﻿JELENÉSEK.
16.
És hangos szózatot hallottam a templomból, amely ezt mondta a hét angyalnak: „Menjetek el, öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre“. 
Elment azért az első és kiöntötte poharát a földre, és gonosz, ártalmas fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt és imádták annak képét. 
A második angyal is kiöntötte poharát a tengerbe, az olyan lett, mint a halott vére, és minden élőlény meghalt a tengerben. 
A harmadik angyal is kiöntötte poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. 
És hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondta: „Igaz vagy, Uram, aki vagy, aki voltál. Szent vagy, hogy így ítéltél. 
Mert a szentek és próféták vérét ontották, Te is vért adtál nekik inni, mert megérdemelték.“ 
És hallottam, hogy az oltár ezt mondta: „Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid“. 
A negyedik angyal is kitöltötte poharát a napra és megadatott neki, hogy tűzzel gyötörje az embereket. 
Az emberek gyötrődtek a nagy hőség miatt, és Isten nevét káromolták, akinek hatalma volt e csapások felett, és nem tértek meg, hogy Neki dicsőséget adjanak. 
Az ötödik angyal is kitöltötte poharát a fenevad királyi székére, és országa elsötétült és nyelvüket rágták kínjukban. 
És káromolták a menny Istenét kínjaik és a fekélyek miatt és nem tértek meg cselekedeteikből. 
A hatodik angyal is kitöltötte poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszáradt annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készüljön. 
És láttam a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, olyanok voltak, mint a békák. 
Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. 
„Íme, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét.“ 
Egybegyűjtötték azért őket arra a helyre, amelyet zsidóul Harmagedónnak neveznek. 
A hetedik angyal is kitöltötte poharát a levegőbe, és hangos szózat jött a mennyei templom királyi székétől, amely ezt mondta: „Megtörtént!“ 
Ekkor zúgás, és mennydörgés és villámlás támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen még nem volt, mióta az emberek a földön vannak: ilyen nagy földrengés! 
És a nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai leomlottak, és a nagy Babilont emlegették Isten előtt, hogy itassa meg vele az ő búsult haragja borának poharát. 
És minden sziget eltűnt és a hegyek sem voltak találhatók. 
És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, esett az emberekre, és káromolták Istent az emberek a jégeső csapása miatt, mert annak csapása felette nagy volt. 
