɩzaalʊʊ́.
GAL 1:19 Mádakáná tɩndɩnáa baaganáa-daá báa naárʊ, Yaakúbu Ɖádʊ́ʊ igoobú ɖʊɖɔ gɛ máagána.
GAL 1:20 Mánŋmatɩ́ mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́, toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ, mɛ́dɛnbɛlɩ́ mɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ, Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ma seríya.
GAL 1:21 Máagálɩɩ Yerusalɛ́ɛm nɛ́, ngɛ mɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ Siríi na Silisíi laadásɩ-daá.
GAL 1:22 Ngʊ́ ɖoo na bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩwɛ Yudée laadɔ́ɔ-daá nɛ́, tafʊnnáá ta máázá-daá kɛtɛngɛrɛ.
GAL 1:23 Sɩɩnɩ́ɩ gɛ bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Weení ɖoo wánvʊnváa ɖáa fúkúḿsi ɖáámá fɛ́yɩ́ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́, ɩwɛ wénveerím ɩráa sɩsɩ báfá Krísto toovonúm. Ngʊ́ ɩráa-dɛ́ɛ Krísto toovonúm fáa kɩḿ gɛ wánvʊnnuudí.»
GAL 1:24 Ngɛ wentí bánnɩɩ́ tɩ nɛ́, tiiyéle bánzám Ɩsɔ́ɔ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
GAL 2:1 Bɩ́ɩ́zɩ fuú na nasɩ́náázá wɔ́rɔ́ gɛ mɔ́ɔ́dɔ́lɔwʊ́ mabɩ́sɩ Yerusalɛ́ɛm mána Barɩnabáasɩ, ngɛ mɛ́ɛ́gbɛ́dɩ́na Tíiti ɖʊɖɔ.
GAL 2:2 Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ na ɩwɩ́lɩ ma sɩsɩ móbo, ngɛ mɛ́ɛ́ɖɛ́ɛ. Máádála nɛ́, ngɛ méévééri wɛ Laabáárʊ Kífeńgi wenkí ménveerím wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́. Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa gɛ méévééri kɩ ɖóódúúzi ɖeelí mána wɛ ɖériké nɛ́, na mádɩmɛ́rɛ máńláḿ ɖɛ, yáá mábamáa ɖɛ lám nɛ́, ɖɩ́kɔkɔ́nɩ ɖɩlɔ́ɔ faala.
GAL 2:3 Hálɩ, Tíiti weení mána yɩ ɖóóbó nɛ́, na bɩrɩ́ŋa ɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́, badaá naárʊ tɔfɔ́kɩ yɩ ɖóóle bɔtɔ́ yɩ sɩsɩ bɛ́bɛ́lɩ́ yɩ.
GAL 2:4 Ngʊ́ Yahúúɖuwá Krísto ńba bʊbɔtɩnáa nɛbɛ́rɛ waavʊ́ńzɔɔlɩ sɩsɩ bɛ́bɛ́lɩ́ yɩ. Ɩráa bɛḿ baazʊ́ʊ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá gɛ sɩsɩ bɔcɔ́ŋ bana nŋɩ́nɩ́ ɖáábá ɖɔ́wɛ ɖádɩ-ɖádɩ ɖána Krísto ɖɛ́dɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ lám-daá nɛ́, na bakábɩ́sɩ́ná ɖáa Mará-dɛ́ɛ yoḿti-daá.
GAL 2:5 Amá, ɖéégízi, ɖádábá ɖɩfa wɛ ɖáámá báa cʊ́kɔ. Ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ toovonúm ɩcɔɔná mɩ́ɩ-rɔɔzɩ́ gɛ ɖéégízíná wɛ.
GAL 2:6 Ngʊ́ ɩráa wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ nɩ́baadɛɛráa nɛ́, tɔfɔ́kɩ ma ɖóóle bosúúri ma natɩ́rɩ wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́ tɩrɔ. (Mɛ́dɛ́nbɛɛŋná wenbí nɩ́baadɛɛráa bɛḿ bɛgɛ́ɛ nɛ́, káma, bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛ́nbɛɛŋnáa).
GAL 2:7 Hálɩ bɛlɛ́ booyuú batɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma sɩsɩ méveeri wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ Laabáárʊ Kífeńgi, ńŋɩnáa waaɖʊ Pétro sɩsɩ ífeeri kɩ Yahúúɖuwá nɛ́.
GAL 2:8 Káma, Ɩsɔ́ɔ weení waava Pétro ɖóni sɩ ɩ́bɩsɩ tɩndʊ́ʊ Yahúúɖuwá-jɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ waadáfaná mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖóni sɩsɩ mábɩ́sɩ tɩndʊ́ʊ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔjɔ́.
GAL 2:9 Ngɛ Yaakúbu, na Pétro, na Yʊháánɩ, bɛḿ wenbá bɛbɛɛ́na wɛ sɩsɩ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa páá nɛ́, booyuú batɩlɩ́ kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kɩ nɛ́, baaɖʊ mána Barɩnabáasɩ nʊ́ʊ́zɩ bɛsɛ́ɛ ɖáa, bawɩ́lɩ sɩsɩ ɖána wɛ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖána wɛ ɖɔ́ɔ́mɔ́ɔ ɖamá sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́nɖɛɛ́ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɔjɔ́, bɩka bɛḿ bɛɖɛ́ɛ Yahúúɖuwá-jɔ́.
GAL 2:10 Amá, wentí bɔɔdɔ́ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́la nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɩ́maazɩ bɛdɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kɛdɛɛrɩ́sɩ-rɔɔzɩ́. Ngɛ máálá bɩlɛ́ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
GAL 2:11 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, Pétro wɔɔgɔ́nɩ Antiyɔ́ɔkɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, móóyóóná yɩ ɩráa rɩ́ŋa ɩzá-daá, káma, waadála nɛ́, wenbí waalá nɛ́, bɩdalá kazɔ́ɔ.
GAL 2:12 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, naanɩ́ na Yaakúbu-dɛ́ɛ ńba-daá nɛbɛ́rɛ ɩkɔ́nɩ nɛ́, Pétro na Krísto ńba bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bánvʊnÿoozí gɛ bénɖíi kíɖíím. Amá, bɛlɛ́ baadála nɛ́, ngɛ waalɩzɩ́ ɩdɩ ídondoyooziná wɛ, káma, wánnɩɩ́ Krísto ńba bɛɛbɛlɩ́ wɛ́ nɛ́ bɛdɛ́ɛ nɩdáárɛ.
GAL 2:13 Ngɛ Krísto ńba Yahúúɖuwá baaganáa woovu Pétro ɖʊɖɔ balá ńŋɩnáa waalá nɛ́. Hálɩ biyéle Barɩnabáasɩ tɩtɩŋa ifu wɛ bɛdɛ́ɛ munááfíísi-daá.
GAL 2:14 Mááná sɩsɩ bɛdɛ́ɛ yáásɩ́ tofu Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɖéyí‑ɖéyí nɛ́, ngɛ mɔ́ɔ́dɔ́ Pétro ɩráa rɩ́ŋa ɩzá-daá sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ weení nyɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́, a nyáábɩ́ɩ́zɩ nlá nyazɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, ngbaalá gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, balá nyazɩ Yahúúɖuwá. Aayɩ́, bɩdɔmɔɔná nlá bɩlɛ́.»
GAL 2:15 Ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ Yahúúɖuwá tɩtɩŋa gɛ ɖoo ɖógutoluú. Ɖɛ́dɛkɛ́ɛ yíriwá tɩɩganá-dɛ́ɛ ɩráa bódónvúu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará nɛ́.
GAL 2:16 Ngʊ́ ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ wónvúu Múúsá-dɛ́ɛ Mará kazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, amá, ɩrʊ́ wánváa Krísto toovonúm nɛ́ riké-rɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔ́ndɔ́m yɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́. Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖáává Yeésu Krísto toovonúm, na ɖɛ́dɛ́ɛ Krísto toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩyáa ɖáa sɩsɩ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ na sɩsɩ ɖóvóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará kazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́. Káma, naárʊ fɛ́yɩ́ wónvúu Múúsá-dɛ́ɛ Mará kazɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ ɩyáa yɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
GAL 2:17 A bɩlɛ́ gɛ ɖánjáádɩ sɩsɩ Krísto-rɔɔzɩ́, Ɩsɔ́ɔ ɩyáa ɖáa sɩsɩ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ngɛ ɖɔ́ɔ́ Yahúúɖuwá ɖánnáa sɩsɩ ɖánÿɩsɩnáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará ńŋɩnáa wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Krísto wánɖʊ́ʊ ɖáa alaháácɩ́-daá yáá wé. Aayɩ́! Krísto tánbɩɩzɩ ɩɖʊ ɖáa alaháácɩ́-daá.
GAL 2:18 Bɩlɛ́ nɛ́, a máagábɩ́sɩ mabáázɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará máávʊ́ńgizí yɛ nɛ́ fúu, yaatá mɔ́ɔ́ mááyɩ́sɩ́ná na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará bɩlɛ́.
GAL 2:19 Ngʊ́ Mará ɩzá-daá nɛ́, máábɩ́sɩ ɩsɩɖʊ́ gɛ, na ákokúti ayuú yíko mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́. Mará tɩtɩŋa waalʊ́rʊ wenbí nɛ́ nbɩlɛ́. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na mabɩ́ɩ́zɩ mɔjɔ́ɔ weezuú-daá Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá. Sáátɩ wenkí baagá Krísto ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́, mána yɩ gɛ booyóózi baká.
GAL 2:20 Ngʊ́ mɔ́wɛ weezuú-daá, amá, weezuú kɩḿ kidokúti kɩlɩɩná mɔ́jɔ́, Krísto-dɛ́ɛ weezuú gɛ mádáá. Mɛ́dɛ́ɛ weezuú lɛlɛɛɖɔ́ ńgɩ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ toovonúm máává Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ weení wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ma ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá sarɔ́ɔ ɩsɩ́ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wenbí nɛ́ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔna.
GAL 2:21 Mádánjaa meyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ. Káma, a ɩrʊ́ ifu Múúsá-dɛ́ɛ Mará wánbɩɩzɩ kʊ biyéle Ɩsɔ́ɔ ɩyáa yɩ sɩsɩ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, Krísto waazɩ́ faala nbɩlɛ́.
GAL 3:1 Mɩ́ɩ Galasíi ńba, nŋɩ́nɩ́ gɛ mɩ́ɩ́lá nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa bɩlɛ́. Weení woodutiná mɩ́ɩ bɩlɛ́. Mɩ́ɩ wenbá mɛ́ɛ́gɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ mayáázɩ nŋɩ́nɩ́ Krísto waazɩ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́.
GAL 3:2 Tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ kóŋ́ gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ manɩ́ɩ mɩ́nɔ́ɔ́zɩ-daá, ɩbá ifééri ma manɩ́ɩ, míívú Múúsá-dɛ́ɛ Mará kazɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga yáá mɩ́ɩ́vá Laabáárʊ Kífeńgi mɩ́ɩ́nɩ́ɩ kɩ, bɩka ɩfa kɩ toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ waava mɩ́ɩ kɛ.
GAL 3:3 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ́bá mɩ́vɛ́yɩ́na kʊjʊʊ́ gɛ? Mɩ́ɩ́báázɩ ná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ɖóni nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɩkʊʊrɩná mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dɛ́ɛ ɖóni?
GAL 3:4 Wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná nɛ́ bɩɩlɔ́ɔ yéḿ? Aayɩ́, bɩ́dánbɩɩzɩ bɩlɔ́ɔ yéḿ bɩlɛ́.
GAL 3:5 Ɩsɔ́ɔ weení wánváa mɩ́ɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga bɩka wánlám maamááciwá mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, mínvúu Múúsá-dɛ́ɛ Mará kazɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ wánlám bɩlɛ́, yáá mɩ́ɩ́vá Laabáárʊ Kífeńgi mɩ́ɩ́nɩ́ɩ kɩ bɩka ɩfa kɩ toovonúm nɛ́-rɔ gɛ wánlám bɩlɛ́.
GAL 3:6 Ɩbɛɛŋná Ibrahím, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ ɩrɔ sɩsɩ: «Ibrahím waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, biiyéle Ɩsɔ́ɔ ɩyáa yɩ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.»
GAL 3:7 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ wenbá baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ gɛ Ibrahím-dɛ́ɛ bíya.
GAL 3:8 Bibaasí nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá ngɛ sɩ bɔkɔ́nɩ bafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wánÿaá wɛ sɩsɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́. Bʊrɔ gɛ waavʊ́ńvolí Ibrahím laabáárʊ kífeńgi kɩna feerím sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ sɩ mabaná na maɖʊ yíriwá tɩɩganáa rɩ́ŋa alɩbáráka.»
GAL 3:9 Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wánɖʊ́ʊ wenbá barɩ́ŋa baava yɩ toovonúm nɛ́ alɩbáráka ńŋɩnáa waavʊ́ńɖʊ́ʊ Ibrahím nɛ́.
GAL 3:10 Amá, wenbá bánɖʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ tamɔ́ɔ wentí Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, láálɩ́ sɩ kiti ná bɔrɔ. Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ ɩ́la weení ɩrɩ́ŋa ídónvúu báa ngbeére wentí tɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ nɛ́ láálɩ́.»
GAL 3:11 Ngʊ́ wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá káma bʊdʊ́ʊ woovu Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́. Wenbí bʊrɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Weení waava toovonúm nɛ́, ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.»
GAL 3:12 Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ toovonúm fáa-daá gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará waalɩɩná. Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ Mará amʊ́ arɔ gɛ sɩsɩ: «Weení woovu ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ weezuú-daá.»
GAL 3:13 Krísto wɛɛvɛ́rɛ kɩmɛ́rɛ ɖáɖɩdáarɛ ɩmʊ láálɩ́ wenkí sɩ kɩfʊ́ńdiḿ ɖɔ́rɔ́ nɛ́ ɩlɛ́ɛ ɖáa. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa baadaná yɩ ɖɛ́nɩ nɛ́, láálɩ́ íti ɩrɔ.»
GAL 3:14 Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na alɩbáráka Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ Ibrahím nɛ́, ɩtála wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, Krísto-rɔɔzɩ́, na ɖiyuú Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wenká wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa ɖáa nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́.
GAL 3:15 Koobíya, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ maŋmátɩ mɛgɛɛzɩná wenbí bɩdɔ́rɔ́wɛ́ ɖɔ́ɔ́ ɩráa ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ wánŋmaá wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩsɩ́ɩ nɛ́, a bivóo Mará, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩɖɩ́, yáá isúúri natɩ́rɩ bʊrɔ.
GAL 3:16 Bɩlɛ́ ɖʊdɔ gɛ bɩɩlá Ɩsɔ́ɔ na Ibrahím bɔlɔwʊtáá. Ibrahím na igutoluú-dɛ bú gɛ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám kʊjɔɔwʊ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá tɔtɔ́ sɩsɩ: «Nyógutoluú-dɛ bíya,» nyazɩ bɔɔɖɔ́ɔ bɩlɛ́, amá, bú kʊ́ɖʊḿ gɛ bɔɔdɔ́. Bɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Nyógutoluú-dɛ bú.» Bú weení ɩdɔ́m bánŋmatɩ́ cé nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ Krísto.
GAL 3:17 Bɛɛ wentí mánŋmatɩ́ nɛ́ nɖɔ́: Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ Ibrahím wenbí nɛ́, bɩɩjɔ́ɔ hálɩ bɩ́ɩ́zɩ kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ na ákoosaaláa (430) naanɩ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará ɩkɔ́nɩ; ngʊ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará amʊ́ ádánbɩɩzɩ aɖɩ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ nɛ́ na bɩwalɩ́ faala.
GAL 3:18 Káma, a tííbí-dɛ́ɛ ɖíi wánlɩɩnáa Múúsá-dɛ́ɛ Mará fúu-daá, bɩlɛ́ nɛ́, bidokúti bɩlɩɩná kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa nɛ́ kɩjɔ́ nbɩlɛ́. Ngʊ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ Ibrahím wooyuú kʊjɔɔwʊ ɩjɔ́.
GAL 3:19 Bɩlɛ́ nɛ́, we-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ woozúúri Múúsá-dɛ́ɛ Mará. Ɩsɔ́ɔ woozúúri yɛ gɛ na ɖiyuú ɖɩtɩlɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ, hálɩ Ibrahím kutoluú-dɛ bú weení wooɖúu kʊjɔɔwʊ ɩsɩ́ɩ nɛ́ ɩkɔ́nɩ. Mará amʊ́ Ɩsɔ́ɔ weegéjéle ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́, malááyɩ́kawá weejele ná wɛ yɛ. Ngɛ Múúsá gɛ baabaná gɛ beejéle wɛ yɛ.
GAL 3:20 Bɩɩlá baabaná naárʊ gɛ beejéle Mará nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ weejéle ná yɛ nbɩlɛ́. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ iriké gɛ sáátɩ wenkí wooɖúu kʊjɔɔwʊ ɩsɩ́ɩ Ibrahím nɛ́.
GAL 3:21 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔ́njɔɔlɩ́ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu wentí ɩsɩ́ɩ nɛ́? Aayɩ́, a Ɩsɔ́ɔ ɩraajéle Mará naárɛ ánbɩɩzɩ́ ayéle ɩrʊ́ iyuú weezuú, bɩlɛ́ nɛ́, Mará ɩ́fʊnbɩɩzɩ́ ayéle ɩrʊ́ ɩbɩ́sɩ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
GAL 3:22 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ sɩsɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa wɛ alaháácɩ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá. Bɩɩlá bɩlɛ́ gɛ na wenbá baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, iɖi wentí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩ ɩlá nɛ́ tɩdɛ́ɛ alɩbáráka bɛdɛ́ɛ baava Krísto toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́.
GAL 3:23 Naanɩ́ na alɩwáátɩ wenkí ɩráa sɩ bafa Krísto toovonúm nɛ́ ɩtála nɛ́, Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔɔvɔ́kɩ ɖáa asɩ́ɩ ɖɩdáarɛ-daá nyazɩ sáráka-dɩnáa bɩlɛ́, hálɩ Ɩsɔ́ɔ ɩkɔ́nɩ ɩlɩzɩ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɩwɩ́lɩ ɖáa.
GAL 3:24 Bɩlɛ́ nɛ́, Múúsá-dɛ́ɛ Mará weevere ná ɖɔ́rɔ́ hálɩ Krísto ɩkɔ́nɩ na ɖɩbɩ́sɩ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́.
GAL 3:25 Amá, lɛlɛɛɖɔ́, alɩwáátɩ wenkí ɩráa sɩ bafa Krísto toovonúm nɛ́ waadála nɛ́, Mará tɛfɛ́yɩ́na yíko ánveríi ɖɔ́rɔ́ ɖʊɖɔ.
GAL 3:26 Káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɩ́ŋa, mɩ́dɛ́ɛ mɩ́ɩ́vá Yeésu Krísto toovonúm-rɔ nɛ́, mɩ́ɩ́bɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
GAL 3:27 Ɩɩ́n, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɩ́ŋa wenbá beelíri mɩ́ɩ lɩ́m-daá na Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́, mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ.
GAL 3:28 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́na sɩ ceení kɛ́ɛ Yahúúɖu yáá ɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu, bɩvɛ́yɩ́na sɩsɩ ɩgɛ́ɛ yoḿ, yáá ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ, bɩvɛ́yɩ́na sɩ ɩgɛ́ɛ alʊ́ yáá abaalʊ́. Mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́bɩ́sɩ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́rɩ́ŋa mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ.
GAL 3:29 Ngɛ a bɩlɛ́ gɛ mɩ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńba, bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya nbɩlɛ́, mínɖíi tííbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu kɩ ɩsɩ́ɩ nɛ́.
GAL 4:1 Ɩbɛ́ɛ, wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ: A ɖé tííbí-dʊ́ʊ kɛ́ɛ bú, ɩjɔwʊrɛ fɛ́yɩ́ ndɩ na yoḿ-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ, ngʊ́ ɩdɩɩná tííbí rɩ́ŋa.
GAL 4:2 Ɩdɛ́ɛ ɖɔkɩráa na wenbá bɛ́nbɛɛŋ́ ɩgbɩná-rɔ nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá gɛ ɩwɛ, hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála alɩwáátɩ wenkí ɩjaa waazɩ́ɩ kɩ nɛ́.
GAL 4:3 Bɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, ɖoo ɖávʊnjɔɔ́ɔ nyazɩ bíya nɛ́, ɖávʊnwɛ ɖúúlínya-daá yíkowá ɩráa wénzée bánzʊʊ́ tɩ nɛ́ tɩnʊ́ʊ́zɩ-daá gɛ; ɖávʊ́ngɛ́ɛ yomáa gɛ.
GAL 4:4 Amá, sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩɩdála nɛ́, weegédíri Ibiyaalʊ́, alʊ́ ɩlʊ́rʊ yɩ, ɩbɩ́ɩ bɩka Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɛná yíko ɩrɔ.
GAL 4:5 Wɔɔgɔ́nɩ gɛ sɩsɩ na ɩlɛ́ɛ wenbá bavʊnwɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará-dɛ́ɛ yíko-dɛɛzɩ́ nɛ́ na iyéle ɖáa ɖɩbɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya.
GAL 4:6 Ngɛ wenbí bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ Ibiyaalʊ́-dɛ́ɛ Kezeŋa ɖéwenbé-daá. Ngɛ Kezeŋa kɛḿ kénÿelíi kʊ ɖánÿaá Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Áába!» Bugutoluú sɩsɩ Baabá.
GAL 4:7 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ mídokúti mɩ́gɛ́ɛ yomáa ɖʊɖɔ, amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya gɛ mɩ́gɛ́ɛ. Ngɛ ńŋɩnáa mɩ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénÿelíi mɩ́ɩ iɖi tííbí kɩgɛ́ɛ ibíya-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́.
GAL 4:8 Ɖoo mɩ́ɩ́fʊnzɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, kpɩná ndɩ‑ndɩ weená mɩ́ɩ́bɩ́sɩ́ná mɩ́dɩ́náa bɩka adɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ yoḿti-daá gɛ mɩ́vʊnwɛ.
GAL 4:9 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, yáá lɛlɛɛɖɔ́ Ɩsɔ́ɔ waadɩlɩ́ mɩ́ɩ nɛ́, we-rɔ gɛ míígúti mɩ́nbɩsɩ́ kɛdɛɛrɩ-gbɩná amʊ́ avɛ́yɩ́ fɩ́ya nɛ́ arɔɔzɩ́ sɩ ɩbáázɩ adɛ́ɛ yoḿti-daá sʊʊ́.
GAL 4:10 Mɩ́nɖʊ́ʊ laakáarɩ ɖabata jíńgáárɩ́wá na wɛ́-bíya, yáá irodunáa, yáá alɩwáátɩwá, yáá bɩ́ɩ́zɩ nasɩ́rɩ-rɔ bɩ́njɛzɩ́ɩ na seríya.
GAL 4:11 Mɛ́nnyɛ́m sɩsɩ bɩ́kalá máálá tɩmɛ́rɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá faala.
GAL 4:12 Krísto ńba mogoobíya, máábá mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ ɩ́la nyazɩ máálá nɛ́, káma, mɔ́ɔ́ máábɩ́sɩ́ná mádɩ gɛ nyazɩ mɩ́ɩ. Mɩ́dálá ma taalɩ́ báa nakɩ́rɩ sáátɩ wenkí mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.
GAL 4:13 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɔ́wɛ kʊdɔḿ-daá nɛ́ gɛ méévééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi kaɖaa-dɛ́ɛ.
GAL 4:14 Ngɛ na bɩrɩ́ŋa mɔ́dɔ́nʊʊ́ fɛ́yɩ́ bɛɛŋ́ nɛ́, mɩ́dálá ma ŋmayɩ́-ŋmayɩ́, ngʊ́ mídekízi ma; amá, mɩ́ɩ́mʊ́ ma gɛ nyazɩ malááyɩ́ka, yáá nyazɩ Yeésu Krísto tɩtɩŋa bɩlɛ́.
GAL 4:15 Wenbi‑niíni mɩ́vʊnwɛ bɩdaá nɛ́ bɩɩgbɔɔná lé. Máázɩ́ŋ mɩ́ɩ seríya sɩsɩ sáátɩ kɩḿ, a mɩraabɩ́ɩ́zɩ, mɩraalɩzɩ́ mɩ́ɩ́zá ɩkpɔ́ɔ ɩfa ma.
GAL 4:16 Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ ní. Máábɩ́sɩ mɩ́báɖaa, káma, ménveerím mɩ́ɩ toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́?
GAL 4:17 Bɛɛ́ɛ, bɩdɛ́ɛ ɩráa bɛḿ baabá bónjotináa mɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, bádánjaaná mɩ́ɩ kazɔ́ɔ ńdɩ. Bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ batára mána mɩ́ɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá bɩka ɩbɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ ńba.
GAL 4:18 Toovonúm, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ sɩsɩ ɩrʊ́ icotiná ɩrɔwʊ́, amá, bɩ́la na lomaazɛ́ kazɔ́ɔ ńná-daá gɛ, bɩka bɩlɔɔná bɩlɛ́ báa ngbeére, bɩdɛkɛ́ɛ sáátɩ wenkí mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ riké.
GAL 4:19 Mébíya, máádábaazɩ yɛlɛ́m mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ ńŋɩnáa fuwá-dʊ́ʊ wɛ́nÿɛlɛ́m na lʊrʊ́ʊ nʊŋásɩ nɛ́. Bʊwɛ bɩ́nnʊŋásɩ ma bɩlɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩlɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá waabára Krísto-daá.
GAL 4:20 Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma nyazɩ májáŋ mɔ́wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá na madɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na maŋmatɩná mɩ́ɩ nɛ́, káma, máátasɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ mogúti malá mɩ́ɩ nɛ́.
GAL 4:21 Tɔ́ɔ, ɩbá ifééri ma, mɩ́ɩ wenbá mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ifu Múúsá-dɛ́ɛ Mará nɛ́, a bɩlɛ́, mɩ́dánnɩɩ wentí Mará amʊ́ ándɔ́m nɛ́ gɛ?
GAL 4:22 Káma, wentí Mará amʊ́ aaŋmátɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ Ibrahím wooyuú bíya nɔɔ́lɛ gɛ: alʊ́ weení ɩgɛ́ɛ yoḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Agáarɩ nɛ́-dɛ́ɛ bú, na weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ bánÿaá yɩ sɩsɩ Saráa nɛ́, ɩdɛ́ɛ ńnɩ́.
GAL 4:23 Yoḿ-dɛ́ɛ bú nɛ́, baalʊ́rʊ yɩ gɛ nyazɩ wenbí bánlʊrʊ́ʊ bú báa weení nɛ́. Amá, weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́-dɛ́ɛ ńnɩ́-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ kadamáa na kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám Ibrahím nɛ́ gɛ.
GAL 4:24 Tɔ́m tɩḿ tɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa nabʊ́rʊ gɛ; bɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: aláa bɛḿ bɛgɛ́ɛ keɖiyísi nasɩ́lɛ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzɩ́nɩ gɛ. Keɖiyísi sɩḿ sɩdaá nɛkɛ́rɛ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ Agáarɩ, keɖiyá Ɩsɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ beeɖi kɛ Sinayíi bʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́. Kɛlɛ́ kánlʊrʊ́ʊ yomáa gɛ.
GAL 4:25 Agáarɩ nɛ́, Sinayíi bʊ́ʊ kʊwɛ Laarúbuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ nbɩlɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ Yerusalɛ́ɛm kʊwɛ yoḿti-daá kɩ́na kibíya nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ nbɩlɛ́.
GAL 4:26 Amá, Yerusalɛ́ɛm ɩsɔ́ɔ́dáá ńgɩ nɛ́, kɩlɛ́ kɩvɛ́yɩ́ yoḿti-daá, kɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́gɔɔ.
GAL 4:27 Baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Kaalʊrʊya, nyɔ́ɔ́ weení ńdánlʊrʊ́ nɛ́, faarɩ! Bɩ́la nya niíni nmʊ́ŋ, nyɔ́ɔ́ weení ńdanɩ́ɩ nʊŋásɩ nɛ́, alʊ́ badafa yɩ ɩzá nɛ́-dɛ́ɛ bíya wɔ́ngɔnɩ́ babá bɔɖɔ́ɔ bakɩ́lɩ weení ɩɖɔ́kɩná abaalʊ́ nɛ́.»
GAL 4:28 Ngʊ́ mɩ́ɩ Krísto ńba mogoobíya, mɩ́gɛ́ɛ bíya bɛdɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ kadamáa na kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánlám kɩ nɛ́ gɛ; ńŋɩnáa Ɩsaáka-dɛ́ɛ.
GAL 4:29 Amá, wenbí ńŋɩnáa bú baalʊ́rʊ yɩ nyazɩ wenbí bánlʊrʊ́ʊ ɩrʊ́ báa weení nɛ́, waazɩ́ŋ ɩfa bú baalʊrʊná yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́ fúkúḿsi nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bɩdaá gɛ ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́.
GAL 4:30 Ngʊ́ sɩsɩ wé gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́. Kɩɩdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Ɖɔɔ alʊ́ yoḿ na ibú. Káma, yoḿ-dɛ́ɛ bú tɔmɔɔná iɖi tííbí ɩ́na alʊ́ weení ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́ ibú.»
GAL 4:31 Bɩlɛ́ nɛ́, mogoobíya Krísto ńba, ɖɛ́dɛkɛ́ɛ alʊ́ yoḿ-dɛ́ɛ bíya, amá, alʊ́ ɩdɛkɛ́ɛ yoḿ nɛ́ ibíya gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ.
GAL 5:1 Na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩbá ɖiyuú ɖádɩ nɛ́-rɔ gɛ Krísto wɛɛlɛ́ɛ ɖáa. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ kazɔ́ɔ, íkokuti iyéle babɩsɩná mɩ́ɩ yoḿti-daá ɖʊɖɔ.
GAL 5:2 Bɛɛ́ɛ, mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ a mííyéle bɛbɛlɩ́ mɩ́ɩ, bɩlɛ́ nɛ́ Krísto tóndokúti ɩfɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ.
GAL 5:3 Móógúti madásɩ ménveerím ɩrʊ́ báa weení gɛ weeyéle bɛbɛlɩ́ yɩ nɛ́ sɩsɩ bʊdʊ́ʊ mɔɔ́na ifu ɖóóle ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
GAL 5:4 Mɩ́ɩ wenbá mɩ́njáádɩ sɩsɩ ɩbɩ́sɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá Múúsá-dɛ́ɛ Mará fúu-daá nɛ́, mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́dára; míívéti kʊjɔɔwʊ wenkí Ɩsɔ́ɔ waalá mɩ́ɩ nɛ́.
GAL 5:5 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖɔ́jɔɔ́ɔ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ sɩsɩ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ gɛ sɩ ɖɩbɩ́sɩ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wángbaazɩ kʊ ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ ɖóni.
GAL 5:6 Káma, weení ivóo Yeésu Krísto nɛ́, bɛɛbɛlɩ́ yáá bɛdɛbɛlɩ́ yɩ tɛkɛ́ɛ na wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́. Wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ toovonúm fáa kɩ́nlám kɩdɩmɛ́rɛ nŋɩ́nɩ́ bʊdʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ na ɩranáa nɛ́.
GAL 5:7 Ɖoo mɩ́ɩ́vʊ́ńbaazɩ kazɔ́ɔ, ɩrʊ́ ńŋɩnáa weení waabaná ɩbárasɩ mɩ́ɩ ɩtɔ mɩ́ɩ nɩ́bááwʊ sɩsɩ íkofu toovonúm.
GAL 5:8 Wentí beevééri mɩ́ɩ ɩmʊ tɩ bɩlɛ́ nɛ́ talɩɩná Ɩsɔ́ɔ weení waayáa mɩ́ɩ nɛ́ ɩjɔ́.
GAL 5:9 Bɔɔdɔ́ bɩlɛ́ sɩsɩ: «Kpɔ́nɔ́ faadɩ́nɩ cʊ́kɔ wénÿelíi kʊ na mʊ́tʊ rɩ́ŋa ɩkpa.»
GAL 5:10 Amá, na bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa, mɔ́ɔ́ nɛ́, Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́, méwenbiré tɛ́nbɛlɩ́ na mɩ́ɩ sɩsɩ mɩ́ngɛɛ́ lomaazɛ́. Amá, weení wánɖʊ́ʊ mɩ́ɩ túrú‑túrú nɛ́, báa we gɛ ɩgɛ́ɛ, Ɩsɔ́ɔ wɔ́nvɔ́m ɩnɩgbamʊʊ́.
GAL 5:11 Koobíya Krísto ńba, a mɔ́ɔ́ móógúti ménveerím ɩráa sɩsɩ bɛlɩ́ɩ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ, mátáfʊnnáa fúkúḿsi ɖʊɖɔ, yáá wé. A bɩlɛ́ gɛ bɛlɩ́ɩ wɛná na kʊ fɔ́ɔ́zɩrɛ, Krísto-dɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ménveerím ɩráa nɛ́ ɩ́táfʊngɛ́ɛ tɔ́m ɖʊɖɔ nbɩlɛ́.
GAL 5:12 Bɩlɛ́ nɛ́, bɛḿ wenbá bánɖʊ́ʊ mɩ́ɩ túrú‑túrú bɩlɛ́ nɛ́, bɛ́cɛ bavɩná bɩbá bɩtɛ́, yáá wé.
GAL 5:13 Koobíya, na ɩbɩ́ɩ́zɩ iyuú mɩ́dɩ nɛ́-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ. Amá, íkobuuná mɩ́dɛ́ɛ mííyúú mɩ́dɩ nɛ́ bɩka mɩ́nlám wenbí mɩ́dɩtɩŋa mílówú fáa bɩ nɛ́. Amá, ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá mɩ́nzɩnáa ɖamá.
GAL 5:14 Káma, wɛ́ɖɛ kʊ́ɖʊńɖɛ-daá gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará rɩ́ŋa wɛ. Wɛ́ɖɛ ɖɩḿ gɛ sɩsɩ: «Nyɔ́nzɔɔlɩ́ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa.»
GAL 5:15 Amá, a mɩ́nnyasɩ́ ɖamá bɩka mɩ́nlɛrɩ́ɩ ɖamá, ɩlá laakáarɩ, tɩ́fa, mɩ́ngɔnɩ́ inúúdi ɖamá.
GAL 5:16 Bɛɛ wentí mɔ́wɛná sɩ mevééri mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ: Iyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa ikéti mɩ́ɩ. A mɩ́ɩ́lá bɩlɛ́, mídóndokúti ifu wenbí mɩ́dɩtɩŋa mílówú fáa bɩ nɛ́.
GAL 5:17 Káma, wenbí ɩrʊ́ lowú fáa bɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa sɔɔlɛ́ɛ, bɩka wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa sɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɖɩ́la nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩrʊ́ tɩtɩŋa lowú fáa; bɛlɛ́ɛ́nɩ́ kɩḿ bángʊrʊ́ʊna ɖamá gɛ. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bínÿelíi mɩ́dánlaḿ wenbí mɩ́dɩtɩŋa mílówú fáa nɛ́.
GAL 5:18 Amá, a mííyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngetí mɩ́ɩ, bɩlɛ́ nɛ́ Múúsá-dɛ́ɛ Mará tɛfɛ́yɩ́na yíko mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ ɖʊɖɔ.
GAL 5:19 Ngʊ́ ɖáábá ɖányɩ wenbí bɩdaá ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩlá wenbí ɩdɩtɩŋa ilowú fáa bɩ nɛ́ wónbonáa yɩ nɛ́: bɛɛ tɩtɛ lakásɩ, ziibi tɩmɛ́rɛ, wásangarɩ́tɩ,
GAL 5:20 láádɩ, ivéléédi, ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩyɛ́ɛ́na ɩrɔwʊ́, yóóni, sʊ́ʊ́zɩ, baaná, báɖáárɛ, tarɩ́ɩ,
GAL 5:21 ɩzá lalaánɩ, kɔnyɔ́ɔ kɛɖɛ́ɛ́zɩ, ɖíi bɩcɛzɩ́ na seríya, na yáásɩ́wá natɩ́rɩ tɩɩlɩ́ɩ tɩna nɛ́. Máávʊ́ńbásɩ mɩ́ɩ, ngɛ móógúti mánbasɩ́ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ, wenbá bánlám bɩdɛ́ɛ lakásɩ nɛ́, bádánzʊʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
GAL 5:22 Amá, wenbí Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánlʊrʊ́ʊ nɛ́ nɖɔ́: sɔɔlɩ́m, wenbi‑niíni, fɛɛzɩrɛ, suúru, bɛɛrɛ́ɛ, kazɔ́ɔ lám, yaraɖá lám,
GAL 5:23 ɖɔyɔɔyɔɔ cɔwʊrɛ na ɩrʊ́ ɩtɩlɩ́ ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ. Ngɛ toovonúm-daá nɛ́, Múúsá-dɛ́ɛ Mará tekízi bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá.
GAL 5:24 Wenbá bɛgɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ńba nɛ́, baagá bɛdɛ́ɛ wenbí badɩtɩŋa bolowú fáa bɩ nɛ́ bɩ́na wenbí bɩrɩ́ŋa bánlám bɔzɔɔlɛ́ɛ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ.
GAL 5:25 Ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénÿelíi kʊ gɛ ɖɔ́wɛ weezuú-daá nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɖíyele Kezeŋa kɛḿ ɖʊɖɔ kekéti ɖáa.
GAL 5:26 Ɖɩ́kakpáázɩ ɖádɩ, ɖíyele ɖamá tɔ́m cáádɩ bɩka ɖiyéle ɖamá kpɛɛzɩ́.
GAL 6:1 Mogoobíya, a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́ná naárʊ wánlám bɩdaavé, mɩ́ɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wéngeti kʊ mɩ́ɩ nɛ́, ɩzɩná yɩ na kazɔ́ɔ lám bʊdʊ́ʊ ɩlɩ́ɩ bɩdaá. Nyɔ́ɔ́ weení nyánzɩnáa waaganáa nɛ́, kuná laakáarɩ na bɩ́kabɩ́sɩ nya kɔdɔká nzála bɩdaá ɖʊɖɔ.
GAL 6:2 Ɩzʊ́ʊ ɖamá-dɛ́ɛ sʊʊ́tɩ. A mɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́, mívóo Krísto-dɛ́ɛ Mará nbɩlɛ́.
GAL 6:3 A naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩka ɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́rʊ, ɩdɩ gɛ wɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ.
GAL 6:4 Báa weení ɩ́ba ɩbɛ́ɛ́ŋ wenbí ɩdɩtɩŋa wánlám bɩ nɛ́. A bɩlɛ́ gɛ waana sɩsɩ nabʊ́rʊ wɛ ńna bɩ́nɖɔɔzɩ́ yɩ, bɩ́la yɩ niíni iriké, ɩ́kɛkɛɛzɩná ɩdɩ na baaganáa.
GAL 6:5 Káma, báa weení sɩ ɩsʊʊ ná ɩzʊʊ́tɩ.
GAL 6:6 Weení bánwɩlɩ́ɩ yɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, ɩtára wenbí ɩwɛná nɛ́ ɩ́na weení wánwɩlɩ́ɩ yɩ nɛ́.
GAL 6:7 Ɩ́kɛbɛlɩ́ mɩ́dɩ bʊbɔ́tɩ tɔ́m sɩ maŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́ tɩdaá: bádánmʊŋ Ɩsɔ́ɔ, báa weení wángʊ́m wenbí wónɖuú nɛ́ gɛ.
GAL 6:8 Weení wónɖúu wenbí ɩdɩtɩŋa ilowú fáa bɩ nɛ́, wenbí ilowú fáa bɩ nɛ́ wánlʊrʊ́ʊ wenbí nɛ́ gɛ sɩ ɩkʊ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ́m. Amá, weení wónɖuú wenbí bɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa kazɔ́ɔ nɛ́, wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wánlʊrʊ́ʊ nɛ́ gɛ sɩ ɩkʊ́, bɩlɛ́ gɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
GAL 6:9 Wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ lám ɩ́kanɩ́ɩ ɖáa. A ɖɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ bɩlɛ́ ɖádáwɩ́ɩ, alɩwáátɩ wándalɩ́ɩ nɛ́, ɖángʊ́m wenbí bɩgɛ́ɛ kífeńbi nɛ́.
GAL 6:10 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖoo ɖé ɖɛ́ɛ́lɛ́zɩ́ ɖɔ́wɛ nɛ́, ɖɩ́la ɩráa rɩ́ŋa kazɔ́ɔ ńbɩ, bɩɩgɩlɩná wenbá ɖána wɛ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa kɛ́ɛ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́.
GAL 6:11 Ɩbɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́ ŋmáádɩ-bíya waabá bekíi nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ mádɩtɩŋa mánŋmaa kʊ mɩ́ɩ na mánʊ́ʊ́nɩ.
GAL 6:12 Wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ bana wɛ sɩsɩ bɛḿ bánlám kʊ kazɔ́ɔ nɛ́, bɛlɛ́ bɔ́nvɔkɩ kʊ mɩ́ɩ ɖóóle sɩsɩ bɛ́bɛ́lɩ́ mɩ́ɩ. Kʊ́ɖʊńtɩ wentí bánjáádɩ gɛ bánlám bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ bákana fúkúḿsi Krísto-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.
GAL 6:13 Káma, wenbá badɩtɩŋa bénÿelíi bɛ́nbɛlɩ́ɩ wɛ nɛ́, bódónvúu Múúsá-dɛ́ɛ Mará. Amá, bɔzɔɔlɛ́ɛ gɛ sɩsɩ íyele bɛbɛlɩ́ mɩ́ɩ na babɩ́ɩ́zɩ bánwɩlɩ́ɩ badɩ, káma, bɛɛbɛlɩ́ mɩ́ɩ-rɔɔzɩ́.
GAL 6:14 A mɔ́ɔ́ na mɔ́ɔ́, bʊbɔ́tɩ gɛ, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ sɩ mɛjɛná bɩ kúúrí bɩdɛkɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ nɛ́. Yeésu-dɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́, mɛ́bɛɛ́na ɖúúlínya-dɛ́ɛ báa wé gɛ nyazɩ bɩɩzɩ́ bɩlɛ́, bɩka ɖúúlínya bɛɛ́na mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyazɩ máázɩ́.
GAL 6:15 Wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ kɩ́falʊ́; bɩdɛkɛ́ɛ bɛɛbɛlɩ́ nya yáá bɛdɛbɛlɩ́ nya wɛná na kʊ fɔ́ɔ́zɩrɛ.
GAL 6:16 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ na ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ ɩ́tála wenbá barɩ́ŋa sɩ bofu wentí mááwɩ́lɩ ɖɔ́ nɛ́ bána Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa.
GAL 6:17 Kpɔɔná lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, naárʊ íkokuti ɩɖʊ ma nɔwɛ́ya ɖʊɖɔ. Káma, wahála mááná kɩ Yeésu-rɔɔzɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ kpatarɩ́nɩ wɛ mɔ́dɔ́nʊʊ́-rɔɔzɩ́.
GAL 6:18 Koobíya, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ alɩbáráka íti mɩ́rɩ́ŋa mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́. Amí.
EPH 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ weení Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ ma Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ na ɩzɔɔlɩ́m-daá nɛ́, mánŋmaa kʊ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa mɩ́wɛ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá bɩka mívóo Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
EPH 1:2 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka, bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
EPH 1:3 Ɖánzám Ɩsɔ́ɔ, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩjaa; ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, waaɖʊ ɖáa alɩbárákawá rɩ́ŋa tɩgɛ́ɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ ńdɩ tɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
EPH 1:4 Naanɩ́ Ɩsɔ́ɔ ɩlá ɖúúlínya taká nɛ́, waavʊ́ńdáa ɩlɩzɩ́ ɖáa ɩlá ɖáa ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɩráa ɩ́dánnaná wɛ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ waazá-daá, káma, ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
EPH 1:5 Ɩdɛ́ɛ ɖáa sɔɔlɩ́m-rɔ, waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ wánbanáa Yeésu Krísto ɩkɔrɩ́ ɖáa ɖɩbɩ́sɩ ibíya. Wenbí wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩlá ɖáa ɩgazɔ́ɔ lám-rɔ nɛ́ nbɩlɛ́.
EPH 1:6 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩlɛ́ gɛ na ɖɩsá yɩ kazɔ́ɔ lám bɩdaká fɛ́yɩ́ waabá ɩlá ɖáa ɖána Ibiyaalʊ́ ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ-rɔɔzɩ́ nɛ́ bʊrɔ.
EPH 1:7 Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ ɖána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɩdɛ́ɛ azimá aabɩ́rɩ waazɩ́ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlɛ́ɛ ɖáa, ɩcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá. Bɩlɛ́ gɛ waalá ɩwɩ́lɩ ɖáa nŋɩ́nɩ́ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám waabá kɔɖɔ́ɔ nɛ́.
EPH 1:8 Kazɔ́ɔ kɛḿ, Ɩsɔ́ɔ waabá ɩlá ɖáa kɛ gɛ kabá kɔɖɔ́ɔ páá, ɩfa ɖáa áséńsí rɩ́ŋa na tɩlɩ́ɩ.
EPH 1:9 Weeyéle ɖɩtɩlɩ́ wenbí ɩvʊnzɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlá ɩráa waafʊnzɩ bʊrɔ nɛ́, wenbí ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-daá, ɩdɩtɩŋa waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánbanáa Krísto ɩlá ɖáa nɛ́,
EPH 1:10 na iyéle báa wenbí ikóódi alɩwáátɩ ɩdɩtɩŋa waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩdaá. Wenbí ɩvʊnzɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlá nɛ́ gɛ sɩsɩ wónÿoozí wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ ɩkpɔ́ɔ bɩ ɩɖʊ wúro kʊ́ɖʊḿ ndɛ́, wúro ɩmʊ́ gɛ Krísto.
EPH 1:11 Ɖɔ́ɔ́ ɖána Krísto ɩmʊ́ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɖóóyúú wenbí Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖúu ɩsɩ́ɩ ɖáa nɛ́. Káma, Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńdáa gɛ ɩlɩzɩ́ ɖáa ɩsɩ́ɩ ɩdɩ ńŋɩnáa waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánlám nɛ́, ɩmʊ́ weení wénÿelíi báa ngbetíi wónboɖé ńŋɩnáa wenbí ɩzɔɔlɩ́m-daá waaɖʊ sɩ bɩ́la nɛ́.
EPH 1:12 Waavʊ́ńlɩzɩ́ ɖáa sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɛ́gɛ́ɛ na kaɖaa ńba ɖááɖʊ́ ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ Lɛɛrʊ́-rɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩsá ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ.
EPH 1:13 Mɩ́na yɩ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɔ́m tɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́, tɩnáábɩ́lɛ́ Laabáárʊ Kífeńgi kɩɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́. Ngɛ mɩ́ɩ́vá yɩ toovonúm ɖʊɖɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩdɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ mɩ́rɔ́; tɩlɛ́ gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waavʊ́ńɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa nɛ́.
EPH 1:14 Kánwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ wánváa ɖáa ɖɔ́ɔ́lɛ waazɩ́ɩ ɖáa ɖɛ tííbí sáátɩ wenkí sɩ ɩbá ɩtɛ́ɛ́zɩ ɖɔ́ɔ́ ɩdɛ́ɛ ńba lɛɛ́ bɩtɛ́ nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́ ɖɩ́sa Ɩsɔ́ɔ, káma, waabá ɩɖɔ́ɔ páá.
EPH 1:15 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ máánɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́vá Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm na nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́zɔ́ɔ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa nɛ́,
EPH 1:16 máábá málááná Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ sɛɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩka mánmaazɩ́ mɩ́rɔ́ mɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá.
EPH 1:17 Ɩsɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩjaa, Caáwʊ ásícé-dʊ́ʊ ɩ́fá mɩ́ɩ áséńsí, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩna wenbí Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ bɩ nɛ́, bɩka ɩbá ɩtɩlɩ́ yɩ kazɔ́ɔ.
EPH 1:18 Ɩ́ɖʊ́ ɩdɛ́ɛ ɖɛnyɛm míwenbé-daá na iyuú ɩtɩlɩ́ tamɔ́ɔ wenká kɔrɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́, na tííbí kɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ ńgɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ na kɩdɛ́ɛ ásícé nɛ́.
EPH 1:19 Bɩka ɖʊɖɔ ɩtɩlɩ́ ɩdɛ́ɛ yíko kɩdaká fɛ́yɩ́ kɩ́nlám tɩmɛ́rɛ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáává yɩ toovonúm nɛ́ ɖɔ́rɔ́ nɛ́. Yíko kɩḿ gɛ waala ná tɩmɛ́rɛ na ɖóni Krísto-rɔ, iféézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá bɩka ɩsɩ́ɩ yɩ igíɖiiwú-rɔ ɩsɔ́ɔ́dáá.
EPH 1:21 Waazɩ́ɩ yɩ ɖɩdáarɛ ɖɩɩgɩ́lɩ kowúrátɩ báa wentí, yíko báa wenkí, ɖóni báa wenbí na yɩ́ɖɛ báa wenɖé ɖɩwɛ ɖúúlínya kɩna kɩdaá, na wenkí sɩ kɩkɔ́nɩ nɛ́ kɩdaá ɖʊɖɔ nɛ́.
EPH 1:22 Waaɖʊ bɩrɩ́ŋa ɩnʊvɔ́-dɛ bɩka ɩsɩ́ɩ yɩ bɩrɩ́ŋa bʊgʊjʊʊ́-rɔ, ɩnáábɩ́lɛ́ waazɩ́ɩ koduuziya-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ.
EPH 1:23 Koduuziya kɛḿ kɛgɛ́ɛ na kʊ nyazɩ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́; kadaá gɛ wenbí bɩrɩ́ŋa ɩgɛ́ɛ nɛ́ bʊwɛ, ɩmʊ́ weení ɩdaá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɖetéḿ wɛ nɛ́.
EPH 2:1 Ɖoo nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá na alaháácɩ́wá mɩ́nvʊnlám sáátɩ mɩ́vʊnvóo ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́, mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩráa báńzɩ́ḿ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ gɛ wúro wénɖíi igowúrátɩ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá bɔlɔwʊtáá nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ zííni wenkí lɛlɛɛɖɔ́ kíngetí wenbá bádánjaa banɩɩná Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
EPH 2:3 Mándanŋmatɩ́ nɛ́, ɖárɩ́ŋa ɖávʊnwɛ bɩdaá ɖʊɖɔ, ɖánvʊnlám wenbí ɖólówú fáa bɩ nɛ́, ɖávʊnvóo wenbí tɔnʊʊ́ sɔɔlɛ́ɛ na wentí tɩ́ngɔnɩ́ ɖáa ɖólomaazɛ́-daá nɛ́. Bɩlɛ́ biiyéle ɖávʊ́ngɛ́ɛ wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná sɩ ití bɔrɔ nyazɩ baaganáa nɛ́ gɛ.
EPH 2:4 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ waabá gɛ bʊɖɔ́ɔ. Ɩdɛ́ɛ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa páá nɛ́-rɔɔzɩ́,
EPH 2:5 ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáyɩ́sɩ́tɩwá-rɔ, ɖávʊnjɔɔ́ɔ nyazɩ ɩráa báńzɩ́ḿ nɛ́, waava ɖána Krísto weezuú. Bɩlɛ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-rɔ gɛ mííyúú lɛ́ɛ́dɩ.
EPH 2:6 Ɖána Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weevéézi ɖána yɩ ɖɩlɩ́ɩ sɩ́m-daá; ngɛ weeyéle ɖána yɩ ɖɩcɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá.
EPH 2:7 Kazɔ́ɔ waalá ɖáa ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩwɩlɩ ná sáátɩwá tɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́-dɛ́ɛ ɩráa gɛ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám waabá kɔɖɔ́ɔ kadaká fɛ́yɩ́.
EPH 2:8 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-rɔ gɛ mííyúú lɛ́ɛ́dɩ, bɩka mɩ́ɩ́vá toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ na mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dɛ́ɛ ɖóni-daá gɛ mííyúú na lɛ́ɛ́dɩ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ gɛ bɩgɛ́ɛ.
EPH 2:9 Bɩdɛkɛ́ɛ lakásɩ kazɔ́ɔ gɛ mɩ́ɩ́lá gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ mɩ́ɩ, na naárʊ ɩ́kɔnɩ ɩlá kúúrí.
EPH 2:10 Káma, wenbí ɖɛ́gɛ́ɛ sinje nɛ́ waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ. Ɖána Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa sɩ ɖɩ́la tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná waavʊ́ńgbɩɩrɩ yɛ ɩsɩ́ɩ sɩsɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩlá yɛ nɛ́.
EPH 2:11 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɔ́ɔ́zɩ wenbí mɩ́vʊ́ngɛ́ɛ ɖoo nɛ́! Mɩ́dɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá azimá-daá; Yahúúɖuwá wánÿaá mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ Jɔfɔ́lɔ-dɩnáa, bɩka bánÿaá badɩ sɩsɩ ɩráa bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́. Ngʊ́ bɛlɩ́ɩ kɩḿ nɛ́, tɔnʊʊ́-rɔ gɛ bʊwɛ bɩka ɩrʊ́ waala ná.
EPH 2:12 Ɩdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ na Krísto bolíni, mɩ́vʊnvɛ́yɩ́na tɛɛbíídi-dɛ́ɛ yíko Israyɛ́ɛlɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, mɩ́vʊnvɛ́yɩ́ keɖiyísi Ɩsɔ́ɔ weeɖi sɩ ɩ́na ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ sɩ wánváa wɛ wenbí wooɖúu ɩsɩ́ɩ nɛ́ sɩdaá, mɩ́vʊnvɛ́yɩ́na tamɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ, cáńfáná Ɩsɔ́ɔ ɖúúlínya-daá.
EPH 2:13 Amá, lɛlɛɛɖɔ́, mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá ɖoo mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ bolíni nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ waalá ɩdɩ sarɔ́ɔ ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ nɛ́ woogóduuzi mɩ́ɩ ɩcʊʊná.
EPH 2:14 Káma, Krísto ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wɔɔgɔná na ɖáa fɛɛzɩrɛ, iyéle Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ babɩ́sɩ zamɔ́ɔ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ icéle bakʊ yɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́, wɔɔyɔ́ koloŋá kánvʊndarɩ́ɩ wɛ nɛ́; kanáábɩ́lɛ́ báɖáárɛ.
EPH 2:15 Waaɖɩ́ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ Mará na wenbíwá aazɩ́ɩ́zɩ na wenbíwá ánwɩlɩ́ɩ nɛ́. Waalá bɩlɛ́ nɛ́, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ iyóózi Yahúúɖu na weení ɩdɛkɛ́ɛ Yahúúɖu nɛ́ ɩlá wɛ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ kɩ́falʊ́ bána yɩ balá kʊ́ɖʊḿ. Ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ waalá ɩɖʊ fɛɛzɩrɛ bɔlɔwʊtáá.
EPH 2:16 Ɩdɛ́ɛ sɩ́m ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ wooyóózi bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bɩka ɩnyɔ́ɔ́zɩ bána Ɩsɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sɩ́m gɛ wɔɔyɔná báɖáárɛ.
EPH 2:17 Wɔɔgɔ́nɩ ɖúúlínya-daá ifééri mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ bolíni nɛ́, na wenbá bavʊnjʊ́ʊ́na yɩ nɛ́ Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ nɛ́.
EPH 2:18 Ɩnáábɩ́lɛ́ Yahúúɖuwá na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, ɖárɩ́ŋa ɖánbanáa na ɖibó ɖɩsɩ́ŋ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ ɩzá-daá, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kʊ́ɖʊmɔ́ɔ wánzɩnáa kʊ ɖáa.
EPH 2:19 Bɩlɛ́ nɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́dɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, mídokúti mɩ́gɛ́ɛ ɩgɔma, cáńfáná ɩráa baagálɩ́ɩ́ná ɖeelí nɛ́; amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ kʊwɛ tɛ́ɛ́dɩ kʊ́ɖʊńtɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ ɩráa gɛ. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ koobíre-dɛ́ɛ ɩráa gɛ mɩ́gɛ́ɛ.
EPH 2:20 Mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɖaána wenká tɩndɩnáa na wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ kɛdɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ bɩka Yeésu Krísto tɩtɩŋa gɛ kɛdɛ́ɛ cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ nɛ́.
EPH 2:21 Ɖaána-dɛ́ɛ bɔ́ rɩ́ŋa na ɖɛ bónÿoozí balá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ ɖaána rɩ́ŋa caarɛ́ɛ, bɩka kángbáa hálɩ kabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga lé Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɛ nɛ́.
EPH 2:22 Mɩ́na yɩ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́ɩ́dásɩ́ná baaganáa rɩ́ŋa ɩbɩ́sɩ nyazɩ bɔ́ baama ná ɖaána kɛḿ lénlé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ nɛ́.
EPH 3:1 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mánzʊlʊ́ʊ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́. Tɩmɛ́rɛ Yeésu Krísto waaɖʊ ma sɩ mála mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́dɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, ɖɩrɔ gɛ mɔ́dɔ́ɔ sáráka.
EPH 3:2 Máálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mííyúú ɩnɩ́ɩ baŋmátɩ tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma ɖɛ ɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-rɔɔzɩ́ sɩsɩ mála mɩ́ɩ nɛ́ ɖɩdɛ́ɛ tɔ́m.
EPH 3:3 Lɩzɩ́ɩ gɛ bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ ma wenbí Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ wánlám bɩka ɩráa waafʊnzɩ bʊrɔ nɛ́; bɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ mɛ́ɛ́gbɛ́dɩ́ magáŋmátɩ mɩ́ɩ cʊ́kɔ bɩlɛ́.
EPH 3:4 Ngɛ a mɩ́ngalɩ́ɩ wentí mááŋmáa nɛ́, mɩ́dɩtɩŋa mínÿuúu ɩtɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ máábá mányɩ wenbí bɩgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńbɩ bɩmʊ́sɛ́ɛ bɩka ɩráa waafʊnzɩ bʊrɔ nɛ́.
EPH 3:5 Ásíírí kɩḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ tafʊ́ńÿelí caanawʊ́ ńba-daá naárʊ ɩfʊ́ńdɩlɩ́ kɩ, amá, lɛlɛɛɖɔ́ waabaná ɩdɛ́ɛ Kezeŋa, ɩlɩzɩ́ kɩ ɩwɩ́lɩ wenbá waalɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ wɛ ɩdɛ́ɛ tɩndɩnáa na wenbá bánŋmatɩnáa ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩnɔɔ́ nɛ́.
EPH 3:6 Ásíírí kɩḿ gɛ sɩsɩ: Laabáárʊ Kífeńgi weeyéle wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ ɩlá kʊ́ɖʊḿ bána Krísto nɛ́, bána Yahúúɖuwá bónÿoozí beɖi tííbí kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bána wɛ boyóózi babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bɩka ɖʊɖɔ bána wɛ boyóózi boyuú wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩsɩ wánváa ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́.
EPH 3:7 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ máábɩ́sɩ. Kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ ɖóni ɩlá ma kɩ ɩgazɔ́ɔ lám-rɔɔzɩ́ nɛ́ nbɩlɛ́.
EPH 3:8 Mɔ́ɔ́ weení mɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-daá kegbiirinɔ́ɔ ńnɩ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá kʊjɔɔwʊ sɩ méveeri wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ nŋɩ́nɩ́ Krísto waabá ɩɖɔ́ɔ ɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi;
EPH 3:9 bɩka meyéle ɩráa ɩbá bana nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ wɛ wánlám na ásíírí kɩḿ waamʊ́sɩ kɩ ɩdaá ɖoo ɖóóɖo nɛ́ kikóódi nɛ́; Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ waala ná wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ nɛ́ taká.
EPH 3:10 Waalá bɩlɛ́ gɛ na lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, Koduuziya-rɔɔzɩ́ nɛ́, kowúrátɩ báa wentí na yíko báa wenkí gɛ bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ɩbɩ́ɩ́zɩ bɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ rɩ́ŋa,
EPH 3:11 ńŋɩnáa wenbí waavʊ́ńɖʊ́ʊ ɖoo ɖóóɖo sɩsɩ wánlám nɛ́. Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto gɛ waabaná iyéle bɩlɛ́ bikóódi.
EPH 3:12 Ɖána Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, na ɖɛ́dɛ́ɛ ɖáává yɩ toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ ɖɔ́wɛná ɖádɩ sɩ ɖutúu Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ na yaraɖá.
EPH 3:13 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ sɩsɩ íkeyéle wahálawá mánnáa tɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́ ɩyɔ́ɔ́lɩ mɩ́dɔnɩ́nɩ. Tɩgɛ́ɛ wenbí bɩ́nɖɔɔzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ.
EPH 3:14 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mángám máɖʊ́ná Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ ɩzá-daá,
EPH 3:15 ɩmʊ́ weení ɩdɩɩná koobíre báa wenɖé adɛ laadɔ́ɔ-rɔ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
EPH 3:16 Mánzʊlʊ́ʊ yɩ sɩsɩ wenbí ńŋɩnáa ɩdɛ́ɛ ásícé waabá kɩɖɔ́ɔ nɛ́, íyele ɩdɛ́ɛ Kezeŋa ɩbá kakpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ míwenbé-daá.
EPH 3:17 Íyele mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ nɛ́, Krísto ɩcɔ́ɔ míwenbé-daá. Ɩ́kpaazɩ mɩ́ɩ ɖóni sɔɔlɩ́m-daá, bɩka iyéle mɩ́ɩ ɩbá ɩbára bɩdaá.
EPH 3:18 Bɩlɛ́ bínÿelíi mɩ́na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩtɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ Krísto-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m waabá bɩɖɔ́ɔ, bɩwála, buwóro bɩka bilíŋ nɛ́.
EPH 3:19 Ɩɩ́n, bínÿelíi ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩtɩlɩ́ Krísto-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m naárʊ tánbɩɩzɩ ɩtɩlɩ́ bɩ bɩtɛ́ nɛ́, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩbá isuná mɩ́ɩ iɖetéḿ.
EPH 3:20 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení ɩdɛ́ɛ ɖóni wɛ bɩ́nlám tɩmɛ́rɛ ɖádáá, bɩka ɩwɛná yíko wánlám ɖáa bɩbá bɩcɛzɩ́ wenbí ɖɔ́nbɔɔzɩ́, yáá ɖánmaazɩ́ nɛ́,
EPH 3:21 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́, ɖɩ́báná Yeésu Krísto ɖɩsá yɩ Koduuziya-daá báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
EPH 4:1 Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́ɔ́ weení Ɖádʊ́ʊ gɛ mánlám bɔwʊtá-rɔ gɛ mɛ́gɛ́ɛ sáráka-dʊ́ʊ nɛ́, máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́ sɩsɩ: mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩlɩ́ɩ wenbí bʊrɔ Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́.
EPH 4:2 Ɩbá ɩfʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ, ɩlá ɖɔyɔɔyɔɔ, bɩka mínɖíi suúru. Iɖiná ɖamá suúru bɩka ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá.
EPH 4:3 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weeyéle mɩ́ɩ ɩlá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ ɩɖɔ́kɩ nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kazɔ́ɔ. Amá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩɖɔ́kɩ nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kazɔ́ɔ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩcɔɔná ɖamá na fɛɛzɩrɛ.
EPH 4:4 Ɖárɩ́ŋa ɖóóyóózi gɛ ɖɩbɩ́sɩ nyazɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ bɩka Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kʊ́ɖʊmɔ́ɔ wɛ ná. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ tamɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ.
EPH 4:5 Ɖádʊ́ʊ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná, wentí baawɩ́lɩ Krísto-rɔ ɖɩfa toovonúm nɛ́ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊńtɩ gɛ, na lɩ́m-daá liríi kʊ́ɖʊńbɩ bɩḿ gɛ beelíri ɖárɩ́ŋa.
EPH 4:6 Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná, ɩnáábɩ́lɛ́ ɖárɩ́ŋa ɖájaa. Wénɖíi kowúrátɩ ɖárɩ́ŋa ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́. Wánbanáa ɖárɩ́ŋa wánlám ɩdɩmɛ́rɛ bɩka ɩwɛ ɖárɩ́ŋa ɖádáá.
EPH 4:7 Amá, Ɩsɔ́ɔ waava ɖádáá báa weení yíko sɩ ɩlaná tɩmɛ́rɛ bɩlɩɩná wenbí Krísto weejéle yɩ nɛ́ gɛ.
EPH 4:8 Bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Waagba ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, wɛɛgbɛdɩ́na wenbá weeɖi wɛ nɛ́; waalá ɩráa kʊjɔ́ɔ́nɩ.»
EPH 4:9 Ngʊ́ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Waagba,» nɛ́ kutoluú sɩsɩ wé. Bugutoluú sɩsɩ weedí hálɩ ɖoo bɩdɛ-bɩdɛ nbɩlɛ́, adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
EPH 4:10 Weení ɩmʊ́ weedí nɛ́, ɩdanáábɩ́lɛ́ weení waagba ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí nɛ́, na isuná ɖúúlínya rɩ́ŋa.
EPH 4:11 Waala ná ɩráa kʊjɔ́ɔ́nɩ ndɩ‑ndɩ. Waava nɛbɛ́rɛ babɩ́sɩ tɩndɩnáa, nɛbɛ́rɛ, bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́, nɛbɛ́rɛ, Laabáárʊ Kífeńgi feeriɖáa, nɛbɛ́rɛ ketiráa na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa.
EPH 4:12 Waalá bɩlɛ́ gɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ báa wenbí isúlúki kɩbɩ́ɩ́zɩ kɩlá kɩdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ kɩma Koduuziya kɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́,
EPH 4:13 hálɩ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa na ɖɛ́dɛ́ɛ sɩ ɖɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́, ɩkɔ́nɩ bɩlá kʊ́ɖʊńbɩ, bɩka ɖɩbɩ́sɩ ɩráa kʊ́bɔnáa, ɖɛ́dɛ́ɛ báa ngbetíi isúlúki ńŋɩnáa Krísto.
EPH 4:14 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖódóndokúti ɖɩbɩ́sɩ nyazɩ bíya bijaavásɩ, ɖádándabɩsɩ nyazɩ kpɩ́ɩ́rʊʊ́ wenkí lɩmvolá, yáá fefelimá kʊ́bɔná wɛ́nɖɛɛnáa kɩ báa lénlé tenkú-rɔ nɛ́ ɖʊɖɔ. Wentíwá ɩráa wánwɩlɩ́ɩ tɩvɛ́yɩ́ ɖéyí‑ɖéyí nɛ́, tándatańdɩ ɖáa cé na cé bɩɖɛɛná ɖáa báa lénlé. Ɩráa tóndoyuú ɖáa botúúli na bɛdɛ́ɛ bʊbɔ́tɩwá ɖʊɖɔ.
EPH 4:15 Amá, a ɖénveerím ɖamá toovonúm bɩka ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá, ɖánbɩɩ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, hálɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩbɩ́sɩ nyazɩ Krísto weení ɩgɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊjʊʊ́ nɛ́.
EPH 4:16 Ɩrɔ gɛ Koduuziya rɩ́ŋa yoozée kɛgɛ́ɛ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ ńŋɩnáa tomá ɖɔ́kɩná tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlɩ́nɩ rɩ́ŋa tiyoozée bɩka tɩgɛ́ɛ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́. A tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ báa wenkí wánlám kɩdɩmɛ́rɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa wánbɩɩ́ gɛ bɩka kɩ́njaarɩ́. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a Koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa sɔɔlɛ́ɛ ɖamá, bɩka báa weení wánlám ɩdɩmɛ́rɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, Koduuziya rɩ́ŋa wánbɩɩ́ gɛ bɩka kánjaarɩ́ ɖʊɖɔ. A tɔnʊʊ́-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ báa wenkí wánlám tɩmɛ́rɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa wánbɩɩ́ gɛ bɩka sɔɔlɩ́m wénÿelíi kínzúu.
EPH 4:17 Bɩlɛ́ nɛ́, wentí máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ bɩjaarɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́ gɛ sɩsɩ: Mɩ́jɔwʊrɛ-daá, íkokuti mɩ́nlám nyazɩ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Bolomaazɛ́ tónboná wɛ ɖeelí.
EPH 4:18 Bɛdɛ́ɛ kaatɩlɩ́tɩ na bɛdɛ́ɛ wenbi‑ɖóni weeyéle biivu bɛdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ-rɔɔzɩ́, bɩka bɛvɛ́yɩ́na weezuú kɩ́falʊʊ́ Ɩsɔ́ɔ wánváa kɩ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́.
EPH 4:19 Baatasɩ fɛɛrɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, bɔɔgbɔ́ɔ badɩ baɖʊ tɩtɛ lakásɩ-daá, bánlám wásangarɩ́tɩ báa nŋɩ́nɩ́‑nŋɩ́nɩ́ na ɩzá lalaánɩ.
EPH 4:20 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩlɛ́ gɛ mɩ́ɩ́gbɛ́lɛ́ŋ ɩtɩlɩ́ wenbí Krísto kɛ́ɛ nɛ́.
EPH 4:21 Mɩ́ɩ́bá ɩnɩ́ɩ baaŋmátɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩka ńŋɩnáa mɩ́gɛ́ɛ Krísto ńba nɛ́, baawɩ́lɩ mɩ́ɩ toovonúm bʊwɛ Yeésu-jɔ́ nɛ́.
EPH 4:22 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ikízi mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ kɩ́bɩńɖɛ mɩ́vʊnwɛ ɖɩdaá nɛ́; wenbíwá mɩ́vʊnzɔɔlɛ́ɛ bɩka mɩ́nlám bɩ cɔwʊrɛ ɖɩḿ ɖɩdaá nɛ́ wénÿiilím mɩ́ɩ gɛ, bɩka bínnuudí mɩ́ɩ.
EPH 4:23 Bɩmɔɔ́na iyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa ɩkɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ lomaazɛ́.
EPH 4:24 Ɩgbɔ́ɔ cɔwʊrɛ kɩ́faɖɛ́; ɩbɩ́sɩ ɩráa kɩ́faláa Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ taká ńŋɩnáa wenbí wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nɛ́, bɩka mɩ́nlám wenbí toovonúm wánlʊrʊ́ʊ nɛ́, bɩlɛ́ ɩmʊ́ gɛ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩzɩɩzɛ́ɛ bɩka bɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.
EPH 4:25 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, igízi bʊbɔ́tɩ bɩka mɩ́dáá báa weení ifééri igoobú toovonúm. Káma, Koduuziya kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́ tɩɩná ɖárɩ́ŋa.
EPH 4:26 A mɩ́ɩ́yɛ́ɛ baaná, ɩ́kalá alaháácɩ́; íkeyéle wɩ́sɩ ɩsála mɩ́dɛ́ɛ baaná-rɔɔzɩ́.
EPH 4:27 Ɩ́kafa Sitáánɩ nɩ́bááwʊ iɖi mɩ́rɔ́.
EPH 4:28 Weení wánvʊnŋmɩɩlɩ́m nɛ́, íyéle ŋmɩɩlɩ́m; ɩ́caarɩ ɩdɩ ɩbáázɩ tɩmɛ́rɛ lám iɖi ná toovonúm, bɩka ɩbɩ́ɩ́zɩ iyuú nabʊ́rʊ ɩsɩná wenbá bɛvɛ́yɩ́na nɛ́.
EPH 4:29 Tɔ́m tɩtɛ ńdɩ báa natɩ́rɩ ɩ́kalɩ́ɩ mɩ́nɔ́ɔ́zɩ-daá. Amá, a mɩ́wɛná sɩ ɩŋmátɩ, bɩ́la tɔ́m tɩwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ tɩ́nbɩɩzɩ́ tɩkpáázɩ ɩrʊ́-dɛ́ɛ toovonúm fáa ɖóni bɩka tɩfɔ́ɔ́zɩ wenbá bénwelesí mɩ́ɩ nɛ́.
EPH 4:30 Ɩ́kanyɩ́ɩ́zɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ kɛ nɛ́ kaazá; kanáábɩ́lɛ́ kɩɖaazʊʊ kɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wɩ́rɛ, Ɩsɔ́ɔ wánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ kidaavééníti-daá kpátáá nɛ́.
EPH 4:31 Ɩ́kasɩ́ɩ tɔ́m báa natɩ́rɩ mɩ́dáá; ɖɩwɩɩzɩrɛ, baaná, agogo báa cʊ́kɔ na kʊdʊ́ʊ́nɩ báa wentí mɔɔ́na bɩtɛlɛ́ŋ mɩ́lɔ́wʊ́táá, bɩkpɛdɩ́na kidaavééníti báa wentí.
EPH 4:32 Ɩlá ɖamá ɩrʊ́tɩ, bɩka iwíi ɖamá-rɔ. Ɩjɛ́ ɖamá ńŋɩnáa Krísto-rɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ wɛɛjɛ́ mɩ́ɩ nɛ́.
EPH 5:1 Ɩmáázɩ Ɩsɔ́ɔ, káma, mɩ́gɛ́ɛ bíya ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́ gɛ.
EPH 5:2 Ivu sɔɔlɩ́m-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ńŋɩnáa Krísto ɖʊɖɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa ngɛ ɩdɩtɩŋa weedísi ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩfa nyazɩ sarɔ́ɔ kɛdɛ́ɛ foorí mɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
EPH 5:3 Bɩɩga wásangarɩ́tɩ, na tɩtɛ lakásɩ báa wensí na ɩzá lalaánɩ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩdɔmɔɔná batánbá baŋmátɩ tɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá; bɩlɛ́ bɩmɔɔ́na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.
EPH 5:4 Ɩ́kaŋmátɩ fɛɛrɛ́-tɔ́m, yáá tɔ́m tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́, cáńfáná ziibi tɔ́m. Bɩdɔmɔɔná mɩ́ɩ, Ɩsɔ́ɔ sám gɛ ɩbá ɩnɩɩná.
EPH 5:5 Káma, iyuú ɩtɩlɩ́ kazɔ́ɔ sɩsɩ wásangarɩ́, na tɩtɛ lakásɩ-dʊ́ʊ na ɩzá lalaánɩ-dʊ́ʊ, badaá báa naárʊ tánzʊʊ Krísto na Ɩsɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá. Ɩzá lalaánɩ-dʊ́ʊ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ weení wónguú lɩzɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́.
EPH 5:6 Naárʊ íkotuuliná mɩ́ɩ na ŋmatɩrɛ ɖɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́, káma, bɩlɛ́ bɩ́nganarɩ́ɩ kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná bíndisí wenbá bángʊrʊ́ʊna yɩ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́.
EPH 5:7 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́na bɩdɛ́ɛ ɩráa ɩ́katánÿoozi báa nabʊ́rʊ-daá.
EPH 5:8 Káma, ɖoo nɛ́, mɩ́vʊ́ngɛ́ɛ temenuú gɛ, amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́na Ɖádʊ́ʊ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ ɖɛnyɛm gɛ; bɩlɛ́ nɛ́ ɩjɔ́ɔ nyazɩ ɖɛnyɛm-daá bíya.
EPH 5:9 Káma, wenbí ɖɛnyɛm wánlʊrʊ́ʊ bɩ nɛ́ gɛ kazɔ́ɔ ńbɩ báa wenbí, na wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na toovonúm.
EPH 5:10 Ɩjáa ɩtɩlɩ́ wenbí bɩmɔɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ nɛ́.
EPH 5:11 Ɩ́kaɖʊ mɩ́dɩ temenuú-dɛ́ɛ tɩmɛ́-daá, avɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ; amá, iyéle batɩlɩ́ yɛ.
EPH 5:12 Káma, wenbí bɩdɛ́ɛ ɩráa wánlám bɩ temenuú-daá nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ fɛɛrɛ́ ŋmatɩrɛ.
EPH 5:13 Amá, a mííyéle ɩráa ɩtɩlɩ́ wenbí bánlám temenuú-daá nɛ́, bɩ́nbɩsɩ́ ɖɛnyɛm-daá ńbɩ gɛ.
EPH 5:14 Káma, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩbɛɛ́na nɛ́ kɛ́ɛ ɖɛnyɛm gɛ. Bʊrɔ gɛ bɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ weení nyónɖóm nɛ́, fe; fe nlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, na Krísto-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm ɩna nya.»
EPH 5:15 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbá ikuná laakáarɩ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-rɔɔzɩ́. Ɩ́kɔcɔ́ɔ nyazɩ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa, amá, ɩjɔ́ɔ nyazɩ áséńsí-dɩnáa.
EPH 5:16 Íkeyéle alɩwáátɩ ɩɖɛ́ɛ mɩ́ɩ faala, káma, wɛ́ weená ɖɔ́wɛ adaá ɖɔ́ nɛ́, adakazɔ́ɔ.
EPH 5:17 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kɔcɔ́ɔ nyazɩ wenbá baasɩ nabʊ́rʊ nɛ́, amá, ɩjáa ɩtɩlɩ́ wenbí Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
EPH 5:18 Ɩ́kɔnyɔɔ sʊlʊ́m bɩ́nɖɛɛzɩ́ mɩ́ɩ, káma, bɩlɛ́ bínbonáa ɩrʊ́ tɩtɛ lakásɩ-daá gɛ. Amá, iyéle Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga isuná mɩ́ɩ.
EPH 5:19 Ɩgbaazɩná ɖamá ɖóni na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yéńdiwá ndɩ‑ndɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánváa mɩ́ɩ sɩ ítee nɛ́. Idée yéńdi ɩsá Ɖádʊ́ʊ na míwenbiré rɩ́ŋa.
EPH 5:20 Ɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ kɩzɛɛwʊ báa sáátɩ wenkí, na bɩrɩ́ŋa bɩdaá, wenbí Krísto waalá nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.
EPH 5:21 Ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ icéle ɖamá, káma, mínzée Krísto nɛ́-rɔɔzɩ́.
EPH 5:22 Aláa, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ mɩ́waalɩnáa-dɛɛzɩ́ nyazɩ mɩ́nvʊʊzɩ́ mɩ́dɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛɛzɩ́ nɛ́.
EPH 5:23 Káma, abaalʊ́ gɛ alʊ́-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ, ńŋɩnáa Krísto kɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ nɛ́. Koduuziya kɛḿ kɛgɛ́ɛ na Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́, bɩka Krísto ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ kɛdɛ́ɛ Lɛɛrʊ́.
EPH 5:24 Wenbí ńŋɩnáa Koduuziya wánvʊʊzɩ́ kadɩ Krísto-dɛɛzɩ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ alʊ́ ɩ́fʊʊzɩ ɩdɩ ɩwaalʊ́-dɛɛzɩ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá.
EPH 5:25 Abaaláa, mɩ́dáá báa weení ɩ́sɔɔlɩ ɩɖɛɛlʊ́ ńŋɩnáa Krísto wɔɔzɔ́ɔ́lɩ Koduuziya hálɩ ɩdɩtɩŋa itísi ɩsɩ́ kɔrɔɔzɩ́ nɛ́.
EPH 5:26 Waalá bɩlɛ́ gɛ na bʊcɔ ɩbɩsɩná kɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńga. Lɩ́m na ɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ wɔɔzɔná kɛ kalɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
EPH 5:27 Wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ iyéle kɛ kasɩ́ŋ waazá-daá kána kagazɔ́ɔ, ziibi fɛ́yɩ́ kɔrɔ, kɛdɛ́ɛ báa ɖeelí tocuú, ngʊ́ nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩdakazɔ́ɔ kɔrɔ nɛ́. Wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɩbɩsɩná kɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńga bádánnaná kɛ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́.
EPH 5:28 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ abaaláa, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ báa weení ɩsɔ́ɔ́lɩ ɩɖɛɛlʊ́ nyazɩ wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩdɩtɩŋa ɩdɔnʊʊ́ nɛ́. Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩɖɛɛlʊ́ nɛ́, sɔɔlɛ́ɛ ɩdɩtɩŋa gɛ.
EPH 5:29 Káma, kɛtɛngɛrɛ naárʊ tekízi ɩdɩtɩŋa ɩdɔnʊʊ́, amá, wɛ́njɛlɩ́ɩ kɩ gɛ, bɩka wɛ́nbɛɛŋ́ kɩrɔ kazɔ́ɔ, ńŋɩnáa wenbí Krísto wánlám Koduuziya nɛ́.
EPH 5:30 Káma, ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɛ́gɛ́ɛ Koduuziya kɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́ kadaá ńba gɛ.
EPH 5:31 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, baaŋmáa sɩsɩ: «Bʊrɔ gɛ abaalʊ́ wánlɩɩ́ ɩgɔɔ na ɩjaa bɔjɔ́, ɩna ɩɖɛɛlʊ́ boyóózi bɔcɔ́ɔ, bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babɩ́sɩ tɔnʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.»
EPH 5:32 Ásíírí kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m weelíŋ. Wentí mɔ́ɔ́ mánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, Krísto na Koduuziya bɛdɛ́ɛ tɔ́m gɛ bɩgɛ́ɛ.
EPH 5:33 Bɩlɛ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ abaalʊ́ báa weení ɩ́sɔɔlɩ ɩɖɛɛlʊ́ nyazɩ ɩdɩtɩŋa, bɩka alʊ́ ise ɩwaalʊ́.
EPH 6:1 Bíya, ɩnɩɩná mɩ́gɔɔnáa na mɩ́jaanáa, ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́; káma, bɩlɛ́ bɩzɩɩzɛ́ɛ na kʊ.
EPH 6:2 «Se ngɔɔ na njaa,» Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará-daá, wɛ́ɖɛ kaɖaa ńɖɛ wenɖé ɖɩdaá Ɩsɔ́ɔ waadásɩ sɩsɩ wánlám ɩráa kazɔ́ɔ ńbɩ nabɩ́rɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
EPH 6:3 Wenbí wɔɔdɔ́ sɩ wánlám nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Na nÿuú wenbi‑niíni bɩka nlééri adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.»
EPH 6:4 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ kɔɔnáa na caanáa, íkeyéle bɩ́nwɩɩzɩ́ míbíya, amá, ɩɖɔ́kɩ wɛ mɩ́ngbɛlɛŋ́ wɛ bɩka mɩ́nbasɩ́ wɛ, ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
EPH 6:5 Yomáa, ɩnɩɩná mɩ́dɩ́náa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé ńba bɩka ɩbá ise wɛ. Ɩnɩɩná wɛ na toovonúm nyazɩ Krísto gɛ mɩ́nlám bɔwʊtá bɩlɛ́.
EPH 6:6 Ɩ́kalá bɩlɛ́ sáátɩ wenkí balaakáarɩ wɛ mɩ́rɔ́ nɛ́ riké, nyazɩ mɩ́nlám na ɩráa ɩsɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ bɩlɛ́. Amá, ɩnɩɩná wɛ nyazɩ Krísto-dɛ́ɛ yomáa bánlám Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m na bewenbiré rɩ́ŋa nɛ́ bɩlɛ́.
EPH 6:7 Ɩlá wɛ bɔwʊtá na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ nyazɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa gɛ mɩ́nlám bɔwʊtá, amá, Krísto gɛ.
EPH 6:8 Ɩdɩlɩ́ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ wɛ́ngɛvɛrɩ́ɩ báa weení kífeńbi wenbí waalá bɩ nɛ́, bɩvɛ́yɩ́na sɩ yomáa, yáá wenbá bɛdɛkɛ́ɛ yomáa nɛ́.
EPH 6:9 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ yomáa-dɩnáa, ɩjɔɔná mɩ́dɛ́ɛ yomáa ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ. Iyéle wɛ naazɩ́; ɩdɩlɩ́ bɩlɛ́ sɩsɩ mɩ́na wɛ mɩ́dʊ́ʊ kɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ, bɩka ɩlɛ́ ɩ́dɛ́nbɛɛŋná wenbí ɩrʊ́ kɛ́ɛ nɛ́ na ɩlá wenbí sɩ ɩlá nɛ́.
EPH 6:10 Bɩɩga wentí sɩ mɛdɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ feerím nɛ́ gɛ sɩsɩ: Ɩjáa mɩ́dɛ́ɛ ɖóni mɩ́na Ɖádʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ lám-daá, na ɩdɛ́ɛ yíko kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́ kɩdaá.
EPH 6:11 Ɩzɛlɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ weejéle mɩ́ɩ sɩ iyooná nɛ́, na ɩ́kasála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.
EPH 6:12 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa gɛ sɩ ɖiyóo, amá, wenbíwá bínɖíi kowúrátɩ, na wenbíwá bʊwɛná yíko ɖúúlínya kɩna kɩrɔɔzɩ́, na wenbíwá bʊwɛná ɖóni bíngetí temenuú-dɛ́ɛ ɖúúlínya kɩna nɛ́, na wenbíwá bádánnáa bɩ bʊwɛná yíko kidaavééníti lám-daá bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ gɛ sɩ ɖiyóo.
EPH 6:13 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩgbɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yoogbɩná, na sáátɩ wenkí wɩ́rɛ ɖɩdakazɔ́ɔ ńɖɛ wándalɩ́ɩ nɛ́, mɩ́dánwɩɩ báɖaa, na a bɩgɛ́ɛ mííyóo bɩlɛ́ hálɩ bɩkɛ́dɛ, bɩlá sɩsɩ mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ.
EPH 6:14 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩzɩ́ŋ mɩ́jáárɛ́ɛ: Toovonúm ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ nyazɩ ɖanbára mɩ́dɩnɔɔ́-daá; wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ lám ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ nyazɩ yoodóko,
EPH 6:15 bɩka konkárɩ́ mɩ́wɛná kɩ mínveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ nɛ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ nyazɩ takaḿwá mɩ́nʊvɔ́-daá.
EPH 6:16 Báa sáátɩ wenkí, toovonúm fáa ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ yoogbɩ́nɖɛ mínverenáa mɩ́dɩ nɛ́. Ɖɩlɛ́ gɛ mɩ́nbɩɩzɩ́ mɩ́nɖɩnáa kidaavéénúu-dɛ́ɛ nyɩmɛ́-dɛ́ɛ nimíni.
EPH 6:17 Lɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩ́bɩsɩ mɩ́ɩ nyazɩ yoovulɔɔ́ kénveríi mɩ́gʊjʊʊ́ nɛ́, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ɩbɩ́sɩ mɩ́ɩ nyazɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ tókobí mɩ́nʊ́ʊ́zɩ-daá.
EPH 6:18 Báa sáátɩ wenkí, ɩbaná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga mɩ́nzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ sʊlʊ́ńdɩwá ndɩ‑ndɩ, bɩka mínwiináa yɩ. A mɩ́nzʊlʊ́ʊ, ɩɖʊ mɩ́laakáarɩ bʊrɔ bɩka mɩ́ɖɔ́kɩná bɩlɛ́ bɩjaarɛ́ɛ. Ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ.
EPH 6:19 Ɩzʊ́lʊ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́rɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m mɔ́nɔ́ɔ́-daá, na mabɩ́ɩ́zɩ mevééri ɩdɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ ásíírí bɩka médénzelí.
EPH 6:20 Yeésu Krísto weegédíri ma sɩ mɔ́gɔ́nɩ́ná ɩnɔɔ́ mevééri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ bɩka kɩrɔɔzɩ́ gɛ mɔ́wɛ agbarangbárawá-daá. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩzʊ́lʊ na mabɩ́ɩ́zɩ moyuú wenbiré mánŋmatɩ́ kɩdɛ́ɛ tɔ́m ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
EPH 6:21 Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩtɩlɩ́ wenbí bɩdaá mɔ́wɛ na wenbí mánlám nɛ́; bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, koobúu Tisíiki máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, ɩmʊ́ weení wánlám Ɖádʊ́ʊ bɔwʊtá na toovonúm nɛ́, wéngeveerím mɩ́ɩ wentí tɩrɩ́ŋa tɩwɛ nɛ́.
EPH 6:22 Tɩlɛ́ tɩɩbá tɩrɔɔzɩ́ gɛ méndiríi mɩ́ɩ yɩ, na ifééri mɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́-daá ɖɔ́wɛ nɛ́, bɩka ɩkpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni.
EPH 6:23 Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ, na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto, báfá koobíya rɩ́ŋa fɛɛzɩrɛ, na sɔɔlɩ́m, bɩtasɩná toovonúm fáa.
EPH 6:24 Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ wenbá barɩ́ŋa bɔɔzɔ́ɔ́lɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto na sɔɔlɩ́m bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ alɩbáráka. Amí.
PHI 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mána Timotée ɖɛ́gɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa nɛ́, ɖánŋmaa kʊ mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kana. Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́rɩ́ŋa Filíipu tɛ́ɛ́dɩ-daá mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ ngɛ mɩ́ɩ́bɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba nɛ́, mɩ́na Yeésu-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa na bɛdɛ́ɛ sɩnára gɛ ɖánŋmaá kɛ.
PHI 1:2 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
PHI 1:3 Báa sáátɩ wenkí gɛ mɔ́ndɔɔzɩ́ mɩ́rɔ́, mánzám mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ gɛ.
PHI 1:4 Báa sáátɩ wenkí gɛ mánzʊlʊ́ʊ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, na wenbi‑niíni gɛ mánzʊlʊnáa.
PHI 1:5 Mɩ́dɛ́ɛ sɩnáa mɩ́nzɩnáa ma kɔgbɔɔ kaɖaa wɩ́rɛ hálɩ na sinje, ménveerím ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́-rɔɔzɩ́ nbɩlɛ́.
PHI 1:6 Mééɖéézi sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weení waabáázɩ tɩmɛ́rɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ ɖɩna lám mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá nɛ́, wánlám ɖɛ hálɩ ɖɩkágʊʊrɩ. Ngɛ wɩ́rɛ wenɖé Yeésu Krísto sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ gɛ sɩ ɩkʊ́ʊ́rɩ ɖɛ.
PHI 1:7 Mɔ́wɛná toovonúm mánmaazɩnáa mɩ́rɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́; káma, mádábá mamʊʊzɩná mɩ́dɛ́ɛ tɔ́m. Kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ma kɩ sɩ mála wenbí nɛ́ bɩdaá, mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nzɩnáa kʊ ma. Mɩ́nzɩnáa kʊ ma lɛlɛɛɖɔ́ mɔ́dɔ́ɔ sáráka nɛ́, mɩ́nzɩnáa kʊ ma ɖʊɖɔ mónÿoó Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ yowú nɛ́, na kɩdɛ́ɛ tɔ́m ménveerím ɩráa sɩsɩ kɩbára nɛ́.
PHI 1:8 Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa sɩ́ŋɛ́ɛ ma seríya sɩsɩ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́rɩ́ŋa páá ńŋɩnáa wenbí nɔ́ɔ́ Yeésu Krísto sɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́.
PHI 1:9 Bɛɛ wentí mánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ mɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩwá-daá nɛ́ nɖɔ́: Íyéle mɩ́dɛ́ɛ ɖamá sɔɔlɩ́m, na mɩ́dɛ́ɛ yɩ tɩlɩ́ɩ, na mɩ́dɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́ ɩ́ta ɩtɩlɩ́ kazɔ́ɔ ńbɩ na bɩdaavé nɛ́, ɩbá bɩtásɩ bɩ́nbɩɩ́;
PHI 1:10 na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩtɩlɩ́ wenbí bʊwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ nɛ́. Ńna gɛ mɩ́nlám ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩka bádánnaná mɩ́ɩ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ wɩ́rɛ wenɖé Yeésu Krísto sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.
PHI 1:11 Bínÿelíi Yeésu Krísto wánzɩnáa mɩ́ɩ mɩ́nlám wenbíwá bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́; bɩ́nzám bɩka ɖʊɖɔ bɩ́nɖɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ.
PHI 1:12 Koobíya, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ wenbí bɩɩmɔɔná ma nɛ́ woogúti gɛ bɩsɩná Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ bɩɩzá-daá boɖé.
PHI 1:13 Káma, sɔ́ɔ́jawá wenbá barɩ́ŋa bénveríi laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́-rɔ nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ cé nɛ́, baabá boyuú bana sɩsɩ bɔwʊtá mánlám Krísto nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ mɔ́wɛ mɔ́dɔ́ɔ sáráka.
PHI 1:14 Koobíya ɖabata wánnáa ma sáráka-daá nɛ́, bɛdɛ́ɛ toovonúm baava Ɖádʊ́ʊ nɛ́ waadásɩ gɛ bɩbára hálɩ ɖabata wooyuú wenbiré lɛlɛɛɖɔ́ bánŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɩdáárɛ fɛ́yɩ́.
PHI 1:15 Na balá ma sʊ́ʊ́zɩ, bɩka balaná ma gaabá ɖʊɖɔ-rɔ gɛ badaá nɛbɛ́rɛ wénveerím ɩráa Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m. Amá, baaganáa nɛ́, na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ gɛ bénveerím ɩráa Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m.
PHI 1:16 Bɛlɛ́ bɔzɔɔlɛ́ɛ ma nɛ́ gɛ bénveerím ɩráa Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m, káma, banyɩ sɩsɩ mɔ́dɔ́ɔ sáráka cé sɩ moyóo Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ yowú gɛ.
PHI 1:17 Amá, kaɖaa ńba bánlám ma sʊ́ʊ́zɩ nɛ́, sɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ bána wɛ-rɔ gɛ bénveerím ɩráa Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m, bɩdɛkɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ bánjáádɩ; bɔjɔɔ́ɔ sɩsɩ bánlám bɩlɛ́ na batásɩ mɛ́dɛ́ɛ fúkúḿsi mánnáa sɩ mɔ́dɔ́ɔ sáráka nɛ́ sɩrɔɔzɩ́.
PHI 1:18 A kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ bánjáádɩ ya, yáá bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ gɛ bánjáádɩ ya, bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́ Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ bánŋmatɩ́. Biiyéle ná gɛ bɩjɔɔ́ɔ ma niíni. Ngɛ sɩ bɩtásɩ gɛ bɩlá ma niíni.
PHI 1:19 Káma, mɩ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ mɩ́nzʊlʊ́ʊ mɔ́rɔ́ nɛ́ bʊrɔ; na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ Kezeŋa wánzɩnáa ma wenbí nɛ́ bʊrɔ, mányɩ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa sɩ bɩlɛ́ɛ ma gɛ.
PHI 1:20 Wentí mánjáádɩ nɛ́, na wenbí máábá mɔ́jɔɔ́ɔ na bɩ tamɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ fɛɛrɛ́ fɛ́yɩ́ sɩ biɖi ma. Amá, tamɔ́ɔ máábá mɔ́wɛná kɛ sinje na báa ngbeére nɛ́ gɛ sɩsɩ a mɔ́wɛ weezuú-daá ya, yáá a mánzɩ́m ya, wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ malá bɩ nɛ́ bɩdaá, sɩ madásɩ gɛ mɔɖɔ́ɔ́zɩ Krísto.
PHI 1:21 Káma, mɔ́ɔ́ mɔ́jɔ́ nɛ́, Krísto gɛ weezuú, bɩka sɩ́m kɛ́ɛ ma rííba gɛ.
PHI 1:22 Amá, a mɔjɔ́ɔ weezuú-daá wénÿelíi madásɩ mɔvɔ́ɔ́zɩ, bɩlɛ́ nɛ́, máásɩ wentí sɩ malɩzɩ́ nɛ́.
PHI 1:23 Bɩ́nnarɩ́ɩ ma nabʊ́lɛ-daá, máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ malɩ́ɩ ɖúúlínya kɩna bɩka mɛɖɛ́ɛ Krísto-jɔ́, káma, bɩlɛ́ bɩɩbaná bɩkɩ́lɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá.
PHI 1:24 Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ mɔjɔ́ɔ ɖúúlínya kɩna kɩdaá mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́.
PHI 1:25 Wentí mééɖéézi nɛ́ nbɩlɛ́, bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mányɩ sɩsɩ mándasɩ́ mɔjɔ́ɔ ɖúúlínya kɩna kɩdaá mɩ́rɩ́ŋa mɩ́jɔ́ mazɩná mɩ́ɩ ɩtásɩ ibó bɩɩzá-daá, bɩka ɖʊɖɔ iyuú wenbi‑niíni mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-daá.
PHI 1:26 Bɩlɛ́ nɛ́, a máagádala mɩ́jɔ́, mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, mɩ́ndasɩ́ iyuú wenbi‑niíni. Káma, mɩ́na Yeésu Krísto míílá kʊ́ɖʊḿ nɛ́-rɔɔzɩ́.
PHI 1:27 Kʊ́ɖʊńtɩ wentí mɔ́zɔɔlɛ́ɛ na mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩjɔ́ɔ ńŋɩnáa wenbí Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, na a móóbó mɩ́jɔ́, yáá módóbó mɩ́jɔ́, manɩ́ɩ sɩsɩ mílomaazɛ́ ɩbá agɛ́ɛ kʊ́ɖʊmɛ́, bɩka mííyóózi mínÿoó toovonúm fáa Laabáárʊ Kífeńgi wɔ́ngɔnáa nɛ́-dɛ́ɛ yowú na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
PHI 1:28 Íkeyéle mɩ́báɖaanáa ɩnyáázɩ mɩ́ɩ natɩ́rɩ-daá. Bɩlɛ́ sɩ biyele ná batɩlɩ́ sɩsɩ bɔwɛ bɛ́ndɛlɛ́ŋ bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ mívóo lɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ; Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ bɩlɛ́ bɩɩlɩɩná.
PHI 1:29 Káma, Ɩsɔ́ɔ waalá mɩ́ɩ kʊjɔɔwʊ gɛ sɩ ɩ́fá Krísto toovonúm bɩka ɖʊɖɔ ɩlá wahála ɩrɔɔzɩ́.
PHI 1:30 Lɛlɛɛɖɔ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́wɛ mínÿoó yowú wenkí ɖoo mɩ́ɩ́ná ma mónÿoó kɩ nɛ́ nɔ́ɔ́, bɩka mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɛ́dɛɛzɩwɛ mábamáa kɩ yowú.
PHI 2:1 Mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mííyúú zinbirí, ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m weeyéle mɩ́dándayɩtɩ mɩ́dɩ ɖʊɖɔ. Mɩ́na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ, mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá bɩka mɩ́nnɩɩ́ ɖamá-dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, yáá wé.
PHI 2:2 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩnɩɩná ɖamá, mɩ́rɩ́ŋa ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá, mílomaazɛ́ ɩ́la kʊ́ɖʊmɛ́, ɩjáa nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ. A mɩ́nlám bɩlɛ́, bɩ́nbá bɩlá ma niíni.
PHI 2:3 Ɩ́kalá nabʊ́rʊ na báɖáárɛ, yáá sɩ bána mɩ́ɩ, amá, báa we gɛ sɩ ɩlá ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ, ɩgbɔ́ɔ sɩ baaganáa waagɩ́lɩ mɩ́ɩ.
PHI 2:4 Naárʊ ɩ́kacáa iriké ɩgazɔ́ɔ, amá, báa weení ɩmáázɩ baaganáa-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ.
PHI 2:5 Yeésu Krísto wɔɔjɔɔná wenbí nɛ́, ɩjɔɔná ɖamá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
PHI 2:6 Ɖoo bɩgabaazɩya gɛ ɩvʊngɛ́ɛ wenbí Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ bɩ nɛ́; amá, ɩdalʊ́ sɩsɩ ɩ́na Ɩsɔ́ɔ bɔcɔ́ɔ ɖéyí‑ɖéyí bɩlɛ́.
PHI 2:7 Amá, ɩdɩtɩŋa weeyéle wenbí bɩrɩ́ŋa ɩvʊnwɛná nɛ́, ɩbɩ́sɩ wenbí bɔwʊtá-dʊ́ʊ kɛ́ɛ bɩ nɛ́. Waabɩ́sɩ nyazɩ ɖɔ́ɔ́ ɩráa nɛ́, booyuú bana ná ɩdɛ́ɛ yáásɩ́ sɩsɩ toovonúm ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ.
PHI 2:8 Ɩdɩtɩŋa waavʊ́ʊ́zɩ ɩdɩ, ifu ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m hálɩ ɩsɩ́, ngɛ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ gɛ waazɩ́.
PHI 2:9 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabá ɩkpáázɩ yɩ ɩsɩ́ɩ yɩ ɖɩdáarɛ ɖɩɩgɩ́lɩ adá rɩ́ŋa nɛ́, bɩka ɩfa yɩ yɩ́ɖɛ ɖɩɩgɩ́lɩ yɩrá rɩ́ŋa nɛ́.
PHI 2:10 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩlɛ́ nɛ́, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ weezíni-dɩnáa rɩ́ŋa bɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá, na adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, na adɛ bú-daá nɛ́, a sɩ bɔɖɔ́ɔ́zɩ Yeésu Krísto, báka baɖʊná-rɔ,
PHI 2:11 bɩka barɩ́ŋa bɔtɔ ná bɔnɔ́ɔ́zɩ bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ sɩsɩ Yeésu Krísto kɛ́ɛ na Badʊ́ʊ.
PHI 2:12 Bɩlɛ́ nɛ́, koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, sáátɩ wenkí mávʊnwɛ mɩ́jɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́bá ɩnɩɩná ma. Lɛlɛɛɖɔ́ mɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́jɔ́ nɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɩbá ɩtásɩ ɩnɩɩná ma. Ɩbá ise Ɩsɔ́ɔ, ɩwɩlɩ ná mɩ́dɛ́ɛ tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ mɩ́ɩ.
PHI 2:13 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɛ wánlám tɩmɛ́rɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá, wánváa kʊ mɩ́ɩ yíko míndisí mɩ́nlám wentí ɩzɔɔlɛ́ɛ na mɩ́ɩ nɛ́.
PHI 2:14 A bɩgɛ́ɛ mɩ́ɩ́gʊ́rʊ́ sɩ ɩlá nabʊ́rʊ, ɩ́kalá mɩ́nŋmɩɩdɩ́, yáá mɩ́nvʊʊnáa ɖamá.
PHI 2:15 Bɩlɛ́ bínÿelíi bádánnaná mɩ́ɩ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́, bɩka ɩcɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nyazɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya bádánnáa bɩdakazɔ́ɔ bɔrɔ nɛ́. Ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ɩráa mɩ́na wɛ nɛ́ wɔ́ńvɔ́rɔ́sɩ bɩka bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ riké gɛ banyɩ lám. Mɩ́wɛ bɔlɔwʊtáá nɛ́, bɩmɔɔ́na iɖe ńŋɩnáa wɩlásɩ wéngeɖée ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́,
PHI 2:16 bɩka mínveerím wɛ tɔ́m tɩ́nváa ɩráa weezuú nɛ́. Ńna nɛ́, mánbɩɩzɩ́ mavaarɩná mɩ́ɩ wɩ́rɛ wenɖé Krísto sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, káma, mádɩmɛ́rɛ na mɛ́dɛ́ɛ wahála tɔlɔ́ɔ faala.
PHI 2:17 Bánbɩɩzɩ́ bakʊ ma mɛ́dɛ́ɛ azimá ití nyazɩ sʊlʊ́m bénlém nɛ́ ayooziná mɩ́dɛ́ɛ sarɔ́ɔ mɩ́nlám Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Sarɔ́ɔ kɛḿ gɛ bɔwʊtá mɩ́nlám Ɖádʊ́ʊ mɩ́ɩ́vá yɩ toovonúm nɛ́. A bɩɩlá bɩlɛ́, bɩjɔɔ́ɔ ma niíni, bɩka mána mɩ́rɩ́ŋa gɛ bɩjɔɔ́ɔ niíni.
PHI 2:18 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́la mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ niíni, bɩ́la mána mɩ́ɩ niíni ńŋɩnáa bɩlɛ́.
PHI 2:19 Máálá yaraɖá Ɖádʊ́ʊ Yeésu-rɔ sɩsɩ bídénleeri, méndiríi Timotée mɩ́jɔ́, na wentí sɩ manɩ́ɩ mɩ́rɔ́ nɛ́, ɩkpáázɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖóni.
PHI 2:20 Timotée ɩmʊ́ ɩbaasí, naárʊ fɛ́yɩ́ wánmaazɩ́ mɩ́rɔ́ nyazɩ mɔ́ɔ́ nɛ́, ɩba ná wánÿɩtɩ́ ɩdɩ mɩ́rɔ́.
PHI 2:21 Baaganáa rɩ́ŋa bɛɛ́na badɩtɩŋa bɛdɛ́ɛ bʊkááta kʊ́ʊ riké gɛ, bɩdɛkɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ńdɩ caarɛ́ɛ na wɛ.
PHI 2:22 Amá, mɩ́dɩtɩŋa mííyúú ɩna nŋɩ́nɩ́ Timotée waalá Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ na toovonúm nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ mána yɩ ɖáálá Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ bɔwʊtá nyazɩ bú na ɩjáa.
PHI 2:23 Mánlám tamɔ́ɔ sɩsɩ a móóyúú madɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ sɩ mɛ́dɛɛzɩná nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ sɩ medíri mɩ́ɩ.
PHI 2:24 Ngɛ máálá yaraɖá Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ sɩsɩ bídénleeri, mádɩtɩŋa mónboɖé magáná mɩ́ɩ.
PHI 2:25 Mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ bɩmɔɔ́na meyéle mogoobú Epafɩrodíitɩ ɩbɩ́sɩ mɩ́jɔ́. Mána yɩ ɖánlám kʊ tɩmɛ́rɛ bɩka ɖónÿoó Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ yowú. Sáátɩ wenkí mɔ́wɛ caarɩ́tɩ-daá nɛ́, míigédiri yɩ mɔ́jɔ́ ɩfɔ́ɔ́zɩ ma.
PHI 2:26 Ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ ɩtásɩ ɩna mɩ́rɩ́ŋa bɩka ɩlaakáarɩ kʊráa ńŋɩnáa wenbí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ nyaadɩrɛ nɛ́.
PHI 2:27 Toovonúm, waanyáádɩ ɩcʊʊná sɩ́m; amá, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ. Ngɛ bɩdɛkɛ́ɛ iriké, waanɩ́ɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mágʊnyɔḿ na mɛ́dɛ́ɛ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ ɩ́kɔkɔ́nɩ bɩkpa bʊ́ʊ.
PHI 2:28 Bɩɩva ná mɛ́ɛ́gbɛ́dɩ́ meyéle ɩbɩ́sɩ mɩ́jɔ́ na ɩtábáazɩ yɩ náa bɩka bɩlá mɩ́ɩ niíni na bʊtʊ́ʊ mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ.
PHI 2:29 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbá ɩmʊ yɩ na niíni kʊ́bɔńbɩ nyazɩ mígóóbú Krísto ńnɩ́. Ɩɖʊ ɩráa ńŋɩnáa ɩdaká gírímá.
PHI 2:30 Káma, waabá gɛ ɩlá Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ sɩ́m na sɩ́m. Wɔɔgbɔ́ɔ iweezuú ɩfa ɩsɩná ma na mɩ́nɔ́ɔ́ ńŋɩnáa mɩ́dɩtɩŋa mɩ́dábɩ́ɩ́zɩ ɩsɩná ma nɛ́.
PHI 3:1 Bɩɩga nɛ́, koobíya, bɩ́la mɩ́ɩ niíni mɩ́na Ɖádʊ́ʊ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́-rɔɔzɩ́. Madásɩ maŋmáa mɩ́ɩ wentí máávʊ́ńŋmaa mɩ́ɩ nɛ́, tɛkɛ́ɛ ma ɖɩwɩɩrɛ. A bɩgɛ́ɛ máádásɩ maŋmáa mɩ́ɩ bɩlɛ́, bɩ́nbá bɩsɩná mɩ́ɩ.
PHI 3:2 Iguná laakáarɩ na wenbá bánlám nyazɩ ɩráa baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Iguná laakáarɩ na wɛ, káma, tɩmɛlanɖáa tɩtɛ-ńba gɛ bɛgɛ́ɛ, baabá bɔɖɔ́kɩná gɛ sɩsɩ bɛ́bɛ́lɩ́ ɩráa.
PHI 3:3 A bɩgɛ́ɛ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ na kʊ wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ páá nɛ́, ɖɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wánzɩnáa ɖáa ɖɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ nɛ́. Ɖónvuuzí Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, bɩka ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ fɛ́yɩ́ wenbí ɖánlám bɩ na ɖádɩtɩŋa ɖɛ́dɛ́ɛ ɖóni nɛ́-rɔɔzɩ́.
PHI 3:4 Ngʊ́ a mɔ́ɔ́ mɔ́ɔ́dɔ́ sɩ mánɖʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ wenbí máálá bɩ na mɛ́dɛ́ɛ ɖóni nɛ́ bʊrɔ, mádayɩ́sɩ. A naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ wánbɩɩzɩ́ ɩɖʊ ɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ wenbí wánlám bɩ na ɩdɛ́ɛ ɖóni nɛ́ bʊrɔ, mɔ́ɔ́ mánbɩɩzɩ́ mamáázɩ bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́.
PHI 3:5 Káma, mɔ́ɔ́ mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ wɛ́ lutoozo wɩ́rɛ gɛ bɛɛbɛlɩ́ ma, mɛ́gɛ́ɛ Israyɛ́ɛlɩ bú gɛ, Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu-dɛ́ɛ ɖugoré-daá gɛ máálɩ́ɩ́ná, mɛ́gɛ́ɛ Éburu ńnɩ́ gɛ páá, Éburu ńnɩ́ walʊrʊ ná ma. Múúsá-dɛ́ɛ Mará fúu-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, Faríizi ńba-dɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ-daá gɛ mávʊnwɛ.
PHI 3:6 Ngɛ máábá mɔ́ɖɔ́kɩná aɖííni gɛ páá hálɩ mánnaazɩ́ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya. Bɩka a sɩ bɔtɔ́ sɩsɩ ɩrʊ́ woovu Mará ɖéyí‑ɖéyí, asée mɔ́ɔ́. Naárʊ fɛ́yɩ́ wánnáa natɩ́rɩ mɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ ɩtɔ́.
PHI 3:7 Amá, wenbí mávʊ́nbɛɛ́na bɩ sɩsɩ bɩgɛ́ɛ ma rííba nɛ́, Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́ nɛ́, mɛ́bɛɛ́na bɩ gɛ nyazɩ ásáára.
PHI 3:8 Hálɩ mɛ́bɛɛ́na bɩrɩ́ŋa gɛ sɩsɩ bɩgɛ́ɛ ma ásáára, ɖɔ́ɔ́lɛ ɖɩdaká fɛ́yɩ́ móóyúú ɖɛ nɛ́ ɖɩrɔɔzɩ́. Ɖɔ́ɔ́lɛ ɖɩḿ gɛ sɩsɩ máádɩ́lɩ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto. Ɩrɔɔzɩ́, méédísi sɩsɩ ménÿelíi bɩrɩ́ŋa bɩlá ásáára, bɩka mɛ́bɛɛ́na bɩrɩ́ŋa gɛ nyazɩ nyɩ́ɩ́dɩ baagbára nɛ́, na moyuú Krísto
PHI 3:9 bɩka mána yɩ ɖɩbá ɖɩlá kʊ́ɖʊḿ. Máraabɛɛ́na mádɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ móvóo Múúsá-dɛ́ɛ Mará-rɔ nɛ́ gɛ mázɩ́ɩ́zɛ́ɛ, amá, máává Krísto toovonúm-rɔ nɛ́ gɛ. Ɩsɔ́ɔ wénɖeezi kʊ ɩrʊ́ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩka ɩrʊ́ wánváa Krísto toovonúm nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ.
PHI 3:10 Wenbí bɩrɩ́ŋa mánjáádɩ nɛ́ gɛ madɩlɩ́ Krísto, mana yíko kiivéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ méweezuú-daá, mana ɩdɛ́ɛ wahálawá, mazɩ́ ńŋɩnáa waazɩ́ nɛ́,
PHI 3:11 na a bɩ́njɔ́ɔ moyuú mevé malɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá.
PHI 3:12 Bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ndɔ́m sɩsɩ máńdálɩ́ lénlé mángajáádɩ nɛ́, yáá mɛ́dɛ́ɛ báa wenbí wóńzúluki bɩtɛ́. Amá, mábamáa sewɔ́ɔ mánjaarɩ́ mádɩ sɩ megbí kʊjɔɔwʊ, káma, Yeésu Krísto weegbí mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ.
PHI 3:13 Koobíya, mádásá sɩsɩ méńgbíḿ kɩ bɩtɛ́. Amá, kʊ́ɖʊńtɩ gɛ mánlám: mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́ná wenbí bʊwɛ mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, bɩka mánjaarɩ́ mádɩ sɩ moyuú wenbí bʊwɛ máázá-daá nɛ́.
PHI 3:14 Bɩlɛ́ nɛ́, ménzewɔ́ɔ mádɩnɛ́ɛ wenbí mángajáádɩ nɛ́ bʊwɔ́rɔ́ na mamʊ kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waayáa ɖáa sɩ ɩkává ɖáa kɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Yeésu Krísto gɛ sɩ ɩbaná na ɩfa ɖáa kɩ.
PHI 3:15 Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖárɩ́ŋa ɖáńbɩ́ɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩmáázɩ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ wentí mɩ́nmaazɩ́ nɛ́ na tɩndɩ, Ɩsɔ́ɔ wánlɩzɩ́ɩ wenbí bɩgɛ́ɛ nɛ́ ɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ.
PHI 3:16 Báa nŋɩ́nɩ́-daá, ɖíyoozi ɖifu nɩ́bááwʊ ɖávʊ́ngovóo kɩ hálɩ na sinje nɛ́.
PHI 3:17 Koobíya, ɩmáázɩ ma; ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ ɩna nŋɩ́nɩ́ ɩ́ta ɩcɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, ɩbɛɛŋná wenbá bovóo nŋɩ́nɩ́ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná nɛ́.
PHI 3:18 Máálááná mɩ́ɩ feerím, ngɛ máádásɩ mábamáa mɩ́ɩ feerím lɛlɛɛɖɔ́ na wíídi sɩsɩ mɩ́dáá ɖabata-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ wánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɔdɔkpɔ́ɔ sɩ́m Krísto waazɩ́ bɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ bayáa nabʊ́rʊ.
PHI 3:19 Sɩ bɛtɛlɛ́ŋ gɛ, wenbí sɩ bɛtɛná nɛ́ nbɩlɛ́. Káma, bolóódi gɛ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ. Wentí tɩgɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ fɛɛrɛ́ nɛ́ gɛ bánvaarɩnáa. Ɖúúlínya ńdɩ riké-rɔ gɛ bolomaazɛ́ wɛ.
PHI 3:20 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖɛ́dɛ́ɛ gɛ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ńnaamʊ́ gɛ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɖáɖamáa yɩ nɛ́ sɩ ɩkálɩ́ɩ́ná ɩkɔ́nɩ
PHI 3:21 ɩkɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ kɩna kɩ́nÿɛlɛ́m ɖɔ́ nɛ́. Wénÿelíi kɩbɩ́sɩ nyazɩ ɩdɛ́ɛ ásícé tɔnʊʊ́. Ɩdɛ́ɛ ɖóni kɩ́nváa yɩ yíko báa wenbí-rɔɔzɩ́ nɛ́ gɛ sɩ ɩlaná bɩlɛ́.
PHI 4:1 Bɩlɛ́ nɛ́, koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ madásɩ mana mɩ́ɩ, mɩ́dɩɩná méwenbi-niíni, bɩka mɩ́gɛ́ɛ na mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nɛ́, ɩbá ɩɖɔ́kɩ Ɖádʊ́ʊ bɩcáárɩ bɩlɛ́. Mɩ́gɛ́ɛ wenbá máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́dɔ́m nɛ́ gɛ.
PHI 4:2 Máábá mánvɩnɩ́ Eyodíya na Sunitukɛ́ɛ sɩsɩ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ babá banɩ́ɩ ɖamá ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ wenbí nɛ́.
PHI 4:3 Bɩka nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ tɩmɛ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ mána nya ɖánlám, ngɛ na toovonúm gɛ nyánlanáa ɖɛ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ sɩná wɛ. Káma, baadasɩná ma ɖiyóo Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ yowú, bɩkpɛdɩ́na Kilemáa ɖʊɖɔ na mɔɖɔndɩnáa baaganáa rɩ́ŋa mána wɛ ɖáálá tɩmɛ́rɛ bayɩrá wɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá nɛ́.
PHI 4:4 Báa sáátɩ wenkí, bɩ́la mɩ́ɩ niíni mɩ́na Ɖádʊ́ʊ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, máádásɩ ménveerím mɩ́ɩ, bɩlá mɩ́ɩ niíni.
PHI 4:5 Iyéle báa weení ɩtɩlɩ́ mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-rɔ. Ɖádʊ́ʊ waajʊ́ʊ kɔnɩ́.
PHI 4:6 Ɩ́kayɩ́tɩ mɩ́dɩ nabʊ́rʊ-rɔ; amá, báa we-daá, ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ, ɩvɩ́nɩ yɩ bɩka ɩzɛ́ɛ yɩ kɩzɛɛwʊ mínveerím yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ takáásɩ́ nɛ́.
PHI 4:7 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩrʊ́ tánbɩɩzɩ ɩnɩ́ɩ ɖugutoluú nɛ́, wánzɩɩ́ míwenbé na mílomaazɛ́ ɖɩdáarɛ kʊ́ɖʊńɖɛ. Káma, mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́-rɔɔzɩ́.
PHI 4:8 Bɩɩga nɛ́, koobíya, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́, wenbí bɩjɔɔ́ɔ gírímá nɛ́, wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, wenbí bɩvɛ́yɩ́na yɩsɩ́tɩ nɛ́, wenbí bɩmɔɔ́na bɔsɔ́ɔ́lɩ bɩ nɛ́, wenbí bɩgɛ́ɛ bɔ́nɖɔɔzɩ́ bɩ nɛ́, wenbí bɩgɛ́ɛ cɔwʊrɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ nɛ́, wenbí bɩmɔɔ́na basá bɩ nɛ́-rɔ gɛ ɩmáázɩ.
PHI 4:9 Ivu ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́ná, na wenbí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ mɔ́jɔ́ nɛ́, na wenbí mááwɩ́lɩ mɩ́ɩ ɩmʊ itísi nɛ́. Ńna nɛ́, Ɩsɔ́ɔ fɛɛzɩrɛ-dʊ́ʊ wɔ́njɔɔnáa mɩ́ɩ.
PHI 4:10 Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni Ɖádʊ́ʊ waalá ma wenbí nɛ́ bʊrɔɔzɩ́, weeyéle mɩ́ɩ́dɛ́ ɩwɩ́lɩ ma sɩsɩ mɩ́laakáarɩ wɛ mɔ́rɔ́. Mɩ́laakáarɩ fʊnwɛ mɔ́rɔ́; amá, alɩwáátɩ gɛ mídoyuú ta.
PHI 4:11 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩ nabʊ́rʊ cɔɔ́ɔ na kʊ ma takáásɩ́-rɔ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́. Káma, mɛ́ɛ́gbɛ́lɛŋ nŋɩ́nɩ́ máta mazɩŋná wenbí mɔ́wɛná bɩ báa nŋɩ́nɩ́-daá nɛ́.
PHI 4:12 Mánbɩɩzɩ́ mɔjɔ́ɔ mɛ́vɛ́yɩ́na nabʊ́rʊ, bɩka mabɩ́ɩ́zɩ mɔjɔ́ɔ ɖʊɖɔ mɔ́wɛná ɖabata. Báa sáátɩ wenkí na báa lé, mɛ́ɛ́gbɛ́lɛŋ nŋɩ́nɩ́ mánbɩɩzɩ́ mɔjɔ́ɔ fɔɔnɔ́ɔ-daá nɛ́, mɛgbɛ́lɛ́ŋ ɖʊɖɔ nŋɩ́nɩ́ mánbɩɩzɩ́ mɔjɔ́ɔ nyɔɔ́sɩ-daá nɛ́. Mɛ́ɛ́gbɛ́lɛŋ mánbɩɩzɩ́ mɔjɔ́ɔ mɔ́wɛná ɖabata bɩka ɖʊɖɔ mɛgbɛ́lɛ́ŋ takáásɩ́-daá cɔwʊ́ʊ.
PHI 4:13 Mánbɩɩzɩ́ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa, káma, Krísto wánváa kʊ ma bɩdɛ́ɛ ɖóni.
PHI 4:14 Amá, mɩ́ɩ́lá kazɔ́ɔ mɩ́ɩ́zɩ́ná ma mɔ́wɛ kʊnyɔḿ-daá nɛ́.
PHI 4:15 Mɩ́nyɔ́ɔ́ Filíipu Krísto ńba, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ sáátɩ wenkí máábáázɩ ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi feerím nɛ́, máálɩ́ɩ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá nɛ́, Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya nɛkɛ́rɛ tafa ma nabʊ́rʊ wenbí máálá bɩ nɛ́ bʊrɔɔzɩ́, asée mɩ́nyɔ́ɔ́.
PHI 4:16 Hálɩ sáátɩ wenkí mɔ́gɔ́wɛ Tesaloníiki nɛ́, míílááná ma yekí wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ ma nɛ́.
PHI 4:17 Bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ mánjáádɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ-rɔ gɛ mánŋmatɩ́ bɩlɛ́. Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́dɛ́ɛ bɩtásɩ bɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka gɛ mánjáádɩ.
PHI 4:18 Ménveerím mɩ́ɩ sɩsɩ máámʊ́ wenbí bɩrɩ́ŋa míigéyéki ma nɛ́, bɩɩɖɔ́ɔ hálɩ bɩcɛzɩ́. Lɛlɛɛɖɔ́ Epafɩrodíitɩ wɔɔgɔná ma mɩ́dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ nɛ́, bɩrɩ́ŋa biizúluki ma. Mɩ́gʊjɔ́ɔ́nɩ mɩ́ɩ́lá nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ sarɔ́ɔ kónvoorí kazɔ́ɔ nɛ́, sarɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waamʊ kɛ bɩka kɔjɔɔ́ɔ yɩ kazɔ́ɔ nɛ́.
PHI 4:19 Wenbí ńŋɩnáa mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ sɩ ɩbaná Yeésu Krísto ɩfa mɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́.
PHI 4:20 Ásícé mɔɔ́na kʊ Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ báa ngbeére. Amí.
PHI 4:21 Ɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá. Koobíya rɩ́ŋa mána wɛ nɛ́ bɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
PHI 4:22 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba rɩ́ŋa wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ, bɩɩgɩlɩná wenbá bɔwɛ Róóma wúro-dɛ́ɛ nɛ́.
PHI 4:23 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ alɩbáráka ɩ́cɔɔná mɩ́ɩ.
COL 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, mɛ́gɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-daá nɛ́, mána koobúu Timotée
COL 1:2 ɖánŋmaa kʊ mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya mɩ́wɛ Kolɔ́ɔsɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá mɩ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba bɩka mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ ná Krísto na toovonúm nɛ́, wasɩ́ɩ́ka kana. Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka, bɩka ɩfa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
COL 1:3 Báa sáátɩ wenkí ɖɛ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩjaa kɩzɛɛwʊ gɛ ɖánzʊlʊ́ʊ yɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́.
COL 1:4 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖáánɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm mɩ́ɩ́vá Yeésu Krísto nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba nɛ́-dɛ́ɛ tɛ́nɩ.
COL 1:5 Laabáárʊ Kífeńgi kɩgɛ́ɛ na toovonúm-dɛ́ɛ Laabáárʊ nɛ́ waaɖáa mɩ́dɛ́ɛ talɩ́ɩ nɛ́, mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ wenbí mɩ́jɔɔ́ɔ bɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ bɩ ɩkázɩ́ɩ mɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa na mɩ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m kadamáa na tamɔ́ɔ kɛḿ gɛ.
COL 1:6 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kʊwɛ kínboɖé bɩɩzá-daá ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá, bɩka kɩ́ngɛɛ́ ɩráa-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ńŋɩnáa kɩɩgála mɩ́dɛ́ɛ ɖʊɖɔ kɔgbɔɔ wɩ́rɛ wenɖé mɩ́ɩ́nɩ́ɩ baaŋmátɩ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩɩbá bɩgɛ́ɛ nɛ́.
COL 1:7 Ɖɔ́ɖɔndɩ káŋ́-káŋ́ Epafɩráasɩ ɖána yɩ ɖánlám Krísto bɔwʊtá nɛ́ waawɩlɩ ná mɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ; tɩmɛ́rɛ wenɖé wánlám ɖɛ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, kɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ gɛ, ngɛ Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ toovonúm ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ.
COL 1:8 Weevééri ɖáa nŋɩ́nɩ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaɖʊ sɔɔlɩ́m míwenbé-daá nɛ́.
COL 1:9 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, kɔgbɔɔ wɩ́rɛ wenɖé ɖáánɩ́ɩ bɩlɛ́ nɛ́, ɖáábá ɖáláána sʊlʊ́ʊ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩka ɖɔ́nbɔɔzɩ́ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ Kezeŋa ɩ́ba kafa mɩ́ɩ áséńsí na tɩlɩ́ɩ, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩtɩlɩ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́,
COL 1:10 na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩcɔ́ɔ ńŋɩnáa wenbí Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bɩka ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa bɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́. Ńna nɛ́, mɩ́nbá ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, bɩka mɩ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ tɩlɩ́ɩ ɩtásɩ bibó bɩɩzá-daá.
COL 1:11 Ɖánzʊlʊ́ʊ yɩ sɩsɩ ɩ́kpaazɩ mɩ́ɩ ɖóni na ɩdɛ́ɛ yíko kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá bɩrɩ́ŋa bɩdaá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩmʊ bɩrɩ́ŋa na suúru na zinbirí na wenbi‑niíni.
COL 1:12 Ɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ kɩzɛɛwʊ, káma, waava mɩ́ɩ yíko sɩsɩ íɖí tííbí waazɩ́ɩ kɩ wenbá bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́ ɖɛnyɛm-daá.
COL 1:13 Waalɩzɩ́ ɖáa temenuú-dɛ́ɛ yíko-daá iboná ɖáa Ibiyaalʊ́ weení ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá.
COL 1:14 Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ gɛ waabaná ɩlɛ́ɛ ɖáa bɩka ɩcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
COL 1:15 Ɩsɔ́ɔ bádánnáa yɩ nɛ́ cɔɔ́ɔ wenbí nɛ́, Krísto nbɩlɛ́. Ɩnáábɩ́lɛ́ Biyaalʊ́ʊ kaɖaa ńnɩ́ weení waagɩ́lɩ wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ taká nɛ́.
COL 1:16 Káma, ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Wenbí bánnáa bɩ na bádánnáa bɩ nɛ́, wenbí bínɖíi kowúrátɩ na kʊ́bɔńdɩ bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ɖóni-dɩnáa na yíko-dɩnáa bɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlá bɩrɩ́ŋa bɩka ɩdɩɩná bɩrɩ́ŋa ɖʊɖɔ.
COL 1:17 Ɩvʊnwɛ naanɩ́ gɛ baalá báa wenbí taká, bɩka ɩrɔ gɛ báa ngbetíi wɛ.
COL 1:18 Ɩnáábɩ́lɛ́ Koduuziya bɛ́ngɛɛzɩnáa ɩrʊ́ tɔnʊʊ́ nɛ́-dɛ́ɛ kʊjʊ-dʊ́ʊ. Ɩnáábɩ́lɛ́ kabaazɩya, ɩnáábɩ́lɛ́ kaɖaa ńnɩ́ weení weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, na ɩbɩ́sɩ kaɖaa ńnɩ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá.
COL 1:19 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa ɩgɛ́ɛ bɩ nɛ́ ɩcɔ́ɔ Biyaalʊ́ʊ-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ,
COL 1:20 bɩka Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ gɛ waazɩ́ɩ sɩsɩ wánbanáa ɩnyɔ́ɔ́zɩ ɩ́na wenbí bɩrɩ́ŋa waalá bɩ taká nɛ́ bɔlɔwʊtáá: bɛɛ wenbí bʊwɛ adɛ na wenbí bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ azimá aadí ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩkɔná fɛɛzɩrɛ.
COL 1:21 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, ɖoo nɛ́ mɩ́nvʊnjɔɔ́ɔ na Ɩsɔ́ɔ bolíni gɛ, mɩ́vʊ́ngɛ́ɛ ɩbáɖaanáa mílomaazɛ́ tɩtɛ ńná, na mɩ́lakásɩ sɩdaavé nɛ́-rɔɔzɩ́.
COL 1:22 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ Ibiyaalʊ́ waabɩ́sɩ ɩrʊ́ ɩna wahála ɩsɩ́ nɛ́, bɩɩnyɔ́ɔ́zɩ mɩ́na yɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá, na bʊcɔ ɩsɩ́ŋ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá mɩ́jɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, yɩsɩ́tɩ báa natɩ́rɩ fɛ́yɩ́ mɩ́rɔ́ bɩka báa natɩ́rɩ fɛ́yɩ́ bánvʊʊnáa mɩ́ɩ.
COL 1:23 Amá, bɩ́nbɔɔzɩ́ ɩbára toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá kazɔ́ɔ, bɩka ɩbá ɩɖɔ́kɩ toovonúm mɩ́ɩ́vá nɛ́ bɩcáárɩ. Íkeyéle bɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ wenbí Laabáárʊ Kífeńgi weevééri mɩ́ɩ sɩsɩ ɖóngoyuú nɛ́-dɛ́ɛ tamɔ́ɔ. Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ mɩ́ɩ́nɩ́ɩ kɩ, bɩka beevééri kɩ ɩráa rɩ́ŋa adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́, ngɛ mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ máábɩ́sɩ́ná kɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ.
COL 1:24 Lɛlɛɛɖɔ́ mánnáa wahálawá mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma niíni. Ńŋɩnáa ɖoo Krísto waana wahála nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́nÿɛlɛ́m mɔ́dɔ́nʊʊ́-daá Koduuziya kɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́, na mabɩ́ɩ́zɩ mɛdɛ́ɛ́zɩ ɩdɛ́ɛ wahála kɩɩga nɛ́ náa.
COL 1:25 Koduuziya kɛḿ kɛdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ máábɩ́sɩ, na malá tɩmɛ́rɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma ɖɛ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma gɛ sɩsɩ méveeri mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m rɩ́ŋa.
COL 1:26 Tɩlɛ́ gɛ ásíírí wenkí waavʊ́ńmʊsɩ kɩ zaamáánɩwá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa ɖoo bɩ́na bɩrɩ́ŋa, ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ waalɩzɩ́ kɩ ɩwɩ́lɩ wenbá bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́.
COL 1:27 Káma, Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ iyéle wɛ batɩlɩ́ ɩdɛ́ɛ ásíírí kɩḿ kɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ na kɩdɛ́ɛ ásícé wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ bɛdɛ́ɛ. Ásíírí kɩḿ gɛ sɩsɩ Krísto wɛ mɩ́dáá nɛ́, síka fɛ́yɩ́, mɩ́ngɔnɩ́ ɩkáná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé.
COL 1:28 Krísto ɩmʊ́ ɩdɔ́m gɛ ɖénveerím ɩrʊ́ báa weení ɖánbasɩ́ yɩ, bɩka ɖánwɩlɩ́ɩ yɩ na áséńsí rɩ́ŋa na ɖiyéle ɩrʊ́ báa weení ɩbɩ́ɩ Krísto-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
COL 1:29 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ ɩdɛ́ɛ yíko kʊ́bɔńgɩ kʊwɛ mɔ́rɔ́ nɛ́ ɩbá kɩ́nváa ma ɖóni mánlám tɩmɛ́rɛ bɩka mánlʊ́m.
COL 2:1 Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɩtɩlɩ́ sɩsɩ mábá mánlʊ́m kokule kʊ́bɔńɖɛ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, mɩ́na Lawɔdisée ńba, na wenbá barɩ́ŋa badanáa ta ma nɛ́;
COL 2:2 na bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩkpáázɩ wɛ ɖóni, babá balá kʊ́ɖʊḿ bɔsɔ́ɔ́lɩ ɖamá. Bɩka biyéle ɩbá iyuú ɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásíírí kɩgɛ́ɛ Krísto ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa nɛ́.
COL 2:3 Ɩdaá gɛ tɩlɩ́ɩ na áséńsí-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛwá rɩ́ŋa mʊ́sɛ́ɛ.
COL 2:4 Wentí méévééri mɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, na naárʊ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩlá mɩ́ɩ nooniíni itúúli mɩ́ɩ-rɔ gɛ méévééri mɩ́ɩ tɩ.
COL 2:5 Báa ɖoo mádɩtɩŋa mɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́jɔ́, mánmaazɩ́ mɩ́rɔ́ báa sáátɩ wenkí. Bɩjɔɔ́ɔ ma niíni sɩsɩ mɩ́nlám wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bɩka toovonúm mɩ́ɩ́vá Krísto nɛ́ ɩbá bɩjaarɛ́ɛ.
COL 2:6 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ́mʊ́ Yeésu Krísto sɩsɩ ɩnáábɩ́lɛ́ Mɩ́dʊ́ʊ nɛ́, mɩ́na yɩ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩ́la kʊ́ɖʊńbɩ.
COL 2:7 Ɩbá ɩsɩ́ŋ ɩbára ɩrɔ kazɔ́ɔ bɩka ɩbɛɛŋná yɩ na ɩlá báa ngbetíi mɩ́dɛ́ɛ weezuú cɔwʊrɛ-daá. Ɩbá ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa bɩcáárɩ mɩ́nlám ńŋɩnáa wenbí baawɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́, bɩka ɩbá mɩ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ.
COL 2:8 Iguná laakáarɩ na naárʊ ɩ́kɔkɔná mɩ́ɩ áséńsí nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ kɩdaá nɛ́ ituuliná mɩ́ɩ. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ áséńsí wánlɩɩnáa ɩráa na wenbí bʊwɛná yíko ɖúúlínya kɩna kɩrɔ nɛ́ bɩjɔ́ gɛ; kɩdalɩɩná Krísto-jɔ́.
COL 2:9 Káma, Krísto cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ bɩ nɛ́ bʊwɛná ɩrɔ;
COL 2:10 ngɛ mɩ́na yɩ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́wɛná bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa; káma, ɩgɛ́ɛ na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛná yíko na ɖóni nɛ́ bɩdɛ́ɛ wúro.
COL 2:11 Mɩ́na yɩ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɩráa wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́, amá, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa wɛɛbɛlɩ́ na mɩ́ɩ; mɩ́dɛ́ɛ bɛlɩ́ɩ waalɩɩná Krísto-jɔ́ gɛ, bɩka bínbuti kʊ mɩ́dɔnʊʊ́ kɩgɛ́ɛ alaháácɩ́ tɔnʊʊ́ nɛ́.
COL 2:12 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, beelíri mɩ́ɩ lɩ́m-daá nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ mɩ́ɩ́zɩ́, ngɛ booyóózi mɩ́na Krísto bebí. Ngɛ mɩ́na yɩ mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́na yɩ ɖʊɖɔ gɛ booyóózi beféézi ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá. Káma, mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko wenkí kiigévéezi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́ toovonúm.
COL 2:13 Ɖoo nɛ́, Ɩsɔ́ɔ fʊnbɛɛ́na mɩ́ɩ gɛ nyazɩ wenbá báńzɩ́ḿ nɛ́ mɩ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá-rɔɔzɩ́, bɩka ɖʊɖɔ badafʊ́ńbɛlɩ́ mɩ́ɩ, mɩ́ɩ́fʊnzɩ yɩ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ Ɩsɔ́ɔ weeyéle iyuú weezuú mɩ́na Krísto. Wɛɛjɛ́ ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá rɩ́ŋa.
COL 2:14 Wɛɛlɛrɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ yɩsɩ́tɩwá-dɛ́ɛ tákaraɖá wenkí kɩ́nvʊngʊ́ʊ ɖɔ́dɔ́m, bɩka kɩdaá mará baazɩ́ɩ yɛ nɛ́ aayéle kɩ́nvʊngʊrʊ́ʊna ɖáa nɛ́. Ɩsɔ́ɔ waagá kɩ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ inúúdi kɩ.
COL 2:15 Waalɩzɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛná yíko na ɖóni nɛ́ tunbóóló, iyéle zamɔ́ɔ rɩ́ŋa ɩna bɩ, bɩka ɩnára bɩ ɩɖɛɛná nyazɩ bánnarɩ́ɩ sáráka-dɩnáa nɛ́ bɩlɛ́; weeɖi bɩ Ibiyaalʊ́ waazɩ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́.
COL 2:16 Bɩlɛ́ nɛ́, íkeyéle naárʊ ɩfʊʊná mɩ́ɩ wenbí mínɖíi na wenbí mɩ́nnyɔɔ́ nɛ́ bʊrɔ; naárʊ ɩ́kafʊʊná mɩ́ɩ jíńgáárɩ́ yáá iroduvalʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, cáńfáná Fɛɛzɩrɛ wɩ́rɛ-rɔɔzɩ́.
COL 2:17 Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ kífeńbi bɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ, amá, bidoovonúm tɩtɩndɩŋa gɛ Krísto.
COL 2:18 Ɩ́kafa naárʊ nɩ́bááwʊ iyéle mɩ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ ɩɖɛ́ɛ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́; bɛḿ wenbá bánmaazɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩnáázɩ ɩdɔnʊʊ́ bɩka wónguú malááyɩ́kawá tɛ́ɛ́dɩ cɔɔ́ɔ na kazɔ́ɔ nɛ́. Badabá bamʊʊzɩná bɛdɛ́ɛ ɖoozá-dɛ́ɛ tɔ́m. Bɩdɛ́ɛ ɩráa nɛ́, bɔdɔnʊʊ́ sɔɔlɛ́ɛ wenbí nɛ́ riké-rɔ gɛ bánmaazɩ́, bɩka bɩdɛ́ɛ kúúrí ɩbá bɩ́ngʊ́ʊ wɛ.
COL 2:19 Bɔdɔkpɔ́ɔ badɩ bataná weení ɩgɛ́ɛ kʊjʊʊ́ nɛ́. Ngʊ́ kʊjʊʊ́ kɩḿ kɩ́njɛlɩ́ɩ kʊ tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa, bɩka kɩdɛ́ɛ tomá na folá ɖɔ́kɩná kɩ bɩjaarɛ́ɛ kɩ́nbɩɩ́ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
COL 2:20 Mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, mɩ́na yɩ mííyóózi ɩsɩ́. Wenbí bʊwɛná yíko ɖúúlínya-rɔ nɛ́, tɛfɛ́yɩ́na yíko mɩ́rɔ́ ɖʊɖɔ. Bɩlɛ́ nɛ́, we-rɔ gɛ míígúti mívóo Mará ńŋɩnáa ana ɖɔ́ nyazɩ míígúti mɩ́wɛ ɖúúlínya-daá bɩlɛ́.
COL 2:21 Mará amʊ́ gɛ sɩsɩ: «Ɩ́kɔɖɔ́kɩ tɩna, ɩ́kaɖɩ́m bɩna, íketekiná cé…»
COL 2:22 Bɩgɛ́ɛ wenbí a ɩrʊ́ wɔɔvɔɔzɩná ɩdɩ bɩtɛ́, bɩdɛfɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ ɖʊɖɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ. Ɩráa-dɛ́ɛ mará na wentíwá bánwɩlɩ́ɩ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ bɩgɛ́ɛ.
COL 2:23 A nyɛ́bɛɛ́na mará amʊ́ ɖɔ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ áséńsí tɔ́m gɛ agɛ́ɛ; káma, ánwɩlɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ɩlá aɖííni nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na ɩrʊ́ ɩfʊ́ʊ́zɩ ɩdɩ nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ɩnáázɩ ɩdɔnʊʊ́ nɛ́ gɛ. Amá, na bɩrɩ́ŋa, ádɔ́nvɔɔzɩ nabʊ́rʊ; káma, wenbí ɩrʊ́ tɔnʊʊ́ sɔɔlɛ́ɛ bɩ nɛ́ gɛ ánnyɔɔzɩ́.
COL 3:1 Mɩ́na Krísto mííyóózi ifé ɩlɩ́ɩ sɩ́m-daá. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩjáa wenbí bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, lénlé Krísto cɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-rɔ nɛ́.
COL 3:2 Mɩ́laakáarɩ ɩ́bɩsɩ wenbí bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bʊrɔ, bɩdɛkɛ́ɛ wenbí bʊwɛ adɛ nɛ́.
COL 3:3 Káma, mɩ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ mɩ́ɩ́zɩ́, bɩka míweezuú mʊ́sɛ́ɛ Krísto-jɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá.
COL 3:4 Míweezuú tɩtɩŋa gɛ Krísto, bʊrɔ gɛ sáátɩ wenkí sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́, mɩ́ɩ ɖʊɖɔ mɩ́na yɩ mɩ́nɖʊ́ʊ ɩlɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá.
COL 3:5 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩgʊ wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ mɩ́rɔ́ bɩgɛ́ɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ bɩsɩ́: bɛɛ tɩtɛ lakásɩ, ziibi tɩmɛ́, kɔɖɛyɩ́ tɩtɛ ńgɩ na ɩzá lalaánɩ. A mɩ́wɛná ɩzá lalaánɩ, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ kpɩná mɩ́ngbɛɛzɩ́ yɛ nɛ́ ɩsɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ ɖɩdáarɛ bɩlɛ́.
COL 3:6 Yɩsɩ́tɩwá tɩḿ tɩ́nnarɩ́ɩ kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná tíndisí wenbá bádánnɩɩná yɩ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́.
COL 3:7 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá gɛ mɩ́nvʊnlám ɖoo nɛ́, sáátɩ wenkí alaháácɩ́wá tɩḿ tiivúńɖíi mɩ́ɩ nɛ́.
COL 3:8 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, igízi bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa: bɛɛ baaná, gáráɖáma, kánnyáádɩ, kaawarɔɔ na tɔ́m tɩtɛ.
COL 3:9 Ɩ́kɛbɛlɩ́ ɖamá bʊbɔ́tɩ. Mɩ́ɩ́lɩ́ɩ ɩrʊ́ kɩ́bɩnɩ́-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ na ɩlakásɩ-daá
COL 3:10 ɩkpɔ́ɔ ɩrʊ́ kɩ́falʊ́-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ. Ɩrʊ́ kɩ́falʊ́ ɩmʊ́ weení wɛ́ngɛɛ́ báa sáátɩ wenkí gɛ sɩ ɩbá ɩlɩ́ɩ weení waalá yɩ taká nɛ́. Ńŋɩnáa bɩlɛ́ bínÿelíi kʊ ɩbá ɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ páá.
COL 3:11 Ńnaamʊ́ nɛ́, bɩdɛfɛ́yɩ́na Yahúúɖuwá, yáá wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́; bɩvɛ́yɩ́na bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́, yáá bɛdɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́; bɩvɛ́yɩ́na ɩgɔma, yáá wenbá baazá tofulú nɛ́, yáá yomáa, yáá wenbá bɔwɛ badɩ nɛ́. Bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nɛ́, Krísto waagɩlɩ ná, bɩka ɩwɛ barɩ́ŋa badaá.
COL 3:12 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ mɩ́ɩ, ɩbɩsɩná mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ńba bɩka ɩzɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, míwenbé ɩ́la wenbé kazɔ́ɔ ńná, ɩnɩ́ɩ mɩ́ránáa kʊnyɔḿ, ɩ́kawɩ́lɩ mɩ́dɩ, ɩjɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ cɔwʊrɛ, bɩka iɖi suúru.
COL 3:13 Iɖiná ɖamá suúru, bɩka a naárʊ waana sɩsɩ ɩrɔwʊ́ waayɩsɩná yɩ, ɩjɛ́ ɖamá ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ wɛɛjɛ́ mɩ́ɩ nɛ́; mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩlá bɩlɛ́.
COL 3:14 Amá, wenbí bɩɩgɩ́lɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá. Káma, sɔɔlɩ́m ɩbaná bɩ́ndám ɩráa páá.
COL 3:15 Krísto-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ wenɖé ɖɩdaá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ ɩɖʊ na ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɩ́cɔɔ míwenbé-daá. Ɩzɛ́ɛ yɩ kɩzɛɛwʊ.
COL 3:16 Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m na tɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ rɩ́ŋa ɩ́cɔɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Ɩwɩ́lɩ ɖamá bɩka ɩbá ɩkpɔ́ɔ áséńsí ɩtasɩná ɖamá tɔ́m. Idée Ɩsɔ́ɔ yéńdiwá ndɩ‑ndɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waava mɩ́ɩ ɩmʊ́ʊ́zɩ tɩ nɛ́ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ ɩsɛɛná Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ.
COL 3:17 Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ ɩlá bɩ, yáá sɩ ɩŋmátɩ tɩ nɛ́, bɩ́la na Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, na ɩbaná yɩ ɩsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ kɩzɛɛwʊ.
COL 3:18 Mɩ́nyɔ́ɔ́ aláa, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ mɩ́waalɩnáa-dɛɛzɩ́ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́.
COL 3:19 Abaaláa, mɩ́dáá báa weení ɩ́sɔɔlɩ ɩɖɛɛlʊ́, bɩka ɖʊɖɔ ɩ́kanyɩ́ɩ́zɩ baazá.
COL 3:20 Bíya, ɩnɩɩná mɩ́gɔɔnáa na mɩ́jaanáa bɩrɩ́ŋa bɩdaá, káma, bɩlɛ́ bɩjɔɔ́ɔ na kʊ Ɖádʊ́ʊ kazɔ́ɔ.
COL 3:21 Caanáa na kɔɔnáa, ɩ́kanyɩ́ɩ́zɩ míbíya ɩzá, na balaakáarɩ ɩ́kɔkɔ́nɩ bɩkʊrʊ́.
COL 3:22 Yomáa, ɩnɩɩná mɩ́dɩ́náa adɛ cé bɩrɩ́ŋa bɩdaá. Ɩ́kanɩɩná wɛ sáátɩ wenkí balaakáarɩ wɛ mɩ́rɔ́ nɛ́ riké na bɩlá sɩsɩ sɩ ɩlá na bɩlá wɛ niíni nɛ́-rɔɔzɩ́. Amá, ɩbá ɩnɩɩná wɛ na míwenbiré rɩ́ŋa; káma mínzewɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ nɛ́-rɔɔzɩ́.
COL 3:23 Báa wé gɛ mɩ́nlám, ɩlá bɩ na míwenbiré rɩ́ŋa nyazɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa gɛ mɩ́nlám mínjelíi bɩlɛ́, amá, Ɖádʊ́ʊ gɛ,
COL 3:24 bɩka mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ mɩ́ɩ́gɔ́nɩ mɩ́wɛná sɩ ikéɖi wenbí Ɖádʊ́ʊ wooɖúu sɩsɩ wánváa ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́-dɛ́ɛ tííbí. Káma, Kʊ́bɔnɩ́ tɩtɩŋa weení mɩ́nlám yɩ bɔwʊtá nɛ́ gɛ Krísto.
COL 3:25 Amá, weení wánlám bɩdaavé nɛ́, bɩ́ngɛvɛrɩ́ɩ yɩ wenbí waalá nɛ́-rɔɔzɩ́, káma Ɩsɔ́ɔ tɛ́nbɛɛŋná ɩrʊ́ ɩzá-daá.
COL 4:1 Mɩ́nyɔ́ɔ́ yomáa-dɩnáa, ɩlá mɩ́dɛ́ɛ yomáa wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ bɩka bɩjɔɔ́ɔ ɖéyí‑ɖéyí nɛ́, bɩka ɩtɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́wɛná mɩ́dʊ́ʊ naárʊ ɩsɔ́ɔ́dáá.
COL 4:2 Ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ na sʊlʊ́ńdɩ, ɩbá ikuná laakáarɩ bʊrɔɔzɩ́ mɩ́nzɛɛ́ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ ɖʊɖɔ.
COL 4:3 Ɩzʊ́lʊ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɔ́rɔ́, na Ɩsɔ́ɔ ɩtʊlʊ́ ɖáa nɩ́bááwʊ ɖifééri ɩráa ɩdɛ́ɛ tɔ́m, ɖɩŋmátɩ wɛ ɩdɛ́ɛ ásíírí kɩgadamáa na Krísto nɛ́ kɩdɛ́ɛ tɔ́m. Ásíírí kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m mááŋmátɩ nɛ́ kɩrɔ gɛ mɔ́dɔ́ɔ sáráka ɖɔ́.
COL 4:4 Ɩzʊ́lʊ na mabɩ́ɩ́zɩ maŋmátɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m mabá mayáázɩ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
COL 4:5 Mɩ́na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Krísto ńba nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ sʊʊ́ na lɩɩ́-daá, ɩjɔɔná áséńsí. Íkeyéle alɩwáátɩ ɩɖɛ́ɛ mɩ́ɩ faala.
COL 4:6 Mɩ́nɔ́ɔ́zɩ-daá ɩ́la niíni, báa sáátɩ wenkí, tɔ́m kazɔ́ɔ ńdɩ wánlɩɩ́ sɩdaá, na ɩtɩlɩ́ ibúsi báa weení ńŋɩnáa bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́.
COL 4:7 Tisíiki weení ɩgɛ́ɛ ɖógóóbú ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ Krísto-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, wénveerím mɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m rɩ́ŋa. Waabá gɛ wánlám Krísto bɔwʊtá na toovonúm. Mána yɩ ɖánlám kʊ Ɖádʊ́ʊ bɔwʊtá.
COL 4:8 Máábá méndiríi mɩ́ɩ yɩ gɛ sɩsɩ ɩkává mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ báárʊ, bɩka ɩkpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni.
COL 4:9 Onezíim wánlaazɩ́ yɩ. Onezíim kɛ́ɛ koobúu ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ ivóo Ɖádʊ́ʊ na toovonúm nɛ́ gɛ, bɩka mɩ́dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Béngeveerím mɩ́ɩ wentí tɩrɩ́ŋa tɩ́nlám cé nɛ́.
COL 4:10 Arisitáarɩkɩ mána yɩ ɖɔ́wɛ sáráka nɛ́, wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Barɩnabáasɩ igoobú Maárɩkɩ, weení baavʊ́ńveeri mɩ́ɩ wenbí sɩ ɩlá ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖʊɖɔ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. A waadála, ɩmʊ yɩ kazɔ́ɔ.
COL 4:11 Yeésu weení bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Yusitúusi nɛ́, ɖʊɖɔ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Wenbá bɛɛbɛlɩ́ wɛ nɛ́ badaá, bɛḿ bɛgɛ́ɛ na wenbá mána wɛ ɖánlám tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́. Baabá gɛ bakpáázɩ ma ɖóni páá.
COL 4:12 Epafɩráasɩ weení ɩgɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ ńba-daá naárʊ nɛ́, ɖʊɖɔ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Ɩgɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ, bɩka ɩbá wánlʊ́m mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ sʊlʊ́ńdɩ-daá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩbára toovonúm fáa-daá, bɩka ɩbɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá na ɩbá ɩtɩlɩ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ bɩka ɩlá bɩ.
COL 4:13 Máálɩ́zɩ́ yɩ seríya sɩsɩ ɩbá wángʊ́ʊ ɩdɩ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, na Lawɔdisée ńba na Iyerapolíisi ńba-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ.
COL 4:14 Ɖɔ́ɖɔndɩ lákʊ́ta kʊ́bɔnɩ́ Lúka wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ, Demáasɩ ɖʊɖɔ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
COL 4:15 Ɩzɛ́ɛ koobíya bɔwɛ Lawɔdisée nɛ́, ɩsɛ́ɛ Nɩnfáa ɖʊɖɔ na Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa bónduuzí ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá nɛ́.
COL 4:16 A baagála wasɩ́ɩ́ka kana mɩ́dɛ́ɛ, iyéle bakágála kɛ ɖʊɖɔ Koduuziya kɔwɛ Lawɔdisée nɛ́ kadaá, bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩkála wenká sɩ kakálɩ́ɩ́ná Lawɔdisée nɛ́ mɩ́dɛ́ɛ.
COL 4:17 Ivééri Arisíipu sɩsɩ íkúná laakáarɩ tɩmɛ́rɛ Ɖádʊ́ʊ waaɖʊ yɩ ɖɛ nɛ́ ɖɩrɔɔzɩ́, bɩka ɩlá ɖɛ kazɔ́ɔ.
COL 4:18 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mɛ́ɛ́zɛ́ɛ mɩ́ɩ. Mádɩtɩŋa mánʊ́ʊ́nɩ waaŋmaa ná. Ɩdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ sáráka gɛ mɔ́wɛ. Ɖádʊ́ʊ ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
1TH 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ na Siláasɩ na Timotée ɖánŋmaa kʊ mɩ́ɩ Caáwʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya kovóo Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto kɔwɛ Tesaloníiki tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ alɩbáráka na ɩdɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ.
1TH 1:2 Báa sáátɩ wenkí ɖánzám Ɩsɔ́ɔ mɩ́rɩ́ŋa mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩka ɖáláána mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ maazɩ́ ɖɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá.
1TH 1:3 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, báa sáátɩ wenkí, ɖɔ́ndɔɔzɩ́ tɩmɛ́rɛ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm-fáa weeyéle mɩ́nlám ɖɛ nɛ́ ɖɩrɔ; ɖɔ́ndɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ nŋɩ́nɩ́ mɩ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩbá bɩbɛɛ́na nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ mɩ́ɩ́ɖʊ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔ nɛ́ caarɛ́ɛ wenbí nɛ́.
1TH 1:4 Koobíya, ɖányɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ, ngɛ waada ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ.
1TH 1:5 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖifééri mɩ́ɩ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ na nɔɔ́-daá ŋmatɩrɛ yéḿ gɛ ɖéévééri ná mɩ́ɩ kɩ, amá, na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ yíko gɛ. Bɩlɛ́ bibaasí, ɖééɖéézi sɩsɩ wentí ɖénveerím mɩ́ɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm. Mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ-rɔ, mɩ́nyɩ nŋɩ́nɩ́ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́.
1TH 1:6 Míívú ɖɔ́nʊvɔ́-daá, ifu Ɖádʊ́ʊ nʊvɔ́-daá. Na bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛ fúkúḿsi-daá nɛ́, míídísi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ wenbi‑niíni.
1TH 1:7 Biiyéle mɩ́ɩ́bɩ́sɩ wenbá Masedʊwáanɩ-daá yaraɖá-dɩnáa na Akayíi tɛ́ɛ́dɩ-daá yaraɖá-dɩnáa wɛ́nbɛɛŋnáa nɛ́.
1TH 1:8 Káma, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m waalɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ Masedʊwáanɩ na Akayíi riké gɛ tiibó, amá, baanɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ tɛ́nɩ báa lé, hálɩ biigúti bɩvɛ́yɩ́ sɩsɩ ɖɩŋmátɩ.
1TH 1:9 Ɩráa wánŋmatɩ́ ɖɔ́dɔ́m nɛ́, bánŋmatɩ́ nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́mʊ́ ɖáa ɩgɔ́ńdɩ sáátɩ wenkí ɖóóbó mɩ́jɔ́ nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́lá túúbá ifu Ɩsɔ́ɔ, ikízi lɩzásɩ ɩlá ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ na toovonúm ńnɩ́ bɔwʊtá nɛ́.
1TH 1:10 Mɩ́ɖamáa sɩsɩ Ibiyaalʊ́ Yeésu ɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩkɔ́nɩ. Ɩmʊ́ weení Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá nɛ́, wánlɩzɩ́ɩ kʊ ɖáa tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ ɖɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ ɖɩdaá.
1TH 2:1 Koobíya, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ mɩ́jɔ́ nɛ́ tɔlɔ́ɔ faala.
1TH 2:2 Mííyúú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ naanɩ́ na ɖɩtála Tesaloníiki cé nɛ́, ɩráa waadʊ́ʊ ɖáa, banáázɩ ɖáa Filíipu tɛ́ɛ́dɩ-daá. Amá, na bɩrɩ́ŋa ɩráa waabá bakʊrʊ́na ɖáa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ ɖáa ɖóni ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖifééri mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi.
1TH 2:3 Tɔ́m ɖáádásɩ mɩ́ɩ nɛ́ tɩdaá, yɩsɩ́tɩ fɛ́yɩ́. Bɩdɛkɛ́ɛ lomaazɛ́ tɩtɛ ńná gɛ ɖáádásɩ́ná mɩ́ɩ tɩ, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ɖádacáa sɩsɩ ɖitúúli naárʊ.
1TH 2:4 Amá, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ waaɖáázɩ ɖáa ɩbɛ́ɛ, ngɛ weejéle ɖáa Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́, biiyéle ɖádaŋmátɩ sɩsɩ bɩmɔ́ɔ ɩráa, amá, ɖááŋmátɩ gɛ sɩsɩ bɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ weení ɩnyɩ wenbí bʊwɛ ɩráa wenbé-daá nɛ́.
1TH 2:5 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ kɛtɛngɛrɛ ɖádaŋmátɩ ɖɩlɔ naárʊ ɩsɔ́ɔ́dáá, ngʊ́ kɛtɛngɛrɛ ɖádálá tɩmɛ́rɛ sɩsɩ na ɖiyuú nabʊ́rʊ bɩdaá, Ɩsɔ́ɔ sɩ́ŋɛ́ɛ ɖáa seríya.
1TH 2:6 Ɖádacáa ɩráa-dɛ́ɛ sám mɩ́jɔ́, cáńfáná nɛbɛ́rɛ-jɔ́.
1TH 2:7 Ńŋɩnáa ɖɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ tɩndɩnáa nɛ́, ɖaraabɩ́ɩ́zɩ ɖɩfɔ́kɩ mɩ́ɩ ɖóóle. Amá, ɖɔyɔɔyɔɔ gɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná mɩ́lɔ́wʊ́táá, ńŋɩnáa kɔɔ́wʊ wɛ́nbɛɛŋ́ ibíya nɛ́.
1TH 2:8 Sɔɔlɩ́m ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́ bʊrɔ, bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi riké gɛ ɖávʊ́nzɩ́ŋɛ́ɛ sɩ ɖifééri mɩ́ɩ, hálɩ ɖávʊ́nzɩ́ŋɛ́ɛ sɩ ɖɩfa ɖéweezíni mɩ́rɔ́ ɖʊɖɔ gɛ, káma, ɖáábá ɖɩsɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ páá.
1TH 2:9 Koobíya, ɖáálá tamɔ́ɔ sɩsɩ mɩ́dɔ́ɔ́zɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ɖɩwɩɩrɛ na ɖɛ́dɛ́ɛ nyɩ́gáázɩ-rɔ: ɖáálá tɩmɛ́rɛ gɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́, na ɖɩ́kabɩ́sɩ mɩ́dáá naárʊ sʊʊ́tɩ sáátɩ wenkí ɖénveerím mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́.
1TH 2:10 Mɩ́ɩ wenbá mɩ́ɩ́lá Ɩsɔ́ɔ yaraɖá nɛ́, mɩ́na Ɩsɔ́ɔ mɩ́gɛ́ɛ ɖáa seríya-dɩnáa sɩsɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ na toovonúm gɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ, ɖádáyɩ́sɩ́ná mɩ́ɩ natɩ́rɩ-daá.
1TH 2:11 Bɩka mɩ́nyɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná mɩ́dáá báa weení gɛ nyazɩ caáwʊ na ibíya bɩlɛ́.
1TH 2:12 Ɖáádásɩ mɩ́ɩ tɔ́m, ɖɩbɛ́ɛ́lɩ mɩ́ɩ, ɖɩbá ɖɩlɔɔná mɩ́ɩ feerím sɩsɩ ɩ́cɔɔ cɔwʊrɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ ɖɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení waayáa mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́sʊʊ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-daá bɩka mɩ́na yɩ iyóózi iɖi ɩgʊ́bɔńdɩ nɛ́.
1TH 2:13 Ɖóógúti ɖánzám Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ báa sáátɩ wenkí, káma, ɖɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖifééri mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, mííwélési tɩ bɩka ɩmʊ tɩ; mɩ́dɔ́kpɔ́ɔ tɩ nyazɩ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m, amá, mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ tɩ gɛ nyazɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m. Ngɛ toovonúm-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ tɩɩbá tɩgɛ́ɛ, bɩka tɩ́nlám tɩmɛ́rɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɩ́lá yaraɖá nɛ́ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá.
1TH 2:14 Koobíya, míívú Yudée Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuzísi sivóo Yeésu Krísto nɛ́ sɩnʊvɔ́-daá. Káma, wenbí ńŋɩnáa mɩ́dɛ́ɛ́dɩ-daá ńba tɩtɩŋa waanáázɩ mɩ́ɩ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Yahúúɖuwá waanáázɩ bɛdɛ́ɛ ńba bovóo Yeésu Krísto nɛ́.
1TH 2:15 Yahúúɖuwá bɛḿ beeyele ná bakʊ ɖoo anɖébiwá nɛbɛ́rɛ; beedéyéle ná bakʊ Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɖʊɖɔ. Ngɛ ɖɛ́dɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, baanáázɩ ɖáa ɖʊɖɔ; bángʊrʊ́ʊ na ɩráa rɩ́ŋa, bɔdɔ́m raamɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ.
1TH 2:16 Bɔ́ndɔ́ɔ ɖáa nɩ́bááwʊ, bádánjaa sɩ ɖifééri wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m tɩ́nlɛɛ́ wɛ nɛ́. Bánlám bɩlɛ́ nɛ́, alaháácɩ́wá gɛ babamáa lám bándasɩ́ wentí bánvʊnlám tɩ nɛ́ tɩrɔ bɩlɛ́. Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́-dɛ́ɛ ńdɩ weeyéle biizu hálɩ bɩwáádɩ. Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná wɛɛdɛ́ kití bɔrɔ.
1TH 2:17 Koobíya, bɩɩlá wɛ́ náálɛ ɖóógúti ɖɛ́vɛ́yɩ́ mɩ́jɔ́ nɛ́, amá, báa ɖoo ɖádándanáa mɩ́ɩ, ɖálaakáarɩ wɛ mɩ́rɔ́. Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ɖáa lowú páá sɩsɩ ɖána mɩ́ɩ ɖɩna ɖamá, biiyéle ɖáábá ɖɩcáa nŋɩ́nɩ́ ɖɩ́ta ɖɩkpɔɔná na ɖɩkádála mɩ́ɩ nɛ́.
1TH 2:18 Ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ ɖɩbɩ́sɩ mɩ́jɔ́; ngɛ mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mádɩtɩŋa máájáa nɩ́báánɩ, nŋɩ́nɩ́ máta malá na ɖɩkádála mɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ nabʊ́lɛ; amá, Sitáánɩ wɔɔdɔ ɖáa nɩ́bááwʊ.
1TH 2:19 Ɖádʊ́ʊ wángabɩsɩ́ nɛ́, weení-jɔ́ gɛ sɩ bana ná ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ a bɩdɛkɛ́ɛ mɩ́nyɔ́ɔ́. Mɩ́dɩɩná ɖɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni, mɩ́náábɩ́lɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ.
1TH 2:20 Ɩɩ́n toovonúm, ɖɛ́dɛ́ɛ bɔɖɔ́ɔ́zɩ ɖáa wánlɩɩnáa mɩ́jɔ́ gɛ, bɩka mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni.
1TH 3:1 Ńŋɩnáa ɖádánbɩɩzɩ ɖɩcɔ́ɔ bɩlɛ́ ɖádanɩ́ɩ mɩ́dɛ́nɩ nɛ́, ɖáázɩ́ŋ sɩsɩ ɖériké ɖɔ́njɔwʊ́ʊ Atɛ́ɛnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
1TH 3:2 Ngɛ ɖéédíri ɖógóóbú Timotée mɩ́jɔ́. Timotée ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ weení ɩ́na Ɩsɔ́ɔ bánlám tɩmɛ́rɛ Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi feerím-daá nɛ́ gɛ. Ɖéédíri yɩ gɛ sɩsɩ ɩkpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni bɩka ɩɖʊ mɩ́ɩ tɔ́m, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩɖɔ́kɩ toovonúm mɩ́ɩ́vá Krísto nɛ́ bɩcáárɩ,
1TH 3:3 na naárʊ laakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́ hálɩ ɩtálɩ tɔnʊʊ́ fúkúḿsi ɖánnáa sɩ nɛ́ sɩdaá. Káma, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ fúkúḿsi ńŋɩnáa sɩḿ sɩdaká wɛ nɩ́bááwʊ Ɩsɔ́ɔ waayáa ɖáa kɩ nɛ́ kɩdaá.
1TH 3:4 Ɖoo ɖávʊnwɛ mɩ́jɔ́ nɛ́, ɖáávʊ́ńveeri mɩ́ɩ sɩsɩ ɖɔ́ngɔnɩ́ ɖɩna ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ fúkúḿsi; ngɛ bɩlɛ́ gɛ bɩɩgʊ́ bɩlá ɖɔ́, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ bɩlɛ́.
1TH 3:5 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ ńŋɩnáa mádánbɩɩzɩ sɩ mɔjɔ́ɔ bɩlɛ́ mádanɩ́ɩ mɩ́dɛ́nɩ nɛ́, méédíri Timotée sɩsɩ íbo ɩkɛ́bɛ́ɛŋ nŋɩ́nɩ́ táá mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wɛ nɛ́. Káma, ménzewɔ́ɔ sɩsɩ Sitáánɩ ɩ́kɔkɔ́nɩ iyuú mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ kɔdɔká-daá bɩka ɖádɩmɛ́rɛ ɩlɔ́ɔ faala.
1TH 3:6 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, Timotée waagálɩ́ɩ́ná mɩ́jɔ́ ɩtála nɖɔ́. Wɔɔgɔ́nɩ nɛ́, weevééri ɖáa tɔ́mwá kífeńdi mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa na mɩ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-rɔ. Weevééri ɖáa sɩsɩ na wenbi‑niíni gɛ mɩ́ndɔɔzɩnáa ɖɔ́rɔ́ bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ lowú sɩ ɩtásɩ ɖáa náa, ńŋɩnáa wenbí ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bɩjɔɔ́ɔ ɖáa lowú sɩsɩ ɖɩtásɩ mɩ́ɩ náa nɛ́.
1TH 3:7 Koobíya, naazɩrɛ na wahálawá ɖánnáa tɩ nɛ́ tɩdaá, wentí Timotée weevééri ɖáa mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ nɛ́, wɛɛvɛ́ɛ́zɩ ɖéwenbé.
1TH 3:8 Lɛlɛɛɖɔ́ ɖéweezuú waadá, káma, mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá ɩbá kɩjaarɛ́ɛ Ɖádʊ́ʊ-rɔ.
1TH 3:9 Wenbi-niíni ɖɔ́wɛ ɩdaá Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́ bʊrɔ, a sɩ ɖɩsɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, ɖɛ́nzɛɛ́ na ɖɩsɛ́ɛ wé.
1TH 3:10 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́, ɖáábá ɖáláána yɩ sʊlʊ́ʊ sɩsɩ íyéle ɖɩtásɩ ɖɩna mɩ́ɩ, na ɖɩtɛ́ɛ́zɩ mɩ́ɩ wɩlɩ́ɩ wenbí bɩɩga mɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm-fáa-daá nɛ́.
1TH 3:11 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa, na Ɖádʊ́ʊ Yeésu bátʊlʊ́ ɖáa nɩ́bááwʊ kɩ́nɖɛɛ́ hálɩ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́.
1TH 3:12 Ɖádʊ́ʊ íyéle mɩ́dɛ́ɛ ɖamá sɔɔlɩ́m na mɩ́dɛ́ɛ ɩráa rɩ́ŋa sɔɔlɩ́m ɩtásɩ bɩbɩ́ɩ, ńŋɩnáa wenbí ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́.
1TH 3:13 Ɩ́kpaazɩ mɩ́ɩ ɖóni na Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, ɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ziibi nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ mɩ́rɔ́ sáátɩ wenkí Ɖádʊ́ʊ Yeésu sɩ ɩkɔ́nɩ ɩ́na wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ-ńba nɛ́.
1TH 4:1 Bɩɩga wentí nɛ́, koobíya, mɩ́ɩ́gbɛ́lɛ́ŋ ɖɔ́jɔ́ ɩtɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na ɩcɔ́ɔ na bɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ngɛ toovonúm, bɩlɛ́ bɩdaá gɛ mɩ́wɛ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, wenbí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ, bɩka ɖánvɩnɩ́ mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́tasɩ ɩcáárɩ mɩ́dɩ ɩlá bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́.
1TH 4:2 Káma, mɩ́nyɩ wenbí na wenbí ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá sɩsɩ ɩ́la nɛ́.
1TH 4:3 Wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́kpɔɔ mɩ́dɩ ɖetéḿ ɩbɩsɩná ɩdɛ́ɛ ńbɩ, ɩ́kalá wásangarɩ́tɩ.
1TH 4:4 Báa weení ɩ́tɩ́lɩ́ ɩcɔɔná ɩɖɛɛlʊ́ cɔwʊrɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ, bɩka ɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ.
1TH 4:5 Íkeyéle aláa kɔɖɛyɩ́-dɛ́ɛ lomaazɛ́ ɩbɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ, ńŋɩnáa wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bánlám nɛ́.
1TH 4:6 Tɔ́m tɩḿ tɩdaá, naárʊ ɩ́kayɩsɩná igoobú yáá ɩlɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́. Ɖáávʊ́ńbá ɖifééri mɩ́ɩ, Ɖádʊ́ʊ wɔ́nvɔ́m wenbá bánlám bɩlɛ́ nɛ́ banɩgbamʊʊ́.
1TH 4:7 Káma, Ɩsɔ́ɔ tayáa ɖáa sɩsɩ ɖɩ́la wásangarɩ́tɩ, amá, ɩzɔɔlɛ́ɛ gɛ sɩsɩ ɖɩcɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ́tɩ-daá.
1TH 4:8 Bɩlɛ́ nɛ́, weení weegízi idofu tɔ́m ɖéévééri mɩ́ɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, íyúú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ weegízi, amá, Ɩsɔ́ɔ weení waava mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ Kezeŋa nɛ́ ɩdɔ́m gɛ weegízi.
1TH 4:9 Bɩɩga ɖamá sɔɔlɩ́m-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ sɩsɩ bokúti baŋmáa befééri mɩ́ɩ natɩ́rɩ. Káma, Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ mɩ́ɩ ɩtɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ ɩ́ta ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá nɛ́.
1TH 4:10 Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ mɩ́jɔɔ́na koobíya rɩ́ŋa Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá. Amá, koobíya, ɖánvɩnɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́tasɩ ɩcáárɩ mɩ́dɩ bɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
1TH 4:11 Ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩcɔ́ɔ fɛɛzɩrɛ-daá, ɩnɩɩná mɩ́dɛ́ɛ ńdɩ, bɩka iɖi ná mɩ́dɛ́ɛ fifíni ńŋɩnáa wenbí ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́.
1TH 4:12 Bɩlɛ́ bínÿelíi wenbá baraavóo Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto nɛ́ baɖʊ mɩ́ɩ gírímá, bɩka bibaasí, mɩ́dánbɩsɩ naárʊ sʊʊ́tɩ.
1TH 4:13 Koobíya, ɖɔ́dɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɖiyéle mɩ́ɩ kaatɩlɩ́tɩ-daá wenbá bánzɩ́m nɛ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m-rɔ, na ɩ́kɔcɔ́ɔ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ-daá ńŋɩnáa baaganáa wenbá baraavóo Yeésu nɛ́.
1TH 4:14 Káma, ɖáává toovonúm sɩsɩ Yeésu waazɩ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɖáává toovonúm sɩsɩ Yeésu-rɔ, Ɩsɔ́ɔ wɔ́ngɔnɩ́ ikévéezi wenbá bavʊnvóo yɩ ngɛ baazɩ́ nɛ́, bána yɩ boyóózi bɔcɔ́ɔ.
1TH 4:15 Ɩbɛ́ɛ wentí ɖáánɩ́ɩ tɩ Ɖádʊ́ʊ-jɔ́ ngɛ ɖénveerím mɩ́ɩ nɛ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖɔ́wɛ ɖána ɖáázá nɛ́, ɖɛ́dɛ́ndɛ́ɛ wenbá báńzɩ́ḿ nɛ́ nɩ́bááwʊ sáátɩ wenkí Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkábɩsɩ nɛ́.
1TH 4:16 Bɩwɩ́rɛ ɖɩḿ, ɩráa wánnɩɩ́ Ɩsɔ́ɔ ɩfa nɔɔ́, banɩ́ɩ malááyɩ́kawá-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ lowú, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ-dɛ́ɛ wíídi. Na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto tɩtɩŋa ɩkálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím, na kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, wenbá bavʊnvóo yɩ gɛ baazɩ́ nɛ́, befé.
1TH 4:17 Na ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖóvóo yɩ bɩka ɖána ɖáázá bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ nɛ́, biyóózi ɖána wɛ bɩkpáázɩ ŋmɩ́ńdɩ-daá ɖɩkɛ́gɛtɩ yɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ńna gɛ ɖána Ɖádʊ́ʊ ɖónÿoozí ɖɩcɔ́ɔ báa ngbeére.
1TH 4:18 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩgbɔ́ɔ tɔ́m tɩḿ mɩ́ngbaazɩnáa ɖamá ɖóni.
1TH 5:1 Bɩɩga sáátɩ wenkí bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá tɩḿ sɩ tɩlá nɛ́, koobíya, bɩdɛfɛ́yɩ́na sɩsɩ bokúti baŋmáa befééri mɩ́ɩ.
1TH 5:2 Káma, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́ɩ́bá mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́, sɩ ɖitudú ɩráa gɛ nyazɩ nŋɩ́nɩ́ ŋmɩɩlʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ nuvoowú nɛ́.
1TH 5:3 Sáátɩ wenkí ɩráa wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Ɖɛ́ɛ́vɛ́ɛ́zɩ, ɖɛ́ɛ́vɛ́ɛ́zɩ» nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ sáratɩ́ kʊ́bɔńgɩ wɔ́nmɔɔnáa wɛ. Bíndudúu wɛ gɛ nyazɩ lʊrʊ́ʊ nʊŋásɩ wóndudúu fuwá-dʊ́ʊ nɛ́; badaá naárʊ fɛ́yɩ́ wánlɩɩ́ bɩdaá.
1TH 5:4 Amá, koobíya, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́vɛ́yɩ́ temenuú-daá na wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖitudú mɩ́ɩ, ńŋɩnáa ŋmɩɩlʊ́ wóndudúu ɩráa nɛ́.
1TH 5:5 Káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɩ́ŋa, ɖɛnyɛm-daá ɩráa gɛ mɩ́gɛ́ɛ, ɖɛ́dɛkɛ́ɛ nuvoowú, yáá temenuú-daá ɩráa.
1TH 5:6 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖíkoɖóo nyazɩ baaganáa, amá, ɖɩ́cɔ́ɔ́ná ɖáázá bɩka ɖɩɖɔ́kɩ ɖádɩ.
1TH 5:7 Ɖooráa wónɖóm nuvoowú gɛ, bɩka nyɔɔráa ɖʊɖɔ wɔ́nnyɔɔ́ nuvoowú.
1TH 5:8 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖɛnyɛm-daá gɛ ɖánnʊŋ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́ɖɔkɩ ɖádɩ. Toovonúm fáa na sɔɔlɩ́m ɩ́bɩsɩ ɖáa yoodóko nyɩɩrʊʊ́ ńgɩ, bɩka tamɔ́ɔ ɖɔ́wɛná kɛ sɩsɩ ɖónÿuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́, ɩbɩ́sɩ ɖáa yoovulɔɔ́ nyɩɩrʊʊ́ ńga.
1TH 5:9 Káma, Ɩsɔ́ɔ tayáa ɖáa sɩsɩ na ɩfʊʊná ɖáa, amá, waayáa ɖáa gɛ sɩsɩ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-rɔ, ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖiyuú lɛ́ɛ́dɩ.
1TH 5:10 Krísto waazɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, na iyéle ɖána yɩ ɖiyóózi ɖɩcɔ́ɔ báa ɖána ɖáázá yáá ɖáńzɩ́ḿ, sáátɩ wenkí sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.
1TH 5:11 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩgbáázɩ ɖamá ɖóni, bɩka ɩsɩná ɖamá mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá ɩcáárɩ ńŋɩnáa wenbí mɩ́nvʊnlám nɛ́.
1TH 5:12 Koobíya, ɖɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́fá wenbá bánlám tɩmɛ́rɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ gírímá. Ɩsɔ́ɔ waazɩɩ ná wɛ sɩsɩ béngetí mɩ́ɩ, bɩka bánbasɩ́ mɩ́ɩ.
1TH 5:13 Ɩbá ɩɖɔ́ɔ́zɩ wɛ bɩka ɩsɔ́ɔ́lɩ wɛ bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-rɔɔzɩ́; ɩjɔɔná ɖamá na fɛɛzɩrɛ.
1TH 5:14 Koobíya, ɖáábá ɖɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ na kɩjaarʊʊ sɩsɩ ɩ́basɩ bɩgaadɩnáa, bɩka ɩɖʊ nɩdaadɩnáa tɔ́m; ɩzɩná mádafɩ́yawá, iɖiná báa weení suúru.
1TH 5:15 Iguná laakáarɩ. A ɩrʊ́ waalá mɩ́ɩ bɩdaavé, ɩ́kɛfɛ́rɛ yɩ bɩdaavé nɛ́. Amá, báa sáátɩ wenkí, ɩlá ɖamá kífeńbi, bɩka ɩlá báa weení bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
1TH 5:16 Báa sáátɩ wenkí, bɩ́la mɩ́ɩ niíni,
1TH 5:17 ɩjɔ́ɔ sʊlʊ́ńdɩ-daá báa sáátɩ wenkí.
1TH 5:18 Báa we-daá gɛ mɩ́wɛ, ɩzá Ɩsɔ́ɔ. Wenbí Ɩsɔ́ɔ wɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ mɩ́na Yeésu Krísto mɩ́dɛ́ɛ nʊŋɛ́-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
1TH 5:19 Ɩ́kɔtɔ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga nɩ́bááwʊ sɩsɩ kákalá kadɩmɛ́rɛ.
1TH 5:20 Ɩ́kɛkpɛɛná wenbá Ɩsɔ́ɔ weejéle wɛ ɩdɔ́m sɩsɩ béfeeri mɩ́ɩ nɛ́ bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ.
1TH 5:21 Ɩɖáázɩ ɩbɛ́ɛ kazɔ́ɔ bɩka ɩɖɔ́kɩ wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́.
1TH 5:22 Ɩlaná mɩ́dɩ bolíni na wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdaavé nɛ́.
1TH 5:23 Ɩsɔ́ɔ weení wánváa fɛɛzɩrɛ nɛ́, ɩdɩtɩŋa ɩ́bɩ́sɩ́ná mɩ́rɩ́ŋa ɖetéḿ ɩdɛ́ɛ-ńbɩ, bɩka mɩ́rɩ́ŋa ɖetéḿ, mɩ́dɔnʊʊ́ na mígezeŋa, ɩcɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ́tɩ-daá Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́.
1TH 5:24 Weení wánÿaá mɩ́ɩ nɛ́, ɩdɩtɩŋa wánlám bɩlɛ́ ɩmʊ́, káma, ɩgɛ́ɛ alɩkáwɩlɩ́-dʊ́ʊ.
1TH 5:25 Koobíya, ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
1TH 5:26 Ɩbá ɩsɛ́ɛ ɖáa koobíya wenbá barɩ́ŋa bovóo Yeésu Krísto nɛ́ kazɔ́ɔ.
1TH 5:27 Mánvɩnɩ́ mɩ́ɩ na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá sɩsɩ ɩ́kala koobíya rɩ́ŋa tákaraɖá kɩna.
1TH 5:28 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́ɩ.
2TH 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, mána Siláasɩ na Timotée ɖánŋmaa kʊ mɩ́ɩ Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya kovóo Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto bɩka kɔwɛ Tesaloníiki tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
2TH 1:2 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
2TH 1:3 Koobíya, bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɖɩlɔɔná Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ sɛɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, ngɛ bɩlɛ́ bɩzɩɩzɛ́ɛ na, káma, mɩ́dɛ́ɛ yɩ toovonúm fáa bamáa caarɩ́, bɩka mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ ɖamá sɔɔlɩ́m ɩbá bɩbamáa bɩɩ́.
2TH 1:4 Biiyéle Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuzísi sɩɩganáa ɩzá-daá, ɖáábá ɖánvaarɩnáa mɩ́ɩ. Káma, na bɩrɩ́ŋa mɩ́nnáa naazɩrɛ na wahálawá nɛ́, mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ ná Ɖádʊ́ʊ na toovonúm, bɩka mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá ɩbá bɩjaarɛ́ɛ.
2TH 1:5 Bɩlɛ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩkávʊ́ʊ́ná ɩráa tɔ́m nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ. Káma, wahálawá mɩ́nnáa tɩ ɖɔ́ nɛ́, wénÿelíi kʊ na Ɩsɔ́ɔ ɩtɔ́ sɩsɩ mɩ́ɩ́dála ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wenká kɔrɔ bánnaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ kadaá.
2TH 1:6 Káma, Ɩsɔ́ɔ wánlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ. Wénÿelíi wenbá bánnaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ bɔkɔ́nɩ bakáná wahála.
2TH 1:7 Bɩka mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́nnáa wahála nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wénÿelíi ɩfɛ́ɛ́zɩ ɖána mɩ́ɩ sáátɩ wenkí Ɖádʊ́ʊ Yeésu sɩ ɩkálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩkɔ́nɩ ɩ́gana ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɖóni ńba nɛ́.
2TH 1:8 Nimíni kʊ́bɔnɩ́-daá gɛ sɩ ɩkɔnɩ ná, na ɩfɔ́ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ banɩgbamʊʊ́, bána wenbá bódónvúu Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi nɛ́.
2TH 1:9 Nɩgbamʊʊ́ fɔ́m wenkí sɩ bana kɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ bánlaanáa wɛ nuudí bɩlɛ́ bogúti bɛvɛ́yɩ́ sɩ bakʊrʊ́ kɛtɛngɛrɛ. Bánlanáa Ɖádʊ́ʊ bolíni, balaná ɩdɛ́ɛ yíko-dɛ́ɛ ásícé bolíni.
2TH 1:10 Sáátɩ wenkí Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ gɛ bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa sɩ bɩlá. Bɩwɩ́rɛ ɖɩḿ wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́, wenbá waada ɩlɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́ bánzám yɩ, bɩka wenbá baalá yɩ yaraɖá nɛ́, bánnáa yɩ bocotiná yɩ. Mɩ́wɛ ɩráa bɛḿ badaá, káma, mɩ́ɩ́vá seríya wenkí ɖáálɩ́zɩ́ kɩ nɛ́, toovonúm.
2TH 1:11 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ báa sáátɩ wenkí, ɖánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́ sɩsɩ ɩ́ná sɩsɩ mɩ́jɔɔ́na cɔwʊrɛ wenɖé waayáa mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́cɔ́ɔ́ná nɛ́. Ɩ́sɩ́ná mɩ́ɩ na ɩdɛ́ɛ yíko, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩlá kazɔ́ɔ ńbɩ wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́zɔɔlɛ́ɛ lám nɛ́; bɩka ɩfa mɩ́ɩ ɖóni ɩlá bɩ, wenbí bʊrɔ nɛ́, mɩ́ɩ́vá Yeésu toovonúm.
2TH 1:12 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, ɩráa wɔ́nɖɔɔzɩ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ, bɩka ɩlɛ́ ɖʊɖɔ iyéle basá mɩ́ɩ. Bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto bɛdɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ gɛ.
2TH 2:1 Koobíya, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kɔnɩ́, na ɖɛ́dɛ́ɛ sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖitúúzi ɩjɔ́ nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m-daá, wentí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ:
2TH 2:2 A naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ifééri mɩ́ɩ sɩsɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ ɖɩɩdála, mɩ́dáá lɩ́m ɩ́kacáŋ bɩcɛ́ bʊɖʊ mɩ́ɩ túrú‑túrú. Báa ɖoo bʊdʊ́ʊ wɔɔdɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weegéjéle ná tɔ́m tɩḿ sɩsɩ báŋmatɩ, yáá sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ɔ́dɔ́ wentí nɛ́ nbɩlɛ́, yáá ngʊ́ sɩsɩ wasɩ́ɩ́ka gɛ ɖáágaŋmáa, ɩ́kanɩɩná bʊdʊ́ʊ.
2TH 2:3 Íkeyéle naárʊ itúúli mɩ́ɩ faala báa natɩ́rɩ-daá. Káma, bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩ́dɔ́ngɔnɩ́ bɩlɛ́ yéḿ. Naanɩ́ wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩtála nɛ́, ɩráa ɖabata wéngizíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, na Kidaavéénúu, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baɖáa, weení azáába ɖamáa yɩ nɛ́, ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ.
2TH 2:4 Báɖaa ɩmʊ́ wéngizináa ɩráa sɩsɩ bókokúti bokúu Ɩsɔ́ɔ, yáá nabʊ́rʊ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩmʊ́ waagɩlɩ ná bɩrɩ́ŋa. Waalá bɩlɛ́ nɛ́, na ibó Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ití ɩcɔ́ɔ; na ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ.
2TH 2:5 Mɩ́ndɔɔzɩ́ sɩsɩ máávʊ́ńveeri mɩ́ɩ tɩ sáátɩ wenkí mávʊnwɛ mɩ́jɔ́ nɛ́?
2TH 2:6 Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́nyɩ wenbí bɩɖɔ́kɩná yɩ nɛ́, na a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ waadála, bɩtálɩ yɩ na ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́!
2TH 2:7 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Kidaavéénúu-dɛ́ɛ ɖóni wáńbaazɩ tɩmɛ́rɛ lám súmúú-daá. Amá, sáátɩ wenkí weení ɩɖɔ́kɩná yɩ nɛ́ wɔ́ngɔnɩ́ ɩvɛ́yɩ́ nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ gɛ wánlám báa ngbetíi mʊsɩrɛ fɛ́yɩ́.
2TH 2:8 Sáátɩ kɩḿ gɛ bínvulúu Kidaavéénúu ɩmʊ́ ɩwɔ́rɔ́, na Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩkʊ ná yɩ na ɩnɔɔ́-daá fefelimá, bɩka inuudi ná yɩ na ɩdɛ́ɛ kɔnɖɛ́-dɛ́ɛ ásícé.
2TH 2:9 Kidaavéénúu ɩmʊ́ sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́, ɩ́gana Sitáánɩ-dɛ́ɛ yíko gɛ; wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́, wánlám maamááciwá na mááɖéwá ndɩ‑ndɩ ituuli ná ɩráa.
2TH 2:10 Kɩdaavééníti-dɛ́ɛ nɩ́báabíya rɩ́ŋa gɛ sɩ ɩbaná na ituuli ná wenbá bɛɛdɛlɛ́sɩ badɩ nɛ́. Káma, toovonúm wenkí sɩ kɩlɛ́ɛ wɛ nɛ́, bɔdɔsɔ́ɔ́lɩ kɩ, ngʊ́ bodofu kɩ.
2TH 2:11 Bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɩdɛ́ɛ yíko ɩtɛlɛ́sɩ wɛ, na bafa bʊbɔ́tɩ toovonúm.
2TH 2:12 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, wenbá barɩ́ŋa badafa toovonúm nbó, amá, wenbí bɩdaavé nɛ́ gɛ bɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bánlám nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wángʊ́ʊ bɔdɔ́m.
2TH 2:13 Mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ gɛ sɩsɩ ɖɩbá ɖɩlɔɔná Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ sɛɛ́ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́. Káma, Ɩsɔ́ɔ waaɖáa táa gɛ ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ sɩ ɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ. Wɛɛlɛ́ɛ mɩ́ɩ, wenbí bʊrɔ nɛ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waada kalɩzɩ́ mɩ́ɩ, bɩka mɩ́dɛ́ɛ mɩ́ɩ́vá toovonúm nbó nɛ́ bʊrɔ ɖʊɖɔ.
2TH 2:14 Lɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ na Laabáárʊ Kífeńgi ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ mɩ́ɩ kɩ nɛ́, na ɩbɩ́ɩ́zɩ iyuú Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ásícé.
2TH 2:15 Bɩlɛ́ nɛ́, koobíya, mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩ́ba bɩbára, bɩka ɩɖɔ́kɩ wentí ɖááwɩ́lɩ mɩ́ɩ na ɖɔ́nɔ́ɔ́zɩ yáá na ɖɛ́dɛ́ɛ wasɩ́ɩ́ka nɛ́ kazɔ́ɔ.
2TH 2:16 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa, ngɛ waaɖʊ ɖáa tamɔ́ɔ kʊ́bɔńga; wɛɛvɛ́ɛ́zɩ ɖéwenbé bɩka ɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩ ɖɩ́fɛrɛ yɩ nabʊ́rʊ naanɩ́. Wenbivɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖɩ́dɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ. Ɖánzʊlʊ́ʊ yɩ, ɩ́na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto sɩsɩ
2TH 2:17 béyele zinbirí isu ná míwenbé, bɩka bafa mɩ́ɩ ɖóni ɩlɔɔná kífeńbi lám mɩ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na mɩ́dɛ́ɛ lakásɩ-daá.
2TH 3:1 Koobíya, wentí sɩ ɖɩtɛɛzɩná tɩ nɛ́ nɖɔ́: Ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ ɖɔ́rɔ́, na Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ Tɔ́m ɩtála báa lé ɖasam, bɩka bɔɖɔ́ɔ́zɩ tɩ ńŋɩnáa mɩ́nɖɔɔzɩ́ tɩ mɩ́dɛ́ɛ cé nɛ́.
2TH 3:2 Ɩzʊ́lʊ ɖɔ́rɔ́, na Ɩsɔ́ɔ ɩlɩzɩ́ ɖáa kɩdaavéénínáa bádánnɩɩ ɩráa kʊnyɔḿ nɛ́ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá, káma, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa rɩ́ŋa waava ná Ɖádʊ́ʊ Yeésu toovonúm.
2TH 3:3 Amá, Ɖádʊ́ʊ kɛ́ɛ alɩkáwɩlɩ́-dʊ́ʊ gɛ. Wángbaazɩ́ mɩ́ɩ ɖóni, bɩka ifére mɩ́rɔ́, na Sitáánɩ ɩ́kabɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ.
2TH 3:4 Ɖádʊ́ʊ weeyéle ɖéwenbé tɛ́nbɛlɩ́ na mɩ́ɩ, káma, ɖáává toovonúm sɩsɩ wenbí ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ nɛ́ gɛ mɩ́nlám, ngɛ bɩlɛ́ gɛ sɩ ɩlɔɔná lám.
2TH 3:5 Ɖádʊ́ʊ ɩ́yɔ míwenbé ɩsɔ́ɔ́lɩ Ɩsɔ́ɔ, bɩka ɩsɩná mɩ́ɩ ɩɖɔ́kɩ zinbirí ńŋɩnáa Krísto.
2TH 3:6 Koobíya, ɖɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá sɩsɩ ɩ́láná koobíya Krísto ńba bɩgaadɩnáa bolíni.
2TH 3:7 Káma, mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na ɩlá na ɩmáázɩ ɖáa nɛ́. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ mɩ́dɛ́ɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ bɩgáádɩ gɛ ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná.
2TH 3:8 Ɖɔ́dɔ́bɔ́ɔ́zɩ naárʊ ɩfa ɖáa kíɖíím wenbí ɖééɖí nɛ́, amá, ɖádɩtɩŋa ɖáálá tɩmɛ́rɛ gɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́ fɛɛzɩrɛ fɛ́yɩ́, na ɖɩ́kabɩ́sɩ mɩ́dáá naárʊ sʊʊ́tɩ.
2TH 3:9 Ɖáálá bɩlɛ́ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ ɖɔ́dɔ́mɔ́ɔ́ná ɩɖʊ ɖáa nʊ́ʊ́nɩ, amá, ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ ɖɩlá bɩlɛ́ ɖɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ, na ɩmáázɩ ɖáa.
2TH 3:10 Káma, ɖoo ɖávʊnwɛ mɩ́jɔ́ nɛ́, ɖáávʊ́ńbásɩ mɩ́ɩ sɩsɩ: «Weení weegízi tɩmɛ́rɛ lám nɛ́, íkizi ɖíi ɖʊɖɔ.»
2TH 3:11 Wenbí bʊrɔ ɖánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ, ɖáánɩ́ɩ sɩ mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ wánlám bɩgáádɩ; wenbí na balá tɩmɛ́rɛ nɛ́, wentí tɩdana wɛ nɛ́ gɛ baazɩ́rɛ sɛɛmáa na.
2TH 3:12 Ɖánbasɩ́ bɩdɛ́ɛ ɩráa bɛḿ, ngɛ ɖɔ́nbɔɔzɩ́ wɛ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá sɩsɩ bála tɩmɛ́rɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bɩka beɖiná badɩtɩŋa bɛdɛ́ɛ fifíni.
2TH 3:13 Bɩɩga mɩ́ɩ nɛ́, koobíya, kífeńbi lám ɩ́kanɩ́ɩ mɩ́ɩ.
2TH 3:14 A naárʊ weegízi idofu wentí ɖááŋmátɩ mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kana kadaá nɛ́, ɩbɛ́ɛ́ŋ bʊdʊ́ʊ ɩtɩlɩ́ yɩ kazɔ́ɔ, mɩ́na yɩ íkokúti ɩkpɛdɩ́ báa nabʊ́rʊ-daá, na bɩlá bʊdʊ́ʊ fɛɛrɛ́.
2TH 3:15 Amá, ɩ́kabɩsɩná yɩ nyazɩ mɩ́báɖaa, ɩdásɩ yɩ tɔ́m ńŋɩnáa mígóóbú bɩlɛ́.
2TH 3:16 Ɖádʊ́ʊ weení ɩjɔ́ fɛɛzɩrɛ wánlɩɩnáa nɛ́, ɩdɩtɩŋa ɩ́fá mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ báa sáátɩ wenkí, na báa wenbí-daá. Ɖádʊ́ʊ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́rɩ́ŋa.
2TH 3:17 Sɛ́ɛ́dɩ tɩna tɩgɛ́ɛ mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mádɩtɩŋa mɛ́dɛ́ɛ ŋmáádɩ gɛ. Bɩlɛ́ gɛ mánɖaazɩnáa mɛ́dɛ́ɛ wasɩ́ɩ́ka báa wenká. Mɛ́dɛ́ɛ ŋmáádɩ nbɩlɛ́.
2TH 3:18 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́rɩ́ŋa.
1TI 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ mánŋmaa kʊ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ na Yeésu Krísto ɖɔ́jɔɔ́ɔna yɩ tamɔ́ɔ nɛ́ baazɩɩ ná ma tɩndʊ́ʊ.
1TI 1:2 Nyɔ́ɔ́ Timotée gɛ mánŋmaá wasɩ́ɩ́ka kana ɖɔ́. Nyɛ́gɛ́ɛ mebiyaalʊ́ káŋ́-káŋ́ toovonúm fáa ɖɔ́wɛná kɩ nɛ́ kɩnɩ́bááwʊ-daá gɛ. Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ nya alɩbáráka, bánɩɩ nyágʊnyɔḿ bɩka bafa nya fɛɛzɩrɛ.
1TI 1:3 Cɔɔ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ńŋɩnáa sɩ mɛɖɛ́ɛ Masedʊwáanɩ laadɔ́ɔ-daá na mevééri nya nɛ́, bɩka ndɔ wenbá bánwɩlɩ́ɩ ɩráa wentí tɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ nɩ́bááwʊ.
1TI 1:4 Feeri wɛ sɩsɩ béyele mʊrá mʊrʊ́ʊ na caájaanáa yɩrá tɩ́m bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Wenbí na bɩsɩná wenbí Ɩsɔ́ɔ wánlám bɩka toovonúm fáa wénÿelíi ɖánnáa nɛ́, ŋmatɩrɛ ɖɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ gɛ bɩ́ngɔnáa.
1TI 1:5 Wenbí bʊrɔ mɔ́nbɔɔzɩ́ nya bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ na biyéle boyuú sɔɔlɩ́m bɩ́ngalɩɩnáa wenbé ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńná ádánvʊʊná wɛ nɛ́, na toovonúm fáa tɩtɩndɩŋa-daá nɛ́.
1TI 1:6 Nɛbɛ́rɛ weeyéle nɩ́bááwʊ kɩḿ bɛtɛlɛ́ŋ basʊ́ʊ tɔ́m tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ ŋmatɩrɛ.
1TI 1:7 Bɛbɛɛ́na badɩ sɩsɩ bɛḿ gɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará wɩlɩɖáa, ngʊ́ baasɩ wentí bánŋmatɩ́ nɛ́, cáńfáná banɩ́ɩ wentí bánwɩlɩ́ɩ babá bazɩ́ŋɛ́ɛ tɩrɔ ɖóni nɛ́ tugutoluú.
1TI 1:8 Ɖáábá ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ gɛ a ɖé ɩrʊ́ fóo yɛ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
1TI 1:9 Ɖíyúú ɖɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ wenbá bánlám bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɔrɔ gɛ baazɩ́ɩ Mará, amá, wenbá bódónvúu wentí baazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bála nɛ́, na wenbá bángʊrʊ́ʊna Ɩsɔ́ɔ nɛ́, na kʊjʊ-ɖóni-dɩnáa, na wenbá bánlám alaháácɩ́ nɛ́, na wenbá bɛ́dɛ́nnyɛŋ́ wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, na wenbá bédénzée Ɩsɔ́ɔ nɛ́, na wenbá bángʊ́ʊ bɔgɔɔnáa na bajaanáa nɛ́, na ɩráńgʊ́ʊ́ráa,
1TI 1:10 wásangarɩ́wá, na aláa bónɖoonáa ɖamá nɛ́, yáá abaaláa bónɖoonáa ɖamá nɛ́, na wenbá bánlám ɩráa yám-dɛ́ɛ fótóósi nɛ́, na bʊbɔtɩnáa, na wenbá bónɖuunáa Ɩsɔ́ɔ bɩka bɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa bánlám wenbí bɩrɩ́ŋa bɩraavóo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wánwɩlɩ́ɩ wenbí nɛ́ bɔrɔ gɛ baazɩ́ɩ Múúsá-dɛ́ɛ Mará.
1TI 1:11 Laabáárʊ Kífeńgi beejéle ma kɩ kɩɩlɩɩná Ɩsɔ́ɔ ásícé-dʊ́ʊ na kazɔ́ɔ lanɖʊ́-jɔ́ nɛ́ wánwɩlɩ́ɩ wenbí nɛ́ nbɩlɛ́.
1TI 1:12 Mɛ́nzɛɛ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto kɩzɛɛwʊ, ɩmʊ́ weení waava ma ɖóni malá tɩmɛ́rɛ ɖɩna nɛ́. Mɛ́nzɛɛ́ yɩ, káma, waava ma toovonúm ɩlɩzɩ́ ma sɩsɩ mála ɩdɩmɛ́rɛ,
1TI 1:13 mɔ́ɔ́ weení ɖoo máádʊ́ʊ yɩ, mava ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ fúkúḿsi, bɩka madʊ́ʊ wɛ nɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ mágʊnyɔḿ, káma, ɩnyɩ sɩsɩ mádafʊ́ńváa Yeésu toovonúm nɛ́ weeyéle na máásɩ wentí mánvʊnlám nɛ́.
1TI 1:14 Ɩɩ́n, Ɖádʊ́ʊ waabá gɛ ɩlá ma kazɔ́ɔ ńbɩ páá, hálɩ iyéle mava toovonúm, bɩka moyuú sɔɔlɩ́m bɩɩlɩɩná Yeésu Krísto-jɔ́ mána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́.
1TI 1:15 Tɔ́m tɩɩbá tɩgɛ́ɛ toovonúm báa weení mɔɔ́na itisi tɩ nɛ́ nɖɔ́: «Yeésu Krísto wɔɔgɔ́nɩ ɖúúlínya gɛ sɩ ɩlɛ́ɛ alaháácɩ́-dɩnáa,» ngɛ mɔ́ɔ́ gɛ barɩ́ŋa bɛdɛ́ɛ kpeŋ‑kpéŋ́.
1TI 1:16 Amá, Ɩsɔ́ɔ waanɩ́ɩ mɛ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, na Yeésu Krísto ɩbaná mɔ́ɔ́ alaháácɩ́-dʊ́ʊ kpeŋ‑kpéŋ́, iyéle ɩráa ɩna nŋɩ́nɩ́ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ suúru nɛ́, bɩka mɔ́ɔ́ mabɩ́sɩ wenbá ceré wɔ́rɔ́ sɩ bɔkɔ́nɩ bafa yɩ toovonúm boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ bɛdɛ́ɛ weení bɛ́nbɛɛŋnáa nɛ́.
1TI 1:17 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení wénɖíi kowúrɔ́ɔ kɛ́dɛ́ndɛŋ́ bɩka ɩvɛ́yɩ́ wánzɩ́m kɛtɛngɛrɛ nɛ́, ɩmʊ́ weení bádánnáa yɩ bɩka iriké gɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ sám na ɖɔɔzɩ́tɩ mɔɔ́na báa ngbeére bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m. Amí.
1TI 1:18 Móbú Timotée, wentí mánzɩɩzɩ́ nya nɛ́ nbɩlɛ́, tivóo wentí ɖoo wenbá bánŋmatɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́ baavʊ́ńŋmátɩ nyɔ́rɔ́ nɛ́; ɖɔkɩ bɛdɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ kazɔ́ɔ, tɩ́nváa nya ɖóni na nbɩ́ɩ́zɩ nÿóo yowú kazɔ́ɔ ńgɩ,
1TI 1:19 bɩka nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbá bɩjaarɛ́ɛ, bɩka nyéwenbiré tánvʊʊná nya natɩ́rɩ. Nɛbɛ́rɛ weegízi bodofu bewenbé wɔ́nbɔɔzɩ́ wenbí nɛ́, hálɩ biyéle bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa inúúdi.
1TI 1:20 Ɩráa bɛḿ badaá gɛ Imenée na Alɛkɩsándɩrɩ bɩlɛ́; mɔ́ɔ́ɖɔ́ɔ wɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá, na bɩsáázɩ wɛ lɔ́nɩ beyéle Ɩsɔ́ɔ kʊdʊ́ʊ́nɩ.
1TI 2:1 Bɩlɛ́ nɛ́, wentí máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ: ɩzʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ ɩráa rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́, ɩzʊ́lʊ yɩ, iwiiná yɩ, ɩzɛ́ɛ yɩ kɩzɛɛwʊ. Ɩlá bɩlɛ́ barɩ́ŋa bɔrɔ.
1TI 2:2 Ɩzʊ́lʊ wúrowá na wenbá barɩ́ŋa bɔɖɔ́kɩná kʊ́bɔńdɩ nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩcɔ́ɔ fɛɛzɩrɛ na kaanɩŋá-daá. Ɖɩbá ɖɩɖɔ́kɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ kazɔ́ɔ, bɩka ɖɩcɔɔná ɖamá ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
1TI 2:3 Wenbí bɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ kazɔ́ɔ bɩka wánmʊ́ʊ nɛ́ nbɩlɛ́,
1TI 2:4 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩlɛ́ɛ ɩráa rɩ́ŋa, bɩka ɩzɔɔlɛ́ɛ batɩlɩ́ toovonúm ɖʊɖɔ.
1TI 2:5 Káma, Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná, bɩka weení wɔ́nnyɔɔzɩ́ ɩráa na Ɩsɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá nɛ́ ɖʊɖɔ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿ gɛ, ɩrʊ́ gɛ ɩgɛ́ɛ. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu Krísto,
1TI 2:6 weení weedísi ɩsɩ́ na ɩráa rɩ́ŋa iyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́. Seríya wenkí Krísto waalɩzɩ́ kɩ sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
1TI 2:7 Ngɛ seríya kɩḿ kɩrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ ma sɩsɩ mɔ́bɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ tɔ́m, bɩka mabɩ́sɩ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ. Waaɖʊ ma sɩsɩ máwɩ́lɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́ wentí bɩmɔɔ́na bafa toovonúm nɛ́ na wentí tɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́. Mɛ́dɛnbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ, toovonúm gɛ mánŋmatɩ́.
1TI 2:8 Bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ báa lé, abaaláa ɩ́sʊ́lʊ; bákpaazɩ banʊ́ʊ́zɩ ɩsɔ́ɔ́dáá basʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ na wenbiré ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ; bɩ́kalá sɩsɩ bána naárʊ baaná yáá yowú.
1TI 2:9 Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ aláa bɛlɛ́ bósuu kpɩná ńŋɩnáa wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ alʊ́ ísuu nɛ́; bósuu kpɩná ánlám bɔdɔnɩ́nɩ síríyá nɛ́, bɩ́kɛcɛzɩ́na seríya. Bɔ́kɔfɔ́kɩ nyɔ́ɔ́zɩ bawɩlɩná badɩ, bákaɖʊ siká kpɩná bɔrɔɔzɩ́, yáá kejibíya bɔjɔɔ́ɔ yoɖɔɔ́ nɛ́, yáá bosúu liide-bɔná kpɩná;
1TI 2:10 amá, báwɩlɩ badɩ na lakásɩ kazɔ́ɔ. Bɩlɛ́ bɩ́nmɔɔnáa kʊ aláa wenbá bénzée Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
1TI 2:11 A bánwɩlɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, aláa ɩ́cɔɔ ɖɛfɛɛ bozumáa, bɩka bafʊ́ʊ́zɩ badɩ bénwelesí weení wánwɩlɩ́ɩ nɛ́.
1TI 2:12 Mádáfá alʊ́ nɩ́bááwʊ sɩsɩ ɩ́wɩlɩ abaalʊ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, cáńfáná iɖi kʊ́bɔńdɩ ɩrɔɔzɩ́. Ɩ́cɔɔ ɖɛfɛɛ izumáa.
1TI 2:13 Káma, Áɖam gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖáa lám, bʊwɔ́rɔ́ gɛ waalá Awááwʊ.
1TI 2:14 Bɩka bɩdɛkɛ́ɛ Áɖam weeyele ná Sitáánɩ itúúli yɩ amá, alʊ́ gɛ, hálɩ bɩfa ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ.
1TI 2:15 Amá, na bɩrɩ́ŋa, alʊ́-dɛ́ɛ lʊrʊ́ʊ sɩ ɩlʊ́rʊ nɛ́ sɩ iyele ná iyuú lɛ́ɛ́dɩ a waabɩ́ɩ́zɩ ɩɖɔ́kɩ toovonúm fáa bɩcáárɩ, ɩsɔ́ɔ́lɩ ɩranáa, ɩcɔ́ɔ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ na ɩráa nɛ́. Bɩka bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, ɩ́dánwɩlɩ́ ɩdɩ sɩsɩ na ɩráa ɩna yɩ.
1TI 3:1 Tɔ́m sɩ maŋmátɩ tɩ ɖɔ́ nɛ́, tɩɩbá tɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ Koduuziya-dɛ́ɛ ketirú, tɩmɛ́rɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ gɛ ɩzɔɔlɛ́ɛ bɩlɛ́.
1TI 3:2 Bɩlɛ́ nɛ́, Koduuziya-dɛ́ɛ ketirú mɔɔ́na ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení baasɩ ná yɩ na yáásɩ́ nakɩ́rɩ kɩdakazɔ́ɔ nɛ́ gɛ. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ alʊ́ kʊ́ɖʊḿ-dʊ́ʊ gɛ ɩgɛ́ɛ, bɩka ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩ́dánlaḿ nabʊ́rʊ bɩcɛzɩ́ na seríya nɛ́; ɩrʊ́ laakáarɩ-dʊ́ʊ, weení ɩráa wánɖʊ́ʊ yɩ gírímá nɛ́; bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ mɔɔ́na ɩnyɩ ɩráa mʊ́ʊ, bɩka ɩgɛ́ɛ weení wánbɩɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́.
1TI 3:3 Ɩdɔmɔɔná ɩgɛ́ɛ weení wángɩlɩ́ɩ nyɔ́ɔ́dɩ nɛ́, cáńfáná gáráɖáma-dʊ́ʊ. Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ gɛ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩvɛ́yɩ́na nɔwɛ́ya báa cʊ́kɔ bɩka ɩzɔɔlɛ́ɛ na báa weení fɛɛzɩrɛ nɛ́ gɛ. Ɩdɔmɔɔná ɩgɛ́ɛ weení ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ liideé nɛ́.
1TI 3:4 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩgɛ́ɛ weení ɩnyɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ɖaána ketí bɩka ibíya wánnɩɩnáa yɩ, bɛ́nnyɛ́m yɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́ gɛ.
1TI 3:5 Káma, a ɩrʊ́ wɛ gɛ waasɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ɖaána ketí, nŋɩ́nɩ́ gɛ bɩ́nlám na ɩtɩlɩ́ ɩbɛ́ɛ́ŋ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Koduuziya.
1TI 3:6 Koduuziya-dɛ́ɛ ketirú tɔmɔɔná ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ weení waalá túúbá bideleeri tá nɛ́, na ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩkpáázɩ ɩdɩ biyéle Ɩsɔ́ɔ ɩkʊ ɩdɔ́m ńŋɩnáa waalá Sitáánɩ nɛ́.
1TI 3:7 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Krísto ńba nɛ́, bánlɩzɩ́ɩ seríya kífeńgi ɩrɔɔzɩ́, na bɔ́kɔkɔ́nɩ bɛkpɛɛná yɩ bɩka ɩsála Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.
1TI 3:8 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Koduuziya-dɛ́ɛ ketiráa-dɛ́ɛ sɩnára mɔɔ́na bɛgɛ́ɛ wenbá ɩráa wánɖʊ́ʊ wɛ gírímá nɛ́. Bɔdɔmɔɔná bɛgɛ́ɛ nɔ́ɔ́zɩ nasɩ́lɛ-dɩnáa, yáá wenbá bángɩlɩ́ɩ nyɔ́ɔ́dɩ nɛ́, cáńfáná wenbá bádánjaaná liideé na toovonúm nɛ́.
1TI 3:9 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ketiráa-dɛ́ɛ sɩnára ɩbá bafa wentí ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ ásíírí wánwɩlɩ́ɩ nɛ́ toovonúm, bɩka bɔɖɔ́kɩ tɩ na wenbiré ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ.
1TI 3:10 Bɩmɔɔ́na baɖáázɩ wɛ bɛbɛ́ɛ́ŋ naanɩ́; a bɩlɛ́ gɛ badana ná wɛ natɩ́rɩ tɩdakazɔ́ɔ nɛ́, bánbɩɩzɩ́ balá ketirú-dɛ́ɛ sɩnárʊ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ.
1TI 3:11 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩnára aláa mɔɔ́na bɛgɛ́ɛ wenbá ɩráa wánɖʊ́ʊ wɛ gírímá nɛ́, bákalá kɔrɔmɔ́tɔ-dɩnáa, bɩ́la sɩsɩ bɛgɛ́ɛ wenbá bádánlaḿ nabʊ́rʊ bɩcɛzɩ́na seríya nɛ́; bɩmɔɔ́na bɛgɛ́ɛ aláa toovonúm-dɩnáa bádánlɩɩ bɛdɛ́ɛ tɔ́m wɔ́rɔ́ nɛ́.
1TI 3:12 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ Koduuziya-dɛ́ɛ sɩnárʊ kɛ́ɛ alʊ́ kʊ́ɖʊḿ-dʊ́ʊ gɛ. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩnyɩ wéngetí ibíya na ɩdɛ́ɛ koobíre kazɔ́ɔ.
1TI 3:13 Káma, sɩnára bánlám badɩmɛ́rɛ kazɔ́ɔ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa wánɖʊ́ʊ wɛ gírímá gɛ, bɩka bánbɩɩzɩ́ bánŋmatɩ́ toovonúm ɖáává Yeésu Krísto nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m nɩdáárɛ fɛ́yɩ́.
1TI 3:14 Mánŋmaá nya wasɩ́ɩ́ka kana ɖɔ́ nɛ́, máájáŋ mɔ́wɛná tamɔ́ɔ sɩsɩ bídénleeri, mɔ́ngɔnɩ́ nyɔ́jɔ́ ńna.
1TI 3:15 Amá, a bínleerí gɛ mɔ́dɔkɔ́nɩ tá, wasɩ́ɩ́ka kana kánzɩnáa nya ndɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩrʊ́ ɩcɔɔná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ koobíre-daá nɛ́. Koobíre ɖɩḿ gɛ Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ Koduuziya. Koduuziya kɛḿ kanáábɩ́lɛ́ zíígo kɩɖɔ́kɩná toovonúm tɩtɩŋa nɛ́.
1TI 3:16 Ɩɩ́n, ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-dɛ́ɛ ásíírí Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ-ɖáa nɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ. Krísto, waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waalɩzɩ́ kawɩ́lɩ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ, ngɛ malááyɩ́kawá waana yɩ. Bɔɔbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ tɔ́m yíriwá-jɔ́, ɩráa ɖabata waava yɩ toovonúm ɖúúlínya-daá. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ ɩɖʊ yɩ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá.
1TI 4:1 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaŋmátɩ kayáázɩ sɩsɩ wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná-daá, nɛbɛ́rɛ wéngizíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m baava tɩ toovonúm nɛ́, bɩka bofu zííniwá bʊbɔtɩnáa na tɔ́m zííniwá tɩḿ tɩ́nwɩlɩ́ɩ nɛ́.
1TI 4:2 Munáávikíwá bʊbɔtɩnáa balaakáarɩ wáńbá bɩsɩ́ nɛ́, sɩ botuuli ná wɛ.
1TI 4:3 Bɔ́ngɔnɩ́ bekiziná ɩráa hiije lám, na kíɖíídiwá natɩ́rɩ ɖʊɖɔ-dɛ́ɛ ɖíi. Ngʊ́ kíɖíídi cɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waalá tɩ gɛ sɩsɩ wenbá baava yɩ toovonúm bɩka banyɩ toovonúm nɛ́, béɖí tɩ bɩka bɛsɛ́ɛ yɩ kɩzɛɛwʊ.
1TI 4:4 Káma, wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ nɛ́ cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ gɛ, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ béngizíi bɩ nɛ́. Amá, ɩrʊ́ ɩ́mʊ́ bɩrɩ́ŋa bɩka wánzám Ɩsɔ́ɔ.
1TI 4:5 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na sʊlʊ́ńdɩ wánlám báa wenbí ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ.
1TI 4:6 A nyánwɩlɩ́ɩ koobíya bɩlɛ́, nyánbɩsɩ́ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ kazɔ́ɔ ńnɩ́; bɩlɛ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ tɔ́m tɩgɛ́ɛ toovonúm Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ tɩ ɩwɩ́lɩ ɖáa nɛ́, na wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wánwɩlɩ́ɩ ngɛ nyɛ́ɛ́gbɛ́lɛ́ŋ bɩka nvu tɩnʊvɔ́-daá nɛ́, kɛ́ɛ na kʊ nyégíɖíím.
1TI 4:7 Bɩɩga tɔmgɛɛza tɩgɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ bɩka tɩvɛ́yɩ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, kizi tɩ. Ba njáárɩ nyádɩ na Ɩsɔ́ɔ fúu.
1TI 4:8 Fúkúḿsi ɩrʊ́ wánváa ɩdɔnʊʊ́ na kɩcɔ́ɔ alaafɩ́ya nɛ́ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ, amá, bɩdɔɖɔ́ɔ. Amá, ɩrʊ́ ifu Ɩsɔ́ɔ wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ; bɩlɛ́ bɩ́nvɔɔzɩ́ báa ngbetíi-daá gɛ, káma, bɩdaá gɛ ɩrʊ́ wónÿuúu na weezuú sinje na ceré ɖʊɖɔ.
1TI 4:9 Tɔ́m tɩɩbá tɩgɛ́ɛ toovonúm báa weení mɔɔ́na itísi tɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
1TI 4:10 Biiyele ná gɛ ɖéndím fifíni bɩka ɖánlʊ́m, káma, ɖááɖʊ́ ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-rɔɔzɩ́, ɩnáábɩ́lɛ́ ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ Lɛɛrʊ́, bɩɩgɩlɩná wenbá baava toovonúm nɛ́.
1TI 4:11 Wentí bɩmɔɔ́na nzɩ́ɩ́zɩ ɩráa sɩ bála nɛ́ nbɩlɛ́, tɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na nwɩ́lɩ wɛ.
1TI 4:12 Naárʊ ɩ́kɛkpɛɛná nya sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ afobú nɛ́-rɔɔzɩ́. Amá, nyɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ na nyɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ, na nyɛ́dɛ́ɛ ɩráa sɔɔlɩ́m, na nyɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa, na nyɛ́dɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ íyele nbɩ́sɩ weení wenbá baava toovonúm nɛ́ bɛ́nbɛɛŋnáa nɛ́.
1TI 4:13 Naanɩ́ mɔgɔ́nɩ madála nɛ́, ba nyángalɩ́ɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, nyánwɩlɩ́ɩ wɛ bɩka nyángbaazɩ́ wɛ ɖóni.
1TI 4:14 Nkɛkpɛɛná kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá nya kɩ nɛ́. Nɛbɛ́rɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná baŋmatɩ ná ɩnɔɔ́ ngɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa waadɩ́nɩ nya nʊ́ʊ́zɩ nmʊ kɩ.
1TI 4:15 Bɩlɛ́ nɛ́, ba nɖɔ́kɩ bɩlɛ́ kazɔ́ɔ, bɩka nvu nlá bɩlɛ́ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ. Bɩlɛ́ bínÿelíi ɩráa rɩ́ŋa ɩna sɩsɩ nyábámáa bɩɩzá-daá boɖé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fúu-daá.
1TI 4:16 Kuná laakáarɩ nyádɩtɩŋa nyɔ́rɔ́, na wentí nyánwɩlɩ́ɩ nɛ́ tɩrɔ. Ba nzɩ́ŋ bɩcáárɩ bʊrɔɔzɩ́. A bɩlɛ́ gɛ nyánlám, nyɛ́nlɛɛ́ nyádɩ, bɩka nlɛ́ɛ wenbá bánnɩɩnáa nya nɛ́ ɖʊɖɔ.
1TI 5:1 Nkoyooná abaalʊ́ kʊ́bɔnɩ́ ɖóni-ɖóni, amá, tasɩ yɩ tɔ́m ɖɛfɛɛ nyazɩ nyádɩtɩŋa njaa bɩlɛ́, ndásɩ afobíya tɔ́m nyazɩ ngoobíya abaaláa bɩlɛ́.
1TI 5:2 Tasɩ aláa kʊ́bɔnáa tɔ́m nyazɩ kɔɔnáa bɩlɛ́, bɩka ndásɩ wɛɛcɛ́ɛ́náwá tɔ́m nyazɩ ngoobíya aláa bɩlɛ́. Tasɩ wɛ tɔ́m na wenbiré ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ.
1TI 5:3 Bɛɛŋ leeláa bɛvɛ́yɩ́na báa naárʊ nɛ́ bɔrɔ kazɔ́ɔ.
1TI 5:4 Amá, a leelú wɛná bíya yáá ibíya‑bíya, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bɛlɛ́ bɛ́bɛ́ɛ́ŋ badɩtɩŋa bogoobíre naanɩ́, ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́. Ńna nɛ́, baalá bɛfɛ́rɛ bɔgɔɔnáa na benizenáa wenbí bɛlɛ́ ɖʊɖɔ baavʊ́ńlaḿ wɛ nɛ́ nbɩlɛ́. Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ.
1TI 5:5 Leelú weení ɩbá ɩvɛ́yɩ́na naárʊ wánzɩnáa yɩ, bɩka ɩbá ɩwɛ bɩlɛ́ iriké nɛ́, Ɩsɔ́ɔ gɛ ɩjɔɔ́na tamɔ́ɔ; nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩlɛ́ gɛ ɩlaána yɩ sʊlʊ́ʊ, wénwiináa yɩ sɩsɩ ɩ́sɩ́ná yɩ.
1TI 5:6 Amá, leelú weení ɖúúlínya ɖíi-rɔ gɛ ɩlaakáarɩ wɛ nɛ́, na bɩrɩ́ŋa ɩ́na waazá nɛ́, wáńzɩ́ḿ bɩtɛ́ nbɩlɛ́.
1TI 5:7 Wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nzɩ́ɩ́zɩ leeláa nɛ́ nbɩlɛ́, na bɔ́kɔkɔ́nɩ bana ná wɛ yáásɩ́ nakɩ́rɩ kɩdakazɔ́ɔ nɛ́.
1TI 5:8 A ɩrʊ́ wɛ gɛ ɩ́dɛ́nbɛɛŋ ɩdɛ́ɛ koobíre, bɩɩgɩlɩná ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ɖaána-daá ńba, bʊdʊ́ʊ wɛɛjɛ́ toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɩtálɩ nbɩlɛ́; ngɛ weení waasɩ Ɩsɔ́ɔ péḿ nɛ́, cɔɔ́ɔ sóńcí na bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́.
1TI 5:9 Naanɩ́ bakála alʊ́ leelú leeláa-daá nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ wóńÿúú bɩ́ɩ́zɩ niídoozo, bɩka abaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ gɛ waavʊ́ńzáa.
1TI 5:10 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ batɩlɩ́ na yɩ tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná: wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ibíya kazɔ́ɔ, waamʊ ɩráa kazɔ́ɔ, waazám Krísto-dɛ́ɛ ńba nʊvɔ́, waazɩná kʊnyɔndɩnáa, bɩka waalá tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńna ndɩ‑ndɩ naárɛ ɖʊɖɔ.
1TI 5:11 Bɩɩga leeláa bɛgɛ́ɛ wɛɛcɛ́ɛ́náwá nɛ́, nkaɖʊ wɛ leeláa-daá; káma, sáátɩ wenkí abaalʊ́ wándabaazɩ́ wɛ lowú lám nɛ́, bánváa Krísto ndoloŋá gɛ, bɩka bánjáádɩ sáárɛ.
1TI 5:12 Ńna nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wángʊ́ʊ bɔdɔ́m, káma, baalɩ́ɩ bɛdɛ́ɛ kaɖaa ɖuunáa wɔ́rɔ́ nɛ́.
1TI 5:13 Bɩlɛ́ bibaasí, ńŋɩnáa bɛvɛ́yɩ́na neɖére lám nɛ́, nyánnáa gɛ bánzʊʊ́ bánlɩɩ́ ɩráa-dɛ́ɛ ɖɛ́ɛ́zɩ-daá. A báfʊ́nzɩŋnáa tɩlɛ́ tiriké bɩka bozumáa, sóńcí nbɩlɛ́; amá, bánbɩsɩ́ ŋmatʊ‑ŋmátʊʊ́wá gɛ bɩka bánɖʊ́ʊ bɔnɔ́ɔ́zɩ wentí tɩdana wɛ nɛ́ tɩdaá, bánŋmatɩ́ faala-faala.
1TI 5:14 Bʊrɔ gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ leeláa wɛɛcɛ́ɛ́náwá nɛ́, básáa balʊ́rʊ bíya bɩka bɛbɛ́ɛ́ŋ bɛdɛ́ɛ ɖɛ́ɛ́zɩ kazɔ́ɔ, na bákafa báɖaa ɖáámá iyuú ɖáa ɩtʊ́ʊ.
1TI 5:15 Káma, leeláa nɛbɛ́rɛ wɛ́ńdɛ́lɛ́ŋ bofu Sitáánɩ.
1TI 5:16 Amá, a Krísto-dɛ́ɛ wanbaarʊ́ alʊ́ naárʊ wɛná leeláa ɩdɛ́ɛ koobíre-daá, ɩ́sɩ́ná wɛ, ɩ́katalɩná wɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya; ńna nɛ́, kɛlɛ́ kónÿuú kasɩná leeláa wenbá babá bɛvɛ́yɩ́na báa naárʊ nɛ́.
1TI 5:17 Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa wenbá béngetí Koduuziya kazɔ́ɔ nɛ́ mɔɔ́na bɔɖɔ́ɔ́zɩ wɛ nabʊ́lɛ; bɩɩgɩlɩná wenbá bɔwɛná híḿa waázu lám na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ-daá nɛ́.
1TI 5:18 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ńdɔ́nvɔkɩ nɔ́wʊ weení wánmasɩ́ kíɖíídi nɛ́ ɩnɔɔ́ sɩsɩ ɩ́kɔtɔ́ɔ.» Baadáŋmáa ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Tɩmɛlanɖʊ́ mɔɔ́na bɛfɛ́rɛ yɩ ivifíni.»
1TI 5:19 A bónbuunáa Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ tɔ́m natɩ́rɩ ngɛ ńdánáa ta seríya-dɩnáa batála nɔɔ́lɛ yáá noódoozo, nketísi.
1TI 5:20 Wenbá bánlám alaháácɩ́ nɛ́, yooná wɛ zamɔ́ɔ-daá, na baaganáa ɖʊɖɔ iyuú banɩ́ɩ nɩdáárɛ.
1TI 5:21 Mábá mɔ́nbɔɔzɩ́ nya bɩjaarɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, na Yeésu Krísto, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɩzá-daá sɩsɩ ńba nvu mááŋmátɩ wentí ɖɔ́ nɛ́, nkatáázɩ ɩráa lɔwʊtáá, ngʊ́ nkofu ɩrʊ́.
1TI 5:22 Nkotoózi ndɩ́nɩ naárʊ nʊ́ʊ́zɩ nzɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ natɩ́rɩ Koduuziya-daá. Nyánʊ́ʊ́zɩ ɩ́kasʊ́ʊ baaganáa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-daá. Ba nɖɔ́kɩ nyádɩ njɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
1TI 5:23 Nkalaaná lɩ́m riké nyɔ́ɔ́dɩ, amá, nyɔɔ sʊlʊ́m cʊ́kɔ bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩsɩná nyólóódi-daá, káma, ńdángáána nyaadɩ́ nɛ́-rɔɔzɩ́.
1TI 5:24 Ɩráa nɛbɛ́rɛ-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá ɩjáŋ gɛ tɩbɛɛ́na bɩka badatanvʊʊná ta wɛ; amá, nɛbɛ́rɛ nɛ́, asée báńvʊ́ʊ́ naanɩ́ na bana bɛdɛ́ɛ ńdɩ.
1TI 5:25 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ ɩjáŋ gɛ sɩbɛɛ́na. Bɩka ɖʊɖɔ wensí bádánjaŋ bana lɛlɛnɩ́ nɛ́, sɩ́dánbɩɩzɩ sɩwalɩ́ bɩlɛ́ sɩmʊ́sɛ́ɛ.
1TI 6:1 Wenbá barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ yomáa nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ babá bɔɖɔ́ɔ́zɩ bagʊ́bɔnáa wenbá bɔjɔ́ bɔwɛ nɛ́, na bɩ́katʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ na tɔ́m wentí ɖánwɩlɩ́ɩ tɩ nɛ́.
1TI 6:2 A kʊ́bɔnáa bɛḿ bɛgɛ́ɛ ɩráa baava Krísto toovonúm nɛ́, yomáa tɔmɔɔná bɛkpɛɛná wɛ sɩsɩ bɛgɛ́ɛ bogoobíya nɛ́-rɔɔzɩ́. Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ gɛ sɩsɩ bɛdɛ́ɛ wɛ bɔwʊtá lám ɩtásɩ bɩbá bʊɖɔ́ɔ, káma, ɩráa baava Krísto toovonúm na koobíya Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩzɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́ gɛ bɛgɛ́ɛ bɩka bénɖíi bɛḿ bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ alɩbáráka. Wentí bɩmɔɔ́na nwɩ́lɩ ɩráa, bɩka nbɔ́ɔ́zɩ wɛ sɩsɩ bála nɛ́ nbɩlɛ́.
1TI 6:3 A naárʊ igúti wánwɩlɩ́ɩ tɔ́m natɩ́rɩ tɩ́na tɩndɩ, bɩka ikuná wentí Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto tɩtɩŋa waawɩ́lɩ nɛ́, na wenbí ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa wánwɩlɩ́ɩ nɛ́ ɩsɩ́ɩ fɔɔlʊʊ́,
1TI 6:4 weení wángbaazɩ́ ɩdɩ nɛ́ gɛ ɩgɛ́ɛ, bʊdʊ́ʊ waasɩ nabʊ́rʊ, tɔ́m narɩ́ɩ na tɔ́m bíya-rɔ yowú-dɛ́ɛ kʊdɔḿ wɛná yɩ. Ńna gɛ sʊ́ʊ́zɩ, yóóni, kʊdʊ́ʊ́nɩ na ɩrʊ́ ɩmaazɩná ɩrɔwʊ́ bɩdaavé wángalɩɩnáa.
1TI 6:5 Bɩdɛ́ɛ ɩráa wánnarɩ́ɩ tɔ́mwá gɛ bɩ́dɛ́ndɛŋ́, káma, baasɩ kazɔ́ɔ ńbɩ na bɩdaavé nɛ́, cáńfáná toovonúm. Bɔjɔɔ́ɔ gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩfa Ɩsɔ́ɔ toovonúm wénÿelíi kʊ na iyuú liideé.
1TI 6:6 Bɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ sɩsɩ a ɩrʊ́ waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm, bɩgɛ́ɛ yɩ ɖɔ́ɔ́lɛ kʊ́bɔńɖɛ gɛ, a ɖé ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ná wenbí ɩwɛná bɩ nɛ́.
1TI 6:7 Káma, ɖɔ́dɔkɔ́ná báa nabʊ́rʊ ɖúúlínya kɩna kɩdaá, ngʊ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩkpɛdɩ́na nabʊ́rʊ.
1TI 6:8 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, a ɖɔ́wɛná wenbí sɩ ɖiɖi na wenbi sɩ ɖusúu nɛ́, bɩɩɖɔ́ɔ.
1TI 6:9 Bɩɩga wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ boyuú ɖɔ́ɔ́lɛ nɛ́, bánzalɩ́ɩ Sitáánɩ-dɛ́ɛ kɔdɔká-daá gɛ. Kɔɖɛyɩ́wá tɩtɛ ńdɩ ɖabata tɩ́nvɔrɔ́sɩ ɩrʊ́ bɩka tinúúdi yɩ ɩtɛlɛ́ŋ nɛ́ gɛ bɔwɛná.
1TI 6:10 Káma, nɔwɛ́yawá rɩ́ŋa wánlɩɩnáa liideé sɔɔlɩ́m-jɔ́ gɛ. Nɛbɛ́rɛ waalá bɩdɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá ɖabata sɩsɩ boyuú bʊɖɔ́ɔ nɛ́, bɛɛdɛlɛ́ŋ balaná toovonúm fáa bolíni bɩka baɖʊ badɩ kʊnyɔmɩ́nɩ ɖabata.
1TI 6:11 Amá, nyɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩrʊ́, kizi bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa. Ba njáa wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, nvu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm, nɖɔ́kɩ toovonúm fáa, sɔɔlɩ́m, zinbirí na ɖɔyɔɔyɔɔ cɔwʊrɛ.
1TI 6:12 Lʊ kokule kazɔ́ɔ ńɖɛ ńŋɩnáa wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́, bɩka nɖɔ́kɩ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nyóóyúú kɩ nɛ́. Weezuú kɩḿ kɩrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa nya, nyóóyúú ndɩlɩ́ bɩlɛ́ wɩ́rɛ wenɖé nyááŋmátɩ nbá nÿáázɩ seríya-dɩnáa ɖabata ɩzá-daá sɩsɩ nyáává Krísto toovonúm nɛ́.
1TI 6:13 Máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ nya Ɩsɔ́ɔ weení wánváa báa ngbetíi weezuú nɛ́ waazá-daá, na Yeésu Krísto weení waabá ɩŋmátɩ ɩyáázɩ toovonúm fáa-rɔ Pɔ́nsɩ Piláatɩ ɩzá-daá nɛ́ waazá-daá sɩsɩ
1TI 6:14 ńɖɔ́kɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ tɔ́m máázɩ́ɩ́zɩ nya tɩ nɛ́ kazɔ́ɔ, bákananá nya yáásɩ́ nakɩ́rɩ kɩdakazɔ́ɔ nɛ́, hálɩ wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́.
1TI 6:15 Ɩsɔ́ɔ kazɔ́ɔ lanɖʊ́ iriké kóŋ́ gɛ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ nɛ́, sɩ iyele ná Krísto ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ sáátɩ waazɩ́ɩ kɩ nɛ́; ɩnáábɩ́lɛ́ wúrowá-dɛ́ɛ Wúro na bɩrɩ́ŋa-bɩrɩ́ŋa bʊdʊ́ʊ.
1TI 6:16 Iriké kóŋ́ gɛ weení ɩ́dánzɩḿ nɛ́. Ɖɛnyɛm kínɖée báa naárʊ tánbɩɩzɩ itúu kɩjɔ́ nɛ́ kɩdaá gɛ ɩwɛ. Naárʊ tanáá ta yɩ kɛtɛngɛrɛ, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ báa naárʊ tánbɩɩzɩ ɩna yɩ. Ɩmɔɔ́na bɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, ɩmʊ́ weení ɩwɛná yíko kɩ́dɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ nɛ́. Amí.
1TI 6:17 Sɩɩzɩ wenbá bɔwɛná ɖɔ́ɔ́lɛ ɖúúlínya kɩna kɩdaá nɛ́ sɩsɩ bákalaná ɖɛ kúúrí, ngʊ́ bákaɖʊ tamɔ́ɔ ɖɔ́ɔ́lɛ-rɔ, káma, ɖɩbá ɖɩvɛ́yɩ́na toovonúm. Amá, Ɩsɔ́ɔ weení ɩbá wánváa ɖáa kífeńbi rɩ́ŋa sɩsɩ bʊ́fɔ́ɔzɩ ɖáa nɛ́ gɛ bála yaraɖá.
1TI 6:18 Feeri wɛ sɩsɩ bála kífeńbi, lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ ɩ́bɩsɩ wɛ bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ, báfá na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ, bɩka batára bána baranáa wenbí bɔwɛná nɛ́.
1TI 6:19 A bɩlɛ́ gɛ bánlám, ɖɔ́ɔ́lɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ gɛ bánmaarɩ́ bɔ́ngɔgɔrɔsɩ́ badɩ ceré wɔ́rɔ́ bɩlɛ́, na boyuú weezuú tɩtɩndɩŋa.
1TI 6:20 Timotée, ba nɖɔ́kɩ tɔ́m wentí Ɩsɔ́ɔ weejéle nya tɩ nɛ́ kazɔ́ɔ. Se ŋmatɩrɛ bʊbʊ‑bʊbʊ ɖɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩka ɖɩraavóo toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, nkaɖʊ nyɔ́nɔ́ɔ́ wentí bánwɩlɩ́ɩ ɩráa sɩsɩ tɩlɛ́ gɛ tɩlɩ́ɩ, ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ nɛ́ tɩdaá.
1TI 6:21 Nɛbɛ́rɛ waawɩ́lɩ sɩsɩ bɛḿ bɔwɛná bɩdɛ́ɛ tɩlɩ́ɩ nɛ́, baalaná toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ bolíni. Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
2TI 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ ma Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ na ɩzɔɔlɩ́m-daá nɛ́, mánŋmaa kʊ wasɩ́ɩ́ka kana. Waazɩ́ɩ ma gɛ sɩsɩ méveeri ɩráa weezuú wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ wánváa ɖáa kɩ ɖána Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, kɩdɛ́ɛ tɔ́m.
2TI 1:2 Nyɔ́ɔ́ Timotée móbú máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, gɛ mánŋmaá wasɩ́ɩ́ka kana. Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ nya alɩbáráka, banɩ́ɩ nyágʊnyɔḿ bɩka bafa nya fɛɛzɩrɛ.
2TI 1:3 Mánzám Ɩsɔ́ɔ weení mónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ na toovonúm méwenbiré tánvʊʊná ma nɛ́; bɩlɛ́ gɛ majaájaanáa waavʊ́ńgúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ gɛ bɩɩgɔ́nɩ bɩtála ma. Bɩlɛ́ gɛ báa sáátɩ wenkí, mánzʊlʊ́ʊ nyɔ́rɔ́ nuvoowú na ɩdaawʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩwá-daá.
2TI 1:4 Mɔ́ndɔɔzɩ́ nyɛ́dɛ́ɛ wíídi-rɔ nɛ́, máábá mánjáádɩ sɩsɩ mana nya, na bɩbá bɩlá ma niíni.
2TI 1:5 Mɔ́ndɔɔzɩ́ toovonúm nyáábá nva Yeésu Krísto nɛ́-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ. Bɩlɛ́ gɛ nnize Luwíizi waavʊ́ńváa yɩ toovonúm bɩ́na ngɔɔ Eníisi ngɛ bɩɩgɔ́nɩ bɩtála nya. Mééɖéézi sɩsɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyáábá nva yɩ toovonúm ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
2TI 1:6 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɔdɔ́ɔ́zɩ nya sɩsɩ ńvéezi kʊjɔɔwʊ wenkí Ɩsɔ́ɔ waalá nya kɩ sáátɩ wenkí máádɩ́nɩ nʊ́ʊ́zɩ nyɔ́rɔ́ nɛ́.
2TI 1:7 Káma, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Ɩsɔ́ɔ waava ɖáa nɛ́ tánɖʊ́ʊ ɖáa nɩdáárɛ; amá, kánváa ɖáa ɖóni, na sɔɔlɩ́m gɛ, bɩka kénÿelíi ɖɔ́nɖɔkɩ́ ɖádɩ.
2TI 1:8 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩ́kalá nya fɛɛrɛ́ sɩ nlɩzɩ́ Ɖádʊ́ʊ seríya nɛ́; bɩka mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɔ́dɔ́ɔ sáráka Ɖádʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m ɩ́kalá nya fɛɛrɛ́. Amá, na ɖóni Ɩsɔ́ɔ wánváa ɖáa nɛ́ ɩdɛ́ɛ yíko-daá nɛ́, yele mána nya ɖɩlá wahála Laabáárʊ Kífeńgi-rɔɔzɩ́.
2TI 1:9 Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ wɛɛlɛɛ ná ɖáa, ngɛ waalɩzɩ́ ɖáa sɩsɩ ɖɩ́bɩsɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ ńba. Bɩdɛkɛ́ɛ ɖálakásɩ kazɔ́ɔ-rɔ; amá, ɩdɩtɩŋa waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ ɩlá wenbí nɛ́, na ɩgazɔ́ɔ lám ɖʊɖɔ-rɔɔzɩ́ gɛ. Ɩgazɔ́ɔ lám bɩḿ nɛ́, naanɩ́ ɩlá ɖúúlínya nɛ́ gɛ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánbanáa Yeésu Krísto ɩlá ɖáa bɩ.
2TI 1:10 Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto wɔɔgɔ́nɩ ɖúúlínya nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle ɖɩna bɩ. Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto ɩmʊ́ wɔɔyɔ ná sɩ́m-dɛ́ɛ yíko bɩka ɩbaná Laabáárʊ Kífeńgi ɩlɩzɩ́ wenbí weezuú kɩvɛ́yɩ́ kɩ́nzɩ́m nɛ́ kɛ́ɛ wenbí nɛ́ ɩwɩ́lɩ ɖáa.
2TI 1:11 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma sɩ méveeri ɩráa; kɩrɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ waazɩ́ɩ ma tɩndʊ́ʊ, na ɩdɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖʊ́.
2TI 1:12 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩdɩɩná gɛ mánnáa wahálawá tɩna ɖɔ́. Amá, bɩvɛ́yɩ́ ma fɛɛrɛ́, káma, mányɩ weení máává yɩ toovonúm nɛ́; bɩka mééɖéézi sɩsɩ ɩwɛná yíko sɩ ifére wenbí weejéle ma nɛ́ bʊrɔ, hálɩ bɩkɔ́nɩ bɩtála wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩfʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́.
2TI 1:13 Bɛɛŋná toovonúm tɔ́m mááwɩ́lɩ nya tɩ nɛ́; ɖɔkɩ toovonúm fáa, na sɔɔlɩ́m Yeésu Krísto waava ɖáa ɖána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ bɩcáárɩ.
2TI 1:14 Wenbí Ɩsɔ́ɔ weejéle nya nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ; bɩlɛ́ nɛ́, na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kɔwɛ ɖádáá nɛ́-dɛ́ɛ yíko-daá, ɖɔkɩ bɩ kazɔ́ɔ.
2TI 1:15 Nyányɩ sɩsɩ Azíi laadɔ́ɔ-daá ńba rɩ́ŋa wɛɛbɛ́ɖɩ ma. Figelɔ́ɔsɩ na Ɛrɩmogenɛ́ɛsɩ ɖʊɖɔ wɛ badaá.
2TI 1:16 Ɖádʊ́ʊ ɩ́la Oneziforɔ́ɔsɩ-dɛ́ɛ ɖaána kazɔ́ɔ ńbɩ. Káma, waabá ɩlaaná ma bɛɛlɩ́; mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m talá yɩ fɛɛrɛ́ bɔɔvɔkɩná ma agbarangbárawá nɛ́.
2TI 1:17 Hálɩ wɔɔgɔ́nɩ Róóma tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́, waabá ɩcáa ma gɛ hálɩ ɩna ma.
2TI 1:18 Ɩsɔ́ɔ íyéle Ɖádʊ́ʊ ɩnɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩfʊʊná ɩráa nɛ́. Nyádɩtɩŋa nyáábá nyányɩ bɔwʊtá wenkí kɩrɩ́ŋa waalá ma Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́.
2TI 2:1 Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ móbú, yele kʊjɔɔwʊ Yeésu Krísto wánlám ɖáa ɖána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɩkpáázɩ nya ɖóni.
2TI 2:2 Wenbí nyɛ́ɛ́gbɛ́lɛ́ŋ mɔ́jɔ́ seríya-dɩnáa ɖabata ɩzá-daá nɛ́, wɩlɩ bɩ ɩráa wenbá nyáálá wɛ yaraɖá bɩka bánbɩɩzɩ́ bawɩ́lɩ baaganáa ɖʊɖɔ nɛ́.
2TI 2:3 Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, tisi nlá wahála nyazɩ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́ja kazɔ́ɔ ńnɩ́ bɩlɛ́.
2TI 2:4 Sɔ́ɔ́jatɩ-daá, sɔ́ɔ́ja naárʊ fɛ́yɩ́ wánnɩɩnáa wentí tɩdɛkɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá-dɛ́ɛ ńdɩ nɛ́ a ɩzɔɔlɛ́ɛ weení wɔɔgbɔ́ɔ yɩ tɩmɛ́rɛ nɛ́ ɩsɔ́ɔ́lɩ ɩdɔ́m.
2TI 2:5 Bánlʊ́m kokule nɛ́, weení waalʊ́ ifu Mará waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́, ngɛ weeɖi nɛ́, ɩlɛ́ gɛ bónvúu ɖiiráa-dɛ́ɛ fulɔɔ́.
2TI 2:6 Faɖʊ́ weení fifíni weedí yɩ nɛ́, kíɖíídi wánɖʊ́ʊ bɩbɩ́ɩ nɛ́, ɩmɔɔ́na kʊ ɩɖáa bɩ ɖíi.
2TI 2:7 Tɔ́m mánŋmatɩ́ nya tɩ ɖɔ́ nɛ́, ba nmáázɩ tɩrɔ kazɔ́ɔ. Ɖádʊ́ʊ wénÿelíi nnɩ́ɩ tɩrɩ́ŋa tugutoluú.
2TI 2:8 Tɔɔzɩ Yeésu Krísto, Ɖáwʊɖa kutoluú-dɛ bú weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá ńŋɩnáa Laabáárʊ Kífeńgi mánŋmatɩ́ kɩdɔ́m nɛ́ wánwɩlɩ́ɩ wenbí nɛ́, ɩrɔɔzɩ́.
2TI 2:9 Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩrɔɔzɩ́ gɛ mánnáa wahála ɖɔ́; kɩrɔɔzɩ́ gɛ baaɖɩ ma agbarangbárawá nyazɩ kidaavéénúu bɩlɛ́. Amá, badaɖɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m agbarangbárawá!
2TI 2:10 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ, wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́ bɔrɔ, méédísi mánnáa wahálawá tɩna tɩrɩ́ŋa; na bɛlɛ́ ɖʊɖɔ boyuú Yeésu Krísto-dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ na ásícé kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
2TI 2:11 Tɔ́m tɩmɔɔ́na báa weení itísi tɩ nɛ́ nɖɔ́: «A ɖána yɩ ɖáázɩ́ ná, ɖána yɩ ɖóndoyoozí ɖɩcɔ́ɔ weezuú-daá ɖʊɖɔ;
2TI 2:12 a ɖééɖí zinbirí, ɖána yɩ ɖóndoyoozí ɖʊɖɔ ɖiɖi kowúrátɩ, amá, a ɖéégízi yɩ, ɩmʊ́ ɖʊɖɔ wéngizíi ɖáa.
2TI 2:13 A ɖáálɩ́ɩ ɩwɔ́rɔ́, ɩmʊ́ ɩ́dánlɩɩ ɖɔ́wɔ́rɔ́, káma, ɩ́dánbɩɩzɩ ikízi ɩdɩ.»
2TI 2:14 Móbú Timotée, tɩlɛ́ tɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na nyɔ́ndɔɔzɩ́ Koduuziya-daá ńba báa sáátɩ wenkí, bɩka nbá nyánbasɩ́ wɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá sɩsɩ béyele yóódi tɔ́m bíya-rɔɔzɩ́. Tɩlɛ́ tɩɩbá tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ a bɩdɛkɛ́ɛ tɩtɛlɛ́sɩ wenbá bénwelesí tɩ nɛ́ baasí.
2TI 2:15 Caarɩ nyádɩ Ɩsɔ́ɔ ɩtɩlɩ́ nyɔ́rɔ́, ɩna sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ tɩmɛlanɖʊ́ weení ɩdɩmɛ́rɛ fɛ́yɩ́ yɩ fɛɛrɛ́ nɛ́; bɩka ɩna ɖʊɖɔ sɩsɩ nyɛ́gɛ́ɛ ɩrʊ́ weení wánwɩlɩ́ɩ ɩráa toovonúm-dɛ́ɛ tɔ́m bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
2TI 2:16 Se ŋmatɩrɛ ɖɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩka ɖɩraavóo toovonúm-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́. Káma, wenbá bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ wánbá babá batásɩ balaná Ɩsɔ́ɔ bolíni.
2TI 2:17 Wenbí ńŋɩnáa mʊʊ́mʊ wénɖíi ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩráa bɛḿ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá tɔ́m wénɖíi wenbá bénwelesí wɛ nɛ́. Imenée na Filɛ́ɛtɩ bɔwɛ ɩráa bɛḿ badaá.
2TI 2:18 Ɩráa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bɛɛdɛlɛ́ŋ; bánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɩráa wéńvéḿ balɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, bɔ́nvɔrɔ́sɩ ɩráa ɖabata-dɛ́ɛ toovonúm baava nɛ́.
2TI 2:19 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɛ́ngɛɛ; tɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖɩzɩɩrɛ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ nɛ́; nabʊ́rʊ tánbɩɩzɩ bicuúdi ɖɛ. Baaŋmáa ɖɩzɩɩrɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ tɔ́m tɩna ɖɔ basɩ́ɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nyɩ wenbá bɛgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́.» Ngɛ baadáŋmáa ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa wóngoó wánÿaá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ nɛ́, ɩ́láná ɩdɩ bolíni na kidaavééníti.»
2TI 2:20 Ngʊ́ a nyáázʊ́ʊ liideé-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ ɖaána-daá, bɩdɛkɛ́ɛ gáráwʊ́wá riké nyɩnásɩ gɛ nyánnáa; nyánnáa cʊ́ʊ nyɩnásɩ, na nyɩnásɩ baalaná sɩ ɖáázɩ nɛ́ ɖʊɖɔ. Jíńgáárɩ́ wɩ́rɛ gɛ bánlɩzɩ́ɩ gáráwʊ́wá nyɩnásɩ; bɩɩga cʊ́ʊ nyɩnásɩ, na nyɩnásɩ ɖáázɩ ńzɩ nɛ́, báa ngbeére gɛ bénɖináa sɩlɛ́.
2TI 2:21 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɩrʊ́ wánlám ɩdɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, bɩka wánlanáa ɩdɩ bolíni na ɩráa bɛḿ bɛdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ, ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nyɩnɔɔ́ bénɖináa kɛ jíńgáárɩ́ wɩ́rɛ nɛ́. Ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɩgʊ́bɔnɩ́ cɔwʊ́ʊ gɛ, ɩwɛná yɩ fɔ́ɔ́zɩrɛ, wánbɩɩzɩ́ ɩlá tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná báa weená.
2TI 2:22 Bɩlɛ́ nɛ́, ba nze wenbí afobire wɔ́nbɔɔzɩ́ bɩka bɩdakazɔ́ɔ nɛ́; ba njáa wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, na toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ, na sɔɔlɩ́m, na fɛɛzɩrɛ nyána wenbá bóngoó bánÿaá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na wenbiré ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ nɛ́ mɩ́lɔ́wʊ́táá.
2TI 2:23 A bánnarɩ́ɩ tɔ́m tɩtɛ ńdɩ tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́, nkaɖʊ nyɔ́nɔ́ɔ́; káma, nyádɩtɩŋa nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ tɩlɛ́ tɩ́ngɛdɛnáa wenbí nɛ́ gɛ yóóni.
2TI 2:24 Ngʊ́ bɩdɔmɔɔná Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ na ɩráa bónÿoó. Amá, ɩmɔɔ́na gɛ ɩsɔ́ɔ́lɩ báa weení, bɩka ɩnyɩ ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ, bɩka ɖʊɖɔ wénɖináa wenbá bángʊrʊ́ʊ na yɩ nɛ́ suúru.
2TI 2:25 Na sɔɔlɩ́m gɛ ɩmɔɔ́na ɩsɩ́ɩ́zɩ wenbá bɔ́njɔɔlɩ́ yɩ nɛ́, bɩka wánɖʊ́ʊ tamɔ́ɔ sɩsɩ a bɩɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ, ɩlɛ́ wénÿelíi balá túúbá bɩka batɩlɩ́ toovonúm.
2TI 2:26 A baadɩlɩ́ toovonúm, bínÿelíi balɩ́ɩ Sitáánɩ weení woobúu wɛ ɩdɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá sɩsɩ balá ɩzɔɔlɩ́m nɛ́ wɛndɛ́, bɩka babɩ́sɩ ɩráa ɖéyí‑ɖéyí ńba.
2TI 3:1 Yuú ndɩlɩ́ sɩsɩ bɩ́nlám káálɛ wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńna-daá.
2TI 3:2 Káma, ɩráa wɔ́ngɔnɩ́ bánmaazɩ́ badɩ beriké bɔrɔ, babá bɔsɔ́ɔ́lɩ liideé, bángbaazɩ́ badɩ, bánlám kalanbaanɩ́tɩ, bándʊ́ʊ́dɩ ɩráa, bángʊrʊ́ʊ na bɔgɔɔnáa na bajaanáa, bánbɩsɩ́ ɩráa baasɩ bána keɖee nɛ́, bédénzée wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́.
2TI 3:3 Bádánnɩɩ ɩrʊ́ kʊnyɔḿ, bádánjaa bɛcɛ́ baranáa, bánwarɩ́ɩ ɩráa, bɔ́dɔ́nɖɔkɩ badɩ, bánnaazɩ́ baranáa, bɛgɛ́ɛ kífeńbi-dɛ́ɛ ɩ́bɛrɛwá.
2TI 3:4 Bánÿám baranáa, bádánmaazɩ naanɩ́ balá nabʊ́rʊ, bédénzée bɩɩgɩ́lɩ wɛ nɛ́, bɔzɔɔlɛ́ɛ wenbí bɩ́ngɔnáa wɛ niíni nɛ́ bɩkɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ.
2TI 3:5 Bɔ́ngɔnɩ́ balá nyazɩ baabá bɛgɛ́ɛ aɖííni-dɩnáa bɩlɛ́, amá, béngizíi wenbí bɩdɩɩná aɖííni-dɛ́ɛ ɖóni nɛ́. Laná bɩdɛ́ɛ ɩráa ɖʊɖɔ bolíni.
2TI 3:6 Badaá nɛbɛ́rɛ wánzʊʊ kʊ ɖɛ́ɛ́zɩ-daá bónduulím aláayáawá nɛbɛ́rɛ bɩlɛ́. Bɩdɛ́ɛ aláayáawá sʊwáána alaháácɩ́wá bɩka ɖʊɖɔ kɔɖɛyɩ́wá ndɩ‑ndɩ wéngeti kʊ wɛ.
2TI 3:7 Báa sáátɩ wenkí, kpɛlɛḿ-daá gɛ bɔwɛ; amá, bádánbɩɩzɩ batɩlɩ́ toovonúm kɛtɛngɛrɛ.
2TI 3:8 Ńŋɩnáa wenbí Yanɛ́ɛsɩ na Yanbɩrɛ́ɛsɩ baagʊrʊ́ basɩŋná Múúsá nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩráa bɛḿ bángʊrʊ́ʊ bánzɩŋnáa toovonúm; lomaazɛ́ tɩtɛ ńná riké gɛ bɔwɛná, bɩka bɛdɛ́ɛ toovonúm raadanzɩɩzɛ́ɛ.
2TI 3:9 Amá, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ balɩ́ɩ bolíni, káma, báa weení wánnáa bɛdɛ́ɛ túúláádɩ, ńŋɩnáa wenbí baadánáa Yanɛ́ɛsɩ na Yanbɩrɛ́ɛsɩ bɛdɛ́ɛ ńdɩ nɛ́.
2TI 3:10 Amá, nyɔ́ɔ́ Timotée, nyáábá nÿuú ndɩlɩ́ wentí mánwɩlɩ́ɩ nɛ́, nyááná mɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ, ndɩlɩ́ wenbí mánjáádɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ mánlám ɖɛ nɛ́ ɖɩdaá nɛ́; nyááná wenbí máává Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, nna mɛ́dɛ́ɛ suúru, na mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, na mɛ́dɛ́ɛ zinbirí.
2TI 3:11 Nyááná fúkúḿsiwá na wahálawá wentí mááná Antiyɔ́ɔkɩ, na Ikoniyɔ́ɔmɩ na Lísitiri tɛ́ɛ́dɩwá-daá nɛ́. Fúkúḿsi wensí gɛ mádáná; amá, Ɖádʊ́ʊ waalɩzɩ́ ma sɩrɩ́ŋa sɩdaá.
2TI 3:12 Wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ wenbá barɩ́ŋa bánjáádɩ sɩ bɔcɔ́ɔ cɔwʊrɛ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ ɖɛ bana Yeésu Krísto baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bánnáa fúkúḿsi.
2TI 3:13 Amá, ɩráa kɩdaavéénínáa, na wenbá bónduulím ɩráa nɛ́ sɩ babá gɛ balɩ́ɩ bolíni kidaavééníti lám-daá, bɛ́ndɛlɛ́sɩ baaganáa bɩka bɛḿ badɩtɩŋa bɛ́ndɛlɛ́sɩ badɩ.
2TI 3:14 Bɩɩga nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɖɔkɩ wentí nyɛ́ɛ́gbɛ́lɛ́ŋ tɩ bɩka nbá nɖéézi tɩ nɛ́ bɩcáárɩ. Káma, nyányɩ wenbí wenbá nyɛ́ɛ́gbɛ́lɛ́ŋ bɔjɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
2TI 3:15 Ɖoo nyébijáádɩ-daá gɛ nyányɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá, kɩlɛ́ kɩ́nbɩɩzɩ́ kɩfa nya áséńsí kínÿelíi ɩrʊ́ iyuú lɛ́ɛ́dɩ ɩdɛ́ɛ waava Yeésu Krísto toovonúm-rɔɔzɩ́ nɛ́.
2TI 3:16 Wentí tɩrɩ́ŋa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́, waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ, bɩka tɩwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bánwɩlɩ́ɩ tɩ, bánzɩɩzɩnáa ɩrʊ́, bɔ́nnyɔɔzɩnáa yɩ, bɛ́ngbɛlɛŋnáa yɩ ɩtɩlɩ́ ɩcɔ́ɔ cɔwʊrɛ ɖɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́
2TI 3:17 na bɩkpɩ́ɩ́rɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɩrʊ́ kazɔ́ɔ iyuú wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ yɩ nɛ́, bɩka ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́.
2TI 4:1 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ na Yeésu Krísto weení sɩ ɩfʊʊná weezíni-dɩnáa na ɩsɩɖáa tɔ́m nɛ́ bɔrɔɔzɩ́, máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ nya sɩsɩ
2TI 4:2 ńbá nlaaná ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m feerím; kpɩɩrɩ nyádɩ báa alɩwáátɩ cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ yáá kɩdakazɔ́ɔ, nbɩ́ɩ́zɩ nŋmátɩ wɛ; feeri wɛ toovonúm, ba nÿooná wɛ, nɖʊ wɛ tɔ́m. Ba nɖiná wɛ suúru báa sáátɩ wenkí, bɩka bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, bɩ́la sɩsɩ nyánjáádɩ sɩ nwɩ́lɩ wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ.
2TI 4:3 Káma, bɩ́ngɔnɩ́ bɩtála sáátɩ nakɩ́rɩ ɩráa tándacaa banɩ́ɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wánwɩlɩ́ɩ nɛ́, amá, wentí bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩ bofu, bɩka bacáa wɩlɩɖáa tuutúúma bɛlɛ́ bánwɩlɩ́ɩ wɛ wentí bɔzɔɔlɛ́ɛ bánnɩɩ́ nɛ́.
2TI 4:4 Béngizíi toovonúm nɩɩ́ bɩka bɔsɔ́ɔ́lɩ mʊrá.
2TI 4:5 Amá, nyɔ́ɔ́, cɔɔ ɖɛfɛɛ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɩɩzɩ wahála, feeri ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi, bɩka nbá nlá tɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ nya ɖɛ nɛ́ na toovonúm.
2TI 4:6 Bɩɩga mɔ́ɔ́ nɛ́, bɔ́ńgbɔ́wʊ́ ma balá sarɔ́ɔ bɩtɛ́; bɩɩdála sɩ malá ɖúúlínya kɩna biléceré.
2TI 4:7 Máálʊ́ kokule kazɔ́ɔ ńɖɛ, mɛ́ɛ́dɛ́ sewɔ́ɔ, mɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ toovonúm máává Yeésu nɛ́.
2TI 4:8 Lɛlɛɛɖɔ́ baagbɩ́ɩ́rɩ fulɔɔ́ bónvúu wenbá bɔɔjɔ́ɔ cɔwʊrɛ ɖɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ basɩ́ɩ ma. Ɖádʊ́ʊ weení wánvʊʊnáa ɩráa na toovonúm nɛ́, wónvúu ma kɛ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩfʊʊná ɩráa nɛ́; ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mériké gɛ sɩ bofu, bónvúu wenbá barɩ́ŋa bɛɛgbɛ́ɛ́zɩ ɩdɛ́ɛ kɔnɩ́ nɛ́ ɖʊɖɔ.
2TI 4:9 Caarɩ nyádɩ ngɔ́nɩ ɖasam nmɔɔná ma.
2TI 4:10 Káma, Demáasɩ wɛɛjɛ́ ma ɩtálɩ ɩɖɛ́ɛ Tesaloníiki tɛ́ɛ́dɩ-daá, káma, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖúúlínya kɩna. Kirezán ɩlɛ́ wɛɛɖɛ́ɛ Galasíi laadɔ́ɔ-daá, bɩka Tíiti ɩɖɛ́ɛ Dalɩmasíi laadɔ́ɔ-daá.
2TI 4:11 Lúka riké gɛ bɩɩga ɩwɛ mɔ́jɔ́. A sɩ ngɔ́nɩ, kɛgbɛdɩ́na Maárɩkɩ, káma, wɔ́nvɔɔzɩ́ ma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ-daá.
2TI 4:12 Méédíri Tisíiki Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
2TI 4:13 A sɩ ngɔ́nɩ, kɛgbɛdɩ́na tóko kʊ́bɔńgɩ máagázɩɩ Tirowáasɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá Karɩpúusi-dɛ́ɛ nɛ́; kɔgbɔɔ tákaraɖáwá ɖʊɖɔ, bɩɩgɩlɩná tɔná ńdɩ.
2TI 4:14 Alɛkɩsándɩrɩ kóólúu, waabá ɩlá ma wenbí bɩdaavé nɛ́. Ɖádʊ́ʊ wɛ́nvɛrɩ́ɩ yɩ wenbí waalá nɛ́.
2TI 4:15 Nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, laná yɩ bolíni, káma, waabá iyóo ɖɛ́dɛ́ɛ waázu.
2TI 4:16 Naárʊ tasɩná ma kaɖaa-dɛ́ɛ máávʊ́ʊ mɔ́dɔ́m nɛ́; barɩ́ŋa beeze gɛ beyéle ma. Ɩsɔ́ɔ ɩ́cɛ wɛ.
2TI 4:17 Ɖádʊ́ʊ waazɩná na ma, ɩkpáázɩ ma ɖóni mabá maŋmátɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m, na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ Yahúúɖuwá nɛ́, barɩ́ŋa boyuú banɩ́ɩ. Ngɛ waalɩzɩ́ ma gúúní nɔɔ́-daá.
2TI 4:18 Ɖádʊ́ʊ wándasɩ́ ɩlɩzɩ́ ma wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdaavé nɛ́ bɩdaá, bɩka ɩlɛ́ɛ ma mazʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ɩsɔ́ɔ́dáá kowúrɔ́ɔ-daá. Ɩnáábɩ́lɛ́ ásícé mɔɔ́na. Amí!
2TI 4:19 Sɛɛ ma Pirisíili na Akiláasɩ, na Onezifɔ́ɔrɩ-dɛ́ɛ ɖaána.
2TI 4:20 Eráasɩtɩ waagáwalɩ́ Korɩ́ntɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá, bɩka méegéyéle Tirofíimi Miilée tɛ́ɛ́dɩ-daá, káma, wánnyaadɩ́.
2TI 4:21 Caarɩ nyádɩ ngɔ́nɩ na kaanɩzʊrʊɖʊ́ʊ ɩbáázɩ. Ebulúusi na Pudɛ́nsɩ, na Linúusi na Kúlóodi, na koobíya baaganáa rɩ́ŋa wɛɛzɛ́ɛ nya.
2TI 4:22 Ɖádʊ́ʊ ɩ́cɔ́ɔ́ná nya. Ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
TIT 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ mánŋmaa kʊ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ gɛ mɛ́gɛ́ɛ. Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ma sɩsɩ méyele wenbá ɩmʊ́ waada ɩlɩzɩ́ wɛ nɛ́ bafa toovonúm bɩka batɩlɩ́ toovonúm, na bɛdɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩsɩ́ɩ́zɩ ńŋɩnáa wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
TIT 1:2 Bɩlɛ́ bínÿelíi bɔcɔ́ɔ tamɔ́ɔ sɩsɩ bónÿuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ weení ɩ́dɛ́nbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ nɛ́, wooɖúu weezuú kɩḿ ɩsɩ́ɩ ɖáa naanɩ́ ɩlá ɖúúlínya.
TIT 1:3 Sáátɩ wenkí waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩɩdála nɛ́, Laabáárʊ wenkí weejéle ma ɩsɩ́ɩ́zɩ ma sɩsɩ mála kɩdɛ́ɛ waázu nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ waabaná iyéle ɩráa ɩtɩlɩ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m.
TIT 1:4 Nyɔ́ɔ́ Tíiti gɛ mánŋmaá wasɩ́ɩ́ka kana. Nyɛ́gɛ́ɛ nyazɩ mebiyaalʊ́ káŋ́-káŋ́ toovonúm mána nya ɖáává kɩ nɛ́ kɩnɩ́bááwʊ-daá gɛ. Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto báɖʊ́ nya alɩbáráka bɩka bafa nya fɛɛzɩrɛ.
TIT 1:5 Mééyéle nya Kɩ́rɛ́ɛtɩ laadɔ́ɔ-daá gɛ sɩsɩ ndɛ́ɛ́zɩ tɩmɛ́rɛ ɖɩɩga nɛ́ nyɔɔzɩ́ bɩka tɛ́ɛ́dɩ báa wentí-daá, nzɩ́ɩ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa ńŋɩnáa mááwɩ́lɩ nya nɛ́.
TIT 1:6 Yeésu Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ mɔɔ́na bádánnaná yɩ yáásɩ́ nakɩ́rɩ kɩdakazɔ́ɔ nɛ́. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ alʊ́ kʊ́ɖʊḿ kóŋ́ gɛ ɩwɛná. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ibíya kɛ́ɛ wenbá baava Yeésu Krísto toovonúm nɛ́, baasɩ ná wɛ tɩtɛ lakásɩ, yáá sɩsɩ bádánvʊʊzɩ badɩ.
TIT 1:7 Ńŋɩnáa Koduuziya-dɛ́ɛ ketirú wɛ́nbɛɛŋ kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bana ná yɩ yáásɩ́ nakɩ́rɩ kɩdakazɔ́ɔ nɛ́. Ɩdɔmɔɔná ɩgɛ́ɛ kalanbaanɩ́-dʊ́ʊ, yáá baaná-dʊ́ʊ, yáá nyɔɔrʊ́, yáá gáráɖáma-dʊ́ʊ, yáá weení ɩ́dánjaaná liideé na toovonúm nɛ́.
TIT 1:8 Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ gɛ wánmʊ́ʊ ɩgɔma kazɔ́ɔ, bɩka ɩsɔ́ɔ́lɩ wenbí bɩgɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́, ɩgɛ́ɛ laakáarɩ-dʊ́ʊ, ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩka ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, bɩka wɔ́nɖɔkɩ́ ɩdɩ.
TIT 1:9 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ ɩɖɔ́kɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩtɩŋa ńŋɩnáa baawɩ́lɩ nɛ́ bɩcáárɩ. Bɩlɛ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩtɩŋa ɩtásɩ ɩranáa tɔ́m bɩka ɩbɩɩzɩná atɔnjɔɔla-dɩnáa.
TIT 1:10 Káma, ɩráa ɖabata wángʊrʊ́ʊ kʊ nɩ́baadɛɛráa-rɔ, bánŋmatɩ́ tɔ́m tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́ bónduulím baaganáa, bɩɩgɩlɩná Yahúúɖuwá baabɩ́sɩ Krísto-dɛ́ɛ wanbaaráa nɛ́-daá wenbá bɔɖɔ́kɩná bɛlɩ́ɩ tɔ́m bɩjaarɛ́ɛ nɛ́.
TIT 1:11 Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bɔtɔ wɛ nɩ́bááwʊ na bákabɩ́ɩ́zɩ baŋmátɩ. Káma, bɔ́nvɔrɔ́sɩ koobé ɖetéḿ-dɛ́ɛ toovonúm fáa. Wentí bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ bawɩ́lɩ nɛ́ gɛ bánwɩlɩ́ɩ, na boyuú liideé na nɩ́báánɩ tɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
TIT 1:12 Badɩtɩŋa badaá kʊ́ɖʊḿ bɛbɛɛ́na yɩ sɩsɩ anɖébi nɛ́ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Kɩ́rɛ́ɛtɩ ńba wɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ gɛ báa sáátɩ wenkí, bɛgɛ́ɛ fanáńdɩ nyɛ́nɩ ńdɩ, na ɖiiráa bɩgaadɩnáa gɛ.»
TIT 1:13 Wentí waaŋmátɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ. Bʊrɔ gɛ bɩmɔɔ́na nbá nÿooná wɛ páá na bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ,
TIT 1:14 na bákanɩɩná Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ mʊrá; ngʊ́ bókofu ɩráa wenbá beeyéle toovonúm-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ bɛdɛ́ɛ mará.
TIT 1:15 Báa wenbí cɔɔ́ɔ wenbá bɔjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ. Amá, nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩjɔɔ́ɔ wenbá bɛvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá ngɛ badafa toovonúm nɛ́, ɖacɩrɩ‑cɩrɩ. Hálɩ bɛdɛ́ɛ lomaazɛ́ na bɛdɛ́ɛ laakáarɩ wɔ́ńvɔ́rɔ́sɩ.
TIT 1:16 Bánŋmatɩ́ sɩsɩ banyɩ Ɩsɔ́ɔ, amá, balakásɩ tánbá bɩwɩ́lɩ bɩlɛ́. Keniŋá-dɩnáa bédénzée naárʊ bɩka bádánbɩɩzɩ balá kazɔ́ɔ ńbɩ nabɩ́rɩ nɛ́!
TIT 2:1 Amá, nyɔ́ɔ́ nɛ́, wɩlɩ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waawɩ́lɩ nɛ́.
TIT 2:2 Feeri abaaláa kʊ́bɔnáa sɩsɩ bákalá nabʊ́rʊ bɩcɛzɩ́ na seríya. Bɩmɔɔ́na bɛgɛ́ɛ ɩráa wenbá bánváa wɛ gírímá nɛ́, laakáarɩ-dɩnáa, bɩka babára toovonúm fáa, sɔɔlɩ́m na zinbirí-daá.
TIT 2:3 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ feeri aláa kʊ́bɔnáa sɩsɩ bɔ́cɔɔ cɔwʊrɛ ɖɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńɖɛ nɛ́. Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bánŋmatɩ́ baranáa-dɛ́ɛ tɔ́m, yáá bɛgɛ́ɛ nyɔɔráa. Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bánwɩlɩ́ɩ wenbí bɩgɛ́ɛ kífeńbi nɛ́,
TIT 2:4 bɩka bándasɩ́ wɛɛcɛ́ɛ́náwá tɔ́m sɩsɩ bɔ́sɔɔlɩ bawaalɩnáa na bebíya.
TIT 2:5 Bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ bánlám nabʊ́rʊ bɩ́njɛzɩ́ɩ na seríya, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bɔjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, bɛ́nbɛɛŋ́ bɛɖɛ́ɛ́zɩ-rɔ kazɔ́ɔ, bɔwɛná sɔɔlɩ́m, bánvʊʊzɩ́ badɩ bawaalɩnáa-dɛɛzɩ́. Bɩlɛ́ bínÿelíi ɩráa tɛ́ngbɛɛná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m.
TIT 2:6 Bɩɩga afobíya nɛ́, tasɩ wɛ tɔ́m sɩsɩ bɔ́ɖɔ́kɩ badɩ.
TIT 2:7 Bɩka nyɔ́ɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩlɩzɩ́ seríya kazɔ́ɔ ńgɩ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, na babɩ́ɩ́zɩ bɛbɛɛŋná nya; nyɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩ́ɩ ɩ́la ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩka nwɩ́lɩ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
TIT 2:8 Nyɛ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɩ́la ɖéyí‑ɖéyí bɩvɛ́yɩ́ na sɩ bɔcɔ́ɔ́lɩ, na fɛɛrɛ́ iɖi ɖábáɖaanáa; káma, bódónÿuú báa natɩ́rɩ tɩdaavé nɛ́ baŋmátɩ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
TIT 2:9 Yomáa ɩ́fʊʊzɩ badɩ badɩnáa-dɛɛzɩ́ bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɔcɔɔná ńŋɩnáa bɩ́nmɔwʊ́ʊ wɛ nɛ́. Bána wɛ bákanára tɔ́m;
TIT 2:10 cáńfáná baŋmɩ́ɩ́lɩ wɛ. Bófúná badɩnáa na toovonúm báa sáátɩ wenkí. A baalá bɩlɛ́, Ɩsɔ́ɔ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́-dɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ tɔ́m gɛ bɔ́nɖɔɔzɩ́ bɩlɛ́.
TIT 2:11 Toovonúm, Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m bɩ́nlɛɛ́ ɩráa rɩ́ŋa nɛ́.
TIT 2:12 Sɔɔlɩ́m bɩḿ bɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa sɩsɩ ɖíkizi wenbí bɩdaavé nɛ́ na ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá. Bɩlɛ́ bínÿelíi ɖúúlínya kɩna kɩdaá, ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩcɔ́ɔ ɖádánlaḿ nabʊ́rʊ bɩ́njɛzɩ́ɩ na seríya, ɖɩlá wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩka ɖóvóo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.
TIT 2:13 Bɩka ɖáɖamáa niíni wɩ́rɛ ɖɔ́jɔ́ɔ́na ɖɛ tamɔ́ɔ nɛ́, na ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kʊ́bɔnɩ́ na Lɛɛrʊ́ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá nɛ́.
TIT 2:14 Ɩdɩtɩŋa weedísi ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ gɛ na ɩlɛ́ɛ ɖáa kidaavééníti báa wentí-daá, bɩka ɩbɩsɩná ɖáa ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńgɩ wenkí ɩdɩɩná kɩ bɩka kɩɩbá kɩzɔɔlɛ́ɛ kífeńbi lám nɛ́.
TIT 2:15 Bɩlɛ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nŋmatɩná na yíko sáátɩ wenkí nyándasɩ́ ɩráa tɔ́m yáá nyónÿoonáa wɛ nɛ́. Naárʊ ɩ́kɛkpɛɛná nya.
TIT 3:1 Tɔɔzɩ barɩ́ŋa sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bafʊ́ʊ́zɩ badɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá kʊ́bɔnáa na tɛ́ɛ́dɩ kʊjʊ-dɩnáa ɩzá-daá. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ balá wenbí bɔ́nbɔɔzɩ́ wɛ nɛ́, bɩka bakpɩ́ɩ́rɩ badɩ babɩ́ɩ́zɩ balá wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ kífeńbi nɛ́.
TIT 3:2 Bákatʊ́ʊ naárʊ, ngʊ́ bákacáa yowú. Bɔ́cɔ́ɔ́ná báa weení fɛɛzɩrɛ bɩka bána ɩráa rɩ́ŋa bɔcɔ́ɔ niíni-daá.
TIT 3:3 Ɖoo nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa ɖávʊ́ngɛ́ɛ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́-dɩnáa gɛ, ɖángʊrʊ́ʊna Ɩsɔ́ɔ, ɖáávʊ́ńdɛlɛ́ŋ, bɩka ɖáńbɩ́sɩ yomáa; káma, wenbí bɩmɔɔ́ɔ ɖáa bɩka bɩváa ɖáa nɛ́ gɛ ɖánlám. Ɖávʊnwɛ kánnyáádɩ na ɩzá-lalaánɩ-daá. Ɩráa tánjaa-ɖáa, bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖádánvʊnjaa ɖamá.
TIT 3:4 Amá, Ɩsɔ́ɔ Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ waawɩ́lɩ ɩráa ɩgazɔ́ɔ lám na ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m.
TIT 3:5 Ngɛ wɛɛlɛ́ɛ ɖáa; ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ na ɖɛ́dɛ́ɛ lakásɩ sɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-rɔ, amá, ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-rɔ gɛ. Wɛɛlɛ́ɛ ɖáa gɛ bɩlɩɩná lʊrʊ́ʊ kɩ́fabɩ-dɛ́ɛ lɩ́m wenbí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánbanáa bɩ́nbɩsɩnáa ɖáa ɩráa kɩ́faláa nɛ́.
TIT 3:6 Ɩsɔ́ɔ waabaná Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto gɛ ɩbá ikédisi Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kɛḿ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
TIT 3:7 Bɩlɛ́ nɛ́, ńŋɩnáa na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m-daá, weeɖéézi-ɖáa sɩ ɖázɩ́ɩ́zɛ́ɛ nɛ́, ɖánbɩɩzɩ́ ɖiyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wenkí ɖɔ́jɔ́ɔ́na kɩ tamɔ́ɔ nɛ́.
TIT 3:8 Tɔ́m tɩḿ tɩɩbá tɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ, biiyéle mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nbá nlaaná tɩ ŋmatɩrɛ na bɩfa wenbá baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ babá balaaná lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ lám. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩka bʊwɛná ɩráa rɩ́ŋa fɔ́ɔ́zɩrɛ.
TIT 3:9 Amá, yele tɔ́m tɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́, caájaanáa-dɛ́ɛ yɩrá, yóóni, Múúsá-dɛ́ɛ Mará-rɔ tɔ́m narɩ́ɩ. Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ faala gɛ bɩka bɩvɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ.
TIT 3:10 Basɩ weení wónÿoozí ɩráa nɛ́ kááɖɛ-dɛ́ɛ, sɩ́ɩ́lɛ-dɛ́ɛ wɔ́rɔ́ nɛ́, ɖɔɔ yɩ.
TIT 3:11 Nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ wɛ nɩ́bááwʊ tɩtɛ ńgɩ-rɔ gɛ. Ɩbamáa alaháácɩ́ lám nɛ́, ɩdɩtɩŋa ɩdɔ́m gɛ wángʊ́ʊ bɩlɛ́.
TIT 3:12 Méndiríi Arɩtemáasɩ yáá Tisíiki nyɔ́jɔ́. A bʊdʊ́ʊ waadála, caarɩ nyádɩ ngɔ́nɩ nmɔɔná ma Nikopolíisi tɛ́ɛ́dɩ-daá. Káma, ńna gɛ máázɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́njɔwʊ́ʊ kaanɩzʊrʊɖʊ́ʊ sáátɩ.
TIT 3:13 Ba nÿuú tɔmvʊʊrʊ́ Zenáasɩ na Apolɔ́ɔsɩ wenbí sɩ bɛɖɛɛná nɩ́bááwʊ nɛ́, na nabʊ́rʊ ɩ́kalá wɛ takáásɩ́.
TIT 3:14 Bɩmɔɔ́na ɖógoobíya Krísto ńba ɖʊɖɔ ɩcáárɩ badɩ bánbɩɩ́ lakásɩ kazɔ́ɔ ńzɩ lám-daá, na bɩsɩná wenbá baabá bɔwɛ caarɩ́tɩ-daá nɛ́. Bínÿelíi balá ɩráa bɔwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́.
TIT 3:15 Wenbá barɩ́ŋa mána wɛ nɛ́ bɛɛzɛ́ɛ nya. Sɛɛ ɖɔ́ɖɔndɩnáa wenbá ɖána wɛ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa kɛ́ɛ kʊ́ɖʊńbɩ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ mɩ́rɩ́ŋa alɩbáráka.
PHM 1:1 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, mɔ́ɔ́ weení Yeésu Krísto gɛ mánlám bɔwʊtá-rɔ gɛ mɔ́dɔ́ɔ sáráka nɛ́, mána koobúu Timotée, ɖánŋmaa kʊ nyɔ́ɔ́ Filemɔ́n ɖɔ́ɖɔndɩ ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya bɩka ɖána nya ɖánlám Krísto-dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
PHM 1:2 Wasɩ́ɩ́ka kɛḿ, nyána Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kónduuzí nyáɖaána-daá nɛ́, na ɖógóóbú alʊ́ Apíya na Arisíipu, ɖɔ́ɖɔndɩ ɖána yɩ ɖónÿoó yowú kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́ gɛ ɖánŋmaá kɛ.
PHM 1:3 Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka, bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
PHM 1:4 Koobúu Filemɔ́n, báa sáátɩ wenkí gɛ mánzʊlʊ́ʊ, mánÿaá nyáyɩ́ɖɛ gɛ, bɩka mɛ́nzɛɛ́ mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kɩzɛɛwʊ nyɔ́rɔ́ɔ́zɩ́.
PHM 1:5 Káma, mánnɩɩ́ bánŋmatɩ́ nŋɩ́nɩ́ nyáává Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto toovonúm nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ nyáábá nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m.
PHM 1:6 Mánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ toovonúm nyáává Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto nyazɩ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́ ɩ́fɔɔzɩ. Bɩlɛ́ nɛ́, yele batɩlɩ́ kífeńbi wenbí bɩrɩ́ŋa ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩlá na bɩɖɔ́ɔ́zɩ Krísto nɛ́.
PHM 1:7 Koobúu, nŋɩ́nɩ́ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ koobíya nɛ́, waabá bɩlá ma niíni páá, bɩka bɩfɛ́ɛ́zɩ méwenbiré ɖʊɖɔ. Káma, nyáábá ngbáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba ɖóni.
PHM 1:8 Ɖɛ́dɛ́ɛ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ ɖána Krísto nɛ́-rɔɔzɩ́, mánbɩɩzɩ́ maɖʊ nya wenbí nyɔ́mɔ́ɔ́na nlá nɛ́.
PHM 1:9 Amá, wenbí ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá nɛ́-rɔɔzɩ́, sʊlʊ́ʊ gɛ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ mazʊ́lʊ nya nabʊ́rʊ. Ɩɩ́n, mɔ́ɔ́ mánzʊlʊ́ʊ kʊ nya, mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ ábɔ́nɩ́; mɔ́ɔ́ weení lɛlɛɛɖɔ́ Yeésu Krísto gɛ mánlám bɔwʊtá-rɔ gɛ mɔ́dɔ́ɔ sáráka nɛ́.
PHM 1:10 Mɛ́dɛ́ɛ bú Onezíim, bú weení máálʊ́rʊ yɩ sáráka-daá nɛ́, ɩrɔɔzɩ́ gɛ mánzʊlʊ́ʊ nya.
PHM 1:11 Ɖoo nɛ́, ɩdɔfɔ́ɔ́zɩ nya nabʊ́rʊ. Amá, lɛlɛɛɖɔ́ ɩwɛná ɖáa fɔ́ɔ́zɩrɛ: ɩwɛná nya fɔ́ɔ́zɩrɛ, bɩka ɩwɛná mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ fɔ́ɔ́zɩrɛ.
PHM 1:12 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mánbɩsɩnáa nya yɩ; ɩjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, mádɩtɩŋa nbɩlɛ́.
PHM 1:13 Ɖoo mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ gɛ sɩsɩ mazɩ́ɩ yɩ mɔ́jɔ́ sáátɩ kɩna mɔ́dɔ́ɔ sáráka Laabáárʊ Kífeńgi-rɔ nɛ́ ɩlá ma bɔwʊtá na nyɔ́nɔ́ɔ́.
PHM 1:14 Amá, mɔ́dɔsɔ́ɔ́lɩ malá báa nabʊ́rʊ bɩka bɩdɛkɛ́ɛ nyɔ́ɔ́ nyáává ná nɩ́bááwʊ, na bɩ́kalá sɩsɩ baajáárɩ nya nɛ́ gɛ nyáálá kazɔ́ɔ ńbɩ bɩḿ. Amá, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ nyádɩtɩŋa nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ ná gɛ nyáálá bɩ.
PHM 1:15 Nabʊ́rʊ, bɩɩdára nyána Onezíim alɩwáátɩ cʊ́kɔ gɛ, na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ɩlɔ́ɔ ɩbɩ́sɩ nya bɩka ɩcáŋ ɩlɔɔná nya.
PHM 1:16 Káma, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, idokúti ɩgɛ́ɛ nya yoḿ riké, amá, ɩgɛ́ɛ nya wenbí bɩɩjɛzɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ, koobúu káŋ́-káŋ́ gɛ ɩgɛ́ɛ nya. Bɩlɛ́ gɛ ɩbá ɩgɛ́ɛ mɔ́ɔ́. Ngɛ a mɔ́ɔ́ gɛ ɩgɛ́ɛ bɩlɛ́, bɩ́nlám nŋɩ́nɩ́ na nyɔ́ɔ́ nɛ́, bɩ́dɛ́njɛzɩ́ bɩlɛ́. Ɩbá ɩgɛ́ɛ nya koobúu káŋ́-káŋ́, káma, ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́, bɩka bɩlɛ́ bibaasí, ɩgɛ́ɛ Krísto ńnɩ́.
PHM 1:17 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɖé nyɔ́ɔ́gbɔ́ɔ ma sɩsɩ ngoobú, mʊ yɩ nyazɩ mɔ́ɔ́ gɛ nyáámʊ́ bɩlɛ́.
PHM 1:18 Bɩka a bɩgɛ́ɛ sɩ waayɩsɩná nya natɩ́rɩ-daá, yáá weeɖi nya kɩmɛ́rɛ neɖére, kpɔɔ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ nzʊ́ʊ mágʊjʊʊ́-daá.
PHM 1:19 Mɔ́ɔ́ Pɔ́ɔlɩ, mádɩtɩŋa mánŋmaa kʊ tɔ́m bíya bana ɖɔ́ sɩ mevééri nya sɩsɩ mɔ́ɔ́ sɩ mɛvɛrɛ ná. Mádánjaa mɔdɔ́ɔ́zɩ nya sɩsɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nyɔ́wɛná ma kɩmɛ́rɛ sɩ nvɛ́rɛ ma, ngɛ kɩmɛ́rɛ ɖɩḿ nɛ́, nyádɩtɩndɩŋa gɛ bɩgɛ́ɛ.
PHM 1:20 Bɩlɛ́ nɛ́, koobúu, ba nlá ma tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́. Fɛɛzɩ méwenbiré ɖɛ́dɛ́ɛ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ ɖána Krísto nɛ́-rɔɔzɩ́.
PHM 1:21 Máábá meɖéézi sɩsɩ nyánlám wenbí mɔ́nbɔɔzɩ́ nya nɛ́-rɔ gɛ mánŋmaá nya ɖɔ́. Mányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ hálɩ nyánlám bukúti bɩcɛzɩ́ bɩlɛ́.
PHM 1:22 Caŋ nnyɔ́ɔ́zɩ ma nyɛ́dɛ́ɛ ɖaḿ nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ. Máálá yaraɖá sɩsɩ a Ɩsɔ́ɔ weedísi, mɩ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá, bɛ́njɛ́m ma mána mɩ́ɩ ɖɩtánáa ɖamá.
PHM 1:23 Mɔɖɔndɩ Epafɩráasɩ mána yɩ ɖɔ́dɔ́ɔ sáráka, káma, Yeésu Krísto gɛ ɖánlám bɔwʊtá-rɔ nɛ́, wɛɛzɛ́ɛ nya.
PHM 1:24 Maárɩkɩ ɖʊɖɔ, na Arisitáarɩkɩ, na Demáasɩ, na Lúka mána wɛ ɖánlám tɩmɛ́rɛ nɛ́, bɛɛzɛ́ɛ nya.
PHM 1:25 Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩ́ɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka.
HEB 1:1 Ɖoo nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waalaaná anɖébiwá banáa yáásɩ́wá ndɩ‑ndɩ-daá ɩŋmatɩná ɖájaájaanáa.
HEB 1:2 Amá, lɛlɛɛɖɔ́, wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná ana adaá nɛ́, waaŋmatɩná ɖáa na Ibiyaalʊ́. Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná ɩlá ɖúúlínya, ɩnáábɩ́lɛ́ weejéle bɩrɩ́ŋa sɩsɩ bɩ́bɩsɩ ɩdɛ́ɛ ńbɩ.
HEB 1:3 Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩrɔ gɛ bánnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé, wenbí ɩjɔɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ cɔɔ́ɔ. Ɩnɔɔ́-daá tɔ́m wɛná yíko gɛ, bɩka tɩnáábɩ́lɛ́ ɩɖɔ́kɩná na ɖúúlínya. Waayáálɩ ɩráa bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá, ɩlá wɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩtɛ́ nɛ́, waagba ɩsɔ́ɔ́dáá ɩcɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ kíɖiiwú-rɔ.
HEB 1:4 Biiyéle wɛɛjɛzɩ́ malááyɩ́kawá, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waava yɩ yɩ́ɖɛ ɖɩɩgɩ́lɩ bɛdɛ́ɛ ńɖɛ nɛ́.
HEB 1:5 Káma, malááyɩ́kawá-daá, weení gɛ kɛtɛngɛrɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Mebiyaalʊ́, kpɔɔná sinje, mɔ́ɔ́ gɛ Njaa.» Malááyɩ́kawá-daá weení gɛ kɛtɛngɛrɛ wɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mánbɩsɩ́ yɩ Caáwʊ, bɩka ɩmʊ́ ɩbɩ́sɩ ma Biyaalʊ́ʊ.»
HEB 1:6 Amá, sáátɩ wenkí sɩ ɩkɔ́gɔ́ná Biyaalʊ́ʊ kaɖaa ńnɩ́ ɖúúlínya-daá nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá rɩ́ŋa íkuu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.»
HEB 1:7 Amá, Ɩsɔ́ɔ wánŋmatɩ́ malááyɩ́kawá-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Wánlanáa ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá nyazɩ fefelimá, bɩka wánlanáa ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa nyazɩ nimidʊlʊʊ́.»
HEB 1:8 Amá, wánŋmatɩ́ Biyaalʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ, nyógowúrɔ́ɔ fɛ́yɩ́na tɛ́m kɛtɛngɛrɛ. Nyɛ́dɛ́ɛ kowúrátɩ ɖíi-daá, wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ nyánlám.
HEB 1:9 Nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩka ńdánjaa kidaavééníti; Ɩsɔ́ɔ, bʊrɔ gɛ nyɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ nya, ɩtáa nyágʊjʊʊ́ jíńgáárɩ́ núm, ngɛ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nyɔ́dɔ́m bɩkɩ́lɩ nɖɔndɩnáa.»
HEB 1:10 Wɔɔdɔ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, ɖoo bɩgabaazɩya, nyɔ́ɔ́ nyóózúu ná ɖúúlínya; nyáálá ná ɩsɔ́ɔ́dáá.
HEB 1:11 Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa ɖɔ́ bɩ́ngɔnɩ́ bɩtɛlɛ́ŋ; amá, nyɔ́ɔ́ nyɔ́wɛ gɛ. Ńŋɩnáa tóko wánzɩ́m nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɩrɩ́ŋa sɩ bɩkɔ́nɩ bɩsɩ́.
HEB 1:12 Ńŋɩnáa bóngoodí baramáásʊ́ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ ngóódi bɩ; bɩrɩ́ŋa bɩ́ngɔnɩ́ bɩkɛ́ɛ ńŋɩnáa bɛ́ngɛɛ́ tóko nɛ́. Amá, nyɔ́ɔ́, wenbí nyɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ sɩ njɔ́ɔ, bɩka nyéweezuú fɛ́yɩ́ kɩ́ndɛ́m kɛtɛngɛrɛ.»
HEB 1:13 Kɛtɛngɛrɛ malááyɩ́kawá-daá, weení gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Cɔɔ mégíɖíiwú-rɔ, hálɩ maɖʊ nbáɖaanáa nyɔ́nʊvɔ́-dɛ.»
HEB 1:14 Malááyɩ́kawá nɛ́, we gɛ bɛgɛ́ɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩndɩnáa bádánnáa wɛ, bɩka bánlám Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá nɛ́ gɛ bɛgɛ́ɛ? Ɩsɔ́ɔ wéndiríi wɛ gɛ bɛ́nɖɛɛ́ bángazɩnáa wenbá bɩmɔɔ́na boyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́.
HEB 2:1 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ bɩmɔɔ́na ɖɩbá ɖɩbɩsɩná laakáarɩ ɖabata wentíwá baawɩ́lɩ ɖáa nɛ́ tɩrɔ, na ɖɩ́kɔkɔ́nɩ ɖɩtɛlɛ́ŋ.
HEB 2:2 Káma, a Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m ɖoo malááyɩ́kawá waaŋmátɩ nɛ́ woovu tɩlá, ngɛ wenbá bɔdɔkpɔ́ɔ tɩ bayáa nabʊ́rʊ bɩka bodofu tɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɔɔvɔ́ banɩgbamʊʊ́ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́,
HEB 2:3 bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ sɩ ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩlɩ́ɩ nɩgbamʊʊ́ fɔ́m-daá, a ɖɔ́dɔ́kpɔ́ɔ lɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa tɩna ɖɔ́ ɖɩyáa nabʊ́rʊ. Ɖádʊ́ʊ tɩtɩndɩŋa waaɖaaná lɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ tɔ́m feerím, ngɛ wenbá baanɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ nɛ́, bɛlɛ́ baadásɩ bawɩ́lɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩbá bɩgɛ́ɛ.
HEB 2:4 Bɩka wánlám maamááciwá na mááɖéwá na tɩmɛ́ kʊ́bɔná ndɩ‑ndɩ, bɩka ɖʊɖɔ wánlám wɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga-dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ ńŋɩnáa wenbí wɔɔzɔ́ɔ́lɩ nɛ́, wénɖeezináa sɩsɩ wentí bánŋmatɩ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm.
HEB 2:5 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ malááyɩ́kawá gɛ Ɩsɔ́ɔ weejéle yíko ɖúúlínya kɩgɛgɛrɛŋɛ ɖánŋmatɩ́ kɩdɔ́m nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
HEB 2:6 Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá, naárʊ waalɩzɩ́ seríya kɩna sɩsɩ: «Óo Ɩsɔ́ɔ, we gɛ ɩrʊ́ kɛ́ɛ, na ndɔ́ɔ́zɩ ɩrɔɔzɩ́. Igunááɖam kɛ́ɛ wé, na nbɩsɩná ɩrɔ laakáarɩ.
HEB 2:7 Nyéédísi yɩ, nɖʊ yɩ malááyɩ́kawá-dɛɛzɩ́ alɩwáátɩ cʊ́kɔ; ngɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ɖɔ́ɔ́zɩ yɩ bɩka nɖʊ yɩ yɩ́ɖɛ.
HEB 2:8 Nyááɖʊ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ nɛ́ ɩnʊvɔ́-dɛ.» A Ɩsɔ́ɔ weejéle ɩrʊ́ yíko bɩrɩ́ŋa bʊrɔ, bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ waazɩ́ɩ bɩ ɩrʊ́ fɛ́yɩ́na yíko bʊrɔ nɛ́. Ngʊ́ sinje-daá ɖɛ́bɛɛ́na nɛ́, ɖádánnáa sɩsɩ ɩrʊ́ wɛná yíko bɩrɩ́ŋa bʊrɔ.
HEB 2:9 Amá, ɖánnáa sɩsɩ Yeésu weení Ɩsɔ́ɔ weedísi yɩ, ɩɖʊ yɩ malááyɩ́kawá-dɛɛzɩ́ alɩwáátɩ cʊ́kɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, ɩɖʊ yɩ yɩ́ɖɛ wahála wenkí waana kɩ hálɩ ɩsɩ́ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ-lám-rɔ nɛ́, waazɩ́ ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ sɩ́m.
HEB 2:10 Wenbí bʊrɔ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weení ɩrɔ gɛ báa ngbetíi wɛ bɩka waala ná báa wé nɛ́, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩráa zemina ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá. Ngɛ ńŋɩnáa Yeésu wónbonáa kʊ wɛ na boyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ iyéle yɩ ɩna wahála, na wahála kɩḿ kɩdɛ́ɛ náa-daá nɛ́, ɩbɩ́sɩ weení woovu ɩlá bɩrɩ́ŋa bisúlúki nɛ́.
HEB 2:11 Káma, Yeésu weení wánlám ɩráa ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, ɩ́na wenbá wánlám wɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, bajaa kʊ́ɖʊḿ gɛ. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ bɩvɛ́yɩ́ yɩ fɛɛrɛ́ sɩsɩ ɩyáa wɛ sɩ igoobíya.
HEB 2:12 Káma, waaŋmátɩ ɩyáázɩ sɩsɩ: «Óo Ɩsɔ́ɔ, ménveerím mogoobíya nyɛ́dɛ́ɛ tɔ́m; mánzám nya zamɔ́ɔ rɩ́ŋa-daá.»
HEB 2:13 Wɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ mánɖʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.» Waadásɩ ɩtɔ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Mánááɖɔ́, mána bíya Ɩsɔ́ɔ waava ma wɛ nɛ́.»
HEB 2:14 Ńŋɩnáa bíya wɛná tɔnʊʊ́ na azimá nɛ́, bɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu ɖʊɖɔ wɔɔgbɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́. Waalá bɩlɛ́ na ɩdɛ́ɛ sɩ́m-daá nɛ́, iɖi Sitáánɩ weení ɩdɩɩná sɩ́m-dɛ́ɛ yíko nɛ́ ɩrɔɔzɩ́,
HEB 2:15 na ɩlɛ́ɛ wenbá barɩ́ŋa beweezuú rɩ́ŋa-daá, sɩ́m-dɛ́ɛ nɩdáárɛ weeyéle bɔlɔ́ɔ yoḿti-daá nɛ́.
HEB 2:16 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ malááyɩ́kawá gɛ Yeésu wɔɔgɔ́nɩ sɩ ɩsɩná, amá, Ibrahím kutoluú-dɛ bíya gɛ.
HEB 2:17 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɩmɔɔ́na ɩlɩ́ɩ igoobíya báa ngbetíi-daá, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩbɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́. Wénwií zamɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ, bɩka wánlám Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá na toovonúm na Ɩsɔ́ɔ ɩɖɩ́ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
HEB 2:18 Bɩlɛ́ biiyelená gɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ́ ɩsɩná wenbá barɩ́ŋa bánnáa nɔwɛ́yawá nɛ́, káma, ɩmʊ́ ɖʊɖɔ waana nɔwɛ́yawá, bɩka ɩna wahála ɖʊɖɔ.
HEB 3:1 Bɩlɛ́ nɛ́, koobíya Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́, ɩbɛɛŋná Yeésu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ na ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm ɖáává bɩka ɖánŋmatɩ́ kɩdɔ́m ɩráa-jɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
HEB 3:2 Káma, tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ, ngɛ woovu ná Ɩsɔ́ɔ na toovonúm ńŋɩnáa Múúsá weení ɩrɔ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Woovu ná Ɩsɔ́ɔ na toovonúm Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga rɩ́ŋa-daá» nɛ́.
HEB 3:3 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ weení waama ɖaána nɛ́, bánzám yɩ bɩkɩ́lɩ ɖaána tɩtɩŋa. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ́zɩ Yeésu bɩcɛzɩ́ Múúsá.
HEB 3:4 Káma, ɖaána báa wenká wɛná kɛdɛ́ɛ maarʊ́, ngʊ́ weení waama wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ.
HEB 3:5 Múúsá kɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ weení woovu ná Ɩsɔ́ɔ na toovonúm Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga rɩ́ŋa-daá, na ɩlɩzɩ́ wentí Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfʊ́ńŋmatɩ tɩ nɛ́-dɛ́ɛ seríya nɛ́ gɛ.
HEB 3:6 Amá, Krísto ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ Biyaalʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weejéle yɩ kʊ́bɔńdɩ ɩdɛ́ɛ ɖaána-rɔ nɛ́ gɛ, ngɛ woovu ná yɩ na toovonúm. A ɖáábá ɖázɩ́ŋɛ́ɛ bɩjaarɛ́ɛ, bɩka ɖɔ́ɖɔ́kɩná ɖɛ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ wenká kɔrɔɔzɩ́ bɩjɔɔ́ɔ ɖáa niíni nɛ́, ɖɔ́ɔ́ gɛ ɩdɛ́ɛ ɖaána.
HEB 3:7 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ńŋɩnáa Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waaŋmátɩ nɛ́: «Sinje a mɩ́ɩ́nɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ lowú,
HEB 3:8 ɩ́kalá wenbi‑ɖóni ńŋɩnáa ɖoo bɩɩzɩ́ŋ bɩlá na bacáa yɩ yowú nɛ́; wɩ́rɛ wenɖé tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá, baalá yɩ na bana sɩsɩ wánbɩɩzɩ́ nɛ́?
HEB 3:9 Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ lénlé mɩ́jaájaanáa waalá ma na bana, bacáa ma yowú; ngʊ́ baana tɩmɛ́ máálá yɛ
HEB 3:10 bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ-daá nɛ́. Bʊrɔ gɛ mɛ́ɛ́yɛ́ɛ́ná sáátɩ kɩḿ kɩdɛ́ɛ ɩráa baaná; ngɛ mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ: “Bɩlɛ́ gɛ balaána tɛlɛ́ŋ báa sáátɩ wenkí, bɩka badatɩlɩ́ wenbí mánjaanáa wɛ nɛ́.”
HEB 3:11 Biiyéle mɛ́dɛ́ɛ baaná-daá, móóɖúúná sɩsɩ bádánzʊʊ laadɔ́ɔ wenká kadaá máágbɩ́ɩ́rɩ wɛ fɛɛzɩrɛ nɛ́ kɛtɛngɛrɛ.»
HEB 3:12 Bɩlɛ́ nɛ́ koobíya, iguná laakáarɩ, mɩ́dáá naárʊ íkoyuú wenbiré ɖɩdakazɔ́ɔ bɩka ɖɩdafa Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, na bʊdʊ́ʊ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩlaná Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ bolíni.
HEB 3:13 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩɖʊ ɖamá tɔ́m báa wɩ́rɛ wenɖé gɛ bánbɩɩzɩ́ bayáa ɖɛ sɩsɩ «sinje» nɛ́ na naárʊ íkeyéle alaháácɩ́ itúúli yɩ hálɩ ikízi ɩlá wenbi-ɖóni.
HEB 3:14 Káma, a ɖɔ́ɔ́ɖɔ́kɩ yaraɖá ɖáálá kɩ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́ bɩcáárɩ hálɩ bɩkágʊʊrɩ, bɩlɛ́ nɛ́, ɖáábɩ́sɩ Krísto ɖɔndɩnáa nbɩlɛ́.
HEB 3:15 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Sinje a mɩ́ɩ́nɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ lowú, ɩ́kalá wenbi‑ɖóni ńŋɩnáa ɖoo bɩɩzɩ́ŋ bɩlá na bacáa Ɩsɔ́ɔ yowú nɛ́.»
HEB 3:16 Bɩlɛ́ nɛ́, wenbá waanɩɩ ná, ngɛ baajáa yowú. Bɩdɛkɛ́ɛ wenbá barɩ́ŋa Múúsá weegégeti wɛ ɩkálɩ́zɩ́ wɛ Mɩ́sɩra nɛ́?
HEB 3:17 Wenbá gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛɛyɛɛná baaná hálɩ bɩ́ɩ́zɩ nɛɛ́lɛ (40). Bɩdɛkɛ́ɛ wenbá baalá alaháácɩ́, ngɛ baazɩ́ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá nɛ́?
HEB 3:18 Ngɛ wenbá gɛ wooɖuuná sɩsɩ bádánzʊʊ laadɔ́ɔ wenká kadaá waagbɩ́ɩ́rɩ wɛ fɛɛzɩrɛ nɛ́ kɛtɛngɛrɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ wenbá beegízi badanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ nɛ́?
HEB 3:19 Ɖóóyúú ɖɩna bɩlɛ́ sɩsɩ badabɩ́ɩ́zɩ basʊ́ʊ, káma, badafa toovonúm.
HEB 4:1 Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ sɩsɩ ɖánzʊʊ́ laadɔ́ɔ wenká kadaá waagbɩ́ɩ́rɩ ɖáa fɛɛzɩrɛ nɛ́. Ɖuunáa bɩḿ bɩdɛɛzɩjɔɔ́ɔ bɩɖɩdáarɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́ba ɖukuná laakáarɩ na bɩ́kalá sɩsɩ ɖádáá naárʊ tabɩ́ɩ́zɩ ɩsʊ́ʊ laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá.
HEB 4:2 Káma, beevééri ɖáa Laabáárʊ Kífeńgi-dɛ́ɛ tɔ́m ńŋɩnáa baazɩ́ŋ befééri bɛlɛ́ ɖʊɖɔ nɛ́ gɛ, amá, tɔ́m wentí baanɩ́ɩ tɩ nɛ́ tɔfɔ́ɔ́zɩ wɛ; káma, wenbá baanɩ́ɩ tɩ nɛ́, badafa tɩ toovonúm.
HEB 4:3 Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖáává tɩ toovonúm nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖánzʊʊ́ fɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖɩdaá, fɛɛzɩrɛ wenɖé ɖɩrɔ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ baaná-daá, móóɖúúná sɩsɩ bádánzʊʊ laadɔ́ɔ wenká kadaá máágbɩ́ɩ́rɩ fɛɛzɩrɛ mazɩ́ɩ wɛ nɛ́ kɛtɛngɛrɛ.» Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩmɛ́rɛ wɛ́ńdɛ́ḿ ɖoo ɩlám ɖúúlínya taká nɛ́ nbɩlɛ́.
HEB 4:4 Káma, ɩdɛ́ɛ tɔ́m tákaraɖá-daá, baaŋmátɩ ɖeelí wɛ́ lʊbɛ wɩ́rɛ-dɛ́ɛ tɔ́m sɩsɩ: «Wɛ́ lʊbɛ wɩ́rɛ nɛ́, ɩdɩmɛ́rɛ rɩ́ŋa wɛ́ńdɛ́ḿ nɛ́, wɛɛvɛ́ɛ́zɩ.»
HEB 4:5 Bɩka ɖʊɖɔ fɔɔlʊʊ́ kɩna ɖɔ́ kɩdaá, bɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: «Bádánzʊʊ laadɔ́ɔ wenká kadaá máágbɩ́ɩ́rɩ wɛ fɛɛzɩrɛ nɛ́ kɛtɛngɛrɛ.»
HEB 4:6 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖoo ɖé bʊwɛ sɩsɩ nɛbɛ́rɛ wánbɩɩzɩ́ basʊ́ʊ, ngɛ wenbá baaɖáa Laabáárʊ Kífeńgi kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m nɩɩ́ nɛ́ tabɩ́ɩ́zɩ basʊ́ʊ káma beegízi badafa toovonúm nɛ́,
HEB 4:7 Ɩsɔ́ɔ waadásɩɩ wɩ́rɛ, ɩyáa ɖɛ sɩsɩ «Sinje». Ngɛ bʊwɔ́rɔ́ kpeteree nɛ́, waaŋmatɩná na Ɖáwʊɖa nɔɔ́ sinje kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɔ́m ńŋɩnáa baavʊ́ńgɔdɔḿ nɛ́ sɩsɩ: «Sinje, a mɩ́ɩ́nɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ lowú, ɩ́kalá wenbi‑ɖóni.»
HEB 4:8 Káma, a Yohósuwa ɩraazʊʊná ɩráa fɛɛzɩrɛ laadɔ́ɔ kɛḿ kadaá, Ɩsɔ́ɔ ítokúti bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ɩŋmátɩ wɩ́rɛ neɖére-dɛ́ɛ tɔ́m ɖʊɖɔ.
HEB 4:9 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩga Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ wɛ́ lʊbɛ wɩ́rɛ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ igoobire nbɩlɛ́.
HEB 4:10 Káma, weení wánzʊʊ́ fɛɛzɩrɛ laadɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ kɛ nɛ́ kadaá nɛ́, wɛ́nvɛɛzɩ́ sɩsɩ ɩdɩmɛ́rɛ wɛɛdɛ́, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ wɛɛdɛ́ ɩdɩmɛ́rɛ gɛ wɛɛvɛ́ɛ́zɩ nɛ́.
HEB 4:11 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́caarɩ ɖádɩ ɖɩsʊ́ʊ fɛɛzɩrɛ ɖɩḿ ɖɩdaá, na bɩ́kalá sɩsɩ naárʊ weegízi ɩlá wenbi‑ɖóni bɩka ɩsála nyazɩ ɖájaájaanáa waazála nɛ́.
HEB 4:12 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɛ gɛ tɩ́na tiweezuú na tiɖóni. Tɩjɔɔ́ɔ lɔ́nɩ tɩkɩ́lɩ sɔɔ́ tókobí baazára kɛ fúúni lɛ́ɛ́nɩ́ nɛ́; tɩ́nzʊʊ́ ɩrʊ́-daá gɛ páá, hálɩ tɩtára igezeŋa na iweezuú, idomá na ɩmʊwá-daá núm; tɩ́nwɩlɩ́ɩ ɩrʊ́ wenbí wánmaazɩ́ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ na bɩdaavé nɛ́, na wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ na bɩdaavé nɛ́.
HEB 4:13 Nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ bɩmʊ́sɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ taká nɛ́, bʊwɛ waazá-dɛ gɛ bɩka ɩbɛɛ́na bɩrɩ́ŋa. Waazá-daá gɛ sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩtɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa ɖáálá nɛ́.
HEB 4:14 Ńŋɩnáa ɖɔ́wɛná sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weení waagɩ́lɩ baaganáa nɛ́, ɖɩ́ɖɔkɩ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm ɖáává bɩka ɖánŋmatɩ́ kɩdɔ́m ɩráa-jɔ́ nɛ́ bɩcáárɩ. Sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Yeésu, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́; waagba hálɩ ɩkádála Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
HEB 4:15 Sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɖɔ́wɛná yɩ nɛ́ ɩbá ɩnyɩ sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ mádafɩ́yawá, ɩdɛkɛ́ɛ weení ɩ́dánbɩɩzɩ iwíi ɖɔ́rɔ́ ɖɛ́dɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ-daá nɛ́. Káma, ɩmʊ́ ɖʊɖɔ, Sitáánɩ waayɩ́ yɩ kɔdɔ́sɩ ɖabata ńŋɩnáa wánÿɩ́m ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́, alaháácɩ́ baasí gɛ ɩdalá.
HEB 4:16 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖútuu na yaraɖá kʊ́bɔńgɩ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ kowuro-gbelé-jɔ́, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖiyuú cɛ́tɩ, ɖiɖi ɩdɛ́ɛ alɩbáráka. Ńna nɛ́, ɖónÿuú ɩlɛ́ɛ ɖáa sáátɩ wenkí ɖɔ́wɛ takáásɩ́-daá nɛ́.
HEB 5:1 Sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ báa weení, ɩráa-daá gɛ bánlɩzɩ́ɩ yɩ, bɩka wánlám Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá wénjelíi ɩráa. Ɩdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ gɛ sɩsɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ kʊjɔ́ɔ́nɩ na sarásɩ, ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá cɛ́m-rɔɔzɩ́.
HEB 5:2 Wánbɩɩzɩ́ ɩnɩ́ɩ wenbí-daá wenbá baasɩ na wenbá bɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́ bɔwɛ nɛ́, káma, ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩ́na ɩdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ ɖʊɖɔ gɛ.
HEB 5:3 Mádafɩ́yatɩ tɩḿ tɩrɔɔzɩ́ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ ɩ́la sarásɩ ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá cɛ́m-rɔɔzɩ́, na ɩráa baaganáa-dɛ́ɛ ńdɩ-rɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ.
HEB 5:4 Ngʊ́ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ yɩ́ɖɛ ɖɩḿ. Ɩsɔ́ɔ wánÿaa kʊ ɩrʊ́ ɩsɩ́ɩ yɩ ńŋɩnáa waayáa Árʊ́ʊ́na nɛ́.
HEB 5:5 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩdɛkɛ́ɛ Krísto waazɩɩ ná ɩdɩ kʊ́bɔńdɩ ɩbɩ́sɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ weení wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ gɛ Mebiyaalʊ́, kpɔɔná sinje, mɔ́ɔ́ gɛ Njaa» nɛ́ ɩjɔ́ gɛ wooyuú na tɩ.
HEB 5:6 Ńŋɩnáa wɔɔdɔ́tɔḿ ɖeelí ɖʊɖɔ nɛ́ sɩsɩ: «Nyɛ́gɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ gɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ ńŋɩnáa Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.»
HEB 5:7 Yeésu wɔɔjɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, na kebísi na nzʊlʊ́m gɛ waazʊ́lʊná, iwiiná Ɩsɔ́ɔ weení wánbɩɩzɩ́ ɩlɩzɩ́ yɩ sɩ́m-daá nɛ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waamʊ ɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ; káma, waavʊ́ʊ́zɩ ɩdɩ ɩlá ɩzɔɔlɩ́m nɛ́-rɔɔzɩ́.
HEB 5:8 Na bɩrɩ́ŋa ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́, wahálawá waana tɩ nɛ́ tɩdaá, wɛɛgbɛ́lɛŋ nŋɩ́nɩ́ báta balá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m nɛ́.
HEB 5:9 Waalá bɩrɩ́ŋa bisúlúki bɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, waabɩ́sɩ weení ɩjɔ́ wenbá barɩ́ŋa bánlám ɩzɔɔlɩ́m nɛ́-dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ tɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ wángalɩɩnáa nɛ́.
HEB 5:10 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ yɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́, ńŋɩnáa Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
HEB 5:11 Ɖáábá ɖɔ́wɛná tɔ́mwá ɖabata sɩ ɖɩŋmátɩ bʊrɔɔzɩ́, amá, sɩ ɖɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ bɩdaá nɛ́ cɔɔ́ɔ káálɛ; káma, mɩ́dánnɩɩ tɔ́m kutoluú ɖasam.
HEB 5:12 Mɩ́fʊ́ńbɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa ɖoo bɩdɛkɛ́ɛ sinje, amá, bɩ́ndɔbɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ bawɩ́lɩ mɩ́ɩ tɔ́m kaɖaa ńdɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m-daá. Wenbí na becéle mɩ́ɩ kíɖíím ɖóni ńbɩ nɛ́, yɩ́lɛ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ bafa mɩ́ɩ.
HEB 5:13 Ngʊ́ weení ɩrɩ́ŋa ɩdɛɛzɩwɛ mʊzʊ́ʊ-daá nɛ́, kɛ́ɛ bú kɩdaáɖɛ gɛ, waasɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, we cɔɔ́ɔ na kʊ kazɔ́ɔ, we taavé na kʊ.
HEB 5:14 Amá, kíɖíím ɖóni ńbɩ kɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-dɛ́ɛ kíɖíím gɛ, wenbíwá bɔɔjɔɔná nɛ́, wɛɛgbɛ́lɛŋ wɛ banyɩ wenbí bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ na wenbí bɩdaavé nɛ́.
HEB 6:1 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́lɩɩ kpɛlɛḿwá kaɖaa ńdɩ bɛɛgbɛ́lɛŋ ɖáa Krísto-dɛ́ɛ tɔ́m-rɔɔzɩ́ nɛ́, bɩka ɖɩsʊ́ʊ kʊ́bɔnáa-dɛ́ɛ kpɛlɛḿ-daá. Ɖúkokúti ɖɩkábɩsɩ tɔ́mwá kʊ́bɔńdɩ kpɛlɛḿwá kaɖaa ńdɩ tɩḿ tɩ́nwɩlɩ́ɩ nɛ́ tɩrɔ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: ɖɩkɛ́ɛ ɖɔ́jɔwʊrɛ ɖiyéle wenbíwá bínbonáa ɖáa sɩ́m-daá nɛ́, bɩka ɖɩfa Ɩsɔ́ɔ toovonúm,
HEB 6:2 na lɩ́m-daá liríiwá-dɛ́ɛ tɔ́m, na nʊ́ʊ́zɩ tɩnɩ́ ɩráa-rɔɔzɩ́, na ɩsɩɖáa-dɛ́ɛ fém na kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ-dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa.
HEB 6:3 A Ɩsɔ́ɔ weedísi, wenbí sɩ ɖɩlá nɛ́ nbɩlɛ́.
HEB 6:4 A bɩɩga wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm wéńnyéléɖi bɔrɔ kʊ́ɖʊńbɩ bana, Ɩsɔ́ɔ ɩlá wɛ kʊjɔɔwʊ, ɩfa wɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga,
HEB 6:5 banɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ niíni, bɩka boyuú batɩlɩ́ ɖúúlínya kɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́-dɛ́ɛ yíkowá-dɛ́ɛ ɖóni,
HEB 6:6 ngɛ baazála babɩ́sɩ bɔjɔwʊrɛ kɩ́bɩńɖɛ-daá nɛ́, bádándabɩɩzɩ bakábɩ́sɩ́ná wɛ batábaazɩ kɛɛ́. Bɩdɛ́ɛ ɩráa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ gɛ baadábaazɩ kám ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ɖʊɖɔ bɩlɛ́, bɩka bɛ́ngbɛɛnáa yɩ zamɔ́ɔ-daá.
HEB 6:7 A tɛ́ɛ́wʊ wánnɩɩ́ laadɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ-rɔ, bɩka kɩdɛ́ɛ lɩ́m wánzʊʊ́ adɛ, ngɛ tɩ́ɩ́nɩ wɔ́nnyɔ́ɔ bɩ́nvɔɔzɩ́ wenbá bɔrɔɔzɩ́ bánvarɩ́m kɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wánɖʊ́ʊ laadɔ́ɔ kɛḿ alɩbáráka gɛ.
HEB 6:8 Amá, a sɔwá‑sɔwá na sɔɔzɔ́ɔ́zɩ wɔ́nnyɔ́ɔ kʊ; kɔ́dɔ́nvɔɔzɩ, bídénleeri na balá kɛ láálɩ́, bɩka bɩgɛdɛɛzɩya, nimíni gɛ bɔ́nzɔ́m kɛ.
HEB 6:9 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, báa ɖánŋmatɩ́ ɖɔ́ nɛ́, ɖáábá ɖiɖéézi sɩsɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́wɛ nɩ́bááwʊ kazɔ́ɔ ńgɩ kínÿelíi iyuú lɛ́ɛ́dɩ nɛ́ kɩrɔɔzɩ́.
HEB 6:10 Káma, Ɩsɔ́ɔ tɛkɛ́ɛ weení ɩraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ na ɩsɔɔná wenbí mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́, cáńfáná sɔɔlɩ́m mɩ́ɩ́zɔ́ɔ́lɩ yɩ ngɛ mɩ́ɩ́lɩ́zɩ́ bɩ ɩwɩ́lɩ sɩnáa mɩ́ɩ́zɩ́ná Krísto ńba bɩka mɩ́dɛɛzɩwɛ mɩ́nzɩnáa wɛ nɛ́ bɩdaá nɛ́-rɔɔzɩ́.
HEB 6:11 Amá, ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ gɛ sɩsɩ mɩ́dáá báa weení ɩ́ba ɩcáárɩ ɩdɩ ɩlaaná bɩlɛ́ lám hálɩ bɩkágʊ́ʊ́rɩ́ná wenbí mɩ́jɔ́ɔ na bɩ tamɔ́ɔ nɛ́, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ikóyuú bɩ biɖetéḿ.
HEB 6:12 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩ́kábɩsɩ bɩgaadɩnáa, amá, ɩbá ɩbɩ́sɩ nyazɩ wenbá baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm ngɛ baabá bɔɖɔ́kɩ bɩcáárɩ hálɩ bɩkágʊʊrɩ nɛ́; bɛlɛ́ bónÿuú kʊ wenbí Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩ wánlám wɛ nɛ́.
HEB 6:13 Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ sɩsɩ wánlám Ibrahím kʊjɔɔwʊ nɛ́, ńŋɩnáa naárʊ fɛ́yɩ́ waagɩ́lɩ ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ na ɩŋmátɩ iɖuuná ɩlɛ́ nɛ́, ɩdɩtɩŋa gɛ wooɖuuná
HEB 6:14 ɩtɔ́ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ, móóɖúúná sɩsɩ mánbá maɖʊ nya alɩbáráka, bɩka meyéle nyógutoluú-dɛ bíya ɩbá bɔɖɔ́ɔ.»
HEB 6:15 Bɩlɛ́ gɛ Ibrahím waabá ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ nɛ́, wooyuú wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩsɩ wánlám yɩ nɛ́.
HEB 6:16 Ɩráa wónɖuunáa nɛ́, na weení waagɩ́lɩ wɛ nɛ́ gɛ bónɖuunáa; ɖuunáa wánwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ wentí baaŋmátɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm bugúti bɩgɛvɛ́yɩ́na cɔɔlɩ́ ɖʊɖɔ.
HEB 6:17 Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ ɩbá ɩtásɩ ɩwɩ́lɩ wenbá sɩ bɔkɔ́nɩ bokóyuú wenbí wooɖúu sɩ wánlám nɛ́ sɩsɩ wenbí waazɩ́ŋ sɩsɩ wánlám nɛ́ fɛ́yɩ́na kʊrʊ́ʊ; bʊrɔ gɛ waaŋmátɩ iɖuuná.
HEB 6:18 Bɩlɛ́ nɛ́, tɔ́m nabʊ́lɛ tɩɩbá tɩvɛ́yɩ́na kʊrʊ́ʊ nɛ́ wɛ ná, tɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖuunáa, na wenbí waaɖʊ sɩ wánlám ɖáa nɛ́. Tɩdaá, Ɩsɔ́ɔ tánbɩɩzɩ ɩbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ. Ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖéézé ɖɩsʊ́ʊ yɩ nɛ́, bɩɩbá bɩ́ngbaazɩ́ ɖáa ɖóni, na ɖɩlaaná tamɔ́ɔ lám sɩsɩ ɖóngoyuú wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩsɩ wánlám ɖáa nɛ́.
HEB 6:19 Tamɔ́ɔ kɛḿ kɛgɛ́ɛ ɖáa gɛ nyazɩ nyɩɩrʊʊ́ kɩ́nɖɔkɩ́ mɛ́ɛ́lɛ nɛ́, kɔɖɔ́kɩná ɖéweezuú bɩbá bɩjaarɛ́ɛ, kánzʊʊ́ hálɩ kɛfɛ́lɛ láámílé bɔɔdɔ nɛ́ kɛɖɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
HEB 6:20 Ńna gɛ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, Yeésu wɛɛdɛ ɖáa nɩ́bááwʊ ɩsʊ́ʊ. Káma, waabɩ́sɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nyazɩ Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
HEB 7:1 Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ ɩmʊ́ ɩvʊngɛ́ɛ Salɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ wúro gɛ, bɩka ɖʊɖɔ ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ bílí‑bílí-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́. Sáátɩ wenkí Ibrahím woobó ikóyoo wúrowá ikéɖí wɛ, ngɛ wɔɔlɔ́ɔ wángabɩsɩ́ nɛ́, Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ woobó ɩkázɩŋ yɩ; ngɛ waaɖʊ yɩ alɩbáráka.
HEB 7:2 Ɩnáábɩ́lɛ́ Ibrahím waadára wenbí bɩrɩ́ŋa woogóyuú nɛ́ bʊrɔ fuú icéle yɩ kʊ́ɖʊńbɩ. A sɩ balɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ kutoluú, kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, bugutoluú gɛ sɩsɩ: «Wúro weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́,» bɩka ɖʊɖɔ ɩnáábɩ́lɛ́ Salɛ́ɛm tɛ́ɛ́dɩ wúro, bugutoluú sɩsɩ: «Fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ wúro.»
HEB 7:3 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá taŋmátɩ ɩgɔɔ yáá ɩjaa, cáńfáná ɩjaájaanáa-dɛ́ɛ tɔ́m. Ɩvɛ́yɩ́na wɩ́rɛ wenɖé baalʊ́rʊ yɩ nɛ́, cáńfáná wɩ́rɛ wenɖé waazɩ́ nɛ́. Waalɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ gɛ, bɩka ɩgɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ weení ɩwɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
HEB 7:4 Ɩbá ɩbɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́ Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ ɩbá ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ kʊ́bɔnɩ́ nɛ́! Hálɩ ɖájaájaa Ibrahím waava yɩ wenbí bɩrɩ́ŋa woogóyuú wúrowá wenbá woogóyoo wɛ ikéɖi bɔrɔ nɛ́ bɔjɔ́ nɛ́ bɩdɛ́ɛ fuú-daá fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
HEB 7:5 Ngʊ́ Léévi kutoluú-dɛ bíya-daá wenbá bɛgɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa nɛ́, Múúsá-dɛ́ɛ Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bɔ́bɔɔzɩ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa kicéle wɛ wenbí bɩrɩ́ŋa bɔwɛná nɛ́ bɩdɛ́ɛ fuú-daá fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Bugutoluú sɩsɩ bɔ́bɔɔzɩ badɩtɩŋa bogoobíya. Ngʊ́ bɛlɛ́ ɖʊɖɔ bɛgɛ́ɛ Ibrahím kutoluú-dɛ bíya gɛ.
HEB 7:6 Amá, Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ weení ɩdɛkɛ́ɛ Léévi kutoluú-dɛ bú nɛ́, waamʊ Ibrahím-jɔ́ wenbí wooyuú bɩ nɛ́-dɛ́ɛ fuú-daá fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ bɩka ɩɖʊ yɩ alɩbáráka, ngʊ́ Ibrahím gɛ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩ wánlám yɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ.
HEB 7:7 Ngʊ́ ɖáábá ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ kʊ́bɔnɩ́ wánɖʊ́ʊ kʊ bú alɩbáráka.
HEB 7:8 Ngɛ cé, ɩráa bɛgɛ́ɛ sɩ basɩ́ wɩ́rɛ nɛ́ wánmʊ́ʊ kʊ fuú-daá fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́, línlí nɛ́, weení waamʊ fɔɔlʊʊ́ kɩḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ ɩlɛ́ ɩwɛ weezuú-daá.
HEB 7:9 Bɩlɛ́ nɛ́, Léévi weení ɩbamáa fuú-daá fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ mʊ́ʊ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa-jɔ́ na igutoluú-dɛ bíya yɩ́ɖɛ-daá nɛ́, ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩtɔ́ sɩsɩ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ wɛɛvɛ́rɛ Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ fɔɔlʊʊ́ kɩḿ sáátɩ wenkí wɛɛvɛ́rɛ Ibrahím nɛ́ nbɩlɛ́.
HEB 7:10 Káma, na bɩrɩ́ŋa badalʊrʊ tá Léévi nɛ́, ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩtɔ́ sɩsɩ ɩvʊnwɛ ɩjaájaa Ibrahím-dɛ́ɛ azimá-daá sáátɩ wenkí Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ woobó ɩkázɩŋ yɩ nɛ́.
HEB 7:11 Mará Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ nɛ́, waaɖʊ ná Léévi kutoluú-dɛ bíya-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ. Ngʊ́ a ɖoo Léévi kutoluú-dɛ bíya-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ ɩraanyɔ́ɔ́zɩ báa wenbí isúlúki, bútokúti bɩbɔ́ɔ́zɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ sarásɩ lanɖʊ́ naárʊ íkuti ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ ɩlá nyazɩ Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́ bɩka bɩdɛkɛ́ɛ nyazɩ Árʊ́ʊ́na-dɛ́ɛ ńɖɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.
HEB 7:12 Ngʊ́ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ wɛɛlɛzɩ́ bɩkɛ́ɛ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Mará ɩkɛ́ɛ.
HEB 7:13 Káma, weení ɩdɔ́m baaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, kutoluú kɛgɛ́ɛ ɖugoré neɖére gɛ, wenɖé ɖɩdaá báa naárʊ tasɩŋ tá sarásɩ ɖaalanɖɛ́ ɩlá sarásɩ tɩmɛ́rɛ nɛ́.
HEB 7:14 Káma, báa weení nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Yudáa-dɛ́ɛ ɖugoré-daá gɛ Ɖádʊ́ʊ waalɩɩná, ngɛ ɖugoré ɖɩḿ nɛ́, Múúsá taŋmátɩ ɖɩdɔ́m báa cʊ́kɔ sarásɩ lanɖáa-dɛ́ɛ tɔ́m-daá.
HEB 7:15 Bɛɛ wenbí bɩbá bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ nɛ́ nɖɔ́ sɩsɩ bɩɩlɩzɩ́ sarásɩ lanɖʊ́ naárʊ ɩjɔɔ́ɔ nyazɩ Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ.
HEB 7:16 Ɩdɛ́ɛ waabɩ́sɩ sarásɩ lanɖʊ́ nɛ́ talɩɩná Mará baazɩ́ɩ yɛ adamáa na kutoluú nɛ́; amá, na weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́-dɛ́ɛ yíko gɛ waabɩsɩná sarásɩ lanɖʊ́.
HEB 7:17 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waalɩzɩ́ seríya ɩrɔ sɩsɩ: «Nyɛ́gɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ gɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ ńŋɩnáa Mɛlɩkisedɛ́ɛkɩ-dɛ́ɛ sarásɩ lám tɩmɛ́rɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́.»
HEB 7:18 Bɩlɛ́ nɛ́, kaɖaa-dɛ́ɛ, bɩ́nwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ wenbí ɖoo baavʊ́ńzɩɩzɩ bɩ nɛ́ bɩɩɖɩ́; káma, bɩdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ, na bɩdɛ́ɛ bɩdɔfɔ́ɔ́zɩ nabʊ́rʊ nɛ́-rɔɔzɩ́.
HEB 7:19 Wenbí bʊrɔ nɛ́, Mará tatánbá alá nabʊ́rʊ bisúlúki. Sɩɩlɛ-dɛ́ɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wɔɔgɔná ɖáa tamɔ́ɔ kɛɛjɛzɩ́ Mará bɩka kɔrɔɔzɩ́ gɛ ɖánbɩɩzɩ́ ɖutúu ɩjɔ́ nɛ́.
HEB 7:20 Tamɔ́ɔ kɛḿ kabaasí, ɖuunáa Ɩsɔ́ɔ wooɖuuná nɛ́ ɖʊɖɔ tásɛ́ɛ, káma, naanɩ́ baaganáa ɩbɩ́sɩ sarásɩ lanɖáa nɛ́, Ɩsɔ́ɔ toɖuuná.
HEB 7:21 Amá, Yeésu ɩlɛ́ nɛ́, naanɩ́ ɩbɩ́sɩ sarásɩ lanɖʊ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ wooɖuuná gɛ. Wooɖuuná gɛ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ nyádʊ́ʊ móóɖúúná; ngɛ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ mɔgɔ́nɩ mobúsi mɔ́nɔ́ɔ́: “Nyɛ́gɛ́ɛ sarásɩ lanɖʊ́ gɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.”»
HEB 7:22 Bɩlɛ́ ɩmʊ́ biiyéle Yeésu waabɩ́sɩ weení ɩrɔ ɖééɖéézi sɩsɩ ɖánzʊʊ́ keɖiyá kɩ́falɔɔ́ kɛɛjɛzɩ́ kɩ́bɩńga nɛ́ kadaá.
HEB 7:23 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ bibaasí nɛ́, Keɖiyá kɩ́bɩńga-daá, sarásɩ lanɖáa wɔɔɖɔ́ɔ bɛɛgɛ́ɛ ɖamá nɛ́; káma, sɩ́m ténÿelí bɔcɔ́ɔ bɩlɛ́ hálɩ bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
HEB 7:24 Amá, Yeésu nɛ́, ńŋɩnáa ɩlɛ́ ɩwɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩdɛ́ɛ sarɔ́ɔ lám tɩmɛ́rɛ tɛ́ndɛŋ́.
HEB 7:25 Bʊrɔɔzɩ́ ɖʊɖɔ gɛ wánbɩɩzɩ́ ɩlɛ́ɛ wenbá bánbanáa yɩ na botúu Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ bɩbá bɩtɛ́, káma, ɩwɛ ɩ́na iweezuú báa ngbeére wánzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ bɔrɔɔzɩ́.
HEB 7:26 Bɩlɛ́ nɛ́, Yeésu ɩbá ɩnáábɩ́lɛ́ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weení bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖáa nɛ́, káma, wɔɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ, ɩdalá nabʊ́rʊ bɩdaavé nɛ́, ngʊ́ ɩvɛ́yɩ́na ziibi nakɩ́rɩ, ɩ́na alaháácɩ́-dɩnáa baraayoozée, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ yɩ hálɩ ɖoo ɩjɔ́ ɩsɩ́ɩ.
HEB 7:27 Ɩvɛ́yɩ́ nyazɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa baaganáa: bɩvɛ́yɩ́na yɩ fɔ́ɔ́zɩrɛ sɩsɩ ɩlá sarásɩ wɩ́rɛ báa wenɖé ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá-dɛ́ɛ cɛ́m-rɔɔzɩ́ naanɩ́, na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ ɩlá zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-dɛ́ɛ cɛ́m-dɛ́ɛ ńzɩ. Káma, kʊ́ɖʊńbɩ lám gɛ waalá sarɔ́ɔ, wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́.
HEB 7:28 Múúsá-dɛ́ɛ Mará-daá nɛ́, ɩráa na bɛdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ gɛ bánzɩɩ́ wɛ sarásɩ lanɖáa kʊ́bɔnáa. Amá, Mará wɔ́rɔ́, Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ iɖuuná nɛ́, Biyaalʊ́ʊ weení woozúlúki bɩrɩ́ŋa bɩdaá bɩvɛ́yɩ́ bɩ́ngʊrʊ́ʊ nɛ́ gɛ waazɩ́ɩ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́.
HEB 8:1 Tɔ́m ɖánŋmatɩ́ tɩ nɛ́-dɛ́ɛ fɔ́ɔ́rɛ gɛ sɩsɩ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ ɖɔ́wɛná, ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé-dɛ́ɛ kíɖiiwú-rɔ.
HEB 8:2 Wánlám ɩdɩmɛ́rɛ ɖɩdáarɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńɖɛ-daá, ɖɩnáábɩ́lɛ́ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ tɩtɩŋa, Ɖádʊ́ʊ tɩtɩŋa woozuu ná kɛ, bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́.
HEB 8:3 Káma, bánzɩɩ́ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ báa weení nɛ́, ɩdɩmɛ́rɛ gɛ sɩsɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ kʊjɔ́ɔ́nɩ na sarásɩ, bʊrɔ gɛ bɩmɔɔ́na ɖɛ́dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ ɖʊɖɔ wɛná nabʊ́rʊ sɩ ɩfa Ɩsɔ́ɔ.
HEB 8:4 Ngʊ́ a ɖoo ɩ́fʊnwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, ɩ́tatánbɩ́sɩ sarásɩ lanɖʊ́, káma, nɛbɛ́rɛ wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bánlám Ɩsɔ́ɔ kʊjɔ́ɔ́nɩ ńŋɩnáa Mará waazɩ́ɩ́zɩ wenbí nɛ́.
HEB 8:5 Bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ bánlám nɛ́ waalɩ́ɩ tɩmɛ́rɛ bángalám ɖɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ gɛ, ɖɩlɛ́ ɖɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ bɩgɛ́ɛ. Bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ wenbí Múúsá waalá nɛ́: sɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ yɩ gɛ sɩsɩ ɩ́la bɩrɩ́ŋa bɩlɩ́ɩ wenbí nɔ́ɔ́ ɩmʊ́ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ yɩ bʊ́ʊ-daá ɩna nɛ́.
HEB 8:6 Amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, tɩmɛ́rɛ wenɖé beejéle Yeésu nɛ́ waabá ɖɩcɛzɩ́ sarásɩ lanɖáa baaganáa-dɛ́ɛ ńɖɛ, káma, keɖiyá kɩ́falɔɔ́ kɛɛjɛzɩ́ kɩ́bɩńga nɛ́ kadaá, ɩmʊ́ wɔ́nnyɔɔzɩ kʊ Ɩsɔ́ɔ na ɩráa bɔlɔwʊtáá. Bɩka ɖʊɖɔ wenbíwá Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩsɩ wánlám ɩráa keɖiyá kɛḿ kadaá nɛ́ waagɩ́lɩ kɩ́bɩńga-daá ńdɩ.
HEB 8:7 Bɩlɛ́ nɛ́, a ɖoo keɖiyá kɩ́bɩńga ɩraalá ɖéyí‑ɖéyí, bɩ́tabɩ́sɩ bɩbɔ́ɔ́zɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ bɛkɛ́ɛ kɩ́falɔɔ́.
HEB 8:8 Káma, Ɩsɔ́ɔ wónÿoonáa ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́ gɛ wɔɔdɔ́ kɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, wɛ́ naárɛ kɛgɛrɛŋɛ, wɛ́ amʊ́ adaá, ménɖíi keɖiyá kɩ́falɔɔ́ mána Israyɛ́ɛlɩ na Yudáa bɛdɛ́ɛ zamɔ́ɔ. Mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ mɔ́ɔ́dɔ́ ná.
HEB 8:9 Keɖiyá kɛḿ, kádánlaḿ nyazɩ wenká mééɖí kɛ mána bajaájaanáa wɩ́rɛ wenɖé mɔ́ɔgɔ́ɖɔkɩ banʊ́ʊ́zɩ-daá magálɩzɩ́ wɛ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá nɛ́. Ńŋɩnáa badɩtɩŋa bodofu keɖiyá kɛḿ kanʊvɔ́-daá ɖéyí‑ɖéyí nɛ́, mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ máálɩ́zɩ́ laakáarɩ bɔrɔ, mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mɔ́ɔ́dɔ́ ná.
HEB 8:10 Nŋɩ́nɩ́ sɩ meɖi keɖiyá kɩ́falɔɔ́ mána Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa nɛ́ nɖɔ́: Mɔ́ɔ́ Mɩ́dʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ mazɩ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, mánɖʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ Mará bagʊjʊ́nɩ-daá, mánŋmaá yɛ bewenbé-daá; mánbɩsɩ́ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩka bɛḿ babɩ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ.
HEB 8:11 Naárʊ tóndokúti ɩwɩ́lɩ ɩrɔwʊ́, cáńfáná ɩtɔ́ igoobú sɩsɩ bɩmɔɔ́na ɩtɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ, káma, barɩ́ŋa bándɩlɩ́ɩ ma. Bú-rɔ, kʊ́bɔnɩ́-rɔ, barɩ́ŋa bándɩlɩ́ɩ ma.
HEB 8:12 Káma, mɛ́njɛ́m bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ, módóndokúti mɔdɔ́ɔ́zɩ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá-rɔɔzɩ́.»
HEB 8:13 Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ ɩtɔ́ sɩsɩ keɖiyá kɩ́falɔɔ́ nɛ́, bugutoluú sɩsɩ kaɖaa ńga waabɩ́sɩ kɩ́bɩńga nbɩlɛ́. Ngʊ́ wenbí bɩgɛ́ɛ kɩ́bɩńbɩ bɩka bʊwɛ bɩ́njaadɩ́ nɛ́ wɛ́nɖɛɛ́ tɛlɛ́ŋ gɛ.
HEB 9:1 Bɩlɛ́ gɛ keɖiyá kaɖaa ńga kɛlɛ́ ɖʊɖɔ kavʊnwɛná Mará ánwɩlɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, bɩka ɖʊɖɔ kɔwɛná ɖɩdáarɛ lé bónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
HEB 9:2 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, boozúu bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ. Kɛdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kaɖaa ńgɩ bánÿaá sɩsɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɖɩdáarɛ nɛ́ kɩdaá, fɩtɩ́layáawá ɖaadɩnɩɖɛ́, na tébíri, na kpɔ́nɔ́wá baalá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́ fʊnwɛ.
HEB 9:3 Láámílé sɩɩlɛ ńgɩ bɔ́ndɔ́ɔ bɩdaá nɛ́, kɩwɔ́rɔ́ gɛ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ sɩɩlɛ ńgɩ. Kɩlɛ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ.
HEB 9:4 Ńna gɛ tulaarɩ́wá ɖaavʊʊdɩɖɛ́ baala ná ɖɛ siká nɛ́ fʊnwɛ bɩtasɩná keɖiyá aɖákaá baabɩ́rɩ siká kɩrɩ́ŋa kɩrɔ nɛ́. Aɖákaá kɩḿ kɩdaá nɛ́, baazɩ́ɩ nyɩnɔɔ́ baala ná kɛ siká nɛ́ bɩka kadaá na kíɖíím bánÿaá bɩ máánɩ nɛ́, basɩ́ɩ ɖʊɖɔ Árʊ́ʊ́na-dɛ́ɛ ɖɛ́nɩ weení waazɩ́ŋ ɩtɛ nɛ́, na bɔ́ aawála baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará arɔ nɛ́.
HEB 9:5 Baalá malááyɩ́kawá bánÿaá wɛ Kerubímwá nɛ́ batɩ́nɩ aɖákaá-rɔɔzɩ́ na bɩwɩ́lɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ ńna; bɩka bɛdɛ́ɛ teevekíni-dɛ́ɛ izotuu fóo ɖɩdáarɛ lé bánbɩrɩ́ɩ alaháácɩ́wá cɛ́m-dɛ́ɛ azimá nɛ́. Amá, bɩdɛkɛ́ɛ lɛlɛɛɖɔ́ gɛ sɩ ɖɩŋmátɩ tɩlɛ́ ɖɩbá ɖɩsʊ́ʊ bɩdaá.
HEB 9:6 Baazɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́, sarásɩ lanɖáa wánzʊʊ́ báa sáátɩ wenkí bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kaɖaa ńgɩ-daá bánlám bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ.
HEB 9:7 Amá, fɔɔlʊʊ́ sɩɩlɛ ńgɩ-daá nɛ́, sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ riké wánzʊʊ kʊ kʊ́ɖʊńbɩ bɩ́nɩ-daá iboná fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ baagʊ ɖɛ nɛ́-dɛ́ɛ azimá ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ ɩdɩtɩŋa na zamɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá badatɩlɩ́ gɛ baalá tɩ nɛ́-dɛ́ɛ cɛ́m-rɔɔzɩ́.
HEB 9:8 Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩ kawɩ́lɩ bɩdaá sɩsɩ a ɖé bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ kaɖaa ńga tɛɛzɩwɛ, ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ tatʊlʊ́ ta.
HEB 9:9 Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩgɛ́ɛ wenbí-daá ɖɔ́wɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ. Bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ kʊjɔ́ɔ́nɩ na fʊ́ńdɩ kpɩná-dɛ́ɛ sarásɩ ɩrʊ́ wánlám nɛ́, tánbɩɩzɩ biyéle weení wónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́, iwenbiré ɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.
HEB 9:10 Wenbíwá ɩrʊ́ waazɩ́ɩ́zɩ bɩ kíɖíím na sʊlʊ́m-rɔ, na nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ ɩ́ta ɩsám na ɩlá ɩdɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ bɩgɛ́ɛ. Bɩdɛ́ɛ Mará amʊ́ aagɔ́vɔɔzɩ bɩlɛ́ gɛ hálɩ bɩtála sáátɩ wenkí Ɩsɔ́ɔ wɛɛgɛ́ɛ báa ngbetíi nɛ́.
HEB 9:11 Amá, Krísto ɩlɛ́ wɔɔgɔ́nɩ gɛ nyazɩ kífeńbiwá bɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́. Waazʊ́ʊ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ kɛɛjɛzɩ́ bɩka kozulukée bɩkɩ́lɩ kɩ́bɩńga nɛ́ kadaá. Bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ kɛḿ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ ɩráa woozuu ná kɛ; bugutoluú sɩsɩ kɛdɛkɛ́ɛ ɖúúlínya baalá kɩ taká ɖɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ ńga.
HEB 9:12 Waazʊ́ʊ kʊ́ɖʊńbɩ sʊʊ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ agbɛzɛyɩ́wá yáá naavaláa abaaláa-dɛ́ɛ azimá gɛ wɔɔɖɔ́kɩ ɩsʊʊná na ɩlá sarɔ́ɔ, amá, ɩdɩtɩŋa ɩdɛ́ɛ azimá gɛ waazʊʊná ɩlá. Ɩdɛ́ɛ azimá amʊ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛɛ ná ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá bɩcáŋ bɩtɛ́.
HEB 9:13 Káma, a ɖé agbɛzɛyɩ́wá na naavaláa abaaláa-dɛ́ɛ azimá na nɔ́wʊ alʊ́ bɔɔwɔ́ yɩ nɛ́-dɛ́ɛ tɔɔlɩmá bónÿoozí na bánmɩzɩ́ɩ wenbá bɛvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ aɖííni-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́ wánlám wɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ,
HEB 9:14 Krísto weení Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weeyéle ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nyazɩ fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ ɖɩrɩ́ŋa ɖizulukée nɛ́-dɛ́ɛ azimá tánlaḿ ɖáa ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́? Ánÿaalɩ́ ɖéwenbé-daá wenbíwá bínbonáa ɖáa sɩ́m-daá nɛ́ na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩlá Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ bɔwʊtá.
HEB 9:15 Bɩlɛ́ biiyele ná gɛ Krísto kɛ́ɛ na weení wɔ́nnyɔɔzɩ́ ɩráa na Ɩsɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá keɖiyá kɩ́falɔɔ́-daá nɛ́, na wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa wɛ nɛ́ babɩ́ɩ́zɩ boyuú kífeńbiwá wooɖúu ɩsɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́. Bónÿuú bɩ, káma, Krísto waazɩ́ na ɩdɛ́ɛ sɩ́m bɩḿ bʊrɔ nɛ́, ɩlɛ́ɛ ɩráa ɩlɩzɩ́ wɛ wenbíwá baayɩ́sɩ keɖiyá kaɖaa ńga-daá nɛ́ bɩdaá.
HEB 9:16 Káma, a ɩrʊ́ waaŋmáa nŋɩ́nɩ́ ɩzɔɔlɛ́ɛ beɖiná ɩdɛ́ɛ tííbí nɛ́ ɩsɩ́ɩ, naanɩ́ na beɖi tííbí kɩḿ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ wáńzɩ́ḿ.
HEB 9:17 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, naanɩ́ na wenbí waaŋmáa ɩsɩ́ɩ nɛ́ ɩlá tɩmɛ́rɛ nɛ́, asée wáńzɩ́ḿ. A ɖé ɩwɛ weezuú-daá, bɩ́dánlaḿ tɩmɛ́rɛ.
HEB 9:18 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ keɖiyá kaɖaa ńga tɩtɩŋa, sɩ beɖi kɛ nɛ́, azimá waalɩɩ ná naanɩ́ bɔtɔ́ sɩsɩ bɩɩbɩ́sɩ keɖiyá.
HEB 9:19 Káma, Múúsá waagála zamɔ́ɔ rɩ́ŋa wɛ́ɖɛ báa wenɖé baaŋmáa Mará-daá nɛ́ bɩtɛ́ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ naavaláa abaaláa na agbɛzɛyɩ́wá-dɛ́ɛ azimá iyóózi ɩcaná lɩ́m; ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ɖidéére kɩ́sɛɛmɩ́ɖɛ ɩfɔkɩná tiyɔ́ɔ bánÿaá kɛ izɔ́ɔpɩ nɛ́-dɛ́ɛ wɩlɛnísi; ngɛ weelíi azimá-daá ɩmɩzɩná Mará-dɛ́ɛ tákaraɖá na zamɔ́ɔ rɩ́ŋa,
HEB 9:20 bɩka wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Keɖiyá Ɩsɔ́ɔ wɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ífú kɛ nɛ́-dɛ́ɛ azimá nbɩlɛ́.»
HEB 9:21 Ngɛ waamɩzɩná bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ azimá bɩ́na kpɩná weená arɩ́ŋa bánlanáa tɩmɛ́rɛ kadaá nɛ́.
HEB 9:22 Hálɩ Mará-daá, bɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ azimá wánlám kʊ kpɩná ɖabata abɩ́sɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, bɩka ɖʊɖɔ asée azimá wáńlɩ́ɩ́ na ɩrʊ́ iyuú ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá-dɛ́ɛ cɛ́m.
HEB 9:23 Ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na sɩsɩ balá wenbíwá bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ. Amá, sarásɩ sɩɩjɛzɩ́ ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɛ́ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ balaná wenbíwá bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ tɩtɩŋa ɖacɩrɩ‑cɩrɩ.
HEB 9:24 Káma, bɩdɛkɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɖɩdáarɛ ɩráa woozúu ɖɛ nɛ́ ɖɩdaá gɛ Krísto waazʊ́ʊ; ɖɩlɛ́ ɖɩgɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ tɩtɩŋa-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ. Amá, ɩsɔ́ɔ́dáá tɩtɩŋa gɛ Krísto waazʊ́ʊ, na ɩbɩ́sɩ ɖáa lɛlɛɛɖɔ́ weení ɩwɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ wónÿoó ɖóyówú nɛ́.
HEB 9:25 Bɩka ɖʊɖɔ ɩdasʊ́ʊ ńna sɩ ɩlaaná ɩdɩ sarɔ́ɔ lám ńŋɩnáa sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wánzʊʊ́ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ́ɛ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ báa bɩ́nɩ weení ɩ́na azimá adɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ ńná wánlám Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ nɛ́.
HEB 9:26 Tɩ́fa, ɩɖaalaaná wahála náa gɛ ɖoo ɖúúlínya kabaazɩ́. Amá, wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná-daá nɛ́, kʊ́ɖʊńbɩ kóŋ́ gɛ waalɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩlá ɩdɩ sarɔ́ɔ ɩɖɩná alaháácɩ́.
HEB 9:27 Ngɛ ńŋɩnáa kʊ́ɖʊńbɩ gɛ ɩrʊ́ wánzɩ́m na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bafʊʊná yɩ tɔ́m nɛ́,
HEB 9:28 bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Krísto, waalá ɩdɩ sarɔ́ɔ kʊ́ɖʊńbɩ kóŋ́ na ɩlɩzɩ́ zamɔ́ɔ tuutúúma-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá. Wándaɖʊ́ʊ ɩlɩ́ɩ sɩɩlɛ-dɛ́ɛ, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ na ɩlɩzɩ́ alaháácɩ́ ɖʊɖɔ, amá, sɩ ɩlɛ́ɛ wenbá baɖamáa ɩdɛ́ɛ kɔnɖɛ́ nɛ́ gɛ.
HEB 10:1 Múúsá-dɛ́ɛ Mará tánwɩlɩ́ kífeńbiwá bɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́ bʊjɔwʊrɛ páá, amá, bɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ ánwɩlɩ́ɩ. Biiyéle Mará tánbɩɩzɩ kɛtɛngɛrɛ na sarásɩ balaána sɩ lám bónbusí báa sáátɩ wenkí bɩ́nɩ báa weení nɛ́, ayéle wenbá bóngoduuzí badɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ báa wenbí isúlúki.
HEB 10:2 Tɩ́fa, báfʊ́ńÿelí sɩ lám. Káma, sarásɩ sɩḿ sɩraavʊ́ńÿelí wenbá bánlám nɛ́ ɩfʊ́ńlaḿ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩcáŋ bɩtɛ́, bɩka bewenbé íkokuti ánvʊʊnáa wɛ sɩsɩ baalá alaháácɩ́.
HEB 10:3 Amá, toovonúm-daá nɛ́, sarásɩ sɩḿ sɩ́ndɔɔzɩ́ ɩráa bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá bɩ́nɩ báa weení gɛ.
HEB 10:4 Káma, náánɩ abaaláa na agbɛzɛyɩ́wá-dɛ́ɛ azimá tánbɩɩzɩ bɩlɩzɩ́ alaháácɩ́wá.
HEB 10:5 Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ sáátɩ wenkí Krísto sɩ ɩsʊ́ʊ ɖúúlínya-daá nɛ́, wɔɔdɔ́ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Ńdɔ́sɔ́ɔ́lɩ sarásɩ, cáńfáná kʊjɔ́ɔ́nɩ, amá, nyáává ma tɔnʊʊ́.
HEB 10:6 Ńdámʊ́ keɖe-kɔnyɔ́ɔ, cáńfáná alaháácɩ́ cɛ́m sarásɩ.
HEB 10:7 Biiyéle mɔ́ɔ́dɔ́ sɩsɩ: “Óo Ɩsɔ́ɔ, bɛɛ ma, mádɩtɩŋa mɔ́ngɔnɩ́ malá nyɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, ńŋɩnáa wenbí baaŋmáa bɩ mɔ́rɔ́ nyɛ́dɛ́ɛ Tákaraɖá-daá nɛ́.”»
HEB 10:8 Waaɖáa tɔ́m gɛ sɩsɩ: «Ńdɔ́sɔ́ɔ́lɩ ngʊ́ ńdámʊ́ sarásɩ yáá kʊjɔ́ɔ́nɩ, yáá keɖe-kɔnyɔ́ɔ, cáńfáná alaháácɩ́-cɛ́m-dɛ́ɛ sarásɩ.» Ngʊ́ wenbí Mará waazɩ́ɩ́zɩ sɩ bála nɛ́ nbɩlɛ́.
HEB 10:9 Ngɛ waadásɩ sɩsɩ: «Mádɩtɩŋa mɔ́ngɔnɩ́ sɩ malá nyɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m.» Bugutoluú nbɩlɛ́ sɩsɩ waaɖɩ́ sarásɩ kaɖaa ńzɩ bɩka ɩkɔná sarɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́.
HEB 10:10 Yeésu Krísto waalá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá sarɔ́ɔ kʊ́ɖʊńbɩ lám nɛ́, weeyéle ɖɩbá ɖɩlɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
HEB 10:11 Sarásɩ lanɖʊ́ báa weení wɛ ɩzarásɩ ɖaalanɖɛ́ gɛ báa wɩ́rɛ wenɖé ɩlaána sarásɩ kʊ́ɖʊńsɩ sɩḿ lám; ngʊ́ sɩlɛ́ nɖɔ́ sɩdabɩ́ɩ́zɩ kɛtɛngɛrɛ sɩlɩzɩ́ alaháácɩ́wá.
HEB 10:12 Amá, Krísto ɩlɛ́ waalá alaháácɩ́ cɛ́m-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kóŋ́ nɛ́, woobó ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kíɖiiwú-rɔ sɩ ɩcɔ́ɔ ńná báa ngbeére bɩvɛ́yɩ́na tɛ́m,
HEB 10:13 bɩka ɩɖamáa sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ ɩbáɖaanáa ɩnʊvɔ́-dɛ.
HEB 10:14 Káma, sarɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kóŋ́ Krísto waalá nɛ́-rɔɔzɩ́, weeyéle wenbá waalɩzɩ́ wɛ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ báa wenbí isúlúki bɩvɛ́yɩ́ bɩ́ngʊrʊ́ʊ.
HEB 10:15 Bɩdɛ́ɛ seríya gɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waalɩzɩ́ ɖáa ɖʊɖɔ. Káma, kaaɖáa ŋmatɩrɛ gɛ sɩsɩ:
HEB 10:16 «Ɖádʊ́ʊ sɩsɩ: “Bɛɛ keɖiyá sɩ meɖi kɛ mána wɛ wɛ́ amʊ́ awɔ́rɔ́ nɛ́ nɖɔ́. Mánɖʊ́ʊ mɛ́dɛ́ɛ Mará bewenbé-daá, mánŋmaá yɛ bagʊjʊ́nɩ-daá.”»
HEB 10:17 Ngɛ wɔɔdɔ́tɔḿ sɩsɩ: «Mɔ́dɔ́ndɔtɔɔzɩ bɛdɛ́ɛ alaháácɩ́wá, cáńfáná bɛdɛ́ɛ yɩsɩ́tɩ-rɔ kɛtɛngɛrɛ.»
HEB 10:18 Ngʊ́ lénlé bɛɛjɛ́ alaháácɩ́wá nɛ́, alaháácɩ́-cɛ́m-dɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ lám tɛfɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ.
HEB 10:19 Bɩlɛ́ nɛ́ koobíya, Yeésu-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ-dɛ́ɛ azimá-rɔɔzɩ́, ɖáábá ɖiɖéézi sɩsɩ ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩsʊ́ʊ ɖádɩ-ɖádɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ-daá.
HEB 10:20 Wɛɛlɛrɩ́ láámílé ɖaḿ-daá ńgɩ ɩfa ɖáa nɩ́bááwʊ kɩ́falʊʊ́ kɩgɛ́ɛ weezuú-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ ɖánbanáa kɩ na ɖɩsʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ-daá nɛ́, ngɛ láámílé kɩḿ nɛ́, ɩdɩtɩŋa ɩdɔnʊʊ́ nbɩlɛ́.
HEB 10:21 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́wɛná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ baazɩ́ɩ yɩ wɛ́nbɛɛŋ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-rɔ nɛ́.
HEB 10:22 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́ba ɖɩlá yaraɖá, ɖíkóduuzi ɖádɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ. Káma, baayáálɩ ɖéwenbé bɩlɩzɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nvʊʊnáa ɖáa nɛ́, bɩka bɔsɔ ɖáa lɩ́m ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńbɩ ɖɩlɩ́ɩ.
HEB 10:23 Ɖɩ́lááná wenbí bʊrɔ ɖááɖʊ́ tamɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m ŋmatɩrɛ zamɔ́ɔ-daá, ɖɩ́kɔyɔ́ɔ́lɩ tɔnʊʊ́; káma, weení wooɖúu sɩ wánlám ɖáa kʊjɔɔwʊ nɛ́ tánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́.
HEB 10:24 Ɖífere ɖamá-rɔ, bɩka ɖɩtásɩ ɖamá tɔ́m sɔɔlɩ́m na tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná lám-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá.
HEB 10:25 Ɖɩ́kɛcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ Koduuziya ɖɩtálɩ ńŋɩnáa nɛbɛ́rɛ tɛ́rɛ́wɛ́ná bɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ná nɛ́, amá, ɖɩ́tasɩ ɖamá tɔ́m; káma, mɩ́ɩ́bá mɩ́bɛɛ́na sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ waajʊ́ʊ.
HEB 10:26 Káma, a ɖábámáa alaháácɩ́ lám bɩka ɖányɩ, ngʊ́ ɖáńdɩ́lɩ́ toovonúm, alaháácɩ́ cɛ́m-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ tɛfɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ.
HEB 10:27 Amá, wenbí bɩɩga ɖáɖamáa bɩ́nɖʊ́ʊ ɖáa nɩdáárɛ nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa na nimíni kʊ́bɔnɩ́ sɩ ɩbá iɖe Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ báɖaanáa nɛ́.
HEB 10:28 A naárʊ wɛɛvɛ́lɛ Múúsá-dɛ́ɛ Mará, ngɛ ɩráa nɔɔ́lɛ yáá noódoozo waazɩ́ŋ seríya, bángʊ́ʊ yɩ gɛ, bɩvɛ́yɩ́na bánnɩɩ́ ɩgʊnyɔḿ.
HEB 10:29 Tɔ́ɔ, weení wɛɛgbɛɛná Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́, ɩdɔkpɔ́ɔ keɖiyá-dɛ́ɛ azimá aalá yɩ ɩlɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́ ɩyáa nabʊ́rʊ, bɩka ɩtʊ́ʊ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga kénÿelíi ɖénɖíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ lám-dɛ́ɛ alɩbáráka nɛ́, yaatá ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ ńdɩ wánbá bɩcɛzɩ́ nbɩlɛ́.
HEB 10:30 Káma, ɖáábá ɖányɩ Ɩsɔ́ɔ, ɩmʊ́ weení waaŋmátɩ ɩyáázɩ sɩsɩ: «Mɔ́ɔ́ sɩ moyooná na kʊ mɩ́nɔ́ɔ́; mɔ́ɔ́ sɩ mɛvɛrɛ ná.» Wɔɔdɔ́tɔḿ ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ wánvʊʊnáa ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ.»
HEB 10:31 Bɩ́kacɩ́ ɩrʊ́ ɩyɩsɩná Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ.
HEB 10:32 Ɩdɔ́ɔ́zɩ kabaazɩya wenbí mɩ́ɩ́lá nɛ́ bʊrɔ; mɩ́ɩ́gbɛ́dɩ́ mɩ́mʊ́ʊ ɖɛnyɛm wɔ́rɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́bá ɩna wahálawá páá, amá na bɩrɩ́ŋa, mɩ́ɩ́ɖɔkɩ mɩ́dɩ.
HEB 10:33 Nabʊ́rʊ-dɛ́ɛ, bɩlɛ́ gɛ bándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ, bɩka bánnaazɩ́ mɩ́ɩ zamɔ́ɔ-daá, bɩka sáátɩ nakɩ́rɩ nɛ́, mɩ́nnɩɩ́ wenbá bánnaazɩ́ wɛ ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ nɛ́ bevéézi.
HEB 10:34 Wenbí bʊrɔ nɛ́, mɩ́ɩ́ná kʊnyɔḿ sáráka-dɩnáa wánnáa kɩ nɛ́, bɩka itísi na niíni bɛlɛ́ɛ mɩ́gbɩná; káma, mɩ́nyɩ sɩsɩ mɩ́wɛná ɖɔ́ɔ́lɛ ɖɩɩgɩ́lɩ yɛ bɩka ɖɩvɛ́yɩ́na sɩ ɖɩtɛ́ nɛ́.
HEB 10:35 Bɩlɛ́ nɛ́ ɩ́kɛbɛ́ɖɩ mɩ́dɛ́ɛ yaraɖá, káma, kɩrɔɔzɩ́, mɩ́ngɔnɩ́ ikóyuú kɩvɛrɛwʊ kʊ́bɔńgɩ.
HEB 10:36 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ mɩ́dɩ caarɩ́, na a bɩgɛ́ɛ sɩ mɩ́ɩ́lá Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ wenbí nɛ́, iyuú wenbí wooɖúu sɩ wánlám nɛ́.
HEB 10:37 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Bɩɩga cʊ́kɔ, bídénleeri, na weení sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ ɩtála, bɩdɛkɛ́ɛ sɩ ilééri.»
HEB 10:38 Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Amá, weení mééɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́, wónÿuúu weezuú. Amá, a waabɩsɩná ɩdɩ bʊwɔ́rɔ́, ɩdɔ́m tɔ́ndɔmɔwʊ́ ma ɖʊɖɔ.»
HEB 10:39 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖɛ́vɛ́yɩ́ wenbá bánbɩsɩnáa badɩ bʊwɔ́rɔ́ bɛ́ndɛlɛ́ŋ nɛ́ badaá, amá, wenbá baava toovonúm na bɛlɛ́ɛ beweezíni nɛ́ badaá gɛ ɖɔ́wɛ.
HEB 11:1 Ngʊ́ toovonúm fáa kɛ́ɛ na sɩsɩ ɩrʊ́ ɩbá ɩtɛ́ ɩdaá sɩ wenbí bʊrɔ ɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ wɛ nɛ́ wóńÿúú bɩ, ɩrʊ́ iɖéézi sɩsɩ wenbíwá bádánnáa bɩ nɛ́ ɩbá bʊwɛ toovonúm.
HEB 11:2 Ɖájaájaanáa-dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ gɛ bɔɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ.
HEB 11:3 Toovonúm fáa gɛ ɖáádɩ́lɩ́ na sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ gɛ baala ná ɖúúlínya taká. Bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ wenbí bádánnáa bɩ nɛ́ gɛ baala ná wenbí bánnáa bɩ nɛ́.
HEB 11:4 Toovonúm Abíilu waava kɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔɔzɩ́ gɛ waalá yɩ sarɔ́ɔ kɛdɛ́ɛ kazɔ́ɔ wɛɛjɛzɩ́ wenká Kááyinu waalá yɩ kɛ nɛ́. Ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa bɩḿ bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ seríya sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩka ɩmʊ ɩdɛ́ɛ sarɔ́ɔ; toovonúm fáa bɩḿ bʊrɔ gɛ na bɩrɩ́ŋa Abíilu wáńzɩ́ḿ nɛ́, wenbí waalá nɛ́ tɛɛzɩwɛ bɩ́nŋmatɩ́ ɖáa tɔ́m.
HEB 11:5 Toovonúm Enɔ́ɔkɩ waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ bɩɩlɩzɩ́ yɩ bɩkpáázɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩdasɩ́. Bodokúti bana yɩ, káma, Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ yɩ iboná yɩ ɩjɔ́. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waalɩzɩ́ seríya ɩrɔ sɩsɩ naanɩ́ bɩlɩzɩ́ yɩ bɩkpáázɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, wɔɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ.
HEB 11:6 Ngʊ́ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ a bʊdʊ́ʊ tafa yɩ toovonúm; káma, weení wóngoduuzí ɩdɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ mɔɔ́na ɩfa toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ; bɩka ɖʊɖɔ wɛ́nvɛrɩ́ɩ wenbá bánjáádɩ yɩ nɛ́.
HEB 11:7 Toovonúm Núhum waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ waagá mɛ́ɛ́lɛ bɩlɛ́ɛ ɩ́na ɩɖaána rɩ́ŋa. Ɩsɔ́ɔ weevééri yɩ wenbíwá sɩ bɩlá bádánnáa bɩ naanɩ́ nɛ́, waanɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́. Ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa bɩḿ waagʊ ɖúúlínya tɔ́m, bɩka ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
HEB 11:8 Toovonúm Ibrahím waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ nɛ́, waanɩɩná yɩ ɩkʊrʊ́ ɩkpɔ́ɔ nɩ́bááwʊ ɩɖɛ́ɛ laadɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩkɔ́nɩ iyéle iɖi kɛ tííbí nɛ́ kadaá. Waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ bɩka waatanzɩ lé wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́.
HEB 11:9 Toovonúm waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ woobó isúu nyazɩ ɩgɔm laadɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩ wánváa yɩ nɛ́ kɔrɔ. Bɩsaagɛ́rɛ́ɛ́zɩ-dɛɛzɩ́ gɛ wónɖóm. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsaáka na Yaakúbu, bɛḿ wenbá Ɩsɔ́ɔ sɩ wánváa wɛ wenbí sɩ ɩfa Ibrahím nɛ́.
HEB 11:10 Káma, Ibrahím fʊnɖamáa laadɔ́ɔ kɛdɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ waabá ɖɩcáárɩ nɛ́, laadɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waawɩlɩ ná nŋɩ́nɩ́ sɩ bama kɛ bɩka ɩdɩtɩŋa waama ná kɛ nɛ́.
HEB 11:11 Toovonúm Saráa waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ, bɩkpɛdɩ́na ɩmʊ́ ɖʊɖɔ na bɩrɩ́ŋa wáńbá ɩbɩ́ɩ ábɔ́nɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeyéle iyuú bú káma, weeɖéézi sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ weení wooɖúu sɩsɩ wánváa yɩ bú nɛ́, tánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́.
HEB 11:12 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ, ɩrʊ́ ɩnʊvɔ́rɛ wɛ bɔɔlááwʊ-daá nɛ́, waabá ɩlʊ́rʊ bʊɖɔ́ɔ nyazɩ ɩsɔ́ɔ́dáá wɩlásɩ bɩlɛ́, ibíya waabá bɔɖɔ́ɔ nyazɩ tenkú nɔɔ́-rɔ kanyɩ́ŋa bádánbɩɩzɩ bakála nɛ́.
HEB 11:13 Ɩráa bɛḿ barɩ́ŋa baava toovonúm bɩlɛ́ gɛ hálɩ basɩ́ bodoyuú wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩ wánváa wɛ nɛ́. Amá, baana bɩ bolíni-daá bɩka bafaarɩná bɩ, ngɛ baabá baŋmátɩ bayáázɩ sɩsɩ bɛḿ bɛgɛ́ɛ ɩgɔma na nɩ́baaboɖáa gɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.
HEB 11:14 Bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, baabá bánwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ bɔwɛ babamáa laadɔ́ɔ lé sɩ bɔcɔ́ɔ nɛ́ cáádɩ.
HEB 11:15 A baazá ɩraanyɩ́ŋ laadɔ́ɔ beegéyele kɛ nɛ́ kɔrɔ, baraabɩ́ɩ́zɩ bosúu babɩ́sɩ.
HEB 11:16 Amá, laadɔ́ɔ kagazɔ́ɔ wɛɛjɛzɩ́ nɛ́ gɛ baabá bánvʊnjáádɩ, kɛlɛ́ gɛ laadɔ́ɔ kɔgɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Bʊrɔ gɛ bɩvɛ́yɩ́ Ɩsɔ́ɔ fɛɛrɛ́ sɩsɩ bayáa yɩ sɩsɩ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, káma, waagbɩ́ɩ́rɩ tɛ́ɛ́dɩ ɩsɩ́ɩ wɛ.
HEB 11:17 Toovonúm Ibrahím waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ wɔɔgbɔ́ɔ Ɩsaáka ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waaɖáázɩ yɩ sɩ ɩna nɛ́. Ɩgʊ́ɖʊmɔ́ɔ nbɩlɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ wánlám sarɔ́ɔ nɛ́, ngʊ́ wóńɖúú sɩsɩ wánlám yɩ kʊjɔɔwʊ,
HEB 11:18 bɩka ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Ɩsaáka gɛ sɩ bɩbaná nÿuú bíya-bíya.»
HEB 11:19 Ibrahím wánvʊndɔ́m ɩdɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛná yíko iféézi ɩsɩɖʊ́; bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabɩsɩná ibú icéle yɩ. Wenbí bɩɩlá bɩlɛ́ nɛ́ wánwɩlɩ́ɩ nabʊ́rʊ gɛ.
HEB 11:20 Toovonúm Ɩsaáka waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ waaɖʊ Yaakúbu na Ísááwʊ alɩbáráka kɩgadamáa na bɛdɛ́ɛ ceré tɔ́m nɛ́.
HEB 11:21 Toovonúm Yaakúbu waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ sɩ ɩsɩ́ nɛ́ waaɖʊ Ísifu-dɛ́ɛ bú báa weení alɩbáráka, bɩka ɩkʊrʊ́ ɩnyʊwáa ɩdɛ́ɛ ɖɛ́nɩ-rɔ ikúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ.
HEB 11:22 Toovonúm Ísifu waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ sɩ ɩsɩ́ nɛ́, waaŋmátɩ Israyɛ́ɛlɩ bíya-dɛ́ɛ lɩ́ɩ́dɩ sɩ bɔkɔ́nɩ balɩ́ɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m, bɩka ɩsɩ́ɩ́zɩ wɛ wenbí sɩ bɔkɔ́nɩ balaná ɩdɛ́ɛ mʊwá nɛ́.
HEB 11:23 Toovonúm Múúsá ɩgɔɔ na ɩjaa baava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ baalʊ́rʊ Múúsá nɛ́, baamʊ́sɩ yɩ hálɩ irodunáa noódoozo. Káma, baana sɩsɩ bú ɩbá ɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ; ngɛ badanɩ́ɩ nɩdáárɛ sɩ balɩ́ɩ mará wúro waazɩ́ɩ yɛ nɛ́ awɔ́rɔ́.
HEB 11:24 Toovonúm Múúsá waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ waabɩ́ɩ nɛ́, weegízi sɩsɩ bákayáa yɩ sɩsɩ Farawʊ́na wɛɛlɛ́ɛ biyaalʊ́.
HEB 11:25 Bɩka ɩsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bánaazɩ yɩ ɩ́na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ bɩkɩlɩ ná iɖi niíni alaháácɩ́ wánváa kɩ kídénleeri nɛ́.
HEB 11:26 Waamáázɩ sɩsɩ ɩrʊ́ itísi bɛkpɛɛná yɩ nyazɩ baalá Lɛɛrʊ́ nɛ́, wɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ bɩkɩ́lɩ Mɩ́sɩra-dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ. Ɩlaakáarɩ kɔwɛ ceré-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ-rɔ nɛ́ gɛ waamáázɩ bɩlɛ́.
HEB 11:27 Toovonúm Múúsá waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ waalɩ́ɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ ɩdatánnɩ́ɩ wúro nɩdáárɛ, na bɩrɩ́ŋa ɩlɛ́ wáńbá ɩyɛ́ɛ baaná nɛ́. Waabá ɩsɩ́ŋ bɩcáárɩ nyazɩ weení ɩbɛɛ́na weení bádánnáa yɩ nɛ́.
HEB 11:28 Toovonúm Múúsá waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ weeyéle beɖi Fɛlɛ nɖɛ́ɛ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ bɩka ɩsɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ bátaa ɖaḿ wɔnásɩ-dɛ́ɛ ɖáázɩ azimá, na malááyɩ́ka Ɩsɔ́ɔ wéndiríi yɩ sɩ ɩkʊ alée‑bíya abaaláa nɛ́ ɩ́kakʊ Israyɛ́ɛlɩ bíya-dɛ́ɛ ńba.
HEB 11:29 Toovonúm Israyɛ́ɛlɩ bíya waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ ɖɩgɛrɛ́ tenkú wɛɛjɛ́, bɛtɛ́sɩ adɛ wɩlɩ́ŋa-rɔ bɛɖɛ́ɛ, bɩka Mɩ́sɩra ńba waamáázɩ wɛ nɛ́, lɩ́m iɖi bɛlɛ́.
HEB 11:30 Toovonúm Israyɛ́ɛlɩ bíya waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ bánlarɩ́ɩ bánmɩlɩnáa koloŋá kʊ́bɔńga kɔdɔ́ɔ Yerikóo tɛ́ɛ́dɩ-rɔ hálɩ wɛ́ lʊbɛ nɛ́, kɛlɛ́ kaazála.
HEB 11:31 Toovonúm Ráábí wásangarɩ́ waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ badakʊ yɩ batasɩná tɛ́ɛ́dɩ-daá ńba beegízi bodofu Ɩsɔ́ɔ nɛ́, káma, waabá ɩmʊ Israyɛ́ɛlɩ bíya beedíri wɛ tɛ́ɛ́dɩ cɔŋ́ nɛ́ kazɔ́ɔ.
HEB 11:32 Wentí gɛ mánbɩɩzɩ́ madásɩ maŋmátɩ ɖʊɖɔ. A mɔ́ɔ́dɔ́ sɩ mɔgbɔ́ɔ ɩráa bana ɖɔ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ, alɩwáátɩ tɔ́nɖɔɔ ma: bɛɛ Zedeyɔ́n, Baráakɩ, Samɩsɔ́n, Zɛfɩtée, Ɖáwʊɖa, Samʊwɛ́ɛlɩ, na anɖébiwá baaganáa.
HEB 11:33 Toovonúm baava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ gɛ booyóo kowúrásɩ beɖi sɩ, bekéti zamɔ́ɔ na toovonúm, booyuú wenbíwá Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩsɩ́ɩ wɛ nɛ́, boovu gúúníwá nɔ́ɔ́zɩ-rɔ,
HEB 11:34 baaɖɩ́ nimíni ɩbá wénɖée páá nɛ́, baalɩ́ɩ wenbá sɩ bakʊ wɛ na tókobíwá nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá, bɛdɛ́ɛ mádafɩ́yatɩ-daá, Ɩsɔ́ɔ waagbáázɩ wɛ ɖóni, baabá balá ɖóni yowú-daá, ngɛ beeɖi sɔ́ɔ́jawá bónÿoó wɛ nɛ́ bɛlɛ́ bese beyéle wɛ.
HEB 11:35 Toovonúm aláa nɛbɛ́rɛ waava Ɩsɔ́ɔ nɛ́-rɔ, bɛdɛ́ɛ ɩsɩɖáa weevé bakábɩsɩ bɔjɔ́. Baabá banáázɩ nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ sɩ́m-sɩ́m, bɩka nɛbɛ́rɛ weegízi sɩsɩ bɛ́kɛcɛ́ wɛ, na bekéve basʊ́ʊ weezuú kɩɩgɩ́lɩ nɛ́ kɩdaá.
HEB 11:36 Baamʊ́ŋ nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ, bosúti wɛ agbáázá, bɔfɔ́kɩ wɛ agbarangbárawá bɔtɔ sáráka.
HEB 11:37 Bɔɔyɔ́ɔ nɛbɛ́rɛ bɔ́ basɩ́, bɛfɛ́ɛ nɛbɛ́rɛ nabʊ́nbʊ́lɛ, bakʊ nɛbɛ́rɛ na tókobí. Nɛbɛ́rɛ waabá bɛyɛrɛ́tɩ cé na cé, fééni na nemísi tɔná gɛ bɛdɛ́ɛ kúsúúdi, bɩrɩ́ŋa-bɩrɩ́ŋa bɩcɛ́ wɛ, baabá banáázɩ wɛ, bafa wɛ fúkúḿsi.
HEB 11:38 Ɖúúlínya kɩna kɩdatála kɩmʊ ɩráa bɛḿ; tɛɛwʊ́lásɩ na bʊ́ʊ́nɩ-daá gɛ béngilím, bɩka kʊwáánɩ-dɛ na bɔ́ɔ́nɩ-daá gɛ bónɖóm.
HEB 11:39 Barɩ́ŋa bɔɔmɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔɔzɩ́, amá, na bɩrɩ́ŋa, bodoyuú wenbí Ɩsɔ́ɔ wooɖúu sɩ wánlám wɛ nɛ́.
HEB 11:40 Ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ wánlám ɖɔ́ɔ́ kazɔ́ɔ bukúti bɩcɛzɩ́ nɛ́, bʊrɔ gɛ ɩdɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ bɛlɛ́ bɛdɛ́ɛ báa wenbí isúlúki bɩka ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́vɛ́yɩ́ bɩdaá.
HEB 12:1 Bɩɩga ɖɔ́ɔ́ nɛ́, seríya-dɩnáa tuutúúma boovu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm nɛ́, waalara ná bamɩlɩná ɖáa. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́lɩɩ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbarasɩ́ ɖáa sewɔ́ɔ nɛ́ bɩdaá, bɩɩgɩlɩná alaháácɩ́ kɩ́dángáána ɖáa fɔkɩ́ nɛ́, bɩka ɖɩbá ɖɩcáárɩ ɖádɩ ɖise sewɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́tɛ́ baaɖʊ ɖáa kɛ nɛ́.
HEB 12:2 Ɖɩ́ba ɖɩɖʊ laakáarɩ Yeésu-rɔ, ɩmʊ́ weení ɩdɩɩná ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa bɩka sɩ iyelená toovonúm fáa bɩḿ bisúlúki nɛ́. Weedísi ɩsɩ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ ɩdɔtɔ́ngbɔwʊ́ bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sɩ́m taká-dɛ́ɛ fɛɛrɛ́ ɩyáa nabʊ́rʊ, káma, niíni bɩgaɖamáa yɩ bɩɩzá-daá nɛ́ bʊrɔ gɛ ɩlaakáarɩ kɔwɛ. Ngɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ɩjɔɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé-dɛ́ɛ kíɖiiwú-rɔ.
HEB 12:3 Bɩlɛ́ nɛ́, weení weedísi ɩráa alaháácɩ́-dɩnáa baagʊrʊ́na yɩ nɛ́ ɩnáázɩ yɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́ gɛ ɩbɛɛŋná, na mɩ́laakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́ ɩtálɩ mɩ́dɩ.
HEB 12:4 Káma, mɩ́dɛ́ɛ mínÿoó alaháácɩ́ nɛ́ bɩdaá, mɩ́dɔɖɔkɩ tá mɩ́dɩ hálɩ ɩkáná sɩ́m.
HEB 12:5 Mɩ́ɩ́zɔ́ɔ́ná tɔ́m baadásɩ mɩ́ɩ nyazɩ ɩrʊ́ wándasɩ́ ibíya nɛ́? Baadásɩ mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ: «Móbú, a Ɖádʊ́ʊ wɔ́nvɔ́m nyánɩgbamʊʊ́, nkɛkpɛɛná, bɩka a wónÿoonáa nya, nyálaakáarɩ ɩ́kakʊrʊ́.
HEB 12:6 Káma, weení Ɖádʊ́ʊ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́ gɛ wɔ́nvɔ́m, wenbá ɩnyɩ wɛ sɩsɩ ibíya nɛ́ gɛ wónzutí.»
HEB 12:7 Na bɩnyɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ-rɔ gɛ mɩ́nnáa wahála. Ɩsɔ́ɔ wánlanáa mɩ́ɩ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ na ibíya. Káma, bú weení nɩgbamʊʊ́ gɛ ɩjaa tɔ́nvɔḿ.
HEB 12:8 A Ɩsɔ́ɔ tɔ́nvɔḿ mɩ́nɩgbamʊʊ́ ńŋɩnáa wánlám ibíya rɩ́ŋa nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dɛkɛ́ɛ ɩdɩtɩŋa ibíya, naárʊ-dɛ́ɛ bíya gɛ mɩ́gɛ́ɛ bɩlɛ́.
HEB 12:9 Ɖárɩ́ŋa ɖóóyúú caanáa baalʊ́rʊ ɖáa nɛ́; bɔɔvɔ́ ɖánɩgbamʊʊ́ bɩka ɖufu ɖɩnɩɩná wɛ. Tɔ́ɔ, bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ ɖɩbá ɖɩnɩɩná Caáwʊ ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bɩkɩ́lɩ bɩlɛ́ na ɖiyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́?
HEB 12:10 Ɖájaanáa bɛlɛ́ bɔɔvɔ́ ɖánɩgbamʊʊ́ alɩwáátɩ cʊ́kɔ gɛ ńŋɩnáa bolowú fáa nɛ́, amá, Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ nɛ́, ɖádɩtɩŋa ɖáábá ɖágázɔ́ɔ-rɔ gɛ wɔ́nvɔ́m ɖánɩgbamʊʊ́, na ɖɩbɩ́sɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dɩnáa nyazɩ ɩdɩtɩŋa.
HEB 12:11 Nɩgbamʊʊ́ fɔ́m báa wenkí, kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, kɩvɛ́yɩ́ ɖáa niíni, kɩ́nnyɩɩzɩ́ ɖáázá gɛ. Amá, bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, wenbá bɛɛgbɛ́lɛŋ wɛ bɩlɛ́ nɛ́, bénɖíi bɩdɛ́ɛ alɩbáráka: bánbɩsɩ́ ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɩka boyuú fɛɛzɩrɛ.
HEB 12:12 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩgbáázɩ nʊ́ʊ́zɩ sɩ́nmɛɛrɩ́ nɛ́, na ɖʊná ánzelíi nɛ́ ɖóni!
HEB 12:13 Ɩnyɔ́ɔ́zɩ níbeyísi sɩsɩ́ɩ́zɩ na bʊcɔ mɩ́ɩ boɖé, na nʊvɔ́rɛ-dʊ́ʊ nʊvɔ́rɛ ɩ́kɛtɛ́ɛ́zɩ bɛlɩ́ɩ, amá, ɖɩwáa ibó ɖéyí‑ɖéyí.
HEB 12:14 Ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩcɔɔná báa weení na fɛɛzɩrɛ, bɩka mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩlá ɖacɩrɩ-cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, tɩ́fa mɩ́dáá naárʊ tánbɩɩzɩ ɩna Ɖádʊ́ʊ.
HEB 12:15 Iguná laakáarɩ, na naárʊ ɩ́kɛbɛ́ ɩdɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ, íkeyéle tiyɔ́ɔ nyɛ́nɩ ńga nɛkɛ́rɛ ɩnyɔ mɩ́lɔ́wʊ́táá, na kaabáázɩ kɛsɩ́ nɛ́, kɛdɛ́ɛ nyɛ́nɩ itési mɩ́ɩ, kɔfɔrɔ́sɩ mɩ́dáá zemina.
HEB 12:16 Iguná laakáarɩ, na mɩ́dáá naárʊ ɩ́kɔkpɔ́ɔ ɩdɩ ɩɖʊ tɩtɛ lakásɩ-daá yáá ɩbɩ́sɩ weení wɛ́ngbɛɛnáa wenbíwá bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́ ńŋɩnáa Ísááwʊ waazɩ́ŋ ɩlá ɩyá ɩgʊ́bɔńdɩ kíɖíímyɔ́ɔ-rɔ nɛ́.
HEB 12:17 Yaa mɩ́nyɩ sɩsɩ bɩɩgɔ́nɩ bɩwɔ́rɔ́, wɔɔzɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ ɩjaa ɩ́ɖʊ́ yɩ alɩbáráka bánɖʊ́ʊ bú kaɖaa ńnɩ́ nɛ́, ɩlɛ́ wɔɔɖɔ́ɔ yɩ ya. Ɩdabɩ́ɩ́zɩ iyuú wenbí sɩ ɩlá na bɩbɩ́ɩ́zɩ bɩkɛ́ɛ nɛ́, nzʊlʊ́m tɔfɔ́ɔ́zɩ nabʊ́rʊ.
HEB 12:18 Mídókodúu wenbí bánbɩɩzɩ́ betekiná bɩ nɛ́ bɩjɔ́ nyazɩ Sinayíi bʊ́ʊ kɩ́na kinimíni kʊ́bɔnɩ́, yáá temenuú kʊ́bɔnbɔńgɩ, yáá fefelimá kʊ́bɔná,
HEB 12:19 yáá ɖɩgandɩ́rɛ-dɛ́ɛ wíídi, yáá lowú nakɩ́rɩ tɛ́nɩ. Israyɛ́ɛlɩ bíya waanɩ́ɩ lowú kɩḿ nɛ́, beegízi sɩsɩ bádándacaa lowú kɩḿ kɩtásɩ kɩŋmatɩná wɛ ɖʊɖɔ.
HEB 12:20 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, bɛbɛɛ́na sɩsɩ wentí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ wɛ nɛ́ waagɩ́lɩ ɖóni; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «A weení weedekiná bʊ́ʊ nɛ́, báa fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ gɛ bɩgɛ́ɛ, bʊdʊ́ʊ, bɔ́nÿɔwʊ́ʊ yɩ bɔ́ ɩsɩ́.»
HEB 12:21 Wenbí bʊwɛ bɩbamáa lám nɛ́ ɩbá bɩjɔɔ́ɔ nɩdáárɛ páá, weeyéle hálɩ Múúsá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ ma nɩdáárɛ páá, máábá ménzelíi.»
HEB 12:22 Amá, Siyɔ́ɔnɩ bʊ́ʊ na Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ, Yerusalɛ́ɛm kʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, lénlé malááyɩ́kawá tuutúúma wɛ jíńgáárɩ́-daá nɛ́ gɛ míídúu ɩcʊʊná.
HEB 12:23 Míídúu ɩcʊʊná zamɔ́ɔ tuutúúma kʊwɛ jíńgáárɩ́-daá nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya kaɖaa ńba baaŋmáa bayɩrá ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Míídúu ɩcʊʊná Ɩsɔ́ɔ weení wánvʊʊnáa ɩráa rɩ́ŋa tɔ́m nɛ́, na ɩráa bazɩɩzɛ́ɛ bɛdɛ́ɛ báa wenbí woozúlúki nɛ́.
HEB 12:24 Míídúu ɩcʊʊná Yeésu, ɩmʊ́ weení wɔ́nnyɔɔzɩ́ ɩráa na Ɩsɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá keɖiyá kɩ́falɔɔ́-daá nɛ́, na ɩdɛ́ɛ azimá weená aabɩ́rɩ bɩka ánŋmatɩ́ acɛzɩ́ Abíilu-dɛ́ɛ ńná nɛ́.
HEB 12:25 Bɩlɛ́ nɛ́, iguná laakáarɩ! Íkekízi mɩ́dánɩ́ɩ́ná weení wánŋmatɩnáa mɩ́ɩ nɛ́. Káma, a bedeyéle wenbá beegízi badanɩɩná weení wánbasɩ́ wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ wenbá sɩ ɖikízi ɖádánnɩɩná weení ɩgɔwɛ ɖoo ɩsɔ́ɔ́dáá wángabasɩ́ ɖáa nɛ́ gɛ sɩ beyéle?
HEB 12:26 Ɖoo nɛ́, ɩdɛ́ɛ lowú weeyéle adɛ laadɔ́ɔ iséle, amá, lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, waaŋmatɩná ɖáa iɖuuná sɩsɩ: «Mádɩtɩŋa méndeyelíi adɛ laadɔ́ɔ baasí, ɩsɔ́ɔ́dáá ɖʊɖɔ iséle.»
HEB 12:27 Tɔ́m bíya bana ɖɔ́: «méndeyelíi ɖʊɖɔ» kutoluú sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa baalá bɩ taká, ngɛ bɩ́nbɩɩzɩ́ biséle nɛ́ wɛ́ndɛlɛ́ŋ, na bɩka wenbí bídénzelí nɛ́.
HEB 12:28 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ńŋɩnáa kowúrɔ́ɔ kédénzelí nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wánváa ɖáa nɛ́, ɖɩ́la ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖányɩ bána keɖee. Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩlá yɩ bɔwʊtá ńŋɩnáa wenbí bɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́, ɖɩɖɔ́kɩ ɩdɛ́ɛ tɔ́m na toovonúm, bɩka ɖise yɩ.
HEB 12:29 Káma, ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ cɔɔ́ɔ ɖʊɖɔ gɛ nyazɩ nimíni weení wénɖée ɩ́dángáa nabʊ́rʊ nɛ́.
HEB 13:1 Ɩlaaná ɖamá sɔɔlɩ́m nyazɩ koobíya bɩlɛ́.
HEB 13:2 Íkeyéle ɩráa mʊ́ʊ kazɔ́ɔ mɩ́ɖɛ́ɛ́zɩ-daá. Káma, nɛbɛ́rɛ-dɛ́ɛ bánmʊ́ʊ ɩráa kazɔ́ɔ bɩlɛ́ weeyéle bamʊ malááyɩ́kawá bɛɖɛ́ɛ́zɩ-daá, bɩka badatɩlɩ́.
HEB 13:3 Ɩdɔ́ɔ́zɩ sáráka-dɩnáa-rɔ, nyazɩ mɩ́na wɛ gɛ sáráka-daá bɩlɛ́, ɩdɔ́ɔ́zɩ wenbá bánváa wɛ fúkúḿsi nɛ́ bɔrɔ; káma, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́wɛná tɔnʊʊ́.
HEB 13:4 Báa weení mɔɔ́na ɩɖɔ́ɔ́zɩ hiije bɩka alʊ́ yáá abaalʊ́ tɔmɔɔná ɩlɩ́ɩ ɩrɔwʊ́ wɔ́rɔ́. Ɩsɔ́ɔ wánvʊʊnáa wenbá bánlám tɩtɛ lakásɩ na wenbá bánlɩɩ́ ɖamá wɔ́rɔ́ nɛ́.
HEB 13:5 Ɩ́kabɩsɩná mɩ́dɩ liideé-dɛ́ɛ yomáa, amá, ɩzɩŋná wenbí mɩ́wɛná nɛ́, káma, ɩdɩtɩŋa wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Médénÿelí nya kɛtɛngɛrɛ, mɛ́dɛ́njɛḿ nya madálɩ kɛtɛngɛrɛ.»
HEB 13:6 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩŋmátɩ na ɖéwenbiré rɩ́ŋa sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ kɛ́ɛ na mɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ mádánnɩɩ nɩdáárɛ. We gɛ ɩrʊ́ sɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩlá ma.»
HEB 13:7 Ɩdɔ́ɔ́zɩ mɩ́dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa beevééri mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́ bɔrɔ. Ɩbɛ́ɛ́ŋ nŋɩ́nɩ́ baagʊʊrɩná nɛ́, bɩka ɩmáázɩ bɛdɛ́ɛ toovonúm fáa.
HEB 13:8 Yeésu Krísto náábɩ́lɛ́ keɖee, ɩdanáábɩ́lɛ́ sinje, hálɩ bɩkpɔ́ɔ bɩɖɛ́ɛ bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
HEB 13:9 Íkeyéle bʊbɔ́tɩ tɔ́mwá nɛbɛ́rɛ wánwɩlɩ́ɩ nɛ́ ɩtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ. Káma, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ sɩsɩ ɖéwenbé-daá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ ɩkpáázɩ ɖáa ɖóni, bɩdɛkɛ́ɛ kíɖíídi-dɛ́ɛ mará. Wenbá boovu bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ mará taká nɛ́ toyuú alɩbɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ bɩdaá.
HEB 13:10 Sarásɩ lanɖáa bánlám badɩmɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-daá nɛ́ fɛ́yɩ́na yíko beɖi ɖɛ́dɛ́ɛ sarásɩ ɖaalanɖɛ́-rɔ kíɖíídi.
HEB 13:11 Israyɛ́ɛlɩ bíya ɖaazuuɖé wɔ́rɔ́ gɛ bánlɩɩnáa fʊ́ńdɩ kpɩná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ wɔɔgɔná adɛ́ɛ azimá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ páá ɖɩdáarɛ-daá ɩlá alaháácɩ́-cɛ́m-dɛ́ɛ sarɔ́ɔ nɛ́ bɔkɔ́zɔ.
HEB 13:12 Bʊrɔ gɛ Yeésu ɖʊɖɔ sɩ ɩlá ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ na ɩdɛ́ɛ azimá nɛ́, waagázɩ tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́.
HEB 13:13 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́lɩɩ ɖáɖɩdáarɛ ɖibó ɩjɔ́ ɖitísi batʊ́ʊ ɖáa nyazɩ baadʊ́ʊ yɩ nɛ́.
HEB 13:14 Káma, adɛ cé, ɖɛ́vɛ́yɩ́na tɛ́ɛ́dɩ tɩ́dángʊrʊ́ nɛ́; amá, wentí sɩ tɩkɔ́nɩ nɛ́ gɛ ɖánjáádɩ.
HEB 13:15 Bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩ́báná Yeésu ɖɩlaaná Ɩsɔ́ɔ kɩzamʊʊ-dɛ́ɛ sarásɩ lám. Bugutoluú sɩsɩ ɖítee yɩ yéńdiwá ɖɩsá yɩ.
HEB 13:16 Ɩ́kɔsɔɔná kazɔ́ɔ lám na ɖamá sɩnáa, káma, ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sarásɩ wɔ́nmɔwʊ́ʊ kʊ Ɩsɔ́ɔ.
HEB 13:17 Ɩnɩɩná wenbá béngetí mɩ́ɩ nɛ́, bɩka ɩfʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ icéle wɛ. Bénveríi mɩ́rɔ́, káma, bɔwɛ ná sɩ bakádɩ wenbí baalá nɛ́ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́, iyéle balá badɩmɛ́rɛ na niíni, bɩ́kalá na amɛɛda, tɩ́fa bɩ́dɔ́nnyɔɔzɩ mɩ́ɩ.
HEB 13:18 Ɩzʊ́lʊ ɖɔ́rɔ́. Ɖééɖéézi sɩsɩ ɖéwenbé tánvʊʊná ɖáa báa natɩ́rɩ-daá; káma, ɖɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ sɩsɩ báa we gɛ sɩ ɖɩlá, ɖɩlá bɩ kazɔ́ɔ.
HEB 13:19 Máábá mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ bɩjaarɛ́ɛ sɩsɩ ɩ́sʊ́lʊ na Ɩsɔ́ɔ iyéle magábɩsɩ mɩ́jɔ́ ɖasam.
HEB 13:20 Fɛɛzɩrɛ-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ weení waagálɩ́zɩ́ Ketirú kʊ́bɔnɩ́ Ɖádʊ́ʊ Yeésu sɩ́m-daá na keɖiyá kɛ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́-dɛ́ɛ azimá nɛ́,
HEB 13:21 ɩ́kpɩɩrɩ mɩ́ɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ mɩ́nlám wenbí bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩlá ɩzɔɔlɩ́m. Ɩ́la ɖáa wenbí bɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́ na Yeésu Krísto-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá, ɩmʊ́ weení sám mɔɔ́na yɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́. Amí.
HEB 13:22 Koobíya, mánzʊlʊ́ʊ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́caarɩ mɩ́dɩ ɩɖɔ́kɩ wentí mɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́la nɛ́, káma, mádaŋmáa mɩ́ɩ bɩkɩ́lɩ bɩɩzɩ́nɩ.
HEB 13:23 Iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ bɛɛjɛ́ ɖógóóbú Timotée. A wɔɔgɔ́nɩ ɖasam, mána yɩ ɖɔ́ngɔnɩ́ ɖɩna mɩ́ɩ.
HEB 13:24 Ɩzɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ nɩ́baadɛɛráa rɩ́ŋa na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ rɩ́ŋa. Italíi ńba wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
HEB 13:25 Ɩsɔ́ɔ ɩ́ɖʊ́ mɩ́rɩ́ŋa alɩbáráka.
JAM 1:1 Mɔ́ɔ́ Yaakúbu, Ɩsɔ́ɔ na Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto bɛdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ mánŋmaa kʊ mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ kɩɩyɛ́ɖɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana. Mɛ́ɛ́zɛ́ɛ mɩ́ɩ.
JAM 1:2 Mogoobíya, a bɩgɛ́ɛ nɔwɛ́yawá ndɩ‑ndɩ wɔ́nmɔɔnáa mɩ́ɩ, bɩ́ba bɩlá mɩ́ɩ niíni;
JAM 1:3 káma, a nɔwɛ́yawá-daá gɛ mɩ́ɩ́ɖɔkɩ toovonúm mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bɩcáárɩ, mɩ́nbɩsɩ́ zinbirí-dɩnáa.
JAM 1:4 Bɩmɔɔ́na ɩɖɔ́kɩ zinbirí hálɩ bɩkádʊ́lʊ́ na ɩbɩ́sɩ ɩráa babá bozulukée bɩrɩ́ŋa bɩdaá nabʊ́rʊ taka wɛ nɛ́.
JAM 1:5 A mɩ́dáá naárʊ fɛ́yɩ́na áséńsí, bʊdʊ́ʊ ɩ́sʊ́lʊ kɩ Ɩsɔ́ɔ. Ɩsɔ́ɔ wánváa yɩ kɩ, káma, Ɩsɔ́ɔ wánváa ɩrʊ́ báa weení gɛ na wenbi‑niíni, bɩka bɩdɛkɛ́ɛ na yoonáa.
JAM 1:6 Weení wɔ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, a sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ, ɩ́fá toovonúm, ɩ́kalá síka báa cʊ́kɔ, káma, weení wánlám síka nɛ́, cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tenkú-dɛ́ɛ lɩ́m fefelimá wángʊsɩ́ bɩ́nlɔ́ɔ cé na cé nɛ́.
JAM 1:7 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩ́kamáázɩ sɩsɩ wónÿuúu nabʊ́rʊ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
JAM 1:8 Káma, ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení wánɖʊ́ʊ wánlɩzɩ́ɩ nɛ́, waatanzɩ nɩ́bááwʊ wenkí sɩ ifu nɛ́.
JAM 1:9 Bɩ́la koobúu weení ɩgɛ́ɛ kadanbʊrɩya nɛ́ niíni sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ wángbaazɩ́ yɩ.
JAM 1:10 Bɩka bɩlá koobúu weení ɩgɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ nɛ́ niíni sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ wéndisí yɩ. Káma, ńŋɩnáa fɛ́ɛ́dɩ́tɩ ténleeri na tɩtɔ tɩsála nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ liideé-dʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩɖɛ́ɛ.
JAM 1:11 Wɩ́sɩ wángʊrʊ́ʊ na siɖóni gɛ sɩnyɔ́ɔ nyɩ́ɩ́dɩ, na tɩdɛ́ɛ fɛ́ɛ́dɩ́tɩ ɩtɔ bɩsála. A fɛ́ɛ́dɩ́tɩ wɔɔdɔ bɩsála, nyɩ́ɩ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ wɛɛdɛ́. Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ liideé-dʊ́ʊ sɩ ɩkɔ́nɩ ɩtɛná ɩdɩmɛ́-daá.
JAM 1:12 Wenbi‑niíni-dʊ́ʊ gɛ weení wɔ́nɖɔkɩ́ ɩdɩ nɔwɛ́yawá-daá nɛ́. Káma, a wɔɔɖɔ́kɩ ɩdɩ bɩlɛ́ hálɩ bɩkádʊ́lʊ́, wónÿuúu weezuú; kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ kɩ sɩ ɩlá wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
JAM 1:13 A naárʊ sɩ ɩsála kɔdɔká-daá, ɩ́kɔtɔ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɛ́nvɛdɩ́ɩ kʊ yɩ. Káma, kidaavééníti tánbɩɩzɩ biyéle Ɩsɔ́ɔ ɩsála kɔdɔká-daá, bɩka ɩdɩtɩŋa ɩ́dɛ́nvɛdɩ́ naárʊ sɩ ɩsála kɔdɔká-daá.
JAM 1:14 Kɔɖɛyɩ́wá tɩtɛ ńdɩ ɩrʊ́ wɛná tɩ nɛ́ wónduulím kʊ yɩ tiboná yɩ ɩsála kɔdɔká-daá.
JAM 1:15 Ɩrʊ́ wánváa kɔɖɛyɩ́ tɩtɛ ńgɩ ɖáámá nɛ́, na bɩlʊ́rʊ alaháácɩ́; alaháácɩ́ wánbɩɩ́ nɛ́, na bɩlʊ́rʊ sɩ́m.
JAM 1:16 Koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, íkeyííli mɩ́dɩ,
JAM 1:17 kʊjɔɔwʊ kífenveńgi kɩɩbá kizulukée nɛ́ báa wenkí wángalɩɩnáa ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ. Kɩ́ngalɩɩnáa Ɩsɔ́ɔ weení waalá wɩ́sɩ na wɩlásɩ nɛ́ ɩjɔ́ gɛ. Ɩsɔ́ɔ ɩlɛ́ ɩ́dɛ́ngɛɛ cɔwʊrɛ, ngʊ́ ɩ́dɛ́ngɛɛ ɖɩdáarɛ bʊkɔná temenuú.
JAM 1:18 Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa wɔɔzɔɔlɩ ná gɛ waabaná ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́, ɩfa ɖáa weezuú, na ɖɩbɩ́sɩ wenbí bɩrɩ́ŋa waalá bɩ taká nɛ́-dɛ́ɛ kaɖaa ńba.
JAM 1:19 Mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m welesí-daá, báa weení mɔɔ́na ɩjɔɔ́ɔ ɖabaram. Íkotoóziná ŋmatɩrɛ, ngʊ́ ɩ́kɛyɛ́ɛ baaná ɖasam-sam.
JAM 1:20 Káma, ɩrʊ́-dɛ́ɛ baaná tánlaḿ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́.
JAM 1:21 Bɩlɛ́ nɛ́, igízi wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́ngɔɔdɩ́ ɩrʊ́-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ nɛ́, na wenbí bɩrɩ́ŋa kánnyáádɩ wénÿelíi ɩrʊ́ ɩlá bɩcɛzɩ́ na seríya nɛ́; bɩka ɩfʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ ɩmʊ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ wooɖúu tɩ míwenbé-daá nɛ́, káma, tɩ́nbɩɩzɩ́ tɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ.
JAM 1:22 Ɩ́kasɩmná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m welesí riké bɩka mínÿiilím mɩ́dɩ, amá, ɩlá wenbí tɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́.
JAM 1:23 Ɩɩ́n, wenbí bɛ́ngɛɛzɩnáa weení wénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka ɩ́dánlaḿ wenbí tɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́ nɖɔ́: ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɩrʊ́ weení wɛ́nbɛɛŋ́ ɩdɩ ɖííwú-daá ɩna wenbí ɩjɔɔ́ɔ nɛ́,
JAM 1:24 wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩdɩ bɩtɛ́ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, waajáŋ ɩsɔɔná wenbí ɩjɔɔ́ɔ nɛ́.
JAM 1:25 Amá, ɩbɛ́ɛ ɩrʊ́ weení wɛɛgbɛ́lɛŋ Mará kífená azulukée, ánÿelíi ɩrʊ́ iyuú ɩdɩ kazɔ́ɔ nɛ́; bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩbá ɩɖɔ́kɩná yɛ gɛ bɩjaarɛ́ɛ, wénwelesí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, ɩ́dɔ́nzɔɔná tɩ, bɩka wánlám wenbí tɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́. Ɩrʊ́ ɩmʊ́ wónÿuúu alɩbáráka wenbí bɩrɩ́ŋa wánlám nɛ́ bɩdaá gɛ.
JAM 1:26 A naárʊ wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩɖɔ́kɩná aɖííni kazɔ́ɔ bɩka waasɩ wanzʊlʊmʊ́ʊ ɖɔkɩ́, bʊdʊ́ʊ wénÿiilím ɩdɩ gɛ, bɩka ɩdɛ́ɛ aɖííni kɛ́ɛ yéḿ gɛ.
JAM 1:27 Aɖííni toovonúm ńgɩ kɩbá kɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɖájaa Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩtɩlɩ́ wánzɩnáa sulénbíya na leeláa bɛdɛ́ɛ kɛdɛɛrɩ́tɩ-daá, bɩka wánlanáa ɩdɩ bolíni na ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ ziibi tɩmɛ́.
JAM 2:1 Mogoobíya, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɩ́vá Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ásícé-dʊ́ʊ toovonúm nɛ́, ɩ́katáázɩ ɩráa lɔwʊtáá.
JAM 2:2 Ɖɩ́kpɔɔ nyazɩ mɩ́wɛ Koduuziya-daá gɛ ɩrʊ́ naárʊ waagázʊʊ mɩ́jɔ́, igozóóna tókowá kífenveńdi, bɩka ɩɖɩ́ɩ́na siká ketéreniiká. Ngɛ naárʊ ɖʊɖɔ waagázʊʊ; ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ kadanbʊrɩya, bɩka igozóóna tóko kɩ́ńwɩ́ɩ́ nɛ́;
JAM 2:3 ngɛ mɩ́dɛ́ɛ laakáarɩ waabɩ́sɩ weení izóóna kpɩná kazɔ́ɔ ńna nɛ́-rɔɔzɩ́ ɩtɔ́ ɩlɛ́ sɩsɩ: «Kʊ́bɔnɩ́, kɔnɩ njɔ́ɔ kʊ́bɔɔ ɖɩdáarɛ cé,» bɩka ifééri kadanbʊrɩya sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́, sɩŋ ɩsɔ́ɔ́dáá bɩlɛ́,» yáá ɩtɔ́ yɩ sɩsɩ: «Cɔɔ adɛ ɖɔ́ mɔ́nʊvɔ́-dɛ.»
JAM 2:4 A bɩlɛ́ gɛ mɩ́nlám, yaatá mɩ́ndaazɩ́ ɩráa lɔwʊtáá nbɩlɛ́. Mɩ́ɩ́bɩ́sɩ tɔmvʊʊráa bolomaazɛ́ takazɔ́ɔ nɛ́ nbɩlɛ́.
JAM 2:5 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, iwélesi ma: Wenbá ɖúúlínya kɩna kɩbɛɛ́na wɛ sɩsɩ kadanbʊrʊ́sɩ nɛ́, bɛlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ sɩsɩ bábɩsɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa toovonúm fáa-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá, bɩka boyuú basʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ wooɖúu kɛ ɩsɩ́ɩ wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́ kadaá.
JAM 2:6 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́dayáa kadanbʊrʊ́sɩ nabʊ́rʊ. Tɔ́ɔ, bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa wánnaazɩ kʊ mɩ́ɩ ɖɔ́? Bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa bɛḿ ɖʊɖɔ bánÿaá kʊ mɩ́ɩ wɔnásɩ cé na cé bɩlɛ́?
JAM 2:7 Bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa bɛḿ bɛ́ngbɛɛnáa kʊ yɩ́ɖɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ Ɩsɔ́ɔ waava mɩ́ɩ ɖɛ nɛ́?
JAM 2:8 A mɩ́nlám Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ wenbí nɛ́, ńŋɩnáa baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Sɔɔlɩ nyɔ́rɔwʊ́ nyazɩ nyádɩtɩŋa» nɛ́, mɩ́nlám kazɔ́ɔ nbɩlɛ́.
JAM 2:9 Amá, a mɩ́ndaazɩ́ ɩráa lɔwʊtáá, mɩ́nlám alaháácɩ́ nbɩlɛ́; ńna nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará wángʊ́ʊ mɩ́dɔ́m, káma, mídófú yɛ.
JAM 2:10 Káma, báa ɖoo ɩrʊ́ fóo Mará rɩ́ŋa, ngɛ waayɩsɩná wɛ́ɖɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, arɩ́ŋa gɛ waayɩsɩná bɩlɛ́.
JAM 2:11 Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weení wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Nkalɩ́ɩ nɖɛɛlʊ́ yáá nwaalʊ́ wɔ́rɔ́» nɛ́, wɔɔdɔ́tɔná sɩsɩ: «Ńdángʊ́ʊ ɩrʊ́.» Bɩlɛ́ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ ńdalɩ́ɩ nɖɛɛlʊ́ yáá nwaalʊ́ wɔ́rɔ́, amá, nyáágʊ́ ɩrʊ́, Mará rɩ́ŋa gɛ nyááyɩ́sɩ́ná bɩlɛ́.
JAM 2:12 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá na mɩ́lakásɩ-daá, ɩdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ ɩráa wenbá tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, Mará weená ánÿelíi ɩrʊ́ iyuú ɩdɩ nɛ́ gɛ sɩ bokóvú na bafʊʊná wɛ nɛ́.
JAM 2:13 Weení ɩdanɩ́ɩ ɩranáa kʊnyɔḿ nɛ́, tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ bádánnɩɩ ɩgʊnyɔḿ. Amá, weení wánnɩɩ́ ɩranáa kʊnyɔḿ nɛ́, nɩdáárɛ fɛ́yɩ́na yɩ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ.
JAM 2:14 Mogoobíya, ɩrʊ́ ɩtɔ́ sɩsɩ waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm, bɩka ɩ́dánlaḿ tɩmɛ́ ánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ nɛ́, bɩvɔ́ɔ́zɩrɛ gɛ wé. Ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa bɩḿ bɩ́nbɩɩzɩ́ bɩlɛ́ɛ yɩ?
JAM 2:15 A bɩgɛ́ɛ sɩ mɩ́dáá koobúu alʊ́, yáá abaalʊ́ naárʊ wɛ gɛ ɩvɛ́yɩ́na kúsúúdi sɩ isúu, cáńfáná kíɖíím sɩ iɖi báa wɩ́rɛ wenɖé,
JAM 2:16 ngɛ mɩ́dáá naárʊ wɔɔdɔ́ yɩ sɩsɩ: «Tɔ́ɔ, bɩlá bɩtásɩ, ndala ná alaafɩ́ya; bo nzúu kpɩná biyolí nya bɩka nɖi nvɔ́ɔ,» ngʊ́ ɩdakʊ́ ɩfa yɩ wenbí sɩ bité iweezuú nɛ́, bɩvɔ́ɔ́zɩrɛ gɛ wé.
JAM 2:17 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ toovonúm fáa cɔɔ́ɔ: a ɩrʊ́ waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm, bɩka ɩ́dánlaḿ nabʊ́rʊ bɩwɩ́lɩ bɩlɛ́, ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ kpɩ́nɖɛ ɖɩ́ńzɩ́ḿ nɛ́.
JAM 2:18 Nabʊ́rʊ, naárʊ wánbɩɩzɩ́ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Nyɔ́ɔ́ nyáává Ɩsɔ́ɔ toovonúm, mɔ́ɔ́ nɛ́ tɩmɛ́ gɛ mánlám na mawɩ́lɩ sɩsɩ máává Ɩsɔ́ɔ toovonúm.» Ńna nɛ́, mónbusí yɩ sɩsɩ: «Wɩlɩ ma nŋɩ́nɩ́ ɩrʊ́ wánváa Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɩka ɩ́dánlaḿ tɩmɛ́ bɩwɩ́lɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ nɛ́, na mɔ́ɔ́ mawɩ́lɩ nya na mádɩmɛ́ mánlám nɛ́ sɩsɩ máává Ɩsɔ́ɔ toovonúm.»
JAM 2:19 Nyɔ́ɔ́ nyáává toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kʊ́ɖʊḿ wɛ ná; bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ; zííniwá ɖʊɖɔ waava toovonúm bɩlɛ́, bɩka tínzelíi nɩdaazelíi.
JAM 2:20 Ɩrʊ́ lomaazɛ́ fɛ́yɩ́-dʊ́ʊ ceení! Nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ mawɩ́lɩ nya ndɩlɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ ɩfa Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɩka ɩ́dánlaḿ tɩmɛ́ bɩwɩ́lɩ bɩlɛ́ fɛ́yɩ́na fɔ́ɔ́zɩrɛ?
JAM 2:21 Ɖájaájaa Ibrahím ní, bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ sáátɩ wenkí wɔɔgbɔ́ɔ ibiyaalʊ́ Ɩsaáka sɩ ɩlá Ɩsɔ́ɔ sarɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ nɛ́?
JAM 2:22 Ńdáná sɩsɩ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa wánlám bɩdɩmɛ́rɛ ɩdɩmɛ́ wánlám yɛ nɛ́ adaá? Ngɛ ɩdɛ́ɛ tɩmɛ́ wánlám yɛ nɛ́, aayéle ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa ɩbá bisúlúki.
JAM 2:23 Biiyéle wenbí baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ woogóódi; tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: «Ibrahím waava Ɩsɔ́ɔ toovonúm, ngɛ bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa yɩ sɩsɩ ɩɖɔndɩ.»
JAM 2:24 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́ɩ́ná sɩsɩ ɩrʊ́-dɛ́ɛ tɩmɛ́ wánlám yɛ nɛ́ arɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wénɖeezí yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ, bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ toovonúm fáa riké-rɔɔzɩ́.
JAM 2:25 Tɔ́ɔ, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ bɩɩdálaná Ráábí, alʊ́ wásangarɩ́. Bɩdɛkɛ́ɛ ɩdɩmɛ́ waalá yɛ nɛ́ arɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ ńŋɩnáa waamʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɩndɩnáa bɩka ɩwɩ́lɩ wɛ nɩ́bááwʊ nakɩ́rɩ babɩsɩná bɛdɛ́ɛ nɛ́?
JAM 2:26 Bɩlɛ́ nɛ́, wenbí ńŋɩnáa a weezuú fɛ́yɩ́, ɩrʊ́ tɔnʊʊ́ kɛ́ɛ ɩsɩɖʊ́ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a tɩmɛ́ lám fɛ́yɩ́, toovonúm fáa waazɩ́.
JAM 3:1 Mogoobíya, bɩdɔmɔɔná mɩ́dáá ɖabata ɩbɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m wɩlɩɖáa. Káma, mɩ́nyɩ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖánwɩlɩ́ɩ ɩráa nɛ́, ɖɛ́dɛ́ɛ tɔ́m fʊʊnáa wánlám ɖóni bɩkɩ́lɩ baaganáa.
JAM 3:2 Ɖárɩ́ŋa ɖánÿɩsɩ́ gɛ bʊrɔ nŋɩ́nɩ́-nŋɩ́nɩ́; amá, a naárʊ wɛ gɛ ɩlɛ́ ɩ́dánÿɩsɩ kɛtɛngɛrɛ ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ-daá, ɩlɛ́ ɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ ɩrɩ́ŋa izulukée wánbɩɩzɩ́ ɩbá ɩɖɔ́kɩ ɩdɩ páá nɛ́ nbɩlɛ́.
JAM 3:3 Ɖánɖʊ́ʊ liizáám ɖeére nɔɔ́-daá gɛ na bʊcɔ ɖeére ɩlá wenbí ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Bɩka bínÿelíi kʊ na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖiyuú yíko ɖeére ɖɩḿ ɖɩdɛ́ɛ tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa-rɔɔzɩ́.
JAM 3:4 Ɩbɛɛŋná mɛ́ɛ́lɛwá ɖʊɖɔ: na bɩrɩ́ŋa na tɩdɛ́ɛ ɖɔɔmɩ́nɩ, bɩtasɩná fefelimá kʊ́bɔná ándezíi tɩ nɛ́, sitíya kúmuukáyɔ́ɔ ɖɔ́ gɛ tɩdɛ́ɛ mɩlɩɖʊ́ wánmɩlɩnáa tɩ tɩ́nɖɛɛ́ lénlé ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
JAM 3:5 Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ ɩrʊ́-dɛ́ɛ nzʊlʊmʊ́ʊ kɛ́ɛ. Ɩrʊ́ tɔnʊʊ́-rɔɔzɩ́, nzʊlʊmʊ́ʊ kɛ́ɛ kpɩ́nɖɛ kúmuuɖéyɔ́ɔ gɛ, amá, kɩdɛ́ɛ kúúrí wánlɩɩnáa tɩmɛ́ kʊ́bɔná kɩ́nbɩɩzɩ́ kɩlá nɛ́ ajɔ́ gɛ. Ɩdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ nimíni cʊ́kɔyɔ́ɔ wénɖeezi kʊ lááwʊ kʊ́bɔńgɩ.
JAM 3:6 Ɩrʊ́ nzʊlʊmʊ́ʊ ɖʊɖɔ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nimíni; kidaavééníti ɖaána gɛ kɩgɛ́ɛ, ɖɔ́dɔ́nʊʊ́-rɔ gɛ kʊwɛ. Kɩ́nvɔrɔ́sɩ tɔnʊʊ́ rɩ́ŋa; azáába nimíni tɩtɩndɩŋa gɛ nzʊlʊmʊ́ʊ wɔ́nzɔnáa ɖɛ́dɛ́ɛ weezuú cɔwʊrɛ rɩ́ŋa.
JAM 3:7 Ɩrʊ́ wɛná yíko ɩfʊ́ʊ́zɩ fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa ɩzá: fanáńdɩ na siḿsi, ɖomáa na búúzi-daá kpɩná; ɩrʊ́ waavʊ́ʊ́zɩ baazá toovonúm.
JAM 3:8 Amá, naárʊ fɛ́yɩ́ wánbɩɩzɩ́ ɩfʊ́ʊ́zɩ nzʊlʊmʊ́ʊ. Kpɩ́nɖɛ ɖɩdakazɔ́ɔ, ɖɩ́dɔnjɔwʊ́ ɖoɖuuɖuu nɛ́ gɛ kɩgɛ́ɛ; sɔ́ɔ́dɩ tɩ́ngʊ́ʊ nɛ́ woozuná kɩ.
JAM 3:9 Nzʊlʊmʊ́ʊ kɩḿ gɛ ɖánzanáa Ɖádʊ́ʊ ɩgɛ́ɛ Ɖájaa nɛ́; kɩdanáábɩ́lɛ́ ɖánlanáa ɩráa Ɩsɔ́ɔ waalá wɛ balɩ́ɩ yɩ nɛ́ láálɩ́.
JAM 3:10 Nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kɛḿ kadaá gɛ sám na láálɩ́ wánlɩɩnáa. Mogoobíya, bɩdɔmɔɔná bɩlá bɩlɛ́.
JAM 3:11 Lɩ́m niíni ńbɩ na nyɛ́nɩ ńbɩ wánbɩɩzɩ́ bínwií buwá kʊjʊʊ́-dɛ́ɛ boyɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ-daá?
JAM 3:12 Mogoobíya, tɩɩwʊ́ bánÿaá kɩ figíyée nɛ́, wánbɩɩzɩ́ kɩɖʊ wenkí bánÿaá olivíyée nɛ́ kibíya? Yáá wenkí bánÿaá kɩ víinyi nɛ́, wánbɩɩzɩ́ kɩɖʊ figíyée bíya. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ buwá kʊjʊʊ́ lénlé lɩ́m bɩjɔɔ́ɔ ɖɔ́m nɛ́ wénwií nɛ́, tánbɩɩzɩ kɩ́ngalɩzɩ́ɩ lɩ́m niíni ńbɩ ɖʊɖɔ.
JAM 3:13 Mɩ́dáá naárʊ wɛ wánmaazɩ́ sɩsɩ ɩgɛ́ɛ áséńsí-dʊ́ʊ na tɩlɩ́ɖʊ? Bʊdʊ́ʊ íyéle ɩráa ɩna bɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ-daá, na tɩmɛ́ wánlanáa yɛ na ɩdɩ fʊʊzɩ́ na áséńsí nɛ́ adaá.
JAM 3:14 Amá, a míwenbé-daá na sʊ́ʊ́zɩ tɩtɛ ńzɩ na báɖáárɛ, ɩ́kalá kúúrí, ngʊ́ ɩ́kalɩ́ɩ toovonúm wɔ́rɔ́.
JAM 3:15 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ áséńsí talɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́; adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé ńgɩ gɛ kɩgɛ́ɛ; ɩrʊ́-dɛ́ɛ áséńsí nbɩlɛ́; Sitáánɩ-jɔ́ gɛ kɩɩlɩɩná.
JAM 3:16 Káma, lénlé sʊ́ʊ́zɩ na báɖáárɛ wɛ nɛ́, ɩráa wánlám báa nŋɩ́nɩ́-nŋɩ́nɩ́ gɛ, bɩka bánlám kidaavééníti báa wentí ɖʊɖɔ.
JAM 3:17 Amá, áséńsí kɩ́nlɩɩnáa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́ cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ; bɩlɛ́ bibaasí nɛ́, kɩ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ na cɔwʊrɛ ɖɔyɔɔyɔɔ ńɖɛ gɛ. Kɩzɔɔlɛ́ɛ nɔɔ́ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ, kɩbá kɩ́nnɩɩ́ ɩráa kʊnyɔḿ bɩka kɩ́nlám tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ áséńsí tándaazɩ ɩráa lɔwʊtáá, bɩka kɩ́dánlaḿ nabʊ́rʊ na munááfíísi.
JAM 3:18 Wenbá bɔzɔɔlɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ nɛ́, bɔ́ngɔnáa fɛɛzɩrɛ ɩráa lɔwʊtáá gɛ. Bɩka bánlám báa wenbí fɛɛzɩrɛ-daá; bɩlɛ́ bɩ́ngɔnáa wenbí nɛ́ gɛ cɔwʊrɛ ɖɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
JAM 4:1 Kokule na yóóni waalɩɩná lé mɩ́lɔ́wʊ́táá. Bɩdɛkɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá tɩtɛ ńdɩ tɩ́nlʊ́m mɩ́dáá nɛ́ wɔ́ngɔnáa kʊ tɩ?
JAM 4:2 Mɩ́ngbɛɛzɩ́ nabʊ́rʊ ngɛ mɩ́dánbɩɩzɩ sɩ iyuú bɩ nɛ́, na mɩ́ɖamáa sɩsɩ ɩkʊ. Nabʊ́rʊ cɔɔ́ɔ mɩ́ɩ lowú ngɛ mɩ́dánbɩɩzɩ sɩ iyuú bɩ nɛ́, na ɩsʊ́ʊ tɔnjaarɛ́ na yóóni. Mɩ́vɛ́yɩ́na wenbí mɩ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́, káma, mɩ́ɩ́sɩ nŋɩ́nɩ́ mɩ́nbɔɔzɩ́ bɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́.
JAM 4:3 A ngʊ́ mɩ́ɩ́zʊlʊ, bádánváa mɩ́ɩ, káma, wenbí bʊrɔ mɩ́nzʊlʊ́ʊ nɛ́ takazɔ́ɔ; mɩ́dɛ́ɛ kɔɖɛyɩ́wá tɩtɛ ndɩ-rɔ gɛ mɩ́nzʊlʊ́ʊ.
JAM 4:4 Ɩráa bádánzɩŋná Ɩsɔ́ɔ riké nɛ́ bana ɖɔ́! Mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ a ɩrʊ́ sɔɔlɛ́ɛ ɖúúlínya, wánbɩsɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ báɖaa gɛ? Bɩlɛ́ nɛ́, weení waaɖʊ sɩsɩ wɔ́nzɔɔlɩ́ ɖúúlínya nɛ́, wánbɩsɩnáa ɩdɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ báɖaa gɛ.
JAM 4:5 Bɩdɛkɛ́ɛ faala-rɔ gɛ baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Na sʊ́ʊ́zɩ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ na Kezeŋa wenká waaɖʊ kɛ ɖádáá nɛ́.»
JAM 4:6 Amá, kʊjɔɔwʊ Ɩsɔ́ɔ waalá ɖáa kɩ nɛ́, kɩvɛ́yɩ́na kɩzáárá. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ baadáŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ wéngizíi wenbá bángbaazɩ́ badɩ nɛ́, amá, wenbá bánvʊʊzɩ́ badɩ nɛ́ gɛ wánɖʊ́ʊ alɩbáráka.»
JAM 4:7 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ icéle Ɩsɔ́ɔ, bɩka Sitáánɩ nɛ́, ɩ́kafa kɩlɛ́ ɩzá, na kɩlɛ́ kise kɩlaná mɩ́ɩ bolíni.
JAM 4:8 Idúúzi mɩ́dɩ ɩcʊʊná Ɩsɔ́ɔ, na ɩlɛ́ ikóduu ɩcʊʊná mɩ́ɩ. Mɩ́nyɔ́ɔ́ alaháácɩ́-dɩnáa, ɩlá mɩ́dɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́gɛ́ɛ nabʊ́lɛ-dɩnáa nɛ́, ɩyáálɩ míwenbé.
JAM 4:9 Mɩ́dɩtɩŋa ɩdɩlɩ́ mɩ́gʊnyɔndɩ́ɩ́dɩ-rɔ, bɩka ɩcɔ́ɔ ɖúkúru iwíi; mɩ́dɛ́ɛ kɔdɔ́ŋa ɩ́bɩsɩ wíídi, bɩka mɩ́dɛ́ɛ ayɛnɛ́ɛ ɩbɩ́sɩ ɩzá nyɩ́nŋɩrɛ.
JAM 4:10 Ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ Ɖádʊ́ʊ-dɛɛzɩ́, na ɩlɛ́ ɩkpáázɩ mɩ́ɩ.
JAM 4:11 Mogoobíya, ɩ́kawára ɖamá. Weení ɩrɩ́ŋa wánwarɩ́ɩ ɩrɔwʊ́, yáá wánvʊʊnáa yɩ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará gɛ bʊdʊ́ʊ wánwarɩ́ɩ bɩka wánvʊʊnáa bɩlɛ́. Ngʊ́ a nyánvʊʊnáa Mará, bɩlɛ́ nɛ́, ńdɛkɛ́ɛ weení wánlám wenbí Mará wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́ nbɩlɛ́; nyáábɩ́sɩ adɛ́ɛ tɔmvʊʊrʊ́.
JAM 4:12 Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ riké wánzɩɩ kʊ Mará, bɩka iriké wánvʊʊnáa kʊ; iriké wánbɩɩzɩ kʊ ɩlɛ́ɛ, bɩka ɩdanáábɩ́lɛ́ weení wánbɩɩzɩ́ ɩlɩzɩ́ ɩrʊ́ weezuú nɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ gɛ weení na nvʊʊná nyɔ́rɔwʊ́ tɔ́m.
JAM 4:13 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, iwélesi ma kazɔ́ɔ, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Sinje yáá ceré ɖónboɖé tɛ́ɛ́dɩ kazá ɖɩkɔ́jɔ́ɔ bɩ́nɩ, ɖɩkála fótóósi ɖikóyuú liideé,»
JAM 4:14 bɩka mɩ́ɩ́tanzɩ nŋɩ́nɩ́ sɩ bɩkɛ́dɛ́ná mɩ́ɩ ceré nɛ́. Káma, mɩ́jɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tɔɔrɩ́ wɔ́ndɔ́ɔ bídénleeri na kɩtɛlɛ́ŋ nɛ́.
JAM 4:15 Wenbí nɛ́ ɩtɔ́ sɩsɩ: «A Ɖádʊ́ʊ weedísi gɛ ɖána ɖáázá, ɖánlám ɖɔ́, yáá ɖɔ́ nɛ́,»
JAM 4:16 mɩ́nyɔ́ɔ́ míígúti gɛ mɩ́ngbaazɩ́ mɩ́dɩ mɩ́nŋmatɩ́ wentí mɩ́dánbɩɩzɩ ɩlá nɛ́. Wenbí bɩrɩ́ŋa ɩrʊ́ ɩ́tɛ ɩlá ɩkpáázɩ ɩdɩ ńŋɩnáa ɖɔ́ nɛ́, takazɔ́ɔ.
JAM 4:17 Bɩlɛ́ nɛ́, weení ɩnyɩ nŋɩ́nɩ́ báta balá kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ ɩdalá bɩ nɛ́, waazʊ́ʊ ɩdɩ alaháácɩ́.
JAM 5:1 Lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ liideé-dɩnáa, iwélesi ma kazɔ́ɔ. Iwíi, ɩmá kebísi nbusúwá sɩ tití mɩ́rɔ́ nɛ́ tɩrɔɔzɩ́.
JAM 5:2 Mɩ́dɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ waaɖazɩ́, ngɛ siizeeyá wɔɔdɔ́ɔ mígúsúúdi.
JAM 5:3 Mɩ́dɛ́ɛ siká na mɩ́nyɩɩrɩ́tɩ kʊ́fʊlʊńtɩ waagba korɔ́ɔ, ngɛ korɔ́ɔ kɛḿ sɩ kakʊ ná mɩ́dɔ́m, kɔ́ndɔwʊ́ʊ mɩ́dɔnɩ́nɩ nyazɩ nimíni wénɖée ɩrʊ́ nɛ́. Na bɩrɩ́ŋa ɖúúlínya wɛ́nɖɛɛ́ tɛ́m nɛ́, mɩ́ɩ́gɔrɔ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ ɩmáárɩ ɩsɩ́ɩ.
JAM 5:4 Tɩmɛlanɖáa baalɩzɩ́ mɩ́ɩ kíɖíídi mɩ́vásɩ-daá nɛ́, míígízi mɩ́dɛ́fɛ́rɛ wɛ. Bɛlɛ́ bɔwɛ bɛ́nmɛɛdɩ́. Bɛdɛ́ɛ agogo waagádala Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ.
JAM 5:5 Mɩ́ɩ́jɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ iɖi niíni, ɩlá wenbí mílówú fáa bɩ nɛ́. Mííɖí ɩlá núm nyazɩ fʊ́ńdɩ kpɩná tɩɖamáa wɩ́rɛ wenɖé sɩ bakʊ tɩ nɛ́.
JAM 5:6 Ɩráa badalá taalɩ́ nakɩ́rɩ nɛ́, mɩ́ɩ́gʊ bɔdɔ́m, ɩkʊrʊ́ ɩkʊ wɛ basɩ́, badabɩ́ɩ́zɩ bakʊrʊ́ basɩŋná mɩ́ɩ.
JAM 5:7 Bɩlɛ́ nɛ́, mogoobíya, iɖi suúru hálɩ Ɖádʊ́ʊ ɩkɔ́nɩ. Ɩbɛɛŋná faɖʊ́ wénɖíi suúru ɩɖamáa sɩsɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɛ́ɛ kíɖíídi kazɔ́ɔ ńdɩ ɩvɔɔ́-daá nɛ́. Wénɖíi suúru bɩlɛ́ gɛ tɛ́ɛ́nɩ kaɖaa ńdɩ ɩbáázɩ hálɩ kɛdɛɛzɩya ńdɩ ɩkɔ́nɩ tɩɖɛ́ɛ.
JAM 5:8 Mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ iɖi suúru bɩlɛ́, bɩka iɖi zinbirí, káma, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩkɔ́nɩ nɛ́ ɖɩɩjʊ́ʊ.
JAM 5:9 Mogoobíya, ɩ́kɛmɛ́ɛ́dɩ mínbuunáa ɖamá mɩ́dɔ́m na Ɩsɔ́ɔ ɩ́kɔkɔ́nɩ ɩkʊ mɩ́dɔ́m. Ɩbɛ́ɛ! Tɔmvʊʊrʊ́ wáńdáláná ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ɖaḿ wɔnɔɔ́ bɩlɛ́!
JAM 5:10 Mogoobíya, wahála na suúru-dɛ́ɛ tɔ́m-daá nɛ́, ɩbɛɛŋná anɖébiwá baaŋmatɩná Ɖádʊ́ʊ nɔɔ́ nɛ́.
JAM 5:11 Mɩ́ɩ́ná sɩsɩ wenbá beeɖi zinbirí nɛ́, ɖánÿaá wɛ sɩsɩ wenbi‑niíni-dɩnáa. Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ baaŋmátɩ Ayúúba-dɛ́ɛ suúru-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bɩka mɩ́nyɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ waava yɩ kegbiirinɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɛ́. Káma, Ɖádʊ́ʊ ɩbá ɩgɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrʊ́ na kazɔ́ɔ lanɖʊ́ gɛ.
JAM 5:12 Mogoobíya, bɩrɩ́ŋa bɩdaá, ɩ́kamʊná nabʊ́rʊ. Ɩ́kamʊná ɩsɔ́ɔ́dáá yáá adɛ laadɔ́ɔ, cáńfáná nabʊ́rʊ. Amá, mɩ́dɛ́ɛ ɩɩ́n ɩ́la ɩɩ́n; mɩ́dɛ́ɛ aayɩ́ ɩlá aayɩ́, na Ɩsɔ́ɔ ɩ́kafʊʊná mɩ́ɩ tɔ́m.
JAM 5:13 Mɩ́dáá naárʊ wɛ wahála-daá yáá wé. Bʊdʊ́ʊ ɩ́sʊlʊ Ɩsɔ́ɔ. Naárʊ wɛ niíni-daá? Ɩlɛ́ ítee yéńdi ɩsá Ɩsɔ́ɔ.
JAM 5:14 Mɩ́dáá naárʊ wánnyaadɩ́? Bʊdʊ́ʊ ɩ́yaa Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɔkɔ́nɩ batáa yɩ núm Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-daá bɩka basʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ ɩrɔɔzɩ́.
JAM 5:15 A bɩgɛ́ɛ baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɛdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ wɛ́nlɛɛ́ kʊdɔndʊ́ʊ, Ɖádʊ́ʊ wángʊsɩ́ yɩ; bɩka a waalá alaháácɩ́wá, Ɩsɔ́ɔ wɛ́njɛ́m yɩ tɩ.
JAM 5:16 Ivééri ɖamá alaháácɩ́wá mɩ́ɩ́lá tɩ nɛ́, bɩka ɩsʊ́lʊ ɖamá-rɔ na Ɩsɔ́ɔ ɩwáázɩ mɩ́ɩ. Ɩrʊ́ weení Ɩsɔ́ɔ weeɖéézi yɩ sɩsɩ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ wɛná yíko tɩ́nlám tɩmɛ́ kʊ́bɔná.
JAM 5:17 Elíya, fʊngɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ nyazɩ ɖɔ́ɔ́ ɖádɩtɩŋa. Waabá ɩsʊ́lʊ Ɩsɔ́ɔ páá sɩsɩ tɛ́ɛ́wʊ ɩ́kanɩ́ɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, ngɛ tɛ́ɛ́wʊ waalá bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na fɔɔlʊʊ́ kɩdanɩ́ɩ.
JAM 5:18 Ngɛ bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, waadásʊlʊ Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ, ngɛ Ɩsɔ́ɔ waava tɛ́ɛ́wʊ, kíɖíídi ɩlá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
JAM 5:19 Mogoobíya, a mɩ́dáá naárʊ wɛɛdɛlɛ́ŋ ɩlaná toovonúm bolíni, ngɛ naárʊ ɩlɛ́ waabɩ́ɩ́zɩ ɩkábɩsɩná yɩ,
JAM 5:20 ɩdɩlɩ́ sɩsɩ ɩrʊ́ weení waagálɩ́zɩ́ alaháácɩ́-dʊ́ʊ nɩ́bááwʊ kɩdaavé nɛ́-daá nɛ́, waalɩzɩ́ yɩ sɩ́m-daá. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bínÿelíi Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ alaháácɩ́wá tuutúúma.
1PE 1:1 Mɔ́ɔ́ Pétro, Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ mánŋmaa kʊ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ ngɛ mɩ́ɩ́yɛ́ɖɩ mɩ́gɛ́gɛɛ ɩgɔma Pɔ́n, na Galasíi, na Kapadɔ́ɔsɩ, na Azíi, na Bitiníi laadásɩ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana.
1PE 1:2 Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ waavʊ́ńdáa ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ ńŋɩnáa waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ wánlám nɛ́; ngɛ Kezeŋa waabɩsɩná mɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ńba, na ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩnɩɩná Yeésu Krísto weení waazɩ́, na ɩdɛ́ɛ azimá ɩlá mɩ́ɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́. Ɩsɔ́ɔ ɩ́ba ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka, bɩka ɩbá ɩfa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ.
1PE 1:3 Ɖánzám Ɩsɔ́ɔ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto Ɩjaa. Waabá ɩnɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ páá nɛ́, waabaná Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém ɩfa ɖáa weezuú kɩ́falʊʊ́, na ɩɖʊ ɖáa tamɔ́ɔ kádángʊrʊ́ nɛ́ sɩsɩ
1PE 1:4 ɖóngoyuú tííbí waagbɩ́ɩ́rɩ kɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ ńba nɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá. Tííbí kɩḿ kɩ́dɔ́nvɔrɔ́sɩ, cáńfáná kɩkɔ́ɔ́dɩ, yáá kɩgazɔ́ɔ ɩtɛ́.
1PE 1:5 Waagbɩ́ɩ́rɩ kɩ ɩkázɩ́ɩ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa-rɔ, wénveríi mɩ́rɔ́ na ɩdɛ́ɛ yíko nɛ́ sɩsɩ na ɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́. Lɛ́ɛ́dɩ tɩḿ nɛ́ kɛdɛɛzɩya wɩ́rɛ gɛ mɩ́nbá ɩnaná tɩ na mɩ́ɩ́zá.
1PE 1:6 Bʊrɔɔzɩ́, bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ niíni báa ɖoo mɩ́wɛ sɩ ɩna kʊnyɔmɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ alɩwáátɩ cʊ́kɔ.
1PE 1:7 Kʊnyɔmɩ́nɩ tɩḿ sɩ tiyele ná batɩlɩ́ sɩsɩ mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa waabára kazɔ́ɔ yáá bɩdabára. Bɩdɛkɛ́ɛ nimíni-daá gɛ bánɖʊ́ʊ siká kʊwɛ sɩ kɩtɛlɛ́ŋ wɩ́rɛ nɛ́, na bana kɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ? Ngʊ́ toovonúm fáa bɩɩbɩ́ɩ́zɩ kʊnyɔḿ nɛ́-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ wɛɛjɛzɩ́ siká kʊwɛ sɩ kɩtɛlɛ́ŋ wɩ́rɛ nɛ́. Toovonúm fáa bɩḿ sɩ biyele ná Ɩsɔ́ɔ ɩsá mɩ́ɩ, ɩɖʊ mɩ́ɩ ásícé-daá, bɩka ɩɖɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sáátɩ wenkí Yeésu Krísto sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́.
1PE 1:8 Yeésu ɩmʊ́, na bɩrɩ́ŋa mɩ́dánáa ta yɩ nɛ́, mɩ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ; na bɩrɩ́ŋa mɩ́dánnáa yɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́vá yɩ toovonúm. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ niíni kʊ́bɔnbɔńbɩ bɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́ woozuná mɩ́ɩ.
1PE 1:9 Niíni bɩḿ biizuná mɩ́ɩ, káma, mínÿuúu toovonúm mɩ́ɩ́vá nɛ́-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ, kɩnáábɩ́lɛ́ mɩ́dɛ́ɛ lɛ́ɛ́dɩ.
1PE 1:10 Anɖébiwá waabá bacáa sɩsɩ batɩlɩ́ wenbí lɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩgɛ́ɛ nɛ́; ngɛ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná bɔnɔ́ɔ́zɩ kʊjɔɔwʊ kɩḿ waagbɩ́ɩ́rɩ kɩ ɩsɩ́ɩ mɩ́ɩ nɛ́ kɩdɔ́m.
1PE 1:11 Krísto-dɛ́ɛ Kezeŋa fʊnwɛ bɔrɔ, ngɛ kaavʊ́ńŋmátɩ wahálawá Krísto sɩ ɩna tɩ nɛ́, na ásícé sɩ iyuú kɩ nɛ́ bɩdɔ́m. Anɖébiwá waajáa sɩ batɩlɩ́ sáátɩ wenkí sɩ bɩlá bɩlɛ́ nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ sɩ bɩlá nɛ́.
1PE 1:12 Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ anɖébiwá sɩsɩ tɔ́m wentí ɩmʊ́ waaŋmátɩ tɩ na bɔnɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ badɩtɩŋa bɔrɔ gɛ waaŋmátɩ tɩ, amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mɩ́rɔ́ gɛ. Laabáárʊ Kífeńgi feeriɖáa weevééri mɩ́ɩ tɔ́m tɩḿ lɛlɛɛɖɔ́ na Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Ɩsɔ́ɔ weeyéle kalɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kekédi nɛ́-dɛ́ɛ yíko-daá. Hálɩ malááyɩ́kawá tɩtɩŋa waabá bɔsɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ batɩlɩ́ tɔ́m tɩḿ.
1PE 1:13 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩgbɩ́ɩ́rɩ mɩ́dɩ mɩ́ɖamáa sɩ ɩtɩlɩ́ wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, nabʊ́rʊ ɩ́kɛkɛ́ɛ mílomaazɛ́. Ɩɖʊ mɩ́damɔ́ɔ kʊjɔɔwʊ wenkí sɩ iyuú kɩ sáátɩ wenkí Yeésu Krísto sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́ kɩrɔ.
1PE 1:14 Ɩjɔ́ɔ nyazɩ bíya bánnɩɩnáa Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɩ́kalá wenbí mílówú fáa bɩ nɛ́ nyazɩ ɖoo mɩ́ɩ́fʊnzɩ Ɩsɔ́ɔ gɛ mɩ́nlám nɛ́.
1PE 1:15 Amá, wenbí ńŋɩnáa weení waayáa mɩ́ɩ nɛ́ cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩbɩ́sɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ɩráa mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ rɩ́ŋa-daá.
1PE 1:16 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Mɩ́njɔwʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, káma, mɔ́ɔ́ mɔ́jɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ.»
1PE 1:17 Ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ weení wánvʊʊnáa báa weení wenbí waalá bɩ nɛ́ bʊrɔ, bɩka ɩ́dɛ́nbɛɛŋná ɩrʊ́ ɩzá-dɛ nɛ́ gɛ mɩ́nÿaá sɩsɩ Caáwʊ mɩ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ-daá nɛ́, bɩlɛ́ nɛ́, alɩwáátɩ kɩna mɩ́wɛ ɩgɔ́ńdɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ɩnɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩdáárɛ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá.
1PE 1:18 Mɩ́nyɩ wenbí Ɩsɔ́ɔ wɛɛvɛ́rɛ gɛ wɛɛlɛ́ɛ mɩ́ɩ ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ cɔwʊrɛ tɩtɛ ńɖɛ mɩ́jaájaanáa weejéle mɩ́ɩ ɖɛ tííbí nɛ́ ɖɩdaá nɛ́. Bɩdɛkɛ́ɛ na kpɩná ánvɔrɔ́sɩ nɛ́, nyazɩ siká yáá liideé gɛ waamʊ ná mɩ́ɩ.
1PE 1:19 Aayɩ́! Amá, na Krísto ɩjɔɔ́ɔ nyazɩ fée-bú ɩrɩ́ŋa izulukée ziibi fɛ́yɩ́ ɩrɔ nɛ́-dɛ́ɛ azimá awɛná yíko kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́ gɛ.
1PE 1:20 Naanɩ́ balá ɖúúlínya taká nɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waavʊ́ńlɩzɩ́ yɩ sɩsɩ ɩ́kpɔɔ ɩdɩ ɩlá yɩ sarɔ́ɔ mɩ́rɔ́ɔ́zɩ́, ngɛ weeyéle batɩlɩ́ yɩ wɛ́ kɛdɛɛzɩya ńná ana adaá mɩ́dɛ́ɛ kazɔ́ɔ-rɔ.
1PE 1:21 Krísto ɩmʊ́ ɩrɔ gɛ mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ weení weevéézi yɩ ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá bɩka ɩsɩ́ɩ yɩ kʊ́bɔńdɩ nɛ́ toovonúm. Biiyéle mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ toovonúm bɩka mɩ́jɔɔ́na yɩ tamɔ́ɔ.
1PE 1:22 Míívú toovonúm nɛ́, mɩ́ɩ́lá mɩ́dɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, na bʊcɔ ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ koobíya Krísto ńba na toovonúm. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá na wenbiré kʊ́ɖʊńɖɛ.
1PE 1:23 Káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m waabɩsɩná mɩ́ɩ nyazɩ ɩráa baabáázɩ wɛ lʊrʊ́ʊ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩḿ tɩdɛkɛ́ɛ nyazɩ kúɖúúdi tɩ́nzɩ́m nɛ́, amá, tɩwɛ gɛ báa ngbeére tɩvɛ́yɩ́ tɩ́nzɩ́m.
1PE 1:24 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩrʊ́ weezuú-dʊ́ʊ báa weení cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ nyɩ́ɩ́dɩ, bɩka ɩdɛ́ɛ ásícé cɔɔ́ɔ nyazɩ fɛ́ɛ́dɩ́tɩ. Nyɩ́ɩ́dɩ wánwɩlɩ́ɩ, bɩka fɛ́ɛ́dɩ́tɩ ɩtɔ;
1PE 1:25 amá, Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩlɛ́ tɩwɛ gɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.» Ngʊ́ tɔ́m tɩḿ gɛ Laabáárʊ Kífeńgi beevééri mɩ́ɩ kɩ nɛ́.
1PE 2:1 Bɩlɛ́ nɛ́, iyéle wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdaavé nɛ́, na bʊbɔ́tɩ báa wentí, na munááfíísi, sʊ́ʊ́zɩ na kaawarɔɔ.
1PE 2:2 Ɩbá ɩkpɛ́ɛ́zɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m tɩtɩŋa nyazɩ bú kɩdaáɖɛ ɩbá wɛ́ngbɛɛzɩ́ ɩgɔɔ-dɛ́ɛ yɩlɩ́m nɛ́, na ɩbɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá bɩka iyuú lɛ́ɛ́dɩ.
1PE 2:3 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Mɩ́ɩ́ɖɩ́m ɩna nŋɩ́nɩ́ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́.»
1PE 2:4 Igóduu ɩjɔ́, ɩmʊ́ weení wánváa weezuú nɛ́; ɩnáábɩ́lɛ́ bʊ́ʊ́rɛ wenɖé ɩráa weegízi ɖɛ nɛ́; amá, Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ ɖɛ, ɖɩdɛ́ɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ wɛɛjɛzɩ́ bɩrɩ́ŋa waazá-daá.
1PE 2:5 Igóduu Ɖádʊ́ʊ-jɔ́ na mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɩbɩ́sɩ nyazɩ bɔ́ awɛná weezuú nɛ́, bɩka bamaná mɩ́ɩ ɖaána wenká kadaá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ nɛ́. Ɖaána kɛḿ kadaá mínÿoozí ɩbɩ́sɩ sarásɩ lanɖáa bánbanáa Yeésu Krísto bánlám Ɩsɔ́ɔ sarásɩ sɩgɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ ńzɩ bɩka sɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́.
1PE 2:6 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, máádá malɩzɩ́ cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ ɖɩvɔ́ɔ́zɩrɛ wɛɛjɛzɩ́ bɩrɩ́ŋa nɛ́ mozúu Siyɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá. Weení waava ɖɛ toovonúm nɛ́, fɛɛrɛ́ ténɖíi yɩ kɛtɛngɛrɛ.»
1PE 2:7 Bɩlɛ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɩ́vá toovonúm nɛ́, bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩ́nbá ɖɩfɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ. Amá, wenbá badafa toovonúm nɛ́ bɔjɔ́ nɛ́, «Bʊ́ʊ́rɛ wenɖé maaráa weegízi ɖɛ nɛ́, ɖɩɩbɩsɩ ná ɖaḿ-dɛ́ɛ cʊnbʊʊrɛ-daá bʊ́ʊ́rɛ.»
1PE 2:8 Baadáŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá ɖʊɖɔ sɩsɩ: «Ɖɩnáábɩ́lɛ́ bʊ́ʊ́rɛ ɖínduúli ɩráa nɛ́, bʊ́tangbalʊʊ́ kínÿelíi ɩráa wánzalɩ́ɩ nɛ́.» Bínduúli wɛ, káma, badafa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m toovonúm, ngɛ wenbí bɩɩvʊ́ńɖʊ́ʊ sɩsɩ bɛ́ndɛnáa nɛ́ nbɩlɛ́.
1PE 2:9 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ na zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ kɩ nɛ́; mɩ́náábɩ́lɛ́ Wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa, mɩ́gɛ́ɛ na yíri Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ kɩ nɛ́, mɩ́danáábɩ́lɛ́ ɖʊɖɔ zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waabɩsɩná kɩ ɩdɛ́ɛ ńgɩ nɛ́ sɩsɩ na ifééri ɩráa ɩdɛ́ɛ tɩmɛ́ ásícé ńná waalá yɛ nɛ́ adɔ́m. Waayáa mɩ́ɩ sɩ ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ temenuú-daá bɩka ɩsʊ́ʊ ɩdɛ́ɛ ɖɛnyɛm ásícé ńgɩ-daá.
1PE 2:10 Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá ɖoo mɩ́dafʊngɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ mɩ́ɩ́bɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ; ɖoo nɛ́ mɩ́dafʊ́ńɖii ɩdɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́-dɛ́ɛ alɩbáráka, amá, lɛlɛɛɖɔ́ waanɩ́ɩ mɩ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ.
1PE 2:11 Koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ ɖɛɛráa na ɩgɔma gɛ ɖúúlínya kɩna kɩdaá; bɩlɛ́ nɛ́, mɔ́nbɔɔzɩ́ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́la ná mɩ́dɩ bolíni na wenbíwá tɔnʊʊ́ wánnáa gɛ kɩbá kɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bɩlɛ́ ɩmʊ́ bínÿoó Kezeŋa gɛ.
1PE 2:12 Mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bɔlɔwʊtáá ɩ́la cɔwʊrɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ, na báa ɖoo bángʊ́ʊ mɩ́dɔ́m lɛlɛɛɖɔ́ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ kɩdaavéénínáa, mɩ́dɛ́ɛ lakásɩ mɩ́nlám bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́ ifulúsi baazá biyéle basá Ɩsɔ́ɔ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ wɛ nɛ́.
1PE 2:13 Ɖádʊ́ʊ-rɔɔzɩ́, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ nɩ́baadɛɛráa baazɩ́ɩ wɛ nɛ́ bɛdɛɛzɩ́. Ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ wúro kʊ́bɔnɩ́-dɛɛzɩ́, káma, ɩgɛ́ɛ na wúro kʊ́bɔnɩ́ nɛ́;
1PE 2:14 ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ tɛ́ɛ́dɩ-rɔ bɛɛŋɩráa-dɛɛzɩ́, káma, weegédíríná wɛ sɩsɩ bɔ́fɔ wenbá bánlám bɩdaavé nɛ́ banɩgbamʊʊ́, bɩka basá kazɔ́ɔ lanɖáa.
1PE 2:15 Káma, wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩ́la kífeńbi na kɩɩsɩḿtɩ-dɩnáa bɛvɛ́yɩ́na áséńsí nɛ́, bákana kʊ́tɔḿtɩ.
1PE 2:16 Mɩ́jɔwʊrɛ ɩlɩ́ɩ ɩráa booyuú badɩ nɛ́, ɩ́kɛbɛɛŋná mɩ́dɛ́ɛ mííyúú mɩ́dɩ nɛ́, mɩ́nlám wenbí bɩdaavé nɛ́, amá, mɩ́lakásɩ ɩ́lɩɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa.
1PE 2:17 Ɩɖʊ ɩráa rɩ́ŋa gírímá, ɩzɔ́ɔ́lɩ mígoobíya Krísto ńba, igúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka ɩɖɔ́ɔ́zɩ wúro.
1PE 2:18 Mɩ́nyɔ́ɔ́ bɔwʊtá-dɩnáa, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ mɩ́dɩ́náa-dɛɛzɩ́ bɩka ɩbá mínzée wɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ wenbá bánlám mɩ́ɩ kazɔ́ɔ bɩka bɔjɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ nɛ́ beriké-bɛdɛɛzɩ́, amá, bɩkpɛdɩ́na wenbá bɔjɔɔ́ɔ nyɛ́nɩ nɛ́ ɖʊɖɔ.
1PE 2:19 Káma, ɩrʊ́ iɖi suúru wánnáa wahála bɩka ɩdalá nabʊ́rʊ káma wénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́, cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ.
1PE 2:20 A bɩgɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá bɩdaavé nɛ́-rɔ gɛ mɩ́nnáa wahála, kɩzamʊʊ wenkí gɛ mɩ́ɖamáa. Amá, a kífeńbi gɛ mɩ́ɩ́lá gɛ míídísi mɩ́nnáa wahála, bɩlɛ́ bɩjɔɔ́ɔ na kʊ kazɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
1PE 2:21 Ngʊ́ bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ, káma, Krísto ɖʊɖɔ waana wahála mɩ́rɔ́, na mɩ́nyɔ́ɔ́ ɩbɩ́ɩ́zɩ ɩbɛɛŋná yɩ ifu ɩnʊvɔ́-daá,
1PE 2:22 ɩmʊ́ weení ɩdalá alaháácɩ́, ngʊ́ bʊbɔ́tɩ talɩ́ɩ ɩnɔɔ́-daá báa wɩ́rɛ nɛ́.
1PE 2:23 Krísto ɩmʊ́, baadʊ́ʊ yɩ, bɩka ɩdɛfɛ́rɛ; bánnaazɩ́ yɩ nɛ́, ɩdɔtɔ́ natɩ́rɩ. Amá, wɔɔgbɔ́ɔ bɩrɩ́ŋa ɩɖʊ Ɩsɔ́ɔ weení wánvʊʊ́ tɔ́m na toovonúm nɛ́ wɛndɛ́.
1PE 2:24 Ɩdɩtɩŋa wɔɔgbɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá ɩɖʊ ɩdɔnʊʊ́-rɔ ɩsɩ́ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ, na alaháácɩ́ íkokuti kiyuú yíko ɖɔ́rɔ́ ɖʊɖɔ; amá, na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖánlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́. Ɩdɛ́ɛ fééziwá gɛ waawaazɩ ná mɩ́ɩ.
1PE 2:25 Mɩ́vʊnjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ fééni tɩɩdɛlɛ́ŋ nɛ́. Amá, lɛlɛɛɖɔ́, mɩ́ɩgábɩsɩ weení ɩgɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ ketirú bɩka wénveríi mɩ́rɔ́ ɖʊɖɔ nɛ́ ɩjɔ́.
1PE 3:1 Mɩ́nyɔ́ɔ́ aláa ɖʊɖɔ, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ mɩ́waalɩnáa-dɛɛzɩ́, na a badaá nɛbɛ́rɛ wɛ gɛ badafa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m toovonúm, bɛɖɛɛlɩnáa-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩkɛ́ɛ wɛ bafa toovonúm báa ɖoo badaŋmatɩná wɛ.
1PE 3:2 Mɩ́waalɩnáa wánnáa sɩsɩ mɩ́jɔwʊrɛ cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩka mínzée wɛ.
1PE 3:3 Ɩ́kacáa tɔnʊʊ́-rɔ-dɛ́ɛ kazɔ́ɔ: bɛɛ nyɔ́ɔ́zɩ-dɛ́ɛ fɔkɩ́, yáá siká kpɩná ɩrʊ́ wánɖʊ́ʊ nɛ́, yáá liidebɔná kpɩná bónzuú nɛ́.
1PE 3:4 Amá, kazɔ́ɔ kamʊ́sɛ́ɛ ɩrʊ́ wenbiré-daá nɛ́ gɛ ɩjáa. Kɛlɛ́ kɛ́dɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ; kazɔ́ɔ kɛḿ gɛ alʊ́ weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɔyɔɔyɔɔ bɩka ɩ́dánjaa yowú nɛ́. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ wɛná na kʊ fɔ́ɔ́zɩrɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
1PE 3:5 Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ kazɔ́ɔ gɛ ɖoo caanawʊ́ aláa bénzewɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ bɩka bɔjɔɔ́ɔ na yɩ tamɔ́ɔ nɛ́ fʊnwɛná. Aláa bɛḿ baavʊ́ʊ́zɩ badɩ bawaalɩnáa-dɛɛzɩ́ gɛ.
1PE 3:6 A ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná Saráa, bɩlɛ́ gɛ ɩvʊnjɔɔ́ɔ. Wenbí Ibrahím wɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ nɛ́ gɛ wánlám, bɩka wánÿaa yɩ sɩsɩ: «Mádʊ́ʊ». Mɩ́ɩ́bá mɩ́gɛ́ɛ ɩwɛɛlɩnáa gɛ a ɖé mɩ́nlám kífeńbi mɩ́dánnɩɩ nɩdáárɛ báa cʊ́kɔ.
1PE 3:7 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ abaaláa, báa weení ɩ́cɔɔ ɩ́na ɩɖɛɛlʊ́, bɩka wánnɩɩnáa yɩ; ɩdɩlɩ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ alʊ́ kɛ́ɛ mádafɩ́ya gɛ. Ɩva wɛ gírímá, káma, mɩ́na wɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá weezuú tɩtɩŋa-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ. Ɩlá bɩlɛ́ na nabʊ́rʊ ɩ́kɔtɔ mɩ́dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ.
1PE 3:8 Wentí mɛ́ndɛɛzɩnáa nɛ́ gɛ sɩsɩ ɩnɩɩná ɖamá mɩ́rɩ́ŋa; bɩka iwíi ɖamá-rɔ. Ɩzɔ́ɔ́lɩ ɖamá nyazɩ koobíya wɔ́nzɔɔlɩ́ ɖamá nɛ́, ɩnɩ́ɩ ɖamá-dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, bɩka ɩfʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ icéle ɖamá.
1PE 3:9 A naárʊ waalá mɩ́ɩ bɩdaavé, ɩ́kɛfɛrɛ yɩ bɩdaavé, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ a baadʊ́ʊ mɩ́ɩ, ɩ́katʊ́ʊ ɩfɛ́rɛ. Amá, ɩɖʊ wɛ alɩbáráka, káma, Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́, waayáa mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka.
1PE 3:10 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «A weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩcɔ́ɔ bɩmɔ́ɔ yɩ, bɩka ɩfɛ́ɛ́zɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́la wanzʊlʊmʊ́ʊ cííwo na kaawarɔɔ, bɩka ikízi ɩráa tuulím.
1PE 3:11 Íkizi wenbí bɩdaavé nɛ́, bɩka ɩlá kífeńbi, bɩka báa sáátɩ wenkí wánjáádɩ fɛɛzɩrɛ ɩ́na ɩráa bɔlɔwʊtáá.
1PE 3:12 Káma, Ɖádʊ́ʊ ɩzá wɛ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɔrɔ gɛ, wánnɩɩ́ bɩka wánmʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ. Amá, wenbá bánlám bɩdaavé nɛ́, Ɖádʊ́ʊ wánváa bɛlɛ́ ndoloŋá gɛ.»
1PE 3:13 A kífeńbi lám-rɔ gɛ mɩ́ngʊ́ʊ mɩ́dɩ, weení sɩ ɩbɩɩzɩná ɩlá mɩ́ɩ wenbí bɩdaavé nɛ́.
1PE 3:14 Hálɩ a kífeńbi gɛ mɩ́nlám nɛ́-rɔ gɛ mɩ́nnáa wahála, wenbi‑niíni-dɩnáa gɛ mɩ́gɛ́ɛ. Ɩ́kanɩ́ɩ wenbá bánnaazɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ banɩdáárɛ, ngʊ́ íkeyéle bɩkʊ́sɩ mɩ́laakáarɩ.
1PE 3:15 Amá, míwenbé-daá, ɩɖɔ́ɔ́zɩ Krísto weení ɩgɛ́ɛ Mɩ́dʊ́ʊ nɛ́. Ɩgbɩ́ɩ́rɩ mɩ́ɖamáa báa sáátɩ wenkí sɩsɩ ibúsi weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩbɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ we-rɔ gɛ mɩ́ɩ́ɖʊ́ mɩ́dɛ́ɛ tamɔ́ɔ Krísto-rɔ nɛ́.
1PE 3:16 Amá, a sɩ ibúsi, ibusi ná ayɛnɛ́ɛ na gírímá, na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ, na fɛɛrɛ́ ɩkpa wenbá bándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ wentí tɩrɔ bánŋmatɩ́ mɩ́dɔ́m, káma, mɩ́jɔwʊrɛ kɛ́ɛ Krísto ńba-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ nɛ́.
1PE 3:17 Káma, a kífeńbi gɛ ɩrʊ́ wánlám gɛ wánnáa wahála, a bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ bɩkɩlɩ ná wánlám bɩdaavé nɛ́ gɛ wánnáa wahála.
1PE 3:18 Káma, Krísto tɩtɩŋa baanáázɩ yɩ ɩsɩ́ kʊ́ɖʊńbɩ sɩ́m ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-rɔ. Ɩmʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, waazɩ́ wenbá baraazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ bɔrɔ, na iboná mɩ́ɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́. Waabɩ́sɩ ɩrʊ́ nɛ́, baagʊ yɩ ɩsɩ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa weevéézi yɩ ɩkábɩsɩ weezuú-daá.
1PE 3:19 Kezeŋa kɛḿ ɖʊɖɔ keedéyelená ibó ifééri ɩsɩɖáa bɔwɛ sáráka-daá nɛ́ Laabáárʊ Kífeńgi.
1PE 3:20 Ɩsɩɖáa bɛḿ gɛ wenbá ɖoo badafʊ́ńnɩɩná Ɩsɔ́ɔ sáátɩ wenkí ɩwɛ wénɖináa wɛ suúru bɩka Núhum ɩká mɛ́ɛ́lɛ ɩtɛ́ nɛ́. Ɩráa cʊ́kɔ waazʊʊná mɛ́ɛ́lɛ-daá Ɩsɔ́ɔ ɩbaná lɩ́m ɩlɛ́ɛ wɛ. Ɩráa bɛḿ barɩ́ŋa bɛgɛ́ɛ lutoozo gɛ.
1PE 3:21 Bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bʊvʊngɛ́ɛ lɩ́m-daá liríi Ɩsɔ́ɔ wánbanáa wɛ́nlɛɛ́ mɩ́ɩ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ gɛ. Bɩdɛkɛ́ɛ tɔnʊʊ́-rɔ ziibiwá gɛ bɩ́nlɩzɩ́ɩ, amá, bɩnáábɩ́lɛ́ mɩ́ɩ́baná na ɩwɩ́lɩ sɩsɩ mínvúu Ɩsɔ́ɔ na wenbi‑vʊlʊḿɖɛ. Yeésu Krísto-dɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém-rɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wánbanáa lɩ́m-daá liríi wɛ́nlɛɛ́ mɩ́ɩ.
1PE 3:22 Yeésu Krísto ɩmʊ́ waagba Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩgɔjɔɔ́ɔ igíɖiiwú-rɔ. Malááyɩ́kawá na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛná yíko yáá bínɖíi kowúrátɩ bɩka bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, bínzoḿ waazá-daá gɛ.
1PE 4:1 Krísto waana wahála ɩdɔnʊʊ́-daá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ mɩ́nnáa wahála ńŋɩnáa bɩlɛ́. Káma, weení waana wahála ɩdɔnʊʊ́-daá nɛ́, ɩ́na alaháácɩ́ baadára,
1PE 4:2 na wɛ́ weená bɩɩga yɩ sɩ ɩcɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ cé nɛ́ adaá nɛ́, íkokuti ɩlá wenbí ɩráa sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, amá, wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
1PE 4:3 Ɩɩ́n, ɖoo nɛ́, mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ ɖáámá ɖabata mɩ́nlám wenbí bɩmɔɔ́ɔ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, bɩɩmɔ́ɔ bɩlɛ́. Mɩ́ɩ́lá wásangarɩ́tɩ, ɩlá tɩtɛ lakásɩ, ɩlaaná nyɔ́ɔ́dɩ bɩ́nɖɛɛzɩ́ mɩ́ɩ, mííɖí ɩnyɔ́ɔ bɩcɛzɩ́na seríya, mɩ́ɩ́lá lɩzásɩ bɔwʊtá, bɩka bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ yáásɩ́wá ɩbá bɩdakazɔ́ɔ.
1PE 4:4 Lɛlɛɛɖɔ́, bɩjɔɔ́ɔ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ bítí sɩsɩ mɩ́dándatasɩná wɛ mɩ́nlám bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ wásangarɩ́tɩ, bɩka bándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ.
1PE 4:5 Amá, bɔ́ngɔnɩ́ batɩ ná bɔnɔ́ɔ́zɩ wenbí baalá nɛ́ Ɩsɔ́ɔ weení ɩɖamáa sɩ ɩfʊʊná weezíni-dɩnáa na ɩsɩɖáa tɔ́m nɛ́ waazá-daá.
1PE 4:6 Bɩlɛ́ bʊrɔɔzɩ́ gɛ beevééri bɩrɩ́ŋa na ɩsɩɖáa Laabáárʊ Kífeńgi na báa ɖoo baazɩ́ nyazɩ ɩrʊ́ báa weení wɛ sɩ ɩsɩ́ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá, boyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
1PE 4:7 Bɩrɩ́ŋa bɩɩjʊ́ʊ kʊʊrɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩjɔɔná áséńsí bɩka ɩ́kalá nabʊ́rʊ bɩcɛzɩ́na seríya, na bʊcɔ ɩbɩ́ɩ́zɩ mɩ́nzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.
1PE 4:8 Kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ ɩbá ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá, káma, sɔɔlɩ́m wɛ́njɛ́m alaháácɩ́wá tuutúúma gɛ.
1PE 4:9 Ɩmʊ ɖamá ɩgɔ́ńdɩ kazɔ́ɔ, bɩ́kalá na ajʊʊra.
1PE 4:10 Ɩsɔ́ɔ waalá mɩ́dáá báa weení kʊjɔɔwʊ gɛ kɩna kɩndɩ; bɩlɛ́ nɛ́, ɩgbɔ́ɔ tɩ ɩfɔɔzɩ ná ɖamá nyazɩ bɔwʊtá-dɩnáa Ɩsɔ́ɔ waadalɩná wɛ ɩdɛ́ɛ kʊjɔ́ɔ́nɩ ndɩ‑ndɩ nɛ́.
1PE 4:11 Weení bɩɩva yɩ ŋmatɩrɛ-dɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ nɛ́, ifééri ɩráa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m; weení bɩɩva yɩ sɩsɩ ɩ́sɩ́ná baaganáa nɛ́, ɩ́kpɔɔ ɖóni Ɩsɔ́ɔ waava yɩ nɛ́, ɩlaná bɩdɩmɛ́rɛ, na bɩrɩ́ŋa bɩdaá nɛ́, Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, bɩɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ gɛ kʊ́bɔńdɩ na yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
1PE 4:12 Koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, wahálawá kʊ́bɔńdɩ mɩ́nnáa tɩ sɩ baɖaazɩná mɩ́ɩ bɛbɛ́ɛ nɛ́, ɩ́kalá mɩ́ɩ bítí nyazɩ bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩdɔmɔɔná bɩtála mɩ́ɩ bɩlɛ́.
1PE 4:13 Amá, bɩ́la mɩ́ɩ niíni sɩsɩ Krísto-dɛ́ɛ wahálawá gɛ mɩ́nnáa, na sáátɩ wenkí sɩ ɩlɩzɩ́ ɩdɩ ɩwɩ́lɩ ɩ́na ɩdɛ́ɛ ásícé nɛ́, bɩbá bɩlá mɩ́ɩ niíni ɩfáárɩ.
1PE 4:14 A mɩ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ wanbaaráa-rɔ gɛ ɩráa wándʊ́ʊ́dɩ mɩ́ɩ, mɩ́ɩ gɛ kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa, káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa kɔjɔɔ́ɔ ásícé nɛ́ wɛ mɩ́rɔ́.
1PE 4:15 A mɩ́dáá naárʊ sɩ ɩna wahála, bɩ́kalá sɩsɩ waagʊ ɩrʊ́, yáá waaŋmɩ́ɩ́lɩ, yáá waalá bɩdaavé, yáá waaɖʊ ɩnɔɔ́ tɔ́m tɩdana yɩ nɛ́ tɩdaá-rɔ gɛ sɩ ɩna kɩ.
1PE 4:16 Amá, a ɩrʊ́ kɛ́ɛ Krísto ńnɩ́-rɔ gɛ wánnáa wahála, bɩ́kalá yɩ fɛɛrɛ́, hálɩ bɩmɔɔ́na gɛ ɩsá Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ ɩgɛ́ɛ nɛ́ bʊrɔ.
1PE 4:17 Toovonúm, alɩwáátɩ sɩ bafʊʊná ɩráa tɔ́m nɛ́ waadála; ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ gɛ sɩ bɩbaazɩná. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ ɖɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ gɛ sɩ baɖaaná tɔ́m fʊʊnáa, nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ bɩkɛ́dɛ́ná wenbá beegízi badafa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi toovonúm nɛ́ bɩlɛ́.
1PE 4:18 Káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «A káálɛ na káálɛ gɛ wenbá bazɩɩzɛ́ɛ nɛ́ wooyuú bɛlɛ́ɛ wɛ, nŋɩ́nɩ́ gɛ sɩ bɩkɛ́dɛ́ná alaháácɩ́-dɩnáa na wenbá bánlám bɩdaavé nɛ́ bɩlɛ́.»
1PE 4:19 Bɩlɛ́ nɛ́, wenbá bánnáa wahála káma bánlám wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́-rɔ nɛ́ ɩ́lááná kífeńbi lám, bɩka bɔkpɔ́ɔ badɩ baɖʊ Ɩsɔ́ɔ weení waalá wɛ taká nɛ́ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá, ɩlɛ́ ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́.
1PE 5:1 Lɛlɛɛɖɔ́, wenbá bɛgɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa bɔwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá nɛ́ gɛ mándasɩ́ tɔ́m. Mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ gɛ nyazɩ bɛḿ ɖʊɖɔ, mɛ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ wahála waana kɩ nɛ́-dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ ɖʊɖɔ, bɩka mónÿuúu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé kɩgɛrɛŋɛ nɛ́.
1PE 5:2 Ńŋɩnáa fééni ketiráa wénveríi bɛdɛ́ɛ fééni-rɔ nɛ́, ɩbɛ́ɛ́ŋ zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ weejéle mɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩrɔ. Bɩ́kalá na tɩ́lásɩ gɛ mɩ́nbɛɛŋnáa kɩrɔ, amá, bɩ́la na mɩ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m, ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́. Bɩ́kalá sɩsɩ iyuú liideé-rɔɔzɩ́, amá, ɩlaná sɔɔlɩ́m.
1PE 5:3 Ɩ́kanáázɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ weejéle mɩ́ɩ bɛɛŋ́ nɛ́, amá, ɩlá wenbá bɛlɛ́ bɛ́nbɛɛŋnáa nɛ́.
1PE 5:4 Na a ketiráa-dɛ́ɛ wúro wɔɔgɔ́nɩ, ɩfɛ́rɛ mɩ́ɩ kɩvɛrɛwʊ ásícé ńgɩ kɩvɛ́yɩ́na tɛ́m nɛ́.
1PE 5:5 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ afobíya na aléewá, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnáa-dɛɛzɩ́. Mɩ́rɩ́ŋa mɩ́dɛ́ɛ ɖamá-daá sʊʊ́ na lɩɩ́-daá, ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ, káma, baaŋmáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ wángʊrʊ́ʊ na wenbá bángbaazɩ́ badɩ nɛ́, bɩka wánlám wenbá bánvʊʊzɩ́ badɩ nɛ́ kazɔ́ɔ ńbɩ.»
1PE 5:6 Ɩvʊ́ʊ́zɩ mɩ́dɩ Ɩsɔ́ɔ yíko-dʊ́ʊ-dɛɛzɩ́ na a sáátɩ wenkí waazɩ́ɩ kɩ nɛ́ kɩɩdála, ɩkpáázɩ mɩ́ɩ.
1PE 5:7 Ɩgbɔ́ɔ lomaazɛ́ weená arɩ́ŋa ánjaarɩ́ mɩ́ɩ nɛ́ ɩɖʊ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá, káma, wɛ́nbɛɛŋ kʊ mɩ́rɔ́.
1PE 5:8 Ɩɖɔ́kɩ mɩ́dɩ, ɩjɔɔná mɩ́ɩ́zá! Mɩ́báɖaa Sitáánɩ wánlarɩ́ɩ wánmɩlɩ́ɩ nyazɩ gúúní kɩ́ńÿɛ́ɛ́ baaná nɛ́, kɩ́njáádɩ weení sɩ kɩyáázɩ yɩ nɛ́.
1PE 5:9 Ɩɖɔ́kɩ toovonúm fáa bɩcáárɩ na ɩ́kafa kɩ ɩzá. Ɩdɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ mígoobíya Krísto ńba ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá wánnáa bɩdɛ́ɛ wahála nɔ́ɔ́.
1PE 5:10 Wɩ́rɛ, mɩ́dɛ́ɛ wahála wánzɩɩ́ tɩ́ŋa. Amá, Ɩsɔ́ɔ weení ɩbá wánlám ɖáa kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́, waayáa mɩ́ɩ gɛ sɩsɩ iyuú ɩdɛ́ɛ ásícé kɩvɛ́yɩ́na tɛ́m mɩ́na Krísto mɩ́ɩ́lá kʊ́ɖʊḿ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wɔ́nnyɔɔzɩ́ mɩ́ɩ, iyéle mɩ́dɛ́ɛ toovonúm fáa ɩcáárɩ, ɩkpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni, bɩka iyéle mɩ́ɩ ɩbára kazɔ́ɔ.
1PE 5:11 Ɩnáábɩ́lɛ́ yíko mɔɔ́na báa sáátɩ wenkí. Amí.
1PE 5:12 Siláasɩ gɛ mééyéle wánŋmaá mɩ́ɩ tɔ́m bíya cʊ́kɔ bana. Mɔ́ɔ́ mɛ́dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá, ɩgɛ́ɛ koobúu ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ. Ménÿekí mɩ́ɩ wasɩ́ɩ́ka kana sɩsɩ kakpáázɩ mɩ́ɩ ɖóni bɩka mevééri mɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́ tɩtɩŋa gɛ mɩ́ɩ́gbɔ́ɔ mɩ́dɩ ɩtaná.
1PE 5:13 Yeésu Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Babilɔ́ɔnɩ cé Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ kɛ nyazɩ waada ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ nɛ́, wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ. Maárɩkɩ ɩgɛ́ɛ mebiyaalʊ́ toovonúm ɖáává kɩ nɛ́ kɩnɩ́bááwʊ-daá nɛ́ ɖʊɖɔ wɛɛzɛ́ɛ mɩ́ɩ.
1PE 5:14 Ɩzɛ́ɛ ɖamá ikpíriki ɖamá na sɔɔlɩ́m. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́gɛ́ɛ Krísto-dɛ́ɛ ńba nɛ́.
2PE 1:1 Mɔ́ɔ́ Simɔ́ɔnɩ Pétro, mɛ́gɛ́ɛ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ na ɩdɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ nɛ́, mánŋmaa kʊ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɩ́vá yɩ toovonúm ńŋɩnáa ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖáává yɩ toovonúm nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana. Yeésu Krísto ɩmʊ́ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́, ɩdɛ́ɛ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́-rɔ gɛ ɖóóyúú ɖɩfa yɩ toovonúm.
2PE 1:2 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩ́ba ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka ɩbá ɩfa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ káma mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ ɩ́na Yeésu nɛ́.
2PE 1:3 Ɩsɔ́ɔ waava ɖáa na ɩdɛ́ɛ yíko-daá wenbí bɩrɩ́ŋa bɩ́nbɔɔzɩ́ ɖáa na ɖiyuú weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖifu yɩ na toovonúm. Weeyéle ɖɩtɩlɩ́ weení waabaná ɩdɩtɩŋa ɩɖɔɔmɩ́nɩ na ɩdɛ́ɛ ɖóni ɩyáa ɖáa nɛ́.
2PE 1:4 Ɩdɩtɩŋa ɩɖɔɔmɩ́nɩ na ɩdɛ́ɛ ɖóni bɩḿ ɖʊɖɔ gɛ waabaná ɩlá ɖáa kʊjɔ́ɔ́nɩ kazɔ́ɔ ńdɩ tɩɩbá tɩwɛná fɔ́ɔ́zɩrɛ nɛ́. Kʊjɔ́ɔ́nɩ tɩḿ gɛ waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ wánváa ɖáa na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩlɩ́ɩ kɔɖɛyɩ́wá tɩdakazɔ́ɔ tɩ́nvɔrɔ́sɩ ɩráa ɖúúlínya-daá nɛ́ tɩdaá, bɩka ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩlá kʊ́ɖʊńɖɛ.
2PE 1:5 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ ɩcɔ́ɔ cɔwʊrɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ, bɩtasɩná toovonúm mɩ́ɩ́vá nɛ́. Cɔwʊrɛ kazɔ́ɔ ńɖɛ baasí nɛ́, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩtɩlɩ́ wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́ ɖʊɖɔ.
2PE 1:6 Bɩlɛ́ bibaasí nɛ́, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ mɩ́nɖɔkɩ́ mɩ́dɩ, a mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ mɩ́nɖɔkɩ́ mɩ́dɩ, ɩjáárɩ mɩ́dɩ mɩ́nɖíi suúru nɔwɛ́yawá-daá; suúru ɖíi baasí nɛ́, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ifu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm.
2PE 1:7 Ifu Ɩsɔ́ɔ na toovonúm baasí, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá nyazɩ koobíya wɔ́nzɔɔlɩ́ ɖamá nɛ́; mɩ́dɛ́ɛ ɖamá sɔɔlɩ́m baasí, ɩjáárɩ mɩ́dɩ ɩsɔ́ɔ́lɩ báa weení.
2PE 1:8 Káma, Yáásɩ́wá kazɔ́ɔ ńdɩ tɩḿ, a tɩwɛ mɩ́rɔ́ ngɛ tɩɩbá tɩsʊʊná mɩ́ɩ, tínÿelíi mɩ́nvɔɔzɩ́ bɩka mɩ́nlám tɩmɛ́ kazɔ́ɔ ńná mɩ́bamáa mɩ́ndɩlɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto kazɔ́ɔ nɛ́.
2PE 1:9 Amá, a naárʊ fɛ́yɩ́na yáásɩ́wá kazɔ́ɔ ńdɩ tɩḿ, ɩ́dánnáa kazɔ́ɔ, bɩka ɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ njɛm. Wɔɔzɔɔná sɩsɩ baavʊ́ńjɛḿ yɩ ɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá kɩ́bɩńdɩ.
2PE 1:10 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́ koobíya, ɩdásɩ ɩcáárɩ mɩ́dɩ mɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waayaa ná mɩ́ɩ bɩka waada ná ɩlɩzɩ́ mɩ́ɩ ɖʊɖɔ. Káma, a mɩ́nlám bɩlɛ́, bídénÿelí ɩlá alaháácɩ́.
2PE 1:11 Káma, bɩlɛ́ sɩ biyéle ná Ɩsɔ́ɔ ɩbá ɩtʊlʊ́ mɩ́ɩ tará ɩsʊ́ʊ Ɖádʊ́ʊ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ kɛ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́ kadaá.
2PE 1:12 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ na bɩrɩ́ŋa mɩ́nyɩ tɔ́mwá tɩḿ bɩka mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ ná toovonúm wenbí baawɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́, mánlaanáa mɩ́ɩ tɩ tɔɔzɩ́.
2PE 1:13 Mɛ́bɛɛ́na sɩsɩ bɩmɔɔ́na mɔdɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ tɔ́mwá tɩḿ sáátɩ wenkí mɔ́wɛ mána méweezuú nɛ́.
2PE 1:14 Káma, mányɩ sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ sɩ́m waajʊ́ʊ ńŋɩnáa Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto waavʊ́ńveeri ma nɛ́.
2PE 1:15 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mánlám wenbí bɩrɩ́ŋa máta malá na mɔ́wɔ́rɔ́ nɛ́, ɩlaaná tɔ́m tɩḿ tɩrɔ tɔɔzɩ́ nɛ́.
2PE 1:16 Wentí ɖéévééri mɩ́ɩ ɖɔ́ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ. Káma, ɖéévééri mɩ́ɩ ɖóni weení Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto sɩ ɩkɔ́nɩ ná yɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ mʊrá ɩrʊ́ tɩtɩŋa wɔɔjɔ́ɔ ɩcáa nɛ́ gɛ ɖáámʊ́rʊ mɩ́ɩ. Amá, na ɖádɩtɩŋa ɖáázá gɛ ɖááná na ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔńdɩ.
2PE 1:17 Káma, Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ wɔɔɖɔɔzɩ ná yɩ, bɩka ɩɖʊ yɩ ásícé-daá sáátɩ wenkí ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ásícé kʊ́bɔńgɩ-dʊ́ʊ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Ceení gɛ Mebiyaalʊ́ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́. Ɩrɔ gɛ mááɖʊ́ mɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m rɩ́ŋa» nɛ́.
2PE 1:18 Lowú kɩḿ kɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ, ngɛ ɖádɩtɩŋa ɖáánɩ́ɩ ná kɩ sáátɩ wenkí ɖána Yeésu ɖɔ́wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bʊ́ʊ-rɔ nɛ́.
2PE 1:19 Bɩlɛ́ bibaasí, ɖɔ́ɔ́ ɖééɖéézi sɩsɩ anɖébiwá-dɛ́ɛ tɔ́m waabá tɩbára gɛ bɩcáárɩ, ngɛ míngunáa laakáarɩ tɩrɔ bɩlɛ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ. Káma, tɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ fɩtɩ́la kínlosí temenuú-daá kɩɖamáa sɩsɩ tɛ́ɛ́wʊ ifé nɛ́ gɛ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, Yeésu weení ɩgɛ́ɛ nyazɩ asʊbáa wɩlɔɔ́ nɛ́ wánɖʊ́ʊ ɖɛnyɛm míwenbé-daá.
2PE 1:20 Amá, kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩtɩlɩ́ kazɔ́ɔ sɩsɩ naárʊ fɛ́yɩ́na yíko wánlɩzɩ́ɩ anɖébiwá-dɛ́ɛ tɔ́m tɩwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́ kutoluú ńŋɩnáa ɩdɩtɩŋa wánmaazɩ́ nɛ́.
2PE 1:21 Káma, anɖébiwá tɔcɔ́ɔ badɩ-badɩ bamáázɩ baŋmátɩ. Amá, Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga weeyele ná baŋmatɩ ná Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́.
2PE 2:1 Na bɩrɩ́ŋa, ɖoo nɛ́, bɩɩlɩzɩ́ anɖébiwá bʊbɔtɩnáa Israyɛ́ɛlɩ zamɔ́ɔ-daá. Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ sɩ bɩkɔ́nɩ bɩlɩzɩ́ wɩlɩɖáa bʊbɔtɩnáa mɩ́lɔ́wʊ́táá bánlám lɔ́nɩ bánwɩlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩwá bɛ́ndɛlɛ́sɩ ɩráa; hálɩ bɔ́ngɔnɩ́ bekízi Badʊ́ʊ weení wɛɛlɛ́ɛ wɛ nɛ́. Bɩlɛ́ gɛ sɩ balá beyéle nbusú ɩkɔ́nɩ kitudú wɛ kinúúdi wɛ.
2PE 2:2 Ɩráa ɖabata wónvúu wɛ bɛdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ-daá. Bɔrɔɔzɩ́, ɩráa wɛ́ngbɛɛnáa toovonúm nɩ́bááwʊ.
2PE 2:3 Ngɛ ńŋɩnáa bɔzɔɔlɛ́ɛ boyuú liideé bamáárɩ nɛ́, bónduulím ɩráa na tɔ́mwá badɩtɩŋa bɔɔjɔ́ɔ basáa tɩ nɛ́, bánmʊ́ʊ beliideé. Ɖoo ɖóóɖo gɛ Ɩsɔ́ɔ wáńgʊ́ʊ bɔdɔ́m ɩɖʊ sɩsɩ wɔ́nvɔ́m banɩgbamʊʊ́, bɩka bídénleeri na inúúdi wɛ.
2PE 2:4 Káma, mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ malááyɩ́kawá baalá alaháácɩ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ teyéle wɛ, amá, wɔɔvɔ́kɩ wɛ agbarangbárawá gɛ ɩtɔ wɛ zííniwá-dɛ́ɛ sáráka-daá temenuú-daá. Waazɩ́ɩ wɛ bɩlɛ́ baɖamáa tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ.
2PE 2:5 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ teyéle caanawʊ́ ɩráa. Weeyéle gɛ tɛ́ɛ́wʊ kʊ́bɔńgɩ ɩnɩ́ɩ, lɩ́m isu adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa biɖi wenbá bédénzée yɩ nɛ́. Ɩráa lutoozo riké gɛ wɛɛlɛ́ɛ. Badaá kʊ́ɖʊḿ gɛ Núhum weení wénveerím ɩráa sɩsɩ bála wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́.
2PE 2:6 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́, wɔɔvɔ́ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ ńba nɩgbamʊʊ́ iyéle nimíni iɖe wɛ bána bɛdɛ́ɛ́dɩ babɩ́sɩ tɔɔlɩmá. Bɩlɛ́ gɛ waalá ɩwɩ́lɩ wenbá bédénzée yɩ nɛ́ sɩsɩ bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ sɩ bɛtɛná.
2PE 2:7 Amá, wɛɛlɛ́ɛ Lɔ́ɔtɩ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́. Lɔ́ɔtɩ ɩmʊ́ ɩwɛ ɩráa badaavé bánlám tɩtɛ lakásɩ nɛ́ bɔlɔwʊtáá gɛ, bɩka balakásɩ ɩbá bɩ́ngʊsɩ́ ɩlaakáarɩ.
2PE 2:8 Lɔ́ɔtɩ fʊngɛ́ɛ ɩrʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ gɛ, bɩka ɩwɛ bɔlɔwʊtáá wánnáa bɩka wánnɩɩ́ wentí tɩrɩ́ŋa bánlám wɩ́rɛ báa wenɖé nɛ́, bɩka bɛdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ ɩbá bɩ́ngʊsɩ́ ɩmʊ́ weení ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ ɩlaakáarɩ.
2PE 2:9 Bɩlɛ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ gɛ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ nyɩ nŋɩ́nɩ́ wánlám na ɩlɛ́ɛ wenbá bovóo yɩ na toovonúm nɛ́ ɩlɩzɩ́ wɛ nɔwɛ́yawá bánnáa tɩ nɛ́ tɩdaá, bɩka ɩsɩ́ɩ wenbá badaavé nɛ́ ɩfɔ́ banɩgbamʊʊ́ tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ.
2PE 2:10 Wenbá sɩ ɩbá ɩfɔ́ banɩgbamʊʊ́ nɛ́ gɛ wenbá bánlám wenbí bɔdɔnɩ́nɩ sɔɔlɛ́ɛ bɩdaavé bɩka bɛ́ngbɛɛnáa kowúrɔ́ɔ nɛ́. Wɩlɩɖáa bʊbɔtɩnáa bɛḿ, badɩ gɛ baabá balá yaraɖá. Bédénzée bɩɩgɩ́lɩ wɛ nɛ́, bɩka bɩvɛ́yɩ́ wɛ nɩdáárɛ sɩsɩ batʊ́ʊ ɩsɔ́ɔ́dáá ásícé-dɩnáa.
2PE 2:11 Malááyɩ́kawá tɩtɩŋa, na bɩrɩ́ŋa baagɩ́lɩ wɩlɩɖáa bʊbɔtɩnáa bɛḿ kʊ́bɔńdɩ na ɖóni nɛ́, badatʊ́ʊ ɩsɔ́ɔ́dáá ásícé-dɩnáa Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
2PE 2:12 Ɩráa bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ fanáńdɩ baalá tɩ sɩ bayɩ́ tɩ kɔdɔ́sɩ bobúu tɩ bɩka bakʊ tɩ nɛ́; bɛvɛ́yɩ́na lomaazɛ́. Bándʊ́ʊ́dɩ wenbí baasɩ bɩ nɛ́. Sɩ bakʊ wɛ gɛ nyazɩ bángʊ́ʊ fanáńdɩ nɛ́.
2PE 2:13 Kɩdaavééníti bánlám nɛ́-dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ wenkí sɩ boyuú nɛ́ nbɩlɛ́. Káma, bɔzɔɔlɛ́ɛ bánlám wenbí bolowú fáa bɩka bɩdaavé nɛ́ ɩdaavéézi. A mɩ́na wɛ mííyóózi jíńgáárɩ́wá-daá, balakásɩ wánlám mɩ́ɩ fɛɛrɛ́, balɩ́ɩ mɩ́ɩ lowú. Káma, babá gɛ bɔzɔɔlɛ́ɛ bɛ́nbɛlɩ́ɩ mɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ.
2PE 2:14 Aláa-rɔ gɛ balaakáarɩ wɛ, baabá bánjáádɩ wásangarɩ́tɩ lám. Alaháácɩ́ lám tánbá bɩlɩ́ɩ wɛ lowú. Bónbuú wenbá badabára Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá nɛ́ bɛdɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá. Baabá gɛ bɔzɔɔlɛ́ɛ liideé. Ɩsɔ́ɔ wáńláḿ wɛ láálɩ́.
2PE 2:15 Beeyéle nɩ́bááwʊ kazɔ́ɔ ńgɩ bɛtɛlɛ́ŋ bofu Bosɔ́ɔrɩ biyaalʊ́ Baláamɩ-dɛ́ɛ ńgɩ. Baláamɩ ɩmʊ́ weeyele na bafa yɩ liideé na ɩlá wenbí bɩdaavé nɛ́.
2PE 2:16 Biiyéle Ɩsɔ́ɔ waabásɩ yɩ ɩdɛ́ɛ ɩdanɩ́ɩ ɩnɔɔ́ nɛ́-rɔɔzɩ́. Kpangbɔ́ɔ alʊ́ kádánŋmatɩ nɛ́, waaŋmatɩná na ɩrʊ́ lowú kɔtɔ anɖébi Baláamɩ nɩ́bááwʊ ɩdabɩ́ɩ́zɩ ɩlá ɩdɛ́ɛ kʊjʊʊ́ fɛ́yɩ́ lakásɩ.
2PE 2:17 Wɩlɩɖáa bʊbɔtɩnáa bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ lɔkɔwá tɩvɛ́yɩ́na lɩ́m nɛ́, bɔjɔɔ́ɔ ɖʊɖɔ gɛ nyazɩ ŋmɩ́ńdɩ fefelimá kʊ́bɔná wánÿaazɩ́ tɩ nɛ́. Temenuú kʊ́bɔńgɩ-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ ɖɩdáarɛ ɩsɩ́ɩ wɛ.
2PE 2:18 Bánŋmatɩ́ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ tɔ́m kʊ́bɔńdɩ bɩlɛ́, amá, tɩvɛ́yɩ́na kutoluú. Wenbíwá bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ fɛɛrɛ́ bɩka bɔzɔɔlɛ́ɛ lám nɛ́ gɛ bánbanáa bónbuú wenbá baavʊ́ńdɛlɛ́m gɛ baalá túúbá bakábɩsɩ bideleeri tá nɛ́, bɛdɛ́ɛ kɔdɔ́sɩ-daá.
2PE 2:19 Bénveerím wɛ sɩsɩ bɔ́ngɔnɩ́ boyuú badɩ, ngʊ́ badɩtɩŋa nɛ́, yáásɩ́wá tɩ́nvɔrɔ́sɩ ɩrʊ́ nɛ́-dɛ́ɛ yomáa gɛ bɛgɛ́ɛ. Káma, báa weení kɛ́ɛ wenbí bʊwɛná yíko ɩrɔ nɛ́-dɛ́ɛ yoḿ gɛ.
2PE 2:20 Wenbá baadɩlɩ́ Ɖádʊ́ʊ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto ngɛ bɩɩlɩzɩ́ wɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ziibiwá-daá nɛ́, a baadásɩ beyéle badɩ gɛ baabɩ́sɩ basála tɩdaá, ngɛ tiiyuú yíko bɔrɔ, bɛdɛ́ɛ cɔwʊrɛ lɛlɛɛɖɔ́ ńɖɛ wánlám kʊnyɔḿ bɩkɩ́lɩ kaɖaa ńɖɛ.
2PE 2:21 A bátatɩlɩ́ nɩ́bááwʊ kɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, bɩraalá wɛ sóńcí bɩkɩlɩná batɩlɩ́ kɩ bɩka bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bafa wenbí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ wɛ nɛ́ ndoloŋá.
2PE 2:22 Wenbí bɩɩmɔɔná wɛ nɛ́ gɛ ɖudúúre ɖɩna ɖɩ́nwɩlɩ́ɩ nɔ́ɔ́. Ɖudúúre ɖɩḿ nɖɔ́: «Fɔ́ɔ waabɩ́sɩ kɔtɔ́ɔ wenbí koowuú nɛ́,» yáá «Bɔɔzɔ afa bɛ́ndɛ́m nɛ́, kɩɩlɔ́ɔ kɩbɩ́sɩ badawʊ-daá.»
2PE 3:1 Mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, wasɩ́ɩ́ka sɩɩlɛ ńga gɛ mááŋmáa mɩ́ɩ ɖɔ́. Sɩlɛ́ɛ́nɩ́ sɩdaá, mɔ́ndɔɔzɩ́ mɩ́ɩ gɛ na bɩsɩná mɩ́ɩ iyuú lomaazɛ́ kazɔ́ɔ ńná.
2PE 3:2 Ɩdɔ́ɔ́zɩ tɔ́mwá wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ anɖébiwá waavʊ́ńŋmátɩ tɩ ɖoo nɛ́, na Ɖádʊ́ʊ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́-dɛ́ɛ wɛ́ɖɛ wenɖé waazɩ́ɩ́zɩ ɖɛ ngɛ tɩndɩnáa waawɩ́lɩ mɩ́ɩ ɖɛ nɛ́-rɔɔzɩ́.
2PE 3:3 Wenbí bɩmɔɔ́na iyuú ɩtɩlɩ́ kaɖaa-dɛ́ɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ, wɛ́-bíya kegbiirinɔ́ɔ ńba-daá, nɛbɛ́rɛ wɔ́ngɔnɩ́ bánlám wenbí bolowú fáa wɛ nɛ́, bɩka bánmʊŋɛ́ mɩ́ɩ.
2PE 3:4 Bɔ́ndɔ́m mɩ́ɩ sɩsɩ: «Mányɩ sɩsɩ waavʊ́ńdɔḿ sɩsɩ wángabɩsɩ́ gɛ. Iwelé nɖɔ́. Ɖájaanáa baaɖáa yɩ fúu nɛ́ báńzɩ́ḿ; nŋɩ́nɩ́ bɩjɔɔ́ɔ ɖoo Ɩsɔ́ɔ waalá ɖúúlínya taká nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɩdɔrɔjɔɔ́ɔ ɖɔ́.»
2PE 3:5 Bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, banyɩ gɛ bánlám nyazɩ bɔ́nzɔɔnáa sɩsɩ biilééri Ɩsɔ́ɔ waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, ngɛ na ɩdɛ́ɛ ŋmatɩrɛ gɛ waala ná. Lɩ́m-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ weeyéle adɛ laadɔ́ɔ ɩkálɩɩ, bɩka lɩ́m gɛ waala ná kɛ.
2PE 3:6 Ngɛ lɩ́m bɩḿ ɖʊɖɔ gɛ woonuudiná caanawʊ́ ńba, tɛ́ɛ́wʊ kʊ́bɔńgɩ waazɩ́ŋ kɩnɩ́ɩ biɖi adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa nɛ́.
2PE 3:7 Bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ ɖɩḿ ɖɩɖɔ́kɩná adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá ɖɛ́bɛɛ́na ɖɔ́ nɛ́, bɩɖamáa sɩsɩ nimíni ɩkɔ́nɩ biɖe tɩ. Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ tɩ wɩ́rɛ wenɖé sɩ ɩfʊʊná wenbá bédénzée yɩ nɛ́ tɔ́m bɩka inúúdi wɛ nɛ́.
2PE 3:8 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, tɔ́m kʊ́ɖʊńtɩ wɛ ná mɩ́dɔmɔ́ɔ́ná ɩsɔɔná tɩ. Tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ nɛ́, wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ bɩ́ɩ́zɩ mííli, bɩka bɩ́ɩ́zɩ mííli cɔɔ́ɔ nyazɩ wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ bɩlɛ́.
2PE 3:9 Ɖádʊ́ʊ tɔlɔ́ɔ bʊwɔ́rɔ́ sɩ ɩlá wenbí wɔɔdɔ́ sɩsɩ wánlám nɛ́ ńŋɩnáa nɛbɛ́rɛ wánmaazɩ́ nɛ́. Amá, wénɖináa ɖáa suúru gɛ, káma, ɩ́dánjaa sɩsɩ naárʊ ɩtɛlɛ́ŋ. Ɩzɔɔlɛ́ɛ gɛ sɩsɩ báa weení ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ cɔwʊrɛ.
2PE 3:10 Wɩ́rɛ wenɖé Ɖádʊ́ʊ sɩ ɩkábɩsɩ nɛ́, sɩ ɖɩtála gɛ nyazɩ ŋmɩɩlʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ ŋmɩɩlɩ́m nɛ́. Wɩ́rɛ ɖɩḿ, bánnɩɩ́ bɩbá biwíi na ɖóni, na ɩsɔ́ɔ́dáá ɩcáŋ bɩtɛlɛ́ŋ, nimíni wénɖée wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ bɩnyɔ́ɔ, adɛ laadɔ́ɔ na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɔrɔ nɛ́, bɩ́ndɛlɛ́ŋ.
2PE 3:11 Ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ bɩrɩ́ŋa sɩ bɩkɔ́nɩ bɩtɛlɛ́ŋ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩtɩlɩ́ nŋɩ́nɩ́ bɩmɔɔ́na ɩcɔɔná nɛ́. Bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩcɔ́ɔ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, bɩka mɩ́ɩ́bá mívóo Ɩsɔ́ɔ na toovonúm.
2PE 3:12 Ɩɖáŋ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ, bɩka ɩbá ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa mɩ́nbɩɩzɩ́, na wɩ́rɛ ɖɩḿ ɖɩtála ɖasam nɛ́. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ ɖɩḿ gɛ ɩsɔ́ɔ́dáá wénɖée nimíni, bɩka nimíni-dɛ́ɛ kuloloku ifóózi wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
2PE 3:13 Amá, Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ ɩmʊ́ wánlám adɛ laadɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́, na ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́falʊʊ́. Laadɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́ kɛḿ kɔrɔ na ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́falʊʊ́ kɩḿ kɩdaá, wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́ biriké sɩ bɩcɔɔ ná. Wenbí ɖáɖamáa nɛ́ nbɩlɛ́.
2PE 3:14 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, mɩ́wɛ mɩ́ɖamáa wɩ́rɛ ɖɩḿ nɛ́, ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ ɩcɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, ɩ́kananá mɩ́ɩ natɩ́rɩ tɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ɩkʊná mɩ́dɔ́m, na fɛɛzɩrɛ ɩcɔ́ɔ mɩ́na yɩ mɩ́lɔ́wʊ́táá.
2PE 3:15 Iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ na mɩ́nyɔ́ɔ́ iyuú ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ cɔwʊrɛ bɩka Ɖádʊ́ʊ ɩlɛ́ɛ mɩ́ɩ-rɔ gɛ wénɖíi suúru ɩdɔkɔnɩ tá. Ɖógóóbú Pɔ́ɔlɩ ɖáábá ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ nɛ́, waadáŋmaa mɩ́ɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ. Áséńsí wenkí Ɩsɔ́ɔ waava yɩ kɩ nɛ́ gɛ waaŋmaaná mɩ́ɩ.
2PE 3:16 Ɩdɛ́ɛ wasɩ́ɩ́kawá rɩ́ŋa-daá lénlé waaŋmátɩ bɩdɛ́ɛ tɔ́mwá tɩḿ nɛ́, bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ waadáŋmaa. Ngɛ bɩdaá, tɔ́mwá tɩjɔɔ́ɔ ɩrʊ́ káálɛ sɩsɩ ɩnɩ́ɩ tugutoluú nɛ́ wɛ, ngɛ ɩráa baasɩ toovonúm bɩka badabara tá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m-daá nɛ́ wɛ́ngɛɛ́ tɔ́mwá tɩḿ tugutoluú. Bɩlɛ́ gɛ bánlanáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́mwá tɩɩganáa ɖʊɖɔ baaŋmáa tɩ ɩdɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá-daá nɛ́. Bánlám bɩlɛ́ nɛ́, badɩ gɛ bónnuudí bɩlɛ́.
2PE 3:17 Mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́, máábásɩ mɩ́ɩ nbɩlɛ́. Íkeyéle wenbá bédénzée Ɩsɔ́ɔ bɩka bɛɛdɛlɛ́ŋ nɛ́, ɩtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ. Bɩlɛ́ bínÿelíi mɩ́dɛ́ngbɛzɩ́ ɩsála toovonúm mɩ́ɩ́vá kɩ nɛ́ kɩnɩ́bááwʊ-daá.
2PE 3:18 Amá, ɩjáárɩ mɩ́dɩ mɩ́nbɩɩ́ nŋɩ́nɩ́ mɩ́wɛ mɩ́ndɩlɩ́ɩ Ɖádʊ́ʊ na Ɖɛ́lɛ́ɛ́rʊ́ Yeésu Krísto nɛ́-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá na ɩbá ɩtásɩ ɩɖʊ mɩ́ɩ alɩbáráka. Ɖɩ́sa yɩ kpɔɔ lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
1JO 1:1 Ŋmatɩrɛ ɖɩ́nváa weezuú nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ ɖánŋmaá mɩ́ɩ. Ŋmatɩrɛ ɖɩḿ, ɖoo bɩgabaazɩya gɛ ɖɩvʊnwɛ; ɖééwélési ɖɛ, ɖááná ɖɛ na ɖáázá, ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ ɖɛ, bɩka ɖánʊ́ʊ́zɩ itekiná ɖɛ.
1JO 1:2 Ngɛ weezuú waabɩ́sɩ ɩrʊ́ ɖɩna yɩ na ɖáázá, ɖázɩ́ŋɛ́ɛ bɩdɛ́ɛ seríya. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ ɖénveerím mɩ́ɩ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m. Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ-jɔ́ gɛ kɩvʊnwɛ, ngɛ kɩɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ ɖɩna yɩ na ɖáázá.
1JO 1:3 Wenbí ɖááná bɩ bɩka ɖiwélesi bɩ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ ɖénveerím mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ, na ɖána mɩ́ɩ ɖiyóózi ɖɩlá kʊ́ɖʊḿ. Ngʊ́ ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖána Caáwʊ na Ibiyaalʊ́ Yeésu Krísto ɖóóyóózi ná ɖɩlá kʊ́ɖʊḿ.
1JO 1:4 Na ɖána mɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni ɩbá bisúlúki-rɔ gɛ ɖánŋmaá mɩ́ɩ tɩna tɩrɩ́ŋa ɖɔ́.
1JO 1:5 Tɔ́m ɖáánɩ́ɩ tɩ Yeésu Krísto-jɔ́, ngɛ ɖénveerím mɩ́ɩ tɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ ɖɛnyɛm gɛ, bɩka nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ ɩrɔ bɩgɛ́ɛ temenuú nɛ́.
1JO 1:6 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, a ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ ɖána Ɩsɔ́ɔ, bɩka ɖánnʊŋ́ temenuú-daá, bɩlɛ́ nɛ́, ɖɛ́gɛ́ɛ bʊbɔtɩnáa nbɩlɛ́, bɩka ɖáraavóo toovonúm.
1JO 1:7 Amá, a ɖánnʊŋ́ ɖɛnyɛm-daá nyazɩ wenbí ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩdɩtɩŋa ɩwɛ ɖɛnyɛm-daá nɛ́, ńna nɛ́, ɖériké-ɖériké ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nbɩlɛ́, bɩka Ibiyaalʊ́ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ azimá wánlɩzɩ́ɩ alaháácɩ́ báa wenkí ɖɔ́rɔ́ ɖɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
1JO 1:8 A ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɖɛ́vɛ́yɩ́na alaháácɩ́, ɖádɩtɩŋa ɖɛ́nbɛlɩ́ɩ ɖádɩ bʊbɔ́tɩ nbɩlɛ́, bɩka ɖáásɩ wenbí bɩgɛ́ɛ toovonúm Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ nɛ́.
1JO 1:9 Amá, a ɖéévééri Ɩsɔ́ɔ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá, ɩlɛ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ gɛ, bɩka ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́, wɛ́njɛ́m ɖáa tɩ bɩka ɩlɩzɩ́ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩdakazɔ́ɔ nɛ́ ɖɔ́rɔ́, ɖɩlá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ waazá-daá.
1JO 1:10 A ɖɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɖádálá alaháácɩ́, ɖááyáa Ɩsɔ́ɔ bʊbɔtʊ́ʊ nbɩlɛ́, bɩka ɖʊɖɔ ɖádámʊ́ ɩdɛ́ɛ tɔ́m ɖitísi.
1JO 2:1 Mébíya, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ na ɩ́kalá alaháácɩ́. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ waalá alaháácɩ́, ɖɔ́wɛná weení wánvʊʊnáa ɖɔ́nɔ́ɔ́ nɛ́ Caáwʊ-jɔ́: ɩlɛ́ gɛ Yeésu Krísto, ɩrʊ́ ɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
1JO 2:2 Ɩnáábɩ́lɛ́ weení waazɩ́ na ɖɔ́nɔ́ɔ́, na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá nɛ́. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ ɖériké ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá, amá, ɖúúlínya ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ńdɩ ɖʊɖɔ gɛ.
1JO 2:3 A bɩgɛ́ɛ ɖóvóo ɖánlám wenbí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́, bɩlɛ́ bínÿelíi kʊ ɖɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖáábá ɖányɩ yɩ.
1JO 2:4 Weení wɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩnyɩ Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩ́dánlaḿ wenbíwá ɩlɛ́ waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́ kɛ́ɛ bʊbɔtʊ́ʊ gɛ, bɩka waasɩ toovonúm Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ nɛ́.
1JO 2:5 Amá, weení wánlám wentí Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nɛ́, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ sɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nŋɩ́nɩ́ nɛ́, waabá bisúlúki páá nbɩlɛ́. Bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ ɖána yɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ.
1JO 2:6 Weení wɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩ́na Ɩsɔ́ɔ baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ bʊdʊ́ʊ-dɛ́ɛ cɔwʊrɛ ɩlɩ́ɩ Yeésu-dɛ́ɛ ńɖɛ.
1JO 2:7 Koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ wɛ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́ gɛ mánŋmaá mɩ́ɩ, amá, wɛ́ɖɛ kɩ́bɩńɖɛ baavʊ́ńzɩɩzɩ mɩ́ɩ ɖɛ ɖoo kaɖaa mɩ́ɩ́dɩ́lɩ́ Yeésu Krísto nɛ́ gɛ. Wɛ́ɖɛ ɖɩḿ baavʊ́ńzɩɩzɩ mɩ́ɩ ɖɛ bɩlɛ́ nɛ́, ɖɩnáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɩ nɛ́.
1JO 2:8 Amá, na bɩrɩ́ŋa, wɛ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́ gɛ mánŋmaá mɩ́ɩ. Wenbí Yeésu Krísto wɔɔjɔɔná bɩ nɛ́, na wenbí mɩ́nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mɩ́jɔɔ́na bɩ nɛ́, wánwɩlɩ́ɩ ɖáa sɩsɩ bɩgɛ́ɛ toovonúm. Káma, temenuú bamáa tɛlɛ́ŋ, bɩka bɩ́ńláḿ ɖɛnyɛm bɩtɛ́.
1JO 2:9 Weení wɔ́ndɔ́m sɩsɩ ɩwɛ ɖɛnyɛm-daá, bɩka wánlɩzɩ́ɩ igoobú báɖáárɛ nɛ́, tɛɛzɩwɛ temenuú-daá gɛ.
1JO 2:10 Weení ɩzɔɔlɛ́ɛ igoobú nɛ́ wɛ ɖɛnyɛm-daá gɛ, bɩka nabʊ́rʊ fɛ́yɩ́ ɩjɔwʊrɛ-daá bɩ́nbɩɩzɩ́ biyéle yɩ ɩlá alaháácɩ́ nɛ́.
1JO 2:11 Amá, weení wánlɩzɩ́ɩ igoobú báɖáárɛ nɛ́, wɛ temenuú-daá gɛ; wánnʊŋ́ temenuú-daá bɩka waasɩ lénlé wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́, káma, temenuú waabɩsɩná yɩ njɛm.
1JO 2:12 Mébíya, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ Yeésu Krísto-rɔɔzɩ́, Ɩsɔ́ɔ wɛɛjɛ́ mɩ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
1JO 2:13 Majaanáa, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́nyɩ weení ɩvʊnwɛ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́. Afobíya, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́bɩ́ɩ́zɩ Kidaavéénúu.
1JO 2:14 Mébíya, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́nyɩ Caáwʊ. Majaanáa, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́nyɩ weení ɩvʊnwɛ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́. Afobíya, wenbí bʊrɔ mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́jɔɔ́ɔ ɖóni, mɩ́ɖɔ́kɩná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m bɩka mɩ́ɩ́bɩ́ɩ́zɩ Kidaavéénúu.
1JO 2:15 Ɩ́kɔsɔ́ɔ́lɩ ɖúúlínya kɩna, cáńfáná wenbí bɩ́ta bɩgɛ́ɛ kɩdɛ́ɛ ńbɩ nɛ́. A ɩrʊ́ wɛ gɛ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɖúúlínya, ɩlɛ́ ɩraazɔɔlɛ́ɛ Caáwʊ nbɩlɛ́.
1JO 2:16 Káma, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩgɛ́ɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́: bɛɛ kɔɖɛyɩ́wá tɩtɛ ńdɩ, ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩzɔɔlɛ́ɛ iyuú wenbí bɩrɩ́ŋa waazɩ́rɛ waana bɩ nɛ́, ɩrʊ́-dɛ́ɛ ɩdɩ wɩlɩ́ɩ ɖɔ́ɔ́lɛ ɩwɛná nɛ́-rɔɔzɩ́; bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ bɩdalɩɩná Caáwʊ-jɔ́, amá, ɖúúlínya-jɔ́ gɛ.
1JO 2:17 Ɖúúlínya wɛ kɩbamáa tɛ́m, bɩkpɛdɩ́na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɩdaá bɩ́ta bɩjɔɔ́ɔ ɩrʊ́ lowú nɛ́, amá, weení wánlám wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, ɩlɛ́ ɩwɛ gɛ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
1JO 2:18 Mébíya, alɩwáátɩ kɛdɛɛzɩya ńgɩ waadala ná ɖɔ́. Mɩ́ɩ́nɩ́ɩ baaŋmátɩ sɩsɩ Krísto-dɛ́ɛ báɖaa wɔ́ngɔnɩ́ nɛ́; ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ Krísto-dɛ́ɛ báɖaanáa ɖabata wɛ ná ɖɔ́. Bɩlɛ́ gɛ ɖándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ alɩwáátɩ kɛdɛɛzɩya ńgɩ waadála.
1JO 2:19 Ɖɔ́lɔ́wʊ́táá gɛ ɩráa bɛḿ baalɩɩná; amá, badafʊnbá bɛgɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba. Káma, a ɖoo báfʊ́ngɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba, baraajɔ́ɔ ɖána wɛ. Amá, baalɩ́ɩ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá nɛ́, bɩlɛ́ bɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ sɩsɩ badafʊngɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ ńba.
1JO 2:20 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, mɩ́ɩ́mʊ́ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga Krísto weegédísi mɩ́rɔ́ nɛ́, ngɛ biiyéle mɩ́rɩ́ŋa mɩ́nyɩ toovonúm.
1JO 2:21 Bɩlɛ́ nɛ́, mánŋmaá mɩ́ɩ nɛ́, bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ mɩ́ɩ́sɩ toovonúm nɛ́-rɔ gɛ mánŋmaá mɩ́ɩ. Aayɩ́! Hálɩ mɩ́nyɩ toovonúm nɛ́-rɔ gɛ mánŋmaá mɩ́ɩ, bɩka mɩ́nyɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ bʊbɔ́tɩ báa natɩ́rɩ tánlɩɩná toovonúm-jɔ́.
1JO 2:22 Weení gɛ bʊbɔtʊ́ʊ, a bɩdɛkɛ́ɛ weení wɔ́njɔɔlɩ́ sɩsɩ Yeésu tɛkɛ́ɛ Lɛɛrʊ́ nɛ́. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ Krísto-dɛ́ɛ báɖaa, káma, weegízi Caáwʊ, ikízi Biyaalʊ́ʊ.
1JO 2:23 Weení ɩrɩ́ŋa wɔɔjɔ́ɔ́lɩ sɩsɩ Yeésu tɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ʊ nɛ́, waasɩ Caáwʊ. Amá, weení ɩrɩ́ŋa waaŋmátɩ ɩtɛ́ ɩdaá sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́, nyɩ Caáwʊ ɖʊɖɔ.
1JO 2:24 Bʊrɔ gɛ mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, ɩbá ɩɖɔ́kɩ tɔ́m mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɩ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́ kazɔ́ɔ. A mɩ́ɖɔ́kɩná tɔ́m mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɩ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́, mɩ́na Biyaalʊ́ʊ na Caáwʊ mínÿoozí ɩlá kʊ́ɖʊḿ ɖʊɖɔ.
1JO 2:25 Ngʊ́ nbɛ́ɛ nɛ́, wenbí Biyaalʊ́ʊ ɩmʊ́ ɩdɩtɩŋa wooɖúu sɩsɩ wánváa ɖáa nɛ́ gɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
1JO 2:26 Wentí mááɖʊ́ sɩ mánŋmaá mɩ́ɩ bɩgadamáa na ɩráa wenbá bánjáádɩ sɩ bɛtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ nɛ́ bɔrɔ nɛ́ nbɩlɛ́.
1JO 2:27 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ nɛ́, Kezeŋa mííyúú kɛ Krísto-jɔ́ nɛ́ wɛ mɩ́rɔ́; bugúti bɩvɛ́yɩ́na sɩsɩ báwɩlɩ mɩ́ɩ. Káma, Kezeŋa wánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ bɩrɩ́ŋa: kánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ toovonúm, bɩdɛkɛ́ɛ bʊbɔ́tɩ gɛ kánwɩlɩ́ɩ mɩ́ɩ. Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩlá wenbí bɩrɩ́ŋa kaawɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́. Ɩlá kʊ́ɖʊḿ mɩ́na Krísto.
1JO 2:28 Ɩɩ́n mébíya, ɩlá kʊ́ɖʊḿ mɩ́na Krísto, na a bɩgɛ́ɛ sɩ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ, ɖádáá lɩ́m ɩ́kɛcɛ́ báa cʊ́kɔ, bɩka fɛɛrɛ́ ɩ́kalá ɖáa ɖɩlaná yɩ bolíni sáátɩ wenkí sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́.
1JO 2:29 Mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Krísto sɩɩzɛ́ɛ gɛ; bɩlɛ́ nɛ́, bɩmɔɔ́na iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa wánlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú gɛ.
1JO 3:1 Ɩbɛ́ɛ nŋɩ́nɩ́ Caáwʊ waabá ɩsɔ́ɔ́lɩ ɖáa nɛ́! Hálɩ biiyéle bánÿaá ɖáa sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya; bɩka bɩlɛ́ gɛ ɖáábá ɖɛ́gɛ́ɛ. Bɩlɛ́ bʊrɔ gɛ ɖúúlínya tánbɩɩzɩ kɩtɩlɩ́ ɖáa; káma, kɩdatɩlɩ́ Ɩsɔ́ɔ.
1JO 3:2 Mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, lɛlɛɛɖɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya gɛ, amá, badalɩzɩ́ ta wenbí sɩ ɖɩkɔ́nɩ ɖɩkábɩsɩ nɛ́ bawɩ́lɩ. Amá, na bɩrɩ́ŋa, wenbí ɖányɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ sáátɩ wenkí Krísto sɩ ɩɖʊ ɩlɩ́ɩ nɛ́, ɖánlɩɩ́ yɩ, káma, ɖánnáa yɩ nyazɩ wenbí ɩjɔɔ́ɔ nɛ́.
1JO 3:3 Weení ɩrɩ́ŋa ɩjɔɔ́ɔ na Krísto bɩdɛ́ɛ tamɔ́ɔ nɛ́, wɔ́njɔwʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nyazɩ Krísto cɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.
1JO 3:4 Weení ɩrɩ́ŋa wánlám alaháácɩ́ nɛ́, bʊdʊ́ʊ wɛɛvɛ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará; káma, ɩrʊ́ ɩlá alaháácɩ́ kutoluú gɛ sɩsɩ ɩfɛ́lɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Mará.
1JO 3:5 Ngʊ́ mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ Yeésu Krísto ɩlɛ́ nɛ́, waaɖʊ ɩlɩ́ɩ ɖúúlínya-daá gɛ sɩsɩ na ɩcɛ́ ɩráa-dɛ́ɛ alaháácɩ́wá; amá, ɩdɩtɩŋa ɩvɛ́yɩ́na alaháácɩ́.
1JO 3:6 Bɩlɛ́ nɛ́, weení ɩrɩ́ŋa ɩ́na yɩ baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, wénÿelíi alaháácɩ́ lám. Amá, weení ɩrɩ́ŋa ɩbamáa alaháácɩ́ lám nɛ́, bʊdʊ́ʊ wánwɩlɩ́ɩ nbɩlɛ́ sɩsɩ ɩdana Krísto, cáńfáná ɩtɩlɩ́ yɩ.
1JO 3:7 Mébíya, íkeyéle naárʊ ɩtɛlɛ́sɩ mɩ́ɩ. Weení ɩrɩ́ŋa wánlám wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ nɛ́, sɩɩzɛ́ɛ ɖʊɖɔ gɛ nyazɩ Yeésu Krísto sɩɩzɛ́ɛ nɛ́.
1JO 3:8 Weení ɩrɩ́ŋa ɩbamáa alaháácɩ́ lám nɛ́, Sitáánɩ tɩɩná yɩ; káma, ɖoo bɩgabaazɩya gɛ Sitáánɩ wánlám alaháácɩ́. Ngɛ wenbí bʊrɔ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ na ɩyɔ́ Sitáánɩ-dɛ́ɛ tɩmɛ́.
1JO 3:9 Weení ɩrɩ́ŋa waabɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú nɛ́, wénÿelíi alaháácɩ́ lám. Káma, Ɩsɔ́ɔ wooɖúu ɩdɛ́ɛ weezuú ɩrʊ́ ɩmʊ́ ɩdaá gɛ nyazɩ bónɖuú tɩɩwʊ́ nɛ́. Ngɛ ńŋɩnáa Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ ɩjaa nɛ́, ídóndokúti ɩbamáa alaháácɩ́ lám ɖʊɖɔ.
1JO 3:10 Wenbí bándɩlɩ́ɩ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya na Sitáánɩ-dɛ́ɛ ńba nɛ́ nɖɔ́: Weení ɩrɩ́ŋa ɩ́dánlaḿ wenbí bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá, yáá ɩ́dánjaa igoobú nɛ́, tɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú.
1JO 3:11 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m mɩ́ɩ́nɩ́ɩ tɩ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́ gɛ sɩsɩ: «Ɖɩ́sɔɔlɩ ɖamá.»
1JO 3:12 Ɖɩ́kalá nyazɩ Kááyinu. Ɩlɛ́ nɛ́, ɩgɛ́ɛ Sitáánɩ-dɛ́ɛ ńnɩ́ nɛ́, waagʊ igoobú. Bɩka we-rɔ gɛ waagʊ yɩ. Waagʊ yɩ káma, ɩmʊ́ ɩlakásɩ fʊndaavé, ngʊ́ igoobú ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ ńzɩ fʊnzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá.
1JO 3:13 Mogoobíya, bɩ́kalá mɩ́ɩ bítí a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ ɖúúlínya wánlɩzɩ́ɩ mɩ́ɩ báɖáárɛ.
1JO 3:14 A ɖɔ́ɔ́ na ɖɔ́ɔ́, ɖányɩ sɩsɩ ɖáálɩ́ɩ sɩ́m-daá ɖɩsʊ́ʊ weezuú-daá, káma, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖógoobíya. Weení ɩlɛ́ ɩ́dánjaa igoobú nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɛɛzɩwɛ sɩ́m-dɛ́ɛ yíko-daá gɛ.
1JO 3:15 Weení ɩrɩ́ŋa wánlɩzɩ́ɩ igoobú báɖáárɛ nɛ́, kɛ́ɛ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́ gɛ. Ngʊ́ mɩ́nyɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɩráńgʊ́ʊ́rʊ́ naárʊ fɛ́yɩ́ ɩwɛná weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
1JO 3:16 Wenbí ɖándɩlɩ́ɩ na sɔɔlɩ́m kɛ́ɛ wenbí nɛ́ gɛ sɩsɩ Yeésu ɩlɛ́ nɛ́, na ɩzɔɔlɩ́m gɛ weedísi ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖitísi ɖɩsɩ́ ɖógoobíya-rɔɔzɩ́.
1JO 3:17 A naárʊ wɛ gɛ ɖúúlínya kɩna kɩdɛ́ɛ kpɩná ɩbá bʊwɛ ɩjɔ́, ngɛ bʊdʊ́ʊ waana igoobú takáásɩ́ ɩbá kɩ́nmám yɩ gɛ ɩdanɩ́ɩ ɩgʊnyɔḿ ɩsɩná yɩ, bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ́ gɛ bʊdʊ́ʊ wánbɩɩzɩ́ ɩtɔ́ sɩsɩ ɩzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
1JO 3:18 Mébíya, ɖɛ́dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩ́kalá nɔɔ́-daá yéḿ, amá, bɩ́la lakásɩ-daá na toovonúm-daá.
1JO 3:19 Bɩlɛ́ gɛ ɖándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ ɖɛ́gɛ́ɛ toovonúm-dɛ́ɛ ɩráa, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, ɖádáá lɩ́m tɛ́njɛḿ.
1JO 3:20 Káma, a ɖéwenbiré wánvʊʊnáa ɖáa, Ɩsɔ́ɔ waagɩ́lɩ ɖéwenbiré bɩka ɩlɛ́ ɩnyɩ bɩrɩ́ŋa.
1JO 3:21 Mébíya, a bɩlɛ́ gɛ ɖéwenbiré tánvʊʊná ɖáa natɩ́rɩ, ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩsɩ́ŋ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá bɩka ɖádáá lɩ́m tɛ́njɛḿ,
1JO 3:22 bɩka wenbí bɩrɩ́ŋa ɖɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ bɩ nɛ́ ɖónÿuúu bɩ. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖɔ́ɖɔ́kɩná wenbíwá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa nɛ́, bɩka ɖʊɖɔ ɖánlám wenbí bɩmɔɔ́ɔ yɩ nɛ́.
1JO 3:23 Wenbí waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɩ́fá Ibiyaalʊ́ Yeésu Krísto toovonúm bɩka ɖɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá ńŋɩnáa waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́.
1JO 3:24 Weení wɔɔɖɔ́kɩ wenbíwá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ na Ɩsɔ́ɔ baalá kʊ́ɖʊḿ bɩka Ɩsɔ́ɔ na bʊdʊ́ʊ ɖʊɖɔ balá kʊ́ɖʊḿ. Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waava ɖáa kɛ nɛ́ kɔrɔɔzɩ́ gɛ ɖányɩ sɩsɩ ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ.
1JO 4:1 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩ́kafa wentí tɩrɩ́ŋa ɩráa wánŋmatɩ́ nɛ́ toovonúm. Amá, ɩɖáázɩ ɩbɛ́ɛ́ŋ sɩsɩ wentí bánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́ waalɩɩná Ɩsɔ́ɔ-jɔ́? Káma, ɩráa bʊbɔtɩnáa ɖabata bɔɔgbɔ́ɔ badɩ sɩsɩ anɖébiwá nɛ́ woozuná ɖúúlínya.
1JO 4:2 Nŋɩ́nɩ́ mɩ́ndɩlɩ́ɩ na sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ ná bɔrɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa waaŋmátɩ ɩyáázɩ sɩsɩ Yeésu Krísto waabá ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ toovonúm nɛ́, kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ.
1JO 4:3 Amá, weení wɔ́njɔɔlɩ́ sɩsɩ Krísto tabɩ́sɩ ɩrʊ́ nɛ́, tɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́. Krísto-dɛ́ɛ báɖaa-dɛ́ɛ kezeŋa wɛ ná ɩlɛ́ ɩrɔ. Yaa mɩ́ɩ́nɩ́ɩ baŋmátɩ sɩsɩ báɖaa ɩmʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ ya! Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ ɩlɛ́ wɔ́ńgɔ́nɩ́ ɩwɛ ɖúúlínya-daá.
1JO 4:4 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ mébíya, mɩ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba gɛ, mɩ́nyɔ́ɔ́ mííɖí anɖébiwá bʊbɔtɩnáa bɛḿ. Káma, weení ɩwɛ mɩ́dáá nɛ́, waagɩ́lɩ weení ɩwɛ ɖúúlínya-daá nɛ́.
1JO 4:5 Bɛlɛ́ nɛ́, ɖúúlínya-dɛ́ɛ ńba gɛ bɛgɛ́ɛ; bʊrɔ gɛ bánŋmatɩ́ ɖúúlínya-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ, bɩka ɖúúlínya wánnɩɩnáa wɛ.
1JO 4:6 Amá, ɖɔ́ɔ́ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba gɛ ɖɛ́gɛ́ɛ; weení ɩnyɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, wánnɩɩnáa ɖáa. Weení ɩdɛkɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́ nɛ́, tánnɩɩná ɖáa. Ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩtɩlɩ́ na Kezeŋa kánwɩlɩ́ɩ ɩráa toovonúm nɛ́, na kezeŋa kɛ́ndɛlɛ́sɩ ɩráa nɛ́.
1JO 4:7 Mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɖɩ́sɔɔlɩ ɖamá, káma, Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ gɛ sɔɔlɩ́m wángalɩɩnáa. Weení ɩrɩ́ŋa ɩzɔɔlɛ́ɛ baaganáa nɛ́ kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ, bɩka ɩnyɩ Ɩsɔ́ɔ.
1JO 4:8 Amá, weení ɩ́dánjaa baaganáa nɛ́ waasɩ Ɩsɔ́ɔ, káma, Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ.
1JO 4:9 Bɛɛ nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ waalá na ɩwɩ́lɩ sɩsɩ ɩzɔɔlɛ́ɛ ɖáa nɛ́: weegédíri Ibiyaalʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɩwɛná yɩ nɛ́, ɩkɔ́nɩ ɖúúlínya-daá, na ɩrɔɔzɩ́ nɛ́, ɖiyuú weezuú.
1JO 4:10 Wenbí sɔɔlɩ́m kɛ́ɛ nɛ́ nɖɔ́: bɩdɛkɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ ná Ɩsɔ́ɔ, amá, ɩlɛ́ wɔɔzɔɔlɩ ná ɖáa. Ngɛ weegédíri Ibiyaalʊ́ ɩlɛ́ ɩkɔ́nɩ ɩsɩ́ na ɖɔ́nɔ́ɔ́ na Ɩsɔ́ɔ ɩcɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá.
1JO 4:11 Mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, a ńŋɩnáa bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔzɔ́ɔ́lɩ ɖáa, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖɩsɔ́ɔ́lɩ ɖamá.
1JO 4:12 Ɩsɔ́ɔ nɛ́, báa naárʊ tanáá ta yɩ kɛtɛngɛrɛ. Amá, a ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá, ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖánlám kʊ́ɖʊḿ gɛ, bɩka ɖɛ́dɛ́ɛ baaganáa sɔɔlɩ́m wánbá bisúlúki nyazɩ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
1JO 4:13 Wenbí ɖándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ ɖána Ɩsɔ́ɔ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ na ɖɔ́ɔ́ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ sɩsɩ waava ɖáa ɩdɛ́ɛ Kezeŋa.
1JO 4:14 Ngɛ ɖɔ́ɔ́ ɖáánáná ɖáázá, bɩka ɖánlɩzɩ́ɩ seríya sɩsɩ Caáwʊ weegédíri Ibiyaalʊ́ sɩsɩ ɩ́kɔnɩ ɩlɛ́ɛ ɖúúlínya.
1JO 4:15 Weení ɩrɩ́ŋa waaŋmátɩ ɩtɛ́ ɩdaá sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́na Ɩsɔ́ɔ baalá kʊ́ɖʊḿ, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ na bʊdʊ́ʊ baalá kʊ́ɖʊḿ.
1JO 4:16 Ngɛ ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖányɩ bɩka ɖáává toovonúm sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ ɖáa. Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ sɔɔlɩ́m gɛ; weení ɩzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩzɔɔlɛ́ɛ baaganáa ɖʊɖɔ nɛ́, waalá kʊ́ɖʊḿ ɩ́na Ɩsɔ́ɔ, bɩka Ɩsɔ́ɔ ɖʊɖɔ na bʊdʊ́ʊ baalá kʊ́ɖʊḿ.
1JO 4:17 A ɖɛ́dɛ́ɛ baaganáa sɔɔlɩ́m waabá bisúlúki, bɩlɛ́ nɛ́, tɔ́m fʊ́ʊ́dɩ wɩ́rɛ, ɖádáá lɩ́m tɛ́njɛḿ báa cʊ́kɔ; ɖádáá lɩ́m tɛ́njɛḿ, káma, wenbí ɖɔ́ɔ́jɔ́ɔ́ná bɩ ɖúúlínya kɩna nɛ́, waalɩ́ɩ wenbí Yeésu Krísto wɔɔjɔɔná nɛ́.
1JO 4:18 Nɩdáárɛ fɛ́yɩ́ sɔɔlɩ́m-daá, káma, sɔɔlɩ́m bɩɩbá bisúlúki nɛ́, wɔ́nɖɔwʊ́ʊ nɩdáárɛ gɛ. Nɩdáárɛ kadamáa na nɩ́gbamʊʊ́ fɔ́m gɛ, biiyéle weení wánnɩɩ́ nɩdáárɛ nɛ́-dɛ́ɛ sɔɔlɩ́m tánbɩɩzɩ bɩbá bisúlúki.
1JO 4:19 Amá, ɖɔ́ɔ́ nɛ́, ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩka ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ baaganáa ɖʊɖɔ, káma, Ɩsɔ́ɔ waaɖaaná ɖáa sɔɔlɩ́m.
1JO 4:20 A ɩrʊ́ wɛ gɛ wɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Mɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ,» bɩka igoobú-dɛ́ɛ tɔ́m wánwɩɩzɩ́ yɩ, ɩgɛ́ɛ bʊbɔtʊ́ʊ gɛ, káma, weení ɩ́dánjaa igoobú weení wánnáa yɩ nɛ́, ɩ́dánbɩɩzɩ ɩsɔ́ɔ́lɩ Ɩsɔ́ɔ weení ɩ́dánnáa yɩ nɛ́.
1JO 4:21 Bɩlɛ́ nɛ́, wentí Krísto waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa tɩ nɛ́ gɛ sɩsɩ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́, ɩ́sɔɔlɩ igoobú ɖʊɖɔ.
1JO 5:1 Weení ɩrɩ́ŋa waava toovonúm sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Lɛɛrʊ́ nɛ́, kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú gɛ; bɩka weení ɩrɩ́ŋa ɩzɔɔlɛ́ɛ Caáwʊ nɛ́, wɔ́nzɔɔlɩ́ Caáwʊ ɩmʊ́ ibíya ɖʊɖɔ gɛ.
1JO 5:2 Wenbí ɖándɩlɩ́ɩ na sɩsɩ ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bíya nɛ́ gɛ a ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩka ɖánlám wenbíwá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́.
1JO 5:3 Káma, wenbí bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖánlám wenbíwá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́. Bɩka wenbíwá waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́ fɛ́yɩ́ káálɛ.
1JO 5:4 Káma, weení ɩrɩ́ŋa ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú nɛ́, waabɩ́ɩ́zɩ ɖúúlínya. Ngɛ wenbí biiyéle gɛ ɖáábɩ́ɩ́zɩ ɖúúlínya nɛ́ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ toovonúm fáa.
1JO 5:5 Bɩlɛ́ nɛ́, weení waabɩɩzɩ ná ɖúúlínya ɖɔ́. Bɩdɛkɛ́ɛ weení waava toovonúm sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ nɛ́?
1JO 5:6 Yeésu Krísto ɩmʊ́, ɩnáábɩ́lɛ́ weení wɔɔgɔ́nɩ ɖúúlínya belíri yɩ lɩ́m-daá, bɩka ɩsɩ́ ɩdɛ́ɛ azimá ití nɛ́. Bɩdɛkɛ́ɛ lɩ́m-daá riké gɛ beelíri yɩ, amá, waazɩ́ ɖʊɖɔ ɩdɛ́ɛ azimá ití. Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga wánlɩzɩ́ɩ seríya sɩsɩ toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ, káma, Kezeŋa wánwɩlɩ́ɩ kʊ toovonúm.
1JO 5:7 Bɩlɛ́ nɛ́, seríya-dɩnáa waalɩ́ɩ noódoozo nbɩlɛ́:
1JO 5:8 bɛɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga, na lɩ́m, na azimá; bɩka bodoozóóní bɔnɔɔ́ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ gɛ.
1JO 5:9 Ɩráa wánlɩzɩ́ɩ seríya nɛ́ ɖéndisí, ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ seríya ɩlɛ́ wánlɩzɩ́ɩ nɛ́-dɛ́ɛ ɖóni waagɩ́lɩ. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ seríya kɩḿ kɩnáábɩ́lɛ́ seríya waalɩzɩ́ kɩ Ibiyaalʊ́-rɔ nɛ́.
1JO 5:10 Bɩlɛ́ nɛ́, weení waava Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ toovonúm nɛ́, ɖɔ́kɩná seríya kɩḿ ɩdaá nbɩlɛ́. Amá, weení idetísi Ɩsɔ́ɔ waaŋmátɩ wentí nɛ́, waayáa Ɩsɔ́ɔ bʊbɔtʊ́ʊ nbɩlɛ́. Káma, ɩdafa seríya Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ kɩ Ibiyaalʊ́-rɔ nɛ́ toovonúm.
1JO 5:11 Seríya kɩḿ gɛ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ waava ɖáa weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, bɩka weezuú kɩḿ nɛ́, ɖána Ibiyaalʊ́ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ gɛ waava ɖáa kɩ.
1JO 5:12 Weení ɩ́na Biyaalʊ́ʊ baalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, wooyuú weezuú kɩḿ, amá, weení ɩ́na Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ badalá kʊ́ɖʊḿ nɛ́ fɛ́yɩ́na kɩ.
1JO 5:13 Mááŋmáa mɩ́ɩ tɩlɛ́ tɩrɩ́ŋa bɩlɛ́ gɛ na iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ mɩ́wɛná weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́ɩ́vá Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ toovonúm nɛ́.
1JO 5:14 Yaraɖá ɖɔ́wɛná kɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ gɛ sɩsɩ a ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ nabʊ́rʊ gɛ bivóo wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́, wánnɩɩnáa ɖáa.
1JO 5:15 Ɖɛ́ɛ́lɛ́zɩ́ ɖɩtɩlɩ́ sɩsɩ báa wé gɛ ɖɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ yɩ, wánnɩɩnáa ɖáa nɛ́, ɖányɩ sɩsɩ ɖóńÿúú wenbí ɖɔ́nbɔɔzɩ́ yɩ nɛ́ nbɩlɛ́.
1JO 5:16 A mɩ́dáá naárʊ waana igoobú wánlám alaháácɩ́, a bɩgɛ́ɛ alaháácɩ́ kídónboná ɩrʊ́ sɩ́m-daá nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́sʊlʊ Ɩsɔ́ɔ koobúu ɩmʊ́ ɩrɔɔzɩ́, na Ɩsɔ́ɔ ɩfa koobúu ɩmʊ́ weezuú. Alaháácɩ́ kídónboná ɩrʊ́ sɩ́m-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ mánŋmatɩ́. Amá, alaháácɩ́ kínbonáa ɩrʊ́ sɩ́m-daá nɛ́ wɛ; bɩdɛkɛ́ɛ kɩlɛ́ kɩrɔ gɛ mɔ́ndɔ́m sɩsɩ básʊlʊ.
1JO 5:17 Wenbí bɩrɩ́ŋa bɩraazɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́ kɛ́ɛ alaháácɩ́ gɛ, amá, bɩdɛkɛ́ɛ alaháácɩ́ báa wenkí wónbonáa kʊ ɩrʊ́ sɩ́m-daá.
1JO 5:18 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ weení ɩrɩ́ŋa ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bú nɛ́, wénÿelíi alaháácɩ́ lám, káma, Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ wénveríi ɩrɔ, bɩka Kidaavéénúu tánbɩɩzɩ ɩlá yɩ nabʊ́rʊ.
1JO 5:19 Ɖányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖɔ́ɔ́ ɖɛ́gɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba gɛ bɩka ɖúúlínya kɩlɛ́ kʊwɛ Kidaavéénúu nʊ́ʊ́zɩ-daá.
1JO 5:20 Ɖányɩ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ wɔɔgɔ́nɩ, ngɛ waava ɖáa tɩlɩ́ɩ na ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩtɩlɩ́ weení ɩbá ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́. Ngɛ ɖána Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ Yeésu Krísto ɖáálá kʊ́ɖʊḿ nɛ́, ɖána weení ɩbá ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ. Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ weení ɩbá ɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
1JO 5:21 Mébíya, iguná laakáarɩ na lɩzásɩ.
2JO 1:1 Mɔ́ɔ́ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-daá kʊ́bɔnɩ́ mánŋmaa kʊ nyɔ́ɔ́ Ɖɔ́gɔɔ Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ nya nɛ́, nyána nyébíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ na toovonúm nɛ́, wasɩ́ɩ́ka kana. Bɩka bɩdɛkɛ́ɛ mɔ́ɔ́ mériké mɔ́zɔɔlɛ́ɛ na kʊ mɩ́ɩ, mána wenbá barɩ́ŋa banyɩ toovonúm nɛ́ gɛ.
2JO 1:2 Káma, toovonúm wɛ ɖɔ́jɔ́, bɩka sɩ bɩcɔɔná ɖáa bɩlɛ́ gɛ hálɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
2JO 1:3 Ɩsɔ́ɔ Caáwʊ na Ibiyaalʊ́ Yeésu Krísto bánɖʊ́ʊ ɖáa alɩbáráka, banɩ́ɩ ɖɛ́dɛ́ɛ kʊnyɔḿ, bɩka bafa ɖáa fɛɛzɩrɛ, ɖɔ́ɔ́ wenbá ɖóvóo toovonúm bɩka ɖɔ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá nɛ́.
2JO 1:4 Bɩɩbá bɩlá ma niíni páá móóyúú manɩ́ɩ sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ nyébíya nɛbɛ́rɛ fóo toovonúm ńŋɩnáa wenbí Caáwʊ waazɩ́ɩ́zɩ ɖáa bɩ nɛ́.
2JO 1:5 Bɩɩga wentí mɔ́nbɔɔzɩ́ nya lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, Ɖɔ́gɔɔ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɩ́sɔɔlɩ ɖamá. Bɩdɛkɛ́ɛ wɛ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́ gɛ mánzɩɩzɩ́ nya, amá, wɛ́ɖɛ baavʊ́ńzɩɩzɩ ɖáa ɖɛ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́ gɛ.
2JO 1:6 Sɔɔlɩ́m páá kutoluú gɛ sɩsɩ ɩrʊ́ ifu wenbíwá Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ bɩ nɛ́. Wenbí baazɩ́ɩ́zɩ ɖáa mɩ́ɩ́nɩ́ɩ ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́ gɛ sɩsɩ ɖɩ́sɔɔlɩ ɖamá.
2JO 1:7 Bʊbɔtɩnáa ɖabata woozuná ɖúúlínya. Ɩráa bɛḿ bɔ́njɔɔlɩ́ sɩsɩ Yeésu Krísto tabá ɩbɩ́sɩ ɩrʊ́ toovonúm. Weení wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ bʊbɔtʊ́ʊ na Krísto-dɛ́ɛ báɖaa.
2JO 1:8 Bɩlɛ́ nɛ́, iguná laakáarɩ na wenbí bɩrɩ́ŋa ɖáálá nɛ́ ɩ́kɔlɔ́ɔ mɩ́ɩ faala, amá, ɩbá iyuú iɖi bɩdɛ́ɛ alɩbɔ́ɔ.
2JO 1:9 Weení ɩrɩ́ŋa woozúúri natɩ́rɩ, ɩdasɩŋná wentí Krísto waawɩ́lɩ nɛ́, waasɩ Ɩsɔ́ɔ. Weení ɩlɛ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛná Krísto waawɩ́lɩ wentí nɛ́, ɩlɛ́ ɩ́na Caáwʊ na Biyaalʊ́ʊ baalá kʊ́ɖʊḿ.
2JO 1:10 A naárʊ wɔɔgɔ́nɩ mɩ́jɔ́ gɛ natɩ́rɩ gɛ sɩ ɩwɩ́lɩ mɩ́ɩ, íketísi ɩsʊ́ʊ mɩ́dɛ́ɛ; ɩ́katánzɛ́ɛ yɩ sɩsɩ ńnooɖé.
2JO 1:11 A weení wɛɛzɛ́ɛ yɩ sɩsɩ ńnooɖé nɛ́, bʊdʊ́ʊ na yɩ baalá kʊ́ɖʊḿ ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ lakásɩ kɩdaavéénísi-daá.
2JO 1:12 Máábá mɔ́wɛná tɔ́m ɖabata sɩ mevééri mɩ́ɩ, amá, mɔ́dɔsɔ́ɔ́lɩ sɩ maŋmaaná tɩ na taɖʊ́wa tákaraɖá-rɔɔzɩ́. Káma, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩsɩ mobó mɩ́jɔ́, na mabá maŋmatɩná mɩ́ɩ na mɔ́nɔ́ɔ́; ńna nɛ́ ɖɛ́dɛ́ɛ wenbi‑niíni wánbá bisúlúki páá.
2JO 1:13 Ngoobú alʊ́ Ɩsɔ́ɔ waada ɩlɩzɩ́ yɩ nɛ́-dɛ́ɛ bíya wɛɛzɛ́ɛ nya.
3JO 1:1 Mɔ́ɔ́ Krísto-dɛ́ɛ Koduuziya-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ mánŋmaa kʊ mogoobú Gayúusi máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ yɩ páá na toovonúm nɛ́, wasɩ́ɩ́ka kana.
3JO 1:2 Mɔɖɔndɩ nyɔ́ɔ́ weení máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya nɛ́, mánzʊlʊ́ʊ sɩsɩ nbó bɩɩzá-daá bɩrɩ́ŋa bɩdaá, bɩka wenbí nyóvóo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ bɩjɔɔ́ɔ ɖéyí‑ɖéyí nŋɩ́nɩ́ nɛ́, nÿuú alaafɩ́ya ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
3JO 1:3 Bɩɩbá bɩlá ma niíni páá koobíya nɛbɛ́rɛ wɔɔgɔ́nɩ cé ngɛ baalɩzɩ́ seríya sɩsɩ bɩlɛ́ gɛ nyáábá nyóvóo toovonúm, bɩka nyɛ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ-daá, toovonúm ɩbaná bɩ́nnáa nɛ́.
3JO 1:4 Nabʊ́rʊ ɩbá bɩvɛ́yɩ́ bɩ́ngɔnáa ma niíni bɩcɛzɩ́ manɩ́ɩ sɩsɩ mébíya fóo toovonúm nɛ́.
3JO 1:5 Mɔɖɔndɩ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya nɛ́, nyáábá nyánwɩlɩ́ɩ sɩsɩ nyóvóo Ɩsɔ́ɔ na toovonúm wenbí nyánlám bɩ koobíya na ɩgɔma nɛ́ bɩdaá.
3JO 1:6 Koduuziya ɩzá-daá, ɩráa bɛḿ baalɩzɩ́ nŋɩ́nɩ́ nyáábá nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ koobíya nɛ́-dɛ́ɛ seríya. Mánzʊlʊ́ʊ nya sɩsɩ ńba nzɩná wɛ ńŋɩnáa wenbí Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ nɛ́, na babɩ́ɩ́zɩ bɛtɛ́ɛ́zɩ banɩ́bááwʊ boɖé.
3JO 1:7 Káma, Krísto-dɛ́ɛ Laabáárʊ Kífeńgi feerím-rɔ gɛ bɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ, bɩka bɔdɔbɔ́ɔ́zɩ wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ sɩsɩ bafa wɛ báa nabʊ́rʊ.
3JO 1:8 Bɩlɛ́ nɛ́, bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɖɩsɩná ńŋɩnáa bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩráa taká, na ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖánʊ́ʊ́zɩ ɩsʊ́ʊ tɩmɛ́rɛ ɖɩḿ bánlám ɖɛ ɖɩ́nwɩlɩ́ɩ toovonúm nɛ́ ɖɩdaá.
3JO 1:9 Tɔ́m cʊ́kɔyɔ́ɔ gɛ mááŋmáa Koduuziya. Amá, Diyotirefɛ́ɛsɩ, ɩmʊ́ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩbɩsɩná ɩdɩ barɩ́ŋa bɛdɛ́ɛ nɩ́baadɛɛrʊ́ nɛ́, tɔkpɔ́ɔ wentí ɖááŋmátɩ nɛ́ ɩyáa nabʊ́rʊ.
3JO 1:10 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ mándalɩ́ɩ nɛ́, mánŋmatɩ́ kidaavééníti wentí wánlám tɩ wánŋmatɩ́ tɩtɛ-tɩtɛ ńdɩ wɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́ zamɔ́ɔ ɩzá-daá. Ngʊ́ bɩdɛkɛ́ɛ tɩlɛ́ tiriké, a koobíya wɛ́nɖɛɛ́ gɛ baabaná ńna, ɩdɩtɩŋa ɩ́dánjaa ɩmʊ wɛ, bɩka a nɛbɛ́rɛ sɔɔlɛ́ɛ sɩ bamʊ bɛlɛ́, wéngizináa wɛ, hálɩ wánjáádɩ sɩ báa ɖɔwʊ́ʊ, ɩɖɔ́ɔ wɛ Koduuziya-daá.
3JO 1:11 Bɩlɛ́ nɛ́, nyɔ́ɔ́ mɔɖɔndɩ máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ nya nɛ́, nkamáázɩ wenbí bɩdaavé nɛ́, amá, kífeńbi gɛ maazɩ. Weení wánlám kífeńbi nɛ́ kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńnɩ́ gɛ, bɩɩga weení wánlám wenbí bɩdaavé nɛ́, ɩlɛ́ waasɩ Ɩsɔ́ɔ.
3JO 1:12 Bɩɩga Demetiriyúusi ɩlɛ́ nɛ́, ɩráa rɩ́ŋa wánlɩzɩ́ɩ ɩlɛ́ seríya kazɔ́ɔ ńgɩ gɛ; toovonúm tɩtɩŋa wánlɩzɩ́ɩ yɩ seríya. Ɖɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ɖánlɩzɩ́ɩ yɩ seríya, bɩka nyányɩ bɩlɛ́ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ seríya kɛ́ɛ toovonúm gɛ.
3JO 1:13 Máábá mɔ́wɛná tɔ́m ɖabata sɩ mevééri nya, amá, mɔ́dɔsɔ́ɔ́lɩ sɩ maŋmaaná tɩ na taɖʊ́wa na kálám,
3JO 1:14 káma, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ sɩ bídénleeri, mána nya ɖɩna ɖamá, bɩka ɖɩbá ɖɩŋmatɩná ɖamá na ɖɔ́nɔ́ɔ́zɩ.
3JO 1:15 Fɛɛzɩrɛ ɩ́cɔ́ɔ́ná nya. Nɖɔndɩnáa wɛɛzɛ́ɛ nya. Sɛɛ ɖɔ́ɖɔndɩnáa ɖʊɖɔ, sɛɛ badaá báa weení.
JUD 1:1 Mɔ́ɔ́ Yúudi, Yeésu Krísto-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ Yaakúbu igoobú, mánŋmaa kʊ mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Ɩsɔ́ɔ waayáa mɩ́ɩ nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ ɩnáábɩ́lɛ́ Caáwʊ ɩzɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ bɩka wánbanáa Yeésu Krísto wénveríi mɩ́rɔ́ nɛ́.
JUD 1:2 Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrɛ́, na ɩdɛ́ɛ fɛɛzɩrɛ, na ɩdɛ́ɛ sɔɔlɩ́m ɩ́ba bɩtála mɩ́ɩ.
JUD 1:3 Mɩ́nyɔ́ɔ́ mogoobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɖoo bɩvʊnbá bɩjɔɔ́ɔ ma lowú sɩsɩ maŋmáa mɩ́ɩ lɛ́ɛ́dɩ bɛɛlɛ́ɛ ɖárɩ́ŋa nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m, amá, mɛ́ɛ́bɛ́lɩ́ mánŋmaá mɩ́ɩ nɖɔ́ sɩ mɔdɔ́ mɩ́ɩ sɩsɩ íyoo toovonúm fáa-dɛ́ɛ tɔ́m-dɛ́ɛ yowú. Toovonúm fáa bɩḿ, kʊ́ɖʊńbɩ wɩlɩ́ɩ gɛ baawɩ́lɩ wenbá Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ wɛ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ nɛ́.
JUD 1:4 Káma, ɩráa nɛbɛ́rɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Tɔ́m Tákaraɖá waavʊ́ńŋmátɩ bɔdɔ́m sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ wɔ́nvɔ́m banɩgbamʊʊ́ nɛ́, waamʊ́sɩ basʊ́ʊ ɖɔ́lɔ́wʊ́táá. Ɩráa bɛḿ bédénzée Ɩsɔ́ɔ, bɩka banyɩ sɩsɩ ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ kʊnyɔnnɩɩrʊ́ nɛ́, bónbuunáa tɩlɛ́ bánlám tɩtɛ lakásɩ; bɩka ɖʊɖɔ béngizíi Yeésu Krísto weení iriké kóŋ́ ɩgɛ́ɛ na Ɖágʊ́bɔnɩ́ na Ɖádʊ́ʊ nɛ́.
JUD 1:5 Na bɩrɩ́ŋa mɩ́ɩ́bá mɩ́nyɩ wentí tɩrɩ́ŋa sɩ maŋmátɩ nɛ́, mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɔdɔ́ɔ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ wɛɛlɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ Mɩ́sɩra ńba nʊ́ʊ́zɩ-daá nɛ́, bʊwɔ́rɔ́, weeyéle wenbá barɩ́ŋa badafa yɩ toovonúm nɛ́ basɩ́.
JUD 1:6 Ɩdɔ́ɔ́zɩ malááyɩ́kawá wenbá badasɩŋná kʊ́bɔńdɩ Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ wɛ, ngɛ baalɩ́ɩ ɖɩdáarɛ wenɖé ɖɩdaá baazɩ́ɩ wɛ nɛ́, bɛdɛ́ɛ tɔ́m ɖʊɖɔ; Ɩsɔ́ɔ wɔɔvɔ́kɩ wɛ agbarangbárawá bɛvɛ́yɩ́ sɩ balɩ́ɩ kɛtɛngɛrɛ ɩsɩ́ɩ wɛ temenuú-daá bɔjɔɔ́ɔ bɩlɛ́ baɖamáa wɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ wenɖé sɩ bafʊʊná ɩráa nɛ́.
JUD 1:7 Ɩdɔ́ɔ́zɩ Sodɔ́ɔmɩ na Gomɔ́ɔrɩ tɛ́ɛ́dɩwá na tɛ́ɛ́dɩwá tɩjʊ́ʊ́na tɩ nɛ́ tɩdɛ́ɛ tɔ́m ɖʊɖɔ: tɩdɛ́ɛ ɩráa waabá balá tɩtɛ lakásɩ gɛ páá nyazɩ malááyɩ́kawá bana, hálɩ booɖooná wenbá bána wɛ bɔdɔnʊʊ́ tɛkɛ́ɛ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfɔ́ banɩgbamʊʊ́ nɛ́, nimíni ɩ́dánɖɩḿ kɛtɛngɛrɛ nɛ́ weeɖe ná wɛ. Waalá wɛ bɩlɛ́ gɛ na ɩbásɩ báa weení.
JUD 1:8 Ɩráa kɩdaavéénínáa bɛḿ bɔwɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá. Bɛdɛ́ɛ cɔwʊrɛ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ tɛ́ɛ́dɩwá tɩḿ tɩdɛ́ɛ ɩráa. Bolomaazɛ́ wónbonáa wɛ bánlanáa bɔdɔnɩ́nɩ wenbí bɩdɔbɔ́ɔ́zɩ nɛ́, bɛ́ngbɛɛnáa Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ kowúrátɩ bɩka bándʊ́ʊ́dɩ ásícé-dɩnáa bɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
JUD 1:9 Malááyɩ́kawá-dɛ́ɛ wúro Mukááyilu tɩtɩŋa talá bɩlɛ́ sáátɩ wenkí ɩ́na Sitáánɩ bɔwɛ yowú-daá bánnarɩ́ɩ tɔ́m Múúsá-dɛ́ɛ tɔnʊʊ́-rɔ nɛ́. Bɛdɛ́ɛ yowú kɩḿ kɩdaá, malááyɩ́ka Mukááyilu tatʊ́ʊ Sitáánɩ ɩkʊ ɩdɔ́m, amá, wɔɔdɔ́ yɩ gɛ sɩsɩ: «Ɩsɔ́ɔ ɩ́fɔ nyánɩgbamʊʊ́!»
JUD 1:10 Amá, ɩráa kɩdaavéénínáa bɛḿ nɛ́, wenbí baasɩ nɛ́ gɛ bándʊ́ʊ́dɩ. Bɩka wentí banyɩ tɩ tɩ́ngɔnɩ́ bagʊjʊ́nɩ-daá nyazɩ fanáńdɩ nɛ́ wɛ́ndɛlɛ́sɩ kʊ wɛ.
JUD 1:11 Nbusú ɖamáa na wɛ, káma, boovu Kááyinu-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ. Liideé-rɔɔzɩ́, boovu Baláamɩ nʊvɔ́-daá bɛtɛlɛ́ŋ. Baazɩ́, káma, baagʊrʊ́na Ɩsɔ́ɔ nyazɩ wenbí Korée waazɩ́ŋ ɩlá nɛ́.
JUD 1:12 Mɩ́na wɛ mínÿoozí mínɖíi kíɖíím míriké koobíya nɛ́, bénÿelíi kʊ gɛ mídénɖíi bɩ ńŋɩnáa bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́. Baabá bénɖíi gɛ bɔ́nnyɔɔ́ bɩvɛ́yɩ́ wɛ fɛɛrɛ́. Beriké bɔrɔ gɛ bánmaazɩ́. Bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ŋmɩ́ńdɩ fefelimá wánÿaazɩ́ tɩ tɩ́dɔ́ngɔná tɛ́ɛ́wʊ nɛ́. Bɔjɔɔ́ɔ ɖʊɖɔ gɛ nyazɩ tɩ́ɩ́nɩ bɩkpɛdɩ́na tɩdɛ́ɛ ɖʊ́ʊ sáátɩ, tɩ́dánɖʊ́ʊ nɛ́. Bɛ́ngbɛzɩ́ɩ tɩ nɛ́, tɩ́nzɩ́m gɛ bɩtɛ́.
JUD 1:13 Ńŋɩnáa tenkú wánlɩzɩ́ɩ aŋmáŋmáńdɩ kɩ́nlɔ́ɔ kpaam-rɔ nɛ́, bɩlɛ́ gɛ bɛḿ ɖʊɖɔ bánlám bɛdɛ́ɛ mɛ́dɛ́fɛ́ɛrɛ́tɩ lakásɩ báa lé. Bɔjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ wɩlásɩ sɩɩsɩ lénlé sɩ́nɖɛɛ́ nɛ́. Temenuú kʊ́bɔńgɩ-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ ɖɩdáarɛ ɩsɩ́ɩ sɩ, ńna gɛ sɩ sɩcɔ́ɔ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
JUD 1:14 Bɔrɔɔzɩ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waabaná Enɔ́ɔkɩ, ɩgɛ́ɛ caajáa lʊbɛ ńnɩ́ kɔgbɔɔ Áɖam nyɛ́ngɛɖɛɛ́ nɛ́, ɩŋmátɩ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔ́ngɔnɩ́ ɩ́gana ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńba mííli‑mííliwá
JUD 1:15 sɩ ɩfʊʊná ɩráa rɩ́ŋa. Wɔ́nvɔ́m wenbá barɩ́ŋa bédénzée yɩ nɛ́ banɩgbamʊʊ́ wenbí bɩrɩ́ŋa baalá bɩ bayɩsɩná yɩ nɛ́ bʊrɔ, na kʊdʊ́ʊ́nɩ wentí tɩrɩ́ŋa tɩɩlɩ́ɩ alaháácɩ́-dɩnáa bɛḿ bédénzée yɩ nɛ́ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá nɛ́ tɩrɔ.»
JUD 1:16 Ɩráa bɛḿ bodoyuú wenbi‑niíni báa wɩ́rɛ. Bɩlɛ́ gɛ bɛ́nmɛɛdɩ́ wenbí bɩdaá bɔwɛ nɛ́ bʊrɔ, wenbí bolowú fáa wɛ nɛ́ gɛ bánlám, bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá, tɔ́m bíya bángbaazɩ́ badɩtɩŋa nɛ́ wánlɩɩ kʊ, bɩka a baazá naárʊ, bɔwɛná tamɔ́ɔ nɛkɛ́rɛ bʊdʊ́ʊ-jɔ́ gɛ.
JUD 1:17 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩdɔ́ɔ́zɩ tɔ́mwá wentí Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto-dɛ́ɛ tɩndɩnáa waavʊ́ńveeri mɩ́ɩ nɛ́.
JUD 1:18 Baavʊ́ńveeri mɩ́ɩ sɩsɩ: «Alɩwáátɩwá kegbiirinɔ́ɔ ńdɩ-daá, bɩ́nlɩzɩ́ɩ ɩráa bánmʊŋɛ́ mɩ́ɩ, bɩka balaná Ɩsɔ́ɔ bolíni bánlám wenbíwá bɩdaavé bolowú fáa wɛ nɛ́.»
JUD 1:19 Banáábɩ́lɛ́ wenbá bándarɩ́ɩ Krísto ńba lɔwʊtáá nɛ́. Wentí tɩɩjáŋ tɩkɔ́nɩ bagʊjʊ́nɩ-daá nɛ́ gɛ bánlám, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa fɛ́yɩ́ bɔrɔ.
JUD 1:20 Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ koobíya máábá mɔ́zɔɔlɛ́ɛ mɩ́ɩ nɛ́, ɩbá ɩcáárɩ mɩ́dɩ mɩ́nbɩɩ́ toovonúm mɩ́ɩ́vá Yeésu Krísto nɛ́-dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ-daá. Ɩbaná Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga mɩ́nzʊlʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.
JUD 1:21 Ɩɖɔ́kɩ nŋɩ́nɩ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ kazɔ́ɔ, bɩka mɩ́ɖamáa sɩsɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto ɩ́nɩɩ mɩ́gʊnyɔḿ ɩfa mɩ́ɩ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
JUD 1:22 Ɩnɩ́ɩ wenbá bánlám síka nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊnyɔḿ.
JUD 1:23 Nɛbɛ́rɛ wɛ mɩ́nbɩɩzɩ́ ɩlɛ́ɛ wɛ ɩkálɩ́zɩ́ wɛ nimíni-daá. Nɛbɛ́rɛ ɖʊɖɔ wɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ ɩnɩ́ɩ bagʊnyɔḿ, amá, mɩ́dɛ́ɛ wɛ kʊnyɔḿ nɩɩ́-daá, iguná laakáarɩ, mɩ́na wɛ ɩ́katánÿoozi báa nabʊ́rʊ-daá; bɩkpɛdɩ́na bogúsúúdi, balakásɩ sɩdaavé nɛ́ wɔ́ńgɔɔdɩ tɩ nɛ́, íketekiná.
JUD 1:24 Ɩsɔ́ɔ Weení ɩwɛná yíko wánbɩɩzɩ́ ɩɖɔ́kɩ mɩ́ɩ mɩ́dánlaḿ alaháácɩ́, bɩka iboná mɩ́ɩ ɩjɔ́ ɩdɛ́ɛ ásícé-daá, bádánnaná mɩ́ɩ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ, bɩka bɩbá bɩjɔɔ́ɔ mɩ́ɩ niíni nɛ́;
JUD 1:25 ɩmʊ́ weení iriké gɛ Ɩsɔ́ɔ, bɩka wánbanáa Ɖádʊ́ʊ Yeésu Krísto wɛ́nlɛɛ́ ɖáa nɛ́, ɩnáábɩ́lɛ́ sám, na ɖɔɔzɩ́tɩ, na yíko, na kowúrátɩ-dʊ́ʊ ɖoo bɩgabaazɩya ngɔ́nɩ lɛlɛɛɖɔ́ hálɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.
REV 1:1 Kɩwɩlɩwʊ Yeésu Krísto waalɩzɩ́ kɩ ɩwɩ́lɩ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ na kɩ ɩwɩ́lɩ yɩ sɩsɩ ɩ́wɩlɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa batɩlɩ́ wenbí bɩɩjʊ́ʊ kɔnɩ́ nɛ́. Ngɛ Yeésu Krísto weegédíri ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka ɩlɛ́ ɩlɩzɩ́ bɩdɛ́ɛ kɩwɩlɩwʊ kɩḿ ɩwɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ Yʊháánɩ.
REV 1:2 Ngɛ Yʊháánɩ waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa waana bɩ nɛ́ kɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ, bɩka bɩgɛ́ɛ toovonúm Yeésu Krísto waalɩzɩ́ bɩ ɩwɩ́lɩ nɛ́ gɛ.
REV 1:3 Kʊjʊʊ́ niíni-dʊ́ʊ gɛ weení wángalɩ́ɩ tákaraɖá kɩna kɩdaá tɔ́m Ɩsɔ́ɔ weejéle tɩ baŋmáa nɛ́. Bɩka kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa ɖʊɖɔ gɛ wenbá bánnɩɩ́ tɔ́m tɩḿ bɩka bɔ́nɖɔkɩ́ tɩ bɩjaarɛ́ɛ nɛ́. Káma, bɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ waajʊ́ʊ.
REV 1:4 Mɔ́ɔ́ Yʊháánɩ mánŋmaa kʊ mɩ́nyɔ́ɔ́ Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi lʊbɛ mɩ́wɛ Azíi laadɔ́ɔ-daá nɛ́ wasɩ́ɩ́ka kana. Ɩsɔ́ɔ weení ɩwɛ, ɩvʊnwɛ bɩka ɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kezéézi lʊbɛ sɩwɛ igowuro-gbelé ɩzá-daá nɛ́, na Yeésu Krísto weení ɩgɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ toovonúm ńnɩ́ nɛ́, ɩmʊ́ weení ɩnáábɩ́lɛ́ kaɖaa ńnɩ́ weevé ɩlɩ́ɩ ɩsɩɖáa-daá, bɩka ɩdanáábɩ́lɛ́ ɖʊɖɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ Wúro Kʊ́bɔnɩ́ nɛ́, báɖʊ́ mɩ́ɩ alɩbáráka bɩka bafa mɩ́ɩ fɛɛzɩrɛ. Yeésu Krísto sɔɔlɛ́ɛ ɖáa, wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá sarɔ́ɔ ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, ɩdɛ́ɛ azimá waalɩzɩ́ ɖáa ɖɛ́dɛ́ɛ alaháácɩ́wá-daá.
REV 1:6 Waabɩsɩná ɖáa ɩjaa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-laadɔ́ɔ-daá ńba bánlám Ɩsɔ́ɔ sarásɩ nɛ́. Ɩmɔɔ́na bɔɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, ɩmʊ́ weení ɩwɛná yíko kɩ́dɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ nɛ́. Amí.
REV 1:7 Ɩbɛ́ɛ, ɩgɛgɛrɛŋɛ ŋmɩ́ńdɩ-rɔɔzɩ́. Ɩrʊ́ báa weení wánnáa yɩ, bɩkpɛdɩ́na wenbá bɔɔzɔ́ yɩ cɔnjɔŋá nɛ́; yíri báa wenkí-dɛ́ɛ ɩráa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wánbá bewíi ɩrɔɔzɩ́ balá mányɩ lé. Ɩɩ́n bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá. Amí.
REV 1:8 Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ weení ɩwɛ, ɩvʊnwɛ bɩka ɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́, sɩsɩ ɩmʊ́ wánɖaa kʊ báa wenbí bɩka ɩmʊ́ wángʊʊrɩ kʊ báa wenbí ɖʊɖɔ.
REV 1:9 Mɔ́ɔ́ mígóóbú Yʊháánɩ mána mɩ́ɩ ɖáálá kʊ́ɖʊḿ ɖána Yeésu nɛ́, ɖɔ́wɛ ɖánnáa kʊnyɔḿ; ɖáábɩ́sɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-laadɔ́ɔ-daá ńba bɩka ɖánjaarɩ́ ɖádɩ ɖɔ́ɖɔ́kɩná toovonúm ɖáává yɩ nɛ́ bɩjaarɛ́ɛ. Baagba ma bɛɖɛɛná laadɔ́ɔ lɩ́m waalára bɩmɩlɩná kɛ bánÿaá kɛ sɩsɩ Patɩmɔ́ɔsɩ nɛ́ kadaá, káma, mánŋmatɩ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m, bɩka mánlɩzɩ́ɩ seríya sɩsɩ Yeésu kɛ́ɛ na toovonúm nɛ́-rɔɔzɩ́.
REV 1:10 Ɖádʊ́ʊ-dɛ́ɛ wɩ́rɛ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ bɩɩlá ma nyazɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waagba ma bɩlɛ́. Ngɛ máánɩ́ɩ lowú kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ mɔ́wɔ́rɔ́ nyazɩ ɖɩgandɩ́rɛ bɩlɛ́.
REV 1:11 Lowú kɩḿ kɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «A nyááná wenbí nɛ́, ŋmaa bɩ tákaraɖá-daá, nÿéki Koduuzísi lʊbɛ sɩwɛ tɛ́ɛ́dɩwá tɩna ɖɔ́ tɩdaá nɛ́: bɛɛ Efɛ́ɛzɩ, Simíirini, Pɛrɩgáamɩ, Tiyatíiri, Sáarɩdɩ, Filadɛlɩfíi na Lawɔdisée.»
REV 1:12 Ngɛ mɛ́ɛ́gɛ́ɛ́zɩ mádɩ sɩ mɛbɛ́ɛ́ŋ weení wánŋmatɩnáa ma nɛ́. Mɛ́ɛ́gɛ́ɛ́zɩ mádɩ nɛ́, mááná fɩtɩ́lawá lʊbɛ baalá ná tɩ siká nɛ́.
REV 1:13 Mááná bɩzɩ́ŋɛ́ɛ nyazɩ ɩrʊ́ igunááɖam bɩlɛ́ fɩtɩ́lawá tɩḿ tɩlɔwʊtáá. Bʊdʊ́ʊ sóóna jaba, ɖanbára baala ná kɩ siká nɛ́ fɔ́kɛ́ɛ iwenbiré-rɔ,
REV 1:14 ɩgʊjʊʊ́-daá nyɔ́ɔ́zɩ ɩbá sɩvʊlʊmáa párɩ́-párɩ́, bɩka waazá bíya wénɖée nyazɩ nimíni bɩlɛ́.
REV 1:15 Ɩnʊvɔ́ cɔɔ́ɔ nyazɩ bónvoozí nyɩɩrʊʊ́ nimíni-daá balɩzɩ́ ziibi na kínɖée kɩlɛɛzɛ́ɛ wenbí nɛ́. Bɩka ilowú cɔɔ́ɔ nyazɩ búúzi kʊ́bɔńzɩ wónzúu na síngoó wenbí nɛ́.
REV 1:16 Ɩɖɔ́kɩná wɩlásɩ lʊbɛ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá, bɩka sɔɔ́ tókobí kɛdɛ́ɛ fúúni lɛ́ɛ́nɩ́ ɩbá bɩjɔɔ́ɔ lɔ́nɩ nɛ́ tʊ́ʊ ɩnɔɔ́-daá. Waazá-daá ɩbá bínɖée nyazɩ wɩ́sɩ wénɖée wenbí ɩdaawʊ́ kéŋ́‑kéŋ́ nɛ́.
REV 1:17 Mááná yɩ nɛ́, ngɛ mɛ́ɛ́jɛ́ mazála waazá-daá nyazɩ máázɩ́ bɩlɛ́. Ńna gɛ waadɩ́nɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú mɔ́rɔ́ ɩtɔ́ ma sɩsɩ: «Bɩ́kalá nya nɩdáárɛ, mɔ́ɔ́ gɛ kaɖaa ńnɩ́ na kɛdɛɛzɩya ńnɩ́,
REV 1:18 mánáábɩ́lɛ́ weezuú-dʊ́ʊ. Máávʊ́ńzɩḿ, amá, lɛlɛɛɖɔ́ mɔ́wɛ mána máázá, mádándasɩḿ kɛtɛngɛrɛ ɖʊɖɔ. Mɛ́ńdɛ́ gɛ sɩ́m na ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́-dɛ́ɛ sááfɩwá wɛ.
REV 1:19 Bɩlɛ́ nɛ́ ŋmaa wenbí nyááná bʊwɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, na wenbí nyááná bɩgɛgɛrɛŋɛ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́.
REV 1:20 Bɩɩga wɩlásɩ lʊbɛ nyááná sɩ mánʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá nɛ́, na fɩtɩ́lawá lʊbɛ siká ńdɩ nyááná tɩ nɛ́, wánwɩlɩ́ɩ wenbí nɛ́ nɖɔ́: wɩlásɩ lʊbɛ nɛ́, Koduuzísi lʊbɛ-dɛ́ɛ tɩndɩnáa nbɩlɛ́; bɩɩga fɩtɩ́lawá lʊbɛ nɛ́, Koduuzísi lʊbɛ sɩḿ nbɩlɛ́.»
REV 2:1 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Efɛ́ɛzɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení ɩɖɔ́kɩná wɩlásɩ lʊbɛ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá, wánnʊŋɛ́ fɩtɩ́lawá lʊbɛ siká ńdɩ lɔwʊtáá nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 2:2 “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́, konkárɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́wɛná kɩ nɛ́ na nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́bá mɩ́njaarɩ́ mɩ́dɩ mívóo ma nɛ́. Mányɩ sɩsɩ mɩ́na kɩdaavéénínáa mɩ́dánbɩɩzɩ ɩcɔ́ɔ. Mányɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ mɩ́ɩ́lá wenbá bánÿaá badɩ sɩsɩ tɩndɩnáa ngʊ́ bɛdɛkɛ́ɛ nɛ́ ɩbɛ́ɛ, ngɛ mɩ́ɩ́ná sɩsɩ bʊbɔ́tɩ gɛ bɛ́nbɛlɩ́ɩ.
REV 2:3 Mɩ́ɩ́bá mɩ́njaarɩ́ mɩ́dɩ mívóo ma. Mɩ́ɩ́lá wahála mɔ́rɔ́ amá, mɩ́dɔyɔ́ɔ́lɩ tɔnʊʊ́.
REV 2:4 Amá, kʊ́ɖʊńtɩ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔna mɩ́ɩ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́dándacaa ma nyazɩ wenbí mɩ́vʊnzɔɔlɛ́ɛ ma ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́.
REV 2:5 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɔ́ɔ́zɩ lénlé mɩ́ɩ́yɩ́sɩ nɛ́, ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́jɔwʊrɛ bɩka ɩlá wenbí mɩ́nvʊnlám ɖoo bɩgabaazɩya nɛ́. A míígízi mɩ́dálá túúbá, mɔ́ngɔnɩ́ mɩ́jɔ́ mɛ́zɛlɩ́ mɩ́dɛ́ɛ fɩtɩ́la kɩɖɩdáarɛ.
REV 2:6 Amá, wenbí mɩ́nlám bɩjɔɔ́ɔ ma kazɔ́ɔ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɩ́dánbá ɩcáa wenbí Nikoláa-dɛ́ɛ ńba wánlám nɛ́ nyazɩ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mádánjaa nɛ́.
REV 2:7 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́. Weení waabɩ́ɩ́zɩ iɖi yowú nɛ́, mánváa yɩ tɩɩwʊ́ kɩ́nváa weezuú bɩka kʊwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ arɩjáńna-daá nɛ́ kɩdɛ́ɛ bíya ɩtɔ́ɔ.”»
REV 2:8 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Simíirini tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení ɩnáábɩ́lɛ́ kaɖaa ńnɩ́ na kɛdɛɛzɩya ńnɩ́ nɛ́, weení waazɩ́ ngɛ waagábɩsɩ nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 2:9 “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá nɛ́, kʊnyɔḿ mɩ́nnáa kɩ nɛ́, na kadanbʊrʊ́tɩ mɩ́wɛ tɩdaá nɛ́. Ngʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, mɩ́gɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa gɛ. Wenbá bánÿaá badɩ sɩsɩ Yahúúɖuwá nɛ́ wónbuunáa mɩ́ɩ tɔ́mwá wenbí nɛ́, mányɩ. Ngʊ́ bánÿaá badɩ sɩsɩ Yahúúɖuwá nɛ́, bʊbɔ́tɩ gɛ bɛ́nbɛlɩ́ɩ badɩ, Sitáánɩ-dɛ́ɛ koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa gɛ bɛgɛ́ɛ.
REV 2:10 Wahála sɩ ɩna kɩ nɛ́, kɩ́kalá mɩ́ɩ nɩdáárɛ. Bɛɛ́ɛ, Sitáánɩ wánÿɩ́m mɩ́ɩ kɔdɔ́sɩ iyéle bɔtɔ mɩ́dáá nɛbɛ́rɛ sáráka. Bánváa mɩ́ɩ fúkúḿsi wɛ́ fuú. Ivu ma na toovonúm báa mɩ́nzɩ́m. Mánlám mɩ́ɩ wenbá beeɖi yowú nɛ́ bɛdɛ́ɛ kʊjɔɔwʊ, kɩlɛ́ gɛ weezuú kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́.
REV 2:11 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́. Weení weeɖi yowú nɛ́, ɩ́dándasɩḿ sɩ́m sɩɩlɛ ńbɩ.”»
REV 2:12 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Pɛrɩgáamɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení ɩjɔ́ sɔɔ́ tókobí kɛdɛ́ɛ fúúni lɛ́ɛ́nɩ́ ɩbá bɩjɔɔ́ɔ lɔ́nɩ nɛ́ wɛ nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 2:13 “Mányɩ lénlé mɩ́wɛ nɛ́; ńna gɛ Sitáánɩ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé wɛ. Mɩ́ɩ́bá mɩ́zɩ́ŋɛ́ɛ ná ma bɩjaarɛ́ɛ, bɩka bɩkpɛdɩ́na sáátɩ wenkí baagʊ mɛ́dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ toovonúm ńnɩ́ Antipásɩ mɩ́dɛ́ɛ lénlé Sitáánɩ wɛ nɛ́, mɩ́dɛ́cɛ́ toovonúm mɩ́ɩ́vá ma nɛ́ ɩtálɩ.
REV 2:14 Amá, kʊ́ɖʊńtɩ gɛ mɔ́jɔɔ́ɔna mɩ́ɩ, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: Nɛbɛ́rɛ wɛ mɩ́lɔ́wʊ́táá bovóo wentí Baláamɩ waawɩ́lɩ Baláakɩ sɩsɩ ɩlá Israyɛ́ɛlɩ bíya na balá alaháácɩ́ nɛ́. Waawɩ́lɩ yɩ sɩsɩ ɩ́yɩ wɛ kɔdɔká bɔtɔ́ɔ sɔ́m baaláa lɩzásɩ nɛ́ bɩka balá wásangarɩ́tɩ.
REV 2:15 Mɩ́dɛ́ɛ ńna ɖʊɖɔ, nɛbɛ́rɛ wɛ bovóo wentí Nikoláa-dɛ́ɛ ńba wánwɩlɩ́ɩ nɛ́.
REV 2:16 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ cɔwʊrɛ. A mɩ́dɛkɛ́ɛ, bídénleeri mɔ́ngɔnɩ́ mɩ́jɔ́, mónÿoó wɛ na tókobí kɩdʊ́ʊ mɔ́nɔ́ɔ́-daá nɛ́.
REV 2:17 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ koduuzísi nɛ́. Weení weeɖi yowú nɛ́, mánváa yɩ kíɖíím bɩmʊ́sɛ́ɛ bánÿaá bɩ sɩsɩ máánɩ nɛ́, na bʊ́ʊ́rɛ kʊ́fʊlʊńɖɛ. Bʊ́ʊ́rɛ ɖɩḿ ɖɩrɔ, baaŋmáa yɩ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́, naárʊ waasɩ ɖɛ asée weení sɩ becéle yɩ ɖɛ nɛ́ iriké.”»
REV 2:18 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Tiyatíiri tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Ɩsɔ́ɔ Biyaalʊ́ waazá waabá bínɖée nyazɩ nimíni bɩka ɩnʊvɔ́ cɔɔ́ɔ nyazɩ nyɩɩrʊʊ́ boovóózi kɩ balɩzɩ́ ziibi nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 2:19 “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́zɔɔlɛ́ɛ ɖamá nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́ɩ́vá ma toovonúm nɛ́. Mányɩ nŋɩ́nɩ́ mɩ́nzɩnáa ɖamá nɛ́, na nŋɩ́nɩ́ mɩ́njaarɩ́ mɩ́dɩ mɩ́ɖɔ́kɩná toovonúm mɩ́ɩ́vá ma nɛ́. Mányɩ sɩsɩ wenbíwá míígbííri ɩlá bɩ nɛ́ waagɩ́lɩ kaɖaa-dɛ́ɛ.
REV 2:20 Amá, wentí mɔ́jɔɔ́ɔna mɩ́ɩ nɛ́ nɖɔ́, tɩlɛ́ gɛ sɩsɩ: mííyéle Yezabɛ́ɛlɩ, alʊ́ ɩbɛɛ́na ɩdɩ sɩsɩ anɖébi nɛ́, wɛ́ndɛlɛ́sɩ mɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wénveerím wɛ sɩsɩ bála wásangarɩ́tɩ, bɩka bɔtɔ́ɔ sɔ́m baaláa lɩzásɩ nɛ́.
REV 2:21 Máává yɩ alɩwáátɩ sɩsɩ ɩkɛ́ɛ ɩjɔwʊrɛ, amá, ɩ́dánjaa sɩ iyéle ɩdɛ́ɛ wásangarɩ́tɩ.
REV 2:22 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, a ɩ́na wenbá bónÿoozí bánlám wásangarɩ́tɩ nɛ́ bɛdɛkɛ́ɛ, ménÿelíi wɛ banyáádɩ babá bána kʊnyɔḿ.
REV 2:23 Ménÿelíi ibíya ɩsɩ́; ńna gɛ Koduuzísi rɩ́ŋa wándɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́ gɛ weení ɩnyɩ wenbí bʊwɛ ɩráa wenbé na bolomaazɛ́-daá nɛ́. Mɛ́nvɛrɩ́ɩ mɩ́dáá báa weení wenbí waalá nɛ́.
REV 2:24 Bɩɩga mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá Tiyatíiri tɛ́ɛ́dɩ-daá, mɩ́raavóo wɩlɩ́ɩ tɩtɛ ńdɩ tɩḿ, bɩka mɩ́dacáa ɩ́tɩ́lɩ́ wentí ɩráa bɛḿ bánÿaá sɩsɩ Sitáánɩ-dɛ́ɛ ásííríwá tiilíŋ nɛ́, mádánzʊʊ́ mɩ́ɩ sʊʊ́tɩ natɩ́rɩ ɖʊɖɔ.
REV 2:25 Kʊ́ɖʊńtɩ wentí tɩwɛ nɛ́ gɛ sɩsɩ wenbí mɩ́wɛná bɩ nɛ́, ɩbá ɩɖɔ́kɩ bɩ kazɔ́ɔ hálɩ mɔgɔ́nɩ.
REV 2:26 Wenbá beeɖi yowú nɛ́, wenbá sɩ balá wenbí mááɖʊ́ wɛ hálɩ bɩkádʊ́lʊ́ nɛ́, mánváa wɛ yíko Majaa waava ma kɩ nɛ́ yíriwá-rɔɔzɩ́. Ńŋɩnáa wenbí nyɩɩrʊʊ́ cɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́, bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ yíko gɛ sɩ beketi ná yíriwá, bɔyɔ́ tɩ nyazɩ bɔ́nÿɔ́m cʊ́ʊ niveyísi nɛ́ bɩlɛ́. Mánváa wɛ asʊbáa wɩlɔɔ́ ɖʊɖɔ.
REV 2:29 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́.”»
REV 3:1 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Sáarɩdɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení ɩwɛná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kezéézi lʊbɛ na wɩlásɩ lʊbɛ nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ: “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́. Mɩ́yɩ́rá wɛɛzɛ́ɛ, bɛbɛɛ́na mɩ́ɩ sɩsɩ weezíni-dɩnáa, ngʊ́ mɩ́ńzɩ́ḿ!
REV 3:2 Bɩlɛ́ nɛ́ ivé! Wenbá bɩɩga wɛ bɔwɛ bánzɩ́m nɛ́, ɩgbáázɩ wɛ ɖóni babára kazɔ́ɔ, káma, mááná sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɛɛŋ́-daá nɛ́, wenbíwá mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́ tosuluki tá.
REV 3:3 Bɩlɛ́ nɛ́, ɩdɔ́ɔ́zɩ wentí baawɩ́lɩ mɩ́ɩ nɛ́ na wentí mɩ́ɩ́nɩ́ɩ nɛ́; ɩɖɔ́kɩ tɩ bɩcáárɩ bɩka ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́lakásɩ. Káma, a mídéfé, sɩ mɔgɔ́nɩ gɛ modudú mɩ́ɩ nyazɩ ŋmɩɩlʊ́ bɩlɛ́, mɩ́dáá naárʊ tándɩlɩ́ alɩwáátɩ wenkí sɩ mɔgɔ́nɩ modudú mɩ́ɩ nɛ́.
REV 3:4 Amá, Sáarɩdɩ ńnaamʊ́, ɩráa cʊ́kɔ nakɩ́rɩ wɛ, bɛlɛ́ bɔdɔkɔ́ɔ́dɩ bɛdɛ́ɛ kúsúúdi. Mána wɛ sɩ ɖɩnʊŋ ná bɩka bozóóna kpɩná kʊ́fʊlʊmá; káma, bɛlɛ́ gɛ bɩmɔɔ́na.
REV 3:5 Bɩlɛ́ gɛ weení sɩ iɖi yowú nɛ́ sɩ isúu kpɩná kʊ́fʊlʊmá; mádánvɩɩzɩ ɩyɩ́ɖɛ weezuú-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá, bɩka mánlɩzɩ́ɩ seríya Majaa na malááyɩ́kawá ɩzá-daá sɩsɩ bɛgɛ́ɛ mɛ́dɛ́ɛ ńba.
REV 3:6 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́.”»
REV 3:7 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Filadɛlɩfíi tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení iriké ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩka ɩgɛ́ɛ toovonúm-dʊ́ʊ nɛ́, weení wɛndɛ́ gɛ Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ sááfɩ wɛ nɛ́, weení wándʊlʊ́ʊ tará naárʊ tánbɩɩzɩ ɩtɔ nɛ́, bɩka ɖʊɖɔ wɔ́ndɔ́ɔ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩtʊlʊ́ nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 3:8 “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́; na bɩrɩ́ŋa ɖóni mɩ́wɛná kɩ nɛ́ tɔɖɔ́ɔ nɛ́, mɩ́ɩ́ɖɔ́kɩ mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m, mídekízi ma. Bɛɛ máádʊ́lʊ́ tará naárɛ mɩ́ɩ́zá-daá, naárʊ tánbɩɩzɩ ɩtɔ yɛ.
REV 3:9 Bɛɛ́ɛ, mánváa mɩ́ɩ Sitáánɩ-dɛ́ɛ koduuziya-dɛ́ɛ ɩráa wenbá bánÿaá badɩ sɩsɩ Yahúúɖuwá ngʊ́ bɛdɛkɛ́ɛ nɛ́; káma, bʊbɔ́tɩ gɛ bɛ́nbɛlɩ́ɩ. Bɛɛ́ɛ, ménÿelíi bɔkɔ́nɩ baká baɖʊná mɩ́ɩ́zá-daá. Ńna gɛ bándɩlɩ́ɩ sɩsɩ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ mɩ́ɩ.
REV 3:10 Káma, máázɩ́ɩ́zɩ mɩ́ɩ sɩsɩ ɩ́caarɩ mɩ́dɩ ɩɖɔ́kɩ toovonúm mɩ́ɩ́vá ma nɔwɛ́yawá-daá gɛ mɩ́ɩ́nɩ́ɩ mɔ́nɔ́ɔ́ nɛ́, sɩ mɔgɔ́nɩ malá ɩráa rɩ́ŋa na mɛbɛ́ɛ nɛ́, nbusúwá wéndím ɖúúlínya rɩ́ŋa-rɔ; bɩdɛ́ɛ sáátɩ kɩḿ mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ménveríi mɩ́rɔ́.
REV 3:11 Bídénleeri mɔ́ngɔnɩ́. Ɩɖɔ́kɩ wenbí mɩ́wɛná bɩ nɛ́ bɩcáárɩ na naárʊ ɩ́kɛlɛ́ɛ mɩ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ sɩ bɛfɛ́rɛ mɩ́ɩ kɩ sɩsɩ mííɖí nɛ́.
REV 3:12 Weení weeɖi yowú nɛ́ mánbɩsɩnáa yɩ mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ zíígo nakɩ́rɩ, bʊdʊ́ʊ tándalɩ́ɩ kɛtɛngɛrɛ ɖʊɖɔ; mánŋmaá mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ ɩrɔ na mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ, tɩlɛ́ gɛ Yerusalɛ́ɛm tɛɛvátɩ sɩ tɩkálɩɩ mɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ tikédi nɛ́. Mándaŋmaá mɛ́dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ kɩ́faɖɛ́ bʊdʊ́ʊ-rɔ ɖʊɖɔ.
REV 3:13 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́.”»
REV 3:14 «Ŋmaa mɛ́dɛ́ɛ Koduuziya kɔwɛ Lawɔdisée tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́-dɛ́ɛ tɩndʊ́ʊ sɩsɩ: Weení ɩrɔ gɛ Ɩsɔ́ɔ wánlám wenbí waaɖʊ sɩ wánlám nɛ́, weení wánlɩzɩ́ɩ seríya na toovonúm ɩ́dɛ́nbɛlɩ́ bʊbɔ́tɩ nɛ́, weení waalá wenbí Ɩsɔ́ɔ waalá bɩ taká nɛ́, wánŋmatɩ́ wentí nɛ́ nɖɔ́, sɩsɩ:
REV 3:15 “Mányɩ wenbíwá mɩ́ɩ́lá bɩ nɛ́: mɩ́dábá ɩkpɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖetéḿ icéle ma, ngʊ́ bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ mɩ́dábá ikízi ma péḿ. A ɖoo mɩraabá ɩkpɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖetéḿ icéle ma, yáá mɩraabá ikízi ma péḿ, bɩraalá ma kazɔ́ɔ!
REV 3:16 Amá, mɩ́ɩ́lɛ́zɩ́ mɩ́wɛ bɩdaá na bʊwɔ́rɔ́, bɩka mɩ́dábá ɩkpɔ́ɔ mɩ́dɩ ɖetéḿ icéle ma, ngʊ́ mídekízi ma péḿ nɛ́, mónwuú mɩ́ɩ mɔdɔ.
REV 3:17 Káma, mɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa, mɩzɩ mííyúú ɖɔ́ɔ́lɛ, nabʊ́rʊ tándalaḿ mɩ́ɩ takáásɩ́, bɩka mɩ́ɩ́sɩ sɩsɩ mɩ́gɛ́ɛ kɛdɛɛrɩ́sɩ, mɩ́jɔɔ́ɔ kʊnyɔḿ, mɩ́gɛ́ɛ kadanbʊrʊ́sɩ, mɩ́gɛ́ɛ njɛma bɩka mɩ́jɔɔ́ɔ tunbóóló.
REV 3:18 Bʊrɔɔzɩ́, mándasɩ́ mɩ́ɩ tɔ́m sɩsɩ ɩ́mʊ́ siká boovóózi kɩ nimíni-daá balɩzɩ́ ziibi nɛ́ mɔ́jɔ́ na ɩbɩ́sɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa. Ɩmʊ kpɩná kúsuuyé kʊ́fʊlʊmá ifu mɩ́rɔ́, na bákana mɩ́dɛ́ɛ tunbóóló cɔɔ́ɔ fɛɛrɛ́ wenbí nɛ́. Ɩmʊ cúro mɔ́jɔ́ ɩɖʊ mɩ́ɩ́zá na ɩbáázɩ náa.
REV 3:19 Wenbá barɩ́ŋa mɔ́ɔ́ mɔ́zɔɔlɛ́ɛ wɛ nɛ́, mónÿoonáa wɛ gɛ bɩka mánzɩɩzɩ́ wɛ. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩjáárɩ mɩ́dɩ na konkárɩ́ lám, ɩlá túúbá ɩkɛ́ɛ mɩ́lakásɩ.
REV 3:20 Bɛɛ́ɛ, mázɩ́ŋɛ́ɛ ɖaḿ wɔnɔɔ́ mɔ́ngɔtɩ́ tará. A weení waanɩ́ɩ mólowú ngɛ waadʊlʊ́ ma nɛ́, mánzʊʊ́ ɩdɛ́ɛ mána yɩ ɖiɖi kíɖíím bɩka ɩmʊ́ ɖʊɖɔ ɩ́na ma ɖiyóózi ɖiɖi.
REV 3:21 Weení weeɖi yowú nɛ́, ménÿelíi mána yɩ ɖɩcɔ́ɔ mɛ́dɛ́ɛ kowuro-gbelé-rɔ, ńŋɩnáa mɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ mééɖí yowú ngɛ móóbó mána majaa ɖɔ́jɔɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́.
REV 3:22 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ wentí Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wénveerím Krísto-dɛ́ɛ Koduuzísi nɛ́.”»
REV 4:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ bɩɩdásɩ bɩlɩzɩ́ nabʊ́rʊ bɩwɩ́lɩ ma: mááná baadʊlʊ́ ɖaḿ wɔnɔɔ́ nɛkɛ́rɛ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ngɛ lowú wenkí máávʊ́ńnɩɩ kɩ́nŋmatɩnáa ma kɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ɖɩgandɩ́rɛ bɩlɛ́ nɛ́, kɩɩdɔ́ ma sɩsɩ: «Kagba mɔ́jɔ́ cé na mawɩ́lɩ nya wenbí bɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́.»
REV 4:2 Ńna‑ńna gɛ bɩɩlá ma nyazɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waagba ma bɩlɛ́. Ngɛ mááná kowuro-gbelé ɩsɔ́ɔ́dáá, bɩka naárʊ cɔɔ́ɔ ɖɩrɔ.
REV 4:3 Weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɩrɔ nɛ́, wénɖée nyazɩ bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ yaásɩpɩ nɛ́, na bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ sarɩdʊ́wáanɩ nɛ́. Ngɛ kééwúré waalára ɖɩmɩlɩná kowuro-gbelé ɖɩḿ; kééwúré ɖɩḿ ɖínɖée nyazɩ bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ emeróodɩ nɛ́.
REV 4:4 Ngɛ baazɩ́ɩ kowuro-gbelásɩ ákoowú na nasɩ́náázá nasɩ́rɩ sɩlára sɩmɩlɩná kowuro-gbelé ɖɩḿ, kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá cɔɔ́ɔ sɩrɔ bozóóna kpɩná kʊ́fʊlʊmá; bɩka kʊ́bɔnɩ́ báa weení fóo na kowuro-vulɔɔ́ siká ńga.
REV 4:5 Bɩɩbá bɩ́nnyaláázɩ bíngoó, bɩka kpálálayáawá wɔ́nvɔ́ɔ bɩ́ngalɩɩnáa kowuro-gbelé fáráńdɩ́. Fɩtɩ́lawá lʊbɛ cɔɔ́ɔ ɖɩɩzá-daá ńna tɩɩbá tínɖée, fɩtɩ́lawá tɩḿ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kezéézi lʊbɛ sɩḿ nbɩlɛ́.
REV 4:6 Nabʊ́rʊ wɛ kowuro-gbelé ɩzá-daá bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ lɩɩrɛ́ ɖɩdɛ́ɛ lɩ́m ɩbá bɩjɔɔ́ɔ kélé‑kélé nyazɩ gáráwʊ́ bɩ́nnáa kɩdaá na kɩwɔ́rɔ́ nɛ́. Weezuú kpɩná nánásá, waalára amɩlɩná kowuro-gbelé. Báa wenɖé ɩzá-daá na ɖɩwɔ́rɔ́, ɩzá bíya riké wɛ ná.
REV 4:7 Weezuú kpɩ́nɖɛ kaɖaa ńɖɛ waalɩ́ɩ gúúní, sɩɩlɛ ńɖɛ waalɩ́ɩ naavalʊ́ abaalʊ́, toozo ńɖɛ ɩzá-daá waalɩ́ɩ ɩrʊ́, bɩka naaza ńɖɛ waalɩ́ɩ siḿka keezíre kaagʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
REV 4:8 Weezuú kpɩná nánásá amʊ́ adaá báa wenɖé wɛná kelíni loɖo. Kelúu báa wenkí-rɔɔzɩ́ rɩ́ŋa na kɩdaá rɩ́ŋa, ɩzá bíya wɛ. Nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩlɛ́ gɛ alaána ŋmatɩrɛ sɩsɩ: «Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ɖacɩrɩ‑cɩrɩ, ɖacɩrɩ‑cɩrɩ gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ kɛ́ɛ, ɩnáábɩ́lɛ́ Yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ. Ɩnáábɩ́lɛ́ weení ɩvʊnwɛ, na weení ɩwɛ bɩka ɩdanáábɩ́lɛ́ weení ɩgɛgɛrɛŋɛ nɛ́!»
REV 4:9 Báa sáátɩ wenkí gɛ weezuú kpɩná ana ánzám, ánɖɔɔzɩ́ bɩka ánzɛɛ́ weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́ kɩzɛɛwʊ, ɩmʊ́ weení ɩwɛ ɩvɛ́yɩ́ sɩ ɩsɩ́ nɛ́,
REV 4:10 kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá bana bángám baɖʊná-rɔ waazá-daá gɛ bónguú ɩmʊ́ weení ɩwɛ ɩvɛ́yɩ́ sɩ ɩsɩ́ nɛ́ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka bónvulúu bogowuro-vulásɩ bɔ́nlɔ́ɔ kowuro-gbelé ɩzá-daá bánŋmatɩ́ sɩsɩ:
REV 4:11 «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, nyɔ́mɔ́ɔ́na basá nya, bɔɖɔ́ɔ́zɩ nya bɩka batɩlɩ́ sɩsɩ nyánáábɩ́lɛ́ yíko-dʊ́ʊ. Káma, nyáálá ná báa wenbí taká. Nyɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ ná sɩ bɩcɔ́ɔ gɛ nyáálá bɩ taká.»
REV 5:1 Ngɛ mááná tákaraɖá nakɩ́rɩ weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá boogóódi kɩ. Baaŋmáa tákaraɖá kɩḿ kɩdaá na kɩwɔ́rɔ́, bɩka bɔfɔkɩná kɩ nibíízi ɖóni ńzɩ sɩrɔ lʊbɛ.
REV 5:2 Ngɛ mááná malááyɩ́ka naárʊ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́ wɔ́nbɔɔzɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Weení wánbɩɩzɩ kʊ ibóɖi nibíízi ifulú tákaraɖá kɩna.»
REV 5:3 Amá, badana naárʊ wánbɩɩzɩ́ ifulú tákaraɖá kɩḿ, cáńfáná ɩbɛ́ɛ́ŋ kɩdaá nɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá na adɛ laadɔ́ɔ-rɔ na adɛ bú-daá nɛ́.
REV 5:4 Ngɛ máábá mabáázɩ wíídi, káma, badana weení wánbɩɩzɩ́ ifulú tákaraɖá kɩḿ, cáńfáná ɩbɛ́ɛ́ŋ kɩdaá nɛ́.
REV 5:5 Ngɛ kʊ́bɔnáa-daá naárʊ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Nkewíi! Bɛɛ́ɛ, Yudáa-dɛ́ɛ ɖugoré-dɛ́ɛ gúúní, Ɖáwʊɖa-dɛ́ɛ ɖɩgɛsɩrɛ, weeɖi yowú; wánbɩɩzɩ́ ibóɖi nibíízi lʊbɛ sɩḿ bɩka ifulú kɩ.»
REV 5:6 Ngɛ mááná Fée-bú naárʊ sɩ́ŋɛ́ɛ kowuro-gbelé na weezuú kpɩná naazáánɩ́ na kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá bɔlɔwʊtáá. Fée-bú ɩmʊ́ ɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bɔɔdɔ́ɖɩ yɩ bɩlɛ́. Ɩwɛná yɩ́sɩ lʊbɛ, na ɩzá lʊbɛ. Ɩzá amʊ́ agɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kezéézi lʊbɛ wéndiríi sɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá nɛ́.
REV 5:7 Fée-bú ɩmʊ́ waagánʊ́ŋ ɩkɔ́nɩ ɩmʊ tákaraɖá kɩḿ weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú-daá.
REV 5:8 Waamʊ tákaraɖá nɛ́, ngɛ weezuú kpɩná naazáánɩ́ na kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá bána baagá baɖʊná Fée-bú ɩzá-daá; badaá báa weení ɖɔ́kɩná cɩmʊʊ́ na kɔ́ɔ́pɩwá siká ńdɩ bɩka tulaarɩ́ bánvʊʊdɩ́ kɩ nɛ́ súu na tɩ. Tulaarɩ́ kɩḿ kɩgɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩ.
REV 5:9 Bɔwɛ béndéédi yéńdi kɩ́fatɩ sɩsɩ: «Nyɔ́mɔ́ɔ́na kʊ nmʊ tákaraɖá kɩḿ, bɩka nbóɖi kinibíízi. Káma, baagʊ nya balá sarɔ́ɔ nɛ́, nyɛ́dɛ́ɛ azimá gɛ nyáámʊ́ ná ɖugoré báa wenɖé, kʊnʊm báa wenkí, laadɔ́ɔ báa wenká na yíri báa wenkí-dɛ́ɛ ɩráa nlɛ́ɛ wɛ nbɩsɩná wɛ wenbí bɩgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́.
REV 5:10 Nyáábɩ́sɩ́ná wɛ ɩdɛ́ɛ kowuro-laadɔ́ɔ-daá ńba na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ lanɖáa bánlám yɩ sarásɩ, ɩmʊ́ weení ɩgɛ́ɛ ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ nɛ́; ngɛ sɩ beɖi kowúrátɩ gɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́.»
REV 5:11 Máádásɩ mɛbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, ngɛ máánɩ́ɩ malááyɩ́kawá tuutúúma lóóni: baadála mííli‑mííliwá, na mííli fuú‑fuúwá-dɛ́ɛ mííli fuú. Baalára bamɩlɩná kowuro-gbelé na weezuú kpɩná na kʊ́bɔnáa,
REV 5:12 bɩka béndéédi yéńdi bɩ́njaarɩ́ sɩsɩ: «Fée-bú weení baagʊ yɩ nɛ́ kɛ́ɛ na kʊ yíko-dʊ́ʊ, na ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ, na áséńsí-dʊ́ʊ, na ɖóni-dʊ́ʊ. Ɩnáábɩ́lɛ́ ɖɔɔzɩ́tɩ, ásícé na sám mɔɔ́na!»
REV 5:13 Ngɛ máánɩ́ɩ wenbí bɩrɩ́ŋa baalá bɩ taká bʊwɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá, na adɛ bú-daá, na tenkú-daá nɛ́, wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ ɖúúlínya rɩ́ŋa-daá nɛ́, bʊwɛ bíndéédi yéńdi sɩsɩ: «Sám, ɖɔɔzɩ́tɩ, ásícé na yíko mɔɔ́na kʊ weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́, ɩ́na Fée-bú, báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́!»
REV 5:14 Bɩka weezuú kpɩná naazáánɩ́ wéndisí sɩsɩ: «Amí.» Ngɛ kʊ́bɔnáa waagá baɖʊná bokúu wɛ tɛ́ɛ́dɩ.
REV 6:1 Ngɛ máádásɩ mɛbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, mááná Fée-bú woobóɖi nibiiká kaɖaa ńga bɔɔvɔkɩná tákaraɖá nɛ́, ngɛ máánɩ́ɩ weezuú kpɩná naazáánɩ́-daá kaɖaa ńɖɛ waaŋmátɩ na ɖóni ilowú cɔɔ́ɔ nyazɩ kpálálayɔ́ɔ wɔ́nvɔ́ɔ nɛ́ bɩlɛ́ sɩsɩ: «Kɔnɩ!»
REV 6:2 Ńna gɛ mááná ɖeére kʊ́fʊlʊńɖɛ neɖére waagálɩɩ. Weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɩrɔ nɛ́ ɖɔ́kɩná tɔ́ɔ́wʊ; ngɛ beejéle yɩ kowuro-vulɔɔ́ nɛkɛ́rɛ, ngɛ wɛɛɖɛ́ɛ nyazɩ weení wéńɖíi yowú ngɛ wɛ́nɖɛɛ́ sɩ ɩtásɩ iyóo ikéɖi nɛ́.
REV 6:3 Fée-bú waadásɩ ibóɖi nibiiká sɩɩlɛ ńga, ngɛ máánɩ́ɩ weezuú kpɩ́nɖɛ sɩɩlɛ ńɖɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «Kɔnɩ!»
REV 6:4 Ńna gɛ ɖeére neɖére waagálɩɩ, ɖɩzɛɛmáa nyazɩ nimíni bɩlɛ́. Baava weení ɩjɔɔ́ɔ na ɖɛ nɛ́ yíko sɩsɩ íbo ɩkálɩ́zɩ́ fɛɛzɩrɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, bɩka ɩráa ɩkʊ ɖamá. Beejéle yɩ sɔɔ́ tókobí kaabɩ́nɩ nɛ́.
REV 6:5 Fée-bú woobóɖi nibiiká toozo ńga, ngɛ máánɩ́ɩ weezuú kpɩ́nɖɛ toozo ńɖɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «Kɔnɩ!» Ngɛ mááná ɖeére kɩ́kpádɩɖɛ́ waagálɩɩ. Weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɩrɔ nɛ́ ɖɔ́kɩná sanɩ́ya.
REV 6:6 Ngɛ máánɩ́ɩ nyazɩ lowú nakɩ́rɩ weezuú kpɩná naazáánɩ́ lɔwʊtáá kɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Báya mɩlá agúwe kʊ́ɖʊmʊ́ʊ wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ-dɛ́ɛ fɛrɩ́tɩ liideé, bɩka bayá mɩ́sɩ agúwe natúdoozo wɩ́rɛ tɩmɛ́rɛ fɛrɩ́tɩ-dɛ́ɛ liideé ɖʊɖɔ. Amá, nketekiná núm na sʊlʊ́m.»
REV 6:7 Fée-bú woobóɖi nibiiká naaza ńga nɛ́, máánɩ́ɩ weezuú kpɩ́nɖɛ naaza ńɖɛ waaŋmátɩ sɩsɩ: «Kɔnɩ!»
REV 6:8 Ńna gɛ mááná ɖeére neɖére ɖɩjɔɔ́ɔ fáádɩ lɩ́m nɛ́. Bánÿaá weení ɩjɔɔ́ɔ na ɖɛ nɛ́ sɩsɩ Sɩ́m, bɩka ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́ fóo yɩ. Baadára adɛ laadɔ́ɔ nabʊ́náázá ngɛ baava wɛ yíko fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-rɔ sɩsɩ béyele yowú, nyɔɔ́sɩ, kʊdɔmɩ́nɩ na fanáńdɩ ɩkʊ ɩráa basɩ́.
REV 6:9 Fée-bú woobóɖi nibiiká nʊʊwa ńga nɛ́, mááná wenbá baagʊ wɛ bɛdɛ́ɛ boovu Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m na toovonúm, na seríya baalɩzɩ́ yɩ nɛ́-rɔɔzɩ́ nɛ́, bɛdɛ́ɛ kezéézi Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́-dɛɛzɩ́.
REV 6:10 Bánŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ na toovonúm-dʊ́ʊ, hálɩ na sinje, nyɔ́jɔɔ́ɔ ńdafʊʊná tá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńba nɛ́, sáátɩ wenkí gɛ sɩ nvʊʊná wɛ nvɛ́rɛ wɛ baagʊ ɖáa nɛ́.»
REV 6:11 Beejéle badaá báa weení jaba kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ; ngɛ beevééri wɛ sɩsɩ báɖáŋ cʊ́kɔ hálɩ bakʊ bogoobíya na bɔɖɔndɩnáa bána wɛ bánlám Krísto bɔwʊtá bɩɩɖʊ sɩ bakʊ wɛ ńŋɩnáa baagʊ bɛḿ ɖʊɖɔ nɛ́ bosúlúki naanɩ́.
REV 6:12 Ngɛ mááná Fée-bú woobóɖi nibiiká loɖo ńga. Ngɛ adɛ laadɔ́ɔ weezéle, wɩ́sɩ ibirí sɩbɩ́sɩ nyazɩ lííya kpɩná bɩlɛ́, bɩka fenɔɔ́ kɛlɛ́ kɛsɛ́ɛ kabɩ́sɩ nyazɩ azimá.
REV 6:13 Ngɛ wɩlásɩ waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsála adɛ nyazɩ fefelimá kʊ́bɔná wénjiídi figíyée tɩɩwʊ́ na bikpíízi kibíya akora bʊlɔ adɛ nɛ́.
REV 6:14 Ngɛ ɩsɔ́ɔ́dáá weegbíri nyazɩ bóngoodí tákaraɖá wenbí nɛ́; bɩɩgbɛzɩ́ bʊ́ʊ́nɩ rɩ́ŋa lénlé tizuuwáa nɛ́ bɩkʊ́sɩ laadásɩ rɩ́ŋa lɩ́m waalára bɩmɩlɩná sɩ nɛ́ sɩɖɩdáarɛ.
REV 6:15 Adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá na kʊ́bɔnáa-kʊ́bɔnáa, sɔ́ɔ́jawá kʊ́bɔnáa-kʊ́bɔnáa na ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa, yíko-dɩnáa na baaganáa rɩ́ŋa, yomáa na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ yomáa nɛ́, beeze bamʊ́sɩ kʊwáánɩ-dɛ na bʊ́tángbalɩ́nɩ-dɛɛzɩ́ bʊ́ʊ́nɩ-daá.
REV 6:16 Bénveerím bʊ́ʊ́nɩ na bʊ́tángbalɩ́nɩ sɩsɩ: «Ɩjɛ́ ɩsála ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́, bɩka ɩmʊ́sɩ ɖáa bolíni, na weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́, ɩ́kana ɖáa; bɩka ɩlaná ɖáa bolíni na Fée-bú-dɛ́ɛ baaná ɖʊɖɔ.
REV 6:17 Káma, bɛdɛ́ɛ baaná wɩ́rɛ waadála, ngɛ weení sɩ ɩbɩ́ɩ́zɩ na ɩtɔlɩ́.»
REV 7:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ mááná malááyɩ́kawá nɔɔ́náázá, bazɩ́ŋɛ́ɛ ɖúúlínya-dɛ́ɛ gootá natɩ́náázá-daá. Bɔɖɔ́kɩná fefelimá naazáánɩ́ ánvɛtɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, sɩsɩ fefelimá báa naárɛ ɩ́kɛfɛ́tɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, cáńfáná tenkú-rɔ, yáá tɩɩwʊ́ báa nakɩ́rɩ-rɔ.
REV 7:2 Ngɛ mááná malááyɩ́ka naárʊ wángagbanáa wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́, bɩka ɩgɔɖɔ́kɩ́ná Ɩsɔ́ɔ weezuú-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ kɩ́ɖáazɩnákʊ́. Ngɛ woogóo na ɖóni ifééri malááyɩ́kawá naazáánɩ́ baava wɛ yíko sɩsɩ bonúúdi adɛ laadɔ́ɔ na tenkú nɛ́ sɩsɩ:
REV 7:3 «Íkonúúdi adɛ laadɔ́ɔ, cáńfáná tenkú, yáá tɩ́ɩ́nɩ. Iyéle ɖɩɖáázɩ ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa nyɛ́-daá naanɩ́.»
REV 7:4 Ngɛ máánɩ́ɩ wenbá baaɖáázɩ wɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ nɛ́ bagʊjʊʊ́. Bɛgɛ́ɛ ɩráa mííli ákoolʊbɛ na natɩ́náázá (144.000) Israyɛ́ɛlɩ agó rɩ́ŋa-daá:
REV 7:5 Yudáa-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Rʊ́bɛ́ɛnɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Gaádɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000),
REV 7:6 Asɛ́ɛrɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Nɛfɩtalíi-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Manasée-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000),
REV 7:7 Simeyɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Léévi-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Isakáarɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000),
REV 7:8 Zabulɔ́ɔnɩ-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Ísifu-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000), Bɛ́ɛnɩ-Yáámíínu-dɛ́ɛ ɖugoré-daá ɩráa mííli fuú na natɩ́lɛ (12.000).
REV 7:9 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ mááná zamɔ́ɔ kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ, zamɔ́ɔ kɩḿ, báa naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkála kɩ. Laadɔ́ɔ báa wenká, ɖugoré báa wenɖé, yíri báa wenkí, na kʊnʊm báa wenkí-dɛ́ɛ ɩráa gɛ bɛgɛ́ɛ. Bazɩ́ŋɛ́ɛ kowuro-gbelé na Fée-bú baazá-daá, bozóóna jabawá kʊ́fʊlʊńtɩ, bɩka bɔɖɔ́kɩná tekpéti.
REV 7:10 Bánŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́, na Fée-bú bɛ́nlɛɛ kʊ ɖáa.»
REV 7:11 Ngɛ malááyɩ́kawá rɩ́ŋa waalára bamɩlɩná kowuro-gbelé na kʊ́bɔnáa na weezuú kpɩná naazáánɩ́, ngɛ baagʊrʊ́ baká baɖʊná kowuro-gbelé ɩzá-daá, babá bɛnyɛ́ adɛ bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ
REV 7:12 bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Toovonúm gɛ bɩgɛ́ɛ, Ɩɩ́n! Sám, ásícé, áséńsí, kɩzɛɛwʊ, ɖɔɔzɩ́tɩ, yíko na ɖóni mɔɔ́na ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́. Amí.»
REV 7:13 Ńna gɛ kʊ́bɔnáa-daá kʊ́ɖʊḿ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ ma sɩsɩ: «Wenbá bozóóna jabawá kʊ́fʊlʊńtɩ ɖɔ́ nɛ́, wenbá nbɩlɛ́. Ngɛ lé gɛ baagálɩ́ɩ́ná.»
REV 7:14 Ngɛ móóbúsi yɩ sɩsɩ: «Mágʊ́bɔnɩ́, nyɔ́ɔ́ nyányɩ ná wenbá bɛgɛ́ɛ nɛ́, na lénlé baagálɩ́ɩ́ná nɛ́.» Ngɛ weevééri ma sɩsɩ: «Wenbá baabá bakáná fúkúḿsi kʊ́bɔńzɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Bɔɔjɔ́tɩ bagbɩná ngɛ baavʊ́láazɩ yɛ Fée-bú-dɛ́ɛ azimá-daá.
REV 7:15 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɔwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé ɩzá-daá bɩka bónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ ɩɖaána-daá nuvoowú na ɩdaawʊ́. Weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́ tɩtɩŋa wénveríi bɔrɔɔzɩ́.
REV 7:16 Nyɔɔ́sɩ na ɖoolɔɔ́ tándakʊ́ʊ wɛ ɖʊɖɔ, wɩ́sɩ tɔ́ndɔnyɔwʊ́ wɛ, iyolúu nakɩ́rɩ fɛ́yɩ́ sɩ bɩkʊ wɛ ɖʊɖɔ.
REV 7:17 Káma, Fée-bú weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé lɔwʊtáá nɛ́ sɩ ɩbɩsɩná bɛdɛ́ɛ ketirú, bɩka wéngetí wɛ wɛ́nɖɛɛnáa lénlé weezuú-dɛ́ɛ lɩ́m wéndím nɛ́. Ɩsɔ́ɔ wánvɩɩzɩ́ bɛdɛ́ɛ nzʊlʊ́m rɩ́ŋa.»
REV 8:1 Fée-bú woobóɖi nibiiká lʊbɛ ńga bɔɔvɔkɩná tákaraɖá nɛ́, ngɛ biizú síwú ɩsɔ́ɔ́dáá nyazɩ áwa fɔɔlʊʊ́ bɩlɛ́.
REV 8:2 Ngɛ mááná malááyɩ́kawá lʊbɛ bánzɩŋ́ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́. Beejéle wɛ agandá lʊbɛ.
REV 8:3 Malááyɩ́ka naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩsɩ́ŋ sarásɩ ɖaalanɖɛ́; ɩɖɔ́kɩná tulaarɩ́ kʊ́fʊʊdɩnákʊ siká ńgɩ. Ngɛ beejéle yɩ tulaarɩ́ bɩbá bɩɖɔ́ɔ sɩsɩ íyóóziná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩwá ɩfʊ́ʊ́dɩ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ siká ńɖɛ ɖɩwɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé ɩzá-daá nɛ́ ɖɩrɔɔzɩ́.
REV 8:4 Ngɛ tulaarɩ́-dɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ waalɩ́ɩ kʊ́fʊʊdɩnákʊ malááyɩ́ka ɖɔ́kɩná kɩ nɛ́ kɩdaá, sɩ́na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ sʊlʊ́ńdɩwá, biyóózi bɩkpa Ɩsɔ́ɔ-jɔ́.
REV 8:5 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ malááyɩ́ka wɔɔgbɔ́ɔ tulaarɩ́ kʊ́fʊʊdɩnákʊ ɩlɩzɩ́ nimíni sarásɩ ɖaalanɖɛ́ ɩɖʊ kɩdaá bisu. Ngɛ wɔɔgɔ́lɔ́ kɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; ńná gɛ kpálálayáawá waabá sɩfɔ, bɩka bɩbá bíngoó, bɩ́nnyaláázɩ. Ngɛ adɛ laadɔ́ɔ weezéle.
REV 8:6 Ngɛ malááyɩ́kawá lʊbɛ bɛḿ bɔɖɔ́kɩná agandá lʊbɛ amʊ́ nɛ́, baagbɩ́ɩ́rɩ sɩ bafʊ́lʊ yɛ.
REV 8:7 Malááyɩ́ka kaɖaa ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ, ngɛ ɖɔ́mbɔ́ na nimíni biigóyóózíná azimá bɩsála adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Ngɛ bɩɩdára adɛ laadɔ́ɔ nabúdoozo, nimíni iɖe fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, biɖe fɔɔlʊʊ́ kɩḿ kɩdɛ́ɛ tɩ́ɩ́nɩ, bɩka biɖe nyɩ́ɩ́dɩ lɩ́m ńdɩ rɩ́ŋa ɖʊɖɔ.
REV 8:8 Malááyɩ́ka sɩɩlɛ ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ngɛ nabʊ́rʊ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bʊ́ʊ kʊ́bɔńgɩ kínɖée nimíni nɛ́, wɛɛgɛ́gbɛ́zɩ́ kɩsála tenkú-daá. Ngɛ bɩɩdára tenkú nabúdoozo, fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ ɩbɩ́sɩ azimá.
REV 8:9 Bɩɩdára weezuú kpɩná rɩ́ŋa awɛ tenkú-daá nɛ́ nabúdoozo, ngɛ bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ waazɩ́. Ngɛ bɩɩdára mɛ́ɛ́lɛwá rɩ́ŋa ɖʊɖɔ nabúdoozo, fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ inúúdi.
REV 8:10 Malááyɩ́ka toozo ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ngɛ wɩlɔɔ́ kʊ́bɔńga nɛkɛ́rɛ wɛɛgɛ́gbɛ́zɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá kéngeɖée nyazɩ nimíni kaadɔ́ɔ́rɛ bɩlɛ́, kɔkɔ́nɩ kasála, lé bɩɩdára búúzi kʊ́bɔńzɩ rɩ́ŋa na lénléwá rɩ́ŋa lɩ́m wɛ nɛ́ nabúdoozo nɛ́, bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ-daá.
REV 8:11 Wɩlɔɔ́ kɛḿ kɛɛgɛ́gbɛ́zɩ́ nɛ́, kɛdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Sɔ́ɔ́dɩ nyɛ́nɩ ńdɩ. Fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ wenkí kɩdaá kaazála nɛ́-dɛ́ɛ lɩ́m waalá nyɛ́nɩ. Ngɛ ɩráa ɖabata bɔɔnyɔ́ɔ lɩ́m bɩḿ nɛ́ baazɩ́, káma, sɔ́ɔ́dɩ wɛ bɩdaá.
REV 8:12 Ngɛ malááyɩ́ka naaza ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ngɛ bɩɩvʊ́ʊ́zɩ wɩ́sɩ, na fenɔɔ́ na wɩlásɩ-dɛ́ɛ ɖóni. A baadára wɩ́sɩ-dɛ́ɛ náa nabúdoozo, fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ cɔɔ́ɔ temenuú. Bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ gɛ bɩɩlaná fenɔɔ́ na wɩlásɩ. Ngɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́-dɛ́ɛ náa ɖʊɖɔ waadátʊʊ́ bɩlɛ́.
REV 8:13 Ngɛ máádásɩ mana siḿka keezíre waagʊrʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí, ngɛ máánɩ́ɩ kánŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńba, bɩɩga malááyɩ́kawá noódoozo sɩ bafʊ́lʊ bɛdɛ́ɛ agandá, a baavʊ́lʊ yɛ, nbusú kʊ́bɔnbɔńgɩ wɔ́nmɔɔnáa mɩ́ɩ. Ówu, we-dɛ́ɛ nbusú nbɩlɛ́ yeeé. Nbusú wenkí taká gɛ kɩna ɖɔ́!»
REV 9:1 Ngɛ malááyɩ́ka nʊʊwa ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ńna gɛ mááná wɩlɔɔ́ nɛkɛ́rɛ wɛɛgɛ́gbɛ́zɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá kasála adɛ. Beejéle kɛ bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔɔdɔ zííniwá kɩdaá nɛ́-dɛ́ɛ sááfɩ.
REV 9:2 Ngɛ wɩlɔɔ́ kɛḿ kaadʊlʊ́ bɔɔwʊ́ kɩḿ, ngɛ nyɔ́ɔ́zɩ nasɩ́rɩ waagálɩɩ sɩjɔɔ́ɔ nyazɩ nimíni kʊ́bɔnɩ́ wénɖée nɛ́-dɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ bɩlɛ́. Ngɛ nyɔ́ɔ́zɩ sɩḿ siivúu sɩtɔ wɩ́sɩ na fefelimá-rɔ.
REV 9:3 Ńna gɛ kudólom waalɩ́ɩ nyɔ́ɔ́zɩ sɩḿ sɩdaá kɩbála kifu adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Ngɛ bɩɩva kɩ yíko kɩ́nɖɩ́m ɩráa nyazɩ cáálɩ́sɩ wánɖɩ́m nɛ́.
REV 9:4 Ngɛ beevééri kɩ sɩsɩ kíketekiná nyɩ́ɩ́dɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, cáńfáná fáádɩ lɩ́m ńdɩ yáá tɩɩwʊ́ báa nakɩ́rɩ. Amá, ɩráa wenbá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ fɛ́yɩ́ bɛnyɛ́-rɔ nɛ́ riké gɛ kɩ́ɖɩ.
REV 9:5 Badafa kɩ yíko sɩsɩ kɩ́kʊ́ ɩráa basɩ́, amá, sɩsɩ kɩ́naazɩ wɛ irodunáa nɔɔ́nʊ́wá gɛ. Ɖɩ́m kɩ́nɖɩ́m wɛ nɛ́ wánnʊŋásɩ gɛ nyazɩ cáálɩ́ya wánnʊŋásɩ nɛ́.
REV 9:6 Bɩdɛ́ɛ wɛ́ amʊ́ adaá, ɩráa wánbá bacáa sɩ́m, amá, bádánnáa bɩ. Sɩ́m wánbá bɩlá wɛ lowú; amá, bɩlɛ́ bínzée biyéle wɛ.
REV 9:7 Kudólom kɩḿ kɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ waalɩ́ɩ gɛ nyazɩ awéńja baagbɩ́ɩ́rɩ yɛ sɩ aɖɛ́ɛ yowú nɛ́. Kɩdaá báa wenkí fóo na bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ kowuro-vulásɩ siká ńzɩ-dɛ́ɛ́rɛ bɩlɛ́. Bɩka kɩɩzá-daá cɔɔ́ɔ nyazɩ ɩrʊ́ ɩzá-daá.
REV 9:8 Kɩdɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ cɔɔ́ɔ nyazɩ aláa-dɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ, bɩka kɩgalá cɔɔ́ɔ nyazɩ gúúní kalá bɩlɛ́.
REV 9:9 Bivóo kɩdaá báa wenkí wenbiré-rɔ nyazɩ yoodóko nyɩɩrʊʊ́ ńgɩ bɩlɛ́, bɩka kigelíni wɛ́nvɛtɩ́ bíngoó nyazɩ awéńja tuuríni wánzʊʊ́ yowú-daá na bíngoó wenbí nɛ́.
REV 9:10 Kɩwɛná súúni, ngɛ kizúúni cɔɔ́ɔ nyazɩ cáálɩ́ya súu bɩlɛ́, bɩ́na bɩdɛ́ɛ nyɩmɛ́rɛ. Kizúúni-daá gɛ kɩdɛ́ɛ yíko sɩ kɩlaná ɩráa bɩdaavé hálɩ irodunáa nɔɔ́nʊ́wá nɛ́ wɛ.
REV 9:11 Kɩwɛná kɩdɛ́ɛ wúro. Ɩlɛ́ gɛ malááyɩ́ka weení wénveríi bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔɔdɔ zííniwá kɩdaá nɛ́; ɩyɩ́ɖɛ Éburu kʊnʊm-daá gɛ Abadɔ́ɔnɩ, bɩka Gɩrɛ́ɛkɩ kʊnʊm-daá nɛ́ bánÿaá yɩ gɛ sɩsɩ Apoliyɔ́ɔnɩ. Bugutoluú gɛ sɩsɩ «Fɔrɔ́sɩ́rʊ».
REV 9:12 Nbusú kaɖaa ńgɩ wɛɛɖɛ́ɛ; kɩlɛ́ kɩwɔ́rɔ́ nbusúwá natɩ́lɛ kɛgɛrɛŋɛ ɖʊɖɔ.
REV 9:13 Ngɛ malááyɩ́ka loɖo ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ na Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ baalaná ɖɛ siká ɖɩwɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́-dɛ́ɛ cʊnbɛ́ nánásá-dɛ́ɛ fáráńdɩ́.
REV 9:14 Lowú kɩḿ kínveerím malááyɩ́ka loɖo ńnɩ́ ɩɖɔ́kɩná ɖɩgandɩ́rɛ nɛ́ sɩsɩ: «Boɖi malááyɩ́kawá nɔɔ́náázá bɔɔvɔ́kɩ wɛ agbarangbárawá baɖʊ buwá kʊ́bɔńga Efɩráatɩ-jɔ́ nɛ́ ndálɩ.»
REV 9:15 Ngɛ boobóɖi wɛ. Malááyɩ́kawá bɛḿ, baavʊ́ńgbɩ́ɩrɩ wɛ baɖamáa bɩ́nɩ ɩmʊ́, irodúu ɩmʊ́, wɩ́rɛ ɖɩḿ, na áwa kɩḿ sɩ bakʊ ɩráa. Ɩráa bɛḿ sɩ bakʊ wɛ nɛ́, a baadára ɖúúlínya rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa nabúdoozo bándalɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
REV 9:16 Ngɛ beevééri ma mánɩ́ɩ nŋɩ́nɩ́ sɔ́ɔ́jawá awéńja-dɩnáa kɛ́ɛ nɛ́. Bɛgɛ́ɛ ɩráa miliyɔ́n kákpáŋa (200.000.000) gɛ.
REV 9:17 Bɛɛ nŋɩ́nɩ́ mááná bɩɩlɩzɩ́ bɩwɩ́lɩ ma awéńja na wenbá bɔjɔɔ́ɔ na yɛ nɛ́: Yoodókowá bozóóna tɩ nɛ́ sɛɛmáa gɛ nyazɩ nimíni bɩlɛ́, tɩjɔɔ́ɔ bóówú nyazɩ bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ safíiri nɛ́, bɩka tɩjɔɔ́ɔ sʊ́tɩ lɩ́m ɖʊɖɔ nyazɩ fáráwíítá bɩlɛ́. Bɩka awéńja kʊjʊ́nɩ cɔɔ́ɔ nyazɩ gúúníwá kʊjʊ́nɩ bɩlɛ́. Bɩka nimíni na nyɔ́ɔ́zɩ na fáráwíítá wángagám tɩnɔ́ɔ́zɩ-daá.
REV 9:18 Nbusúwá natúdoozo tɩḿ: bɛɛ nimíni na nyɔ́ɔ́zɩ na fáráwíítá tɩ́ngagám awéńja amʊ́ anɔ́ɔ́zɩ-daá nɛ́, waabá gɛ bɩkʊ ɩráa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. Ɩráa bɛḿ bɩɩgʊ wɛ nɛ́, a baadára ɖúúlínya rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa nabúdoozo bándalɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ.
REV 9:19 Awéńja-dɛ́ɛ yíko awɛná kɩ ánlám ɩráa bɩdaavé nɛ́, wánlɩɩnáa anɔ́ɔ́zɩ-daá na azúúni-daá gɛ. Azúúni cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ɖomáa bɩlɛ́, bɩka tɩwɛná kʊjʊ́nɩ. Tɩgʊjʊ́nɩ tɩḿ gɛ tɩ́nlanáa ɩráa bɩdaavé nɛ́.
REV 9:20 Bɩɩga wenbá nbusúwá tɩḿ tɩdabɩ́ɩ́zɩ tɩkʊ wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, tɛkɛ́ɛ balakásɩ beyéle zííniwá tɛ́ɛ́dɩ kuú, na lɩzásɩ baala ná sɩ siká, na nyɩɩrʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ, na nyɩɩrʊʊ́ kɩ́sɛɛmʊ́ʊ, na bɔ́, na ɖáázɩ nɛ́, ɖʊɖɔ tɛ́ɛ́dɩ kuú. Ngʊ́ lɩzásɩ sɩḿ sɩ́dánnáa, sɩ́dánnɩɩ, sɩ́dánnʊŋ.
REV 9:21 Bɛdɛkɛ́ɛ beyéle ɩráa kʊ́ʊ, bedeyéle síhíri lám na wásangarɩ́tɩ na ŋmɩɩlɩ́m ɖʊɖɔ.
REV 10:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ máádánáa malááyɩ́ka naárʊ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím. Ŋmɩ́ńdɩ fóo ɩrɔ nyazɩ tóko bɩlɛ́, bɩka kééwúré fóo ɩgʊjʊʊ́-rɔ. Waazá-daá ɩbá bínɖée nyazɩ wɩ́sɩ bɩka ɩnʊvɔ́ cɔɔ́ɔ nyazɩ nimíni nzʊlʊmɩ́nɩ wénɖée ɖɛ́nɩ izuwáa nɛ́.
REV 10:2 Ɩɖɔ́kɩná tákaraɖáyɔ́ɔ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá kovuláa. Malááyɩ́ka ɩmʊ́ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ ɩnʊvɔ́rɛ kíɖiiwú wɛ tenkú-rɔ bɩka ɩnʊvɔ́rɛ nɩbɩɩwʊ́ wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
REV 10:3 Ngɛ woogóo na ɖóni nyazɩ gúúní bɩlɛ́. Woogóo nɛ́, ngɛ kpálálayáawá lʊbɛ wɔɔvɔ.
REV 10:4 Sɩɩvɔ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ mɔ́ɔ́zɔ́ɔ́lɩ sɩ maŋmáa sɩdɛ́ɛ fɔ́ɔ bɩḿ bugutoluú nɛ́, ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩtɔ́ ma sɩsɩ mékeyélé batɩlɩ́ wentí kpálálayáawá lʊbɛ sɩḿ sɩɩvɔ nɛ́ waaŋmátɩ nɛ́. Sɩsɩ mákáŋmáa tɩ.
REV 10:5 Ńna gɛ malááyɩ́ka mááná yɩ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ tenkú na adɛ laadɔ́ɔ bɔrɔ nɛ́ waagbáázɩ ɩnʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú ɩsɔ́ɔ́dáá,
REV 10:6 ngɛ waamʊná Ɩsɔ́ɔ weení ɩwɛ báa ngbeére nɛ́; Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení waalá adɛ na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɩdaá nɛ́, ɩlá ɩsɔ́ɔ́dáá na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɩdaá nɛ́, na tenkú na wenbí bɩrɩ́ŋa bʊwɛ kɩdaá ɖʊɖɔ nɛ́. Ngɛ waamʊná sɩsɩ bídéndeleeri ɖʊɖɔ.
REV 10:7 Amá, sɩsɩ alɩwáátɩ wenkí kɩdaá malááyɩ́ka lʊbɛ ńnɩ́ wánbaazɩ́ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ fʊlʊ́ʊ nɛ́, ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ sɩ ifu ɩlá wenbí waavʊ́ńɖʊ́ʊ sɩ wánlám gɛ bɩmʊ́sɛ́ɛ ɩráa waasɩ bʊrɔ nɛ́ ńŋɩnáa waavʊ́ńveeri ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa anɖébiwá nɛ́.
REV 10:8 Ngɛ lowú kɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩŋmatɩná ma nɛ́ waadásɩ kɩtɔ́ ma sɩsɩ: «Bo ngámʊ́ tákaraɖáyɔ́ɔ kovuláa nɛ́ malááyɩ́ka ɩzɩ́ŋɛ́ɛ tenkú na adɛ laadɔ́ɔ bɔrɔ nɛ́ wɛndɛ́.»
REV 10:9 Ngɛ móóbó malááyɩ́ka ɩmʊ́ ɩjɔ́ mɔdɔ́ yɩ sɩsɩ ícéle ma tákaraɖáyɔ́ɔ kɛḿ. Ńna gɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Mʊ kɛ ndɔ́ɔ. Kánlám nyɛ́nɩ nyádáá; amá, nyɔ́nɔ́ɔ́-daá kánlám niíni nyazɩ tʊ́ʊ́nɩ bɩlɛ́.»
REV 10:10 Ngɛ máámʊ́ kɛ malááyɩ́ka ndɛ́, ngɛ mɔ́ɔ́dɔ́ɔ. Mɔ́ɔ́dɔ́ɔ kɛ nɛ́, kaalá niíni mɔ́nɔ́ɔ́-daá nyazɩ tʊ́ʊ́nɩ bɩlɛ́. Amá, méélí nɛ́, mádáá rɩ́ŋa waabá bɩlá nyɛ́nɩ.
REV 10:11 Ńna gɛ beevééri ma sɩsɩ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ madásɩ mevééri laadásɩ ɖabata-dɛ́ɛ ɩráa, yíriwá ɖabata, kʊnʊmɩ́nɩ ɖabata-dɛ́ɛ ɩráa, na wúrowá ɖabata wentí Ɩsɔ́ɔ sɩ ifééri wɛ nɛ́.
REV 11:1 Ngɛ beejéle ma ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka kɔjɔɔ́ɔ nyazɩ ɖeníka bánmaazɩnáa nɛ́, ngɛ bɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Kʊrʊ́ nmáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga na sarásɩ ɖaalanɖɛ́, bɩka ngála ɩráa wenbá bɔwɛ ńna bónguú Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́.
REV 11:2 Amá, nkamáázɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ asʊ ńga; káma, wenbá baasɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ baadalɩná kɛ. Bɛlɛ́ bénɖíi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka banáázɩ tɩdɛ́ɛ ɩráa irodunáa nɛɛ́lɛ na nɔɔ́lɛ.
REV 11:3 Méndiríi mɛ́dɛ́ɛ seríya-dɩnáa lɛ́ɛ́nɩ́, bozóóna lííya kpɩná, befééri ɩráa na mɔ́nɔ́ɔ́ wentí sɩ mevééri wɛ nɛ́ wɛ́-bíya mííli na kákpáŋa na niídoozo (1.260).»
REV 11:4 Seríya-dɩnáa bɛḿ gɛ olivíyée tiyísi lɛ́ɛ́nɩ́ na fɩtɩ́lawá lɛ́ɛ́nɩ́ tɩzɩ́ŋɛ́ɛ adɛ laadɔ́ɔ-dʊ́ʊ ɩzá-daá nɛ́.
REV 11:5 A naárʊ sɔɔlɛ́ɛ sɩ ɩlá seríya-dɩnáa bɛḿ bɩdaavé nɛ́, nimíni wánlɩɩ́ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá biɖe babáɖaanáa. Bɩlɛ́ gɛ weení ɩzɔɔlɛ́ɛ ɩlá wɛ bɩdaavé nɛ́ sɩ ɩsɩ ná.
REV 11:6 Bɔwɛná yíko bɔ́ndɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá na tɛ́ɛ́wʊ ɩ́kanɩ́ɩ sáátɩ kɩḿ kɩrɩ́ŋa sɩ baŋmatɩná ɩráa na Ɩsɔ́ɔ nɔɔ́ befééri wɛ ɩdɛ́ɛ tɔ́m nɛ́. Bɔwɛná yíko ɖʊɖɔ beyéle lɩ́m ɩbɩ́sɩ azimá, bɩka bɔwɛná yíko bɔkɔná nbusúwá ndɩ‑ndɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ńŋɩnáa wenbí bɔzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.
REV 11:7 Amá, a baalɩzɩ́ seríya bɩtɛ́, fanaḿ weení waagálɩɩ bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔɔdɔ zííniwá kɩdaá nɛ́, wónÿoó wɛ iɖi wɛ, bɩka ɩkʊ wɛ.
REV 11:8 Bánzɩɩ́ bɔdɔnɩ́nɩ asʊ, báa weení bɛɛ́na tɩ tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ lé baagá Badʊ́ʊ ɖɛ́nɩ abɛlɩ́ akɔ́ɔ-rɔ nɛ́ tɩdaá. Baava tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ yɩ́ɖɛ gɛ bɛkɛɛzɩná Sodɔ́ɔmɩ, yáá Mɩ́sɩra.
REV 11:9 Laadɔ́ɔ báa wenká, ɖugoré báa wenɖé, kʊnʊm báa wenkí na yíri báa wenkí-dɛ́ɛ ɩráa wɔ́ngɔnɩ́ bɛbɛ́ɛ́ŋ bɔdɔnɩ́nɩ wɛ́ náádoozo na fɔɔlʊʊ́, bɩka bekízi sɩsɩ békebí wɛ.
REV 11:10 Bɛdɛ́ɛ sɩ́m wánlám adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ɩráa rɩ́ŋa niíni babá beɖi jíńgáárɩ́ bafáárɩ, bɩka balá ɖamá kʊjɔ́ɔ́nɩ, káma, anɖébiwá nɔɔ́lɛ bɛḿ beeyéle ɩráa ɩbá bɛyɛlɛ́m páá.
REV 11:11 Amá, wɛ́ náádoozo na fɔɔlʊʊ́ kɩḿ kɩwɔ́rɔ́ nɛ́, weezuú waagálɩɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ kɩkɔ́nɩ kɩsʊ́ʊ wɛ, ngɛ baagʊrʊ́ basɩ́ŋ. Ńna gɛ nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waazʊ́ʊ wenbá barɩ́ŋa bɛbɛɛ́na wɛ nɛ́.
REV 11:12 Ngɛ anɖébiwá nɔɔ́lɛ bɛḿ baanɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kɩɩgáŋmatɩná wɛ ɖóni sɩsɩ: «Ɩgágbá cé.» Ngɛ baagba ɩsɔ́ɔ́dáá ŋmɩ́ńdɩ-daá bɩka babáɖaanáa bɛɛ́na wɛ.
REV 11:13 Bɩɩjáŋ bɩdɛ́ɛ alɩwáátɩ kɩḿ kɩdaá nɛ́, ngɛ adɛ laadɔ́ɔ waabá keséle na ɖóni, ɖɛ́ɛ́zɩ ɩsála. A baadára tɛ́ɛ́dɩ bʊrɔ fuú, ɖɛ́ɛ́zɩ sɩɩzála nɛ́, sɩ́ndalɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Adɛ-dɛ́ɛ selíi bɩḿ bɩɩgʊ ɩráa mííli lʊbɛ (7.000) basɩ́. Wenbá bɩɩga wɛ badasɩ́ nɛ́, nɩdáárɛ kʊ́bɔńɖɛ waabá ɖɩsʊ́ʊ wɛ; ngɛ bɔɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ ɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
REV 11:14 Nbusú sɩɩlɛ ńgɩ wɛɛɖɛ́ɛ; amá, bídénleeri toozo ńgɩ kɛrɛŋɛ.
REV 11:15 Ńna gɛ malááyɩ́ka lʊbɛ ńnɩ́ waavʊ́lʊ ɩdɛ́ɛ ɖɩgandɩ́rɛ. Ngɛ lóóni wɔɔgɔ́vɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá na ɖóni tɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ kowúrɔ́ɔ waabɩ́sɩ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ na weení waazɩ́ɩ yɩ wúro nɛ́ banʊ́ʊ́zɩ-daá, ngɛ kowúrátɩ tɩḿ tɩ́dɛ́ndɛŋ́ kɛtɛngɛrɛ.»
REV 11:16 Ngɛ kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá bɔjɔɔ́ɔ bogowuro-gbelásɩ-rɔ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, waagá baɖʊná, babá bɛnyɛ́ adɛ bokúu Ɩsɔ́ɔ tɛ́ɛ́dɩ
REV 11:17 bánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ, nyɔ́ɔ́ weení nyávʊnwɛ ngɛ nyɔ́wɛ nɛ́, ɖánzám nya ńŋɩnáa nyááwɩ́lɩ nyɛ́dɛ́ɛ yíko kʊ́bɔńgɩ nbáázɩ kowúrátɩ ɖíi ɖúúlínya rɩ́ŋa-rɔ nɛ́.
REV 11:18 Yíriwá waabá batáa bɔ́tɩ bakʊrʊ́ basɩ́ŋ na nya, tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ gɛ nyɔ́ɔ́ nyáábá ndáa bɔ́tɩ, lɛlɛɛɖɔ́ gɛ sɩ nvʊʊná ɩsɩɖáa, bɩka nvɛ́rɛ nyɛ́dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa anɖébiwá, na wenbá bɛgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńba nɛ́, na wenbá bénzewɔ́ɔ nya nɛ́, na wenbá badayáa wɛ nabʊ́rʊ nɛ́, na ɩráa yɩrá-dɩnáa. Lɛlɛɛɖɔ́ gɛ sɩ nnúúdi wenbá bónnuudí adɛ laadɔ́ɔ nɛ́.»
REV 11:19 Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga kɔwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ kaadʊlʊ́, bɩka bɩ́nnáa keɖiyá aɖákaá. Ńna gɛ bɩɩbá bɩbáázɩ nyaláázɩ, lóóni wángazɩ́ɩ, kpálálayáawá wɔ́nvɔ́ɔ, ngɛ adɛ weezéle bɩka ɖɔ́mbɔ́ kʊ́bɔná ɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ánzalɩ́ɩ.
REV 12:1 Ngɛ maamááci kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ kɩ́nwɩlɩ́ɩ nabʊ́rʊ nɛ́, waaɖʊ kɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ɩrʊ́ alʊ́ gɛ bɩgɛ́ɛ! Wɩ́sɩ gɛ ɩdɛ́ɛ tóko, ɩnʊvɔ́ tɩ́nɛ́ɛ fenɔɔ́-rɔ, bɩka kowuro-vulɔɔ́ kɔwɛná wɩlásɩ fuú na nasɩ́lɛ nɛ́, fóo ɩgʊjʊʊ́-rɔ.
REV 12:2 Alʊ́ ɩmʊ́ ɩyɛ́ɛ́na fuwá, bɩka lʊrʊ́ʊ nʊŋásɩ wánjaarɩ́ yɩ wóngoó wɔ́nmɔlɩ́ɩ.
REV 12:3 Ńna gɛ maamááci nakɩ́rɩ kɩ́nwɩlɩ́ɩ nabʊ́rʊ ɖʊɖɔ nɛ́ waaɖʊ kɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Kɩmɛɛnɩ́ kʊ́bɔńgɩ kɩzɛɛmáa nyazɩ nimíni nɛ́ gɛ bɩgɛ́ɛ. Kɩwɛná kʊjʊ́nɩ lʊbɛ, na yɩ́sɩ fuú bɩka kowuro-vulɔɔ́ fóo kʊjʊʊ́ báa wenkí-rɔ.
REV 12:4 Kɩdɛ́ɛ súu wángbarɩ́ɩ wɩlásɩ sɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ kɩ́ngɔlɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ. A baadára wɩlásɩ sɩwɛ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́ nabúdoozo, wensí sɩɩzála adɛ nɛ́, wándalɩ́ɩ bɩdɛ́ɛ fɔɔlʊʊ́ kʊ́ɖʊmʊ́ʊ. Kɩmɛɛnɩ́ wɔɔgɔ́nɩ kɩsɩ́ŋ alʊ́ ɩmʊ́ sɩ ɩlʊ́rʊ nɛ́ waazá-daá kɩɖamáa sɩsɩ a bɩgɛ́ɛ waalʊ́rʊ, kɩcáŋ kɩtɔ́ɔ bú.
REV 12:5 Amá, na bɩrɩ́ŋa, alʊ́ ɩmʊ́ waalʊ́rʊ; waalʊ́rʊ bú abaalʊ́. Bú ɩmʊ́ sɩ iketi ná yíriwá rɩ́ŋa, bɩka ɩdɛ́ɛ kowúrátɩ sɩ tɩlá ɖóni gɛ nyazɩ nyɩɩrʊʊ́ bɩlɛ́. Ngɛ bɩɩlɩzɩ́ ibú bɩkpáázɩ Ɩsɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ kowuro-gbelé ɩzá-daá.
REV 12:6 Ngɛ alʊ́ weeze ɩɖɛ́ɛ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá lénlé Ɩsɔ́ɔ waagbɩ́ɩ́rɩ ɖɩdáarɛ ɩsɩ́ɩ yɩ sɩ ɩcɔ́ɔ ńna bɛcɛlɩ́ yɩ wɛ́ mííli na kákpáŋa na niídoozo (1.260) nɛ́.
REV 12:7 Ńna gɛ yowú waagábaazɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Malááyɩ́ka kʊ́bɔnɩ́ Mukááyilu na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá wooyóo kɩmɛɛnɩ́ kʊ́bɔńgɩ, ngɛ kɩlɛ́ ɖʊɖɔ kɩ́na kɩdɛ́ɛ ńba booyóo wɛ;
REV 12:8 amá, badabɩ́ɩ́zɩ beeɖi Mukááyilu na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá. Ńna gɛ bɔɔgɔ́ɖɔ́ɔ wɛ ɩsɔ́ɔ́dáá bogúti bɛgɛvɛ́yɩ́na ɖɩdáarɛ ɖʊɖɔ.
REV 12:9 Kɩmɛɛnɩ́ kʊ́bɔńgɩ kɩḿ, bɔɔgɔ́ɖɔ́ɔ kɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Kɩnáábɩ́lɛ́ ɖoo caanawʊ́ ɖoḿ; ɖoḿ ɩmʊ́ gɛ bándayaá ɖʊɖɔ sɩsɩ zííniwá ɩjaa yáá Sitáánɩ, wɛ́ndɛlɛ́sɩ kʊ ɖúúlínya ɩráa rɩ́ŋa. Bɔɔgbɔ́ɔ yɩ bɔkɔ́lɔ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, ɩ́na ɩdɛ́ɛ malááyɩ́kawá.
REV 12:10 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́nŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ bɩɩdála Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩlɛ́ɛ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ. Ɩsɔ́ɔ waawɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ yíko na igowúrátɩ lɛlɛɛɖɔ́. Weení waazɩ́ɩ yɩ wúro nɛ́ ndɛ́ gɛ yíko wɛ lɛlɛɛɖɔ́. Káma, weení wónbuunáa ɖógoobíya tɔ́m nɛ́, weení wónbuunáa wɛ tɔ́m nuvoowú na ɩdaawʊ́ ɖɛ́dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́, baagálɩ́zɩ́ yɩ ɩsɔ́ɔ́dáá bɔkɔ́lɔ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
REV 12:11 Fée-bú wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɩ ɩlá sarɔ́ɔ ɩsɩ́ ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́ nɛ́, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m beevééri ɩráa balɩzɩ́ seríya nɛ́-dɛ́ɛ alɩbáráka-daá gɛ baabɩ́ɩ́zɩ beɖi kɩmɛɛnɩ́ kʊ́bɔńgɩ. Káma, bɔdɔsɔ́ɔ́lɩ beweezíni hálɩ biyéle bese sɩ́m.
REV 12:12 Bʊrɔɔzɩ́ nɛ́, ɩsɔ́ɔ́dáá, bɩ́ba bɩ́la nya niíni nváárɩ; mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́wɛ ńna nɛ́, bɩ́ba bɩlá mɩ́ɩ niíni ɩfáárɩ. Amá, mɩ́nyɔ́ɔ́ adɛ laadɔ́ɔ na tenkú, nbusú ɖamáa na mɩ́ɩ. Káma, zííniwá ɩjaa weegédi mɩ́jɔ́, wáńbá ɩtáa bɔ́tɩ. Káma, ɩnyɩ sɩsɩ alɩwáátɩ kɩɩga yɩ nɛ́ tabá kɩɖɔ́ɔ péḿ.»
REV 12:13 Kɩmɛɛnɩ́ waana sɩsɩ bɔɔgɔ́lɔ́ kɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, ngɛ kɩɩzʊ́ʊ alʊ́ weení waalʊ́rʊ bú abaalʊ́ nɛ́ ɖɔwʊ́ʊ.
REV 12:14 Ngɛ bɩɩva alʊ́ siḿka keezíre kʊ́bɔńga-dɛ́ɛ kelíni lɛ́ɛ́nɩ́ sɩ ɩ́kʊ́rʊ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ɩɖɛ́ɛ tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́-daá ɩlaná ɖoḿ bolíni. Ńna gɛ baagbɩ́ɩ́rɩ yɩ ɖɩdáarɛ sɩ ɩcɔ́ɔ bɛcɛlɩ́ yɩ bɩ́ɩ́zɩ nasúdoozo na fɔɔlʊʊ́.
REV 12:15 Ńna gɛ kɩmɛɛnɩ́ wɔɔdɔ lɩ́m bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ buwá kʊ́bɔńga bɩlɛ́ alʊ́ wɔ́rɔ́ sɩsɩ lɩ́m ɩ́kpɔɔ yɩ.
REV 12:16 Amá, adɛ laadɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ alʊ́; kɛɛvɛ́ɛ nabʊ́lɛ bilí buwá kʊ́bɔńga kɩmɛɛnɩ́ wɔɔdɔ bɩlɛ́ nɛ́.
REV 12:17 Kɩmɛɛnɩ́ waabá kɩyɛɛná alʊ́ baaná páá hálɩ biyéle ɩfaná ɩlɛ́ igutoluú-dɛ bíya bɩɩga wɛ nɛ́ ɩzá wónÿoó bɛlɛ́. Alʊ́ kutoluú-dɛ bíya bɛḿ gɛ wenbá bovóo wentíwá Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ tɩ bɩka bazɩ́ŋɛ́ɛ ná wentí Yeésu waawɩ́lɩ nɛ́.
REV 12:18 Ngɛ kiibó kɩzɩ́ŋɛ́ɛ kanyɩ́ŋa-rɔ tenkú nɔɔ́-jɔ́.
REV 13:1 Ngɛ mááná fanaḿ naárʊ wángalɩɩnáa tenkú-daá. Ɩwɛná kʊjʊ́nɩ lʊbɛ na yɩ́sɩ fuú; bɩka kowuro-vulɔɔ́ fóo yɩká báa wenká-rɔɔzɩ́; bɩka kʊjʊʊ́ báa wenkí-rɔɔzɩ́ yɩ́ɖɛ ɖɩ́ndʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ ɖʊɖɔ taarɛ́ɛ.
REV 13:2 Fanaḿ mááná yɩ nɛ́ waalɩ́ɩ maarɩ, ɩnʊvɔ́ cɔɔ́ɔ nyazɩ zɛmʊ‑zɛ́mʊʊ́ bɩka ɩnɔɔ́ cɔɔ́ɔ nyazɩ gúúní nɔɔ́ bɩlɛ́. Ngɛ kɩmɛɛnɩ́ wɔɔgbɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ yíko, na kɩdɛ́ɛ kowuro-gbelé na kɩdɛ́ɛ yíko kʊ́bɔnbɔńgɩ kicéle fanaḿ ɩmʊ́.
REV 13:3 Fanaḿ ɩmʊ́ ɩgʊjʊʊ́ nakɩ́rɩ waabá kɩmʊ féézi sɩ́m na sɩ́m; amá, féézi sɩḿ waamʊ sɩ nɛ́ sɩɩwáa. Ngɛ bɩɩbá bɩlá ɖúúlínya rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa mááɖé, ngɛ boovu yɩ.
REV 13:4 Ńna gɛ boogúu Kɩmɛɛnɩ́ tɛ́ɛ́dɩ, káma, kɩɩgbɔ́ɔ kɩdɛ́ɛ yíko rɩ́ŋa kɩɖʊ fanaḿ ndɛ́ nɛ́-rɔɔzɩ́. Ngɛ boogúu fanaḿ ɖʊɖɔ tɛ́ɛ́dɩ bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Weení sáárá gɛ fanaḿ, bɩka weení wánbɩɩzɩ́ kʊ iyóo yɩ.»
REV 13:5 Ngɛ bɩɩva fanaḿ yíko sɩsɩ ɩ́ŋmatɩ Ɩsɔ́ɔ tɩtɛ-tɩtɛ ńdɩ bɩka ɩkpɛɛná yɩ ɖʊɖɔ; bɩɩva yɩ yíko sɩsɩ ɩlá wenbí ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ irodunáa nɛɛ́lɛ na nɔɔ́lɛ.
REV 13:6 Ngɛ waabáázɩ ŋmatɩrɛ wɛ́ngbɛɛnáa Ɩsɔ́ɔ, wánŋmatɩ́ wɛ́ngbɛɛnáa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána lénlé ɩlɛ́ wɛ nɛ́, wɛ́ngbɛɛnáa wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́.
REV 13:7 Bɩɩva yɩ yíko sɩsɩ íyoo Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba bɩka iɖi wɛ. Bɩɩva yɩ yíko ɖugoré báa wenɖé na zamɔ́ɔ báa wenkí na yíri báa wenkí na laadɔ́ɔ báa wenká-dɛ́ɛ ɩráa-rɔɔzɩ́.
REV 13:8 Adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ɩráa rɩ́ŋa wónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ; wenbá barɩ́ŋa badafʊ́ńgáŋmaa bayɩrá Fée-bú baagʊ yɩ balá sarɔ́ɔ nɛ́-dɛ́ɛ weezuú tákaraɖá-daá naanɩ́ gɛ baalá ɖúúlínya nɛ́ wónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
REV 13:9 Weení ɩwɛná nɩgbamɩ́nɩ sɩ ɩnɩ́ɩ nɛ́ bʊdʊ́ʊ ɩ́nɩɩ kazɔ́ɔ.
REV 13:10 «Weení bɩɩɖʊ sɩsɩ yoḿti gɛ ɩlɛ́ sɩ ɩtɛná nɛ́, wɛ́ndɛnáa yoḿti. Weení bɩɩɖʊ sɩsɩ tókobí gɛ sɩ bakʊ ná yɩ nɛ́, bángʊnáa yɩ tókobí. Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ wenbá bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba nɛ́ íɖí suúru bɩka bɔɖɔ́kɩ toovonúm baava Ɩsɔ́ɔ nɛ́.»
REV 13:11 Bɩlɛ́ bɩwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ mááná fanaḿ naárʊ wángalɩɩnáa adɛ bú-daá. Ɩwɛná yɩ́sɩ nasɩ́lɛ nyazɩ Fée-bú bɩlɛ́, amá, wánŋmatɩ́ nɛ́ bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ kɩmɛɛnɩ́ wánŋmatɩ kʊ.
REV 13:12 Ɖóni wenbí bɩrɩ́ŋa fanaḿ kaɖaa ńnɩ́ wɛná bɩ nɛ́ gɛ ɩwɛná, bɩka wánlanáa tɩmɛ́rɛ ɩlɛ́ waazá-daá. Wénÿelíi adɛ laadɔ́ɔ na wenbá bɔwɛ kɔrɔ nɛ́, bónguú fanaḿ kaɖaa ńnɩ́ weení waamʊ féézi sɩ́m-sɩ́m ngɛ sɩɩwáa nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ.
REV 13:13 Waabá gɛ wánlám maamááciwá kʊ́bɔńdɩ. Hálɩ weeyéle nimíni ɩkálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ikédi adɛ báa weení bɛɛ́na.
REV 13:14 Bɩlɛ́ gɛ wɛ́ndɛlɛ́sɩ ɩráa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ na yíko bɩɩvá yɩ wánlám maamááciwá fanaḿ kaɖaa ńnɩ́ ɩzá-daá nɛ́. Wénveerím wɛ sɩsɩ bála fanaḿ kaɖaa ńnɩ́ ɩmʊ́ tókobí waaɖʊ yɩ féézi sɩ́m-sɩ́m gɛ ɩdɛɛzɩ wɛ weezuú-daá nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ.
REV 13:15 Bɩɩva yɩ yíko sɩsɩ ɩ́ɖʊ́ weezuú fanaḿ-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ baalá kɩ nɛ́ kɩdaá, na kɩlɛ́ kɩbɩ́ɩ́zɩ kɩ́nŋmatɩ́ bɩka kɩ́ngʊ́ʊ wenbá beegízi bódónguu kɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́.
REV 13:16 Fanaḿ ɩmʊ́ weení waagálɩ́ɩ́ná adɛ bú-daá nɛ́, waazɩ́ɩ́zɩ sɩsɩ báɖaazɩ báa weení-dɛ́ɛ nʊ́ʊ́nɩ kíɖiiwú yáá nyɩ́ɩ́rɛ-rɔ: bíya na kʊ́bɔnáa, ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa na kadanbʊrʊ́sɩ, wenbá baamʊ badɩ nɛ́ na yomáa.
REV 13:17 Weení ɩrɩ́ŋa badaɖáázɩ yɩ baŋmáa fanaḿ kaɖaa ńnɩ́-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ yáá ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-dɛ́ɛ lánba ɩrɔ nɛ́, bʊdʊ́ʊ tánbɩɩzɩ ɩmʊ yáá ɩyá nabʊ́rʊ.
REV 13:18 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɩ́nbɔɔzɩ́ báa weení ɩzá ifulú lɛlɛɛɖɔ́: weení ɩwɛná áséńsí nɛ́, bʊdʊ́ʊ ɩ́tɩ́lɩ́ lánba kɩḿ kugutoluú. Káma, ɩrʊ́-dɛ́ɛ lánba gɛ bɩgɛ́ɛ: lánba kɩḿ gɛ loɖo na loɖo na loɖo (666).
REV 14:1 Ngɛ mááná Fée-bú sɩ́ŋɛ́ɛ Siyɔ́ɔnɩ bʊ́ʊ-rɔɔzɩ́, ɩ́na ɩráa mííli ákoolʊbɛ na natɩ́náázá (144.000). Bɛlɛ́ gɛ wenbá baaŋmáa ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ na ɩjaa-dɛ́ɛ ńɖɛ bɛnyɛ́-rɔɔzɩ́ nɛ́.
REV 14:2 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩɩgálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá, lowú kɩḿ kɩjɔɔ́ɔ nyazɩ búúzi kʊ́bɔńzɩ wónzúu na bíngoó wenbí nɛ́, yáá kpálálayɔ́ɔ wɔ́nvɔ́ɔ ɖóni na bɩkazɩ́ nŋɩ́nɩ́ nɛ́. Ngɛ lowú kɩḿ máánɩ́ɩ kɩ nɛ́, kɩjɔɔ́ɔ nyazɩ cɩmɩ́nɩ-dɩnáa wónɖúu bɛdɛ́ɛ cɩmɩ́nɩ bɩka béndéédi yéńdi nɛ́.
REV 14:3 Béndéédi yéńdi kɩ́fatɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé na weezuú kpɩná naazáánɩ́ na kʊ́bɔnáa baazá-daá. Naárʊ tánbɩɩzɩ ɩkpɛ́lɛ́ŋ yéńdi tɩḿ, asée ɩráa mííli ákoolʊbɛ na natɩ́náázá (144.000) bana wenbá adɛ laadɔ́ɔ-rɔ baamʊ wɛ bɛlɛ́ɛ wɛ nɛ́ beriké.
REV 14:4 Ɩráa bɛḿ bɔɔjɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá badatɩlɩ́ aláa. Bovóo Fée-bú lénlé rɩ́ŋa wɛ́nɖɛɛ́ nɛ́. Baamʊ wɛ ɩráa lɔwʊtáá sɩ babɩ́sɩ ɩráa kaɖaa ńba wenbá sɩ bɔkpɔ́ɔ wɛ bafa Ɩsɔ́ɔ na Fée-bú nɛ́.
REV 14:5 Bʊbɔ́tɩ talɩ́ɩ bɔnɔ́ɔ́zɩ-daá kɛtɛngɛrɛ; bádánnaná wɛ natɩ́rɩ tɩdakazɔ́ɔ nɛ́.
REV 14:6 Ngɛ mááná malááyɩ́ka naárʊ ɩbá wángʊrʊ́ʊ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí. Wɛ́ngɛɖɛɛ́ sɩ ifééri adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ɩráa Laabáárʊ Kífeńgi kɩ́dɛ́ndɛŋ́ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m: bɛɛ yíri báa wenkí, ɖugoré báa wenɖé, kʊnʊm báa wenkí na laadɔ́ɔ báa wenká-dɛ́ɛ ɩráa.
REV 14:7 Ngɛ wánŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Ize Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩɖɔ́ɔ́zɩ yɩ, káma, alɩwáátɩ wenkí sɩ ɩfɔ́ ɩráa nɩgbamʊʊ́ nɛ́ kɩɩdála. Igúu weení waalá adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá, na tenkú, na lénléwá rɩ́ŋa lɩ́m wɛ nɛ́ tɛ́ɛ́dɩ.»
REV 14:8 Ngɛ naárʊ ɖʊɖɔ, malááyɩ́ka sɩɩlɛ ńnɩ́, waagádɩ́nɩ ɩwɔ́rɔ́ wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Tɩɩzála! Tɛɛbɔńdɩ Babilɔ́ɔnɩ waazála. Tiiyéle yíriwá rɩ́ŋa ɩnyɔ́ɔ tɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ kʊ́bɔńzɩ sʊlʊ́m.»
REV 14:9 Ngɛ naárʊ ɖʊɖɔ, malááyɩ́ka toozo ńnɩ́, waagádɩ́nɩ bɔwɔ́rɔ́ wánŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Weení ɩrɩ́ŋa woogúu fanaḿ na ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka iyéle baɖáázɩ fanaḿ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ ɩnyɩ́ɩ́rɛ-rɔ yáá ɩnʊ́ʊ́nɩ-rɔ nɛ́,
REV 14:10 bʊdʊ́ʊ ɖʊɖɔ wɔ́nnyɔɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná-dɛ́ɛ sʊlʊ́m baabɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ baaná-dɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ-daá badaca nabʊ́rʊ nɛ́. Bánváa bʊdʊ́ʊ zááfɩ́ ɖɔ́ nimíni na fáráwíítá-daá Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́kawá na Fée-bú baazá-daá.
REV 14:11 Nimíni weení wánváa wɛ zááfɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ sɩ ɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá bɩlɛ́ gɛ bɩvɛ́yɩ́ bɩ́ndɛ́m kɛtɛngɛrɛ. Bɩka wenbá bónguú fanaḿ na ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ na weení ɩrɩ́ŋa baaɖáázɩ fanaḿ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ ɩrɔ nɛ́, bɛvɛ́yɩ́ na fɛɛzɩrɛ nuvoowú na ɩdaawʊ́.»
REV 14:12 Bʊrɔɔzɩ́ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ wenbá bɛgɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba, bovóo wentí Ɩsɔ́ɔ waazɩ́ɩ́zɩ tɩ bɩka bazɩ́ŋɛ́ɛ ná toovonúm baava Yeésu nɛ́, béɖí suúru.
REV 14:13 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ waagálɩ́ɩ́ná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́nŋmatɩ́ ma sɩsɩ: «Ŋmaa tɔ́m tɩna: “Lɛlɛɛɖɔ́, kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa gɛ wenbá bovóo Ɖádʊ́ʊ gɛ baazɩ́ nɛ́. Ɩɩ́n toovonúm gɛ, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa sɩsɩ kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa gɛ bɛgɛ́ɛ. Bónÿuú bɛfɛɛzɩná bɛdɛ́ɛ tɩmɛ́ aanɩ́ɩ wɛ nɛ́. Káma, bɛdɛ́ɛ kazɔ́ɔ ńbɩ baalá nɛ́ fóo wɛ.”»
REV 14:14 Ngɛ máádánáa ŋmɩnʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ nakɩ́rɩ, mááná bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ɩrʊ́ igunááɖam bɩlɛ́ cɔɔ́ɔ kɩrɔɔzɩ́. Kowuro-vulɔɔ́ siká ńga fóo ɩgʊjʊʊ́-rɔ bɩka ɩɖɔ́kɩná loozó lɔ́nɩ ńgɩ.
REV 14:15 Ngɛ malááyɩ́ka naárʊ waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá; ngɛ waaŋmatɩná weení ɩjɔɔ́ɔ ŋmɩnʊʊ́-rɔ nɛ́ na ɖóni sɩsɩ: «Kpɔɔ nyɛ́dɛ́ɛ loozó ngʊ́, káma, kʊ́m-dɛ́ɛ alɩwáátɩ waadála; adɛ laadɔ́ɔ waabɩ́ɩ sɩ bakʊ́ kɛ.»
REV 14:16 Ńna gɛ ɩlɛ́ wɔɔlɔ ɩdɛ́ɛ loozó adɛ, ngɛ bɩɩgʊ́ adɛ laadɔ́ɔ.
REV 14:17 Ngɛ malááyɩ́ka naárʊ ɖʊɖɔ waagálɩɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá ɩsɔ́ɔ́dáá, ɩgɔɖɔ́kɩ́ná loozó lɔ́nɩ ńgɩ ɖʊɖɔ.
REV 14:18 Ngɛ malááyɩ́ka naárʊ ɖʊɖɔ waagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ sarásɩ ɖaalanɖɛ́ fáráńdɩ́, ɩwɛná yíko nimíni-rɔ. Ngɛ weevééri weení ɩɖɔ́kɩná loozó lɔ́nɩ ńgɩ nɛ́ bɩcáárɩ sɩsɩ: «Kpɔɔ nyɛ́dɛ́ɛ loozó ngɔrɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ víinyi bíya sɛ́kɩ́rá, káma, víinyi bíya wɛɛzɛ́ɛ.»
REV 14:19 Ńna gɛ malááyɩ́ka wɔɔgɔ́lɔ ɩdɛ́ɛ loozó adɛ laadɔ́ɔ-rɔ, ɩkɔrɩ́ kɛdɛ́ɛ víinyi bíya sɛ́kɩ́rá ɩkpɔ́ɔ wɛ ɩbɩ́rɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná-dɛ́ɛ bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ lénlé bánnyaazɩ́ víinyi bíya nɛ́ kɩdaá.
REV 14:20 Ngɛ baanyáázɩ víinyi bíya bɔɔwʊ́ kɩḿ kɩdaá tɛ́ɛ́dɩ wɔ́rɔ́; ńna gɛ azimá waalɩ́ɩ bɩbá bíndím. Biidí bɩlɛ́ hálɩ nyazɩ kilomɛ́ɛ́tawá kákpáanɩɩ́nʊ́wá (300), bɩka bɩɩgba nŋɩ́nɩ́ nɛ́, a ɖeére waazɩ́ŋ bɩdaá, bɩ́ngadalɩ́ɩ ɖɩdɛ́ɛ liizáám.
REV 15:1 Ngɛ mááná maamááci kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ kɩ́nwɩlɩ́ɩ nabʊ́rʊ nɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá, kɩɩbá kɩlá ma bítí. Mááná malááyɩ́kawá lʊbɛ bɔɖɔ́kɩná nbusúwá lʊbɛ. Nbusúwá kegbiirinɔ́ɔ ńdɩ wentí Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩkɔná tɩ ɩdɛ́ɛ baaná-daá nɛ́ nbɩlɛ́.
REV 15:2 Ngɛ mááná bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ tenkú, bɩdɛ́ɛ lɩ́m ɩbá bɩjɔɔ́ɔ kélé‑kélé nyazɩ gáráwʊ́ bɩlɛ́, bɩka nimíni cáa bɩdaá. Wenbá barɩ́ŋa beeɖi fanaḿ na ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ, na ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ-dɛ́ɛ lánba nɛ́, sɩ́ŋɛ́ɛ lɩɩrɛ́ ɖɩḿ ɖɩrɔɔzɩ́. Bɔɖɔ́kɩná cɩmɩ́nɩ Ɩsɔ́ɔ waava wɛ tɩ nɛ́,
REV 15:3 béndéédi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ Múúsá-dɛ́ɛ yéńdi na Fée-bú-dɛ́ɛ ńdɩ sɩsɩ: «Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ Yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ, tɩmɛ́ kʊ́bɔná gɛ nyáálá, bɩka ajɔɔ́ɔ ásícé! Nyɔ́ɔ́ gɛ laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ Wúro! Wenbí bɩrɩ́ŋa nyánlám nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ gɛ bɩka bɩgɛ́ɛ toovonúm!
REV 15:4 Weení sɩ ikizi ná sɩsɩ ídénzée nya, Ɖádʊ́ʊ. Weení sɩ ikizi ná sɩsɩ ɩ́dɔ́nɖɔɔzɩ nya. Káma, nyɔ́ɔ́ nyériké gɛ Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ. Laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa wɔ́ngɔnɩ́ bokúu nya tɛ́ɛ́dɩ; káma, booyuú batɩlɩ́ sɩsɩ wenbí nyánlám bɩ nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ.»
REV 15:5 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ mɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋ ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́, mááná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga tʊláa, bɩka bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ lénlé keɖiyá aɖákaá wɛ nɛ́, wɛ kadaá.
REV 15:6 Malááyɩ́kawá lʊbɛ bɛḿ bɔɖɔ́kɩná nbusúwá lʊbɛ nɛ́, baagálɩɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá; bogozóóna tókowá kʊ́fʊlʊńtɩ párɩ́‑párɩ́ tínɖée nɛ́, bɩka ɖanbárawá baala ná tɩ siká nɛ́, nyaarɛ́ɛ bɔlɔwʊtáá.
REV 15:7 Weezuú kpɩná naazáánɩ́-daá naárʊ weejéle malááyɩ́kawá lʊbɛ kɔ́ɔ́pɩwá baala ná tɩ siká nɛ́ tɩrɔ lʊbɛ, Ɩsɔ́ɔ ɩwɛ báa ngbeére nɛ́-dɛ́ɛ baaná súu na tɩ.
REV 15:8 Ngɛ nyɔ́ɔ́zɩ woozuná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga; nyɔ́ɔ́zɩ sɩḿ sɩ́nwɩlɩ́ɩ kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yíko na ɩdɛ́ɛ ásícé. Ngɛ naárʊ tánbɩɩzɩ ɩsʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá a nbusúwá lʊbɛ tɩḿ malááyɩ́kawá wɔɔgɔná tɩ nɛ́ tɩdɛtɛŋ tá.
REV 16:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, máánɩ́ɩ lowú kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ kɩɩgálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga fáráńdɩ́ kɩ́nŋmatɩnáa malááyɩ́kawá lʊbɛ bɛḿ sɩsɩ: «Iboná Kɔ́ɔ́pɩwá lʊbɛ tɩdaá na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ baaná nɛ́ ɩkábɩ́rɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
REV 16:2 Malááyɩ́ka kaɖaa ńnɩ́ wɔɔgbɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ iboná ɩkábɩ́rɩ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ; ngɛ féézi-fééziwá sɩdakazɔ́ɔ bɩka sɩ́nnʊŋásɩ nɛ́, waaɖʊ bɩlɩ́ɩ wenbá fanaḿ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ wɛ bɔrɔ bɩka bónguú kɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ bɔdɔnɩ́nɩ-rɔ.
REV 16:3 Malááyɩ́ka sɩɩlɛ ńnɩ́ ɩlɛ́ wooboná ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ ɩkábɩ́rɩ tenkú-daá. Ńna gɛ lɩ́m waabɩ́sɩ nyazɩ ɩsɩɖʊ́-dɛ́ɛ azimá bɩlɛ́. Ngɛ weezuú kpɩná rɩ́ŋa awɛ tenkú-daá nɛ́ aazɩ́.
REV 16:4 Malááyɩ́ka toozo ńnɩ́ wooboná ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ ɩkábɩ́rɩ búúzi kʊ́bɔńzɩ-daá na lénléwá rɩ́ŋa lɩ́m wɛ nɛ́, ngɛ lɩ́m waabɩ́sɩ azimá.
REV 16:5 Ńna gɛ máánɩ́ɩ malááyɩ́ka weení wɛ́nbɛɛŋ́ lɩ́m-rɔ nɛ́, wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ-dʊ́ʊ! Nyánáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ ɩwɛ lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́; nyádanáábɩ́lɛ́ weení ɩvʊnwɛ ɖoo nɛ́. Wenbí nyɔ́ɔ́vɔ́ banɩgbamʊʊ́ ɖɔ nɛ́, waawɩ́lɩ sɩsɩ nyázɩ́ɩ́zɛ́ɛ.
REV 16:6 Ńŋɩnáa baagʊ nyɛ́dɛ́ɛ ńba na anɖébiwá nɛ́, nyáává wɛ azimá sɩ bɔ́nyɔɔ. Wenbí bɔmɔɔ́na nɛ́ nbɩlɛ́.»
REV 16:7 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩɩgálɩ́ɩ́ná sarásɩ ɖaalanɖɛ́ kɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɩɩ́n Ɖádʊ́ʊ, Ɩsɔ́ɔ Yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ, nŋɩ́nɩ́ nyɔ́nvɔ́m ɩráa nɩgbamʊʊ́ nɛ́, ɩbá bɩzɩɩzɛ́ɛ gɛ, bɩka bivóo toovonúm.»
REV 16:8 Malááyɩ́ka naaza ńnɩ́ waabɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ wɩ́sɩ-rɔɔzɩ́. Ngɛ bɩɩva wɩ́sɩ yíko sɩsɩ sɩdɛ́ɛ nimíni ɩ́nyɔ́ɔ ɩráa,
REV 16:9 ngɛ iyolúu waabá bɩlá páá bɩnyɔ́ɔ ɩráa. Amá, wenbí na balá túúbá bɩka bɔɖɔ́ɔ́zɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ nɛ́, boogúti gɛ bándʊ́ʊ́dɩ yɩ, ɩlɛ́ weení ɩwɛná na kʊ nbusúwá tɩḿ tɩdɛ́ɛ yíko nɛ́.
REV 16:10 Ngɛ malááyɩ́ka nʊʊwa ńnɩ́ waabɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ fanaḿ kaɖaa ńnɩ́-dɛ́ɛ kowuro-gbelé-rɔ. Ńna gɛ temenuú waabála kifu ɩdɛ́ɛ kowuro-laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́. Ngɛ ɩráa waabá babáázɩ yɛlɛ́m bánnyasɩ́ banzʊlʊmɩ́nɩ.
REV 16:11 Amá, wenbí na balá túúbá bɛkɛ́ɛ balakásɩ nɛ́, boogúti gɛ bándʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá-dʊ́ʊ wahálawá baana tɩ, na féézi baamʊ sɩ nɛ́-rɔɔzɩ́.
REV 16:12 Ngɛ malááyɩ́ka loɖo ńnɩ́ wooboná ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ ɩkábɩ́rɩ buwá kʊ́bɔńga bánÿaá kɛ Efɩráatɩ nɛ́ kadaá. Ńna gɛ kɛdɛ́ɛ lɩ́m wɔɔzɔ́ɔ bɩfa wúrowá sɩ bakálɩ́ɩ́ná wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́ nɛ́ nɩ́bááwʊ.
REV 16:13 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ mááná zííniwá natúdoozo tɩjɔɔ́ɔ nyazɩ sɛrɩ́nɩ nɛ́; nakɩ́rɩ waalɩɩná kɩmɛɛnɩ́ nɔɔ́-daá, nakɩ́rɩ fanaḿ nɔɔ́-daá, bɩka nakɩ́rɩ ɩlɩɩná anɖébi bʊbɔtʊ́ʊ nɔɔ́-daá.
REV 16:14 Zííniwá Sitáánɩ weegédíri tɩ nɛ́ gɛ tɩgɛ́ɛ; tɩ́nlám maamááciwá gɛ. Tɩ́nɖɛɛ́ ɖúúlínya rɩ́ŋa-dɛ́ɛ wúrowá-jɔ́ tínduuzí wɛ sɩ báɖáŋ wɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ wenɖé Ɩsɔ́ɔ yíko-rɩ́ŋa-dʊ́ʊ sɩ ɩlá ɩdɛ́ɛ yowú nɛ́.
REV 16:15 Ngɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, sɩ mɔgɔ́nɩ gɛ nyazɩ ŋmɩɩlʊ́ bɩlɛ́. Kʊjʊʊ́ niíni-dʊ́ʊ gɛ weení iveráa bɩka izóóna ɩgbɩná nɛ́. Bʊdʊ́ʊ tánlɩɩ ɩnʊ́ŋ tunbóóló bɩka ɩráa ɩna yɩ bɩlá yɩ fɛɛrɛ́.»
REV 16:16 Ngɛ zííniwá tɩḿ tiidúúzi wúrowá ɖɩdáarɛ bánÿaá ɖɛ Éburu kʊnʊm-daá sɩsɩ Arɩmagedɔ́ɔnɩ nɛ́ ɖɩdaá.
REV 16:17 Malááyɩ́ka lʊbɛ ńnɩ́ waabɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ fefelimá-daá. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga-daá, lowú nakɩ́rɩ waaŋmátɩ na ɖóni; lowú kɩḿ kɩɩgálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ kowuro-gbelé fáráńdɩ́ gɛ. Kɩɩŋmátɩ sɩsɩ: «Lɛlɛɛɖɔ́ bɩɩbá bɩlá.»
REV 16:18 Ńna gɛ bɩɩbáázɩ nyaláázɩ cé na cé, lóóni wángazɩ́ɩ, kpálálayáawá ɩfɔ bɩka adɛ ɩbá kiséle páá; kɛtɛngɛrɛ adɛ tesele tá ńŋɩnáa bɩlɛ́ ɖoo balám ɩrʊ́ taká.
REV 16:19 Tɛɛbɔńdɩ waadára bʊrɔ nabúdoozo bɩka laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩwá inúúdi. Ńna gɛ Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ɔ́zɩ tɛɛbɔńdɩ Babilɔ́ɔnɩ-rɔ, icéle tɩ ɩbaaná kɩbá kɩ́nlarɩ́ɩ nɛ́ tɩnyɔ́ɔ.
REV 16:20 Laadásɩ rɩ́ŋa lɩ́m waalára bɩmɩlɩná sɩ nɛ́ sɩɩdɛlɛ́ŋ, bɩka bacáa bʊ́ʊ́nɩ bawɩ́ɩ.
REV 16:21 Ɖɔ́mbɔ́ kʊ́bɔnbɔná abá ajɔɔ́ɔ yíni nɛ́, wángalɩɩ́ ɩsɔ́ɔ́dáá ánzalɩ́ɩ ɩráa-rɔ. Ngɛ ɩráa waazála Ɩsɔ́ɔ tʊ́ʊ́dɩ ɖɔ́mbɔ́-dɛ́ɛ nbusú kʊ́bɔńgɩ kɩḿ kɩrɔ. Ɩɩ́n, nbusú kidaavéénúu páá gɛ kɩɩbá kɩgɛ́ɛ.
REV 17:1 Malááyɩ́kawá lʊbɛ bɔɖɔ́kɩná kɔ́ɔ́pɩwá lʊbɛ tɩḿ nɛ́, badaá naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ɩtɔ́ ma sɩsɩ: «Kɔnɩ na mawɩ́lɩ nya nŋɩ́nɩ́ Ɩsɔ́ɔ sɩ ɩfɔ́ alʊ́ tɩtɛ lakásɩ-dʊ́ʊ kʊ́bɔnɩ́ nɩgbamʊʊ́ nɛ́; ɩnáábɩ́lɛ́ tɛɛbɔńdɩ baama tɩ búúzi kʊ́bɔńzɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ nɛ́.
REV 17:2 Ɩ́na adɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ wúrowá baala ná tɩtɛ lakásɩ, bɩka ɩráa bɔwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́, bɔɔnyɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ sʊlʊ́m bɩɖɛ́ɛ́zɩ wɛ.»
REV 17:3 Ńna gɛ bɩɩlá ma nyazɩ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga waagba ma bɩlɛ́, malááyɩ́ka ɩkpɔ́ɔ ma iboná tɛɛwʊ́lɔ́ɔ́ nɛkɛ́rɛ-daá. Ngɛ mááná alʊ́ naárʊ ɩjɔɔ́ɔ fanaḿ kɩ́sɛɛḿ cɩ́ŋ́-cɩ́ŋ́-rɔ; fanaḿ ɩmʊ́ ɩwɛná kʊjʊ́nɩ lʊbɛ na yɩ́sɩ fuú, bɩka ɩdɔnʊʊ́ rɩ́ŋa-rɔ, yɩrá agɛ́ɛ kʊdʊ́ʊ́nɩ bándʊ́ʊ́dɩ Ɩsɔ́ɔ nɛ́ gɛ baaŋmáa.
REV 17:4 Kpɩná azɛɛmáa cɩ́ŋ́-cɩ́ŋ́ nɛ́ gɛ alʊ́ ɩmʊ́ izóóna, bɩka ɩɖʊ siká, na bɔ́ kífenvená, na kejibíya. Ɩɖɔ́kɩná kɔ́ɔ́pɩ baalaná kɩ siká nɛ́ ɩnʊ́ʊ́zɩ-daá, bɩka ɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ-dɛ́ɛ keniŋá tɩmɛ́ súu na kɩ.
REV 17:5 Ɩnyɩ́ɩ́rɛ-rɔɔzɩ́ baaŋmáa yɩ́ɖɛ neɖére, yɩ́ɖɛ ɖɩḿ ɖɩgɛ́ɛ ɖudúúre gɛ. Baaŋmáa sɩsɩ: «Tɛɛbɔńdɩ Babilɔ́ɔnɩ, tɩtɛ lakásɩ-dɩnáa na adɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ keniŋá tɩmɛ́ ɩgɔɔ.»
REV 17:6 Ngɛ mááná sɩsɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba na ɩráa wenbá baagʊ wɛ káma baalɩzɩ́ Yeésu-dɛ́ɛ seríya nɛ́ bɛdɛ́ɛ azimá wɛ bɩ́nɖɛɛzɩ́ alʊ́ ɩmʊ́. Mááná yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ bɩɩbá bɩlá ma bítí.
REV 17:7 Ńna gɛ malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «We-rɔ gɛ bɩjɔɔ́ɔ nya bítí ye. Tɔ́ɔ, mɔ́ɔ́ mánlɩzɩ́ɩ nya alʊ́ ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ ásíírí kutoluú, bɩkpɛdɩ́na fanaḿ kʊjʊ́nɩ lʊbɛ na yɩ́sɩ fuú-dʊ́ʊ ɩjɔɔ́ɔ ɩrɔ nɛ́ ɩdɛ́ɛ ńgɩ.
REV 17:8 Fanaḿ nyááná yɩ bɩlɛ́ nɛ́, ɖoo nɛ́ ɩvʊnwɛ; amá, lɛlɛɛɖɔ́ igúti ɩvɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ. Wɔ́ngɔnɩ́ ɩkálɩɩ bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔɔdɔ zííniwá nɛ́ kɩdaá ɩkágbá bɩka ɩɖɛ́ɛ binúúdi yɩ. Adɛ laadɔ́ɔ-rɔ ɩráa badafʊ́ńŋmáa bayɩrá weezuú-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá ɖoo ɖúúlínya kabaazɩ́ nɛ́, fanaḿ-dɛ́ɛ tɔ́m wánlám wɛ bití, káma, ɩvʊnwɛ, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩvɛ́yɩ́, amá, wándakabɩsɩ́ nɛ́-rɔɔzɩ́.
REV 17:9 Cé nɛ́, bɩ́nbɔɔzɩ́ tɩlɩ́ɩ na áséńsí gɛ. Kʊjʊ́nɩ lʊbɛ tɩḿ nɛ́, bʊ́ʊ́nɩ lʊbɛ wentí tɩrɔ alʊ́ cɔɔ́ɔ nɛ́ nbɩlɛ́. Tɩgɛ́ɛ wúrowá lʊbɛ ɖʊɖɔ gɛ.
REV 17:10 Wúrowá bɛḿ badaá nɔɔ́nʊ́wá wáńzálɩ́, kʊ́ɖʊḿ bamáa kowúrátɩ ɖíi, bɩka lʊbɛ ńnɩ́ ɩlɛ́ ɩdɔkɔnɩ tá. Wɔ́ngɔnɩ́ ɩtála nɛ́, alɩwáátɩ cʊ́kɔ gɛ sɩ iɖi.
REV 17:11 Bɩɩga fanaḿ weení ɩvʊnwɛ ngɛ igúti ɩvɛ́yɩ́ ɖʊɖɔ nɛ́, ɩlɛ́ gɛ wúro lutoozo ńnɩ́. Ɩjáŋ ɩgɛ́ɛ wúrowá lʊbɛ bana badaá naárʊ gɛ bɩka ɩwɛ sɩ binúúdi yɩ.
REV 17:12 Bɩɩga yɩ́sɩ fuú sɩna nɛ́, wúrowá fuú nbɩlɛ́; bedecele tá wɛ kowúrátɩ. Amá, bánváa wɛ yíko beɖi kowúrátɩ alɩwáátɩ cʊ́kɔ bána fanaḿ.
REV 17:13 Barɩ́ŋa bɔɔmɔ́ɔ ɖamá sɩsɩ bɔ́ngbɔwʊ́ʊ bɛdɛ́ɛ yíko na bɛdɛ́ɛ kowúrátɩ balaná fanaḿ bɔwʊtá.
REV 17:14 Bángʊrʊ́ʊ boyóo Fée-bú, amá, Fée-bú wénɖíi wɛ, káma, ɩnáábɩ́lɛ́ wenbá bánÿaá wɛ sɩsɩ ɖádɩ́náa nɛ́ Badʊ́ʊ, ɩnáábɩ́lɛ́ wúrowá-dɛ́ɛ Wúro; ɩ́na ɩdɛ́ɛ ńba wenbá waayáa wɛ, na wenbá waalɩzɩ́ wɛ, na wenbá boovu yɩ na toovonúm nɛ́ bénɖíi wɛ.»
REV 17:15 Ngɛ malááyɩ́ka weedéfeeri ma sɩsɩ: «Búúzi kʊ́bɔńzɩ kpɔ́mɔ́ɔ́ lé nyááná alʊ́ tɩtɛ lakásɩ-dʊ́ʊ cɔɔ́ɔ bɩlɛ́ nɛ́, laadásɩ-dɛ́ɛ ɩráa, na zamɔ́ɔ, na yíriwá, na kʊnʊmɩ́nɩ gɛ bɩgɛ́ɛ.
REV 17:16 Amá, yɩ́sɩ fuú nyááná sɩ nɛ́, sɩ́na fanaḿ bɔ́ngɔnɩ́ balɩzɩ́ alʊ́ tɩtɛ lakásɩ-dʊ́ʊ báɖáárɛ, bánlɩzɩ́ɩ ɩgbɩná ɩrɔ, baka yɩ tunbóóló; bɔ́ndɔwʊ́ʊ ɩzɔ́m bɩka baɖʊ ɩdɛ́ɛ wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ bɩka nɛ́ nimíni-daá biɖe.
REV 17:17 Káma, Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ bolomaazɛ́-daá sɩsɩ bála wenbí waaɖʊ sɩ ɩlá nɛ́, wentí sɩ boyóózi balá nɛ́ gɛ sɩsɩ bɔkpɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ kowuro-yíko balaná fanaḿ bɔwʊtá hálɩ wentí tɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nɛ́ ikóódi.
REV 17:18 Bɩɩga alʊ́ nyááná yɩ nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔńdɩ tɩwɛná yíko adɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ wúrowá-rɔ nɛ́ nbɩlɛ́.»
REV 18:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, mááná malááyɩ́ka naárʊ waalɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím. Ɩwɛná yíko kʊ́bɔńgɩ, bɩka ɩdɛ́ɛ ásícé wánnáa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.
REV 18:2 Woogóo na ɖóni ɩtɔ́ sɩsɩ: «Tɩɩzála! Babilɔ́ɔnɩ tɛɛbɔńdɩ waazála. Tɩɩbɩ́sɩ zííniwá ɖɩdáarɛ, zííniwá tɩdakazɔ́ɔ nɛ́ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɖɩdáarɛ, siḿsi na fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa avɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ bɩka ɩráa tánjaa bana yɛ nɛ́-dɛ́ɛ ɖɩdáarɛ.
REV 18:3 Laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa wɔɔnyɔ́ɔ tɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ kʊ́bɔńzɩ sʊlʊ́m, bɩka adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá na tɩ baalá tɩtɛ lakásɩ, bɩka tɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ kʊ́bɔnbɔńɖɛ ɩbɩsɩná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ fótóósi lanɖáa ɖɔ́ɔ́lɛ-dɩnáa.»
REV 18:4 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Mɛ́dɛ́ɛ zamɔ́ɔ, ɩlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá, na ɩ́kalá tɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá bɩka biyéle ɩkɔ́nɩ ɩna wahálawá kʊ́bɔńdɩ sɩ tɩna tɩ nɛ́.
REV 18:5 Káma, tɩdɛ́ɛ alaháácɩ́wá waamáárɩ hálɩ tɩkpa ɩsɔ́ɔ́dáá, bɩka Ɩsɔ́ɔ tɔsɔ́ɔ tɩdɛ́ɛ kidaavééníti-rɔ ɖʊɖɔ.
REV 18:6 Ɩlá tɩ ɩfɛ́rɛ nyazɩ tɩɩlá baaganáa nɛ́. Ɩvɛ́rɛ tɩ wenbí tɩɩlá nɛ́-dɛ́ɛ nabʊ́lɛ. Tɩdɛ́ɛ kɔ́ɔ́pɩ wenkí kɩdaá tɩɩɖʊ sʊlʊ́m ticéle baaganáa nɛ́, ɩɖʊ sʊlʊ́m wenbí bɩdɛ́ɛ ɖóni wɛɛjɛzɩ́ tɩdɛ́ɛ ńbɩ hálɩ nabʊ́lɛ nɛ́ icéle tɩ.
REV 18:7 Wenbí tɩɩbá tɩlá ásícé bɩka tɩɩbá tiyuú ɖɔ́ɔ́lɛ nɛ́, iyéle tɩbá tɩna kʊnyɔḿ, bɩka tɩcɔ́ɔ ɖúkúru ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɔ́ɔ́. Tɩ́ndɔ́m tɩdaá sɩsɩ: “Ménɖíi kowúrɔ́ɔ cénjé gɛ, mɛ́dɛkɛ́ɛ leelú, ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ kɛtɛngɛrɛ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ mɔjɔ́ɔ lííya.”
REV 18:8 Bʊrɔ gɛ nbusúwá wentí tɩɖamáa tɩ nɛ́, wɩ́rɛ kʊ́ɖʊńɖɛ, tɩrɩ́ŋa tɩ́njɛ́m tɩsála tɩrɔ: bɛɛ kʊdɔmɩ́nɩ tɩ́ngɔnáa sɩ́m nɛ́, ɖúkúru na nyɔɔ́sɩ. Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ, nimíni wónnuudí tɩ. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ɩmʊ́ weení waagʊ tɩdɔ́m nɛ́ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɖóni gɛ.»
REV 18:9 Adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá, bɛḿ wenbá boovu Babilɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ balá tɩtɛ lakásɩ bɩka beɖi tɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ kʊ́bɔńɖɛ-dɛ́ɛ alɩbáráka nɛ́ wénwií, bɛmɛ́ɛ́dɩ tɩrɔ sáátɩ wenkí bánnáa nyɔ́ɔ́zɩ wángbáa bínɖée tɩ nɛ́.
REV 18:10 Bángazɩḿ ɖoo bolíni, káma, bɩjɔɔ́ɔ wɛ nɩdáárɛ bɛbɛɛ́na nŋɩ́nɩ́ bɩɩbá bɩ́nnaazɩ́ tɩ nɛ́-rɔɔzɩ́, bɩka bɔkɔ́dɔ sɩsɩ: «Nbusú yoo! Nbusú wenkí gɛ kɩna ɖɔ́. Áwoo! Tɛɛbɔńdɩ Babilɔ́ɔnɩ, tɛ́ɛ́dɩ tɩɩbá tɩjɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́! A bɩlɛ́, áwayɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ bonuudi ná nya?»
REV 18:11 Adɛ laadɔ́ɔ fótóósi-dɩnáa wénwií bɩka bɛ́nmɛɛdɩ́ tɩrɔɔzɩ́, káma, naárʊ tándamʊ́ʊ bagbɩná.
REV 18:12 Bɛɛ siká, na nyɩɩrʊʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ, na bɔ́ kífenvená, na kejibíya kífenveńba, na bɩsáánɩ kʊ́fʊlʊńtɩ na kɩ́sɛɛmɩ́tɩ, na bɩsáánɩ kífenveńdi tɩɩganáa, na ɖáázɩ ndɩ‑ndɩ bádánnáa sɩ yéḿ-yéḿ nɛ́, na kpɩná ndɩ‑ndɩ baalaná yɛ túu kalá nɛ́, na ɖáázɩ kífenveńzi, na nyɩɩrʊʊ́ kɩ́sɛɛmʊ́ʊ na kɩ́kpɛ́dʊʊ́, na bɔ́ kífenvená naárɛ ɖʊɖɔ.
REV 18:13 Fáádɩwá tɩ́nvoorí nɛ́, na yáázɩwá bɩɩga sɩ nɛ́, na tulaarɩ́wá, na tulaarɩ́ bánÿaá kɩ sɩsɩ míiri nɛ́, na cɛ́lɛ bɩná. Sʊlʊ́m na núm, bilée na mʊlʊ́m, náánɩ na fééni, awéńja na tuuríni, yomáa na ɩráa tɩtɩŋa-dɛ́ɛ yám.
REV 18:14 Fótóósi lanɖáa wɔ́ndɔ́m Babilɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, kpɩná weená arɩ́ŋa nyávʊ́nzɔɔlɛ́ɛ nɛ́ wɛɛdɛlɛ́ŋ nyɛ́dɛ́ɛ, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩvʊngɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ, na wenbí bɩrɩ́ŋa bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ nɛ́, kɛtɛngɛrɛ bádándanáa bɩ nyɛ́dɛ́ɛ ɖʊɖɔ.»
REV 18:15 Fótóósi-dɩnáa baalá fótóósi tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá babɩ́sɩ yíko-dɩnáa nɛ́, bénzée nbusú kɩɩmɔɔná tɩ-rɔ nɛ́, bángazɩḿ ɖoo bolíni béngewií bénzisí
REV 18:16 bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Nbusú yoo! Nbusú wenkí gɛ kɩna ɖɔ́! Tɛɛbɔńdɩ tɩna tɩrɩ́ŋa. Ɖoo nɛ́, tɩdaá, bɩsáánɩ kífenveńdi kʊ́fʊlʊńtɩ riké nbɩlɛ́! Bɩsáánɩ kɩ́sɛɛmɩ́tɩ ndɩ‑ndɩ, siká, na bɔ́ kífenvená, na kejibíya.
REV 18:17 Amá, áwayɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ wɔɔɖɔ́ɔ bonuudi ná ɖɔ́ɔ́lɛ kʊ́bɔńɖɛ ɖɩna.» Mɛ́ɛ́lɛwá mɩlɩɖáa rɩ́ŋa, na wenbá barɩ́ŋa bɔwɛ tɩdaá nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa bánlám tɩmɛ́rɛ tenkú-daá nɛ́, bagazɩ́ŋɛ́ɛ ɖoo bolíni
REV 18:18 bɛgɛbɛɛ́na bínɖée tɛ́ɛ́dɩ gɛ nyɔ́ɔ́zɩ wɔɔgɔ́vɔ́kɩ wenbí nɛ́, bóngoó sɩsɩ: «Tɛ́ɛ́dɩ natɩ́rɩ tɔcɔ́ɔ bánbɩɩzɩ́ bɛkɛɛzɩná tɩ tɛ́ɛ́bɔńdɩ tɩna nɛ́.»
REV 18:19 Bónvunáa bagʊjʊ́nɩ buuruú, bóngoó, bénwií, bɛ́nmɛɛdɩ́ sɩsɩ: «Nbusú yoo, nbusú wenkí gɛ kɩna ɖɔ́! Ɖɔ́ɔ́lɛ ɖɩwɛ tɩdaá nɛ́, waabɩsɩná na mɛ́ɛ́lɛwá-dɩnáa rɩ́ŋa yíko-dɩnáa. Amá, áwayɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ kóŋ́ wɔɔɖɔ́ɔ bonuudi ná bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa.»
REV 18:20 Bɩlɛ́ nɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá, tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ nuudí ɩ́ba bɩlá nya niíni. Mɩ́nyɔ́ɔ́ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba: tɩndɩnáa na anɖébiwá, bɩ́ba bɩlá mɩ́ɩ niíni. Káma, Ɩsɔ́ɔ wɔɔvɔ́ tɩnɩgbamʊʊ́ ɩfɛ́rɛ wenbí tɩɩlá mɩ́ɩ nɛ́.
REV 18:21 Ńna gɛ malááyɩ́ka naárʊ ɩbá ɩjɔɔ́ɔ ɖóni nɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ bʊ́ʊ́rɛ neɖére ɖɩjɔɔ́ɔ nyazɩ namɩ́rɛ kʊ́bɔńɖɛ nɛ́, ɩlɔ tenkú-daá ɩtɔ́ sɩsɩ: «Ńŋɩnáa bɩlɛ́ nɔ́ɔ́ gɛ sɩ bɔlɔ Babilɔ́ɔnɩ tɛɛbɔńdɩ na ɖóni sáá kʊ́ɖʊmʊ́ʊ, bádándanáa tɩ kɛtɛngɛrɛ.»
REV 18:22 Báa wɩ́rɛ, bádándanɩɩ cɩmɩ́nɩ-dɩnáa, na foyísi-dɩnáa, na agandá-dɩnáa-dɛ́ɛ amʊʊzɛ́ nyɛ́dɛ́ɛ ɖʊɖɔ; naárʊ tándanáa nʊ́ʊ́zɩ tɩmɛ́rɛ-dʊ́ʊ báa naárʊ nyɛ́dɛ́ɛ kɛtɛngɛrɛ, bɩka kɛtɛngɛrɛ naárʊ tándanɩɩ banáŋ nabʊ́rʊ namɩ́rɛ-rɔ ɖʊɖɔ.
REV 18:23 Fɩtɩ́la tɔ́ndɔsɔḿ nyɛ́dɛ́ɛ báa wɩ́rɛ; kɛtɛngɛrɛ bɩdɛkɛ́ɛ sɩ bokúti banɩ́ɩ afobú na ɩdɛ́ɛ aléeré bɔ́ngbɔwʊ́ʊ ɖamá na béndéédi yéńdi nɛ́ nyɛ́dɛ́ɛ ɖʊɖɔ. Káma, nyɛ́dɛ́ɛ fótóósi-dɩnáa fʊngɛ́ɛ na kʊ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ kʊ́bɔnáa bɩka síhíriwá bánvʊnlám tɩ nyɛ́dɛ́ɛ nɛ́ wɛɛdɛlɛ́sɩ ɩráa rɩ́ŋa.
REV 18:24 Bɩlɛ́ bibaasí, Babilɔ́ɔnɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá gɛ anɖébiwá, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ, na wenbá barɩ́ŋa baagʊ wɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ nɛ́ bɛdɛ́ɛ azimá waabɩ́rɩ.
REV 19:1 Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ gɛ máánɩ́ɩ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ɩráa tuutúúma lowú bɩlɛ́ ɩsɔ́ɔ́dáá bɩ́nŋmatɩ́ ɖóni sɩsɩ: «Ɩzá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ! Ɩmʊ́ wɛ́nlɛɛ kʊ ɩráa, bɩka ɩnáábɩ́lɛ́ ásícé na yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ.
REV 19:2 Ɩɩ́n, nŋɩ́nɩ́ wɔ́nvɔ́m ɩráa nɩgbamʊʊ́ nɛ́ ɩbá bɩzɩɩzɛ́ɛ gɛ bɩka bivóo toovonúm. Wɔɔvɔ́ alʊ́ tɩtɛ lakásɩ-dʊ́ʊ kʊ́bɔnɩ́ weení ɖoo wɔ́nvɔrɔ́sɩ adɛ laadɔ́ɔ na ɩdɛ́ɛ tɩtɛ lakásɩ nɛ́ ɩnɩgbamʊʊ́. Ɩsɔ́ɔ wɛɛvɛ́rɛ yɩ wenbí waagʊ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa nɛ́ bʊrɔɔzɩ́.»
REV 19:3 Ngɛ lowú kɩḿ kɩɩdásɩ kɩtɔ́ sɩsɩ: «Ɩzá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ! Ɩɩ́n, tɛɛbɔńdɩ bɔɔzɔ́ tɩ nimíni nɛ́-dɛ́ɛ nyɔ́ɔ́zɩ sɩ ɩkʊrʊ́ bɩlɛ́ gɛ bɩvɛ́yɩ́ sɩ bɩsɩ́ŋ kɛtɛngɛrɛ.»
REV 19:4 Ngɛ kʊ́bɔnáa ákoowú na nɔɔ́náázá bɛḿ, na weezuú kpɩná naazáánɩ́, baagá baɖʊná bokúu Ɩsɔ́ɔ ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́ tɛ́ɛ́dɩ, bɔ́ndɔ́m sɩsɩ: «Amí, ɖáázá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ.»
REV 19:5 Lowú nakɩ́rɩ waagálɩ́ɩ́ná kowuro-gbelé fáráńdɩ́ kɩ́ndɔ́m sɩsɩ: «Mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mɩ́nlám Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ bɔwʊtá nɛ́, mɩ́nyɔ́ɔ́ wenbá mínzée yɩ nɛ́, bíya na kʊ́bɔnáa, mɩ́rɩ́ŋa ɩzá yɩ.»
REV 19:6 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ tɛ́nɩ, bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ɩráa tuutúúma lowú bɩlɛ́. Lowú kɩḿ kɩ́nŋmatɩ́ nɛ́, bɩjɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ búúzi kʊ́bɔńzɩ wónzúu na bíngoó wenbí nɛ́, yáá nyazɩ kpálálayáawá ɖóni ńzɩ wɔ́nvɔ́ɔ na bíngoó wenbí nɛ́. Lowú kɩḿ kɩ́nŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɩzá Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ! Ɩɩ́n, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ waabáázɩ kowúrátɩ ɖíi.
REV 19:7 Bɩ́ba bɩlá ɖáa niíni bɩka ɖɩfáárɩ ɖɩsá yɩ. Káma, Fée-bú-dɛ́ɛ alʊ́ kpɔwʊ́ʊ waadala ná ɖɔ́, bɩka alʊ́ sɩ ɩkpɔ́ɔ yɩ nɛ́ wáńgbɩɩrɩ.
REV 19:8 Boozúu yɩ bɩsaawʊ́ kʊ́fʊlʊmʊ́ʊ kífenveńgi-dɛ́ɛ tóko.» Bɩsaawʊ́ kɩḿ nɛ́ wenbí rɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba waalá bɩ bɩzɩɩzɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ ɩzá-daá nɛ́-dɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ nbɩlɛ́.
REV 19:9 Ngɛ malááyɩ́ka wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Ŋmaa sɩsɩ: “Kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa gɛ wenbá baayáa wɛ Fée-bú-dɛ́ɛ hiije kíɖíím ɖíi nɛ́.”» Ngɛ waadásɩ ɩtɔ́ sɩsɩ: «Tɔ́m bíya bɛḿ, Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa waaŋmátɩ ná wɛ.»
REV 19:10 Ńna gɛ máágá máɖʊ́ná sɩ mogúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ, amá, wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Nkalá bɩlɛ́. Mɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ nyazɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ na ngoobíya bovóo toovonúm Yeésu waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩsɩ ńgúu tɛ́ɛ́dɩ.» Káma, toovonúm wenbí Yeésu waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ nɛ́ gɛ anɖébiwá waala ná tɩmɛ́rɛ.
REV 19:11 Ńna gɛ mááná ɩsɔ́ɔ́dáá waadʊlʊ́, ngɛ bɩɩwɩ́lɩ ma ɖeére kʊ́fʊlʊńɖɛ. Weení ɩjɔɔ́ɔ na ɖɛ nɛ́, bánÿaá yɩ sɩsɩ Weení ɩ́dánlɩɩ ɩdɔ́m wɔ́rɔ́ nɛ́ na Toovonúm-dʊ́ʊ. Wenbí wánvʊʊ́ tɔ́m na nŋɩ́nɩ́ wánlám yowú nɛ́ sɩɩzɛ́ɛ gɛ.
REV 19:12 Waazá bíya wénɖée nyazɩ nimíni, bɩka kowuro-vulásɩ fóo ɩgʊjʊʊ́-rɔ. Baaŋmáa yɩ́ɖɛ neɖére ɩrɔ; yɩ́ɖɛ ɖɩḿ, naárʊ waasɩ ɖɛ asée iriké.
REV 19:13 Izóóna tóko kʊ́bɔńgɩ nakɩ́rɩ, tóko kɩḿ kɩrɩ́ŋa kɩrɔ azimá gɛ, bɩka ɩdɛ́ɛ yɩ́ɖɛ gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ŋmatɩrɛ.
REV 19:14 Ɩsɔ́ɔ́dáá yooráa fóo yɩ, bɔjɔɔ́ɔ na awéńja kʊ́fʊlʊmá, bɩka bozóóna liide-bɔná bɩsáánɩ kʊ́fʊlʊńtɩ, kpɩná ajɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́.
REV 19:15 Tókobí kɩbá kɩjɔɔ́ɔ lɔ́nɩ nɛ́ tʊ́ʊ na ɩnɔɔ́ sɩ ɩkʊ ná yíriwá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa. Nŋɩ́nɩ́ sɩ iketí wɛ nɛ́ wánbá bɩlá ɖóni. Ɩdɩtɩŋa sɩ ɩnyaazɩ ná víinyi bíya Ɩsɔ́ɔ yíko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ-dɛ́ɛ baaná kɩdaká fɛ́yɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ víinyi bíya ɖaanyaazɩɖɛ́.
REV 19:16 Baaŋmáa yɩ́ɖɛ neɖére idóko kʊ́bɔńgɩ na iyúúre-rɔ; baaŋmáa sɩsɩ: «Wúrowá-dɛ́ɛ Wúro, na wenbá barɩ́ŋa ɖánÿaá wɛ sɩsɩ ɖádɩ́náa nɛ́ Badʊ́ʊ.»
REV 19:17 Bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, mááná malááyɩ́ka naárʊ ɩzɩ́ŋɛ́ɛ wɩ́sɩ-rɔɔzɩ́ bɩka ɩbá wóngoó na ɖóni wánÿaá siḿsi sɩ́ngʊrʊ́ʊ ɩsɔ́ɔ́dáá bílí‑bílí nɛ́ sɩsɩ: «Ɩgɔ́nɩ mɩ́rɩ́ŋa itúúzi, iɖi Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ jíńgáárɩ́ kíɖíím kʊ́bɔńbɩ.
REV 19:18 Ɩgɔ́nɩ ɩtɔ́ɔ wúrowá-dɛ́ɛ sɔ́m, sɔ́ɔ́jawá kʊ́bɔnáa na bɛdɛ́ɛ sɔ́ɔ́jawá bɔzɔ́m; yíko-dɩnáa, awéńja na wenbá bɔ́njɔwʊ́ʊ yɛ nɛ́ bɔzɔ́m, ɩráa rɩ́ŋa-dɛ́ɛ sɔ́m: yomáa na wenbá bɛdɛkɛ́ɛ yomáa nɛ́, bíya na kʊ́bɔnáa-dɛ́ɛ sɔ́m.»
REV 19:19 Ńna gɛ mááná fanaḿ na adɛ laadɔ́ɔ wúrowá na bɛdɛ́ɛ yooráa-dɛ́ɛ bɔwá ndɩ‑ndɩ bóńdúuzi sɩ boyóo weení ɩjɔɔ́ɔ na ɖeére nɛ́ na ɩdɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ.
REV 19:20 Amá, baagba fanaḿ na anɖébi bʊbɔtʊ́ʊ weení waalá maamááciwá waazá-daá ɩtɛlɛ́sɩ wenbá fanaḿ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ wɛ bɔrɔ bɩka bónguú ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́. Bɔɔgbɔ́ɔ fanaḿ na anɖébi bʊbɔtʊ́ʊ bɔlɔ fáráwíítá nimíni lɩɩrɛ́-daá bána baazá.
REV 19:21 Bɩɩga baaganáa rɩ́ŋa nɛ́, tókobí kʊdʊ́ʊ weení ɩjɔɔ́ɔ na ɖeére kʊ́fʊlʊńɖɛ nɛ́ nɔɔ́-daá nɛ́ waagʊ bɛlɛ́, ngɛ siḿsi rɩ́ŋa weeɖi bɛdɛ́ɛ sɔ́m.
REV 20:1 Ńna gɛ mááná malááyɩ́ka naárʊ waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá wéngedím. Ɩgɔɖɔ́kɩ́ná bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔ́ndɔ́ɔ zííniwá kɩdaá nɛ́-dɛ́ɛ sááfɩ na agbarangbára kʊ́bɔnbɔńgɩ nakɩ́rɩ.
REV 20:2 Ngɛ weegbí kɩmɛɛnɩ́ ɩɖɩ bɩ́ɩ́zɩ mííli; kɩmɛɛnɩ́ kɩḿ nɛ́, caanawʊ́ ɖoḿ nbɩlɛ́, ɩdanáábɩ́lɛ́ zííniwá ɩjaa na Sitáánɩ ɖʊɖɔ.
REV 20:3 Ngɛ malááyɩ́ka wɔɔgbɔ́ɔ yɩ ɩlɔ bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔ́ndɔ́ɔ zííniwá kɩdaá nɛ́-daá ɩkpɔ́ɔ sááfɩ ɩkára bɩka ɩtáárɩ bɔɔwʊ́ nɔɔ́-rɔ na íkokuti iyuú ɩdɩ wɛ́ndɛlɛ́sɩ ɖúúlínya rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa hálɩ bɩ́ɩ́zɩ mííli sɩḿ sɩtɛ́. Bɩlɛ́ bʊwɔ́rɔ́ nɛ́, bándʊlʊ́ʊ yɩ batálɩ alɩwáátɩ cʊ́kɔ.
REV 20:4 Ngɛ mááná kowuro-gbelásɩ; baava wenbá bɔjɔɔ́ɔ sɩrɔ nɛ́ yíko sɩsɩ bafʊʊná ɩráa tɔ́m. Ngɛ máádánáa wenbá bɛɛjɛ́ bagʊjʊ́nɩ, káma, baazɩŋná toovonúm Yeésu waalɩzɩ́ ɩwɩ́lɩ, na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, na wenbá bodokúu Fanaḿ na ɩdɛ́ɛ ɩlɛɛzʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ, bɩka badaɖáázɩ bɛnyɛ́ na banʊ́ʊ́nɩ-rɔ Fanaḿ-dɛ́ɛ ɖaazɩ́tɩ ɖʊɖɔ nɛ́ bɛdɛ́ɛ kezéézi. Ngɛ beegéve bána Krísto beɖi kowúrátɩ bɩ́ɩ́zɩ mííli.
REV 20:5 Ɩsɩɖáa baaganáa tekéve bɩ́ɩ́zɩ mííli sɩḿ sɩdaá. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ ɩsɩɖáa-daá fém gɛ bánÿaá sɩsɩ ɩsɩɖáa-daá fém kaɖaa ńbɩ.
REV 20:6 Kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa gɛ wenbá sɩ bekéve bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ kaɖaa fém ɩsɩɖáa-daá nɛ́. Bɛlɛ́ bɛgɛ́ɛ na Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńba. Sɩ́m sɩɩlɛ ńbɩ tɛfɛ́yɩ́na yíko bɛlɛ́ bɔrɔɔzɩ́. Bánbɩsɩ́ Ɩsɔ́ɔ na Krísto bɛdɛ́ɛ sarásɩ lanɖáa bɩka bána Krísto bénɖíi kowúrátɩ bɩ́ɩ́zɩ mííli sɩḿ sɩdaá.
REV 20:7 A bɩ́ɩ́zɩ mííli sɩḿ sɩɩdɛ́, bándʊlʊ́ʊ Sitáánɩ sáráka batálɩ,
REV 20:8 na ibó ɩkɛ́dɛ́lɛ́sɩ ɩráa laadásɩ sɩwɛ ɖúúlínya-rɔ nɛ́, sɩlɛ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ Gɔ́ɔgɩ na Magɔ́ɔgɩ. Wónduuzí wɛ sɩ boyóo yowú, bánbá bɔɖɔ́ɔ nyazɩ tenkú nɔɔ́-jɔ́ kanyɩ́ŋa bɩlɛ́.
REV 20:9 Bɛɛ wɛ bɛ́ngɛɖɛɛ́ adɛ laadɔ́ɔ rɩ́ŋa-rɔ nɛ́ ngɛ baalára bamɩlɩná lé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ zamɔ́ɔ wɛ nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ Ɩsɔ́ɔ sɔɔlɛ́ɛ tɩ nɛ́. Amá, nimíni waagálɩɩ ɩsɔ́ɔ́dáá ikédi iɖe wɛ.
REV 20:10 Ńna gɛ bɔɔlɔ Sitáánɩ weení wɛ́ndɛlɛ́sɩ wɛ nɛ́ fáráwíítá nimíni lɩɩrɛ́-daá, lé fanaḿ na anɖébi bʊbɔtʊ́ʊ bavʊnwɛ nɛ́. Bánbá bɛyɛlɛ́m ńnaamʊ́ nuvoowú na ɩdaawʊ́ bɩvɛ́yɩ́ bɩ́ndɛ́m.
REV 20:11 Ngɛ mááná kowuro-gbelé kʊ́fʊlʊńɖɛ na weení ɩjɔɔ́ɔ ɖɩrɔ nɛ́. Adɛ laadɔ́ɔ na ɩsɔ́ɔ́dáá bɛɛdɛlɛ́ŋ waazá-daá bɩdatángáa báa bɛdɛ́ɛ cɛkɩrɔɔ́.
REV 20:12 Ngɛ mááná ɩsɩɖáa, bíya na kʊ́bɔnáa, bazɩ́ŋɛ́ɛ kowuro-gbelé ɩzá daá. Ngɛ boovulú tákaraɖáwá. Ngɛ boodófúlu tákaraɖá nakɩ́rɩ ɖʊɖɔ, kɩlɛ́ gɛ weezuú-dɛ́ɛ tákaraɖá. Ngɛ baavʊʊná ɩsɩɖáa wenbí baalá nɛ́ ńŋɩnáa baaŋmáa tákaraɖáwá tɩḿ tɩdaá nɛ́.
REV 20:13 Ngɛ tenkú weejéle kɩdɛ́ɛ ɩsɩɖáa. Ngɛ sɩ́m na ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́ ɖʊɖɔ weejéle bɛdɛ́ɛ ɩsɩɖáa. Ngɛ baavʊʊná ɩsɩɖáa bɛḿ barɩ́ŋa wenbí baalá nɛ́ bʊrɔ.
REV 20:14 Ngɛ bɔɔgbɔ́ɔ sɩ́m na ɩsɩɖáa ɖaajɔɔɖɛ́ baɖʊ nimíni lɩɩrɛ́-daá. Nimíni lɩɩrɛ́ ɖɩḿ ɖɩgɛ́ɛ na sɩ́m sɩɩlɛ ńbɩ.
REV 20:15 Bɔɔgbɔ́ɔ weení ɩrɩ́ŋa badaŋmáa ɩyɩ́ɖɛ weezuú-dɛ́ɛ tákaraɖá-daá nɛ́, bɔlɔ nimíni lɩɩrɛ́-daá.
REV 21:1 Ńna gɛ mááná ɩsɔ́ɔ́dáá kɩ́falʊʊ́, na adɛ laadɔ́ɔ kɩ́falɔɔ́. Ɩsɔ́ɔ́dáá kaɖaa ńgɩ na adɛ laadɔ́ɔ kaɖaa ńga wɛɛdɛlɛ́ŋ, bɩka tenkú ɖʊɖɔ tɛfɛ́yɩ́.
REV 21:2 Ngɛ mááná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ, Yerusalɛ́ɛm kɩ́falʊʊ́, tɩɩgálɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ tíngedím. Tɩjɔɔ́ɔ nyazɩ alʊ́ wɔɔnyɔ́ɔ́zɩ ɩdɩ sɩ bekpená yɩ ɩwaalʊ́-jɔ́ nɛ́.
REV 21:3 Ngɛ máánɩ́ɩ lowú nakɩ́rɩ kɩɩgálɩ́ɩ́ná kowuro-gbelé-jɔ́ kɩ́nŋmatɩ́ na ɖóni sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga ɩráa lɔwʊtáá! Ɩsɔ́ɔ wɔ́njɔwʊ́ʊ ɩ́na wɛ. Bánbɩsɩ́ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ bɩka ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩdɩtɩŋa ɩwɛ bɔjɔ́ nɛ́, ɩbɩ́sɩ bɛdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ.
REV 21:4 Wánvɩɩzɩ́ bɛdɛ́ɛ nzʊlʊ́m rɩ́ŋa. Bádándasɩḿ, bɔ́dɔ́ndɔcɔwʊ́ ɖúkúru, bédéndewii, cáńfáná bɛyɛlɛ́m. Káma, wenbí bɩrɩ́ŋa bɩvʊnwɛ ɖoo nɛ́ bɩɩdɛlɛ́ŋ.»
REV 21:5 Ngɛ weení ɩjɔɔ́ɔ kowuro-gbelé-rɔ nɛ́ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ, lɛlɛɛɖɔ́ mánlám báa wé kɩ́fabɩ.» Ngɛ wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ: «Ŋmaa bɩlɛ́, káma, mɛ́dɛ́ɛ tɔ́m kɛ́ɛ toovonúm gɛ bɩka tɩmɔɔ́na balá tɩ yaraɖá.»
REV 21:6 Ngɛ weedéféeri ma sɩsɩ: «Tɔ́ɔ bɩɩdɛ́! Mɔ́ɔ́ mánɖaa kʊ báa wé, bɩka mángʊʊrɩ kʊ báa wé ɖʊɖɔ, mánáábɩ́lɛ́ kabaazɩya bɩka mánáábɩ́lɛ́ kɛdɛɛzɩya ɖʊɖɔ. Weení ɖoolɔɔ́ wɛná yɩ nɛ́, mánváa yɩ lénlé lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́ wánlɩɩnáa nɛ́-dɛ́ɛ lɩ́m faala ɩnyɔ́ɔ.
REV 21:7 Weení ɩrɩ́ŋa weeɖi yowú nɛ́, kʊjɔɔwʊ wenkí sɩ malá yɩ kɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Mánbɩsɩ́ ɩdɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ bɩka ɩmʊ́ ɩbɩ́sɩ mebiyaalʊ́.
REV 21:8 Bɩɩga nyááná nɩdaadɩnáa na wenbá bádánzɩŋná Ɩsɔ́ɔ riké nɛ́, na wenbá baabá bɔfɔrɔ́sɩ nɛ́, na ɩráńgʊ́ʊ́ráa, na wásangarɩ́wá, na síhíri-dɩnáa, na wenbá bónguú lɩzásɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa bɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ nɛ́, bɛlɛ́ bánzʊʊ́ nimíni lɩɩrɛ́-daá lé fáráwíítá wɛ nɛ́. Sɩ́m sɩɩlɛ ńbɩ nbɩlɛ́.»
REV 21:9 Ngɛ malááyɩ́kawá lʊbɛ bɔɖɔ́kɩná kɔ́ɔ́pɩwá nbusúwá kegbiirinɔ́ɔ ńdɩ lʊbɛ súu na tɩ nɛ́, badaá naárʊ wɔɔgɔ́nɩ ifééri ma sɩsɩ: «Kɔnɩ, mánwɩlɩ́ɩ nya alʊ́valʊ́, Fée-bú ɖɛɛlʊ́.»
REV 21:10 Ngɛ bɩɩlá ma nyazɩ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa waagba ma bɩlɛ́, bɩka malááyɩ́ka ɩkpɔ́ɔ ma ɩkpa ná bʊ́ʊ kʊ́bɔnbɔńgɩ nakɩ́rɩ kiiwóro nɛ́ kʊgʊjʊʊ́-rɔ. Ngɛ waawɩ́lɩ ma Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ Yerusalɛ́ɛm, tɩɩgálɩɩ Ɩsɔ́ɔ-jɔ́ ɩsɔ́ɔ́dáá tíngedím,
REV 21:11 tɩɩbá tíngeɖée ásícé Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ńgɩ. Tɩbá tínɖée bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ yaásɩpɩ, bɩ́nnáa ɖɩdaá na ɖɩwɔ́rɔ́ nyazɩ gáráwʊ́ nɛ́ bɩlɛ́.
REV 21:12 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩwɛná koloŋá baama bɔtɔ tɩrɔ nɛ́, koloŋá kɛḿ kaabá gɛ kagbɩɩzɛ́ɛ bɩka kowóro. Kɔwɛná ɖaḿ wɔnásɩ fuú na nasɩ́lɛ, malááyɩ́kawá fuú na nɔɔ́lɛ wénveríi kʊ sɩrɔ. Ɖaḿ wɔnásɩ sɩḿ sɩrɔ, baaŋmáa Israyɛ́ɛlɩ agó fuú na náálɛ-dɛ́ɛ yɩrá.
REV 21:13 Baadʊ́lʊ ɖaḿ wɔnásɩ nasúdoozo tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ koloŋá báa wenká-rɔ. Wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́, ɖaḿ wɔnásɩ nasúdoozo, wɩ́sɩ ɖaagazalaɖɛ́ nasúdoozo, fúu ɩsɔ́ɔ́dáá nasúdoozo, fúu adɛ nasúdoozo ɖʊɖɔ.
REV 21:14 Bɔ́ fuú na náálɛ-rɔ gɛ baama tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ koloŋá-dɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ, bɩka bɔ́ amʊ́ arɔɔzɩ́ baaŋmáa Fée-bú-dɛ́ɛ tɩndɩnáa fuú na nɔɔ́lɛ-dɛ́ɛ yɩrá.
REV 21:15 Malááyɩ́ka weení ɩwɛ wánŋmatɩnáa ma nɛ́, ɖɔ́kɩná kɩ́maazɩnákʊ bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka baalaná siká nɛ́, sɩ ɩmaazɩ ná tɛ́ɛ́dɩ na tɩdɛ́ɛ ɖaḿ wɔnásɩ na tɩdɛ́ɛ koloŋá.
REV 21:16 Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdɛ́ɛ bɩɩzɩ́nɩ na tɩdɛ́ɛ waláázɩ ɖéyi-ɖéyi gɛ, ngɛ ɖɩgɛrɛ́ ɖeníka gɛ waamaazɩ ná tɩ. Tɩdɛ́ɛ bɩɩzɩ́nɩ kɛ́ɛ nyazɩ kilomɛ́ɛ́tawá mííli natɩ́lɛ na kákpɩ́ɩ́zɩ nasɩ́lɛ (2.400). Kɛdɛ́ɛ bɩɩzɩ́nɩ na kɛdɛ́ɛ waláázɩ na kɛdɛ́ɛ woráázɩ ɖéyí‑ɖéyí gɛ.
REV 21:17 Ngɛ waamáázɩ kɛdɛ́ɛ koloŋá-dɛ́ɛ woráázɩ ɖʊɖɔ ńŋɩnáa ɩráa wándárámáázɩ́ nɛ́, bɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ nʊ́ʊ́nɩ bʊrɔ ákoolʊbɛ na natɩ́náázá (144).
REV 21:18 Bʊ́ʊ́rɛ kífenveńɖe bánÿaá ɖɛ yaásɩpɩ nɛ́ gɛ baama ná kɛ, bɩka tɛ́ɛ́dɩ tɩtɩŋa nɛ́, siká tɩtɩndɩŋa nabʊ́rʊ taca ná kɩ nɛ́ gɛ baama ná tɩlɛ́, bɩ́nnáa bɩdaá na bʊwɔ́rɔ́ nyazɩ gáráwʊ́wá bɩlɛ́.
REV 21:19 Bɔ́ kífenvená ndɩ‑ndɩ gɛ bɔɔnyɔɔzɩná tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ koloŋá-dɛ́ɛ ɖɩzɩɩrɛ. Kaɖaa ńɖɛ gɛ yaásɩpɩ, sɩɩlɛ ńɖɛ gɛ safíiri, toozo ńɖɛ gɛ agáatɩ, naaza ńɖɛ gɛ emeróodɩ,
REV 21:20 Nʊʊwa ńɖɛ gɛ oníkíisi, loɖo ńɖɛ gɛ sarɩdʊ́wáanɩ, lʊbɛ ńɖɛ kirizolíiti, lutoozo ńɖɛ beríili, kééníré ńɖɛ topáazɩ, fuú ńɖɛ kirizopɩráazɩ, fuú na neɖére ńɖɛ, turikʊ́wáazɩ, fuú na nɔɔ́lɛ ńɖɛ, amétíisɩtɩ.
REV 21:21 Kejibíya kazɔ́ɔ ńba fuú na nɔɔ́lɛ gɛ baalaná ɖaḿ wɔnásɩ fuú na nasɩ́lɛ sɩḿ sɩdɛ́ɛ tará; tará báa weená, kejibú kʊ́ɖʊḿ. Siká tɩtɩndɩŋa nabʊ́rʊ taca ná kɩ, bɩ́nnáa bɩdaá na bʊwɔ́rɔ́ nɛ́ gɛ baala ná tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ.
REV 21:22 Mádáná Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga tɛ́ɛ́dɩ-daá, káma Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ, Yɩ́ko rɩ́ŋa-dʊ́ʊ, na Fée-bú bɛgɛ́ɛ na kʊ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Ɖaána kʊ́bɔńga.
REV 21:23 Tɛ́ɛ́dɩ baa fɛ́yɩ́na wɩ́sɩ, cáńfáná fenɔɔ́-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm na bɩna tɩ, káma, Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ ásícé wánnáa kʊ tɩ, bɩka Fée-bú kɛ́ɛ na tɩdɛ́ɛ fɩtɩ́la.
REV 21:24 Ɩdɛ́ɛ ɖɛnyɛm sɩ ɩna ná yíriwá rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa bánnʊŋɛ́, bɩka adɛ laadɔ́ɔ-rɔ wúrowá wɔ́ngɔnáa yɩ bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛwá ńna.
REV 21:25 Tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ wɔnásɩ wóndoolí bɩlɛ́ wɩ́rɛ ɖebilibili. Bɩka bɩdɛkɛ́ɛ sɩ batándɔ́ɔ sɩ kɛtɛngɛrɛ, káma, nuvoowú tɛfɛ́yɩ́ ńna ɖʊɖɔ.
REV 21:26 Bɔ́ngɔgɔnáa yíriwá-dɛ́ɛ wenbí bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ ásícé nɛ́, na bɛdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ ńnaamʊ́.
REV 21:27 Wenbí bɩrɩ́ŋa bɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, tánzʊʊ tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ tɩdaá, cáńfáná weení ɩrɩ́ŋa wánlám wenbí bɩdaavé nɛ́, yáá weení wɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ nɛ́. Amá, wenbá baaŋmáa bayɩrá Fée-bú-dɛ́ɛ weezuú tákaraɖá-daá nɛ́ beriké bánzʊʊ́ kʊ.
REV 22:1 Ngɛ malááyɩ́ka waadásɩ ɩwɩ́lɩ ma buwá kʊ́bɔńga nɛkɛ́rɛ kɛdɛ́ɛ lɩ́m wánváa weezuú, bɩka bɩɩbá bɩjɔɔ́ɔ kélé‑kélé nyazɩ gáráwʊ́ nɛ́. Buwá kɛḿ kaagálɩ́ɩ́ná Ɩsɔ́ɔ na Fée-bú bɛdɛ́ɛ kowuro-gbelé-jɔ́,
REV 22:2 kéndím tɛ́ɛ́dɩ-dɛ́ɛ kadɔ́ɔ lɔwʊtáá. Tɩɩwʊ́ kɩ́nváa weezuú nɛ́ sɩ́ŋɛ́ɛ buwá kɛḿ kɛdɛ́ɛ fúúni lɛ́ɛ́nɩ́-rɔ, bɩka kɩ́nɖʊ́ʊ bʊrɔ fuú na nabʊ́lɛ bɩ́nɩ-daá: irodúu báa weení kʊ́ɖʊńbɩ. Tɩɩwʊ́ kɩḿ kɩváádɩ kɛ́ɛ faadɩ́nɩ gɛ, tɩ́nwaazɩ́ laadásɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ ɩráa.
REV 22:3 Bádándanáa wenbí bɩgɛ́ɛ láálɩ́ nɛ́-dɛ́ɛ báa nabʊ́rʊ kɛtɛngɛrɛ. Ɩsɔ́ɔ na Fée-bú bɛdɛ́ɛ kowuro-gbelé wɔ́njɔwʊ́ʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá, bɩka Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wónguú yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
REV 22:4 Bánnáa waazá-daá, bánŋmaá ɩyɩ́ɖɛ bɛnyɛ́-rɔɔzɩ́.
REV 22:5 Kúdóndoyúu ɖʊɖɔ, bɩka fɩtɩ́la na wɩ́sɩ-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm tɛfɛ́yɩ́na wɛ fɔ́ɔ́zɩrɛ ɖʊɖɔ. Káma, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ tɩtɩŋa-dɛ́ɛ ɖɛnyɛm sɩ ɩna ná wɛ. Bénɖíi kowúrátɩ báa ngbeére bɩ́dɛ́ndɛŋ́.
REV 22:6 Ngɛ malááyɩ́ka weevééri ma sɩsɩ tɔ́m tɩna tɩrɩ́ŋa nyáánɩ́ɩ tɩ nɛ́ kɛ́ɛ toovonúm gɛ, bɩka tɩmɔɔ́na balá tɩ yaraɖá. Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ weení wánɖʊ́ʊ ɩdɔ́m anɖébiwá nɔ́ɔ́zɩ-daá nɛ́, weegédíri ɩdɛ́ɛ malááyɩ́ka sɩ ɩwɩ́lɩ ɩdɛ́ɛ bɔwʊtá-dɩnáa wenbí bɩɩjʊ́ʊ kɔnɩ́ nɛ́.
REV 22:7 Yeésu sɩsɩ: «Bídénleeri mɔ́ngɔnɩ́. Kʊjʊʊ́ niíni-dʊ́ʊ gɛ weení ɩɖɔ́kɩná bɩjaarɛ́ɛ wentí Ɩsɔ́ɔ weejéle baŋmáa tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́.»
REV 22:8 Mɔ́ɔ́ Yʊháánɩ máánɩ́ɩ ná bɩrɩ́ŋa na mánɩgbamɩ́nɩ, bɩka mááná ná máázá. Máánɩ́ɩ bɩka mana bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ mɛ́ɛ́jɛ́ mazála malááyɩ́ka weení waawɩ́lɩ ma bɩlɛ́ bɩrɩ́ŋa nɛ́ ɩnʊvɔ́-dɛ sɩ mogúu yɩ tɛ́ɛ́dɩ.
REV 22:9 Ngɛ weevééri ma sɩsɩ: «Nkalá bɩlɛ́. Mɔ́ɔ́ mɛ́gɛ́ɛ bɔwʊtá-dʊ́ʊ gɛ nyazɩ nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ na ngoobíya anɖébiwá, na wenbá barɩ́ŋa bɔɖɔ́kɩná tɔ́m baaŋmáa tɩ tákaraɖá kɩna kɩdaá bɩjaarɛ́ɛ nɛ́. Ɩsɔ́ɔ gɛ bɩɩbɔ́ɔ́zɩ sɩ ńgúu tɛ́ɛ́dɩ.»
REV 22:10 Ngɛ malááyɩ́ka ɩmʊ́ waadásɩ ɩtɔ́ ma sɩsɩ: «Nkamʊ́sɩ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ weejéle tɩ baŋmáa tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́, káma, wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ bɩlá nɛ́ waajʊ́ʊ.
REV 22:11 Weení wánlám bɩdaavé nɛ́, ɩ́caarɩ ɩdɩ na kidaavééníti lám, bɩka weení ɩvɛ́yɩ́ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, ɩcáárɩ ɩdɩ wɔ́ngɔɔdɩ́ ɩdɩ; weení wánlám kazɔ́ɔ ńbɩ nɛ́, ɩcáárɩ ɩdɩ na kazɔ́ɔ lám bɩka weení ɩjɔɔ́ɔ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ nɛ́, ɩcáárɩ ɩdɩ na ɩdɩ ɖacɩrɩ‑cɩrɩ lám.»
REV 22:12 Ngɛ Yeésu sɩsɩ: «Bídénleeri mɔ́ngɔnɩ́! Mɔ́ngɔnɩ́ mágána wenbí sɩ mɛvɛ́rɛ báa weení bɩlɩɩná wenbí waalá nɛ́.
REV 22:13 Mɔ́ɔ́ mánɖaa kʊ báa wenbí bɩka mángʊʊrɩ kʊ báa wenbí ɖʊɖɔ. Mɔ́ɔ́ gɛ kaɖaa ńnɩ́, na kɛdɛɛzɩya ńnɩ́. Mánáábɩ́lɛ́ kabaazɩya bɩka mánáábɩ́lɛ́ kɛdɛɛzɩya ɖʊɖɔ.
REV 22:14 Kʊjʊʊ́ niíni-dɩnáa gɛ wenbá bɔ́njɔtɩ́ bagbɩná na bafa wɛ nɩ́bááwʊ bɔtɔ́ɔ tɩɩwʊ́ kɩ́nváa weezuú nɛ́ kibíya bɩka basʊʊ ná ɖaḿ wɔnásɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá nɛ́.
REV 22:15 Bɩɩga wenbá bánlám nyazɩ fáázɩ nɛ́, na síhíri-dɩnáa, na wásangarɩ́wá, na ɩráńgʊ́ʊ́ráa, na wenbá bónguú lɩzásɩ tɛ́ɛ́dɩ nɛ́, na wenbá barɩ́ŋa bɔzɔɔlɛ́ɛ ayiila kpɩná bɩka bɛ́nbɛlɩ́ɩ bʊbɔ́tɩ nɛ́, bɛlɛ́ nɛ́, asʊ gɛ; bádánzʊʊ tɛ́ɛ́dɩ-daá.
REV 22:16 Mɔ́ɔ́ Yeésu méédíri mɛ́dɛ́ɛ malááyɩ́ka sɩ íbo ifééri mɩ́ɩ bɩlɛ́ ɩmʊ́ bɩrɩ́ŋa Koduuzísi-daá. Mɔ́ɔ́ gɛ ɖɩgɛsɩrɛ, Ɖáwʊɖa kutoluú-dɛ bú na asʊbáa wɩlɔɔ́ kaabá kénɖée nɛ́.»
REV 22:17 Ngɛ Kezeŋa Ɖacɩrɩ‑cɩrɩ ńga na alʊ́valʊ́ sɩsɩ: «Kɔnɩ!» Weení wánnɩɩ́ tɔ́m tɩna nɛ́, ɩtɔ́ sɩsɩ: «Kɔnɩ!» Weení ɖoolɔɔ́ wɛná yɩ nɛ́, ɩ́kɔnɩ; weení ɩzɔɔlɛ́ɛ lɩ́m bɩ́nváa weezuú nɛ́, ɩ́mʊ́ bɩ ɩnyɔ́ɔ faala.
REV 22:18 Mɔ́ɔ́ Yʊháánɩ ménveerím weení ɩrɩ́ŋa sɩ ɩnɩ́ɩ wentí Ɩsɔ́ɔ weejéle tɩ baŋmáa tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́ sɩsɩ: A naárʊ woozúúri natɩ́rɩ, Ɩsɔ́ɔ wónzuurí bʊdʊ́ʊ nbusúwá baaŋmátɩ tɩdɔ́m tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́.
REV 22:19 A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ naárʊ waadʊʊ́ tɔ́m Ɩsɔ́ɔ weejéle tɩ baŋmáa tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́ tɩdaá natɩ́rɩ, Ɩsɔ́ɔ wɛ́nbɛ́ŋ bʊdʊ́ʊ tɩɩwʊ́ kɩ́nváa weezuú nɛ́ kibíya na ɩdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ baaŋmátɩ bɩdɛ́ɛ tɔ́m tákaraɖá kɩna kɩdaá nɛ́.
REV 22:20 Weení waalɩzɩ́ seríya sɩsɩ tɔ́m tɩna tɩgɛ́ɛ toovonúm nɛ́ sɩsɩ: «Bɩɩbá bɩgɛ́ɛ toovonúm gɛ, bídénleeri mɔ́ngɔnɩ́!» Amí! Bɩ́la bɩlɛ́! Kɔnɩ Ɖádʊ́ʊ Yeésu.
REV 22:21 Ɖádʊ́ʊ Yeésu ɩ́ɖʊ́ mɩ́rɩ́ŋa alɩbáráka.
